| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Képviselő-testületi ülések
2024. November 28., Csütörtök, 09:00
Jegyzőkönyv: 2014. December 18., Csütörtök, 17:00 óra, Jurisich-vár lovagterme: közmeghallgatás
|
665-21/2014. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2014. december 18-án, 17 órai kezdettel, a Jurisics-vár lovagtermében megtartott közmeghallgatásról.
Jelen vannak a képviselő-testület részéről:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Kapy Ferenc, Kiss Péter, Kiss Zoltán, Plechl Tibor, Rába Kálmán, Sas Norbert, Terplán Zoltán és Tóth Gábor képviselő képviselő (10 fő).
Jelen vannak még:
Dr. Nagy Edina aljegyző, dr. Tóth László szervezési és humánpolitikai osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető, Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, dr. Bokányi Péter az Európa-Ház Egyesület elnöke, továbbá Pócza Zoltán a művelődési központ és Révész József a városi múzeum igazgatója.
A közmeghallgatáson fentieken kívül a jelenléti íven szereplő érdeklődő állampolgárok vettek részt.
A közmeghallgatás tárgya:
Tájékoztató
a „Kreatív város – fenntartható vidék”
új regionális fejlesztési stratégia (KRAFT)
Kőszeg példáján bemutatva c. projekt aktuális állásáról és az önkormányzatot érintő
várható fejlesztéseiről.
A közmeghallgatás összehívása az SZMSZ 28. §-a előírása alapján történt, így meghívót kapott valamennyi osztályvezető, intézményvezető és a nemzetiségi önkormányzatok elnökei.
Huber László polgármester üdvözli a közmeghallgatáson megjelenteket. Tájékoztatást ad arról, hogy már hosszú évek óta mindig a költségvetési koncepció összeállításakor tartott a képviselő-testület közmeghallgatást és azon ismertették a lakossággal a következő évre vonatkozó elképzeléséket. Mivel az idén nem kötelező a költségvetési koncepció készítése, úgy gondolták, hogy közmeghallgatás keretében mutatják be a „Kreatív város – fenntartható vidék” új regionális fejlesztési stratégia – ismertebb nevén KRAFT – Kőszeg példáján bemutatva c. projekt aktuális állását és az önkormányzatot érintő várható fejlesztéseket.
Külön üdvözli dr. Bokányi Pétert, aki az Európa-Ház Egyesület elnöke és egyúttal a KRAFT projekt kommunikációs vezetője is. Egyúttal kimenti Prof. Dr. Miszlivetz Ferenc igazgató urat is, akinek sajnos el kellett utaznia a héten Kőszegről, jóllehet az egész elképzelés az ő szellemi terméke és joggal büszke rá. Dr. Bokányi Péter közvetlen munkakapcsolatban van a professzor úrral, így természetesen ő is hiteles információkkal tud szolgálni a lakosság számára.
Ezután dr. Bokányi Péter tájékoztatást ad a projekt aktuális állásáról. Ezzel vállalt kötelezettségüknek tesznek eleget, hiszen kezdettől fogva úgy gondolták, hogy fő partnereiket folyamatosan tájékoztatják a projekt előre haladásáról. Az ISES Alapítvány első számú partnere az önkormányzat és az külön öröm és köszönet a számukra, hogy most ez közmeghallgatás keretében történhet meg.
Sokan vannak, akik kezdettől fogva ismerik ezt az elképzelést. Az eredeti gondolat egy módszertani jellegű tanulmány volt: a „városfejlesztési stratégia”. amelyet Miszlivetz professzor úr és az ISES Alapítvány dolgozott ki. Ennek következő fázisa már az az elméleti egység, amely azt próbálja ki, hogy ennek a módszertannak van-e létjogosultsága. Erre figyelt fel Magyarország Kormánya és megadta a lehetőséget arra, hogy beindulhat – immár Kőszeg város példáján. Számos olyan szerencsés település van az országban, ahol figyelemre méltó épített örökséggel rendelkeznek, továbbá jól működő intézményekkel és civil szervezetekkel. A programnak az az alapgondolata, hogy ezeket az adottságokat ötvözni kell és ezzel a város tetszhalott épületei és a tevékeny szervezetei új lehetőséget kapnak. Ennek példáján más városokba is lehetne a programot adaptálni, ezért is érkezett már megkeresés Salgótarján vagy Székesfehérvár részéről is.
A kormánydöntést követően – kora tavasszal – megindult az a tervezési folyamat, amiben aztán többen is részt vettek. Ezek voltak az un. KRAFT fórumok, ahol összegyűjtötték a javaslatokat és ahol segítséget kaptak a civil szervezetek és az intézmények új lehetőségeire nézve. Már megnevezték azokat az épületeket is, amelyekre számítanak a program megvalósulása során. Mindezt összefoglalták egy kiadványban, amely „Kreatív-város – fenntartható vidék” címmel jelent meg és amely még ma is elérhető. Ezt a javaslatcsomagot követte a szeptemberre elkészült megvalósíthatósági tanulmány, amelynek a zárása a napokban fejeződik be. Ebben már a különböző programjavaslatok konkrétan végig vannak gondolva és az is, hogyan lehet ezek megvalósulásához forrásokat keresni és találni. A KRAFT kapcsán a legnagyobb félelem az, hogy hogyan lehet a megújuló épületek fenntarthatóságát biztosítani. Mert ha ez nem valósul meg, akkor az egész program életképtelennek fog bizonyulni. A megvalósíthatósági tanulmány az összes szaktárcán már gyakorlatilag átment és ha elfogadják, akkor elkezdődhet a program mélységi megvalósítása. A következő fázisban aztán visszakapják az anyagot a tanulmány készítői, hogy a részletesebb megfogalmazás miatt, hogy már konkrét pályázatokhoz lehessen hozzárendelni kész anyagokat.
Ezzel párhuzamosan megindult a szükséges épületek megvásárlása az MNV Zrt. részéről, továbbá megkezdődtek a meg nem kívánt épületek használatáról a tárgyalások.
Az épületek sorában első a Bencés székház, amely a Pannonhalmi Főapátság tulajdonában van. A KRAFT magja a Felsőfokú Interdiszciplináris Tanulmányok Központja elnevezésű szervezet, melynek célja, hogy különféle tanulmányterületeket hozzon Kőszegre és ehhez szolgálna szálláshelyül mind a hallgatók, mind a munkatársak számára. A projekt a székház felújítását célozza meg, a hasznosítás konzorcium keretében történne meg. A Pannonhalmi Főapátsággal a tárgyalások hamarosan véget érnek és a tulajdonos bérbe fogja adni az épületet, továbbá engedi hasznosítását is.
Időközben az MNV Zrt. más ingatlan vásárlást is lebonyolított: teljesen az állam tulajdonába került a Művészetek Háza néven ismert épület. Ez a felsőoktatási centrumnak – ami a tervek szerint az Európa-Házban lesz majd – lenne a „bejárata és kapuja”, tehát itt intéznék majd a központi működést.
