Jegyzőkönyv: 2011. Április 28., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

1013-7/2011. szám


J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2011. április 28-án, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, Kiss Zoltán, dr. Mátrai István, Simonits Zsolt, Táncsics András és Váradi Szilárd képviselő (11 fő).

Igazoltan van távol:
Rába László képviselő (1 fő).

Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, dr. Nagy Edina hatósági osztályvezető, Kenyeri András a KSK elnöke, Koltay Árpád a KSK Tenisz Szakosztályának vezetője, Kelemen Péter a horgász egyesület elnöke, valamint Kőhalminé Major Judit könyvvizsgáló.

Huber László üdvözli a képviselő-testületi ülés résztvevőit. Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése határozatképes. Rába László képviselő igazoltan van távol. Elsőként egy új előterjesztés felvételét kéri a napirendre: a bírósági ülnökök megválasztásáról szóló határozat módosítását, ezt zárt ülés keretében javasolja megtárgyalni.
Kéri, hogy a közművelődési koncepció legyen 4. napirendit pontként megtárgyalva, ugyanis azon Petkovits Sándor, a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke is jelen kíván lenni, de ő csak délelőtt ér rá. Kéri továbbá, hogy a meghívón 11. ponttal jelölt napirendet („A kisebbségek helyzete Kőszegen) vegye le a napirendről a képviselő-testület, ugyanis a kisebbségi önkormányzatok elnökei a bizottsági ülésen sem tudtak részt venni, a horvát kisebbség pedig nem is küldött be anyagot. A következő ülésen várhatóan mindhárom kisebbséggel komplexen foglalkozhat majd a képviselő-testület.
Kérdezi, hogy a napirenddel kapcsolatban a képviselőknek észrevétele vagy más javaslata van-e. Mivel ilyen a nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja 3 indítványát, amelyet a képviselők 11-11-11 szavazattal fogadnak el, majd az egész napirendet szintén 11 igen szavazattal hagyják jóvá.

N A P I R E N D:

1. Kőszeg Város Önkormányzata 2010. évi költségvetés teljesítéséről szóló önkormányzati rendelet (zárszámadás) megalkotása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
2. Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
3. Beszámoló a Kőszegi Sporthorgász Egyesület 2010. évi tevékenységéről.
Előterjesztő: Kelemen Péter, az egyesület elnöke.
4. A közművelődési koncepció felülvizsgálata.
Előterjesztő: Dr. Mátrai István bizottsági elnök.
5/a A 2010. évi belső ellenőrzési terv végrehajtásáról szóló jelentés.
Előadó a jegyző nevében: Fehér Csaba belső ellenőr.
5/b Tájékoztató a kistérségi társulás munkaszervezete által végzett 2010. évi belső ellenőrzésekről.
Előterjesztő: Rétiné Tóth Anikó munkaszervezet vezető.
6. Tájékoztatás a Gyöngyös utca fizető parkolási övezetbe való bevonásáról.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
7. A tenisz öltöző építésével kapcsolatos megállapodás jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
8. Az Alpannónia turista és szabadidőközpont létesítéséhez terület biztosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
9. A 3652 hrsz-ú ingatlan közúttá minősítése.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
10. A 3624/4 hrsz-ú ingatlan közműbekötéseihez tulajdonosi hozzájárulás megadása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
11. A Szőlőskert utca szennyvízcsatorna hálózat építése.
Előadó a polgármester nevében: Ujvári Csaba ügyintéző.
12. A „Jurisics-vár turisztikai fejlesztése” tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás ered-ményének ismételt kihirdetése.
Előterjesztő: Simonits Zsolt, a Bíráló Bizottság elnöke.
13. Az „IGEN” pályázat módosítása.
Előterjesztő: Básthy Béla alpolgármester.

14. Vagyonügyek:
a) A Chernel u. 11. fsz. 1. alatti lakás értékesítése.
b) Üres ingatlanok licites értékesítése.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.

Zárt ülés keretében:

1. A bírósági ülnökök megválasztásáról szóló határozat módosítása.
Előterjesztő: Dr. Tóth László jegyző

A napirend előtt a polgármester az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• A legutóbbi rendes képviselő-testületi ülés napján, este volt a Concordia Énekegyesület közgyűlése, ahol a különböző elszámolások és elismerések mellett más elfoglaltságára hivatkozva lemondott a tisztségéről Bertáné Horváth Ágota elnök, de a helyettes karnagyi tisztségét megtartotta. Az egyesület a későbbiekben választ új elnököt.
• Április 1-jén Lóránt Gyula életútját ismertette nagy érdeklődés közepette Jenkei Ede, amelyet a Polgári Kaszinó szervezett.
• Másnap a Kőszegi Vonósok tavaszi hangversenyt adtak.
• Április 3-án volt az evangélikus szeretetotthon 10 éves fennállásának jubileuma. A rendezvény istentisztelettel kezdődött, amelyen részt vett dr. Ittcés János evangélikus püspök is.
• Április 7-én az erdőgazdaság igazgatójával tárgyalt a polgármester a jegyző úrral. A megbeszélés tárgya az erdőben való kerékpározás, a városi utak és a Szabóhegyre vezető szerpentin út felújítása volt. Ezeket az utakat ugyanis az erdészet gépjárművei nagyon igénybe veszik. Az erdészetnek komolyabb összege az útfelújításokra ugyan nincs, de ilyen tartalmú, közös pályázatot támogatni tudnának.
• Április 8-án tartotta az uszoda-bizottság a harmadik ülését. Ezen részt vett Vancsura Miklós is, a sárvári gyógyfürdő igazgatója, aki ismertette a kőszegi uszoda gyors felmérésének az eredményét. Ennek az a fő összegzése, hogy eléggé gazdátlannak látszik a létesítmény, még a szükséges karbantartási munkákat sem végezték el, pedig azok egyfajta költségcsökkentést is eredményeztek volna. A bizottság a holnapi napon is ülésezni fog.
• Április 8-án volt Kőszegi Művészeti Egyesület „Víz” c. kiállításának megnyitója a Művészetek Házában.
• Április 11-én a polgármester részt vett a bútorszövetgyári nyugdíjas klub összejövetelén, amely egyfajta lakossági fórummá alakult.
• Április 12-én pedig „A jövő nemzedék Új-városi óvodája Kőszegen” című pályázat projektzáró rendezvénye volt. Átadásra került a kívül-belül megújult Újvárosi Óvoda, ahol sószobát is alakítottak ki a gyerekeknek. A rendezvényen részt vett Majthényi László, a megyei közgyűlés alelnöke is.
• Április 15-én megkezdődött az idei Szőlő Jövések Könyve programsorozat. Délelőtt nemzetközi borverseny volt, kora délután természetvédelmi vetélkedő, este pedig nemzetközi borbemutató. Ez utóbbin német, olasz és osztrák borok is részt vettek. Sajnos a helyi borászok kevesebb érdeklődést mutattak a rendezvény iránt, inkább a meghívott vendégek vettek rajta részt. Másnap, április 16-án, immár 3. alkalommal került megrendezésre a Szőlő és Klíma Konferencia az Európa-házban.
• Április 17-én tartotta meg a Concordia vegyeskar a szokásos virágvasárnapi koncertjét.
• Április 19-én 3 fő tett állampolgári esküt a tanácskozó teremben.
• Április 19-én Szent György Napi Énekkari Találkozóra került sor a Dr. Nagy László intézményben. Ezt is és természetvédelmi vetélkedőt is a Bersek iskola szervezte, amiért a polgármester ezúton is köszönetet mond az iskola vezetésének. Újdonság volt az énekkari találkozón a zeneiskola Tücskök nevű zenekarának részvétele.
• Április 21-én rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott a képviselő-testület a bankszámla vezetésre kiírt közbeszerzési eredményhirdetés tárgyában.
• A Szőlő Jövések Könyve programsorozat fő napja április 25-én volt. Reggel Bechtold István és Szövényi István díszpolgárok valamint Szövényi Ernő sírjának megkoszorúzása volt a kőszegi temetőben. 10 órakor fogadás volt a Európa-házban a vendégek tiszteletére, majd 11-től kezdődött a szőlőhajtások bemutatása a polgármesternek. A helyszín ezúttal a Fő tér volt, hiszen a Jurisics tér a felújítás miatt most használhatatlan. A könyvbe való bejegyzés az Írottkő Szállóban történt meg. Sajnos a délutáni programokat elmosta az eső. A polgármester ezúton is megköszöni a művelődési központ kollégáinak szervező munkáját.
• A legutóbbi Társulási Tanács ülésén a tanács egy újabb álláshelyet szüntetett meg az Újvárosi Óvodában, erről lesz majd előterjesztés a kőszegi képviselő-testület előtt is. Módosították az idei költségvetést és elfogadta a tanács a tavalyi év zárszámadását. Újraszámolták a munkaszervezet kiadásait, aminek a révén megtakarítás keletkezett.
• „Magyarország az EU soros elnöke” címmel Prof. Dr. Schöpflin György európai parlamenti képviselő tartott előadást április 26-án a Brenner János Közösségi Házban, a Kőszegi Polgári Kaszinó szervezésében.
• A polgármester a tegnapi napon Kovács Ferenccel a megyei közgyűlés elnökével tárgyalt. Eredetileg a Vasivíz Zrt. vezérigazgatójának a kinevezése ügyében egyeztettek, ebben akartak közös nevezőre jutni. Közben az uszoda ügye is szóba került. A megyének feltett szándéka az, hogy nem zárja be a kőszegi uszodát. Felmerült ismét, régi-új lehetőségként a büki gyógyfürdő bevonása a működtetésbe, mert ez a megye szerint biztonságot és garanciát jelentene. Tárgyaltak továbbá a múzeumokról is. Felmerült ugyanis az a hír, hogy megszűnik a régi kőszegi kismesterségeket bemutató kiállítás. Tisztázták az elnök úrral, hogy erről szó sincs. Egyébként a tegnapi Vas Népében is félrevezető cikk jelent meg, ugyanis szó sem volt arról, hogy a sportkiállítás a Toronyba kerül. Az újságírók sokszor nem kellőképpen tájékozódnak bizonyos témákról, amit azután kész tényként írnak meg.
• Tájékoztatja a képviselő-testületet arról, hogy tegnap hirdetett ítéletet a Vas Megyei Bíróság az önkormányzat és a Zöld Erőmű Kft. közötti perben. Mint ismeretes, az önkormányzat 2009. december 10-i hatállyal elállt a kft.-vel kötött szerződéstől, amelynek tárgya a biotenol üzem építésére adott telkek voltak. A pert a Zöld Erőmű Kft. kezdeményezte az önkormányzat ellen. A bíróság megalapozottnak tartotta az önkormányzat álláspontját és még a perköltséget is a Zöld Erőmű Kft.-nek kell megfizetnie. Dr. Bakács Nóra jogtanácsos jól felépített védekezési stratégiával nyerte meg a keresetet. A bíróság minden pontjában jogszerűnek találta az önkormányzat elállását a szerződéstől.

