Jegyzőkönyv: 2011. Március 31., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

1013-5/2011. szám


J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2011. március 31-én, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, Kiss Zoltán, dr. Mátrai István, Simonits Zsolt, Táncsics András és Váradi Szilárd képviselő (11 fő).

Tanácskozási joggal vannak jelen:
Harangozó Bertalan kormánymegbízott, dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, dr. Stánitz Éva kistérségi tiszti főorvos, dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, dr. Nagy Edina hatósági osztályvezető, Kenyeri András a KSK elnöke valamint Kovács István, a Kőszegi Városüzemeltető Kft. igazgatója.

Huber László üdvözli a képviselő-testületi ülés résztvevőit, külön tisztelettel és szeretettel köszönti Harangozó Bertalant a Vas Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját, valamint dr. Stánitz Éva kistérségi tiszti főorvost. Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése határozatképes. Rába László képviselő igazoltan van távol.
Két sürgősségi előterjesztés felvételét indítványozza a napirendre, amelyek a meghívón nem szerepelnek. Az egyik a számlavezetéssel kapcsolatban indított közbeszerzési eljárással kapcsolatos. Ebben az előző ajánlattételi felhívást eredménytelennek kellene nyilvánítani és ugyanezt az ajánlattételi felhívást ismételten jóvá kellene hagyni.
A másik sürgősségi előterjesztés pedig a Lóránt Gyula Sporttelep felújítására vonatkozik. Április 1-ig van lehetőség arra, hogy az önkormányzat pályázatot adjon be a létesítmény felújítására. Mindkét új előterjesztést a „Vagyonügyek” előtt javasolja megtárgyalni.
Kérdezi, hogy a napirenddel kapcsolatban a képviselőknek észrevétele vagy más javaslata van-e. Mivel ilyen a nem hangzik el, a polgármester először a két sürgősségi indítvány napirendre való kerülését bocsátja szavazásra, amelyet a képviselők 11-11 szavazattal elfogadnak.
Ezután a képviselő-testület az egész napirendet 11 igen szavazattal hagyja jóvá.


N A P I R E N D:

1. Tájékoztató Kőszeg város népegészségügyi helyzetéről.
Előterjesztő: Dr. Stánitz Éva kistérségi tiszti főorvos.
2. A szociális igazgatásról, az egyes szociális ellátási formák szabályairól és a gyermekek védelméről szóló 10/1993. (V. 27.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető.
3. Jelentés a hulladékszállítással kapcsolatos képviselő-testületi határozat végrehajtásáról.
Előterjesztő: Kovács István igazgató.
4. Közművelődési szakfelügyeleti utóellenőrzés tapasztalatai.
Előadó a polgármester nevében: Szabó Marianna ügyintéző.
5. A televíziós műsorkészítésről szóló döntés.
Előadó a polgármester nevében: Krizsovenszky Lajosné ügyintéző.
6. A tenisz öltöző építésével kapcsolatos megállapodás jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
7. A kőszegi levéltár ingyenes raktárhasználata.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
8. A királyvölgyi kisajátításról szóló képviselő-testületi határozat visszavonása, az Újvárosi Óvoda épülete körüli járda és út építéséhez fedezet biztosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
9. A Rákóczi Ferenc utcai körforgalomhoz szükséges terület kisajátítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
10. Az Alpannónia projekt közbeszerzési ajánlattételi felhívásának jóváhagyása.
Előterjesztő: Simonits Zsolt a Bíráló Bizottság elnöke.
11. Banki szolgáltatással kapcsolatos egyszerű közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása és új ajánlattételi felhívás jóváhagyása.
Előterjesztő: Simonits Zsolt a Bíráló Bizottság elnöke.
12. A Lóránt Gyula Sporttelep felújítására pályázat benyújtása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
11. Vagyonügyek:
a) Üres ingatlanok licites értékesítése.
b) A Rajnis u. 5. sz. alatti üzlethelyiség és kerthelyiség értékesítése.
c) A Várkör 39. alatti üzlethelyiség értékesítése.
d) A Csónakázó tónál lévő büfé értékesítése.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.

Zárt ülés keretében:

1. Óvodavezetői pályázat véleményezése.
Előadó: a polgármester nevében Szabó Marianna ügyintéző.
2. Kőszegi Városüzemeltető Kft. Felügyelő Bizottsági tagjainak újraválasztása és javadalmazási szabályzat elfogadása.
Előadó: a polgármester nevében Rimányi Krisztina osztályvezető.
3. Bírósági ülnökök megválasztása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
4. Önkormányzati kitüntetési javaslatok elbírálása.
Előadó: a polgármester nevében Krizsovenszky Lajosné ügyintéző.


A napirend előtt a polgármester szót ad a kormánymegbízott úrnak.

Harangozó Bertalan elsőként megköszöni a polgármester úrnak a lehetőséget, hogy a 2011. január 1-el megalakult Vas Megyei Kormányhivatal vezetőjeként bemutatkozhat és részt vehet a kőszegi képviselő-testület ülésén, továbbá néhány percben megoszthatja a képviselőkkel azokat a gondolatokat, amelyek a kormányhivatalok tevékenységével és a magyar közigazgatás átalakításával függenek össze.
Az Országgyűlés a 2010. évi CXXVI. törvényben rendelkezett a kormányhivatalok megalakításáról, feladat és hatáskörükről. A kormányprogram szándéka szerint ez a törvény a jelentős közigazgatási-államigazgatási átalakulás első lépése. A kormány részéről megfogalmazódott az a célkitűzés, mely szerint a magyar közigazgatás átalakításra szorul, továbbá, hogy minden korábbinál hatékonyabb, elsősorban a közjót szolgáló közigazgatásra van szükség. Ez a szemlélet szakít a korábbi, a jelen lévők többsége által ismert osztályharcos totaliánus államszervezettel és az elmúlt időszak neoliberális gondolkodás jegyében a „gyenge állam” eszményével is. A „jó állam” a fenti törvény bevezető soraiban is megfogalmazódik. Ez mindenekelőtt a közjót, az állampolgárok, valamennyi magyar ember javát, boldogulását szolgálja. Ez az első számú célkitűzése a magyar államigazgatásnak.
Az ország számos területe jelentős átalakulás előtt áll. Nem akar most az egészségügy súlyos helyzetéről beszélni, hiszen azt dr. Stánitz Éva avatottabban ismeri és napirendje kapcsán is bizonyára szóba kerül majd. Az oktatási rendszernek nincsen olyan ága, amely ne küzdene jelentős gondokkal.
A kormányzati szándék az, hogy hatékonyabb, integráltabb, ügyfél-centrikusabb, az ügyfelekre jobban odafigyelő államigazgatás jöjjön létre.
1990 után, amikor a demokratikus jogállami keretek között a területi államigazgatás kezdett megszerveződni, az akkor megfogalmazott önkormányzati rendszer a magyar középszintet nem igazán markánsan fogalmazta meg. Ebből következően nem volt lehetősége a magyar államszervezetnek arra, hogy a ma megyei önkormányzatoknak nevezett közjogi intézményekre bármilyen államigazgatási hatáskört telepítsen.
Ezért alakulhatott ki az államigazgatásban az, hogy minden főhatóság, minisztérium kiépítette a maga területi szervezeteit. Ennek az lett az eredménye, hogy a 36 dekoncentrált szervezet jött létre a 19 megyében – különböző feladat és hatáskörrel. Nem csoda, tehát, hogy az ügyek intézése koordinálatlanságot jelentett. Ezeknek a szervezeteknek az összehangolását, integrációját kezdték meg a kormányhivatalok az ügyfél-centrikusság jegyében, amelyek a korábbi közigazgatási hivatalok jogutódjaiként jöttek létre. A kormányhivatalok január 1-től 16 korábbi hivatalt fognak össze, ezek különböző szakigazgatási szerveiként működnek: pld. a korábbi ÁNTSZ, a szociális és gyermekhivatal, a közlekedésfelügyelet, a földhivatal, a nyugdíj és egészségbiztosítás, a munkaügyi hivatal, az erdészeti igazgatóság. Ezzel az integrációval az államigazgatás és a Vas megyei Kormányhivatal – és természetesen a többi kormányhivatal is – jobb szolgálatot tehet a megye terület és gazdaságfejlesztéséért és a társadalom különböző területeinek jobb és hatékonyabb feladatellátásáért. Nem ismert még az Országgyűlés szándéka az oktatás átszervezését tekintve, továbbá a korábbi regionális államigazgatás alapján a vas megyei munkaügyi központ ellátja a győri és a zalai megyei hatáskört is, erre egy év haladékot kaptak. Ez tehát most +160 fővel több létszámot jelent a Vas Megyei Kormányhivatalnak, mint egy év múlva lesz. A kormányhivatal létszáma most 920 fő.
A január 3-án tartott szakigazgatási szervi igazgatói értekezleten ő azt fogalmazta meg, amelyet Navracsics Tibor miniszter is a teljes állomány előtt megerősített a kormányzati szándékot közvetítve, továbbá ez fogalmazódik meg a kormánytisztviselőkről szóló törvény preambulumában is: nem elég az a szaktudás, amely a kormánytisztviselők a saját szakterületükön maguknak felhalmoztak, ez mellett elkötelezettség is kell, ami a közjót szolgálja. Nem olyan emberekre van szükség, akik csak betű szerint olvassák a jogszabályt, mert a cél a közjó előmozdítása. A jogszabály persze kell, de sajnos a jogszabályok sem mindig szolgálják a közjót, de ennek megváltozatása az Országgyűlés feladata. Gondoljunk csak arra, hogy némely területen milyen jogszabálytenger van hatályban, pld. a kis és középvállalkozásokra vonatkozóan. Tehát elkötelezett kormánytisztviselőkre van szükség, akik a jogszabályok betűi mellett rendelkeznek azzal az erkölcsi-etikai felvértezettséggel is, amely birtokában meglátják azt a feladatot is, amely a közszolgálat tekintetében meg kell, hogy fogalmazódjék: az egyes emberek valamint a gazdaság szereplőinek, a vállalkozóknak a boldogulását szolgálja. Ennek szellemében kell munkájukat végezni: ha kell a figyelmeztetni kell, ha kell, szigort alkalmazni, de a méltányosságot is.
Végül a személy szerint is és a Vas Megyei Kormányhivatal vezetőjeként is kinyilvánítja a polgármester úr, a képviselő-testület és az egész önkormányzat felé a teljes mértékű együttműködési szándékát, hiszen a kormányhivatal is és az önkormányzat is az emberek szolgálatára hivatott. Más-más szerepkörben ugyan, de nem lehet más a végső célja: a magyar haza és a magyar emberek szolgálata. Ő ennek jegyében az együttműködést felajánlja ebben a patinás teremben egy dicsőséges múlttal rendelkező magyar szabad királyi város, megtisztelő testülete előtt. Kéri az együttműködésüket, jó munkát és Kőszeg városának dicsőséges jövőt, boldogulást kíván.

