| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Jegyzőkönyv: 2022. December 12., Hétfő, 17:00 óra, Chernel Kálmán Városi Könyvtár II. emeleti előadóterme: közmeghallgatás
|
K/468-19/2022. szám.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 2022. december 12-én, 17 órai kezdettel, a Chernel Kálmán Városi Könyvtár II. emeleti előadótermében megtartott közmeghallgatásról.
Jelen vannak a képviselő-testület részéről:
Básthy Béla polgármester,
Csiki István, Gelencsér Attila, Harkai Norbert, Kiss Zoltán Miksa, Takácsné Varga Ágnes, és Velkyné Ball Andrea képviselők (7 fő).
Távolmaradását előzetesen bejelentette: Terplán Zoltán alpolgármester, Fekete-Pataki Edit, Kiss Péter, Rába Kálmán és Sas Norbert képviselő.
Jelen vannak még:
Dr. Zalán Gábor jegyző,
Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálko-dási osztályvezető, Fekete Balázs fejlesztési irodavezető, valamint Kovács István a Kőszegi Város-üzemeltető Kft. ügyvezetője.
Fentieken kívül a közmeghallgatáson a jelenléti íven szereplő meghívottak és érdeklődő állampol-gárok vettek részt.
Básthy Béla polgármester üdvözli a közmeghallgatáson megjelenteket, köszöni a lakosságnak, hogy érdeklődnek a közmeghallgatás iránt. Külön köszönti a város projektpartnereit, köztük első-ként prof. dr. Miszlivetz Ferencet a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete főigazgatóját, Fukszberger Balázst, az egyházmegyei felújítások projektgazdáját, valamint Busa Tamást, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgató-helyettesét, dr. Zalán Gábor jegyzőt és a hivatal minden munkatársát.
Megállapítja, hogy a képviselő-testület 7 fővel van jelen, így a képviselő-testület közmeghallgatása határozatképes.
A közmeghallgatás tárgya:
1. Kőszegi fejlesztések.
Előadó: Básthy Béla polgármester.
Básthy Béla elsőként visszautal arra, hogy 2019-ben az önkormányzati választások idején az „Építsük együtt Kőszeget” volt a jelmondata, amelynek jegyében gondolta jelen közmeghallgatás témáját is meghatározni. Öröm, hogy ehhez a munkához az önkormányzat mellett több különböző szervezet is csatlakozott, hiszen – ahogyan majd látható is lesz – városunkban az önkormányzati projekteken kívül számos fejlesztés megvalósítása van folyamatban.
A hétköznapokon ezek számos kérdést vethetnek fel a lakosság számára, és mivel képviselő-testületi üléseken általában az érdeklődők nem nyilvánítanak véleményt, ezért gondolta, hogy ma lehetőség lesz arra is, hogy a lakosság itt és most felteheti a kérdéseiket, az ő céljuk pedig az, hogy válaszoljanak rájuk.
Ezután a Kőszegen zajló fejlesztéseket az alábbiak szerint ismerteti a lakossággal, majd kéri, hogy az egyes témakörök után tegyék meg hozzászólásaikat.
1. KRAFT program épületfejlesztések
Zsinagóga, Sgraffitos-ház, Zwinger, Chernel-Festetics ház, Szemző-ház, Európa-ház, Bencés Rendház
Új tudásközpont „Campus” (volt MÁV Gyermekotthon)
Básthy Béla elsőként gratulál Miszlivetz professzor úrnak, hiszen nívódíjat nyert el a Kraft-programban felújított fenti hét kőszegi épülettel a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete. A Nemzet-közi Ingatlan Szövetség Magyar Tagozata, a FIABCI Hungary Nívódíj Pályázatán a „Városi Lépté-kű fejlesztés” kategória I. díjával és Kovács Attila emlékdíjjal ismerték el az épületleírásokkal és gazdag fotódokumentációval ellátott pályaműveket, azaz a Kőszeg városában Magyarország Kor-mánya támogatásával megvalósuló példátlan fejlesztést.
Prof. dr. Miszlivetz Ferenc elsőként a kezdeteket idézi fel. 1994-ben voltak itt Kőszegen először, amikor alapítványként Európa-Házat kerestek, mert Szombathelyen nem találtak. Az akkori polgár-mesterrel, Básthy Tamással találkoztak, aki azt mondta neki, hogy „Kőszeg mindenkit vár, akinek van ötlete, energiája, meg is tudja valósítani és még pénzt is tud szerezni hozzá”. Nem volt egyszerű történet, de 28 év után már sokkal jobban, belülről látja a várost, mint az, aki most kíván itt befek-tetni. Kőszeg városa sokat köszönhet a közösségének, a történelmének és persze a szerencsének is.
2010-2011. között az alapítványi munka keretében sok személlyel, polgármesterekkel készítettek interjút arról, hogy hogyan lehetne ezt a nyugati határszélet élénkebbé tenni. Nagyon nagy volt erre az érdeklődés, amiből aztán megszületett a Kreatív város – Fenntartható vidék, azaz a KRAFT program. Ő akkor abban bízott, hogy Szombathelyen is lesz ehhez hasonló felhajtó erő, de talán majd később. Az alapítvány munkáját teljesen magánerőből végezte, azt is lehet mondani, hogy az ő fejéből pattant ki az ötlet, a Siemens cég pedig „innovációs járulékként” finanszírozta. 2012-ben aztán kiadták az erről szóló könyvet, amit később odaadtak a kormány képviselőinek is azzal, hogy talán érdekesnek találják. Ez a program ma már átlépett az országhatárokon is, de napjainkban is Kőszeg az origó.
Az volt az egyik fő kérdés, hogy melyik lenne az az épület, amely ha új funkciót kaphatna, akkor fellendíthetné a város turizmusát, gazdasági életét stb. Ez a hipotézis a volt MÁV Gyermekotthon volt, amely korábban egy kaszárnya jellegű, német típusú árvaházról lett koppintva, de ők – Ekler Dezső tervezővel – ennek éppen az ellenkezőjét álmodták meg: sokkal befogadóbbnak, nyitottabb-nak gondolták újra a maga 10 ezer m2 hasznos területével, 80 ezer m2-es kertjével. Olyannak, mint-ha a Városliget II. lenne, ahol van patak is, amely szintén majd talán rehabilitációra kerül egyszer. Mindezt meg kellett tervezni, be kellett árazni. Telt, múlt az idő, aztán váratlanul az egyik kolléganő-je vette észre, hogy megjelent a Magyar Közlönyben, mely szerint Magyarország Kormánya 12,5 milliárd Ft-tal támogatja a kőszegi campus létrehozását. A projekt megvalósulását 2 évre számolják, minőségi partner-együttes végzi a kivitelezői munkát. Amennyiben ez megvalósul, minimum közép-európai, de akár európai szintű tudásközpont jön létre Kőszegen. Ennek részleteiről külön máskör-ben is adnak bemutatás, kolléganőjével, Módosné dr. Farkas Ritával együtt. Aztán közbejött az orosz-ukrán háború, válság tört ki, ennek ellenére a Kormány megemelte az erre fordítandó összeget annak érdekében, hogy a campust be lehessen fejezni.
A kőszegi felújított Zsinagóga állami tulajdonban van, ők maguk is meglepődtek a felújítás sike-rén. Ezt jól mutatja, hogy Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zene-igazgatója – aki nem szokott ilyent elvállalni a zsúfolt naptára miatt – jelezte: május 2-án eljön a zsinagógába koncertet adni. Ez azt jelenti, hogy Kőszeg a „nemzetközi, európai radaron nagyon rajta van”. Kőszeg 1532-ben, meg más korokban is rajta volt ezen, de ez a jelen már egy másik korszak.
Básthy Béla szerint a kőszegi campus épülete akár szimbólum is lehet: hogyan lett egy vasutas ár-vaházból a nemzetközi jelenlét háza. Kőszeg Városa az 1920-ban kezdődött „100 év magány” után boldogan vállalja a KRAFT program megvalósulását és ha bármely ügyben az önkormányzat köz-reműködésére van szükség, professzor úr számíthat ránk.
Csöre József is elismeréssel szól a KRAFT program keretében gyönyörűen felújított kőszegi épüle-tekről, bár ezekből maga a lakosság nem tud igazán profitálni. Professzor úr munkája nélkül ez a sok szép épület a pusztulás sorsára jutott volna. Van viszont egy olyan épület, a Bálház, amely korábban a kőszegiek kedvelt helye volt és ahol a mozi is működött. Bár ma már ugyan rengeteg modern lehetőség van filmet nézni (DVD, internet stb.), de az élő mozinak nincs párja. Még Kocsis József mutatta meg neki, hogy a Bálház épülete 12 évvel ezelőtt fel lett újítva, mindenféle technikával el lett látva. Jelenleg csak megy tönkre az állapota. Javasolja, hogy legyen ez az épület visszaadva a városnak, a Bálház kerttel együtt, mert azt meg újra egy belvárosi színvonalas kerthelyiséggé kellene tenni.
Neki kedvenc városa Amszterdam és meggyőződése, hogy Kőszeget is „New Amsterdammé” le-hetne tenni. A Kóbor Macskánál lévő régi vár játszótér nagyon védett helyen van. Egy svájci példa alapján üveglifttel kellene a lejutást biztosítani és ott egy meseszép játszóteret lehetne kialakítani, ahol a gyerekek és a szülők is biztonságban lennének.
Prof. dr. Miszlivetz Ferenc szerint a Bálház sorsa már eldőlt: egy cég megnyerte a tendert, de mi-vel közben nagyon felmentek az árak, nem tud az állami vagyonkezelővel megegyezni. Maga is szembesül azzal, hogy pld. az itt tanuló brazil diákok Pécsre járnak szórakozni, mert ilyen szempont-ból télen süket a város. Már tárgyaltak a Lázár János-féle minisztériummal ez ügyben és kérte a Bálház sorsának rendezését és javasolta, hogy kulturális központ legyen. A tekintetben azért vitába tudna szállni Csőre Józseffel, mert Kőszeg már eddig is profitál ezekből az épületekből.
Örömmel tölti el, hogy Kőszegen egy ilyen fantasztikus városi közösség él és szívesen veszi az ilyen ötleteket. Kéri a lakosságot, hogy írják le ezeket, továbbá a jövő év elején lehetne kimondottan ilyen fórumot is létrehozni, hiszen ezzel megalapozva könnyebb a lobbizás is.
2. Egyházmegyei fejlesztések
Básthy Béla szerint minden kőszegi tudja: mintegy 6 milliárd Ft-os keretből zajlik az egyházme-gyei projekt keretében a templomok felújítása, ugyanis valamennyi van kerítve a közlekedéstől: a Jézus Szíve Templom, a történelmi belvárosban a Szent Jakab templom – ahol még régészeti ásatá-sok folynak – a Szent Imre templom továbbá nincs rajta a képen a volt szegényház (ahol szerencsére a közlekedési kordont már el is bontották) a temetőben lévő Szent Vér kápolna, a Kálvária templom és a missziósház. Az egyházmegye nagyvonalúan áll hozzá a felújításokhoz, nemcsak a saját helyraj-zi számaikat nézi, hanem pld. a szegényháznál és a Kálvárián a közvetlen közterületek javításához is hozzájárul. Egyöntetű a lakosság véleménye: örömmel veszi mindenki, hogy megújulnak, szépek lesznek a kőszegi templomaink.
Két templom nem szerepel ebben a projektben: a kőszegfalvi templom és a Rózsafüzér Királynője templom, azaz a zárda, amelyek nem ebből a projektből lesznek felújítva.
3. Belterületi utak, járdák, parkolók és kapcsolódó közművek felújítása
Básthy Béla szerint az elmúlt időszak legnagyobb léptékű fejlesztése a 1746/2020. (XI.11.) Korm. rendelet alapján megvalósult projekt. Az elmúlt évben 35 útszakaszon történt útfelújítás összesen kb. 12,5 km hosszan, 13 helyszínen összesen 176 felújított és 192 új parkoló létesült.
Továbbá BM forrásból az előző 3 évben a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca, a Dózsa György utca, a Táncsics Mihály utca és a Szent Lénárt utca újulhatott meg.
A Balog iskola felújított parkolóját ha „pufferként” kezeljük, akkor almondható, hogy nagyon je-lentős parkolófejlesztések valósultak meg. A lakótelepen élők nagy problémája volt ez, mára már a kóros parkolóhiány biztosan megszűnt és találnak szabad parkolóhelyet, de vendégek érkeznek hozzájuk, ők is. De azért van még tennivaló, elég csak a Faludi Ferenc utca környékére gondolni.
Záráshoz közeledik már a Várkör III. szakasza is, elkészült a Gyöngyös utca és a Hegyalja utca felújítása is. Rengeteg minden belefért ebbe Kőszegen, de azért van olyan is, ami kimaradt. El lehet mondani, hogy nem szoktunk hozzá az ilyen léptékű közterület felújításhoz Kőszegen, de ez a törté-nelmi útfelújítási program lassan lezárul. Több fórumon is elmondta már, hogy ez a 3 milliárdos keret Kőszegnek a város által beszedett súlyadó harmincszorosát jelenti, az 30 évnyi súlyadó összegét kapta meg a város egyösszegben állami támogatásként.
4. Új köztemető építése
Az év végéig kell lezárni az új temető építési munkálatait, amelyre 800 millió Ft-ot kapott az ön-kormányzat. Básthy Béla szerint a legnehezebb feladat a munka megkezdésekor adódott, mert a rendezési tervre már 25-26 évvel ezelőtt ráírták, hogy hol legyen az új kőszegi temető helye. Ez ugyanakkor Natura 2000 besorolású terület is, így meg kellett küzdeni azzal, hogy melyik legyen, de sikerült. Köszöni mindenkinek, aki közreműködött ebben. A képeken látható, hogy az új temető milyen állapotban van jelenleg. Elkészült a ravatalozó, de van még feladat bőven. Talán ki lehet mondani, hogy egy kicsit sikerült nagyobbat álmodni, mint amekkora fedezet volt erre. Ezúton is köszöni Bertók Sándor főépítész úr, és Fekete Balázs irodavezető, valamint Kovács Bence munkáját is. Sajnos a Lóránt Gyula utca felújítása ebbe a projektbe nem férhetett bele, az még a jövő feladatai közé tartozik.
5. Új mentőállomás építése
Básthy Béla jól emlékszik rá, hogy 2021-ben, éppen vízkereszt napján Ágh Péter országgyűlési képviselő úrral jártak az egészségügyi minisztériumban e témakörben. Napjainkban pedig amit a kőszegiek közvetlenül az egészségház melletti területen látnak a nagy daru alatt, az már az új mentő-állomás elkezdett épülete. 600 millió Ft támogatást kapott rá a város, egy év van rá, hogy befejeződ-jenek a munkák. Van még egy álmunk erre a területre: az új mentőállomás mellé új ügyelet építése. A leendő Bocskai utcát ebből a programból megépíteni nem lehet, de az első közművesítések megtör-ténhetnek.
