16/2024. (I. 1.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1-63. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, a 64. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kez-deményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kőszeg Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: Kőszeg, Jurisics tér 8.
(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal), székhelye: 9730 Kőszeg, Jurisics tér 8.

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a polgármesteri díszlánc. Az önkormányzati jelképek leírását, valamint ezek használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) Az önkormányzat ünnepi bélyegzője - pecsétnyomója - kör alakú, közepén Kőszeg város címere látható az angyalokkal, feliratát pedig „Kőszeg Város 1328” képezi.
(3) Az ünnepi bélyegzőt kell használni:
a) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
b) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon.
(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.koszeg.hu.
(5) Kőszeg Város Önkormányzata testvértelepülési kapcsolatokat tart fenn:
a) Vaihingen an der Enz (Németország)
b) Mödling bei Wien (Ausztria)
c) Senj (Horvátország)
d) Szenc (Szlovákia)
e) Nyitragerencsér (Szlovákia)
településekkel.

3. §

(1) A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a közös önkormányzati hivatal és
d) a jegyző.
(2) A bizottságok feladatkörét az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A 2. melléklet tartalmazza azoknak az előterjesztéseknek körét, amelyet a bizottság nyújt be, a 3. melléklet tartalmazza azoknak az előterjesztéseknek a körét, amely bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.
(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 4-6. melléklet tartalmazza. A 4. melléklet tartalmazza a bizottságokra, az 5. melléklet a polgármesterre, a 6. melléklet a jegyzőre átruházott hatásköröket.
(5) A polgármester, a bizottságok és a jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntésekről - eltérő rendelkezés hiányában - a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni kötelesek.


II. Fejezet
A helyi önkormányzat feladata, hatásköre

4. §

(1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységek kormányzati funkciók szerint:
1. 011130 Önkormányzatok és
önkormányzati hivatalok
jogalkotó és általános igazgatási
tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás és
-működtetés,
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal
való gazdálkodással kapcsolatos
feladatok
4. 013370 Informatikai fejlesztések,
szolgáltatások
5. 016020 Országos és helyi népszavazással
kapcsolatos tevékenységek
6. 031030 Közterület rendjének fenntartása
7. 041140 Területfejlesztés igazgatása
8. 041232 Start-munka program,
téli közfoglalkoztatás
9. 041233 Hosszabb időtartamú
közfoglalkoztatás
10. 045120 Út, autópálya építése
11. 045130 Híd, alagút építése
12. 045160 Közutak, hidak, alagutak
üzemeltetése, fenntartása
13. 045161 Kerékpárutak üzemeltetése,
fenntartása
14. 047410 Ár- és belvízvédelemmel
összefüggő tevékenységek
15. 051030 Nem veszélyes (települési)
hulladék vegyes (ömlesztett)
begyűjtése, szállítása, átrakása
16. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása,
elhelyezése
17. 052080 Szennyvízcsatorna építése,
fenntartása, üzemeltetése
18. 061020 Lakóépület építése
19. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
20. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű
építése, fenntartása, üzemeltetése
21. 064010 Közvilágítás
22. 066010 Zöldterület-kezelés
23. 066020 Város-, községgazdálkodási
egyéb szolgáltatások
24. 072111 Háziorvosi alapellátás
25. 074054 Komplex egészségfejlesztő,
prevenciós programok
26. 081041 Versenysport- és utánpótlás-
nevelési tevékenység és
támogatása
27. 081043 Iskolai, diáksport tevékenység és
támogatása
28. 082070 Történelmi hely, építmény, egyéb
látványosság működtetése és
megóvása
29. 086030 Nemzetközi kulturális
együttműködés
30. 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
31. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési
intézetben
32. 096030 Köznevelési intézményben
tanulók lakhatásának biztosítása
33. 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében,
fogyatékosok nappali
intézményében
34. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással
összefüggő ellátások.
(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:
a) civil szerveződések támogatása,
b) közösségi és verseny sport támogatása,
c) városi hagyományőrző - és tömegrendezvények fenntartása,
d) időszaki várszínház fenntartása,
e) városi újság megjelentetése,
f) nemzetiségi óvodai nevelés,
g) külföldi testvér- és partner települési kapcsolatok ápolása,
h) helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,
i) a turisztikai fejlesztések támogatása,
j) gyermekek nyári táboroztatásának támogatása,
k) egészségügyi járóbeteg szakellátás biztosítása,
l) nem kötelező pénzbeli és természetbeni szociális feladatok biztosítása, városrehabilitációs kölcsön.


III. Fejezet
A képviselő-testület működése

1. Az önkormányzati képviselők jogállása

5. §

(1) Az önkormányzati képviselő a választókkal való kapcsolattartás érdekében jogosult a Városháza e célra kijelölt helyiségében fogadóórát tartani, melynek feltételeit – amennyiben arra igényt tart – a közös önkormányzati hivatal biztosítja.
(2) A képviselő köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(3) A képviselő a választókerületét, valamint településrészt érintő ügyben - egyedül vagy több képviselővel közösen - a lakosság tájékoztatása, véleményének kikérése céljából fórumot szervezhet.
(4) A képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után – 2 perc időtartamban, szóban vagy írásban – a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
(5) A képviselők a közérdekű kérdések elhangzása után közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek 2 perces időtartamban.

6. §

(1) Az önkormányzati képviselők, a bizottságok elnökei és tagjai részére külön rendeletben megállapított havi tiszteletdíj egésze a jogosultakat – ideértve a bizottság nem képviselő tagját is – abban az esetben illeti meg, ha az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, valamint a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén részt vettek. Amennyiben valamely ülésen nem, vagy az ülés idejének kevesebb mint felén voltak jelen (a továbbiakban: hiányzás), e tényt – a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva – a jegyzőkönyvvezető jelzi a polgármesternek. A jogosultat a bizottsági ülésről történő hiányzás esetén az adott hónapra eső tiszteletdíjának 20 %-kal, képviselő-testületi ülésről történő hiányzás esetén az adott hónapra eső tiszteletdíjának 40 %-kal csökkentett összege illeti meg. A hiányzás következményei alól a jogosult a polgármesterhez előzetesen írásban megtett, alapos indokkal ellátott bejelentés esetén mentesül.
(2) Amennyiben a jogosult két egymást követő hónapban hiányzik az ülésekről, az adott hónapokra eső tiszteletdíjának összege annak 50%-ától 100 %-áig terjedő mértékben csökkenthető.

