| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Jegyzőkönyv: 2024. December 9., Hétfő, 17:00 óra, Kőszegfalvi Klubhelyiség (Kőszeg, Kőszegfalvi u. 50.): közmeghallgatás
|
K/734-14/2024. szám.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 2024. december 9-én, 17 órai kezdettel, a kőszegfalvi klubhelyiségben megtartott közmeghallgatásról.
Jelen vannak a képviselő-testület részéről:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Bányai-Németh Gábor, Gelencsér Attila, Klobetzné Debrei Hajnalka, Kövedi Andrea, Németh Balázs és Takácsné Varga Ágnes képviselők (8 fő).
Távolmaradását előzetesen bejelentette: Csiki István, Fekete-Pataki Edit, Galambos Bence, Giczy József képviselő (4 fő).
Jelen vannak még:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető, Fekete Balázs fejlesztési osztályvezető, valamint Eső Attila a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. igazgatója.
Básthy Béla polgármester üdvözli a közmeghallgatáson megjelenteket, megállapítja, hogy a képviselő-testület 8 fővel van jelen, így a képviselő-testület közmeghallgatása határozatképes.
A közmeghallgatás tárgya:
1. Beszámoló az önkormányzat 2024. évi tevékenységéről.
Előadó: Básthy Béla polgármester.
Básthy Béla elsőként köszöni a lakosságnak, hogy ezen a nem szép decemberi késő délutánon érdeklődnek a közmeghallgatás iránt. Az önkormányzat minden évben annak érdekében szervezi ezt meg, hogy a lakosságnak lehetőséget biztosítson beszélgetésre, kérdést tehessen fel, véleményt formálhasson Kőszeg város egészére nézve is és természetesen Kőszegfalva városrész működésével kapcsolatban is.
Köszönti a jelenlévők között Kőszegfalvi Ágnest, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, valamint az Kőszegi Életmű Díjjal kitüntetett Gyarmati Kálmánt. Az elmúlt önkormányzati ciklusban Velkyné Ball Andrea volt a városrész képviselője, akivel nagyon jól együtt tudtak működni, mint ahogy a jelenlegi képviselővel: Klobetzné Debrei Hajnalkával is. Köszönti még Klobetzné Fehér Ildikót is, a Kőszegfalvi Tagóvoda vezetőjét.
A meghívó visszatekintésre utal. Ugyanezt megtette az éppen ma megjelent Kőszeg és Vidéke decemberi számában is. Az sem teljeskörű, ez a beszámoló sem lesz az. Nem vállalkozna az év teljes értékű visszalapozására, mert biztosan sok minden kimaradna, meg azért sem, mert itt, a közmeghallgatáson az Önöké „a főszerep”, a lehetőség.
Mégis kicsit összefoglalva azzal a helyszínnel kezdi, ahol vagyunk. A kőszegfalvi klub közel egy éve átalakult, jelentős felújításon esett át, reméli, hogy ez a kőszegfalviak örömére szolgált. Köszönti a megjelentek között Kohl Juditot is, aki a Kőszegfalvi Baráti Kör elnöke és akivel az önkormányzat megállapodást kötött a klub működtetésére. Köszöni az egyesület elnökének, hogy ez a megállapodás létrejöhetett. A klub felújításában vannak még tennivalók. Folyamatban van klíma beszerelése, mert a fűtés nem sikerült igazán, továbbá ahhoz, hogy a volt konyhai rész kisebb találkozásokra is alkalmas legyen, páramentesítésre is szükség van.
Megköszöni alpolgármester nevében is, hogy rendszeresen kapnak meghívót a kőszegfalvi adventi gyertyagyújtásra, ennek megpróbálnak mindig eleget tenni.
A kőszegfalvi tagóvodában ősszel elindult a második óvodai csoport. Ezt a kőszegfalviak többször is jelezték, nála is járt egy szülőkből álló „delegáció”, akik kérték, hogy a kőszegfalvi óvodában ne csak egy csoport legyen, mert több gyermeket is szeretnének ide beíratni. Ezt sikerült is megoldani.
Nemrég megvalósult az ablakcsere is az óvodában, amelyre a Kőszegi Német Nemzetiségi Önkormányzat pályázott sikerrel. A „Kőszegfalvi német nemzetiségi tagóvoda energetikai fejlesztése” c. projekt révén megvalósult 3-3,5 millió Ft-os beruházásnak éppen ma délelőtt volt az átadó ünnepsége. Köszöni a pályázónak is a munkáját és hivatal munkatársainak a projekt lebonyolítását.
Az elmúlt évnek fontos eseménye volt az, hogy 10 éves próbálkozás után a Kőszegfalva határában lévő, mintegy 5 hektáros területet –un. Readines-telkeket – sikerült értékesíteni. Az összesen 78 telket tartalmazó területnek csupán 60-70%-a volt az önkormányzat tulajdonában, de vevő azóta megvette a többi területet is. Tudomása szerint ezek osztrák tulajdonban is voltak, ezért húzódott el az adásvétel. Egyelőre nem látszik a területen változás, de fontos változás, hogy az önkormányzat a – nemcsak ezen területek miatt ugyan – de változatott az építési szabályzaton.
Sajnos régóta érzékeljük, hogy a beépíthető területeket túlépítik, azaz nem a megszokott módon építik be, hanem 2-3 épületet is felhúznak egy telken. Ez megfigyelhető pld. a Vadvirág utcában is.
Egyre többször szembesülünk azzal az igénnyel, hogy ha valaki otthonteremtési szándékkal indul el, akkor a telekvásárlás és a ház felépítése is olyan magas összegbe kerül, ami miatt kényszerként jelenik meg, hogy akkor már egy telekre két lakás épüljön. Láthatóan egyre kevesebb az a háztartás, ahol udvar, kiskert, gyümölcsös stb. van.
Ezért az önkormányzat szigorított a beépítési szabályokon, így az önkormányzat tulajdonában lévő több mint 40 telek eladására szóló pályázat már úgy lett kiírva, hogy egy telken maximum 2 épületet lehessen építeni, ami így sem kevés.
Természetesen az új tulajdonos beruházási-fejlesztési terveiért – főleg az, hogy azok mikor valósulnak meg – az önkormányzat nem tud felelősséget vállalni. De ő jelezte a vevőknek, hogy ha már ott tartanak, hogy látszanak a szándékok, ha van mit mondani a lakosságnak, akkor jelezzék neki és az önkormányzat ennek megszervezésében rendelkezésre fog állni. Mert ha beindul a hatalmas terület intenzív fejlesztése, idővel új lakók jelennek meg, az még egy nagyobb területen is izgalmas dolog, hát még egy olyan kis faluban, mint Kőszegfalva. Mindez az elkövetkezendő 10 évben befolyásolhatja az itt élők életét.
A két éves projektek közé tartozik – mert ebben és az előző évben – sikerült megépíteni önkormányzati forrásból azt az utat, amely segítségével megoldható a személygépkocsik és a gazdasági járművek közlekedése a fent említett 5 hektáros terület, az Alasz-féle szőlők és az un. Mexikó dűlő irányába is. Mindez 14 M Ft-ba került ugyan, de fontos volt lépni benni, mert előtte tarthatatlan állapotok voltak is. Az út megépítését indokolta az is, hogy néhány éve megkezdte működését a közelben az Almáskert nevű kis rendezvényközpont, ahol esküvőket tartanak.
A fejlesztések közül Kőszegfalvát érintette még a kőszefalvi temető új kerítésének megépítése. Ez elkészült ugyan, de az itt lévő – véderdőként szolgáló – kivágott fák pótlásáról még nincs döntés. Mindez hozzátartozik a város egészéhez is. Korábban ugyanis éveken keresztül Markovics Emőke kertészeti csoportvezető volt a város zöldfelületi felelőse, akinek a nyugdíjba vonulása után egyre határozottabban merült fel a városvezetésben, hogy nagy szükség lenne egy olyan személyre, aki a város teljes zöldfelülete vonatkozásában szakmai felelősséget tudna vállalni.
Álláspontja szerint a város zöldfelületeinek állapota nagyon fontos, így – a főépítészhez hasonlóan – indokolt egy felsőfokú végzettségű, kertészeti szakember városi főkertészként való alkalmazása. A főkertésznek a főépítészhez hasonlóan szakmai, műveleti irányító szerepe lenne. Ez a folyamat még nincs lezárva, de van már egy konkrét, felsőfokú végzettségű személy, akivel előzetes tárgyalásban vagyunk. Ez nem azt jelenti, hogy napi 8 órás állásban alkalmaznánk, hanem megbízási szerződéssel. Nemcsak abban számítanánk rá, hogy alaposan megismerje Kőszeg zöldfelületi rendszerét, hanem abban is, hogy vele dolgozzuk ki azokat a változatási, fejlesztési terveket, amelyeket pld. 1-1 elöregedett fasor kicserélése jelent.
Sajnos volt tűzeset is Kőszegfalván, a templomtoronyban.
Folyamatosan gondot okoz egy természeti folyamat következménye is, mert a településrész határánál lévő árok nem bírja el a vizet és a nagyobb esőzések következménye jelentkezik, volt már zsákolás idén is ez miatt. Ebben – ahol konkrét helyszínek vannak – az érintettekkel a város szeretne együttműködést kialakítani. Mihácsi Szabolcséknál már megtörtént a járda felemelése. Mert ha már a mederbe nem megy bele a víz, akkor legalább ne folyjon be az udvarba. Egyébként vannak vitáink a közúttal, mert a külső mederszegély a sportpályáig az ő fenntartásukban van. Ők azt mondják, hogy ők csupán azért a csapadékért felelnek, ami az útra esik le és azt szerintük azt az árok el tudja vezetni. Ő maga is elment egyszer zuhogó esőben a helyszínre megnézni, hogy honnan jön le a víz, és látta, hogy az erdő felől, a sportpálya mellett valóban nagyon nagy átfolyás van, a magasabb területek is táplálják a vizet. Ő annyit tud mondani, hogy addig kell ezt az árkot szélesíteni, mélyíteni stb., (vagy ezek kombinációjával) amíg közös erővel sikerül ezt a problémát megfékezni. A másik oldalon lefolyó vizekkel nincs ilyen probléma, mert az elfolyik a falu mellett.