6. Kőszeg város belterületi csapadékvíz elvezetési rendszerének kialakítása, fejlesztése
Básthy Béla tájékoztatja a jelenlévőket, hogy mára már a közel 300 millió Ft-os projekt is lezárult. Ennek következtében többek között a Kálvárián lévő stációk útján, a Hidegvölgyben, az Erdő utcá-ban, a Puskapor utcában, a Gesztenyefa utcában a Hadik András és a Csőszház utcában, valamint Kőszegfalván a Sobak-árokban enyhíteni tudtuk a korábbi állapotokat.
Kőszeg hegylábi település, azaz a vizek gyorsan jönnek le a hegyről és érnek le a városba. Az vi-szont álom, hogy azt a csapadékot, ami lefolyik a hegyről, teljes mértékben el lehessen vezetni. Valamennyi szakértőnek az a véleménye, hogy ha a víz visszatartásával nem foglalkozik mindenki a saját tekén, akkor ezt nem lehet csak betonnal, vassal és folyókával megoldani. Van erre jó példa már egy kőszegi családnál, ahol 5-10 m3-nyi vizet tudnak a körforgásba visszatartani. Aki látta már a Hermina utcát esőben, az tisztában van vele, hogy akkora csatornát soha nem fogunk tudni építeni, ami az ott lejövő vízmennyiséget befogadja.
Örülünk, hogy a fenti helyszíneken sikerült beavatkozni, sőt vannak olyanok is, ahol az utakat is sikerült járhatóbbá tenni a projekt keretében, de ezek nem tekinthetők teljes útfelújításnak, van ahol járda sincs.
Kihangsúlyozza: jelenleg olyan útfelújításokra nincs lehetőség, mint ahogyan az a nagykönyvben meg van írva, azaz az ingatlantulajdonosok által átadott területeken, a kért szélességben, csapadék-víz kiépítést, közvilágítást, járdát és esetleg zöldfelület kialakítást is beleértve – mert erre komoly együttműködésre lenne szükség a város és az ingatlantulajdonosok között.
Azért ennek a projektnek köszönhetően, a Hadik András utca, a Csőszház utca és a Gesztenyefa utca is jobb helyzetbe került, mint korábban. Felhívja a figyelmet arra, hogy a Puskapor utcában sem útfelújítás, hanem csapadékvíz elvezetés történt, azért is nem lett az utca vége még letakarva.
7. Árvízbiztonság növelése a NYUDUVÍZIG területén
Gyöngyös patak mederrendezése – Hulladéktelep rekultiváció
Básthy Béla ismét visszautal arra, hogy a kőszegi Városházán a cél az, mely szerint az itt működő szervezetek és cégeknek is legyen projekt elképzelése Kőszegről, de az ne maradjon az asztalfiók mélyén, azaz Kőszeg legyen rajta az ő projekttérképükön is. Ezért is vette örömmel az önkormányzat a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság elképzelésének megvalósítását, mely szerint szeretnék helyreállítani a Gyöngyös patak eredeti szélességét mederrendezéssel. Ennek az a célja, hogy megfe-lelő mennyiségben és sebességgel tudjon az árvíz a mederben haladni – ha van. Ennek a projektnek a megvalósításában is együttműködtek a vízügyi igazgatósággal, többek között azért jártak Budapes-ten közösen, hogy ez a projekt a tartaléklistáról lekerüljön és előbbre lépjen.
Ezzel párhuzamosan felismerte a város, hogy jelentős mennyiségű iszap fog kikerülni a mederből, amelyet majd valahol el kell helyezni és nem is lehet akárhová, hiszen a nem túl népszerű japán keserűfű tenyészik benne. Aztán jött az ötlet, hogy a betelt hulladéktelepen lévő szemétkupac tetejé-re kerüljön, ami eddig nem volt szép látvány, most pedig már szép barna domb van a helyén, mert sikerült betakarni.
Ez azért is volt hasznos lépés, mert ez azt is jelentette, hogy a hulladéktelep rekultivációjának az első lépését is sikerült teljesíteni. A rekultivációra vonatkozóan újabb terveket kell készíteni ugyan, de sikerült elérni, hogy ezeket a Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás finan-szírozta – más településekével együtt – azaz nem került a város pénzébe.
Ő már többször beszélt a képviselő-testületi üléseken is a környezeti un. zöld és kék infrastruktúra fejlesztésekről, mert a zöldítés és a víz visszatartás, de egyáltalán a természetközeli állapotok vissza-állítása az EU szándéka szerint nagy hangsúlyt kapnak, és erre lesznek is források. Erre vonatkozóan már Kőszegnek is van együtt gondolkodása arról, hogy a Gyöngyös és a Malomárok vonatkozásá-ban hogyan lehet a természetes vízfolyásokat preferálni, azaz a város zöld tengelyét újragondoló projektet előkészíteni, majd megfelelő – remélhetőleg EU-s pályázat keretében – megvalósítani.
9. Wienerberger Zrt. területcsere
Básthy Béla elmondja, hogy a Kőszegen működő Wienerberger Kft. is együtt építi Kőszeget, a képen látható a cég új csarnoka. 2023-ra új gépsort fognak beállítani, teljesen automatizálják a tech-nológiát, Európa legmodernebb áthidaló gyára fog létesülni itt. Ennek előzménye az volt, hogy az ő közbenjárására a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség járt Kőszegen és a Wienerberger Kft.-vel sikerült felvenni a kapcsolatot.
Az önkormányzattal a cég pedig megállapodott a két fél tulajdonában lévő területek cseréről. A Wienerberger Kft. területe korábban egy anyagbánya volt, a jövőben ezt a város inert hulladék (azaz építési) lerakásra tudja használni. A gödör olyan állapotban van, amelyet azonnal használni lehet, az engedélyek folyamatban vannak, a legtöbb kiadást a dózer beszerzése fogja jelenteni.
10. Intermodális csomópont - GYESEV felújítás
Básthy Béla tájékozatja a jelenlévőket, hogy az intermodális csomópont konzorciumi megállapo-dás keretében jön létre, ennek egyik résztvevője a kőszegi önkormányzat. Ami a képen halványzöld színnel látható, az az intermodális csomópontnak csupán az önkormányzatra eső része: ez egy kerék-páros és gyalogos híd megépítése, amelyre a város már sikeres közbeszerzési eljárást folytatott le, a munkaterület átadása december 1-jén megtörtént. Az alsó sor az, ami még hiányzik: azaz a kerékpár-út, a lámpás csomópont, a parkolók és a vasútállomás előtti zöld rehabilitációja. Ide fog kerülni a volt MÁV-ból a régi gőzmozdony, amely bizonyára érdekesség lesz.
Ugyancsak az önkormányzat feladata lesz két autóbusz beszerzése. A Közlekedéstudományi Inté-zet Nonprofit Kft.-t bíztuk meg azzal, hogy segítsen végig gondolni azt, hogy milyen autóbuszokat célszerű beszerezni, különös tekintettel arra, azokat a jövőben üzemeltetni is kell és segítsenek abban is, hogy melyik szegmensét szolgálják majd ki a kőszegi közlekedésnek. Természetesen mind a buszok méretére, a funkciójára nézve több lehetséges elképzelés van.
A GYESEV vágányfelújítási projektje – mintegy 3,4 milliárd Ft-ból befejeződött. Ennek a leglát-ványosabb része a kőszegi vasútállomás peronjának az átalakítása volt, amely a jövőben két oldalról szolgálja az utasokat.
Nem titok, hogy hogy júniusban több olyan fejlesztést is leállítottak az ismert körülmények miatt, ahol még nem volt építési napló nyitva. Tehát nagyon komoly küzdelem van bármilyen kivitelezés megindítása érdekében. Az intermodális csomópont létrehozására vonatkozóan a NIF Zrt. már korábban jelezte, hogy nem fog beleférni az eredeti költségvetésbe a projekt, plusz forrást igényel. Egyelőre tehát ez is várakozó listán van. El kell, hogy mondja: ő már jelezte Lázár János miniszter-nek, hogy az önkormányzat már lefolytatta a közbeszerzési eljárást, azaz lesz egy hidunk a semmibe, azaz ez a csomópont így még nem szolgálja a biztonságos közlekedést. Akkor lesz ez kész, ha az autóbuszok nem a vasútállomás felé jönnek le, hanem megkerülik a tüzépet és az erdészet mellett haladnak el. Remélhetőleg a lehető legjobb döntést sikerül majd meghozni ebben az ügyben, sikerül forrást találni hozzá.
11. M 87-es gyorsforgalmi út
Básthy Béla tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az új m 87-es 2x2 sávos gyorsforgalmi út engedélye-zési tervei készen vannak, a következő lépcső a kiviteli tervek készítése kell, hogy legyen. Jelzi, hogy a tervezés során sikerült a nyomvonalat kissé „eltolni” Kőszegfalvától.
A közelmúltban nagy visszahangot kapott egy hír, mely szerint a Szombathelyt érintő, mintegy 3,3 km hosszú útszakasz szerződését – amely a kőszegi 87-es úttal is közös szakasz lett volna – a júliusi döntések következtében nem kötötték meg. A NIF Zrt.-vel most abban gondolkodnak, hogy ennek kapcsán esetleg esély lenne talán arra, hogy a két útszakasznak együtt kellene haladni a kiviteli tervek szintjén. Az bizonyos, hogy mindenki nagyon szeretné ennek a projektnek a megvalósulását.
Harkai Norbert elsőként az Összefogás Kőszegért Egyesület szlogenjét idézi fel Miszlivetz Ferenc professzor úr számára, mely szerint "Születési helyétől függetlenül kőszegi az, aki kőszegiül teszi a dolgát!" Sajnálatos, hogy jelenleg a remények szintjére jutott az új, M 87-es tervezett új gyorsfor-galmi út ügye, polgármester úr már sok mindent tisztázott.
Viszont, ha már a kreatív városról volt szó, kéri, hogy az a lámpás csomópont, amiről már korábban szó volt, mégse valósuljon meg. Korábban a HACS-ban is jó ötletek hangzottak el erről. A csomó-pont megjelent a közösségi oldalakon mémként is, és a lakosság iszonyatos mértékben a körforgalom mellett tette le a voksát. Volt lakossági fórum is, amikor egy tervező hölgy elmondta, hogy a körfor-galom kialakításához a vasútállomás előtti, jelenlegi hídhoz hozzá kellene nyúlni, az pedig nagymér-tékben megnövelné a költségeket. Ezúton is kér mindenkit, hogy akadályozzák meg, hogy ezen a helyen lámpás csomópont legyen kiépítve. Nemcsak azért, mert ha Velemben Gesztenyeünnep van, akkor feltorlódnak az autók, hanem főleg azért, mert Kőszegen soha nem volt közlekedési lámpa és ő kőszegiként mindig büszke volt erre. Ha esetleg korlátoznák a körforgalomba bemenő autók sú-lyát, akkor talán egy kisebb ilyen csomópont is kialakítható lenne, amelyik nem csúfítja el a városké-pet.
Prof. dr. Miszlivetz Ferenc ismét kihangsúlyozza: jó lenne a kőszegiekkel együtt gondolkodni, ötletelni. Van téma bőven: az uszoda, a strand, a Bálház. Fontos lenne, hogy ez a támogatás megle-gyen a háttérben, a kőszegiek ne legyenek semminek az okozója. De egy lámpa talán mégsem ártana: a Rohonci úti kereszteződésbe, mert ott bizony szükség lenne rá.
Básthy Béla emlékezteti a jelenlévőket, hogy Huber László korábbi polgármester is nagyon szertett volna körforgalmat a vasútállomás elé, de a legnagyobb kerékkötője ennek a közút volt, mert ők készítették a terveket és határozták meg a paramétereket.
12. Távhő fejlesztés és rekonstrukció
Básthy Béla a következő képen a mindenkori távhőszolgáltató, jelenlegi nevén az Equans Kft. fejlesztéseit mutatja be. (A cégnek korábban Engie Kft. Cotec Kft. is neve volt.) A cég mintegy 400 millió Ft értékű energiahatékonysági fejlesztést hajtott végre Kőszegen, új távhővezetékeket épített ki, korszerű kazánokat szerelt be. Kiváltották a Dalhiától a piac melletti hőközpontot és a Dr. Nagy László EGYMI fűtését. Az önkormányzat segítségét kérték abban, hogy legalább 25 éves jogot tudjanak szerezni a dr. Nagy László EGYMI fűtésközpontjára, ugyanis amíg nincsen garantált hosszú távú használati joguk rá, úgy nehéz infrastruktúrát építeni. Meg szeretnék tartani a belvárosi hőközpontot is.
Műszaki, ellátásbiztonsági munkálatokokat végzett a cég a Szűk utcában, de sajnos ezt a gödröt a lakosság közel egy évig kerülgette. Mára már betemették a lyukat ugyan, de ez még nincs lezárva, mert a hivatal nem fogadta el a közterület helyreállítás színvonalát. A cég minden évben anyagilag támogatja a Mindenki Mikulását és az Ostromnapokat is.
13. Kőszegfalvi városrész
Kőszegfalván előkészítés alatt van a klubhelyiség TOP CLLD pályázat keretén belüli felújítása. Básthy Béla ismerteti még, hogy a kőszegfalvi temető kerítés saját önkormányzati forrásból fog megújulni, továbbá a tűzoltószertár mögött, az un. Readiness telkek felé egy 370 méter hosszú, 4 méter széles kavicsos út is kialakításra kerülhet. Sajnos korábban ezt az útszakaszt bizonyos szemé-lyek járhatatlanná tették. Az útépítéshez azt az anyagot fogják ledarálva felhasználni, amely a város-üzemeltető kft. telephelyén van. Ennek az útnak a rendbehozatalát az is indokolta, hogy a szőlős-gazdák is jobban tudjanak közlekedni, továbbá az Almafa Rendezvényház létrejötte is, amely már eddig is több esküvő helyszíne volt, a tulajdonosa pedig az út felső kialakításában is tevékenyen részt vett.
Harkai Norbert sajnálatosnak tartja, hogy Kőszeg 6,2 milliárd Ft-ot kapott a templomok felújításá-ra, de ebbe a kőszegfalvi templom nem kerülhetett bele. Ezt már a körzet képviselő asszonya is szóvá tette. Azóta plébános úr leveleket küld a városrész lakóinak, hogy adományaikkal segítsék a templom felújítását. Elképzelhető, hogy a városnak is a zsebébe kellene nyúlnia ez miatt.
Básthy Béla válaszában elmondja, hogy valóban érkezett kérelem arra vonatkozóan, hogy a város a saját költségvetéséből támogassa ezt. Azt, hogy miért nem került be a kőszegfalvi templom a felújí-tási programba, azt nem tudni, azt az egyházmegye intézte. Ő személy szerint annak nagyon örül, hogy a temető kápolna fel lesz újítva, mert arra nagyon ráfér. Nyilván a kőszegfalvi templomot is fel kell majd újítani, de az, hogy a város költségvetéséből hogyan lesz lehetséges, majd képviselő-testületi ülésen megbeszéljük.