2. A képviselő-testület üléseinek tervezése

7. §

(1) A képviselő-testület rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület a (6) bekezdés kivételével havonta ülést tart az általa elfogadott éves munkaterv szerint, mely a képviselő-testület működésének alapja.
(3) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első üléséig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
(4) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni
a) a képviselő-testület bizottságaitól,
b) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
c) a jegyzőtől,
d) a nemzetiségi önkormányzatoktól,
e) a 61. § (2) bekezdésében meghatározott önszerveződő közösségektől,
f) az önkormányzati képviselőtől,
g) az önkormányzat gazdasági társaságától.
(5) A munkatervnek tartalmaznia kell
a) az ülések tervezett időpontját, napirendjét és az előterjesztő vagy előadó megnevezését,
b) ünnepi ülés tartását,
c) az előterjesztések leadási határidejét.
(6) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülést július 1. és augusztus 31. között nem tart.

8. §

(1) A képviselő-testületi ülés lehetőleg csütörtöki napon, általában 9 órakor kezdődik és legfeljebb 8 óra az időtartama. Amennyiben a napirendi pontok száma azt indokolja, az időtartamot a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül legfeljebb 1 órával meghosszabbíthatja.
(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.



3. Az előterjesztések

9. §

(1) Testületi ülés napirendi pontjának előterjesztésére, a polgármester, a bizottság, a képviselő, a jegyző, az intézményvezetők, a Városüzemeltető Kft. igazgatója, a városi főépítész, továbbá az éves munkatervben erre kijelölt személy jogosult.
(2) Az éves munkaterven kívüli tárgykörben előterjesztésre akkor jogosult valamely, az (1) bekezdésben megjelölt személy, ha a napirendi pont képviselő-testületi ülésre bocsátását a polgármester előzetesen engedélyezte.

10. §

(1) A képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés lehet:
a) az éves munkatervben előirányzott napirendi pontból vagy aktuális feladatból következő, érdemi döntést igénylő javaslat,
b) tájékoztató vagy beszámoló jellegű anyag.
(2) Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat:
a) önkormányzati rendelet megalkotására,
b) határozat meghozatalára.

11. §

A képviselő-testület vagy bizottságai ülésére előterjesztést írásban lehet tenni. Előterjesztést szóban csak rendkívüli előterjesztés estén vagy rendkívüli ülésre lehet tenni, a határozati javaslatot ebben az esetben is írásban kell elkészíteni. Az ülésre szóló meghívóban írt napirendi pontnál az előterjesztés szóbeli módjára utalni kell.

12. §

(1) Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normál sortávú, 11-es betűnagysággal kell készíteni.
(2) Az előterjesztést - annak fejrészén - a képviselő-testületnek kell címezni, kivéve az átruházott hatáskörben eljáró bizottság elé kerülő előterjesztéseket, az ülés időpontjának, a napirendi pont tárgyának és számának megjelölésével.
(3) Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem kell alkalmazni.
(4) Az előterjesztést elektronikus formában kell leadni.
(5) Amennyiben a polgármester és a jegyző nem maga készíti és adja elő az előterjesztést, aláíróként a nevükben a tényleges kidolgozó szerepel. Ez esetben őt a napirend tárgyalásakor előadóként kell feltüntetni.

13. §

(1) A képviselő-testület, továbbá a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:
a) tárgy- és helyzetelemzésből, előzmények ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, az ezekhez csatolt mellékletekből és
b) döntési javaslatból.
(2) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyeket. Több felelős esetén – ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik – az elsőként meg-nevezett köteles a végrehajtást megszervezni. Felelősként megjelölt személy: a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, az intézményvezető, valamint a Városüzemeltető Kft. igazgatója lehet.
(3) A határozat végrehajtásának határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról. Amennyiben a végrehajtásra rendelkezésre álló időtartam, vagy határnap a határozati javaslat szövegébe beépítésre került, a határidő megjelöléseként az „értelemszerűen” kifejezés is használható.
(4) A határozati javaslatban végrehajtási határidő és a felelős megjelölésének elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.

14. §

(1) A képviselő-testület bizottsága által készített előterjesztésnél a bizottság elnöke a felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőre elkészüljön. A bizottságok elnökei kötelesek az előterjesztések készítése során a jelen szabályzatban foglaltakat figyelembe venni.
(2) Önkormányzati intézmény előterjesztése esetén az intézmény vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben elkészüljön. Az előterjesztés elkészítésénél a jelen szabályzatban foglalt követelményeket figyelembe kell venni.
(3) Nem önkormányzati intézmény, szervezet előterjesztése - beszámoló, tájékoztató - esetén a közös önkormányzati hivatal illetékes szervezeti egységének vezetője vagy referense felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben elkészüljön. Az előterjesztés elkészítésénél a jelen szabályzatban foglalt követelményeket figyelembe kell venni.

15. §

(1) Rendkívüli előterjesztés minden olyan előterjesztés, amelynél a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt az előterjesztésekre egyébként vonatkozó, képviselő-testületi vagy bizottsági eljárási rend szabályait nem lehetett betartani.
(2) A rendkívüli előterjesztés a képviselő-testületi ülés megkezdésig elektronikusan kiküldhető és az ülésen írásban kiosztható.
(3) A polgármester, vagy az előterjesztő szóbeli indokolását követően a képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felveheti a napirendek közé a rendkívüli előterjesztést. Amennyiben a rendkívüliség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját.

4. A képviselő-testületi ülések összehívása, vezetése

16. §

A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetében a korelnök, a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő legidősebb városi képviselő hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

17. §

(1) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma:
a) az ülés helye és időpontja,
b) a javasolt napirendi pontok,
c) a napirend előterjesztőjének vagy előadójának neve és beosztása,
d) utalás az előterjesztés szóbeli jellegére,
(2) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt elektronikus formában úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés előtt legalább 4 nappal kapják meg a képviselők és a meghívottak.

18. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül meg kell hívni
a) teljes körű tanácskozási joggal:
aa) az országgyűlési képviselőt,
ab) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit;
b) adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:
ba) a könyvvizsgálót,
bb) a közös önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
bc) az érintett társadalmi szervezetek képviselőjét,
bd) azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.
be) az intézményvezetőket,
bf) a Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Városüzemeltető Kft.) igazgatóját,
bg) a városi főépítészt.
(2) Tanácskozási joggal meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.
(3) A meghívót és a napirendek írásos anyagát minden esetben elektronikus formában kell megküldeni az (1) - (2) bekezdésben meghatározott személyek részére.
(4) Zárt ülés anyagát azon személyek kapják meg, akik az Mötv. szabályai szerint az ülésen részt venni jogosultak.

