| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Jegyzőkönyv: 2023. November 28., Kedd, 17:00 óra, Jurisics-vár KÖSZHÁZ: közmeghallgatás
|
K/684-16/2023. szám.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 2023. november 28-án, 17 órai kezdettel, a Jurisics-vár KÖSZHÁZ-ban megtartott közmeghallgatásról.
Jelen vannak a képviselő-testület részéről:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Csiki István, Fekete-Pataki Edit, Gelencsér Attila, Kiss Péter, Kiss Zoltán Miksa és Takácsné Var-ga Ágnes képviselők (8 fő).
Távolmaradását előzetesen bejelentette: Harkai Norbert, Rába Kálmán, Sas Norbert és Velkyné Ball Andrea képviselő (4 fő).
Jelen vannak még:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző, valamint a jelenléti íven szereplő meghívottak és érdeklődő állampolgárok.
Básthy Béla polgármester üdvözli a közmeghallgatáson megjelenteket, köszöni a lakosságnak, hogy ezen a novemberi késő délutánon érdeklődnek a közmeghallgatás iránt.
Megállapítja, hogy a képviselő-testület 8 fővel van jelen, így a képviselő-testület közmeghallgatása határozatképes.
A közmeghallgatás tárgya:
1. Beszámoló az önkormányzat 2023. évi tevékenységéről.
Előadó: Básthy Béla polgármester.
Básthy Béla elsőként köszönti a hivatal munkatársait és megköszöni az egész évi munkájukat: dr. Zalán Gábor jegyzőnek, dr. Nagy Edina aljegyzőnek, Németh Ildikó városüzemeltetési osztályveze-tőnek, dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezetőnek, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezetőnek, Fekete Balázs fejlesztési irodavezetőnek valamint Bertók Sándor főépítésznek. (Külön köszöni főépítész úrnak, hogy Zalaegerszegről azért jött el, hogy a mai köz-meghallgatáson jelen lehessen.)
Ugyancsak név szerint köszönti az önkormányzat intézményeinek vezetőit: Pócza Zoltánt a Juri-sich-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatóját, Révész József a Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár igazgatója távollétében Lajos Tiborné igazgató helyettest, Raposa Helgát a Kőszegi Szociális Gondozási Központ vezetőjét, Kövesdi Gábornét a Meseváros Óvoda igazgatóját, valamint Eső Attilát a Kőszegi Városüzemeltetési Kft. ügyvezető igazgatóját. Megköszöni az intéz-ményvezetők éves munkáját is.
Lehet, hogy bátor dolog volt részéről a mai közmeghallgatás tárgyát feltenni a plakátra, de ő mégis csak szeretne néhány dolgot felvillantani az önkormányzat 2023-as évéről.
Azt gondolta ugyanis, hogy a mai közmeghallgatáson legyenek fontosabbak a lakosság által felte-hető kérdések. Emlékezete szerint a tavalyi közmeghallgatáson – amikor a városban zajló projektek-ről számolt be – ez a lakosság részéről kritikaként hangzott el.
A 2023-as évnek nem túl jó kilátásokkal vágtunk neki. A háború és a szankciós intézkedések már tartottak. Ezek következményei a költségvetésben is érezhetők voltak, miközben próbáltunk – mint mindig – takarékos költségvetést összeállítani. A béreken minimális emelést hajtottunk végre, ezzel párhuzamosan pld. a jegyző úr a hivatal létszámát lecsökkentette 52 főről 49 főre.
Most nem menne bele a költségvetés minden részletébe, de azt szeretné megköszönni a város la-kosságának, hogy a nem éppen „kellemes” kommunális adó felemelését tudomásul vették és befizet-ték. Az ebből befolyt összeggel próbálták – legalább év közben – a városüzemeltető kft. finanszíro-zását kipótolni, hiszen a lakosságtól a legtöbb jelzés és feladat az ő munkájuk felé irányul.
Év elején nagyon tartottunk – joggal – az energia költségektől, számos intézmény le is volt zárva az I. negyedévben. Az a 130 millió Ft, amit az önkormányzat az államtól kapott nagy segítség volt – meg az is, hogy mindenki tudomásul vette a körülményeket. A szándék az, hogy idén télen ne kell-jen ilyen bezárásokkal szembesülni.
A cél az, hogy a korábbi évek működési színvonalának a megtartása mellett keressük a további lehetőségeket és tartalékokat érjünk el.
Általánosságban elmondható, hogy az intézmények – vagy átmeneti vagy tartós – létszámhiány mellett végezték el a feladataikat. Vagy azért, mert nem volt kit alkalmazni, vagy más ok miatt. A művelődési központban pld. fél évig nem volt műszaki munkatárs, és jelenleg is kettő helyett csak egy fő van. Nyilván ennek vannak megtakarítási előnyei is, de az intézményben dolgozók ez miatt kénytelenek extra munkát végezni.
Az év közben folyamatosan pályázunk a működési kiadások tekintetében is. Erre vonatkozóan vannak rendkívüli pályázati lehetőségek (pld. a REKI támogatás ilyen), de kapunk a béremelés többletkiadása miatt is plusz támogatást.
Reménykedünk még abban, hogy az iparűzési adó miatt is kaphat még Kőszeg városa kiegészítő támogatást, mert nagy szükség lenne rá.
Az intézményvezetők közül van, akivel minden hét azonos napján találkozunk, van akivel igények szerint vagyunk kapcsolatban. Az óvodák tekintetében kicsit nehéz szívvel vágtunk neki szeptem-berben a nevelési évnek, mert az új törvényi szabályozás miatt 4 óvónő ment el, de ez is rendező-dött, jelenleg már csak egy óvónő hiányzik és a pedagógiai aszisztenst is sikerült pótolni.
A Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár tekintetében azt gondolja, hogy helyes döntése-ket hozott meg a képviselő-testület, míg végül 2022. február 15-el beintegrálta a kőszegi levéltárat a korábban összevont múzeum és a könyvtár intézményébe. Ő biztos abban, hogy ha ezt nem lépte volna meg a város, ma már nem lenne levéltár Kőszegen, ugyanis a teljes levéltári anyag is Szombat-helyre került volna. Természetesen ez kiadással is jár az önkormányzat számára, de az mindenképpen siker, hogy itt maradhattak a város alapítása óta itt lévő levéltári dokumentumok.
Az intézmény mindennapi működésében nagy változás várható, ugyanis a Hősök Tornya egy sike-res pályázatnak köszönhetően fel lesz újítva és az előkészítő munkálatok már el is kezdődtek. Ezzel kapcsolatban sok feladat vár a dolgozókra: a kiállítótermeket ki kell pakolni, stb. De nem titok, hogy a Hősök Tornya felújítása „egy nagy lavina csupán első hógolyója”. Nem kis ambíciója ugyanis és szándéka szerint azt szeretné elérni, hogy a mellette lévő két, állami tulajdonú épület is legyen fel-újítva. És mivel erre vonatkozóan pályázatok nincsenek, mindezt direkt Kőszegre célzott állami támogatásból lehet csak elképzelni, amelyet ő minden lehetséges helyen forszírozni fog.
A Városüzemeltető Kft. élén Eső Attilának letelt az első éve új igazgatóként. Igazgató úr új habi-tust és hozzáállást képvisel a korábbiakhoz képest, új kerékvágások alakulnak ki, amelyek nem azo-nosak az előző időszakéval. Köszöni a város karácsonyfájának a kiválasztását és a Fő téren való felállítását.
A cég tevékenységében folyamatos problémát jelent a folyékony hulladék szállítása. Próbáltak új eszközöket is beszerezni, de az még messze van attól, hogy egy teljesen új géppark álljon rendelke-zésre. Új adónem is került bevezetésre a szippantásokra vonatkozóan. A folyékony hulladék témakö-rében ő levélben kereste meg V. Németh Zsoltot, országgyűlési képviselőt, az Energiaügyi Miniszté-rium víziközmű-ágazatért felelős államtitkárát, amelyben több javaslatot is megfogalmazott. Első-ként azt, hogy legyenek pályázatok a szolgáltatás megfelelő elvégzéséhez, másrészt felvetette: he-lyes-e hogy ez a szolgáltatás az önkormányzatok feladata, nem lenne-e jobb a folyékony hulladék szállítását a viziközmű vállalatokra bízni.
A városüzemeltető kft. számára az idén nagy kihívást jelentett a zöldfelületek gondozása a sok eső miatt. Intenzív és sok munkát jelentett az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok kezelése, tulajdonképpen ez lett a társaság fő tevékenysége. De már nemcsak az üres ingatlanok hasznosítása a cél, mert 2020. óta módosult az önkormányzati rendelet és ad lehetőséget a lakáscserékre. Amennyi-ben egy bérlőnek van cserepartnere, akkor ez könnyebben megy, hiszen az mindkét félnek jó. Ezért az önkormányzat támogatja ezeket a cseréket, bár sok munkával jár. Általános tapasztalat, hogy 20-30 éves bérleti jogviszony után sokszor egyedül marad a bérlő, ezért is hasznos lehetőség a lakáscse-re.
A vagyongazdálkodás terén sikerült az értékesítési céljainkat teljesíteni. Ebben nagy lépést jelen-tett a Kőszegfalva határában lévő Readiness telkek eladása, amelynek már befolyt a vételára. (Kö-szöni ebben főépítész úr és a jogtanácsos munkáját is.) Így kilátás van arra, hogy szabályozott együttműködésben történhet ennek a területnek a hasznosítása. Szerencsére tavaly az önkormányzat már elkezdett utat építeni erre a részre, abban a reményben, hogy szükség lesz rá. Ez az út az Almafa rendezvényház és mezőgazdasági területek megközelítését is szolgálja, ugyanis addig a telkeken történt a közlekedés.
Az mindig egy külön mérlegelés döntése, hogy ha megürül egy lakás, azt értékesítsük-e vagy fel-újítsuk. Általában abban a társasházban, ahol több önkormányzati lakás van, ott megtartjuk, vagy ha jó állapotú a társasház akkor is, mert ez esetben nem kell attól tartani, hogy a társasház közös felújí-tása komoly összeget igényelne.
Az önkormányzat nagyon régen nem adott el lakást bérlő számára, ez nem is igazán kívánatos, mert a vételár megérkezése az önkormányzat számlájára nagyon elhúzódhat a hosszú törlesztőrészle-tek miatt.
Egyébként az ingatlanértékesítéseket tekintve: ha az önkormányzat üres bérlakásokat hirdet meg eladásra, a facebookon, gyakran kritikát fogalmaznak meg a hozzászólók a lakások nem túl vonzó állapotára vonatkozóan. Ennek ellenére eddig valamennyi lakást sikerült értékesíteni, emlékezete szerint csak egy olyan van, ahol felmerült a vételár csökkentése.
