1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól

[A 12/2007. (IV. 10.), a 17/2007. (IV. 20.), a 21/2007. (V. 25.), a 23/2007. (VII. 1.), a 30/2007. (XI. 12.), a 33/2007. (XI. 30.), a 8/2008. (III. 31.), a 27/2008. (IX. 1.), az 5/2009. (II. 15.), a 11/2009. (III. 30.), a 25/2009. (VIII. 28.), a 36/2009. (XII. 18.), a 9/2010. (III. 8.), a 19/2010. (VI. 1.), a 30/2010. (XI. 29.), a 4/2011. (I. 31.), a 9/2011. (V. 2.), a 15/2011. (IX. 30.), a 6/2013. (III. 1.) és a 16/2013. (IV. 26.), a 22/2013. (VI. 28.), a 32/2013. (XI. 29.), a 22/2014. (V. 30.), a 7/2015. (III. 27.) és a 15/2019. (IX. 27.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg.]

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108-109. §-aiban, a 2005. évi CLIII. törvény 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az Ötv. 78-80. §-aiban foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:


I. fejezet

A RENDELET CÉLJA ÉS HATÁLYA

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja az önkormányzati tulajdon folyamatos és fokozott védelme, az egyes vagyonrészek használatának szabályozása és működtetésük során értékük megőrzése, az önkormányzati vagyon növelésének előmozdítása.

A rendelet hatálya

2. §

(1) E rendelet tárgyi hatálya a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott vagyonelemekre terjed ki.
(2) Hatályon kívül helyezve.


Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában
1. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
2. Vagyonelem: a vagyon meghatározott fizikai, természeti, forgalmazási ismérvek alapján elkülönült és ezen ismérvek alapján közös tulajdonságokkal rendelkező viszonylag homogén csoportja. Ilyenek az ingó, ingatlan, portfólió, vagyoni értékű jogok, mint vagyonelemek.
3. Vagyontárgy: a vagyonelem térben, időben forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.
4. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
5. Portfólió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközökből álló, együttesen kezelt befektetésállomány.
6. 19 20 Kedvezményes átruházás: a vagyon olyan ér-tékben történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés fel-tűnő értékaránytalansága címén történő megtámadását tenné lehetővé.
7. 19 20 Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.
8. Stratégiai célok megvalósítását szolgáló vagyon: az az 23üzleti vagyon, amely az önkormányzat számára várospolitikai, vagy hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és amelynek hasznosítása csak erre tekintettel történhet.



II. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ÉS NYILVÁNTARTÁSA

Az önkormányzati vagyon

4. §

(1) Az önkormányzat teljes vagyona a 2. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.
(2) A vagyon – rendeltetése szerint – a törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból tevődik össze.
(3) A törzsvagyonba tartozó vagyonelemek és vagyontárgyak körét törvény, valamint az önkormányzat jelen rendelete állapítja meg.
(4) A törzsvagyon elemei és tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.
(5) Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemet nem határoz meg.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott vagyonelemeken és vagyontárgyakon kívül minden egyéb az önkormányzat üzleti vagyonának minősül. A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes felsorolását a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(7) Az ingatlan vagy ingatlanrész forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a helyi építési szabályzat és szabályozási terv rendelkezéseinek megfelelően, külön jogszabály előírásai alapján lefolytatott telekalakítási eljárásban közterület jellege megszűnik, illetve a telekrendezési határozat végrehajtásában a tulajdonosok megállapodnak.
(8) A képviselő-testület – kivéve a törvény által forgalomképtelennek vagy korlátozottan forgalomképesnek nyilvánított törzsvagyont – kivételesen indokolt esetben rendelettel a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyontárgy besorolását megváltoztathatja, a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyoni körből kivonhatja, és korlátozottan forgalomképes vagy üzleti vagyonná nyilváníthatja.




Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

5. §

(1) Az önkormányzat vagyonát a 23Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerinti ingatlan vagyon kataszterben kerül nyilvántartásra.
(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, illetve a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen dönteni kell a vagyontárgy minősítéséről.


Az önkormányzati vagyon számbavétele,
a vagyonleltár

6. §

(1) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(2) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont
a) törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és
b) üzleti vagyon bontásban tartalmazza.
(3) Az üzleti vagyon azon részét, amelynek hasznosulásához különösen fontos önkormányzati érdek fűződik a forgalomképes vagyon körén belül, de attól elkülönülten, stratégiai célok megvalósítását szolgáló vagyonként kell nyilvántartani. A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a vagyongazdálkodási irányelvek keretében kell elvégezni, illetve évenként felülvizsgálni.
(4) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen;
b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben;
c) a portfólió vagyont tételesen és értékén veszi számba.
(5) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

7. §

(1) A képviselő-testület a vagyontárgyak értékesítése vagy megterhelése esetén a vagyontárgy értékét
a) vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll 1 évnél nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, akkor ennek felülvizsgált változata alapján;
b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján vagy egyedi szakértői értékbecsléssel;
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén
– a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon;
– másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapírkereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon;
– egyéb esetben névértéken határozza meg.
(2) Ingatlan vagyon tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése esetén a vagyontárgy értékét az értékesítésről vagy megterhelésről szóló döntés meghozatalát megelőző 12 hónapnál nem régebbi, az 1993. évi LXXVIII. tv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint képzett ingatlanforgalmi értékbecslés képezi.
(3) Nem lakáscélú helyiség értékesítése estén a vagyontárgy értékét az értékbecslésben megállapított forgalmi érték, de legalább a vásárlás évében érvényes éves bérleti díj 8-szorosa képezi.
(4) Ha az értékbecslésben megállapított forgalmi érték az ötmillió forintot meghaladja, be kell szerezni egy másik ingatlanforgalmi értékbecslést is. Ez esetben a vagyontárgy értékét a magasabb összeg képezi.
(5) Ha a két értékbecslésben megállapított érték közötti különbség a magasabb értékhez képest a 30 %-ot meghaladja, a vevő kérésére és költségére igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményt kell beszerezni, amely a vételár alapját képezi.
(6) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe a vagyonérték.
(7) Vagyontárgynak az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén a 12 hónapra számított időarányos bérleti, használati díjat kell érteni.
(8) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazáskor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.