Kőszegfalván túl, a város egészét tekintve is tájékoztatást ad néhány változásról. A nagy beruházásoknak köszönhetően a legnagyobb változás az új temető és az új mentőállomás megnyitása volt. Gazdasági szempontból remélhetőleg majd az adóbevételeken is meglátszik az Kőszegen működő Wienerberger Zrt.-ben megvalósult fejlesztés, mert teljesen modernizálták a gyárukat. Ki lehet jelenteni, hogy Európa legnagyobb áthidaló gyára itt működik, remélhetőleg piaca is lesz majd.
Folyamatban van Kőszegen a két, a tankerület fenntartásában lévő általános iskola felújításának projektje is: a Bersek iskola tornacsarnoka teljesen meg fog újulni és a Balog iskola épülete is. Ami az utóbbit illeti: sikerült azt is elérni, hogy egész Észak-Vas vármegye oktatási intézményeiért felelős tankerület is beadott egy hasonló pályázatot a Balog iskolára vonatkozóan. Információi szerint szakmai szempontból pozitív döntést kapott ez a támogatási kérelem, de hivatalos értesítés még nem érkezett róla. Sajnos időben a két projekt várhatóan el fog csúszni, ami az iskolát tekintve nem jó hír, de remélhetőleg a végeredmény majd kárpótol mindenkit.
Talán az is ismert a jelenlévők előtt, hogy a városüzemeltető kft. telephelye mellett lévő, a korábban a Bráder Tibor vállalkozó által használt terület megüresedett, és sikerült egy ipari park fejlesztési program keretében két, egyenként 6-7000 m2 nagyságú, teljes infrastruktúrával ellátott ipari területet kialakítani. Az egyiket a Szárnyas János vállalkozó vásárolta meg, mivel a jelenlegi Tüzép telepet bővíteni fogja. Az önkormányzat örömmel vette, hogy kőszegi vállalkozóé lett az egyik ipartelep, meg azt is, van olyan helyi vállalkozó, akinek bővítenie kell a telephelyét. Remélhetőleg a másik terület is elkel majd. Továbbá: volt ezen a környéken egy rendezetlen terület is, amit a kőszegiek „gödörnek” hívtak. Sajnos nem tudni, mit rejt a föld a korábbi évtizedekből, de a felületét végül is sikerült megtisztítani a hulladéktól, most rendezetten néz ki és bízhatunk abban, hogy arra is lesz majd érdeklődő. A Bráder-féle iroda helyén pedig lesz egy olyan épület, amely akár két kisvállalkozást is be tud fogadni.
Ennél nagyobb városi projekt a Hősök Tornyában új kiállítás létrehozása. Ez a „Kőszeg 500” elnevezésű program része, amelyet már megismerhetett a lakosság. E program célja, hogy az elkövetkezendő időben – építve arra, hogy Magyarország Kormánya mindig támogatja a történelmi évfordulókat – tudjuk folytatni a már megkezdett műemlék- út- és templomfelújításokat, új létesítményeket tudunk létrehozni. Nem Kőszeg az első ebben a sorban, mert Mohács városa már 2026-ban ünnepli az 500 éves évfordulóját. Ott is sikerült egy Mohács 500 programot elfogadtatni, nem titok, hogy Kőszegnek is ez a célja. Az elképzelés az, hogy a következő időszak a várost építő időszak legyen és ennek kicsúcsosodása a kőszegi ostrom 500 éves évfordulója lenne, valamint a városévforduló 700 éves jubileuma, amely már 2028-ban lesz.
A Hősök Tornya felújítása azért fontos, mert mellette van a Tábornokház és a levéltár épülete – mindhárom állami tulajdonban van. A Hősök Tornyára elnyert pályázati támogatás csupán az új kiállításra lesz elég. Biztosan ismert mindenki előtt, hogy a kőszegi levéltár is az önkormányzat fenntartásába került, egy intézményként működik a múzeummal és a könyvtárral. Azt mindenki látja, hogy az épület maga milyen rossz állapotban van, miután birtokba vettük, azonnak ki kellett cserélni a kazánt 2 millió Ft-ért.
A Hősök Tornyában jelenleg kőszegi kismesterségek és céhtörténeti bemutató látható. Az új kiállítás meg fog emlékezni arról, hogy miért is építették meg a Hősök Tornyát 1932-ban. Egyrészt az ostrom 400 éves tiszteletére, másrészt az I. világháborús hősök emlékére. Az új kiállítás ezt a kettős célt próbálja feldolgozni, valamint a 20. századi kőszegi történéseket. Ez sajnos elsőként a trianoni békediktátumot jelenti, hiszen Kőszeg akkor vesztette el a kőszegi járás 2/3-át. Az soha nem volt bemutatva sehol, hogy a trianoni országhatárnak milyen következménye lett Kőszegen. Ha ez a kiállítás megvalósul, akkor tovább bízunk a folytatásban is. Ugyanis a Hősök Tornya, a Lábasház és a Tábornokházat szeretnének egy jelentős örökségvédelmi központtá fejleszteni, amely a kőszegi Jurisics-vár mellett a másik kihagyhatatlan látnivalója lehetne Kőszegnek. Ez a koncepció jelenleg is készül, Révész József múzeumigazgatónak ez a kiemelt feladata, akit különböző szakemberek is segítenek ebben.
A következő nagy projekt a belterületi utak pályázat, amely az Árpád tértől indul, a Pék utcán keresztül és a Várkört érinti a Hunyadi úti kereszteződésig. A városnak ez az északi bejárata, ha a Csónakázó tó felől közelítjük meg a várost, azaz ha nem Kőszegfalva felől. Az említett területen van egy merész tervünk is, ami már nem is csak terv: ez pedig a Pék utcában az Árpád tértől a Schey Fülöp utca kereszteződéséig kétirányú forgalmi rend bevezetése. Aki az Árpádházi iskola körül megfordul reggelente, vagy a Gyöngyös utcában lakik, az tapasztalja, hogy mekkora torlódás tud kialakulni. Aki pedig Ausztriába megy dolgozni, az is ezen az úton tudja elhagyni a várost. Ennek az állapotnak az a következménye, hogy sokan a nagyon keskeny Hegyalja utcán keresztül próbálják elhagyni a városrészt. A kétirányúsítással alternatívát lehetne biztosítani az autósoknak a Gyöngyös utcával szemben, hogy elhagyják a várost. Ugyancsak ennek a projektnek a keretében újulna meg a Rákóczi utcának az un. sarki kocsmáig tartó szakasza. Nem titok az sem, hogy a Magyar Közút szakembereivel tárgyalunk, mert a teljes Rákóczi utcát szeretnének majd felújítani – a Rohonczi u. érintett szakaszával együtt.
Fentieken túl beszélni kell a vasútállomás körüli fejlesztésről, azaz az intermodális csomópont helyzetéről. Azt tudni kell, hogy ezt a projektet – ahogy több más projektet is – az ukrajnai háború és az energiaárak drágulása miatt leállították. Ez éppen abban az időben volt, amikor az önkormányzat e projekt részeként megépítette a Penny áruház mellett a Gyöngyösön a gyalogos-kerékpáros hidat. Több intermodális csomópontról tudható, hogy már nem épül meg, de a kőszegit nem állították le. Ennek éppen az volt az oka, hogy azt tudtuk mondani: az önkormányzat már megépítette azt a bizonyos hidat. Ezért szerencsére Kőszegen megvalósulhat az intermodális csomópont. Ennek a részeként a körforgalom kialakítása még Huber László korábbi polgármester úr idején is fontos célja volt a városnak. Személyesen is tanúsítja, hogy ő keményen próbálta „átverni” ezt az elképzelést, de költségvetési okokra hivatkozva a Magyar Közút Zrt. – mivelhogy az ő útjáról van szó – ezt minden alkalommal elutasította. A körforgalmat ugyanis a nagy híd átépítésével lehetett volna csak kialakítani, ami nagyon sokba került volna, ezért levették a napirendről.
Ezután sikerült beépíteni egy olyan elemet az intermodális csomópont terveibe, ami korábban nem szerepelt benne. Ez pedig azt a területet érinti, ami a Pogányi útnak a Lepold-féle telek határánál kezdődik (Tescotól ha megyünk be a város felé, balra az első kereszteződésen át lehet menni a Kromberg-Schubert felé). Ezen a területen van egy út, ami még nincs kiépítve. Ágh Péter országgyűlési képviselő segítségével – hiszen az ő minisztériumuk foglalkozik ezzel – tájékoztattuk őket arról, hogy ha megépülne a lámpás kereszteződés, az új parkoló és a kerékpárút, akkor az autók várhatóan ugyanúgy bedugulnának a kereszteződésben, mint előtte. Végül elfogadták ezt az érvelést és a tervezési programba beépítették ezt a Pogányi úttól a Komberg-Schubert Kft.-ig tartó út kialakítást, ami az autóklubnál jönne ki. Ezt sikerült megterveztetni, engedélyeztetni és elfogadtatni a minisztériummal, a projekt keretét fel is bővítették vele. Bízik abban, hogy 2025-ben sikerül a közbeszerzési eljárást megindítani az út megépítésére vonatkozóan. Ha sikerül az elképzelés ezzel Szombathelyről jövet ki lehet kerülni a vasútállomás előtti csomópont forgalmát. Nem beszélve arról, hogy a közelben lévő területeket feltárja, azaz akinek ott telke van, annak lesz útkapcsolata – ami mindig jó.
Szeretne szólni a nagy projektek között a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete által menedzselt, a volt MÁV Gyermekotthon épületének egyetemi campussá való átépítéséről. Azt mindenki észre vehette, hogy a kezdetekhez képest lelassult az építkezés. A nemrég tartott KRAFT konferencián is részletesen volt erről szó. A projektet több szempontból is újratervezték: pld. az előadótermeket, továbbá az energiaárak miatt az egész épület energetikai rendszerét. Ezzel kapcsolatban sajnálatos, hogy nem szándékoznak a kőszegi távhőre rákötni – pedig ez volt a szándék, hiszen a fűtőmű ott van a Dr. Nagy László EGYMI közelében – , de más fűtési módot választottak.