Van egy különleges tétel a társasházak között, ez a Rákóczi u. 78. alatti, vegyes tulajdonú társas-ház, amely rengeteg munkaórát és feladatot adott a városüzemeltető osztálynak és az ingatlankeze-lőnek is. Mindenki ismeri a ház problémáit. A korábbi közös képviselő lemondott, nemrég szerencsé-re sikerült találni egy újat, aki nagyon felkészült és kihívásnak tekinti az ilyen ügyeket. Úgy néz ki, hogy a ház 3 nagy problémája közül kettőt sikerült megoldani. A kémények kibélelése megtörtént, a villanyóra kiépítése is hamarosan megtörténik. Korábban nehéz helyzet adódott, mert amikor a lakók megkapták a villamos fűtőtesteket, akkor felment az áram ára. Remélhetőleg meg fog oldódni min-den, de sokat kell még dolgozni rajta.
A Kőszegi Szociális Gondozási Központban évről évre egyre nehezebb a szakképzett munkaerő megtalálása. A nyáron már olyan helyzet adódott, hogy meg kellett emelni a dolgozók fizetését, azaz plusz juttatást kellett adni azért, hogy senki se menjen el és az intézmény stabilan el tudja látni a feladatát. A szándék az, hogy a Máltai Szeretetszolgálat részére átadjuk az idősek otthonát. Ezzel párhuzamosan a hajléktalanok átmeneti szállásként történő működtetését megszüntetjük. Ennek oka az, hogy egyrészt örömtelien csökkent a hajléktalanok száma, másrészt a hajléktalan szálló jelenlegi fenntartása nagyon jelentős összeget, mintegy 60 millió Ft-ot igényel az önkormányzat helyi adó bevételeiből és ezt nem tudjuk vállalni. Ez az ellátási forma megszűnne tehát, de ez nem jelenti azt, hogy az ügyfelekkel, azaz a rászorulókkal nem foglalkoznánk tovább. Az is felmerült, hogy esetleg szociális lakásokban helyeznénk el őket – akár közösségben is – mert még az is olcsóbb lenne az önkormányzatnak, mint folyamatosan dolgozókat alkalmazni, akik velük foglalkoznak. Nem az a cél tehát, hogy a hajléktalanok az utcára kerüljenek, de 24 órás felügyelettel nem fogjuk „őrizni őket”, mint eddig. Abban, hogy milyen ellátási módok jöhetnek még szóba, számítunk – bár nem megvaló-sítóként - a tapasztalattal rendelkező partnereinkre is. Raposa Helga intézményvezető asszonynak nagyon nagy feladatai voltak ebben, rengeteg ellátási módot néztünk meg.
A hajléktalanok egy része meg fog jelenni a szenvedélybeteg és pszichiátriai betegek nappali fog-lalkoztatását végző karitásznál - amely így még akár több normatívát is jelenthet. Ez egy teljesen új ellátási forma lesz Kőszegen – bár szállást nem nyújt.
A Máltai Szeretetszolgálat belépésével remélhetőleg stabilizálódik az idősellátásunk, a megmaradó területeken pedig az az elgondolásunk, hogy – pályázatok segítségével – ne szűküljön, hanem inkább bővüljön a szolgálatások palettája. A végleges megállapodás még nem született meg a máltaiakkal, ugyanis még két minisztériumnak rá kell bólintania az elgondolásra. Tudni kell azt is, hogy a máltai-ak feltételül szabták, hogy melegítőkonyhát üzemeltetnének a Dózsa György utcában, ezért ezt ki kellene alakítani. Ahol korábban működött, azt csak nagyon nagy költséggel lehetne felújítani, ezért az vetődött fel, hogy a jelenlegi irodai szárny helyén lenne kialakítva. Ez azt is jelenti – ami a máltai-ak részéről elvárás is -, hogy a családsegítő szolgálat ki fog költözni és előre láthatólag a Kossuth u. 3-ba fog áttelepülni. 2024-ben tehát a legnagyobb változások a szociális területen várhatók.
A védőnők 2023. július 1-től átkerültek a Markusowszky kórházhoz. A munkájukhoz a háttér to-vábbra is biztosított, mert az egészségházban az ingatlanhasználatot természetesen biztosította a számukra a város. Ha esetleg később arra kerülne sor, hogy mégis visszatérjenek, arra is nyitott lenne a város.
Az egészségügy területén már az év elején is ismertek voltak a várható kilátások – ahogyan ő akkor már egy Kőszeg és Vidéke cikkben megfogalmazta. Azóta véglegessé vált, hogy az ügyelet 2023. december 1-től kerül át a mentőszolgálathoz. Információi szerint, ahol már jelenleg is az új rendszer szerint működik az ügyelet, a háziorvosok számára megkönnyebbülés, hogy este 10 óra után már kiszámíthatóan vége az ő feladatuknak.
A házi gyermekorvosi ellátással kapcsolatban ismert a jelenlegi helyzet. Mindenkinek köszöni, aki az egész év folyamán közreműködött az ellátás megszervezésében. A 2. gyermekkörzetet elvállaló doktornőnek végül a képviselő-testület a próbaidő alatt mondott fel. Ő kérte jegyző úr intézkedését, hiszen a doktornő a próbaidő felét sem töltötte Kőszegen, de azért annyi haszna volt az ittlétének, hogy a nyári hónapok alatt a helyettesítés meg volt oldva. A jövőben a kőszegi gyermekorvosi praxi-sok a kiemelt támogatottságú kategóriába lépnek, ami azt jelenti, hogy 10 millió Ft-ot is meghaladó támogatottságban is részesülhet a pályázó, ami talán növeli majd a vonzerőt.
Rengeteg projekt zajlik Kőszegen, ezeknek csak egy részét bonyolítja le az önkormányzat. 2023-ban elkészült az új mentőállomás és a hozzá vezető út is, amelynek nyomvonala az újonnan elneve-zett Zrínyi Miklós utcát érinti.
Lezárult a TOP CLLD projekt, amelynek utolsó része volt a kőszegfalvi klub felújítása. Az előze-tes egyeztetések alapján a helyiségeket a Kőszegfalvi Baráti Kör birtokolná, jelenleg folyik az erről szóló megállapodás összeállítása.
Elkészült az új temető, sikerült hozzá valamennyi használatbavételi engedélyt is beszerezni, továb-bá különböző eszközbeszerzéseket végrehajtani. Közben a képviselő-testület lefolytatta a szolgáltató tekintetében a közbeszerzési eljárást. Egy új szolgáltató, a Rózsakereszt Kft. fogja megkezdeni a működését Kőszegen. Most a jelenlegi szerződés felbontási szakaszában vagyunk.
A nem önkormányzati fejlesztések közül kiemelkedik a vízügyi igazgatóságnak a Gyöngyös patak új mederkeresztmetszetét helyreállító projektje. Ennek következtében a bezárt hulladéktelep rekulti-vációja is megkezdődhetett.
Újabb csapadékelvezetési fejlesztési elképzelések tervezése zárult le egy vármegyei projekt kereté-ben, ahol sikerült elérni, hogy Kőszeg jelentős részt kaphatott. Ugyancsak elkészültek a Vasfüggöny Kerékpárút tervei.
Az új projektek közül a Hősök Tornya felújításáról már volt szó, elkezdődött a Jurisics Miklós Ipa-ri Park 2. üteme is. TOP Plusz forrásból elkezdődött a két általános iskola (Balog és Bersek) energe-tikai korszerűsítése is. Személy szerint maga is sokat lobbizott azért, hogy a tankerület projekt listájá-ra is felkerülhessen kőszegi általános iskola. Főleg a Balog iskolára ráférne további korszerűsítés. Így együtt: az önkormányzati és a tankerületi projektek révén jelentős előrehaladás érhető majd el az iskolák állapotában.
Beadott pályázat, de forráshiány miatt egyelőre még várakozó állapotban van a Rákóczi utcának az un. „sarki kocsmától” kezdődő része. Ugyancsak tartaléklistán van a Pék utca és a Várkör egy szakaszának a megújítása.
Kőszegen politikai aktivitást is kiváltott a kerékpáros élménypálya építésének a szándéka az Al-pannónia központ északi részén. Ez a kerékpáros pumpapálya közvetlenül a Bersek utca melletti zöld részen lenne. Természetesen nem kellene a fenyvest kivágni hozzá, csupán két kiszáradt fát. Az elképzelést a „Kőszeg középpontban” elnevezésű facebook oldal támadja nagyon, az is napvilágot látott, hogy „politikai játszótér” létesítéséről lenne szó. Az oldal célkeresztjében - elnevezésével ellentétben – nem a város, hanem a kőszegi polgármester áll.
Ugyancsak van beadott pályázat az Óház felújítására, remélhetőleg az is sikeres lesz.
Ismert tény az is, hogy 2022-ben forráshiány miatt leállítottak számos állami projektet, kivéve azo-kat, amelyeknek már nyitott építési naplója volt. Ennek két Kőszeget érintő projekt is áldozatául esett: az egyik az M87-es új út építése volt, amely akkor racionális döntés volt. Azóta viszont öröm-teli hír, hogy a Szombathelyt elkerülő szakasz és a kőszegi új 87-es útnak – immár együtt - elindulha-tott az újratervezése, azaz a kiviteli tervek elkészítése.
Kilátás van arra is, hogy a szintén leállított intermodális csomópont projekt is folytatódhat -amennyiben az EU-s pénzek megérkeznek. Erről tudni kell, hogy a vasútállomás oldalán lévő rész-nek a jelenleg már a minisztériumhoz tartozó, volt NIF Zrt. volt a projektgazdája, hiszen konzorciu-mi szerződés keretében valósulna meg a csomópont. Sokan nem értik, miért kellett hidat építeni egy nem létező átkelési lehetőséghez, pedig őt az államtitkár úr is megerősítette abban, hogy jó érv lesz az egész projekt újraindításában az, hogy nem lehet a vasútállomás körüli területet a jelen állapotá-ban hagyni és éppen ezért – többek között - ez a torzó lesz az indoka annak, hogy az intermodális csomópontot nem lehet levenni a napirendről.
Sok a félelem azzal kapcsolatban is, hogy a vasútállomás előtt hogyan fog működni a lámpás cso-mópont. Ezzel kapcsolatban elindítottunk egy lobbit, arra vonatkozóan, hogy a Cáki utat és a Pogá-nyi utat hogyan lehetne összekötni (nagyjából a „Markovicsék” telekhatáráig) és ennek megkezdő-dött a tervezése is. A cél az, hogy a Szombathely-Kőszeg közötti forgalom egy része – a csomópont érintése nélkül - erre terelődjön át, azaz továbbra sem a magyar közút által elutasított körforgalmat szeretnénk, hanem azt, hogy hogyan lehet alternatív, új utakat kialakítani és ezzel együtt új területe-ket feltárni. Ő azt gondolja, hogy ez jó irány.
A nem önkormányzati fejlesztések közül kiemelkedik az IASK campus építése a volt MÁV árva-ház területén. Az elmúlt néhány hónapban megfigyelhető volt, hogy a korábbiakhoz képest leállt a munka, nincs mozgás. Ő ma beszélt Miszlivetz professzor úrral, aki tájékozatta arról, hogy az átme-neti leállást az épület áttervezése indokolja. Az eredetileg 12 milliárdos fejlesztésre már amúgy is történt emelés. Professzor úr tájékoztatása szerint a jövő évben folytatódnak a munkák.
