| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Jegyzőkönyv: 2009. Július 14., Kedd, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: rendkívüli, nyilvános ülés
|
598/12/2009. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, 2009. július 14-én, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által megtartott rendkívüli, nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester,
Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, Preininger Ferenc, Racker Béla, Raposa Helga, Rába László, Schläffer József, Stampf Ferenc, dr. Sujbert Pál, Táncsics András képviselő (12 fő).
Igazoltan vannak távol:
Básthy Béla alpolgármester, dr. Mátrai István, Földesi Zoltán, dr. Őri-Horváth Andrea, Simonits Zsolt képviselők (5 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, dr. Bokányiné Boda Gyöngyi pályázati és turisztikai koordinátor, Krizmanich István pénzügyi-gazdasági tanácsadó.
Huber László üdvözli a nyilvános, rendkívüli ülésen megjelent képviselőket és megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése a jelenlévő 12 fővel határozatképes.
Elsőként a meghívón szereplő napirenddel kapcsolatban várja az észrevételeket. Mivel ilyen nem hangzik el, azonnal szavazásra is bocsátja azzal, hogy javasolja elsőként a zárt ülés megtartását. A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi napirendet fogadja el:
N A P I R E N D:
Zárt ülés keretében:
1. A 64/2007. (III. 27.) képviselő-testületi határozat módosítása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
Nyilvános ülés keretében:
1. Az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 20/2009.(VII. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előterjesztő: dr. Tóth László jegyző.
2. A Jurisics-vár projekt I. ütem 2. szakasza pályázatának jóváhagyása
Előadó: a polgármester nevében Rimányi Krisztina osztályvezető.
3. A Kerékpáros Centrum környéke ingatlanfejlesztésére vonatkozó megállapodás jóváhagyása.
Előadó: a polgármester nevében Rimányi Krisztina osztályvezető
4. A Szociális Gondozási Központ felújításához pótelőirányzat igénylése.
Előadó: a polgármester nevében Rimányi Krisztina osztályvezető
5. A Központi Művészeti Óvoda és Bölcsőde használati jogot alapító szerződésének jóváhagyása, alapító okiratának módosítása.
Előterjesztő: Huber László, a társulási tanács elnöke.
A napirend elfogadása után a képviselő-testület zárt ülés keretében folytatja a munkát.
Kelt, mint fent.
Dr. Tóth László s. k. Huber László s. k.
jegyző polgármester
598/12/2009. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, 2009. július 14-én, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, a zárt ülést követően megtartott rendkívüli, nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester,
Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, Preininger Ferenc, Racker Béla, Raposa Helga, Rába László, Schläffer József, Stampf Ferenc, dr. Sujbert Pál, Táncsics András képviselő (12 fő).
Igazoltan vannak távol:
Básthy Béla alpolgármester, dr. Mátrai István, Földesi Zoltán, dr. Őri-Horváth Andrea, Simonits Zsolt képviselők (5 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, dr. Bokányiné Boda Gyöngyi pályázati és turisztikai koordinátor.
N A P I R E N D:
1. Az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 20/2009.(VII. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előterjesztő: dr. Tóth László jegyző.
2. A Jurisics-vár projekt I. ütem 2. szakasza pályázatának jóváhagyása
Előadó: a polgármester nevében Rimányi Krisztina osztályvezető.
3. A Kerékpáros Centrum környéke ingatlanfejlesztésére vonatkozó megállapodás jóváhagyása.
Előadó: a polgármester nevében Rimányi Krisztina osztályvezető
4. A Szociális Gondozási Központ felújításához pótelőirányzat igénylése.
Előadó: a polgármester nevében Rimányi Krisztina osztályvezető
5. A Központi Művészeti Óvoda és Bölcsőde használati jogot alapító szerződésének jóváhagyása, alapító okiratának módosítása.
Előterjesztő: Huber László, a társulási tanács elnöke.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
Az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 20/2009. (VI. 1.) önkormányzati rendelet korrekciójáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Tóth László jegyző szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a június végi ülésen fogadták el a képviselők, azt a rendeletet, amelyik az áfa változást követte le a különböző díjakban és amelyet az önkormányzat kezdeményezett. Ezzel kapcsolatban kicsit "elaludtak" a szolgáltatók, így történhetett meg, hogy a helyi autóbusz viteldíjak esetében nettóként közölték a felbruttósított díjtételeket, ami a rendeletben el is lett fogadva. A szolgáltató természetesen a törvényes mértéket alkalmazza. A jelen rendeletben szereplő árak tehát a szabályosan, 25%-os áfával kiszámolt árak. A jogalkotásról szóló törvény szerint visszamenőlegesen lehet kedvezményt rendelettel megállapítani, tehát nincs akadálya a módosításnak.
Kérdés és hozzászólás:
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét ismerteti, ez szerint a bizottság egyhangúan elfogadásra ajánlotta a rendelettervezetet.
Gyarmati Kálmán kérdezi, hogy az előre kiadott bérletekre vonatkozóan nem fog-e ez hátrányosan hatni?
Dr. Tóth László szerint nem, mert a szolgáltató a törvényes, 25%-os áfás áron adta el a bérleteket, ő ezt tisztázta velük.
A képviselő-testület további észrevétel nélkül, 12 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
22/2009. (VII.20.) önkormányzati rendelete
az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról
szóló 20/2009.(VII. 1.)
önkormányzati rendelet módosításáról
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A Jurisics-vár projekt I. ütem 2. szakasza pályázatának jóváhagyásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirend tárgyalásánál jelen van még Krizmanich István, az önkormányzat pénzügyi-gazdasági tanácsadója, Wächter Balázs, a Vitál Pro Kft. ügyvezetője, mely cég a megvalósíthatósági tanulmányt készítette, valamint Pócza Zoltán intézményvezető.
Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy elérkezett a város a vár felújítás I. ütem 2 fordulójához, melynek a benyújtásához a képviselő-testület jóváhagyása kell. A 2. fordulóra vonatkozó anyagot július 17-ig kell beadni. A képviselő-testületnek ismételten nyilatkoznia kell az önerő biztosításáról és a különböző kötelezettségvállalásokról. Ha ezt a pályázatot is megnyeri a város, akkor kerülhet sor a támogatási szerződés megkötésére és a projekt megvalósulására. Mivel elég rövid idő állt a képviselők rendelkezésére, az anyag viszont tekintélyes terjedelmű, projektoros prezentációval is készültek a részletes anyag bemutatására.
A tegnapi napon érkezett meg a kiviteli terv készítőjétől a részletes költségbecslés. Ez alapján a kiviteli tervek mintegy 140 M Ft-tal meghaladják a pályázatban meghatározott keretet. Ezért ők az intézmény vezetőjével már pénteken felutaztak a tervezőhöz és egyeztettek vele. Sikerült is megállapodásra jutniuk bizonyos műszaki tartalmak csökkentéséről, ami a felújítást magát, a pályázat tartalmát nem befolyásolják. Ez a csökkentés elsősorban a volt turista szálló épületét érintené, valamint azt az elképzelést, hogy a művelődési központ és a Tourinform iroda is felújításra kerüljön. Első körben csak a művelődési központ irodahelyiségeit érintené a rekonstrukció. Ez mintegy 60 M Ft-os csökkentést jelentene a költségekben. A további csökkentést a vár felújítás egyes részeinél lehetne elérni, a látogatók által nem látható elemek kerülnének elhagyásra. Ilyen pld. a padlástér és a lépcsőkialakítás módja, valamint az öltöző és a próbaterem felújítása. Kihangsúlyozza, mindez a pályázati cél megvalósulását nem fogja veszélyeztetni. A pályázatban foglaltak kicsit kevesebb felújítással, de meg fognak valósulni.
Kérdések és hozzászólások:
Huber László a pontosítás miatt ismét rákérdez a költségekre. A volt turistaszálló költsége mennyit tesz ki?
Rimányi Krisztina elmondja, hogy a 140 M Ft-ból 60 M Ft-nyi a turistaszállót érintő rész, a többit tételesen fogja küldeni a tervező. A cél az, hogy a pályázat költsége és így az önkormányzat saját ereje se emelkedjen. Egyébként természetesen van tartalékkeret is tervezve.
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét ismerteti. A bizottság részéről több kérdés is elhangzott, többek között a régészeti feltárás kezdetéről, befejezéséről és részleteiről. Ez alatt a vár folyamatos használatát biztosítani kell. A bizottság tagjai a kérdésekre megnyugtató választ kaptak.
A bizottság felhívta a figyelmet a biztonsági kamera-rendszer bevezetésére és ezt nem lehet mellőzni, viszont az anyag nem tartalmazza. Kérte még a bizottság, hogy ne csak német és angol nyelvű tájékoztatók készüljenek, hanem kisebb darabszámban, de más nyelvűek is.
A bizottság hiányolta a banki költségeket is. Kiderült, hogy a bankszámla költségek elszámolhatók a pályázatban, de a hitelezés költsége nem.
A bizottság szerint az előttük lévő megvalósíthatósági tanulmány alapján elkészülhet a kőszegi vár felújítása. Ahogy a szóbeli kiegészítésben is elhangzott, csökkentett tartalommal, de végre talán zöld utat kaphat és elindulhat Kőszeg legnagyobb beruházása. A pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság mindhárom határozati javaslatot elfogadásra ajánlja.
Kiss Péter a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság véleményét ismerteti. A bizottság tagjai részletesen megtárgyalták az anyagot, tájékoztatást kaptak a projekt pénzügyi hátteréről, a várható működtetésről. Ez szerint kb. 4 év múlva valószínűsíthető, hogy a mostani önkormányzati hozzájáruláson kívül más támogatást nem fog igényelni az intézmény. Az előkészítés ütemezését is jónak találták, így a határozati javaslatokat elfogadásra ajánlották.
Gyarmati Kálmán kérdezi, hogy aki a tervezői költségvetést és a pályázati költségvetést készítette, az egy személy volt-e?
Rimányi Krisztina elmondja, hogy a tervezői költségvetést a tervező iroda adta meg, a pályázati költségvetést pedig ők állították össze. Sajnos ez nem úgy működik, hogy megvannak a költségek és arra pályázatot adnak be, hanem megvannak a pályázati keretek, a saját erő összege és ehhez kell igazítani a tartalmat, hogy megvalósítható legyen a projekt.
Wächter Balázs ehhez hozzáfűzi, hogy a költségvetés a pályázatok esetén mindig egy belső feszültségekkel teli játék. A kőszegi vár felújítás első körben 800 M Ft támogatsát kapott, amely messze a legmagasabb összeg a régióban a kulturális, turisztikai vonzerő körben. Ehhez jön hozzá az önkormányzat 151 M Ft saját ereje, tehát a 950 M Ft költségen belül kellett megtalálni úgy az építészet, a kiállítás-kialakítás, a projektmenedzsment és a marketing költségek arányát megtalálni, hogy azok részben teljesen fedezze a valós költségeket, továbbá, hogy egy értelmes egész jöjjön ki. Igyekeztek a költségeket a turisztikai vonzerő javára eltolni, így nőtt az építési költség is és jelentősen növekedett a kiállítás-kialakítás, továbbá a belső építészet költsége, hogy az attrakció, a vonzerő jelentősebb, esztétikailag szebb, a kiállítás pedig egyedibb megjelenésű legyen.
A 2. forduló tulajdonképpen a költségvetés tartalmainak a pontosítását jelenti.
Stampf Ferenc kérdezi, hogy a csökkentések érintik-e azt a fajta beruházást, amit ő remélt ugyan, de nem lát: ez pedig a vár épületének energiafelhasználása, ugyanis a jelenlegi gáz és villanyfogyasztása bizonyára nem kevés.
Rimányi Krisztina tisztázza, hogy ezt a részt nem érinti a pályázat, csak építészeti felújításról van szó.
Racker Béla kérdezi, hogy a 25%-os áfát kezeli-e az új költségvetés? Ez a 140 M Ft-os plusz költség nagyon meglepő volt hirtelen, amire most nem is tud mit mondani, jó-e vagy sem. Kérdés, hogy a műszaki tartalom csökkentése mennyire érinti az önkormányzat eredeti célját. A Tourinform iroda át nem helyezése az önkormányzat számára költség, hiszen köztudott: azért vette bérbe a város az un. vasalóházat (Rajnis u. 7.), hogy a natúrpark és a Tourinform irodákat ideiglenesen elhelyezze. Kérdés, hogy ezzel a költséggel akkor mi lesz illetve talán nem biztos, hogy itt kellett volna spórolni.
Rimányi Krisztina elmondja, hogy minden egyes költséget újra átszámoltak és természetesen az áfa változást ezek tartalmazzák.
Wächter Balázs tisztázza még, hogy a tervező korábban az engedélyes tervek alapján egy költségbecslést adott, majd a kiviteli tervek elkészülte alapján készítette el a végleges költségvetést. Jelen pillanatban az építészeti költségek 750-760 M Ft-ot tesznek ki. Csak olyan elemek maradnak el, illetve készülnek el alacsonyabb minőségben, amelyek egy későbbi ütemben pótolhatók és nem veszélyeztetik a turisztikai vonzerőt jelentő elemeket. Alapvetően turisztikai célú pályázatról van szó, tehát a látogatószám növelése a cél, amihez biztosítani kell az attrakciókat a várban. A közművelődési funkcióhoz esetleg más pályázatból is lehet forrást találni.
Rimányi Krisztina elmondja, hogy a vár együttes tekintetében az önkormányzatnak több ingatlanra vonatkozóan is használati joga van. A volt turista szálló esetében ez nem áll fenn, jóllehet megigényelte az önkormányzat az államtól. Más jogcíme szintén nincsen, azon kívül, hogy tulajdonosi hozzájárulást kapott a MNV Zrt.-től. Ez is indokolta azt, hogy maradjon ki most a turistaszálló épülete.
