| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Jegyzőkönyv: 2011. Június 16., Csütörtök, 17:00 óra, Írottkő Szálló konferenciaterme: közmeghallgatás
|
1013-10/2011. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2011. június 16-án, 17 órai kezdettel, az Írottkő Szálló konferenciatermében megtartott közmeghallgatásról.
Jelen vannak a képviselő-testület részéről:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester, Gyarmati Kálmán, Kiss Péter, Rába László, Táncsics András képviselő.
Jelen vannak még:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeletetési osztályvezető, továbbá a jelenléti íven szereplő 25 fő.
A közmeghallgatás összehívása az SZMSZ 28. §-a előírása alapján történt, így meghívót kapott valamennyi osztályvezető, intézményvezető, kisebbségi önkormányzat elnöke és a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Meghívót kapott még a Vas Megyei Építész Kamara, a Vas Megyei Mérnöki Kamara, a megyei főépítész, a római katolikus, az evangélikus és a református egyház helyi képviselői is.
Huber László polgármester üdvözli a közmeghallgatáson megjelenteket. A közmeghallgatás két témában került meghirdetésre.
A közmeghallgatás tárgya:
1. Az új Az új köztemető terveinek bemutatása.
2- Tájékoztatás a Munkácsy Mihály utca forgalmi rendjének megváltozatására irányuló lakossági kezdeményezésről.
Huber László bemutatja a jelenlévőknek Lóránthné Karácsony Sárát, a Karácsony és társa Mérnöki Iroda Kft. tervezőjét, aki az új köztemető építészeti tervezője. Felkéri, hogy ismertesse a jelenlévőkkel a terv lényeges részeit. A tervlapok a helyiségben kifüggesztésre kerültek, az érdeklődők maketten is megtekinthetik az új temetőt.
Lóránthné Karácsony Sára elmondja, hogy az új köztemető tervezését megelőzte egy tanulmányterv, ami a helykijelölést meghatározta.
A tervezési munkájuk során folyamatosan egy különböző szakemberekből álló konzultációs csoporttal egyeztettek. De sok segítséget kaptak a főépítészi irodától és a városfejlesztési osztály munkatársaitól is.
Projektoron is bemutatja a hallgatóságnak a fontosabb elemeket. A tervezési terület a Helyi Építési Szabályzat szerint K-Z1 különleges övezetbe tartozik, temető létesítésének céljából. A temető területe jelenleg több különálló telket érint. A telkek tulajdonba kerülése és a telekalakítás folyamatban van.
Környezetalakítási koncepció, telepítés:
A tervezést megelőző tanulmányterv alapján történ a helyszín kiválasztása, az alapvető megközelítési és közlekedési irányok és kialakítandó épületek meghatározása.
A Nagy Tamás dűlő kijelölt része már ma is jól kapcsolódik a városhoz. A szabályozási terv az új tehermentesítő, elkerülő úttal a minden irányú jó megközelítést biztosítja.
A szabályozási terven temetőnek kijelölt területhez egy tartalékterület kapcsolódik, amely a későbbi bővítést lehetővé teszi.
A temető egyenletes 7%-os keleti lejtésű területéről jól látható a város, a nagytájban is jelentős tájképi elemmé válik a fás – ligetes domboldalon létesülő temető.
A végleges helyszínrajzi elrendezés:
Az OTÉK által előírt parkolók a telken kívüli területen létesítendő parkolóban biztosított.
A közel 7 Ha terület íves, trapéz alakú, északi és északnyugati oldalát a tervezett körút adja. Ennek egy része a jelenlegi, Cák felé vezető út kiszélesedett szakasza.. A keleti oldal egy lakóúttal, a déli kerítés a szomszédos szántófölddel, ami jelenleg a temető tartalékterülete, határos.
A mozgássérültek számára a bejárati épület előtt kialakuló téren biztosított a megállás. A temető területére a behajtás csak engedéllyel lehetséges. A kerékpárral közlekedők részére kerékpártároló az épület előtt kap helyet.
A Fogadó épület előtt kialakított parkosított tér, a gyalogos, személyi feltárást biztosítja. A főbejárat és a gazdasági bejáratok, így a közönségforgalom és a kiszolgáló jellegű forgalom elkülönített. Az üzemeltetési forgalom másrészt a gazdasági épület felől lehetséges.
A temetőt a környezetétől kerítés választja el. A temető területét előírás szerint 30 méter széles fásított védősáv veszi körül, ami a bővíthetőségre való tekintettel a déli telekhatáron megszakad. A kedvezőbb terület-felhasználás érdekében a védősáv területén a temető egészét kiszolgáló 3,5 méter széles, szerviz út, félreállási lehetőséggel, és egyéb épületek kaptak helyet.
Az egész temető területére kiterjedő belső közlekedési rendszer tárja fel a funkciókat és a temetkezési helyeket. A belső közlekedés kialakításánál figyelembe vettük a közönségforgalom, így a mozgássérült közlekedés, a hulladék-gyűjtés és egyéb kiszolgáló tevékenység, valamint a temetési szertartáshoz kapcsolódó közlekedés és feltárás igényeit. A felszíni- és csapadékvizek elvezetése a kertészeti elemekkel összehangolva történik.
A fogadó épületben helyet kapott funkciók, mint a kereskedelmi, porta, szolgálati lakás, temetkezési vállalkozóknak fenntartott irodák, iroda, kiszolgáló és vizes helyiségek a temető működéséhez és közönségforgalmához kapcsolódó igényeket elégítik ki.
A ravatalozó épülete a bejárattól nyugati irányban a terepemelkedést figyelembe véve a terület felső két-harmadában került elhelyezésre. Így a rálátás is biztosított, mindemellett a részben térfallal körbevett tér és a terepbe illesztett épület megfelelő meghittséget ad. A ravatalozóhoz kapcsolódó elliptikus alakú tér egyedi művészeti értékekkel való kialakítása, fontos szempont.
A temető működtetéséhez kapcsolódó kiszolgáló funkciók, mint fenntartás, és építés a gazdasági épületben és a hozzá tartozó gazdasági udvarban kaptak helyet.
A közös kegyeleti tér elhelyezkedése központi jellegű, és a használati igényeknek megfelelő a kialakítása, mind méreteit és funkcióit tekintve.
A szóró parcella a tervezési terület déli határán kapott helyet, mely később temető bővítésével az intimitását megőrizve központi helyzetbe kerül.
Az urnafalak elhatárolva a gazdasági funkcióktól a bejárattól keleti irányban tervezettek.
A tervezési feladat megoldásánál elsődleges szempont a harmonikus illeszkedés a terepviszonyok adta adottságokhoz. A különböző funkciójú épületek a természetes anyaghasználattal és az építészeti formavilágukkal egyedi, természet közeli megvalósulást eredményezhetnek. A temető egész területén parkosítás és kertészeti kialakítás javasolt, egységes karakter és anyaghasználat mellett. Mindemellett nagy hangsúlyt kaptak a könnyen fenntartható épületszerkezetek és egyéb kapcsolódó objektumok.
A megvalósulás ütemezése:
A terv megvalósulása a bemutatott ütemezési terv alapján két ütemben lehetséges.
A terület kialakításának ütemezése az engedélyezési tervben a következő:
– I. ütem: A fogadó épület külső homlokzati határoló szerkezetei és a fogadóépület környezete, valamint a keleti épületszárny iroda és szociális részeinek kialakítása a szolgálati lakás és temetkezési vállalkozó részére tervezett funkciók kivételével. A gazdasági épület és udvar teljes kialakítása. A ravatalozó kialakítása. A közös kegyeleti tér, és a terület észak-nyugati részén elhelyezkedő parcellák és a kapcsolódó közlekedési felületek kialakítása.
– II. ütem: A terület dél-keleti részén elhelyezkedő parcellák, szóró parcella, és a kapcsolódó közlekedési felületek kialakítása. A fogadó épületének a keleti épületszárny szolgálati lakás és temetkezési vállalkozó részére tervezett funkciók, illetve a nyugati épületszárny teljes kialakítása.
Szerkezeti kialakítás, anyaghasználat:
A temető egész területén egységes építészeti karakter megfogalmazása a cél. Az alkalmazott elemek és szerkezetek alkalmazkodnak a természetes adottságokhoz és a terepviszonyokhoz, és figyelembe veszik a helyi jellegzetességeket és anyagokat. Így a lejtős terephez való alkalmazkodás rézsűs támfalakat, sziklakert jellegűen megoldott vízelvezetéseket, és támfal jellegűen kialakított épületeket eredményezett. A természet közeli anyagok mint a terméskő, növényzet előtérbe helyezése, és helyi jellegzetes kőanyag használata fontos szerepet kapott.
A szobrászati elemek kialakításánál a kovácsoltvas jellegű szőlő motívum használata is utal a helyi hagyományokra.
Az alkalmazott homlokzati anyagok a terméskő falazatok, „szárazon rakott”, mélyfúgás egy oldalon vágott, illetve nem vágott változatban és a fehér vakolt felületek váltakozása. A terméskő a Kőszegi-hegységre jellemző kikristályosodott palakő zöldeskékes vagy kékesszürke változata, ami a helyben kedvelt régen bányászott cáki kővel hasonló. A kövezet lehet rusztikus (rakottkő) és vágott felületű, amennyiben a palakő vágottan nem szép vagy nem ellenálló (palaszerűen leválik) hasonló zöldeskékes vagy kékesszürke színű gránit is elképzelhető.
Az épületszerkezetek statikailag egyszerű egyszintes, kis fesztávú falas szerkezetek, sávalapozással, lapos extenzív zöldtetővel.
Az építményeknél terméskő és kiskockakő tér burkolatok, a fő közlekedési hálózaton akadálymentesen kialakított zöld, szerpentinit, zöldpala zúzalékkal készült aszfalt kerül kialakításra.