Az egyházmegyei fejlesztések is rendben haladnak, örülünk ennek mindannyian.
Elkészült a Borostyánkő Gyermekotthon a Kórház utcában.
Létrejött a Wienerberger Zrt. és az önkormányzat közötti telekcsere, melynek nyomán a város a cég volt agyaggödrét kapta meg, amely a jövőben inert hulladéklerakókéntszolgálhat. A jövő év elején lezárul a Wienerberger Zrt. fejlesztése is és Grüll Tamás igazgató szerint Európa legnagyobb áthidaló gyára jön létre Kőszegen. Remélhetőleg ez magasabb összegű adóbevételt is hoz majd a város számára.
Lezajlott a Lóránt Gyula Emlékév, amellyel megünnepeltük Kőszeg híres futballistájának a 100 éves születésnapját.
Schey Fülöpről utcát nevezett el a város és van már újra Zrínyi Miklós utca is.
Két új sportegyesület is alakult 2023-ban: a Kőszegi Atlétikai Egyesület és a Kőszegi Dance Jam Táncművészeti Egyesület. A sportban is szép sikereket értek el a kőszegiek: Hámori Luca ökölvívó-nak, Hóbor Zalán triatlonosnak és Budai Flóra ökölvívónak ezúton is gratulál a szép eredményekhez, de sok más sportolónak is.
Végül megköszöni az év során, a lakosságtól érkezett „felvetéseket, szemrehányásokat, követelő-zéseket és türelmetlenségeket”, amelyeket megfogalmaztak az önkormányzat felé akár védett csa-tornákon, akár a nagy nyilvánosság előtt – mert ez sokat segítette a munkájukat.
Köszöni a figyelmet és ezután lehetőséget ad kérdések és hozzászólások megtételére.
Kérdések és hozzászólások:
Kámán Zoltán szeretné ha polgármester úr a részletesen ismertetné a kerékpáros pálya építésével kapcsolatban, hogy miről is van szó.
Básthy Béla elsőként arra utal, hogy az önkormányzat és a Kőszegi Kerékpáros Egyesület között már régóta együttműködés áll fenn. Ennek fő fókusza az, hogy végre sikerüljön a bicajosok régi kívánsága és a Kőszegi-hegységben is létesülhessen kiépített és hivatalosan is engedélyezett kerék-páros pálya (single trail ösvényrendszer).
Ez eddig még sajnos nem sikerült, a különböző hatóságokkal és szervekkel folyamatban van erről az egyeztetés. Ebben a körben a Kőszegi Kerékpáros Egyesület (Katona Szilveszter vezetésével), a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség és az Őrségi Nemzeti Park, valamint az erdészet vesz részt. Ezt az elképzelést Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság államtit-kára is támogatja. Tőle jött az a megkeresés, mely szerint kerékpáros pumpapálya létrehozására pályázatot lehet benyújtani államitikárságukhoz, 50%-os támogatottsággal.
A kerékpáros pumpapályán tulajdonképpen tekerés nélkül, a test súlypont áthelyezésével lehet ha-ladni. Miután az államtitkár úr tájékoztatást adott arról, hogy 75%-os intenzitású pályázat is elkép-zelhető – annak sem kevés az önrésze – Katona Szilveszterrel együtt elkezdtek helyszínt keresni az ügyességi pályának. De ezt a pályát egyébként minden korosztály használhatja, a gyerekek rolle-rozhatnak is rajta.
A helyszínt tekintve ő azt gondolja, hogy az Alpannóniás terület a lakóknak jó lesz, mert bár nap-pal várhatóan gyerekzsivajtól hangosabb lesz a környék, viszont az éjjel meg halkabb lesz. Az ottani „éjszakai életet” szeretné az önkormányzat kicsit kontrolálni, mert sokszor mulatságok színhelye az a park, így a pályával az éjszakai nyugalmat is biztosítani lehet.
Egyébként az eredeti, Alpannonia játszótér létesítésekor is volt arról szó, hogy egy kerékpáros BMX pálya épüljön.
A tervek szerint az épülő pumpapálya 350 m2-en lenne leaszfaltozva, zöld foltokkal ritkítva. Aki ismeri a területet, annak érthető, hogy hol lesz pontosan: a három szalonnasütő hely körül 1 szűnne meg, amely a Bersek utcához van közelebb, a felette húzódó fasor is megmaradna. A pálya terve 3-4 fát érint majd.
A helyszínt tekintve Katona Szilveszterrel végignéztek még 4-5 lehetséges területet. Ilyen volt a tűzoltólaktanya melletti kis játszótér, a Malomárok belső része, a Csónakázó tónál lévő nagy, zöld egybefüggő terület. Úgy gondolták, hogy utóbbit kár lenne erre feláldozni, mert azt esetleg másképp lehetne hasznosítani. A kiválasztott helyszín azért is szimpatikus a kerékpárosoknak, mert a hegyre való bicajozás előtt vagy utána levezetőként is szolgálhat a pumpapályán való végighaladás. De a részleteket Katona Szilveszter tudna többet mondani.
Kappel Gyula a városüzemeltető kft. igazgatójától, Eső Attilától kérdezi: a Csőszház utca tekinte-tében várható-e változás a hóeltakarítás szempontjából?
Eső Attila szerint a Csőszház utca betonburkolata miatt a sózás nem működik, csak a zuzalékos szórást lehet alkalmazni. Emlékezete szerint ez lakossági fórumon is elhangzott. De ezt nem tudják elvégezni első körben, mert a hótisztítás során előnyt élveznek a fő közlekedési utak és a belváros.
Kappel Gyula nem azt kifogásolta, hogy miért nem a Csőszház utcában kezdik meg a hóeltakarí-tást. A kérdése arra irányult, hogy az idén lesz-e ebből valami? Az érthető, hogy nem lehet sózni, de eddig az utcájukban még nem volt síkosságmentesítés és a 3 cm-es hó ottmaradt az úton, mert nem is lehet hova eltolni. Annyira síkos volt az utca, hogy le lehetett csúszni az utca tetejéről az aljáig. Erről fotót is küldött igazgató úrnak. A sofőrök pedig azt mondták neki, hogy nincs sem idejük, sem felhatalmazásuk arra, hogy visszamenjenek a telepre és só helyett zuzalékkal felszórják az utcát. Ő már ezt jelezte Kovács István igazgató úrnak is. Mi fog történni, ha 10 cm-es hó fog esni? Gondol-kodott-e erről igazgató úr? Egyébként igazgató úr telefonon nem érhető el. A kollégái rendkívül segítőkészek, de semmire sem tudnak válaszolni. Mintegy 26 e-mailt küldött igazgató úrnak, egyre sem kapott választ.
Eső Attila szerint, aki őt keresi, meg is találja. Emlékezete szerint Kappel Gyulától egy e-mailt ka-pott, arra pedig válaszolt is.
Kappel Gyula pedig állítja, hogy ő 26-ot küldött, amit bizonyítani is tud.
Básthy Béla szerint van még hasonló utca a városban: ilyen a Mélyút, a Hadik András utca és a Gesztenyefa utca egy része, sőt a Hermina utcát is csak zuzalékos szórással lehet majd letakarítani. Így az üzemgazdasági szempontok jobb arányt mutatnak majd. A hóeltakarítást el kell végezni, erre tehát valamilyen megoldást kell találni.
Jakatics István visszatér arra, hogy január 1-től beindul az új temető üzemeltetése. Sokan felvetet-ték, hogy az ahhoz vezető út nagyon hepehupás. A városgondoság markolóval lehúzta ugyan az út felületét, de a gödrök ott maradtak. Le kellene hengerezni és ráhúzni egy másik réteget.
Básthy Béla szerint az új temető építésével előtérbe került a Lóránt Gyula utca állapota is, amely nyilván egyre több embernek jelent problémát. Az ő kérése volt, hogy a városüzemeltető kft. próbál-jon kikísérletezni egy olyan alternatív technológiát az útburkolatok stabilizálására, amely az önkor-mányzat finanszírozási feltételeihez közelebb van, mint a teljes aszfaltburkolat, mert nagyon drága. Ez most jelenleg kísérleti stádiumban van.
Egyébként sokan kérdezték, hogy miért éppen a Postásrét utca kapott felületi zárást. Ennek az volt az oka, hogy előtte abban az utcában zuzalékos útjavítás volt, ami már azt kezdte mutatni, hogy az nem lesz elég. Ezért került rá az a bizonyos bazaltzuzalékos réteg. Megjátjuk, hogyan viselkedik ez a felület télen. Mindez tehát kísérleti stádiumban van.
De azt is fontos kiemelni, hogy vízelvezetés nélkül nem lehet az utak állapotán markánsan változ-tatni. Jó lenne a Lóránt Gyula utcára állami támogatást szerezni, de erre egyelőre nincs lehetőség.
Jakatics István elnézést kér, a kifejezésért, de sajnos az az utca olyan állapotban van, hogy „a ha-lottak fel fognak ébredni a zötykölődéstől”. A másik probléma pedig az, hogy a Vízműtől a temető-ig tartó szakasz teljesen bozótos, szinte őserdő, ami a belátást is akadályozza.
Fekete Balázs jelzi, hogy a jelzett szakasz az Őrségi Nemzeti Park tulajdonában van.
Básthy Béla kéri, hogy legyen ez jelezve a nemzeti park igazgatóságnak, mert az úton a belátható-ságot biztosítani kell.
Sárközi Antalné elsőként arra utal, hogy az elmúlt vasárnap az evangélium arról szólt, hogy te-gyünk meg mindent a hátrányos helyzetű emberekért, amit megtehetünk. Ezzel sajnos ellenkezik a Kőszeg és Vidéke híre, mely szerint a kőszegi képviselő-testület a hajlék nélkül maradtak szállóját megszünteti.
Ez az ellátási forma kezdetben éjjeli menedékhelyként - éppen 30 éve - kezdte meg a működését. Básthy Tamás akkori polgármester úr adta a feladatot nekik (az akkori szociális osztálynak), hogy pályázzuk meg az un. Csingilingiben (Kiss János u. 31.) az éjjeli menedékhelyet a Népjóléti Minisz-tériumban. A pályázat sikeres lett. Egyetlen főállású alkalmazottal, később egy 4 órás kisegítővel működött. Kövér Tihamér volt az éjjeli menedékhely első vezetője, aki nagyon emberségesen látta el a feladatát. A közben megalakult karitász ünnepségeire is mindig elkísérte a szépen felöltözött lakó-kat.
Tudomása szerint azóta nem is került ki senki Kőszeg város közterületeire.