A vagyongazdálkodás irányelvei

8. §

(1) A képviselő-testület a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport, a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti, valamint a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság véleményezését követően a költségvetés elfogadásával egyidőben állást foglal a vagyongazdálkodási irányelvekről.
(2) A vagyongazdálkodási irányelveknek tartalmazniuk kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket és tételesen az értékesítésre szánt vagyontárgyakat.


III. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI

9. §

(1) A képviselő-testületet megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat az önkormányzat képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörben bizottsága és a polgármester gyakorolja a jelen rendeletben, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak alapján.
(3) A tulajdonosi jogok gyakorlását a képviselő-testület az önkormányzat vagyonkezelő szerveire e rendelet szerint ruházza át, amelyek a vagyon kezeléséről és állapotáról évente beszámolni kötelesek.

10. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyontárgyait a helyi önkormányzatokról, továbbá az államháztartásról szóló törvényben meghatározott módon vagyonkezelési szerződéssel bízza az Nvtv. 3. § 19. b) és c) pontjában meghatározott önkormányzati feladatot ellátó vagyonkezelőre (továbbiakban vagyonkezelő). A vagyonkezelő a vele kötött vagyonkezelési szerződéssel összhangban, a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat az Nvtv. 11. §. (8) bekezdésében meghatározott kivételekkel és teljesíti a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.
(2) A vagyonkezelő köteles a rá bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.
(3) A vagyonkezelő jogosult, illetve köteles a működés feltételeként rá bízott vagyontárgyak
a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,
b) a bérbeadásra, egyéb hasznosításra,
c) a közterhek viselésére.
(4) Az (3) bekezdésében meghatározott jogokat e rendelet 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell gyakorolni.
(5) A vagyonkezelő köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(6) A vagyonkezelő beruházást, felújítást csak az önkormányzat költségvetési rendeletében szabályozott módon és keretek között végezhet. A szerződéses vagyonkezelő a saját forrásaiból végzett beruházáshoz, felújításhoz köteles előzetesen beszerezni a képviselő-testület 24 25 Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében kijelölt szerve hozott hozzájárulását.
(7) Hatályon kívül helyezve.
(8) Vagyonkezelői jog ingyenesen oktatási-, nevelési-, kulturális-, egészségügyi-, szociális célok megvalósítására biztosítható.
(9) Az önkormányzat azon vagyonelemek listáját, amelyekre az önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet a jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza.


Eljárás a tulajdonos képviseletében

11. §

(1) A tulajdonosi jogokat gyakorló testület, szerv, személy vagy annak megbízottja, illetve a képviselet jogát szerződés, meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági vagy bírói eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, illetve az ügyfél és a peres fél jogát.
(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetőleg annak megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársakat megillető jogokat és teljesíti kötelezettségeit.
(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba vagy bérbe adó jogait és kötelezettségeit.
(4) Az önkormányzati vagyontárgyakat érintő, de a vagyon megterhelésével nem járó tulajdonosi nyilatkozatok, valamint a nem önkormányzati rendelettel alapított elővásárlási jogokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtételére a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében kijelölt szerve jogosult.
(5) Hatályon kívül helyezve.


Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy
kedvezményes átengedése és megszerzése

12.§

(1) Hatályon kívül helyezve.
(2) Hatályon kívül helyezve.
(3) Hatályon kívül helyezve.
(4) Az önkormányzat a tulajdonát képező építési telket legfeljebb 5 év időtartamú részletfizetési kedvezménnyel értékesítheti azon közös háztartásban élők részére akik esetében az életvitelszerűen együtt élők száma eléri vagy meghaladja a 4 főt. Az értékesítés feltétele a részletfizetés időtartamával megegyező időre szóló beépítési kötelezettség vállalása.


A felajánlott vagyon elfogadása

13. §

(1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.
(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 10. § (1) bekezdésében megjelölt vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő azon nyilatkozata, hogy képes a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére, illetve a vagyon a feladatai ellátását szolgálja-e.
(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják annak értékét.

Az önkormányzat követeléseinek elengedése

14.§

(1) A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében kijelölt szerve a képviselő-testület nevében a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészben az önkormányzatot megillető követelésről:
a) csődegyezségi megállapodásban;
b) bírói egyezség keretében;
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg;
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető csak;
e) a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel;
f) 20peren kívüli megállapodás során;
g) 20 a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetén mondhat le.
20 (2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 100.000,-Ft-ot meghaladja, a követelés részbeni vagy egészben történő lemondásáról a képviselő-testület dönthet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget el nem érő követelés részbeni vagy teljes körű lemondását a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében kijelölt szerve engedélyezheti, melyről a képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.
(4) Hatályon kívül helyezve.


IV. fejezet

RENDELKEZÉS AZ EGYES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ VAGYONTÁRGYAKKAL

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

15. §

(1) 20 Hatályon kívül helyezve.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt.


A korlátozottan forgalomképes vagyon
feletti rendelkezési jog gyakorlása

16. §

(1) A rendelet 4. § (6) bekezdésében meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(2) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaságnak 23 legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó jogait a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testület gyakorolja az önkormányzatot többszemélyes gazdasági társaságban meglévő tagsági jogai és részesedései vonatkozásában megillető jogokat is.
(3) Gazdasági társaság ülésein az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott személy képviseli.
(4) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes vagyonról a képviselő-testület a törvényekben meghatározott feltételek szerint jogosult rendelkezni.
(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára.


Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog
gyakorlása

17. §

(1) Az üzleti vagyonnal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot 5 millió forintos értékhatárig – elővásárlási joggal érintett ingatlanok esetében 10 millió forintos értékhatárig – a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében kijelölt szerve, ezt meghaladó érték esetében a képviselő-testület gyakorolja.
(2) Hatályon kívül helyezve.


Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó
vegyes rendelkezések

18. §

(1) A korlátozottan forgalomképes és az üzleti önkormányzati vagyon feladatellátáshoz nem szükséges része bérbe,- használatba adás, egyéb reklámcélú felhasználás céljára az alapfeladat sérelme nélkül hasznosítható. A hasznosításra 6 hónapot meg nem haladó időtartamra a vagyonkezelő, valamint a használó jogosult. Ezt meghaladó időtartam esetén a vagyonkezelő, valamint a használó köteles beszerezni a polgármester előzetes hozzájárulását. A vagyonkezelő, valamint a használó köteles gondoskodni a hasznosításra irányuló szerződések, megállapodások megkötéséről is.
(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon politikai célú tevékenységre (pl. politikai kampány, hirdetés, reklám) – a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 145. § (2) bekezdése szerinti választási gyűlés kivételével – nem hasznosítható, valamint a vagyonkezelő, a használó ilyen célra nem használhatja, nem hasznosíthatja.
(2) A vagyon (1) bekezdés szerinti hasznosításából származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg. A bevételt a vagyonkezelő rendelkezésére bocsájtott vagyon megőrzésére, karbantartására, illetve a feladatellátásához szükséges eszközök megvásárlására köteles fordítani. A bevétel 10%-a a hasznosításban érdekeltek ösztönzésére is felhasználható
(3) Hatályon kívül helyezve.
(4) A (1) és (2) bekezdésben foglaltak végrehajtására az önkormányzati vagyonkezelők szabályzatot kötelesek alkotni, amelynek előírását a hasznosítás során alkalmazniuk kell, bérbeadási tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testület felé.

Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó
egyéb rendelkezések

19. §

Az önkormányzat képviselő-testülete dönt a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:
a) 20gazdálkodó szervezetek alapításáról, megszüntetéséről, létesítő okiratának elfogadásáról vagy módosításáról;
b) alapítvány létrehozásáról, megszüntetéséről, alapítványhoz vagy társadalmi szervezethez csatlakozásról;
c) 20 gazdálkodó szervezetben fennálló részesedésének, üzletrészének értékesítéséről, pénzbeni és apport befektetéséről;
d) kötvénykibocsátásról;
e) kezességvállalásról.


V. fejezet

ELJÁRÁSI KÖZÖS SZABÁLYOK

20. §

(1) Az önkormányzati vagyon hasznosítását
a) a képviselő-testület és bizottságai,
b) a polgármester,
c) a jegyző,
d) az önkormányzati vagyonkezelő szervek vezetői
kezdeményezhetik.
(2) Az önkormányzati vagyon hasznosításakor és tulajdonjogának átruházásakor a jelen rendelet 2. mellékletét képező versenyeztetési szabályzat előírásait kell alkalmazni. Nem kötelező a versenyeztetési szabályzatot alkalmazni tulajdonjog átruházás esetén, ha az önkormányzati vagyontárgy előzetesen becsült értéke nem éri el ingó vagyon esetén az 1 millió forintot, ingatlan vagyon esetén a 25 millió forintot. Nem kötelező a versenyeztetés lefolytatása hasznosítás esetén, ha a vagyontárgy hasznosításából származó bevétel 12 hónapra számított értéke nem haladja meg az 1 millió forintot, valamint lakás bérbeadása esetén.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben a döntéshozó egyszerűsített eljárás lefolytatására jogosult, amelynek során a vagyoni ügylet lebonyolításához szükséges legcélszerűbb eljárási módokat (pl. újsághirdetés, több ajánlattevő megkeresése, stb.) belátása szerint, felelőssége teljes tudatában veheti igénybe.
(5) Kétszeri sikertelen pályáztatás után a döntéshozó testület új eljárást köteles lefolytatni, amelynek során az eredeti értékbecslést felülvizsgálhatja, a vagyontárgy árát legfeljebb 25 %-kal csökkentheti és részletfizetést engedélyezhet. A kamat mértéke az év elején irányadó jegybanki alapkamat + 3%.
(6) Adásvételi szerződés megkötésére csak a fennálló bérletidíj- és közműdíj-tartozás kiegyenlítését követően, a bérbeadó által kiállított igazolás birtokában kerülhet sor.


VI. fejezet

A BÉRLAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉRE
VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

A bérlakások elidegenítése

21. §

Amennyiben a képviselő-testület értékesítésre kijelöli az önkormányzat tulajdonában lévő valamelyik bérlakást, úgy arra minden más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg
a) a bérlőt;
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;
d) az előzőekben felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét
(a továbbiakban az a)–d) pontok alattiak együtt: bérlők).

22. §

(1) Hatályon kívül helyezve.
(1) A lakás bérlője a szerződés megkötésekor – kérelmére – a vételár l0%-át köteles egyösszegű vételárrészletként megfizetni, míg a fennmaradó hátralékra – kérelmére – havonta fizetendő részletekben, egyenlő mértékben 25 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.
(2) A részletfizetési kedvezményben részesülők a vételár hátralék után 23 kamatot kötelesek megfizetni, amelynek 19mértéke az év elején irányadó jegybanki alapkamat + 3 %.
(3) A vételár egyösszegben való megfizetése esetén a vevőt 10 % árengedmény, míg a vételár lejárat előtti megfizetése esetén a vételár hátralékból 10 % engedmény illeti meg.
(4) Nem jogosult a kedvezmények igénybevételére az, aki az adásvételi szerződésben vállalt részletfizetési kötelezettségét 3 hónapon túl nem teljesíti.
(5) Az elővásárlásra jogosult részére a 23Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal a jelen § (1)-(4) bekezdéseiben foglalt feltételekkel teszi meg vételi ajánlatát, amelyhez az önkormányzat, mint eladó 90 napig van kötve.

23. §

(1) A megvásárolt lakásra a szerződéskori vételárhátralék erejéig Kőszeg Város Önkormányzata javára jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
(2) Vételárhátralék esetén a megvásárolt lakás újabb megterheléséhez a polgármester adhat hozzájárulást abban az esetben, ha a lakás felújítására, korszerűsítésére, átalakítására, bővítésére, vagy a vételárhátralék kifizetésére felvett kölcsön összegével kívánják az ingatlant megterhelni.