Huber László megköszöni az együttműködés felajánlását, amit a maximális mértékig viszonozni kíván Kőszeg városa. A jókívánságot megköszöni, a siker ráfér a városra és ő reméli, hogy jól prosperáló, sikeres város lehet Kőszeg, így a valamikori nagy dicsőséges múltnak méltó utódai lesznek. A szabad királyi városi rangtól egyébként 1959-ben fosztották meg Kőszeget.
A város gazdasági-pénzügyi gondjai sajnos jelentősek. A kötelező feladatok ellátása kapcsán jelentkezik jelentős hiány, amit saját bevételekkel próbál a város pótolni. A város adóbevétele rendkívül alacsony, a bevételek forrása csupán a vagyonhasznosítás lehet, de ennek a lehetőségei is a végére járnak. Ő bízik benne, hogy a jövőben megváltozik az önkormányzatok finanszírozása – ha csak az oktatásra és ebben az állam nagyobb szerepvállalására gondol. Remélhetőleg ez a rettenetes pénzügyi nyomás csökkeni fog és akkor majd jobban tud az önkormányzat a feladatai ellátására koncentrálni.

Az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről szóló beszámoló előtt Keszei Balázs a képviselőtársai nevében is köszönti Giczy József képviselőt, aki a mai napon ünnepli 50. születésnapját. A gratulációhoz a polgármester is csatlakozik.

Ezután Huber László polgármester beszámol az előző ülés óta történt eseményekről az alábbiak szerint:
• Március 3. és 6. között került megrendezésre a Budapesti Vásárvárosban az Utazás 2011. szakvásár, melyen az Írottkő Natúrparkért Egyesület és a Tourinform munkatársai képviselték Kőszeget. Nagyon magas színvonalú pavilont lehetett kiállítani az Alpannónia projektnek köszönhetően
• Március 4-én köszöntötték a hivatal hölgy tagjait Nőnap alkalmából.
• A Kőszegi Polgári Kaszinó március 4-én tartotta közgyűlését, melyen a lemondott dr. Küttel István helyére Németh János tanár urat választotta a tagság elnöknek.
• Március 5-én részt vett a polgármester a Vas Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségének 20 éves jubileumi közgyűlésén. Ezen a napon a kőszegi egyesület elnöke, Prácser Lajos elismerést kapott a szövetségtől, kisebb ajándékkal a polgármester is köszöntötte.
• Március 8-án a Kőszegért Egyesület és a Művelődési Központ szervezésében került megrendezésre a hagyományos „Farsangfarka” rendezvény. A polgármester ezúton is megköszöni a szervezők fáradozását és minden jelmezes részvételét.
• Március 9-én Vas Megyei Kistérségi Fórum ülésén vett részt a polgármester Őriszentpéteren. A napirenden szerepelt tag delegálása a Nyugat Dunántúli Regionális Munkaügyi Tanácsba.
• Március 10-én a Városháza tanácskozó termében a Magyar Köztársaság új alkotmány tervezetének véleményezése tárgyában volt nyilvános képviselő-testületi ülés.
• Ugyanezen a napon ült össze első alkalommal az „uszodai munkacsoport”.
• A Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. március 10. és 28. között lomtalanítást végzett.
• A Chernel Kálmán Városi Könyvtárban március 10-én Bauer Péter „Jel, jelen, jelentés” című kötetének bemutatójára került sor.
• Március 14-én Mannersdorf polgármesterének meghívására megbeszélés volt az Ibrahim Kávézóban a környező települések polgármestereivel a kerékpárút fejlesztésről, amelyen Básthy Béla alpolgármester úr képviselte a várost.
• A Kőszegi Sporthorgász Egyesület március 12-én tavaszi nagytakarítást végzett a Csónakázó tónál.
• Március 12-13-án rendezte meg a Kőszegi SK tenisz szakosztálya Kőszeg város 2011. évi fedett pályás gyermek és újonc teniszbajnokságát a fedett tenisz csarnokban, amely egyúttal Juhász Ilse emlékverseny is volt.
• Március 15-én a Jurisich Miklós Gimnázium dísztermében került sor ünnepi megemlékezésre a nemzeti ünnep alkalmából. Ünnepi beszédet mondott: dr. Gulyás Gergely országgyűlési képviselő. A Művészeti Szemle gáláján és díjátadó ünnepségén köszöntőt mondott Bogyay Katalin UNESCO nagykövet.
• Vas Megye Önkormányzatától kapott dr. Mátrai István kitüntetést március 15-én Répcelakon, a megyei ünnepélyen. A „Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Ifjúsági Tagozata” kitüntetést vehette át a Jurisich Miklós Gimnázium tanára, városi képviselő. A polgármester ezúton is gratulál az elismeréshez.
• Március 16-án a MÖSZ meghívására az „Önkormányzati rendszer átalakításának irányai” című konferencián vett részt a polgármester a jegyző úrral együtt Gödöllőn.
• Március 17-19. között az Írottkő Hotelben tartotta konferenciáját a fizető parkolókat üzemeltetők országos egyesülete. A polgármestert is meglepte, milyen komoly szakmai munkát végeznek, remélhetőleg a helyi szolgáltató is fel tudja használni a tapasztalatokat.
• Március 18-án került sor az evangélikus ifjúság által alapított ECHO zenekar bemutatkozó koncertjére a Zrínyi utcai gyülekezeti házban.
• Március 19-én az Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola dísztermében családi hangversenyt adtak a Budaker Gusztáv Zeneiskola növendékei, barátai, családtagjai, tanárai. A bevétel a Hangvilla Alapítványt gazdagította, a köszöntőt a polgármester mondta.
• A Gyertyafényes Kamarazenei bérletzáró koncertjén Paulikovics Pál klasszikus gitárestje volt március 20-án a művelődési központban.
• Immár hatodik alkalommal rendezték meg Szombathelyen a Víz Világnapi vetélkedőt, melynek célja a környezettudatos gondolkodásmód, valamint az ivóvíz értékének hangsúlyozása volt. A március 21-i versenyen a Jurisich Miklós Gimnázium csapata nyert. A polgármester gratulál a csapatnak és a felkészítőknek is.
• Az Élet Menete Alapítvány holokauszt vándorkiállításának megnyitójára március 21-én került sor a kőszegi vasútállomáson. A kiállítás megtekinthető volt március 21-től március 25-ig.
• Március 22-én a Kőszegi TÁVHŐ Kft. jövőjéről folytatott a polgármester megbeszélést a cég vezetőjével és a magyar tulajdonosokkal. (Szombathelyi Távhő; Szova Zrt.) Ennek is valószínűleg lesz folytatása, ugyanis a távhő árak jogszabályváltozás miatt be lettek fagyasztva és hatósági árasak lettek.
• Március 23-án „Hogyan tovább Nemzeti Civil Alap?” című fórumra a művelődési központban. A kőszegi civil szervezetek részére a tájékoztatót Nagy Sándor az NCA Nyugat-Dunántúli Kollégiumának elnöke és Krug Gusztáv tag tartott.
• Március 24-én az 1944-45 telén mártírhalált szenvedett zsidó munkaszolgálatosok emlékhelyének koszorúzására került sor. Emlékező beszédet mondott: Szita Szabolcs történész, egyetemi tanár.
• Március 25-én a művelődési központban került sor a területi véradásra.
• Március 25-én második alkalommal ült össze az „uszodai munkacsoport”.
• Ahogy a teremben is hallható, a Colas Út Zrt. a történelmi belváros rekonstrukciójának kivitelezését március 28-án elkezdte.
• Március 29-én Nemescsóban ülésezett a Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa. Ezen a következő, Kőszeget érintő napirendek szerepeltek: az orvosi ügyelet beszámolója, a Szociális Gondozási Központ beszámolója, tájékoztatás a beíratásokról, létszámleépítésekről döntés.
• Március 30-án Szombathelyen a polgármester részt vett a Nyugat Dunántúli Regionális Önkormányzati Hulladékgazdálkodási Tanács ülésén. Az előző év munkája, a zárszámadásról valamint aktuális projektetek szerepeltek a napirendek.