A szociális ellátási formák bevezetésében mindig élen járt Kőszeg. A házi szociális gondozást is az elsők között vezettük be. Majd ugyancsak elsőként alakították ki Vas megyében a Sáncárok u. 36. alatt – dr. Monszport Mária főorvosnő kezdeményezésére – a hetes idősek otthonát. Ez azért volt jelentős ellátási forma, mert nem kellett az idős rászorulóknak végleg elhagyni az otthonaikat, hétvé-gén, ünnepnapokra hazamehettek. Hogy a Dózsa György utcai intézményben miért alakult át szociá-lis otthonná ez a sokkal korszerűbb forma, azt ő nem tudja. Ez sajnos visszalépés, mert az ellátottak arra vannak ítélve, hogy csak egy ágy, egy éjjeli szekrény, egy szék és egy tévé van a használatukban – a közösségi tereken kívül. (Ezt személyesen is azért tudja, mert sokat jártak a karitásszal az idősek otthonában.)
Az nem tudja, hogy a Sáncárok u. 36. alatti épülettel mi a terv. Azonban egy kisebb létszámú éjjeli menedékhelyre a városnak továbbra is szüksége lenne. Az elképzelhetetlen, hogy Szombathelyre vigyék be a kőszegi hajléktalanokat. Ez nem fogadható el. Örömmel hallotta, hogy januárban újra napirendre kerül a kérdés, mert bizonyára a képviselő-testület is szeretné a jó megoldást.
Raposa Helga is említette a cikkben, hogy volt olyan időszak, amikor „kullóval vitték be a hajlék-talanokat a szállóra”. De volt hova bevinni őket. Akinek most esetleg valamilyen helyet találunk, az rendben van, de mi lesz azokkal, akik közben válnak hajléktalanná? Jöhetnek nagyon kemény telek. Ha mi otthon fázunk, magunkra húzunk még egy takarót, de a legborzasztóbb az, ha valaki a szabad ég alatt megfagy a hidegben.
Raposa Helga is visszatér az előzményekre. Akkoriban az éjjeli menedékhely létrehozása kötelező feladat volt, ezért is jött létre a Kiss János utcában, a Sáncárok u. 36. alatt pedig az idősek átmeneti gondozóháza működött. Azért került benyújtásra a pályázat, mert mind a két ellátási forma kinőtte az intézmény kereteit. 20 fős volt az idősek átmeneti gondozóháza, 6 hónapig lehetett benne tartóz-kodni, utána tartós elhelyezésbe kellett volna mennie az ellátottaknak.
Ezt soha nem tudták tartani, ellenőrzések kapcsán folyamatosan kapták az észrevételeket és kevés volt a férőhely is. Az éjjeli menedékhely is azért alakult át hajléktalan szállóvá, mert nem úgy műkö-dött, hogy reggel kimentek belőle a hajléktalanok, este pedig visszamentek, hanem egész nap ott tartózkodtak. Mindez a nappali melegedővel együtt tudott megvalósulni a Sáncárok u. 36. alatt. Ráadásul kistérségi többletnormatívát is le tudtak hívni ezeknél az ellátási formáknál, ezért került átminősítésre mindkét ellátási forma.
Az már a sors fintora, hogy mire a város elnyerte a pályázatot (2003-2004-ben) kikerült a jogsza-bályból mind az idősek, mind a hajléktalanok átmeneti gondoskodásáról szóló kötelezettség. Ennek ellenére közel 20 évig a kőszegi önkormányzat gondoskodott mindkét bentlakásos intézményi forma fenntartásáról.
Nem véletlenül azt mondja ki a jogszabály jelenleg, hogy 30 ezer fő feletti településen – általában megyeszékhelyeken - kötelező a gondoskodás a hajléktalanokról. Látszanak ebben társadalmi fo-lyamatok is. Látni és tudni kell, hogy egy 10 fős hajléktalanszállóhoz is pontosan annyi személyzet kell, mint egy 50 főshöz, csak éppen az állami normatíva kevesebb. Akkor is 30 éjszaka van egy hónapban, 365 éjszaka egy évben – és ehhez személyzetet kell biztosítani.
Sárközi Antalné szerint lehetetlen helyzet ez.
Raposa Helga folytatja. A hajléktalanokat nem hagyhatjuk egyedül, éjszakai felügyelet nélkül a szállón. Igen, valóban volt olyan időszak, amikor „dübörgött” a hajléktalanellátás, még a konyhában matracokon is feküdtek a földön. Igen, mindig is gondoskodtunk róluk, de azért az valahol büszke-séggel is eltölt bennünket, hogy jelenleg 33 helyett 15 hajléktalan van.
Valószínű, hogy a többi vas vármegyei város is így van ezzel, mert valóban csak Szombathelyen van alvási lehetőség a hajléktalanok számára. Sokat gondolkodtunk erről, ezért is született meg a javaslat a képviselő-testület felé a megszüntetéséről.
A másik indok pedig a szakemberhiány, ami az idősek otthonára is vonatkozik. Mert ha nincs sze-mélyzet, akivel az ellátást a jogszabályok által előírt módon biztosítani tudjuk, akkor ez is nagyon nehéz történet. Most éppen két fő megy nyugdíjba a hajléktalan szálló területéről. És a Kőszegi Szociális Gondozási Központ kis intézmény. Ha egy 50 fős intézményből elmennek 6-an nyugdíjba, akkor még mindig ott maradnak 44-en és átcsoportosítással megoldható az ellátás. De egy kis intéz-ményben, ahol egy dolgozó van éjszakára beosztva, egy meg nappalra, akkor ezt nagyon nehéz pótolni. És januártól azért fognak túlórázni a kollégái, hogy az április végéig tartó krízisidőszakot le tudják fedni felügyelettel.
Természetesen keresik a megoldásokat, mert különben már a júniusi képviselő-testületi ülésen is ki lehetett volna mondani, hogy december 31-i időponttal szűnjön meg a hajléktalan szálló, ami úgy szintén 6 hónapot jelentett volna. De a számukra mindenképpen fontos volt, hogy ezt a téli krízis időszakot biztosítani tudják az ellátottak részére. Akik természetesen már tudják ezt, mindenki tájékoztatva lett a változásokról. A következő krízisidőszakig pedig van még idő a megoldás kidol-gozásáig.
Básthy Béla jelzi, hogy az éjjeli menedékhely ellátáson is gondolkodtak.
Raposa Helga szerint azt tudni kell, hogy annak a beindítása egy teljesen más eljárási folyamat, a hatóságok nem adnák meg az engedélyeket automatikusan. A Sáncárok utcai épület infrastruktúrá-jánál akadna meg a dolog. Mert bár furcsa, hogy jelenleg működik benne egy bentlakásos ellátás, a vezetékek, a hálózatok stb. miatt nem kapna működési engedélyt, vagy legalábbis olyan feltételek-kel, amit nem tudnánk teljesíteni. Ezért gondolnak a nappali melegedő esetében is más helyszínen, mert annak nem a Sáncárok utcai épület lenne a legoptimálisabb helye.
Básthy Béla szerint érdekes, amit intézményvezető asszony elmondott. Annak idején egy kedvező pályázati lehetőségre reagált a város, aminek a fenntartása aztán kistérségi szinten is nagyon kedvező finanszírozású volt.
Aztán átkerültek a súlypontok más településekhez. A Kőszegnél jóval kedvezőbb anyagi helyzet-ben lévő vasi városok (Celldömölk, Sárvár, Körmend) sem tartanak fenn ilyen ellátást. Most az a lényeg, hogy hogyan tudunk segíteni a rászorulóknak, hogyan tudunk megoldást találni. Nyilván nem arról szól ez a kérdés, hogy hány forint egy élet, de az, hogy 1 főre az eddig állapot fenntartása 4 millió Ft-ba kerüljön – ez helyett mást kell kitalálni. Ő számít mind a Máltai Szeretetszolgálat, mind a karitász tapasztalatára, tudására. Egyértelmű, hogy a régi utakon nem tudunk menni, új utakat kell keresni.
Raposa Helga is a Máltai Szeretetszolgálatra utal, amelynek számos intézménye van országszerte. Ők is úgy ítélik meg, hogy örülni kell, ha van ilyen ellátás, de ne azért legyenek hajléktalanok, mert van hajléktalanszálló.
Sárközi Antalné szerint pedig azért sajnos lesznek még hajléktalanok.
Básthy Béla végül ismét arra utal, hogy nem szerencsés fenntartani egy bizonyos kapacitást, mert nem biztos, hogy ki lesz használva. Kérdés, hogy tudunk-e olyan partnerségi formát találni, amely a megoldáshoz vezet. Ezeknek az embereknek nem ellátási forma kell, hanem menedék. Azt, hogy hogyan tudjuk ezt majd kezelni – erről még sokat kell beszélni.
Dr. Zalán Gábor a gondozási központ létszámhiányára tér vissza. Ez abból is fakad, hogy Kősze-gen a bentlakásos ellátásoknál jelen van az önkormányzat, az SZGYF révén az állam és az evangéli-kus egyház is az idősotthoni ellátásban. Mindez rendkívül elszívja a városban a munkaerőt. Beszél-tünk az állami, az evangélikus egyház intézmények vezetőivel is: nekik sincs elegendő dolgozójuk. Ezért is mondta polgármester úr a beszámolójában, hogy a krízishelyzet elhárítása érdekében 100 ezer Ft-tal meg kellett emelni a gondozási központban dolgozók bérét annak érdekében, hogy itt maradjanak.
Azt is el kell mondani, hogy vannak olyan hajléktalan személyek, akik dolgoznak és havonta 30-40 ezer Ft-ot fizetnek havonta azért, hogy ott lakjanak. Nem véletlenül mondta polgármester úr óvato-san azt, hogy a város abban is gondolkodik, mely szerint elképzelhető, hogy pld. 3 olyan személy, aki most egy szobában lakik, azok egy szociális bérlakást kapjanak. Ebben az esetben nem 40 ezer Ft-ot fizetnének fejenként havonta, hanem annak a töredékét és jutna nekik másra is. Ha ezeket a személyeket kiraknánk szociális bérlakásba, nem azt jelentené, hogy el lenne engedve a kezük. Ő is kiemeli, hogy a nappali ellátás a 10 ezer lakos feletti városoknak továbbra is kötelező lesz. A gondo-zási központ kollégái ellenőrizhetnék őket, fel vannak-e adva csekkek stb.
Básthy Béla szerint az azért sajnálatos, hogy jelenleg 3 hajléktalan fizet az intézménynek havonta 120 ezer Ft-ot – és mégsem éri meg fenntartani ezt az ellátást. Ennek keressük tehát a jövőbeni útjait.
Végül utolsó felszólalóként Seper András kér szót, aki tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a kőszegi tűzoltóság épületének korszerűsítésre pályázatot adtak be, amely sikeres volt. A projekt nyomán napelemeket sikerült felszerelni az épületre.
Köszöni az önkormányzatnak a projekthez nyújtott támogatását. Megkeresték Lukácsháza és a többi környező települést is, őket is sikerült a támogatók közé bevonni.
Básthy Béla gratulál a tűzoltók sikeres projektjéhez, majd mivel további észrevétel nem hangzik el, mindenkinek megköszöni a részvételt, majd további szép estét kívánva 18.50 órakor bezárja a képvi-selő-testület 2023. évi közmeghallgatását.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Zalán Gábor Básthy Béla
jegyző polgármester
(A jegyzőkönyvet lsd. a letölthető formátumban.)