A tervezési területen elhelyezett épületek, objektumok:
A fogadó épület két részre tagolódik, egy körív mentén, a bejárati kapu két oldalán. A nyugati épületrészben 4 kívülről megközelíthető üzlet és egy belső pihenőpark kapott helyet. A keleti épületrészben egy szolgálati lakás, a temetkezési vállalkozók számára fenntartott iroda és bemutatóterem, a temető működtetéséhez kapcsolódó iroda, kiszolgáló és vizes helyiségek, porta, valamint egészségügyi-pihenő szoba tervezett.
Az épület előtti tér parkosított és részben térburkolattal ellátott, helyet ad a mozgássérült parkolási lehetőség biztosítására. A funkciók közönség forgalom felöli feltárása a térről, a kiszolgáló és gazdasági feltárás az épület temető felőli belső közlekedési vonalai mentén lehetséges, elhatárolva az egyéb funkcióktól. Az üzletek működése a temető üzemeltetésétől függetlenül történhet.
A gyalogos feltárás az áttört falrendszeren és főkapun keresztül a gépjárműves közlekedéstől elválasztva történik.
Az épület és az előtte kialakított falrendszer kapcsolatában megjelenik egyfajta kapu-motívum, melyet erősít a kapu szobrászati megfogalmazása. A lapos tetős épület vakolt hosszanti nyílásokkal tagolt homlokzata előtt egy áttört „szárazon rakott”, mélyfúgás, egy oldalon vágott terméskő falazat húzódik, melyben a kovácsoltvas jellegű kapu kap helyet. A kapun megjelenik jelképesen a pokol és a menny, a szőlőmotívum és anyaghasználatbeli eltérések segítségével. A kaput Veres Gábor szobrászművész tervezi.
Ez a kettős falrendszer a temető többi építményén is megjelenik. Ezzel és az anyaghasználattal lehetséges az egységes építészeti karakter hangsúlyozása.
A ravatalozó épülete a bejárattól nyugati irányban a terepemelkedést figyelembe véve a terület felső két-harmadában került elhelyezésre. Így a rálátás is biztosított, mindemellett a részben térfallal körbevett tér és a terepbe illesztett épület megfelelő meghittséget, és szélvédettséget ad. A ravatalozóhoz kapcsolódó elliptikus alakú tér egyedi művészeti értékekkel való kialakítása, fontos szempont. A forma választást a belső jelentések mellett a könnyebb terepbeilleszthetőség és a tér, illetve az épített területek helytakarékossága is indokolta.
A ravatalozó megközelítése két irányból történik egyrészt a szervizút, másrészt a főbejárat felől. Az akadálymentes megközelítés is innen lehetséges.
A ravatalozó épületében tervezett funkciók két részre bonthatók. A közönség funkciók a nyitott elliptikus térről közelíthetők meg, míg a kiszolgáló funkciók az épület és a rézsűs támfal közötti hátulsó részről feltárhatók. Így a két forgalom elválasztva történik, és nem zavarja egymást.
A fedett-zárt és fedett-nyitott ravatalozó tér, illetve a különterem összenyithatók, így az igények szerint bővíthetők. A hátsó oldalról megközelíthető kiszolgáló funkciók, mint a halott előkészítő, hűtő, öltöző és pihenő helyiségek mellett tervezett egy mozgássérültek számára is használható WC is. Ez nem csak a szertartáson résztvevőket, hanem a temető más részeiről is igénybe vehető. A hűtő elhelyezésénél figyelembe vettük, hogy 100 méteren belül lakóterület ne helyezkedjen el.
A hátsó bejáratnál kialakított előtető a halott szállítását és elhelyezését könnyíti meg.
Az ellipszis ülőfelületekkel tagolt tér illeszkedik a terepadottságokhoz. A tér peremén és a fák árnyékában elhelyezett ülőfelületek, a tájolás és az árnyékok meghitt, kellemes, és mégis fennkölt hangulatot idéznek.
Az alkalmazott elliptikus formák centrális dinamizmusa utal az ember és a világmindenség kapcsolatára, az egyházak centralizmusára és keresztény vonatkozásában az újjászületésre, megújulásra, valamint a kiteljesedésre. Az épületben megjelenő kapu motívum, a kettős falrendszer és a jelképes víz a túlvilágra való átkelést szimbolizálja.
A „kapu” szobrászati megfogalmazásánál megjelenhet a szőlő, mint helyi vonatkozású motívum, kovácsoltvas jellegű, jelképes formában.
Az épület mögött egy árnyas sziklakert jellegűen kialakított rézsűs terméskő fal és egy keskeny kertecske jelenik meg. A kettős áttört falrendszeren és a hátsó kerten keresztül visszafogott fényjáték jut a ravatalozótérbe.
A „szárazon rakott”, mélyfúgás, vágatlan terméskő falazat természetes hatást kelt. A borostyán és más visszafogott kertészeti elem alkalmazása mély, meghitt hangulatot hoz létre. A rétegvizek a falon keresztül kerülnek elvezetésre, így a falfelületen megjelenhet egyfajta visszafogott vízesés.
A koszorúk és virágok elhelyezése a ravatalozó nyitott terébe illesztett rácsos burkolati elemben lehetséges.
Az épület egésze nem épületszerű, egy támfalként jelenik meg a lejtőben. A zöldtető, zöldes vagy zöldeskékes bejárati üvegtető felületek elősegítik a tájba való belesimulást.
A temető működtetéséhez kapcsolódó kiszolgáló funkciók a gazdasági épületben és a hozzá tartozó gazdasági udvarban kaptak helyet. A temető egyéb funkciójától elhatárolva a 30 méteres védősávban helyezték el, így biztosítva a védősáv területének a megfelelő kihasználtságát.
A kerítés vonalában épült lapos zöldtetős épületben a temetőben dolgozók számára kialakított blokkban fekete- és fehér öltözőt, a kapcsolódó vizes helyiségekkel, teakonyhát, és pihenő-étkezőt helyeztek el. Az épületben helyet kapott még két műhely, illetve raktár, és egy két beállós fedett-nyitott gépkocsi tároló. Az épület mellett további gépkocsik elhelyezése lehetséges.
A gazdasági udvarban nyitott tárolókat, kőanyag tárolót, komposztálót, zöldhulladék-, és kommunális hulladéktárolót terveztek.
A gazdasági udvar megközelítése nyugati irányból egy gazdasági kapun keresztül lehetséges. Innen tárható fel az egész temető területe a szerviz utakon keresztül.
Az épület építészeti megfogalmazása alkalmazkodik a temető területén alkalmazott szerkezetekhez és anyagokhoz. A vakolt, terméskővel tagolt homlokzat illeszkedik az egységes karakterhez, és a környezethez.
A közös kegyeleti tér a temető bejárati részéhez közel, a terület középpontjában helyezkedik el. A több ellipszisből kialakuló teret egymásba futó terméskő falak határolják. A „szárazon rakott”, mélyfúgás, vágatlan terméskő falazat természetes hatást kelt. A falazaton megjelenő keresztet világosabb csiszolt felületű terméskő betét rajzolja ki. A terméskő falazat részben rézsűsen kialakítva alkalmazkodik a terepadottságokhoz. A borostyán és más visszafogott kertészeti elem alkalmazása mély, meghitt hangulatot hoz létre.
A gyertyák, mécsesek, és virágok elhelyezése a tér ellipsziseinek kapcsolatából adódó „karéjaiban” lehetséges. A gyertyák és mécsesek a tér formáját alkalmanként szép fénnyel emelnék ki.
A formák és az anyaghasználat környezetbe illeszkedő, természetes jellegű teret eredményeznek.
A szóró parcella a tervezési terület déli határán kapott helyet, mely később temető bővítésével az intimitását megőrizve központi helyzetbe kerül. A több ellipszisből kialakuló teret rézsűs terméskő fal határolja. A „szárazon rakott”, mélyfúgás, vágatlan terméskő falazat természetes hatást kelt, rézsűs kialakítása kihasználja a terepadottságokat. A borostyán alkalmazásával kialakított visszafogott rézsű a vízfüggöny felfogására is szolgál, hogy a felületén visszavezesse a vizet az ellipszisek központjában kialakuló zöldfelületre.
Ezen a zöldfelületen kerül elhelyezésre a hamvakat szóró üvegcső, amit kettős víz függöny vesz körül.
A tér átellenes részében a résztvevők helyezkedhetnek el. A természetes zölddel tagolt teret íves falazatokon kialakított ülő felületek határolják el a környező ligetes zöldterülettől.
A halotti hamvak egy üvegcsövön keresztül hullnak a szóró kút alatt elhelyezkedő, a hamvak végleges nyughelyéül szolgáló 10 m3-es tároló aknába.
A vízgépészeti rendszer -25 °C- ig fagyálló folyadékkal feltölthető, így az üzemelés télen is lehetséges.
A temetkezési helyek közül az urnafalakat a környező funkcióktól elhatárolva, zöldbe ágyazva tervezték kialakítani. Az íves falrendszer szakaszosan építhető és bővíthető, így az aktuális igényeknek megfelelően alakítható. Az urnafalak tervezésénél szempont volt a lehetőség szerinti humanizálás, és megosztás, elkerülve az ismétlődő formák nagy felületen történő kialakítását.
Az íves alacsony növényzet befogadására alkalmas, szakaszos terméskő falra merőlegesen helyeztük el az urnafalakat. Így kialakulhatnak intim öblök a megemlékezés nyugalmát megteremtve. A lefelé szélesedő, „szárazon rakott”, mélyfúgás, nem vágott terméskő falba illesztve kapnak helyet az urnafülkék, mint fehér „ablakok”.
A sírok egységes rendszer mentén alakulnak ki, figyelembe véve a terepadottságokat. A megközelítésük és a sírok melletti terek a funkciójuknak megfelelően méretezettek. A természetbe illeszkedő anyaghasználat, és az egységes rendszer egy harmonikus nyugalmat sugározó, meghitt környezetet eredményez. A parcellák területén elhelyezett fák árnyékot adnak és a zöldterületekkel, és átvezető utacskákkal megbontják a sírhelyek monotonitását. A sírhelyek megválasztásakor a talajvíz szintjének váltakozását is figyelembe vették.