Hozzászólások a beszámolóhoz:

Keszei Balázst örömmel töltötte el a művészeti szemle lebonyolítása, mert bebizonyosodott, hogy a kőszegi ifjúság körében olyan rejtett értékek vannak, amelyekre a város büszke lehet. A szemle gálája és a március 15-i ünnep viszont egybe volt kötve és ő úgy érzi, hogy a műsor miatt a szórakoztatással eltöltött néhány óra mögött a nemzeti ünnep viszont valahogyan „elfelejtődött”. Örülne ha a jövőben ennek a megszervezése másképpen történne.

Dr. Mátrai István is osztja képviselőtársa megjegyzését. Mutassák meg a fiatalok mit tudnak, de valóban olyan darabokat kellene ekkor bemutatni, ami az ünnephez illik. Tehát ezt a kettőséget szerinte fel lehet oldani.

Básthy Béla kiegészíti a polgármester úr által elmondottakat.
Az említett, március 14-én, az Ibrahim Kávézóban tartott megbeszélést valójában a burgenlandi turisztikáért felelős tanácsnok hívta össze, aki elég magas beosztású politikus, és aki a határon átnyúló együttműködés miatt szorgalmazza a kerékpárút fejlesztését.
Március 15-én a nemzeti ünnep előtt dr. Gulyás Gergely előadást is tartott még az alkotmány tervezetéről a Brenner házban. Ezúton is köszöni a részvevőknek a megjelenést és az aktivitást.
Március 24-én Barcs és környéke foglalkoztatási paktumával foglalkozók látogattak Kőszegre, mintegy 40 fő. Reményi Anitával bemutatták nekik a kőszegi paktumot és a REGIONET aktív partnerséget is.
Március 25-én Zalaszentgróton volt a „REKORD” regionális foglalkoztatási együttműködés megbeszélése.
Március 22-én Balogh Gábor, a miniszterelnök sport tanácsadója járt a megyeházán, ahol Kőszegről az alpolgármester és Hani Tibor volt jelen. A feltett kérdéseikre az volt a válasz, hogy az önkormányzat adja be azt a pályázatot, aminek a jóváhagyása sürgősséggel került napirendre. Köszöni a hivatalnak a gyors előkészítő munkát ezzel a pályázattal kapcsolatban.
Bár az „Egyebek”-ben kellene felvetni, de mivel neki az ülés közben el kell mennie, továbbá már a polgármester úr is említette, ezért most teszi szóvá, hogy az idei lomtalanítást határozott kritika kísérte. Voltak olyan utcák, ahol március 15-ére, a nemzeti ünnepre esett a lomtalanítás. De a plakátolás idejével és módjával is voltak problémák. Voltak olyan utcák, ahol pld. 17-én vitték el a lomot és előtte való nap, este került ki az erről szóló plakát. Kéri, hogy erre figyeljen jobban oda legközelebb a városüzemeltető kft., mert ez inkább bosszantás volt, nem segítség. Így nem lehetett idejében felkészülni a lomtalanításra.

Kovács István szerint szándékos volt a rövid idejű plakátolás, mert korábban előfordult, hogy 2-3 nappal az elszállítás előtt már kirakták a lomot az utcára és azt teljesen szétszedték a guberálók. Aztán az összeszedett hulladék után újra takarítani kellett. A plakátokon egyébként kifejezetten kérték, hogy csak az elszállítás napján tegyék ki az utcára a lomot. Azzal tisztában van, hogy ez nem mindenkinek jó, pld. az időseknek, akiknek bizonyára segítség kell. Jövőre ki fogják időben rakni a plakátokat.

További hozzászólás nem hangzik el, így a két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló beszámolót a képviselő-testület 11 igen szavazattal hagyja jóvá.

Ezután a lejárt határidejű határozatokkal és az átruházott jogkörben hozott döntésekről vár észrevételeket vagy kérdéseket a polgármester.

Básthy Béla a 8/2011. (I. 27.) határozatra vonatkozó jelentéssel kapcsolatban emlékezteti a képviselőket arra, hogy a natúrpark pályázatának önereje nemcsak a felsorolt települések által megszavazott összegből, hanem a kistérség által biztosított 1 M Ft-ból is áll.

További észrevétel nem hangzik el, így a lejárt határidejű határozatokra történt jelentéseket és az átruházott jogkörben hozott döntéseket a képviselő-testület 11-11 igen szavazattal fogadja el.


Az 1. napirendi pont tárgyalása:

Kőszeg város népegészségügyi helyzetéről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Stánitz Éva előterjesztő szóbeli kiegészítésében kiemeli, hogy az anyagban a 2009. évi adatokról van szó, amelyet intézetük a 2010. novemberi ülésre készített el. Akkor az ő hivatali elfoglaltságuk miatt nem tudtak eljönni az ülésre, ezért tolódott el a megtárgyalása. Ezért az anyagban mindenütt még ÁNTSZ szerepel, de – ahogyan a kormánymegbízott úr is elmondta – jelenleg a kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerveként működnek.
A tartalmat tekintve nem akar a részletekbe bocsátkozni ugyan, de azt ki kell emelnie, hogy a város népességének a természetes fogyása minden korábbinál nagyobb lett. A halálozás 14 ezreléket tesz ki, a születés pedig alig éri el a 7 ezrelékes arányszámot. A megbetegedési spektrumokban nincsen lényeges különbség a korábbiak képest, de ezt már több fórumon is tárgyalták. Ezért a népegészségügyi adatsorokban 4-5 éven belül nem várható változás.
Az egyes területeket tekintve kiemeli, hogy az alapellátási ügyelet előnyére változott a személyi feltételeit tekintve. A kevesebbet ügyelő, idősebb orvos kollégák helyett, ha nem is állandó megbízással, de sikerült fiatal orvosokat biztosítani az ellátáshoz és ezt ő előrelépésnek tartja.
Néhány „örökzöld” téma is szerepel az anyagban, amely minden év előterjesztésében előjön. Ilyen pld. az alapellátásban szereplő orvosi rendelők elhelyezése, megközelíthetősége (főleg a gyermekorvosi rendelőre gondol) vagy a temető telítettsége. Azokat a kisebb karbantartásokat, amelyeket a kollégáival kifogásoltak, azokat elvégezték, a nagyobb fejlesztéseket pedig nyilván gazdasági okok akadályozzák – ezt tudomásul veszik.
Az egészségfejlesztési tevékenységet részletesen kifejtette az anyagban. Ez az önkormányzat, a civil szervezetek és az ő egészségfejlesztéssel foglalkozó kollégáinak együttesen köszönhető, mert számos rendezvényt tartottak ennek a jegyében és folyamatos az együttműködésük. Ez szerinte hasonlít ahhoz, amit a kormánymegbízott úr is említett: az elmúlt években az önkormányzat és az intézetük közötti együttműködés törvényes volt, de ugyanakkor jószándékú is, – tehát ez eddig is így történt.