24. §

(1) A Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport, a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti, valamint a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság véleményezését követően a képviselő-testület az üres lakást – amennyiben elhelyezési kötelezettség miatt (szanálás, kisajátítás, egyházi ingatlan hasznosítása, felújítás stb.) nincs szükség rá, illetve bérlakás célra nem pályáztatható – értékesítésre kijelölheti.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a vagyongazdálkodási irányelvek elfogadásakor az ingatlan értékesítésre került kijelölésre.


Harmadik személy részére értékesített lakások
megvásárlásának feltételei

24/A.§

(1) Annak a bérlőnek a lakását, aki elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
(2) A lakottan értékesített lakás vételára - licitálásos eljárás esetén az induló vételára – a forgalmi érték 70%-a, amelyet a szerződéskötéskor egy összegben kell megfizetni.
(3) A vevő köteles a vásárláskor érvényes bérleti szerződésben foglalt feltételeket a vásárlás évében és az azt követő 5 évben változatlan tartalommal fenntartani. A vevő és a bérlő között a bérleti szerződést az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg létre kell hozni.
(4) Ha a bérlő a lakásbérleti szerződés felmondásának feltételeként cserelakásra vagy pénzbeni térítésre tart igényt, ennek költségei a vevőt terhelik, amelyet nem háríthat az önkormányzatra.


VII. fejezet

A NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

25. §

(1) Amennyiben a képviselő-testület értékesítésre kijelöl valamely nem lakás célra szolgáló helyiséget vagy építményt (a továbbiakban: helyiség), úgy elővásárlási jog illeti meg
a) a bérlőt;
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban.
(2) Amennyiben a helyiség bérlője gazdasági társaság, a társaság tagjainak közös nyilatkozatában megjelölt tag is élhet az elővásárlási joggal.


A helyiség vételára
26. §

(1) Hatályon kívül helyezve.
(2) Az elővásárlásra jogosult vevő – ideértve a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. hatálya alá tartozó ingatlanokat is – kérelmére – a vételár 20 %-ának egyösszegű megfizetése esetén a fennmaradó hátralékra legfeljebb 60 havi, az év elején irányadó jegybanki alapkamat + 3 % kamattal számított részletfizetési kedvezményt kell adni. A részletfizetés kamatmentes abban az esetben, ha a részletfizetés időtartama a 12 hónapot nem haladja meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezménnyel az elővásárlásra jogosult vevő csak akkor élhet, ha bérleti joga legalább egy éve fennáll, és nincs bérletidíj- és közműdíj tartozása.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény nem illeti meg a Fő téren, a Rákóczi u. Fő tér és Temető u. közötti, valamint a Várkör Fő tér és Gyöngyös u. közötti szakaszán található helyiségek bérlőit.

26/A. §

Minden egyéb, a 24 mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv. hatálya alá nem tartozó ingatlan elidegenítése esetén 23 e rendelet 25-26.§-ait kell értelemszerűen alkalmazni.

27. §

(1) Az önkormányzati nem lakás ingatlanvagyon elidegenítéséből származó bevételeket – kivéve a 28. §. rendelkezését – a 23Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal által külön számlán kell kezelni (vagyonhasznosítási számla). A bérlakás eladásból eredő bevételeket szintén elkülönített számlán kell kezelni (lakásprivatizációs számla).
(2) A pályázati kiírások költségeit, a szakértői díjakat, valamint a telekalakítással és az ingatlan jobb eladhatóságával összefüggő munkák költségeit a vagyonhasznosítási számla, illetve a lakásprivatizációs számla terhére kell elszámolni.
(3) A lakásprivatizációs számla felhasználásáról – a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve – a képviselő-testület a 17 24 Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság előzetes véleményezésével, a polgármester javaslata alapján dönt.
(4) A vagyonhasznosítási számlára befolyt összegek az önkormányzat elszámolási számlájára a likviditás megőrzése érdekében a költségvetési év folyamán a polgármester engedélyével átvezethetők.


VIII. fejezet


A VÁROSREHABILITÁCIÓS KÖLCSÖN ODAÍTÉLÉSÉNEK SZABÁLYAI

28. §

(1) A képviselő-testület a Kőszeg városban található ingatlanok felújítása érdekében városrehabilitációs kölcsönt nyújt az e rendeletben meghatározott szabályok szerint, melynek érdekében az éves költségvetésben meghatározott keretösszeget különít el.
(2) A kölcsön visszatörlesztett összege a következő évi keret alapját képezi, amely az ingatlan-hasznosításból, valamint a bérlakás-értékesítésből származó bevételből a meghatározott mértékig kiegészítésre kerül.
(3) A keretösszeg felosztása pályázat útján történik, a pályázat február 15-i és július 30-i beadási határidővel hirdethető meg.
(4) Hatályon kívül jelezve.

29.§

(1) Városrehabilitációs kölcsön iránti pályázatot azok a magánszemélyek,jogi személyek, vagy jogi személyiség nélküli szervezetek nyújthatnak be, amelyeknek Kőszeg város közigazgatási területén műemlék, műemlék jellegű, vagy helyi rendeletben védetté nyilvánított lakó, lakással vegyes, vagy egyéb rendeltetésű ingatlan áll a tulajdonukban.
(2) A városrehabilitációs kölcsön kizárólag az épület közterületről látható részének felújításához vehető igénybe, azon belül különösen:
a) homlokzatfelújítás,
b) tetőfedés,
c) bádogozás,
d) kémény felújítása,
e) lábazatképzés,
f) csapadékcsatorna bekötés,
g) nyílászárók felújítása érdekében.
(3) A kölcsön összege a felújítási költség anyag-költségének 70 %-áig, de legfeljebb 3 millió forintig terjedhet.

30.§

(1) Városrehabilitációs kölcsön iránti pályázatot a felújítás megkezdése előtt a rendelet 3. mellékletét képező nyomtatványon kell benyújtani a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatalba.
(2) A pályázathoz mellékelni kell:
a) építési engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött felújítás esetén a jogerős építési engedélyt vagy a bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatot, és a hozzá tartozó záradékolt tervdokumentációt, vagy
b) építési engedélyhez, vagy bejelentéshez nem kötött felújítás esetén a tervezett munka leírását és vázlatát, és
c) mindkét esetben a felújítás részletes költségvetését.