Huber László emlékeztet arra, hogy korábban a valutaárfolyam változásokból adódó veszteségeket az állam megtérítette azoknál a projekteknél, ahol ez szükséges volt. Rába Lászlótól kér megerősítést arra nézve, hogy az állam nem téríti-e meg az áfa változásból származó kiesést ilyen esetekben, illetve kéri az országgyűlési képviselőt, tájékozódjon erről.
Rába Lászlónak egyelőre nincsen erről tudomása.
Wächter Balázs is hallotta ezt az információt, de közleményként az interneten még nem jelent meg. Kérdés, hogy mely pályázatokra fog vonatkozni – és ez a bizonytalanság benne – amit június 30-ig adtak-e be, vagy a többire is.
Schläffer József arra irányítja a figyelmet, hogy végül is a kincstáré a vár épülete és tudomása szerint az örökségvédelmi hivatal a felügyelő szerve. Kérdés, hogy van-e olyan szerződés az önkormányzat birtokában, amely kizárja azt, hogy a magyar állam, mint tulajdonos netán 5 év múlva esetleg másnak adja használatba az egész várat? Biztos lehet-e benne a képviselő-testület, hogy még további 20 évig a város kezében lehet az ingatlan?
Rimányi Krisztina tisztázza, hogy határozatlan ideig tartó, ingyenes használati joga van a vár épületére a városnak. Ha ez a projekt lezárul és esetleg a támogatási szerződés is alá lesz írva, akkor pedig a vagyonkezelést is kérheti majd szerinte az önkormányzat, ami még bővebb jogosítványt jelent, mint a használati jog. De erről az oldalról szerinte nem áll fenn semmilyen veszély.
Krizmanich István szerint – és kéri a jegyző urat, hogy erősítse ezt meg – ha az eredeti tulajdonos az ingyenes használati jogot visszaveszi, akkor a használó által ráköltött – amortizációval csökkentett – beruházási összeget köteles megtéríteni.
Dr. Tóth László szerint valóban így van ez, hiszen akkor jogalap nélküli gazdagodást jelentene, amely a PTK-n alapul. A vár felújításához, mint értéknövelő beruházáshoz a magyar állam, a tulajdonosként a hozzájárulást megadta, ez tehát biztosítékot jelent.
Keszei Balázsnak is eddig kétséget jelentett ez a probléma, mint ahogy Schläffer Józsefnek is. Kérdés, hogy mi van akkor, ha nem nyer a 2. ütem?
Rimányi Krisztina tisztázza, hogy az I. ütem 2. fordulójáról van szó. Ha a mai előterjesztést nem támogatja a képviselő-testület, akkor minden marad a régiben, csak a különböző, előkészítő költségek merülnek fel.
Huber László szerint ha a képviselő-testület ezt nem támogatja, akkor is meg kell kötni a régészeti kutatásra vonatkozó megállapodást, ami eléri a 30 M Ft-ot is. Ha most támogatja a képviselő-testület a pályázat beadását, akkor még később is, akár a támogatási szerződés aláírásáig vissza lehet lépni.
Krizmanich István szerint az előkészítés költségeit nagy részben a régészeti feltárás teszi ki, amely már eleve úgy lett tervezve, hogy az előkészítés folyamatába lett beépítve.
Wächter Balázs részletesen ismerteti a két fordulós pályázati eljárás részleteit. Az első fordulóban versenyeztek egymással a projektek és tudomása szerint a kőszegi vár a legmagasabb pontszámot kapta az elbírálásnál. Ez azt jelenti, hogy nagyon jól illeszkedik az elképzelés a pályázati célokhoz a kulturális örökség tekintetében. Csupán 3-4 projektet támogattak összesen és ezek kaptak lehetőséget arra, hogy véglegesítsék a pályázatukat, elkészítsék a részletes kiviteli terveket valamint a háttér dokumentációjukat és újra benyújtsák pályázatukat végleges döntésre. Ekkor már nincs verseny a projektek között, csak az elképzelések részletes kidolgozása történik meg. Mivel egyszer már nagyon jó értékelést kapott a kőszegi vár felújítása, ő bízik benne, hogy másodszor is megkapja a jogosultságot a végleges pályázati támogatásra. Így szerinte most biztosra megy a pályázat, melynek eredményét akár augusztus-szeptemberben is már nyilvánosságra hozhatják. Ha a képviselő-testület viszont úgy dönt, hogy nem támogatja, akkor az szerinte jelentős presztizs-veszteség lenne, mivel megbízhatatlan pályázónak tűnhet fel a város.
Huber László tájékoztatja a képviselő-testületet arról, hogy még júniusban írt egy levelet a Vagyonkezelő Zrt. igazgatójának és kérte, hogy az önerő 50%-val támogassák a projektet, a tulajdonos részéről. Erre a levélre válasz még nem érkezett, bár az is jó lenne, ha a kértnél ugyan alacsonyabb aránnyal, de támogatnák. A város tehát mindent megpróbál annak érdekében, hogy csökkenjenek a költségek.
Racker Béla elsőként azt emeli ki, hogy elsősorban nem ennek a képviselő-testületnek volt a kompetenciája ez a projekt. A vár felújítása, ez a beruházás szerinte elhibázott projekt, mert az a munka és pénzügyi forrás, amit erre a város fordít, az messze nem fogja behozni azokat a bevételeket, amit a város remél. Ez nem jelenti azt, hogy ő nem fogja megszavazni ezt az előterjesztést, ugyanis már nem lát ebből visszautat. Az ő olvasatában ez a projekt azt jelenti, hogy a város hitelfelvétellel fordít a beruházásra ekkora összeget, de akkor legalább azt elvárná, hogy a "produkció" a tényleges működési költségek megtakarításával járjon. Ez a projekt nem fogja ezt biztosítani, attól függetlenül, hogy mi van a papírra leírva. A papír sok mindent elbír, de biztosan nem fogja hozni azt a látogatószámot, amit a város most elképzel. Ettől függetlenül, ő is támogatni fogja szavazáskor.
Huber László szerint – és ezt le is írta az előterjesztésbe – az bizonyos, hogy lényegesen megváltoztak a körülmények, sokkal nehezebb a gazdasági helyzet mint akár egy évvel ezelőtt is volt.
Stampf Ferenc úgy látja, hogy most már ne meditáljon a képviselő-testület a múlton, csak előre kell nézni. Ha tisztességesen van tendereztetve a projekt – és talán még nem szivárogtak ki a vállalkozók felé a számok – akkor akár 10% alá is mehetnének a költségek.
Preininger Ferenc a 6. oldalon lévő mondatra utal, mely szerint "egy szondázó feltárás elvégzését tervezik 2009. augusztusában, míg a részletesebb felkutatásra a kivitelezési munkákat megelőzően 2009. tavaszán kerül sor". Ez mit jelent?
Rimányi Krisztina elmondja, hogy ezen a részen a megvalósíthatósági tanulmány már korrigálva lett, a bizottsági üléseken elmondottak értelmében.
Preininger Ferenc folytatja. Kéri, hogy a projektmenedzser a féléves és az éves jelentését továbbra is adja le a képviselő-testület felé, ahogy ezt Pócza Zoltán időszakában megszokták. Az anyagban az szerepel, hogy a projektmegvalósítás felügyeletét a polgármester, az alpolgármester és a jegyző látja el. Kérdés, hogy hol van itt a képviselő-testület szerepe és felelőssége? Ő ezt tisztázni szeretné.
A műszaki ellenőr szerepének is óriási a szerepe, lsd. a rossz példát: a Fő tér kivitelezését. Kéri, hogy ez kapjon megkülönböztetett figyelmet.
A 19. oldalon a munkanélküliségről van szó, de ebben a 2007. évi adatok az utolsók. Kéri, hogy legyen ez aktualizálva, még ha a legfrissebb adatok a munkanélküliségnek a szinte dupláját mutatják, akkor is.
2007. augusztusában találkozott a képviselő-testület először a megvalósíthatósági tanulmány első változatával, amelyet Wächter Balázs mutatott be a számukra, most pedig eljutottak ahhoz, hogy napok vannak csupán hátra a július 17-i, végső beadás napjáig. Az ő számára Wächter Balázs személye a garancia arra, hogy az elképzelések megvalósulnak, aki kezdetektől a mai napig az ügyet gondozza és ez számára a pénznél is fontosabb.
Emlékezteti a képviselő-testületet arra, hogy 2008. januárjában hozott egy határozatot a 150 M Ft saját erő biztosításáról, ami a tulajdonosi hozzájárulást is feltételezte. Kérdés, hogy nem kellene-e ezt a határozatot hatályon kívül helyezni, hogy teljesen törvényes legyen ez a dolog?
Azt ő nagyon kedvezőtlennek tartja, hogy az osztrák oldal nem támogatja a projektet, meg a közeli gyógyfürdők se. Azért szerinte erről a tárgyalásokat tovább kellene folytatni, mert pld. a fürdőknek biztosan egészen jó reklám lenne, ha Kőszegre több vendég jönne.
A számítások 10 évet tekintenek át, az anyag az EU és a Nemzeti Vagyonügynökség által előírtak szerint készült. Már Racker Béla is utalt az áfa változásra.
Részletesen ki van munkálva a saját erő szükséglet, de ez a 2009-es évet nem tartalmazza. 2010. I. félévben 6 M Ft., II. félévben 25 M Ft., 2011. I. félévben 40 M Ft, míg II. félévben szintén 40 M Ft-ot igényel a projekt. Az önkormányzat költségvetésében 2009-ben 54 M Ft van biztosítva e célra, így ez rendezettnek tekintendő.
Felhívja a figyelmet arra, hogy ha a vár és környéke teljesen megújul, akkor a környező utcák rendbehozatalára is nagyobb figyelmet kell fordítani. A bencés székház épülete pld. semmiképpen nem fog ebbe a környezetbe illeni. Ez viszont hatalmas feladatot jelent és nem is mehet egyik napról a másikra. Javasolja, hogy a polgármester úr kezdjen tárgyalásokat az egyház vezetőivel e témában. De ugyanígy a Chernel utcai épületek felújítása is kapcsolódna a belváros rendbehozatalához, mert mindenütt erre kell törkedni.
Összegében az a véleménye, hogy a vár felújítás a kőszegiek saját projektje, annak minden nehézségével, ellentmondásával együtt és a pályázat benyújtását ő ismét támogatni fogja.
Krizmanich István kiegészíti az elhangzottakat. Nagyon is megérti a képviselő-testület dilemmáját, hiszen az utóbbi időben az ilyen típusu projektek költségbecslése mindig alul lett tervezve. Éppen ezért sokat dolgoztak azon, hogy ez ne forduljon elő a vár esetében. Egy szociális jellegű beruházás esetén ugyanis a 10%-os eltérés 4 M Ft-ot jelent, ez a 10% itt 100 M Ft-ot jelentene, ami a városnak sem érdeke meg lehetőség sem lenne a pótlásra. Ezért inkább azt a megoldást választották, hogy csökkenjen a műszaki tartalom, de a projekt megvalósítható legyen. Nem akarták a "majd a közbeszerzésen kiderül" felkiáltással útjára bocsátani az elképzeléseket. Mivel műemlék jellegű épületről van szó, ő napokat töltött azzal, hogy az esetleges "csontvázakat" elkerülje a város. Pld. egy ilyen épület esetében a vakolatjavítás esetében senki nem tudja előre megmondani, mi jön elő. Éppen tegnap konzultált egy közbeszerzési szakértővel és találtak olyan megoldást, amivel ezt ki lehet küszöbölni. Lehetőség van ugyanis a kétfordulós közbeszerzési kiírásra. Ez abból áll, hogy a költségvetési kiírást először "körülbelüli" számokkal adják ki azzal, hogy az ajánlattevők nézzék át. Természetesen ott a legnagyobb buktató, ha valamiről később derül ki, hogy többe kerül. Ezen módszer alapján, ha kiderülne, hogy pld. több vakolatjavításra van szükség, akkor az az ajánlattevő "sara lesz". Ez a költségvetés nem tartalmazza még azokat a módosításokat, amikről a napirend elején szó volt. A Wächter Balázs által említett 750-760 M Ft költségbe kell beleférni, illetve a végösszegbe. Ha a közbeszerzési eljárás lefolytatása után mégis az derül ki, hogy mégsem lehetséges ennyi pénzből a megvalósítás, akkor a képviselő-testület erről külön fog dönteni. Ezért a projektet elfogadásra ajánlja.
Racker Béla néhány felvetésére is reagál. Szó sincs arról, hogy ők papíron azt mutatták volna ki, hogy nyereséges legyen az üzemeltetés, a pályázat sikere érdekében. A projektmenedzserrel arra törekedtek, hogy reális képet adjanak és felhívják a kockázatokra is a figyelmet. A pályázat 50 ezer látogatóval számol, ami egy elérhető szám. Igazából 60 ezer látogatóval kellett volna számolni, de ez egy olyan elem a pályázatban – amit indikátornak hívnak – és amit mindenképpen tartani kell. Ugyanis, ha ennek az aránya csupán 70-80%-ra teljesül, akkor akár a pályázati támogatást vissza is vonhatják. Ezért ezt az arányt a minimumra tervezték. Az első évben 36 000 látogatóval számoltak, ez még 15 M Ft veszteséget jelent a turisztikának. A jelenlegi közművelődési költségekhez – amit standardként meghagytak, hiszen a város ennyit fordít erre a területre – még 15 M Ft kell a működés beindításához. Ez remélhetőleg bejön majd a látogatószám emelkedésből, az idegenforgalmi adóból. 45 000 látogatónál van az a fordulópont, amikor turisztikai szempontból önfenntartó lesz a projekt. Ebbe bele vannak számolva a múzeumi megállapodásból származó költségek is.