A fejfák, sírkövek egymásnak háttal helyezkednek el soronként, közöttük a terep lejtését felvevő zöldsáv alakul ki. A sírokhoz vezető utak mentén egy 50-50 cm széles zöldsáv alakul ki.
Kialakításukra egységes szabályozás javasolt:
kettes sírhely: 210x190 cm, 4 oldalról 30- 30 cm járdarész.
egyes sírhely: 210x110 cm, 4 oldalról 30- 30 cm járdarész
A díszsírokat és kriptasírokat parkosított környezetbe egységes rendszer alapján tervezték elhelyezni. A természetbe illeszkedő anyaghasználat, és az egységes rendszer egy harmonikus nyugalmat sugározó, meghitt környezetet eredményez.
A díszsírok kialakítására két területet jelöltek ki. A ravatalozó melletti területen nagyobb díszsírhelyek, a kegyeleti tér mögött kisebb díszsírhelyek tervezettek. Ezek intimitását növényzettel oldják meg. Az oda vezető utak 2,50 m szélesre tervezettek.
A kriptákat az északi területen helyezték el. A helyeiket egy-egy fa jelöli. Kialakításukra egységes szabályozás javasolt:
Párkánymagasság: max. 3,0 m
Legmagasabb pontja az építménynek: 4,50 m
Maximális alapterület: 16 m2
A belső közlekedési hálózatról elmondja, hogy a temetői területet 3 méter széles szilárd útburkolatú úttal tárják fel, ami alkalmas a közönség - és a kiszolgáló forgalom levezetésére. Az utak mindkét szélén 2-2 méter széles gyepsáv tervezett a közműveknek és a fasoroknak fenntartva, illetve a pihenők és vízvevő helyek kialakítására. Bizonyos területeken az utak közösségi területekké szélesednek ki, árnyas sétányokat, pihenőhelyeket képezve. A ravatalozóhoz vezető főút besüllyesztése tervezett. Jellege meghatározandó kertészeti hangsúlyozással és az út mellett kialakított burkolati sávval és pihenőkkel.
Az úthálózat mentén elhelyezett hulladéktárolók és vízvételi helyek könnyen üríthetők, és harmonikusan illeszkednek a tervezett építészeti karakterhez és a környezethez. A vízvevőhelyek kialakításánál figyelembe vették, hogy 150 méteren belül mindenhonnan elérhető legyen egy vízvevő hely, illetve hulladék gyűjtő. A hulladékgyüjtőben két tároló fér el, a kommunális, illetve a zöldhulladék részére.
A tájékozódást segítő térkép a fogadó épületen megtekinthető és a jelzésekkel ellátott oszlopok a temető egész területén segítik az eligazodást.
A telek nagy részén hagyományos drótfonatkerítés kerül kialakításra, sövényszerűen ültetett változatos növényzettel. A főbejárati fronton eltérő kerítést építünk, pihenőkkel a közterület irányába. Ez a kerítés beton sávalappal, kő burkolatú lábazattal, és oszlopokkal, egyedi fém pálcás kerítéselemmel készül.
A főbejáraton fém szerkezetű felnyíló kapu tervezett, a gépjárművek, és egyedi fém pálcás kapu a gyalogos forgalom részére.
Összefoglalásként elmondja, hogy a temető egész területén egységes építészeti karakter megfogalmazása volt a cél. Az alkalmazott elemek és szerkezetek alkalmazkodnak a természetes adottságokhoz és a terepviszonyokhoz, és figyelembe veszik a helyi jellegzetességeket és anyagokat. Így a lejtős terephez való alkalmazkodás rézsűs támfalakat, sziklakert jellegűen megoldott vízelvezetéseket, és támfal jellegűen kialakított épületeket eredményezett. A természet közeli anyagok mint a terméskő, növényzet előtérbe helyezése, és helyi jellegzetes kőanyag használata fontos szerepet kaptak és látványképi elemként jelennek meg.
Kérdések és hozzászólások:
Szabó István kérdezi, hogy a talaj adottságai a temetőre milyen hatással lesznek majd? Nem mindegy, hogy feljön-e a talajvíz a koporsós temetéseknél. A környező mezőgazdasági kutakra lesz-e ennek hatása?
Lóránthné Karácsony Sára elmondja, hogy a tervezést természetesen a terület komoly megkutatása előzte meg. Szigorúan úgy alakították ki a parcellákat és az épületeket is, hogy ne kerüljön oda temetkezési hely, ahol talajvíz feljöhet. Ennek figyelembe vételével lettek kialakítva az urnasíros helyek és a különböző mélységű sírhelyek. A területnek ez egy adottsága volt és ehhez kellett igazítani a tervezést. Ha egyébként teljesen betelne a temető, az sem okozna gondot az egész terület vízháztartására.
A környező mezőgazdasági kutakra nem lesz a temetőnek hatása. Elkerülték, hogy ezeket a vizeket megmozgassák.
Harangozó Vilmos esperes-plébános kérdezi, hogy mennyire mélyített sírok lesznek kialakítva, mert jelenleg a rátemetés is szokásban van. Vagy az új temetőben csak egymás mellé lehet majd temetni?
Lóránthné Karácsony Sára elmondja, hogy a temetőnek lesz egy szigorú szabályzata és abban kell majd ezeket szabályozni. Ez szerinte méretektől függő, mert van ahol 1,80 m-es sírok lesznek, van ahol mélyebbek.
Kámán Zoltán kérdezi, hogy ásott kút lesz-e a temetőben, mert az üzemeltetőnek nem mindegy, hogy milyen költséggel üzemelteti a temetőt?
Lóránthné Karácsony Sára elmondja, hogy megnézték a fúrt kutak lehetőségét is és az az eredmény jött ki, hogy a vezetékes víz még mindig a legolcsóbb lesz, ezért ennél maradtak. A területen rendkívül bonyolult lett volna kutat fúrni.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a köztemetőről szóló napirend tárgyalását. Jelzi, hogy a kiállított makett és a tervlapok néhány napig még itt maradnak, ebben a helyiségben ahol meg lehet őket tekinteni.
Ezután rátér a közmeghallgatás második tárgyára.
Megkéri Rimányi Krisztinát, hogy ismertesse a Munkácsy utcai lakók kérését.
Rimányi Krisztina elmondja, hogy május elején érkezett az a levél a polgármesteri hivatalba, amelyben a Munkácsy M. utcai lakók a 2005-ben, a Fő tér átépítésekor kialakított forgalmi rend megváltozatását kérik, a Munkácsy és a Kossuth utca kétirányúsításának a megszüntetésével. A lakók szerint ezekben az utcákban ötszörösére emelkedett a forgalom, elviselhetetlen a zaj, magas a levegőben lévő káros anyag tartalom, szabálytalan és ésszerűtlen a közlekedési rend. A lakók két lehetőséget látnak a megoldásra. Az egyik az lenne, ha vissza lenne állítva a korábbi forgalmi rend, pontosabban a Munkácsy és a Kossuth utcák és a Várkör északi irányú egyirányúsítása a Fekete kerttől az Országzászlóig. Ehhez csupán azt az egy dolgot kellene megoldani szerintük – a Volánnal együttműködve –, hogy a Liszt F. utca déli oldalán két parkolót fel kellene áldozni egy buszmegálló hely számára. Ebben az esetben a buszok a Munkácsy M utcából érkezhetnének a buszpályaudvarra, és a lehető legrövidebb úton, a Kórház utca irányába elhagyhatnák a várost. A másik megoldás az lenne, ha a buszok a jelenlegi útvonalon érkeznének a buszpályaudvarra, de a Liszt F. utca kereszteződésétől a Kossuth utca észak felé, a Munkácsy utca pedig dél felé lenne egyirányúsítva. Ehhez viszont a Gesztenyés étterem előtti ferde parkolót meg kellene szüntetni és a közlekedést azon a területen egy szervizútra kell terelni. (A beadvány terjes terjedelmében a jegyzőkönyvhöz csatolva.)
A beadvány megérkezése után azonnal felvették a kapcsolatot egy forgalmi rend tervezővel, ugyanis 2005-ben is hatósági engedély alapján lett a jelenlegi forgalmi rend kialakítva, így ennek a megváltozatása is csak a hatóság engedélyével lehetséges. A tervkészítés folyamatában természetesen figyelembe fogják venni az itt elmondott véleményeket is. A terv elkészültét követően, azt a képviselő-testület fogja véleményezni és ha elfogadja, akkor be fogják nyújtani az engedélyező hatósághoz.
A tervezett forgalmi rend változások nemcsak ezeket az utcákat érintik, hanem valamennyit, ezért a forgalmi rend változatást összességében kell vizsgálni. Ennek ismeretében fogja a képviselő-testület a döntését meghozni.
Kérdések és hozzászólások:
Halász György kérdezi, hogy amennyiben a Munkácsy és a Kossuth utcák egyirányusítva lesznek, akkor vajon a városon átvezető forgalom merre lesz elterelve?
Ezzel egyidejűleg szerinte a Rákóczi utcát is „rendbe kéne” tenni, annak az egyirányú forgalmát meg kellene fordítani. Ha megfordítanák a behajtást, és a Chernel utcától indulna az egyirányusítás, akkor lényegesen kevesebb autó jönne be a Fő térre, mert célirányosan közlekednének az autók. Most keresztül vágtatnak a Fő téren, gyakran egészen jó kis autóversenyek vannak a szobor körül. Ezen kívül, szerinte a parkolási díjat is fel lehetne itt emelni ennek érdekében.
Kérdés, hogy a Kossuth L. utcában az autóbusz forgalmat hogyan lehet majd rendezni, mivel az új autóbusz pályaudvar létesítéséről egyelőre le kell tenni. A jelenlegi helyzet adott és ehhez kell igazítani a dolgokat.
