| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Jegyzőkönyv: 2023. Október 26., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
K/684-13/2023. szám.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2023. október 26-án, a Városháza tanácskozó termében 9 órai kezdettel megtartott nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Csiki István, Fekete-Pataki Edit, Gelencsér Attila, Harkai Norbert, Kiss Péter, Kiss Zoltán Miksa, Rába Kálmán, Sas Norbert, Takácsné Varga Ágnes és Velkyné Ball Andrea képviselő (12 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző,
Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető, dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető,
Révész József a Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár igazgatója, Raposa Helga a Kőszegi Szociális Gondozási Központ vezetője, valamint Eső Attila a Kőszegi Városüzemeltetési Kft. igazgatója.
Básthy Béla polgármester köszönti a képviselő-testület szeptemberi rendes ülésen megjelent képviselőket. Megállapítja, hogy a képviselő-testület teljes létszámban van jelen, így a 12 fővel az ülés határoztképes.
Köszönti dr. Zalán Gábor jegyzőt és a hivatal minden megjelent munkatársát, valamint a jelenlévő intézményvezetőket.
A múlt héten kiküldött napirendhez képest 5 új napirend felvételét kéri, ezek közül 3 előterjesztést zárt ülés keretében javasol megtárgyalni. Valamennyi új előterjesztést a képviselők a tegnapi napon kaptak meg. Ezek közül a legjelentősebb a város egészségügyi helyzetével kapcsolatos, ugyanis nagy változások vannak ebben.
1) Elsőként „A 2023. évi közbeszerzési terv módosítása” c. rendkívüli előterjesztést javasolja napirendre felvenni. Már a kiküldött meghívón is szerepelt a közbeszerzési eljárás indítása az önkormányzat villamos energia beszerzése céljából, amelyet zárt ülés keretében kell megtárgyalni. (Ezt az anyagot is tegnap kapták meg a képviselők.) Ennek elindításához viszont előzőleg módosítani szükséges a 2023. évi közbeszerzési tervet, amelyet nyilvános ülés keretében kell megtárgyalni, 1. napirendi pontként.
Ezt azonnal szavazásra is bocsátja, amit a képviselők 12 igen szavazattal jóváhagynak.
2) Új napirend „A gyermekorvosi ellátással kapcsolatos döntések meghozatala.” Ennek indoka az, hogy sajnos jelenleg mindkét körzetben helyettesítési helyzet állt elő. Az önkormányzat maximális érdeke, hogy ebben a képviselő-testület zárt ülés keretében döntsön, jegyző úr kérése pedig az volt, hogy a mai napon a lehető legkorábban hozza meg a határozatát, mivel azt követően a hivatalnak azonnal intézkedést kell foganatosítania. A rendkívüli előterjesztés zárt ülés keretében történő tárgyalását a képviselők 12 igen szavazattal fogadják el.
3) Ugyancsak új előterjesztés „Az önkormányzati kitüntetésekhez járó pénzjutalom összegéről szóló döntés.” Ez egy különleges előterjesztés, mert éppen az utolsó ülésen, gyors egyetértéssel döntött a képviselő-testület a hamarosan megrendezésre kerülő Királynapon átadandó kitüntetésekhez adható pénzjutalmakról. A rendezvény szervezése közben szembesültek azzal, hogy az egyes kitüntetésekhez járó pénzjutalmak összege legalább 2016. óta nem változott. Meglátása szerint nagyban emelné a kitüntetések érdemét a jutalmak összegének a megemelése is. A rendkívüli előterjesztés zárt ülés keretében történő tárgyalását a képviselők 12 igen szavazattal fogadják el.
4) Nyilvános ülés keretében javasolja megtárgyalni „A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési előirányzat átcsoportosítási kérelmét, amely szintén rendkívüli előterjesztés. Ennek indoka az, hogy a hivatalban több számítógép is felmondta a szolgálatot, és újak vásárlása céljából jegyző úr átcsoportosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy a kollégák megfelelő eszközzel végezhessék a munkájukat. A képviselők ezt szintén 12 igen szavazattal veszik fel a mai napirendre.
5) Várhatóan 2023. december 1-től megtörténik az orvosi ügyelet mentőszolgálat részére történő átadása, és ehhez a jelenlegi ügyelet helyiségeinek az ingyenes átadására is szükség van. Ezt tartalmazza „Az orvosi ügyelet helyiségeinek használatba adása” c. rendkívüli előterjesztés, amelyet a bizottságoknak sajnos nem volt lehetőségük előzetesen véleményezni.
A polgármester által elmondottakkal kapcsolatban illetve a napirenddel kapcsolatban a képviselők részéről más észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a meghívón szereplő napirenddel a fenti kiegészítésekkel együtt. A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi napirendet fogadja el:
N A P I R E N D:
Nyilvános ülés keretében:
1. A 2023. évi közbeszerzési terv módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
Zárt ülés keretében:
1. A gyermekorvosi ellátással kapcsolatos döntések meghozatala.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna igazgatási osztályvezető.
2. Közbeszerzési eljárás megindítása Kőszeg Város Önkormányzata részére villamosenergia beszerzés tárgyában.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
3. Az önkormányzati kitüntetésekhez járó pénzjutalom összegéről szóló döntés.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
Nyilvános ülés keretében:
1. A közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
2. A szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól szóló 21/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna igazgatási osztályvezető.
3. A hajléktalanok átmeneti szállásával kapcsolatos döntések meghozatala.
Előterjesztő: Raposa Helga intézményvezető.
4. Az Írottkő Natúrparkért Egyesülettel kötendő együttműködési megállapodás.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
5. A Kőszegi DANCE JAM Táncművészeti Egyesülettel kötendő feladatátvállalási megállapodás.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
6. Jelentés a város környezeti állapotáról.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
7. Döntés az orvosi ügyelet eszközeinek a beszerzésével kapcsolatban.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
8. A Kőszeg, Kiss János u. 31. sz. alatt található, közétkeztetésben résztvevő konyha átminősítése.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
9. Költségvetési előirányzat átcsoportosítás a Kőszegi Szociális Gondozási Központ vonatkozásában.
Előterjesztő: Raposa Helga intézményvezető.
10. A Kőszeg, 2975/103 hrsz-ú utca elnevezése.
Előterjesztő: Kiss Péter, a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság elnöke.
11. Vagyonügy: a Kőszeg, 6659/3 hrsz-ú ingatlanrész felajánlása.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
12. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési előirányzat átcsoportosítási kérelme.
Előterjesztő: dr. Zalán Gábor jegyző.
13. Az orvosi ügyelet helyiségeinek használatba adása.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
A napirend megtárgyalása előtt a polgármester a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésekről, valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolóval kapcsolatban várja az észrevételeket.
Mivel ilyen nem hangzik el, a képviselő-testület 12 igen szavazattal jóváhagyja a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentéseket, valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolót.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A 2023. évi közbeszerzési terv módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Németh Ildikó szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a közbeszerzési törvény előírása értelmében minden évben közbeszerzési tervet kell készíteni, amelyet – szükség esetén – módosítani kell.
Kőszeg Város Önkormányzatához tartozó fogyasztási helyek villamos energia ellátása, valamint Kőszeg város közigazgatási területén a közvilágítás biztosítása érdekében az elkövetkező egy évre vonatkozóan (2024. január 1-től – 2024. december 31-ig) villamos energia beszerzés tárgyában közbeszerzési eljárás megindítására van szükség, mivel az energia (RHD díj és adók nélkül) éves összköltsége meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a nettó 15 MFt-ot.
A csatolt előterjesztés melléklete a közbeszerzési tervet kiegészítve, Kőszeg Város Önkormányzata, valamint a közvilágítás villamos energia igényének biztosítására vonatkozóan tartalmazza a lefolytanadó eljárás adatait.
Básthy Béla hozzáfűzi: az energiaügyekkel egy külön szakember bevonásával foglalkozik a hivatal. Ezt jegyző úr és a városfejlesztési osztály vezetőjének e területen végzett intenzív munkáját külön is köszöni.
Jól látszik, hogy ez a terület egy kockázati tényező a költségvetésben, hiszen nehéz kiszámítani előre az energia árak változásait. Most az a cél, hogy az elkövetkezendő egy évben a lehető legkedvezőbb villamos energia árakat érje el a város a beszerzés során.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.
A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
178/2023. (X. 26.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város Önkormányzat 2023. évi, a módosítással egységes szerkezetbe foglalt közbeszerzési tervét elfogadja, és egyben elrendeli annak közzétételét a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR), valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján.
Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: azonnal.
A szavazás után Básthy Béla polgármester 9.10 órakor lezárja a nyilvános ülés első részét, majd a képviselők zárt ülés keretében folytatják a napirend megtárgyalását.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Zalán Gábor Básthy Béla
jegyző polgármester
K/684-13/2023. szám.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2023. október 26-án, a Városháza tanácskozó termében 10.15 órai kezdettel megtartott, a zárt ülést követő nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Csiki István, Fekete-Pataki Edit, Gelencsér Attila, Harkai Norbert, Kiss Péter, Kiss Zoltán Miksa, Rába Kálmán, Sas Norbert, Takácsné Varga Ágnes és Velkyné Ball Andrea képviselő (12 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző,
Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető, dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető,
Révész József a Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár igazgatója, Raposa Helga a Kőszegi Szociális Gondozási Központ vezetője, valamint Eső Attila a Kőszegi Városüzemeltetési Kft. igazgatója.
N A P I R E N D:
1. A közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
2. A szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól szóló 21/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna igazgatási osztályvezető.
3. A hajléktalanok átmeneti szállásával kapcsolatos döntések meghozatala.
Előterjesztő: Raposa Helga intézményvezető.
4. Az Írottkő Natúrparkért Egyesülettel kötendő együttműködési megállapodás.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
5. A Kőszegi DANCE JAM Táncművészeti Egyesülettel kötendő feladatátvállalási megállapodás.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
6. Jelentés a város környezeti állapotáról.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
7. Döntés az orvosi ügyelet eszközeinek a beszerzésével kapcsolatban.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
8. A Kőszeg, Kiss János u. 31. sz. alatt található, közétkeztetésben résztvevő konyha átminősítése.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
9. Költségvetési előirányzat átcsoportosítása a Kőszegi Szociális Gondozási Központ vonatkozásában.
Előterjesztő: Raposa Helga intézményvezető.
10. A Kőszeg, 2975/103 hrsz-ú utca elnevezése.
Előterjesztő: Kiss Péter, a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság elnöke.
11. Vagyonügy: a Kőszeg, 6659/3 hrsz-ú ingatlanrész felajánlása.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
12. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési előirányzat átcsoportosítási kérelme.
Előterjesztő: dr. Zalán Gábor jegyző.
13. Az orvosi ügyelet helyiségeinek használatba adása.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Németh Ildikó szóbeli kiegészítést tesz. A közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.) önkormányzati rendelet tavalyi felülvizsgálata során módosult a műemléki épületek felújítására vonatkozó azon rendelkezés, amely alapján a munkálatok elvégzéséhez szükséges állványozás díjmentessé vált.
Azonban a rendeletmódosítás nem rendezte az építési tevékenységhez szorosan kapcsolódó felvonulási terület használatának kérdését. Az egységes szabályozás érdekében most arra tesznek javaslatot, hogy a díjmentesség lehetősége az állványozáson túl, a műemléki védettséget élvező épületek karbantartásához, felújításához szükséges építőanyag tárolás miatt igénybe vett közterületek használatára is terjedjen ki.
A szabályozás módosításával csökkennének az olyan műemléki épületek felújításának terhei, amelyek közösségi célt szolgálnak. A rendeletmódosítás kizárólag a közösségi célt szolgáló épületekre terjedne ki és a díjmentesség pusztán a felújítandó épület közvetlen környezetében található közterületre lenne igényelhető.
Mivel az építőanyag tárolás céljára elfoglalt közterület korlátozza mások közterület használatát, az a javaslatuk, hogy a díjmentesség indokoltsága ne automatikus legyen, hanem minden esetben a képviselő-testület döntsön róla.
Kérdések és hozzászólások:
Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta a rendeletmódosítást és teljes egyetértésben javasolják a képviselő-testületnek elfogadásra.
Kiss Péter szerint ugyanez volt a véleménye a városfejlesztési bizottságnak is.
Harkai Norbert úgy gondolja, hogy az építkezésre vonatkozó közterület-használati díjak nem véletlenül magasak, mert arra kellene, hogy ösztönözzék a kivitelezőket, hogy ne húzódjon el az építkezés.
Ez az elképzelés ezzel pont ellentétes. A Jézus Szíve templom annak idején két év alatt épült fel – létrákkal. A most zajló felújítás után biztosan szép lesz a templom, de a jelenlegi helyzet mind a közlekedésben, mind a város életében akadályokat idéz elő. Azért valamilyen korlátok közé lehet-e szorítani a vállalkozókat a munkák meggyorsítása érdekében?
Németh Ildikó a válaszában a rendelettervezetre utal. Ez szerint maximum 6 hónapra lehet igényelni a mentességet, amely egy alkalommal meghosszabbítható, feltéve, hogy a használat az egy évet nem haladja meg.
Básthy Béla arra hívja fel a figyelmet, hogy aki részt vett műemlék felújításában vagy látott már ilyent, az tisztában van vele, hogy sokkal hosszabb, nagyobb munka, mint egy új épület felépítése. Különösen akkor, ha az épület alkotórészei nem cserélhetők ki modernekre, azokat már nem is gyártják, hanem gyakorlatilag után kell gyártani őket. Ráadásul nincsenek is már olyan műhelyek, ahol ilyent készítenek, ezért is van Jézus Szíve templom mellett a Fő téren gyakorlatilag egy műhely berendezve, mert közvetlenül ott tudják csak előállítani a különböző lemez és kődíszeket. Ez nagyon megnehezíti a kivitelező dolgát.
Az egyházi ingatlanok felújításával kapcsolatban többször tárgyaltak az egyházmegyével, amelynek újfajta tapasztalása az, hogy közterület-használati díjat kell fizetni a munkálatok után. Ennek az az oka, hogy a templomok felújítására általában összefog egy egész közösség. Mindig van egy bizonyos állami támogatás, a többit pedig össze kell szedni: a hívektől, az egyházközségtől, önkormányzattól stb. Így általában fel sem merül, hogy közterület-használati díjat kérjenek bárhol is, mert mindenki azon dolgozik, hogy mihamarabb legyen felújítva a templom. Így újulhatott meg a nemrég átadott, kőszegfalvi templom is.
Bizonyos szempontból más a helyzet az egyházmegye felújítási projektjével, mert egyrészt annak az összege is szokatlanul nagy – 6 milliárd Ft-tól beszélünk – másrészt szerinte a felújítási munkák miatt még soha senki nem fizetett akkora összegű közterület-használati díjat, mint az egyházmegye. Eddig ez több 10 milliós összeget tesz ki, de ezt a képviselők úgyis tudják a költségvetésből. Az építkezéssel érintett közterület természetesen meg is sérülhet, megváltozhat, az önkormányzatnak meg kötelessége a helyreállítás. Ez volt a hivatkozás arra, hogy miért kérünk érte pénzt.