Preininger Ferenc említette a vár környékének a kultúrált környezetét. Nyilván mindenki áttekintette az anyagot és tisztában van vele, hogy a vár felújításának ezzel a projekttel koránt sincs vége. Nincsen benne az udvar, az utak, járdák rendbetétele. Ne várja azt senki, hogy gyönyörű, új utakon kell majd bemenni a várba.
Keszei Balázs ismét kinyilvánítja a véleményét, mely szerint neki is fenntartásai és aggályai vannak azzal, kapcsolatban, mely szerint ekkora összeget költ az önkormányzat egy idegen tulajdonra. Van-e valakinek arról információja, hogy a sárospataki vagy a sárvári vár felújítása hogyan történt?
Krizmanich István információi szerint a sárvári vár felújítása is közel ennyibe került, de azt a kincstári vagyonügynökség valósította meg teljes egészében. Wächter Balázs tudomása szerint a sárospataki vár sem az ottani önkormányzat felújításából valósult meg. Pócza Zoltán hozzáteszi még, hogy a sárvári vár felújításból sok minden kimaradt, ami a mostani, kőszegi projektben benne van. Huber László szerint a kincstárnak is volt évekkel ezelőtt a kőszegi várra felújítása pályázata, de az nem volt sikeres.
Rába László a közbeszerzéssel kapcsolatos feladatokról érdeklődik, illetve ajánlja, hogy legyen az meghirdetve.
Rimányi Krisztina elmondja, hogy a közbeszerzési eljárással kapcsolatos feladatokat házon belül fogják ellátni, ha szükség lesz rá, tanácsadót is felkérnek. Huber László jelzi, hogy a 17. oldalon van részletesen leírva, kinek, milyen szerepe lesz az eljárásban.
Racker Béla is megerősíti, hogy a magas színvonalú munka összefogást igényel mindenkitől. Kérdezi viszont Krizmanich Istvántól, hogy a Kőszeg és Vidéke újságban megjelent felhívása, mely szerint egy bizonyos konzorciumot szeretne létrehozni, mit takar?
Krizmanich István elmondja, hogy ez nem csak ezt a projektet érinti. Több olyan elképzelés is van, pld. a belváros felújítása, amelyeknek a megvalósítása érdekében olyan szervezetet szeretnének létrehozni, amely a vállalkozókat tömöríti. Nincsen ugyanis olyan vállalkozó sem, aki az ilyen nagy volumenű munkákat el tudná vállalni önállóan, csak konzorciumként képzelhető el. Ezzel a vállalkozókat alkalmassá lehet tenni – egy szervezet keretében – olyan pályázatok lebonyolítására, mint a vár és ők is pályázhassanak erre. Erről még nincsen döntés, csak a szervezést kezdték el, éppen az eddigi jelentkezők mérlegadatait nézi át. Az osztrák-magyar régiónet vezetősége is nagyon jó ötletnek tartotta a kezdeményezést.
További észrevétel a napirenddel kapcsolatban nem hangzik el, így a polgármester úgy látja, hogy minden képviselő kialakíthatta már a véleményét, így a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja.
Rimányi Krisztina kéri, hogy az I. határozati javaslatból a megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozóan maradjon ki "az előterjesztés szerinti tartalommal" rész. Ennek az az oka, hogy a pénzügyi bizottság ülése után is már korrigáltak a szövegen, így ez lesz a határozat korrekt szövege.
A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
146/2009. (VII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a "Kőszegi Jurisics vár turisztikai fejlesztése I. ütem" című pályázat megvalósíthatósági tanulmányát elfogadja.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A II. határozatról történő szavazás előtt Huber László kérdezi, hogy a napirend keretében elmondott költségcsökkentés érinti-e a saját erő részt. Krizmanich István és Rimányi Krisztina jelzi, hogy nem, a 150 M Ft marad.
Ezután a képviselő-testület 11 igen, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza:
147/2009. (VII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli a NYDOP-2.2.1/B-2008-0002 kódszámú, "Kőszegi Jurisics vár turisztikai fejlesztése I. ütem" című pályázat II. fordulójának benyújtását.
A támogatás elnyerése estén Kőszeg Város Önkormányzata a projekt megvalósítására kötelezettséget vállal, valamint a megvalósításhoz szükséges 150.920.000,-Ft önerőt a kötvénykibocsátás terhére biztosítja.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.
Végül az önkormányzat kötelezettség vállalásáról szóló III. határozati javaslatot is 11 igen, 1 tartózkodás mellett fogadja el a képviselő-testület.
148/2009. (VII. 14.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete vállalja, hogy a "Kőszegi vár turisztikai fejlesztése I. ütem" c. pályázat sikere esetén a támogatott beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az 1083/2006 EK rendelet, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet 10. §-ának (5) bekezdése szerint a projekt fizikai befejezését követő 5. év végéig az adott régióban fenntartja és üzemelteti. Kőszeg Város Önkormányzata a projekt befejezésétől számított 5 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett biztosítja, hogy a támogatásból megépített, felújított ingatlan rendeltetésében változás nem történik, használatából bármely szervezetnek jogtalan előnye nem származik.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete vállalja, hogy a Projekt adatlapon a "Számszerűsíthető eredmények" pontjában feltüntetett output és/vagy eredmény indikátorokat az ott leírtak szerint teljesíti.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Pócza Zoltán intézményvezető.
Határidő: folyamatos.
A határozatok meghozatala után Pócza Zoltán a vár projekt II. üteméről ad részletes tájékoztatást a képviselő-testület számára, aminek lényegét papíron is kiosztotta az ülés előtt. (Jegyzőkönyvhöz csatolva.) Remélhetőleg a most kimaradt elemek a következő ütemben megvalósulhatnak.
Ismerteti az elképzelések lényegét, várható költségeit, a saját erő részt külön feltüntetve. A II. ütem lényeges eleme lenne az 1600 személyt befogadó szabadtéri színpad, amely a várárokban kapna helyet és nagyon szépen be lehetne illeszteni a vár környezetébe. Ezt évente májusban építenék meg és szeptemberben bontanák le, egyetlen tartós eleme az öltöző lenne, ami alig emelkedne ki a talajból. Az 1600 fős nézőteret természetesen egészen más, az eddigiektől eltérő, nem saját produkciókkal is meg lehetne tölteni, erre különböző szerződéseket lehetne kötni. A kimutatásban szerepel a nézőtér kialakítása nélkül is a II. ütem költsége. Most csupán mintegy 4 M Ft előkészítési költsége lenne a II. ütemnek, amely szerinte arányában kedvező, mert minden további teendőt a Ferdinánd építésziroda elvégzett. Ismerteti a szóba jöhető, további forrásokat is, pld. a integrált városfejlesztési pályázatot is, amelynek révén a művelődési központ újulhatna meg.
Preininger Ferenc a kiegészítéssel kapcsolatosan kérdezi még, hogy a korábban 1,922 milliárd Ft-al számolt vár felújítás és a most elfogadott 950 M Ft-nyi projekt közötti különbségről beszél-e az intézmény vezetője, amire Pócza Zoltán igennel felel. Elmondja még, hogy az anyagot a tervező a legfrissebb adatokkal "árazta be", az Ivicsics Péter műemléki felügyelővel történt megbeszélés után. Véleménye szerint egyébként a vár projekt összes eleme nagyon korrekt és egyáltalán nem tartalmaz túltervezéseket.
Végül a polgármester megköszöni mindenkinek a munkáját, aki az előkészítésben részt vett, majd lezárja a napirend tárgyalását.
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A Kerékpáros Centrum környékének ingatlanfejlesztéséről szóló megállapodás tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy idén februárban döntött a képviselő-testület az ABIC Kft. Csónakázó tó melletti terület fejlesztési elképzeléseiről, akkor még településrendezési eszközökkel. Az ABIC Kft. most a mellékelt, 3 oldalú megállapodás jóváhagyását kérte, amely a cég számára biztosítaná a fejlesztés lehetőségének jogi kereteit. A megállapodás szerint a kerékpáros centrum épülete továbbra is a Kerékpáros Egyesület tulajdonában maradna, az alatta lévő, 4200 m2 nagyságú, földhasználati joggal terhelt ingatlan pedig az önkormányzat tulajdonából átkerülne a cég tulajdonába, ahol ők a megállapodásban részletezett fejlesztéseket megvalósítanák.
Kérdések és hozzászólások:
Preininger Ferenc elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság szükségesnek tartotta, hogy a szerződés tartalmazzon határidőket is, tehát kapjon a város kapjon egyfajta garanciát az előterjesztésben szereplő elképzelések megvalósulására. Ugyanakkor a bizottság hangsúlyozta azt is, hogy Kőszeg város számára mennyire nagy előrelépés a Csónakázó tó területének a fejlesztése. Volt egy indítványa a bizottságnak, ami azóta teljesült is: a II/6.1. pontból a "visszavonhatatlan" szó törlése. A bizottság úgy látja, hogy mindenképpen színvonal emelkedés várható az elképzeléstől, még ha a város számára a rendezési terv miatt ez némi költségbe is kerül. A pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság az előterjesztést 5 igen, 1 nem szavazattal elfogadásra ajánlja.
Kiss Péter a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság véleményét tolmácsolja. Az ülésen hosszas vita folyt a kezdeményezésről. Azzal, amit a pénzügyi bizottság is hangsúlyozott a terület fejlesztésével kapcsolatban, azt tekintve ők is természetesen támogatták az elképzelést. Viszont a földterület eladását egyhangúan elutasították, inkább az ingyenes, tartós bérbe adást támogatták. Ennek a formáját biztosan meg lehet találni, ahogy a vár esetében is meg lehetett. Kőszegnek ez az egyetlen olyan területe, ahol rendezvényeket, programokat lehet szervezni és ha esetleg feldarabolásra kerül, akkor értékét veszti az egész.
Stampf Ferenc az egyik érdekelt fél, a Kerékpáros Egyesület képviseletében szól hozzá, amely mint partner vesz részt a projektben. Kiemeli, hogy nem az ajánlattevő céget képviseli. Felmerült benne, hogy a városfejlesztési bizottság tagjai egyáltalán tudták-e hogy miről van szó? Erre a 4200 m2 nagyságú területre jelenleg is ki van írva, hogy privát terület, ugyanis ez jelenleg az egyesületüknek van haszonbérbe kiadva, mind a fenntartás, mind a hasznosítás tekintetében. Jelenleg sem lehet oda bejárni senkinek, ugyanis ott ők sátorozós, kempingezős területté akarják alakítani, így el kellett zárni. Egy kempingbe sem lehet ki-be járni. A nagyobb részt pedig parkosították. A megállapodás másik része a fejlesztésekről szól. A befektető az előzetes számítások szerint a megvalósítandó szabadidős parkkal és stranddal együtt 130-140 M Ft körüli beruházást fog végezni. A Kerékpáros Egyesület nem tudja és nem is adhatja el az ingatlanát, csak partnerként vesz ebben részt. A beruházásnak viszont nincsen semmilyen garanciája. Mindezt nem lehet összehasonlítani a vár projekttel, ugyanis ez esetben magántőkéről van szó. Ha ez az elképzelés megvalósulna, akkor olyan precedens teremtődne szerinte, ami még Kőszegen nem fordult elő. Egy magáncég, az önkormányzat és egy civil szervezet összefogásáról van szó, ami nem igényel közpénzt, viszont az eredmény a köz javát fogja szolgálni, mind a szabadidőpark, mind a strand tekintetében. Ezen kívül biztosítva lesz a közvilágítás, a parkolás, hiszen vigyázni kell a javakra. Mindez csak akkor képzelhető el, ha – és ez szerepel a megállapodásban is – ha a beruházó tulajdonába kapja a földterületet. Erről egyeztettek ők is a beruházóval és egyet is értettek vele, hiszen ez a garancia érthető a részükről.
Huber László nagyon is megérti a városfejlesztési bizottság aggályát, de szerinte a pénzügyi bizottság módosító javaslata feloldja ezt a dilemmát. Ha a képviselő-testület most módosítás nélkül elfogadná az előterjesztést, akkor az szerinte visszavonhatatlan döntés lenne és minden további nélkül létrejönne az adásvétel. Ha viszont a módosító javaslatot elfogadnák a képviselők, akkor az értékbecslés után újra visszakerülne az anyag a képviselő-testület elé és a képviselők is tisztában lennének azzal, hogy mennyi az ingatlan értéke. Nyilván, mert közcélra szeretné a beruházó a területet használni, közös érdek alakulhatna ki a felek között. Szerinte ma véglegesen ne döntse el ezt a kérést a képviselő-testület, csak az értékbecslés után, rendes testületi ülésen, nagyobb nyilvánosság előtt. Ő mindenképpen a pénzügyi bizottság módosító indítványának az elfogadását ajánlja.
Racker Béla is a határozati javaslatot és a módosító javaslatot értelmezi, mert ezek eredetileg az ő olvasatában mást jelentettek. Szerinte is az értékbecslésen alapuljon az adásvétel. Végül is egyszer már döntött a fejlesztésről a képviselő-testület, ő azon nem is vitatkozna, hogy megvalósuljon-e vagy sem, de az adásvétel még vita tárgya lehet.