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 2023. november 28-án, 17 órai kezdettel, a Jurisics-vár KÖSZHÁZ-ban megtartott közmeghallgatásról.
Jelen vannak a képviselő-testület részéről:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Csiki István, Fekete-Pataki Edit, Gelencsér Attila, Kiss Péter, Kiss Zoltán Miksa és Takácsné Var-ga Ágnes képviselők (8 fő).
Távolmaradását előzetesen bejelentette: Harkai Norbert, Rába Kálmán, Sas Norbert és Velkyné Ball Andrea képviselő (4 fő).
Jelen vannak még:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző, valamint a jelenléti íven szereplő meghívottak és érdeklődő állampolgárok.
Básthy Béla polgármester üdvözli a közmeghallgatáson megjelenteket, köszöni a lakosságnak, hogy ezen a novemberi késő délutánon érdeklődnek a közmeghallgatás iránt.
Megállapítja, hogy a képviselő-testület 8 fővel van jelen, így a képviselő-testület közmeghallgatása határozatképes.
A közmeghallgatás tárgya:
1. Beszámoló az önkormányzat 2023. évi tevékenységéről.
Előadó: Básthy Béla polgármester.
Básthy Béla elsőként köszönti a hivatal munkatársait és megköszöni az egész évi munkájukat: dr. Zalán Gábor jegyzőnek, dr. Nagy Edina aljegyzőnek, Németh Ildikó városüzemeltetési osztályveze-tőnek, dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezetőnek, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezetőnek, Fekete Balázs fejlesztési irodavezetőnek valamint Bertók Sándor főépítésznek. (Külön köszöni főépítész úrnak, hogy Zalaegerszegről azért jött el, hogy a mai köz-meghallgatáson jelen lehessen.)
Ugyancsak név szerint köszönti az önkormányzat intézményeinek vezetőit: Pócza Zoltánt a Juri-sich-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatóját, Révész József a Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár igazgatója távollétében Lajos Tiborné igazgató helyettest, Raposa Helgát a Kőszegi Szociális Gondozási Központ vezetőjét, Kövesdi Gábornét a Meseváros Óvoda igazgatóját, valamint Eső Attilát a Kőszegi Városüzemeltetési Kft. ügyvezető igazgatóját. Megköszöni az intéz-ményvezetők éves munkáját is.
Lehet, hogy bátor dolog volt részéről a mai közmeghallgatás tárgyát feltenni a plakátra, de ő mégis csak szeretne néhány dolgot felvillantani az önkormányzat 2023-as évéről.
Azt gondolta ugyanis, hogy a mai közmeghallgatáson legyenek fontosabbak a lakosság által felte-hető kérdések. Emlékezete szerint a tavalyi közmeghallgatáson – amikor a városban zajló projektek-ről számolt be – ez a lakosság részéről kritikaként hangzott el.
A 2023-as évnek nem túl jó kilátásokkal vágtunk neki. A háború és a szankciós intézkedések már tartottak. Ezek következményei a költségvetésben is érezhetők voltak, miközben próbáltunk – mint mindig – takarékos költségvetést összeállítani. A béreken minimális emelést hajtottunk végre, ezzel párhuzamosan pld. a jegyző úr a hivatal létszámát lecsökkentette 52 főről 49 főre.
Most nem menne bele a költségvetés minden részletébe, de azt szeretné megköszönni a város la-kosságának, hogy a nem éppen „kellemes” kommunális adó felemelését tudomásul vették és befizet-ték. Az ebből befolyt összeggel próbálták – legalább év közben – a városüzemeltető kft. finanszíro-zását kipótolni, hiszen a lakosságtól a legtöbb jelzés és feladat az ő munkájuk felé irányul.
Év elején nagyon tartottunk – joggal – az energia költségektől, számos intézmény le is volt zárva az I. negyedévben. Az a 130 millió Ft, amit az önkormányzat az államtól kapott nagy segítség volt – meg az is, hogy mindenki tudomásul vette a körülményeket. A szándék az, hogy idén télen ne kell-jen ilyen bezárásokkal szembesülni.
A cél az, hogy a korábbi évek működési színvonalának a megtartása mellett keressük a további lehetőségeket és tartalékokat érjünk el.
Általánosságban elmondható, hogy az intézmények – vagy átmeneti vagy tartós – létszámhiány mellett végezték el a feladataikat. Vagy azért, mert nem volt kit alkalmazni, vagy más ok miatt. A művelődési központban pld. fél évig nem volt műszaki munkatárs, és jelenleg is kettő helyett csak egy fő van. Nyilván ennek vannak megtakarítási előnyei is, de az intézményben dolgozók ez miatt kénytelenek extra munkát végezni.
Az év közben folyamatosan pályázunk a működési kiadások tekintetében is. Erre vonatkozóan vannak rendkívüli pályázati lehetőségek (pld. a REKI támogatás ilyen), de kapunk a béremelés többletkiadása miatt is plusz támogatást.
Reménykedünk még abban, hogy az iparűzési adó miatt is kaphat még Kőszeg városa kiegészítő támogatást, mert nagy szükség lenne rá.
Az intézményvezetők közül van, akivel minden hét azonos napján találkozunk, van akivel igények szerint vagyunk kapcsolatban. Az óvodák tekintetében kicsit nehéz szívvel vágtunk neki szeptem-berben a nevelési évnek, mert az új törvényi szabályozás miatt 4 óvónő ment el, de ez is rendező-dött, jelenleg már csak egy óvónő hiányzik és a pedagógiai aszisztenst is sikerült pótolni.
A Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár tekintetében azt gondolja, hogy helyes döntése-ket hozott meg a képviselő-testület, míg végül 2022. február 15-el beintegrálta a kőszegi levéltárat a korábban összevont múzeum és a könyvtár intézményébe. Ő biztos abban, hogy ha ezt nem lépte volna meg a város, ma már nem lenne levéltár Kőszegen, ugyanis a teljes levéltári anyag is Szombat-helyre került volna. Természetesen ez kiadással is jár az önkormányzat számára, de az mindenképpen siker, hogy itt maradhattak a város alapítása óta itt lévő levéltári dokumentumok.
Az intézmény mindennapi működésében nagy változás várható, ugyanis a Hősök Tornya egy sike-res pályázatnak köszönhetően fel lesz újítva és az előkészítő munkálatok már el is kezdődtek. Ezzel kapcsolatban sok feladat vár a dolgozókra: a kiállítótermeket ki kell pakolni, stb. De nem titok, hogy a Hősök Tornya felújítása „egy nagy lavina csupán első hógolyója”. Nem kis ambíciója ugyanis és szándéka szerint azt szeretné elérni, hogy a mellette lévő két, állami tulajdonú épület is legyen fel-újítva. És mivel erre vonatkozóan pályázatok nincsenek, mindezt direkt Kőszegre célzott állami támogatásból lehet csak elképzelni, amelyet ő minden lehetséges helyen forszírozni fog.
A Városüzemeltető Kft. élén Eső Attilának letelt az első éve új igazgatóként. Igazgató úr új habi-tust és hozzáállást képvisel a korábbiakhoz képest, új kerékvágások alakulnak ki, amelyek nem azo-nosak az előző időszakéval. Köszöni a város karácsonyfájának a kiválasztását és a Fő téren való felállítását.
A cég tevékenységében folyamatos problémát jelent a folyékony hulladék szállítása. Próbáltak új eszközöket is beszerezni, de az még messze van attól, hogy egy teljesen új géppark álljon rendelke-zésre. Új adónem is került bevezetésre a szippantásokra vonatkozóan. A folyékony hulladék témakö-rében ő levélben kereste meg V. Németh Zsoltot, országgyűlési képviselőt, az Energiaügyi Miniszté-rium víziközmű-ágazatért felelős államtitkárát, amelyben több javaslatot is megfogalmazott. Első-ként azt, hogy legyenek pályázatok a szolgáltatás megfelelő elvégzéséhez, másrészt felvetette: he-lyes-e hogy ez a szolgáltatás az önkormányzatok feladata, nem lenne-e jobb a folyékony hulladék szállítását a viziközmű vállalatokra bízni.
A városüzemeltető kft. számára az idén nagy kihívást jelentett a zöldfelületek gondozása a sok eső miatt. Intenzív és sok munkát jelentett az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok kezelése, tulajdonképpen ez lett a társaság fő tevékenysége. De már nemcsak az üres ingatlanok hasznosítása a cél, mert 2020. óta módosult az önkormányzati rendelet és ad lehetőséget a lakáscserékre. Amennyi-ben egy bérlőnek van cserepartnere, akkor ez könnyebben megy, hiszen az mindkét félnek jó. Ezért az önkormányzat támogatja ezeket a cseréket, bár sok munkával jár. Általános tapasztalat, hogy 20-30 éves bérleti jogviszony után sokszor egyedül marad a bérlő, ezért is hasznos lehetőség a lakáscse-re.
A vagyongazdálkodás terén sikerült az értékesítési céljainkat teljesíteni. Ebben nagy lépést jelen-tett a Kőszegfalva határában lévő Readiness telkek eladása, amelynek már befolyt a vételára. (Kö-szöni ebben főépítész úr és a jogtanácsos munkáját is.) Így kilátás van arra, hogy szabályozott együttműködésben történhet ennek a területnek a hasznosítása. Szerencsére tavaly az önkormányzat már elkezdett utat építeni erre a részre, abban a reményben, hogy szükség lesz rá. Ez az út az Almafa rendezvényház és mezőgazdasági területek megközelítését is szolgálja, ugyanis addig a telkeken történt a közlekedés.
Az mindig egy külön mérlegelés döntése, hogy ha megürül egy lakás, azt értékesítsük-e vagy fel-újítsuk. Általában abban a társasházban, ahol több önkormányzati lakás van, ott megtartjuk, vagy ha jó állapotú a társasház akkor is, mert ez esetben nem kell attól tartani, hogy a társasház közös felújí-tása komoly összeget igényelne.
Az önkormányzat nagyon régen nem adott el lakást bérlő számára, ez nem is igazán kívánatos, mert a vételár megérkezése az önkormányzat számlájára nagyon elhúzódhat a hosszú törlesztőrészle-tek miatt.
Egyébként az ingatlanértékesítéseket tekintve: ha az önkormányzat üres bérlakásokat hirdet meg eladásra, a facebookon, gyakran kritikát fogalmaznak meg a hozzászólók a lakások nem túl vonzó állapotára vonatkozóan. Ennek ellenére eddig valamennyi lakást sikerült értékesíteni, emlékezete szerint csak egy olyan van, ahol felmerült a vételár csökkentése.