Kihangsúlyozza: nem elengedjük ezzel a közterület-használat egy részét, mert bizony már nagyon jelentős összeget fizetett ki a beruházó
Fel lehet a kérdést tenni úgy is, hogy arányos lenne-e 150 millió Ft-okat beszedni a városnak azért, hogy a saját közterületein lévő, a mi közösségeinket szolgáló épületek megújuljanak?
Közben pedig az egyházmegye maga is felújít közterületeket: ilyen a Kálvária templom vagy a volt szegényház előtti rész. Volt egy olyan elgondolás is, hogy ezeket elszámoljuk az egyházmegyének közterület felújítás címén, de ez jogszerűen nem lehetséges.
A rendelettervezet előkészítése során arról gondolkodtunk, hogy a rendelet adjon-e lehetőséget erre automatikusan, vagy inkább minden konkrét esetet hozzunk a képviselő-testület elé. Azaz milyen feltételekkel járulunk hozzá egy ilyen nem profitorientált közösségi célú műemlék épület felújításához.
Nem hiszi, hogy túl lesz terhelve ezzel a képviselő-testület e téren, mert bár csak lenne sok ilyen épület felújítás.
Fontos, hogy nem polgármesteri hatáskörbe kerülne ez a lehetőség, nem automatikusan járna, hanem minden esetben – bizottsági véleményezést követően – a képviselő-testület tud dönteni a kedvezmény megadásáról. Szerinte tehát ez vállalható módosítás.
Közterület használati díj önkormányzati beruházásoknál természetesen nincs, azaz ha pld. a Jurisics-várat újítanának fel, ott sem lenne ilyen.
Kiss Zoltán Miksa a bizottsági ülésen bár egyetértett ezzel az elképzeléssel, azért vannak fenntartásai. Ezek az építkezések mindig pályázati eljárások alapján indulnak el. Nyilván ki volt írva a pályázat, a vállalkozó pedig x összegért vállalta a munkát. Ez a vállalt összeg pedig bizonyára tartalmazta a közterület-használati díjakat is. Így a város most olyan összegekről mondana le, ami tulajdonképpen már az övé. Neki az a véleménye, hogy ez a rendelet azokra az ügyekre kellene, hogy vonatkozzon, amelyek majd ezután kezdődnek. Mert akkor már tudott lesz, hogy Kőszeg Városa gálánsan elengedi a közterület használati díjakat.
Básthy Béla szerint ez nem így van teljesen, mert az egyházi beruházások nem így működnek, rájuk más közbeszerezési szabályok vonatkoznak.
Ami most konkrétan érintett ebben a tárgykörben, az a Jézus Szíve templom jelenlegi felújítása. Ez nem úgy zajlott le, hogy volt egy nagy közbeszerzés, amelynek során egy generálkivitelező elvitte „tokkal-vonóval” a templom felújítását. Ugyanis az sok, apró megbízásból áll össze. Külön kellett keresni mestert, aki pld. a majolikához, vagy a lemezgörbítéshez ért.
Ezeknek az épületek esetében úgy történnek a munkák, mint 100 éve. Pld. a templom toronysüveg kiegyenesítése nem mehet egyszerűen úgy, hogy egy toronydaruval felemelik, hanem gyakorlatilag manufakturálisan kell belülről kistabilizálni.
Van több eleme is a templomok felújításának. Várhatóan nagyon hosszúra nyúlik majd a Szent Jakab és a Szent Imre templom felújítása, hiszen ezekben még csak a régészeti feltárások folynak. Éppen november közepén lesz egy olyan előadás, ahol két régész fogja bemutatni a Szent Jakab és a Szent Imre templom eddigi régészeti kutatásait.
Azok a felújítások, amelyek meg már lezárultak, azokat nem fogja érinteni ez a rendelet módosítás, mert a Kálvária templom és a missziós ház felújításához saját területüket használta az egyház. A volt szegényháznál meg azért nem kértünk közterület-használati díjat, mert annak a környezete is önkormányzati tulajdon és így el tudtunk tőle tekinteni.
Tehát azt, amit képviselő úr mondott általánosságban a közbeszerzésekről, az igaz, de itt nem állja meg a helyét. Itt nem az van, hogy van egy vállalkozó, aki beárazta a munkálatokat és most megtarthatná a közterület használati díjakat, mert több kisebb-nagyobb megbízásról van szó.
Fontos azt is kihangsúlyozni, hogy az egyházi ingatlanok felújítására szánt összeget egyedi kormánydöntéssel kapta meg az egyházmegye, amely 2020-ban volt. Nyilván akkor nem lehetett megbecsülni a 6-700 éves műemlék épületek felújításának valós költségét.
A teljes összeg tekintetében pedig még nem is látszik, hogy hova fut ki a Szent Jakab és a Szent Imre templomok végösszege, mert nem tudni, milyen konzerválási, örökségvédelmi előírásokat kell teljesíteni. Tudomása szerint ettől tart is mindenki, főleg a Szent Jakab templom esetében.
Nem lepődne meg, ha a Magyar Kormány felé kérelem menne az egyházmegye részéről az összeg kiegészítése miatt, jóllehet ez a 6 milliárd Ft nagyon soknak tűnik, mert tényleg rengeteg pénz.
Kihangsúlyozza, hogy ez a rendelet módosítás még nem megállapodás az egyházmegyével, hanem annak a jogszabályi feltételét alapozza meg.
Dr. Zalán Gábor is megerősíti a polgármester úr utolsó szavait. Egy rendelet mindig általános magatartási szabályokat tartalmaz, nem egy adott személyre vagy szervezetre van szabva. Ezt a rendeletet nemcsak az egyház esetében lehet alkalmazni, hanem pld. a Felsófokú Tanulmányok Intézete által fenntartott műemlékekre vagy pld. az Ipartestület közösségi székházára.
Kőszegen szerencsére rengeteg műemlék van. Mindenki tudja, hogy mennyi időt és pénzt vesz igénybe egy ilyen épületet rendbehozni. Azoknak készült ez a szabályozás, akik közösségi célú műemlék épületet szeretnének felújítani.
Kiss Zoltán Miksa szerint jegyző úr árnyalta a közterület használati díj elengedését. Ezzel alapból egyetért, hiszen nemcsak az egyházi épületek felújításához jelentene kedvezményt, hanem az összes, közösségi célú műemlékhez is.
Ez egy üdvözlendő dolog, de még egyszer kihangsúlyozza: attól függetlenül, hogy nincs generálkivitelező, azok a felújítások, amelyek már elkezdődtek, arra már érkeztek árajánlatok. Az összeg is publikus, tudjuk, hogy hány milliárd Ft-ról van erre előirányozva – bár az nem Kőszeg város pénze. De az érintett épületek itt vannak Kőszegen, másrészt a város lakói a szenvedő alanyai ezeknek az építkezéseknek. A közterület foglalás éppen erről szól: arról, hogy a város lakóinak a nehézségeit valamilyen módon feloldja.
Emlékezete szerint, amikor egy testületi ülésen a távhőnek a tömbbelsőben lévő, nyitott gödörjéről volt szó – amit a lakosságnak több mint egy évig kerülgetnie kellett, szenvedett is tőle mindenki – akkor polgármester úr erre azt mondta, hogy „de legalább szép összeg közterület-használati díjat kaptunk érte”.
Még egyszer kéri: a meglévő esetekre ez az engedély ne legyen érvényes. Mivel bizonytalan időre meg lesz hosszabbítva az érintett épületeknek a közterület-használati engedélye díj fizetése nélkül, senki sem fog számolni ezekkel a költségekkel – akár vissza is lehet élni vele.
Básthy Béla kéri, hogy ne értse senki félre ezt a szándékot. Nem arról van szó, hogy kinyitunk egy kontrollálatlan kaput ezzel a rendeletmódosítással. Annak adunk lehetőséget, hogy az önkormányzat – kialkudott feltételek esetén – megállapodást köthet minden aktuális esetre.
Ennek a megállapodásnak pedig lehet eleje, vége, időkorlátja, tartalmazhatja, hogy hány éve fizetik a díjat, vagy bármi, amiben a felek megállapodnak. Az egyházmegye esetében ez a pénz a még folyamatban lévő, felújítandó épületekre fordítódhat, azaz további mozgásterük lehet vele.
Az szerinte eleve bizonyíték, hogy nem a vállalkozónál keletkezik megtakarítás, ugyanis a beruházó egyházmegye kérte a díj elengedését.
A kőszegi egyházi épületek felújítására, az állam által adott összegkeret előzetes számítások alapján állt össze és nem kidolgozott felújítási költségtervek alapján.
Erre egy analóg példa a kőszegi útfelújítási programra 2,8 milliárd Ft összeget kapott Kőszeg, de az sem egy olyan felmért összeg volt, amelyben ki lett volna számolva, hogy hány m2 út, hány m2 kiemelt szegély lesz abból felújítva, hány parkoló jön létre, hány csapadékelvezetés vagy szennyvízprobléma lesz megoldva. Folyamatában lett elköltve ez a pénz is és nem fordítva.
Ugyanez van az egyházmegyénél is: nem tudni, hogy a templomok felújítása végül 7,2 milliárd Ft-ba kerül majd, vagy 5,8 milliárdba. Sajnos az egyházmegyénél látott aggodalmak alapján minden fillérnek helye lesz. Nem csak azért, mert 2020-ban pontos költségbecslés nem tudtak volna készíteni a 2023. és 2024. évekre, de ha csak az energiát és a béreket nézzük, ki az, aki meg tudta volna saccolni ezeket 2020-ban?
Ismét kihangsúlyozza: nem arról van szó tehát, hogy egy pontosan kiszámított összegből egy kis nyereséget biztosítanának akár egy vállalkozónak, akár az egyházmegyének.
Arról van szó, hogy a mi rendeletünk nem az ilyen volumenű és karakterű beruházásokra van felkészülve. Senki sem gondolt arra, amikor ez a rendelet született, hogy majd a felújítandó templom előtt, helyben kell legyártani az összes alkotórészt.
A rendelet alkotója bizonyára maga sem számolt azzal, hogy 150 milliós nagyságrendű összeget kell a szabályozás alapján elkérni bárkitől is – ez nincs is összhangban azokkal a közterület-használati díjakkal, amelyekkel számolni szoktunk.
Ez a projekt nem a kőszegi hétköznapok története az elmúlt 30 évben. Maga a rendelet sem készült fel az ilyen egyedi ügyek kezelésére. Most erre adna teret a képviselő-testület – ha megszavazza.
Ha Kiss Zoltán Miksa a rendelettel egyetért, de a konkrét esettel nem, akkor mindezek ellenére most igennel szavazhatna. Ez kinyitja a kaput ahhoz, hogy ő polgármesterként tárgyaljon az egyházmegyével és annak az eredményét tartalmazó megállapodást a bizottságok is véleményezhetik, majd a képviselő-testült dönthet róla.
Kiss Zoltán Miksa már mondta, hogy ő meg fogja szavazni a rendeletet. Azt a kiegészítést szerette volna tenni, hogy a folyamatban lévő ügyekre ne vonatkozzon.
Harkai Norbert olvasatában ez a lehetőség az építkezéseket még jobban meg fogja hosszabbítani, a lakosság tovább lesz akadályozva mind a közlekedésben, mind a parkolásban. Az egy dolog, hogy csörög-e majd forint a kasszában vagy sem, de mindez a vállalkozónak újabb lehetőséget jelent.
Jegyző úrtól kérdezi: vannak magánkézben lévő műemlék épületek is, amelyek nem közösségi célt szolgálnak. Továbbá mi van akkor, ha nem műemlék egy ház, de közösségi célokat szolgál?
Dr. Zalán Gábor válaszában tisztázza, hogy egyik esetre sem vonatkoztatható a rendelet.
Básthy Béla visszatér a felvetett távhős gödör megemlítésére. Ez azért nem jó példa, mert az egy vállalkozás munkálatai miatt keletkezett, még ha az a vállalkozás közösségi célokat is szolgál. Ott az út felbontása miatti kiadások benne voltak a vállalkozás üzleti tervében. Nem véletlenül ragaszkodott hozzá a hivatal, hogy a teljes időszakra fizessék meg a rendelet szerint kiszámolt összeget.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát, majd annak reményében bocsátja szavazásra a rendelettervezetet, hogy minél több konkrét megállapodás kerüljön a képviselő-testület elé, mert az azt jelentené, hogy nagyberuházások során műemlék épületek újulhatnak meg Kőszegen.
A képviselő-testület 11 igen, 1 nem szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
16/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete
a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.)
önkormányzati rendelet módosításáról
(A rendelet szövege jelen jegyzőkönyv melléklete.)
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól szóló 21/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Dömötör Ramóna szóbeli kiegészítést tesz. Az ez évi települési támogatásra tervezett keretösszegből a még rendelkezésre álló forrás lehetővé teszi, hogy az idei évben a rászorulók a korábbi évekhez hasonlóan még egy települési támogatásban részesülhessenek. Téli települési támogatást az kaphatna, akik az év során bármilyen formában szociális ellátásban részesült, ennek összege 30 ezer Ft lenne.
A városban a szociális étkeztetést a Sartoris Szeretetszolgálat végzi, amely jelezte, hogy közel egy millió Ft kintlévőségük van. Sok olyan igénybe vevőjük van, aki tartozik nekik, van pedig aki azért nem kéri az étkezést, mert nem tudja kifizetni. A rendelet másik része arra tesz javaslatot, hogy erre vonatkozóan egy új ellátási forma kerüljön bevezetésre: a szociális étkeztetési támogatás. Ezen támogatás keretében a szociális étkeztetést igénybe vevő kérelmére, jövedelmétől függően legfeljebb 30.000 vagy 50.000 Ft összegű támogatás lenne nyújtható, mely közvetlenül a szolgáltatónak kerülne átutalásra. A támogatás évente egy alkalommal a fenti összegekben kerülne megállapításra. A feltétel az, hogy a kérelmezőnek szociális étkezőnek kell lennie a Sartoris Szeretetszolgálatnál. Amennyiben a kérelmező a jövedelemhatárba belefér, akkor az önkormányzat a Sartorisnak utalná az összeget, a rászoruló pedig napi egyszeri meleg ételhez jutna.
Hozzászólások:
Fekete-Pataki Edit jelzi, hogy a humánerőforrás bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselő-testületnek egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.
Sas Norbert tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy ugyanígy szavazott a pénzügyi bizottság is.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester megköszöni az előterjesztő és a Sartoris Szeretetszolgálat munkáját, majd szavazásra bocsátja a rendelettervezet.
A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
17/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról szóló 21/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet
módosításáról
(A rendelet szövege jelen jegyzőkönyv melléklete.)
A 3. napirendi pont tárgyalása:
A hajléktalanok átmeneti szállásával kapcsolatos előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Raposa Helga intézményvezető szóbeli kiegészítést tesz. A bentlakásos intézmények működtetése nem ismeretlen a képviselő-testület előtt, hiszen ezért is rendelte el a képviselő-testület a fenntarthatósági vizsgálatot a június 29-i ülésén.
Az Idősek Gondozóháza tekintetében a Máltai Szeretetszolgálattal sikerült a működtetés átvétele érdekében együttműködési megállapodást kötni. Az ezzel kapcsolatos jogi és műszaki tennivalók folyamatban vannak.
