Jegyzőkönyv: 2015. Május 7., Csütörtök, 14:00 óra, Kőszegi KÖSZ-ház (Rajnis u. 9. volt turistaszálló): közmeghallgatás

Lehetőségek
Mentés saját gépre:
Jegyzőkönyv letöltése
Az eredeti dokumentumot - a gyorsabb letölthetőség érdekében - zip formátumba tömörítve tettük letölthetővé.
A zip formátumú állományok megnyitásához használja a WinZip programot, amit közvetlenül letölthet innen.
Off-line olvasás:
Jegyzőkönyv nyomtatása
Kapcsolódó anyagok
Az ülés beharangozója:
Meghívó olvasása
Miről volt szó az ülésen:
Előterjesztések olvasása
1. - Kőszeg város készülő Integrált Településfejlesztési Stratégiájának és Településfejlesztési Koncepciójának ismertetése.
2. - Egy mappában a 2015. május 7-i közmeghallgatás anyagai.
730-8/2015. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2015. május 7-én, 14 órai kezdettel, a Jurisics-vár KÖSZ-Házban (Kőszeg, Rajnis u. 9.) megtartott közmeghallgatásról.

Jelen vannak a képviselő-testület részéről:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Kapy Ferenc, Kiss Péter, Kiss Zoltán, Plechl Tibor, Rába Kálmán, Sas Norbert és Terplán Zoltán képviselő (9 fő).

Igazoltan van távol:
Keszei Balázs és Tóth Gábor képviselő (2 fő).

Jelen vannak még:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző, Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Szima Andrea főépítész, Rosivál Ágnes a Rosivál Tervező Iroda tervezője, Kovács Bence a városfejlesztési osztály munkatársa, továbbá Pócza Zoltán a művelődési központ és Révész József a városi múzeum igazgatója.

A közmeghallgatáson fentieken kívül a jelenléti íven szereplő érdeklődő állampolgárok vettek részt.

A közmeghallgatás tárgya:

Kőszeg város készülő
Integrált Településfejlesztési Stratégiájának és
Településfejlesztési Koncepciójának
ismertetése.

A közmeghallgatás összehívása az SZMSZ 28. §-a előírása alapján történt, így meghívót kapott valamennyi osztályvezető, intézményvezető és a nemzetiségi önkormányzatok elnökei.

Huber László polgármester üdvözli a közmeghallgatáson megjelenteket. Tájékoztatást ad arról, hogy jelenleg folyamatban van az önkormányzat Integrált Településfejlesztési Stratégiája és településfejlesztési koncepciója főbb irányvonalainak a kidolgozása. Április 16-án a kőszegi képviselő-testület ezeket a dokumentumokat már elfogadta. A mai közmeghallgatás ennek egy következő lépése, mert jogszabály írja elő, hogy milyen előzmények után, milyen határidők betartásával lehet a két dokumentum készítését folytatni. Mos nagyjából a munka közepe táján tartunk. Ezt követően foglalhatnak róla állást a különböző szakhatóságok, államigazgatási szervek, továbbá a BM is véleményezni fogja. Az egész anyag egyébként a BM támogatásával készül: tavaly kérte a város, hogy kaphasson ehhez segítséget és ezt a BM ingyenesen meg is adta. Ők bízták meg a Pro Via ’91 Kft.-t amely az önkormányzattal együttműködve elkészítette az ITS megalapozó vizsgálati anyagát, valamint meghatározta a Településfejlesztési Koncepció elkészítéséhez szükséges fejlesztési irányokat. Bemutatja Rosivál Ágnes vezető tervezőt, aki összefogta, koordinálta ezt a sokrétű munkát. Nagyon sok korábbi koncepciót, programot kellett áttekinteni ehhez, időben is vissza kellett menni. Ezeken kívül fontos dokumentum még a képviselő-testület ciklusprogramja, amit az április 28-i ülésén fogadott el a képviselő-testület. Ez viszonylag rövid távú program és a jelenlegi képviselő-testület ciklusára vonatkozik.
Az ITS-el tud a város felkészülni az EU-s pályázatok lehívására a megyei kereteken keresztül. Azért fontos ez a dokumentum, mert ami ebben nem szerepel, azzal a város nem tud mit kezdeni, ha uniós forrásokhoz akar hozzájutni. Ezért van szükség minden ötletre, amely az állampolgárokról, a civil szervezetőktől, intézményektől származik, mert akkor annak be kell kerülnie az anyagba. Ezért volt szükség a közmeghallgatás összehívására is. Fontos még azt is kiemelni, hogy nem konkrétumokat, hanem elveket, irányokat kell meghatározni.