Kérdések és hozzászólások:

Dr. Mátrai István a humánerőforrás bizottság véleményét ismerteti. Elsőként abbéli reményének ad hangot, hogy a Vas Népében nem jelenik meg újra cikk ugyanerről az előterjesztésről, mert a decemberi ülés kapcsán már ez megtörtént. A bizottságuk kétszer is tárgyalta az anyagot. A főorvosnő már kiemelte a főbb csomóponti kérdéseket, ezekre reflektálni szeretne.
A város problémái sajnos továbbra is fennállnak, de legalább az orvosi ügyelet jó színvonalon működik. Az orvosi rendelőkben az akadálymentesítést talán meg lehet oldani. Mindenki azon van, hogy elsősorban a gyermekorvosi rendelő a jelenleginél jobb és megközelíthetőbb helyre kerüljön. Ez sajnos az idén nyáron, a tér átépítése miatt még nehezebb lesz. Az iskolákban a kémiai biztonság szigorítása megtörtént, az adatlapok kezelése folyamatos.
A bizottsági ülésen néhány problémát is felvetettek a jelenlévők. Kérdés, hogy mit lehet tenni pld. ha a képviselők a választókörzetükben aggályos higiénes körülmények között élő személyt fedeznek fel, természetesen ez a szociális problémák kezelésével is összefügg.
A kőszegfalvi temető WC gondja egyelőre megoldatlan (csak űrgödrös lehetőség van), de sajnos ott nincs csatorna. A főorvos asszony mobil WC kihelyezését javasolta, ha lehetőség van rá.
Éppen a bizottsági ülés napján volt a sajtóban hír, hogy a körmendi diákokat agyhártyagyulladás ellen kellett beoltani, a főorvos asszony erről is részletes tájékoztatást nyújtott.
Összességében a bizottság megállapította, hogy a jövőben remélhetőleg a város egészségügyi helyzete tovább fog javulni. Ehhez talán hozzájárul az is, hogy folytatódnak a városban az orvosi előadások. Legutóbb pld. dr. Baranyai Marietta belgyógyász tartott előadást a diabéteszről. Ezek is talán segítenek abban, hogy a város lakossága egészségesebben éljen.
A bizottság javasolta, hogy a képviselő-testület a nagyon alapos beszámolót köszönettel fogadja el és az intézetnek az új szervezetben további jó munkát kíván.

Básthy Béla visszautal a tavalyi év decemberére, amikor az ülés anyagát megkapta a Vas Népe is és adatokat használt fel belőle. Ilyen módon megjelent az a cikk az újságban amely azt taglalta, hogy Kőszegen a lakosság létszáma nagyon sokkal, 4%-al csökkent. Ő ennek utána járt, hova „tűnt el 500 fő” és kikérte a KSH-ból az adatokat. Ekkor szembesült vele ő is, hogy a KSH kétfajta adatot közöl a népesség számáról: a lakónépességet és az állandó népesség számát. Az 1. sz. mellékletben sajnos összecserélődött ez a két adat, mert 2008-ban a lakónépesség száma 12 032 volt, 2009-ben pedig 12 020. Az anyagban viszont a 2009-es adatoknál 11 523 fő van, ami az állandó népességet jelöli.
Kérdezi, hogy az év során a védőnők által regisztrált 116 élve születés Kőszegre vagy a kistérségre vonatkozik-e?
Van továbbá az anyagban a terhesség megszakításról szóló részben egy olyan mondat, mely szerint: „A válság és a munkahelyek megszűnése miatt a tervezett babák sem születhettek meg.” Ez szerinte így nem igaz. A gyerekek nem a válság és a munkahelyek megszűnése miatt nem születnek meg. Ez a mondat megkérdőjelezhető és szerinte vagy más formában kell megfogalmazni, vagy el kell hagyni. A körülmények lehetnek vagy jók vagy rosszak, de a döntések mindig emberi döntések. Ő ezt a mondatot kereszténydemokrata politikusként nem tudja elfogadni.
Többen is észrevették, hogy a kőszegi Főtéren nagyon elszaporodtak a galambok. Van-e a főorvosnőnek ezzel kapcsolatos tanácsa, vagy módszer ennek a jelenségnek a megakadályozására?
A természeti környezet kapcsán el kell mondani, hogy eléggé elrettentő dolgok vannak Kőszegen a légszennyezésben. Gyakori a kábel és a szennyezett fa égetése. Bár az nyilvánvaló, hogy nem a népegészségügyi szerv feladata, lehet-e valamit tenni ez ellen?

Dr. Stánitz Éva elnézést kér a népességszám cseréért és szívből kívánja a városnak, hogy ez a népesség fogyás csak apapíron és ne a valóságban következzék be.
A születések száma is a kistérségre vonatkozik, bár ő mindig kéri a kollégáit, hogy „tisztított” adatokat adjanak meg településenként.
A családvédelemről szóló részből évekig kimaradt a terhesség megszakításról szóló adatsor mind a kőszegi, mind a szombathelyi beszámolóból. Aztán végül is a védőnői szolgálattal együtt azt gondolták, hogy nem titkolják el ezeket az adatokat, éppen azért, hogy a politikusok is szembesüljenek azzal, hogy ilyen is van. Úgy érzi, hogy maga is három gyermekes anyaként megfelelően tud ezzel foglalkozni. Az, hogy a babák a válság és a munkahelyek miatt nem születnek meg, ez sajnos közismert tény. Ezt számos tudományos kutatás is igazolja, mert a statisztikák szerint a terhesség megszakítást kérők közül a legtöbben erre hivatkoznak. Ellent kell tehát mondania az alpolgármester úrnak abban, hogy ez nem egyéni megállapítás. Az lehet, hogy ezek a személyek a médiában elhangzottak miatt, annak hatására mondják ezt – ő ezt nem vitatja. Meg fogják fontolni, hogy a jövőben ebben a formában maradjon-e ez a mondat.
A levegő szennyezés a környezetvédelmi hatóság feladatköre, kivéve a biológiai szennyezést, mert a pollenszennyezést éppen az ő Sugár úti épületük tetején lévő mérővel mérik. Programok erre is vannak, amelyeket a tüdőgyógyászok is szorgalmaznak. A védőnők prevenciós munkaként foglalkoznak ezzel.
A galambok nem védett madarak, így ez az önkormányzat hatásköre. Amikor a madárinfluenza járvány volt, akkor kaptak hivatalos állásfoglalást arról, hogy a H1N1 és a hozzá hasonló betegségek terjesztése a balkáni gerlék által nem történik.