Huber László szerint ha meglesz az értékbecslés, azon sem vitatkozhat a képviselő-testület, csak azon, hogy eladja-e az ingatlant vagy sem.
Dr. Tóth László is úgy látja, hogy értékbecslés nélkül semmiképpen nem történhet meg az adásvétel.
Rimányi Krisztina a pénzügyi bizottság módosító javaslatáról szóló részbe az "újabb" szót javasolja beszúrni, az egyértelműség miatt.
Keszei Balázs arra kíváncsi, hogy kap-e az önkormányzat a szerződésben biztosítékot arra, hogy az elképzelések meg is valósuljanak? Azért kérdezi, mert a királyvölgyi ingatlant is ez a cég vette meg, és ott sem történt szerinte semmilyen fejlesztés.
Rimányi Krisztina pontosítja, hogy még a királyvölgyi ingatlan sem lett eladva, mivel az is a rendezési terv módosítására vár. Az adásvételi szerződésbe szerinte minden további nélkül bele lehet foglalni az önkormányzat által megfogalmazott biztosítékokat a fejlesztés megvalósulására.
Kiss Péter megjegyzi, hogy a képviselőségük 3 éve óta biztosítékokat kért ugyan a képviselő-testület minden ilyen ügynél, de azokat senki sem tartotta még be. Ennyit a biztosítékokról.
Stampf Ferencnek nem tiszte a megvédeni ezt a kft.-t, de olyan cégről van szó, aki a legtöbbet fektette bele a turizmusba eddig Kőszegen. Milyen referenciát kérne még a képviselő-testület, hiszen nincs még egy hasonló cég a városban?
Kiss Péter viszontválaszként visszautal a hozzászólására, amit ő is azzal kezdett, hogy természetesen elismerik a kft. eddigi munkáját. Csak éppen arról van szó, hogy a Csónakázó tó és környéke az az egy terület Kőszegen, ami még a városé. Az V. ütem területe is pld. eladás előtt van.
Huber László szerint jogosak a városfejlesztési bizottság aggályai. Ő is fontosnak érzi, hogy az önkormányzat érdeke meg legyen jelenítve a megállapodásban, ugyanis a képviselők csak így tudnak felelőséggel dönteni.
Racker Béla is úgy tudta, hogy már el lett adva a kft.-nek a Királyvölgy egy része, de mint kiderült, ez a rendezési terv el nem fogadása miatt még nem történt meg. Az is tisztázódott, hogy a szóban forgó ingatlan jelenleg haszonbérleti joggal terhelt és a nagyközönség számára már most sem elérhető. Egyébiránt a 4200 m2 nagyságú területen az elképzelt fejlesztést ő nagyon kívánatosnak tartaná. Neki is az a javaslata, hogy szülessen meg a vagyonfelmérés és még egyszer tárgyalja meg a képviselő-testület az eladást.
További észrevétel nem hangzik el, majd a polgármester felolvassa a pénzügyi bizottság módosító indítványát, az alábbi, kiegészített szöveg szerint, amit szavazásra is bocsát: "4./ Az Önkormányzat kijelenti, hogy a jogi akadályok elhárulását követően az önálló ingatlant – értékbecslésen alapuló piaci forgalmi értéken, újabb képviselő-testületi döntést követően – az Üzemeltető tulajdonába adja legkésőbb 2009. év végéig."
A képviselők a megállapodás fenti módosítását 10 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadják el.
Ezután a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselők 7 igen, 2 nem szavazattal 3 tartózkodás mellett elfogadnak.
149/2009. (VII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete jóváhagyja az ABIC Kft-vel és a Kőszegi Kerékpáros Egyesülettel a határozat mellékletét képező ingatlanfejlesztési megállapodást és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A 3. napirendi pont tárgyalása:
A Szociális Gondozási Központ felújításához szükséges pótelőirányzat biztosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a 2008. áprilisi ülésén a képviselő-testület hozzájárult ahhoz, hogy a kistérségi társulás pályázatot nyújtson be a Szociális Gondozási Központ Dózsa György utcai épületének bővítésére, felújítására, a nyújtott szolgáltatáselemek fejlesztésére. A képviselő-testület a pályázathoz szükséges 6 millió Ft önerőt a pályázati tartalék terhére biztosította. A pályázat elnyerését követően a kistérségi társulás közbeszerzési eljárást írt ki a felújítás és bővítés kivitelezésére. A közbeszerzési ajánlatok bontása után azonban kiderült, hogy a legalacsonyabb összegű ajánlattevő által kért ellenszolgáltatás is meghaladja a költségvetésben tervezett összeget, így a kistérségi társulás azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy a 4.037.380,- Ft különbözetet biztosítsa.
Mivel a kötvénykibocsátás terhére több kötelezettséget nem tud vállalni az önkormányzat, így amennyiben a képviselő-testület a pénzösszeg biztosítása mellett dönt, az a fejlesztési tartalék terhére biztosítható.
Kérdések és hozzászólások:
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét tolmácsolja. Az ülésükön felmerült, hogy ha a képviselő-testület esetleg nem biztosítja ezt a pót-igényt, akkor mi történik. A válasz szerint két alternatíva képzelhető el: az egyik az, hogy nem valósul meg a projekt, a másik pedig az, hogy csökkentett műszaki tartalommal valósul meg. Ugyanakkor a pénzügyi bizottság határozottan támogatta az elképzeléseket, hiszen egy olyan közösségi intézmény fog ezzel fejlődni, ami többcélú, sokoldalú és mindezt kifejezte a pénzügyi bizottság a szavazatával is. A bizottság 4 igen, 2 nem szavazattal elfogadásra ajánlja az előterjesztést.
Racker Béla kérdezi, hogy mi a különbség az egyszerű és a nyílt közbeszerzési eljárás között? Ugyanis, ha a meghirdetett közbeszerzési eljárás esetleg nem volt nyílt, akkor meg kell próbálni ilyent kiírni, hátha annak eredményeképpen 3-4 M Ft-tal csökken a kivitelezés költsége.
Raposa Helga elmondja, hogy a pályázat szerint a projekt megvalósítási határideje 2009. december 31-e. Ha újra kiírásra kerül a felhívás, akkor az újabb 60 nappal meghosszabbítja az előkészület idejét. Ez a kérdés a részükről is felmerült, de azt a választ kapták, hogy ennél alacsonyabb árat úgysem fognak ajánlani. A 4 M Ft különbözetből ugyanis 2,1 M Ft-ot az áfa különbözet teszi ki, 1,9 M Ft pedig abból adódik, hogy a beruházás éppen egy évvel ezelőtt lett beárazva. A pályázat hivatalos értesítése ugyanis 3 hónappal később érkezett meg, mint ami a pályázati kiírásban szerepelt. Erről pedig ők nem tehetnek, ez is oka a csúszásnak. Ha korábban megkapták volna az értesítést, akkor már régen megkezdődhetett volna a kivitelezés.
Rába László is kérdezi, hogy most egyszerű, meghívásos közbeszerzési eljárás volt-e vagy nyílt?
Raposa Helga szerint egyszerű volt, a Kbt. 80. §-a értelmében.
Rába László szerint ha meghívásos volt, akkor ő is azt javasolja, amit Racker Béla, legyen nyílt eljárás meghirdetve. Szerinte az ajánlattevők körében úgyis hamar "kiderül" mennyi pénz van erre a projektre és annak ismeretében teszik meg az ajánlatukat.
Huber László szerint ez erős feltételezés a képviselő úr részéről. A közbeszerzési eljárást a kistérségi társulás folytatta le, amibe a képviselő-testület nem igazán szólhat bele. A képviselő-testületnek most arról kell döntenie, hogy mint az ingatlan tulajdonosa, hajlandó-e kért összeget a fejlesztés megvalósulásához biztosítani. Mindenki ezt vegye fontolóra, ha ezt akarja a képviselő-testület, akkor a szavazatával ezt erősítse meg.
Racker Béla szerint egyáltalán nincsen erre 4 M Ft-ja a városnak, ezért nem szabad ezt annyiban hagyni. A képviselő-testület egyszerűen kérje fel a kistérséget arra, hogy nyílt közbeszerzési eljárást folytasson le, amivel szerinte akár 10%-al is csökkenhet a kivitelezés költsége. A vállalási határidőket pedig szerinte át lehet csúsztatni a jövő évre.
Raposa Helga is az egyszerű és a nyílt közbeszerzési eljárás közötti különbséget kérdezi. Tudomása szerint a munkaszervezet nem meghívásos ajánlatot tett közzé, hanem olyant, amire bárki jelentkezhetett.
Huber László telefonon erről tájékoztatást kér a munkaszervezet vezetőjétől, aki szintén megerősíti, hogy az ajánlatkérés megfelelően meg lett hirdetve. Rába László a válasz ismeretében visszavonja az indítványát.
Ezután a képviselő-testület 9 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza.
150/2009. (VII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szociális Gondozási Központ felújításának és bővítésének kivitelezéséhez szükséges 4.037.380,- Ft különbözetet Kőszeg Város és Vonzáskörzete Kistérségi Társulása részére pénzeszköz átadással, a fejlesztési tartalék terhére biztosítja.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A szavazás után Huber László tájékoztatja még a képviselőket arról, hogy a kistérség az önerő alapra is pályázatott, ami valószínűleg sikeres is lesz.
A 4. napirendi pont tárgyalása:
A Központi Művészeti Óvoda és Bölcsőde használati jogot alapító szerződésének jóváhagyásáról, alapító okiratának módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Huber László szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az új bölcsőde működésének megkezdése érdekében kell az alapítónak meghoznia a következő döntéseket, a működési engedély megszerzése érdekében.
Hozzászólás:
Preininger Ferenc jelzi, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság mindkét határozati javaslatot elfogadásra ajánlja a képviselő-testületnek.
A képviselő-testület további kérdés, hozzászólás nélkül, 12-12 igen szavazattal az alábbi határozatokat hozza:
151/2009. (VII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 25. szám, 1348/1 hrsz. alatti ingatlanra vonatkozó használati jogot alapító szerződést – az előterjesztés szerinti tartalommal - jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.
Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.
152/2009. (VII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Központi Művészeti Óvoda és Bölcsőde, Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Bölcsődéje alapító okiratának 12. pontját az alábbiak szerint módosítja:
" – 1384/1 hrsz., megjelölés: bölcsőde és udvar".
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A határozat meghozatala után a polgármester jelzi, hogy rendkívüli ülésen nincs lehetőség közérdekű kérdések feltevésére, de Kiss Péter felvetésére a június 24-én történt esőzés okozta károk felméréséről és a megpályázott összegről tájékoztatást ad. Az előzetes becslések szerint durván 300 M Ft az önkormányzat kárértéke és ezt 30 napon belül egy független szakértőnek igazolnia kell. Ez jelenleg folyamatban van, a hétvégére már pontos számot is lehet talán tudni. Az önkormányzati ingatlanok biztosítva voltak, ezzel a résszel talán nem lesz gond. A műemlék és a műemlék jellegű épületekkel kapcsolatban a kulturális és oktatási minisztérium kérte, hogy vegye fel a város velük a kapcsolatot, ez érinti az önkormányzati, a magán és az egyházi ingatlanokat is. A legnagyobb kár egyébként az evangélikus templomban keletkezett, amely önmagában a 10-15 M Ft-ot is kiteszi. Elég nehéz egyébként a károk megállapítása, hiszen sok esetben csak utólag derül ki a rongálódás. Az utak helyreállítása, járhatóvá tétele még folyamatban van, utána a minőségi felújítás következhet. Az egyházmegyei karitász 10 000 Ft segélyt ajánlott fel a kárt szenvedett családoknak.
Kiss Péter aggályát fejezi azzal kapcsolatban, hogy a biztosító mit fog megtéríteni, a felszín alatti károkat biztosan nem. Kérdezi még, hogy hol tart a Fő tér ügye a kijavítani valók tekintetében. Huber László jelzi, hogy a műszaki szakértő kiválasztása folyik jelenleg, az ügyet pedig peresíteni kell, másként nem fog megoldódni, hiszen már 3 év eltelt a munkák elvégzése óta.
Preininger Ferenc is egy sürgős témát vet fel, ez pedig a parlagfű elleni védekezés. A Gyöngyös meder mellett, a benzinkúttól a hídig tartó szakasz – amely idegenforgalmi szempontból is fontos – különösen szennyezett parlagfűvel. Ez a probléma minden évben felmerül, meg az is, hogy kinek a feladata az irtás. Tudomása szerint ott a vízügyi igazgatóságnak, de mindenki csak egymásra mutogat. Kéri, hogy történjen ebben előrelépés, mert ez az állapot már elviselhetetlen.
Huber László szerint teljesen igaza van az elnök úrnak ebben. Viszont éppen a vízügyi igazgatóság fordult az önkormányzathoz azért, hogy segítsen nekik a parlagfű irtásban, szerintük a közmunka igénybevételével el lehet ezt végezni – tehát ez a hozzáállásuk.
Táncsics András kérdezi még, hogy a 300 Ft-nyi kárösszeg hogyan jött ki végül is? Huber László szerint ez az összeg még biztosan pontosítva lesz, ez csak becslésnek tekinthető. A vis maior támogatásnak egyébként az a feltétele, hogy saját erőt biztosítson hozzá az önkormányzat. A térség polgármesterei levélben kérték az önkormányzati minisztert, hogy ettől tekintsen el, jogszabály módosítás révén. Előre láthatóan a kőszegi kárigényt teljesen külön fogják kezelni.
A továbbiakban Huber László megköszöni a képviselőknek, hogy a rendkívüli ülésen részt vettek, majd 11 órakor bezárja a képviselő-testület mai ülését.
Kelt, mint fent.