Van egy különleges tétel a társasházak között, ez a Rákóczi u. 78. alatti, vegyes tulajdonú társas-ház, amely rengeteg munkaórát és feladatot adott a városüzemeltető osztálynak és az ingatlankeze-lőnek is. Mindenki ismeri a ház problémáit. A korábbi közös képviselő lemondott, nemrég szerencsé-re sikerült találni egy újat, aki nagyon felkészült és kihívásnak tekinti az ilyen ügyeket. Úgy néz ki, hogy a ház 3 nagy problémája közül kettőt sikerült megoldani. A kémények kibélelése megtörtént, a villanyóra kiépítése is hamarosan megtörténik. Korábban nehéz helyzet adódott, mert amikor a lakók megkapták a villamos fűtőtesteket, akkor felment az áram ára. Remélhetőleg meg fog oldódni min-den, de sokat kell még dolgozni rajta.
A Kőszegi Szociális Gondozási Központban évről évre egyre nehezebb a szakképzett munkaerő megtalálása. A nyáron már olyan helyzet adódott, hogy meg kellett emelni a dolgozók fizetését, azaz plusz juttatást kellett adni azért, hogy senki se menjen el és az intézmény stabilan el tudja látni a feladatát. A szándék az, hogy a Máltai Szeretetszolgálat részére átadjuk az idősek otthonát. Ezzel párhuzamosan a hajléktalanok átmeneti szállásként történő működtetését megszüntetjük. Ennek oka az, hogy egyrészt örömtelien csökkent a hajléktalanok száma, másrészt a hajléktalan szálló jelenlegi fenntartása nagyon jelentős összeget, mintegy 60 millió Ft-ot igényel az önkormányzat helyi adó bevételeiből és ezt nem tudjuk vállalni. Ez az ellátási forma megszűnne tehát, de ez nem jelenti azt, hogy az ügyfelekkel, azaz a rászorulókkal nem foglalkoznánk tovább. Az is felmerült, hogy esetleg szociális lakásokban helyeznénk el őket – akár közösségben is – mert még az is olcsóbb lenne az önkormányzatnak, mint folyamatosan dolgozókat alkalmazni, akik velük foglalkoznak. Nem az a cél tehát, hogy a hajléktalanok az utcára kerüljenek, de 24 órás felügyelettel nem fogjuk „őrizni őket”, mint eddig. Abban, hogy milyen ellátási módok jöhetnek még szóba, számítunk – bár nem megvaló-sítóként - a tapasztalattal rendelkező partnereinkre is. Raposa Helga intézményvezető asszonynak nagyon nagy feladatai voltak ebben, rengeteg ellátási módot néztünk meg.
A hajléktalanok egy része meg fog jelenni a szenvedélybeteg és pszichiátriai betegek nappali fog-lalkoztatását végző karitásznál - amely így még akár több normatívát is jelenthet. Ez egy teljesen új ellátási forma lesz Kőszegen – bár szállást nem nyújt.
A Máltai Szeretetszolgálat belépésével remélhetőleg stabilizálódik az idősellátásunk, a megmaradó területeken pedig az az elgondolásunk, hogy – pályázatok segítségével – ne szűküljön, hanem inkább bővüljön a szolgálatások palettája. A végleges megállapodás még nem született meg a máltaiakkal, ugyanis még két minisztériumnak rá kell bólintania az elgondolásra. Tudni kell azt is, hogy a máltai-ak feltételül szabták, hogy melegítőkonyhát üzemeltetnének a Dózsa György utcában, ezért ezt ki kellene alakítani. Ahol korábban működött, azt csak nagyon nagy költséggel lehetne felújítani, ezért az vetődött fel, hogy a jelenlegi irodai szárny helyén lenne kialakítva. Ez azt is jelenti – ami a máltai-ak részéről elvárás is -, hogy a családsegítő szolgálat ki fog költözni és előre láthatólag a Kossuth u. 3-ba fog áttelepülni. 2024-ben tehát a legnagyobb változások a szociális területen várhatók.
A védőnők 2023. július 1-től átkerültek a Markusowszky kórházhoz. A munkájukhoz a háttér to-vábbra is biztosított, mert az egészségházban az ingatlanhasználatot természetesen biztosította a számukra a város. Ha esetleg később arra kerülne sor, hogy mégis visszatérjenek, arra is nyitott lenne a város.
Az egészségügy területén már az év elején is ismertek voltak a várható kilátások – ahogyan ő akkor már egy Kőszeg és Vidéke cikkben megfogalmazta. Azóta véglegessé vált, hogy az ügyelet 2023. december 1-től kerül át a mentőszolgálathoz. Információi szerint, ahol már jelenleg is az új rendszer szerint működik az ügyelet, a háziorvosok számára megkönnyebbülés, hogy este 10 óra után már kiszámíthatóan vége az ő feladatuknak.
A házi gyermekorvosi ellátással kapcsolatban ismert a jelenlegi helyzet. Mindenkinek köszöni, aki az egész év folyamán közreműködött az ellátás megszervezésében. A 2. gyermekkörzetet elvállaló doktornőnek végül a képviselő-testület a próbaidő alatt mondott fel. Ő kérte jegyző úr intézkedését, hiszen a doktornő a próbaidő felét sem töltötte Kőszegen, de azért annyi haszna volt az ittlétének, hogy a nyári hónapok alatt a helyettesítés meg volt oldva. A jövőben a kőszegi gyermekorvosi praxi-sok a kiemelt támogatottságú kategóriába lépnek, ami azt jelenti, hogy 10 millió Ft-ot is meghaladó támogatottságban is részesülhet a pályázó, ami talán növeli majd a vonzerőt.
Rengeteg projekt zajlik Kőszegen, ezeknek csak egy részét bonyolítja le az önkormányzat. 2023-ban elkészült az új mentőállomás és a hozzá vezető út is, amelynek nyomvonala az újonnan elneve-zett Zrínyi Miklós utcát érinti.
Lezárult a TOP CLLD projekt, amelynek utolsó része volt a kőszegfalvi klub felújítása. Az előze-tes egyeztetések alapján a helyiségeket a Kőszegfalvi Baráti Kör birtokolná, jelenleg folyik az erről szóló megállapodás összeállítása.
Elkészült az új temető, sikerült hozzá valamennyi használatbavételi engedélyt is beszerezni, továb-bá különböző eszközbeszerzéseket végrehajtani. Közben a képviselő-testület lefolytatta a szolgáltató tekintetében a közbeszerzési eljárást. Egy új szolgáltató, a Rózsakereszt Kft. fogja megkezdeni a működését Kőszegen. Most a jelenlegi szerződés felbontási szakaszában vagyunk.
A nem önkormányzati fejlesztések közül kiemelkedik a vízügyi igazgatóságnak a Gyöngyös patak új mederkeresztmetszetét helyreállító projektje. Ennek következtében a bezárt hulladéktelep rekulti-vációja is megkezdődhetett.
Újabb csapadékelvezetési fejlesztési elképzelések tervezése zárult le egy vármegyei projekt kereté-ben, ahol sikerült elérni, hogy Kőszeg jelentős részt kaphatott. Ugyancsak elkészültek a Vasfüggöny Kerékpárút tervei.
Az új projektek közül a Hősök Tornya felújításáról már volt szó, elkezdődött a Jurisics Miklós Ipa-ri Park 2. üteme is. TOP Plusz forrásból elkezdődött a két általános iskola (Balog és Bersek) energe-tikai korszerűsítése is. Személy szerint maga is sokat lobbizott azért, hogy a tankerület projekt listájá-ra is felkerülhessen kőszegi általános iskola. Főleg a Balog iskolára ráférne további korszerűsítés. Így együtt: az önkormányzati és a tankerületi projektek révén jelentős előrehaladás érhető majd el az iskolák állapotában.
Beadott pályázat, de forráshiány miatt egyelőre még várakozó állapotban van a Rákóczi utcának az un. „sarki kocsmától” kezdődő része. Ugyancsak tartaléklistán van a Pék utca és a Várkör egy szakaszának a megújítása.
Kőszegen politikai aktivitást is kiváltott a kerékpáros élménypálya építésének a szándéka az Al-pannónia központ északi részén. Ez a kerékpáros pumpapálya közvetlenül a Bersek utca melletti zöld részen lenne. Természetesen nem kellene a fenyvest kivágni hozzá, csupán két kiszáradt fát. Az elképzelést a „Kőszeg középpontban” elnevezésű facebook oldal támadja nagyon, az is napvilágot látott, hogy „politikai játszótér” létesítéséről lenne szó. Az oldal célkeresztjében - elnevezésével ellentétben – nem a város, hanem a kőszegi polgármester áll.
Ugyancsak van beadott pályázat az Óház felújítására, remélhetőleg az is sikeres lesz.
Ismert tény az is, hogy 2022-ben forráshiány miatt leállítottak számos állami projektet, kivéve azo-kat, amelyeknek már nyitott építési naplója volt. Ennek két Kőszeget érintő projekt is áldozatául esett: az egyik az M87-es új út építése volt, amely akkor racionális döntés volt. Azóta viszont öröm-teli hír, hogy a Szombathelyt elkerülő szakasz és a kőszegi új 87-es útnak – immár együtt - elindulha-tott az újratervezése, azaz a kiviteli tervek elkészítése.
Kilátás van arra is, hogy a szintén leállított intermodális csomópont projekt is folytatódhat -amennyiben az EU-s pénzek megérkeznek. Erről tudni kell, hogy a vasútállomás oldalán lévő rész-nek a jelenleg már a minisztériumhoz tartozó, volt NIF Zrt. volt a projektgazdája, hiszen konzorciu-mi szerződés keretében valósulna meg a csomópont. Sokan nem értik, miért kellett hidat építeni egy nem létező átkelési lehetőséghez, pedig őt az államtitkár úr is megerősítette abban, hogy jó érv lesz az egész projekt újraindításában az, hogy nem lehet a vasútállomás körüli területet a jelen állapotá-ban hagyni és éppen ezért – többek között - ez a torzó lesz az indoka annak, hogy az intermodális csomópontot nem lehet levenni a napirendről.
Sok a félelem azzal kapcsolatban is, hogy a vasútállomás előtt hogyan fog működni a lámpás cso-mópont. Ezzel kapcsolatban elindítottunk egy lobbit, arra vonatkozóan, hogy a Cáki utat és a Pogá-nyi utat hogyan lehetne összekötni (nagyjából a „Markovicsék” telekhatáráig) és ennek megkezdő-dött a tervezése is. A cél az, hogy a Szombathely-Kőszeg közötti forgalom egy része – a csomópont érintése nélkül - erre terelődjön át, azaz továbbra sem a magyar közút által elutasított körforgalmat szeretnénk, hanem azt, hogy hogyan lehet alternatív, új utakat kialakítani és ezzel együtt új területe-ket feltárni. Ő azt gondolja, hogy ez jó irány.
A nem önkormányzati fejlesztések közül kiemelkedik az IASK campus építése a volt MÁV árva-ház területén. Az elmúlt néhány hónapban megfigyelhető volt, hogy a korábbiakhoz képest leállt a munka, nincs mozgás. Ő ma beszélt Miszlivetz professzor úrral, aki tájékozatta arról, hogy az átme-neti leállást az épület áttervezése indokolja. Az eredetileg 12 milliárdos fejlesztésre már amúgy is történt emelés. Professzor úr tájékoztatása szerint a jövő évben folytatódnak a munkák.