Giczy József is úgy tudja, hogy a fertőző betegségek zárt környezetben jobban terjednek, így pld. óvodákban iskolákban. Sok esetben viszont előfordul, hogy korán kerülnek vissza gyerekek a közösségbe, és ez se a beteg gyereknek, se a társai számára nem megnyugtató.
Sok a panasz a háziorvosi rendelésekre vonatkozóan. Nem az orvosok szakmai munkája, hanem a hosszú várakozási idő és a nagy tömeg miatt. Lehetne-e erre valamilyen megoldást találni?
Az uszoda remélhetőleg megmarad, de a felújítása is fontos lenne.
A nyilvános WC-k ügye sem rendezett. Nagyon kevés van a városban és rengeteg a panasz velük kapcsolatban. Az emberek bedobják a pénzt és nem lehet használni őket.
Ő azt is folyamatosan tapasztalja, hogy a dohányzók és a nem dohányzók nincsenek egyértelműen elkülönítve. Erre jobban oda kellene figyelni. Ugyanígy arra is, hogy a 18 éven aluliakat cigarettával ne szolgáljanak ki. Szerinte ennek az ellenőrzése sem szigorú, bár ő nem is tudja, ez kinek a feladata. Döbbenetes információ volt a számára az anyagban, hogy a „Füstmentes osztály” programra nem volt jelentkező. Ez a pedagógusok felelősségét is felveti.
A népesség fogyást ő is aggasztónak tartja. Diagnosztizálni kellene, hogy mitől van ez, nagyobb arányú-e mint máshol, továbbá, hogy lehet-e ezen változatni.

Dr. Stánitz Éva válaszában elmondja, hogy a gyerekek közösségbe való engedése terén nyilván van sürgetés a család részéről a háziorvos felé. Ha a gyerek láztalan, szubjektív panaszokkal nem rendelkezik, akkor vissza mehet a közösségbe. Ennek idejét a háziorvos dönti el.
A háziorvosi várótermek zsúfoltságát nem igazán lehet befolyásolni, a várakozási idő lerövidítése érdekében ők az előjegyzéses rendszert ajánlják.
A nem dohányzók védelméről szóló törvény végrehajtása nagyon nehéz, ez az ő feladatuk. Magának a törvénynek a szigorítása is várható, bár a vendéglátói lobbi ezt igyekszik mindig megakadályozni. Jelenleg az a szabályozás, hogy a dohányzó és a nem dohányzó akkor tartózkodhat egy légtérben, ha a dohányos hely felett légcserélő berendezés található. Tehát ha a dohányos asztal felett „zúg valami”, azt nekik már el kell fogadniuk. A berendezés hatásfokát nem vizsgálhatják, meg műszaki szempontból nem is értenek hozzá. A vendéglátó helyek egyébként ezt a témakört külön szabályozhatják. Ellenőrzéseket pld. a vasútállomáson a rendőrséggel együtt szoktak tartani. A dohányzással kapcsolatban kiszabott bírságok szinte behajthatatlanok.
Minden intézmény belső szabályzatában kell kijelölni a dohányzásra szabad területet, de sajnos ezt a legtöbb helyen a bejárati ajtó mellé teszik, ami azért hiba, mert „füstfüggönyön” át lehet csak bemenni az adott intézménybe.
A 18 év alattiak dohányzása sajnos nemhogy csökkent volna, hanem növekedett. Ennek szerinte csak az egészségfejlesztési koncepció megvalósításával lehetne gátat vetni és csak komplex kezeléssel.
A város lakosságának egészségügyi helyzetéről számos felmérés készült, külön az életmódról, külön az ifjúságról. Az alaphelyzetet tehát rögzítették. Cselekvési tervet is javasoltak, amelynek minden pontját teljesítette az önkormányzat.
Ahogy említette, az ügyeletben pozitív változást tapasztaltak, az alapellátáson pedig nagyon sok múlik. A beteg orvoshoz jutása, ennek gyorsaságán van mit javítani, ezt folyamatosan diagnosztizálják.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, Huber László lezárja a vitát. Megköszöni dr. Stánitz Évának az anyag összeállítását és a kérdésekre adott válaszokat. Köszöni azt is, hogy az önkormányzat mellett partnerként áll a hatósági feladatai elvégzésében és az egészségfejlesztés terén. A dohányzás elleni küzdelem terén szerinte nagy lépést tett már az önkormányzat, amikor megtiltotta az iskolák környékén a dohányzást, ezzel a saját korát előzte meg. De minden törvény annyit ér, amennyit sikerül betartani belőle. (Ugyanilyen nehéz pld. a közterületen hagyott állati ürülék eltávolításának a kérdése is.) Ha vendéglátós úgy érzi, hogy neki jó, ha füstöl a vendég, akkor másnak is szívnia kell a füstöt. Amíg a tudatformálás nem történik meg, ha nem egy irányba húz mindenki, addig nem lesz előbbre lépés. A Parlament is elővette ezt a kérdést, aztán félévre eltolták ezt a törvénymódosítást. A polgármesteri hivatal szerencsére áthelyezte a dohányzóhelyét az udvar hátsó részébe.
Végül ismét megköszöni dr. Stánitz Éva munkáját, rugalmasságát és jószándékát és kéri, hogy a jövőben is az eddigiekhez hasonlóan, együttműködve segítse a várost.

[A napirend tárgyalása közben végleg eltávozott az ülésteremből Básthy Béla alpolgármester, így a képviselő-testület létszáma 10 főre csökkent.]

A polgármester szavazásra bocsátja a humánerőforrás bizottság kiegészítésével a határozati javaslatot, a képviselő-testület pedig 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


34/2011. (III. 31.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Kőszeg Város népegészségügyi helyzetéről szóló tájékoztatót köszönettel elfogadja.


A 2. napirendi pont tárgyalása:

A szociális rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Tóthné Dolgos Zsanett szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a Szociális Gondozási Központ megtette a javaslatát az intézményben fizetendő díjakra, amely a jogszabályoknak megfelel. Ezeket a térítési díjakat kell a rendeletben átvezetni.

Kérdések és hozzászólások:

Dr. Mátrai István elmondja, hogy a rendelettervezetet a humánerőforrás bizottság elfogadásra ajánlotta. Bár megint felmerült az az anomália, hogy a kistérségben már megszavazták ezeket a díjakat, de abban Kőszeg is benne van, tehát nem világos, „ki megy ki után”.

Huber László szerint ez így van, de rendeletet viszont csak önkormányzat alkothat.

Simonits Zsolt jelzi, hogy a pénzügyi bizottság vita nélkül ajánlotta elfogadásra a rendelet módosítását.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:


Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
7/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról, az egyes szociális ellátási formák szabályairól
és a gyermekek védelméről szóló
10/1993.(V. 27.) önkormányzati rendelet
módosításáról


(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A rendeletalkotás után, 11.30 órakor Harangozó Bertalan kormánymegbízott megköszöni az ülésen való részvétel lehetőségét, további jó munkát kíván a képviselő-testületnek és elhagyja az üléstermet.


A 3. napirendi pont tárgyalása:

A hulladékszállítással kapcsolatos képviselő-testületi határozat végrehajtásáról szóló jelentés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Kovács István szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a hulladékszállítás igénybevételéről szóló problémával kicsit későn foglalkozik az önkormányzat, de ők most azonnal megkezdték a tennivalókat. Részben fizetési felszólítókat küldtek ki, részben szerződéskötésre való felszólítást. Számlát természetesen még nem, mert az katasztrofális állapotokhoz vezetne. Mivel az adatbázisukból sajnos nem lehet megállapítani, hogy az ügyfelek milyen régóta nem fizetnek, ezért – a jegyző úr tanácsára – 5 évre visszamenőleg küldik ki a felszólító leveleket azzal, hogy ha az ügyfeleknek bármilyen problémájuk van, jöjjenek be és a kollégái tisztázni fogják.
Tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló törvény kötelezővé teszi ugyan a közszolgáltatást, meg a szerződéskötést annak, aki ingatlannal rendelkezik, de ők csak akkor tudnak szerződést kötni, ha e célból felkeresik az ügyfelek őket. A törvény egyébként azt is kimondja, hogy csak annyi szolgáltatási díjat lehet kivetni, amennyit az ügyfél ténylegesen igénybe vett. Ha valaki csak két évig vette igénybe a szolgáltatást öt helyett, akkor csak két évre lehet megfizettetni vele. Reklamációk tehát biztosan lesznek a behajtásban.
A kőszegi önkormányzati rendelet lehetővé teszi a szolgáltatás szüneteltetését betegség vagy bármilyen más ok miatt, pld. ha nem használja senki sem az ingatlant. Most végül is ki kell számlázni a díjat, aztán majd meglátják, mi a jogos díj és mi nem.