A Bálház megvásárlása már szintén megtörtént, a hasznosítására szintén konzorciumot fognak létre hozni. A Bálház mindig is a város emblematikus épülete volt, mindig is kulturális célokat szolgált. Úgy gondolják, hogy a jövőben ezt a funkcióját az épületnek meg kell tartani. A működtetése is konzorcium keretében lesz megoldva.
A Chernel u. 10. alatti épület – a Festetich palota – szintén megvásárlás alatt van. Itt három lakás található, kettő bérlővel már sikerült megegyezni, ők már kiköltöztek. Egy bérlő időközben elhunyt, de a hagyatéki eljárás során az örökösökkel is bizonyára megegyezés születhet.
Az épületek tekintetében folyamatban vannak a falkutatásra és a régészeti kutatásra vonatkozó felkérések. A Chernel u. 10. és a Művészetek Háza tekintetében engedélyes kiviteli terv készült. Ahol szükséges, a közbeszerzési eljárások elő vannak készítve.
Rendeződött a kőszegi zsinagóga sorsa is: a megvásárlása megtörtént és az életveszélyesből sikerült olyan állapotba hozni, hogy elvégezhető lett az állagmegóvás. A teljes rendbehozatalához nyilván további forrásokra lesz szükség.
Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a KRAFT „zászlóshajója”: a Felsőfokú Interdiszciplináris Tanulmányok Központja szervezésében a Nemzeti Kiválósági Ösztöndíj Program keretében 30 ösztöndíjas (akadémikusok, professzorok) dolgozott Kőszegen és az volt a feladatuk, hogy vagy a város, vagy az ISES Alapítvány által szervezett oktatás számára hasznosítható javaslatokat tegyenek. Büszkén tudja bemutatni azt a kiadványt, amely a különböző tudományterületekről érkezett ösztöndíjasok kutatása alapján készült.
Ennek nyomán az ISES szervezésében könyvbemutatóra került sor a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében. A Reframing Europe’s Future című kötetet prof. Miszlivetz Ferenc és Jody Jensen szerkesztette. Az eseményt Navracsics Tibor, Magyarország EU biztosa nyitotta meg. A bemutatót kerekasztal beszélgetés követte, ahol több akadémikus is támogatásáról biztosította a programot.
Összességében: a program megvalósítását tekintve pihenésről szó sem lehet, folyamatosan dolgozni kell, hiszen a megvalósíthatósági tanulmány után új fázis indulhat melynek célja, hogy a különböző források Kőszeg városába kerüljenek.
Huber László az önkormányzat, főleg a lakosság szempontjából közelíti meg az elképzeléseket. Kiemeli, hogy a KRAFT nem az önkormányzat projektje – de ahogy elhangzott – a város az alapítvány egyik legfontosabb partnere. Mind a városvezetés, mind a lakosság is bízik abban, hogy az elképzelések megvalósulása egyfajta előbbre lépést, kiugrást jelenthet a város számára.
Az Európa-Ház Egyesület és az ISES Alapítvány 20 éve van jelen a városban. 2005-ben kötött az alapítvány és az önkormányzat egy megállapodást, amely szerint 25 éven keresztül az alapítvány ingyenesen használhatja a Chernel u. 14. alatti épületet. Az alapítvány azóta norvég pályázat segítségével felújította. A társadalomtudományok, a nemzetközi kapcsolatok és az Európa tanulmányok képzés után beindult a második képzés is: a kulturális örökség menedzsment és a fenntartható fejlődés.
Ez a Corvinus egyetemmel közösen valósul meg, így az önkormányzat a Jurisics tér 7. alatti un. Sgrafittós házat az egyetem használatába adta. A Corvinus egyetem után a jövőben ezt az épületet is várhatóan az ISES Alapítvány fogja használni.
2012-ben jelent meg a professzor úr könyve, majd a kőszegiek is jól emlékezhetnek rá, hogy a Tranzit Fesztivál keretében a miniszterelnök úr több napon keresztül Kőszegen tartózkodott és ekkor ismerkedett meg a professzor úr elképzelésével, amelyhez nagyon támogatólag és pozitívan állt hozzá. Ő is úgy vélte, hogy ez az elképzelés a város fontos kitörési pontja lehet.
Később már kormány határozatok is megjelentek e témában, elsőként az 1011/2014. (I. 17.) számú. Ismerteti ennek szövegét, majd a később készült, erre vonatkozó hatásvizsgálatból is idéz. Ebből is látszik, hogy nem csak az egyetemi képzés fejlesztéséről van szó, hanem sok egyéb, olyan járulékos fejlesztés is van benne, ami az itt élők és az ide látogató turisták érdekét is szolgálja.
A 1314/2014. kormányhatározat később már azt rendelte el, hogy be kell emelni a költségvetésbe a nulladik fázisra vonatkozó 1,5 milliárd Ft-ot.
Az önkormányzat ebből 147 M Ft-ot kapott, amelyből meg kell oldani a Zwinger használhatóságát, az Európa-Ház további korszerűsítését, valamint a Chernel utca teljes útburkolat felújítását, a csapadékvíz és a szennyvíz csatorna korszerűsítését, annak érdekében, hogy semmi se károsítsa a műemlék épületeket. A képviselő-testület ezt a megállapodást jóváhagyta, majd az ISES Alapítvánnyal kötött külön megállapodást is. A képviselő-testület többször foglalkozott a KRAFT projekt egyes elemeivel, ismerteti a vonatkozó hozott határozatokat.
Ezután ismerteti a programban szereplő, városfejlesztést érintő elképzeléseket.
Már ez a képviselő-testület döntött a Bálházról, olyan értelemben, hogy a TOP CLLD pályázat forrásaira számít a felújítása, a fenntartása tekintetében. Az elképzelések szerint civil szervezetek, vállalkozások összefogása után helyi közösségi térként működhet.
A Gyöngyös revitalizációs sem ismeretlen a kőszegiek számára, mert a „Gyöngyszemünk a Gyöngyösünk” című régi elképzelés aktualizálásáról van szó. Ez tulajdonképpen semmiképpen nem vitatható: a város északi-déli zöld tengelyének a megújulásáról és a programot érintő, a keleti oldalon lévő épületek (MÁV, Dr. Nagy László EGYMI) megközelítéséhez szükséges utcák felújításáról, gyalogos ösvények, kerékpárutak kialakításáról van szó. Ehhez kapcsolódna egy új híd megépítése is. A programban ez 2,4 milliárd Ft-tal szerepel.