Varjasi Antalnak az a meglátása, hogy a Munkácsy és a Kossuth L. utca forgalmától nem szabad elvonatkoztatni a Liszt F. utcát sem, ugyanis ez a három utca egy egységet képez és ezt megbontani nem lehet. Ezzel kapcsolatban neki is javaslata. Jelenleg a Liszt F. utca „buszpályaudvarként” van nyilvántartva, jóllehet a régi kollégák ezt 1-2 busz megállására tervezték. Jelenleg a forgalom ennek ötszöröse. Három sorosan állnak a buszok, ott van a helyszínen a „barkács-szakkör” is, ugyanis ott, az utcán javítják a buszokat. Szerinte, ami Magyarországon ma létezik jogszabály, kivétel nélkül, mindegyiket sérti ez a katasztrofális állapot. Folyik az olaj, a kanyarban hárman állnak egymás mellett, több busz egymás mellett parkol és hasonlók. Ha reggel a szülők iskolába viszik a gyerekeket, akkor a rendőrök azoknak mindig szólnak, de ezzel az állapottal senki sem foglalkozik. Mivel elvetették a város kérelmét a buszpályaudvar kialakítására vonatkozóan, azt kellene elérni, hogy csak az induló és érkező buszok jöjjenek fel a Liszt F. utcába, tehát akik utasokat hoznak-visznek. Ez könnyebbséget jelentene mindhárom utcának. A többi busznak pedig ki kellene alakítani parkolót valahol, pld. a MÉH telep mellett, vagy bárhol. Ezt a területet csak le kellene gyalulni és esetleg bernsteini kővel lehetne megszórni. De van egy másik lehetőség is. A volt Latex-nál nem tudták azt a munkahely teremtési létszámot létrehozni a tulajdonosok, amit megígértek. Tudomása szerint ezért ott lesz egy kis „pénzmag”, mintegy 30 M Ft. Ebből egy szerény kis buszpályaudvart létre lehetne hozni, talán még „bartel-szakkör” keretében is, tehát megbeszélve az adóssal, hogy nem csinálná-e meg.
Aztán, hogy könnyítsen a város a Munkácsy és a Kossuth L. utca forgalmán, talán még a piacot is le lehetne vinni a TESCO-hoz. Ott vannak azok a volt gazdasági épületek, amelyekből első osztályú, csarnokos piacot lehetne létrehozni. Ezáltal a mostani piac területe felszabadulna, a helyén parkolókat lehetne kialakítani a belvárosban.
Felépítették a szép, új Főteret is, csak éppen használhatatlan, kár volt érte pénzt kiadni. A hivatali munkaidőn túl egyáltalán nincsen a téren ellenőrzés. Azon a szervízúton, ahova be se lehetne hajtani, állandóan bejárnak autóval. Ez szerinte abszurdum. Ha rendezvény van, úgy kell a gyerekeket elráncigálni a bejövő autók elől. Egyébként az is érthetetlen, hogy a szálloda parkolója miért ott bent van, miért nem teszik át a Csónak tömbbe és onnan akkor a másik oldalról lehetne megközelíteni, akár kártyás megoldással is. Továbbá, a környéken lakóknak is meg lehetne adni ezt a lehetőséget és akkor mentesülne a Fő tér a forgalom alól.
Benedek György a Munkácsy M. utcában lakik. Ők már akkor készítettek egy beadványt, amikor csak tervek voltak az akkori forgalmi rend megváltozatásáról. Már akkor is felhívták a figyelmet a veszélyekre, amelyek sajnos beigazolódtak. Akkor is kiemelték az egészségkárosító hatást, a zajszintről nem is beszélve. A zajszintet biztosan nem mérte a Munkácsy utcában még senki, de kár is lenne megmérni, mert úgyis átlép minden határt. Repedeznek a házaik falai – erre azt lehet mondani, hogy ez ő bajuk. De repedezik az utca is – ez már a város baja is, mert rövid idő alatt leamortizálódott az utca.
Szó esett arról, hogy forgalom az elmúlt években ötszörösére emelkedett, de elég, ha csak a háromszorosát veszi. Ő azt szokta mondani a diákjainak, hogy a szorzás nagyon erős dolog. Gondoljon ebbe bele mindenki, milyen, amikor valakinek egy foga fáj. És milyen, ha három fáj egyszerre? Lényegesen nagyobb ma terhelés, mint korábban volt.
Sajnos az utca fizikai kialakítása is a lehető legszerencsétlenebb, mert olyan, mint egy „sípláda”, különösen a Munkácsy M. utca Liszt Ferenc utcai szakasza. Ha bekerül az utcába egy hang, akkor az visszaverődik és ott marad. Ez egy hangszernek tökéletes állapot, de egy utcánál korántsem az. Még egy példa: ha ő a konyhájában az asztalnál ül és megáll egy busz az utcában, akkor a sofőr 2,5 méterre van tőle, tehát nyugodtan meg tudja kínálni egy kávéval.
Az égéstermékek hatását talán nem is kell ecsetelni. De nagyon káros még a porszennyeződés. Egész télen a forgalomból és az égéstermékekből rakódik le az utcában mindenhova a szennyeződés és kevereg egészen tél végéig. Érdemes lenne ilyenkor ezt is megmérni.
Könnyű másképp megítélni dolgokat. Úgy érzi, hogy nem a lakók tiszte, hogy ezekre a felvetésekre megoldást találjanak és ő bármilyen javaslatot „csípőből” meg tudna kontrázni. A lényeg az, hogy a körülmények egyáltalán nem jók, a forgalom zavarja a nyugalmukat és szeretnének más megoldást. Ha nem is ilyen nagy nyilvánosság előtt, ilyen fórumon ötletelve, de ő szívesen áll rendelkezésre, kivéve akkor, ha nem arról van szó, hogyan lehet lesöpörni a kezdeményezést.
Kiss Péter a terület önkormányzati képviselője. Amikor 6 évvel ezelőtt elkezdődött a Fő tér átépítése, ő akkor részt vett abban a munkában és már akkor jelezte a forgalmi terv készítőjének, hogy ez nem lesz jó, mert a buszokkal óriási probléma lesz. Akkor állásfoglalást kértek a Volántól, melynek az lett a vége, hogy meg kell oldani a közlekedést. Ennek az az eredménye, ami most is van: ha egy busz kifordul az utcából, akkor mindkét oldalon leáll a forgalom. Sajnos ennek az utcának a keresztmetszete olyan, hogy nem alkalmas a két irányú forgalomra. Ez éppen olyan, mintha a Gyöngyös utcát akarná valaki kétirányusítani. Ezt a problémát igenis meg kell oldani.
Azt még nem is említette senki, hogy reggelente, amikor a vidékről érkező gyerekek leszállnak a buszról, azon a gyalogátkelőn kénytelenek átmenni, ahol mindkét oldalon rohannak az autók. Ezzel nem foglalkozik senki. Meg azzal sem, hogy a tűzoltóautóknak is ott kell közlekedniük, és ez balesetveszélyes-e.
Délután 4 óra után, az Ausztriából érkező autók végigmennek a Pék utcán, lemennek az Országzászlóig és utána az a forgalmat is az ő utcájuknak kell „lenyelnie”.
Neki is az a véleménye, hogy ha a buszok miatt más megoldás valóban nincs, akkor tényleg a Kossuth Lajos utcát az Országzászlóig kellene egyirányusitani. Ezt mint bizottsági elnök és mint képviselő is mondja.
Huber László kiemeli, hogy Kiss Péter éppen a városfejlesztési bizottság elnöke, amely bizottság illetékes lesz a forgalmi rend véleményezését tekintve. A javaslatot figyelembe véve el kell mondani, hogy az egyirányusítás bevezetése a város másik részén fog problémát okozni, tehát körültekintően kell eljárni. Ezért is vontak be forgalmi szakértőt a terv készítésébe. Sajnos ez a tervező a mai napon Budapesten tartózkodik, így nem lehetett a közmeghallgatáson jelen. A képviselőknek nyilván módja lesz majd a lakosság véleményét figyelembe venni a forgalmi rend megváltozatásakor. A történelmi város keresztmetszete olyan, amilyen, ezen nem lehet változatni, mert ezt örököltük. Ő úgy érzi, hogy itt ma több jó ötlet is elhangzott, amelyeknek meg kell vizsgálni a megvalósíthatóságát. Sok embert érint a forgalmi rend, sokan közlekednek és nemcsak autóval, hanem kerékpárral is és utóbbiak is sokszor balesetveszélynek vannak kitéve.
Az autóbusz közlekedést tekintve elmondja, hogy a jövő évben jár le a Volánnal kötött koncessziós szerződés, így ezután több lehetősége lesz a városnak a változtatásra. Az, hogy a buszok ne a belvárosban parkoljanak, valóban jó ötlet, de az elkövetkezendő hetekben ezen nem lehet változtatni, talán jövőre igen.
Seper András a tűzoltóság szempontjából kezeli a felvetést. Elnézést kér a kollégái nevében is, ha a tűzoltó autó szirénája túl hangos, de ők csak így tudnak a káresethez kimenni. Tudja, hogy sokan befogják a fülüket, ha kivonul a tűzoltóautó, de nekik is le kell „győzni” a diszkózó autósokat. Egyébként a sziréna használata náluk jogszabályi előírás és a sofőrüket is védi. Természetesen, pld. egy éjjel 2 órai riasztásnál, ha személy nélküli tűzesethez mennek ki, akkor nem használnak szirénát a lakók nyugalma érdekében. Egyként ők a tűzoltóautóval mindig arra mennek, amerre tudnak: a legrövidebb és a leggyorsabb utat kell megtalálniuk.
A forgalmat tekintve az nekik is nagy gond, ha előttük fordul ki egy autóbusz. Sajnos a szűk utcákban ők is nagyon nehezen közlekednek, ezért többször esett áldozatul egy-egy közlekedési tábla a tűzoltó létrának.
Mivel további észrevétel a tárgyban nem hangzik el, Huber László lezárja a kérdés megtárgyalását. Minden jelenlévőnek megköszöni a közmeghallgatáson való részvételt, majd 18 órakor bezárja a mai közmeghallgatást.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Tóth László Huber László
jegyző polgármester
(A lakók beadványát lsd. a letölthető formátumban.)