Ezután Rosivál Ágnes veszi át a szót és ismerteti a tervezési folyamatot. Elsőként azt emeli ki, hogy ő készítette mintegy 30 évvel ezelőtt az akkori rendezési tervet, tehát ismeri Kőszeget és nagyon szereti is.
2014. év végén fogadta el a képviselő-testület az új településszerkezeti tervet és a Helyi Építési Szabályzatot. Ezek tartalmáról lakossági fórum keretében az érdeklődők már megismerkedhettek. Most ezt a gondolkodást kellene folytatni, de nem az egyes területek rendezésére kellene koncentrálni, hanem a település egészében kell gondolkodni.
Az ő munkájuk kettős: egyrészt a településfejlesztési koncepció felülvizsgálatát végzik el, másrészt az ITS megalapozó vizsgálatát. A koncepció az egész település jövőjére, hosszútávban gondolkodva fogalmazza meg a fejlesztési irányokat területi, ágazati bontásban. Pld. vannak benne közlekedésfejlesztési kérdések. Általánosságban mutatja meg a jövőbe mutató célokat: tehát azt, hogy a város az elkövetkezendő mintegy 20 évben milyen irányba haladjon, hova tartson, milyenek legyenek a térségi kapcsolatok, mi legyen a húzóágazat, ami ki legyen emelve, továbbá melyek azok a természeti, tárgyi értékek, amelyre építeni lehet, mert Kőszegen van ezekből bőven. Kőszeg a szombathelyi agglomerációhoz tartozik, járásszékhely. A településfejlesztési koncepcióban kell meghatározni, hogy a város milyen lábakon (lehetőleg többön is) álljon és ezek mik legyenek: pld. turisztika, kultúra stb. Felvetődhet a kérdés, hogy a településfejlesztési koncepció felülvizsgálata miért a településszerkezeti terv létrehozása után került sorra. A koncepció folyamatosan megújításra került, a város vezetősége folyamatosan gondot fordított erre, különböző programok megfogalmazásával. A koncepció tehát egy hosszabb távú jövőkép arról, hogy a város fejlesztéseit tekintve hogyan épül be a környező térségbe és az EU-ba. Az ITS viszont ennek a hosszú távú céljait már le tudja bontani olyan formában, hogy ezt ténylegesen meg lehessen valósítani. Az előző IVS-ben megfogalmazottak alapján tudott a város pályázati támogatást nyerni a belváros rehabilitációjára és a Fő tér megújítására is. Hogy mitől integrált ez a stratégia? Kőszeg erősen érzékeli, hogy a határ közelségének milyen előnyei és hátrányai is vannak. Sok mindentől függ az, hogy az EU pályázatokból a város mit tud profitálni. Az ITS a hosszú távú városi célok lebontása. Itt van megfogalmazva pld., hogy a városi piac felújítása milyen lényeges, de az egész város tekintetében. Vagy pld. a déli iparterület, a Pogányi út megépítése miért fontos. Tehát a koncepciónak a saját elképzelések szerinti végrehajtása az ITS. Ehhez viszont pénz kell, az ITS így hozzásegítheti a várost a támogatásokhoz. Ő úgy érzi, Kőszegnek sok mindent kell bepótolnia. Ennek a két műfajnak a vizsgálata készült el, ezek irányai kerültek megfogalmazásra. Mindkét dokumentum augusztusban kerül végleg elfogadásra.

Huber László kiemeli, hogy mindkét anyag elérhető a kőszegi honlapon. Az ITS több mint 200 oldalas, annak teljes ismertetésre itt nem kerülhet sor, de a településfejlesztési koncepció rövidebb terjedelmű, ezért azt teljes egészében felolvassa.