Sokat dolgoztak együtt a kőszegi uszoda ügyén is, főleg annak az eldöntésén, hogy hol legyen a helye. Főépítész úrral többször konzultálva, az a vélemény alakult ki, hogy a legjobb helye a volt stand helyén lenne, főleg azért, mert a csatlakozó területek városi tulajdonban vannak. Az az elgondolás, hogy talán kialakítható lenne külső medence is, ami már régi vágya mindenkinek Kőszegen. Továbbá: a Kórház utca felé eső terület jelenleg is szabadidős besorolású, ezért, ha esteleg idegenforgalmi szándékú befeketés miatt keresnék meg a várost, akkor az az uszoda mellett megfelelő csatlakozó funkciójú terület lenne.
Tájékoztatja még a jelenlévőket, hogy Kőszegen a szociális területen nagy átszervezések történtek ebben az évben. Július 1-től átadtuk a Dózsa György utcában lévő idősotthon működtetését a Máltai Szeretetszolgálatnak. Április 30-tól megszűnt a Kiss János utcában az eddig működtetett hajléktalanszálló, ami amúgy sem kötelező feladata a 30 ezer alatti lakosú városoknak. Nem tudtuk ezt a létesítményt tovább fenntartani, mert nagyon sokba került, ráadásul csak félig volt kihasználva. Természetesen az önkormányzat nem hagyta magára az innen kikerült személyeket, mert valamennyien szociális lakásokba lettek elhelyezve. A hajléktalanok nappali melegedője továbbra is kötelező feladata a városnak, de mivel az nem jelent állandó jelenlétet az ott dolgozóknak, nincs állandó fenntartási költsége sem.
Köszöni a figyelmet és ezután lehetőséget ad kérdések és hozzászólások megtételére.
Kérdések és hozzászólások:
Móritz Ildikó már többször jelezte, hogy a csapadékvíz befolyik a kapuszínükbe. Ez már jónéhány éves téma, mert 2021. júliusában írta meg az első levelét a hivatalba.
Básthy Béla szerint ebben az is szerepet játszik, hogy megszűnt az az életmód, amikor minden gazda karbantartotta a földjét és az árkait is. Ez a probléma szerinte Kőszegfalván is. Persze ez nem ok arra, hogy az önkormányzat ne csinálja meg, azt, amit kell. Az is gond, hogy a külterület és a belterület elválik egymástól, nem foglalkozunk az összefüggésekkel. Csak azt tudjuk tenni, hogy a csapadék gyűjtőket jelen igényekre méretezzük.
Móritz Ildikó nem ért ezzel egyet, mert ahol ő lakik (Kőszegfalvi u. 66.), ott sose volt ilyen árok. Egészen más okok miatt jön be a víz.
Németh Ildikó emlékezete szerint a Móritz Ildikóval történt levélváltás után, a Kőszegfalvi u. 66. sz. előtt egy vízelvezetőbe lett bevezetve a csapadék.
Móricz Ildikó viszont állítja, hogy egyszer volt kint egy hivatali dolgozó, de aztán nem történt semmi. Ő jelezte azt is, hogy a szemben lévő ingatlannál bekerült egy fadarab a vízelvezetőbe. Aztán kijöttek és megcsinálták, ami azt jelentette, hogy az kapott egy rácsos fedlapot, amiről a következő esőnél kiderült, hogy az nem enged át semmit, áll rajta a víz.
Nemrég sikerült más módon megtalálnia az önkormányzatot, érdekes módon most tudtak intézkedni. A szomszédjánál is ki lett tisztítva a vízelvezető, legyalulták róla a füvet, beszórták valami kavicsfélével. Kíváncsian várja, hogy mikor jön eső, esteleg hó és az meddig marad ott. A kialakítása miatt autóval oda bejárni képtelenség.
A Nemescsó felőli részről bejövő víz ellen a jelenlegi nem megoldás.
Básthy Béla egyetért azzal: a fő probléma az, hogy a Csó felől nem a falu mellett folyik el az esővíz, hanem befolyik a faluba.
Móricz Ildikó folytatja. A játszótértől indulva, nincs megoldva a normálisan a vízelvezetés. Mind az eső, mind a csatornákból a víz a járdán jön le. Amit most „kikotortak”, az fizikai képtelenség, hogy ezt meggátolja, ugyanúgy be fog folyni a kapuszínébe. Sajnos ő már ez miatt „sebesre beszélte a száját” mint itt lakó, még sincs meghallgatva. Kiküldték a műszaki szakembert, de hogy milyen műszerrel mérte be a terepet nem tudni, pedig a víz folyása jó útmutató. 2021. óta ez már egy kicsit sok.
Básthy Béla kérdezi: 2021. előtt nem volt ez gond?
Móricz Ildikó szerint de igen, de az ingatlan 2020. decemberében került a tulajdonába, azóta harcol ez miatt. Ő nem ér rá arra, hogy minden esőzés alkalmával a kapuszínében felemelje a vízelvezetőt, hogy abba besöpörje a vizet, mert az előző tulajdonos azt csinálta. Hiszen az önkormányzat területéről folyik be az eső az ő kapuszínébe.
Básthy Béla pontosítja: ha nem is az önkormányzaté, hanem a közúté, de valóban: akkor se folyjon be az eső. Viszont a járda, az valóban az önkormányzaté. Van tehát feladat 2025-re.
Mersich László kérdezi: a kőszegi tekepályával mi a helyzet?
Básthy Béla tisztázza: jelenleg a kőszegi birkózó szakosztálynak van átadva használatra.
A tekepályával kapcsolatban több elakadás is volt, amit most nem szeretne teljes egészében részletezni. Amikor az NB I-es bajnokságban voltak a kőszegi tekések, sajnos az önkormányzat nem tudott egy fejlesztési lehetőséget kihasználni, mert az több mint 20 millió Ft-ba került volna. Utána a tekepálya üzemeltetője – nem mondana neveket – furcsa bérleti jog átadás-átvételeket valósított meg a tekepályán. Neki ebben az volt a mélypont, amikor az üzemeltető egy olyan megbízottja jelentkezett, aki Budapesten, a XVII. kerületbe volt bejelentkezve egy hajléktalanoknak fenntartott szükséglakásba. Akkor ő azt mondta, hogy nem szeretné, ha egy kőszegi önkormányzati ingatlan számonkérhető felelőse egy budapesti hajléktalan személy legyen. Ezzel az üzemeltetővel szembeni bizalom is megingott és amikor lejárt a bérleti szerződés, akkor azt a város nem újította meg. Még úgy sem, hogy bejelentkezett egy osztrák címen lévő személy, aki egy osztrák banknál látra szóló igazolással kérte – mely szerint van neki több ezer eurója erre – az üzemeltetési jogot.
A jog szerint lehetett volna így üzemeltetni, de a felelősség szerint nem. Az sem igaz, ami az interneten keringett: azaz így az önkormányzat rengeteg bérleti díjtól esett el, mert nem túl magas volt a bérleti díj, ugyanis egy korábbi felújítás ára be lett számítva a bérleti díjba.
A tekepálya jelenleg újra sportcélokat szolgál. Pusztai Tamás vezetésével a birkózó szakosztály átvette, saját céljaiknak megfelelően berendezték. Sajnos a tetővel továbbra is vannak problémák, főleg azon a részen, ahol a büfé volt. Ennek felújítására rövidesen nagy szükség lesz.
Persze az érthető, hogy aki tekézett annak nagyon hiányzik a kőszegi tekepálya.
Horváth Ádám a kőszegfalvi temető előtti nagy tócsa miatt kér intézkedést. Sajnos ez is azért alakult ki, mert a lefolyót rossz helyre tették: a dombra. Ez az állapot már két éve így van.
Básthy Béla emlékezete szerint erre már történtek intézkedések: készült rá költségbecslés is. Annak ellenére is foglalkoztak ezzel, hogy ez is a közút által kezelt útnak a széle. Az önkormányzat azt szeretné, hogy a kőszegfalvi temető előtti terület rendezett állapotba kerüljön.
Gyarmati Kálmán is köszönti a közmeghallgatás résztvevőit, aki több cikluson is a településrész önkormányzati képviselője volt. Örömmel hallotta, hogy polgármester úr Kőszegfalvával kezdte a beszámolóját, mert mindenkinek a saját települése a fontos. Emlékezete szerint korábban arról volt szó a polgármester úr által eladott, volt Readiness-telkek kapcsán, hogy 3 telket visszatartanak önkormányzati tulajdonban, ami a falu rendelkezésére fog állni. Mert ha bármilyen ok miatt szükség lenne rá, ne kelljen visszavásárolni.
Erre Básthy Béla azonnal meg is válaszol: tudomása szerint egy olyan telek van, ami a város tulajdonában maradt, a többi 43 telket egyben adtuk el. Ezt ő maga is azért tartotta fontosnak, hogy ha kis részaránnyal is, de az önkormányzat maradjon benne ebben a körben és ha az új tualjdonosk bármit terveznek, bennünket is meg kell keresniük. Ezt jeleztük is a vevőknek, mert azt az egy telket is szándékukban állt megvenni.
Gyarmati Kálmán folytatja. A csapadékvízzel kapcsolatban azt javasolja, hogy felül kell vizsgálni az átereszeket, mert van olyan, ahol 40-es átmérőjű kellene és 20-as van. A szomszéd lakók mindig aggódnak, ha jön a víz és az árkokat mindig feltölti. Az önkormányzatnak a tulajdonosokkal együtt kellene biztosítani a szabad folyást. Azt tudjuk, hogy az árkok a sportpályától kezdve a közúthoz tartoznak, tehát tőlük kell engedélyt kérni.
Ő egykor felajánlotta, hogy a zárt csapadékvíz vezeték kutatásában részt vesz ha kell. Ezt ugyanis 1937-ben építették. Ő még emlékszik arra a bácsira, aki havonta jött ki Kőszegről a talicskájával és minden lefolyót kipucolt. Ez most teljesen el lett hanyagolva. Amit Móricz Ildikó említett, az csak egy lefolyó, de a másik oldalon 3-5 lefolyót szüntettek meg, ami bevezette volna a vizet a csatornába. De olyan is van, hogy a lefolyó azért dugult el mert a szomszédban tujafák voltak és az arról lepotyogó ágak tömítették el a lefolyókat.
