| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Képviselő-testületi ülések
2024. November 28., Csütörtök, 09:00
Jegyzőkönyv: 2022. Szeptember 19., Hétfő, 08:00 óra, Városháza tanácskozó terme: rendkívüli, nyilvános ülés
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
K/468-13/2022. szám.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2022. szeptember 19-én, a Városháza tanácskozó termében, 8 órai kezdettel megtartott, rendkívüli, nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Fekete-Pataki Edit, Gelencsér Attila Harkai Norbert, Kiss Péter, Kiss Zoltán Miksa, Sas Norbert és Takácsné Varga Ágnes képviselő képviselő (9 fő).
Távolmaradását előzetesen bejelentette:
Csiki István, Rába Kálmán, és Velkyné Ball Andrea (3 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző, Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető, Kovács-Mezei Virág igazgatási osztályvezető, Katona-Freyberger Anett pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető-helyettes, valamint Schrott Tamás a Kőszegi Járási Hivatal részéről.
A képviselő-testületi ülésen jelen van még több érdeklődő állampolgár is.
Básthy Béla polgármester köszönti a rendkívüli képviselő-testületi ülésen megjelenteket, a jegyzőt, a hivatal munkatársait és az érdeklődő lakosságot is. Megállapítja, hogy az ülés a megjelent 9 fővel határozatképes.
A mai ülés napirendjét ugyan pénteken küldte ki a hivatal, de annak léte már ismert volt a képviselő-testület előtt, mert a szeptember 2-án tartott ülésen beszámolt arról, hogy ő előzetesen polgármesterként aláírt egy szándéknyilatkozatot arról, mely szerint a NV Zrt. és az ITM által létrehozott Integrációs Programban Kőszeg részvétele várható. A mai ülés tárgya – ahogyan a határozati javaslatban is olvasható – ennek a megerősítése, mely szerint Kőszeg Város Önkormányzata csatlakozik az integrációs programhoz.
Ezután szavazásra bocsátja a napirendet, amelyet a képviselők 9 igen szavazattal fogadnak el.
N A P I R E N D:
1. Viziközmű vagyon átadására vonatkozó döntés meghozatala.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A viziközmű vagyon átadásával kapcsolatos előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Básthy Béla szóbeli előterjesztésében folytatja az előzmények ismertetését. Augusztus 20-a táján érkezett a hivatalba az a levél, mely két információból és tájékoztatásból állt.
A VASIVÍZ Zrt. kiadásainak markáns részét képezik az energiaköltségek, amelyeknek – nyilván a költségvetés tervezésekor még nem is mert – elszabadulása várható. A társaság rezsiköltségei – ahogy az önkormányzat intézményeinél és a Városházán is – jóval a prognosztizált összeg fölé emelkednek. Az előterjesztésben is jelzett 600 millió Ft-os hiány a VASIVÍZ Zrt. tájékoztatása szerint az év végéig el fogja érni az egy milliárd Ft-ot és ez az összeg az állam beavatkozását igényli. Az, ami ma még nem látható, az a 2023-as költségnövekedés. A számukra tartott tájékoztatón mintegy 3 milliárd összegről volt szó. Nyilván ennek összefüggésében a VASIVÍZ Zrt. tárgyalásokat folytat az illetékes minisztériummal és a Nemzeti Vízművek Zrt.-vel.
A NV Zrt. az állam oldaláról a fő partnere annak az intergrációs programnak, amit már egyébként 2011-ben meghirdettek. Azóta van az önkormányzatoknak lehetősége arra, hogy a viziközmű vagyonukat – az ehhez tartozó ellátási feladatukkal együtt – átruházzák az államra. Számos önkormányzat élt már ezzel, ő nem nevezné meg most ezeket. Természetesen ő érdeklődött több olyan önkormányzat polgármesterétől, akik már állami viziközmű társulás keretében működtetik a viziközműveket. Elmondásuk szerint az állam fejlesztéseket hajt végre, az ő szempontjukból megelégedésen alapuló működés zajlik ezeknél a társulásoknál. Legutóbb mintegy 131 taggal léptek be az integrációs programba főleg alföldi önkormányzatok, ahol a működés veszélybe került.
Kőszeg Város Önkormányzata nagyjából 3,6%-ban tulajdonosa és részvényese a VASIVÍZ Zrt.-nek. Ez érdekes helyzet, mert a „kisebbek” között a „legnagyobbak” vagyunk. Szombathely 52% feletti tulajdonnal rendelkezik, Szentgotthárd és Körmend esetében 4% feletti ez az arány. Érdekes összehasonlítás, hogy a lakosságszámban és pénzügyi-költségvetési szempontból erősebb Sárvár tulajdoni aránya csupán 2%, Celldömölké 1% körüli.
Ezt azért emelte ki, mert tulajdonosként nemcsak a pozitívumokkal kell számolni. Pozitívum első helyen természetesen az, hogy a viziközmű szolgáltatás egyáltalán rendelkezésre áll és működik. Előny az is, hogy a társaság döntési folyamataiban Kőszeg a saját %-os arányával részt vehet.
Általában a zrt. közgyűlésében nem %-os töredéken szoktak eldőlni kérdések, bár ilyenre is volt példa, főleg személyügyi kérdésekben, konkrétan a vezérigazgató megválasztásáról megoszlottak a szavazati arányok. De a társaság programját, beszámolóját mindig nagy többséggel szokták támogatni a tulajdonosok. Természetesen az is előnye Kőszeg tulajdonrészének, hogy – megállapodás alapján – tagot delegálhat az Igazgatóságba és a felügyelő bizottságba.
Azt nem mondaná, hogy a város különböző fejlesztései összefüggésében ez a 3,6% eldöntött volna valaha bármit is, mert ezek kapcsán nem szoktunk a 3,6%-os tulajdonnal „fenyegetőzni”. A fejlesztések sorsa mindig az egyeztetések során alakul ki. Ugyanakkor az is tény, hogy vannak viták a társaság működéséről, ezek közül talán a legismertebb a szombathelyi uszoda fenntartása.
De van egy másik oldala is a tulajdonosi helyzetünknek. Ha most olyan helyzet állna elő – ami szerinte 2022-ben nem fog előadódni – mely szerint az önkormányzatoknak egymás között kellene felosztaniuk a VASIVÍZ Zrt. hiányát, akkor értelemszerűen nagyobb részt kellene vállalnunk az előbb említett, Kőszegnél népesebb és gazdagabb városoknál.
Amit tudunk, az annyi, hogy az állam felajánlotta az önkormányzatoknak az integrációs programban való részvételt. Ennek kapcsán az az ajánlat is elhangzott, mely szerint azoknál a társaságoknál, ahol az 5%-ot meghaladja az állami tulajdon, ott az állam tőkeemelési tranzakcióval vállalhatja az alapfeladatok rezsiköltségéhez kapcsolódó hiány fedezetét. Az is fontos kérdés lehet, hogy mi az alapfeladat és mi nem az. Ha nem éri el az 5%-ot az állami tulajdon, akkor nem lehet közvetlen tőkeemelés. Tudomása szerint a VASIVÍZ Zrt.-ben az államnak jelenleg 4,2%-os a tulajdona, amely a megyei önkormányzattól szállt rá.
Az elmúlt időszakban igyekeztek minél többet megtudni a kérdéskörről. Azt is ki lehet jelenteni, hogy az augusztus végi információkhoz képest radikálisan most sem tudunk igazán többet. A VASIVÍZ Zrt. sem tud mást mondani, mint azt, hogy az idén háromszorosára nő a hiánya, és erre nincsen meg a fedezete saját magának.
Viszont van egy menetrend, amit be kell tartani, azaz az önkormányzatoknak szeptember 20-áig kell meghozni a döntéseiket. Ehhez háttérként szeptember 14-én megjelent egy előterjesztés minta az NV Zrt. oldalán arról, hogy milyen határozatokat várnak el az önkormányzatoktól.
Kihangsúlyozza, hogy a kőszegi képviselők előtt lévő előterjesztés nem azonos ezzel. Az un. tranzakciós szerződésben lenne majd kimutatva az önkormányzat pontos pozíciója és azzal véglegesülne a tulajdon átadás. A zrt.ben a használati díjakból fedezett felújítások, fejlesztések a Gördülő Fejlesztési Tervben szoktak megjelenni. Ennek van egy háttér elszámoló számlája is. Az a megállapodás, amely majd a képviselők asztalára kerülhet, az ezeket az elszámolásokat is tartalmazni fogja, továbbá pontos képet ad arról, hogy mekkora vagyont, milyen fejlesztési forrásokat és milyen esetleges terheket adna át az önkormányzat. (Hozzá kell tenni azt is, hogy jelezték: terheket nem, csak forrásokat fogadnak el.) Tehát ezek a pontos kimutatások még nem állnak rendelkezésre, ezeket várjuk még a VASIVÍZ Zrt.-től. Ennek megfelelően kicsit óvatosabb a megfogalmazás van a képviselő-testület előtt. A határozati javaslat nem utal megállapodásra, tulajdonképpen megismétli azt a szándéknyilatkozatot, amit ő tett augusztusban. A kiküldött anyagból is látszik, hogy a folyamat 4. lépcsője lesz a tranzakciós szerződés aláírása.