30/A.§

(1) A pályázat elbírálása előtt a 17 21 24 Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság két kijelölt tagjából és a 21 Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézőjéből álló csoport – a továbbiakban: Ellenőrző csoport - a helyszínen ellenőrzi, és megfelelő dokumentációval rögzíti az ingatlan tényleges állapotát, meggyőződik a kérelem megalapozottságáról.
(2) A pályázat elbírálása során a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében kijelölt szerve a költségvetés szakmai megalapozottságának, az elvégzendő felújítási munkák bonyolultságának, esetleges művészi kivitelének, valamint a műemlékvédelmi hatóság műemlékvédelmi előírásainak figyelembe vételével mérlegeléssel dönt az adható kölcsön nagyságáról.
(3) Hatályon kívül helyezve.
(4) A kölcsön folyósítása a következők szerint történik: a kölcsönösszeg 50 %-ának folyósítására a szerződéskötést követő 15 napon belül kerül sor. Ha a kedvezményezett bejelentése alapján a felújítás az 50 %-os készültséget elérte, az Ellenőrző csoport helyszíni ellenőrzését követő 8 napon belül kerül sor a kölcsön fennmaradó 50 %-ának folyósítására. A szerződés kötelező elemeit a rendelet 4. 23 melléklete tartalmazza.
(5) A kölcsönt legfeljebb 48 havi kamatmentes részletben kell visszafizetni. Előtörlesztésre a szerződésben módot kell adni.
(6) A visszafizetési kötelezettség biztosítékául a kölcsönnel érintett ingatlanra a szerződés időtartamára Kőszeg Város Önkormányzata javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

30/B.§

(1) A városrehabilitációs kölcsön jog- és szerző-désszerű felhasználását a szerződésben rögzített befejezési határidő lejártakor az Ellenőrző csoport ellenőrzi. A munkálatok alatt is ellenőrzést végezhet az előzőekben megjelölt csoport, annak bármely tagja, vagy a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal.
(2) Hatályon kívül helyezve.


30/C.§

2010-ben a városrehabilitációs kölcsön iránti pályázat benyújtási határideje július 31.


IX. fejezet
HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

31. §

Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 10/2004. (IV. 1.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.


Kőszeg, 2007. január 30.

Dr. Tóth László s. k. Huber László s. k.
jegyző polgármester




1. melléklet az 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelethez:

(Lsd. a letölthető formátumban és rendelet mellékelteknél is.)

202. melléklet az 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelethez:

VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT



Az eljárás általános szabályai

1. §

(1) A versenyeztetési eljárás szabályai megállapításának célja, hogy az önkormányzati vagyon elidegenítése, bérbeadása, a használat jogának átengedése, illetve más módon történő hasznosítása (továbbiakban: hasznosítás) során biztosítsa a megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a verseny tisztaságának védelmét.
(2) A versenyeztetési eljárásban a kiíró köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
(3) A kiírónak biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
(4) A kiíró a pályázati felhívás közzététele után köteles a meghirdetett feltételeket tiszteletben tartani és a nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet megtartani.
(5) A kiíró a pályázattal kapcsolatos rendelkezési jogát, így különösen a felhívás feltételeinek utólagos módosítását, visszavonását, vagy a közzétett eljárási rend szabályainak megváltoztatását kizárólag a versenytárgyalásra vonatkozó jogszabályok, illetve e rendelet keretei közt gyakorolhatja.
(6) Az e rendeletben biztosított jogokat azok rendeltetésével összhangban és a jóhiszeműség követelményének megfelelően kell gyakorolni.
(7) A versenyeztetési szabályzat rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelői jog, a használatának joga, illetve hasznosítás jogának átengedése esetében az érintett vagyontárgy, használati jog értéke esetén annak az egyéb hasznosítás (bérlet, használat, stb.) 12 hónapra számított értéke meghaladja az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szól 1/2007. (II.1.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdésében megállapított értékhatárokat.

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában
ajánlattevő: a gazdasági tevékenység folytatására, illetve ingatlanszerzésre jogosult jogi személy és magánszemély, ideértve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is;
kiíró: az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II.1.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdésében és a Szervezeti és Működési Szabályzatban az ügylet értékhatárától függően hatáskör gyakorlóként megjelölt testület vagy személy.
(2) A kiíró az ajánlat megtételét – ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot- nem kötheti gazdasági társaság létrehozásához, a közös nyertesektől azonban ezt megkövetelheti, ha az a szerződés teljesítése érdekében indokolt. Erre a pályázati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.
(3) Az ajánlattevő meghatalmazottja a képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni.

Az eljárás fajtái

3. §

(1) A versenyeztetés megvalósulhat versenytárgyalás (a továbbiakban: pályázat), illetve licitálás útján.

(2) A pályázat nyilvános vagy zártkörű. Zártkörű pályázatot kell tartani, ha a nyilvánosság nyomós közérdeket sértene. Zártkörű pályázatot lehet tartani, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.

9(3) Hatályon kívül helyezve.

A pályázat meghirdetése

4. §

(1) A pályázatra szóló felhívást a hatáskört gyakorló szerv, vagy személy írja ki.
(2) A nyilvános pályázatot legalább a megyei, a helyi sajtó útján, valamint a városi honlapon meg kell hirdetni.
(3) A zártkörű pályázatról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.
(4) A pályázatot meghirdetni csak akkor lehet, ha a kiíró a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik.

5. §

(1) A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételek alapulvételével vesznek részt. A második fordulóban csak a kiíró által megjelölt feltételek módosíthatók.
(2) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat kérhet, amelyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a pályázati felhívásban megjelölt szolgáltatás teljesítésére.

A pályázati felhívás

6. §

(1) A kiíró a pályázati felhívás tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek.
19(2) Hatályon kívül helyezve.

7. §

A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a kiíró megnevezését, címét, telefon- és telefax számait,
b) a pályázat célját, a pályázat fajtáját (nyílt / zártkörű) azt, hogy hány fordulós (egy / kettő)
c) a pályázat tárgyának pontos meghatározását, ideértve annak műszaki és jogi feltételeit is,
d) a teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét,
e) az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket,
f) az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat,
g) az ajánlati kötöttség tartamát,
h) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését, külön megjelölve a konzultációk(k) időpontját,
i) tájékoztató füzet rendelkezésre bocsátása esetén átvételének helyét, módját, idejét és költségét.