19. §

(1) Amennyiben az ülés összehívását az önkormányzati képviselők egynegyede vagy a képviselő-testület bizottsága indítványozza, az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.
(3) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kell elektronikus formában kézbesíteni. Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívás telefon vagy e-mail útján is történhet.

20. §

(1) A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a város hivatalos honlapja útján tájékoztatni kell.
(2) Az előterjesztések előzetes megismerésének lehetővé tétele érdekében – a zárt ülési előterjesztések kivételével – valamennyi előterjesztést a városi honlapon közzé kell tenni.
(3) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

21. §

(1) Az ülést az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távollévőkről és a távollét okáról, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz.
(2) Ha a képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető legfeljebb 30 percre az ülést felfüggesztheti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.

22. §

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére az ülést vezető tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.
(2) A napirend elfogadásáról, valamint ülés közben a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A napirendi pont elhalasztását bármely képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület - az elhalasztás indokolását követően - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.
(4) Amennyiben az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, vagy az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor tartani lehet attól, hogy a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené, a napirend előterjesztője vagy előadója - a polgármester egyetértésével - indokolt javaslatot tehet a zárt ülés tartására.

23. §

(1) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatást adhat a közös önkormányzati hivatallal, az önkormányzat intézményeivel, gazdasági társaságával, az önkormányzattal feladatátvállalási megállapodással, valamint együttműködési megállapodással rendelkező szervezetekkel kapcsolatos eseményekről, beszámol a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról. A beszámolót írásban kell kiadni, vagy elektronikusan meg kell küldeni.
(2) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

24. §

(1) Az ülést vezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.
(2) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője, vagy előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, az írásbeli előterjesztést kiegészítheti.
(3) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottságok elnökeit illeti meg, legfeljebb 5 perc időtartamban.
(4) Az előterjesztőhöz vagy előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(5) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. Egy hozzászólás ideje legfeljebb 3 perc, a másodszori hozzászólásé 2 perc, ismételt szó kérés esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül hozott döntésével engedélyezhet még egyszeri 1 perces hozzászólást.
(6) A hozzászólások időbeni megtartatására bármely képviselő javaslatot tehet, továbbá javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(7) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, a polgármester lehetőséget ad az előterjesztőnek vagy előadónak - legfeljebb 3 perc időtartamban - az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja.
(8) Az ülésen megjelent állampolgároknak az ülést vezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 3 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

25. §

(1) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.
(2) A döntési javaslatot az előterjesztő a vita bezárásáig megváltoztathatja, a módosító javaslatot a képviselő a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.
(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

26. §

(1) A képviselő-testület ülésén az a képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, továbbá aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést - legfeljebb 2 perces időtartamban - a vita lezárását megelőzően lehet megtenni.
(2) Személyes megjegyzést ugyanaz a személy - ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban - az ülésen csak egy alkalommal tehet.

27. §

(1) A képviselő-testület ülésén a valamely nemzetiséghez tartozó képviselő, vagy a nemzetiségi önkormányzatok jelenlévő meghívott képviselői anyanyelvüket szabadon használhatják. Ez esetben a nem magyar nyelven elhangzó felszólalást követően a képviselők - a jegyzőkönyv számára - magyarul is összefoglalhatják felszólalásukat.
(2) Amennyiben valamely nemzetiséghez tartozó képviselő nem kívánja magyar nyelven is előadni felszólalását, az ülés előtt legalább 5 nappal tolmács iránti igényét jelzi a jegyzőnek, aki a tolmács közreműködését – az önkormányzat költségvetése terhére - biztosítja.

5. A tanácskozás rendjének fenntartása

28. §

(1) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.
(2) Bármely képviselő javaslatára a polgármester vagy a képviselő-testület 10 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el.
(3) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata. Az ülést vezető:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ;
b) megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt, akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra;
c) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;
d) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson.
(4) Az (3) bekezdés d) pontja képviselővel szemben nem alkalmazható. A polgármester azonban kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(5) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat.
(6) Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, továbbá bezárhatja.
(7) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett - e §-ban szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

6. A döntéshozatal szabályai, a szavazás módja

29. §

(1) Szavazni igennel vagy nemmel lehet.
(2) Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott ügyeken kívül:
a) a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának elfogadásához,
b) kötvénykibocsátáshoz,
c) helyi népszavazás nem kötelező kiírásához,
d) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
e) a bizottság elnökének és tagjának visszahívásához.

30. §

(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság hatáskörébe tartozik.
(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.
(5) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

31. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.
(3) Az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

32. §

(1) Az ülést vezető névszerinti szavazást rendel el, ha a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes tulajdon elidegenítéséről, megterheléséről, kölcsön felvételéről, a ciklus időszakára szóló program elfogadásáról hoz döntést a képviselő-testület.
(2) Névszerinti szavazást az (1) bekezdésen túl a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.
(3) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ a névjegyzéken rögzíti. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik.
(4) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket - az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesítve - az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.

33. §

(1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, vagy zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik önkormányzati képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazást a képviselő-testület legalább 3 tagjából alakult szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik.
(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás eredményét,
d) a jegyzőkönyvvezető nevét,
e) a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.

7. Az önkormányzati rendeletalkotás

34. §

(1) Rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) az intézményvezető,
f) a Városüzemeltető Kft. igazgatója,
g) a városi főépítész.
(2) A képviselő, a bizottság, az intézményvezetők, a Városüzemeltető Kft. igazgatója és a városi főépítész az indítványt a polgármesterhez nyújtja be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt legkésőbb a benyújtás hónapját követő három hónapon belül kell a képviselő-testülethez előterjeszteni.
(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.



35. §

A rendeletalkotást kezdeményező előterjesztés rendelet-tervezetből és indokolásból áll. Egyebekben a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet szerint kell eljárni.