A KRAFT projekt és a város számára is nagyon fontos lenne a városmajor rehabilitációja. Jelenleg a piac és a tűzoltóság kényszerűségből van együtt, ami a hétköznapokban nagyon nehézkes. Elég csak a piaci napokra gondolni. Ez tovább már tarthatatlan. A piac is már nagyon elavult és komoly parkolóhely hiánnyal küzd a város. Az elképzelések szerint a városmajorban – a szomszédos ingatlan megvásárlásával – egy korszerű piac és vásárcsarnok lenne kialakítva, parkolóházzal és az emeleten még lakásoknak is lenne hely. Ezzel párhuzamosan a tűzoltóság kiköltözne a Liszt F. u. 30. alá, ami már évekkel ezelőtt részlegesen már meg is kezdődött. Ez a komoly városfejlesztési elképzelés 1,3 milliárd Ft-ra van tervezve.
A város közigazgatási területén lévő Abért tó a projekt egyik fontos fejlesztési területe. Az önkormányzat már kora tavasszal kinyilvánította, hogy szeretné tulajdonba kapni, novemberben ezt megerősítette. Már amikor a két tó elkészült, akkor a főépítész egy tervet készített a hasznosításra. Lenne lehetőség sportpályák, játszóterek, a madarak megfigyeléséhez kilátó kialakítására, továbbá természetesen kiszolgáló helyiségek, esetleg kemping építésére is. Ez a terület mintegy 1,2 milliárd Ft-tal szerepel a programban.
Fontos lenne a belvárosban az un. Kőszegi Agóra Örökség Központ létrejötte. Ez a volt Balog iskola épületében koncentrálná a jelenleg több helyen lévő kiállítóhelyeket, múzeumokat – természetesen az „Arany Egyszarvú” kivételével.
Vannak még elképzelések a turisztikai információs központ, közösségi tér stb. kialakításáról is.
Ezek az elképzelések természetesen még nincsenek jóváhagyva, de ha ezekből minél több megvalósul, akkor az csakis Kőszeg város lakossága és az önkormányzat érdekét szolgálja.
Kérdések és hozzászólások:
Alasz László a Bálházzal kapcsolatos elképzelésekre tér vissza. Az épület maga a közelmúltban – az udvar kivételével – fel lett újítva. Régen működött benne vendéglátóhely, mozi és „borharapó” is. A további sorsa konkrétan mi lesz? Kérdezi még, hogy a Festetich-ház (Chernel u. 10.) hasznosításáról mik az elképzelések?
Dr. Bokányi Péter elmondja, hogy a Bálház földszintjén jelenleg is kialakított vendéglátóegység van, ezért az az elképzelés, hogy az a jövőben is úgy működjön úgy, ahogy egykor. Moziként és kulturális térként számolnak az épület többi részével.
A Chernel u. 10-ben professzori lakásokat és kutatóhelyiségeket alakítanának ki. Ez szervesen kapcsolódnak a Bencés székházhoz.
Kappel Gyula a Gyöngyös revitalizációra hívja fel a figyelmet, nehogy úgy járjon megint Kőszeg, mint ahogy a felújított Fő térrel: budapestiek tervezték – kőszegieknek, ezért sok kritikát kaptak a város lakóitól. Ő néhány évvel ezelőtt ott volt az Írottkő Hotelben, amikor a terv eredeti tervezője, bemutatta ezt az elképzelést. Az a hölgy kőszegi származású ugyan, de már régen nem lakott Kőszegen. Ő úgy tervezte a kerékpárutat, hogy az teljes egészében a Gyöngyös medrébe vezetett egészen a Csónakázó tótól végig.
Ez a hölgy 2012-ben biztosan nem volt itt, amikor egy Ausztriában lezúdult eső után 2,5 óra alatt megtelt a Gyöngyös medre. Ő a Felső körúton lakik és saját maga tapasztalta: néhány méteren múlt, hogy nem öntött ki. Ezt figyelembe fogják venni? Egyáltalán, hogyan gondolták, hogy a város csapadékát a Gyöngyösbe vezetik bele? Ő már az Abért tó kialakításakor is sérelmezte, hogy a meder kotrást nem végezték el. A bicikliutat azért nem tudják kivinni a Felső körútra, mert a védett fasor miatt ott el sem férne, meg ennek persze még a pénzhiány is oka volt.
Ő most hallott először a KRAFT projektről és hogy ettől a turizmus fellendülése is várható. De mekkora létszámú tudományos emberre lehet számítani, akik Kőszegre jönnek majd? És terveznek-e olyant, hogy ezek a kutatók mivel töltik majd el a szabadidejüket, este 5 óra után itt a városban? Nem fognak-e majd elmenni Bükre, Sárvárra vagy Locsmándra, mert nem találnak szórakozást maguknak?
Dr. Bokányi Péter elmondja, hogy a kutatók, professzorok számáról ő most nem tud konkrét számot mondani. Az viszont tény, hogy a Veszprémi Pannon Egyetem ugyanúgy kiemelt partnere az alapítványnak, mint az önkormányzat. Az egyetem 2015. szeptemberétől be fogja indítani a képzését Kőszegen, itt telephelyet is létesített. Kutatólaborokat, intézeteket tervez. Ő úgy érzi, hogy reálisan számoltak, amikor a program során a szükséges épületeket számba vették. Az említett kiadvány tartalmaz Kappel úr másik feltett kérdésre is választ. Ő biztos abban, hogy értelmesen el tudják majd tölteni itt a szabad idejüket. Abban is biztos, hogy e téren a város is profitál belőle.
Huber László hozzáfűzi, hogy még nem említették ma a Veszprémi Pannon Egyetem, az ISES Alapítvány, az önkormányzat, az Európa-Ház Egyesület közötti, 4 oldalú megállapodást, amely alapot adott az együttműködésre.
Kappel úr felvetései jogosak, de a Gyöngyös revitalizáció ügyében is voltak már egyeztetések. A régi tervben valóban úgy szerepelt a kerékpárút, ahogy elmondta, de az a cél, hogy minél életszerűbb legyen az eredmény. Szeretnék, ha a Malomárok is revitalizálva lenne és a patakmeder is a természetes állapotába kerülne vissza.
Alasz László szerint szép minden, ami elhangzott, de ha valami újonnan elkészül, akkor azt működtetni is kell. Nem elég mindig csak újat alkotni, fenn is kell tartani. Ilyen a kőszegi uszoda is. Amikor megépült végre, akkor mindenki örömmel fogadta, nemrég meg már valós veszély volt, hogy be kell zárni, annyira nincs rá pénz.
Ugyanez a helyzet a Szultán kilátó ösvényével is. Olyan állapotban van már, hogy szinte életveszélyes.
A meglévő utak karbantartására is többet kellene áldozni. Irigykedve olvasta a tegnapi Vas Népében, hogy Sárváron ez évben 50 utcát újítottak fel. Kőszegen még 5-öt sem. Ne vegye senki rossznéven, de ami megvan, arra is legyen odafigyelve.
A parkolók fizetősek, beszedik a parkolási díjat, de maguk a parkolóhelyek gondozatlanok, elhanyagoltak.