8. §

(1) A pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül a tájékoztató füzetnek tartalmaznia kell:
a) az ajánlatok elkészítéséhez szükséges információkat,
b) a pályázati kiírás és mellékleteinek tartalomjegyzékét,
c) a részletes eljárási rendet,
d) az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve:
– az objektív és szubjektív elemeket, ezek súlyát és egymáshoz viszonyított arányát a döntéshozatal során,
– az eredményhirdetés helyét, módját és határidejét, amennyiben az ajánlatok értékelése a nyilvánosság kizárásával zajlik, erre külön utalni kell,
– azt, hogy az ajánlatok felbontásánál kik lehetnek jelen,
– az ajánlatok elbírálására vonatkozó időpontokat,
– valamint az ajánlatok elbírálására jogosult testület (vagy személy) megnevezését,
e) az alternatív ajánlat befogadhatóságának lehetőségét és kezelésének módját,
f) annak rögzítését, hogy az ajánlat hivatalos nyelve a magyar nyelv,
g) az esetleges hatósági előírások megtartására történő utalást,
h) annak rögzítését, hogy az ajánlattevő tehet-e több változatú ajánlatot, illetve annak kikötését, hogy a közös nyertesek gazdasági társaságot kötelesek létrehozni,
i) az alvállalkozó igénybevételére vonatkozó lehetőséget, illetve ennek feltételeit,
j) minden egyéb adatot, melyet a kiíró szükségesnek tart,
k) a biztosíték nyújtásának feltételeit.
(2) A tájékoztató füzetben – amennyiben az szükséges – meg kell határozni, hogy az ajánlattevők az ajánlatokat hány példányban, milyen formában és hol kötelesek benyújtani, utalva arra, hogy kötelesek azt is egyértelműen meghatározni, hogy ajánlataik közül melyik az eredeti. Ha a több példányban benyújtott ajánlataik között eltérés van, úgy az eredeti az irányadó.

9. §

Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 20 nap különbség legyen.

10. §

(1) A pályázati eljárás folyamán – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kiíró nem változtathatja meg a pályázati feltételeket.
(2) A kiíró a pályázat során egy alkalommal, kizárólag a tájékoztató füzetben meghatározott feltételeket módosíthatja.
(3) Az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 20 nappal meghosszabbítható.
(4) A (3) bekezdés szerinti változtatást a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint teszi közzé a kiíró. A (2) bekezdés szerinti módosításról az érintetteket haladéktalanul írásban kell értesíteni.
(5) A pályázati felhívás és a tájékoztató füzet csak úgy módosítható, hogy a pályázónak az ajánlat benyújtására legalább 15 nap a rendelkezésére álljon.
(6) A pályázó kérésére a pályázati feltételek pontosítása céljából a tájékozató füzetben foglaltakon túl csak a konzultáció(ko)n adható felvilágosítás.

A pályázati biztosíték

11. §

(1) A pályázati tárgyaláson való részvétel biztosíték adásához (továbbiakban: biztosíték) köthető, melyet az ajánlat beadásával egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
(2) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – a (3) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve – vissza kell adni.
(3) Nem jár vissza biztosíték, ha a pályázati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
(4) A kiíró felhívására a pályázó köteles az ajánlatában foglaltakat igazolni. A kiíró – ha a pályázati felhívásban kifejezetten fenntartotta magának e jogot – különösen indokolt esetben az (1) bekezdésben körülírtakon kívül további biztosíték adására is kötelezheti a pályázót.

A pályázati felhívás visszavonása

12. §

(1) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.
(2) A pályázati felhívás visszavonása esetén – ha a tájékozató füzet rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történ – a kiíró az ellenszolgáltatás visszafizetésére, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.

A pályázati ajánlat

13. §

(1) Az ajánlattevőnek a pályázati felhívásban, illetve a tájékoztató füzetben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni. A versenytárgyalásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett, részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen:
a) a pályázati felhívás feltételeire,
b) a pályázati cél megvalósítására,
c) az ajánlott ellenszolgáltatás összegére, megfizetésének és határnapjára.
(2) A biztosíték kikötésekor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot a kiíró rendelkezésre bocsátotta.

14. §

(1) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, az általa ajánlott ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát az eredményhirdetést követően nem tilthatja meg.
(2) Az ajánlatot zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.

15. §

(1) A pályázati eljárás során az ajánlattevő az ajánlatához a kiíró által – a pályázatra vonatkozó felhívásban – közölt elbírálási időpontot követő hatvan napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró az elbírálást követően valamelyik ajánlattevővel a kiírás szerinti határidőig szerződést kötött vagy közölte, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.
(2) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.


A pályázati ajánlatok ismertetése

16. §

(1) Az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat a pályázati felhívásban közzétett időpontban kell felbontani. Az ajánlatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket.
(2) Az ajánlatok felbontásánál csak a kiíró és az ajánlattevők, továbbá a kiíró által meghívottak lehetnek jelen. Amennyiben az ajánlatok elbírálásában bíráló bizottság vesz részt, a pályázatok felbontása a bíráló bizottság tagjai és a fentiek jelenlétében, zárt ülésen történik.
(3) Az ajánlatok felbontását követően ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

17. §

(1) A kiíró az ajánlatok felbontásakor először azt köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
(2) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult résztvenni a pályázaton,
b) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
c) a biztosítékot az ajánlattevő nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,
d) az ajánlat nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint e rendeletben foglaltaknak,
e) az ajánlati árat (díjat) és a teljesítési határidőt nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához köti.
(3) A kiírónak ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a pályázati kiírásban vagy a tájékozató füzetben közölt feltételeket nem teljesítette, vagy nem megfelelően teljesítette, továbbá az adatszolgáltatási, ill. az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettséget súlyosan megszegte.
(4) Az érvénytelen ajánlatot tevők és a kizártak a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.