Többekkel – köztük jegyző úrral – történt egyeztetés alapján megállapítható, hogy ez az előterjesztés nem alkalmas arra, hogy véglegesen eldöntse ezt a kérdést. Ő olyan hasonlattal élne, mint amikor megnyomjuk a csengőt, felszállnánk a buszra, de még nem szállunk fel, viszont azt is látja a sofőr, hogy van egy érdeklődő utas.
Ez egy komoly felelősséggel járó előterjesztés. Gyakorlatilag ki lehet jelenteni, hogy a biztonságos szolgáltatás irányába egy lépés, hiszen afelé megyünk, hogy ha ennek a cégnek olyan tőke juttatásra lenne szüksége, amelyre Kőszeg Város Önkormányzata nem lenne képes, akkor ez mégis megmaradjon.
Nyilván a cégben való városi tulajdonnak jelentős értéke van, de ennek a piaci használhatósága nem reális. A Modern Kőszegért Programban fejlesztési forrásként lett nevesítve a VASIVÍZ Zrt.-ben lévő vagyon. Ez nem valós elképzelés, hiszen a feladathoz kötött infrastruktúrát senki nem akarná megvenni, meg nem is adhatnánk el az alapszabály szerint. Hasonlóan nagy bajban lennénk, ha ezt a vagyont valaki átvenné és ebből akarna üzletet indítani, mert az azt jelentené, hogy a rezsicsökkentésnek vége, a lakosságnak többet kellene fizetnie azért, hogy üzletileg megérje. A kőszegi önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási folyamataiban egy a vagyon ez egy jelentős, de passzív tétel, mert nem tudunk vele aktív hasznosítást végezni. A város számára a viziközmű vagyon tulajdonlása Kőszeg biztonságos ellátása és a jövőbeni fejlesztések miatt nagyon fontos.
A korábbi fejlesztéseket illetően – ahogyan ő emlékszik – néhány kisebb, főleg a lakossággal együtt megvalósított ivóvíz és csatorna fejlesztésben vett részt a város. Emlékezete szerint – leszámítva a használati díjakat – az önkormányzat mint jó gazda és tulajdonos saját adóbevételi forrásaiból nem végzett karbantartási és felújítási feladatokat. Ezeket mindig állami vagy EU-s pénzekből végeztük el. Nagy dolog volt pld. Kőszegen és térségében a szennyvízhálózat kiépítése, amelyben Kőszeg a gesztor szerepét vállalta.
Az elmúlt időszakban pedig szintén jelentős közműfejlesztési feladatokat sikerült megoldani a 3 milliárd Ft-os útfejlesztési program keretében. Ezeket azért kellett a városnak felvállalni, mert a VASIVÍZ Zrt.-nek nyilván nem volt erre szabad fedezete.
Tájékoztatást ad még arról, hogy a társaság alapszabálya jelenleg nem teszi lehetővé a tulajdonrész átadást az állam felé. A tulajdonosok egyetértettek abban, hogy ezt nem célszerű megakadályozni, ezért erre vonatkozóan az alapszabály módosítása is napirenden lesz a szeptember 28-án tartandó közgyűlésen.
Azt is tudni kell még, hogy kizárólag egy-egy, – több önkormányzat tulajdonában lévő – viziközmű rendszerenként valósulhat meg csak a vagyonátadás, a tagok egyhangú szavazatával. Szombathely és Kőszeg egy rendszeren van, tehát amennyiben az ezen a rendszeren lévő települések közül valamelyik nem kívánja átadni a vagyonát, akkor Kőszeg sem tudja azt önállóan megtenni.
Kérdések és hozzászólások:
Harkai Norbertnek elsőként a számszerűsítés hiányzik. Konkrétan mekkora értékű, milyen nagyságrendű vagyonátadásról beszélünk?
A kőszegi képviselő-testület a VASIVÍZ Zrt. Igazgatóságába Huber Lászlót delegálta. Ő miért nincs most jelen? Kíváncsi lenne, hogy hogyan látja ezt a helyzetet.
Miért nem volt fontos polgármester úrnak, hogy ezt a fontos döntést akár a kőszegi emberekkel (pld. lakossági fórumon, facebookon stb.), akár a képviselőkkel, bizottsági tagokkal (bizottsági ülésen) megbeszélje?
Básthy Béla elmondja, hogy Huber Lászlóval természetesen egyeztetett. Az elszabaduló rezsiárakat Huber László is legalább olyan nagy problémának érzi, mint ő. Huber László az Igazgatóságba delegált személy, nem tagja a képviselő-testületnek, de a vele folytatott beszélgetés alapján az előbb említett, az NV Zrt. honlapján olvasható javaslathoz képest jóval óvatosabb lépést támogatna.
A vagyonértékek meghatározása nem egyszerű feladat, mert az szétválik. A részvényeseknél a föld feletti vagyon realizálódik, de annál sokkal értékesebb a föld alatti vagyon, hiszen a teljes viziközmű rendszer a föld alatt van. A részvényértékek mintegy 1,5 milliárd Ft-ot tesznek ki. Ha átadásra kerül a sor, akkor a tranzakciós szerződésben – ami majd a képviselő-testület elé kerül – ki lesz mutatva mindez, tehát lesz alkalom ezzel foglalkozni.
A lakossággal való egyeztetésről ő azt gondolja, hogy a képviselőknek is és neki, mint polgármesternek is megvan a felelőssége. Ő polgármesterként a mai KRAFT konferencián is fog jónéhány polgármesterrel találkozni és köztük vannak olyanok is, akik nem a már említett minta előterjesztést szavaztatják meg, hanem sajátjukat. g.
Az önkormányzati munka nehézsége az, hogy az ilyen mélységű és komplexitású folyamatoknál is helyt kell állni, mert ez nem egy vagy kétismeretlenes egyenlet, amit a gimnáziumban tanítanak. Látta képviselőtársainak a tevékenységét a közösségi oldalon, tiszteletben is tartja őket, de a lakosság véleményének a kikérése mindig lehetőség. Ebben az esetben egy facebook bejegyzés nem olyan szintű átlátást biztosítana a lakosságnak, amely alapján reális kontextusba lehetne ezt a kérdést helyezni és qvázi népszavazást lehetne tartani róla igen/nem lájkokkal. Annál mélyebb a képviselő-testület feladata, minthogy ezt átruházhatná.
Kiss Zoltán Miksa jelzi, hogy ő kérte a lakosság véleményét az interneten. Ő nem politikus, de amikor beleült ebbe a képviselői székbe, komolyan gondolta, hogy a várost fogja képviselni. Neki lelkiismereti problémát okoz, hogy ekkora összeget az államnak vagy bárkinek ajándékba odaadjon a város. Ő az üzleti életben tevékenykedett, de ilyent még nem hallott: ellenérték nélküli átadás.
Az államnak megvan a feladata, ilyen pld. az oktatás – a tanrendet is ő állítja össze. De a viziközmű, az mindig vállalkozás volt, az soha nem volt állami feladat, hiszen a kistelepülések vízműiből állt össze. Most, ezt az állam – ingyen – át akarja venni. Mit ad érte? Azt, hogy kifizeti azt a rezsit, amit ő emelt fel? Arra ne számítson senki, hogy azt nem a lakosság fogja megfizetni, mert ugyanúgy fel fogja emelni az árakat, mint a gázét és másét. Ez egy nettó államosítás. Olyan körülmények között, amit polgármester úr szépen elmondott a hasonlatában: csengetünk a buszon, hogy felszállunk – azaz már elköteleztük magunkat.
Polgármester úr azt mondta, hogy nem a facebook a fóruma annak, hogy a lakosság véleményt formáljon erről a kérdésről – bár gyermekorvost ott keres az önkormányzat. A képviselők se tudnak többet a lakosságnál ennél az egy előterjesztésnél. Nem tudjuk, hogy ha átadjuk a közművagyont, akkor milyen feltételekkel tesszük, mert azt csak később kapjuk meg. Szerződést csak úgy lehet aláírni, ha annak minden apró részletét ismerjük. Pld. az elővásárlási joggal kapcsolatos szerződésnél minden apró részletet ismernie kell az érintettnek – csak a vevő nevét nem. Itt most nem ismerjük a részleteket, csak a jószándékban bízunk. Ez természetesen megvan és ő látja is ennek a kérdésnek a kimenetelét, de a tisztesség és a becsület azt mondatja vele, hogy „nem”. Ez olyan, mint az 1947-es államosítás volt: édesapjának is „elvitték a gépeit, mindenét, de ő legalább odállt és megverette magát”. Itt most semmi sem fog történni.
Básthy Béla tiszteletben tartja azt, hogy képviselő úr a facebookon megkérdezi a lakosság véleményét és természetesen elismeri képviselő úr üzleti világban szerzett tapasztalatait is. De ez a tulajdon és vagyon, amiről szó van, az nem az a kategória, amivel aztán az állam azt csinál, amit akar, mivel nem csak tulajdon átruházásról van szó, hanem teljes feladat átvállalásról is – amennyiben ez megtörténik.
Az NV Zrt. honlapján tizenvalahány viziközmű társulás van nyilvántartva, tehát vannak tapasztalatok az ellátásról: javult-e színvonal vagy csökkent stb. Ez nem hasonlítható össze egy, a szabadpiacon történt tulajdonosváltozással, mint pld. egy ingatlan eladás esetében, ahol az új tulajdonos a régi tulajdonos mindenféle szempontját figyelmen kívül hagyhatja. Itt az állam kötelezettséget vállal arra, hogy a VASIVÍZ Zrt. területén a viziközmű szolgáltatásokat biztosítja.