36. §

(1) A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján történik a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül. A kifüggesztés időtartama 30 nap. A hirdetmény tartalmazza a rendelet teljes szövegét.
(2) A kihirdetés napja az erre vonatkozó hirdetmény kifüggesztésének időpontja.
(3) A kihirdetésről szóló hirdetményt az irattárban is el kell helyezni a rendelettel együtt. A rendeletre fel kell jegyezni a közszemlére tétel és levétel napját.

37. §

A rendeletet a város hivatalos honlapján történő közzététellel is ismertetni kell a lakossággal.

38. §

(1) A rendeletek hatályosulását a jegyző és az illetékes bizottságok is figyelemmel kísérik és szükség esetén intézkedést kezdeményeznek.
(2) A rendeletek hatályosulásáról a képviselő-testületet, annak esetenkénti döntései szerint tájékoztatni kell.

39. §

(1) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, a jogszabályokra előírt megjelöléssel kell ellátni.
(2) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, amelyekről a jegyző gondoskodik.

8. Az önkormányzati határozathozatal

40. §

(1) Határozat meghozatalát kezdeményezheti
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző.
e) az intézményvezető,
f) a Városüzemeltető Kft. igazgatója,
g) a városi főépítész.
(2) A képviselő, a bizottság, az intézményvezetők, a Városüzemeltető Kft. igazgatója és a városi főépítész az indítványt a polgármesterhez nyújtja be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt legkésőbb a benyújtás hónapját követő három hónapon belül kell a képviselő-testülethez előterjeszteni.
(3) A határozati javaslat szakmai előkészítése a jegyző feladata.

41. §

(1) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint szükség szerint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2) Az elfogadott határozat szövegét az ülés vezetője kihirdeti.
(3) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:
a) ügyrendi kérdésekben,
b) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

42. §

A lakosság tájékoztatása céljából a határozatokat – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatokról és a közérdekből nyilvános adatokról szóló rendelkezések figyelembevételével – a város hivatalos honlapján közzé kell tenni. E rendelkezést kell alkalmazni a bizottságok, a polgármester és a jegyző átruházott hatáskörben hozott határozataira nézve is, valamint a zárt ülésen hozott döntésekre is.

43. §

(1) Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani. A folyamatos intézkedést igénylő határozatok végrehajtásával kapcsolatos teendőket a 13. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kötelesek meghatározni.
(2) A közös önkormányzati hivatal határozat tárgya szerint illetékes szervezeti egységének vezetője közreműködik a testületi határozat végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. A közreműködés illetékességében felmerülő vitában a jegyző dönt.
(3) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. Ha a lejárt határidő és a legközelebbi ülés között 8 napnál kevesebb idő áll rendelkezésre, a jelentés a határidőt követő második ülésen esedékes.
(4) A végrehajtásról szóló jelentést a jegyzőnek kell összeállítani. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtás akadályba ütközik, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehet elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és a képviselő-testülettől kérni kell a határidő módosítását. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.
(5) A jelentést a lejárt határidőtől számított 5 napon belül kell eljuttatni a jegyzőhöz. A jelentést a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(6) A határozatot – a képviselő-testületi ülést követő 3 napon belül – a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.

44. §

A bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtására a 43. §-ban foglalt szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy képviselő-testület helyett bizottságot, a jegyző helyett pedig a jegyző által megbízott felelőst kell érteni.

45. §

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és a döntéshozatal napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.
(2) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyekről a jegyző gondoskodik.

9. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése

46. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülése a (2) bekezdésben írt jegyzőkönyv elkészítése érdekében hangfelvételen rögzíthető.
(2) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyveket évente be kell köttetni.
(3) A jegyzőkönyv a Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza
a) a bejelentéssel és bejelentés nélkül távollévők nevét, valamint ha azt nem jelezte,
b) az előterjesztők vagy előadók nevét és beosztását,
c) a polgármester esetleges intézkedéseit,
d) az elhangzott közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, kérdéseket, valamint az azzal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
e) a képviselő kérésére véleményének – szó szerinti – rögzítését.
(4) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felel.
(5) A hozzászóló és indítványtevő - a testület hozzájárulása nélkül - kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.
(6) A jegyzőkönyv eredeti, a Vas Vármegyei Kormányhivatalnak megküldött példányához mellékelni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti íveket,
c) a névszerinti szavazásról készült névsort,
d) írásbeli előterjesztéseket,
e) az írásban benyújtott hozzászólásokat, kérdéseket,
f) a hozott döntéseket,
g) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését.
(7) Az (1) bekezdés és a (3)-(6) bekezdés rendelkezéseit a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére is értelemszerűen alkalmazni kell.



47. §

A választópolgárok a város honlapján betekinthetnek a képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe.

10. Közmeghallgatás

48. §

(1) A közmeghallgatáson részt vesznek:
a) a képviselő-testület tagjai;
b) a jegyző, az aljegyző;
c) a a közös önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek vezetői;
d) az önkormányzati intézmények vezetői;
e) a Városüzemeltető Kft. igazgatója.
(2) Közmeghallgatást kell tartani, ha a helyi képviselők legalább fele azt indítványozta.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Városháza hirdetőtábláján és a hivatalos honlap útján kell tájékoztatást adni a közmeghallgatás előtt legalább 8 nappal.
(4) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni.
(5) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.
(6) Amennyiben az elhangzott javaslat, kérdés megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sort, az azt követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni, melynek megtörténtéről és a válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.
(7) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

11. Fórumok rendje

49. §

(1) A lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat lehet szervezni.
(2) A lakossági fórum lehet
a) Kőszegfalvát, vagy valamely városrészt vagy önkormányzati egyéni választókörzetet érintő témakörben megtartandó településrészi tanácskozás;
b) a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló várospolitikai fórum, továbbá
c) a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.
(3) A közös önkormányzati hivatal dolgozója a lakossági fórumokról emlékeztetőt készít, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket és a kisebbségi véleményeket.
(4) A polgármester a lakossági fórumokon elhangzottakról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

IV. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző


12. A polgármester

50. §

(1) A polgármester illetményét, költségtérítését a képviselő-testület a jogszabály keretei között határozza meg.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(3) A polgármester tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a 16. §-ban meghatározott személynek adja át, részére juttatja el.

13. Alpolgármester

51. §

(1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztás, az általa ellátott feladatok, meghatározása a polgármester hatáskörébe tartozik.



14. A jegyző, aljegyző

52. §

A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – az igazgatási osztály vezetője látja el a jegyzői feladatokat.


V. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai

15. A bizottságok

53. §

(1) A bizottság elnökének és tagjainak személyére vagy visszahívására bármelyik képviselő és a polgármester tehetnek javaslatot.
(2) Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöke csak egynek.
(3) A bizottságból vissza kell hívni azt a tagot, aki a bizottság üléseiről egy naptári éven belül 3 alkalommal, alapos indok nélkül távol marad.

54. §

(1) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre a megjelölt - képviselők és nem képviselő tagok - összetétellel:
a) Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság, tagjainak száma: 5+4 fő
b) Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság, tagjainak száma: 4+3 fő
c) Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság, tagjainak száma 5+4 fő.
(2) A belső használatra szánt ügyiratokban és előterjesztéseken a bizottságok következő rövidített elnevezései is használhatóak: a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság: Pénzügyi Bizottság, a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság: Humánerőforrás Bizottság és a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság: Városfejlesztési Bizottság.




16. A bizottságok eljárási szabályai

55. §

(1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottsági ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni, valamint feladatkörükbe tartozó ügy tárgyalása esetén kötelesek részt venni az intézményvezetők, a Városüzemeltető Kft. igazgatója és a városi főépítész. Az önkormányzattal feladatátvállalási megállapodást kötött szervezet képviselőjét, – tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor – tanácskozási joggal a bizottsági ülésre meg kell hívni. A bizottság ülésére – az előzőeken kívül – meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.
(2) Az ülés meghívóját és előterjesztésre kerülő anyagait Kőszeg város hivatalos honlapján is közzé kell tenni. A zárt ülés anyagát csak a képviselők és az egyébként az azon részvételre jogosítottak részére szabad hozzáférhetővé tenni.
(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás esetén az elnök teendőit az általa megbízott képviselő veszi át. A bizottságok ülései általában legkésőbb 14 óráig megkezdődnek és legfeljebb 6 óra az időtartamuk. Amennyiben a napirendi pontok száma azt indokolja, az időtartamot a bizottság egyszerű szavazással, vita nélkül legfeljebb 1 órával meghosszabbíthatja.
(4) A bizottság elnökei kötelesek összehívni a bizottságot az Mötv-ben meghatározottakon túl
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a bizottsági tagok legalább felének indítványára.
(5) A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat.

56. §

(1) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak.
(2) Az együttes ülés időpontjában, helyében és napirendjében az érintett bizottságok elnökei állapodnak meg.
(3) Az együttes ülés levezetőjét az elnökök egyhangú döntéssel jelölik ki maguk közül. Megegyezésük hiányában az ülést az idősebbik elnök vezeti le.
(4) Az együttes ülést tartó bizottságok akkor határozatképesek, ha bizottságonként a tagok több mint fele jelen van.
(5) Az ülés vezetésének rendjére, a hozzászólási jogra vonatkozó szabályok tekintetében úgy kell eljárni, mintha egy bizottság ülésezne.
(6) Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.

57. §

A bizottságok határozatait bizottságonként külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, az ülés napjának megfelelő dátumozással és a bizottság nevének rövidítésével kell ellátni. A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

58. §

A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására e rendelet képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt.

17. Az összeférhetetlenségre, méltatlanságra és a vagyonnyilatkozatra vonatkozó bizottsági feladatok

59. §

Az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság: a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság.

60. §

(1) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozatát a közös önkormányzati hivatalban előre meghirdetett időpontban a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság elnökének adja át.
(2) A vagyonnyilatkozatot a közös önkormányzati hivatalban erre a célra rendszeresített, elkülönített, a biztonsági követelményeknek megfelelő páncélszekrényben kell őrizni.
(3) A képviselők vagyonnyilatkozatába a bizottság elnökéhez benyújtott írásbeli kérelem alapján lehet betekinteni, melyre a kérelem benyújtását követő 30 napon belül a bizottság elnökével egyeztetett időpontban kerül sor.


VI. Fejezet

Együttműködés a civil szervezetekkel
és a nemzetiségi önkormányzatokkal

18. Együttműködés a civil szervezetekkel

61. §

(1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.
(2) Azokat az önszerveződő közösségeket, melyek kötelező vagy önként vállalt önkormányzati feladatot az önkormányzattal kötött feladatátvállalási megállapodás alapján végeznek, továbbá amelyek tevékenységük kiemelkedő mivolta miatt az önkormányzattal létrejött együttműködési megállapodással rendelkeznek, - a tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor – tanácskozási joggal a képviselő-testületi és a bizottsági ülésekre meg kell hívni.

19. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal

62. §

(1) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja – annak székhelyén – az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról az alábbi módon:
a) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havi 32 órában, heti 8 órás bontásban biztosítja a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal épülete (Kőszeg, Jurisics tér 8., 1858 hrsz.) I. emelet 115. számú (Titkárság) 35 négyzetméter alapterületű irodájának használatát az ott található számítástechnikai és sokszorosító berendezésekkel együtt, az ott helyet foglaló szervezési ügyintéző jelenlétében és közreműködésével az ügyintéző munkaidejében, továbbá az előbbi időkereten belül, legkésőbb 5 munkanappal előbb történő bejelentést követően a képviselő-testületi ülések megtartására az I. emelet 137. számú, 40 négyzetméter alapterületű tanácskozó termét munkaidőben, vagy azon kívül 16-18 óra között.
b) Az a) pontban megjelölt irodahelyiségben a helyi önkormányzat rendelkezésre bocsátja a nemzetiségi önkormányzatok testületi, tisztségviselői, képviselői feladatai ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Kőszegi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére minden héten hétfőn délelőtt 8-12 óra között és pénteken délelőtt 8-12 óra között, a Kőszegi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat részére minden héten kedden 8-16 óra között, a Kőszegi Német Nemzetiségi Önkormányzat részére minden héten szerdán 8-16 óra között.
c) A helyi önkormányzat gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi üléseinek előkészítéséről, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítésével és valamennyi hivatalos levelezése előkészítéséről, postázásáról.
d) Előkészíti a testület és a tisztségviselők döntéseit, ellátja a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.
e) Ellátja a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatban a nemzetiségi önkormányzattal kötött Megállapodásban részletezett feladatokat.
f) A nemzetiségi képviselő-testületi ülés megtartását megelőzően legalább 8 nappal bejelentett igény esetén biztosítja a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatát.
g) Az a)-f) pontokban meghatározott fel-adatellátáshoz szükséges valamennyi kiadást – beleértve a helyiséghasználattal kapcsolatos rezsiköltségeket is, de nem beleértve a nemzetiségi önkormányzati tisztségviselők telefonhasználatának díját – a helyi önkormányzat viseli.
h) Az a), c)-d), és f) pontokkal járó feladatokat a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Irodájába besorolt szervezési ügyintéző, az e) és g) pontban foglaltakat pedig a Pénzügyi és Gazdálkodási Osztály végzi.
(2) Kőszeg Város Önkormányzata közösségi célokra biztosítja a Kőszegi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére ingyenes használat formájában, külön megállapodás alapján a Kőszeg, Árpád tér 2. fsz. 3. szám alatti helyiségcsoportot, a Kőszegi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat részére ingyenes használat formájában, külön megállapodás alapján a Kőszeg, Kossuth Lajos u. 15. szám alatti helyiségcsoportot, a Kőszegi Német Nemzetiségi Önkormányzat részére ingyenes használat formájában, külön megállapodás alapján a Kőszeg, Chernel u. 6. szám alatti helyiségcsoportot. A helyiségek fenntartásának, karbantartásának költségei a nemzetiségi önkormányzatokat terhelik.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njt.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njtv-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, valamint a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(4) A helyi nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.
(5) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő a közös önkormányzati hivataltól igényelheti a nemzetiségi önkormányzati feladatkörének ellátásához szükséges tájékoztatást, szakmai közreműködést.