Dr. Tóth László Huber László
jegyző polgármester
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, 2009. július 14-én, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által megtartott rendkívüli, nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester,
Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, Preininger Ferenc, Racker Béla, Raposa Helga, Rába László, Schläffer József, Stampf Ferenc, dr. Sujbert Pál, Táncsics András képviselő (12 fő).
Igazoltan vannak távol:
Básthy Béla alpolgármester, dr. Mátrai István, Földesi Zoltán, dr. Őri-Horváth Andrea, Simonits Zsolt képviselők (5 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, dr. Bokányiné Boda Gyöngyi pályázati és turisztikai koordinátor, Krizmanich István pénzügyi-gazdasági tanácsadó.
Huber László üdvözli a nyilvános, rendkívüli ülésen megjelent képviselőket és megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése a jelenlévő 12 fővel határozatképes.
Elsőként a meghívón szereplő napirenddel kapcsolatban várja az észrevételeket. Mivel ilyen nem hangzik el, azonnal szavazásra is bocsátja azzal, hogy javasolja elsőként a zárt ülés megtartását. A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi napirendet fogadja el:
N A P I R E N D:
Zárt ülés keretében:
1. A 64/2007. (III. 27.) képviselő-testületi határozat módosítása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
Nyilvános ülés keretében:
1. Az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 20/2009.(VII. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előterjesztő: dr. Tóth László jegyző.
2. A Jurisics-vár projekt I. ütem 2. szakasza pályázatának jóváhagyása
Előadó: a polgármester nevében Rimányi Krisztina osztályvezető.
3. A Kerékpáros Centrum környéke ingatlanfejlesztésére vonatkozó megállapodás jóváhagyása.
Előadó: a polgármester nevében Rimányi Krisztina osztályvezető
4. A Szociális Gondozási Központ felújításához pótelőirányzat igénylése.
Előadó: a polgármester nevében Rimányi Krisztina osztályvezető
5. A Központi Művészeti Óvoda és Bölcsőde használati jogot alapító szerződésének jóváhagyása, alapító okiratának módosítása.
Előterjesztő: Huber László, a társulási tanács elnöke.
A napirend elfogadása után a képviselő-testület zárt ülés keretében folytatja a munkát.
Kelt, mint fent.
Dr. Tóth László s. k. Huber László s. k.
jegyző polgármester
598/12/2009. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, 2009. július 14-én, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, a zárt ülést követően megtartott rendkívüli, nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester,
Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, Preininger Ferenc, Racker Béla, Raposa Helga, Rába László, Schläffer József, Stampf Ferenc, dr. Sujbert Pál, Táncsics András képviselő (12 fő).
Igazoltan vannak távol:
Básthy Béla alpolgármester, dr. Mátrai István, Földesi Zoltán, dr. Őri-Horváth Andrea, Simonits Zsolt képviselők (5 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, dr. Bokányiné Boda Gyöngyi pályázati és turisztikai koordinátor.
N A P I R E N D:
1. Az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 20/2009.(VII. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előterjesztő: dr. Tóth László jegyző.
2. A Jurisics-vár projekt I. ütem 2. szakasza pályázatának jóváhagyása
Előadó: a polgármester nevében Rimányi Krisztina osztályvezető.
3. A Kerékpáros Centrum környéke ingatlanfejlesztésére vonatkozó megállapodás jóváhagyása.
Előadó: a polgármester nevében Rimányi Krisztina osztályvezető
4. A Szociális Gondozási Központ felújításához pótelőirányzat igénylése.
Előadó: a polgármester nevében Rimányi Krisztina osztályvezető
5. A Központi Művészeti Óvoda és Bölcsőde használati jogot alapító szerződésének jóváhagyása, alapító okiratának módosítása.
Előterjesztő: Huber László, a társulási tanács elnöke.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
Az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 20/2009. (VI. 1.) önkormányzati rendelet korrekciójáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Tóth László jegyző szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a június végi ülésen fogadták el a képviselők, azt a rendeletet, amelyik az áfa változást követte le a különböző díjakban és amelyet az önkormányzat kezdeményezett. Ezzel kapcsolatban kicsit "elaludtak" a szolgáltatók, így történhetett meg, hogy a helyi autóbusz viteldíjak esetében nettóként közölték a felbruttósított díjtételeket, ami a rendeletben el is lett fogadva. A szolgáltató természetesen a törvényes mértéket alkalmazza. A jelen rendeletben szereplő árak tehát a szabályosan, 25%-os áfával kiszámolt árak. A jogalkotásról szóló törvény szerint visszamenőlegesen lehet kedvezményt rendelettel megállapítani, tehát nincs akadálya a módosításnak.
Kérdés és hozzászólás:
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét ismerteti, ez szerint a bizottság egyhangúan elfogadásra ajánlotta a rendelettervezetet.
Gyarmati Kálmán kérdezi, hogy az előre kiadott bérletekre vonatkozóan nem fog-e ez hátrányosan hatni?
Dr. Tóth László szerint nem, mert a szolgáltató a törvényes, 25%-os áfás áron adta el a bérleteket, ő ezt tisztázta velük.
A képviselő-testület további észrevétel nélkül, 12 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
22/2009. (VII.20.) önkormányzati rendelete
az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról
szóló 20/2009.(VII. 1.)
önkormányzati rendelet módosításáról
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A Jurisics-vár projekt I. ütem 2. szakasza pályázatának jóváhagyásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirend tárgyalásánál jelen van még Krizmanich István, az önkormányzat pénzügyi-gazdasági tanácsadója, Wächter Balázs, a Vitál Pro Kft. ügyvezetője, mely cég a megvalósíthatósági tanulmányt készítette, valamint Pócza Zoltán intézményvezető.
Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy elérkezett a város a vár felújítás I. ütem 2 fordulójához, melynek a benyújtásához a képviselő-testület jóváhagyása kell. A 2. fordulóra vonatkozó anyagot július 17-ig kell beadni. A képviselő-testületnek ismételten nyilatkoznia kell az önerő biztosításáról és a különböző kötelezettségvállalásokról. Ha ezt a pályázatot is megnyeri a város, akkor kerülhet sor a támogatási szerződés megkötésére és a projekt megvalósulására. Mivel elég rövid idő állt a képviselők rendelkezésére, az anyag viszont tekintélyes terjedelmű, projektoros prezentációval is készültek a részletes anyag bemutatására.
A tegnapi napon érkezett meg a kiviteli terv készítőjétől a részletes költségbecslés. Ez alapján a kiviteli tervek mintegy 140 M Ft-tal meghaladják a pályázatban meghatározott keretet. Ezért ők az intézmény vezetőjével már pénteken felutaztak a tervezőhöz és egyeztettek vele. Sikerült is megállapodásra jutniuk bizonyos műszaki tartalmak csökkentéséről, ami a felújítást magát, a pályázat tartalmát nem befolyásolják. Ez a csökkentés elsősorban a volt turista szálló épületét érintené, valamint azt az elképzelést, hogy a művelődési központ és a Tourinform iroda is felújításra kerüljön. Első körben csak a művelődési központ irodahelyiségeit érintené a rekonstrukció. Ez mintegy 60 M Ft-os csökkentést jelentene a költségekben. A további csökkentést a vár felújítás egyes részeinél lehetne elérni, a látogatók által nem látható elemek kerülnének elhagyásra. Ilyen pld. a padlástér és a lépcsőkialakítás módja, valamint az öltöző és a próbaterem felújítása. Kihangsúlyozza, mindez a pályázati cél megvalósulását nem fogja veszélyeztetni. A pályázatban foglaltak kicsit kevesebb felújítással, de meg fognak valósulni.
Kérdések és hozzászólások:
Huber László a pontosítás miatt ismét rákérdez a költségekre. A volt turistaszálló költsége mennyit tesz ki?
Rimányi Krisztina elmondja, hogy a 140 M Ft-ból 60 M Ft-nyi a turistaszállót érintő rész, a többit tételesen fogja küldeni a tervező. A cél az, hogy a pályázat költsége és így az önkormányzat saját ereje se emelkedjen. Egyébként természetesen van tartalékkeret is tervezve.
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét ismerteti. A bizottság részéről több kérdés is elhangzott, többek között a régészeti feltárás kezdetéről, befejezéséről és részleteiről. Ez alatt a vár folyamatos használatát biztosítani kell. A bizottság tagjai a kérdésekre megnyugtató választ kaptak.
A bizottság felhívta a figyelmet a biztonsági kamera-rendszer bevezetésére és ezt nem lehet mellőzni, viszont az anyag nem tartalmazza. Kérte még a bizottság, hogy ne csak német és angol nyelvű tájékoztatók készüljenek, hanem kisebb darabszámban, de más nyelvűek is.
A bizottság hiányolta a banki költségeket is. Kiderült, hogy a bankszámla költségek elszámolhatók a pályázatban, de a hitelezés költsége nem.
A bizottság szerint az előttük lévő megvalósíthatósági tanulmány alapján elkészülhet a kőszegi vár felújítása. Ahogy a szóbeli kiegészítésben is elhangzott, csökkentett tartalommal, de végre talán zöld utat kaphat és elindulhat Kőszeg legnagyobb beruházása. A pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság mindhárom határozati javaslatot elfogadásra ajánlja.
Kiss Péter a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság véleményét ismerteti. A bizottság tagjai részletesen megtárgyalták az anyagot, tájékoztatást kaptak a projekt pénzügyi hátteréről, a várható működtetésről. Ez szerint kb. 4 év múlva valószínűsíthető, hogy a mostani önkormányzati hozzájáruláson kívül más támogatást nem fog igényelni az intézmény. Az előkészítés ütemezését is jónak találták, így a határozati javaslatokat elfogadásra ajánlották.
Gyarmati Kálmán kérdezi, hogy aki a tervezői költségvetést és a pályázati költségvetést készítette, az egy személy volt-e?
Rimányi Krisztina elmondja, hogy a tervezői költségvetést a tervező iroda adta meg, a pályázati költségvetést pedig ők állították össze. Sajnos ez nem úgy működik, hogy megvannak a költségek és arra pályázatot adnak be, hanem megvannak a pályázati keretek, a saját erő összege és ehhez kell igazítani a tartalmat, hogy megvalósítható legyen a projekt.
Wächter Balázs ehhez hozzáfűzi, hogy a költségvetés a pályázatok esetén mindig egy belső feszültségekkel teli játék. A kőszegi vár felújítás első körben 800 M Ft támogatsát kapott, amely messze a legmagasabb összeg a régióban a kulturális, turisztikai vonzerő körben. Ehhez jön hozzá az önkormányzat 151 M Ft saját ereje, tehát a 950 M Ft költségen belül kellett megtalálni úgy az építészet, a kiállítás-kialakítás, a projektmenedzsment és a marketing költségek arányát megtalálni, hogy azok részben teljesen fedezze a valós költségeket, továbbá, hogy egy értelmes egész jöjjön ki. Igyekeztek a költségeket a turisztikai vonzerő javára eltolni, így nőtt az építési költség is és jelentősen növekedett a kiállítás-kialakítás, továbbá a belső építészet költsége, hogy az attrakció, a vonzerő jelentősebb, esztétikailag szebb, a kiállítás pedig egyedibb megjelenésű legyen.
A 2. forduló tulajdonképpen a költségvetés tartalmainak a pontosítását jelenti.
Stampf Ferenc kérdezi, hogy a csökkentések érintik-e azt a fajta beruházást, amit ő remélt ugyan, de nem lát: ez pedig a vár épületének energiafelhasználása, ugyanis a jelenlegi gáz és villanyfogyasztása bizonyára nem kevés.
Rimányi Krisztina tisztázza, hogy ezt a részt nem érinti a pályázat, csak építészeti felújításról van szó.
Racker Béla kérdezi, hogy a 25%-os áfát kezeli-e az új költségvetés? Ez a 140 M Ft-os plusz költség nagyon meglepő volt hirtelen, amire most nem is tud mit mondani, jó-e vagy sem. Kérdés, hogy a műszaki tartalom csökkentése mennyire érinti az önkormányzat eredeti célját. A Tourinform iroda át nem helyezése az önkormányzat számára költség, hiszen köztudott: azért vette bérbe a város az un. vasalóházat (Rajnis u. 7.), hogy a natúrpark és a Tourinform irodákat ideiglenesen elhelyezze. Kérdés, hogy ezzel a költséggel akkor mi lesz illetve talán nem biztos, hogy itt kellett volna spórolni.
Rimányi Krisztina elmondja, hogy minden egyes költséget újra átszámoltak és természetesen az áfa változást ezek tartalmazzák.
Wächter Balázs tisztázza még, hogy a tervező korábban az engedélyes tervek alapján egy költségbecslést adott, majd a kiviteli tervek elkészülte alapján készítette el a végleges költségvetést. Jelen pillanatban az építészeti költségek 750-760 M Ft-ot tesznek ki. Csak olyan elemek maradnak el, illetve készülnek el alacsonyabb minőségben, amelyek egy későbbi ütemben pótolhatók és nem veszélyeztetik a turisztikai vonzerőt jelentő elemeket. Alapvetően turisztikai célú pályázatról van szó, tehát a látogatószám növelése a cél, amihez biztosítani kell az attrakciókat a várban. A közművelődési funkcióhoz esetleg más pályázatból is lehet forrást találni.
Rimányi Krisztina elmondja, hogy a vár együttes tekintetében az önkormányzatnak több ingatlanra vonatkozóan is használati joga van. A volt turista szálló esetében ez nem áll fenn, jóllehet megigényelte az önkormányzat az államtól. Más jogcíme szintén nincsen, azon kívül, hogy tulajdonosi hozzájárulást kapott a MNV Zrt.-től. Ez is indokolta azt, hogy maradjon ki most a turistaszálló épülete.