Korrigálnia kell képviselő úr szavait, mert nem az állam emelte a rezsiköltségeket: ahol beavatkozott, ott visszatartotta őket. A rezsiköltségek megemelkedtek mindenhol, tapasztalta ezt nemrég a vaihingeni és a szenci testvérvárosokban is. Nem az állam határozza meg az árakat, mert ez akkor lenne lehetséges, ha kizárólag a saját maga által előállított energiát forgalmazná.
Kiss Zoltán Miksa nem ért ezzel egyet, mert igenis az állam emeli az energiaárakat. Hiszen a hírekből hallani, hogy külügyminiszter úr megegyezett x nagyságrendű gázról és annak áráról, jóllehet ő nem kereskedő, nem a gázvállalat vezetője.
Básthy Béla szerint ez ilyen megállapodásokon nem abszolút értékek szoktak születni. Emlékeztet arra, hogy amikor az EU szankciókat szavazott meg, az energiaárak világpiaci ára emelkedett, de kéri, hogy ne menjen el a vita iránya ebbe.
Kiss Zoltán Miksa szerint végül is mindegy: az állam tulajdonába kerül a vízmű vagy marad ennek a részvénytársaságnak a tulajdonában, ugyanazok fognak benne dolgozni, de a lakosság biztosan többet fog fizetni. Ugyanúgy, ahogy a szemétszállítás sem lett jobb, semmivel, amióta az STKH Kft. vette át.
Mivel a képviselő-testület nem ismeri a részleteket, ez a tanácskozás alkalmatlan arra, hogy ma a képviselő-testület döntést hozzon.
Básthy Béla megválaszol Kiss Zoltán Miksa további felvetéseire. Ezt a tranzakciót semmiképpen nem lehet összehasonítani képviselő úr által említett államosítással, mert akkori államhatalom egy-egy család vagy vállalkozás egészen más területére avatkozott be a társadalomnak.
Ismét kiemeli: ehhez a programhoz való csatlakozás önkéntes. Minden önkormányzat felmérheti a saját helyzetét. Ez a lehetőség nem most nyílt meg, 2011. óta lehet belépni ebbe a programba. Ez nem azért lett kitalálva, hogy „gyorsan szedjük el az önkormányzatok vagyonát”. Az tény, hogy az eddig ezen nem gondolkodó önkormányzatoknak most kell ezt elkezdeniük, mert a cégek belső gazdasági egyensúlya megbillent.
Eddig ő sem tudta, de az ország egyik legnagyobb energia felhasználói a viziközmű társulások, hiszen a folyadékot mozgatni kell és az energiát igényel. Az állam szempontjából ez nem minősül ajándéknak, mert ő arra vállal garanciát és azért nem fog érte fizetni, mert a közfeladatot ezután ő fogja majd ellátni.
Amikor a facebookon az önkormányzat kirakja a gyermekorvos hirdetését, akkor egyetlen érdeklődő sem annak alapján dönti el, hogy jelentkezik. Nyilván a hirdetés alapján bejön a hivatalba és elkezdünk tárgyalni vele. De a közösségi oldal nem nyújt kellő alapot ahhoz, hogy ebben a kérdésben a lakosság a képviselő-testület számára megfelelő támogatást tudjon adni az igen/nem válaszokkal.
Az igaz, hogy a mai ülésen nem a tranzakciós szerződésről van szó, hanem a programhoz való csatlakozásról. Arról, hogy felvesszük az illetékesekkel a kapcsolatot, majd megkapjuk szükséges információkat. Egy másik példával élve: mi most arról beszélünk, hogy sürgősen kell egy lakás, és eldöntjük, hogy megvesszük. Tehát ez még nem az adásvételi szerződés, mert csak annak ismeretében lehet végleges döntést hozni. Ez szándéknyilatkozat. A végleges és visszavonhatatlan döntés nem most jött el, az a következő lesz. A képviselő-testület mai döntése pontosan annyi lesz, mint ami benne van a határozati javaslatban. Ennek nincsen szerződés melléklete, nincsenek benne végső kondíciók.
Kiss Zoltán Miksa péntek délután óta nem nagyon sok esélyt látott az ő megközelítésére. A hétvégén sokfelé telefonálgatott, ezek alapján a következő a kérdése: Ha ez csak egy szándéknyilatkozat, miért nem volt elég az, amit polgármester úr – teljesen korrektül – aláírt? Miért kell ezt megismételni egy újabb szándéknyilatkozat formájában? Továbbá: ezt vissza lehet-e vonni?
Básthy Béla szerint azért, mert a képviselő-testület szándéknyilatkozata sokkal erősebb, mint a polgármesteré. Az ő megközelítése értelmében Kőszegnek biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy folytatódjon ebben az értelemben az együttműködés.
Egyébként kérdés az is, hogy a szeptember 28-án tartandó közgyűlésen a társaság módosítja-e az alapszabályát, továbbá a Kőszeg-Szombathely közötti viziközmű rendszer valamennyi tagja jóváhagyja-e a csatlakozást, vagy lehet-e külön utakon járni. Ez a döntés arra alkalmas, hogy a folyamat további fázisába lépjen a város. Ő is szívesebben terjesztette elő a képviselő-testületnek, hogy biztosítsa az átlátást a számukra. Sajnálatos, hogy képviselő úr hozzá nem fordult a kérdéseivel.
Kiss Zoltán Miksa információi szerint ezt a szándéknyilatkozatot nem lehet visszavonni. Beszélt egy jogásszal, egy nagyváros jegyzőjével, aki szerint azért lett így megfogalmazva, mert ez így visszavonhatatlan nyilatkozat. Mivel a részleteket később tudjuk meg, őt ez is a Tanú c. film egyik jelenetére emlékezteti.
Félreértés ne essék, tisztában van azzal, hogy ha átvenné az állam, akkor is megmaradna a vízmű, ugyanazok működtetik majd. De a 600 millió Ft gyorsan eltűnik és az egy milliárd Ft-ot is a lakosság fogja kifizetni, mert 2000 Ft lesz egy köbméter víz ára. Ő azt nem érti, hogy azon kívül, hogy államosítás történik, miért kell ez az államnak? Hiszen tudna segíteni anélkül is, ha az önkormányzatok nem adják oda a vagyonukat. És akkor a következő kérdés az lenne, hogy miért fektessen bele valamibe, ami nem az övé? Éppen azért, amiért a külügyminiszter úr tárgyal a gázárról. Neki az állam és a kereskedés valahogy nem illik össze.
A kérdés felelősségét a képvisel-testületnek is – kicsiben – fel kell vállalnia. Ha mindenki bólogat – mint akik itt a teremben ülnek – akkor hova jutunk? Hogyan állunk a város elé? Ez a vagyon lehet, hogy egy hitelfelvételhez nem elég, de a várost erősíti és biztonságban tartja. Ő nem akarja azt elérni, hogy ne legyen víz, és azt sem, hogy az önkormányzatoknak kelljen a vízmű működésének a hiányát kitermelni. Ő az államtól nem azt várja, hogy elvegyen, utána meg adjon, hanem azt, hogy segítsen. Ha meg nem, akkor hagyja az önkormányzatokat dolgozni.
Básthy Béla szerint sajnálatos, hogy képviselő úrnak sikerült az összes negatívumokat a mondataiba belefoglalni.
Ismét kihangsúlyozza: akkor jön létre szerződés, ha azt a felek elfogadják. A képviselő-testület jelenleg nem erről tárgyal. A szándéknyilatkozat visszavonhatósága egy izgalmas kérdés. Láttunk már olyan házat, amit szándékoztak felépíteni, aztán mégsem épült fel. Megvan az önkormányzat lehetősége, hogy részt vegyen ebben a programban, meg az is, hogy végül ne fogadja el.
Viszont azt az újra és újra megnyilatkozó állítást, mely szerint azon képviselők, akik a mai vita során hallgattak, azok nem felelősséggel gondolkodnának, vagy nem mernének ellent mondani. Ő kikéri ezt a képviselő-testület nevében és kéri Kiss Zoltán Miksát, hogy képviselőtársai méltóságát tartsa tiszteletben.
Kiss Zoltán Miksa szerint neki azért kell így beszélnie, hogy azt elmondja, amit a választópolgárok mondtak. Polgármester úr által kifogásolt 1950-es évek említésével is azt próbálta érzékeltetni, hogy ez nem kis dolog. Ekkora összegű, ilyen súlyú vagyonvesztés a város újkori történelmében még biztosan nem fordult elő, ajándékozás meg egészen biztosan nem. Racionálisan kellene erről beszélni.
Básthy Béla emlékezete szerint ennél nagyobb vagyonvesztés is volt, mert a lakásprivatizáció során jóval a piaci érték alatt engedte át a város az önkormányzati lakásokat.
Kiss Zoltán Miksa egyetért ezzel, de a kőszegi polgárok számára, akik azokban a lakásokban laktak.
Básthy Béla szerint kőszegi állampolgárok fogják inni azt a vizet is, ami a vezetéken érkezik és a szennyvizet elvezetik.
Básthy Béla emlékeztet még arra is, hogy amikor a kőszegi viziközmű rendszer kialakult, akkor a kőszegi polgárok kőszegi vizet ittak. Sajnos ez mára már 10%-ra csökkent, mert az összes többi víz a Szombathely-Perenye vízvezetéken érkezik. Ha ezzel a vezetékkel bármi történne, illetve ennek a kitettségnek a feloldását is a magyar államtól kérjük, amely a GFT-ben szerepel, 1,5 milliárd összegben.