Huber László szerint teljesen jogosak a felvetések, de pénz hiányában Kőszegen csak kátyúzásra lehet gondolni. 2009-ben volt legutóbb olyan pályázat, ami útfelújításra vonatkozott, akkor a Velemi út lett rendbe téve. Azóta nem volt ilyen pályázat. Az utakon a kimosódások viszont nagyon gyakoriak. A végleges megoldás nagyon sokba kerülne és a város sajnos nagyon kevés saját erővel rendelkezik. Sárváron, meg a többi vasi városban is lényegesen több az adóbevétel. Talán sopánkodásnak tűnik, de a város nem tud kitörni ebből a megöröklött helyzetből. Ezért is bízik abban, hogy ha a KRAFT megvalósul, akkor annak a hozadéka az adóbevételeken is látszani fog és akkor másra is fog jutni, pld. az utak felújítására is.
Básthy Béla is jogosnak érzi a felvetéseket. Ő a KRAFT előnyét főleg abban látja, hogy a régi, leromlott és funkciónélküli épületek felújítása előtérbe kerülhet. Ezek élettel való megtöltése nagyon fontos. A Gyöngyös revitalizáció is fontos, de ahhoz el is kell valahogyan jutni: ezért van szükség az utcák, a hidak felújítására.
Huber László tájékozatja még a jelenlévőket, hogy készül a város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és az Operatív Programtól is szeretnének több mindenre forrást nyerni: az autóbusz pályaudvar áthelyezésére, a közlekedés fejlesztésére vonatkozóan is vannak elképzelések.
Mátyás Edvárd felveti a magánkézben lévő, életveszélyes állapotban lévő épületeket. Mit lehet ezekkel tenni?
Huber László szerint rengeteg ilyen van, pld. az Ady Endre utcában is alá van dúcolva egy ház. Az önkormányzat nem tud ezzel mit kezdeni, esetleg felhívja az állagmegóvásra a tulajdonos figyelmét. Ha életveszélyessé válik egy épület, akkor a jegyzőnek van hatásköre: elrendelheti az épület kiürítését stb.
Kappel Gyula felveti a Királyvölgy állapotát. Régen majálisok voltak ott, most teljesen lepusztult, könyörögni kell, hogy évente kétszer kaszálják le. Ha a volt vendéglő épülete nem terméskőből lenne, már régen összedőlt volna. Van-e a városnak ezzel valami terve? Tudomása szerint bizonyos feltételekkel adta el a város ezt a területet.
A Temető utca állapota katasztrofális. Nem lehetne kitiltani a városból az erdészet teherautóit? 40 tonnás autókkal jönnek le 60 km/órás sebességgel a városba. Ezeket az utakat nem erre tervezték, mert az 1970-es években még 13 tonnás teherautók voltak csak. A Temető utca fel lett újítva, aztán meg a csatorna miatt újra felbontották. Az erdészetnek viszont van elég pénze.
Sajnálatos a Fő tér felújítása is. A Jézus Szíve templom előtti félkör alapú lépcsőn –ahol a Szentháromság szobor áll – a fúgák már teljesen kikoptak. Ezért oda befolyik a víz, majd teljesen száraz időben is látni, hogy folydogál kifelé. Ez a talapzat hamarosan szét fog fagyni és szét fog esni. Kérdés, hogy van-e erre még garancia?
Huber László tudomása szerint a királyvögyi ingatlant nem feltétellel adta el a város. Korábban a vevő a volt vendéglőt és a környékét vette meg, de szerette volna a körülötte lévő területet is, aminek rendezési tervi akadálya volt. Most ez már elhárult, ezért remélhetőleg a vevő meg fogja valósítani az elképzeléseit.
Az erdőgazdaság kitiltása a kőszegi utakról sajnos nehezen elképzelhető, mert nekik nincs más alternatívájuk. Ő többször tárgyalt velük arról, hogy mekkora gondot okoznak az utaknak. Arra nyitottak, hogy ha lesz pályázat, akkor az önerőt vállalni fogják. A szerpentinút legutóbbi javítását is – ami több millió Ft volt – ők finanszírozták.
A Fő tér felújítás garanciája sajnos már 2011-ben lejárt. Így ha hibák fordulnak elő, azt az önkormányzatnak kell orvosolnia. Ha kisebb dolgokról van szó, azt a városüzemeltető kft.-től rendelik meg, ha nagyobb összeget igényel, azt külön kell elkülöníteni. Amit Kappel úr elmondott, az elég nagy baj, meg fogják vizsgálni.
Somogyi Györgyné szerint az elhangzottakból az derült ki, hogy a KRAFT projekt már megkapta az első, 1,5 milliárd Ft-os keretet. Az nem világos számára, hogy ha a megvalósíthatósági tanulmány elkészül, akkor ennek egy része lesz EU-s forrásokból megvalósítva, vagy kormányzati pénzeszközből is?
Arról még bizonyára korai érdeklődni, hogy a konzorciumi és a partnerségi elképzelések hogyan fognak alakulni.
Véleménye szerint nagyon jó ötlet volt ez a közmeghallgatás és kéri, hogy a jövőben is folyamatosan legyen hasonló csatorna a lakosság felé. Hatalmasak az ötletek, az elképzelések és minden szinten fontos lenne – akár írásos, akár ilyen közmeghallgatás formájában – hogy a kőszegiek folyamatosan értesüljenek a program alakulásáról.
Kérdezi még, hogy a várban a civil terem kialakítása milyen stádiumban van? A volt turistaszálló tetőtere még nincs beépítve. Mi az az időpont, amire ez befejeződik?
Dr. Bokányi Péter elmondja, hogy a program teljes egészében uniós forrásból fog megvalósulni. Azt érezték maguk is, hogy a program kapcsán növelni kell a városban a kommunikációt, nehogy a polgárok a városban terjedő kósza hírekből tájékozódjanak, hanem hiteles forrásból. Felidézi Miszlivetz professzor úr szavait, aki az egyik fórumon kiemelte: a KRAFT program megvalósulásához kéri minden kőszeginek a támogatását.
Huber László tisztázza, hogy a vár turisztikai célú felújítása lényegében befejeződött. Március közepéig le kell zárni a projektet. A volt turistaszálló (szolgáltatóház) tetőterének beépítése ebbe nem fért bele. Ezért megpróbálnak majd ehhez külön támogatást szerezni. A felújított vár használatba adása megtörtént, de az ünnepélyes átadás 2015. I. negyedévében várható.
Horváth György ezzel kapcsolatban megjegyzi: akkor majd remélhetőleg eltávolítják azokat a közlekedési táblákat is, amelyek a felújítás miatt kerültek ki.
Rimányi Krisztina projektmenedzser szerint a vár műszaki átadása lezárult, a táblákat a kivitelezőnek már le kellett volna szednie, de utána fog nézni.
Végül további észrevétel nem hangzik el, így Huber László zárszavában kiemeli: bízik benne, hogy a programból minél több elképzelés megvalósul, ehhez az önkormányzat meg fog tenni minden magától telhetőt. Megköszöni a jelenlévőknek az aktív közreműködést, majd mindenkinek békés ünnepeket kívánva, 18.30 perckor bezárja a képviselő-testület mai közmeghallgatását.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Nagy Edina Huber László
aljegyző polgármester
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2014. december 18-án, 17 órai kezdettel, a Jurisics-vár lovagtermében megtartott közmeghallgatásról.