Básthy Béla kéri a kollégáit és Eső Attila ügyvezetőt, hogy nézzenek utána ennek. Gyarmati Kálmán által elmondottak is azt igazolják, hogy régen tudták kezelni a mezőn lévő csapadékot, az árkokat.
Gyarmati Kálmán folytatja. A temetőnél lévő kivágott fák kivágása ellen ő is tiltakozott. Ugyanis 100 évvel ezelőtt a svábok tudták, hogy kell megvédeni a temetőt. Annyi volt csupán a gond azzal a fasorral, hogy voltak olyan fák benne, amelyek lehulló gyümölcsei kárt tettek a sírokon. De az lett volna a megoldás – ahogyan Móricz Ildikó is javasolta egy levélben a környezetvédőknek – hogy csak a beporzó fákat kellett volna kivágni és azzal megszűnt volna a probléma. Ő azt is javasolta polgármester úrnak, hogy óriási összeget kapott volna az önkormányzat – legalább 500 ezer Ft-ot – ezekért a fákért, mert hangszerkészítéshez ez a legmegfelelőbb.
Básthy Béla megjegyzi: nem kaptunk ilyen ajánlatot. Móricz Ildikó viszont jelzi: ő is meg vette volna a kivágott fákat, írt ez ügyben egy levelet a hivatalba, de nem kapott rá választ.
Gyarmati Kálmán folytatja. Ő nagyon egyet tud érteni polgármester úr ötletével, mely szerint a temetőnél zárt csapadékvíz csatornát kellene kiépíteni és utána oda egy parkolót építeni.
Gond az is, hogy ezen a részen megszüntették a hulladékgyűjtőt. Az volt az indok, hogy a nemescsóiak meg a kőszegpatyiak odahordják a szemetet. Ez nem igaz, mert ő átment mindkét faluba és e tekintetben mindenhol nagyon rendben tartott dolgokat látott. Jelenleg itt Kőszegfalván sok embernek gondot okoz a Vasút utcába elmenni és ott elhelyezni a szemetet. Nem tudja, van-e rendelet arra vonatkozóan, hogy ennek milyen távolságra kell lennie.
Básthy Béla szerint a szándék az, hogy a közterületen elhelyezett szelektív gyűjtőket szép lassan megszüntessük és a sárga meg a kék zsákokat használja mindenki. Egyébként ő szeretné elérni azt is, hogy a kőszegi élelmiszer üzletek mellé – akiknek kötelező a RePont üzemeltetése – legyen kitéve olyan gyűjtőedényzet is, amelybe a nem visszaváltható üvegeket le lehet tenni és amit az STKH Kft. el is szállítana. Ezzel oda kerülne vissza a göngyöleg, ahol vettük őket.
Egyébként maga a jelenlegi helyzet sem jó megoldás, azaz, hogy a szemétgyűjtő konténerek kint vannak közterületen. Mert ezek mágnesként vonzzák azt, hogy a polgárok mindenféle lomot letegyenek melléjük, amit aztán a városüzemeltető kft.-nek kell elszállítania. Mivel Kőszegnek már nincs saját üzemeltetésű aktív lerakója, ezekért az összeszedett hulladékokért keményen fizetni kell a szolgáltatónak. Ezért is találtuk ki a „Lomilottó” nyereményjátékot, mert a lakosság viszont ingyen bevihetné a hulladékudvarba.
Gyarmati Kálmán kérdezi: akkor a 2025-ös költségvetésbe bekerül-e a temető melletti parkoló építése?
Básthy Béla szerint ez ár kérdése. Emlékezete szerint erre még nincs árajánlat. Sajnos mindig megy ezekkel a sakkozás, mert csak az év második felében látszik, hogy mekkora az elkölthető pénz még. Idén a Dr. Ambró Gyula utca burkolása is az év második felére esett, meg egy-két járdajavítás is.
Gyarmati Kálmán örömmel vette, hogy Kőszeg közel négymilliárd Ft-ot kapott útfelújításra. Az Erdészház utcára nagyon ráfért a felújítás. De azért neki az nagyon fájó pontja, hogy ebből az összegből Kőszegfalván egy cm járdafelújításra sem jutott.
Básthy Béla tisztázza: azért nem, mert azt a támogatást kizárólag olyan járdajavításra lehetett felhasználni, ami a felújított úttal közvetlen kapcsolatban volt. Az Erdészház utcában tervezni kellett volna.
Gyarmati Kálmán szerint Schatzl László házától a Vadvirág utcáig megvannak a tervek a járdaépítésre, de az is megakadt. Javasolja Klobetzné Debrei Hajnalka képviselőnek, hogy ennek megvalósítását vegye fel a programjába, mert ott nagyon veszélyes a közlekedés.
Tarjánné Bindics Zsuzsanna kéri, hogy a templomnál lévő kút legyen megjavítva, mert ha a templomba megy valaki takarítani, akkor otthonról kell magával vizet vinni.
Jelzi továbbá, hogy a faluban lévő műemlék kereszt mellett lévő fa rettentő állapotban van. A gyökere teljesen benőtte a környezetét, hullámossá tette a járdát, azon nem lehet közlekedni. Az ágak folyamatosan potyognak róla, veszélyeztetik az autókat, a lehulló leveleket senki sem takarítja. Egy lehulló ág tette tönkre az alatta lévő padot is. Kéri ennek a fának a kivágását.
Básthy Béla szerint a kút már meg van rendelve. A kereszt melletti fa kivágását Velkyné Ball Andrea már régóta kérte, de azért Kőszegfalván ez az egyik leglátványosabb fa. Ez közösségi kérdés is, nem tudja, hogy mit szólnának hozzá a kőszegfalviak.
Gyarmati Kálmán emlékezete szerint Markovics Emőke ezt már megvizsgáltatta szakértővel és az az eredmény jött ki, hogy nem beteg.
Básthy Béla úgy véli, hogy ha Kőszegen minden fát kivágtak volna, amit kértek, már nem lenne sem a Rákóczi úton, sem a Felső körúton, sem a Velemi úton és a Hunyadi úton egy fa sem. Persze ha van egy-egy száraz ág azon a fán, akkor azt le kell vágni.
Tarjánné Bindics Zsuzsanna kénytelen ellentmondani polgármester úrnak, mert az utcájukban a mogyorófákat 3 éve úgy kivágták, hogy senki sem tudott róla. Akkor senki sem kérdezte meg őket. Mire hazajött a munkából, ki lettek vágva.
Klobetzné Debrei Hajnalka emlékezete szerint mert nem minden mogyorófát vágtak ki, csak amelyik száraz volt. A klub előtti berkenyefákat sem engedték kivágni. Abban igaza van Tarjánné Bindics Zsuzsannának, hogy púpos a járda, meg nekik kell seperni a környéket, de ő is azon a véleményen van, hogy ha nem száraz egy fa, akkor felesleges kivágni. Ezt végül is egy kertésznek kellene megvizsgálnia. Annyit kér Eső Attila igazgató úrtól, hogy ősszel, ha a fa lehullatja a leveleit, küldje ki az embereit és szedjék össze.
Básthy Béla megjegyzi: fentiekből is látható, hogy nincs nyugvóponton ennek a fának az ügye. Az biztos, hogy a kereszt környéke szép kell, hogy legyen.
Velkyné Ball Andrea megköszöni a városrésznek, hogy 2019-ben bizalmat kapott és az azóta eltelt időszakban támogatták, bizalommal fordultak hozzá a különböző feladatokkal Kőszegfalva lakói. Aktív 5 év van mögöttük. Az itt felvetődött témák visszacsengenek a számára is. Reméli, hogy amit eddig nem, azt a jövőben sikerül megoldani. Ő támogatni fogja Klobetzné Debrei Hajnalkát a képviselői munkájában és segítséget nyújt bárkinek, aki hozzáfordul. További jó munkát kíván a képviselő-testületnek.
Básthy Béla is megköszöni Velkyné Ball Andrea képviselői munkáját és együttműködését.
Ezután Kohl Judit rövid tájékoztatást ad a kőszegfalvi klub működéséről, a különböző programjaikról. Klubmozi működik benne, volt pálinka kóstoló is nemrég. Év végén forralt boros évbúcsúztató lesz. Egyesületük jövőre fogja ünnepelni a 25 éves jubileumát.
Gyarmati Kálmán tapasztalatai szerint az új ügyeleti rendszer egy katasztrófa. Básthy Béla elmondja, hogy eddig még az önkormányzathoz nem érkezett ez miatt panasz. Az ügyelet átvételekor az önkormányzat átadta a helyiséget a mentősöknek.
Móricz Ildikó úgy érzékeli, hogy az Erdészház utca elején süllyed az aszfalt. Jelzi továbbá, hogy ha Szombathely felől a 87-es főúton be akarunk kanyarodni Kőszegfalva felé, akkor az nagyon balesetveszélyes, mert már 200 m-re indexelni kell a kereszteződés előtt, nehogy a mögötte jövő jármű beleszaladjon.
Végül Mersich László kérdezi: a Vasút utca végén a korábbi – jelenleg lezárt – vasúti átjárót ki lehet-e majd nyitni újra?
Básthy Béla szerint ezt ő már több fórumon is felvetette, de mindenütt ellenállásba ütközött, a közút az emlékezetes baleset miatt teljesen elzárkózik tőle. Esetleg, ha az új 87-es főút beépül, akkor igen, de addig biztosan nem.
Végül a polgármester megköszöni Kőszegfalva lakóinak azt, hogy a Szüreti programok részeként a testvérvárosi küldöttséget vendégül látták, a kórusnak pedig a szereplést. A vendégek nagyon jól érezték itt magukat, mindig szívesen jönnek ide.