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2011. június 16-án, 17 órai kezdettel, az Írottkő Szálló konferenciatermében megtartott közmeghallgatásról.
Jelen vannak a képviselő-testület részéről:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester, Gyarmati Kálmán, Kiss Péter, Rába László, Táncsics András képviselő.
Jelen vannak még:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeletetési osztályvezető, továbbá a jelenléti íven szereplő 25 fő.
A közmeghallgatás összehívása az SZMSZ 28. §-a előírása alapján történt, így meghívót kapott valamennyi osztályvezető, intézményvezető, kisebbségi önkormányzat elnöke és a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Meghívót kapott még a Vas Megyei Építész Kamara, a Vas Megyei Mérnöki Kamara, a megyei főépítész, a római katolikus, az evangélikus és a református egyház helyi képviselői is.
Huber László polgármester üdvözli a közmeghallgatáson megjelenteket. A közmeghallgatás két témában került meghirdetésre.
A közmeghallgatás tárgya:
1. Az új Az új köztemető terveinek bemutatása.
2- Tájékoztatás a Munkácsy Mihály utca forgalmi rendjének megváltozatására irányuló lakossági kezdeményezésről.
Huber László bemutatja a jelenlévőknek Lóránthné Karácsony Sárát, a Karácsony és társa Mérnöki Iroda Kft. tervezőjét, aki az új köztemető építészeti tervezője. Felkéri, hogy ismertesse a jelenlévőkkel a terv lényeges részeit. A tervlapok a helyiségben kifüggesztésre kerültek, az érdeklődők maketten is megtekinthetik az új temetőt.
Lóránthné Karácsony Sára elmondja, hogy az új köztemető tervezését megelőzte egy tanulmányterv, ami a helykijelölést meghatározta.
A tervezési munkájuk során folyamatosan egy különböző szakemberekből álló konzultációs csoporttal egyeztettek. De sok segítséget kaptak a főépítészi irodától és a városfejlesztési osztály munkatársaitól is.
Projektoron is bemutatja a hallgatóságnak a fontosabb elemeket. A tervezési terület a Helyi Építési Szabályzat szerint K-Z1 különleges övezetbe tartozik, temető létesítésének céljából. A temető területe jelenleg több különálló telket érint. A telkek tulajdonba kerülése és a telekalakítás folyamatban van.
Környezetalakítási koncepció, telepítés:
A tervezést megelőző tanulmányterv alapján történ a helyszín kiválasztása, az alapvető megközelítési és közlekedési irányok és kialakítandó épületek meghatározása.
A Nagy Tamás dűlő kijelölt része már ma is jól kapcsolódik a városhoz. A szabályozási terv az új tehermentesítő, elkerülő úttal a minden irányú jó megközelítést biztosítja.
A szabályozási terven temetőnek kijelölt területhez egy tartalékterület kapcsolódik, amely a későbbi bővítést lehetővé teszi.
A temető egyenletes 7%-os keleti lejtésű területéről jól látható a város, a nagytájban is jelentős tájképi elemmé válik a fás – ligetes domboldalon létesülő temető.
A végleges helyszínrajzi elrendezés:
Az OTÉK által előírt parkolók a telken kívüli területen létesítendő parkolóban biztosított.
A közel 7 Ha terület íves, trapéz alakú, északi és északnyugati oldalát a tervezett körút adja. Ennek egy része a jelenlegi, Cák felé vezető út kiszélesedett szakasza.. A keleti oldal egy lakóúttal, a déli kerítés a szomszédos szántófölddel, ami jelenleg a temető tartalékterülete, határos.
A mozgássérültek számára a bejárati épület előtt kialakuló téren biztosított a megállás. A temető területére a behajtás csak engedéllyel lehetséges. A kerékpárral közlekedők részére kerékpártároló az épület előtt kap helyet.
A Fogadó épület előtt kialakított parkosított tér, a gyalogos, személyi feltárást biztosítja. A főbejárat és a gazdasági bejáratok, így a közönségforgalom és a kiszolgáló jellegű forgalom elkülönített. Az üzemeltetési forgalom másrészt a gazdasági épület felől lehetséges.
A temetőt a környezetétől kerítés választja el. A temető területét előírás szerint 30 méter széles fásított védősáv veszi körül, ami a bővíthetőségre való tekintettel a déli telekhatáron megszakad. A kedvezőbb terület-felhasználás érdekében a védősáv területén a temető egészét kiszolgáló 3,5 méter széles, szerviz út, félreállási lehetőséggel, és egyéb épületek kaptak helyet.
Az egész temető területére kiterjedő belső közlekedési rendszer tárja fel a funkciókat és a temetkezési helyeket. A belső közlekedés kialakításánál figyelembe vettük a közönségforgalom, így a mozgássérült közlekedés, a hulladék-gyűjtés és egyéb kiszolgáló tevékenység, valamint a temetési szertartáshoz kapcsolódó közlekedés és feltárás igényeit. A felszíni- és csapadékvizek elvezetése a kertészeti elemekkel összehangolva történik.
A fogadó épületben helyet kapott funkciók, mint a kereskedelmi, porta, szolgálati lakás, temetkezési vállalkozóknak fenntartott irodák, iroda, kiszolgáló és vizes helyiségek a temető működéséhez és közönségforgalmához kapcsolódó igényeket elégítik ki.
A ravatalozó épülete a bejárattól nyugati irányban a terepemelkedést figyelembe véve a terület felső két-harmadában került elhelyezésre. Így a rálátás is biztosított, mindemellett a részben térfallal körbevett tér és a terepbe illesztett épület megfelelő meghittséget ad. A ravatalozóhoz kapcsolódó elliptikus alakú tér egyedi művészeti értékekkel való kialakítása, fontos szempont.
A temető működtetéséhez kapcsolódó kiszolgáló funkciók, mint fenntartás, és építés a gazdasági épületben és a hozzá tartozó gazdasági udvarban kaptak helyet.
A közös kegyeleti tér elhelyezkedése központi jellegű, és a használati igényeknek megfelelő a kialakítása, mind méreteit és funkcióit tekintve.
A szóró parcella a tervezési terület déli határán kapott helyet, mely később temető bővítésével az intimitását megőrizve központi helyzetbe kerül.
Az urnafalak elhatárolva a gazdasági funkcióktól a bejárattól keleti irányban tervezettek.
A tervezési feladat megoldásánál elsődleges szempont a harmonikus illeszkedés a terepviszonyok adta adottságokhoz. A különböző funkciójú épületek a természetes anyaghasználattal és az építészeti formavilágukkal egyedi, természet közeli megvalósulást eredményezhetnek. A temető egész területén parkosítás és kertészeti kialakítás javasolt, egységes karakter és anyaghasználat mellett. Mindemellett nagy hangsúlyt kaptak a könnyen fenntartható épületszerkezetek és egyéb kapcsolódó objektumok.
A megvalósulás ütemezése:
A terv megvalósulása a bemutatott ütemezési terv alapján két ütemben lehetséges.
A terület kialakításának ütemezése az engedélyezési tervben a következő:
– I. ütem: A fogadó épület külső homlokzati határoló szerkezetei és a fogadóépület környezete, valamint a keleti épületszárny iroda és szociális részeinek kialakítása a szolgálati lakás és temetkezési vállalkozó részére tervezett funkciók kivételével. A gazdasági épület és udvar teljes kialakítása. A ravatalozó kialakítása. A közös kegyeleti tér, és a terület észak-nyugati részén elhelyezkedő parcellák és a kapcsolódó közlekedési felületek kialakítása.
– II. ütem: A terület dél-keleti részén elhelyezkedő parcellák, szóró parcella, és a kapcsolódó közlekedési felületek kialakítása. A fogadó épületének a keleti épületszárny szolgálati lakás és temetkezési vállalkozó részére tervezett funkciók, illetve a nyugati épületszárny teljes kialakítása.
Szerkezeti kialakítás, anyaghasználat:
A temető egész területén egységes építészeti karakter megfogalmazása a cél. Az alkalmazott elemek és szerkezetek alkalmazkodnak a természetes adottságokhoz és a terepviszonyokhoz, és figyelembe veszik a helyi jellegzetességeket és anyagokat. Így a lejtős terephez való alkalmazkodás rézsűs támfalakat, sziklakert jellegűen megoldott vízelvezetéseket, és támfal jellegűen kialakított épületeket eredményezett. A természet közeli anyagok mint a terméskő, növényzet előtérbe helyezése, és helyi jellegzetes kőanyag használata fontos szerepet kapott.
A szobrászati elemek kialakításánál a kovácsoltvas jellegű szőlő motívum használata is utal a helyi hagyományokra.
Az alkalmazott homlokzati anyagok a terméskő falazatok, „szárazon rakott”, mélyfúgás egy oldalon vágott, illetve nem vágott változatban és a fehér vakolt felületek váltakozása. A terméskő a Kőszegi-hegységre jellemző kikristályosodott palakő zöldeskékes vagy kékesszürke változata, ami a helyben kedvelt régen bányászott cáki kővel hasonló. A kövezet lehet rusztikus (rakottkő) és vágott felületű, amennyiben a palakő vágottan nem szép vagy nem ellenálló (palaszerűen leválik) hasonló zöldeskékes vagy kékesszürke színű gránit is elképzelhető.
Az épületszerkezetek statikailag egyszerű egyszintes, kis fesztávú falas szerkezetek, sávalapozással, lapos extenzív zöldtetővel.
Az építményeknél terméskő és kiskockakő tér burkolatok, a fő közlekedési hálózaton akadálymentesen kialakított zöld, szerpentinit, zöldpala zúzalékkal készült aszfalt kerül kialakításra.