VII. Fejezet
Gazdasági program

63. §

(1) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(2) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.
(3) A program időarányos teljesítését a ciklus 5. évében át kell tekinteni, és a végrehajtását értékelni kell.

VIII. Fejezet
Helyi népszavazás

64. §

(1) Helyi népszavazást – a törvényben meghatározottakon túl – legalább 1300 kőszegi választópolgár kezdeményezhet a polgármesternél.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt legalább 1900 választópolgár a kérdés megjelölésével kezdeményezte.


IX. Fejezet
Záró rendelkezések

65. §

Ez a rendelet kihirdetése napján 17.35 órakor lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet.


Dr. Zalán Gábor s. k. Básthy Béla s.k.
jegyző polgármester


1. melléklet a 16/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelethez


A BIZOTTSÁGOK FELADATKÖRÉRŐL



1. Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság

1.1. Véleményezi a rendelet-tervezeteket.
1.2. Véleményezi az alpolgármester illetményére tett javaslatot, valamint javaslatot tesz a polgármester és az alpolgármester jutalmazására minden év december végéig.
1.3. Kivizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyeit.
1.4. Véleményezi a szerződés-tervezeteket.
1.5. Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők vagyonnyilatkozatait.
1.6. Kivizsgálja a képviselő személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztását.
1.7. Véleményezi az éves költségvetés rendelet-tervezetét, annak módosításait.
1.8. Ellenőrzi az előző évi pénzügyi terv végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást), folyamatosan figyelemmel kíséri a tárgyévi költségvetés időarányos teljesítését.
1.9. Kontrollálja az önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodásának szabályszerűségét.
1.10. Az önkormányzatnál és intézményeinél ellátja az Mötv. 120. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feladatokat.
1.11. Kezdeményezi a képviselő-testületnél a közös önkormányzati hivatal, az önkormányzat intézményei, valamint gazdasági társasága vonatkozásában pénzügyi-gazdasági ellenőrzés megtartását, javaslatot tesz az ezt elvégző szakértő vagy szervezet megjelölésére.
1.12. Javaslatot tesz a közös önkormányzati hivatalnál, az önkormányzat intézményeinél és gazdasági társaságánál belső vagy külső szerv által végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzés megállapításai alapján az adott ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítására, a szükségessé vált intézkedések megtételére.
1.13. A közrend, közbiztonság és a bűnmegelőzés terén együttműködik az illetékes hatóságokkal és más szervezetekkel a sértetté válás megelőzésében.


2. Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság

2.1. Közreműködik a városfejlesztés és a városrendezés, a közlekedés és hírközlés, a kommunális szolgáltatások és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásában, az energiaszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásában.
2.2. Részt vesz az önkormányzat gazdasági társaságainak létrehozásával kapcsolatos döntések előkészítésében.
2.3. Közreműködik az önkormányzat tulajdonával történő gazdálkodással kapcsolatos ügyekben.
2.4. Közreműködik a város idegenforgalmi és fejlesztési terveinek kidolgozásában és véleményezésében.
2.5. Közreműködik a természeti és épített környezet, különösen a műemlékek védelmében.
2.6. Közreműködik a természettel összhangban lévő fenntartható fejlődés követelményeinek érvényre juttatásában a város beruházásaiban és a képviselő-testület által e tárgyban alkotott rendeletekben.


3. Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészség- ügyi és Sport Bizottság

3.1. Közreműködik:
3.1.1. a város köznevelési intézményei helyi feltételeinek szervezésében, az ifjúsági- és sportügyek képviseletében és támogatásában,
3.1.2. a közművelődés helyi feltételeinek tervezésében, hosszú távú koncepciójának kialakításában, a közművelődés és kulturális igények feltárásában,
3.1.3. a város testvérvárosi és egyéb külkapcsolatainak alakításában,
3.1.4. a képviselő-testület köznevelésre, közművelődésre, közgyűjteményre, helyi médiára, sportra, nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó előterjesztések, határozati javaslatok elkészítésében,
3.1.5. a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységben,
3.1.6. az egészségügyi, gyermekvédelmi valamint a szociális alapellátás feladat- és intézményrendszer szervezésében, elemzi és véleményezi annak helyzetét, hatékonyságát.
3.2. Feladatkörében rendszeresen együttműködik:
3.2.1. a városban működő nem önkormányzati fenntartású köznevelési, szociális intézményekkel,
3.2.2. a városban működő, önszerveződő közösségekkel,
3.2.3. a sport egyesületekkel,
3.2.4. az egészségügyben és a szociális ellátásban érdekelt vállalkozásokkal,
3.2.5. hatóságokkal, civil és karitatív szervezetekkel,
3.2.6. az illetékes hatóságokkal és más szervezetekkel a drogprevencióban és az ifjúságvédelemben, az elkövetővé és az áldozattá válás megelőzésében.
3.3. Felügyeli a Kőszeg és Vidéke című önkormányzati tulajdonú időszaki lap pártatlanságát, szerződésszerű működését, eltérés esetén eljárást kezdeményez a képviselő-testületnél.
3.4. Javaslatot tesz a „Jó tanuló és jó sportoló” elismerésben részesítendő tanulókra.