Jelen vannak a képviselő-testület részéről:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Kapy Ferenc, Kiss Péter, Kiss Zoltán, Plechl Tibor, Rába Kálmán, Sas Norbert, Terplán Zoltán és Tóth Gábor képviselő képviselő (10 fő).
Jelen vannak még:
Dr. Nagy Edina aljegyző, dr. Tóth László szervezési és humánpolitikai osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető, Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, dr. Bokányi Péter az Európa-Ház Egyesület elnöke, továbbá Pócza Zoltán a művelődési központ és Révész József a városi múzeum igazgatója.
A közmeghallgatáson fentieken kívül a jelenléti íven szereplő érdeklődő állampolgárok vettek részt.
A közmeghallgatás tárgya:
Tájékoztató
a „Kreatív város – fenntartható vidék”
új regionális fejlesztési stratégia (KRAFT)
Kőszeg példáján bemutatva c. projekt aktuális állásáról és az önkormányzatot érintő
várható fejlesztéseiről.
A közmeghallgatás összehívása az SZMSZ 28. §-a előírása alapján történt, így meghívót kapott valamennyi osztályvezető, intézményvezető és a nemzetiségi önkormányzatok elnökei.
Huber László polgármester üdvözli a közmeghallgatáson megjelenteket. Tájékoztatást ad arról, hogy már hosszú évek óta mindig a költségvetési koncepció összeállításakor tartott a képviselő-testület közmeghallgatást és azon ismertették a lakossággal a következő évre vonatkozó elképzeléséket. Mivel az idén nem kötelező a költségvetési koncepció készítése, úgy gondolták, hogy közmeghallgatás keretében mutatják be a „Kreatív város – fenntartható vidék” új regionális fejlesztési stratégia – ismertebb nevén KRAFT – Kőszeg példáján bemutatva c. projekt aktuális állását és az önkormányzatot érintő várható fejlesztéseket.
Külön üdvözli dr. Bokányi Pétert, aki az Európa-Ház Egyesület elnöke és egyúttal a KRAFT projekt kommunikációs vezetője is. Egyúttal kimenti Prof. Dr. Miszlivetz Ferenc igazgató urat is, akinek sajnos el kellett utaznia a héten Kőszegről, jóllehet az egész elképzelés az ő szellemi terméke és joggal büszke rá. Dr. Bokányi Péter közvetlen munkakapcsolatban van a professzor úrral, így természetesen ő is hiteles információkkal tud szolgálni a lakosság számára.
Ezután dr. Bokányi Péter tájékoztatást ad a projekt aktuális állásáról. Ezzel vállalt kötelezettségüknek tesznek eleget, hiszen kezdettől fogva úgy gondolták, hogy fő partnereiket folyamatosan tájékoztatják a projekt előre haladásáról. Az ISES Alapítvány első számú partnere az önkormányzat és az külön öröm és köszönet a számukra, hogy most ez közmeghallgatás keretében történhet meg.
Sokan vannak, akik kezdettől fogva ismerik ezt az elképzelést. Az eredeti gondolat egy módszertani jellegű tanulmány volt: a „városfejlesztési stratégia”. amelyet Miszlivetz professzor úr és az ISES Alapítvány dolgozott ki. Ennek következő fázisa már az az elméleti egység, amely azt próbálja ki, hogy ennek a módszertannak van-e létjogosultsága. Erre figyelt fel Magyarország Kormánya és megadta a lehetőséget arra, hogy beindulhat – immár Kőszeg város példáján. Számos olyan szerencsés település van az országban, ahol figyelemre méltó épített örökséggel rendelkeznek, továbbá jól működő intézményekkel és civil szervezetekkel. A programnak az az alapgondolata, hogy ezeket az adottságokat ötvözni kell és ezzel a város tetszhalott épületei és a tevékeny szervezetei új lehetőséget kapnak. Ennek példáján más városokba is lehetne a programot adaptálni, ezért is érkezett már megkeresés Salgótarján vagy Székesfehérvár részéről is.
A kormánydöntést követően – kora tavasszal – megindult az a tervezési folyamat, amiben aztán többen is részt vettek. Ezek voltak az un. KRAFT fórumok, ahol összegyűjtötték a javaslatokat és ahol segítséget kaptak a civil szervezetek és az intézmények új lehetőségeire nézve. Már megnevezték azokat az épületeket is, amelyekre számítanak a program megvalósulása során. Mindezt összefoglalták egy kiadványban, amely „Kreatív-város – fenntartható vidék” címmel jelent meg és amely még ma is elérhető. Ezt a javaslatcsomagot követte a szeptemberre elkészült megvalósíthatósági tanulmány, amelynek a zárása a napokban fejeződik be. Ebben már a különböző programjavaslatok konkrétan végig vannak gondolva és az is, hogyan lehet ezek megvalósulásához forrásokat keresni és találni. A KRAFT kapcsán a legnagyobb félelem az, hogy hogyan lehet a megújuló épületek fenntarthatóságát biztosítani. Mert ha ez nem valósul meg, akkor az egész program életképtelennek fog bizonyulni. A megvalósíthatósági tanulmány az összes szaktárcán már gyakorlatilag átment és ha elfogadják, akkor elkezdődhet a program mélységi megvalósítása. A következő fázisban aztán visszakapják az anyagot a tanulmány készítői, hogy a részletesebb megfogalmazás miatt, hogy már konkrét pályázatokhoz lehessen hozzárendelni kész anyagokat.
Ezzel párhuzamosan megindult a szükséges épületek megvásárlása az MNV Zrt. részéről, továbbá megkezdődtek a meg nem kívánt épületek használatáról a tárgyalások.
Az épületek sorában első a Bencés székház, amely a Pannonhalmi Főapátság tulajdonában van. A KRAFT magja a Felsőfokú Interdiszciplináris Tanulmányok Központja elnevezésű szervezet, melynek célja, hogy különféle tanulmányterületeket hozzon Kőszegre és ehhez szolgálna szálláshelyül mind a hallgatók, mind a munkatársak számára. A projekt a székház felújítását célozza meg, a hasznosítás konzorcium keretében történne meg. A Pannonhalmi Főapátsággal a tárgyalások hamarosan véget érnek és a tulajdonos bérbe fogja adni az épületet, továbbá engedi hasznosítását is.
Időközben az MNV Zrt. más ingatlan vásárlást is lebonyolított: teljesen az állam tulajdonába került a Művészetek Háza néven ismert épület. Ez a felsőoktatási centrumnak – ami a tervek szerint az Európa-Házban lesz majd – lenne a „bejárata és kapuja”, tehát itt intéznék majd a központi működést.