A tervezési területen elhelyezett épületek, objektumok:
A fogadó épület két részre tagolódik, egy körív mentén, a bejárati kapu két oldalán. A nyugati épületrészben 4 kívülről megközelíthető üzlet és egy belső pihenőpark kapott helyet. A keleti épületrészben egy szolgálati lakás, a temetkezési vállalkozók számára fenntartott iroda és bemutatóterem, a temető működtetéséhez kapcsolódó iroda, kiszolgáló és vizes helyiségek, porta, valamint egészségügyi-pihenő szoba tervezett.
Az épület előtti tér parkosított és részben térburkolattal ellátott, helyet ad a mozgássérült parkolási lehetőség biztosítására. A funkciók közönség forgalom felöli feltárása a térről, a kiszolgáló és gazdasági feltárás az épület temető felőli belső közlekedési vonalai mentén lehetséges, elhatárolva az egyéb funkcióktól. Az üzletek működése a temető üzemeltetésétől függetlenül történhet.
A gyalogos feltárás az áttört falrendszeren és főkapun keresztül a gépjárműves közlekedéstől elválasztva történik.
Az épület és az előtte kialakított falrendszer kapcsolatában megjelenik egyfajta kapu-motívum, melyet erősít a kapu szobrászati megfogalmazása. A lapos tetős épület vakolt hosszanti nyílásokkal tagolt homlokzata előtt egy áttört „szárazon rakott”, mélyfúgás, egy oldalon vágott terméskő falazat húzódik, melyben a kovácsoltvas jellegű kapu kap helyet. A kapun megjelenik jelképesen a pokol és a menny, a szőlőmotívum és anyaghasználatbeli eltérések segítségével. A kaput Veres Gábor szobrászművész tervezi.
Ez a kettős falrendszer a temető többi építményén is megjelenik. Ezzel és az anyaghasználattal lehetséges az egységes építészeti karakter hangsúlyozása.
A ravatalozó épülete a bejárattól nyugati irányban a terepemelkedést figyelembe véve a terület felső két-harmadában került elhelyezésre. Így a rálátás is biztosított, mindemellett a részben térfallal körbevett tér és a terepbe illesztett épület megfelelő meghittséget, és szélvédettséget ad. A ravatalozóhoz kapcsolódó elliptikus alakú tér egyedi művészeti értékekkel való kialakítása, fontos szempont. A forma választást a belső jelentések mellett a könnyebb terepbeilleszthetőség és a tér, illetve az épített területek helytakarékossága is indokolta.
A ravatalozó megközelítése két irányból történik egyrészt a szervizút, másrészt a főbejárat felől. Az akadálymentes megközelítés is innen lehetséges.
A ravatalozó épületében tervezett funkciók két részre bonthatók. A közönség funkciók a nyitott elliptikus térről közelíthetők meg, míg a kiszolgáló funkciók az épület és a rézsűs támfal közötti hátulsó részről feltárhatók. Így a két forgalom elválasztva történik, és nem zavarja egymást.
A fedett-zárt és fedett-nyitott ravatalozó tér, illetve a különterem összenyithatók, így az igények szerint bővíthetők. A hátsó oldalról megközelíthető kiszolgáló funkciók, mint a halott előkészítő, hűtő, öltöző és pihenő helyiségek mellett tervezett egy mozgássérültek számára is használható WC is. Ez nem csak a szertartáson résztvevőket, hanem a temető más részeiről is igénybe vehető. A hűtő elhelyezésénél figyelembe vettük, hogy 100 méteren belül lakóterület ne helyezkedjen el.
A hátsó bejáratnál kialakított előtető a halott szállítását és elhelyezését könnyíti meg.
Az ellipszis ülőfelületekkel tagolt tér illeszkedik a terepadottságokhoz. A tér peremén és a fák árnyékában elhelyezett ülőfelületek, a tájolás és az árnyékok meghitt, kellemes, és mégis fennkölt hangulatot idéznek.
Az alkalmazott elliptikus formák centrális dinamizmusa utal az ember és a világmindenség kapcsolatára, az egyházak centralizmusára és keresztény vonatkozásában az újjászületésre, megújulásra, valamint a kiteljesedésre. Az épületben megjelenő kapu motívum, a kettős falrendszer és a jelképes víz a túlvilágra való átkelést szimbolizálja.
A „kapu” szobrászati megfogalmazásánál megjelenhet a szőlő, mint helyi vonatkozású motívum, kovácsoltvas jellegű, jelképes formában.
Az épület mögött egy árnyas sziklakert jellegűen kialakított rézsűs terméskő fal és egy keskeny kertecske jelenik meg. A kettős áttört falrendszeren és a hátsó kerten keresztül visszafogott fényjáték jut a ravatalozótérbe.
A „szárazon rakott”, mélyfúgás, vágatlan terméskő falazat természetes hatást kelt. A borostyán és más visszafogott kertészeti elem alkalmazása mély, meghitt hangulatot hoz létre. A rétegvizek a falon keresztül kerülnek elvezetésre, így a falfelületen megjelenhet egyfajta visszafogott vízesés.
A koszorúk és virágok elhelyezése a ravatalozó nyitott terébe illesztett rácsos burkolati elemben lehetséges.
Az épület egésze nem épületszerű, egy támfalként jelenik meg a lejtőben. A zöldtető, zöldes vagy zöldeskékes bejárati üvegtető felületek elősegítik a tájba való belesimulást.
A temető működtetéséhez kapcsolódó kiszolgáló funkciók a gazdasági épületben és a hozzá tartozó gazdasági udvarban kaptak helyet. A temető egyéb funkciójától elhatárolva a 30 méteres védősávban helyezték el, így biztosítva a védősáv területének a megfelelő kihasználtságát.
A kerítés vonalában épült lapos zöldtetős épületben a temetőben dolgozók számára kialakított blokkban fekete- és fehér öltözőt, a kapcsolódó vizes helyiségekkel, teakonyhát, és pihenő-étkezőt helyeztek el. Az épületben helyet kapott még két műhely, illetve raktár, és egy két beállós fedett-nyitott gépkocsi tároló. Az épület mellett további gépkocsik elhelyezése lehetséges.
A gazdasági udvarban nyitott tárolókat, kőanyag tárolót, komposztálót, zöldhulladék-, és kommunális hulladéktárolót terveztek.
A gazdasági udvar megközelítése nyugati irányból egy gazdasági kapun keresztül lehetséges. Innen tárható fel az egész temető területe a szerviz utakon keresztül.
Az épület építészeti megfogalmazása alkalmazkodik a temető területén alkalmazott szerkezetekhez és anyagokhoz. A vakolt, terméskővel tagolt homlokzat illeszkedik az egységes karakterhez, és a környezethez.
A közös kegyeleti tér a temető bejárati részéhez közel, a terület középpontjában helyezkedik el. A több ellipszisből kialakuló teret egymásba futó terméskő falak határolják. A „szárazon rakott”, mélyfúgás, vágatlan terméskő falazat természetes hatást kelt. A falazaton megjelenő keresztet világosabb csiszolt felületű terméskő betét rajzolja ki. A terméskő falazat részben rézsűsen kialakítva alkalmazkodik a terepadottságokhoz. A borostyán és más visszafogott kertészeti elem alkalmazása mély, meghitt hangulatot hoz létre.
A gyertyák, mécsesek, és virágok elhelyezése a tér ellipsziseinek kapcsolatából adódó „karéjaiban” lehetséges. A gyertyák és mécsesek a tér formáját alkalmanként szép fénnyel emelnék ki.
A formák és az anyaghasználat környezetbe illeszkedő, természetes jellegű teret eredményeznek.
A szóró parcella a tervezési terület déli határán kapott helyet, mely később temető bővítésével az intimitását megőrizve központi helyzetbe kerül. A több ellipszisből kialakuló teret rézsűs terméskő fal határolja. A „szárazon rakott”, mélyfúgás, vágatlan terméskő falazat természetes hatást kelt, rézsűs kialakítása kihasználja a terepadottságokat. A borostyán alkalmazásával kialakított visszafogott rézsű a vízfüggöny felfogására is szolgál, hogy a felületén visszavezesse a vizet az ellipszisek központjában kialakuló zöldfelületre.
Ezen a zöldfelületen kerül elhelyezésre a hamvakat szóró üvegcső, amit kettős víz függöny vesz körül.
A tér átellenes részében a résztvevők helyezkedhetnek el. A természetes zölddel tagolt teret íves falazatokon kialakított ülő felületek határolják el a környező ligetes zöldterülettől.
A halotti hamvak egy üvegcsövön keresztül hullnak a szóró kút alatt elhelyezkedő, a hamvak végleges nyughelyéül szolgáló 10 m3-es tároló aknába.
A vízgépészeti rendszer -25 °C- ig fagyálló folyadékkal feltölthető, így az üzemelés télen is lehetséges.
A temetkezési helyek közül az urnafalakat a környező funkcióktól elhatárolva, zöldbe ágyazva tervezték kialakítani. Az íves falrendszer szakaszosan építhető és bővíthető, így az aktuális igényeknek megfelelően alakítható. Az urnafalak tervezésénél szempont volt a lehetőség szerinti humanizálás, és megosztás, elkerülve az ismétlődő formák nagy felületen történő kialakítását.
Az íves alacsony növényzet befogadására alkalmas, szakaszos terméskő falra merőlegesen helyeztük el az urnafalakat. Így kialakulhatnak intim öblök a megemlékezés nyugalmát megteremtve. A lefelé szélesedő, „szárazon rakott”, mélyfúgás, nem vágott terméskő falba illesztve kapnak helyet az urnafülkék, mint fehér „ablakok”.
A sírok egységes rendszer mentén alakulnak ki, figyelembe véve a terepadottságokat. A megközelítésük és a sírok melletti terek a funkciójuknak megfelelően méretezettek. A természetbe illeszkedő anyaghasználat, és az egységes rendszer egy harmonikus nyugalmat sugározó, meghitt környezetet eredményez. A parcellák területén elhelyezett fák árnyékot adnak és a zöldterületekkel, és átvezető utacskákkal megbontják a sírhelyek monotonitását. A sírhelyek megválasztásakor a talajvíz szintjének váltakozását is figyelembe vették.