Hozzászólások a beszámolóhoz:

Básthy Béla néhány olyan eseményt említ, amelyekben a város képviseletével őt bízta meg a polgármester úr.
Április 1-jén Lékán, a Naturpark Geschriebenstein és a bécsi „Universität für Bodenkultur” egyetem közös kutatási eredményének a prezentációjára került sor, amely nagyon érdekes eredményeket hozott.
Április 5-én a Corvinus Egyetem egy szemináriumot tartott Kőszegen a fenntartható fejlődés jegyében. Erre már a Sgafittós-házzal kapcsolatos együttműködés keretében került sor. Mivel az egyetem az ingatlant még nem használja, az ISES épületében tartották meg a rendezvényt, amelynek a szervezésébe a foglalkoztatási paktum is segített.
Április 6-án a Fertő-Hanság térségében egy határon átnyúló projekt alapkő letételén vett részt, melynek célja egy híd építése. Azért tartja ezt fontosnak, mert itt olyan újabb kapcsolat felvétel történt, amely révén talán a volt osztrák-magyar vasúti nyomvonal ügyét lehetne rendezni.
Április 7-én a „Treffunkt Deutsch” német nyelvű klub újabb rendezvényére került sor, amelyen ifj. Bariska István tartott egy érdekes előadást a burgenlandiak identitásáról.
Április 8-án pedig Kirschlagban járt a Pannon Inter Kulturális Fórum nevű egyesület rendezvényén, ahol a régi 3 nyugati megye területéről mutattak be 100 évvel ezelőtti fényképeket. Az egyesület szeretné ezeket a képeket majd Kőszegen is kiállítani.
Április 11-én a foglalkozatási paktum irányító csoportjának az ülése volt, amelyen a kidolgozandó projektekről és a paktum fenntarthatóságáról volt szó. Természetesen Bük és Csepreg és az egész partneri kör megfelelő szinten képviseltette magát.
Április 12-én a 13 paktumból álló hálózat, a Rekord Nyugat-Dunántúli Együttműködés Hálózatának irányító csoportjának az ülése volt, ahol Brezlovits Istvánnal együtt, ők ketten töltik be a két társelnöki tisztet. Remélhetőleg a munka folytatásához a munkaügyi központtól kapnak majd forrást.
Április 17-én a Kőszegi Vonósok a polgármester úr által említett tavaszi hangversenyüket Kirschlagban is előadták. Ez is mutatja, hogy Kirschlaggal és Lékával az együttműködés egyre intenzívvé válik.
Április 19-én részt vett a „Mária út” projekt megvalósításával kapcsolatos megbeszélésen. Kőszeg fontos pontja lesz ennek az útnak, bár nem a város, hanem a megye önrészéből valósul meg.
Április 20-án részt vett egy olyan megbeszélésen is, ahol a belterületi csapadékvíz pályázat előkészítéséről, a pályázat ismertetéséről volt szó a Regionális Fejlesztési Ügynökségen. A 2009-es nagy esőzési károk elleni megelőzés érdekében kellene ezen a pályázaton ismét indulni, amit októberig lehet beadni.
Az április 22-én tartott megyei közgyűlésen az uszoda helyzete ugyan nem, de több más, kőszegi vonatkozású napirend (múzeumok, Szőlő Jövések könyve, Dr. Nagy László intézmény) is szerepelt.
Április 22-én bemutatták azokat a terveket, amely a gimnázium kollégiumának a felújítása érdekében készültek. A kollégium felújítását képviselő-testületi ülésen már Keszei Balázs is szorgalmazta. Információik szerint a tervek birtokában sikeres lehet a tervezett, beadandó pályázat.
Az ORF 2 ismét leadta a televízióban a korábban, Kőszegről készült filmet, amely szerinte az egyik legsikeresebb film a városról, akár marketing céllal is fel lehetne használni.
Tegnap, április 27-én pedig a natúrpark kibővített elnökségi ülése volt, ahol – többek között – a mai napirenden szereplő „IGEN” pályázat ügyét is megtárgyalták. Szó volt még az alapszabály módosításáról is a tekintetben, hogy a natúrparknak vidéki telephelyei is lennének. Ez azért fontos változtatás, mert ezzel a natúrpark a Leader-pályázatokban is jogosult lesz forrásokra.
A polgármester úr is említette, hogy a természetvédelmi vetélkedőt és a Szent György napi énekkari találkozót is a Bersek iskola szervezte. Sajnos ennek a szerepeltetése lemaradt a meghívóról is, amit az intézmény igazgatónőjének fájó pontja. Ezúton is kéri a művelődési központ igazgatóját, Pócza Zoltánt, hogy a jövőben erre figyeljenek oda.