A Bálház megvásárlása már szintén megtörtént, a hasznosítására szintén konzorciumot fognak létre hozni. A Bálház mindig is a város emblematikus épülete volt, mindig is kulturális célokat szolgált. Úgy gondolják, hogy a jövőben ezt a funkcióját az épületnek meg kell tartani. A működtetése is konzorcium keretében lesz megoldva.
A Chernel u. 10. alatti épület – a Festetich palota – szintén megvásárlás alatt van. Itt három lakás található, kettő bérlővel már sikerült megegyezni, ők már kiköltöztek. Egy bérlő időközben elhunyt, de a hagyatéki eljárás során az örökösökkel is bizonyára megegyezés születhet.
Az épületek tekintetében folyamatban vannak a falkutatásra és a régészeti kutatásra vonatkozó felkérések. A Chernel u. 10. és a Művészetek Háza tekintetében engedélyes kiviteli terv készült. Ahol szükséges, a közbeszerzési eljárások elő vannak készítve.
Rendeződött a kőszegi zsinagóga sorsa is: a megvásárlása megtörtént és az életveszélyesből sikerült olyan állapotba hozni, hogy elvégezhető lett az állagmegóvás. A teljes rendbehozatalához nyilván további forrásokra lesz szükség.
Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a KRAFT „zászlóshajója”: a Felsőfokú Interdiszciplináris Tanulmányok Központja szervezésében a Nemzeti Kiválósági Ösztöndíj Program keretében 30 ösztöndíjas (akadémikusok, professzorok) dolgozott Kőszegen és az volt a feladatuk, hogy vagy a város, vagy az ISES Alapítvány által szervezett oktatás számára hasznosítható javaslatokat tegyenek. Büszkén tudja bemutatni azt a kiadványt, amely a különböző tudományterületekről érkezett ösztöndíjasok kutatása alapján készült.
Ennek nyomán az ISES szervezésében könyvbemutatóra került sor a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében. A Reframing Europe’s Future című kötetet prof. Miszlivetz Ferenc és Jody Jensen szerkesztette. Az eseményt Navracsics Tibor, Magyarország EU biztosa nyitotta meg. A bemutatót kerekasztal beszélgetés követte, ahol több akadémikus is támogatásáról biztosította a programot.
Összességében: a program megvalósítását tekintve pihenésről szó sem lehet, folyamatosan dolgozni kell, hiszen a megvalósíthatósági tanulmány után új fázis indulhat melynek célja, hogy a különböző források Kőszeg városába kerüljenek.
Huber László az önkormányzat, főleg a lakosság szempontjából közelíti meg az elképzeléseket. Kiemeli, hogy a KRAFT nem az önkormányzat projektje – de ahogy elhangzott – a város az alapítvány egyik legfontosabb partnere. Mind a városvezetés, mind a lakosság is bízik abban, hogy az elképzelések megvalósulása egyfajta előbbre lépést, kiugrást jelenthet a város számára.
Az Európa-Ház Egyesület és az ISES Alapítvány 20 éve van jelen a városban. 2005-ben kötött az alapítvány és az önkormányzat egy megállapodást, amely szerint 25 éven keresztül az alapítvány ingyenesen használhatja a Chernel u. 14. alatti épületet. Az alapítvány azóta norvég pályázat segítségével felújította. A társadalomtudományok, a nemzetközi kapcsolatok és az Európa tanulmányok képzés után beindult a második képzés is: a kulturális örökség menedzsment és a fenntartható fejlődés.
Ez a Corvinus egyetemmel közösen valósul meg, így az önkormányzat a Jurisics tér 7. alatti un. Sgrafittós házat az egyetem használatába adta. A Corvinus egyetem után a jövőben ezt az épületet is várhatóan az ISES Alapítvány fogja használni.
2012-ben jelent meg a professzor úr könyve, majd a kőszegiek is jól emlékezhetnek rá, hogy a Tranzit Fesztivál keretében a miniszterelnök úr több napon keresztül Kőszegen tartózkodott és ekkor ismerkedett meg a professzor úr elképzelésével, amelyhez nagyon támogatólag és pozitívan állt hozzá. Ő is úgy vélte, hogy ez az elképzelés a város fontos kitörési pontja lehet.
Később már kormány határozatok is megjelentek e témában, elsőként az 1011/2014. (I. 17.) számú. Ismerteti ennek szövegét, majd a később készült, erre vonatkozó hatásvizsgálatból is idéz. Ebből is látszik, hogy nem csak az egyetemi képzés fejlesztéséről van szó, hanem sok egyéb, olyan járulékos fejlesztés is van benne, ami az itt élők és az ide látogató turisták érdekét is szolgálja.
A 1314/2014. kormányhatározat később már azt rendelte el, hogy be kell emelni a költségvetésbe a nulladik fázisra vonatkozó 1,5 milliárd Ft-ot.
Az önkormányzat ebből 147 M Ft-ot kapott, amelyből meg kell oldani a Zwinger használhatóságát, az Európa-Ház további korszerűsítését, valamint a Chernel utca teljes útburkolat felújítását, a csapadékvíz és a szennyvíz csatorna korszerűsítését, annak érdekében, hogy semmi se károsítsa a műemlék épületeket. A képviselő-testület ezt a megállapodást jóváhagyta, majd az ISES Alapítvánnyal kötött külön megállapodást is. A képviselő-testület többször foglalkozott a KRAFT projekt egyes elemeivel, ismerteti a vonatkozó hozott határozatokat.
Ezután ismerteti a programban szereplő, városfejlesztést érintő elképzeléseket.
Már ez a képviselő-testület döntött a Bálházról, olyan értelemben, hogy a TOP CLLD pályázat forrásaira számít a felújítása, a fenntartása tekintetében. Az elképzelések szerint civil szervezetek, vállalkozások összefogása után helyi közösségi térként működhet.
A Gyöngyös revitalizációs sem ismeretlen a kőszegiek számára, mert a „Gyöngyszemünk a Gyöngyösünk” című régi elképzelés aktualizálásáról van szó. Ez tulajdonképpen semmiképpen nem vitatható: a város északi-déli zöld tengelyének a megújulásáról és a programot érintő, a keleti oldalon lévő épületek (MÁV, Dr. Nagy László EGYMI) megközelítéséhez szükséges utcák felújításáról, gyalogos ösvények, kerékpárutak kialakításáról van szó. Ehhez kapcsolódna egy új híd megépítése is. A programban ez 2,4 milliárd Ft-tal szerepel.
A KRAFT projekt és a város számára is nagyon fontos lenne a városmajor rehabilitációja. Jelenleg a piac és a tűzoltóság kényszerűségből van együtt, ami a hétköznapokban nagyon nehézkes. Elég csak a piaci napokra gondolni. Ez tovább már tarthatatlan. A piac is már nagyon elavult és komoly parkolóhely hiánnyal küzd a város. Az elképzelések szerint a városmajorban – a szomszédos ingatlan megvásárlásával – egy korszerű piac és vásárcsarnok lenne kialakítva, parkolóházzal és az emeleten még lakásoknak is lenne hely. Ezzel párhuzamosan a tűzoltóság kiköltözne a Liszt F. u. 30. alá, ami már évekkel ezelőtt részlegesen már meg is kezdődött. Ez a komoly városfejlesztési elképzelés 1,3 milliárd Ft-ra van tervezve.