Viszont a Máltai Szeretetszolgálatnak nem volt fogadókészsége a hajléktalan szálló átvételére, melynek fő indoka a kihasználatlansági mutatók miatt. Bár alapesetben is egy kislétszámú szállóról van szó (hiszen 25 férőhelyes), de jelenleg 60%-os a kihasználtsága. Ez azt jelenti, hogy az igényelhető normatívának is csupán a 60%-át kapja meg a város.
Miközben a másik oldalról a nap 24 órából áll, az év pedig 365 napból – azaz ugyanannyi személyzetre van szükség 11 fő személy ellátására, mint 25 főre.
De nem is áll rendelkezésre megfelelő számú személyzet és egyre inkább nehéz a szakképzett munkaerő pótlása. Jövőre két fő nyugdíjba vonul, 1 fő jelezte a felmondási szándékát, illetve mások is jelezték, hogy ha így alakul, akkor más munkát keresnek maguknak. Ráadásul ez a munka sem veszélytelen üzemmódot jelent, és nem 8-tól 4-ig tart, hanem a nap 24 órájában. Nem lehet ugyanis egyedül hagyni az ellátottakat, még akkor sem, ha aktív gondozást nem igényelnek.
A hajléktalan szállóban lévő ellátottak száma az elmúlt évek távlatában egyre csökkent. 3 haláleset is volt, 4 fő pedig elhagyta az intézményt, mert vagy önálló lakhatása lett, vagy munkavégzés kapcsán munkásszálló-szerűségbe költözött.
Míg korábban a téli időszakban volt olyan időszak, amikor 32-33 személyt is befogadtak, még a konyhán, matracokon is feküdtek ellátottak, most csupán 15-17 személy tartózkodik a hajléktalan szállón. Ő azt gondolja, hogy az pozitívum, hogy ez ez ellátásra szoruló réteg nem termelődik újra olyan arányban, hogy mindig telt házat kelljen biztosítani az ellátásukat.
Fentiek miatt 2024. április 30-i időponttal javasolják megszüntetni a hajléktalanok átmeneti szállását. Az időpont tekintetében jogszabályban meghatározott határidőt kell betartani, ugyanis a megszüntetés előtt 6 hónappal – azaz október 31-ig – értesíteni kell az ellátottakat, hozzátartozókat, kormányhivatalt stb.
A jövőt tekintve, a hajléktalanok további sorsát illetően az nem járható út, hogy az átvételükre esetleg olyan településsel megállapodást kössön a város, ahol a hajléktalan szálló kötelezően ellátandó feladat. Hiszen a lakók többsége már több éve, évtizede él ebben az intézményben, itt Kőszegen vannak a társas kapcsolataik: családtagok, barátok, ismerősök, valamint alkalmi munkalehetőségeik.
Így azoknak az ellátottaknak, akik még április 30-án bent lesznek az intézményben, megoldást kell találni. Nem tudni, hogy ez 13, 15 vagy 17 fő lesz. Ezért javasolják a II. határozati javaslatban azt, hogy a hajléktalan személyek más formában történő ellátására a 2024. januári ülésre javaslatot kell tenni,
A nappali melegedő továbbra is kötelező önkormányzati feladat lesz. De ennek a működtetését is át kell gondolni, mert az ezt igénybe vevők száma is folyamatosan csökken. Viszont ennek nincs akkora munkaerő igénye, mert 8-tól 4-ig kell biztosítani és csak munkanapokon. Ebben még tovább gondolkodnak.
Kéri a képviselő-testületet, hogy hozza meg a döntését annak érdekében, hogy a jogszabályi előírásoknak meg tudjanak felelni.
Kérdések és hozzászólások:
Fekete-Pataki Edit tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a bizottság ülésén kérdésként merült fel a 4 fő további sorsa. A válasz szerint egy nyugdíjba vonul, a további 3 főnek pedig – akik még április 30-ig segítik a hajléktalanszálló működését – a munkáltatónak fel kell ajánlani olyan munkakört, amely megfelel az adott dolgozó végzettségének. A munkavállaló pedig eldöntheti, hogy azt elfogadja-e vagy sem.
A humánerőforrás bizottság mindkét határozati javaslatot egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.
Harkai Norbert szerint nehéz munkát végeznek a gondozási központban dolgozók. Ahogyan hallja, a karitász sem annyira segítőkész, az épületeket felújító egyház pedig az elesett bárányait nem fogja befogadni.
Nehéz a helyzet, mert a jelenség itt van Kőszegen azaz hajléktalanok élnek a városban. Tudunk két olyan személyről, amelyek közül az egyik a TESCO parkolóban egy autóban, a másik Balog iskola környékén húzza meg magát, illetve az Összefogás Kőszegért Egyesület arra is felhívta már a figyelmet, hogy egy elhagyatott házba másznak be.
A jövőkép mi lesz? Mert hajléktalanok mindig is lesznek, még ha a számuk most lecsökkent is, de ez teljesen kiszámíthatatlan.
Raposa Helga elmondja, hogy vannak olyan lakosságszámú települések (a vármegyében Szombathely), ahol kötelező a hajléktalanoknak szállást biztosítani, így elsőként oda irányítanák a rászorulókat.
Az, hogy ki hol húzza meg magát, hol lakik – az egy dolog. Mindig is voltak olyan emberek, akik nem vették igénybe a szálló szolgáltatásait, mert ott szabályok vannak, alkalmazkodni kell, a közösségi együttélés szabályait be kell tartani.
15 évvel ezelőtt még nagyon „pörgött” az ellátás, nagy igény volt rá, volt olyan is, hogy a kollégáival kullón húzták be a hajléktalanokat a szállóra.
Bárhogyan is gondoskodnak a hajléktalanokról, attól függetlenül, hogy-van-e a Sáncárok u. 36. alatt hajléktalanszálló vagy sem, hajléktalanok mindig is voltak és ez az utcaképben mindig is meg fog jelenni. És minél kisebb a település, annál zavaróbb a látvány. Erőszakkal senkit sem lehet bevinni. Vannak olyanok, akik télen esetleg bemennek melegedni, de egész nyáron inkább az ég alatti lakhatást választják.
Básthy Béla arra hívja fel a figyelmet, hogy a Kőszeghez hasonló méretű vasi városokban sehol sem működtetnek hajléktalanszállót.
Harkai Norbertnek az egyházzal kapcsolatos véleményének a megváltoztatására nem érez magában elegendő erőt, megszólalása önmagáért beszél. Ez egy „rendes, ítéletkimondó” mondat volt, amit a karitászról és az egyházról mondott. Mindenki értette, aki hallotta.
Az a karitász amelyet a képviselő úr az előbb minősített, az éppen arra készül, hogy 80 fő szenvedély és pszichiátriai beteg nappali foglalkoztatóját szervezze meg Kőszegen. Okosabb lenne az önkormányzat partnereiről nem ilyen burkolt minősítést tenni és nem szerencsés szembe állítani az egyházi épületek felújítási programját az egyház szociális területen történő szerepvállalásával.
Az a karitász, amelyet Harkai Norbert minősített, annak a munkatársai minden reggel ételt osztanak a rászorulóknak – többek között a hajléktalanoknak is.
Harkai Norbert kérdezi: hol oszt élelmet Kőszegen a karitász?
Básthy Béla válaszol: a Brenner János Közösségi házban.
Majd folytatja: a javaslatot tekintve, a város egyébként megkeresett minden olyan szervezetet, amelyek véleményünk szerint részt vehetnének a hajléktalanok ellátásában.
A karitásznak egyébként nincs is ilyen tevékenysége, amit esetleg bővíthetne kőszegi telephellyel, Szombathelyen sem ők végzik a hajléktalanszálló üzemeltetését.
A Máltai Szeretetszolgálatnak sincs ilyen tevékenysége. De ezek a feladatellátók – akik nap mint nap ugyanazt a munkát végzik, amely kapcsán Harkai Norbert elismerését fejezte ki intézményvezető asszonynak – is megérdemelnék, hogy a munkájuk mögé nézzünk.
Azt gondolja, hogy az önkormányzat az egyházi feladatellátó partnerei nélkül – a kőszegi oktatási és szociális területen 4-ről beszélünk – most nem működne a kőszegi szolgáltatásrendszer. Persze ehhez hozzájárul az is, hogy az az állami és az egyházi normatívák eltérnek egymástól.
De kéri, hogy a megfelelő tisztelettel viszonyuljunk ezekhez a partnerekhez – még ha a világnézetükkel nem is azonosulunk.
Kiss Zoltán Miksa véleménye szerint tudomásul kell venni, hogy a szociális ellátás, az elesettekről való gondoskodás és az oktatás egy része is az utóbbi 15 évben fokozatosan áttoldódott egyházi keretek közé.
Ezt itt mi Kőszegen nem tudjuk befolyásolni – akkor sem, ha nem vagyunk vallásosak, ezt el kell fogadni.
A ma nap mottója az lehetne, hogy nem minden az egyházról szól, még ha hiszünk is abban, hogy az egyház igenis elvégzi a karitatív feladatait.
Viszont arról ma még nem volt szó, hogy mi lesz azokkal a hajléktalanokkal, akik a szállón laknak – jelenleg 15-en? Nekik mi lesz a sorsuk? A dolgozókról a bizottság szót ejtett, de ő azt szeretné forszírozni, hogy velük mi lesz? Az előterjesztésben van arról szó, hogy róluk valamilyen módon gondoskodni kíván róluk a város – és nem az egyház.
Nyilván vannak nem kőszegiek is köztük – ki tudja honnan jöttek – akik azért jöttek ide, mert tudták, hogy Kőszegen van ilyen ellátás, aztán legyökereztek itt. A város hogyan fog gondoskodni róluk? Esetleg lakhatás biztosításával, akár a meglévő hajléktalanszálló épületében?
Szeretné a saját, konzekvens magatartását előhozni, amit pld. a Rákóczi 78. kapcsán is tanúsított: azaz nem biztos, hogy érdemes eladni a rossz minőségű önkormányzati lakásokat sem.
Mert valamilyen módon – ellenőrzött módon – megoldást jelenthetnének azoknak az embereknek, akik most majd kikerülnek ebből a rendszerből.
Básthy Béla szerint a nap mottója nem az, amit Kiss Zoltán Miksa képviselő úr mondott, hanem az, hogy hogyan lássuk el a feladatainkat és hogy tartsuk a működőképes állapotban a várost. Az pedig, aki meg akar itt valósítani bármit is, az megtehesse.
Nem akar hosszas vitákba belemenni ebbe a témába és az egyház biztosan – joggal – tiltakozna az ellen, ami elhangzott. Az oktatási és a karitatív szerepvállalás egyházi területen több száz éves hagyomány. Magyarország első iskoláját is egy rend – a bencés – hozta létre.
Ha csak a kőszegi egyházi iskolákat nézi: a domonkos rend komoly véráldozattal, mindenüket a céljuknak alárendelve hozták létre a kőszegi intézményüket. Emlékezete szerint az első öt évben 10 nővérből nyolc halt meg – a húszas éveikben – hastífuszban, szegénységben, megfagyásban stb. Aztán ezt a domonkos rendet feloszlatta a kommunista államhatalom és az a nővér, akinek szerencséje volt és nem végezték ki, nem esett bántódása, az elmehetett esetleg takarítónőnek.
Sokkal inkább kérdés az, hogy miért van előítéletünk az egyházhoz kötődő emberekkel szemben? Ment nem kellene, hogy az legyen. Mert ők is tisztességgel végzik a munkájukat, a város pedig azzal működik együtt, akivel a legjobb formában lehet ellátni a feladatokat.
Viszont az még nem hangzott még el kellő súllyal az, hogy a fenti 15 hajléktalannak az elhelyezése az állami normatíván felül további 60 millió Ft-jába kerül az önkormányzatnak – az adófizetők pénzéből.
Nyilván az a cél, hogy ezek az emberek ne az utcára kerüljenek. Volt, akinek már megoldódott a sorsa, de április 30-ig meg fogjuk keresni a megoldásokat. Lehet, hogy jobban jönnek ki, ha szociális lakásokat adunk nekik, mert akkor sem kell fenntartani ezt a volumenű rendszert.
Az egészet összességében kell szemlélni.
Azt is el kell mondani, hogy olyan ellátási formáról van szó, amelyet nálunk 3-4-szer több adóbevétellel rendelkező városok sem működtetnek.
Egyébként Kőszeg városának a szociális portfóliója rendkívül széles: gyermekotthonok idősotthonok vannak a városban. Ő volt tagja korábban a megyei önkormányzat szociális bizottságának és mindig meglepetéssel állapította meg, hogy Kőszeg szerepvállalása nagyságrendekkel előzi meg más városokat. Ez történelmi örökség, mert az 1945. utáni időszakban a korábbi oktatási vagy üdülő funkciójú épületeket alakították át szociális célt szolgáló intézményekké.
Kiss Zoltán Miksa kiemeli. ő nem azt mondta, hogy az egyházzal van problémája. Polgármester úr a történelmi viszonyokat ismertette, ő meg azt, hogy tudomásul kell venni: a fenti területeken a szerepvállalás áttolódott az egyház irányába. Meg persze vissza is kerültek egyházi fenntartásba intézmények mert - ahogyan Kőszegen is - volt ami korábban is az övüké volt – ezt el kell ismerni.
Básthy Béla szerint ezek a dolgok akkor történtek, amikor Magyarországnak nem volt önrendelkezése. Nem a magyar emberek akaratából történetek a változások, hanem egy diktatúra időszakában.
Kiss Zoltán Miksa megjegyzi: most sem a magyar emberek akaratából történik, mert – bár ez nem tartozik ide – a közvélemény kutatások alapján a nem vallásos emberek száma több, mint a vallásos embereké.
Gelencsér Attila arra hívja fel a figyelmet, hogy bármely egyházi vagy állami fenntartású intézmény szolgáltatásait a nem vallásos emberek is igénybe vehetik és igénybe is veszik. Oda bárki bemehet és soha nem kérdezte meg senki, hogy vallásos-e vagy sem. Ugyanúgy megkapja az iskolai oktatást vagy a rászoruló a segítséget.
Kiss Zoltán Miksa szerint ezt mondta ő is.
Végül a polgármester a vitát lezárja. Terplán Zoltán alpolgármester bejeleni személyes érintettségét: nem kíván szavazni, mivel neki is a munkahelyéről van szó.
Ezt a polgármester szavazásra is bocsátja, a képviselő-testület pedig 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
185/2023. (X. 26.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete „A hajléktalanok átmeneti szállásával kapcsolatos döntések meghozatala” c. napirendi pont vonatkozásában Terplán Zoltán alpolgármester érintettség miatt tett bejelentését tudomásul veszi és úgy határoz, hogy az alpolgármestert az I. és II. határozati javaslatra vonatkozóan a döntéshozatalból kizárja.
Végül a polgármester – ismét kihangsúlyozva, hogy a hajléktalanszálló fenntartásának anyagi súlya, az ellátottak számának csökkenése miatt és mivel az nem kötelezően ellátandó feladat – szavazásra bocsátja az I. határozati javaslatot.
A képviselő-testület 10 igen, 1 nem szavazattal az alábbi határozatot hozza:
186/2023. (X. 26.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a fenntartásában lévő, Kőszegi Szociális Gondozási Központban működő hajléktalanok átmeneti szállását (9730 Kőszeg, Sáncárok utca 36. szám) 2024. április 30. napjával megszünteti, egyúttal felkéri Raposa Helga intézményvezetőt és a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, hogy a jogszabályban foglalt, a megszüntetéssel kapcsolatos bejelentési és egyéb kötelezettségeknek haladéktalanul tegyenek eleget.