Giczy József örömmel hallgatta a beszámolókat, mert ez is azt bizonyítja, hogy a Jurisics-téri „háborús állapotok” ellenére zajlik az élet a városban. Viszont a Szőlő Jövések Könyvébe eddig a történelem során mindig április 24-én történt meg a bejegyzés, akkor is, amikor ez a nap húsvétra esett. Kiemeli, hogy nem az ünnepségre, hanem a bejegyzésre gondol. Vasárnap az idő is jobb lett volna, meg az idelátogató vendégeknek is kedvezőbb lett volna, ha van még egy szabad napjuk a hét megkezdése előtt.
Azzal ő is egyetért, hogy az újságíróknak körültekintőbbnek kell lenniük. A múzeummal kapcsolatos cikket ő ugyan nem olvasta, de Keszei Balázs képviselővel vették a fáradtságot és elmentek a múzeum igazgatójához, tájékozódni az elképzelésekről. Ha ezt megtette volna az újságíró, akkor nem jelent meg volna téves információ a sajtóban.
Kérdezi az alpolgármestertől, hogy az ORF által készített film a kőszegiek számára elérhető lesz-e?

Huber László tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy ő a húsvét és a Szent György nap ügyét már dr. Bariska István nyugalmazott levéltárossal korábban tisztázta. Bariska doktor elmondta neki, hogy a könyv története óta számtalan esetben volt már rá példa, hogy egy napra esett a két ünnep, pld. 1900-ban is hasonló módon történt. Szerinte azzal, hogy húsvéthétfőre került át a bejegyzés, semmilyen jóvátehetetlen hiba nem történt.

Giczy József két olyan esetről tud, amikor húsvétra esett az április 24-e.

Huber László szerint a húsvét, a húsvéti ünnep elég ok önmagában, hogy ne egy napon legyen a bejegyzéssel, hiszen sokkal régebbi és általánosabb ünnep. Szerinte sokkal több lett volna a hátránya, ha húsvétvasárnapra szervezik a bejegyzést.

Kiss Zoltán jól ismeri a könyv történetét: kb. 12-13 olyan alkalom volt – legutóbb 70 évvel ezelőtt – amikor Szent György napra esett a húsvét. Legközelebb pedig 2038-ban lesz hasonló egybeesés.

Básthy Béla az ORF filmmel kapcsolatban elmondja, hogy azt kicsit több mint egy évvel ezelőtt forgatták és mutatta be az osztrák televízió. A városnak is van kópiája, elvileg árusíthatná is, különböző engedélyek beszerzése után, bár természetesen német nyelvű a film. Kőszegen nyílt vetítése nem volt még, de pld. az egyik Treffpunkt Deutsch találkozón le lehetne vetíteni, mert ezt biztosan az ORF is jóváhagyná.

Keszei Balázst továbbra is aggodalommal tölti el a megjelent újságcikk a múzeum tervezett elképzeléseiről. Elhangzott a humánerőforrás bizottság ülésén, hogy jó lenne autentikus információkat megtudni erről, ezért a bizottság kezdeményezte, hogy a múzeum igazgatója vagy a képviselő-testületet, vagy a bizottságot tájékoztassa az elképzelésekről.

Huber László szerint arra van biztosan lehetőség, hogy a bizottság ilyen jellegű napirendet kezdeményezzen.

Básthy Béla a múzeum igazgatójának és a megyei közgyűlésben is jelezte, hogy ha a kőszegi identitást meghatározó tárgyak kezelőjének bármilyen elképzelése van a jövőt illetően, akkor szívesen venné a város, ha tudhatna róla. Az volt a válasz, hogy ha kapnak meghívót, akkor természetesen eljönnek a testületi vagy a bizottsági ülésre.

Az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről további észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja az elhangzottakat, a képviselő-testület pedig 11 igen szavazattal elfogadásra ajánlja.

Ezután a polgármester a lejárt határidejű határozatokra történt jelentésekről és az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolóval kapcsolatban vár észrevételeket.

Básthy Bélának nem a leírtakkal kapcsolatban van észrevétele, hanem egy folyamatban lévő határozat végrehajtásáról kérdezne. A költségvetés elfogadásakor született az a határozat, mely szerint legyen összehasonlítva Kőszeg más vasi városokkal a tekintetben, hogy milyen feladatokat, milyen forrásokból, milyen létszámmal látnak el, főleg a polgármesteri hivatalt tekintve.

Simonits Zsolt jelzi, hogy a pénzügyi bizottság van ugyan megjelölve felelősnek, de eddig még ezzel a témával a bizottság nem foglalkozott.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja, a képviselő-testület pedig 11-11 igen szavazattal elfogadja a lejárt határidejű határozatokra történt jelentéseket, valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolót.


Az 1. napirendi pont tárgyalása:

A 2010. évi zárszámadásról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Sőbér Aurélia szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az önkormányzat 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló anyagot a költségvetés utolsó módosításának adatai alapján készítették el. Ismerteti a főszámokat, valamint a pénzmaradvány intézményenkénti részletezését. A utóbbi felhasználásra vonatkozó javaslatot a 12. § tartalmazza. A 8. mellékletben vannak felsorolva a pénzmaradványt terhelő kötelezettségek.

Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság különösebb vita nélkül hagyta jóvá a zárszámadásról szóló anyagot, a pénzmaradvány felhasználását is a javaslatnak megfelelően ajánlják elfogadásra a képviselő-testületnek.

Dr. Mátrai István a humánerőforrás bizottság véleményét tolmácsolja. A bizottság is gyorsan túljutott a napirenden, csupán 1-2 kérdés merült fel. Ilyen pld., hogy a tűzoltóság ki tudja-e majd gazdálkodni a negatív pénzmaradványt. Az látszik, hogy a pozitív pénzmaradvány az elmaradt fejlesztésekből adódik, nem pedig abból, hogy valami csoda folytán plusz bevételhez jutott a város.