Kérdések és hozzászólások:

Harkai Norbert hiányolja a tervezőkkel a személyes kapcsolatot. Azt, ami itt elhangzott (természet tudatosság, légzőszervi megbetegedések gyógyítása stb.) az ország szinte minden településen fel lehetne olvasni. Ő nem hallott a kőszegi strandról. Vagy például az esküvő-turizmusról, ami szerinte adottsága lenne a városnak. Ha az elhangzottaknak csak a fele is megvalósul, már az is eredmény lenne, de ezekre szerinte személyes garanciákat kellene vállalni. Ők, az Összefogás Kőszegért Egyesületben is úgy látják, hogy sok minden megvalósítása elmaradt az elmúlt időben. Ők egy olyan egyesület, amelynek a programjait az önkormányzat folyamatosan betiltja, jóllehet van olyan kezdeményezésük, amelyet pld. a celldömölki önkormányzat átvett és városi programként kezeli. Ő nem látja ezt a párhuzamot. Ez a közmeghallgatás sem párbeszéd, hanem felolvasás. Pedig ez a témakör hosszú távra szól és minimum egy kerekasztal megbeszélést megérdemelt volna. Hiányolja továbbá a szakembereket, főleg a turisztikai szakembereket, hiszen ez lenne a város fő csapásiránya. Kiemeli a strand kapcsán: 2015-ben már az nem elég, ha egy strandon vizes lehet az ember, ahhoz produkciókat is kell párosítani. Ha ez nincs meg, akkor nincs turizmus és akkor más nem marad meg az emberek fejében Kőszegről, hogy az országban egyedülálló módon be kell zárni a vendéglátóhelyeket 22 órakor és semmi sincs a városban, tehát ez a város haldoklik. A klimatikus gyógyhely, meg a szénszavas kút – csak adottságok. Ha a turizmusból akar a város megélni, akkor ehhez még sok mindent kell hozzátenni. E tekintetben több dolgot is hiányolnak a város lakói. Ugyanakkor egyre kevesebb Kőszegen a program. Az Ostromnapok idején pld. meg van tiltva Kőszegen a házasságkötés, jóllehet az ilyen dolgokból kellene inkább profitálni: milyen jó ötlet lenne, ha janicsárok állnának sorfalat egy-egy esküvőn. Rengeteg tehát az ellentmondás az elhangzottakban.

Rosivál Ágnes kérdezi Harkai Norbertet, hogy elolvasta-e a 200 oldalas dokumentumot?

Harkai Norbert nem olvasta, de szerinte ez nem is „fair”, mert a város 20 évre meghatározó dokumentumáról van szó és annyit megérdemeltek volna az aktív civil szervezetek és szakemberek, hogy a témákat külön-külön, alaposan kitárgyalják. Ez így nagyon nem jól van!

Rosivál Ágnes kiemeli: ezt a munkát ő nem egyedül végezte, mert mellette irányító- illetve több munka csoport is működött. Ezekben voltak külső és önkormányzati szakemberek is. Velük rendszeresen tartották a kapcsolatot. Folyamatosan voltak megbeszélések, ezekről jegyzőkönyvek készültek. Az idő nagyon sürgető, mert bizonyos EU pályázatok kiírása már hamarosan várható. Amit Harkai úr elmondott, azok sajnálatos dolgok, de ha már az elkövetkezendő 20 évről van szó, akkor nem ért volna meg neki is annyit, hogy legalább belenézzen az anyagba?

Harkai Norbert elmondja: ők is közösen, sokan és sokat dolgoznak Kőszegért. Rengeteg tehetséges ember él itt. Az nem az ő dolga, hogy a 200 oldalon átrágja magát, hanem közösen, pontról pontra kellett volna megbeszélni.

Rosivál Ágnes az irányító csoport összetételét ismerteti. Ennek a munkájában részt vett a polgármester úr, az alpolgármester úr, a városfejlesztési bizottság elnöke, a városfejlesztési osztály vezetője, a városi főépítész, az osztály részéről pedig Kovács Bence ügyintéző koordinálta kezdettől fogva a munkát. Ezek a személyek nagyon is jól ismerik Kőszeget és akikkel ő dolgozott azokkal kiválóan együtt tudtak működni.