Felelős: Raposa Helga intézményvezető,
Dr. Zalán Gábor jegyző.
Határidő a bejelentési kötelezettségre vonatkozóan: 2023. október 31., illetve azt követően folyamatos.
A II. határozati javaslatot a polgármester azzal bocsátja szavazásra, mely szerint az önkormányzat folyamatosan dolgozik azon, hogy a lehető legjobb helyre kerüljenek azok, akik ma a hajléktalan szállón élnek.
10 igen, 1 nem szavazattal az alábbi határozat születik:
187/2023. (X. 26.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete megbízza Raposa Helga intézményvezetőt és a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, hogy vizsgálja meg a hajléktalan személyek más formában történő ellátásának lehetőségét és annak eredményéről a képviselő-testületet tájékoztassa.
Felelős: Raposa Helga intézményvezető,
Dr. Zalán Gábor jegyző.
Határidő: 2024. januári képviselő-testületi ülés.
A 4. napirendi pont tárgyalása:
Az Írottkő Natúrparkért Egyesülettel kötendő együttműködési megállapodás tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Básthy Béla szóbeli kiegészítésében elsőként azt emeli ki, hogy ez az együttműködési megállapodás nagyon rendkívüli dolgot nem tartalmaz, hiszen az Írottkő Natúrparkért Egyesülettel már 25 évet meghaladó együttműködésben vagyunk.
A natúrparkok magyarországi fejlődését követve létrejött egy jogszabályi szabályozás. Éppen abban az időszakban, amikor ő volt a Magyarországi Natúrparkok Szövetségének az elnöke, akkor dolgozták ki azt a felülvizsgálati rendszert, amelyhez az Agrárminisztérium a natúrpark cím használatát köti.
Azok a szervezetek, amelyek a natúrpark megnevezést használhatják, 5 éves rendszerességgel át kell, hogy essenek egy felülvizsgálaton. Ilyenkor megújítják a koncepciójukat, átvezetik a változásokat. Ilyen változás a mi esetünkben az, hogy az alapításkori állapothoz képest már hivatalosan is bővült a natúrparki települések száma Csepreg, Tömörd és Gencsapáti településekkel. Ez is abban a dokumentumban jelenik meg, amely elérhető az előterjesztésben csatolt linken.
Ez a fejlesztési koncepció egyrészt számvetést tartalmaz az elmúlt évekről, másrészt kitekintést a lehetséges fejlődési irányokra. Amennyiben a képviselők letöltötték ezt a fejlesztési koncepciót, betekintést kaphattak a natúrpark fejlődési jövőképéről.
Gyakorlatilag ennek a megújult fejlesztési koncepció elfogadásához és jóváhagyásához kell minden önkormányzat egyetértése. A határozati javaslat erről szól. Ezt a koncepciót Schrott Tamás elnök irányításával, a munkaszervezet frissítette fel, nagyon sok munkát fektettek bele.
Egy ilyen fejlesztési koncepcióban mindig vannak olyan részek, amelyek biztosan megvalósulnak és vannak, amelyek csak álmok maradnak.
Ugyancsak az Agrárminisztérium rendelete írja elő, hogy a natúrparkok létében mégiscsak meghatározó és szerepet játszó önkormányzatokkal aktív együttműködésben kell lenniük. Az Írottkő Natúrpark Egyesület esetében soha nem is volt vita tárgya, hogy a legmeghatározóbb és legnagyobb tagja Kőszeg Város Önkormányzata.
Kőszeg Város Önkormányzata számára a legfontosabb, hogy az együttműködés továbbra is fennmaradjon. Az elképzeléseket nem a natúrpark munkaszervezete valósítja meg, hanem az egész együttműködés minden tagja – ez mindig is így volt.
Kőszeg városa nyilván egyetért a fejlesztési koncepció alábbi elemeivel:
– nagy vonalakban a természet és a környezet védelmével és ezek lakossági tudatformálásával,
– azzal, hogy az intézményeink a környezeti nevelés területén működjenek együtt a natúrparkkal,
– környezetvédelmi akciók megvalósításában,
– ökoturisztikai illetve aktív turisztikai terület fejlesztésében látunk potenciált a városban,
– illetve önmagában a natúrparki alapelvek megvalósulásában, azaz a természeti és biológiai erőforrásainkkal való gazdálkodásban.
Néhány olyan súlyponti terület is ki van emelve, amelyek fontosak az önkormányzat számára is, ezek a következők: a kommunikáció erősítése, az aktív turisztikai hálózat fejlesztés és a natúrpark szolgáltatás fejlesztése.
Izgalmas az a mondat is, mely szerint az önkormányzat a saját erőforrásaival is segíti a natúrparki célok megvalósulását.
Ez a megállapodás tehát arról szól, hogy az együttműködést folyamatosan fenntartjuk a natúrparkkal. Azért tartotta fontosnak mindezt kiemelni, mert ő részt vett a natúrpark elnökségi ülésén és onnan tudja, hogy a kistelepüléseken volt vita ezzel kapcsolatban.
Hozzászólások:
Fekete-Pataki Edit jelzi, hogy a bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Sas Norbert elmondja, hogy ugyanez volt a pénzügyi bizottság véleménye is.
A képviselő-testület további észrevétel nélkül, 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
188/2023. (X. 26.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város Önkormányzata és az Írottkő Natúrparkért Egyesület (9730 Kőszeg, Kelcz-Adelffy u. 5 1/3., képviseli: Schrott Tamás elnök) között kötendő Együttműködési Megállapodást a mellékletben szereplő tartalommal jóváhagyja, és felhatalmazza a polgármestert a Megállapodás aláírására.
Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: azonnal.
Az 5. napirendi pont tárgyalása:
A Kőszegi DANCE JAM Táncművészeti Egyesülettel kötendő feladatátvállalási megállapodás tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pont tárgyalásánál Földesiné Németh Csilla, a Kőszegi DANCE JAM Táncművészeti Egyesület elnöke tanácskozási joggal van jelen.
Básthy Béla szóbeli kiegészítésében emlékezetet arra, hogy az önkormányzat a civil szabályzata értelmében együttműködési megállapodást köthet olyan civil szervezetekkel, amelyeknek a tevékenységét a város életében a kulturális, a sport vagy az ifjúságnevelés területén jelentősnek és fontosnak tart, és ezeket a költségvetés meghatározásakor is támogatandónak ítél.
Az előterjesztés részletesen bemutatja a Dance Jam tánccsoport – a Balog iskola kebelében – létrejöttének körülményeit és több évtizedes eredményeit.
A tánccsoport ez évben önállósult és már mint önálló egyesület működik. Örömteli, hogy az iskolában lehetőség van a folyamatos táncpróbákra továbbá arra, hogy egy olyan táncpedagógus vezeti a csoportot, mint Földesiné Németh Csilla, aki már a szakma valamennyi elismerését elnyerte.
Nyugodtan kimondhatjuk, hogy az elmúlt 30 év alatt az egyesület az ifjúságnevelés terén és természetesen a város kulturális, művészeti életében kimagaslót alkotott.
Örömmel veszi, hogy már egy önálló egyesület lehet az alanya a Kőszeg Város Önkormányzatával való megállapodásnak. Az előterjesztés tehát arról szól, hogy a város helyet biztosít a táncművészeti egyesület számára abban a körben, amely a civil szervezetet az együttműködés révén kiemeltté teszi (Ami már nem is túl szűk kör.)
A Dance Jam részéről nagyon sok fellépést láthatnak a nézők az iskolán belül is és a város számos rendezvényén: pld. kiállítás megnyitókon, bálokon. Számos programon részt vesznek, ha felkérik őket és ők örömmel, mindenki nagy megelégedésére lépnek fel.
Amikor ilyen megállapodásokat szoktunk kötni, mindig megnézzük, hogy hol számíthatnánk az egyesületekre a város rendezvényein. Ő biztos abban, hogy a Dance Jam Egyesület erre készen áll, így ezt javasolja megjeleníteni a megállapodás szövegében is. Nyilván a rendezvények karaktere eltérő, így nem pld. a hagyományőrző, hanem inkább a modern rendezvényeken számítanánk az egyesület fellépéseire. De ezekről minden évben külön lehet egyeztetni.
Más művészeti egyesületkehez hasonlóan a Dance Jam nemcsak Kőszegen, hanem testvérvárosokban, nemzetközi rendezvényeken is már számos alkalommal fellépett és képviselte Kőszeget. A német testvérvárosban maga is többször látta őket, így ilyen delegációk részeként továbbra is várjuk a részvételüket.
Bíztatja az egyesületet, hogy folytassa tovább a tevékenységét.
Hozzászólások:
Fekete-Pataki Edit elmondja: a bizottságuk ülésén kérdésként merült fel, hogy az egyesület tagjai csak a Balog iskolából kerülhetnek-e ki, vagy máshonnan is.
Földesiné Németh Csilla válaszában elmondta, hogy természetesen nem, hanem Kőszegről és környező településekről, sőt már Szombathelyről is érkeznek tagok az egyesületbe. Tehát a tánccsoport már nem kimondottan iskolai szervezet, hanem kimondottan városi egyesületté formálódott.
Fentiek ismeretében a humánerő bizottság a megállapodást jóváhagyását a képviselő-testületnek egyhangúlag ajánlotta elfogadásra.
Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügyi bizottság ülésén vetődött fel az, amelyet polgármester úr által már említett, a városi rendezvényekhez kapcsolódó módosítás. Ezzel együtt a bizottság szintén egyhangúlag javasolja elfogadásra a megállapodást.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot a fenti módosításokkal együtt, mely szerint
- a 4. pont (Az egyesület vállalja) első francia bekezdése alábbi kiegészítésével:
ifjúságnevelés és a művészeti sportra nevelés, a helyi táncművészet és sportélet tevékenységében közreműködés,
- a 6. pont módosításával: Az egyesület részt vesz – külön egyeztetés alapján – Kőszeg Város éves programnaptárában szereplő rendezvényein.
A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
189/2023. (X. 26.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város Önkormányzata és a Kőszegi DANCE JAM Táncművészeti Egyesület (9730 Kőszeg, Deák Ferenc utca 3. E. 3/6. a., adószám: 19360962-1-18, nyilvántartási szám: 18-02-0200965, képviseli: Földesiné Németh Csilla elnök) között kötendő Feladatátvállalási megállapodást a mellékletben szereplő tartalommal jóváhagyja, és felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására.
Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: azonnal.
A 6. napirendi pont tárgyalása:
A város környezeti állapotáról szóló jelentés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Németh Ildikó szóbeli kiegészítést tesz. A környezeti állapotról szóló jelentést minden évben megtárgyalja a képviselő-testület.
Az előterjesztést a környezetvédelmi törvény rendelkezési alapján készítették el. Az egyes feladatok ellátása már ismert a képviselő-testület előtt, akár a városüzemeltető kft. éves beszámolójából is. A külön témákat nem emeli ki, amennyiben kérdés van, szívesen válaszol azokra.
Kérdések és hozzászólások:
Kiss Péter elmondja, hogy a városfejlesztési bizottság hosszasan tárgyalta a jelentést. Megköszönték Németh Ildikó osztályvezetőnek és Eső Attila igazgatónak, hogy ilyen részletes beszámolót állítottak össze. A bizottság egyhangúlag ajánlotta elfogadásra az előterjesztést.
Viszont a héten már kezdődik a lomtalanítás, és már kint vannak az utcákon azok a lomok, amelyeknek nem szabadna kint lenni, mert a szolgáltató nem fogja elvinni őket (régi hűtőszekrények, televíziók stb.).
Jó lenne a lakosság figyelmét – immár sokadszorra – felhívni arra, hogy a szabályok értelmében mi az amit ki lehet tenni és mit nem.
Básthy Béla szerint teljesen jogos a felvetés, ez évek óta probléma, mert a szolgáltató a közterületen fogja ezeket hagyni. A városkép miatt ő éppen tegnap is bevitt egy ilyen, otthagyott bojlert a hulladékudvarba.
Ennek kapcsán tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a Települési Önkormányzatok Szövetsége „önkormányzati ötletek - innovációk" témakörben jó gyakorlatra hirdetett pályázatot, amire Kőszeg a Lomilottó nyereményjátékkal nevezett be. Már túl vagyunk a második körön is, személyesen is voltak itt, meg online kapcsolatban is voltunk a pályázat kiíróival, akiknek nagyon tetszett az ötlet. Úgy ítélték meg, hogy néha egy apró ötlet, kis együttműködéssel is eredményeket hozhat. Összességében nagyon pozitívak a visszajelzések. Majd nagyobb nyilvánosság előtt is prezentálnia kell a nyereményjátékot. Remélhetőleg máshol is ismert és jó gyakorlat lesz a kőszegi Lomilottóból.
Kiss Zoltán Miksa szerint a jelentés részletesen tartalmazza a város környezeti állapotával kapcsolatos feladatokat és azok elvégzését. Látszik, hogy megpróbálunk mindent a környezeti állapoton javítani a szűkös anyagi körülmények ellenére.
A faültetés területén ő azt ajánlaná, hogy a tömbbelső területére legyenek fák ültetve, mert az átjárható a Fő térrel – ahol meg nincsen fa. Sajnos a rekkenő nyári melegben a Fő téren nincs, ami árnyékot adhatna. A tér felújítása idején a terv szerint beültetett gömbjuharok jól néznek ugyan ki, de nem adnak árnyékot. Ezért a tömbbelsőben nagyra növő, árnyékot adó fákat javasol ültetni, hogy élhetőbb legyen a város.
A játszóterek állapotán látszik, hogy az karbantartásukból hiányoznak bizonyos dolgok. A Bersek iskolánál lévő játszótéren a játszóeszközök alatti rugalmas lapok elengedtek, mintegy 10 cm-re állnak fel a sarkai, így rendkívül veszélyesek. Ugyanakkor az a fapadló, ami tervezési hibából, abszolút buta módon a betonba lett látvány elemként lefektetve, az is szétrohadt és életveszélyes. Ezek javítása nyilván azért maradt el, mert az jelentős összegbe kerülne.
Viszont létesült egy olyan, új játszótér amit az ottlakók szerint még soha nem használt senki, ott még nem játszottak gyerekek. Ez a volt botgyár mögött, a Gyöngyös patak mellett, a kutyafuttatóval szembeni terület. Nyilván pályázati pénzből épült meg, így kellett felhasználni és ezért nem lehetett a többi játszótérre fordítani.
A légszennyezés területe is nehéz, mert ezeket az eseteket nem lehet bizonyítani, tetten érni. Sajnos bizony van, aki gumicsizmával, a nyári hulladék, szemét elégetésével kezdi a fűtési szezont. Aztán ha mindez elfogy, akkor – karácsony táján – már kitisztul a levegő. Erre a problémára is kellene egy jó ötlet – olyan, mint a lomilottó. Nyilván nem az, amit a Gyurcsány-kormány kitalált: azaz, hogy „jelentsük fel a szomszédot”. Lakott területen kívül a katasztrófavédelem engedélyével lehet égetni.