Az a fajta szétválasztás, mely szerint a verejtékes munkánkból létrejött vagyonunkról kellene most lemondani és átadni valakinek, aki nem a mi szempontunk szerint hasznosítja – ez sajnos teljesen eltorzítja a valóságot. Ezért lepődik meg az 1950-es évekbeli hasonlatokon, amelyek teljesen félreviszik a vitát.
Kiss Zoltán Miksa elmondja, hogy amikor az apja cséplőgépét elvitték, akkor ugyanazon a gépen csépelték a gabonát, csak nem az övé volt már.
Básthy Béla szerint ez nem ugyanaz, mert ez a vagyon köztulajdonból (nem magántulajdonból) köztulajdonba kerül. Az ő nagyapja házát is államosították annak idején, a háború előtt a Ludovikán tanított, aztán meg segédmunkás lett. De itt most senkinek sorsa nem kerül veszélybe, ha ez a tranzakciós folyamat létrejön. Az is része a képletnek, amit már említett: adott esetben súlyos tulajdonosi befizetések várhatók, amely Sárvár vagy Celldömölk által fizetettnél sokkal több lehet.
Kiss Zoltán Miksa felidézi dr. Bariska István egy, Kuntner Ferenc polgármestersége idején tartott Királynapon mondott beszédét. Egy bibliai próféta szavait idézve azt mondta a képviselőknek: „jól gondolják meg mit szavaznak, mert egyszer majd rájuk lesz olvasva”.
Básthy Béla úgy véli, hogy mindenki a saját lelkiismereti szokásai szerinti gyakorisággal, de rendszeresen szembesül a felelősséggel. Kéri a képviselőket, hogy mindenki a lelkiismerete szerint értelmezze az előterjesztést, azt a valós értékén kezelje, tartózkodjon az esetleges drámai túlzásoktól és hozza meg a döntését.
Egy kiegészítő javaslata van a leírt határozati javaslatra nézve. Kéri, hogy legyen a 3. pont, amely szerint ha a szándéknyilatkozat nyomán keletkező, a végleges vagyonátadásra vonatkozó bármilyen dokumentum, megállapodás tervezet létrejön, továbbá természetesen a tranzakciós szerződést is, ő köteles legyen a képviselő-testület elé terjeszteni. Enélkül természetesen nem is írhatná alá, nem is volt ilyen szándéka sohasem, de legyen azért ez kinyilvánítva.
Gelencsér Attila szerint ez az előterjesztésben leírt integrációs folyamatból mindenképpen következik, mert a 4. pontban van ez belefoglalva.
Kiss Zoltán Miksának újra az a véleménye, hogy ettől a szándéknyilatkozattól nem lehet visszalépni, azért van úgy megfogalmazva.
Dr. Zalán Gábornak viszont az, hogy igen. Mert nem az a határozati javaslat van a képviselő-testület előtt, mint ami az NV Zrt. honlapján ajánlanak. Polgármester úr már több mint egy órája arról beszél, hogy nincs minden információ a birtokunkban, nem ismerjük a tranzakciós megállapodás részleteit, nem tudjuk, mi történik a használati díjjal, mi a GFT-vel, az átadott vagyonnal és egyáltalán, a VASIVÍZ Zrt. 6 rendszere egységesen tud-e majd fellépni, mindegyiknél meglesz-e az 5%-os állami szerepvállalás, továbbá ha nem, ennek ellenére a ázsiós tőkeemelést befizeti-e az állam.
Aki végig olvasta a fenti honlapon az integráció leírását, az láthatta, hogy számtalan feladat van még: meg kell keresni az energiahivatalt, az adott fogyasztás tükrében emelni kell a jegyzett tőkét, saját tőkét, a szolgáltatónak még nagyon sok mindent ki kell mutatnia. Az integrációt ugyanis nemcsak a viziközműről szóló törvény, hanem – mivel a VASIVÍZ Zrt. gazdasági társaság – a PTK is szabályozza. A gazdasági élet szereplői nagyon jól tudják, hogy egy gazdasági társaságban van saját tőke és jegyzett tőke is, utóbbi az, ami a cégnyilvántartásban megjelenik. Törvényi feltétel, hogy ha a saját tőke a felére csökken, akkor a tulajdonosnak be kell raknia a saját vagyonából.
Tehát számtalan olyan kérdés előtt állunk, ami még nincs tisztázva és polgármester úr nagyon helyesen elmondta a legutóbbi ülésen: azért tette meg ő az előzetes szándéknyilatkozatot felhatalmazás nélkül, hogy megadja a lehetőségét a képviselő-testületnek a tárgyalásra. Ezzel a lépéssel azt tettük meg, hogy megtudjuk, mi a feltételrendszere az átadásnak. Polgármester úr azt is elmondta, hogy felmerülhetnek egyéb jogi akadályok is. Nincsen arra pld. garancia, hogy a VASIVÍZ Zrt, közgyűlése módosítja az alapító okiratát. Ha nem, akkor Kőszeg bármit megtehet, akkor sem mehet végbe az integráció, hiszen egy gazdasági társaságról van szó.
Egyébként ez a közmű vagyon korábban állami tulajdon volt, hiszen a rendszerváltást követően a Vagyonátadó Bizottság 1992-ben adta át ezt a nagy tömegű vagyont az önkormányzatoknak, 1996-ban került Vas megyét érintően a gazdasági társaságba, amelynek így tulajdonosa lett Kőszeg is. A 2000-es években aztán visszakerült ez a tulajdonjog a VASIVÍZ-től. Ez a tulajdon tehát „jött-ment”, de a földben maga a vagyon természetesen itt marad.
2011. óta van lehetőség az integrációra. Most az az egy különbség van – látva a közműszolgáltatók veszteségét – hogy az állam az ázsiós tőkeemeléssel megteremtette annak a lehetőséget, hogy a kötelező feladatátvállalás veszteségét kifizeti. Be lehet lépni ebbe az integrációs folyamatba 2023-ban vagy 2024-ben is. Az állami szerepvállalás akkor jön létre, ha 1-1 viziközmű rendszeren az állam 100%-os tulajdonos lesz. Ha minden önkormányzat átadja a VASIVÍZ Zrt.ben lévő részesedését és pld. Szombathely nem, akkor a gazdasági társaság tovább fog működik 2 tulajdonossal és akkor Szombathely és a magyar állam fogja vállalni a veszteséget. Ha olyan lesz a tranzakciós megállapodás, hogy a képviselő-testület azt megszavazza és a 3,6%-os tulajdonrészét átadja, akkor onnantól fogva az önkormányzattól az ellátási kötelezettséget és a felelősséget is az állam veszi át és képviseli a VASIVÍZ Zrt.-ben.
Kiss Zoltán Miksa ismét rákérdez: fentiek értelmében tehát azt mondja polgármester úr és jegyző úr, hogy a mai döntés mindentől függetlenül visszavonható?
Básthy Béla kiemeli, hogy nem. Ők azt mondják, hogy az a szándék, amire az előterjesztés vonatkozik, akkor valósul meg, ha a tranzakciós szerződést is elfogadja a képviselő-testület. Ez nem a szándéknyilatkozat visszavonását jelenti. Arra kötelez bennünket ez a döntés, hogy a trancakciós megállapodás tervezetét tárgyalja meg a képviselő-testület.
Végül a polgármester lezárja a vitát. Kéri, hogy minden képviselő hozza meg a döntését.
Senki nem mondja azt, hogy ez egy jelentéktelen ügy lenne, máshol is komoly viták vannak. Meglátjuk, hogy a többi önkormányzat mit lép. Az egyértelmű, hogy a kőszegi határozati javaslatból kiderül: a képviselő-testület további egyeztetést kíván ebben a tárgykörben folytatni és a végleges döntés meghozatalának a jogát fenntartja.
Elsőként az általa, a határozati javaslatot 3. ponttal kiegészítendő módosító javaslatot bocsátja szavazásra, amit a képviselők 7 igen, 2 nem szavazattal elfogadnak.
Ezután a kiegészített, eredeti határozatot bocsátja szavazásra. A képviselő-testület 9 igen, 2 nem szavazattal az alábbi határozatot hozta:
155/2022. (IX. 19.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete kinyilvánítja azon szándékát, miszerint az V001-1/15 azonosító számú ivóvíz, valamint az S001-59/9 azonosítószámú szennyvíz víziközmű-szolgáltatás biztosítása vonatkozásában az önkormányzat tulajdonában álló víziközmű vagyonának, valamint a fennálló ellátási kötelezettségének a Magyar Állam javára történő térítésmentes átruházására irányuló Integrációs Programban részt kíván venni.
2. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert, hogy a képviselő-testület 1. pontban foglalt szándékáról a Nemzeti Vízművek Zrt.-t értesítse.
3. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete fenntartja magának azt a jogot, hogy az 1. pontba foglalt szándéknyilatkozat nyomán keletkező, az esetleges vagyonátadásra vonatkozó dokumentumokról, valamint a tranzakciós szerződés tervezetéről testületi ülés keretében hozza meg a döntését.
Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: azonnal.
Végül, mivel további észrevétel nem hangzik el, Básthy Béla polgármester mindenkinek megköszöni a részvételt, majd 9.30 órakor bezárja a képviselő-testület mai rendkívüli ülését.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Zalán Gábor Básthy Béla
jegyző polgármester
(A jegyzőkönyv mellékleteit lsd. a letölthető formátumban.)