Huber László emlékeztet arra, hogy korábban a valutaárfolyam változásokból adódó veszteségeket az állam megtérítette azoknál a projekteknél, ahol ez szükséges volt. Rába Lászlótól kér megerősítést arra nézve, hogy az állam nem téríti-e meg az áfa változásból származó kiesést ilyen esetekben, illetve kéri az országgyűlési képviselőt, tájékozódjon erről.
Rába Lászlónak egyelőre nincsen erről tudomása.
Wächter Balázs is hallotta ezt az információt, de közleményként az interneten még nem jelent meg. Kérdés, hogy mely pályázatokra fog vonatkozni – és ez a bizonytalanság benne – amit június 30-ig adtak-e be, vagy a többire is.
Schläffer József arra irányítja a figyelmet, hogy végül is a kincstáré a vár épülete és tudomása szerint az örökségvédelmi hivatal a felügyelő szerve. Kérdés, hogy van-e olyan szerződés az önkormányzat birtokában, amely kizárja azt, hogy a magyar állam, mint tulajdonos netán 5 év múlva esetleg másnak adja használatba az egész várat? Biztos lehet-e benne a képviselő-testület, hogy még további 20 évig a város kezében lehet az ingatlan?
Rimányi Krisztina tisztázza, hogy határozatlan ideig tartó, ingyenes használati joga van a vár épületére a városnak. Ha ez a projekt lezárul és esetleg a támogatási szerződés is alá lesz írva, akkor pedig a vagyonkezelést is kérheti majd szerinte az önkormányzat, ami még bővebb jogosítványt jelent, mint a használati jog. De erről az oldalról szerinte nem áll fenn semmilyen veszély.
Krizmanich István szerint – és kéri a jegyző urat, hogy erősítse ezt meg – ha az eredeti tulajdonos az ingyenes használati jogot visszaveszi, akkor a használó által ráköltött – amortizációval csökkentett – beruházási összeget köteles megtéríteni.
Dr. Tóth László szerint valóban így van ez, hiszen akkor jogalap nélküli gazdagodást jelentene, amely a PTK-n alapul. A vár felújításához, mint értéknövelő beruházáshoz a magyar állam, a tulajdonosként a hozzájárulást megadta, ez tehát biztosítékot jelent.
Keszei Balázsnak is eddig kétséget jelentett ez a probléma, mint ahogy Schläffer Józsefnek is. Kérdés, hogy mi van akkor, ha nem nyer a 2. ütem?
Rimányi Krisztina tisztázza, hogy az I. ütem 2. fordulójáról van szó. Ha a mai előterjesztést nem támogatja a képviselő-testület, akkor minden marad a régiben, csak a különböző, előkészítő költségek merülnek fel.
Huber László szerint ha a képviselő-testület ezt nem támogatja, akkor is meg kell kötni a régészeti kutatásra vonatkozó megállapodást, ami eléri a 30 M Ft-ot is. Ha most támogatja a képviselő-testület a pályázat beadását, akkor még később is, akár a támogatási szerződés aláírásáig vissza lehet lépni.
Krizmanich István szerint az előkészítés költségeit nagy részben a régészeti feltárás teszi ki, amely már eleve úgy lett tervezve, hogy az előkészítés folyamatába lett beépítve.
Wächter Balázs részletesen ismerteti a két fordulós pályázati eljárás részleteit. Az első fordulóban versenyeztek egymással a projektek és tudomása szerint a kőszegi vár a legmagasabb pontszámot kapta az elbírálásnál. Ez azt jelenti, hogy nagyon jól illeszkedik az elképzelés a pályázati célokhoz a kulturális örökség tekintetében. Csupán 3-4 projektet támogattak összesen és ezek kaptak lehetőséget arra, hogy véglegesítsék a pályázatukat, elkészítsék a részletes kiviteli terveket valamint a háttér dokumentációjukat és újra benyújtsák pályázatukat végleges döntésre. Ekkor már nincs verseny a projektek között, csak az elképzelések részletes kidolgozása történik meg. Mivel egyszer már nagyon jó értékelést kapott a kőszegi vár felújítása, ő bízik benne, hogy másodszor is megkapja a jogosultságot a végleges pályázati támogatásra. Így szerinte most biztosra megy a pályázat, melynek eredményét akár augusztus-szeptemberben is már nyilvánosságra hozhatják. Ha a képviselő-testület viszont úgy dönt, hogy nem támogatja, akkor az szerinte jelentős presztizs-veszteség lenne, mivel megbízhatatlan pályázónak tűnhet fel a város.
Huber László tájékoztatja a képviselő-testületet arról, hogy még júniusban írt egy levelet a Vagyonkezelő Zrt. igazgatójának és kérte, hogy az önerő 50%-val támogassák a projektet, a tulajdonos részéről. Erre a levélre válasz még nem érkezett, bár az is jó lenne, ha a kértnél ugyan alacsonyabb aránnyal, de támogatnák. A város tehát mindent megpróbál annak érdekében, hogy csökkenjenek a költségek.
Racker Béla elsőként azt emeli ki, hogy elsősorban nem ennek a képviselő-testületnek volt a kompetenciája ez a projekt. A vár felújítása, ez a beruházás szerinte elhibázott projekt, mert az a munka és pénzügyi forrás, amit erre a város fordít, az messze nem fogja behozni azokat a bevételeket, amit a város remél. Ez nem jelenti azt, hogy ő nem fogja megszavazni ezt az előterjesztést, ugyanis már nem lát ebből visszautat. Az ő olvasatában ez a projekt azt jelenti, hogy a város hitelfelvétellel fordít a beruházásra ekkora összeget, de akkor legalább azt elvárná, hogy a "produkció" a tényleges működési költségek megtakarításával járjon. Ez a projekt nem fogja ezt biztosítani, attól függetlenül, hogy mi van a papírra leírva. A papír sok mindent elbír, de biztosan nem fogja hozni azt a látogatószámot, amit a város most elképzel. Ettől függetlenül, ő is támogatni fogja szavazáskor.
Huber László szerint – és ezt le is írta az előterjesztésbe – az bizonyos, hogy lényegesen megváltoztak a körülmények, sokkal nehezebb a gazdasági helyzet mint akár egy évvel ezelőtt is volt.
Stampf Ferenc úgy látja, hogy most már ne meditáljon a képviselő-testület a múlton, csak előre kell nézni. Ha tisztességesen van tendereztetve a projekt – és talán még nem szivárogtak ki a vállalkozók felé a számok – akkor akár 10% alá is mehetnének a költségek.
Preininger Ferenc a 6. oldalon lévő mondatra utal, mely szerint "egy szondázó feltárás elvégzését tervezik 2009. augusztusában, míg a részletesebb felkutatásra a kivitelezési munkákat megelőzően 2009. tavaszán kerül sor". Ez mit jelent?
Rimányi Krisztina elmondja, hogy ezen a részen a megvalósíthatósági tanulmány már korrigálva lett, a bizottsági üléseken elmondottak értelmében.
Preininger Ferenc folytatja. Kéri, hogy a projektmenedzser a féléves és az éves jelentését továbbra is adja le a képviselő-testület felé, ahogy ezt Pócza Zoltán időszakában megszokták. Az anyagban az szerepel, hogy a projektmegvalósítás felügyeletét a polgármester, az alpolgármester és a jegyző látja el. Kérdés, hogy hol van itt a képviselő-testület szerepe és felelőssége? Ő ezt tisztázni szeretné.
A műszaki ellenőr szerepének is óriási a szerepe, lsd. a rossz példát: a Fő tér kivitelezését. Kéri, hogy ez kapjon megkülönböztetett figyelmet.
A 19. oldalon a munkanélküliségről van szó, de ebben a 2007. évi adatok az utolsók. Kéri, hogy legyen ez aktualizálva, még ha a legfrissebb adatok a munkanélküliségnek a szinte dupláját mutatják, akkor is.
2007. augusztusában találkozott a képviselő-testület először a megvalósíthatósági tanulmány első változatával, amelyet Wächter Balázs mutatott be a számukra, most pedig eljutottak ahhoz, hogy napok vannak csupán hátra a július 17-i, végső beadás napjáig. Az ő számára Wächter Balázs személye a garancia arra, hogy az elképzelések megvalósulnak, aki kezdetektől a mai napig az ügyet gondozza és ez számára a pénznél is fontosabb.
Emlékezteti a képviselő-testületet arra, hogy 2008. januárjában hozott egy határozatot a 150 M Ft saját erő biztosításáról, ami a tulajdonosi hozzájárulást is feltételezte. Kérdés, hogy nem kellene-e ezt a határozatot hatályon kívül helyezni, hogy teljesen törvényes legyen ez a dolog?
Azt ő nagyon kedvezőtlennek tartja, hogy az osztrák oldal nem támogatja a projektet, meg a közeli gyógyfürdők se. Azért szerinte erről a tárgyalásokat tovább kellene folytatni, mert pld. a fürdőknek biztosan egészen jó reklám lenne, ha Kőszegre több vendég jönne.
A számítások 10 évet tekintenek át, az anyag az EU és a Nemzeti Vagyonügynökség által előírtak szerint készült. Már Racker Béla is utalt az áfa változásra.
Részletesen ki van munkálva a saját erő szükséglet, de ez a 2009-es évet nem tartalmazza. 2010. I. félévben 6 M Ft., II. félévben 25 M Ft., 2011. I. félévben 40 M Ft, míg II. félévben szintén 40 M Ft-ot igényel a projekt. Az önkormányzat költségvetésében 2009-ben 54 M Ft van biztosítva e célra, így ez rendezettnek tekintendő.
Felhívja a figyelmet arra, hogy ha a vár és környéke teljesen megújul, akkor a környező utcák rendbehozatalára is nagyobb figyelmet kell fordítani. A bencés székház épülete pld. semmiképpen nem fog ebbe a környezetbe illeni. Ez viszont hatalmas feladatot jelent és nem is mehet egyik napról a másikra. Javasolja, hogy a polgármester úr kezdjen tárgyalásokat az egyház vezetőivel e témában. De ugyanígy a Chernel utcai épületek felújítása is kapcsolódna a belváros rendbehozatalához, mert mindenütt erre kell törkedni.
Összegében az a véleménye, hogy a vár felújítás a kőszegiek saját projektje, annak minden nehézségével, ellentmondásával együtt és a pályázat benyújtását ő ismét támogatni fogja.
Krizmanich István kiegészíti az elhangzottakat. Nagyon is megérti a képviselő-testület dilemmáját, hiszen az utóbbi időben az ilyen típusu projektek költségbecslése mindig alul lett tervezve. Éppen ezért sokat dolgoztak azon, hogy ez ne forduljon elő a vár esetében. Egy szociális jellegű beruházás esetén ugyanis a 10%-os eltérés 4 M Ft-ot jelent, ez a 10% itt 100 M Ft-ot jelentene, ami a városnak sem érdeke meg lehetőség sem lenne a pótlásra. Ezért inkább azt a megoldást választották, hogy csökkenjen a műszaki tartalom, de a projekt megvalósítható legyen. Nem akarták a "majd a közbeszerzésen kiderül" felkiáltással útjára bocsátani az elképzeléseket. Mivel műemlék jellegű épületről van szó, ő napokat töltött azzal, hogy az esetleges "csontvázakat" elkerülje a város. Pld. egy ilyen épület esetében a vakolatjavítás esetében senki nem tudja előre megmondani, mi jön elő. Éppen tegnap konzultált egy közbeszerzési szakértővel és találtak olyan megoldást, amivel ezt ki lehet küszöbölni. Lehetőség van ugyanis a kétfordulós közbeszerzési kiírásra. Ez abból áll, hogy a költségvetési kiírást először "körülbelüli" számokkal adják ki azzal, hogy az ajánlattevők nézzék át. Természetesen ott a legnagyobb buktató, ha valamiről később derül ki, hogy többe kerül. Ezen módszer alapján, ha kiderülne, hogy pld. több vakolatjavításra van szükség, akkor az az ajánlattevő "sara lesz". Ez a költségvetés nem tartalmazza még azokat a módosításokat, amikről a napirend elején szó volt. A Wächter Balázs által említett 750-760 M Ft költségbe kell beleférni, illetve a végösszegbe. Ha a közbeszerzési eljárás lefolytatása után mégis az derül ki, hogy mégsem lehetséges ennyi pénzből a megvalósítás, akkor a képviselő-testület erről külön fog dönteni. Ezért a projektet elfogadásra ajánlja.
Racker Béla néhány felvetésére is reagál. Szó sincs arról, hogy ők papíron azt mutatták volna ki, hogy nyereséges legyen az üzemeltetés, a pályázat sikere érdekében. A projektmenedzserrel arra törekedtek, hogy reális képet adjanak és felhívják a kockázatokra is a figyelmet. A pályázat 50 ezer látogatóval számol, ami egy elérhető szám. Igazából 60 ezer látogatóval kellett volna számolni, de ez egy olyan elem a pályázatban – amit indikátornak hívnak – és amit mindenképpen tartani kell. Ugyanis, ha ennek az aránya csupán 70-80%-ra teljesül, akkor akár a pályázati támogatást vissza is vonhatják. Ezért ezt az arányt a minimumra tervezték. Az első évben 36 000 látogatóval számoltak, ez még 15 M Ft veszteséget jelent a turisztikának. A jelenlegi közművelődési költségekhez – amit standardként meghagytak, hiszen a város ennyit fordít erre a területre – még 15 M Ft kell a működés beindításához. Ez remélhetőleg bejön majd a látogatószám emelkedésből, az idegenforgalmi adóból. 45 000 látogatónál van az a fordulópont, amikor turisztikai szempontból önfenntartó lesz a projekt. Ebbe bele vannak számolva a múzeumi megállapodásból származó költségek is.