A fejfák, sírkövek egymásnak háttal helyezkednek el soronként, közöttük a terep lejtését felvevő zöldsáv alakul ki. A sírokhoz vezető utak mentén egy 50-50 cm széles zöldsáv alakul ki.
Kialakításukra egységes szabályozás javasolt:
kettes sírhely: 210x190 cm, 4 oldalról 30- 30 cm járdarész.
egyes sírhely: 210x110 cm, 4 oldalról 30- 30 cm járdarész
A díszsírokat és kriptasírokat parkosított környezetbe egységes rendszer alapján tervezték elhelyezni. A természetbe illeszkedő anyaghasználat, és az egységes rendszer egy harmonikus nyugalmat sugározó, meghitt környezetet eredményez.
A díszsírok kialakítására két területet jelöltek ki. A ravatalozó melletti területen nagyobb díszsírhelyek, a kegyeleti tér mögött kisebb díszsírhelyek tervezettek. Ezek intimitását növényzettel oldják meg. Az oda vezető utak 2,50 m szélesre tervezettek.
A kriptákat az északi területen helyezték el. A helyeiket egy-egy fa jelöli. Kialakításukra egységes szabályozás javasolt:
Párkánymagasság: max. 3,0 m
Legmagasabb pontja az építménynek: 4,50 m
Maximális alapterület: 16 m2
A belső közlekedési hálózatról elmondja, hogy a temetői területet 3 méter széles szilárd útburkolatú úttal tárják fel, ami alkalmas a közönség - és a kiszolgáló forgalom levezetésére. Az utak mindkét szélén 2-2 méter széles gyepsáv tervezett a közműveknek és a fasoroknak fenntartva, illetve a pihenők és vízvevő helyek kialakítására. Bizonyos területeken az utak közösségi területekké szélesednek ki, árnyas sétányokat, pihenőhelyeket képezve. A ravatalozóhoz vezető főút besüllyesztése tervezett. Jellege meghatározandó kertészeti hangsúlyozással és az út mellett kialakított burkolati sávval és pihenőkkel.
Az úthálózat mentén elhelyezett hulladéktárolók és vízvételi helyek könnyen üríthetők, és harmonikusan illeszkednek a tervezett építészeti karakterhez és a környezethez. A vízvevőhelyek kialakításánál figyelembe vették, hogy 150 méteren belül mindenhonnan elérhető legyen egy vízvevő hely, illetve hulladék gyűjtő. A hulladékgyüjtőben két tároló fér el, a kommunális, illetve a zöldhulladék részére.
A tájékozódást segítő térkép a fogadó épületen megtekinthető és a jelzésekkel ellátott oszlopok a temető egész területén segítik az eligazodást.
A telek nagy részén hagyományos drótfonatkerítés kerül kialakításra, sövényszerűen ültetett változatos növényzettel. A főbejárati fronton eltérő kerítést építünk, pihenőkkel a közterület irányába. Ez a kerítés beton sávalappal, kő burkolatú lábazattal, és oszlopokkal, egyedi fém pálcás kerítéselemmel készül.
A főbejáraton fém szerkezetű felnyíló kapu tervezett, a gépjárművek, és egyedi fém pálcás kapu a gyalogos forgalom részére.
Összefoglalásként elmondja, hogy a temető egész területén egységes építészeti karakter megfogalmazása volt a cél. Az alkalmazott elemek és szerkezetek alkalmazkodnak a természetes adottságokhoz és a terepviszonyokhoz, és figyelembe veszik a helyi jellegzetességeket és anyagokat. Így a lejtős terephez való alkalmazkodás rézsűs támfalakat, sziklakert jellegűen megoldott vízelvezetéseket, és támfal jellegűen kialakított épületeket eredményezett. A természet közeli anyagok mint a terméskő, növényzet előtérbe helyezése, és helyi jellegzetes kőanyag használata fontos szerepet kaptak és látványképi elemként jelennek meg.
Kérdések és hozzászólások:
Szabó István kérdezi, hogy a talaj adottságai a temetőre milyen hatással lesznek majd? Nem mindegy, hogy feljön-e a talajvíz a koporsós temetéseknél. A környező mezőgazdasági kutakra lesz-e ennek hatása?
Lóránthné Karácsony Sára elmondja, hogy a tervezést természetesen a terület komoly megkutatása előzte meg. Szigorúan úgy alakították ki a parcellákat és az épületeket is, hogy ne kerüljön oda temetkezési hely, ahol talajvíz feljöhet. Ennek figyelembe vételével lettek kialakítva az urnasíros helyek és a különböző mélységű sírhelyek. A területnek ez egy adottsága volt és ehhez kellett igazítani a tervezést. Ha egyébként teljesen betelne a temető, az sem okozna gondot az egész terület vízháztartására.
A környező mezőgazdasági kutakra nem lesz a temetőnek hatása. Elkerülték, hogy ezeket a vizeket megmozgassák.
Harangozó Vilmos esperes-plébános kérdezi, hogy mennyire mélyített sírok lesznek kialakítva, mert jelenleg a rátemetés is szokásban van. Vagy az új temetőben csak egymás mellé lehet majd temetni?
Lóránthné Karácsony Sára elmondja, hogy a temetőnek lesz egy szigorú szabályzata és abban kell majd ezeket szabályozni. Ez szerinte méretektől függő, mert van ahol 1,80 m-es sírok lesznek, van ahol mélyebbek.
Kámán Zoltán kérdezi, hogy ásott kút lesz-e a temetőben, mert az üzemeltetőnek nem mindegy, hogy milyen költséggel üzemelteti a temetőt?
Lóránthné Karácsony Sára elmondja, hogy megnézték a fúrt kutak lehetőségét is és az az eredmény jött ki, hogy a vezetékes víz még mindig a legolcsóbb lesz, ezért ennél maradtak. A területen rendkívül bonyolult lett volna kutat fúrni.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a köztemetőről szóló napirend tárgyalását. Jelzi, hogy a kiállított makett és a tervlapok néhány napig még itt maradnak, ebben a helyiségben ahol meg lehet őket tekinteni.
Ezután rátér a közmeghallgatás második tárgyára.
Megkéri Rimányi Krisztinát, hogy ismertesse a Munkácsy utcai lakók kérését.
Rimányi Krisztina elmondja, hogy május elején érkezett az a levél a polgármesteri hivatalba, amelyben a Munkácsy M. utcai lakók a 2005-ben, a Fő tér átépítésekor kialakított forgalmi rend megváltozatását kérik, a Munkácsy és a Kossuth utca kétirányúsításának a megszüntetésével. A lakók szerint ezekben az utcákban ötszörösére emelkedett a forgalom, elviselhetetlen a zaj, magas a levegőben lévő káros anyag tartalom, szabálytalan és ésszerűtlen a közlekedési rend. A lakók két lehetőséget látnak a megoldásra. Az egyik az lenne, ha vissza lenne állítva a korábbi forgalmi rend, pontosabban a Munkácsy és a Kossuth utcák és a Várkör északi irányú egyirányúsítása a Fekete kerttől az Országzászlóig. Ehhez csupán azt az egy dolgot kellene megoldani szerintük – a Volánnal együttműködve –, hogy a Liszt F. utca déli oldalán két parkolót fel kellene áldozni egy buszmegálló hely számára. Ebben az esetben a buszok a Munkácsy M utcából érkezhetnének a buszpályaudvarra, és a lehető legrövidebb úton, a Kórház utca irányába elhagyhatnák a várost. A másik megoldás az lenne, ha a buszok a jelenlegi útvonalon érkeznének a buszpályaudvarra, de a Liszt F. utca kereszteződésétől a Kossuth utca észak felé, a Munkácsy utca pedig dél felé lenne egyirányúsítva. Ehhez viszont a Gesztenyés étterem előtti ferde parkolót meg kellene szüntetni és a közlekedést azon a területen egy szervizútra kell terelni. (A beadvány terjes terjedelmében a jegyzőkönyvhöz csatolva.)
A beadvány megérkezése után azonnal felvették a kapcsolatot egy forgalmi rend tervezővel, ugyanis 2005-ben is hatósági engedély alapján lett a jelenlegi forgalmi rend kialakítva, így ennek a megváltozatása is csak a hatóság engedélyével lehetséges. A tervkészítés folyamatában természetesen figyelembe fogják venni az itt elmondott véleményeket is. A terv elkészültét követően, azt a képviselő-testület fogja véleményezni és ha elfogadja, akkor be fogják nyújtani az engedélyező hatósághoz.
A tervezett forgalmi rend változások nemcsak ezeket az utcákat érintik, hanem valamennyit, ezért a forgalmi rend változatást összességében kell vizsgálni. Ennek ismeretében fogja a képviselő-testület a döntését meghozni.
Kérdések és hozzászólások:
Halász György kérdezi, hogy amennyiben a Munkácsy és a Kossuth utcák egyirányusítva lesznek, akkor vajon a városon átvezető forgalom merre lesz elterelve?
Ezzel egyidejűleg szerinte a Rákóczi utcát is „rendbe kéne” tenni, annak az egyirányú forgalmát meg kellene fordítani. Ha megfordítanák a behajtást, és a Chernel utcától indulna az egyirányusítás, akkor lényegesen kevesebb autó jönne be a Fő térre, mert célirányosan közlekednének az autók. Most keresztül vágtatnak a Fő téren, gyakran egészen jó kis autóversenyek vannak a szobor körül. Ezen kívül, szerinte a parkolási díjat is fel lehetne itt emelni ennek érdekében.
Kérdés, hogy a Kossuth L. utcában az autóbusz forgalmat hogyan lehet majd rendezni, mivel az új autóbusz pályaudvar létesítéséről egyelőre le kell tenni. A jelenlegi helyzet adott és ehhez kell igazítani a dolgokat.