14. TOP Plusz pályázatok: Tornacsarnokok felújítása – Ipari park
Básthy Béla jelzi, hogy a következő képek már a legújabban beadott pályázatokról szólnak. Nagy öröm, hogy a TOP Plusz pályázati lehetőség keretében megújulhat a Balog iskola és a Bersek iskola tornacsarnoka. Kőszegnek nincsen saját sportcsarnoka. Megjegyzi: olyan városi sportcsarnok, mint amilyen Sárvárnak van, azaz a 3,5 milliárd Ft-ból bekerülési költségből a 2 milliárd Ft-os állami támogatás mellé az önkormányzat 1,5 milliárd Ft-ot biztosított – tekintettel a kőszegi helyi adóbevé-telekre – olyan biztosan nem is lesz. Viszont van Kőszegnek két, az önkormányzat tulajdonában lévő tornacsarnoka, amelyek rossz állapotban vannak és az a jó hír, hogy ezek felújítására sikerült 443 millió Ft-ot elnyerni. Ez a pénz nem kevés, és nagyon nagy segítség abban, hogy elinduljunk afelé az állapot felé, amit ebben a két csarnokban szeretnénk látni. Ez a két tornaterem az iskolai és az egye-sületi sport számára egyaránt helyszínt biztosít. Biztosan sokan tudják, hogy ezek a sportszervezetek által jelenleg nem használhatók. Ő a KLIK és minden más illetékesnek is írt levelet ez ügyben, de sajnos addig, amíg a megtakarítási előírások tartanak, nem fogják a sportszervezetek számára meg-nyitni.
Ugyancsak nemrég derült ki, hogy nyert az ipari park 2. fejlesztési üteme, 274 millió Ft támogatást kapott. Az 1. ütemben – ez a fotón nem látszik – 1,5 hektáros iparterületet hoztunk létre. A szolgál-tatóház is felújításra került, az ipari park közművesítése is megtörtént. A két különálló terület önálló-an értékesíthető, de pályázati előírás is, hogy hasznosítsuk. A 2. ütemben megépül a műhelyépület, továbbá a 87-es főút szomszédságában lévő területnek is új kialakítása lesz.
Harkai Norbert a városi sportcsarnok témaköréhez szól hozzá. Ő egy olyan közösség tagja (Össze-fogás Kőszegért Egyesület), amelyre mindig azt szokták mondani, hogy nem tudnak örülni semmi-nek, mindig szóvá teszik a dolgokat. Pedig ő imádja azt, ami Kőszegen történik, gyönyörű város ez. Egyébként az említett két tornacsarnokon kívül van egy harmadik is: az Árpádházi iskoláé, amely nagyon szép állapotú és a gyerekek használják, ami rendben is van.
Ő nem Sárvár után szeretne sorra kerülni – többet nem is fogja emlegetni a másik vasi várost, mert már maga is unja. De jó lenne, ha Kőszegnek is lenne egy olyan városi sportcsarnoka, ahova a Kő-szegen működő sikeres sportokat – kivéve a síugrást és a kerékpárt – egybe lehetne centralizálni és a sportolók használhatnák.
Kőszeg Lóránt Gyula szülővárosa. Lóránt Gyula a világ legnagyobb brandjének, a futballnak a szereplője: olimpiai bajnok volt, a világ leghíresebb csapatának az Aranycsapatnak a tagja. Sajnos a róla elnevezett utca az egyik legcsúnyább utca Kőszegen. Az utca állapota miatt ő már írt levelet az MLSZ-nek. Ezeknek az ajtóknak ki kell nyílni, ez a sportcsarnok fejlődésének a záloga. Most nem a strandról beszél, mert egy Lóránt Gyuláról elnevezett kőszegi sportcsarnokban Falco mecseket lehetne közvetíteni a televízióban. Ennek a városnak színvonalas sportágai vannak. A mindenkori képviselő-testület és a város érdekében tevékenykedők célja kell, hogy legyen, hogy Lóránt Gyula nevéhez méltó sportcsarnokot (nem stadiont) kapjon Kőszeg. Ez a sportcsarnok olyan infrastruktú-rával rendelkezhetne, amely az összes sportot be tudná fogadni, és a városi rendezvényeket is. Van-e ennek sport vagy politikai szinten ennek távlati elérhetősége? Van-e esély arra, hogy el lehet indulni ebbe az irányba a város tulajdonában lévő sporttelepen?
Básthy Béla szerint amiről nem mondunk le, az nem lehetetlen: a jószerencse és a kitartás mindig meghozza az eredményét. Nyilván a futballisták adhatják erre meg a legegyszerűbb választ, mert ők már régóta akarják, hogy legyen egy ilyen csarnok Kőszegen. A szándékban nincs eltérés.
Viszont ennek a slide-nak az az üzenete, hogy energetikai pályázaton lehetett indulni és a fenti összeget sikerült rajta megszerezni. Ezekben a csarnokokban tornáznak a gyerekek, örülni kell, hogy fel lesznek újítva – aztán majd jöhetnek a következő célok.
Harkai Norbert szerint nemrég volt egy jótékonysági torna, amit ő szervezett egy kőszegi beteg sportoló javára. 600 ezer Ft-ot tudtak összegyűjteni, 21 csapat, 250 sportoló vett részt benne de sajnos Bükön kellett megrendezni. 2022-ben ez van.
Abban a fejlődési világban, amiben ma élünk, 2026-ban már McDonalds lesz a Holdon. Reméli, hogy a sportcsarnokot polgármester úr is hiányolja.
Básthy Béla azt hiányolja, hogy a kőszegieknek ne kelljen Ausztriába menni dolgozni – mert akkor meg lesz a többi is. Jó lenne, ha több helyi adót termelő munkahelyeket – azaz helyi adót termelő központokat – lehetne teremteni, mert akkor lesz több saját bevételünk. A kőszegi helyi adóbevétel alulról súrolja a 600 millió Ft-ot, azaz ha a sárvári önrészt veszi figyelembe, akkor legalább két évig semmi másra nem lehetne költeni, mert azt el kellene különíteni a sportcsarnok önrészére.
Nem az a cél, hogy lemondjunk a céljainkról, de most azt tudjuk elmondani, hogy megújul a két tornaterem. Aki tud, örüljön ennek is, aztán majd a többit behúzzuk. Ő sem véletlenül kérte – mert ezt ő kezdeményezte – hogy vegye fel a Kőszegi Futball Club Lóránt Gyula nevét.
15. További TOP Plusz pályázatok
A legfrissebb hír az, hogy ebben a körben nyert a „Helyi és térségi turizmusfejlesztés” elnevezésű pályázat és a Hősök Tornya felújítására 275 millió Ft támogatást kapott a város. Básthy Béla szerint nem titok a város ambíciója, mert talán a jelenlévők is hallottak róla: az önkormányzat átvette a levéltárat, a múzeumot, és a könyvtárat egy intézménybe integrálta. A levéltár vállalása legalább három dolog miatt történt meg. Szombathelyen egy modern és nagy levéltári épült, és Kőszeg nem szerette volna, ha az iratok innen elkerültek volna, mert azok a város alapítása óta itt vannak sértet-lenül, azoknak itt a helyük. Ebben egyetértett az IASK is, hiszen ők is kutatják a kőszegi iratokat.
Az átvételre az is indok volt, hogy az önkormányzatnak legyen ráhatása a Jurisics tér 2. alatti épü-letre. A hosszú távú cél ugyanis az, hogy a 3 épületegyüttessel (Hősök Tornya, Tábornokház, levél-tár) létre tudjon jönni a város „örökségkapuja”, amely várostörténeti látogató- és bemutatóközpont-jaként a Jurisics-várnak méltó párja lehetne. Ez egy nagyon komoly elképzelés, amely megvalósulá-sához még van munka bőven, de az első lépés megvan: a Hősök Tornya felújítására a 275 millió Ft. Mindhárom épület állami tulajdon, remélhetőleg a magyar államnak lesz olyan fontos Kőszeg, hogy a mostani összeg tízszeresét lehessen erre fordítani.
Ez mellett további elképzelés a vár további fejlesztése is a turisztikai vonzerő érdekében.
A további TOP Plusz pályázatok közül azt már tudjuk, hogy a Meseváros Óvodára beadott pályá-zat sajnos nem nyert, nyilván azért mert korábban több támogatást is kapott az intézmény. Az ügye-letről szó volt, van beadva pályázat a Rákóczi út egy részének a felújítására, valamint a Pék utca-Várkör nyugati szakaszának a rekonstrukciójára.
Ugyancsak adtunk be pályázatot a Szabóhegy kékinfrastruktúra fejlesztésére, amelynek célja tu-lajdonképpen szintén a csapadék elvezetés. Ebben a körben benne van a Tölgyes út és a Ciklámen tér is.
16. Árpád-házi Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
A Domonkos rend által fenntartott intézményben 633 millió Ft értékű fejlesztés, bővítés, ráépítés, akadálymentesítés valósul meg, közösségi tér, új termek, könyvtár jön létre. A kép a jelenlegi belső udvart ábrázolja. Jelenleg program I. üteme zajlik, nagyon impozáns lesz, ha megvalósul.
Az építkezés miatt az intézmény hátsó parkolóját lezárták, ezért a korábbinak nagyobb a forgalom az iskola főbejáratánál, azaz az Országzászló előtt.
Végül az utolsó képet bemutatva Básthy Béla polgármester tájékoztatja egy friss hírről a jelenlé-vőket: a Gábor Áron utcai ingatlanegyüttest – minden facebookon írt rosszindulatú komment ellenére – sikerült értékesíteni. 27,5 millió Ft-ért hirdették, 30 millió Ft-ért kelt el A szerződés alá van írva, a vételár még nem folyt be. Még a covid idején lettek a lakók és az egy vállalkozás elköl-töztetve innen, majd értékesítésre kijelölve. Egyszer már majdnem sikerült eladni, lefoglalózták, de a vevő végül elállt a vételtől, az 1,6 millió Ft foglaló itt maradt.
Ez is bizonyítja, hogy van érdeklődés Kőszeg iránt, „Építsük együtt tovább Kőszeget!”
A fejlesztések ismertetése után a polgármester továbbra is várja a közmeghallgatáson megjelentek kérdéseit.
Csöre József sajnálattal veszi tudomásul, hogy a 2,8 millió Ft-os projektbe az egyik legforgalma-sabb utca, az Ady Endre utca felújítása nem fért bele. Az elmúlt 17 évben – amióta a Fő tér fel lett újítva – a lakóházak állapota a „kuka szintjén” van. Repedések láthatók a falakon, a csempéken, mindenütt, az utca mindkét oldalán. A 30-as tábla, a bukkanó semmit sem használ, 100 km-es sebes-séggel mennek végig az autók, Forma 1-es pályának használják az utcát. Bár már „200 éve van gáz Kőszegen”, az ő utcájukba még csak most vezetik be, ezért fel van törve az utca. Most érzi csak amikor a nappaliban tv-t néz, hogy milyen más, mert nem hallja a buszokat meg a kamionokat közle-kedni. A többi lakó felhatalmazásából is javasolja, hogy „csak lakóknak” tábla legyen kitéve, min-denki más a temető alatt közlekedhetne. Sajnos a lakók panasza ügyében a rendőrség sem intézke-dett, neki a megyei főkapitány úrhoz kellett elmenni a buszok kitiltásáért. Egyébként az összes említett útfelújítás alatt a beton és minden más törmeléket az Ady utcán szállítottak el a 4 tengelyes, remegő teherautók. Legalább 7,5 tonnás súlykorlátozást kellene kitenni, de megismétli: az lenne a legjobb, ha a csak a lakók mehetnének be.
Az egészségügy területén probléma, hogy a kőszegi betegeknek felírja ugyan a körzeti orvos a büki gyógyfürdőt szakrendelésre, de csak fürdőjegyet kap a beteg, kezelést nem. Azaz a kőszegiek nem juthatnak hozzá a különböző lézeres és egyéb kezelésekhez. A büki polgármester szerint ennek az az oka, hogy Kőszeg nem fizet Büknek. Kéri, hogy egyezzenek meg ebben a települések, mert maga úgy járt, elesett ilyen kezelésektől. Emberek az életüket ledolgozták, fizették a TB-t és most nem kapják meg a számukra szükséges gyógykezelést.
Következő felvetése a lakótelepi társasházakra vonatkozik. Már több cikluson keresztül kéri a mindig illetékes képviselőt, hogy menjen ki és nézze meg ezeket a társasházakat, mert már legalább 50 éve épült meg a lakótelep, de azóta sem a szakma, sem a tűzoltóság veszi észre, hogy az „A”, a „B” lépcsőházakban nincs, csak a „C” lépcsőházakban van vészkijárat. Azaz: ha bármi történik, ezen iszonyú hiányosság következtében az első két lépcsőházból csak az erkélyről lehet kiugrani.
A kirándulóhelyeket tekintve: a Szulejmán kilátóhoz vezető, az un. „hármas padtól” felfelé vezető mélyút nagyon rossz állapotban van. A fagytól hatalmas lyukak vannak rajta, kiesik az autó kereke, azt is lehet mondani, hogy ez „a város büntetett útja”. Legalább a középen lévő csíkot kellene kiszin-tezni és helyre tenni, mert több mint 100 embernek van ott telke és kirándulók is járnak arra. A kilátónál van egy kút is, az használhatatlan, a kirándulók nem tudnak egy gyümölcsöt megmosni vagy vizet inni. Meg kell nézni Zsirán, ott van két hasonló kút is, nem igaz, hogy nem lehet hasonló kutat itt is rendelkezésre bocsátani.
A rendvédelem területén is mindenkinek van panasza. A legközelebbi közmeghallgatáson a rend-őrségnek is jelen kellene lennie. Iszonyú sok a rongálás a kiskertekben. Ha valakinek pld. ellopják a fenyőfáját, és bemegy a rendőrségre, fel se vesznek jegyzőkönyvet –mert ő is így járt.
Az előző polgármester tevékenységét is kritizálja, továbbá a hivatali ügyintézők szakmai hiányos-ságára hívja fel a figyelmet. Ha bemegy valaki a hivatalba és elmondja a problémáját, akkor azt mondja az ügyintéző, hogy „nem tudom, írjon e-mailt a jegyzőnek”. Akkor ezek az ügyintézők miért kapják a fizetésüket?
Básthy Béla elsőként a legutolsó felvetésre válaszol. Senki sem tudhat mindent, senki nem ért mindenhez és az ügyintéző azért adja ezt a tanácsot, mert ami írásban érkezik a hivatalba, arra min-denki igyekszik válaszolni.
Az Ady utca valóban nem került be a felújítási programba, mivel a Pék utca – Várkör vonalába esik és erre még támogatást kell találni. Emlékezete szerint teljes szélességű helyreállítást írtak elő a gázbevezetést végző cég számára, ami még jól is jöhet az utcának. Az útfelújítási projektek kivitele-zésekor el tudja képzelni, hogy az Ady utcán át szállítottak a gépjárművek építőanyagot. A 20 ton-nát meghaladó járműveknél útvonaltervet szoktak kérni. A temető felé nem tudnak felfelé menni. Sajnos a Hunyadi utca részéről is jönnek panaszok, ha arra felé irányítják a nagy járműveket. A Csöre József által keményen kritizált Huber László volt polgármester keményen kiállt azért, hogy az Ady Endre utca nyugalmát megvédje és a Szent Imre herceg utcára legyen terelve a forgalom, azért is kapott a város annak idején HÖF-CÉDE támogatást.