Németh Ildikó pontosít: lakott területen sem lehet égetni, csupán – a szőlőültetvények fitoplazmás megbetegedése miatt – a Hegyközség által Kőszeg közi
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2023. október 26-án, a Városháza tanácskozó termében 9 órai kezdettel megtartott nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Csiki István, Fekete-Pataki Edit, Gelencsér Attila, Harkai Norbert, Kiss Péter, Kiss Zoltán Miksa, Rába Kálmán, Sas Norbert, Takácsné Varga Ágnes és Velkyné Ball Andrea képviselő (12 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző,
Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető, dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető,
Révész József a Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár igazgatója, Raposa Helga a Kőszegi Szociális Gondozási Központ vezetője, valamint Eső Attila a Kőszegi Városüzemeltetési Kft. igazgatója.
Básthy Béla polgármester köszönti a képviselő-testület szeptemberi rendes ülésen megjelent képviselőket. Megállapítja, hogy a képviselő-testület teljes létszámban van jelen, így a 12 fővel az ülés határoztképes.
Köszönti dr. Zalán Gábor jegyzőt és a hivatal minden megjelent munkatársát, valamint a jelenlévő intézményvezetőket.
A múlt héten kiküldött napirendhez képest 5 új napirend felvételét kéri, ezek közül 3 előterjesztést zárt ülés keretében javasol megtárgyalni. Valamennyi új előterjesztést a képviselők a tegnapi napon kaptak meg. Ezek közül a legjelentősebb a város egészségügyi helyzetével kapcsolatos, ugyanis nagy változások vannak ebben.
1) Elsőként „A 2023. évi közbeszerzési terv módosítása” c. rendkívüli előterjesztést javasolja napirendre felvenni. Már a kiküldött meghívón is szerepelt a közbeszerzési eljárás indítása az önkormányzat villamos energia beszerzése céljából, amelyet zárt ülés keretében kell megtárgyalni. (Ezt az anyagot is tegnap kapták meg a képviselők.) Ennek elindításához viszont előzőleg módosítani szükséges a 2023. évi közbeszerzési tervet, amelyet nyilvános ülés keretében kell megtárgyalni, 1. napirendi pontként.
Ezt azonnal szavazásra is bocsátja, amit a képviselők 12 igen szavazattal jóváhagynak.
2) Új napirend „A gyermekorvosi ellátással kapcsolatos döntések meghozatala.” Ennek indoka az, hogy sajnos jelenleg mindkét körzetben helyettesítési helyzet állt elő. Az önkormányzat maximális érdeke, hogy ebben a képviselő-testület zárt ülés keretében döntsön, jegyző úr kérése pedig az volt, hogy a mai napon a lehető legkorábban hozza meg a határozatát, mivel azt követően a hivatalnak azonnal intézkedést kell foganatosítania. A rendkívüli előterjesztés zárt ülés keretében történő tárgyalását a képviselők 12 igen szavazattal fogadják el.
3) Ugyancsak új előterjesztés „Az önkormányzati kitüntetésekhez járó pénzjutalom összegéről szóló döntés.” Ez egy különleges előterjesztés, mert éppen az utolsó ülésen, gyors egyetértéssel döntött a képviselő-testület a hamarosan megrendezésre kerülő Királynapon átadandó kitüntetésekhez adható pénzjutalmakról. A rendezvény szervezése közben szembesültek azzal, hogy az egyes kitüntetésekhez járó pénzjutalmak összege legalább 2016. óta nem változott. Meglátása szerint nagyban emelné a kitüntetések érdemét a jutalmak összegének a megemelése is. A rendkívüli előterjesztés zárt ülés keretében történő tárgyalását a képviselők 12 igen szavazattal fogadják el.
4) Nyilvános ülés keretében javasolja megtárgyalni „A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési előirányzat átcsoportosítási kérelmét, amely szintén rendkívüli előterjesztés. Ennek indoka az, hogy a hivatalban több számítógép is felmondta a szolgálatot, és újak vásárlása céljából jegyző úr átcsoportosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy a kollégák megfelelő eszközzel végezhessék a munkájukat. A képviselők ezt szintén 12 igen szavazattal veszik fel a mai napirendre.
5) Várhatóan 2023. december 1-től megtörténik az orvosi ügyelet mentőszolgálat részére történő átadása, és ehhez a jelenlegi ügyelet helyiségeinek az ingyenes átadására is szükség van. Ezt tartalmazza „Az orvosi ügyelet helyiségeinek használatba adása” c. rendkívüli előterjesztés, amelyet a bizottságoknak sajnos nem volt lehetőségük előzetesen véleményezni.
A polgármester által elmondottakkal kapcsolatban illetve a napirenddel kapcsolatban a képviselők részéről más észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a meghívón szereplő napirenddel a fenti kiegészítésekkel együtt. A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi napirendet fogadja el:
N A P I R E N D:
Nyilvános ülés keretében:
1. A 2023. évi közbeszerzési terv módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
Zárt ülés keretében:
1. A gyermekorvosi ellátással kapcsolatos döntések meghozatala.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna igazgatási osztályvezető.
2. Közbeszerzési eljárás megindítása Kőszeg Város Önkormányzata részére villamosenergia beszerzés tárgyában.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
3. Az önkormányzati kitüntetésekhez járó pénzjutalom összegéről szóló döntés.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
Nyilvános ülés keretében:
1. A közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
2. A szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól szóló 21/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna igazgatási osztályvezető.
3. A hajléktalanok átmeneti szállásával kapcsolatos döntések meghozatala.
Előterjesztő: Raposa Helga intézményvezető.
4. Az Írottkő Natúrparkért Egyesülettel kötendő együttműködési megállapodás.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
5. A Kőszegi DANCE JAM Táncművészeti Egyesülettel kötendő feladatátvállalási megállapodás.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
6. Jelentés a város környezeti állapotáról.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
7. Döntés az orvosi ügyelet eszközeinek a beszerzésével kapcsolatban.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
8. A Kőszeg, Kiss János u. 31. sz. alatt található, közétkeztetésben résztvevő konyha átminősítése.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
9. Költségvetési előirányzat átcsoportosítás a Kőszegi Szociális Gondozási Központ vonatkozásában.
Előterjesztő: Raposa Helga intézményvezető.
10. A Kőszeg, 2975/103 hrsz-ú utca elnevezése.
Előterjesztő: Kiss Péter, a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság elnöke.
11. Vagyonügy: a Kőszeg, 6659/3 hrsz-ú ingatlanrész felajánlása.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
12. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési előirányzat átcsoportosítási kérelme.
Előterjesztő: dr. Zalán Gábor jegyző.
13. Az orvosi ügyelet helyiségeinek használatba adása.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
A napirend megtárgyalása előtt a polgármester a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésekről, valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolóval kapcsolatban várja az észrevételeket.
Mivel ilyen nem hangzik el, a képviselő-testület 12 igen szavazattal jóváhagyja a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentéseket, valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolót.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A 2023. évi közbeszerzési terv módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Németh Ildikó szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a közbeszerzési törvény előírása értelmében minden évben közbeszerzési tervet kell készíteni, amelyet – szükség esetén – módosítani kell.
Kőszeg Város Önkormányzatához tartozó fogyasztási helyek villamos energia ellátása, valamint Kőszeg város közigazgatási területén a közvilágítás biztosítása érdekében az elkövetkező egy évre vonatkozóan (2024. január 1-től – 2024. december 31-ig) villamos energia beszerzés tárgyában közbeszerzési eljárás megindítására van szükség, mivel az energia (RHD díj és adók nélkül) éves összköltsége meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a nettó 15 MFt-ot.
A csatolt előterjesztés melléklete a közbeszerzési tervet kiegészítve, Kőszeg Város Önkormányzata, valamint a közvilágítás villamos energia igényének biztosítására vonatkozóan tartalmazza a lefolytanadó eljárás adatait.
Básthy Béla hozzáfűzi: az energiaügyekkel egy külön szakember bevonásával foglalkozik a hivatal. Ezt jegyző úr és a városfejlesztési osztály vezetőjének e területen végzett intenzív munkáját külön is köszöni.
Jól látszik, hogy ez a terület egy kockázati tényező a költségvetésben, hiszen nehéz kiszámítani előre az energia árak változásait. Most az a cél, hogy az elkövetkezendő egy évben a lehető legkedvezőbb villamos energia árakat érje el a város a beszerzés során.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.
A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
178/2023. (X. 26.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város Önkormányzat 2023. évi, a módosítással egységes szerkezetbe foglalt közbeszerzési tervét elfogadja, és egyben elrendeli annak közzétételét a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR), valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján.
Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: azonnal.
A szavazás után Básthy Béla polgármester 9.10 órakor lezárja a nyilvános ülés első részét, majd a képviselők zárt ülés keretében folytatják a napirend megtárgyalását.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Zalán Gábor Básthy Béla
jegyző polgármester
K/684-13/2023. szám.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2023. október 26-án, a Városháza tanácskozó termében 10.15 órai kezdettel megtartott, a zárt ülést követő nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Csiki István, Fekete-Pataki Edit, Gelencsér Attila, Harkai Norbert, Kiss Péter, Kiss Zoltán Miksa, Rába Kálmán, Sas Norbert, Takácsné Varga Ágnes és Velkyné Ball Andrea képviselő (12 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző,
Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető, dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető,
Révész József a Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár igazgatója, Raposa Helga a Kőszegi Szociális Gondozási Központ vezetője, valamint Eső Attila a Kőszegi Városüzemeltetési Kft. igazgatója.
N A P I R E N D:
1. A közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
2. A szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól szóló 21/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna igazgatási osztályvezető.
3. A hajléktalanok átmeneti szállásával kapcsolatos döntések meghozatala.
Előterjesztő: Raposa Helga intézményvezető.
4. Az Írottkő Natúrparkért Egyesülettel kötendő együttműködési megállapodás.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
5. A Kőszegi DANCE JAM Táncművészeti Egyesülettel kötendő feladatátvállalási megállapodás.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
6. Jelentés a város környezeti állapotáról.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
7. Döntés az orvosi ügyelet eszközeinek a beszerzésével kapcsolatban.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
8. A Kőszeg, Kiss János u. 31. sz. alatt található, közétkeztetésben résztvevő konyha átminősítése.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
9. Költségvetési előirányzat átcsoportosítása a Kőszegi Szociális Gondozási Központ vonatkozásában.
Előterjesztő: Raposa Helga intézményvezető.
10. A Kőszeg, 2975/103 hrsz-ú utca elnevezése.
Előterjesztő: Kiss Péter, a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság elnöke.
11. Vagyonügy: a Kőszeg, 6659/3 hrsz-ú ingatlanrész felajánlása.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
12. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési előirányzat átcsoportosítási kérelme.
Előterjesztő: dr. Zalán Gábor jegyző.
13. Az orvosi ügyelet helyiségeinek használatba adása.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Németh Ildikó szóbeli kiegészítést tesz. A közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.) önkormányzati rendelet tavalyi felülvizsgálata során módosult a műemléki épületek felújítására vonatkozó azon rendelkezés, amely alapján a munkálatok elvégzéséhez szükséges állványozás díjmentessé vált.
Azonban a rendeletmódosítás nem rendezte az építési tevékenységhez szorosan kapcsolódó felvonulási terület használatának kérdését. Az egységes szabályozás érdekében most arra tesznek javaslatot, hogy a díjmentesség lehetősége az állványozáson túl, a műemléki védettséget élvező épületek karbantartásához, felújításához szükséges építőanyag tárolás miatt igénybe vett közterületek használatára is terjedjen ki.
A szabályozás módosításával csökkennének az olyan műemléki épületek felújításának terhei, amelyek közösségi célt szolgálnak. A rendeletmódosítás kizárólag a közösségi célt szolgáló épületekre terjedne ki és a díjmentesség pusztán a felújítandó épület közvetlen környezetében található közterületre lenne igényelhető.
Mivel az építőanyag tárolás céljára elfoglalt közterület korlátozza mások közterület használatát, az a javaslatuk, hogy a díjmentesség indokoltsága ne automatikus legyen, hanem minden esetben a képviselő-testület döntsön róla.
Kérdések és hozzászólások:
Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta a rendeletmódosítást és teljes egyetértésben javasolják a képviselő-testületnek elfogadásra.
Kiss Péter szerint ugyanez volt a véleménye a városfejlesztési bizottságnak is.
Harkai Norbert úgy gondolja, hogy az építkezésre vonatkozó közterület-használati díjak nem véletlenül magasak, mert arra kellene, hogy ösztönözzék a kivitelezőket, hogy ne húzódjon el az építkezés.
Ez az elképzelés ezzel pont ellentétes. A Jézus Szíve templom annak idején két év alatt épült fel – létrákkal. A most zajló felújítás után biztosan szép lesz a templom, de a jelenlegi helyzet mind a közlekedésben, mind a város életében akadályokat idéz elő. Azért valamilyen korlátok közé lehet-e szorítani a vállalkozókat a munkák meggyorsítása érdekében?
Németh Ildikó a válaszában a rendelettervezetre utal. Ez szerint maximum 6 hónapra lehet igényelni a mentességet, amely egy alkalommal meghosszabbítható, feltéve, hogy a használat az egy évet nem haladja meg.
Básthy Béla arra hívja fel a figyelmet, hogy aki részt vett műemlék felújításában vagy látott már ilyent, az tisztában van vele, hogy sokkal hosszabb, nagyobb munka, mint egy új épület felépítése. Különösen akkor, ha az épület alkotórészei nem cserélhetők ki modernekre, azokat már nem is gyártják, hanem gyakorlatilag után kell gyártani őket. Ráadásul nincsenek is már olyan műhelyek, ahol ilyent készítenek, ezért is van Jézus Szíve templom mellett a Fő téren gyakorlatilag egy műhely berendezve, mert közvetlenül ott tudják csak előállítani a különböző lemez és kődíszeket. Ez nagyon megnehezíti a kivitelező dolgát.
Az egyházi ingatlanok felújításával kapcsolatban többször tárgyaltak az egyházmegyével, amelynek újfajta tapasztalása az, hogy közterület-használati díjat kell fizetni a munkálatok után. Ennek az az oka, hogy a templomok felújítására általában összefog egy egész közösség. Mindig van egy bizonyos állami támogatás, a többit pedig össze kell szedni: a hívektől, az egyházközségtől, önkormányzattól stb. Így általában fel sem merül, hogy közterület-használati díjat kérjenek bárhol is, mert mindenki azon dolgozik, hogy mihamarabb legyen felújítva a templom. Így újulhatott meg a nemrég átadott, kőszegfalvi templom is.
Bizonyos szempontból más a helyzet az egyházmegye felújítási projektjével, mert egyrészt annak az összege is szokatlanul nagy – 6 milliárd Ft-tól beszélünk – másrészt szerinte a felújítási munkák miatt még soha senki nem fizetett akkora összegű közterület-használati díjat, mint az egyházmegye. Eddig ez több 10 milliós összeget tesz ki, de ezt a képviselők úgyis tudják a költségvetésből. Az építkezéssel érintett közterület természetesen meg is sérülhet, megváltozhat, az önkormányzatnak meg kötelessége a helyreállítás. Ez volt a hivatkozás arra, hogy miért kérünk érte pénzt.