Szó esik még a kőszegfalvi focicsapat bajnokságban elért helyéről, majd mivel további észrevétel nem hangzik el, Básthy Béla mindenkinek megköszöni a részvételt, majd további szép estét kívánva 18.45 órakor bezárja a képviselő-testület 2024. évi közmeghallgatását.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Zalán Gábor Básthy Béla
jegyző polgármester
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 2024. december 9-én, 17 órai kezdettel, a kőszegfalvi klubhelyiségben megtartott közmeghallgatásról.
Jelen vannak a képviselő-testület részéről:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Bányai-Németh Gábor, Gelencsér Attila, Klobetzné Debrei Hajnalka, Kövedi Andrea, Németh Balázs és Takácsné Varga Ágnes képviselők (8 fő).
Távolmaradását előzetesen bejelentette: Csiki István, Fekete-Pataki Edit, Galambos Bence, Giczy József képviselő (4 fő).
Jelen vannak még:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető, Fekete Balázs fejlesztési osztályvezető, valamint Eső Attila a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. igazgatója.
Básthy Béla polgármester üdvözli a közmeghallgatáson megjelenteket, megállapítja, hogy a képviselő-testület 8 fővel van jelen, így a képviselő-testület közmeghallgatása határozatképes.
A közmeghallgatás tárgya:
1. Beszámoló az önkormányzat 2024. évi tevékenységéről.
Előadó: Básthy Béla polgármester.
Básthy Béla elsőként köszöni a lakosságnak, hogy ezen a nem szép decemberi késő délutánon érdeklődnek a közmeghallgatás iránt. Az önkormányzat minden évben annak érdekében szervezi ezt meg, hogy a lakosságnak lehetőséget biztosítson beszélgetésre, kérdést tehessen fel, véleményt formálhasson Kőszeg város egészére nézve is és természetesen Kőszegfalva városrész működésével kapcsolatban is.
Köszönti a jelenlévők között Kőszegfalvi Ágnest, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, valamint az Kőszegi Életmű Díjjal kitüntetett Gyarmati Kálmánt. Az elmúlt önkormányzati ciklusban Velkyné Ball Andrea volt a városrész képviselője, akivel nagyon jól együtt tudtak működni, mint ahogy a jelenlegi képviselővel: Klobetzné Debrei Hajnalkával is. Köszönti még Klobetzné Fehér Ildikót is, a Kőszegfalvi Tagóvoda vezetőjét.
A meghívó visszatekintésre utal. Ugyanezt megtette az éppen ma megjelent Kőszeg és Vidéke decemberi számában is. Az sem teljeskörű, ez a beszámoló sem lesz az. Nem vállalkozna az év teljes értékű visszalapozására, mert biztosan sok minden kimaradna, meg azért sem, mert itt, a közmeghallgatáson az Önöké „a főszerep”, a lehetőség.
Mégis kicsit összefoglalva azzal a helyszínnel kezdi, ahol vagyunk. A kőszegfalvi klub közel egy éve átalakult, jelentős felújításon esett át, reméli, hogy ez a kőszegfalviak örömére szolgált. Köszönti a megjelentek között Kohl Juditot is, aki a Kőszegfalvi Baráti Kör elnöke és akivel az önkormányzat megállapodást kötött a klub működtetésére. Köszöni az egyesület elnökének, hogy ez a megállapodás létrejöhetett. A klub felújításában vannak még tennivalók. Folyamatban van klíma beszerelése, mert a fűtés nem sikerült igazán, továbbá ahhoz, hogy a volt konyhai rész kisebb találkozásokra is alkalmas legyen, páramentesítésre is szükség van.
Megköszöni alpolgármester nevében is, hogy rendszeresen kapnak meghívót a kőszegfalvi adventi gyertyagyújtásra, ennek megpróbálnak mindig eleget tenni.
A kőszegfalvi tagóvodában ősszel elindult a második óvodai csoport. Ezt a kőszegfalviak többször is jelezték, nála is járt egy szülőkből álló „delegáció”, akik kérték, hogy a kőszegfalvi óvodában ne csak egy csoport legyen, mert több gyermeket is szeretnének ide beíratni. Ezt sikerült is megoldani.
Nemrég megvalósult az ablakcsere is az óvodában, amelyre a Kőszegi Német Nemzetiségi Önkormányzat pályázott sikerrel. A „Kőszegfalvi német nemzetiségi tagóvoda energetikai fejlesztése” c. projekt révén megvalósult 3-3,5 millió Ft-os beruházásnak éppen ma délelőtt volt az átadó ünnepsége. Köszöni a pályázónak is a munkáját és hivatal munkatársainak a projekt lebonyolítását.
Az elmúlt évnek fontos eseménye volt az, hogy 10 éves próbálkozás után a Kőszegfalva határában lévő, mintegy 5 hektáros területet –un. Readines-telkeket – sikerült értékesíteni. Az összesen 78 telket tartalmazó területnek csupán 60-70%-a volt az önkormányzat tulajdonában, de vevő azóta megvette a többi területet is. Tudomása szerint ezek osztrák tulajdonban is voltak, ezért húzódott el az adásvétel. Egyelőre nem látszik a területen változás, de fontos változás, hogy az önkormányzat a – nemcsak ezen területek miatt ugyan – de változatott az építési szabályzaton.
Sajnos régóta érzékeljük, hogy a beépíthető területeket túlépítik, azaz nem a megszokott módon építik be, hanem 2-3 épületet is felhúznak egy telken. Ez megfigyelhető pld. a Vadvirág utcában is.
Egyre többször szembesülünk azzal az igénnyel, hogy ha valaki otthonteremtési szándékkal indul el, akkor a telekvásárlás és a ház felépítése is olyan magas összegbe kerül, ami miatt kényszerként jelenik meg, hogy akkor már egy telekre két lakás épüljön. Láthatóan egyre kevesebb az a háztartás, ahol udvar, kiskert, gyümölcsös stb. van.
Ezért az önkormányzat szigorított a beépítési szabályokon, így az önkormányzat tulajdonában lévő több mint 40 telek eladására szóló pályázat már úgy lett kiírva, hogy egy telken maximum 2 épületet lehessen építeni, ami így sem kevés.
Természetesen az új tulajdonos beruházási-fejlesztési terveiért – főleg az, hogy azok mikor valósulnak meg – az önkormányzat nem tud felelősséget vállalni. De ő jelezte a vevőknek, hogy ha már ott tartanak, hogy látszanak a szándékok, ha van mit mondani a lakosságnak, akkor jelezzék neki és az önkormányzat ennek megszervezésében rendelkezésre fog állni. Mert ha beindul a hatalmas terület intenzív fejlesztése, idővel új lakók jelennek meg, az még egy nagyobb területen is izgalmas dolog, hát még egy olyan kis faluban, mint Kőszegfalva. Mindez az elkövetkezendő 10 évben befolyásolhatja az itt élők életét.
A két éves projektek közé tartozik – mert ebben és az előző évben – sikerült megépíteni önkormányzati forrásból azt az utat, amely segítségével megoldható a személygépkocsik és a gazdasági járművek közlekedése a fent említett 5 hektáros terület, az Alasz-féle szőlők és az un. Mexikó dűlő irányába is. Mindez 14 M Ft-ba került ugyan, de fontos volt lépni benni, mert előtte tarthatatlan állapotok voltak is. Az út megépítését indokolta az is, hogy néhány éve megkezdte működését a közelben az Almáskert nevű kis rendezvényközpont, ahol esküvőket tartanak.
A fejlesztések közül Kőszegfalvát érintette még a kőszefalvi temető új kerítésének megépítése. Ez elkészült ugyan, de az itt lévő – véderdőként szolgáló – kivágott fák pótlásáról még nincs döntés. Mindez hozzátartozik a város egészéhez is. Korábban ugyanis éveken keresztül Markovics Emőke kertészeti csoportvezető volt a város zöldfelületi felelőse, akinek a nyugdíjba vonulása után egyre határozottabban merült fel a városvezetésben, hogy nagy szükség lenne egy olyan személyre, aki a város teljes zöldfelülete vonatkozásában szakmai felelősséget tudna vállalni.
Álláspontja szerint a város zöldfelületeinek állapota nagyon fontos, így – a főépítészhez hasonlóan – indokolt egy felsőfokú végzettségű, kertészeti szakember városi főkertészként való alkalmazása. A főkertésznek a főépítészhez hasonlóan szakmai, műveleti irányító szerepe lenne. Ez a folyamat még nincs lezárva, de van már egy konkrét, felsőfokú végzettségű személy, akivel előzetes tárgyalásban vagyunk. Ez nem azt jelenti, hogy napi 8 órás állásban alkalmaznánk, hanem megbízási szerződéssel. Nemcsak abban számítanánk rá, hogy alaposan megismerje Kőszeg zöldfelületi rendszerét, hanem abban is, hogy vele dolgozzuk ki azokat a változatási, fejlesztési terveket, amelyeket pld. 1-1 elöregedett fasor kicserélése jelent.
Sajnos volt tűzeset is Kőszegfalván, a templomtoronyban.
Folyamatosan gondot okoz egy természeti folyamat következménye is, mert a településrész határánál lévő árok nem bírja el a vizet és a nagyobb esőzések következménye jelentkezik, volt már zsákolás idén is ez miatt. Ebben – ahol konkrét helyszínek vannak – az érintettekkel a város szeretne együttműködést kialakítani. Mihácsi Szabolcséknál már megtörtént a járda felemelése. Mert ha már a mederbe nem megy bele a víz, akkor legalább ne folyjon be az udvarba. Egyébként vannak vitáink a közúttal, mert a külső mederszegély a sportpályáig az ő fenntartásukban van. Ők azt mondják, hogy ők csupán azért a csapadékért felelnek, ami az útra esik le és azt szerintük azt az árok el tudja vezetni. Ő maga is elment egyszer zuhogó esőben a helyszínre megnézni, hogy honnan jön le a víz, és látta, hogy az erdő felől, a sportpálya mellett valóban nagyon nagy átfolyás van, a magasabb területek is táplálják a vizet. Ő annyit tud mondani, hogy addig kell ezt az árkot szélesíteni, mélyíteni stb., (vagy ezek kombinációjával) amíg közös erővel sikerül ezt a problémát megfékezni. A másik oldalon lefolyó vizekkel nincs ilyen probléma, mert az elfolyik a falu mellett.