Bükfürdőt eddig még soha nem finanszírozta Kőszeg, ő ezt a jövőben nem is szeretné megtenni, mint ahogyan Répcelakot meg Sárvárt sem szeretné. Emlékezete szerint 7-8 millió Ft nagyságrendű összeget kértek a kezelések biztosításáért. Sajnos így most tényleg a betegek látják a kárát. A felhá-borodás inkább a másik oldalon lenne jogos. Bük ugyanis nagyon jól járt a fürdővel, ott nem gond télen nyitva tartani a városi sport csarnokot.
A Királyvölgytől a Kálvária hegyig tartó terület (azaz a Szulejmán kilátóhoz vezető út is) zártkert besorolású. A város részéről soha nem prioritás az, hogy az emberek autóval járjanak fel ezekre a részekre. Bár vannak ott üzleti céllal vásárolt telkek is, ezek tulajdonosaival is tisztázták már ezt. Néhányan rendelkeznek olyan gépjárművel, amivel nem gond a feljutás. De nem szeretnénk, hogy a Szulejmán kilátó felé vezető út – amely egy tulajdonképpen egy vízmosás – arra ösztökéljen bárkit is, hogy autóval menjenek fel a kirándulóhelyekre. Az önkormányzat inkább további parkolókat építene lejjebb, a meglévő királyvölgyi mellé, azért, hogy az emberek szálljanak ki az autóból. Ez egy nagy téma Kőszegen: főépítész úr tudna róla beszélni: azaz a nem lakás céljára kijelölt területek lakásként való hasznosítása. Ezek éppen azért nincsenek lakás céljára kijelölve, mert a város pénz-ügyileg nem tudná támogatni az infrastruktúra kiépítését. Ezért aki ott építkezni kezd, annak saját magának vállalnia kell a terheket. Kovács István igazgató úr a megmondhatója, hogy pld. télen még egyszer annyi időbe és pénzbe telik a külső részeken a hóeltakarítás, mint a város utcáin. Jelenleg még a belterületi részeken is vannak hiányok a megfelelő infrastruktúra kiépítésében.
Németh Balázs pápai lakos a csendes erőszak egyik mintapéldányának tartja magát. Valamikor kőszegi gyökerekkel rendelkezett, ma már csak területük van Kőszegen, a Szabóhegyen. A mai napig érthetetlen a számára, hogy hogyan jöhetett létre a Köböl utca az ő telkükön keresztül? Huber László polgármester idejében kértek engedélyt arra, hogy az árkot megcsinálják és ők erre az enge-délyt megadták. Köves utat csináltak ugyan, de az árok nem oda került, ahova kellett volna. Még ma is látni a karókat, ahol az önkormányzat árka lett volna. Kérdezi, hogy mi lesz itt a megoldás? Mert ők azt tervezik, hogy a szerpentin felé feltöltik az utat, mert jelenleg a saját területükön meg sem tudnak állni, azt mások használják, azaz azok, ahol feljebb laknak. Tervezik-e, hogy a rendezési tervben az ő területüket kisajátítják és abból út lesz? Vagy eltulajdonítják a város felé eső részt?
Történt-e felelősségre vonás a Kórház utcában, ahol több mint 100 m2-t lekerítettek, de felelősség-re nem lett vonva sem a beruházó, sem senki. Náluk Pápán ez úgy működik, hogy: építési engedély, használatbevételi engedély, és mindezt látni kell a hivatalos szerveknek. A kerítés, ha beton alapú, akkor arra is engedélyt kell kérni.
A kőszegi közterület-felügyelő pedig, ha nem tudja értelmezni a térképet, akkor honnan tudta, hogy őket meg kell büntetni?
Básthy Béla egyetért azzal, hogy a Köböl utcában rengeteg probléma van, kétségbeejtő kialakult helyzetek vannak, amelyekkel szembesülniük kell és a megoldás nem egyszerű. Olyant is ritkán látni, hogy az egyik tulajdonos kínja a másiknak mennyire nem fontos, mint itt. A hivatal folyamatosan azon töri a fejét, hogyan lehetne a csapadékvíz elvezetést biztosítani. De sajnos az építéshatósági előírások megváltoztak, sok építkezést meg lehet kezdeni engedély nélkül is, de kérdés, hogy ha valaki nem tartja be a szabályokat, akkor az építéshatóság lebontatja-e a szabálytalanul épített épüle-teket? Egyelőre az önkormányzat azt látja, hogy erre nem a válasz. Azt elismeri, hogy nehéz helyzet adódik abból, ha az egyik szomszédnak több területét vinne el az út, mint a másiknak. De az a szem-léletváltást, ő nem tudja elfogadni, mely szerint egyes ingatlantulajdonosok azért adnák el a terüle-tüket a városnak, hogy nekik oda utat, járdát, csapadékvíz csatornát építsenek. Ismeri Németh úr problémáját, a panasza teljesen jogos, de ő erre most nem tud megoldást mondani.
Csöre József visszatér arra, hogy az önkormányzat szándékában áll két autóbusz beszerzése. Ő a hajózás révén ismeri a legmodernebb technikákat és mivel autóbuszt nem két hónapra vásárol az ember, javasolja, hogy a kettő busz ne egyforma legyen. Az, amelyik felmenne a Királyvölgyi parko-lóba és a Szabóhegyre, az nehogy hibrides legyen (a városban az megfelel), hanem jó erős, motorú, dízeles meghajtású. Gondolni kell arra, hogy csoportokat is fog szállítani a hegyre.
Kérdezi még: a képviselő-testület nem akar-e Jézuskát adni a lakosságnak úgy, hogy pld. egy órán keresztül ingyenes lehessen a parkolás? Nem a vasi városokat kellene ebben utánozni, hanem Ober-pullendorfot. Ha minden dohányboltban lehetne egy ilyen kártyát kapni, akkor ez megoldható lenne. Neki ez már 10 éve vesszőparipája, biztosan sok kőszegi örülne annak, ha bemegy a gyógyszertárba, vagy a postára, akkor nem kelljen parkolási díjat fizetni.
Seper András a polgármester kérésére tisztázza, hogy a lakótelepi társasházak – amelyek az 1970-es 80-as években épültek – egytől egyig biztonságosak, a vonatkozó előírásoknak megfelelnek. Ezeket a tűzvédelmi szakemberek folyamatosan ellenőrzik is. Olyan lehetséges, hogy új szabályok-nak esetleg nem felelnének meg, de attól még biztonságosak. a könyvtár épülete is, mert ma már nem engedélyeznének íves körű lépcsőt. Egyébként a kiürítési szabályok értelmében a lakosságnak mindig lefelé kell távoznia az épületből, nem felfelé. Bár ő már rendelkezési állományban van, bár-milyen konkrét épület biztonsági ellenőrzésével kapcsolatban a katasztrófavédelmi igazgatósághoz lehet fordulni.
Kappel Gyula elsőként azt kérdezi, hogy a város milyen garanciákat kapott erre a rengeteg útfelújí-tásra? Ha ezt egy nem kőszegi lakos hallja, akkor az talán el van ámulva, hogy a város hogyan fejlő-dik, csillog-villog minden, de ő inkább úgy fogalmazna: megpróbálják mindazt utolérni, amit az előző 30 évben a polgármesterek elrontottak. Kezdve azon, hogy a környékbeli cégek mind eredeti-leg Kőszegre akartak jönni, de el lettek küldve azzal az indokkal, hogy nincs terület. Erre jó példa a Sunset Logistics.
Básthy Béla kénytelen utóbbit azonnal megcáfolni, mert annak idején éppen ő volt az, aki a cég képviselőivel és Stampf Ervinnel végigjárták a várost. Egy hely volt, ami szimpatikus volt a számuk-ra: a volt Bútorszövetgyár épülete, de aztán azért olyan árat kínáltak Budapestről, hogy „visítva” mentek el Lukácsházára.
Ő egy cégről tud, amely valóban megtörtént: a Lafuma elnevezésű kft, amely jelenleg Sárváron működik. Az akkori városvezetők elvitték a Latex vezetőségéhez őket, akik közölték velük, hogy el nem adnak területet, sem bérbe nem adják a korábbi gyárépületeket. Sajnos, amíg a Latexet fel nem számolták, oda be nem senki – ezt ki kell mondani.
E témakör tekintetében rengeteg legenda kering a városban, pld. a Schott lukácsházi üzemével is. Pedig ennek a történetét dr. Vágó Attila a Vas Népének személyesen mondta el: Budapesten hallot-ta a svájci ampullagyár lehetséges magyarországi letelepedéséről szóló információt és annak ő járt utána. A terület pedig azért volt biztosítható, mert a korábbi téesz területeket mind meg lehetett venni, Kőszeg környékén meg csak állami földek voltak. Szó sem volt arról, hogy Kőszegről bárki is elküldte volna őket. Ezeket könnyű leírni a facebookon, meg bekiabálni. Aztán ezek az igazgató urak egy dologért jártak Kőszegre: azért mert kellett volna nekik saját részre telek a hegyen, azzal az indokkal, hogy a közelben munkahelyet teremtenek. Erre viszont valóban azt mondta az akkori kőszegi polgármester (és ezt személyesen tudja): ha nem Kőszegen teremtenek munkahelyet, akkor telket is ott tessenek keresni a házaikhoz.
Kappel Gyula folytatja. Azért ez nem ilyen fekete és fehér. Kőszegen a Jurisics Miklós Ipari Par-kot mióta csinálja a város? És még most is csak ott tartunk, hogy az utakat építjük ki hozzá. De ebbe most ne menjünk bele, mert nagyon elszaladt az idő.
Egyébként javasolja, hogy ne egy évben egyszer legyen közmeghallgatás. Miszlivetz professzor úr is utalt erre, aki a kreatív dolgokat mindig fogadja. Legyen a városlakóknak lehetősége máskor is a kéréseiket elmondani. Főleg úgy hogy ezt a ppt- fel lehetett volna tenni a honlapra is és a lakossági felvetésekkel lehetne kezdeni a közmeghallgatást.
Mindenki örül az útfelújításra kapott támogatásnak, de az elvégzett munkák sok kívánnivalót hagynak maguk után és garanciális kérdéseket vetnek fel. Ő úgy látja, hogy tulajdonképpen ez olyan, mintha az ékszerdobozra csupán egy új festékréteg, egy máz került volna fel, alatta meg minden rohad. Csak meg kell nézni, a Csőszház utcát, már most kátyúsodik. Neki kellett azért rek-lamálni, mert kifelejtették az alapot? Erről a műszaki ellenőr és senki sem tud? Ahol 10-15 cm-es aszfaltos terítés volt előírva, ott a réteg már az egy cm-t sem éri el. Aki ezeket átvette, az megnézte-e az elvégzett munkákat? Sajnos ezek és a különböző csőcserék csak addig tartanak ki, amíg lejár a garancia, utána meg fognak süllyedni. A 2 méter mély gödröknek csak a felső 50 cm-es tetejét dön-gölték meg a betakarásnál. Van ahol az útalaphoz nem is nyúltak, csak rárakták az aszfaltot. Ilyen pld. a Fekete-kert környéke.
A városban azt hallani, hogy a Kőszegi Sportegyesület nem megfelelő pénzgazdálkodásából eredő hiányait – már sokadik alkalommal – az önkormányzat pótolja ki. Ő olvasta a legutóbbi képviselő-testületi ülés anyagában, hogy 800 ezer Ft-ról volt szó. Ő nem ismeri a sportegyesület vezetőségét, de azért ez bosszantó, mert lenne annak a pénznek máshol is helye.
Fekete Balázs tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az útfelújításokra vonatkozóan 4 év a garanciát írtak elő. Básthy Béla hozzáfűzi: annak idején a Pogányi út építésekor is erős kritikát kapott az önkormányzat, de a mai napig jó állapotban van az az út. Fájlalja, hogy Kappel Gyula nem szokott kérdezni, előbb teszi fel a facebookra a megállapításait. Ezek közül volt ami igaz volt, és volt ami nem.
A kőszegi sport történetének volt egy központosított része, amely a város közakaratából jött létre az idén éppen 110 éves Kőszegi Sportegyesület megalakulásával. Volt egy olyan időszak, amikor nem is lehetett szétválasztani az egyes szakosztályokat. Aztán eljött az idő, amikor elkezdtek a KSE-ből kiválni a sportágak: először a bokszolók lettek önállóak, aztán a futballisták is. Amikor utóbbiak a saját lábukra akartak állni és jelezték a kiválási szándékukat, akkor az elnökségben még tagjuk sem volt, pedig ott kezelték a TAO pénzeket.
Az volt az eldöntendő, hogy meg akarjuk-e tartani ezeket az egyesületeket és működtetjük tovább vagy pedig „szétszedjük őket alkatrészeire”, de ez utóbbi azt is jelentette volna, hogy a sportélet egy részének Kőszegen „befellegzett”. Így inkább az előbbit választotta a város. Közben valóban jelent-keztek pénzügyi elszámolási problémák. Amikor ezeket az önkormányzat észlelte, akkor meg is lettek szigorítva az elszámolási szabályok, sőt, olyan is volt, hogy a KSE csökkentett támogatást kapott a következő év(ek)ben. Egyébként az önkormányzat felé az egyesület csak azzal a támogatás-sal köteles elszámolni, amit onnan kapott. Az egyesület teljes költségveésére nincs rálátása a város-nak: sem a pályázatokra, sem a tagdíjakba stb.
Amit Kappel Gyula említett, az egy 2012-es TAO-s elszámolás, amelyben hiányosságot jelzett a NAV. A jó hír az, hogy végül is 417 ezer Ft-ot kellett fizetni, mert a kamatokat elengedték – és ezt tényleg átvállalta a város. Ez a helyzet a KSE jelenlegi vezetőségét is megviseli. Sokáig nem is volt elnöke az egyesületnek, míg végül Pusztai Tamás elvállalta. Nem gondolta, hogy az előző vezetés ilyen problémáival kell foglalkoznia, remélhetőleg sportolói körökben majd tisztázzák ezeket a dol-gokat. A város vezetésének szerencsére szorosabb együttműködése van a KSE jelenlegi vezetőségé-vel, mint a korábbival.
Közmeghallgatást évente egyszer kötelező tartani, de volt ebben az évben számos lakossági fórum is Kőszegen, főleg több említett projektek miatt. Számos lehetőség van arra, hogy az állampolgárok jelezzék felvetéseiket, kérdéseiket, ő maga is rengeteg e-mailt, messenger üzenetet kap a lakosságtól.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, Básthy Béla mindenkinek megköszöni a részvételt, majd további szép estét kívánva 19.30 órakor bezárja a képviselő-testület 2022. évi közmeghallgatását.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Zalán Gábor s. k. Básthy Béla s. k.
jegyző polgármester
(A jegyzőkönyv mellékleteit lsd. a letölthető formátumban.)