2. melléklet a 16./2024. (X. 8.) önkormányzati rendelethez


AZON ELŐTERJESZTÉSEK KÖRE, AMELYEKET BIZOTTSÁG NYÚJT BE

1. Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság

1.1. A polgármester jutalmának megállapítása.
1.2. Az alpolgármester jutalmának megállapítása.
1.3. Képviselők tiszteletdíjának, juttatásainak megállapítása.
1.4. Képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság kivizsgálásáról szóló előterjesztés.
1.5. A képviselői vagyon-nyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás megindítása.
1.6. A képviselő személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálása.

2. Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Rendészeti Bizottság

2.1. Közterületek, magánutak elnevezése, valamint elnevezésének megváltoztatása.


3. melléklet a 16/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelethez


AZON ELŐTERJESZTÉSEK KÖRE,
AMELYEKET A BIZOTTSÁGOK VÉLEMÉNYEZÉSÉVEL NYÚJTHATÓK BE

1. Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság

1.1. Az önkormányzat gazdasági programja.
1.2. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet-tervezet.
1.3. Az önkormányzat költségvetési rendeletének és zárszámadásának megállapítása, módosítása.
1.4. Bármely, költségvetést érintő előterjesztés.
1.5. Önkormányzati elismerések adományozása.
1.6. Eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál.
1.7. A képviselő-testület által kezdeményezett helyi népszavazás kiírása.
1.8. Az alakuló ülést kivéve a képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választási, kinevezési, vezetői megbízási ügyek.
1.9. Rendelet-tervezetek.
1.10. Nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás.
1.11. Testvérvárosi szerződés megkötése.
1.12. Szerződés-tervezetek.
1.13. Önkormányzati érdekszövetséghez való csatlakozás.
1.14. Intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltoztatása.
1.15. A képviselő-testület általi hitel felvétel, kötvény kibocsátása.
1.16. A pénzügyi vonzattal járó pályázatok benyújtása.
1.17. A működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatás igénylése.
1.18. Az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályainak meghatározása, vagyonkoncepció kialakítása.
1.19. A városi rendőrkapitány éves tájékoztatója.
1.20. A közrend, közbiztonság tárgyában készült előterjesztések.


2. Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság

2.1. Az önkormányzat költségvetési rendeletének és zárszámadásának megállapítása.
2.2. A közigazgatási határ kiigazítása, valamint jogszabályban meghatározott körben a földrajzi nevek megállapítása, megváltoztatása.
2.3. A településrendezési eszközök elfogadására, módosítására vonatkozó előterjesztések.
2.4. A Településképi Arculati Kézikönyv elfogadására vonatkozó előterjesztés, a településképi rendelet-tervezet.
2.5. Az önkormányzat gazdasági programja.
2.6. A környezet- és természetvédelmi tárgyú rendelet-tervezetek, helyi szabályok megállapítása.
2.7. Turisztikai tárgyú előterjesztések.
2.8. Az üzleti vagyon hasznosításával kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultság gyakorlása 5 millió forintos értékhatár felett, valamint az elővásárlási joggal érintett ingatlanok esetében 10 millió forint értékhatár felett.
2.9. Az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályainak meghatározása, vagyonkoncepció kialakítása.
2.10. Önkormányzati elismerések adományozása.


3. Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság

3.1. A közművelődési, köznevelési, közgyűjteményi, sport, egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális tevékenységgel kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési, fenntartási és működtetési feladatokkal kapcsolatos előterjesztések.
3.2. A közművelődési, köznevelési, közgyűjteményi, egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális intézmények alapítása, megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltoztatása.
3.3. Az önkormányzat által kiírt közművelődési, köznevelési, közgyűjteményi és gyermekvédelmi intézményvezetői állások pályázati feltételeinek meghatározása, a benyújtott pályázatok véleményezése.
3.4. Megállapodás külföldi önkormányzattal való kulturális, köznevelési és sport együttműködésről.
3.5. Más intézményfenntartóval kötött köznevelési megállapodások.
3.6. A szociális és sport feladatkörű önkormányzati alapítású közalapítványok éves beszámoltatása és a velük kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztések előkészítése.
3.7. Szociálpolitikai és lakásügyi tárgyú rendelet-tervezetek.
3.8. Egészségügyi, gyermekvédelmi, valamint a szociális alapellátással kapcsolatos ügyek.
3.9. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció elfogadása.
3.10. Önkormányzati elismerések adományozása.
3.11. Az önkormányzat gazdasági programja.
3.12. Az önkormányzat költségvetési rendeletének és zárszámadásának megállapítása.
3.13. Az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályainak meghatározása, vagyonkoncepció kialakítása.
3.14. Feladatkörében a címzett, valamint a céltámogatások igénylésére javaslat.


4. melléklet a 16/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelethez

A BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

1. Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság

1.1. Dönt a városrehabilitációs kölcsönre vonatkozó pályázat kiírásáról és elbírálásáról, szerződésszegő magatartás megállapítása esetén dönt a szerződés felbontásáról, szükség szerint a folyósított összeg törvényben foglalt késedelmi kamat mindenkori összegével növelt egészének vagy részének visszafizetéséről.
1.2. Gyakorolja az üzleti vagyon hasznosításával kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot 5 millió forintos értékhatárig, az elővásárlási joggal érintett ingatlanok esetében 10 millió forint értékhatárig.
1.3. Dönt az önkormányzati vagyon szerződött vagyonkezelők általi felújításához, az azokon tervezett beruházásokhoz szükséges hozzájárulás megadásáról.

2. Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság

2.1. Dönt az önkormányzat közművelődési, közgyűjteményi, köznevelési, gyermekvédelmi intézményeinek szervezeti és működési szabályzata, éves munkaterve, szakmai programja elfogadásáról.
2.2. Dönt az Önkormányzati Kiemelt Civil Alapból nyújtott támogatások felhasználásról szóló szakmai beszámolók és pénzügyi elszámolások elfogadásáról.
2.3. Dönt a megüresedett önkormányzati bérlakások bérbeadásának módjáról.
2.4. Dönt a megüresedett önkormányzati bérlakásokra vonatkozó pályázat kiírásáról és kijelöli azok bérlőit.
2.5. Dönt a gyermekek nyári táborozásához nyújtott támogatás elszámolásához benyújtott szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadásáról.