Kőszegfalván túl, a város egészét tekintve is tájékoztatást ad néhány változásról. A nagy beruházásoknak köszönhetően a legnagyobb változás az új temető és az új mentőállomás megnyitása volt. Gazdasági szempontból remélhetőleg majd az adóbevételeken is meglátszik az Kőszegen működő Wienerberger Zrt.-ben megvalósult fejlesztés, mert teljesen modernizálták a gyárukat. Ki lehet jelenteni, hogy Európa legnagyobb áthidaló gyára itt működik, remélhetőleg piaca is lesz majd.
Folyamatban van Kőszegen a két, a tankerület fenntartásában lévő általános iskola felújításának projektje is: a Bersek iskola tornacsarnoka teljesen meg fog újulni és a Balog iskola épülete is. Ami az utóbbit illeti: sikerült azt is elérni, hogy egész Észak-Vas vármegye oktatási intézményeiért felelős tankerület is beadott egy hasonló pályázatot a Balog iskolára vonatkozóan. Információi szerint szakmai szempontból pozitív döntést kapott ez a támogatási kérelem, de hivatalos értesítés még nem érkezett róla. Sajnos időben a két projekt várhatóan el fog csúszni, ami az iskolát tekintve nem jó hír, de remélhetőleg a végeredmény majd kárpótol mindenkit.
Talán az is ismert a jelenlévők előtt, hogy a városüzemeltető kft. telephelye mellett lévő, a korábban a Bráder Tibor vállalkozó által használt terület megüresedett, és sikerült egy ipari park fejlesztési program keretében két, egyenként 6-7000 m2 nagyságú, teljes infrastruktúrával ellátott ipari területet kialakítani. Az egyiket a Szárnyas János vállalkozó vásárolta meg, mivel a jelenlegi Tüzép telepet bővíteni fogja. Az önkormányzat örömmel vette, hogy kőszegi vállalkozóé lett az egyik ipartelep, meg azt is, van olyan helyi vállalkozó, akinek bővítenie kell a telephelyét. Remélhetőleg a másik terület is elkel majd. Továbbá: volt ezen a környéken egy rendezetlen terület is, amit a kőszegiek „gödörnek” hívtak. Sajnos nem tudni, mit rejt a föld a korábbi évtizedekből, de a felületét végül is sikerült megtisztítani a hulladéktól, most rendezetten néz ki és bízhatunk abban, hogy arra is lesz majd érdeklődő. A Bráder-féle iroda helyén pedig lesz egy olyan épület, amely akár két kisvállalkozást is be tud fogadni.
Ennél nagyobb városi projekt a Hősök Tornyában új kiállítás létrehozása. Ez a „Kőszeg 500” elnevezésű program része, amelyet már megismerhetett a lakosság. E program célja, hogy az elkövetkezendő időben – építve arra, hogy Magyarország Kormánya mindig támogatja a történelmi évfordulókat – tudjuk folytatni a már megkezdett műemlék- út- és templomfelújításokat, új létesítményeket tudunk létrehozni. Nem Kőszeg az első ebben a sorban, mert Mohács városa már 2026-ban ünnepli az 500 éves évfordulóját. Ott is sikerült egy Mohács 500 programot elfogadtatni, nem titok, hogy Kőszegnek is ez a célja. Az elképzelés az, hogy a következő időszak a várost építő időszak legyen és ennek kicsúcsosodása a kőszegi ostrom 500 éves évfordulója lenne, valamint a városévforduló 700 éves jubileuma, amely már 2028-ban lesz.
A Hősök Tornya felújítása azért fontos, mert mellette van a Tábornokház és a levéltár épülete – mindhárom állami tulajdonban van. A Hősök Tornyára elnyert pályázati támogatás csupán az új kiállításra lesz elég. Biztosan ismert mindenki előtt, hogy a kőszegi levéltár is az önkormányzat fenntartásába került, egy intézményként működik a múzeummal és a könyvtárral. Azt mindenki látja, hogy az épület maga milyen rossz állapotban van, miután birtokba vettük, azonnak ki kellett cserélni a kazánt 2 millió Ft-ért.
A Hősök Tornyában jelenleg kőszegi kismesterségek és céhtörténeti bemutató látható. Az új kiállítás meg fog emlékezni arról, hogy miért is építették meg a Hősök Tornyát 1932-ban. Egyrészt az ostrom 400 éves tiszteletére, másrészt az I. világháborús hősök emlékére. Az új kiállítás ezt a kettős célt próbálja feldolgozni, valamint a 20. századi kőszegi történéseket. Ez sajnos elsőként a trianoni békediktátumot jelenti, hiszen Kőszeg akkor vesztette el a kőszegi járás 2/3-át. Az soha nem volt bemutatva sehol, hogy a trianoni országhatárnak milyen következménye lett Kőszegen. Ha ez a kiállítás megvalósul, akkor tovább bízunk a folytatásban is. Ugyanis a Hősök Tornya, a Lábasház és a Tábornokházat szeretnének egy jelentős örökségvédelmi központtá fejleszteni, amely a kőszegi Jurisics-vár mellett a másik kihagyhatatlan látnivalója lehetne Kőszegnek. Ez a koncepció jelenleg is készül, Révész József múzeumigazgatónak ez a kiemelt feladata, akit különböző szakemberek is segítenek ebben.
A következő nagy projekt a belterületi utak pályázat, amely az Árpád tértől indul, a Pék utcán keresztül és a Várkört érinti a Hunyadi úti kereszteződésig. A városnak ez az északi bejárata, ha a Csónakázó tó felől közelítjük meg a várost, azaz ha nem Kőszegfalva felől. Az említett területen van egy merész tervünk is, ami már nem is csak terv: ez pedig a Pék utcában az Árpád tértől a Schey Fülöp utca kereszteződéséig kétirányú forgalmi rend bevezetése. Aki az Árpádházi iskola körül megfordul reggelente, vagy a Gyöngyös utcában lakik, az tapasztalja, hogy mekkora torlódás tud kialakulni. Aki pedig Ausztriába megy dolgozni, az is ezen az úton tudja elhagyni a várost. Ennek az állapotnak az a következménye, hogy sokan a nagyon keskeny Hegyalja utcán keresztül próbálják elhagyni a városrészt. A kétirányúsítással alternatívát lehetne biztosítani az autósoknak a Gyöngyös utcával szemben, hogy elhagyják a várost. Ugyancsak ennek a projektnek a keretében újulna meg a Rákóczi utcának az un. sarki kocsmáig tartó szakasza. Nem titok az sem, hogy a Magyar Közút szakembereivel tárgyalunk, mert a teljes Rákóczi utcát szeretnének majd felújítani – a Rohonczi u. érintett szakaszával együtt.
Fentieken túl beszélni kell a vasútállomás körüli fejlesztésről, azaz az intermodális csomópont helyzetéről. Azt tudni kell, hogy ezt a projektet – ahogy több más projektet is – az ukrajnai háború és az energiaárak drágulása miatt leállították. Ez éppen abban az időben volt, amikor az önkormányzat e projekt részeként megépítette a Penny áruház mellett a Gyöngyösön a gyalogos-kerékpáros hidat. Több intermodális csomópontról tudható, hogy már nem épül meg, de a kőszegit nem állították le. Ennek éppen az volt az oka, hogy azt tudtuk mondani: az önkormányzat már megépítette azt a bizonyos hidat. Ezért szerencsére Kőszegen megvalósulhat az intermodális csomópont. Ennek a részeként a körforgalom kialakítása még Huber László korábbi polgármester úr idején is fontos célja volt a városnak. Személyesen is tanúsítja, hogy ő keményen próbálta „átverni” ezt az elképzelést, de költségvetési okokra hivatkozva a Magyar Közút Zrt. – mivelhogy az ő útjáról van szó – ezt minden alkalommal elutasította. A körforgalmat ugyanis a nagy híd átépítésével lehetett volna csak kialakítani, ami nagyon sokba került volna, ezért levették a napirendről.
Ezután sikerült beépíteni egy olyan elemet az intermodális csomópont terveibe, ami korábban nem szerepelt benne. Ez pedig azt a területet érinti, ami a Pogányi útnak a Lepold-féle telek határánál kezdődik (Tescotól ha megyünk be a város felé, balra az első kereszteződésen át lehet menni a Kromberg-Schubert felé). Ezen a területen van egy út, ami még nincs kiépítve. Ágh Péter országgyűlési képviselő segítségével – hiszen az ő minisztériumuk foglalkozik ezzel – tájékoztattuk őket arról, hogy ha megépülne a lámpás kereszteződés, az új parkoló és a kerékpárút, akkor az autók várhatóan ugyanúgy bedugulnának a kereszteződésben, mint előtte. Végül elfogadták ezt az érvelést és a tervezési programba beépítették ezt a Pogányi úttól a Komberg-Schubert Kft.-ig tartó út kialakítást, ami az autóklubnál jönne ki. Ezt sikerült megterveztetni, engedélyeztetni és elfogadtatni a minisztériummal, a projekt keretét fel is bővítették vele. Bízik abban, hogy 2025-ben sikerül a közbeszerzési eljárást megindítani az út megépítésére vonatkozóan. Ha sikerül az elképzelés ezzel Szombathelyről jövet ki lehet kerülni a vasútállomás előtti csomópont forgalmát. Nem beszélve arról, hogy a közelben lévő területeket feltárja, azaz akinek ott telke van, annak lesz útkapcsolata – ami mindig jó.
Szeretne szólni a nagy projektek között a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete által menedzselt, a volt MÁV Gyermekotthon épületének egyetemi campussá való átépítéséről. Azt mindenki észre vehette, hogy a kezdetekhez képest lelassult az építkezés. A nemrég tartott KRAFT konferencián is részletesen volt erről szó. A projektet több szempontból is újratervezték: pld. az előadótermeket, továbbá az energiaárak miatt az egész épület energetikai rendszerét. Ezzel kapcsolatban sajnálatos, hogy nem szándékoznak a kőszegi távhőre rákötni – pedig ez volt a szándék, hiszen a fűtőmű ott van a Dr. Nagy László EGYMI közelében – , de más fűtési módot választottak.