Kérdések és hozzászólások:

Kiss Péter a városfejlesztési bizottság véleményét ismerteti. A bizottság hosszasan vitázott az anyagról. Régen a szemétszállítási díj a kommunális adóba volt beleépítve, nem önkéntes módon történt, ami szerinte nagyon jó módszer volt. Az igazgató úr által elmondottakkal ellentétben ez nem önkéntes módon történhet, hiszen minden háztartásban és vállalkozásban keletkezik szemét amit el kell szállítani. A bizottság tagjai megdöbbenve tapasztalták, hogy vannak olyan vendéglátóipari egységek, vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek szerződéssel. Ezeknél 5 évre visszamenőleg igenis be kell hajtani a díjat valamilyen formában. Kérik, hogy azokat a kihelyezett, illegális hulladékzacskókat, amelyekbe csak úgy odarakják a szemetet, a kft. semmiképpen ne szállítsa el. Reggelente akár a közterület-felügyelő is végigjárhatja a hulladékszállítási útvonalakat és szankcionálni kellene a szabálytalanságokat. Tisztázni kell azt is, hol vannak kéthetente ürítések. Jó lenne, ha a kukásautón lenne olyan lista, amely alapján be lehetne azonosítani, kinél lehet jogosan elvinni a szemetet és kinél nem. Amikor ez a fizető szolgáltatás be lett vezetve, akkor nagyon jó volt az un. matricás rendszer, de sajnos ezt már nem alkalmazza a kft., ennek már 9 éve. Ezt a módszert a bizottság ismét javasolja bevezetni, mert ahol nincs érvényes matrica, onnan egyszerűen nem szabad elvinni a szemetet.

Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi bizottság ülésén is sok kritika fogalmazódott meg a szolgáltatással kapcsolatban. A bizottság üléséig még nem volt naprakész kimutatás, amelyet az igazgató úr most említett. A lakosság 1/6-ának, a vállalkozások ¼-ének nincsen szerződése, tehát van miben előre jutni. A bizottság javasolta, hogy májusi ülésre készüljön el a naprakész nyilvántartás az addig megtett intézkedésekkel együtt és újra tárgyalja meg a képviselő-testület a kérdést.

Kiss Zoltán egy levelet tart a kezében, amelyet egy konkrét ügyben, egy társasház közös képviselője írt. A társasház éves szinten több mint 1 M Ft szemétszállítási díjat fizet. A környékükön lévő kocsma tulajdonosa is hozzájuk hordja a szemetét. Ha bemennek a városüzemeltető kft.-be ez iránt panasszal, akkor nagyon kézségesen fogadják őket ugyan, de nem tudják orvosolni. Szerinte ez nagyon rossz üzenet az emberek felé, mert a kiskeresetűeknek, a nyugdíjasoknak kötelező a szemétszállítás díja, de a kocsma tulajdonosának nem: az rendszeresen a máséba hordja zsákokban a szemetet.

Huber László szerint ez egyedi eset, kéri a képviselőt, adja át a kft. illetékeseinek, hogy fel tudjanak ellene lépni.

Kiss Zoltán szerint ez nem egyedi eset, hanem igenis általános. Máshol is és rendszeresen előfordul. Amit a jegyző úr és a bizottságok javasolnak, azzal ő egyet tud érteni.

Kovács István is úgy látja, hogy az új címke kiadása lesz a megoldás. Aki rendelkezik cimkével, annak el fogják szállítani a hulladékát, aki nem, azét nem viszik el. Vannak különböző méretű edényzetek, konténerek, mindenki tehát választhat, mekkora mennyiségre köt szerződést. A szerződéskötésre felszólító levelet is megfogalmazták már. Ez a negyedéves számlákkal együtt ki fog menni. Több mint 3000 levelet fognak borítékolni, így a májusi ülésre, mire a képviselő-testület kéri a beszámolót, már többet fognak tudni.

Huber László arra hívja fel a figyelmet, hogy néhány év múlva beindul a nyugat-dunántúli regionális hulladékgazdálkodási rendszer, ami sajnos áremelkedéssel fog járni. Ha drágább lesz a szolgáltatás, az még több feszültséggel fog járni.

Dr. Tóth László Kiss Zoltán képviselő által felvetett esetet hozza fel. Ez ellen nemcsak a kft.–n keresztül lehet várni az intézkedést, vannak bizonyos „önvédelmi módszerek” is. A Csónak-tömbben vannak pld. olyan társasházak, ahol a műemlékvédelmi hivatal által is jóváhagyott „ún tároló ketrecekben” van a hulladékgyűjtő és ahhoz más nem férhet hozzá. De van ahol a konténereket lánccal és lakattal zárják le a lakók. Ő is egyet ért azzal, hogy évente más színű matricákat kell kiadni, mert abból már messziről meg lehet állapítani, hogy van-e az illetőnek érvényes szerződése. Ebben a hivatal természetesen közre fog működni, hiszen kötelezően igénybe veendő közszolgáltatásról van szó, ami nem fizetés esetén adók módjára behajtható.
A bizottsági ülésen felmerültek olyan esetek is, mint pld. amikor egy vállalkozás a saját lakásban végzi a tevékenységét. Ilyen lehet pld. egy könyvelő iroda. Neki határozott álláspontja, hogy ilyen esetben kettős szolgáltatást kell megrendelni. Lehet, hogy a vállalkozásban csak viszonylag kevés papírhulladék keletkezik, de az akkor sem lakossági kommunális hulladék. Vegye meg a cég a lehető legkisebb kukát, ez technikailag megoldható.

Táncsics András szerint nehéz dolga lesz az igazgató úrnak, mert vannak régi dolgok meg új elvárások is. Az a legfontosabb, hogy a szerződések száma legyen megnövelve. Bár ha valaki elköltözik, akkor biztosan nem az az első dolga, hogy bejelentse ezt a szemétszállítás miatt. Amit a jegyző úr mondott, az a társasházak esetében elég nehéz, mert más egy könyvelő cég is, meg más egy vendéglátóipari egység. Javasolja még, hogy a tavaszi időszakban a kft. pontosan küldje ki a lomtalanítás ütemtervét, akár az év végi vagy az 1. negyedévi számlával.

Kovács István szerint ez az első olyan év, amikor ilyen korán elkezdték a lomtalanítást. Sajnos a március 15-i ünnep szerencsétlenül közbejött, de az összes többi időpont jó volt. A tegnapelőtti napon, Kőszegfalván is befejezték a lomtalanítást.

Dr. Tóth László szerint a vállalkozások esetében a klasszikus szerződéses megoldást kell alkalmazni, akár a lakásban dolgozó cégeknél. A saját vállalkozásra is szerződést kell kötni, nyilván egy vendéglátóipari egység vagy egy élelmiszerboltnak nagyobb mennyiségre, mert az reálisabb. Ha pedig csak egy kisebb edényzetet fizet ki valaki és mellé tesz még 10 zsákot, akkor ezeket a zsákokat ott kell hagyni. Ő ki fogja küldeni a közterület-felügyelőket ezt ellenőrizni és aki kirak ilyen zsákot, az környezetszennyezés miatt meg lesznek bírságolva. Egy idő után pedig majd kénytelenek lesz mindenki reális szerződést kötni.

Huber László szerint ha a közterület-felügyelők határozottan fellépnek majd ez ügyben, akkor néhány hét is elegendő lesz a szabályok betartására. Az a lényeg, hogy ez ne kampány-szerű legyen, hanem folyamatos odafigyelés.

Keszei Balázs amikor olvasta az előterjesztést, akkor egyre homályosabb lett a számára a dolog, ugyanis a tavaly november 25-én hozott határozat végrehajtását az anyagban a mai napon nem látja. Az csak itt, a vita során körvonalazódott ki, hogy mit lehet tenni a kitűzött cél elérése érdekében. A bizottsági véleményekben jelölt határidőkkel egyet tud érteni, hiszen tematikusan látni kellene, hogy hány új szerződést kötött a cég, hány felszólítást küldött ki stb.

Kovács István ígéretet tesz arra, hogy a májusi ülésre teljes körű választ fog adni a felvetésekre. Ki fogják küldeni a felszólításokat, de azt nem tudja megígérni, hogy milyen válaszok jönnek ezekre. Mindenesetre ők minden lehetséges intézkedést meg fognak tenni.
A határidőkkel kapcsolatban megjegyzi, hogy a novemberi határozat valóban a február végi képviselő-testületi ülést írta elő a beszámolásra, de a képviselő-testület munkaterve értelmében neki ezt az anyagot a mai ülésre kellett beterjesztenie. Azzal tisztában van, hogy ez a kérdés nem tűr halasztást.