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 2022. december 12-én, 17 órai kezdettel, a Chernel Kálmán Városi Könyvtár II. emeleti előadótermében megtartott közmeghallgatásról.
Jelen vannak a képviselő-testület részéről:
Básthy Béla polgármester,
Csiki István, Gelencsér Attila, Harkai Norbert, Kiss Zoltán Miksa, Takácsné Varga Ágnes, és Velkyné Ball Andrea képviselők (7 fő).
Távolmaradását előzetesen bejelentette: Terplán Zoltán alpolgármester, Fekete-Pataki Edit, Kiss Péter, Rába Kálmán és Sas Norbert képviselő.
Jelen vannak még:
Dr. Zalán Gábor jegyző,
Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálko-dási osztályvezető, Fekete Balázs fejlesztési irodavezető, valamint Kovács István a Kőszegi Város-üzemeltető Kft. ügyvezetője.
Fentieken kívül a közmeghallgatáson a jelenléti íven szereplő meghívottak és érdeklődő állampol-gárok vettek részt.
Básthy Béla polgármester üdvözli a közmeghallgatáson megjelenteket, köszöni a lakosságnak, hogy érdeklődnek a közmeghallgatás iránt. Külön köszönti a város projektpartnereit, köztük első-ként prof. dr. Miszlivetz Ferencet a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete főigazgatóját, Fukszberger Balázst, az egyházmegyei felújítások projektgazdáját, valamint Busa Tamást, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgató-helyettesét, dr. Zalán Gábor jegyzőt és a hivatal minden munkatársát.
Megállapítja, hogy a képviselő-testület 7 fővel van jelen, így a képviselő-testület közmeghallgatása határozatképes.
A közmeghallgatás tárgya:
1. Kőszegi fejlesztések.
Előadó: Básthy Béla polgármester.
Básthy Béla elsőként visszautal arra, hogy 2019-ben az önkormányzati választások idején az „Építsük együtt Kőszeget” volt a jelmondata, amelynek jegyében gondolta jelen közmeghallgatás témáját is meghatározni. Öröm, hogy ehhez a munkához az önkormányzat mellett több különböző szervezet is csatlakozott, hiszen – ahogyan majd látható is lesz – városunkban az önkormányzati projekteken kívül számos fejlesztés megvalósítása van folyamatban.
A hétköznapokon ezek számos kérdést vethetnek fel a lakosság számára, és mivel képviselő-testületi üléseken általában az érdeklődők nem nyilvánítanak véleményt, ezért gondolta, hogy ma lehetőség lesz arra is, hogy a lakosság itt és most felteheti a kérdéseiket, az ő céljuk pedig az, hogy válaszoljanak rájuk.
Ezután a Kőszegen zajló fejlesztéseket az alábbiak szerint ismerteti a lakossággal, majd kéri, hogy az egyes témakörök után tegyék meg hozzászólásaikat.
1. KRAFT program épületfejlesztések
Zsinagóga, Sgraffitos-ház, Zwinger, Chernel-Festetics ház, Szemző-ház, Európa-ház, Bencés Rendház
Új tudásközpont „Campus” (volt MÁV Gyermekotthon)
Básthy Béla elsőként gratulál Miszlivetz professzor úrnak, hiszen nívódíjat nyert el a Kraft-programban felújított fenti hét kőszegi épülettel a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete. A Nemzet-közi Ingatlan Szövetség Magyar Tagozata, a FIABCI Hungary Nívódíj Pályázatán a „Városi Lépté-kű fejlesztés” kategória I. díjával és Kovács Attila emlékdíjjal ismerték el az épületleírásokkal és gazdag fotódokumentációval ellátott pályaműveket, azaz a Kőszeg városában Magyarország Kor-mánya támogatásával megvalósuló példátlan fejlesztést.
Prof. dr. Miszlivetz Ferenc elsőként a kezdeteket idézi fel. 1994-ben voltak itt Kőszegen először, amikor alapítványként Európa-Házat kerestek, mert Szombathelyen nem találtak. Az akkori polgár-mesterrel, Básthy Tamással találkoztak, aki azt mondta neki, hogy „Kőszeg mindenkit vár, akinek van ötlete, energiája, meg is tudja valósítani és még pénzt is tud szerezni hozzá”. Nem volt egyszerű történet, de 28 év után már sokkal jobban, belülről látja a várost, mint az, aki most kíván itt befek-tetni. Kőszeg városa sokat köszönhet a közösségének, a történelmének és persze a szerencsének is.
2010-2011. között az alapítványi munka keretében sok személlyel, polgármesterekkel készítettek interjút arról, hogy hogyan lehetne ezt a nyugati határszélet élénkebbé tenni. Nagyon nagy volt erre az érdeklődés, amiből aztán megszületett a Kreatív város – Fenntartható vidék, azaz a KRAFT program. Ő akkor abban bízott, hogy Szombathelyen is lesz ehhez hasonló felhajtó erő, de talán majd később. Az alapítvány munkáját teljesen magánerőből végezte, azt is lehet mondani, hogy az ő fejéből pattant ki az ötlet, a Siemens cég pedig „innovációs járulékként” finanszírozta. 2012-ben aztán kiadták az erről szóló könyvet, amit később odaadtak a kormány képviselőinek is azzal, hogy talán érdekesnek találják. Ez a program ma már átlépett az országhatárokon is, de napjainkban is Kőszeg az origó.
Az volt az egyik fő kérdés, hogy melyik lenne az az épület, amely ha új funkciót kaphatna, akkor fellendíthetné a város turizmusát, gazdasági életét stb. Ez a hipotézis a volt MÁV Gyermekotthon volt, amely korábban egy kaszárnya jellegű, német típusú árvaházról lett koppintva, de ők – Ekler Dezső tervezővel – ennek éppen az ellenkezőjét álmodták meg: sokkal befogadóbbnak, nyitottabb-nak gondolták újra a maga 10 ezer m2 hasznos területével, 80 ezer m2-es kertjével. Olyannak, mint-ha a Városliget II. lenne, ahol van patak is, amely szintén majd talán rehabilitációra kerül egyszer. Mindezt meg kellett tervezni, be kellett árazni. Telt, múlt az idő, aztán váratlanul az egyik kolléganő-je vette észre, hogy megjelent a Magyar Közlönyben, mely szerint Magyarország Kormánya 12,5 milliárd Ft-tal támogatja a kőszegi campus létrehozását. A projekt megvalósulását 2 évre számolják, minőségi partner-együttes végzi a kivitelezői munkát. Amennyiben ez megvalósul, minimum közép-európai, de akár európai szintű tudásközpont jön létre Kőszegen. Ennek részleteiről külön máskör-ben is adnak bemutatás, kolléganőjével, Módosné dr. Farkas Ritával együtt. Aztán közbejött az orosz-ukrán háború, válság tört ki, ennek ellenére a Kormány megemelte az erre fordítandó összeget annak érdekében, hogy a campust be lehessen fejezni.
A kőszegi felújított Zsinagóga állami tulajdonban van, ők maguk is meglepődtek a felújítás sike-rén. Ezt jól mutatja, hogy Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zene-igazgatója – aki nem szokott ilyent elvállalni a zsúfolt naptára miatt – jelezte: május 2-án eljön a zsinagógába koncertet adni. Ez azt jelenti, hogy Kőszeg a „nemzetközi, európai radaron nagyon rajta van”. Kőszeg 1532-ben, meg más korokban is rajta volt ezen, de ez a jelen már egy másik korszak.
Básthy Béla szerint a kőszegi campus épülete akár szimbólum is lehet: hogyan lett egy vasutas ár-vaházból a nemzetközi jelenlét háza. Kőszeg Városa az 1920-ban kezdődött „100 év magány” után boldogan vállalja a KRAFT program megvalósulását és ha bármely ügyben az önkormányzat köz-reműködésére van szükség, professzor úr számíthat ránk.
Csöre József is elismeréssel szól a KRAFT program keretében gyönyörűen felújított kőszegi épüle-tekről, bár ezekből maga a lakosság nem tud igazán profitálni. Professzor úr munkája nélkül ez a sok szép épület a pusztulás sorsára jutott volna. Van viszont egy olyan épület, a Bálház, amely korábban a kőszegiek kedvelt helye volt és ahol a mozi is működött. Bár ma már ugyan rengeteg modern lehetőség van filmet nézni (DVD, internet stb.), de az élő mozinak nincs párja. Még Kocsis József mutatta meg neki, hogy a Bálház épülete 12 évvel ezelőtt fel lett újítva, mindenféle technikával el lett látva. Jelenleg csak megy tönkre az állapota. Javasolja, hogy legyen ez az épület visszaadva a városnak, a Bálház kerttel együtt, mert azt meg újra egy belvárosi színvonalas kerthelyiséggé kellene tenni.
Neki kedvenc városa Amszterdam és meggyőződése, hogy Kőszeget is „New Amsterdammé” le-hetne tenni. A Kóbor Macskánál lévő régi vár játszótér nagyon védett helyen van. Egy svájci példa alapján üveglifttel kellene a lejutást biztosítani és ott egy meseszép játszóteret lehetne kialakítani, ahol a gyerekek és a szülők is biztonságban lennének.
Prof. dr. Miszlivetz Ferenc szerint a Bálház sorsa már eldőlt: egy cég megnyerte a tendert, de mi-vel közben nagyon felmentek az árak, nem tud az állami vagyonkezelővel megegyezni. Maga is szembesül azzal, hogy pld. az itt tanuló brazil diákok Pécsre járnak szórakozni, mert ilyen szempont-ból télen süket a város. Már tárgyaltak a Lázár János-féle minisztériummal ez ügyben és kérte a Bálház sorsának rendezését és javasolta, hogy kulturális központ legyen. A tekintetben azért vitába tudna szállni Csőre Józseffel, mert Kőszeg már eddig is profitál ezekből az épületekből.
Örömmel tölti el, hogy Kőszegen egy ilyen fantasztikus városi közösség él és szívesen veszi az ilyen ötleteket. Kéri a lakosságot, hogy írják le ezeket, továbbá a jövő év elején lehetne kimondottan ilyen fórumot is létrehozni, hiszen ezzel megalapozva könnyebb a lobbizás is.
2. Egyházmegyei fejlesztések
Básthy Béla szerint minden kőszegi tudja: mintegy 6 milliárd Ft-os keretből zajlik az egyházme-gyei projekt keretében a templomok felújítása, ugyanis valamennyi van kerítve a közlekedéstől: a Jézus Szíve Templom, a történelmi belvárosban a Szent Jakab templom – ahol még régészeti ásatá-sok folynak – a Szent Imre templom továbbá nincs rajta a képen a volt szegényház (ahol szerencsére a közlekedési kordont már el is bontották) a temetőben lévő Szent Vér kápolna, a Kálvária templom és a missziósház. Az egyházmegye nagyvonalúan áll hozzá a felújításokhoz, nemcsak a saját helyraj-zi számaikat nézi, hanem pld. a szegényháznál és a Kálvárián a közvetlen közterületek javításához is hozzájárul. Egyöntetű a lakosság véleménye: örömmel veszi mindenki, hogy megújulnak, szépek lesznek a kőszegi templomaink.
Két templom nem szerepel ebben a projektben: a kőszegfalvi templom és a Rózsafüzér Királynője templom, azaz a zárda, amelyek nem ebből a projektből lesznek felújítva.
3. Belterületi utak, járdák, parkolók és kapcsolódó közművek felújítása
Básthy Béla szerint az elmúlt időszak legnagyobb léptékű fejlesztése a 1746/2020. (XI.11.) Korm. rendelet alapján megvalósult projekt. Az elmúlt évben 35 útszakaszon történt útfelújítás összesen kb. 12,5 km hosszan, 13 helyszínen összesen 176 felújított és 192 új parkoló létesült.
Továbbá BM forrásból az előző 3 évben a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca, a Dózsa György utca, a Táncsics Mihály utca és a Szent Lénárt utca újulhatott meg.
A Balog iskola felújított parkolóját ha „pufferként” kezeljük, akkor almondható, hogy nagyon je-lentős parkolófejlesztések valósultak meg. A lakótelepen élők nagy problémája volt ez, mára már a kóros parkolóhiány biztosan megszűnt és találnak szabad parkolóhelyet, de vendégek érkeznek hozzájuk, ők is. De azért van még tennivaló, elég csak a Faludi Ferenc utca környékére gondolni.
Záráshoz közeledik már a Várkör III. szakasza is, elkészült a Gyöngyös utca és a Hegyalja utca felújítása is. Rengeteg minden belefért ebbe Kőszegen, de azért van olyan is, ami kimaradt. El lehet mondani, hogy nem szoktunk hozzá az ilyen léptékű közterület felújításhoz Kőszegen, de ez a törté-nelmi útfelújítási program lassan lezárul. Több fórumon is elmondta már, hogy ez a 3 milliárdos keret Kőszegnek a város által beszedett súlyadó harmincszorosát jelenti, az 30 évnyi súlyadó összegét kapta meg a város egyösszegben állami támogatásként.
4. Új köztemető építése
Az év végéig kell lezárni az új temető építési munkálatait, amelyre 800 millió Ft-ot kapott az ön-kormányzat. Básthy Béla szerint a legnehezebb feladat a munka megkezdésekor adódott, mert a rendezési tervre már 25-26 évvel ezelőtt ráírták, hogy hol legyen az új kőszegi temető helye. Ez ugyanakkor Natura 2000 besorolású terület is, így meg kellett küzdeni azzal, hogy melyik legyen, de sikerült. Köszöni mindenkinek, aki közreműködött ebben. A képeken látható, hogy az új temető milyen állapotban van jelenleg. Elkészült a ravatalozó, de van még feladat bőven. Talán ki lehet mondani, hogy egy kicsit sikerült nagyobbat álmodni, mint amekkora fedezet volt erre. Ezúton is köszöni Bertók Sándor főépítész úr, és Fekete Balázs irodavezető, valamint Kovács Bence munkáját is. Sajnos a Lóránt Gyula utca felújítása ebbe a projektbe nem férhetett bele, az még a jövő feladatai közé tartozik.
5. Új mentőállomás építése
Básthy Béla jól emlékszik rá, hogy 2021-ben, éppen vízkereszt napján Ágh Péter országgyűlési képviselő úrral jártak az egészségügyi minisztériumban e témakörben. Napjainkban pedig amit a kőszegiek közvetlenül az egészségház melletti területen látnak a nagy daru alatt, az már az új mentő-állomás elkezdett épülete. 600 millió Ft támogatást kapott rá a város, egy év van rá, hogy befejeződ-jenek a munkák. Van még egy álmunk erre a területre: az új mentőállomás mellé új ügyelet építése. A leendő Bocskai utcát ebből a programból megépíteni nem lehet, de az első közművesítések megtör-ténhetnek.