Kiss Péter elmondja, hogy a városfejlesztési bizottság is elfogadásra ajánlotta a képviselő-testületnek a zárszámadást.

Kőhalminé Major Judit könyvvizsgáló tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy ez évben 15. alkalommal került sor Kőszeg város beszámolójának könyvvizsgáló általi felülvizsgálatára. Ilyenkor ők arról győződnek meg, hogy a beszámoló megfelel-e a számviteli törvénynek, a költségvetési szervekre vonatkozó kormányrendelet és a többi jogszabály előírásainak. Megállapították, hogy a beszámoló az önkormányzat vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a zárszámadást korlátozás nélküli hitelesítési záradékkal látták el. Az adatokról egy kiegészítést is készítettek.
Három terület van a vagyonváltozással kapcsolatban, amit meg szeretne erősíteni, mert ezek a legnagyobb tételek és ezek egymással is összefüggenek. A mérleg főösszege 10 milliárd 802 M Ft, 1,237 M Ft-tal magasabb, mint az előző évben volt. Ez a befeketetett eszközöket 41 M Ft-tal, a forgó eszközöket 1 milliárd 197 M Ft-tal érintette.
A befektetett eszközök közül a legnagyobb értékűek a tárgyi eszközök, ezen belül is az ingatlanvagyon. 2010-ben ezekben 256 M Ft pénzforgalmi növekedés következett be a különböző felújítások, út és járdaépítések, parkolóépítés révén, de ide tartozik a 2009-es természeti katasztrófa utáni helyreállítás is. Az ingatlanvagyon a kataszteri értékkel egyező.
A másik jelentős terület a befejezetlen beruházások. Ezek több, egymás mellett futó projektet takarnak. Ilyen a belváros rehabilitációs projekt, a vár turisztikai célú felújítása, a tűzoltóság áthelyezése vagy az új köztemető. Ezek év végi összege 55 M Ft.
A forgóeszközök körét érintik a követelések, hiszen a már említett folyamatban lévő beruházások támogatásokból valósulnak meg. A belvárosnál 405 M Ft, a várnál 660 M Ft, az Alpannóniánál 147 M Ft várható, ezek tehát a vagyon növekedéssel mindenképpen összefüggenek. Ezeknek a beruházásoknak a viteléhez természetesen saját erőre is szükség van, illetve van olyan ami utófinanszírozású, tehát akkor lehet csak a támogatást lehívni, ha a projekt teljesen készen van. A saját forrás a kötvénykibocsátásból származó likvid pénzeszközökből lett biztosítva.
A harmadik nagy terület a kötelezettségek, amelyeknél fele-fele arányban oszlanak meg a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségek. Ez mintegy 1 milliárd 512 M Ft-ot tesz ki. A hosszú lejáratú kötelezettségeket döntően a kötvénykibocsátás jelenti, amelynek a törlesztését 2011-ben kell elkezdeni. A rövid lejáratú kötelezettségek közül az előző évben illetve a tárgyi évben keletkezett kötelezettségeket tartják nyilván, mindenképpen azokat, amelyek 2011-ben esedékessé válnak.
Megállapítható tehát, hogy jelentősen nőtt a város vagyona, de ezzel együtt a pénzügyi tartalékok csökkentek.
A pénzügyi helyzetet 2 adat alapján lehet jellemezni. Az egyik a likviditási gyorsráta, amely nem éri el az 1-et. Ez azt jelenti, hogy az év végi pénzeszköz állomány nem képes fedezni a rövid lejáratú kötelezettségeket. Viszont a rövid lejáratú követelések teljesen lefedik a rövid lejáratú kötelezettségeket, ez az un. hitelfelvételi mutató.
A felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy az anyag lényeges hibát nem tartalmaz, ezért a korlátozás nélküli záradékot kiadják A beszámoló és a képviselő-testület elé beterjesztett zárszámadási rendelettervezet adatai azonosak.

Básthy Béla már a lejárt határidejű határozatoknál is szóba hozta a képviselő-testületnek a költségvetéskor hozott, a hivatalok összehasonlítását elrendelő határozatát. Ennek végrehajtásához szerinte az egyes városok zárszámadási rendeletei még a költségvetéseknél is jobb alapot adhatnak, hiszen azokból látszik, hogyan valósult meg az év, tehát talán reálisabb számokat tartalmaznak. Ha az anyag elkészítéséhez munkamódszert ajánlathatna a bizottságnak, akkor az az lenne, hogy a májusi ülésre a zárszámadásokból már össze lehetne állítani az egyes városok forrásadatait. Ezek akár már kikerülhetnének a képviselőkhöz is, mert ezekből már lehet látni a számok mögötti feladat-ellátási struktúrát. Arra gondol, hogy az egyes városok hány fővel, hogyan látják el az egyes feladatokat. Szerinte ezekből sokat lehet tanulni. Így a májusi ülésen ki lehet jelölni azokat a fókuszokat, amelyek az összehasonlítás tárgya lehet majd a végleges anyagnál. Persze, ahogy a polgármester úr se tud rendeletet alkotni a hivatal segítsége nélkül, a bizottság sem tudja a hivatal támogatása nélkül elvégezni a feladatát. Szavazni erről nem szükséges, mert már határozat van az összehasonlítás elrendeléséről.