Kiss Péter is javasolja, hogy az új szerződéskötésekre is adjon határidőt a képviselő-testület, továbbá, hogy ezt a végrehajtásról szóló jelentést nem fogadja el a képviselő-testület. Az illegálisan kirakott zacskókat és zsákokat ne vigye el a kft. Ha nem is minden alkalommal, de a kukásautóba üljön be a közterület-felügyelő fényképezőgéppel a kezében, mert vannak olyan rafinált ügyfelek, hogy mindent ki tudnak használni. Felveti még a piacnál lévő konténerek ügyét, mert ez teljesen olyan, mint amelyiknek nincsen gazdája és szerinte szabályozni kellene, hogy ide ki viheti a szemetet.
Kovács István szerint ez nem lenne életszerű, mert azt a konténert használják a tűzoltók, a piaci zöldséges, a piaci árusok és a Kossuth L. u. 1-3. lakói is, de erre nézve ő egy héten belül intézkedni fog.

Kiss Péter ismét kéri, hogy a matricák legyártásáról is gondoskodjon a kft., bár ezt májusig nem biztos, hogy megoldható.

Huber László szerint májusban már többet tud a képviselő-testület. Kihangsúlyozza, hogy a szerződés kétoldalú dolog: ha az egyik fél nem akarja megkötni, akkor nem lehet megvalósítani.

Táncsics András kérdezi, hogy a kft.-nek az elvégzendő feladatokat tekintve rendelkezik-e személyi feltételekkel?

Kovács István megköszöni a képviselő úrnak ezt a kérdést. 3 évvel ezelőtt 18-an dolgoztak a cégben, most 5-en. De ez az ő problémája és meg fogja oldani. Hosszú távra biztosan nem fognak erre felvenni embert, mert az nagyon sokba kerül.


Végül a polgármester lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a javaslatokat.
Azzal a pénzügyi bizottsági javaslattal, hogy májusban térjen vissza a képviselő-testület a megtett intézkedésekre, 10 képviselő ért egyet.

Azzal a városfejlesztési bizottsági javaslattal mely szerint az új szerződések megkötésére és a fizetési felszólítások haladéktalanul történjenek meg, 10 képviselő ért egyet. Ennek eredményét is a májusi ülésre várja a képviselő-testület.

Ezután szóba kerül az, hogy a szolgáltatási szerződések évenként legyenek megújítva, továbbá ennek megfelelően készüljenek évente új matricák.
Táncsics András felveti, hogy miért kell új szerződést kötni évente, ez felesleges. Erről a képviselők további rövid vitát folytatnak. Kiss Péter szerint azért, mert ha a kft. egy 2011-ben megkötött szerződésről kiadja a matricát, azon még 2015-ben is az a dátum lesz. Ha eddig is így működött volna, akkor nem lenne most ez a kaotikus állapot. Táncsics András ezzel továbbra sem ért egyet, mert a kft. az egész kistérségben szállítja a hulladékot. Aki pld. Bozsokon lakik, azt nem lehet kötelezni arra, hogy évente kössön szerződést.
Dr. Tóth László megerősíti, hogy a városüzemeltető kft. vállalkozóként lép fel a többi település vonatkozásában. Kőszeg város illetékességi területén lehet csak azt megszabni – árhatóságként – , hogy évente legyenek a szerződések megújítva. Ennek szerinte lenne pozitív hatása igaz, hogy több munkát is jelentene. Végül a polgármester az évenkénti szerződésmódosítást szavazásra is bocsátja, amit a képviselők 7 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással el is fogadják.

Ezután az a javaslat merül fel, mely szerint a kft. ne szállítsa el azokat a zsákokat, dobozokat, amelyek nem a szabványos hulladékgyűjtőkbe vannak kirakva, amit a közterület-felügyelők is szigorúan ellenőrizzenek. Ez alól kivétel természetesen a fizetett zsák, amelynek az ára a rendelet szerint is magában foglalja a szemétszállítást.
Váradi Szilárd szerint mindez evidencia kell, hogy legyen, ezért erről nem is kellene szavazni. Kovács István megjegyzi, hogy ha ezeket a külön zsákokat nem vinnék el, akkor azok az utcán maradnak, aztán úgyis az a vége, hogy a közterületet nekik kell takarítani. 1-2 zsákot mindig elvittek az emberei, ez ellen ő sem tud mit tenni.
Váradi Szilárd szerint akkor jelenjen meg tájékoztató erről a lakosságnak a Kőszeg és Vidékében, megjelölve a használható zsák képét és a türelmi időt. Huber László is egyetért azzal, hogy csak május 1-től működjön ez a dolog. Ezt szavazásra is bocsátja, a képviselő-testület pedig 10 igen szavazattal elfogadja.
Végül Kiss Péter is azt javasolja, hogy a határozati javaslatot ne fogadja el a képviselő-testület, mert azt a szavazásokkal már felülírta. Ez a beszámoló csak a hiányosságokra irányítja a figyelmet. Dr. Tóth László ezzel kapcsolatban azt javasolja, hogy a tájékoztató adatokat vegye tudomásul a képviselő-testület. Amennyiben szükséges, a kft. forduljon segítségért a hivatalhoz vagy a bizottsághoz, hiszen mindenki közös érdeke az előbbre lépés.
Végül a képviselő-testület 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


35/2011. (III. 31.)
képviselő-testületi határozat

1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékszállítás jelenlegi igénybevételéről szóló, a Kőszegi Városüzemeltető és Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített tájékoztatást tudomásul veszi.
2. A képviselő-testület a kötelező közszolgáltatás teljes körű igénybe vétele érdekében az alábbiak végrehajtását rendeli el.
a) Az eddig szerződéssel nem rendelkező magánszemélyek és vállalkozások továbbá a szolgáltatást nem fizetők felé (öt évre visszamenőleg) küldjön ki haladéktalanul felszólítást a szolgáltató.
b) Kőszeg város illetékességi területén évente meg kell újítani a szolgáltatásra vonatkozó szerződéseket, amelynek nyomon követésére a korábbi „matricás” rendszert újra vissza kell állítani.
c) A 2011. május 1-től a szolgáltató csak a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására szolgáló, szabványosított gyűjtőtartályokban és hulladékgyűjtő műanyag zsákokban lévő hulladékot szállítsa el, erre fel kell hívni a lakosság figyelmét.
3. A képviselő-testület fentiek értelmében elrendeli a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 21/2001. (XI. 1.) önkormányzati rendelet esetleges módosítását.

Felelős: Kovács István igazgató.
Határidő: a megtett intézkedésekre való beszámolásra: a képviselő-testület a 2011. májusi ülése.


A 4. napirendi pont tárgyalása:

A közművelődési szakfelügyeleti utóellenőrzés tapasztalatairól szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Szabó Marianna elmondja, hogy a humánerőforrás bizottság megtárgyalta az előterjesztést és az ülésen tapasztaltak alapján tesz szóbeli kiegészítést. Ez a szakfelügyeleti jelentés az elmúlt évben készült Kőszeg város közművelődési feladatellátásáról, a legmagasabb fokú hatóság, a minisztérium által. Ennek alapja egy 2002-es vizsgálat volt, ez a jelentés tehát annak az utóvizsgálatának minősül. Elkészülte után sem előzetes kontrolt, sem véleményezést nem kértek az ellenőrzés során tett megállapításokról. Ezt azért hangsúlyozza ki, mert apróbb, néha nagyobb súlyú hibák is vannak benne. Ő azt nem tartaná jónak, ha ezzel kapcsolatban az önkormányzat jelzéssel élne, mert egyrészt elképzelhető lenne, hogy ennek nem lenne pozitív hozadéka a város számára, meg amúgy is, összességében az önkormányzat közművelődési feladatellátását a szakfelügyelő jónak ítélte. A vizsgálatot végző szakfelügyelő elsősorban dokumentumokat vizsgált, a szakbizottság jegyzőkönyveit, a képviselő-testület döntéseit, megállapodásokat, intézményi dokumentumokat. Az utóellenőrzés időtartama rövid volt, ő maga szóbeli tájékoztatást is adott a szakfelügyelőnek, továbbá rövid látogatást tettek a művelődési központban is. Az az igazság, hogy ilyen távolságról a minisztérium úgymond meg is engedheti magának, hogy apróbb tévedéseket írjon le. Ilyen pld. az, hogy egy bizonyos pályázatot az önkormányzat maga vagy az intézmény készített elő és adott be – ez már nem érdekes. A lényeg az, hogy a pályázat sikeres volt és a feladatellátásához a város pénzt szerzett.
Fentiekből következik, hogy az intézkedési terv egy kicsit nagyképűnek is tűnhet, de mégiscsak el kell fogadni azzal, hogy csak 3 olyan megfontolás van benne, amit nem lehet felvállalni.