18. §

A kiíró feladata a pályázatok felbontásánál:
a) biztosítja a pályázatok szabályos lefolytatását,
b) ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az alaki és eljárási követelményeknek,
c) gondoskodik arról, hogy a pályázatok felbontásakor, illetve ismertetésekor bejelentett kifogások, észrevételek a jegyzőkönyvben rögzítve legyenek.

19. §

Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről a kiírónak jegyzőkönyvet kell készíteni.


A pályázati ajánlatok elbírálása

20. §

Az ajánlatokat – ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik – a felbontástól számított 8 napon belül el kell bírálni.

21. §

(1) A kiíró az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. A kiíró köteles megvizsgálni az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági alkalmasságát.
(2) Az ajánlatok elbírálása során a kiíró írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
(3) A pályázati eljárás nyertese az, aki a kiíró döntése alapján a kiírásban szereplő szempontoknak és az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette, amely megfelel a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányossága követelményének.

22. §

Az elbírálásban résztvevő személyeket, illetve a felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. Az elbírálásban résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutott információkat kizárólag az ajánlatok értékelésének (elbírálásának) a céljára használhatják fel.

23. §

(1) Az ajánlatok elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy sem.
(2) Eredménytelen az eljárás, ha
a) nem érkezett ajánlat,
b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,
c) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból,
d) a kiíró a pályázati felhívásban és a tájékoztató füzetben meghatározott szempontok alapján az egyik ajánlatot sem tartja megfelelőnek,
e) kétfordulós pályázat esetén a második fordulón egyetlen pályázó sem jelent meg, illetve egyetlen, a második fordulóra meghívott pályázó sem nyújtott be olyan értékelhető pályázatot, amely megfelelt volna a kiírásban foglalt követelményeknek,
f) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt a kiíró az eljárás érvénytelenítéséről döntött.

24. §

(1) A kiírónak az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntés kihirdetésére az ajánlattevőket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni kell.
(2) Ha a kiíró egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el és a részletes dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, úgy e vonatkozásban a pályázati felhívás visszavonására meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

25. §

(1) A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.
(2) Az ajánlatevő a kiírótól az ajánlat kidolgozásáért térítést nem igényelhet.

A licit

26. §

(1) A licitálásra vonatkozó pályázati felhívásnak – a 7. §-ban meghatározott lényeges pályázati feltételeken túl – tartalmaznia kell a kikiáltási árat azzal a figyelmeztetéssel, hogy a licit nyertese az az ajánlattevő lesz, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás megfizetésére tesz ajánlatot.
(2) A liciten való részvétel – a 11. §-ban meghatározott szabályok szerint – biztosíték adásához köthető.
9(3) A licit nyertese az által ajánlott ellenszolgáltatás összegét a pályázati felhívásban meghatározottak szerint, de legkésőbb a licittől számított 45. napon egy összegben köteles megfizetni. Megfizetésére részletfizetés és halasztás nem adható.

27. §

(1) Az ajánlatot az ajánlattevőnek név/cég megjelölésével, személyi (nyilvántartási) adataival és aláírásával ellátva kell benyújtani.
(2) Az ajánlattevő köteles igazolni, hogy a pályázati feltételeknek megfelel.

28. §

(1) A licitet a polgármester, illetve a 23 24 Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság elnöke vezeti. A liciten a jegyzőkönyvvezetőn kívül az ügyintézőnek is részt kell venni.
(2) A liciten részt vehetnek az önkormányzati képviselők, illetve amennyiben a hatáskörrel rendelkező bizottság jár el bizottsági ülés keretében, részt vesznek annak tagjai.
(3) A liciten csak az az ajánlattevő indulhat, aki az ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta és igazolta, hogy megfelel a pályázati felhívásban előírt követelményeknek.
(4) A szabályzat 17. §-ának az ajánlatok érvénytelenségére és az ajánlattevők kizárására vonatkozó szabályait a licit eljárás során is értelemszerűen alkalmazni kell.

29. §

A licit vezetője
a) számba veszi a megjelenteket,
b) meggyőződik a megjelentek személyazonosságáról,
c) nyilatkozik arról, hogy a megjelentek közül kik azok, akik részt vehetnek a liciten, a fontosabb személyi adataikat ismerteti,
d )9 legalább 10.000,- Ft-tal emeli a téteket, és felhívja az ajánlattevőket az ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlataik megtételére,
e) megállapítja, hogy az ajánlattevők milyen végső ajánlatot tesznek,
f) kihirdeti a licit nyertesét, illetőleg a következő legmagasabb összegű ellenszolgáltatásra ajánlatot tevőt,
g) a licitről jegyzőkönyvet készíttet.

30. §

(1) A licitről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a 32. §-ban foglaltakat.
(2) A jegyzőkönyvet a licit vezetője, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá az ajánlattevők közül a licit nyertese és a második legmagasabb összegű ellenszolgáltatásra ajánlatot tevő írja alá.

31. §

A kiíró csak a licit nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt a pályázati felhívásban előírta – a második legmagasabb összegű ajánlatot tevő személyével kötheti meg a szerződést.


32. §

Eredménytelen a licit eljárás, ha
a) nem érkezett ajánlat,
b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,
c) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból.



3. melléklet az 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelethez:

Pályázat
városrehabilitációs kölcsön igénylésére


1. A pályázó
a) neve (felelős neve is):


b) születési helye, ideje (nem magánszemély esetén adószám és cégjegyzék-, vagy nyilvántartési szám):


c) lakcíme (székhelye):

2. A felújítandó ingatlan
d) címe, helyrajzi száma:

3. A kölcsön felhasználásának célja
e) az épület közterületről látható részén
- homlokzatfelújítás
- tetőfedés
- bádogozás
- kémény felújítása
- lábazatképzés
- csapadékcsatorna bekötés
- kapuzat felújítása
- egyéb, éspedig: ………………………………………………………………………………………………

f) A kivitelezés várható kezdése:
- várható befejezése:

g) a felújítás várható összköltsége: Ft

4. Az igényelt kölcsön összege:
Ft
(A kölcsön összege a felújítási anyagköltség 70 %-áig, de legfeljebb 3 millió forintig terjedhet.)