Dr. Tóth László jegyző elmondja, hogy természetesen mindent megtesznek az információk megszerzése és az összehasonlítás elkészítése érdekében. Viszont azt is tudni kell, hogy az egész önkormányzati rendszer szervezetileg, struktúrájában, pénzügyileg át fog alakulni, így ő igazából ennek a vizsgálatnak nem látja az értelmét. Az érdekesség kedvéért meg lehet tenni, de érdemi intézkedéseket nem célszerű hozni. Olyan döntések vannak születőben, amelyek akár 10 éves ciklusra is vonatkozhatnak és keresztül húzhatnak bármilyen helyi intézkedést vagy kezdeményezést. Ő biztosan megvárná a konkrét törvényhozási és kormányzati intézkedéséket, amelyek alapjai nyilván sarkalatos törvények lesznek. Addig is felforgatni a dolgokat, visszafordíthatatlan folyamatokat generálni nem szerencsés.

Básthy Béla kihangsúlyozza, hogy ennek az anyag nem célja intézkedések meghozatala vagy a hivatal átstrukturálása, sokkal inkább az elemzés. Nyilván vannak mindenhol kötelező és nem kötelező feladatok és ő azt is kiemelte, hogy ezeknek a feladatoknak a dimenziója, léte – különböző indokok miatt – más és más lehet az egyes városok vonatkozásában. Ennek ellenére az kiolvasható lesz belőle, hogy hol, mire költik a legtöbbet vagy a legkevesebbet. Ezek indokolhatják, hogy esetleg Kőszegen vannak olyan területek amelyek még további támogatást igényelnek, de felvethetik azt, hogy más területeken mások hogyan járnak el. Az, hogy várható változás a közigazgatásban az nyilvánvaló, de a folyamatok megismételhetők, ez az összehasonlítás a képviselő-testület számára csak hasznos lehet.

Dr. Tóth László szerint csupán visszamenőleg lehet belőle tanulságot levonni, mert olyan változások várhatóak, amelyek a jelenlegi rendszert felülírják.

Huber László maga is kíváncsian várja az eredményeket, ő is úgy látja, hogy nem lesz haszontalan a hivatalok összehasonlítása. Lehetséges, hogy olyan eredmény jön ki, mely szerint Kőszegen a legoptimálisabb a feladatellátást.

További észrevétel a zárszámadással kapcsolatban nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a rendelettervezetet. A képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi rendelet alkotja:

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete
8/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete
a 2010. évi költségvetés teljesítéséről


(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)

[A vita közben megérkezett Petkovits Sándor a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke is.]


A 2. napirendi pont tárgyalása:

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében visszautal a március 31-i ülésre, amikor felmerült egy olyan vagyonügy, amikor az ingatlan értékesítése nem a vevő hibájából szenvedett késedelmet, ezért a vételár indokolt esetben csökkenthető lehet. A vagyonrendelet módosításával ezt a hiányosságot ki lehetne kiküszöbölni, de csakis ezekben az esetekben és a csökkentés mértéke ekkor is legfeljebb 25 %-os lehet, mert az önkormányzat további hátrányba nem kerülhet.
A rendeletben további egy évvel lenne meghosszabbítva az, hogy ha a vevő egy összegben fizeti meg a vételárat vagy hátraléka összegét, akkor 20%-os csökkentést kap.
Egy szintén nem túl gyakori problémára is szabályozást próbáltak találni. Ez pedig az a helyzet, amikor az értékbecslések ugyanarra az ingatlanra nézve kirívóan magas eltérést mutatnak. Az a javaslatuk, hogyha ez az eltérés a 30%-t meghaladja, akkor ingatlanforgalmi szakértő véleményét kell beszerezni, mivel az a bíróságon is megállja a helyét.
Egyúttal köszönetet mond a pénzügyi bizottságnak, mert konstruktív javaslataikkal segítették a rendelettervezet kialakítását.

Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt megerősíti, hogy a pénzügyi bizottság javaslatai már az anyagba beépítésre kerültek.
Egyébként több kérdés merült fel arról, hogy milyen esetekben lehetne egy vagyontárgyat 25%-al olcsóbban értékesíteni. Volt bizottsági tag, aki azt mondta, hogy ez előző ciklus tapasztalatai alapján ez nem lenne szerencsés és támadási felületet jelentene az önkormányzatnak.
Ahogyan az előterjesztő is kiemelte, korábban voltak olyan esetek, amikor nagy eltérések voltak hasonló típusú ingatlanok árának a meghatározásakor, így ezeket tudná kezelni a rendelettervezet.
A bizottsági ülésen egyébként §-ként külön szavaztak a rendelettervezetről, ő is ezt módszert javasolja a polgármester úrnak, annyira eltérő módosításokról van szó.

Rimányi Krisztina jelzi még, hogy a rendelettervezet egy korábbi változatában még 2. §-t tekintve az szerepelt, hogy az ilyen esetekben a két értékbecslés átlagát kell meghatározni vételárként. A rendelettervezetből ez törölve lett a bizottság javaslata nyomán, de a szöveges indoklásból nem, így kéri, ezt ne vegye figyelembe a képviselő-testület.
Egyébként a pénzügyi bizottság kérte azt is, hogy a képviselő-testületnek legyen a vételár csökkentésére tekintetében hatásköre, abban az esetben, ha az adásvételről szóló döntés óta több mint egy év telt el és ez nem a hivatal hibájából történt. Ilyen eset az ő osztályvezetői megbízása óta csupán talán háromszor fordult elő, tehát nem gyakori, viszont a rendelet módosítása kezelné ezeket az eseteket.