Kérdések és hozzászólások:

Dr. Mátrai István a humánerőforrás bizottság véleményét tolmácsolja. Az anyagban valóban vannak olyan megfogalmazások, amelyek mellett talán nem kellene szótlanul elmenni, de „politikusabb” ha ezt nem forszírozza a város, meg vannak elég nehezen értelmezhető részek is.
Végül is a szakfelügyeleti vizsgálat javaslataiból a 3 utolsó téma az, amit a bizottság szerint nem lehet felvállalni, mert ennek az anyagi követelményei nagyon komolyak lennének. Ezek pedig a következők: a kőszegi mozi visszaállítása, a szakalkalmazotti létszám növelése és a művelődési központ önálló intézményi gazdálkodási jogkörének a biztosítása.
A kőszegi mozi helyzetének a rendezése szerinte nem is nagyon indokolt, mert az nagyon alacsony kihasználtságú lenne. Annak idején a város úgy adta el a Bálházat, hogy ha az rendbe lesz téve, akkor ott kap helyet majd a mozi. Ha ez így is lenne, és ha a Bálház ki is nyitna, a mozi működtetése biztosan nem lenne rentábilis.
A szakalkalmazotti létszám emelésről szóló indítvánnyal e legmesszebbmenőkig mindenki egyet értene, de sajnos ennek is anyagi akadálya van.
Az önálló intézményi gazdálkodási jogkörrel kapcsolatban felmerült, hogy az sok esetben előnyös lenne ugyan, de az intézmény igazgatója szerint a jelenlegi besorolással sem csorbult valójában az önállóságuk, a munkamenetet ez nem befolyásolja jelentősen.
A „JvMK arculatának felépítése, kommunikációs stílusának egységesítése, PR gyakorlata” megnevezésű javaslat az, amivel a bizottság sem tudott nagyon mit kezdeni. Ez nem is nagyon érthető, hiszen éppen a művelődési központ az, amely nemcsak megyeszerte, hanem országosan is olyan arculatot alakított ki, olyan kommunikációja van, ami idevonzza a látogatókat.
A javaslatokból kettőt az előterjesztő a tervezett intézkedések közé is beemelt: a közművelődési rendelet felülvizsgálatát és a művelődési központ SZMSZ-ének felülvizsgálatát. A bizottság ezzel egyetértett, így elfogadásra ajánlja.

Giczy Józsefnek az egyik gyenge pontja a kőszegi mozi hiánya. Éppen 20 éve szerinte, hogy el lett adva a Bálház, azóta a lakosság hiába várja, hogy ismét legyen mozi a városban. Kérdés, hogy történt-e felmérés arra vonatkozóan, hogy a mozi tényleg nem lenne rentábilis? Felé inkább olyan jelzések voltak, melyek elfogadhatatlannak tartották a mostani helyzetet. Más városokban is van mozi, ha nem is pláza, de olyan tér, amely más rendezvények lebonyolítására is alkalmas. A Bálház akkori eladása és az, hogy az elmúlt 20 évben nem történt előbbre lépés – az kinek a felelőssége?

Huber László emlékezete szerint 2001-ben lett eladva a Bálház épülete.

Dr. Mátrai István Szombathelyet hozza fel összehasonlításul. Ott mozi a plázában is van, a legmodernebb felszereléssel van ellátva, mégiscsak „megyeget” egyáltalán nem működik olyan jól.

Pócza Zoltán pontosítja, hogy 2002-ben jött létre az a megállapodás a Bálház tulajdonosaival, mely szerint amennyiben a Bálház megnyitásra kerül, a tulajdonosok kötelesek biztosítani azt a lehetőséget, hogy az önkormányzat mozit működtessen. A gépek jelen pillanatban is lezsírozva, letakarva vannak tárolva. Ha a Bálház megnyitna, a hang, a vászon és egyéb technikai berendezések beszerzése mintegy 5 M Ft-ot tenne ki. A szerződés aláírásának idején úgy nézett ki, hogy a Rocco pizzéria üzemeltetője vette volna ki bérbe, aki kulturálisan elkötelezett vállalkozó volt, így bizonyára koncertekkel, kulturális programokkal is bővítette volna a kínálatot.
Jelen pillanatban tehát annak, hogy a város mozit tudjon üzemeltetni, csekély a valószínűsége, a gyakorlat pedig azt mutatja, hogy önmagában nem megtérülő dologról van szó. Általában mindig vendéglátóipari egységgel célszerű összekötni, valójában multifunkcionális térnek kell tekinteni a mozit a rendezvényeket illetően. A Savaria filmszínházban is létrejött az Agóra kulturális és turisztikai központ. Ők ezt már 2002-ben megfogalmazták, amit aztán a szombathelyiek 2008-ban megvalósítottak. Kőszegen tehát jelen pillanatban ez a helyzet: nagyberuházás szükségeltetne a mozi újra indításához. Szombathelyen sokkal nagyobb kínálat van. Kiegészítő tevékenységként – akár a Bálházban, mint egy multifunkcionális térben – tudott volna működni. Úgy biztosan tudtak volna rá pályázni is, de önmagában csak a mozi nemhogy nem lenne rentábilis, hanem egészen biztosan az éves szintű működése veszteséges lenne.

Simonits Zsolt emlékszik rá, hogy amikor a képviselő-testület annakidején döntött a mozi bezárásról, akkor kaptak kimutatást is a kihasználtságról. Ha jól emlékszik, havonta csupán 30-40 fő volt a nézőszám a moziban.

Kiss Zoltán is szeretné, ha lenne Kőszegen mozi. De sajnos nemrégen egy szombathelyi előadásra az interneten keresztül rendeltek meg 3 jegyet egy népszerű filmre, aztán kiderült, hogy egészen kevés néző volt csak velük együtt. Kőszegen megvalósíthatatlan lenne, mert nem lenne közönség, esetleg csak néhányan.

Dr. Mátrai István szerint, ha már szóba került a Bálház, ő inkább azt vizsgálná meg, hogy azzal mi van, mit lehetne az épülettel kezdeni. Üresen áll a belváros közepén, ami nagyon szívfájdító látvány.

Szabó Marianna úgy véli, hogy az előterjesztés szempontjából nincsen ekkora jelentősége a mozinak. A jelentés ugyanis az egész város közművelődési feladatellátást vizsgálja. A mozi akár egy külön napirendi pont lehetne. A szakfelügyelő a megállapodást látva úgy látta, hogy az önkormányzat megtette a kötelezettségét és ezt elintézettnek tekinti. Sokkal fontosabb a vizsgálatból az a megállapítás, mely szerint Kőszeg városa meg tudta tartani a feladatellátást végző közművelődési intézményét.

Dr. Tóth László hozzáteszi még, hogy a régi mozi azért volt alacsony nézőszámú és veszteséges, mert nem premiermozi volt, ami azt jelentette, hogy az új filmeket fél-háromnegyedéves késéssel mutatták be. Ennek oka a megfelelő technikai feltételek hiánya volt. Amikor azt a bizonyos szerződést megkötötték, akkor arról volt szó, hogy kialakítják a modernebb feltételek is, továbbá kávézót stb. létesítenek mellé. De az már valóban más kérdés, hogy ez a szerződés miért nem teljesült.

Giczy József javasolja, hogy a bizottság külön napirendi pont keretében foglalkozzon a Bálház ügyével, megvizsgálva, milyen lehetőségek jöhetnek szóba. A belvárosban üresen áll ez az épület, teljesen kihasználatlanul.

Huber László elsőként a humánerőforrás bizottságot javasolja e napirend megtárgyalására, de dr. Mátrai István szerint ez sokkal inkább jogi kérdés, hiszen elsőként információkat kell szerezni a tulaj