Mellékletek:

- építési engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött felújítás esetén a jogerős építési engedély vagy a bejelentés tudomásul vételéről szóló határozat, és a hozzá tartozó záradékolt tervdokumentáció,

- építési engedélyhez, vagy bejelentéshez nem kötött felújítás esetén a tervezett munka leírása és vázlata,

- a felújítás részletes költségvetése.”




4. melléklet az 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelethez


S Z E R Z Ő D É S

v á r o s r e h a b i l i t á c i ó s k ö l c s ö n n y ú j t á s á r ó l é s
j el z á l o g j o g a l a p í t á s á r ó l


Amely létrejött Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 2.) rendelet 29-30/B. §-a alapján

egyrészről

Kőszeg Város Önkormányzata (9730 Kőszeg, Jurisics tér 8. képviseli: Huber László polgármester), mint támogatást nyújtó, hitelező, zálogjogosult,

másrészről

……………………………………………., mint támogatásban részesülő, adós, zálogkötelezett között a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság ……… számú határozata alapján városrehabilitációs kölcsön nyújtása céljából.

1. Kőszeg Város Önkormányzata a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság határozata alapján fent nevezett támogatásban részesülőnek a kőszegi ……………………………………. ingatlan felújításának anyagköltségéhez ………………,- Ft, azaz …………………….. forint kamatmentes kölcsönt nyújt.

2. A hitelező vállalja, hogy jelen szerződés aláírását követő 15 napon belül a kölcsön összegének 50%-át, azaz ……………………Ft. összeget átutalja az adós ………………………………….. számú bankszámlája javára.

3. Az adós köteles írásban bejelenteni a hitelező felé, amennyiben a felújítási munkálatokkal az 50%-os készültséget elérte. A hitelező a bejelentést követő 8 napon belül a hivatkozott készültség elérését helyszíni szemle keretében ellenőrzi, s amennyiben az 50%-os készültség megállapítható, akkor 8 napon belül folyósítja az adós részére a kölcsön összegének fennmaradó 50%-át is, azaz a fennmaradó…………..Ft. összeget.

4. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során a hitelező megállapítja, hogy az 50%-os készültséget a felújítási munkálatok nem érték el, akkor jogosult mindaddig visszatartani a kölcsön fennmaradó 50%-ának a folyósítását, amíg a hivatkozott, és a folyósítás feltételeként meghatározott készültség elérése műszakilag nem igazolható.

5. A támogatásban részesülő kötelezettséget vállal arra, hogy az 1. pontban megjelölt ingatlan felújítását – a kölcsön igényléséhez benyújtott dokumentáció alapján – legkésőbb …………… napjáig elvégzi. Tudomásul veszi, hogy a munkálatok ideje alatt és a befejezési határidő lejártakor a hitelező jogosult a kölcsön jogszerű felhasználását ellenőrizni a hivatkozott rendeletben szabályozott módon.

6. Az adós a kamatmentes kölcsönt …… hónap alatt köteles havi egyenlő részletekben visszafizetni Kőszeg Város Önkormányzata 11747051-15420909-06910000 számú bevételi számlájára. A törlesztő-részlet fizetése minden hónap 10. napjáig esedékes, első alkalommal a megállapodás aláírását követő hónapban. A szerződés aláírását követő hónapban ………,- Ft, minden további hónapban ………,- Ft törlesztő részletet kell fizetni. Az adós jogosult előtörleszésre.

7. A támogatásban részesülő feltétlen beleegyezését adja ahhoz, hogy a kőszegi …………….. hrsz-ú, ……………. megnevezésű ingatlan terheként a rehabilitációs kölcsön összege erejéig jelzálogjog kerüljön bejegyzésre Kőszeg Város Önkormányzata javára az ingatlan-nyilvántartásban.

8. Amennyiben a kölcsöntámogatásban részesülő a 3. pontban megjelölt határidőre a felújítást nem végzi el, úgy a kölcsöntámogatás összegét a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság döntése alapján – a kölcsön folyósításától számított, a költségvetési törvényben rögzített mértékű késedelmi kamatokkal együtt - köteles visszafizetni.

9. A zálogkötelezett tudomásul veszi, hogy amennyiben 3 havi törlesztő részlettel késedelembe esik és a jogosult felhívására se egyenlíti ki tartozását, akkor a részletfizetési lehetőséget elveszti és köteles a felszólításban megjelölt határidő leteltét követő 30 napon belül egy összegben visszafizetni a fennálló tartozást.

10. A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet, továbbá a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Általános ügyvédi meghatalmazás nyilvántartási száma 50044/2002.

A felek a jogügylettel kapcsolatban e szerződésben foglalt adatokról és tényekről tájékoztatták az ügyvédet, jelen okiratban foglalt jogok és kötelezettségek vállalásán túl egyéb nyilatkozat szerződésbe foglalását nem kérték.

A felek jelen szerződést elolvasták, közösen értelmezték, eljáró ügyvéd a felmerült kérdésekre kimerítően válaszolt.

A felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, saját kezűleg, helybenhagyólag aláírták.


Kőszeg, ……………………


……………………………….. ………………………………..
Kőszeg Város Önkormányzata …………………………..
zálogjogosult zálogkötelezett


Dr. Bakács Nóra ügyvéd (9730 Kőszeg, Chernel u. 11.) az általam készített okirat ellenjegyzésével tanúsítom, hogy az okiratban foglalt szerződés a felek előttem kijelentett akarata alapján, a hatályos jogszabályoknak megfelelően rögzítettek szerint jött létre, azt a felek előttem saját kezűleg írták alá..




5. melléklet az 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelethez


Vagyonkezelői joggal terhelt ingatlanok


1. Jurisics tér 8. (1858 hrsz)
2. Jurisics tér 6. (1860/1 hrsz)
3. Kossuth L. u. 15. (2207/A/1, 2207/A/14)
4. Táncsics M. u. 18. (Bersek Iskola 2198/2 hrsz)
5. Deák F. u. 6. (Balog Iskola 2996/2 hrsz)
6. Hunyadi János u. 10. (Gimnázium 3667 hrsz)
7. Szent Imre Herceg utca 9. (Kollégium 3668 hrsz)”