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2022. szeptember 19-én, a Városháza tanácskozó termében, 8 órai kezdettel megtartott, rendkívüli, nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Fekete-Pataki Edit, Gelencsér Attila Harkai Norbert, Kiss Péter, Kiss Zoltán Miksa, Sas Norbert és Takácsné Varga Ágnes képviselő képviselő (9 fő).
Távolmaradását előzetesen bejelentette:
Csiki István, Rába Kálmán, és Velkyné Ball Andrea (3 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző, Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető, Kovács-Mezei Virág igazgatási osztályvezető, Katona-Freyberger Anett pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető-helyettes, valamint Schrott Tamás a Kőszegi Járási Hivatal részéről.
A képviselő-testületi ülésen jelen van még több érdeklődő állampolgár is.
Básthy Béla polgármester köszönti a rendkívüli képviselő-testületi ülésen megjelenteket, a jegyzőt, a hivatal munkatársait és az érdeklődő lakosságot is. Megállapítja, hogy az ülés a megjelent 9 fővel határozatképes.
A mai ülés napirendjét ugyan pénteken küldte ki a hivatal, de annak léte már ismert volt a képviselő-testület előtt, mert a szeptember 2-án tartott ülésen beszámolt arról, hogy ő előzetesen polgármesterként aláírt egy szándéknyilatkozatot arról, mely szerint a NV Zrt. és az ITM által létrehozott Integrációs Programban Kőszeg részvétele várható. A mai ülés tárgya – ahogyan a határozati javaslatban is olvasható – ennek a megerősítése, mely szerint Kőszeg Város Önkormányzata csatlakozik az integrációs programhoz.
Ezután szavazásra bocsátja a napirendet, amelyet a képviselők 9 igen szavazattal fogadnak el.
N A P I R E N D:
1. Viziközmű vagyon átadására vonatkozó döntés meghozatala.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A viziközmű vagyon átadásával kapcsolatos előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Básthy Béla szóbeli előterjesztésében folytatja az előzmények ismertetését. Augusztus 20-a táján érkezett a hivatalba az a levél, mely két információból és tájékoztatásból állt.
A VASIVÍZ Zrt. kiadásainak markáns részét képezik az energiaköltségek, amelyeknek – nyilván a költségvetés tervezésekor még nem is mert – elszabadulása várható. A társaság rezsiköltségei – ahogy az önkormányzat intézményeinél és a Városházán is – jóval a prognosztizált összeg fölé emelkednek. Az előterjesztésben is jelzett 600 millió Ft-os hiány a VASIVÍZ Zrt. tájékoztatása szerint az év végéig el fogja érni az egy milliárd Ft-ot és ez az összeg az állam beavatkozását igényli. Az, ami ma még nem látható, az a 2023-as költségnövekedés. A számukra tartott tájékoztatón mintegy 3 milliárd összegről volt szó. Nyilván ennek összefüggésében a VASIVÍZ Zrt. tárgyalásokat folytat az illetékes minisztériummal és a Nemzeti Vízművek Zrt.-vel.
A NV Zrt. az állam oldaláról a fő partnere annak az intergrációs programnak, amit már egyébként 2011-ben meghirdettek. Azóta van az önkormányzatoknak lehetősége arra, hogy a viziközmű vagyonukat – az ehhez tartozó ellátási feladatukkal együtt – átruházzák az államra. Számos önkormányzat élt már ezzel, ő nem nevezné meg most ezeket. Természetesen ő érdeklődött több olyan önkormányzat polgármesterétől, akik már állami viziközmű társulás keretében működtetik a viziközműveket. Elmondásuk szerint az állam fejlesztéseket hajt végre, az ő szempontjukból megelégedésen alapuló működés zajlik ezeknél a társulásoknál. Legutóbb mintegy 131 taggal léptek be az integrációs programba főleg alföldi önkormányzatok, ahol a működés veszélybe került.
Kőszeg Város Önkormányzata nagyjából 3,6%-ban tulajdonosa és részvényese a VASIVÍZ Zrt.-nek. Ez érdekes helyzet, mert a „kisebbek” között a „legnagyobbak” vagyunk. Szombathely 52% feletti tulajdonnal rendelkezik, Szentgotthárd és Körmend esetében 4% feletti ez az arány. Érdekes összehasonlítás, hogy a lakosságszámban és pénzügyi-költségvetési szempontból erősebb Sárvár tulajdoni aránya csupán 2%, Celldömölké 1% körüli.
Ezt azért emelte ki, mert tulajdonosként nemcsak a pozitívumokkal kell számolni. Pozitívum első helyen természetesen az, hogy a viziközmű szolgáltatás egyáltalán rendelkezésre áll és működik. Előny az is, hogy a társaság döntési folyamataiban Kőszeg a saját %-os arányával részt vehet.
Általában a zrt. közgyűlésében nem %-os töredéken szoktak eldőlni kérdések, bár ilyenre is volt példa, főleg személyügyi kérdésekben, konkrétan a vezérigazgató megválasztásáról megoszlottak a szavazati arányok. De a társaság programját, beszámolóját mindig nagy többséggel szokták támogatni a tulajdonosok. Természetesen az is előnye Kőszeg tulajdonrészének, hogy – megállapodás alapján – tagot delegálhat az Igazgatóságba és a felügyelő bizottságba.
Azt nem mondaná, hogy a város különböző fejlesztései összefüggésében ez a 3,6% eldöntött volna valaha bármit is, mert ezek kapcsán nem szoktunk a 3,6%-os tulajdonnal „fenyegetőzni”. A fejlesztések sorsa mindig az egyeztetések során alakul ki. Ugyanakkor az is tény, hogy vannak viták a társaság működéséről, ezek közül talán a legismertebb a szombathelyi uszoda fenntartása.
De van egy másik oldala is a tulajdonosi helyzetünknek. Ha most olyan helyzet állna elő – ami szerinte 2022-ben nem fog előadódni – mely szerint az önkormányzatoknak egymás között kellene felosztaniuk a VASIVÍZ Zrt. hiányát, akkor értelemszerűen nagyobb részt kellene vállalnunk az előbb említett, Kőszegnél népesebb és gazdagabb városoknál.
Amit tudunk, az annyi, hogy az állam felajánlotta az önkormányzatoknak az integrációs programban való részvételt. Ennek kapcsán az az ajánlat is elhangzott, mely szerint azoknál a társaságoknál, ahol az 5%-ot meghaladja az állami tulajdon, ott az állam tőkeemelési tranzakcióval vállalhatja az alapfeladatok rezsiköltségéhez kapcsolódó hiány fedezetét. Az is fontos kérdés lehet, hogy mi az alapfeladat és mi nem az. Ha nem éri el az 5%-ot az állami tulajdon, akkor nem lehet közvetlen tőkeemelés. Tudomása szerint a VASIVÍZ Zrt.-ben az államnak jelenleg 4,2%-os a tulajdona, amely a megyei önkormányzattól szállt rá.
Az elmúlt időszakban igyekeztek minél többet megtudni a kérdéskörről. Azt is ki lehet jelenteni, hogy az augusztus végi információkhoz képest radikálisan most sem tudunk igazán többet. A VASIVÍZ Zrt. sem tud mást mondani, mint azt, hogy az idén háromszorosára nő a hiánya, és erre nincsen meg a fedezete saját magának.
Viszont van egy menetrend, amit be kell tartani, azaz az önkormányzatoknak szeptember 20-áig kell meghozni a döntéseiket. Ehhez háttérként szeptember 14-én megjelent egy előterjesztés minta az NV Zrt. oldalán arról, hogy milyen határozatokat várnak el az önkormányzatoktól.
Kihangsúlyozza, hogy a kőszegi képviselők előtt lévő előterjesztés nem azonos ezzel. Az un. tranzakciós szerződésben lenne majd kimutatva az önkormányzat pontos pozíciója és azzal véglegesülne a tulajdon átadás. A zrt.ben a használati díjakból fedezett felújítások, fejlesztések a Gördülő Fejlesztési Tervben szoktak megjelenni. Ennek van egy háttér elszámoló számlája is. Az a megállapodás, amely majd a képviselők asztalára kerülhet, az ezeket az elszámolásokat is tartalmazni fogja, továbbá pontos képet ad arról, hogy mekkora vagyont, milyen fejlesztési forrásokat és milyen esetleges terheket adna át az önkormányzat. (Hozzá kell tenni azt is, hogy jelezték: terheket nem, csak forrásokat fogadnak el.) Tehát ezek a pontos kimutatások még nem állnak rendelkezésre, ezeket várjuk még a VASIVÍZ Zrt.-től. Ennek megfelelően kicsit óvatosabb a megfogalmazás van a képviselő-testület előtt. A határozati javaslat nem utal megállapodásra, tulajdonképpen megismétli azt a szándéknyilatkozatot, amit ő tett augusztusban. A kiküldött anyagból is látszik, hogy a folyamat 4. lépcsője lesz a tranzakciós szerződés aláírása.
Többekkel – köztük jegyző úrral – történt egyeztetés alapján megállapítható, hogy ez az előterjesztés nem alkalmas arra, hogy véglegesen eldöntse ezt a kérdést. Ő olyan hasonlattal élne, mint amikor megnyomjuk a csengőt, felszállnánk a buszra, de még nem szállunk fel, viszont azt is látja a sofőr, hogy van egy érdeklődő utas.