Huber László úgy gondolja, hogy a strand nagyon is jogos igény Kőszegen. Ha lesz rá anyagi lehetőség, és biztosítottnak látszik a fenntartása is, akkor bele lehetne vágni. Az utóbbi nagyon fontos és az önkormányzat ez nélkül felelősséggel nem tudja ezt felvállalni. A meleg nyári napokon valóban hiányzik a strand, ezért is köszöni az Összefogás Kőszegért Egyesületnek, hogy a kisbuszos akciójukkal el tudják juttatni azokat a kőszegieket is a lékai strandra, akik máshogy nem tudnának oda elmenni.
Egy strand fenntartása nagyon komoly összegbe kerül, ezt még a kőszeginél jóval gazdagabb önkormányzatok sem tudják csak saját forrásból megengedni maguknak. Ezek mögött mindig egy vállalkozói kör van. A kilencvenes évek elejéig volt nyitva a régi kőszegi strand, aztán jöttek a szigorú közegészségügyi előírások és ez miatt be kellett zárni. De kéri a jelenlévőket, ne ragadjanak le a strandnál, hiszen még rengeteg más kérdéshez lehetne hozzászólni.

Bodovics Józsenekf azt tűnt fel, hogy a polgármester úr minden témáról úgy fogalmazott, hogy „el kell készíteni, ki kell dolgozni, meg kell tervezni”. Ezeket a dolgokat már régen el kellett volna készíteni, ki kellett volna dolgozni, meg kellett volna tervezni. Ezeknek már régen készen kellene lenni. Nevetséges, hogy már több mint 20 éve nincs strandja Kőszegnek és kerékpárútja sincs egyáltalán. Ez katasztrófa! Pedig ha lenne, össze lehetne kötni a burgenlandi kerékpárúttal. És akkor még most mondja a város, hogy „meg kell tervezni”. Kérdezi még: hány méter közutat fog a város felújítani? Hány lyukat fog betömni az utakon?

Huber László szerint az idén biztosan nem lesz útfelújítás az anyagiak hiánya miatt. A kátyúzás folyamatos. Az előző pályázati időszakban pedig valóban olyan rendszer volt, hogy a terveknek bent kellett lenniük az asztalfiókban. Meg se mondja, hogy a város mennyi pénzért készíttetett tervet pld. az autóbusz állomásra vagy a csapadékvíz elvezetés megoldására. Ezekre kétszer is pályázott a város, de nem kapott rá támogatást.
Most, ebben a pályázati időszakban teljesen más filozófia van: az alulról történő építkezés. Nem mondják, meg, hogy mire lehet pályázni, hanem a városnak kell előhozakodnia projekt ötletekkel. Aztán ha meglesznek ehhez a források, akkor utána lehet terveztetni. Mert a tervek is nagyon drágák és ha nem lesz belőlük semmi, akkor kár kidobni rájuk a pénzt.
A kerékpárút nagyon is markánsan benne van az elképzelések között. Már évekkel ezelőtt született meg az az elképzelés, hogy a volt osztrák-magyar vasúti nyomvonal helyén legyen a kerékpárút, amely jelenleg is még az osztrák vasúttársaság tulajdonában van. Ennek a megvalósítása is még hátravan.