Az egyházmegyei fejlesztések is rendben haladnak, örülünk ennek mindannyian.
Elkészült a Borostyánkő Gyermekotthon a Kórház utcában.
Létrejött a Wienerberger Zrt. és az önkormányzat közötti telekcsere, melynek nyomán a város a cég volt agyaggödrét kapta meg, amely a jövőben inert hulladéklerakókéntszolgálhat. A jövő év elején lezárul a Wienerberger Zrt. fejlesztése is és Grüll Tamás igazgató szerint Európa legnagyobb áthidaló gyára jön létre Kőszegen. Remélhetőleg ez magasabb összegű adóbevételt is hoz majd a város számára.
Lezajlott a Lóránt Gyula Emlékév, amellyel megünnepeltük Kőszeg híres futballistájának a 100 éves születésnapját.
Schey Fülöpről utcát nevezett el a város és van már újra Zrínyi Miklós utca is.
Két új sportegyesület is alakult 2023-ban: a Kőszegi Atlétikai Egyesület és a Kőszegi Dance Jam Táncművészeti Egyesület. A sportban is szép sikereket értek el a kőszegiek: Hámori Luca ökölvívó-nak, Hóbor Zalán triatlonosnak és Budai Flóra ökölvívónak ezúton is gratulál a szép eredményekhez, de sok más sportolónak is.
Végül megköszöni az év során, a lakosságtól érkezett „felvetéseket, szemrehányásokat, követelő-zéseket és türelmetlenségeket”, amelyeket megfogalmaztak az önkormányzat felé akár védett csa-tornákon, akár a nagy nyilvánosság előtt – mert ez sokat segítette a munkájukat.
Köszöni a figyelmet és ezután lehetőséget ad kérdések és hozzászólások megtételére.
Kérdések és hozzászólások:
Kámán Zoltán szeretné ha polgármester úr a részletesen ismertetné a kerékpáros pálya építésével kapcsolatban, hogy miről is van szó.
Básthy Béla elsőként arra utal, hogy az önkormányzat és a Kőszegi Kerékpáros Egyesület között már régóta együttműködés áll fenn. Ennek fő fókusza az, hogy végre sikerüljön a bicajosok régi kívánsága és a Kőszegi-hegységben is létesülhessen kiépített és hivatalosan is engedélyezett kerék-páros pálya (single trail ösvényrendszer).
Ez eddig még sajnos nem sikerült, a különböző hatóságokkal és szervekkel folyamatban van erről az egyeztetés. Ebben a körben a Kőszegi Kerékpáros Egyesület (Katona Szilveszter vezetésével), a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség és az Őrségi Nemzeti Park, valamint az erdészet vesz részt. Ezt az elképzelést Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság államtit-kára is támogatja. Tőle jött az a megkeresés, mely szerint kerékpáros pumpapálya létrehozására pályázatot lehet benyújtani államitikárságukhoz, 50%-os támogatottsággal.
A kerékpáros pumpapályán tulajdonképpen tekerés nélkül, a test súlypont áthelyezésével lehet ha-ladni. Miután az államtitkár úr tájékoztatást adott arról, hogy 75%-os intenzitású pályázat is elkép-zelhető – annak sem kevés az önrésze – Katona Szilveszterrel együtt elkezdtek helyszínt keresni az ügyességi pályának. De ezt a pályát egyébként minden korosztály használhatja, a gyerekek rolle-rozhatnak is rajta.
A helyszínt tekintve ő azt gondolja, hogy az Alpannóniás terület a lakóknak jó lesz, mert bár nap-pal várhatóan gyerekzsivajtól hangosabb lesz a környék, viszont az éjjel meg halkabb lesz. Az ottani „éjszakai életet” szeretné az önkormányzat kicsit kontrolálni, mert sokszor mulatságok színhelye az a park, így a pályával az éjszakai nyugalmat is biztosítani lehet.
Egyébként az eredeti, Alpannonia játszótér létesítésekor is volt arról szó, hogy egy kerékpáros BMX pálya épüljön.
A tervek szerint az épülő pumpapálya 350 m2-en lenne leaszfaltozva, zöld foltokkal ritkítva. Aki ismeri a területet, annak érthető, hogy hol lesz pontosan: a három szalonnasütő hely körül 1 szűnne meg, amely a Bersek utcához van közelebb, a felette húzódó fasor is megmaradna. A pálya terve 3-4 fát érint majd.
A helyszínt tekintve Katona Szilveszterrel végignéztek még 4-5 lehetséges területet. Ilyen volt a tűzoltólaktanya melletti kis játszótér, a Malomárok belső része, a Csónakázó tónál lévő nagy, zöld egybefüggő terület. Úgy gondolták, hogy utóbbit kár lenne erre feláldozni, mert azt esetleg másképp lehetne hasznosítani. A kiválasztott helyszín azért is szimpatikus a kerékpárosoknak, mert a hegyre való bicajozás előtt vagy utána levezetőként is szolgálhat a pumpapályán való végighaladás. De a részleteket Katona Szilveszter tudna többet mondani.
Kappel Gyula a városüzemeltető kft. igazgatójától, Eső Attilától kérdezi: a Csőszház utca tekinte-tében várható-e változás a hóeltakarítás szempontjából?
Eső Attila szerint a Csőszház utca betonburkolata miatt a sózás nem működik, csak a zuzalékos szórást lehet alkalmazni. Emlékezete szerint ez lakossági fórumon is elhangzott. De ezt nem tudják elvégezni első körben, mert a hótisztítás során előnyt élveznek a fő közlekedési utak és a belváros.
Kappel Gyula nem azt kifogásolta, hogy miért nem a Csőszház utcában kezdik meg a hóeltakarí-tást. A kérdése arra irányult, hogy az idén lesz-e ebből valami? Az érthető, hogy nem lehet sózni, de eddig az utcájukban még nem volt síkosságmentesítés és a 3 cm-es hó ottmaradt az úton, mert nem is lehet hova eltolni. Annyira síkos volt az utca, hogy le lehetett csúszni az utca tetejéről az aljáig. Erről fotót is küldött igazgató úrnak. A sofőrök pedig azt mondták neki, hogy nincs sem idejük, sem felhatalmazásuk arra, hogy visszamenjenek a telepre és só helyett zuzalékkal felszórják az utcát. Ő már ezt jelezte Kovács István igazgató úrnak is. Mi fog történni, ha 10 cm-es hó fog esni? Gondol-kodott-e erről igazgató úr? Egyébként igazgató úr telefonon nem érhető el. A kollégái rendkívül segítőkészek, de semmire sem tudnak válaszolni. Mintegy 26 e-mailt küldött igazgató úrnak, egyre sem kapott választ.
Eső Attila szerint, aki őt keresi, meg is találja. Emlékezete szerint Kappel Gyulától egy e-mailt ka-pott, arra pedig válaszolt is.
Kappel Gyula pedig állítja, hogy ő 26-ot küldött, amit bizonyítani is tud.
Básthy Béla szerint van még hasonló utca a városban: ilyen a Mélyút, a Hadik András utca és a Gesztenyefa utca egy része, sőt a Hermina utcát is csak zuzalékos szórással lehet majd letakarítani. Így az üzemgazdasági szempontok jobb arányt mutatnak majd. A hóeltakarítást el kell végezni, erre tehát valamilyen megoldást kell találni.
Jakatics István visszatér arra, hogy január 1-től beindul az új temető üzemeltetése. Sokan felvetet-ték, hogy az ahhoz vezető út nagyon hepehupás. A városgondoság markolóval lehúzta ugyan az út felületét, de a gödrök ott maradtak. Le kellene hengerezni és ráhúzni egy másik réteget.
Básthy Béla szerint az új temető építésével előtérbe került a Lóránt Gyula utca állapota is, amely nyilván egyre több embernek jelent problémát. Az ő kérése volt, hogy a városüzemeltető kft. próbál-jon kikísérletezni egy olyan alternatív technológiát az útburkolatok stabilizálására, amely az önkor-mányzat finanszírozási feltételeihez közelebb van, mint a teljes aszfaltburkolat, mert nagyon drága. Ez most jelenleg kísérleti stádiumban van.
Egyébként sokan kérdezték, hogy miért éppen a Postásrét utca kapott felületi zárást. Ennek az volt az oka, hogy előtte abban az utcában zuzalékos útjavítás volt, ami már azt kezdte mutatni, hogy az nem lesz elég. Ezért került rá az a bizonyos bazaltzuzalékos réteg. Megjátjuk, hogyan viselkedik ez a felület télen. Mindez tehát kísérleti stádiumban van.
De azt is fontos kiemelni, hogy vízelvezetés nélkül nem lehet az utak állapotán markánsan változ-tatni. Jó lenne a Lóránt Gyula utcára állami támogatást szerezni, de erre egyelőre nincs lehetőség.
Jakatics István elnézést kér, a kifejezésért, de sajnos az az utca olyan állapotban van, hogy „a ha-lottak fel fognak ébredni a zötykölődéstől”. A másik probléma pedig az, hogy a Vízműtől a temető-ig tartó szakasz teljesen bozótos, szinte őserdő, ami a belátást is akadályozza.
Fekete Balázs jelzi, hogy a jelzett szakasz az Őrségi Nemzeti Park tulajdonában van.
Básthy Béla kéri, hogy legyen ez jelezve a nemzeti park igazgatóságnak, mert az úton a belátható-ságot biztosítani kell.
Sárközi Antalné elsőként arra utal, hogy az elmúlt vasárnap az evangélium arról szólt, hogy te-gyünk meg mindent a hátrányos helyzetű emberekért, amit megtehetünk. Ezzel sajnos ellenkezik a Kőszeg és Vidéke híre, mely szerint a kőszegi képviselő-testület a hajlék nélkül maradtak szállóját megszünteti.
Ez az ellátási forma kezdetben éjjeli menedékhelyként - éppen 30 éve - kezdte meg a működését. Básthy Tamás akkori polgármester úr adta a feladatot nekik (az akkori szociális osztálynak), hogy pályázzuk meg az un. Csingilingiben (Kiss János u. 31.) az éjjeli menedékhelyet a Népjóléti Minisz-tériumban. A pályázat sikeres lett. Egyetlen főállású alkalmazottal, később egy 4 órás kisegítővel működött. Kövér Tihamér volt az éjjeli menedékhely első vezetője, aki nagyon emberségesen látta el a feladatát. A közben megalakult karitász ünnepségeire is mindig elkísérte a szépen felöltözött lakó-kat.
Tudomása szerint azóta nem is került ki senki Kőszeg város közterületeire.