Preininger Ferenc említette a vár környékének a kultúrált környezetét. Nyilván mindenki áttekintette az anyagot és tisztában van vele, hogy a vár felújításának ezzel a projekttel koránt sincs vége. Nincsen benne az udvar, az utak, járdák rendbetétele. Ne várja azt senki, hogy gyönyörű, új utakon kell majd bemenni a várba.
Keszei Balázs ismét kinyilvánítja a véleményét, mely szerint neki is fenntartásai és aggályai vannak azzal, kapcsolatban, mely szerint ekkora összeget költ az önkormányzat egy idegen tulajdonra. Van-e valakinek arról információja, hogy a sárospataki vagy a sárvári vár felújítása hogyan történt?
Krizmanich István információi szerint a sárvári vár felújítása is közel ennyibe került, de azt a kincstári vagyonügynökség valósította meg teljes egészében. Wächter Balázs tudomása szerint a sárospataki vár sem az ottani önkormányzat felújításából valósult meg. Pócza Zoltán hozzáteszi még, hogy a sárvári vár felújításból sok minden kimaradt, ami a mostani, kőszegi projektben benne van. Huber László szerint a kincstárnak is volt évekkel ezelőtt a kőszegi várra felújítása pályázata, de az nem volt sikeres.
Rába László a közbeszerzéssel kapcsolatos feladatokról érdeklődik, illetve ajánlja, hogy legyen az meghirdetve.
Rimányi Krisztina elmondja, hogy a közbeszerzési eljárással kapcsolatos feladatokat házon belül fogják ellátni, ha szükség lesz rá, tanácsadót is felkérnek. Huber László jelzi, hogy a 17. oldalon van részletesen leírva, kinek, milyen szerepe lesz az eljárásban.
Racker Béla is megerősíti, hogy a magas színvonalú munka összefogást igényel mindenkitől. Kérdezi viszont Krizmanich Istvántól, hogy a Kőszeg és Vidéke újságban megjelent felhívása, mely szerint egy bizonyos konzorciumot szeretne létrehozni, mit takar?
Krizmanich István elmondja, hogy ez nem csak ezt a projektet érinti. Több olyan elképzelés is van, pld. a belváros felújítása, amelyeknek a megvalósítása érdekében olyan szervezetet szeretnének létrehozni, amely a vállalkozókat tömöríti. Nincsen ugyanis olyan vállalkozó sem, aki az ilyen nagy volumenű munkákat el tudná vállalni önállóan, csak konzorciumként képzelhető el. Ezzel a vállalkozókat alkalmassá lehet tenni – egy szervezet keretében – olyan pályázatok lebonyolítására, mint a vár és ők is pályázhassanak erre. Erről még nincsen döntés, csak a szervezést kezdték el, éppen az eddigi jelentkezők mérlegadatait nézi át. Az osztrák-magyar régiónet vezetősége is nagyon jó ötletnek tartotta a kezdeményezést.
További észrevétel a napirenddel kapcsolatban nem hangzik el, így a polgármester úgy látja, hogy minden képviselő kialakíthatta már a véleményét, így a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja.
Rimányi Krisztina kéri, hogy az I. határozati javaslatból a megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozóan maradjon ki "az előterjesztés szerinti tartalommal" rész. Ennek az az oka, hogy a pénzügyi bizottság ülése után is már korrigáltak a szövegen, így ez lesz a határozat korrekt szövege.
A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
146/2009. (VII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a "Kőszegi Jurisics vár turisztikai fejlesztése I. ütem" című pályázat megvalósíthatósági tanulmányát elfogadja.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A II. határozatról történő szavazás előtt Huber László kérdezi, hogy a napirend keretében elmondott költségcsökkentés érinti-e a saját erő részt. Krizmanich István és Rimányi Krisztina jelzi, hogy nem, a 150 M Ft marad.
Ezután a képviselő-testület 11 igen, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza:
147/2009. (VII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli a NYDOP-2.2.1/B-2008-0002 kódszámú, "Kőszegi Jurisics vár turisztikai fejlesztése I. ütem" című pályázat II. fordulójának benyújtását.
A támogatás elnyerése estén Kőszeg Város Önkormányzata a projekt megvalósítására kötelezettséget vállal, valamint a megvalósításhoz szükséges 150.920.000,-Ft önerőt a kötvénykibocsátás terhére biztosítja.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.
Végül az önkormányzat kötelezettség vállalásáról szóló III. határozati javaslatot is 11 igen, 1 tartózkodás mellett fogadja el a képviselő-testület.
148/2009. (VII. 14.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete vállalja, hogy a "Kőszegi vár turisztikai fejlesztése I. ütem" c. pályázat sikere esetén a támogatott beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az 1083/2006 EK rendelet, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet 10. §-ának (5) bekezdése szerint a projekt fizikai befejezését követő 5. év végéig az adott régióban fenntartja és üzemelteti. Kőszeg Város Önkormányzata a projekt befejezésétől számított 5 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett biztosítja, hogy a támogatásból megépített, felújított ingatlan rendeltetésében változás nem történik, használatából bármely szervezetnek jogtalan előnye nem származik.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete vállalja, hogy a Projekt adatlapon a "Számszerűsíthető eredmények" pontjában feltüntetett output és/vagy eredmény indikátorokat az ott leírtak szerint teljesíti.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Pócza Zoltán intézményvezető.
Határidő: folyamatos.
A határozatok meghozatala után Pócza Zoltán a vár projekt II. üteméről ad részletes tájékoztatást a képviselő-testület számára, aminek lényegét papíron is kiosztotta az ülés előtt. (Jegyzőkönyvhöz csatolva.) Remélhetőleg a most kimaradt elemek a következő ütemben megvalósulhatnak.
Ismerteti az elképzelések lényegét, várható költségeit, a saját erő részt külön feltüntetve. A II. ütem lényeges eleme lenne az 1600 személyt befogadó szabadtéri színpad, amely a várárokban kapna helyet és nagyon szépen be lehetne illeszteni a vár környezetébe. Ezt évente májusban építenék meg és szeptemberben bontanák le, egyetlen tartós eleme az öltöző lenne, ami alig emelkedne ki a talajból. Az 1600 fős nézőteret természetesen egészen más, az eddigiektől eltérő, nem saját produkciókkal is meg lehetne tölteni, erre különböző szerződéseket lehetne kötni. A kimutatásban szerepel a nézőtér kialakítása nélkül is a II. ütem költsége. Most csupán mintegy 4 M Ft előkészítési költsége lenne a II. ütemnek, amely szerinte arányában kedvező, mert minden további teendőt a Ferdinánd építésziroda elvégzett. Ismerteti a szóba jöhető, további forrásokat is, pld. a integrált városfejlesztési pályázatot is, amelynek révén a művelődési központ újulhatna meg.
Preininger Ferenc a kiegészítéssel kapcsolatosan kérdezi még, hogy a korábban 1,922 milliárd Ft-al számolt vár felújítás és a most elfogadott 950 M Ft-nyi projekt közötti különbségről beszél-e az intézmény vezetője, amire Pócza Zoltán igennel felel. Elmondja még, hogy az anyagot a tervező a legfrissebb adatokkal "árazta be", az Ivicsics Péter műemléki felügyelővel történt megbeszélés után. Véleménye szerint egyébként a vár projekt összes eleme nagyon korrekt és egyáltalán nem tartalmaz túltervezéseket.
Végül a polgármester megköszöni mindenkinek a munkáját, aki az előkészítésben részt vett, majd lezárja a napirend tárgyalását.
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A Kerékpáros Centrum környékének ingatlanfejlesztéséről szóló megállapodás tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy idén februárban döntött a képviselő-testület az ABIC Kft. Csónakázó tó melletti terület fejlesztési elképzeléseiről, akkor még településrendezési eszközökkel. Az ABIC Kft. most a mellékelt, 3 oldalú megállapodás jóváhagyását kérte, amely a cég számára biztosítaná a fejlesztés lehetőségének jogi kereteit. A megállapodás szerint a kerékpáros centrum épülete továbbra is a Kerékpáros Egyesület tulajdonában maradna, az alatta lévő, 4200 m2 nagyságú, földhasználati joggal terhelt ingatlan pedig az önkormányzat tulajdonából átkerülne a cég tulajdonába, ahol ők a megállapodásban részletezett fejlesztéseket megvalósítanák.
Kérdések és hozzászólások:
Preininger Ferenc elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság szükségesnek tartotta, hogy a szerződés tartalmazzon határidőket is, tehát kapjon a város kapjon egyfajta garanciát az előterjesztésben szereplő elképzelések megvalósulására. Ugyanakkor a bizottság hangsúlyozta azt is, hogy Kőszeg város számára mennyire nagy előrelépés a Csónakázó tó területének a fejlesztése. Volt egy indítványa a bizottságnak, ami azóta teljesült is: a II/6.1. pontból a "visszavonhatatlan" szó törlése. A bizottság úgy látja, hogy mindenképpen színvonal emelkedés várható az elképzeléstől, még ha a város számára a rendezési terv miatt ez némi költségbe is kerül. A pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság az előterjesztést 5 igen, 1 nem szavazattal elfogadásra ajánlja.
Kiss Péter a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság véleményét tolmácsolja. Az ülésen hosszas vita folyt a kezdeményezésről. Azzal, amit a pénzügyi bizottság is hangsúlyozott a terület fejlesztésével kapcsolatban, azt tekintve ők is természetesen támogatták az elképzelést. Viszont a földterület eladását egyhangúan elutasították, inkább az ingyenes, tartós bérbe adást támogatták. Ennek a formáját biztosan meg lehet találni, ahogy a vár esetében is meg lehetett. Kőszegnek ez az egyetlen olyan területe, ahol rendezvényeket, programokat lehet szervezni és ha esetleg feldarabolásra kerül, akkor értékét veszti az egész.
Stampf Ferenc az egyik érdekelt fél, a Kerékpáros Egyesület képviseletében szól hozzá, amely mint partner vesz részt a projektben. Kiemeli, hogy nem az ajánlattevő céget képviseli. Felmerült benne, hogy a városfejlesztési bizottság tagjai egyáltalán tudták-e hogy miről van szó? Erre a 4200 m2 nagyságú területre jelenleg is ki van írva, hogy privát terület, ugyanis ez jelenleg az egyesületüknek van haszonbérbe kiadva, mind a fenntartás, mind a hasznosítás tekintetében. Jelenleg sem lehet oda bejárni senkinek, ugyanis ott ők sátorozós, kempingezős területté akarják alakítani, így el kellett zárni. Egy kempingbe sem lehet ki-be járni. A nagyobb részt pedig parkosították. A megállapodás másik része a fejlesztésekről szól. A befektető az előzetes számítások szerint a megvalósítandó szabadidős parkkal és stranddal együtt 130-140 M Ft körüli beruházást fog végezni. A Kerékpáros Egyesület nem tudja és nem is adhatja el az ingatlanát, csak partnerként vesz ebben részt. A beruházásnak viszont nincsen semmilyen garanciája. Mindezt nem lehet összehasonlítani a vár projekttel, ugyanis ez esetben magántőkéről van szó. Ha ez az elképzelés megvalósulna, akkor olyan precedens teremtődne szerinte, ami még Kőszegen nem fordult elő. Egy magáncég, az önkormányzat és egy civil szervezet összefogásáról van szó, ami nem igényel közpénzt, viszont az eredmény a köz javát fogja szolgálni, mind a szabadidőpark, mind a strand tekintetében. Ezen kívül biztosítva lesz a közvilágítás, a parkolás, hiszen vigyázni kell a javakra. Mindez csak akkor képzelhető el, ha – és ez szerepel a megállapodásban is – ha a beruházó tulajdonába kapja a földterületet. Erről egyeztettek ők is a beruházóval és egyet is értettek vele, hiszen ez a garancia érthető a részükről.
Huber László nagyon is megérti a városfejlesztési bizottság aggályát, de szerinte a pénzügyi bizottság módosító javaslata feloldja ezt a dilemmát. Ha a képviselő-testület most módosítás nélkül elfogadná az előterjesztést, akkor az szerinte visszavonhatatlan döntés lenne és minden további nélkül létrejönne az adásvétel. Ha viszont a módosító javaslatot elfogadnák a képviselők, akkor az értékbecslés után újra visszakerülne az anyag a képviselő-testület elé és a képviselők is tisztában lennének azzal, hogy mennyi az ingatlan értéke. Nyilván, mert közcélra szeretné a beruházó a területet használni, közös érdek alakulhatna ki a felek között. Szerinte ma véglegesen ne döntse el ezt a kérést a képviselő-testület, csak az értékbecslés után, rendes testületi ülésen, nagyobb nyilvánosság előtt. Ő mindenképpen a pénzügyi bizottság módosító indítványának az elfogadását ajánlja.
Racker Béla is a határozati javaslatot és a módosító javaslatot értelmezi, mert ezek eredetileg az ő olvasatában mást jelentettek. Szerinte is az értékbecslésen alapuljon az adásvétel. Végül is egyszer már döntött a fejlesztésről a képviselő-testület, ő azon nem is vitatkozna, hogy megvalósuljon-e vagy sem, de az adásvétel még vita tárgya lehet.
Huber László szerint ha meglesz az értékbecslés, azon sem vitatkozhat a képviselő-testület, csak azon, hogy eladja-e az ingatlant vagy sem.