A város közigazgatási területén lévő Abért tó a projekt egyik fontos fejlesztési területe. Az önkormányzat már kora tavasszal kinyilvánította, hogy szeretné tulajdonba kapni, novemberben ezt megerősítette. Már amikor a két tó elkészült, akkor a főépítész egy tervet készített a hasznosításra. Lenne lehetőség sportpályák, játszóterek, a madarak megfigyeléséhez kilátó kialakítására, továbbá természetesen kiszolgáló helyiségek, esetleg kemping építésére is. Ez a terület mintegy 1,2 milliárd Ft-tal szerepel a programban.
Fontos lenne a belvárosban az un. Kőszegi Agóra Örökség Központ létrejötte. Ez a volt Balog iskola épületében koncentrálná a jelenleg több helyen lévő kiállítóhelyeket, múzeumokat – természetesen az „Arany Egyszarvú” kivételével.
Vannak még elképzelések a turisztikai információs központ, közösségi tér stb. kialakításáról is.
Ezek az elképzelések természetesen még nincsenek jóváhagyva, de ha ezekből minél több megvalósul, akkor az csakis Kőszeg város lakossága és az önkormányzat érdekét szolgálja.
Kérdések és hozzászólások:
Alasz László a Bálházzal kapcsolatos elképzelésekre tér vissza. Az épület maga a közelmúltban – az udvar kivételével – fel lett újítva. Régen működött benne vendéglátóhely, mozi és „borharapó” is. A további sorsa konkrétan mi lesz? Kérdezi még, hogy a Festetich-ház (Chernel u. 10.) hasznosításáról mik az elképzelések?
Dr. Bokányi Péter elmondja, hogy a Bálház földszintjén jelenleg is kialakított vendéglátóegység van, ezért az az elképzelés, hogy az a jövőben is úgy működjön úgy, ahogy egykor. Moziként és kulturális térként számolnak az épület többi részével.
A Chernel u. 10-ben professzori lakásokat és kutatóhelyiségeket alakítanának ki. Ez szervesen kapcsolódnak a Bencés székházhoz.
Kappel Gyula a Gyöngyös revitalizációra hívja fel a figyelmet, nehogy úgy járjon megint Kőszeg, mint ahogy a felújított Fő térrel: budapestiek tervezték – kőszegieknek, ezért sok kritikát kaptak a város lakóitól. Ő néhány évvel ezelőtt ott volt az Írottkő Hotelben, amikor a terv eredeti tervezője, bemutatta ezt az elképzelést. Az a hölgy kőszegi származású ugyan, de már régen nem lakott Kőszegen. Ő úgy tervezte a kerékpárutat, hogy az teljes egészében a Gyöngyös medrébe vezetett egészen a Csónakázó tótól végig.
Ez a hölgy 2012-ben biztosan nem volt itt, amikor egy Ausztriában lezúdult eső után 2,5 óra alatt megtelt a Gyöngyös medre. Ő a Felső körúton lakik és saját maga tapasztalta: néhány méteren múlt, hogy nem öntött ki. Ezt figyelembe fogják venni? Egyáltalán, hogyan gondolták, hogy a város csapadékát a Gyöngyösbe vezetik bele? Ő már az Abért tó kialakításakor is sérelmezte, hogy a meder kotrást nem végezték el. A bicikliutat azért nem tudják kivinni a Felső körútra, mert a védett fasor miatt ott el sem férne, meg ennek persze még a pénzhiány is oka volt.
Ő most hallott először a KRAFT projektről és hogy ettől a turizmus fellendülése is várható. De mekkora létszámú tudományos emberre lehet számítani, akik Kőszegre jönnek majd? És terveznek-e olyant, hogy ezek a kutatók mivel töltik majd el a szabadidejüket, este 5 óra után itt a városban? Nem fognak-e majd elmenni Bükre, Sárvárra vagy Locsmándra, mert nem találnak szórakozást maguknak?
Dr. Bokányi Péter elmondja, hogy a kutatók, professzorok számáról ő most nem tud konkrét számot mondani. Az viszont tény, hogy a Veszprémi Pannon Egyetem ugyanúgy kiemelt partnere az alapítványnak, mint az önkormányzat. Az egyetem 2015. szeptemberétől be fogja indítani a képzését Kőszegen, itt telephelyet is létesített. Kutatólaborokat, intézeteket tervez. Ő úgy érzi, hogy reálisan számoltak, amikor a program során a szükséges épületeket számba vették. Az említett kiadvány tartalmaz Kappel úr másik feltett kérdésre is választ. Ő biztos abban, hogy értelmesen el tudják majd tölteni itt a szabad idejüket. Abban is biztos, hogy e téren a város is profitál belőle.
Huber László hozzáfűzi, hogy még nem említették ma a Veszprémi Pannon Egyetem, az ISES Alapítvány, az önkormányzat, az Európa-Ház Egyesület közötti, 4 oldalú megállapodást, amely alapot adott az együttműködésre.
Kappel úr felvetései jogosak, de a Gyöngyös revitalizáció ügyében is voltak már egyeztetések. A régi tervben valóban úgy szerepelt a kerékpárút, ahogy elmondta, de az a cél, hogy minél életszerűbb legyen az eredmény. Szeretnék, ha a Malomárok is revitalizálva lenne és a patakmeder is a természetes állapotába kerülne vissza.
Alasz László szerint szép minden, ami elhangzott, de ha valami újonnan elkészül, akkor azt működtetni is kell. Nem elég mindig csak újat alkotni, fenn is kell tartani. Ilyen a kőszegi uszoda is. Amikor megépült végre, akkor mindenki örömmel fogadta, nemrég meg már valós veszély volt, hogy be kell zárni, annyira nincs rá pénz.
Ugyanez a helyzet a Szultán kilátó ösvényével is. Olyan állapotban van már, hogy szinte életveszélyes.
A meglévő utak karbantartására is többet kellene áldozni. Irigykedve olvasta a tegnapi Vas Népében, hogy Sárváron ez évben 50 utcát újítottak fel. Kőszegen még 5-öt sem. Ne vegye senki rossznéven, de ami megvan, arra is legyen odafigyelve.
A parkolók fizetősek, beszedik a parkolási díjat, de maguk a parkolóhelyek gondozatlanok, elhanyagoltak.