A szociális ellátási formák bevezetésében mindig élen járt Kőszeg. A házi szociális gondozást is az elsők között vezettük be. Majd ugyancsak elsőként alakították ki Vas megyében a Sáncárok u. 36. alatt – dr. Monszport Mária főorvosnő kezdeményezésére – a hetes idősek otthonát. Ez azért volt jelentős ellátási forma, mert nem kellett az idős rászorulóknak végleg elhagyni az otthonaikat, hétvé-gén, ünnepnapokra hazamehettek. Hogy a Dózsa György utcai intézményben miért alakult át szociá-lis otthonná ez a sokkal korszerűbb forma, azt ő nem tudja. Ez sajnos visszalépés, mert az ellátottak arra vannak ítélve, hogy csak egy ágy, egy éjjeli szekrény, egy szék és egy tévé van a használatukban – a közösségi tereken kívül. (Ezt személyesen is azért tudja, mert sokat jártak a karitásszal az idősek otthonában.)
Az nem tudja, hogy a Sáncárok u. 36. alatti épülettel mi a terv. Azonban egy kisebb létszámú éjjeli menedékhelyre a városnak továbbra is szüksége lenne. Az elképzelhetetlen, hogy Szombathelyre vigyék be a kőszegi hajléktalanokat. Ez nem fogadható el. Örömmel hallotta, hogy januárban újra napirendre kerül a kérdés, mert bizonyára a képviselő-testület is szeretné a jó megoldást.
Raposa Helga is említette a cikkben, hogy volt olyan időszak, amikor „kullóval vitték be a hajlék-talanokat a szállóra”. De volt hova bevinni őket. Akinek most esetleg valamilyen helyet találunk, az rendben van, de mi lesz azokkal, akik közben válnak hajléktalanná? Jöhetnek nagyon kemény telek. Ha mi otthon fázunk, magunkra húzunk még egy takarót, de a legborzasztóbb az, ha valaki a szabad ég alatt megfagy a hidegben.
Raposa Helga is visszatér az előzményekre. Akkoriban az éjjeli menedékhely létrehozása kötelező feladat volt, ezért is jött létre a Kiss János utcában, a Sáncárok u. 36. alatt pedig az idősek átmeneti gondozóháza működött. Azért került benyújtásra a pályázat, mert mind a két ellátási forma kinőtte az intézmény kereteit. 20 fős volt az idősek átmeneti gondozóháza, 6 hónapig lehetett benne tartóz-kodni, utána tartós elhelyezésbe kellett volna mennie az ellátottaknak.
Ezt soha nem tudták tartani, ellenőrzések kapcsán folyamatosan kapták az észrevételeket és kevés volt a férőhely is. Az éjjeli menedékhely is azért alakult át hajléktalan szállóvá, mert nem úgy műkö-dött, hogy reggel kimentek belőle a hajléktalanok, este pedig visszamentek, hanem egész nap ott tartózkodtak. Mindez a nappali melegedővel együtt tudott megvalósulni a Sáncárok u. 36. alatt. Ráadásul kistérségi többletnormatívát is le tudtak hívni ezeknél az ellátási formáknál, ezért került átminősítésre mindkét ellátási forma.
Az már a sors fintora, hogy mire a város elnyerte a pályázatot (2003-2004-ben) kikerült a jogsza-bályból mind az idősek, mind a hajléktalanok átmeneti gondoskodásáról szóló kötelezettség. Ennek ellenére közel 20 évig a kőszegi önkormányzat gondoskodott mindkét bentlakásos intézményi forma fenntartásáról.
Nem véletlenül azt mondja ki a jogszabály jelenleg, hogy 30 ezer fő feletti településen – általában megyeszékhelyeken - kötelező a gondoskodás a hajléktalanokról. Látszanak ebben társadalmi fo-lyamatok is. Látni és tudni kell, hogy egy 10 fős hajléktalanszállóhoz is pontosan annyi személyzet kell, mint egy 50 főshöz, csak éppen az állami normatíva kevesebb. Akkor is 30 éjszaka van egy hónapban, 365 éjszaka egy évben – és ehhez személyzetet kell biztosítani.
Sárközi Antalné szerint lehetetlen helyzet ez.
Raposa Helga folytatja. A hajléktalanokat nem hagyhatjuk egyedül, éjszakai felügyelet nélkül a szállón. Igen, valóban volt olyan időszak, amikor „dübörgött” a hajléktalanellátás, még a konyhában matracokon is feküdtek a földön. Igen, mindig is gondoskodtunk róluk, de azért az valahol büszke-séggel is eltölt bennünket, hogy jelenleg 33 helyett 15 hajléktalan van.
Valószínű, hogy a többi vas vármegyei város is így van ezzel, mert valóban csak Szombathelyen van alvási lehetőség a hajléktalanok számára. Sokat gondolkodtunk erről, ezért is született meg a javaslat a képviselő-testület felé a megszüntetéséről.
A másik indok pedig a szakemberhiány, ami az idősek otthonára is vonatkozik. Mert ha nincs sze-mélyzet, akivel az ellátást a jogszabályok által előírt módon biztosítani tudjuk, akkor ez is nagyon nehéz történet. Most éppen két fő megy nyugdíjba a hajléktalan szálló területéről. És a Kőszegi Szociális Gondozási Központ kis intézmény. Ha egy 50 fős intézményből elmennek 6-an nyugdíjba, akkor még mindig ott maradnak 44-en és átcsoportosítással megoldható az ellátás. De egy kis intéz-ményben, ahol egy dolgozó van éjszakára beosztva, egy meg nappalra, akkor ezt nagyon nehéz pótolni. És januártól azért fognak túlórázni a kollégái, hogy az április végéig tartó krízisidőszakot le tudják fedni felügyelettel.
Természetesen keresik a megoldásokat, mert különben már a júniusi képviselő-testületi ülésen is ki lehetett volna mondani, hogy december 31-i időponttal szűnjön meg a hajléktalan szálló, ami úgy szintén 6 hónapot jelentett volna. De a számukra mindenképpen fontos volt, hogy ezt a téli krízis időszakot biztosítani tudják az ellátottak részére. Akik természetesen már tudják ezt, mindenki tájékoztatva lett a változásokról. A következő krízisidőszakig pedig van még idő a megoldás kidol-gozásáig.
Básthy Béla jelzi, hogy az éjjeli menedékhely ellátáson is gondolkodtak.
Raposa Helga szerint azt tudni kell, hogy annak a beindítása egy teljesen más eljárási folyamat, a hatóságok nem adnák meg az engedélyeket automatikusan. A Sáncárok utcai épület infrastruktúrá-jánál akadna meg a dolog. Mert bár furcsa, hogy jelenleg működik benne egy bentlakásos ellátás, a vezetékek, a hálózatok stb. miatt nem kapna működési engedélyt, vagy legalábbis olyan feltételek-kel, amit nem tudnánk teljesíteni. Ezért gondolnak a nappali melegedő esetében is más helyszínen, mert annak nem a Sáncárok utcai épület lenne a legoptimálisabb helye.
Básthy Béla szerint érdekes, amit intézményvezető asszony elmondott. Annak idején egy kedvező pályázati lehetőségre reagált a város, aminek a fenntartása aztán kistérségi szinten is nagyon kedvező finanszírozású volt.
Aztán átkerültek a súlypontok más településekhez. A Kőszegnél jóval kedvezőbb anyagi helyzet-ben lévő vasi városok (Celldömölk, Sárvár, Körmend) sem tartanak fenn ilyen ellátást. Most az a lényeg, hogy hogyan tudunk segíteni a rászorulóknak, hogyan tudunk megoldást találni. Nyilván nem arról szól ez a kérdés, hogy hány forint egy élet, de az, hogy 1 főre az eddig állapot fenntartása 4 millió Ft-ba kerüljön – ez helyett mást kell kitalálni. Ő számít mind a Máltai Szeretetszolgálat, mind a karitász tapasztalatára, tudására. Egyértelmű, hogy a régi utakon nem tudunk menni, új utakat kell keresni.
Raposa Helga is a Máltai Szeretetszolgálatra utal, amelynek számos intézménye van országszerte. Ők is úgy ítélik meg, hogy örülni kell, ha van ilyen ellátás, de ne azért legyenek hajléktalanok, mert van hajléktalanszálló.
Sárközi Antalné szerint pedig azért sajnos lesznek még hajléktalanok.
Básthy Béla végül ismét arra utal, hogy nem szerencsés fenntartani egy bizonyos kapacitást, mert nem biztos, hogy ki lesz használva. Kérdés, hogy tudunk-e olyan partnerségi formát találni, amely a megoldáshoz vezet. Ezeknek az embereknek nem ellátási forma kell, hanem menedék. Azt, hogy hogyan tudjuk ezt majd kezelni – erről még sokat kell beszélni.
Dr. Zalán Gábor a gondozási központ létszámhiányára tér vissza. Ez abból is fakad, hogy Kősze-gen a bentlakásos ellátásoknál jelen van az önkormányzat, az SZGYF révén az állam és az evangéli-kus egyház is az idősotthoni ellátásban. Mindez rendkívül elszívja a városban a munkaerőt. Beszél-tünk az állami, az evangélikus egyház intézmények vezetőivel is: nekik sincs elegendő dolgozójuk. Ezért is mondta polgármester úr a beszámolójában, hogy a krízishelyzet elhárítása érdekében 100 ezer Ft-tal meg kellett emelni a gondozási központban dolgozók bérét annak érdekében, hogy itt maradjanak.
Azt is el kell mondani, hogy vannak olyan hajléktalan személyek, akik dolgoznak és havonta 30-40 ezer Ft-ot fizetnek havonta azért, hogy ott lakjanak. Nem véletlenül mondta polgármester úr óvato-san azt, hogy a város abban is gondolkodik, mely szerint elképzelhető, hogy pld. 3 olyan személy, aki most egy szobában lakik, azok egy szociális bérlakást kapjanak. Ebben az esetben nem 40 ezer Ft-ot fizetnének fejenként havonta, hanem annak a töredékét és jutna nekik másra is. Ha ezeket a személyeket kiraknánk szociális bérlakásba, nem azt jelentené, hogy el lenne engedve a kezük. Ő is kiemeli, hogy a nappali ellátás a 10 ezer lakos feletti városoknak továbbra is kötelező lesz. A gondo-zási központ kollégái ellenőrizhetnék őket, fel vannak-e adva csekkek stb.
Básthy Béla szerint az azért sajnálatos, hogy jelenleg 3 hajléktalan fizet az intézménynek havonta 120 ezer Ft-ot – és mégsem éri meg fenntartani ezt az ellátást. Ennek keressük tehát a jövőbeni útjait.
Végül utolsó felszólalóként Seper András kér szót, aki tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a kőszegi tűzoltóság épületének korszerűsítésre pályázatot adtak be, amely sikeres volt. A projekt nyomán napelemeket sikerült felszerelni az épületre.
Köszöni az önkormányzatnak a projekthez nyújtott támogatását. Megkeresték Lukácsháza és a többi környező települést is, őket is sikerült a támogatók közé bevonni.
Básthy Béla gratulál a tűzoltók sikeres projektjéhez, majd mivel további észrevétel nem hangzik el, mindenkinek megköszöni a részvételt, majd további szép estét kívánva 18.50 órakor bezárja a képvi-selő-testület 2023. évi közmeghallgatását.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Zalán Gábor Básthy Béla
jegyző polgármester
(A jegyzőkönyvet lsd. a letölthető formátumban.)