5. melléklet a 16/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelethez


A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK


1. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 21/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Szociális rendelet) 1. § (6) bekezdésében meghatározott jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás megtérítésének méltányosságból történő csökkentéséről, elengedéséről vagy részletekben történő megfizetéséről.

2. Dönt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szociális törvény) 45. § (1) bekezdésében meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról.

3. Dönt a Szociális törvény 48. § (1) bekezdése alapján az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, kötelezi a Szociális törvény 48. § (3) bekezdésének b) pontja alapján az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére, valamint dönt a 48. § (4) bekezdése és a Szociális rendelet 15. §-a szerinti, a köztemetés költségeinek megtérítéséről, méltányosságból történő csökkentéséről, elengedéséről vagy részletekben történő megfizetéséről.

4. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a hivatali helyiségen, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályairól, valamint a hivatali helyiségen, a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén fizetendő díj mértékéről szóló 11/2017. (V. 26.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a hivatali helyiségen kívüli házasságkötés esetén a díjfizetési kötelezettség alól történő mentesítésről.

5. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzati adóhatóság anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 14/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelete alapján az adóhatáskör címzettje érdekeltségi jutalékának összegéről.

6. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet 5. §-a alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások átmeneti szállásként történő hasznosításról.

7. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése alapján önkormányzati bérlakásba történő bérlőkijelölésről.

8. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet 7. §-a alapján önkormányzati lakás meghatározott időre, nem lakás céljára történő bérbeadásáról.

9. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet 18. §-a alapján az önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéről.

10. Dönt a „Jó tanuló és jó sportoló” elismerő cím odaítéléséről a ”Jó tanuló és jó sportoló” elismerő-rendszerről szóló Szabályzat alapján.

11. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kőszeg város jelképeiről és a Kőszegre utaló elnevezésekről, azok használatáról, valamint a középületek és közterületek fellobogózásának rendjéről szóló 3/2016. (II. 12.) önkormányzati rendelete alapján a város címerének, zászlójának (lobogójának) és a „Kőszeg” név használatára, valamint a város fellobogózására vonatkozó ügyekben.

12. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat által adományozható elismerésekről szóló 25/2016. (IX. 30.) önkormányzati rendelete alapján „KŐSZEG VÁROS POLGÁR-MESTERÉNEK ELISMERŐ OKLEVELE” adományozásáról.

13. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 20 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtásának szabályairól szóló 9/2018. (VI. 1.) önkormányzati rendeletében meghatározott közútkezelői engedély kiadásáról.

14. Dönt a közút kezelőjeként a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (5) bekezdése alapján a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámcélú eszköz eltávolításáról.

15. Dönt a közút kezelőjeként a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 14. § (1) bekezdése alapján a közút lezárásáról vagy forgalmának korlátozásáról (eltereléséről).

16. Dönt a közút kezelőjeként a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34. § (2) bekezdése alapján a forgalmi rend kialakításáról.

17. Dönt a közút kezelőjeként a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34. § (4) bekezdése alapján a közút megrongálódása esetén a kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig szükség esetén a sebesség- vagy súlykorlátozás elrendeléséről, illetőleg a közút lezárásáról.

18. Dönt a közút kezelőjeként a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 36. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak alapján a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához, igénybevételéhez, a 39. §-a alapján az útcsatlakozás létesítéséhez, a 42. § (3) bekezdése alapján a közút műtárgyának minősülő árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez, a 42/A. § -ban részletezett tevékenységek végzéséhez szükséges hozzájárulásról.

19. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a belváros gépjármű-közlekedésének szabályairól szóló 3/2019. (III. 8.) önkormányzati rendeletében meghatározott behajtási, behajtási és várakozási engedélyek, alkalmi behajtási, valamint alkalmi behajtási és várakozási engedélyek kiadásáról.

20. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.) önkormányzati rendelete alapján a közterület-használattal, valamint a közterületek filmforgatási célú használatával kapcsolatos ügyekben, kivéve közösségi célt szolgáló, műemléki épület építési munkáihoz szükséges építőanyag tárolás céljából történő közterület-használat esetén.

21. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet 11. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati vagyontárgyakat érintő, de a vagyon megterhelésével nem járó tulajdonosi nyilatkozatok, valamint a nem önkormányzati rendelettel alapított elővásárlási jogokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtételéről, a 14. § (1) és (3) bekezdése alapján az önkormányzat követeléseinek elengedéséről.

22. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdése szerinti, a korlátozottan forgalomképes és az üzleti önkormányzati vagyonnak hat hónapon túli hasznosítására vonatkozó kérelem esetén előzetes hozzájárulás megadásáról.

23. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdése alapján a vételár hátralékkal terhelt volt önkormányzati lakás újabb megterheléséhez hozzájárulás megadásáról.

24. Dönt az önkormányzat éves költségvetési rendeletében megállapított polgármesteri támogatási keret felhasználásáról, valamint az önkormányzati támogatások eljárási rendjéről szóló Szabályzat alapján a szakmai beszámolók és pénzügyi elszámolások elfogadásáról.

25. Dönt e rendelet 6. §-a alapján a a képviselői kötelezettségszegés anyagi szankcióiról tiszteletdíjak csökkentéséről, megvonásáról ha a képviselő, valamint a bizottság nem képviselő tagja az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, vagy a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén nem, vagy az ülés idejének kevesebb mint felén volt jelen.

26. Gyakorolja a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában meghatározott településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos hatásköröket.

27. Dönt Kőszeg Város Önkormányzatának Beszerzési Szabályzata alapján az ajánlatok elbírálásáról.


6. melléklet a 16/2024.(X. 8.) önkormányzati rendelethez


A JEGYZŐRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

1. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekjóléti ellátási formákról és a gyermekétkeztetésről szóló 8/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete alapján megállapított, a gyermekétkeztetés személyi térítési díjának vitatása, csökkentése és elengedése iránti ügyekben.
2. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati adóhatóság anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 14/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelete alapján az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselő érdekeltségi jutalékának összegéről.
3. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 25/2014. (VI. 25.) önkormányzati rendelete alapján a közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztásával, megszegésével kapcsolatos ügyekben.
4. Dönt a házszámok megállapításáról.