Simonits Zsolt kiemeli, hogy a 25%-os mérséklés a vételárat tekintve csak lehetőség lenne, semmi esetre sem automatizmust jelentene. Az a szó pedig, hogy „legfeljebb” azt jelenti, hogy a 25% os engedménynél kevesebb is lehet a vételár.
Személyes véleménye a következő: ő is azoknak a pártján van, akik aggályosnak tartja ezt a lépést és nem merné felvállalni ezt a módosítását, mert ez az önkormányzat vagyontárgyainak a „leárazását” jelenthetné. A vagyontárgyak értékének a megállapítása amúgy is szabályozott módon történik.

Básthy Béla azért is aggályosnak tartja ezt a megfogalmazást, mert az szerepel benne, hogy akkor lehetséges a csökkentett ár alkalmazása, ha „nem a vevő hibájából” múlt ez az egy év. Akkor felmerülhet, hogy kinek a hibájából? Nem kéne olyan ajtót nyitogatni, ahol megfelelő hibák az önkormányzat vagyonának a 25%-os csökkentését eredményezik. Ő sem támogatja ezt a módosítási javaslatot.

Huber László is elgondolkodott a 7. § (5) bekezdésének a módosításán. Jelenleg az a szabály, hogy 5 M Ft értékhatárig egy értékbecslést kell kérni, 5 M Ft felett kettőt és a magasabb érték lesz a vételár. Mivel az igazságügyi szakértő igénybevételének bizonyára van költsége is, ő ezt csak bizonyos összeghatár fölött gondolná bevezetni, pld. a 10 M Ft feletti értékeknél, illetve bizonyos sávokat is ki lehetne alakítani. Nem tudja, ennek a megfogalmazása okoz-e most technikai problémát.

Rimányi Krisztina szerint akár a megfogalmazás miatt el is lehetne halasztani ezt a módosítást, de Básthy Béla inkább onnan közelítené meg, hogy mindez kinek az érdeke? Nyilván a vásárlóé, hiszen ő akarja minél alacsonyabb áron megszerezni az ingatlant. Ha pedig a vevő sokallja a magasabb értékbecslést és ő kéri a szakértőt akkor ez legyen az ő költségére felkérve. Ilyen esetben pedig nem kell gondolkodni a polgármester úr által említett értékhatárokon. Ha ez a vevőnek megéri, akkor legyen.

Dr. Tóth László csak úgy tudja ezt a folyamatot elképzelni, hogy a vevő kéri a szakértő igénybevételét, a hivatal kijelöli a szakértőt, a vevő pedig viseli ennek költségeit.

Dr. Mátrai István szerint mivel igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő felkéréséről lenne szó, feltétlenül hozzá kell-e tenni, hogy a hivatalnak kell ezt a szakértőt kijelölni? Szerinte ez a megkérdőjelezése lenne a pártatlanságának. Vagy túl naiv lenne?

Rimányi Krisztina elmondja, hogy a kormányhivatalban van egy nyilvántartás az ingatlanforgalmi szakértőkről – külön szakáganként. Van ugyanis aki pld. a termőföld, van aki az erdő területén jártas. A konkrét esetekben ez úgy működne, hogy a listáról a hivatal kiválasztana 3 szakértőt és azoktól árajánlatot kérne. Bizonyára a legolcsóbbat választanák ki és a hivataltól kapna megbízást az érték meghatározására. Persze ezt gyorsan, néhány nap alatt le lehetne bonyolítani.

Básthy Béla fenntartja az ő javaslatát, mert a szövegezés könnyen megfogalmazható itt az ülésen is, így könnyen kezelhető. A 7. § (5) bekezdésbe csupán a következőt kellene beleszúrni:
„Ha a két értékbecslésben megállapított érték közötti különbség a magasabb értékhez képest a 30 %-ot meghaladja, a vevő kérésére és költségére igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményt kell beszerezni, amely a vételár alapját képezi.”

Dr. Mátrai István szerint mindkettő javaslat egyszerű, csak a polgármester úrénál az összeghatárt kell meghatározni.

Rimányi Krisztina visszautal a pénzügyi bizottság ülésre, ahol éppen Petkovits Sándor vetette fel, hogy a 30%-os különbséget lefelé vagy felfelé kell-e érteni.

Végül Huber László eláll 7. § (5) bekezdés módosítására vonatkozó javaslatától, mivel az további átgondolást igényel.
Mivel más hozzászólás nem hangzik el, lezárja a vitát. Jelzi, hogy a rendelettervezet minden §-a annyira eltérő szabályozást tartalmaz, hogy ezeket külön-külön fogja megszavaztatni.