Kihangsúlyozza: nem elengedjük ezzel a közterület-használat egy részét, mert bizony már nagyon jelentős összeget fizetett ki a beruházó
Fel lehet a kérdést tenni úgy is, hogy arányos lenne-e 150 millió Ft-okat beszedni a városnak azért, hogy a saját közterületein lévő, a mi közösségeinket szolgáló épületek megújuljanak?
Közben pedig az egyházmegye maga is felújít közterületeket: ilyen a Kálvária templom vagy a volt szegényház előtti rész. Volt egy olyan elgondolás is, hogy ezeket elszámoljuk az egyházmegyének közterület felújítás címén, de ez jogszerűen nem lehetséges.
A rendelettervezet előkészítése során arról gondolkodtunk, hogy a rendelet adjon-e lehetőséget erre automatikusan, vagy inkább minden konkrét esetet hozzunk a képviselő-testület elé. Azaz milyen feltételekkel járulunk hozzá egy ilyen nem profitorientált közösségi célú műemlék épület felújításához.
Nem hiszi, hogy túl lesz terhelve ezzel a képviselő-testület e téren, mert bár csak lenne sok ilyen épület felújítás.
Fontos, hogy nem polgármesteri hatáskörbe kerülne ez a lehetőség, nem automatikusan járna, hanem minden esetben – bizottsági véleményezést követően – a képviselő-testület tud dönteni a kedvezmény megadásáról. Szerinte tehát ez vállalható módosítás.
Közterület használati díj önkormányzati beruházásoknál természetesen nincs, azaz ha pld. a Jurisics-várat újítanának fel, ott sem lenne ilyen.
Kiss Zoltán Miksa a bizottsági ülésen bár egyetértett ezzel az elképzeléssel, azért vannak fenntartásai. Ezek az építkezések mindig pályázati eljárások alapján indulnak el. Nyilván ki volt írva a pályázat, a vállalkozó pedig x összegért vállalta a munkát. Ez a vállalt összeg pedig bizonyára tartalmazta a közterület-használati díjakat is. Így a város most olyan összegekről mondana le, ami tulajdonképpen már az övé. Neki az a véleménye, hogy ez a rendelet azokra az ügyekre kellene, hogy vonatkozzon, amelyek majd ezután kezdődnek. Mert akkor már tudott lesz, hogy Kőszeg Városa gálánsan elengedi a közterület használati díjakat.
Básthy Béla szerint ez nem így van teljesen, mert az egyházi beruházások nem így működnek, rájuk más közbeszerezési szabályok vonatkoznak.
Ami most konkrétan érintett ebben a tárgykörben, az a Jézus Szíve templom jelenlegi felújítása. Ez nem úgy zajlott le, hogy volt egy nagy közbeszerzés, amelynek során egy generálkivitelező elvitte „tokkal-vonóval” a templom felújítását. Ugyanis az sok, apró megbízásból áll össze. Külön kellett keresni mestert, aki pld. a majolikához, vagy a lemezgörbítéshez ért.
Ezeknek az épületek esetében úgy történnek a munkák, mint 100 éve. Pld. a templom toronysüveg kiegyenesítése nem mehet egyszerűen úgy, hogy egy toronydaruval felemelik, hanem gyakorlatilag manufakturálisan kell belülről kistabilizálni.
Van több eleme is a templomok felújításának. Várhatóan nagyon hosszúra nyúlik majd a Szent Jakab és a Szent Imre templom felújítása, hiszen ezekben még csak a régészeti feltárások folynak. Éppen november közepén lesz egy olyan előadás, ahol két régész fogja bemutatni a Szent Jakab és a Szent Imre templom eddigi régészeti kutatásait.
Azok a felújítások, amelyek meg már lezárultak, azokat nem fogja érinteni ez a rendelet módosítás, mert a Kálvária templom és a missziós ház felújításához saját területüket használta az egyház. A volt szegényháznál meg azért nem kértünk közterület-használati díjat, mert annak a környezete is önkormányzati tulajdon és így el tudtunk tőle tekinteni.
Tehát azt, amit képviselő úr mondott általánosságban a közbeszerzésekről, az igaz, de itt nem állja meg a helyét. Itt nem az van, hogy van egy vállalkozó, aki beárazta a munkálatokat és most megtarthatná a közterület használati díjakat, mert több kisebb-nagyobb megbízásról van szó.
Fontos azt is kihangsúlyozni, hogy az egyházi ingatlanok felújítására szánt összeget egyedi kormánydöntéssel kapta meg az egyházmegye, amely 2020-ban volt. Nyilván akkor nem lehetett megbecsülni a 6-700 éves műemlék épületek felújításának valós költségét.
A teljes összeg tekintetében pedig még nem is látszik, hogy hova fut ki a Szent Jakab és a Szent Imre templomok végösszege, mert nem tudni, milyen konzerválási, örökségvédelmi előírásokat kell teljesíteni. Tudomása szerint ettől tart is mindenki, főleg a Szent Jakab templom esetében.
Nem lepődne meg, ha a Magyar Kormány felé kérelem menne az egyházmegye részéről az összeg kiegészítése miatt, jóllehet ez a 6 milliárd Ft nagyon soknak tűnik, mert tényleg rengeteg pénz.
Kihangsúlyozza, hogy ez a rendelet módosítás még nem megállapodás az egyházmegyével, hanem annak a jogszabályi feltételét alapozza meg.
Dr. Zalán Gábor is megerősíti a polgármester úr utolsó szavait. Egy rendelet mindig általános magatartási szabályokat tartalmaz, nem egy adott személyre vagy szervezetre van szabva. Ezt a rendeletet nemcsak az egyház esetében lehet alkalmazni, hanem pld. a Felsófokú Tanulmányok Intézete által fenntartott műemlékekre vagy pld. az Ipartestület közösségi székházára.
Kőszegen szerencsére rengeteg műemlék van. Mindenki tudja, hogy mennyi időt és pénzt vesz igénybe egy ilyen épületet rendbehozni. Azoknak készült ez a szabályozás, akik közösségi célú műemlék épületet szeretnének felújítani.
Kiss Zoltán Miksa szerint jegyző úr árnyalta a közterület használati díj elengedését. Ezzel alapból egyetért, hiszen nemcsak az egyházi épületek felújításához jelentene kedvezményt, hanem az összes, közösségi célú műemlékhez is.
Ez egy üdvözlendő dolog, de még egyszer kihangsúlyozza: attól függetlenül, hogy nincs generálkivitelező, azok a felújítások, amelyek már elkezdődtek, arra már érkeztek árajánlatok. Az összeg is publikus, tudjuk, hogy hány milliárd Ft-ról van erre előirányozva – bár az nem Kőszeg város pénze. De az érintett épületek itt vannak Kőszegen, másrészt a város lakói a szenvedő alanyai ezeknek az építkezéseknek. A közterület foglalás éppen erről szól: arról, hogy a város lakóinak a nehézségeit valamilyen módon feloldja.
Emlékezete szerint, amikor egy testületi ülésen a távhőnek a tömbbelsőben lévő, nyitott gödörjéről volt szó – amit a lakosságnak több mint egy évig kerülgetnie kellett, szenvedett is tőle mindenki – akkor polgármester úr erre azt mondta, hogy „de legalább szép összeg közterület-használati díjat kaptunk érte”.
Még egyszer kéri: a meglévő esetekre ez az engedély ne legyen érvényes. Mivel bizonytalan időre meg lesz hosszabbítva az érintett épületeknek a közterület-használati engedélye díj fizetése nélkül, senki sem fog számolni ezekkel a költségekkel – akár vissza is lehet élni vele.
Básthy Béla kéri, hogy ne értse senki félre ezt a szándékot. Nem arról van szó, hogy kinyitunk egy kontrollálatlan kaput ezzel a rendeletmódosítással. Annak adunk lehetőséget, hogy az önkormányzat – kialkudott feltételek esetén – megállapodást köthet minden aktuális esetre.
Ennek a megállapodásnak pedig lehet eleje, vége, időkorlátja, tartalmazhatja, hogy hány éve fizetik a díjat, vagy bármi, amiben a felek megállapodnak. Az egyházmegye esetében ez a pénz a még folyamatban lévő, felújítandó épületekre fordítódhat, azaz további mozgásterük lehet vele.
Az szerinte eleve bizonyíték, hogy nem a vállalkozónál keletkezik megtakarítás, ugyanis a beruházó egyházmegye kérte a díj elengedését.
A kőszegi egyházi épületek felújítására, az állam által adott összegkeret előzetes számítások alapján állt össze és nem kidolgozott felújítási költségtervek alapján.
Erre egy analóg példa a kőszegi útfelújítási programra 2,8 milliárd Ft összeget kapott Kőszeg, de az sem egy olyan felmért összeg volt, amelyben ki lett volna számolva, hogy hány m2 út, hány m2 kiemelt szegély lesz abból felújítva, hány parkoló jön létre, hány csapadékelvezetés vagy szennyvízprobléma lesz megoldva. Folyamatában lett elköltve ez a pénz is és nem fordítva.
Ugyanez van az egyházmegyénél is: nem tudni, hogy a templomok felújítása végül 7,2 milliárd Ft-ba kerül majd, vagy 5,8 milliárdba. Sajnos az egyházmegyénél látott aggodalmak alapján minden fillérnek helye lesz. Nem csak azért, mert 2020-ban pontos költségbecslés nem tudtak volna készíteni a 2023. és 2024. évekre, de ha csak az energiát és a béreket nézzük, ki az, aki meg tudta volna saccolni ezeket 2020-ban?
Ismét kihangsúlyozza: nem arról van szó tehát, hogy egy pontosan kiszámított összegből egy kis nyereséget biztosítanának akár egy vállalkozónak, akár az egyházmegyének.
Arról van szó, hogy a mi rendeletünk nem az ilyen volumenű és karakterű beruházásokra van felkészülve. Senki sem gondolt arra, amikor ez a rendelet született, hogy majd a felújítandó templom előtt, helyben kell legyártani az összes alkotórészt.
A rendelet alkotója bizonyára maga sem számolt azzal, hogy 150 milliós nagyságrendű összeget kell a szabályozás alapján elkérni bárkitől is – ez nincs is összhangban azokkal a közterület-használati díjakkal, amelyekkel számolni szoktunk.
Ez a projekt nem a kőszegi hétköznapok története az elmúlt 30 évben. Maga a rendelet sem készült fel az ilyen egyedi ügyek kezelésére. Most erre adna teret a képviselő-testület – ha megszavazza.
Ha Kiss Zoltán Miksa a rendelettel egyetért, de a konkrét esettel nem, akkor mindezek ellenére most igennel szavazhatna. Ez kinyitja a kaput ahhoz, hogy ő polgármesterként tárgyaljon az egyházmegyével és annak az eredményét tartalmazó megállapodást a bizottságok is véleményezhetik, majd a képviselő-testült dönthet róla.
Kiss Zoltán Miksa már mondta, hogy ő meg fogja szavazni a rendeletet. Azt a kiegészítést szerette volna tenni, hogy a folyamatban lévő ügyekre ne vonatkozzon.
Harkai Norbert olvasatában ez a lehetőség az építkezéseket még jobban meg fogja hosszabbítani, a lakosság tovább lesz akadályozva mind a közlekedésben, mind a parkolásban. Az egy dolog, hogy csörög-e majd forint a kasszában vagy sem, de mindez a vállalkozónak újabb lehetőséget jelent.
Jegyző úrtól kérdezi: vannak magánkézben lévő műemlék épületek is, amelyek nem közösségi célt szolgálnak. Továbbá mi van akkor, ha nem műemlék egy ház, de közösségi célokat szolgál?
Dr. Zalán Gábor válaszában tisztázza, hogy egyik esetre sem vonatkoztatható a rendelet.
Básthy Béla visszatér a felvetett távhős gödör megemlítésére. Ez azért nem jó példa, mert az egy vállalkozás munkálatai miatt keletkezett, még ha az a vállalkozás közösségi célokat is szolgál. Ott az út felbontása miatti kiadások benne voltak a vállalkozás üzleti tervében. Nem véletlenül ragaszkodott hozzá a hivatal, hogy a teljes időszakra fizessék meg a rendelet szerint kiszámolt összeget.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát, majd annak reményében bocsátja szavazásra a rendelettervezetet, hogy minél több konkrét megállapodás kerüljön a képviselő-testület elé, mert az azt jelentené, hogy nagyberuházások során műemlék épületek újulhatnak meg Kőszegen.
A képviselő-testület 11 igen, 1 nem szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
16/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete
a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.)
önkormányzati rendelet módosításáról
(A rendelet szövege jelen jegyzőkönyv melléklete.)
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól szóló 21/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Dömötör Ramóna szóbeli kiegészítést tesz. Az ez évi települési támogatásra tervezett keretösszegből a még rendelkezésre álló forrás lehetővé teszi, hogy az idei évben a rászorulók a korábbi évekhez hasonlóan még egy települési támogatásban részesülhessenek. Téli települési támogatást az kaphatna, akik az év során bármilyen formában szociális ellátásban részesült, ennek összege 30 ezer Ft lenne.
A városban a szociális étkeztetést a Sartoris Szeretetszolgálat végzi, amely jelezte, hogy közel egy millió Ft kintlévőségük van. Sok olyan igénybe vevőjük van, aki tartozik nekik, van pedig aki azért nem kéri az étkezést, mert nem tudja kifizetni. A rendelet másik része arra tesz javaslatot, hogy erre vonatkozóan egy új ellátási forma kerüljön bevezetésre: a szociális étkeztetési támogatás. Ezen támogatás keretében a szociális étkeztetést igénybe vevő kérelmére, jövedelmétől függően legfeljebb 30.000 vagy 50.000 Ft összegű támogatás lenne nyújtható, mely közvetlenül a szolgáltatónak kerülne átutalásra. A támogatás évente egy alkalommal a fenti összegekben kerülne megállapításra. A feltétel az, hogy a kérelmezőnek szociális étkezőnek kell lennie a Sartoris Szeretetszolgálatnál. Amennyiben a kérelmező a jövedelemhatárba belefér, akkor az önkormányzat a Sartorisnak utalná az összeget, a rászoruló pedig napi egyszeri meleg ételhez jutna.
Hozzászólások:
Fekete-Pataki Edit jelzi, hogy a humánerőforrás bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselő-testületnek egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.
Sas Norbert tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy ugyanígy szavazott a pénzügyi bizottság is.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester megköszöni az előterjesztő és a Sartoris Szeretetszolgálat munkáját, majd szavazásra bocsátja a rendelettervezet.
A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
17/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról szóló 21/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet
módosításáról
(A rendelet szövege jelen jegyzőkönyv melléklete.)
A 3. napirendi pont tárgyalása:
A hajléktalanok átmeneti szállásával kapcsolatos előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Raposa Helga intézményvezető szóbeli kiegészítést tesz. A bentlakásos intézmények működtetése nem ismeretlen a képviselő-testület előtt, hiszen ezért is rendelte el a képviselő-testület a fenntarthatósági vizsgálatot a június 29-i ülésén.
Az Idősek Gondozóháza tekintetében a Máltai Szeretetszolgálattal sikerült a működtetés átvétele érdekében együttműködési megállapodást kötni. Az ezzel kapcsolatos jogi és műszaki tennivalók folyamatban vannak.