Ez egy komoly felelősséggel járó előterjesztés. Gyakorlatilag ki lehet jelenteni, hogy a biztonságos szolgáltatás irányába egy lépés, hiszen afelé megyünk, hogy ha ennek a cégnek olyan tőke juttatásra lenne szüksége, amelyre Kőszeg Város Önkormányzata nem lenne képes, akkor ez mégis megmaradjon.
Nyilván a cégben való városi tulajdonnak jelentős értéke van, de ennek a piaci használhatósága nem reális. A Modern Kőszegért Programban fejlesztési forrásként lett nevesítve a VASIVÍZ Zrt.-ben lévő vagyon. Ez nem valós elképzelés, hiszen a feladathoz kötött infrastruktúrát senki nem akarná megvenni, meg nem is adhatnánk el az alapszabály szerint. Hasonlóan nagy bajban lennénk, ha ezt a vagyont valaki átvenné és ebből akarna üzletet indítani, mert az azt jelentené, hogy a rezsicsökkentésnek vége, a lakosságnak többet kellene fizetnie azért, hogy üzletileg megérje. A kőszegi önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási folyamataiban egy a vagyon ez egy jelentős, de passzív tétel, mert nem tudunk vele aktív hasznosítást végezni. A város számára a viziközmű vagyon tulajdonlása Kőszeg biztonságos ellátása és a jövőbeni fejlesztések miatt nagyon fontos.
A korábbi fejlesztéseket illetően – ahogyan ő emlékszik – néhány kisebb, főleg a lakossággal együtt megvalósított ivóvíz és csatorna fejlesztésben vett részt a város. Emlékezete szerint – leszámítva a használati díjakat – az önkormányzat mint jó gazda és tulajdonos saját adóbevételi forrásaiból nem végzett karbantartási és felújítási feladatokat. Ezeket mindig állami vagy EU-s pénzekből végeztük el. Nagy dolog volt pld. Kőszegen és térségében a szennyvízhálózat kiépítése, amelyben Kőszeg a gesztor szerepét vállalta.
Az elmúlt időszakban pedig szintén jelentős közműfejlesztési feladatokat sikerült megoldani a 3 milliárd Ft-os útfejlesztési program keretében. Ezeket azért kellett a városnak felvállalni, mert a VASIVÍZ Zrt.-nek nyilván nem volt erre szabad fedezete.
Tájékoztatást ad még arról, hogy a társaság alapszabálya jelenleg nem teszi lehetővé a tulajdonrész átadást az állam felé. A tulajdonosok egyetértettek abban, hogy ezt nem célszerű megakadályozni, ezért erre vonatkozóan az alapszabály módosítása is napirenden lesz a szeptember 28-án tartandó közgyűlésen.
Azt is tudni kell még, hogy kizárólag egy-egy, – több önkormányzat tulajdonában lévő – viziközmű rendszerenként valósulhat meg csak a vagyonátadás, a tagok egyhangú szavazatával. Szombathely és Kőszeg egy rendszeren van, tehát amennyiben az ezen a rendszeren lévő települések közül valamelyik nem kívánja átadni a vagyonát, akkor Kőszeg sem tudja azt önállóan megtenni.
Kérdések és hozzászólások:
Harkai Norbertnek elsőként a számszerűsítés hiányzik. Konkrétan mekkora értékű, milyen nagyságrendű vagyonátadásról beszélünk?
A kőszegi képviselő-testület a VASIVÍZ Zrt. Igazgatóságába Huber Lászlót delegálta. Ő miért nincs most jelen? Kíváncsi lenne, hogy hogyan látja ezt a helyzetet.
Miért nem volt fontos polgármester úrnak, hogy ezt a fontos döntést akár a kőszegi emberekkel (pld. lakossági fórumon, facebookon stb.), akár a képviselőkkel, bizottsági tagokkal (bizottsági ülésen) megbeszélje?
Básthy Béla elmondja, hogy Huber Lászlóval természetesen egyeztetett. Az elszabaduló rezsiárakat Huber László is legalább olyan nagy problémának érzi, mint ő. Huber László az Igazgatóságba delegált személy, nem tagja a képviselő-testületnek, de a vele folytatott beszélgetés alapján az előbb említett, az NV Zrt. honlapján olvasható javaslathoz képest jóval óvatosabb lépést támogatna.
A vagyonértékek meghatározása nem egyszerű feladat, mert az szétválik. A részvényeseknél a föld feletti vagyon realizálódik, de annál sokkal értékesebb a föld alatti vagyon, hiszen a teljes viziközmű rendszer a föld alatt van. A részvényértékek mintegy 1,5 milliárd Ft-ot tesznek ki. Ha átadásra kerül a sor, akkor a tranzakciós szerződésben – ami majd a képviselő-testület elé kerül – ki lesz mutatva mindez, tehát lesz alkalom ezzel foglalkozni.
A lakossággal való egyeztetésről ő azt gondolja, hogy a képviselőknek is és neki, mint polgármesternek is megvan a felelőssége. Ő polgármesterként a mai KRAFT konferencián is fog jónéhány polgármesterrel találkozni és köztük vannak olyanok is, akik nem a már említett minta előterjesztést szavaztatják meg, hanem sajátjukat. g.
Az önkormányzati munka nehézsége az, hogy az ilyen mélységű és komplexitású folyamatoknál is helyt kell állni, mert ez nem egy vagy kétismeretlenes egyenlet, amit a gimnáziumban tanítanak. Látta képviselőtársainak a tevékenységét a közösségi oldalon, tiszteletben is tartja őket, de a lakosság véleményének a kikérése mindig lehetőség. Ebben az esetben egy facebook bejegyzés nem olyan szintű átlátást biztosítana a lakosságnak, amely alapján reális kontextusba lehetne ezt a kérdést helyezni és qvázi népszavazást lehetne tartani róla igen/nem lájkokkal. Annál mélyebb a képviselő-testület feladata, minthogy ezt átruházhatná.
Kiss Zoltán Miksa jelzi, hogy ő kérte a lakosság véleményét az interneten. Ő nem politikus, de amikor beleült ebbe a képviselői székbe, komolyan gondolta, hogy a várost fogja képviselni. Neki lelkiismereti problémát okoz, hogy ekkora összeget az államnak vagy bárkinek ajándékba odaadjon a város. Ő az üzleti életben tevékenykedett, de ilyent még nem hallott: ellenérték nélküli átadás.
Az államnak megvan a feladata, ilyen pld. az oktatás – a tanrendet is ő állítja össze. De a viziközmű, az mindig vállalkozás volt, az soha nem volt állami feladat, hiszen a kistelepülések vízműiből állt össze. Most, ezt az állam – ingyen – át akarja venni. Mit ad érte? Azt, hogy kifizeti azt a rezsit, amit ő emelt fel? Arra ne számítson senki, hogy azt nem a lakosság fogja megfizetni, mert ugyanúgy fel fogja emelni az árakat, mint a gázét és másét. Ez egy nettó államosítás. Olyan körülmények között, amit polgármester úr szépen elmondott a hasonlatában: csengetünk a buszon, hogy felszállunk – azaz már elköteleztük magunkat.
Polgármester úr azt mondta, hogy nem a facebook a fóruma annak, hogy a lakosság véleményt formáljon erről a kérdésről – bár gyermekorvost ott keres az önkormányzat. A képviselők se tudnak többet a lakosságnál ennél az egy előterjesztésnél. Nem tudjuk, hogy ha átadjuk a közművagyont, akkor milyen feltételekkel tesszük, mert azt csak később kapjuk meg. Szerződést csak úgy lehet aláírni, ha annak minden apró részletét ismerjük. Pld. az elővásárlási joggal kapcsolatos szerződésnél minden apró részletet ismernie kell az érintettnek – csak a vevő nevét nem. Itt most nem ismerjük a részleteket, csak a jószándékban bízunk. Ez természetesen megvan és ő látja is ennek a kérdésnek a kimenetelét, de a tisztesség és a becsület azt mondatja vele, hogy „nem”. Ez olyan, mint az 1947-es államosítás volt: édesapjának is „elvitték a gépeit, mindenét, de ő legalább odállt és megverette magát”. Itt most semmi sem fog történni.
Básthy Béla tiszteletben tartja azt, hogy képviselő úr a facebookon megkérdezi a lakosság véleményét és természetesen elismeri képviselő úr üzleti világban szerzett tapasztalatait is. De ez a tulajdon és vagyon, amiről szó van, az nem az a kategória, amivel aztán az állam azt csinál, amit akar, mivel nem csak tulajdon átruházásról van szó, hanem teljes feladat átvállalásról is – amennyiben ez megtörténik.
Az NV Zrt. honlapján tizenvalahány viziközmű társulás van nyilvántartva, tehát vannak tapasztalatok az ellátásról: javult-e színvonal vagy csökkent stb. Ez nem hasonlítható össze egy, a szabadpiacon történt tulajdonosváltozással, mint pld. egy ingatlan eladás esetében, ahol az új tulajdonos a régi tulajdonos mindenféle szempontját figyelmen kívül hagyhatja. Itt az állam kötelezettséget vállal arra, hogy a VASIVÍZ Zrt. területén a viziközmű szolgáltatásokat biztosítja.