Huber László szerint teljesen jogosak a felvetések, de pénz hiányában Kőszegen csak kátyúzásra lehet gondolni. 2009-ben volt legutóbb olyan pályázat, ami útfelújításra vonatkozott, akkor a Velemi út lett rendbe téve. Azóta nem volt ilyen pályázat. Az utakon a kimosódások viszont nagyon gyakoriak. A végleges megoldás nagyon sokba kerülne és a város sajnos nagyon kevés saját erővel rendelkezik. Sárváron, meg a többi vasi városban is lényegesen több az adóbevétel. Talán sopánkodásnak tűnik, de a város nem tud kitörni ebből a megöröklött helyzetből. Ezért is bízik abban, hogy ha a KRAFT megvalósul, akkor annak a hozadéka az adóbevételeken is látszani fog és akkor másra is fog jutni, pld. az utak felújítására is.
Básthy Béla is jogosnak érzi a felvetéseket. Ő a KRAFT előnyét főleg abban látja, hogy a régi, leromlott és funkciónélküli épületek felújítása előtérbe kerülhet. Ezek élettel való megtöltése nagyon fontos. A Gyöngyös revitalizáció is fontos, de ahhoz el is kell valahogyan jutni: ezért van szükség az utcák, a hidak felújítására.
Huber László tájékozatja még a jelenlévőket, hogy készül a város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és az Operatív Programtól is szeretnének több mindenre forrást nyerni: az autóbusz pályaudvar áthelyezésére, a közlekedés fejlesztésére vonatkozóan is vannak elképzelések.
Mátyás Edvárd felveti a magánkézben lévő, életveszélyes állapotban lévő épületeket. Mit lehet ezekkel tenni?
Huber László szerint rengeteg ilyen van, pld. az Ady Endre utcában is alá van dúcolva egy ház. Az önkormányzat nem tud ezzel mit kezdeni, esetleg felhívja az állagmegóvásra a tulajdonos figyelmét. Ha életveszélyessé válik egy épület, akkor a jegyzőnek van hatásköre: elrendelheti az épület kiürítését stb.
Kappel Gyula felveti a Királyvölgy állapotát. Régen majálisok voltak ott, most teljesen lepusztult, könyörögni kell, hogy évente kétszer kaszálják le. Ha a volt vendéglő épülete nem terméskőből lenne, már régen összedőlt volna. Van-e a városnak ezzel valami terve? Tudomása szerint bizonyos feltételekkel adta el a város ezt a területet.
A Temető utca állapota katasztrofális. Nem lehetne kitiltani a városból az erdészet teherautóit? 40 tonnás autókkal jönnek le 60 km/órás sebességgel a városba. Ezeket az utakat nem erre tervezték, mert az 1970-es években még 13 tonnás teherautók voltak csak. A Temető utca fel lett újítva, aztán meg a csatorna miatt újra felbontották. Az erdészetnek viszont van elég pénze.
Sajnálatos a Fő tér felújítása is. A Jézus Szíve templom előtti félkör alapú lépcsőn –ahol a Szentháromság szobor áll – a fúgák már teljesen kikoptak. Ezért oda befolyik a víz, majd teljesen száraz időben is látni, hogy folydogál kifelé. Ez a talapzat hamarosan szét fog fagyni és szét fog esni. Kérdés, hogy van-e erre még garancia?
Huber László tudomása szerint a királyvögyi ingatlant nem feltétellel adta el a város. Korábban a vevő a volt vendéglőt és a környékét vette meg, de szerette volna a körülötte lévő területet is, aminek rendezési tervi akadálya volt. Most ez már elhárult, ezért remélhetőleg a vevő meg fogja valósítani az elképzeléseit.
Az erdőgazdaság kitiltása a kőszegi utakról sajnos nehezen elképzelhető, mert nekik nincs más alternatívájuk. Ő többször tárgyalt velük arról, hogy mekkora gondot okoznak az utaknak. Arra nyitottak, hogy ha lesz pályázat, akkor az önerőt vállalni fogják. A szerpentinút legutóbbi javítását is – ami több millió Ft volt – ők finanszírozták.
A Fő tér felújítás garanciája sajnos már 2011-ben lejárt. Így ha hibák fordulnak elő, azt az önkormányzatnak kell orvosolnia. Ha kisebb dolgokról van szó, azt a városüzemeltető kft.-től rendelik meg, ha nagyobb összeget igényel, azt külön kell elkülöníteni. Amit Kappel úr elmondott, az elég nagy baj, meg fogják vizsgálni.
Somogyi Györgyné szerint az elhangzottakból az derült ki, hogy a KRAFT projekt már megkapta az első, 1,5 milliárd Ft-os keretet. Az nem világos számára, hogy ha a megvalósíthatósági tanulmány elkészül, akkor ennek egy része lesz EU-s forrásokból megvalósítva, vagy kormányzati pénzeszközből is?
Arról még bizonyára korai érdeklődni, hogy a konzorciumi és a partnerségi elképzelések hogyan fognak alakulni.
Véleménye szerint nagyon jó ötlet volt ez a közmeghallgatás és kéri, hogy a jövőben is folyamatosan legyen hasonló csatorna a lakosság felé. Hatalmasak az ötletek, az elképzelések és minden szinten fontos lenne – akár írásos, akár ilyen közmeghallgatás formájában – hogy a kőszegiek folyamatosan értesüljenek a program alakulásáról.
Kérdezi még, hogy a várban a civil terem kialakítása milyen stádiumban van? A volt turistaszálló tetőtere még nincs beépítve. Mi az az időpont, amire ez befejeződik?
Dr. Bokányi Péter elmondja, hogy a program teljes egészében uniós forrásból fog megvalósulni. Azt érezték maguk is, hogy a program kapcsán növelni kell a városban a kommunikációt, nehogy a polgárok a városban terjedő kósza hírekből tájékozódjanak, hanem hiteles forrásból. Felidézi Miszlivetz professzor úr szavait, aki az egyik fórumon kiemelte: a KRAFT program megvalósulásához kéri minden kőszeginek a támogatását.
Huber László tisztázza, hogy a vár turisztikai célú felújítása lényegében befejeződött. Március közepéig le kell zárni a projektet. A volt turistaszálló (szolgáltatóház) tetőterének beépítése ebbe nem fért bele. Ezért megpróbálnak majd ehhez külön támogatást szerezni. A felújított vár használatba adása megtörtént, de az ünnepélyes átadás 2015. I. negyedévében várható.
Horváth György ezzel kapcsolatban megjegyzi: akkor majd remélhetőleg eltávolítják azokat a közlekedési táblákat is, amelyek a felújítás miatt kerültek ki.
Rimányi Krisztina projektmenedzser szerint a vár műszaki átadása lezárult, a táblákat a kivitelezőnek már le kellett volna szednie, de utána fog nézni.
Végül további észrevétel nem hangzik el, így Huber László zárszavában kiemeli: bízik benne, hogy a programból minél több elképzelés megvalósul, ehhez az önkormányzat meg fog tenni minden magától telhetőt. Megköszöni a jelenlévőknek az aktív közreműködést, majd mindenkinek békés ünnepeket kívánva, 18.30 perckor bezárja a képviselő-testület mai közmeghallgatását.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Nagy Edina Huber László
aljegyző polgármester