Viszont a Máltai Szeretetszolgálatnak nem volt fogadókészsége a hajléktalan szálló átvételére, melynek fő indoka a kihasználatlansági mutatók miatt. Bár alapesetben is egy kislétszámú szállóról van szó (hiszen 25 férőhelyes), de jelenleg 60%-os a kihasználtsága. Ez azt jelenti, hogy az igényelhető normatívának is csupán a 60%-át kapja meg a város.
Miközben a másik oldalról a nap 24 órából áll, az év pedig 365 napból – azaz ugyanannyi személyzetre van szükség 11 fő személy ellátására, mint 25 főre.
De nem is áll rendelkezésre megfelelő számú személyzet és egyre inkább nehéz a szakképzett munkaerő pótlása. Jövőre két fő nyugdíjba vonul, 1 fő jelezte a felmondási szándékát, illetve mások is jelezték, hogy ha így alakul, akkor más munkát keresnek maguknak. Ráadásul ez a munka sem veszélytelen üzemmódot jelent, és nem 8-tól 4-ig tart, hanem a nap 24 órájában. Nem lehet ugyanis egyedül hagyni az ellátottakat, még akkor sem, ha aktív gondozást nem igényelnek.
A hajléktalan szállóban lévő ellátottak száma az elmúlt évek távlatában egyre csökkent. 3 haláleset is volt, 4 fő pedig elhagyta az intézményt, mert vagy önálló lakhatása lett, vagy munkavégzés kapcsán munkásszálló-szerűségbe költözött.
Míg korábban a téli időszakban volt olyan időszak, amikor 32-33 személyt is befogadtak, még a konyhán, matracokon is feküdtek ellátottak, most csupán 15-17 személy tartózkodik a hajléktalan szállón. Ő azt gondolja, hogy az pozitívum, hogy ez ez ellátásra szoruló réteg nem termelődik újra olyan arányban, hogy mindig telt házat kelljen biztosítani az ellátásukat.
Fentiek miatt 2024. április 30-i időponttal javasolják megszüntetni a hajléktalanok átmeneti szállását. Az időpont tekintetében jogszabályban meghatározott határidőt kell betartani, ugyanis a megszüntetés előtt 6 hónappal – azaz október 31-ig – értesíteni kell az ellátottakat, hozzátartozókat, kormányhivatalt stb.
A jövőt tekintve, a hajléktalanok további sorsát illetően az nem járható út, hogy az átvételükre esetleg olyan településsel megállapodást kössön a város, ahol a hajléktalan szálló kötelezően ellátandó feladat. Hiszen a lakók többsége már több éve, évtizede él ebben az intézményben, itt Kőszegen vannak a társas kapcsolataik: családtagok, barátok, ismerősök, valamint alkalmi munkalehetőségeik.
Így azoknak az ellátottaknak, akik még április 30-án bent lesznek az intézményben, megoldást kell találni. Nem tudni, hogy ez 13, 15 vagy 17 fő lesz. Ezért javasolják a II. határozati javaslatban azt, hogy a hajléktalan személyek más formában történő ellátására a 2024. januári ülésre javaslatot kell tenni,
A nappali melegedő továbbra is kötelező önkormányzati feladat lesz. De ennek a működtetését is át kell gondolni, mert az ezt igénybe vevők száma is folyamatosan csökken. Viszont ennek nincs akkora munkaerő igénye, mert 8-tól 4-ig kell biztosítani és csak munkanapokon. Ebben még tovább gondolkodnak.
Kéri a képviselő-testületet, hogy hozza meg a döntését annak érdekében, hogy a jogszabályi előírásoknak meg tudjanak felelni.
Kérdések és hozzászólások:
Fekete-Pataki Edit tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a bizottság ülésén kérdésként merült fel a 4 fő további sorsa. A válasz szerint egy nyugdíjba vonul, a további 3 főnek pedig – akik még április 30-ig segítik a hajléktalanszálló működését – a munkáltatónak fel kell ajánlani olyan munkakört, amely megfelel az adott dolgozó végzettségének. A munkavállaló pedig eldöntheti, hogy azt elfogadja-e vagy sem.
A humánerőforrás bizottság mindkét határozati javaslatot egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.
Harkai Norbert szerint nehéz munkát végeznek a gondozási központban dolgozók. Ahogyan hallja, a karitász sem annyira segítőkész, az épületeket felújító egyház pedig az elesett bárányait nem fogja befogadni.
Nehéz a helyzet, mert a jelenség itt van Kőszegen azaz hajléktalanok élnek a városban. Tudunk két olyan személyről, amelyek közül az egyik a TESCO parkolóban egy autóban, a másik Balog iskola környékén húzza meg magát, illetve az Összefogás Kőszegért Egyesület arra is felhívta már a figyelmet, hogy egy elhagyatott házba másznak be.
A jövőkép mi lesz? Mert hajléktalanok mindig is lesznek, még ha a számuk most lecsökkent is, de ez teljesen kiszámíthatatlan.
Raposa Helga elmondja, hogy vannak olyan lakosságszámú települések (a vármegyében Szombathely), ahol kötelező a hajléktalanoknak szállást biztosítani, így elsőként oda irányítanák a rászorulókat.
Az, hogy ki hol húzza meg magát, hol lakik – az egy dolog. Mindig is voltak olyan emberek, akik nem vették igénybe a szálló szolgáltatásait, mert ott szabályok vannak, alkalmazkodni kell, a közösségi együttélés szabályait be kell tartani.
15 évvel ezelőtt még nagyon „pörgött” az ellátás, nagy igény volt rá, volt olyan is, hogy a kollégáival kullón húzták be a hajléktalanokat a szállóra.
Bárhogyan is gondoskodnak a hajléktalanokról, attól függetlenül, hogy-van-e a Sáncárok u. 36. alatt hajléktalanszálló vagy sem, hajléktalanok mindig is voltak és ez az utcaképben mindig is meg fog jelenni. És minél kisebb a település, annál zavaróbb a látvány. Erőszakkal senkit sem lehet bevinni. Vannak olyanok, akik télen esetleg bemennek melegedni, de egész nyáron inkább az ég alatti lakhatást választják.
Básthy Béla arra hívja fel a figyelmet, hogy a Kőszeghez hasonló méretű vasi városokban sehol sem működtetnek hajléktalanszállót.
Harkai Norbertnek az egyházzal kapcsolatos véleményének a megváltoztatására nem érez magában elegendő erőt, megszólalása önmagáért beszél. Ez egy „rendes, ítéletkimondó” mondat volt, amit a karitászról és az egyházról mondott. Mindenki értette, aki hallotta.
Az a karitász amelyet a képviselő úr az előbb minősített, az éppen arra készül, hogy 80 fő szenvedély és pszichiátriai beteg nappali foglalkoztatóját szervezze meg Kőszegen. Okosabb lenne az önkormányzat partnereiről nem ilyen burkolt minősítést tenni és nem szerencsés szembe állítani az egyházi épületek felújítási programját az egyház szociális területen történő szerepvállalásával.
Az a karitász, amelyet Harkai Norbert minősített, annak a munkatársai minden reggel ételt osztanak a rászorulóknak – többek között a hajléktalanoknak is.
Harkai Norbert kérdezi: hol oszt élelmet Kőszegen a karitász?
Básthy Béla válaszol: a Brenner János Közösségi házban.
Majd folytatja: a javaslatot tekintve, a város egyébként megkeresett minden olyan szervezetet, amelyek véleményünk szerint részt vehetnének a hajléktalanok ellátásában.
A karitásznak egyébként nincs is ilyen tevékenysége, amit esetleg bővíthetne kőszegi telephellyel, Szombathelyen sem ők végzik a hajléktalanszálló üzemeltetését.
A Máltai Szeretetszolgálatnak sincs ilyen tevékenysége. De ezek a feladatellátók – akik nap mint nap ugyanazt a munkát végzik, amely kapcsán Harkai Norbert elismerését fejezte ki intézményvezető asszonynak – is megérdemelnék, hogy a munkájuk mögé nézzünk.
Azt gondolja, hogy az önkormányzat az egyházi feladatellátó partnerei nélkül – a kőszegi oktatási és szociális területen 4-ről beszélünk – most nem működne a kőszegi szolgáltatásrendszer. Persze ehhez hozzájárul az is, hogy az az állami és az egyházi normatívák eltérnek egymástól.
De kéri, hogy a megfelelő tisztelettel viszonyuljunk ezekhez a partnerekhez – még ha a világnézetükkel nem is azonosulunk.
Kiss Zoltán Miksa véleménye szerint tudomásul kell venni, hogy a szociális ellátás, az elesettekről való gondoskodás és az oktatás egy része is az utóbbi 15 évben fokozatosan áttoldódott egyházi keretek közé.
Ezt itt mi Kőszegen nem tudjuk befolyásolni – akkor sem, ha nem vagyunk vallásosak, ezt el kell fogadni.
A ma nap mottója az lehetne, hogy nem minden az egyházról szól, még ha hiszünk is abban, hogy az egyház igenis elvégzi a karitatív feladatait.
Viszont arról ma még nem volt szó, hogy mi lesz azokkal a hajléktalanokkal, akik a szállón laknak – jelenleg 15-en? Nekik mi lesz a sorsuk? A dolgozókról a bizottság szót ejtett, de ő azt szeretné forszírozni, hogy velük mi lesz? Az előterjesztésben van arról szó, hogy róluk valamilyen módon gondoskodni kíván róluk a város – és nem az egyház.
Nyilván vannak nem kőszegiek is köztük – ki tudja honnan jöttek – akik azért jöttek ide, mert tudták, hogy Kőszegen van ilyen ellátás, aztán legyökereztek itt. A város hogyan fog gondoskodni róluk? Esetleg lakhatás biztosításával, akár a meglévő hajléktalanszálló épületében?
Szeretné a saját, konzekvens magatartását előhozni, amit pld. a Rákóczi 78. kapcsán is tanúsított: azaz nem biztos, hogy érdemes eladni a rossz minőségű önkormányzati lakásokat sem.
Mert valamilyen módon – ellenőrzött módon – megoldást jelenthetnének azoknak az embereknek, akik most majd kikerülnek ebből a rendszerből.
Básthy Béla szerint a nap mottója nem az, amit Kiss Zoltán Miksa képviselő úr mondott, hanem az, hogy hogyan lássuk el a feladatainkat és hogy tartsuk a működőképes állapotban a várost. Az pedig, aki meg akar itt valósítani bármit is, az megtehesse.
Nem akar hosszas vitákba belemenni ebbe a témába és az egyház biztosan – joggal – tiltakozna az ellen, ami elhangzott. Az oktatási és a karitatív szerepvállalás egyházi területen több száz éves hagyomány. Magyarország első iskoláját is egy rend – a bencés – hozta létre.
Ha csak a kőszegi egyházi iskolákat nézi: a domonkos rend komoly véráldozattal, mindenüket a céljuknak alárendelve hozták létre a kőszegi intézményüket. Emlékezete szerint az első öt évben 10 nővérből nyolc halt meg – a húszas éveikben – hastífuszban, szegénységben, megfagyásban stb. Aztán ezt a domonkos rendet feloszlatta a kommunista államhatalom és az a nővér, akinek szerencséje volt és nem végezték ki, nem esett bántódása, az elmehetett esetleg takarítónőnek.
Sokkal inkább kérdés az, hogy miért van előítéletünk az egyházhoz kötődő emberekkel szemben? Ment nem kellene, hogy az legyen. Mert ők is tisztességgel végzik a munkájukat, a város pedig azzal működik együtt, akivel a legjobb formában lehet ellátni a feladatokat.
Viszont az még nem hangzott még el kellő súllyal az, hogy a fenti 15 hajléktalannak az elhelyezése az állami normatíván felül további 60 millió Ft-jába kerül az önkormányzatnak – az adófizetők pénzéből.
Nyilván az a cél, hogy ezek az emberek ne az utcára kerüljenek. Volt, akinek már megoldódott a sorsa, de április 30-ig meg fogjuk keresni a megoldásokat. Lehet, hogy jobban jönnek ki, ha szociális lakásokat adunk nekik, mert akkor sem kell fenntartani ezt a volumenű rendszert.
Az egészet összességében kell szemlélni.
Azt is el kell mondani, hogy olyan ellátási formáról van szó, amelyet nálunk 3-4-szer több adóbevétellel rendelkező városok sem működtetnek.
Egyébként Kőszeg városának a szociális portfóliója rendkívül széles: gyermekotthonok idősotthonok vannak a városban. Ő volt tagja korábban a megyei önkormányzat szociális bizottságának és mindig meglepetéssel állapította meg, hogy Kőszeg szerepvállalása nagyságrendekkel előzi meg más városokat. Ez történelmi örökség, mert az 1945. utáni időszakban a korábbi oktatási vagy üdülő funkciójú épületeket alakították át szociális célt szolgáló intézményekké.
Kiss Zoltán Miksa kiemeli. ő nem azt mondta, hogy az egyházzal van problémája. Polgármester úr a történelmi viszonyokat ismertette, ő meg azt, hogy tudomásul kell venni: a fenti területeken a szerepvállalás áttolódott az egyház irányába. Meg persze vissza is kerültek egyházi fenntartásba intézmények mert - ahogyan Kőszegen is - volt ami korábban is az övüké volt – ezt el kell ismerni.
Básthy Béla szerint ezek a dolgok akkor történtek, amikor Magyarországnak nem volt önrendelkezése. Nem a magyar emberek akaratából történetek a változások, hanem egy diktatúra időszakában.
Kiss Zoltán Miksa megjegyzi: most sem a magyar emberek akaratából történik, mert – bár ez nem tartozik ide – a közvélemény kutatások alapján a nem vallásos emberek száma több, mint a vallásos embereké.
Gelencsér Attila arra hívja fel a figyelmet, hogy bármely egyházi vagy állami fenntartású intézmény szolgáltatásait a nem vallásos emberek is igénybe vehetik és igénybe is veszik. Oda bárki bemehet és soha nem kérdezte meg senki, hogy vallásos-e vagy sem. Ugyanúgy megkapja az iskolai oktatást vagy a rászoruló a segítséget.
Kiss Zoltán Miksa szerint ezt mondta ő is.
Végül a polgármester a vitát lezárja. Terplán Zoltán alpolgármester bejeleni személyes érintettségét: nem kíván szavazni, mivel neki is a munkahelyéről van szó.
Ezt a polgármester szavazásra is bocsátja, a képviselő-testület pedig 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
185/2023. (X. 26.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete „A hajléktalanok átmeneti szállásával kapcsolatos döntések meghozatala” c. napirendi pont vonatkozásában Terplán Zoltán alpolgármester érintettség miatt tett bejelentését tudomásul veszi és úgy határoz, hogy az alpolgármestert az I. és II. határozati javaslatra vonatkozóan a döntéshozatalból kizárja.
Végül a polgármester – ismét kihangsúlyozva, hogy a hajléktalanszálló fenntartásának anyagi súlya, az ellátottak számának csökkenése miatt és mivel az nem kötelezően ellátandó feladat – szavazásra bocsátja az I. határozati javaslatot.
A képviselő-testület 10 igen, 1 nem szavazattal az alábbi határozatot hozza:
186/2023. (X. 26.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a fenntartásában lévő, Kőszegi Szociális Gondozási Központban működő hajléktalanok átmeneti szállását (9730 Kőszeg, Sáncárok utca 36. szám) 2024. április 30. napjával megszünteti, egyúttal felkéri Raposa Helga intézményvezetőt és a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, hogy a jogszabályban foglalt, a megszüntetéssel kapcsolatos bejelentési és egyéb kötelezettségeknek haladéktalanul tegyenek eleget.