Korrigálnia kell képviselő úr szavait, mert nem az állam emelte a rezsiköltségeket: ahol beavatkozott, ott visszatartotta őket. A rezsiköltségek megemelkedtek mindenhol, tapasztalta ezt nemrég a vaihingeni és a szenci testvérvárosokban is. Nem az állam határozza meg az árakat, mert ez akkor lenne lehetséges, ha kizárólag a saját maga által előállított energiát forgalmazná.
Kiss Zoltán Miksa nem ért ezzel egyet, mert igenis az állam emeli az energiaárakat. Hiszen a hírekből hallani, hogy külügyminiszter úr megegyezett x nagyságrendű gázról és annak áráról, jóllehet ő nem kereskedő, nem a gázvállalat vezetője.
Básthy Béla szerint ez ilyen megállapodásokon nem abszolút értékek szoktak születni. Emlékeztet arra, hogy amikor az EU szankciókat szavazott meg, az energiaárak világpiaci ára emelkedett, de kéri, hogy ne menjen el a vita iránya ebbe.
Kiss Zoltán Miksa szerint végül is mindegy: az állam tulajdonába kerül a vízmű vagy marad ennek a részvénytársaságnak a tulajdonában, ugyanazok fognak benne dolgozni, de a lakosság biztosan többet fog fizetni. Ugyanúgy, ahogy a szemétszállítás sem lett jobb, semmivel, amióta az STKH Kft. vette át.
Mivel a képviselő-testület nem ismeri a részleteket, ez a tanácskozás alkalmatlan arra, hogy ma a képviselő-testület döntést hozzon.
Básthy Béla megválaszol Kiss Zoltán Miksa további felvetéseire. Ezt a tranzakciót semmiképpen nem lehet összehasonítani képviselő úr által említett államosítással, mert akkori államhatalom egy-egy család vagy vállalkozás egészen más területére avatkozott be a társadalomnak.
Ismét kiemeli: ehhez a programhoz való csatlakozás önkéntes. Minden önkormányzat felmérheti a saját helyzetét. Ez a lehetőség nem most nyílt meg, 2011. óta lehet belépni ebbe a programba. Ez nem azért lett kitalálva, hogy „gyorsan szedjük el az önkormányzatok vagyonát”. Az tény, hogy az eddig ezen nem gondolkodó önkormányzatoknak most kell ezt elkezdeniük, mert a cégek belső gazdasági egyensúlya megbillent.
Eddig ő sem tudta, de az ország egyik legnagyobb energia felhasználói a viziközmű társulások, hiszen a folyadékot mozgatni kell és az energiát igényel. Az állam szempontjából ez nem minősül ajándéknak, mert ő arra vállal garanciát és azért nem fog érte fizetni, mert a közfeladatot ezután ő fogja majd ellátni.
Amikor a facebookon az önkormányzat kirakja a gyermekorvos hirdetését, akkor egyetlen érdeklődő sem annak alapján dönti el, hogy jelentkezik. Nyilván a hirdetés alapján bejön a hivatalba és elkezdünk tárgyalni vele. De a közösségi oldal nem nyújt kellő alapot ahhoz, hogy ebben a kérdésben a lakosság a képviselő-testület számára megfelelő támogatást tudjon adni az igen/nem válaszokkal.
Az igaz, hogy a mai ülésen nem a tranzakciós szerződésről van szó, hanem a programhoz való csatlakozásról. Arról, hogy felvesszük az illetékesekkel a kapcsolatot, majd megkapjuk szükséges információkat. Egy másik példával élve: mi most arról beszélünk, hogy sürgősen kell egy lakás, és eldöntjük, hogy megvesszük. Tehát ez még nem az adásvételi szerződés, mert csak annak ismeretében lehet végleges döntést hozni. Ez szándéknyilatkozat. A végleges és visszavonhatatlan döntés nem most jött el, az a következő lesz. A képviselő-testület mai döntése pontosan annyi lesz, mint ami benne van a határozati javaslatban. Ennek nincsen szerződés melléklete, nincsenek benne végső kondíciók.
Kiss Zoltán Miksa péntek délután óta nem nagyon sok esélyt látott az ő megközelítésére. A hétvégén sokfelé telefonálgatott, ezek alapján a következő a kérdése: Ha ez csak egy szándéknyilatkozat, miért nem volt elég az, amit polgármester úr – teljesen korrektül – aláírt? Miért kell ezt megismételni egy újabb szándéknyilatkozat formájában? Továbbá: ezt vissza lehet-e vonni?
Básthy Béla szerint azért, mert a képviselő-testület szándéknyilatkozata sokkal erősebb, mint a polgármesteré. Az ő megközelítése értelmében Kőszegnek biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy folytatódjon ebben az értelemben az együttműködés.
Egyébként kérdés az is, hogy a szeptember 28-án tartandó közgyűlésen a társaság módosítja-e az alapszabályát, továbbá a Kőszeg-Szombathely közötti viziközmű rendszer valamennyi tagja jóváhagyja-e a csatlakozást, vagy lehet-e külön utakon járni. Ez a döntés arra alkalmas, hogy a folyamat további fázisába lépjen a város. Ő is szívesebben terjesztette elő a képviselő-testületnek, hogy biztosítsa az átlátást a számukra. Sajnálatos, hogy képviselő úr hozzá nem fordult a kérdéseivel.
Kiss Zoltán Miksa információi szerint ezt a szándéknyilatkozatot nem lehet visszavonni. Beszélt egy jogásszal, egy nagyváros jegyzőjével, aki szerint azért lett így megfogalmazva, mert ez így visszavonhatatlan nyilatkozat. Mivel a részleteket később tudjuk meg, őt ez is a Tanú c. film egyik jelenetére emlékezteti.
Félreértés ne essék, tisztában van azzal, hogy ha átvenné az állam, akkor is megmaradna a vízmű, ugyanazok működtetik majd. De a 600 millió Ft gyorsan eltűnik és az egy milliárd Ft-ot is a lakosság fogja kifizetni, mert 2000 Ft lesz egy köbméter víz ára. Ő azt nem érti, hogy azon kívül, hogy államosítás történik, miért kell ez az államnak? Hiszen tudna segíteni anélkül is, ha az önkormányzatok nem adják oda a vagyonukat. És akkor a következő kérdés az lenne, hogy miért fektessen bele valamibe, ami nem az övé? Éppen azért, amiért a külügyminiszter úr tárgyal a gázárról. Neki az állam és a kereskedés valahogy nem illik össze.
A kérdés felelősségét a képvisel-testületnek is – kicsiben – fel kell vállalnia. Ha mindenki bólogat – mint akik itt a teremben ülnek – akkor hova jutunk? Hogyan állunk a város elé? Ez a vagyon lehet, hogy egy hitelfelvételhez nem elég, de a várost erősíti és biztonságban tartja. Ő nem akarja azt elérni, hogy ne legyen víz, és azt sem, hogy az önkormányzatoknak kelljen a vízmű működésének a hiányát kitermelni. Ő az államtól nem azt várja, hogy elvegyen, utána meg adjon, hanem azt, hogy segítsen. Ha meg nem, akkor hagyja az önkormányzatokat dolgozni.
Básthy Béla szerint sajnálatos, hogy képviselő úrnak sikerült az összes negatívumokat a mondataiba belefoglalni.
Ismét kihangsúlyozza: akkor jön létre szerződés, ha azt a felek elfogadják. A képviselő-testület jelenleg nem erről tárgyal. A szándéknyilatkozat visszavonhatósága egy izgalmas kérdés. Láttunk már olyan házat, amit szándékoztak felépíteni, aztán mégsem épült fel. Megvan az önkormányzat lehetősége, hogy részt vegyen ebben a programban, meg az is, hogy végül ne fogadja el.
Viszont azt az újra és újra megnyilatkozó állítást, mely szerint azon képviselők, akik a mai vita során hallgattak, azok nem felelősséggel gondolkodnának, vagy nem mernének ellent mondani. Ő kikéri ezt a képviselő-testület nevében és kéri Kiss Zoltán Miksát, hogy képviselőtársai méltóságát tartsa tiszteletben.
Kiss Zoltán Miksa szerint neki azért kell így beszélnie, hogy azt elmondja, amit a választópolgárok mondtak. Polgármester úr által kifogásolt 1950-es évek említésével is azt próbálta érzékeltetni, hogy ez nem kis dolog. Ekkora összegű, ilyen súlyú vagyonvesztés a város újkori történelmében még biztosan nem fordult elő, ajándékozás meg egészen biztosan nem. Racionálisan kellene erről beszélni.
Básthy Béla emlékezete szerint ennél nagyobb vagyonvesztés is volt, mert a lakásprivatizáció során jóval a piaci érték alatt engedte át a város az önkormányzati lakásokat.
Kiss Zoltán Miksa egyetért ezzel, de a kőszegi polgárok számára, akik azokban a lakásokban laktak.
Básthy Béla szerint kőszegi állampolgárok fogják inni azt a vizet is, ami a vezetéken érkezik és a szennyvizet elvezetik.
Básthy Béla emlékeztet még arra is, hogy amikor a kőszegi viziközmű rendszer kialakult, akkor a kőszegi polgárok kőszegi vizet ittak. Sajnos ez mára már 10%-ra csökkent, mert az összes többi víz a Szombathely-Perenye vízvezetéken érkezik. Ha ezzel a vezetékkel bármi történne, illetve ennek a kitettségnek a feloldását is a magyar államtól kérjük, amely a GFT-ben szerepel, 1,5 milliárd összegben.