Sokat dolgoztak együtt a kőszegi uszoda ügyén is, főleg annak az eldöntésén, hogy hol legyen a helye. Főépítész úrral többször konzultálva, az a vélemény alakult ki, hogy a legjobb helye a volt stand helyén lenne, főleg azért, mert a csatlakozó területek városi tulajdonban vannak. Az az elgondolás, hogy talán kialakítható lenne külső medence is, ami már régi vágya mindenkinek Kőszegen. Továbbá: a Kórház utca felé eső terület jelenleg is szabadidős besorolású, ezért, ha esteleg idegenforgalmi szándékú befeketés miatt keresnék meg a várost, akkor az az uszoda mellett megfelelő csatlakozó funkciójú terület lenne.
Tájékoztatja még a jelenlévőket, hogy Kőszegen a szociális területen nagy átszervezések történtek ebben az évben. Július 1-től átadtuk a Dózsa György utcában lévő idősotthon működtetését a Máltai Szeretetszolgálatnak. Április 30-tól megszűnt a Kiss János utcában az eddig működtetett hajléktalanszálló, ami amúgy sem kötelező feladata a 30 ezer alatti lakosú városoknak. Nem tudtuk ezt a létesítményt tovább fenntartani, mert nagyon sokba került, ráadásul csak félig volt kihasználva. Természetesen az önkormányzat nem hagyta magára az innen kikerült személyeket, mert valamennyien szociális lakásokba lettek elhelyezve. A hajléktalanok nappali melegedője továbbra is kötelező feladata a városnak, de mivel az nem jelent állandó jelenlétet az ott dolgozóknak, nincs állandó fenntartási költsége sem.
Köszöni a figyelmet és ezután lehetőséget ad kérdések és hozzászólások megtételére.
Kérdések és hozzászólások:
Móritz Ildikó már többször jelezte, hogy a csapadékvíz befolyik a kapuszínükbe. Ez már jónéhány éves téma, mert 2021. júliusában írta meg az első levelét a hivatalba.
Básthy Béla szerint ebben az is szerepet játszik, hogy megszűnt az az életmód, amikor minden gazda karbantartotta a földjét és az árkait is. Ez a probléma szerinte Kőszegfalván is. Persze ez nem ok arra, hogy az önkormányzat ne csinálja meg, azt, amit kell. Az is gond, hogy a külterület és a belterület elválik egymástól, nem foglalkozunk az összefüggésekkel. Csak azt tudjuk tenni, hogy a csapadék gyűjtőket jelen igényekre méretezzük.
Móritz Ildikó nem ért ezzel egyet, mert ahol ő lakik (Kőszegfalvi u. 66.), ott sose volt ilyen árok. Egészen más okok miatt jön be a víz.
Németh Ildikó emlékezete szerint a Móritz Ildikóval történt levélváltás után, a Kőszegfalvi u. 66. sz. előtt egy vízelvezetőbe lett bevezetve a csapadék.
Móricz Ildikó viszont állítja, hogy egyszer volt kint egy hivatali dolgozó, de aztán nem történt semmi. Ő jelezte azt is, hogy a szemben lévő ingatlannál bekerült egy fadarab a vízelvezetőbe. Aztán kijöttek és megcsinálták, ami azt jelentette, hogy az kapott egy rácsos fedlapot, amiről a következő esőnél kiderült, hogy az nem enged át semmit, áll rajta a víz.
Nemrég sikerült más módon megtalálnia az önkormányzatot, érdekes módon most tudtak intézkedni. A szomszédjánál is ki lett tisztítva a vízelvezető, legyalulták róla a füvet, beszórták valami kavicsfélével. Kíváncsian várja, hogy mikor jön eső, esteleg hó és az meddig marad ott. A kialakítása miatt autóval oda bejárni képtelenség.
A Nemescsó felőli részről bejövő víz ellen a jelenlegi nem megoldás.
Básthy Béla egyetért azzal: a fő probléma az, hogy a Csó felől nem a falu mellett folyik el az esővíz, hanem befolyik a faluba.
Móricz Ildikó folytatja. A játszótértől indulva, nincs megoldva a normálisan a vízelvezetés. Mind az eső, mind a csatornákból a víz a járdán jön le. Amit most „kikotortak”, az fizikai képtelenség, hogy ezt meggátolja, ugyanúgy be fog folyni a kapuszínébe. Sajnos ő már ez miatt „sebesre beszélte a száját” mint itt lakó, még sincs meghallgatva. Kiküldték a műszaki szakembert, de hogy milyen műszerrel mérte be a terepet nem tudni, pedig a víz folyása jó útmutató. 2021. óta ez már egy kicsit sok.
Básthy Béla kérdezi: 2021. előtt nem volt ez gond?
Móricz Ildikó szerint de igen, de az ingatlan 2020. decemberében került a tulajdonába, azóta harcol ez miatt. Ő nem ér rá arra, hogy minden esőzés alkalmával a kapuszínében felemelje a vízelvezetőt, hogy abba besöpörje a vizet, mert az előző tulajdonos azt csinálta. Hiszen az önkormányzat területéről folyik be az eső az ő kapuszínébe.
Básthy Béla pontosítja: ha nem is az önkormányzaté, hanem a közúté, de valóban: akkor se folyjon be az eső. Viszont a járda, az valóban az önkormányzaté. Van tehát feladat 2025-re.
Mersich László kérdezi: a kőszegi tekepályával mi a helyzet?
Básthy Béla tisztázza: jelenleg a kőszegi birkózó szakosztálynak van átadva használatra.
A tekepályával kapcsolatban több elakadás is volt, amit most nem szeretne teljes egészében részletezni. Amikor az NB I-es bajnokságban voltak a kőszegi tekések, sajnos az önkormányzat nem tudott egy fejlesztési lehetőséget kihasználni, mert az több mint 20 millió Ft-ba került volna. Utána a tekepálya üzemeltetője – nem mondana neveket – furcsa bérleti jog átadás-átvételeket valósított meg a tekepályán. Neki ebben az volt a mélypont, amikor az üzemeltető egy olyan megbízottja jelentkezett, aki Budapesten, a XVII. kerületbe volt bejelentkezve egy hajléktalanoknak fenntartott szükséglakásba. Akkor ő azt mondta, hogy nem szeretné, ha egy kőszegi önkormányzati ingatlan számonkérhető felelőse egy budapesti hajléktalan személy legyen. Ezzel az üzemeltetővel szembeni bizalom is megingott és amikor lejárt a bérleti szerződés, akkor azt a város nem újította meg. Még úgy sem, hogy bejelentkezett egy osztrák címen lévő személy, aki egy osztrák banknál látra szóló igazolással kérte – mely szerint van neki több ezer eurója erre – az üzemeltetési jogot.
A jog szerint lehetett volna így üzemeltetni, de a felelősség szerint nem. Az sem igaz, ami az interneten keringett: azaz így az önkormányzat rengeteg bérleti díjtól esett el, mert nem túl magas volt a bérleti díj, ugyanis egy korábbi felújítás ára be lett számítva a bérleti díjba.
A tekepálya jelenleg újra sportcélokat szolgál. Pusztai Tamás vezetésével a birkózó szakosztály átvette, saját céljaiknak megfelelően berendezték. Sajnos a tetővel továbbra is vannak problémák, főleg azon a részen, ahol a büfé volt. Ennek felújítására rövidesen nagy szükség lesz.
Persze az érthető, hogy aki tekézett annak nagyon hiányzik a kőszegi tekepálya.
Horváth Ádám a kőszegfalvi temető előtti nagy tócsa miatt kér intézkedést. Sajnos ez is azért alakult ki, mert a lefolyót rossz helyre tették: a dombra. Ez az állapot már két éve így van.
Básthy Béla emlékezete szerint erre már történtek intézkedések: készült rá költségbecslés is. Annak ellenére is foglalkoztak ezzel, hogy ez is a közút által kezelt útnak a széle. Az önkormányzat azt szeretné, hogy a kőszegfalvi temető előtti terület rendezett állapotba kerüljön.
Gyarmati Kálmán is köszönti a közmeghallgatás résztvevőit, aki több cikluson is a településrész önkormányzati képviselője volt. Örömmel hallotta, hogy polgármester úr Kőszegfalvával kezdte a beszámolóját, mert mindenkinek a saját települése a fontos. Emlékezete szerint korábban arról volt szó a polgármester úr által eladott, volt Readiness-telkek kapcsán, hogy 3 telket visszatartanak önkormányzati tulajdonban, ami a falu rendelkezésére fog állni. Mert ha bármilyen ok miatt szükség lenne rá, ne kelljen visszavásárolni.
Erre Básthy Béla azonnal meg is válaszol: tudomása szerint egy olyan telek van, ami a város tulajdonában maradt, a többi 43 telket egyben adtuk el. Ezt ő maga is azért tartotta fontosnak, hogy ha kis részaránnyal is, de az önkormányzat maradjon benne ebben a körben és ha az új tualjdonosk bármit terveznek, bennünket is meg kell keresniük. Ezt jeleztük is a vevőknek, mert azt az egy telket is szándékukban állt megvenni.
Gyarmati Kálmán folytatja. A csapadékvízzel kapcsolatban azt javasolja, hogy felül kell vizsgálni az átereszeket, mert van olyan, ahol 40-es átmérőjű kellene és 20-as van. A szomszéd lakók mindig aggódnak, ha jön a víz és az árkokat mindig feltölti. Az önkormányzatnak a tulajdonosokkal együtt kellene biztosítani a szabad folyást. Azt tudjuk, hogy az árkok a sportpályától kezdve a közúthoz tartoznak, tehát tőlük kell engedélyt kérni.
Ő egykor felajánlotta, hogy a zárt csapadékvíz vezeték kutatásában részt vesz ha kell. Ezt ugyanis 1937-ben építették. Ő még emlékszik arra a bácsira, aki havonta jött ki Kőszegről a talicskájával és minden lefolyót kipucolt. Ez most teljesen el lett hanyagolva. Amit Móricz Ildikó említett, az csak egy lefolyó, de a másik oldalon 3-5 lefolyót szüntettek meg, ami bevezette volna a vizet a csatornába. De olyan is van, hogy a lefolyó azért dugult el mert a szomszédban tujafák voltak és az arról lepotyogó ágak tömítették el a lefolyókat.