Varjasi Antalnak az a meglátása, hogy a Munkácsy és a Kossuth L. utca forgalmától nem szabad elvonatkoztatni a Liszt F. utcát sem, ugyanis ez a három utca egy egységet képez és ezt megbontani nem lehet. Ezzel kapcsolatban neki is javaslata. Jelenleg a Liszt F. utca „buszpályaudvarként” van nyilvántartva, jóllehet a régi kollégák ezt 1-2 busz megállására tervezték. Jelenleg a forgalom ennek ötszöröse. Három sorosan állnak a buszok, ott van a helyszínen a „barkács-szakkör” is, ugyanis ott, az utcán javítják a buszokat. Szerinte, ami Magyarországon ma létezik jogszabály, kivétel nélkül, mindegyiket sérti ez a katasztrofális állapot. Folyik az olaj, a kanyarban hárman állnak egymás mellett, több busz egymás mellett parkol és hasonlók. Ha reggel a szülők iskolába viszik a gyerekeket, akkor a rendőrök azoknak mindig szólnak, de ezzel az állapottal senki sem foglalkozik. Mivel elvetették a város kérelmét a buszpályaudvar kialakítására vonatkozóan, azt kellene elérni, hogy csak az induló és érkező buszok jöjjenek fel a Liszt F. utcába, tehát akik utasokat hoznak-visznek. Ez könnyebbséget jelentene mindhárom utcának. A többi busznak pedig ki kellene alakítani parkolót valahol, pld. a MÉH telep mellett, vagy bárhol. Ezt a területet csak le kellene gyalulni és esetleg bernsteini kővel lehetne megszórni. De van egy másik lehetőség is. A volt Latex-nál nem tudták azt a munkahely teremtési létszámot létrehozni a tulajdonosok, amit megígértek. Tudomása szerint ezért ott lesz egy kis „pénzmag”, mintegy 30 M Ft. Ebből egy szerény kis buszpályaudvart létre lehetne hozni, talán még „bartel-szakkör” keretében is, tehát megbeszélve az adóssal, hogy nem csinálná-e meg.
Aztán, hogy könnyítsen a város a Munkácsy és a Kossuth L. utca forgalmán, talán még a piacot is le lehetne vinni a TESCO-hoz. Ott vannak azok a volt gazdasági épületek, amelyekből első osztályú, csarnokos piacot lehetne létrehozni. Ezáltal a mostani piac területe felszabadulna, a helyén parkolókat lehetne kialakítani a belvárosban.
Felépítették a szép, új Főteret is, csak éppen használhatatlan, kár volt érte pénzt kiadni. A hivatali munkaidőn túl egyáltalán nincsen a téren ellenőrzés. Azon a szervízúton, ahova be se lehetne hajtani, állandóan bejárnak autóval. Ez szerinte abszurdum. Ha rendezvény van, úgy kell a gyerekeket elráncigálni a bejövő autók elől. Egyébként az is érthetetlen, hogy a szálloda parkolója miért ott bent van, miért nem teszik át a Csónak tömbbe és onnan akkor a másik oldalról lehetne megközelíteni, akár kártyás megoldással is. Továbbá, a környéken lakóknak is meg lehetne adni ezt a lehetőséget és akkor mentesülne a Fő tér a forgalom alól.
Benedek György a Munkácsy M. utcában lakik. Ők már akkor készítettek egy beadványt, amikor csak tervek voltak az akkori forgalmi rend megváltozatásáról. Már akkor is felhívták a figyelmet a veszélyekre, amelyek sajnos beigazolódtak. Akkor is kiemelték az egészségkárosító hatást, a zajszintről nem is beszélve. A zajszintet biztosan nem mérte a Munkácsy utcában még senki, de kár is lenne megmérni, mert úgyis átlép minden határt. Repedeznek a házaik falai – erre azt lehet mondani, hogy ez ő bajuk. De repedezik az utca is – ez már a város baja is, mert rövid idő alatt leamortizálódott az utca.
Szó esett arról, hogy forgalom az elmúlt években ötszörösére emelkedett, de elég, ha csak a háromszorosát veszi. Ő azt szokta mondani a diákjainak, hogy a szorzás nagyon erős dolog. Gondoljon ebbe bele mindenki, milyen, amikor valakinek egy foga fáj. És milyen, ha három fáj egyszerre? Lényegesen nagyobb ma terhelés, mint korábban volt.
Sajnos az utca fizikai kialakítása is a lehető legszerencsétlenebb, mert olyan, mint egy „sípláda”, különösen a Munkácsy M. utca Liszt Ferenc utcai szakasza. Ha bekerül az utcába egy hang, akkor az visszaverődik és ott marad. Ez egy hangszernek tökéletes állapot, de egy utcánál korántsem az. Még egy példa: ha ő a konyhájában az asztalnál ül és megáll egy busz az utcában, akkor a sofőr 2,5 méterre van tőle, tehát nyugodtan meg tudja kínálni egy kávéval.
Az égéstermékek hatását talán nem is kell ecsetelni. De nagyon káros még a porszennyeződés. Egész télen a forgalomból és az égéstermékekből rakódik le az utcában mindenhova a szennyeződés és kevereg egészen tél végéig. Érdemes lenne ilyenkor ezt is megmérni.
Könnyű másképp megítélni dolgokat. Úgy érzi, hogy nem a lakók tiszte, hogy ezekre a felvetésekre megoldást találjanak és ő bármilyen javaslatot „csípőből” meg tudna kontrázni. A lényeg az, hogy a körülmények egyáltalán nem jók, a forgalom zavarja a nyugalmukat és szeretnének más megoldást. Ha nem is ilyen nagy nyilvánosság előtt, ilyen fórumon ötletelve, de ő szívesen áll rendelkezésre, kivéve akkor, ha nem arról van szó, hogyan lehet lesöpörni a kezdeményezést.
Kiss Péter a terület önkormányzati képviselője. Amikor 6 évvel ezelőtt elkezdődött a Fő tér átépítése, ő akkor részt vett abban a munkában és már akkor jelezte a forgalmi terv készítőjének, hogy ez nem lesz jó, mert a buszokkal óriási probléma lesz. Akkor állásfoglalást kértek a Volántól, melynek az lett a vége, hogy meg kell oldani a közlekedést. Ennek az az eredménye, ami most is van: ha egy busz kifordul az utcából, akkor mindkét oldalon leáll a forgalom. Sajnos ennek az utcának a keresztmetszete olyan, hogy nem alkalmas a két irányú forgalomra. Ez éppen olyan, mintha a Gyöngyös utcát akarná valaki kétirányusítani. Ezt a problémát igenis meg kell oldani.
Azt még nem is említette senki, hogy reggelente, amikor a vidékről érkező gyerekek leszállnak a buszról, azon a gyalogátkelőn kénytelenek átmenni, ahol mindkét oldalon rohannak az autók. Ezzel nem foglalkozik senki. Meg azzal sem, hogy a tűzoltóautóknak is ott kell közlekedniük, és ez balesetveszélyes-e.
Délután 4 óra után, az Ausztriából érkező autók végigmennek a Pék utcán, lemennek az Országzászlóig és utána az a forgalmat is az ő utcájuknak kell „lenyelnie”.
Neki is az a véleménye, hogy ha a buszok miatt más megoldás valóban nincs, akkor tényleg a Kossuth Lajos utcát az Országzászlóig kellene egyirányusitani. Ezt mint bizottsági elnök és mint képviselő is mondja.
Huber László kiemeli, hogy Kiss Péter éppen a városfejlesztési bizottság elnöke, amely bizottság illetékes lesz a forgalmi rend véleményezését tekintve. A javaslatot figyelembe véve el kell mondani, hogy az egyirányusítás bevezetése a város másik részén fog problémát okozni, tehát körültekintően kell eljárni. Ezért is vontak be forgalmi szakértőt a terv készítésébe. Sajnos ez a tervező a mai napon Budapesten tartózkodik, így nem lehetett a közmeghallgatáson jelen. A képviselőknek nyilván módja lesz majd a lakosság véleményét figyelembe venni a forgalmi rend megváltozatásakor. A történelmi város keresztmetszete olyan, amilyen, ezen nem lehet változatni, mert ezt örököltük. Ő úgy érzi, hogy itt ma több jó ötlet is elhangzott, amelyeknek meg kell vizsgálni a megvalósíthatóságát. Sok embert érint a forgalmi rend, sokan közlekednek és nemcsak autóval, hanem kerékpárral is és utóbbiak is sokszor balesetveszélynek vannak kitéve.
Az autóbusz közlekedést tekintve elmondja, hogy a jövő évben jár le a Volánnal kötött koncessziós szerződés, így ezután több lehetősége lesz a városnak a változtatásra. Az, hogy a buszok ne a belvárosban parkoljanak, valóban jó ötlet, de az elkövetkezendő hetekben ezen nem lehet változtatni, talán jövőre igen.
Seper András a tűzoltóság szempontjából kezeli a felvetést. Elnézést kér a kollégái nevében is, ha a tűzoltó autó szirénája túl hangos, de ők csak így tudnak a káresethez kimenni. Tudja, hogy sokan befogják a fülüket, ha kivonul a tűzoltóautó, de nekik is le kell „győzni” a diszkózó autósokat. Egyébként a sziréna használata náluk jogszabályi előírás és a sofőrüket is védi. Természetesen, pld. egy éjjel 2 órai riasztásnál, ha személy nélküli tűzesethez mennek ki, akkor nem használnak szirénát a lakók nyugalma érdekében. Egyként ők a tűzoltóautóval mindig arra mennek, amerre tudnak: a legrövidebb és a leggyorsabb utat kell megtalálniuk.
A forgalmat tekintve az nekik is nagy gond, ha előttük fordul ki egy autóbusz. Sajnos a szűk utcákban ők is nagyon nehezen közlekednek, ezért többször esett áldozatul egy-egy közlekedési tábla a tűzoltó létrának.
Mivel további észrevétel a tárgyban nem hangzik el, Huber László lezárja a kérdés megtárgyalását. Minden jelenlévőnek megköszöni a közmeghallgatáson való részvételt, majd 18 órakor bezárja a mai közmeghallgatást.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Tóth László Huber László
jegyző polgármester
(A lakók beadványát lsd. a letölthető formátumban.)