Az a fajta szétválasztás, mely szerint a verejtékes munkánkból létrejött vagyonunkról kellene most lemondani és átadni valakinek, aki nem a mi szempontunk szerint hasznosítja – ez sajnos teljesen eltorzítja a valóságot. Ezért lepődik meg az 1950-es évekbeli hasonlatokon, amelyek teljesen félreviszik a vitát.
Kiss Zoltán Miksa elmondja, hogy amikor az apja cséplőgépét elvitték, akkor ugyanazon a gépen csépelték a gabonát, csak nem az övé volt már.
Básthy Béla szerint ez nem ugyanaz, mert ez a vagyon köztulajdonból (nem magántulajdonból) köztulajdonba kerül. Az ő nagyapja házát is államosították annak idején, a háború előtt a Ludovikán tanított, aztán meg segédmunkás lett. De itt most senkinek sorsa nem kerül veszélybe, ha ez a tranzakciós folyamat létrejön. Az is része a képletnek, amit már említett: adott esetben súlyos tulajdonosi befizetések várhatók, amely Sárvár vagy Celldömölk által fizetettnél sokkal több lehet.
Kiss Zoltán Miksa felidézi dr. Bariska István egy, Kuntner Ferenc polgármestersége idején tartott Királynapon mondott beszédét. Egy bibliai próféta szavait idézve azt mondta a képviselőknek: „jól gondolják meg mit szavaznak, mert egyszer majd rájuk lesz olvasva”.
Básthy Béla úgy véli, hogy mindenki a saját lelkiismereti szokásai szerinti gyakorisággal, de rendszeresen szembesül a felelősséggel. Kéri a képviselőket, hogy mindenki a lelkiismerete szerint értelmezze az előterjesztést, azt a valós értékén kezelje, tartózkodjon az esetleges drámai túlzásoktól és hozza meg a döntését.
Egy kiegészítő javaslata van a leírt határozati javaslatra nézve. Kéri, hogy legyen a 3. pont, amely szerint ha a szándéknyilatkozat nyomán keletkező, a végleges vagyonátadásra vonatkozó bármilyen dokumentum, megállapodás tervezet létrejön, továbbá természetesen a tranzakciós szerződést is, ő köteles legyen a képviselő-testület elé terjeszteni. Enélkül természetesen nem is írhatná alá, nem is volt ilyen szándéka sohasem, de legyen azért ez kinyilvánítva.
Gelencsér Attila szerint ez az előterjesztésben leírt integrációs folyamatból mindenképpen következik, mert a 4. pontban van ez belefoglalva.
Kiss Zoltán Miksának újra az a véleménye, hogy ettől a szándéknyilatkozattól nem lehet visszalépni, azért van úgy megfogalmazva.
Dr. Zalán Gábornak viszont az, hogy igen. Mert nem az a határozati javaslat van a képviselő-testület előtt, mint ami az NV Zrt. honlapján ajánlanak. Polgármester úr már több mint egy órája arról beszél, hogy nincs minden információ a birtokunkban, nem ismerjük a tranzakciós megállapodás részleteit, nem tudjuk, mi történik a használati díjjal, mi a GFT-vel, az átadott vagyonnal és egyáltalán, a VASIVÍZ Zrt. 6 rendszere egységesen tud-e majd fellépni, mindegyiknél meglesz-e az 5%-os állami szerepvállalás, továbbá ha nem, ennek ellenére a ázsiós tőkeemelést befizeti-e az állam.
Aki végig olvasta a fenti honlapon az integráció leírását, az láthatta, hogy számtalan feladat van még: meg kell keresni az energiahivatalt, az adott fogyasztás tükrében emelni kell a jegyzett tőkét, saját tőkét, a szolgáltatónak még nagyon sok mindent ki kell mutatnia. Az integrációt ugyanis nemcsak a viziközműről szóló törvény, hanem – mivel a VASIVÍZ Zrt. gazdasági társaság – a PTK is szabályozza. A gazdasági élet szereplői nagyon jól tudják, hogy egy gazdasági társaságban van saját tőke és jegyzett tőke is, utóbbi az, ami a cégnyilvántartásban megjelenik. Törvényi feltétel, hogy ha a saját tőke a felére csökken, akkor a tulajdonosnak be kell raknia a saját vagyonából.
Tehát számtalan olyan kérdés előtt állunk, ami még nincs tisztázva és polgármester úr nagyon helyesen elmondta a legutóbbi ülésen: azért tette meg ő az előzetes szándéknyilatkozatot felhatalmazás nélkül, hogy megadja a lehetőségét a képviselő-testületnek a tárgyalásra. Ezzel a lépéssel azt tettük meg, hogy megtudjuk, mi a feltételrendszere az átadásnak. Polgármester úr azt is elmondta, hogy felmerülhetnek egyéb jogi akadályok is. Nincsen arra pld. garancia, hogy a VASIVÍZ Zrt, közgyűlése módosítja az alapító okiratát. Ha nem, akkor Kőszeg bármit megtehet, akkor sem mehet végbe az integráció, hiszen egy gazdasági társaságról van szó.
Egyébként ez a közmű vagyon korábban állami tulajdon volt, hiszen a rendszerváltást követően a Vagyonátadó Bizottság 1992-ben adta át ezt a nagy tömegű vagyont az önkormányzatoknak, 1996-ban került Vas megyét érintően a gazdasági társaságba, amelynek így tulajdonosa lett Kőszeg is. A 2000-es években aztán visszakerült ez a tulajdonjog a VASIVÍZ-től. Ez a tulajdon tehát „jött-ment”, de a földben maga a vagyon természetesen itt marad.
2011. óta van lehetőség az integrációra. Most az az egy különbség van – látva a közműszolgáltatók veszteségét – hogy az állam az ázsiós tőkeemeléssel megteremtette annak a lehetőséget, hogy a kötelező feladatátvállalás veszteségét kifizeti. Be lehet lépni ebbe az integrációs folyamatba 2023-ban vagy 2024-ben is. Az állami szerepvállalás akkor jön létre, ha 1-1 viziközmű rendszeren az állam 100%-os tulajdonos lesz. Ha minden önkormányzat átadja a VASIVÍZ Zrt.ben lévő részesedését és pld. Szombathely nem, akkor a gazdasági társaság tovább fog működik 2 tulajdonossal és akkor Szombathely és a magyar állam fogja vállalni a veszteséget. Ha olyan lesz a tranzakciós megállapodás, hogy a képviselő-testület azt megszavazza és a 3,6%-os tulajdonrészét átadja, akkor onnantól fogva az önkormányzattól az ellátási kötelezettséget és a felelősséget is az állam veszi át és képviseli a VASIVÍZ Zrt.-ben.
Kiss Zoltán Miksa ismét rákérdez: fentiek értelmében tehát azt mondja polgármester úr és jegyző úr, hogy a mai döntés mindentől függetlenül visszavonható?
Básthy Béla kiemeli, hogy nem. Ők azt mondják, hogy az a szándék, amire az előterjesztés vonatkozik, akkor valósul meg, ha a tranzakciós szerződést is elfogadja a képviselő-testület. Ez nem a szándéknyilatkozat visszavonását jelenti. Arra kötelez bennünket ez a döntés, hogy a trancakciós megállapodás tervezetét tárgyalja meg a képviselő-testület.
Végül a polgármester lezárja a vitát. Kéri, hogy minden képviselő hozza meg a döntését.
Senki nem mondja azt, hogy ez egy jelentéktelen ügy lenne, máshol is komoly viták vannak. Meglátjuk, hogy a többi önkormányzat mit lép. Az egyértelmű, hogy a kőszegi határozati javaslatból kiderül: a képviselő-testület további egyeztetést kíván ebben a tárgykörben folytatni és a végleges döntés meghozatalának a jogát fenntartja.
Elsőként az általa, a határozati javaslatot 3. ponttal kiegészítendő módosító javaslatot bocsátja szavazásra, amit a képviselők 7 igen, 2 nem szavazattal elfogadnak.
Ezután a kiegészített, eredeti határozatot bocsátja szavazásra. A képviselő-testület 9 igen, 2 nem szavazattal az alábbi határozatot hozta:
155/2022. (IX. 19.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete kinyilvánítja azon szándékát, miszerint az V001-1/15 azonosító számú ivóvíz, valamint az S001-59/9 azonosítószámú szennyvíz víziközmű-szolgáltatás biztosítása vonatkozásában az önkormányzat tulajdonában álló víziközmű vagyonának, valamint a fennálló ellátási kötelezettségének a Magyar Állam javára történő térítésmentes átruházására irányuló Integrációs Programban részt kíván venni.
2. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert, hogy a képviselő-testület 1. pontban foglalt szándékáról a Nemzeti Vízművek Zrt.-t értesítse.
3. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete fenntartja magának azt a jogot, hogy az 1. pontba foglalt szándéknyilatkozat nyomán keletkező, az esetleges vagyonátadásra vonatkozó dokumentumokról, valamint a tranzakciós szerződés tervezetéről testületi ülés keretében hozza meg a döntését.
Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: azonnal.
Végül, mivel további észrevétel nem hangzik el, Básthy Béla polgármester mindenkinek megköszöni a részvételt, majd 9.30 órakor bezárja a képviselő-testület mai rendkívüli ülését.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Zalán Gábor Básthy Béla
jegyző polgármester
(A jegyzőkönyv mellékleteit lsd. a letölthető formátumban.)