6. Kőszeg város belterületi csapadékvíz elvezetési rendszerének kialakítása, fejlesztése
Básthy Béla tájékoztatja a jelenlévőket, hogy mára már a közel 300 millió Ft-os projekt is lezárult. Ennek következtében többek között a Kálvárián lévő stációk útján, a Hidegvölgyben, az Erdő utcá-ban, a Puskapor utcában, a Gesztenyefa utcában a Hadik András és a Csőszház utcában, valamint Kőszegfalván a Sobak-árokban enyhíteni tudtuk a korábbi állapotokat.
Kőszeg hegylábi település, azaz a vizek gyorsan jönnek le a hegyről és érnek le a városba. Az vi-szont álom, hogy azt a csapadékot, ami lefolyik a hegyről, teljes mértékben el lehessen vezetni. Valamennyi szakértőnek az a véleménye, hogy ha a víz visszatartásával nem foglalkozik mindenki a saját tekén, akkor ezt nem lehet csak betonnal, vassal és folyókával megoldani. Van erre jó példa már egy kőszegi családnál, ahol 5-10 m3-nyi vizet tudnak a körforgásba visszatartani. Aki látta már a Hermina utcát esőben, az tisztában van vele, hogy akkora csatornát soha nem fogunk tudni építeni, ami az ott lejövő vízmennyiséget befogadja.
Örülünk, hogy a fenti helyszíneken sikerült beavatkozni, sőt vannak olyanok is, ahol az utakat is sikerült járhatóbbá tenni a projekt keretében, de ezek nem tekinthetők teljes útfelújításnak, van ahol járda sincs.
Kihangsúlyozza: jelenleg olyan útfelújításokra nincs lehetőség, mint ahogyan az a nagykönyvben meg van írva, azaz az ingatlantulajdonosok által átadott területeken, a kért szélességben, csapadék-víz kiépítést, közvilágítást, járdát és esetleg zöldfelület kialakítást is beleértve – mert erre komoly együttműködésre lenne szükség a város és az ingatlantulajdonosok között.
Azért ennek a projektnek köszönhetően, a Hadik András utca, a Csőszház utca és a Gesztenyefa utca is jobb helyzetbe került, mint korábban. Felhívja a figyelmet arra, hogy a Puskapor utcában sem útfelújítás, hanem csapadékvíz elvezetés történt, azért is nem lett az utca vége még letakarva.
7. Árvízbiztonság növelése a NYUDUVÍZIG területén
Gyöngyös patak mederrendezése – Hulladéktelep rekultiváció
Básthy Béla ismét visszautal arra, hogy a kőszegi Városházán a cél az, mely szerint az itt működő szervezetek és cégeknek is legyen projekt elképzelése Kőszegről, de az ne maradjon az asztalfiók mélyén, azaz Kőszeg legyen rajta az ő projekttérképükön is. Ezért is vette örömmel az önkormányzat a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság elképzelésének megvalósítását, mely szerint szeretnék helyreállítani a Gyöngyös patak eredeti szélességét mederrendezéssel. Ennek az a célja, hogy megfe-lelő mennyiségben és sebességgel tudjon az árvíz a mederben haladni – ha van. Ennek a projektnek a megvalósításában is együttműködtek a vízügyi igazgatósággal, többek között azért jártak Budapes-ten közösen, hogy ez a projekt a tartaléklistáról lekerüljön és előbbre lépjen.
Ezzel párhuzamosan felismerte a város, hogy jelentős mennyiségű iszap fog kikerülni a mederből, amelyet majd valahol el kell helyezni és nem is lehet akárhová, hiszen a nem túl népszerű japán keserűfű tenyészik benne. Aztán jött az ötlet, hogy a betelt hulladéktelepen lévő szemétkupac tetejé-re kerüljön, ami eddig nem volt szép látvány, most pedig már szép barna domb van a helyén, mert sikerült betakarni.
Ez azért is volt hasznos lépés, mert ez azt is jelentette, hogy a hulladéktelep rekultivációjának az első lépését is sikerült teljesíteni. A rekultivációra vonatkozóan újabb terveket kell készíteni ugyan, de sikerült elérni, hogy ezeket a Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás finan-szírozta – más településekével együtt – azaz nem került a város pénzébe.
Ő már többször beszélt a képviselő-testületi üléseken is a környezeti un. zöld és kék infrastruktúra fejlesztésekről, mert a zöldítés és a víz visszatartás, de egyáltalán a természetközeli állapotok vissza-állítása az EU szándéka szerint nagy hangsúlyt kapnak, és erre lesznek is források. Erre vonatkozóan már Kőszegnek is van együtt gondolkodása arról, hogy a Gyöngyös és a Malomárok vonatkozásá-ban hogyan lehet a természetes vízfolyásokat preferálni, azaz a város zöld tengelyét újragondoló projektet előkészíteni, majd megfelelő – remélhetőleg EU-s pályázat keretében – megvalósítani.
9. Wienerberger Zrt. területcsere
Básthy Béla elmondja, hogy a Kőszegen működő Wienerberger Kft. is együtt építi Kőszeget, a képen látható a cég új csarnoka. 2023-ra új gépsort fognak beállítani, teljesen automatizálják a tech-nológiát, Európa legmodernebb áthidaló gyára fog létesülni itt. Ennek előzménye az volt, hogy az ő közbenjárására a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség járt Kőszegen és a Wienerberger Kft.-vel sikerült felvenni a kapcsolatot.
Az önkormányzattal a cég pedig megállapodott a két fél tulajdonában lévő területek cseréről. A Wienerberger Kft. területe korábban egy anyagbánya volt, a jövőben ezt a város inert hulladék (azaz építési) lerakásra tudja használni. A gödör olyan állapotban van, amelyet azonnal használni lehet, az engedélyek folyamatban vannak, a legtöbb kiadást a dózer beszerzése fogja jelenteni.
10. Intermodális csomópont - GYESEV felújítás
Básthy Béla tájékozatja a jelenlévőket, hogy az intermodális csomópont konzorciumi megállapo-dás keretében jön létre, ennek egyik résztvevője a kőszegi önkormányzat. Ami a képen halványzöld színnel látható, az az intermodális csomópontnak csupán az önkormányzatra eső része: ez egy kerék-páros és gyalogos híd megépítése, amelyre a város már sikeres közbeszerzési eljárást folytatott le, a munkaterület átadása december 1-jén megtörtént. Az alsó sor az, ami még hiányzik: azaz a kerékpár-út, a lámpás csomópont, a parkolók és a vasútállomás előtti zöld rehabilitációja. Ide fog kerülni a volt MÁV-ból a régi gőzmozdony, amely bizonyára érdekesség lesz.
Ugyancsak az önkormányzat feladata lesz két autóbusz beszerzése. A Közlekedéstudományi Inté-zet Nonprofit Kft.-t bíztuk meg azzal, hogy segítsen végig gondolni azt, hogy milyen autóbuszokat célszerű beszerezni, különös tekintettel arra, azokat a jövőben üzemeltetni is kell és segítsenek abban is, hogy melyik szegmensét szolgálják majd ki a kőszegi közlekedésnek. Természetesen mind a buszok méretére, a funkciójára nézve több lehetséges elképzelés van.
A GYESEV vágányfelújítási projektje – mintegy 3,4 milliárd Ft-ból befejeződött. Ennek a leglát-ványosabb része a kőszegi vasútállomás peronjának az átalakítása volt, amely a jövőben két oldalról szolgálja az utasokat.
Nem titok, hogy hogy júniusban több olyan fejlesztést is leállítottak az ismert körülmények miatt, ahol még nem volt építési napló nyitva. Tehát nagyon komoly küzdelem van bármilyen kivitelezés megindítása érdekében. Az intermodális csomópont létrehozására vonatkozóan a NIF Zrt. már korábban jelezte, hogy nem fog beleférni az eredeti költségvetésbe a projekt, plusz forrást igényel. Egyelőre tehát ez is várakozó listán van. El kell, hogy mondja: ő már jelezte Lázár János miniszter-nek, hogy az önkormányzat már lefolytatta a közbeszerzési eljárást, azaz lesz egy hidunk a semmibe, azaz ez a csomópont így még nem szolgálja a biztonságos közlekedést. Akkor lesz ez kész, ha az autóbuszok nem a vasútállomás felé jönnek le, hanem megkerülik a tüzépet és az erdészet mellett haladnak el. Remélhetőleg a lehető legjobb döntést sikerül majd meghozni ebben az ügyben, sikerül forrást találni hozzá.
11. M 87-es gyorsforgalmi út
Básthy Béla tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az új m 87-es 2x2 sávos gyorsforgalmi út engedélye-zési tervei készen vannak, a következő lépcső a kiviteli tervek készítése kell, hogy legyen. Jelzi, hogy a tervezés során sikerült a nyomvonalat kissé „eltolni” Kőszegfalvától.
A közelmúltban nagy visszahangot kapott egy hír, mely szerint a Szombathelyt érintő, mintegy 3,3 km hosszú útszakasz szerződését – amely a kőszegi 87-es úttal is közös szakasz lett volna – a júliusi döntések következtében nem kötötték meg. A NIF Zrt.-vel most abban gondolkodnak, hogy ennek kapcsán esetleg esély lenne talán arra, hogy a két útszakasznak együtt kellene haladni a kiviteli tervek szintjén. Az bizonyos, hogy mindenki nagyon szeretné ennek a projektnek a megvalósulását.
Harkai Norbert elsőként az Összefogás Kőszegért Egyesület szlogenjét idézi fel Miszlivetz Ferenc professzor úr számára, mely szerint "Születési helyétől függetlenül kőszegi az, aki kőszegiül teszi a dolgát!" Sajnálatos, hogy jelenleg a remények szintjére jutott az új, M 87-es tervezett új gyorsfor-galmi út ügye, polgármester úr már sok mindent tisztázott.
Viszont, ha már a kreatív városról volt szó, kéri, hogy az a lámpás csomópont, amiről már korábban szó volt, mégse valósuljon meg. Korábban a HACS-ban is jó ötletek hangzottak el erről. A csomó-pont megjelent a közösségi oldalakon mémként is, és a lakosság iszonyatos mértékben a körforgalom mellett tette le a voksát. Volt lakossági fórum is, amikor egy tervező hölgy elmondta, hogy a körfor-galom kialakításához a vasútállomás előtti, jelenlegi hídhoz hozzá kellene nyúlni, az pedig nagymér-tékben megnövelné a költségeket. Ezúton is kér mindenkit, hogy akadályozzák meg, hogy ezen a helyen lámpás csomópont legyen kiépítve. Nemcsak azért, mert ha Velemben Gesztenyeünnep van, akkor feltorlódnak az autók, hanem főleg azért, mert Kőszegen soha nem volt közlekedési lámpa és ő kőszegiként mindig büszke volt erre. Ha esetleg korlátoznák a körforgalomba bemenő autók sú-lyát, akkor talán egy kisebb ilyen csomópont is kialakítható lenne, amelyik nem csúfítja el a városké-pet.
Prof. dr. Miszlivetz Ferenc ismét kihangsúlyozza: jó lenne a kőszegiekkel együtt gondolkodni, ötletelni. Van téma bőven: az uszoda, a strand, a Bálház. Fontos lenne, hogy ez a támogatás megle-gyen a háttérben, a kőszegiek ne legyenek semminek az okozója. De egy lámpa talán mégsem ártana: a Rohonci úti kereszteződésbe, mert ott bizony szükség lenne rá.
Básthy Béla emlékezteti a jelenlévőket, hogy Huber László korábbi polgármester is nagyon szertett volna körforgalmat a vasútállomás elé, de a legnagyobb kerékkötője ennek a közút volt, mert ők készítették a terveket és határozták meg a paramétereket.
12. Távhő fejlesztés és rekonstrukció
Básthy Béla a következő képen a mindenkori távhőszolgáltató, jelenlegi nevén az Equans Kft. fejlesztéseit mutatja be. (A cégnek korábban Engie Kft. Cotec Kft. is neve volt.) A cég mintegy 400 millió Ft értékű energiahatékonysági fejlesztést hajtott végre Kőszegen, új távhővezetékeket épített ki, korszerű kazánokat szerelt be. Kiváltották a Dalhiától a piac melletti hőközpontot és a Dr. Nagy László EGYMI fűtését. Az önkormányzat segítségét kérték abban, hogy legalább 25 éves jogot tudjanak szerezni a dr. Nagy László EGYMI fűtésközpontjára, ugyanis amíg nincsen garantált hosszú távú használati joguk rá, úgy nehéz infrastruktúrát építeni. Meg szeretnék tartani a belvárosi hőközpontot is.
Műszaki, ellátásbiztonsági munkálatokokat végzett a cég a Szűk utcában, de sajnos ezt a gödröt a lakosság közel egy évig kerülgette. Mára már betemették a lyukat ugyan, de ez még nincs lezárva, mert a hivatal nem fogadta el a közterület helyreállítás színvonalát. A cég minden évben anyagilag támogatja a Mindenki Mikulását és az Ostromnapokat is.
13. Kőszegfalvi városrész
Kőszegfalván előkészítés alatt van a klubhelyiség TOP CLLD pályázat keretén belüli felújítása. Básthy Béla ismerteti még, hogy a kőszegfalvi temető kerítés saját önkormányzati forrásból fog megújulni, továbbá a tűzoltószertár mögött, az un. Readiness telkek felé egy 370 méter hosszú, 4 méter széles kavicsos út is kialakításra kerülhet. Sajnos korábban ezt az útszakaszt bizonyos szemé-lyek járhatatlanná tették. Az útépítéshez azt az anyagot fogják ledarálva felhasználni, amely a város-üzemeltető kft. telephelyén van. Ennek az útnak a rendbehozatalát az is indokolta, hogy a szőlős-gazdák is jobban tudjanak közlekedni, továbbá az Almafa Rendezvényház létrejötte is, amely már eddig is több esküvő helyszíne volt, a tulajdonosa pedig az út felső kialakításában is tevékenyen részt vett.
Harkai Norbert sajnálatosnak tartja, hogy Kőszeg 6,2 milliárd Ft-ot kapott a templomok felújításá-ra, de ebbe a kőszegfalvi templom nem kerülhetett bele. Ezt már a körzet képviselő asszonya is szóvá tette. Azóta plébános úr leveleket küld a városrész lakóinak, hogy adományaikkal segítsék a templom felújítását. Elképzelhető, hogy a városnak is a zsebébe kellene nyúlnia ez miatt.
Básthy Béla válaszában elmondja, hogy valóban érkezett kérelem arra vonatkozóan, hogy a város a saját költségvetéséből támogassa ezt. Azt, hogy miért nem került be a kőszegfalvi templom a felújí-tási programba, azt nem tudni, azt az egyházmegye intézte. Ő személy szerint annak nagyon örül, hogy a temető kápolna fel lesz újítva, mert arra nagyon ráfér. Nyilván a kőszegfalvi templomot is fel kell majd újítani, de az, hogy a város költségvetéséből hogyan lesz lehetséges, majd képviselő-testületi ülésen megbeszéljük.