Básthy Béla kéri a kollégáit és Eső Attila ügyvezetőt, hogy nézzenek utána ennek. Gyarmati Kálmán által elmondottak is azt igazolják, hogy régen tudták kezelni a mezőn lévő csapadékot, az árkokat.
Gyarmati Kálmán folytatja. A temetőnél lévő kivágott fák kivágása ellen ő is tiltakozott. Ugyanis 100 évvel ezelőtt a svábok tudták, hogy kell megvédeni a temetőt. Annyi volt csupán a gond azzal a fasorral, hogy voltak olyan fák benne, amelyek lehulló gyümölcsei kárt tettek a sírokon. De az lett volna a megoldás – ahogyan Móricz Ildikó is javasolta egy levélben a környezetvédőknek – hogy csak a beporzó fákat kellett volna kivágni és azzal megszűnt volna a probléma. Ő azt is javasolta polgármester úrnak, hogy óriási összeget kapott volna az önkormányzat – legalább 500 ezer Ft-ot – ezekért a fákért, mert hangszerkészítéshez ez a legmegfelelőbb.
Básthy Béla megjegyzi: nem kaptunk ilyen ajánlatot. Móricz Ildikó viszont jelzi: ő is meg vette volna a kivágott fákat, írt ez ügyben egy levelet a hivatalba, de nem kapott rá választ.
Gyarmati Kálmán folytatja. Ő nagyon egyet tud érteni polgármester úr ötletével, mely szerint a temetőnél zárt csapadékvíz csatornát kellene kiépíteni és utána oda egy parkolót építeni.
Gond az is, hogy ezen a részen megszüntették a hulladékgyűjtőt. Az volt az indok, hogy a nemescsóiak meg a kőszegpatyiak odahordják a szemetet. Ez nem igaz, mert ő átment mindkét faluba és e tekintetben mindenhol nagyon rendben tartott dolgokat látott. Jelenleg itt Kőszegfalván sok embernek gondot okoz a Vasút utcába elmenni és ott elhelyezni a szemetet. Nem tudja, van-e rendelet arra vonatkozóan, hogy ennek milyen távolságra kell lennie.
Básthy Béla szerint a szándék az, hogy a közterületen elhelyezett szelektív gyűjtőket szép lassan megszüntessük és a sárga meg a kék zsákokat használja mindenki. Egyébként ő szeretné elérni azt is, hogy a kőszegi élelmiszer üzletek mellé – akiknek kötelező a RePont üzemeltetése – legyen kitéve olyan gyűjtőedényzet is, amelybe a nem visszaváltható üvegeket le lehet tenni és amit az STKH Kft. el is szállítana. Ezzel oda kerülne vissza a göngyöleg, ahol vettük őket.
Egyébként maga a jelenlegi helyzet sem jó megoldás, azaz, hogy a szemétgyűjtő konténerek kint vannak közterületen. Mert ezek mágnesként vonzzák azt, hogy a polgárok mindenféle lomot letegyenek melléjük, amit aztán a városüzemeltető kft.-nek kell elszállítania. Mivel Kőszegnek már nincs saját üzemeltetésű aktív lerakója, ezekért az összeszedett hulladékokért keményen fizetni kell a szolgáltatónak. Ezért is találtuk ki a „Lomilottó” nyereményjátékot, mert a lakosság viszont ingyen bevihetné a hulladékudvarba.
Gyarmati Kálmán kérdezi: akkor a 2025-ös költségvetésbe bekerül-e a temető melletti parkoló építése?
Básthy Béla szerint ez ár kérdése. Emlékezete szerint erre még nincs árajánlat. Sajnos mindig megy ezekkel a sakkozás, mert csak az év második felében látszik, hogy mekkora az elkölthető pénz még. Idén a Dr. Ambró Gyula utca burkolása is az év második felére esett, meg egy-két járdajavítás is.
Gyarmati Kálmán örömmel vette, hogy Kőszeg közel négymilliárd Ft-ot kapott útfelújításra. Az Erdészház utcára nagyon ráfért a felújítás. De azért neki az nagyon fájó pontja, hogy ebből az összegből Kőszegfalván egy cm járdafelújításra sem jutott.
Básthy Béla tisztázza: azért nem, mert azt a támogatást kizárólag olyan járdajavításra lehetett felhasználni, ami a felújított úttal közvetlen kapcsolatban volt. Az Erdészház utcában tervezni kellett volna.
Gyarmati Kálmán szerint Schatzl László házától a Vadvirág utcáig megvannak a tervek a járdaépítésre, de az is megakadt. Javasolja Klobetzné Debrei Hajnalka képviselőnek, hogy ennek megvalósítását vegye fel a programjába, mert ott nagyon veszélyes a közlekedés.
Tarjánné Bindics Zsuzsanna kéri, hogy a templomnál lévő kút legyen megjavítva, mert ha a templomba megy valaki takarítani, akkor otthonról kell magával vizet vinni.
Jelzi továbbá, hogy a faluban lévő műemlék kereszt mellett lévő fa rettentő állapotban van. A gyökere teljesen benőtte a környezetét, hullámossá tette a járdát, azon nem lehet közlekedni. Az ágak folyamatosan potyognak róla, veszélyeztetik az autókat, a lehulló leveleket senki sem takarítja. Egy lehulló ág tette tönkre az alatta lévő padot is. Kéri ennek a fának a kivágását.
Básthy Béla szerint a kút már meg van rendelve. A kereszt melletti fa kivágását Velkyné Ball Andrea már régóta kérte, de azért Kőszegfalván ez az egyik leglátványosabb fa. Ez közösségi kérdés is, nem tudja, hogy mit szólnának hozzá a kőszegfalviak.
Gyarmati Kálmán emlékezete szerint Markovics Emőke ezt már megvizsgáltatta szakértővel és az az eredmény jött ki, hogy nem beteg.
Básthy Béla úgy véli, hogy ha Kőszegen minden fát kivágtak volna, amit kértek, már nem lenne sem a Rákóczi úton, sem a Felső körúton, sem a Velemi úton és a Hunyadi úton egy fa sem. Persze ha van egy-egy száraz ág azon a fán, akkor azt le kell vágni.
Tarjánné Bindics Zsuzsanna kénytelen ellentmondani polgármester úrnak, mert az utcájukban a mogyorófákat 3 éve úgy kivágták, hogy senki sem tudott róla. Akkor senki sem kérdezte meg őket. Mire hazajött a munkából, ki lettek vágva.
Klobetzné Debrei Hajnalka emlékezete szerint mert nem minden mogyorófát vágtak ki, csak amelyik száraz volt. A klub előtti berkenyefákat sem engedték kivágni. Abban igaza van Tarjánné Bindics Zsuzsannának, hogy púpos a járda, meg nekik kell seperni a környéket, de ő is azon a véleményen van, hogy ha nem száraz egy fa, akkor felesleges kivágni. Ezt végül is egy kertésznek kellene megvizsgálnia. Annyit kér Eső Attila igazgató úrtól, hogy ősszel, ha a fa lehullatja a leveleit, küldje ki az embereit és szedjék össze.
Básthy Béla megjegyzi: fentiekből is látható, hogy nincs nyugvóponton ennek a fának az ügye. Az biztos, hogy a kereszt környéke szép kell, hogy legyen.
Velkyné Ball Andrea megköszöni a városrésznek, hogy 2019-ben bizalmat kapott és az azóta eltelt időszakban támogatták, bizalommal fordultak hozzá a különböző feladatokkal Kőszegfalva lakói. Aktív 5 év van mögöttük. Az itt felvetődött témák visszacsengenek a számára is. Reméli, hogy amit eddig nem, azt a jövőben sikerül megoldani. Ő támogatni fogja Klobetzné Debrei Hajnalkát a képviselői munkájában és segítséget nyújt bárkinek, aki hozzáfordul. További jó munkát kíván a képviselő-testületnek.
Básthy Béla is megköszöni Velkyné Ball Andrea képviselői munkáját és együttműködését.
Ezután Kohl Judit rövid tájékoztatást ad a kőszegfalvi klub működéséről, a különböző programjaikról. Klubmozi működik benne, volt pálinka kóstoló is nemrég. Év végén forralt boros évbúcsúztató lesz. Egyesületük jövőre fogja ünnepelni a 25 éves jubileumát.
Gyarmati Kálmán tapasztalatai szerint az új ügyeleti rendszer egy katasztrófa. Básthy Béla elmondja, hogy eddig még az önkormányzathoz nem érkezett ez miatt panasz. Az ügyelet átvételekor az önkormányzat átadta a helyiséget a mentősöknek.
Móricz Ildikó úgy érzékeli, hogy az Erdészház utca elején süllyed az aszfalt. Jelzi továbbá, hogy ha Szombathely felől a 87-es főúton be akarunk kanyarodni Kőszegfalva felé, akkor az nagyon balesetveszélyes, mert már 200 m-re indexelni kell a kereszteződés előtt, nehogy a mögötte jövő jármű beleszaladjon.
Végül Mersich László kérdezi: a Vasút utca végén a korábbi – jelenleg lezárt – vasúti átjárót ki lehet-e majd nyitni újra?
Básthy Béla szerint ezt ő már több fórumon is felvetette, de mindenütt ellenállásba ütközött, a közút az emlékezetes baleset miatt teljesen elzárkózik tőle. Esetleg, ha az új 87-es főút beépül, akkor igen, de addig biztosan nem.
Végül a polgármester megköszöni Kőszegfalva lakóinak azt, hogy a Szüreti programok részeként a testvérvárosi küldöttséget vendégül látták, a kórusnak pedig a szereplést. A vendégek nagyon jól érezték itt magukat, mindig szívesen jönnek ide.
Szó esik még a kőszegfalvi focicsapat bajnokságban elért helyéről, majd mivel további észrevétel nem hangzik el, Básthy Béla mindenkinek megköszöni a részvételt, majd további szép estét kívánva 18.45 órakor bezárja a képviselő-testület 2024. évi közmeghallgatását.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Zalán Gábor Básthy Béla
jegyző polgármester