Kappel Gyula kérdezi: jól érti-e, hogy az ITS-be gyakorlatilag mindent bele lehet-e venni és ha lesz pályázat, akkor arra lehet támogatást nyerni?
Kovács Benve szerint nem konkrét projektekre, hanem inkább irányokra kell gondolni. Ilyen lehet a sportlétesítmények fejlesztése: ebben sem konkrét dolgokat kell leírni.
Kappel Gyula folytatja: akkor ezek szerint gyakorlatilag minden bele lett véve az ITS-be, de kérdés, hogy minek lesz realitása, ha lesznek is pályázatok.
Az új temető építéséről már évtizedek óta szó van, de ezt még most sem tudták megoldani. Szerinte az a legégetőbb probléma a városban. Nem akar felelősöket keresni, meg személyeskedni, de őt, mint kőszegit az érdekli, hogy mi lesz ezekből a tervekből, mi a realitásuk – és nem az, hogy hogyan tudunk rácsatlakozni az S31-esre. És akkor az olyan kis léptékű dolgokról már nem is beszélve, hogy évek óta nem sikerül a Felső körúton azokat a régi hársfákat kivágatni, amelyek már rádőlnek a házakra – mert helyi védettség alatt állnak.
Az Írottkő a Dunántúl legmagasabb pontja. Ha lenne rajta egy csillagvizsgáló, az szerinte olyan látványosság lenne, amely rengeteg turistát vonzana ide.
Vagy például: ha a kormány most a futballpályák építését támogatja, akkor miért nem épít Kőszeg is egyet? Arra biztosan adnának pénzt, elég lenne csak Lóránt Gyulára hivatkozni. A stadion meg majd hozná magával az infrastruktúrát is. Az előző időszakban is sajnos szerinte „le voltak osztva” a pénzek.
Igaza van abban Harkai Norbertnek, hogy Kőszeg egy zárt világ. Egy „vizes” attrakció nélkül nem lehet ebből kitörni: meg kell csak nézni a környéket: Bük, Sárvár, Locsmánd hogyan fejlődik. Kőszeg meg csak egy napos város lett. A turisták felmennek a hegyekbe kirándulni, aztán elmennek máshova fürödni. Nincs a városban egy 4 vagy 5 csillagos szálloda sem. Sárváron a fürdő mellett ott van a szálloda is.
Ő tiszteli és elismeri a KRAFT projekt kitalálóit, de attól, hogy most néhány öreg épületet felújítanak, attól még nem tudnak 300 embert elhelyezni modern körülmények között. Attól még nem lesz un. papucsos konferencia-turizmus, mert az azt jelenti, hogy a vendégnek több napon keresztül cipőt sem kell húznia, hogy minden szolgáltatást élvezni tudjon, welnessezni tudjon stb.

Huber László szerint az új temetővel már évek óta foglalkozik a képviselő-testület. Nem kevés pénzért már a kiviteli tervek is elkészültek. A szükséges területek nagy részét a város már megvásárolta, az E-ON a villanyt is odavezette. A közművesítés lenne a következő lépés, de ehhez rengeteg pénz kellene. Ez az önkormányzatnak kötelezően ellátandó feladata, de pályázati források erre nincsenek. A jelenlegi temető már megtelt, csak urnás temetésre van lehetőség.

Harkai Norbert felhívja a figyelmet a piac állapotára. Ez a város szégyene. Szombati napokon a várost teljesen megbénítja, esténként pedig a gyerekek ott isznak, drogoznak, dohányoznak. Ő ezt pillanatok alatt megszüntetné. Egy belvárosi parkolót kellene a helyére építeni, amit gömblabdafákkal lehetne körül venni, akár megvilágítva ezeket. A piacot meg kivinné vagy a Jurisics térre, vagy a kongó Fő térre, ahol egyébiránt eszméletlen állapotok vannak. A piaci termékek árusítását egyforma, igényes standokon tudná elképzelni. A Kratochwill ház mellett zöldséges bódét meg kellene szüntetni, mert az is borzalmas állapotban van. Ezáltal felszabadulna a mellette lévő ház tűzfala, ahova viszont egy graffitit lehetne rajzolni, akár egy vaihingeni utcarészletet. Ez azt jelképezhetné, mintha egy lépéssel a testvérvárosban lehetne lenni. Az, hogy Velemben a gesztenyeünnep idejére nem érdemes parkolókat építeni és Szerdahelyen állnak az autók, az érthető. De itt Kőszegen ezt a belvárosi részt igazán rendezni kellene. Akár a tűzoltóktól is el kellene venni területet. Ha a piac átkerülne a Fő térre, az az ottani vállalkozók felé is gesztus lenne.

Huber László elmondja: nagyon is ismerik ezeket problémákat. A felvetések benne vannak az elképzelésekben: a piac, a vásárcsarnok és hozzá kapcsolódó parkolók is.