14. TOP Plusz pályázatok: Tornacsarnokok felújítása – Ipari park
Básthy Béla jelzi, hogy a következő képek már a legújabban beadott pályázatokról szólnak. Nagy öröm, hogy a TOP Plusz pályázati lehetőség keretében megújulhat a Balog iskola és a Bersek iskola tornacsarnoka. Kőszegnek nincsen saját sportcsarnoka. Megjegyzi: olyan városi sportcsarnok, mint amilyen Sárvárnak van, azaz a 3,5 milliárd Ft-ból bekerülési költségből a 2 milliárd Ft-os állami támogatás mellé az önkormányzat 1,5 milliárd Ft-ot biztosított – tekintettel a kőszegi helyi adóbevé-telekre – olyan biztosan nem is lesz. Viszont van Kőszegnek két, az önkormányzat tulajdonában lévő tornacsarnoka, amelyek rossz állapotban vannak és az a jó hír, hogy ezek felújítására sikerült 443 millió Ft-ot elnyerni. Ez a pénz nem kevés, és nagyon nagy segítség abban, hogy elinduljunk afelé az állapot felé, amit ebben a két csarnokban szeretnénk látni. Ez a két tornaterem az iskolai és az egye-sületi sport számára egyaránt helyszínt biztosít. Biztosan sokan tudják, hogy ezek a sportszervezetek által jelenleg nem használhatók. Ő a KLIK és minden más illetékesnek is írt levelet ez ügyben, de sajnos addig, amíg a megtakarítási előírások tartanak, nem fogják a sportszervezetek számára meg-nyitni.
Ugyancsak nemrég derült ki, hogy nyert az ipari park 2. fejlesztési üteme, 274 millió Ft támogatást kapott. Az 1. ütemben – ez a fotón nem látszik – 1,5 hektáros iparterületet hoztunk létre. A szolgál-tatóház is felújításra került, az ipari park közművesítése is megtörtént. A két különálló terület önálló-an értékesíthető, de pályázati előírás is, hogy hasznosítsuk. A 2. ütemben megépül a műhelyépület, továbbá a 87-es főút szomszédságában lévő területnek is új kialakítása lesz.
Harkai Norbert a városi sportcsarnok témaköréhez szól hozzá. Ő egy olyan közösség tagja (Össze-fogás Kőszegért Egyesület), amelyre mindig azt szokták mondani, hogy nem tudnak örülni semmi-nek, mindig szóvá teszik a dolgokat. Pedig ő imádja azt, ami Kőszegen történik, gyönyörű város ez. Egyébként az említett két tornacsarnokon kívül van egy harmadik is: az Árpádházi iskoláé, amely nagyon szép állapotú és a gyerekek használják, ami rendben is van.
Ő nem Sárvár után szeretne sorra kerülni – többet nem is fogja emlegetni a másik vasi várost, mert már maga is unja. De jó lenne, ha Kőszegnek is lenne egy olyan városi sportcsarnoka, ahova a Kő-szegen működő sikeres sportokat – kivéve a síugrást és a kerékpárt – egybe lehetne centralizálni és a sportolók használhatnák.
Kőszeg Lóránt Gyula szülővárosa. Lóránt Gyula a világ legnagyobb brandjének, a futballnak a szereplője: olimpiai bajnok volt, a világ leghíresebb csapatának az Aranycsapatnak a tagja. Sajnos a róla elnevezett utca az egyik legcsúnyább utca Kőszegen. Az utca állapota miatt ő már írt levelet az MLSZ-nek. Ezeknek az ajtóknak ki kell nyílni, ez a sportcsarnok fejlődésének a záloga. Most nem a strandról beszél, mert egy Lóránt Gyuláról elnevezett kőszegi sportcsarnokban Falco mecseket lehetne közvetíteni a televízióban. Ennek a városnak színvonalas sportágai vannak. A mindenkori képviselő-testület és a város érdekében tevékenykedők célja kell, hogy legyen, hogy Lóránt Gyula nevéhez méltó sportcsarnokot (nem stadiont) kapjon Kőszeg. Ez a sportcsarnok olyan infrastruktú-rával rendelkezhetne, amely az összes sportot be tudná fogadni, és a városi rendezvényeket is. Van-e ennek sport vagy politikai szinten ennek távlati elérhetősége? Van-e esély arra, hogy el lehet indulni ebbe az irányba a város tulajdonában lévő sporttelepen?
Básthy Béla szerint amiről nem mondunk le, az nem lehetetlen: a jószerencse és a kitartás mindig meghozza az eredményét. Nyilván a futballisták adhatják erre meg a legegyszerűbb választ, mert ők már régóta akarják, hogy legyen egy ilyen csarnok Kőszegen. A szándékban nincs eltérés.
Viszont ennek a slide-nak az az üzenete, hogy energetikai pályázaton lehetett indulni és a fenti összeget sikerült rajta megszerezni. Ezekben a csarnokokban tornáznak a gyerekek, örülni kell, hogy fel lesznek újítva – aztán majd jöhetnek a következő célok.
Harkai Norbert szerint nemrég volt egy jótékonysági torna, amit ő szervezett egy kőszegi beteg sportoló javára. 600 ezer Ft-ot tudtak összegyűjteni, 21 csapat, 250 sportoló vett részt benne de sajnos Bükön kellett megrendezni. 2022-ben ez van.
Abban a fejlődési világban, amiben ma élünk, 2026-ban már McDonalds lesz a Holdon. Reméli, hogy a sportcsarnokot polgármester úr is hiányolja.
Básthy Béla azt hiányolja, hogy a kőszegieknek ne kelljen Ausztriába menni dolgozni – mert akkor meg lesz a többi is. Jó lenne, ha több helyi adót termelő munkahelyeket – azaz helyi adót termelő központokat – lehetne teremteni, mert akkor lesz több saját bevételünk. A kőszegi helyi adóbevétel alulról súrolja a 600 millió Ft-ot, azaz ha a sárvári önrészt veszi figyelembe, akkor legalább két évig semmi másra nem lehetne költeni, mert azt el kellene különíteni a sportcsarnok önrészére.
Nem az a cél, hogy lemondjunk a céljainkról, de most azt tudjuk elmondani, hogy megújul a két tornaterem. Aki tud, örüljön ennek is, aztán majd a többit behúzzuk. Ő sem véletlenül kérte – mert ezt ő kezdeményezte – hogy vegye fel a Kőszegi Futball Club Lóránt Gyula nevét.
15. További TOP Plusz pályázatok
A legfrissebb hír az, hogy ebben a körben nyert a „Helyi és térségi turizmusfejlesztés” elnevezésű pályázat és a Hősök Tornya felújítására 275 millió Ft támogatást kapott a város. Básthy Béla szerint nem titok a város ambíciója, mert talán a jelenlévők is hallottak róla: az önkormányzat átvette a levéltárat, a múzeumot, és a könyvtárat egy intézménybe integrálta. A levéltár vállalása legalább három dolog miatt történt meg. Szombathelyen egy modern és nagy levéltári épült, és Kőszeg nem szerette volna, ha az iratok innen elkerültek volna, mert azok a város alapítása óta itt vannak sértet-lenül, azoknak itt a helyük. Ebben egyetértett az IASK is, hiszen ők is kutatják a kőszegi iratokat.
Az átvételre az is indok volt, hogy az önkormányzatnak legyen ráhatása a Jurisics tér 2. alatti épü-letre. A hosszú távú cél ugyanis az, hogy a 3 épületegyüttessel (Hősök Tornya, Tábornokház, levél-tár) létre tudjon jönni a város „örökségkapuja”, amely várostörténeti látogató- és bemutatóközpont-jaként a Jurisics-várnak méltó párja lehetne. Ez egy nagyon komoly elképzelés, amely megvalósulá-sához még van munka bőven, de az első lépés megvan: a Hősök Tornya felújítására a 275 millió Ft. Mindhárom épület állami tulajdon, remélhetőleg a magyar államnak lesz olyan fontos Kőszeg, hogy a mostani összeg tízszeresét lehessen erre fordítani.
Ez mellett további elképzelés a vár további fejlesztése is a turisztikai vonzerő érdekében.
A további TOP Plusz pályázatok közül azt már tudjuk, hogy a Meseváros Óvodára beadott pályá-zat sajnos nem nyert, nyilván azért mert korábban több támogatást is kapott az intézmény. Az ügye-letről szó volt, van beadva pályázat a Rákóczi út egy részének a felújítására, valamint a Pék utca-Várkör nyugati szakaszának a rekonstrukciójára.
Ugyancsak adtunk be pályázatot a Szabóhegy kékinfrastruktúra fejlesztésére, amelynek célja tu-lajdonképpen szintén a csapadék elvezetés. Ebben a körben benne van a Tölgyes út és a Ciklámen tér is.
16. Árpád-házi Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
A Domonkos rend által fenntartott intézményben 633 millió Ft értékű fejlesztés, bővítés, ráépítés, akadálymentesítés valósul meg, közösségi tér, új termek, könyvtár jön létre. A kép a jelenlegi belső udvart ábrázolja. Jelenleg program I. üteme zajlik, nagyon impozáns lesz, ha megvalósul.
Az építkezés miatt az intézmény hátsó parkolóját lezárták, ezért a korábbinak nagyobb a forgalom az iskola főbejáratánál, azaz az Országzászló előtt.
Végül az utolsó képet bemutatva Básthy Béla polgármester tájékoztatja egy friss hírről a jelenlé-vőket: a Gábor Áron utcai ingatlanegyüttest – minden facebookon írt rosszindulatú komment ellenére – sikerült értékesíteni. 27,5 millió Ft-ért hirdették, 30 millió Ft-ért kelt el A szerződés alá van írva, a vételár még nem folyt be. Még a covid idején lettek a lakók és az egy vállalkozás elköl-töztetve innen, majd értékesítésre kijelölve. Egyszer már majdnem sikerült eladni, lefoglalózták, de a vevő végül elállt a vételtől, az 1,6 millió Ft foglaló itt maradt.
Ez is bizonyítja, hogy van érdeklődés Kőszeg iránt, „Építsük együtt tovább Kőszeget!”
A fejlesztések ismertetése után a polgármester továbbra is várja a közmeghallgatáson megjelentek kérdéseit.
Csöre József sajnálattal veszi tudomásul, hogy a 2,8 millió Ft-os projektbe az egyik legforgalma-sabb utca, az Ady Endre utca felújítása nem fért bele. Az elmúlt 17 évben – amióta a Fő tér fel lett újítva – a lakóházak állapota a „kuka szintjén” van. Repedések láthatók a falakon, a csempéken, mindenütt, az utca mindkét oldalán. A 30-as tábla, a bukkanó semmit sem használ, 100 km-es sebes-séggel mennek végig az autók, Forma 1-es pályának használják az utcát. Bár már „200 éve van gáz Kőszegen”, az ő utcájukba még csak most vezetik be, ezért fel van törve az utca. Most érzi csak amikor a nappaliban tv-t néz, hogy milyen más, mert nem hallja a buszokat meg a kamionokat közle-kedni. A többi lakó felhatalmazásából is javasolja, hogy „csak lakóknak” tábla legyen kitéve, min-denki más a temető alatt közlekedhetne. Sajnos a lakók panasza ügyében a rendőrség sem intézke-dett, neki a megyei főkapitány úrhoz kellett elmenni a buszok kitiltásáért. Egyébként az összes említett útfelújítás alatt a beton és minden más törmeléket az Ady utcán szállítottak el a 4 tengelyes, remegő teherautók. Legalább 7,5 tonnás súlykorlátozást kellene kitenni, de megismétli: az lenne a legjobb, ha a csak a lakók mehetnének be.
Az egészségügy területén probléma, hogy a kőszegi betegeknek felírja ugyan a körzeti orvos a büki gyógyfürdőt szakrendelésre, de csak fürdőjegyet kap a beteg, kezelést nem. Azaz a kőszegiek nem juthatnak hozzá a különböző lézeres és egyéb kezelésekhez. A büki polgármester szerint ennek az az oka, hogy Kőszeg nem fizet Büknek. Kéri, hogy egyezzenek meg ebben a települések, mert maga úgy járt, elesett ilyen kezelésektől. Emberek az életüket ledolgozták, fizették a TB-t és most nem kapják meg a számukra szükséges gyógykezelést.
Következő felvetése a lakótelepi társasházakra vonatkozik. Már több cikluson keresztül kéri a mindig illetékes képviselőt, hogy menjen ki és nézze meg ezeket a társasházakat, mert már legalább 50 éve épült meg a lakótelep, de azóta sem a szakma, sem a tűzoltóság veszi észre, hogy az „A”, a „B” lépcsőházakban nincs, csak a „C” lépcsőházakban van vészkijárat. Azaz: ha bármi történik, ezen iszonyú hiányosság következtében az első két lépcsőházból csak az erkélyről lehet kiugrani.
A kirándulóhelyeket tekintve: a Szulejmán kilátóhoz vezető, az un. „hármas padtól” felfelé vezető mélyút nagyon rossz állapotban van. A fagytól hatalmas lyukak vannak rajta, kiesik az autó kereke, azt is lehet mondani, hogy ez „a város büntetett útja”. Legalább a középen lévő csíkot kellene kiszin-tezni és helyre tenni, mert több mint 100 embernek van ott telke és kirándulók is járnak arra. A kilátónál van egy kút is, az használhatatlan, a kirándulók nem tudnak egy gyümölcsöt megmosni vagy vizet inni. Meg kell nézni Zsirán, ott van két hasonló kút is, nem igaz, hogy nem lehet hasonló kutat itt is rendelkezésre bocsátani.
A rendvédelem területén is mindenkinek van panasza. A legközelebbi közmeghallgatáson a rend-őrségnek is jelen kellene lennie. Iszonyú sok a rongálás a kiskertekben. Ha valakinek pld. ellopják a fenyőfáját, és bemegy a rendőrségre, fel se vesznek jegyzőkönyvet –mert ő is így járt.
Az előző polgármester tevékenységét is kritizálja, továbbá a hivatali ügyintézők szakmai hiányos-ságára hívja fel a figyelmet. Ha bemegy valaki a hivatalba és elmondja a problémáját, akkor azt mondja az ügyintéző, hogy „nem tudom, írjon e-mailt a jegyzőnek”. Akkor ezek az ügyintézők miért kapják a fizetésüket?
Básthy Béla elsőként a legutolsó felvetésre válaszol. Senki sem tudhat mindent, senki nem ért mindenhez és az ügyintéző azért adja ezt a tanácsot, mert ami írásban érkezik a hivatalba, arra min-denki igyekszik válaszolni.
Az Ady utca valóban nem került be a felújítási programba, mivel a Pék utca – Várkör vonalába esik és erre még támogatást kell találni. Emlékezete szerint teljes szélességű helyreállítást írtak elő a gázbevezetést végző cég számára, ami még jól is jöhet az utcának. Az útfelújítási projektek kivitele-zésekor el tudja képzelni, hogy az Ady utcán át szállítottak a gépjárművek építőanyagot. A 20 ton-nát meghaladó járműveknél útvonaltervet szoktak kérni. A temető felé nem tudnak felfelé menni. Sajnos a Hunyadi utca részéről is jönnek panaszok, ha arra felé irányítják a nagy járműveket. A Csöre József által keményen kritizált Huber László volt polgármester keményen kiállt azért, hogy az Ady Endre utca nyugalmát megvédje és a Szent Imre herceg utcára legyen terelve a forgalom, azért is kapott a város annak idején HÖF-CÉDE támogatást.