Dr. Tóth László is úgy látja, hogy értékbecslés nélkül semmiképpen nem történhet meg az adásvétel.
Rimányi Krisztina a pénzügyi bizottság módosító javaslatáról szóló részbe az "újabb" szót javasolja beszúrni, az egyértelműség miatt.
Keszei Balázs arra kíváncsi, hogy kap-e az önkormányzat a szerződésben biztosítékot arra, hogy az elképzelések meg is valósuljanak? Azért kérdezi, mert a királyvölgyi ingatlant is ez a cég vette meg, és ott sem történt szerinte semmilyen fejlesztés.
Rimányi Krisztina pontosítja, hogy még a királyvölgyi ingatlan sem lett eladva, mivel az is a rendezési terv módosítására vár. Az adásvételi szerződésbe szerinte minden további nélkül bele lehet foglalni az önkormányzat által megfogalmazott biztosítékokat a fejlesztés megvalósulására.
Kiss Péter megjegyzi, hogy a képviselőségük 3 éve óta biztosítékokat kért ugyan a képviselő-testület minden ilyen ügynél, de azokat senki sem tartotta még be. Ennyit a biztosítékokról.
Stampf Ferencnek nem tiszte a megvédeni ezt a kft.-t, de olyan cégről van szó, aki a legtöbbet fektette bele a turizmusba eddig Kőszegen. Milyen referenciát kérne még a képviselő-testület, hiszen nincs még egy hasonló cég a városban?
Kiss Péter viszontválaszként visszautal a hozzászólására, amit ő is azzal kezdett, hogy természetesen elismerik a kft. eddigi munkáját. Csak éppen arról van szó, hogy a Csónakázó tó és környéke az az egy terület Kőszegen, ami még a városé. Az V. ütem területe is pld. eladás előtt van.
Huber László szerint jogosak a városfejlesztési bizottság aggályai. Ő is fontosnak érzi, hogy az önkormányzat érdeke meg legyen jelenítve a megállapodásban, ugyanis a képviselők csak így tudnak felelőséggel dönteni.
Racker Béla is úgy tudta, hogy már el lett adva a kft.-nek a Királyvölgy egy része, de mint kiderült, ez a rendezési terv el nem fogadása miatt még nem történt meg. Az is tisztázódott, hogy a szóban forgó ingatlan jelenleg haszonbérleti joggal terhelt és a nagyközönség számára már most sem elérhető. Egyébiránt a 4200 m2 nagyságú területen az elképzelt fejlesztést ő nagyon kívánatosnak tartaná. Neki is az a javaslata, hogy szülessen meg a vagyonfelmérés és még egyszer tárgyalja meg a képviselő-testület az eladást.
További észrevétel nem hangzik el, majd a polgármester felolvassa a pénzügyi bizottság módosító indítványát, az alábbi, kiegészített szöveg szerint, amit szavazásra is bocsát: "4./ Az Önkormányzat kijelenti, hogy a jogi akadályok elhárulását követően az önálló ingatlant – értékbecslésen alapuló piaci forgalmi értéken, újabb képviselő-testületi döntést követően – az Üzemeltető tulajdonába adja legkésőbb 2009. év végéig."
A képviselők a megállapodás fenti módosítását 10 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadják el.
Ezután a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselők 7 igen, 2 nem szavazattal 3 tartózkodás mellett elfogadnak.
149/2009. (VII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete jóváhagyja az ABIC Kft-vel és a Kőszegi Kerékpáros Egyesülettel a határozat mellékletét képező ingatlanfejlesztési megállapodást és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A 3. napirendi pont tárgyalása:
A Szociális Gondozási Központ felújításához szükséges pótelőirányzat biztosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a 2008. áprilisi ülésén a képviselő-testület hozzájárult ahhoz, hogy a kistérségi társulás pályázatot nyújtson be a Szociális Gondozási Központ Dózsa György utcai épületének bővítésére, felújítására, a nyújtott szolgáltatáselemek fejlesztésére. A képviselő-testület a pályázathoz szükséges 6 millió Ft önerőt a pályázati tartalék terhére biztosította. A pályázat elnyerését követően a kistérségi társulás közbeszerzési eljárást írt ki a felújítás és bővítés kivitelezésére. A közbeszerzési ajánlatok bontása után azonban kiderült, hogy a legalacsonyabb összegű ajánlattevő által kért ellenszolgáltatás is meghaladja a költségvetésben tervezett összeget, így a kistérségi társulás azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy a 4.037.380,- Ft különbözetet biztosítsa.
Mivel a kötvénykibocsátás terhére több kötelezettséget nem tud vállalni az önkormányzat, így amennyiben a képviselő-testület a pénzösszeg biztosítása mellett dönt, az a fejlesztési tartalék terhére biztosítható.
Kérdések és hozzászólások:
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét tolmácsolja. Az ülésükön felmerült, hogy ha a képviselő-testület esetleg nem biztosítja ezt a pót-igényt, akkor mi történik. A válasz szerint két alternatíva képzelhető el: az egyik az, hogy nem valósul meg a projekt, a másik pedig az, hogy csökkentett műszaki tartalommal valósul meg. Ugyanakkor a pénzügyi bizottság határozottan támogatta az elképzeléseket, hiszen egy olyan közösségi intézmény fog ezzel fejlődni, ami többcélú, sokoldalú és mindezt kifejezte a pénzügyi bizottság a szavazatával is. A bizottság 4 igen, 2 nem szavazattal elfogadásra ajánlja az előterjesztést.
Racker Béla kérdezi, hogy mi a különbség az egyszerű és a nyílt közbeszerzési eljárás között? Ugyanis, ha a meghirdetett közbeszerzési eljárás esetleg nem volt nyílt, akkor meg kell próbálni ilyent kiírni, hátha annak eredményeképpen 3-4 M Ft-tal csökken a kivitelezés költsége.
Raposa Helga elmondja, hogy a pályázat szerint a projekt megvalósítási határideje 2009. december 31-e. Ha újra kiírásra kerül a felhívás, akkor az újabb 60 nappal meghosszabbítja az előkészület idejét. Ez a kérdés a részükről is felmerült, de azt a választ kapták, hogy ennél alacsonyabb árat úgysem fognak ajánlani. A 4 M Ft különbözetből ugyanis 2,1 M Ft-ot az áfa különbözet teszi ki, 1,9 M Ft pedig abból adódik, hogy a beruházás éppen egy évvel ezelőtt lett beárazva. A pályázat hivatalos értesítése ugyanis 3 hónappal később érkezett meg, mint ami a pályázati kiírásban szerepelt. Erről pedig ők nem tehetnek, ez is oka a csúszásnak. Ha korábban megkapták volna az értesítést, akkor már régen megkezdődhetett volna a kivitelezés.
Rába László is kérdezi, hogy most egyszerű, meghívásos közbeszerzési eljárás volt-e vagy nyílt?
Raposa Helga szerint egyszerű volt, a Kbt. 80. §-a értelmében.
Rába László szerint ha meghívásos volt, akkor ő is azt javasolja, amit Racker Béla, legyen nyílt eljárás meghirdetve. Szerinte az ajánlattevők körében úgyis hamar "kiderül" mennyi pénz van erre a projektre és annak ismeretében teszik meg az ajánlatukat.
Huber László szerint ez erős feltételezés a képviselő úr részéről. A közbeszerzési eljárást a kistérségi társulás folytatta le, amibe a képviselő-testület nem igazán szólhat bele. A képviselő-testületnek most arról kell döntenie, hogy mint az ingatlan tulajdonosa, hajlandó-e kért összeget a fejlesztés megvalósulásához biztosítani. Mindenki ezt vegye fontolóra, ha ezt akarja a képviselő-testület, akkor a szavazatával ezt erősítse meg.
Racker Béla szerint egyáltalán nincsen erre 4 M Ft-ja a városnak, ezért nem szabad ezt annyiban hagyni. A képviselő-testület egyszerűen kérje fel a kistérséget arra, hogy nyílt közbeszerzési eljárást folytasson le, amivel szerinte akár 10%-al is csökkenhet a kivitelezés költsége. A vállalási határidőket pedig szerinte át lehet csúsztatni a jövő évre.
Raposa Helga is az egyszerű és a nyílt közbeszerzési eljárás közötti különbséget kérdezi. Tudomása szerint a munkaszervezet nem meghívásos ajánlatot tett közzé, hanem olyant, amire bárki jelentkezhetett.
Huber László telefonon erről tájékoztatást kér a munkaszervezet vezetőjétől, aki szintén megerősíti, hogy az ajánlatkérés megfelelően meg lett hirdetve. Rába László a válasz ismeretében visszavonja az indítványát.
Ezután a képviselő-testület 9 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza.
150/2009. (VII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szociális Gondozási Központ felújításának és bővítésének kivitelezéséhez szükséges 4.037.380,- Ft különbözetet Kőszeg Város és Vonzáskörzete Kistérségi Társulása részére pénzeszköz átadással, a fejlesztési tartalék terhére biztosítja.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A szavazás után Huber László tájékoztatja még a képviselőket arról, hogy a kistérség az önerő alapra is pályázatott, ami valószínűleg sikeres is lesz.
A 4. napirendi pont tárgyalása:
A Központi Művészeti Óvoda és Bölcsőde használati jogot alapító szerződésének jóváhagyásáról, alapító okiratának módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Huber László szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az új bölcsőde működésének megkezdése érdekében kell az alapítónak meghoznia a következő döntéseket, a működési engedély megszerzése érdekében.
Hozzászólás:
Preininger Ferenc jelzi, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság mindkét határozati javaslatot elfogadásra ajánlja a képviselő-testületnek.
A képviselő-testület további kérdés, hozzászólás nélkül, 12-12 igen szavazattal az alábbi határozatokat hozza:
151/2009. (VII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 25. szám, 1348/1 hrsz. alatti ingatlanra vonatkozó használati jogot alapító szerződést – az előterjesztés szerinti tartalommal - jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.
Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.
152/2009. (VII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Központi Művészeti Óvoda és Bölcsőde, Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Bölcsődéje alapító okiratának 12. pontját az alábbiak szerint módosítja:
" – 1384/1 hrsz., megjelölés: bölcsőde és udvar".
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A határozat meghozatala után a polgármester jelzi, hogy rendkívüli ülésen nincs lehetőség közérdekű kérdések feltevésére, de Kiss Péter felvetésére a június 24-én történt esőzés okozta károk felméréséről és a megpályázott összegről tájékoztatást ad. Az előzetes becslések szerint durván 300 M Ft az önkormányzat kárértéke és ezt 30 napon belül egy független szakértőnek igazolnia kell. Ez jelenleg folyamatban van, a hétvégére már pontos számot is lehet talán tudni. Az önkormányzati ingatlanok biztosítva voltak, ezzel a résszel talán nem lesz gond. A műemlék és a műemlék jellegű épületekkel kapcsolatban a kulturális és oktatási minisztérium kérte, hogy vegye fel a város velük a kapcsolatot, ez érinti az önkormányzati, a magán és az egyházi ingatlanokat is. A legnagyobb kár egyébként az evangélikus templomban keletkezett, amely önmagában a 10-15 M Ft-ot is kiteszi. Elég nehéz egyébként a károk megállapítása, hiszen sok esetben csak utólag derül ki a rongálódás. Az utak helyreállítása, járhatóvá tétele még folyamatban van, utána a minőségi felújítás következhet. Az egyházmegyei karitász 10 000 Ft segélyt ajánlott fel a kárt szenvedett családoknak.
Kiss Péter aggályát fejezi azzal kapcsolatban, hogy a biztosító mit fog megtéríteni, a felszín alatti károkat biztosan nem. Kérdezi még, hogy hol tart a Fő tér ügye a kijavítani valók tekintetében. Huber László jelzi, hogy a műszaki szakértő kiválasztása folyik jelenleg, az ügyet pedig peresíteni kell, másként nem fog megoldódni, hiszen már 3 év eltelt a munkák elvégzése óta.
Preininger Ferenc is egy sürgős témát vet fel, ez pedig a parlagfű elleni védekezés. A Gyöngyös meder mellett, a benzinkúttól a hídig tartó szakasz – amely idegenforgalmi szempontból is fontos – különösen szennyezett parlagfűvel. Ez a probléma minden évben felmerül, meg az is, hogy kinek a feladata az irtás. Tudomása szerint ott a vízügyi igazgatóságnak, de mindenki csak egymásra mutogat. Kéri, hogy történjen ebben előrelépés, mert ez az állapot már elviselhetetlen.
Huber László szerint teljesen igaza van az elnök úrnak ebben. Viszont éppen a vízügyi igazgatóság fordult az önkormányzathoz azért, hogy segítsen nekik a parlagfű irtásban, szerintük a közmunka igénybevételével el lehet ezt végezni – tehát ez a hozzáállásuk.
Táncsics András kérdezi még, hogy a 300 Ft-nyi kárösszeg hogyan jött ki végül is? Huber László szerint ez az összeg még biztosan pontosítva lesz, ez csak becslésnek tekinthető. A vis maior támogatásnak egyébként az a feltétele, hogy saját erőt biztosítson hozzá az önkormányzat. A térség polgármesterei levélben kérték az önkormányzati minisztert, hogy ettől tekintsen el, jogszabály módosítás révén. Előre láthatóan a kőszegi kárigényt teljesen külön fogják kezelni.
A továbbiakban Huber László megköszöni a képviselőknek, hogy a rendkívüli ülésen részt vettek, majd 11 órakor bezárja a képviselő-testület mai ülését.
Kelt, mint fent.
Dr. Tóth László Huber László
jegyző polgármester