Felelős: Raposa Helga intézményvezető,
Dr. Zalán Gábor jegyző.
Határidő a bejelentési kötelezettségre vonatkozóan: 2023. október 31., illetve azt követően folyamatos.
A II. határozati javaslatot a polgármester azzal bocsátja szavazásra, mely szerint az önkormányzat folyamatosan dolgozik azon, hogy a lehető legjobb helyre kerüljenek azok, akik ma a hajléktalan szállón élnek.
10 igen, 1 nem szavazattal az alábbi határozat születik:
187/2023. (X. 26.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete megbízza Raposa Helga intézményvezetőt és a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, hogy vizsgálja meg a hajléktalan személyek más formában történő ellátásának lehetőségét és annak eredményéről a képviselő-testületet tájékoztassa.
Felelős: Raposa Helga intézményvezető,
Dr. Zalán Gábor jegyző.
Határidő: 2024. januári képviselő-testületi ülés.
A 4. napirendi pont tárgyalása:
Az Írottkő Natúrparkért Egyesülettel kötendő együttműködési megállapodás tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Básthy Béla szóbeli kiegészítésében elsőként azt emeli ki, hogy ez az együttműködési megállapodás nagyon rendkívüli dolgot nem tartalmaz, hiszen az Írottkő Natúrparkért Egyesülettel már 25 évet meghaladó együttműködésben vagyunk.
A natúrparkok magyarországi fejlődését követve létrejött egy jogszabályi szabályozás. Éppen abban az időszakban, amikor ő volt a Magyarországi Natúrparkok Szövetségének az elnöke, akkor dolgozták ki azt a felülvizsgálati rendszert, amelyhez az Agrárminisztérium a natúrpark cím használatát köti.
Azok a szervezetek, amelyek a natúrpark megnevezést használhatják, 5 éves rendszerességgel át kell, hogy essenek egy felülvizsgálaton. Ilyenkor megújítják a koncepciójukat, átvezetik a változásokat. Ilyen változás a mi esetünkben az, hogy az alapításkori állapothoz képest már hivatalosan is bővült a natúrparki települések száma Csepreg, Tömörd és Gencsapáti településekkel. Ez is abban a dokumentumban jelenik meg, amely elérhető az előterjesztésben csatolt linken.
Ez a fejlesztési koncepció egyrészt számvetést tartalmaz az elmúlt évekről, másrészt kitekintést a lehetséges fejlődési irányokra. Amennyiben a képviselők letöltötték ezt a fejlesztési koncepciót, betekintést kaphattak a natúrpark fejlődési jövőképéről.
Gyakorlatilag ennek a megújult fejlesztési koncepció elfogadásához és jóváhagyásához kell minden önkormányzat egyetértése. A határozati javaslat erről szól. Ezt a koncepciót Schrott Tamás elnök irányításával, a munkaszervezet frissítette fel, nagyon sok munkát fektettek bele.
Egy ilyen fejlesztési koncepcióban mindig vannak olyan részek, amelyek biztosan megvalósulnak és vannak, amelyek csak álmok maradnak.
Ugyancsak az Agrárminisztérium rendelete írja elő, hogy a natúrparkok létében mégiscsak meghatározó és szerepet játszó önkormányzatokkal aktív együttműködésben kell lenniük. Az Írottkő Natúrpark Egyesület esetében soha nem is volt vita tárgya, hogy a legmeghatározóbb és legnagyobb tagja Kőszeg Város Önkormányzata.
Kőszeg Város Önkormányzata számára a legfontosabb, hogy az együttműködés továbbra is fennmaradjon. Az elképzeléseket nem a natúrpark munkaszervezete valósítja meg, hanem az egész együttműködés minden tagja – ez mindig is így volt.
Kőszeg városa nyilván egyetért a fejlesztési koncepció alábbi elemeivel:
– nagy vonalakban a természet és a környezet védelmével és ezek lakossági tudatformálásával,
– azzal, hogy az intézményeink a környezeti nevelés területén működjenek együtt a natúrparkkal,
– környezetvédelmi akciók megvalósításában,
– ökoturisztikai illetve aktív turisztikai terület fejlesztésében látunk potenciált a városban,
– illetve önmagában a natúrparki alapelvek megvalósulásában, azaz a természeti és biológiai erőforrásainkkal való gazdálkodásban.
Néhány olyan súlyponti terület is ki van emelve, amelyek fontosak az önkormányzat számára is, ezek a következők: a kommunikáció erősítése, az aktív turisztikai hálózat fejlesztés és a natúrpark szolgáltatás fejlesztése.
Izgalmas az a mondat is, mely szerint az önkormányzat a saját erőforrásaival is segíti a natúrparki célok megvalósulását.
Ez a megállapodás tehát arról szól, hogy az együttműködést folyamatosan fenntartjuk a natúrparkkal. Azért tartotta fontosnak mindezt kiemelni, mert ő részt vett a natúrpark elnökségi ülésén és onnan tudja, hogy a kistelepüléseken volt vita ezzel kapcsolatban.
Hozzászólások:
Fekete-Pataki Edit jelzi, hogy a bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Sas Norbert elmondja, hogy ugyanez volt a pénzügyi bizottság véleménye is.
A képviselő-testület további észrevétel nélkül, 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
188/2023. (X. 26.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város Önkormányzata és az Írottkő Natúrparkért Egyesület (9730 Kőszeg, Kelcz-Adelffy u. 5 1/3., képviseli: Schrott Tamás elnök) között kötendő Együttműködési Megállapodást a mellékletben szereplő tartalommal jóváhagyja, és felhatalmazza a polgármestert a Megállapodás aláírására.
Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: azonnal.
Az 5. napirendi pont tárgyalása:
A Kőszegi DANCE JAM Táncművészeti Egyesülettel kötendő feladatátvállalási megállapodás tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pont tárgyalásánál Földesiné Németh Csilla, a Kőszegi DANCE JAM Táncművészeti Egyesület elnöke tanácskozási joggal van jelen.
Básthy Béla szóbeli kiegészítésében emlékezetet arra, hogy az önkormányzat a civil szabályzata értelmében együttműködési megállapodást köthet olyan civil szervezetekkel, amelyeknek a tevékenységét a város életében a kulturális, a sport vagy az ifjúságnevelés területén jelentősnek és fontosnak tart, és ezeket a költségvetés meghatározásakor is támogatandónak ítél.
Az előterjesztés részletesen bemutatja a Dance Jam tánccsoport – a Balog iskola kebelében – létrejöttének körülményeit és több évtizedes eredményeit.
A tánccsoport ez évben önállósult és már mint önálló egyesület működik. Örömteli, hogy az iskolában lehetőség van a folyamatos táncpróbákra továbbá arra, hogy egy olyan táncpedagógus vezeti a csoportot, mint Földesiné Németh Csilla, aki már a szakma valamennyi elismerését elnyerte.
Nyugodtan kimondhatjuk, hogy az elmúlt 30 év alatt az egyesület az ifjúságnevelés terén és természetesen a város kulturális, művészeti életében kimagaslót alkotott.
Örömmel veszi, hogy már egy önálló egyesület lehet az alanya a Kőszeg Város Önkormányzatával való megállapodásnak. Az előterjesztés tehát arról szól, hogy a város helyet biztosít a táncművészeti egyesület számára abban a körben, amely a civil szervezetet az együttműködés révén kiemeltté teszi (Ami már nem is túl szűk kör.)
A Dance Jam részéről nagyon sok fellépést láthatnak a nézők az iskolán belül is és a város számos rendezvényén: pld. kiállítás megnyitókon, bálokon. Számos programon részt vesznek, ha felkérik őket és ők örömmel, mindenki nagy megelégedésére lépnek fel.
Amikor ilyen megállapodásokat szoktunk kötni, mindig megnézzük, hogy hol számíthatnánk az egyesületekre a város rendezvényein. Ő biztos abban, hogy a Dance Jam Egyesület erre készen áll, így ezt javasolja megjeleníteni a megállapodás szövegében is. Nyilván a rendezvények karaktere eltérő, így nem pld. a hagyományőrző, hanem inkább a modern rendezvényeken számítanánk az egyesület fellépéseire. De ezekről minden évben külön lehet egyeztetni.
Más művészeti egyesületkehez hasonlóan a Dance Jam nemcsak Kőszegen, hanem testvérvárosokban, nemzetközi rendezvényeken is már számos alkalommal fellépett és képviselte Kőszeget. A német testvérvárosban maga is többször látta őket, így ilyen delegációk részeként továbbra is várjuk a részvételüket.
Bíztatja az egyesületet, hogy folytassa tovább a tevékenységét.
Hozzászólások:
Fekete-Pataki Edit elmondja: a bizottságuk ülésén kérdésként merült fel, hogy az egyesület tagjai csak a Balog iskolából kerülhetnek-e ki, vagy máshonnan is.
Földesiné Németh Csilla válaszában elmondta, hogy természetesen nem, hanem Kőszegről és környező településekről, sőt már Szombathelyről is érkeznek tagok az egyesületbe. Tehát a tánccsoport már nem kimondottan iskolai szervezet, hanem kimondottan városi egyesületté formálódott.
Fentiek ismeretében a humánerő bizottság a megállapodást jóváhagyását a képviselő-testületnek egyhangúlag ajánlotta elfogadásra.
Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügyi bizottság ülésén vetődött fel az, amelyet polgármester úr által már említett, a városi rendezvényekhez kapcsolódó módosítás. Ezzel együtt a bizottság szintén egyhangúlag javasolja elfogadásra a megállapodást.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot a fenti módosításokkal együtt, mely szerint
- a 4. pont (Az egyesület vállalja) első francia bekezdése alábbi kiegészítésével:
ifjúságnevelés és a művészeti sportra nevelés, a helyi táncművészet és sportélet tevékenységében közreműködés,
- a 6. pont módosításával: Az egyesület részt vesz – külön egyeztetés alapján – Kőszeg Város éves programnaptárában szereplő rendezvényein.
A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
189/2023. (X. 26.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város Önkormányzata és a Kőszegi DANCE JAM Táncművészeti Egyesület (9730 Kőszeg, Deák Ferenc utca 3. E. 3/6. a., adószám: 19360962-1-18, nyilvántartási szám: 18-02-0200965, képviseli: Földesiné Németh Csilla elnök) között kötendő Feladatátvállalási megállapodást a mellékletben szereplő tartalommal jóváhagyja, és felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására.
Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: azonnal.
A 6. napirendi pont tárgyalása:
A város környezeti állapotáról szóló jelentés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Németh Ildikó szóbeli kiegészítést tesz. A környezeti állapotról szóló jelentést minden évben megtárgyalja a képviselő-testület.
Az előterjesztést a környezetvédelmi törvény rendelkezési alapján készítették el. Az egyes feladatok ellátása már ismert a képviselő-testület előtt, akár a városüzemeltető kft. éves beszámolójából is. A külön témákat nem emeli ki, amennyiben kérdés van, szívesen válaszol azokra.
Kérdések és hozzászólások:
Kiss Péter elmondja, hogy a városfejlesztési bizottság hosszasan tárgyalta a jelentést. Megköszönték Németh Ildikó osztályvezetőnek és Eső Attila igazgatónak, hogy ilyen részletes beszámolót állítottak össze. A bizottság egyhangúlag ajánlotta elfogadásra az előterjesztést.
Viszont a héten már kezdődik a lomtalanítás, és már kint vannak az utcákon azok a lomok, amelyeknek nem szabadna kint lenni, mert a szolgáltató nem fogja elvinni őket (régi hűtőszekrények, televíziók stb.).
Jó lenne a lakosság figyelmét – immár sokadszorra – felhívni arra, hogy a szabályok értelmében mi az amit ki lehet tenni és mit nem.
Básthy Béla szerint teljesen jogos a felvetés, ez évek óta probléma, mert a szolgáltató a közterületen fogja ezeket hagyni. A városkép miatt ő éppen tegnap is bevitt egy ilyen, otthagyott bojlert a hulladékudvarba.
Ennek kapcsán tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a Települési Önkormányzatok Szövetsége „önkormányzati ötletek - innovációk" témakörben jó gyakorlatra hirdetett pályázatot, amire Kőszeg a Lomilottó nyereményjátékkal nevezett be. Már túl vagyunk a második körön is, személyesen is voltak itt, meg online kapcsolatban is voltunk a pályázat kiíróival, akiknek nagyon tetszett az ötlet. Úgy ítélték meg, hogy néha egy apró ötlet, kis együttműködéssel is eredményeket hozhat. Összességében nagyon pozitívak a visszajelzések. Majd nagyobb nyilvánosság előtt is prezentálnia kell a nyereményjátékot. Remélhetőleg máshol is ismert és jó gyakorlat lesz a kőszegi Lomilottóból.
Kiss Zoltán Miksa szerint a jelentés részletesen tartalmazza a város környezeti állapotával kapcsolatos feladatokat és azok elvégzését. Látszik, hogy megpróbálunk mindent a környezeti állapoton javítani a szűkös anyagi körülmények ellenére.
A faültetés területén ő azt ajánlaná, hogy a tömbbelső területére legyenek fák ültetve, mert az átjárható a Fő térrel – ahol meg nincsen fa. Sajnos a rekkenő nyári melegben a Fő téren nincs, ami árnyékot adhatna. A tér felújítása idején a terv szerint beültetett gömbjuharok jól néznek ugyan ki, de nem adnak árnyékot. Ezért a tömbbelsőben nagyra növő, árnyékot adó fákat javasol ültetni, hogy élhetőbb legyen a város.
A játszóterek állapotán látszik, hogy az karbantartásukból hiányoznak bizonyos dolgok. A Bersek iskolánál lévő játszótéren a játszóeszközök alatti rugalmas lapok elengedtek, mintegy 10 cm-re állnak fel a sarkai, így rendkívül veszélyesek. Ugyanakkor az a fapadló, ami tervezési hibából, abszolút buta módon a betonba lett látvány elemként lefektetve, az is szétrohadt és életveszélyes. Ezek javítása nyilván azért maradt el, mert az jelentős összegbe kerülne.
Viszont létesült egy olyan, új játszótér amit az ottlakók szerint még soha nem használt senki, ott még nem játszottak gyerekek. Ez a volt botgyár mögött, a Gyöngyös patak mellett, a kutyafuttatóval szembeni terület. Nyilván pályázati pénzből épült meg, így kellett felhasználni és ezért nem lehetett a többi játszótérre fordítani.
A légszennyezés területe is nehéz, mert ezeket az eseteket nem lehet bizonyítani, tetten érni. Sajnos bizony van, aki gumicsizmával, a nyári hulladék, szemét elégetésével kezdi a fűtési szezont. Aztán ha mindez elfogy, akkor – karácsony táján – már kitisztul a levegő. Erre a problémára is kellene egy jó ötlet – olyan, mint a lomilottó. Nyilván nem az, amit a Gyurcsány-kormány kitalált: azaz, hogy „jelentsük fel a szomszédot”. Lakott területen kívül a katasztrófavédelem engedélyével lehet égetni.
Németh Ildikó pontosít: lakott területen sem lehet égetni, csupán – a szőlőültetvények fitoplazmás megbetegedése miatt – a Hegyközség által Kőszeg közi