Dr. Zalán Gábor azt tisztázza, hogy miért nem lehet az Ostromnapok idején esküvőt tartani. Ezt egy önkormányzati rendelet szabályozza, ami azért került megalkotásra, mert az anyakönyvvezető kezdeményezte. A kőszegi az ország egyik legszebb házasságkötő terme. De a nagyrendezvények idején szinte lehetetlen autóval megközelíteni a házasságkötő termet, hömpölyög a tömeg az utcában is. Ilyen körülmények között nem lehet az ünnepélyességet biztosítani. Ezért került be a rendeletbe, hogy a Szüret, az Orsolya Nap és az Ostromnapok idején nem lehet esküvőt tervezni, de ez szerinte érthető is. Ő arról nem tud, hogy valaki ezt kifogásolta volna.

Básthy Béla szerint nincs még egy olyan nyugat-magyarországi város, ahol ennyi kiemelt program lenne. Megyei szinten is a 4 nagyrendezvény kiemelten van kezelve. Takarékosan kell tehát azzal a kifejezéssel bánni, hogy nem történik semmi Kőszegen és nincsenek programok. Szerinte ha nincs is strand, akkor is van értelme annak, hogy rendes közlekedés legyen a városban, vagy hogy ne öntse el a házakat a víz.
Harkai Norbert szerint az alpolgármester úr szavaival őt akarja kioktatni, de ezt nem tudja elfogadni.
Básthy Béla nem akart senkit kioktatni, sem minősíteni. De a tényeket el kell fogadni. Neki jóleső érzés volt, hogy részt vehetett az ITS irányító csoportjában. A tervezők visszajelzései pozitívak voltak, a munka jó irányt vett fel. A tervezők hívták fel sok dologra is a figyelmet, pld. hogy milyen komoly együttműködés van a települések között. Az, hogy mennyi projektet tudunk ezekből megvalósítani, az más kérdés. A cél szerinte az legyen, hogy elsősorban azokat kell forszírozni, amelyek újabbak megvalósulását eredményezhetik. Ez az anyag segít azokat a projekteket kiemelni, amelyekre kellő energiát és pénzt kell fordítani. Nem várják el, hogy mindenki elolvassa ezt a 200 oldalt, de az ötleteket szívesen fogadják. Lényeg az, hogy lehessen mit olvasni!

Alasz Lászlóban az fogalmazódott meg, hogy – országosan értve – ha az emberek zsebében több pénz maradna havonta, akkor többet tudnának elkölteni más dolgokra is: ezzel megemelkedne az idegenforgalom, a turizmus is.
Azért őt az érdekelné, hogy a Szombathely - Kőszeg közötti út hogyan lesz összekötve az S31-es osztrák gyorsforgalmi úttal.
Korábban volt arról is szó, hogy a vasútvonal meg lesz hosszabbítva és az osztrák oldalon lévő vasúttal össze lesz kötve.
Mivel viszonylag ritkán van közmeghallgatás, apróbb dolgokat is szeretne felvetni. A felső városrészen a közmunkások rendszeresen összetakarítják a szemetet, de aztán azt el nem szállítja senki: egész hétvégén ott maradnak a kupacok, amiket aztán a szél meg az eső, ismét szétvisz. A közmunkások szerinte azt látják ebből, hogy értelmetlen a munkájuk. Így nem lehet a városba vendégeket várni!
A polgármester úr is említette az erdősávokat. Csak meg kell nézni a volt határátkelőtől egészen a Kórház utcáig az út mellett összefüggő bozót az egész. Ősztől tavaszig egy hosszú szeméttelep. Nem beszélve arról, hogy azért teszik le az emberek a szemetet, mert látják, hogy más is letette. A szemét vonzza a szemetet. Csak meg kell nézni, az uszodától az Ólmódi útig tartó rész jobb oldalát: ott kb. két éve kitisztították a területet, azóta nem is tettek oda le semmit.
Kőszegfalva a polgármester úr választókörzetéhez tartozik. A tűzoltószertár mellett is szabályos szemét-lerakóhely alakult ki. Ezt tudomása szerint nem magánszemély kezdte, mert amikor a KPM kitisztította a vasúti átjárótól kezdve a területet, a hordalékot tették le oda. A lakosság meg azóta is növeli ezt a saját szemetével, építési törmelékével stb. Nagyon csodálkozik, hogy ez megengedhető. Ha egy család tüzifát kap, akkor a közterület-felügyelő azonnal „molesztálja” őket, mert rontja a városképet.