Bükfürdőt eddig még soha nem finanszírozta Kőszeg, ő ezt a jövőben nem is szeretné megtenni, mint ahogyan Répcelakot meg Sárvárt sem szeretné. Emlékezete szerint 7-8 millió Ft nagyságrendű összeget kértek a kezelések biztosításáért. Sajnos így most tényleg a betegek látják a kárát. A felhá-borodás inkább a másik oldalon lenne jogos. Bük ugyanis nagyon jól járt a fürdővel, ott nem gond télen nyitva tartani a városi sport csarnokot.
A Királyvölgytől a Kálvária hegyig tartó terület (azaz a Szulejmán kilátóhoz vezető út is) zártkert besorolású. A város részéről soha nem prioritás az, hogy az emberek autóval járjanak fel ezekre a részekre. Bár vannak ott üzleti céllal vásárolt telkek is, ezek tulajdonosaival is tisztázták már ezt. Néhányan rendelkeznek olyan gépjárművel, amivel nem gond a feljutás. De nem szeretnénk, hogy a Szulejmán kilátó felé vezető út – amely egy tulajdonképpen egy vízmosás – arra ösztökéljen bárkit is, hogy autóval menjenek fel a kirándulóhelyekre. Az önkormányzat inkább további parkolókat építene lejjebb, a meglévő királyvölgyi mellé, azért, hogy az emberek szálljanak ki az autóból. Ez egy nagy téma Kőszegen: főépítész úr tudna róla beszélni: azaz a nem lakás céljára kijelölt területek lakásként való hasznosítása. Ezek éppen azért nincsenek lakás céljára kijelölve, mert a város pénz-ügyileg nem tudná támogatni az infrastruktúra kiépítését. Ezért aki ott építkezni kezd, annak saját magának vállalnia kell a terheket. Kovács István igazgató úr a megmondhatója, hogy pld. télen még egyszer annyi időbe és pénzbe telik a külső részeken a hóeltakarítás, mint a város utcáin. Jelenleg még a belterületi részeken is vannak hiányok a megfelelő infrastruktúra kiépítésében.
Németh Balázs pápai lakos a csendes erőszak egyik mintapéldányának tartja magát. Valamikor kőszegi gyökerekkel rendelkezett, ma már csak területük van Kőszegen, a Szabóhegyen. A mai napig érthetetlen a számára, hogy hogyan jöhetett létre a Köböl utca az ő telkükön keresztül? Huber László polgármester idejében kértek engedélyt arra, hogy az árkot megcsinálják és ők erre az enge-délyt megadták. Köves utat csináltak ugyan, de az árok nem oda került, ahova kellett volna. Még ma is látni a karókat, ahol az önkormányzat árka lett volna. Kérdezi, hogy mi lesz itt a megoldás? Mert ők azt tervezik, hogy a szerpentin felé feltöltik az utat, mert jelenleg a saját területükön meg sem tudnak állni, azt mások használják, azaz azok, ahol feljebb laknak. Tervezik-e, hogy a rendezési tervben az ő területüket kisajátítják és abból út lesz? Vagy eltulajdonítják a város felé eső részt?
Történt-e felelősségre vonás a Kórház utcában, ahol több mint 100 m2-t lekerítettek, de felelősség-re nem lett vonva sem a beruházó, sem senki. Náluk Pápán ez úgy működik, hogy: építési engedély, használatbevételi engedély, és mindezt látni kell a hivatalos szerveknek. A kerítés, ha beton alapú, akkor arra is engedélyt kell kérni.
A kőszegi közterület-felügyelő pedig, ha nem tudja értelmezni a térképet, akkor honnan tudta, hogy őket meg kell büntetni?
Básthy Béla egyetért azzal, hogy a Köböl utcában rengeteg probléma van, kétségbeejtő kialakult helyzetek vannak, amelyekkel szembesülniük kell és a megoldás nem egyszerű. Olyant is ritkán látni, hogy az egyik tulajdonos kínja a másiknak mennyire nem fontos, mint itt. A hivatal folyamatosan azon töri a fejét, hogyan lehetne a csapadékvíz elvezetést biztosítani. De sajnos az építéshatósági előírások megváltoztak, sok építkezést meg lehet kezdeni engedély nélkül is, de kérdés, hogy ha valaki nem tartja be a szabályokat, akkor az építéshatóság lebontatja-e a szabálytalanul épített épüle-teket? Egyelőre az önkormányzat azt látja, hogy erre nem a válasz. Azt elismeri, hogy nehéz helyzet adódik abból, ha az egyik szomszédnak több területét vinne el az út, mint a másiknak. De az a szem-léletváltást, ő nem tudja elfogadni, mely szerint egyes ingatlantulajdonosok azért adnák el a terüle-tüket a városnak, hogy nekik oda utat, járdát, csapadékvíz csatornát építsenek. Ismeri Németh úr problémáját, a panasza teljesen jogos, de ő erre most nem tud megoldást mondani.
Csöre József visszatér arra, hogy az önkormányzat szándékában áll két autóbusz beszerzése. Ő a hajózás révén ismeri a legmodernebb technikákat és mivel autóbuszt nem két hónapra vásárol az ember, javasolja, hogy a kettő busz ne egyforma legyen. Az, amelyik felmenne a Királyvölgyi parko-lóba és a Szabóhegyre, az nehogy hibrides legyen (a városban az megfelel), hanem jó erős, motorú, dízeles meghajtású. Gondolni kell arra, hogy csoportokat is fog szállítani a hegyre.
Kérdezi még: a képviselő-testület nem akar-e Jézuskát adni a lakosságnak úgy, hogy pld. egy órán keresztül ingyenes lehessen a parkolás? Nem a vasi városokat kellene ebben utánozni, hanem Ober-pullendorfot. Ha minden dohányboltban lehetne egy ilyen kártyát kapni, akkor ez megoldható lenne. Neki ez már 10 éve vesszőparipája, biztosan sok kőszegi örülne annak, ha bemegy a gyógyszertárba, vagy a postára, akkor nem kelljen parkolási díjat fizetni.
Seper András a polgármester kérésére tisztázza, hogy a lakótelepi társasházak – amelyek az 1970-es 80-as években épültek – egytől egyig biztonságosak, a vonatkozó előírásoknak megfelelnek. Ezeket a tűzvédelmi szakemberek folyamatosan ellenőrzik is. Olyan lehetséges, hogy új szabályok-nak esetleg nem felelnének meg, de attól még biztonságosak. a könyvtár épülete is, mert ma már nem engedélyeznének íves körű lépcsőt. Egyébként a kiürítési szabályok értelmében a lakosságnak mindig lefelé kell távoznia az épületből, nem felfelé. Bár ő már rendelkezési állományban van, bár-milyen konkrét épület biztonsági ellenőrzésével kapcsolatban a katasztrófavédelmi igazgatósághoz lehet fordulni.
Kappel Gyula elsőként azt kérdezi, hogy a város milyen garanciákat kapott erre a rengeteg útfelújí-tásra? Ha ezt egy nem kőszegi lakos hallja, akkor az talán el van ámulva, hogy a város hogyan fejlő-dik, csillog-villog minden, de ő inkább úgy fogalmazna: megpróbálják mindazt utolérni, amit az előző 30 évben a polgármesterek elrontottak. Kezdve azon, hogy a környékbeli cégek mind eredeti-leg Kőszegre akartak jönni, de el lettek küldve azzal az indokkal, hogy nincs terület. Erre jó példa a Sunset Logistics.
Básthy Béla kénytelen utóbbit azonnal megcáfolni, mert annak idején éppen ő volt az, aki a cég képviselőivel és Stampf Ervinnel végigjárták a várost. Egy hely volt, ami szimpatikus volt a számuk-ra: a volt Bútorszövetgyár épülete, de aztán azért olyan árat kínáltak Budapestről, hogy „visítva” mentek el Lukácsházára.
Ő egy cégről tud, amely valóban megtörtént: a Lafuma elnevezésű kft, amely jelenleg Sárváron működik. Az akkori városvezetők elvitték a Latex vezetőségéhez őket, akik közölték velük, hogy el nem adnak területet, sem bérbe nem adják a korábbi gyárépületeket. Sajnos, amíg a Latexet fel nem számolták, oda be nem senki – ezt ki kell mondani.
E témakör tekintetében rengeteg legenda kering a városban, pld. a Schott lukácsházi üzemével is. Pedig ennek a történetét dr. Vágó Attila a Vas Népének személyesen mondta el: Budapesten hallot-ta a svájci ampullagyár lehetséges magyarországi letelepedéséről szóló információt és annak ő járt utána. A terület pedig azért volt biztosítható, mert a korábbi téesz területeket mind meg lehetett venni, Kőszeg környékén meg csak állami földek voltak. Szó sem volt arról, hogy Kőszegről bárki is elküldte volna őket. Ezeket könnyű leírni a facebookon, meg bekiabálni. Aztán ezek az igazgató urak egy dologért jártak Kőszegre: azért mert kellett volna nekik saját részre telek a hegyen, azzal az indokkal, hogy a közelben munkahelyet teremtenek. Erre viszont valóban azt mondta az akkori kőszegi polgármester (és ezt személyesen tudja): ha nem Kőszegen teremtenek munkahelyet, akkor telket is ott tessenek keresni a házaikhoz.
Kappel Gyula folytatja. Azért ez nem ilyen fekete és fehér. Kőszegen a Jurisics Miklós Ipari Par-kot mióta csinálja a város? És még most is csak ott tartunk, hogy az utakat építjük ki hozzá. De ebbe most ne menjünk bele, mert nagyon elszaladt az idő.
Egyébként javasolja, hogy ne egy évben egyszer legyen közmeghallgatás. Miszlivetz professzor úr is utalt erre, aki a kreatív dolgokat mindig fogadja. Legyen a városlakóknak lehetősége máskor is a kéréseiket elmondani. Főleg úgy hogy ezt a ppt- fel lehetett volna tenni a honlapra is és a lakossági felvetésekkel lehetne kezdeni a közmeghallgatást.
Mindenki örül az útfelújításra kapott támogatásnak, de az elvégzett munkák sok kívánnivalót hagynak maguk után és garanciális kérdéseket vetnek fel. Ő úgy látja, hogy tulajdonképpen ez olyan, mintha az ékszerdobozra csupán egy új festékréteg, egy máz került volna fel, alatta meg minden rohad. Csak meg kell nézni, a Csőszház utcát, már most kátyúsodik. Neki kellett azért rek-lamálni, mert kifelejtették az alapot? Erről a műszaki ellenőr és senki sem tud? Ahol 10-15 cm-es aszfaltos terítés volt előírva, ott a réteg már az egy cm-t sem éri el. Aki ezeket átvette, az megnézte-e az elvégzett munkákat? Sajnos ezek és a különböző csőcserék csak addig tartanak ki, amíg lejár a garancia, utána meg fognak süllyedni. A 2 méter mély gödröknek csak a felső 50 cm-es tetejét dön-gölték meg a betakarásnál. Van ahol az útalaphoz nem is nyúltak, csak rárakták az aszfaltot. Ilyen pld. a Fekete-kert környéke.
A városban azt hallani, hogy a Kőszegi Sportegyesület nem megfelelő pénzgazdálkodásából eredő hiányait – már sokadik alkalommal – az önkormányzat pótolja ki. Ő olvasta a legutóbbi képviselő-testületi ülés anyagában, hogy 800 ezer Ft-ról volt szó. Ő nem ismeri a sportegyesület vezetőségét, de azért ez bosszantó, mert lenne annak a pénznek máshol is helye.
Fekete Balázs tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az útfelújításokra vonatkozóan 4 év a garanciát írtak elő. Básthy Béla hozzáfűzi: annak idején a Pogányi út építésekor is erős kritikát kapott az önkormányzat, de a mai napig jó állapotban van az az út. Fájlalja, hogy Kappel Gyula nem szokott kérdezni, előbb teszi fel a facebookra a megállapításait. Ezek közül volt ami igaz volt, és volt ami nem.
A kőszegi sport történetének volt egy központosított része, amely a város közakaratából jött létre az idén éppen 110 éves Kőszegi Sportegyesület megalakulásával. Volt egy olyan időszak, amikor nem is lehetett szétválasztani az egyes szakosztályokat. Aztán eljött az idő, amikor elkezdtek a KSE-ből kiválni a sportágak: először a bokszolók lettek önállóak, aztán a futballisták is. Amikor utóbbiak a saját lábukra akartak állni és jelezték a kiválási szándékukat, akkor az elnökségben még tagjuk sem volt, pedig ott kezelték a TAO pénzeket.
Az volt az eldöntendő, hogy meg akarjuk-e tartani ezeket az egyesületeket és működtetjük tovább vagy pedig „szétszedjük őket alkatrészeire”, de ez utóbbi azt is jelentette volna, hogy a sportélet egy részének Kőszegen „befellegzett”. Így inkább az előbbit választotta a város. Közben valóban jelent-keztek pénzügyi elszámolási problémák. Amikor ezeket az önkormányzat észlelte, akkor meg is lettek szigorítva az elszámolási szabályok, sőt, olyan is volt, hogy a KSE csökkentett támogatást kapott a következő év(ek)ben. Egyébként az önkormányzat felé az egyesület csak azzal a támogatás-sal köteles elszámolni, amit onnan kapott. Az egyesület teljes költségveésére nincs rálátása a város-nak: sem a pályázatokra, sem a tagdíjakba stb.
Amit Kappel Gyula említett, az egy 2012-es TAO-s elszámolás, amelyben hiányosságot jelzett a NAV. A jó hír az, hogy végül is 417 ezer Ft-ot kellett fizetni, mert a kamatokat elengedték – és ezt tényleg átvállalta a város. Ez a helyzet a KSE jelenlegi vezetőségét is megviseli. Sokáig nem is volt elnöke az egyesületnek, míg végül Pusztai Tamás elvállalta. Nem gondolta, hogy az előző vezetés ilyen problémáival kell foglalkoznia, remélhetőleg sportolói körökben majd tisztázzák ezeket a dol-gokat. A város vezetésének szerencsére szorosabb együttműködése van a KSE jelenlegi vezetőségé-vel, mint a korábbival.
Közmeghallgatást évente egyszer kötelező tartani, de volt ebben az évben számos lakossági fórum is Kőszegen, főleg több említett projektek miatt. Számos lehetőség van arra, hogy az állampolgárok jelezzék felvetéseiket, kérdéseiket, ő maga is rengeteg e-mailt, messenger üzenetet kap a lakosságtól.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, Básthy Béla mindenkinek megköszöni a részvételt, majd további szép estét kívánva 19.30 órakor bezárja a képviselő-testület 2022. évi közmeghallgatását.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Zalán Gábor s. k. Básthy Béla s. k.
jegyző polgármester
(A jegyzőkönyv mellékleteit lsd. a letölthető formátumban.)