Huber László szerint az S31-es gyorsforgalmi út Felsőpulya utáni szakaszát hamarosan megépítik az osztrákok, és kb. 2017-re a körforgalomtól lehozzák a 87-es főútra, egészen a volt határátkelőig. Tavaly volt egyeztetés ez ügyben, amit ő is részt vett. De a 87-es út további kijelöléséről nincsen tudomásunk.
A vasútfejlesztés ilyen értelemben nem szerepel az elképzelésekben. Korábban e célból egy társaság is alakult, aki szerette volna visszaállítani ezt a vasútvonalat de ennek mára már nincs realitása, így a város terveiben sem szerepel.
Alasz úr felvetései jogosak, de a szemét elszállítása a városgondokság hatáskörébe tartozik, ők viszont mindig kapacitás gondokra hivatkoznak: nincs elég autó, nincs emberük stb.

Kappel Gyula hiányolja az ipari parkot is Kőszegen. Hiába vetődik ez fel néha, ha jön is befektető, el is megy, mert Kőszegen nincsen ipari park.
A belvárosban is van hasonló „törmelék probléma”. A Jézus Szíve templom oldalán két ilyen kupac is van, március 28-a óta.
A stílusra visszatérve: ő nem tanult ember ugyan, de az a véleménye, hogy a képviselők azért ülnek az első sorban, mert azt vállalták, hogy fogadják a városlakók kritikáját. Ha ő ha bármit is mondott, nem személyeskedésnek gondolta. A polgárok azért vannak, hogy kritizáljanak – a másik oldal meg azért van, hogy ezt fogadja.

Huber László szerint nem jó ez a felfogás, ez rossz értelmezés: nem két oldalon vagyunk, mert egy irányba kell menni. A képviselő-testület van úgymond „felkenve” azzal, hogy döntsön az adott kérdésekről, az adott feltételek között. Azért van ez a közmeghallgatás is, hogy ebben segítsen a képviselő-testületnek, ehhez kérik a polgárok segítségét. Az építő kritikát köszönettel veszik. Vannak a városnak gyengeségei: humánerőforrás, pénz hiánya stb. Sokkal több mindent el lehetne érni, ha több pénze lenne a városnak: ha pld. lenne egy modern utcaseprő gép, akkor nem kellene kézzel összeszedni a szemetet. A jó szándékot és az igyekezetet el kell fogadni.

Bodovics László jelzi még, hogy az Alsó körúton a Kórház utca kereszteződésétől egészen a Dr. Nagy László EGYMI kapujáig tartó szakaszon nincs járda.

Huber László szerint ezt is már sokszor tervezték, de pénzhiány miatt nem lehet reálisan számolni vele. Ugyanez a helyzet a Felső körúton is, ott még talán rosszabb a helyzet. Rengeteg ilyen utca van, amit fel kellene újítani utat, járdát. A Kiss János utca is borzalmas. Ha a volt strand és a kemping területére lenne beruházó, akkor az egész rész felértékelődne és a Bodovics úr által említett szakaszt is rendbe lehetne hozni. Erre most forrás nincs és ő ezt nem akarja felelőtlenül megígérni.

Végül további észrevétel nem hangzik el, így Huber László megköszöni a jelenlévőknek az aktív közreműködést. Tájékozatja a jelenlévőket, hogy a képviselő-testület mindkét dokumentumot az augusztusi ülésén fogja jóváhagyni, majd 15.40 órakor bezárja a képviselő-testület mai közmeghallgatását.
Kelt, mint az első oldalon.

Dr. Zalán Gábor Huber László
jegyző polgármester
  • Magyar
  • English
  • Deutsch
2000-2021 © Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház
Adatkezelési tájékoztató | Impresszum
A honlap fejlesztése az Európai Unió támogatásával valósult meg „A kőszegi történelmi belváros rehabilitációja és funkcióbővítő megújítása – NYDOP-3.1.1/A-2F-2009-0003” projekt részeként.