A rendelettervezet 1. §-a formális változást tartalmaz, csupán a bizottságok jelenlegi neveinek az átvezetése történne meg a rendeletben. A képviselő-testület ezzel 11 szavazattal egyetért.
A 2. § (1) bekezdés tekintetében Básthy Béla fenntartja a módosító javaslatát, amit a képviselők 11 igen szavazattal el is fogadnak.
A 2. § (2) bekezdése tartalmazza azt a bizonyos 25%-os mérséklési lehetőséget a vagyontárgyak árát illetően. A képviselők ezt a bekezdést 1 igen, 9 nem, 1 tartózkodás mellett elutasítják.
Végül a képviselők a rendelettervezet 3. §-áról szavaznak, amely az egyösszegű fizetés esetén a kedvezmény meghosszabbítását tartalmazza, 2012. március 31-ig. Ezt a képviselők 10 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett hagyják jóvá.

Ezután a képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
9/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
szóló 1/2007. (II. 2.) rendelet módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 3. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszegi Sporthorgász Egyesület 2010. évi beszámolója csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Kelemen Péter a Kőszegi Horgász Egyesület elnöke szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az önkormányzattal kötött, a két tó halászati jogáról és a terület haszonbérletéről szóló megállapodásuk alapján készítették el a 2010. évi munkájukról szóló beszámolót.
Az egyesület taglétszáma évek óta 200-300 között van, e téren jelenetős változás semmilyen irányban nincs. Az egyesület tisztségviselői a munkájukat díjazás nélkül végzik. Úgy véli, hogy nagyon jó a kapcsolatuk az elektronikus és az írott sajtóval is, az ő működésüket is nyomon lehet kísérni, de a tagjaiknak is fontos információkhoz tudják így juttatni.
Az egyesület a különböző pályázatokon elnyert pénzeken és az adó 1%-nyi felajánlásán kívül csak a saját tagdíjaival rendelkezik. Az önkormányzattól külön támogatást nem kapnak. A helyi vállalkozókkal kialakított kapcsolatok alapján volt lehetséges néhány fejlesztést elvégezniük.
A halgazdálkodásra, a haltelepítésre az új vezetőség nagy gondot fordít. 2007-től megduplázták, sőt megtriplázták a haltelepítéseket. Ez csak az egyesület társadalmi munkájának köszönhető, csökkentve ezzel is a kiadásaikat. A horgászoknak a haltelepítéssel kívánják a gazdaságosságot biztosítani.
A horgászás napijegyek alapján történik, ezt az ország bármely pontjáról érkező turisták igénybe vehetik. Szállásadókkal is kapcsoltban állnak, hogy esetleg a városban való tartózkodást is biztosítani tudják.
A környezetvédelem területén elmondhatja, hogy mindkét tó környezetét az egyesület maga tartja karban. A füvet vágják, a fákat, bokrokat megmetszik, a gyalogos utakat gondozzák. A Csónakázó tó mellett oktatóházat hoztak létre, ez tavasztól kezdve minden hétvégén látogatható lesz. A 2008-ban létrehozott halismereti tanösvény sajnos néhány évig bírta, de aztán nemrég komoly rongálásnak estek áldozatul, ezért a táblákat fel kell újítani és újra ki kell őket helyezni.
Tavaly a rendőrkapitánysággal együttműködési szerződést kötöttek, a mezőgazdasági hivatallal pedig 4 fő képzését oldották meg, akik ezzel halőri végzettséget szereznek.
Egyesületük rendezvényeket, programokat folyamatosan szervez, rendszeresek a horgász és a főzőversenyek. A mai napon is indul egy 70 órás horgászverseny. Nemrég országosan elismert horgászok is csatlakoztak az egyesületükhöz, akik a jövőben Kőszeg színeiben fogják a versenyhorgászatot művelni.
Kiemeli az egyesület gyermekhorgászainak a folyamatosan 100 fő körüli, magas számát. Ez egyrészt az utánpótlást is biztosítja, másrészt azért örvendetes, mert a gyerekeket a számítógép és a televízió mellől sikerül a szabadba, a természetbe csábítani. A gyerekeknek szervezték meg a „Vasi Vizeken” vetélkedőt is, ahol a Balog iskola csapata az első helyen végzett, de nagyon jól szerepeltek a Bersek és az Árpádházi iskola tanulói is.

Kérdések és hozzászólások:

Dr. Mátrai István a humánerőforrás bizottság véleményét tolmácsolja. A bizottsági ülésen Bálint Péter titkár vett részt. A bizottság gratulál az egyesület által elért eredményekhez, egész tevékenységéhez és a beszámolót köszönettel ajánlja elfogadásra. Nagyon sajnálatosak a rongálások, pedig ezek a táblák oktatási szempontból is fontosak. Érthetetlen, hogy a vandálok miért ilyen célpontot keresnek maguknak az erejük megmutatáshoz.
A gyermekhorgász versennyel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy a 20 induló csapatból 5 kőszegi volt.

Kiss Péter a városfejlesztési bizottság véleményét ismerteti, hiszen ennek a bizottságnak van feladatköre a környezetvédelem terén is. A bizottságuk teljeskörű beszámolót kapott az egyesület tevékenységéről. Az egyesület az 1973-as megalakulását követően folyamatosan fejlődik. Turisztikai, környezetvédelmi szempontból is színesíti a város életét. A bizottság további fejlődést kíván a horgász egyesületnek, a beszámolót pedig természetesen elfogadásra ajánlják.

Básthy Béla kérdezi, hogy nemzetközi kapcsolata van-e az egyesületnek?

Kelemen Péter szerint jelenleg nincs, korábban volt a vaihingeni testvérvárossal horgász kapcsolatuk. Már szó esett köztük arról, hogy egy külföldi szervezettel kellene együttműködési lehetőséget találni.

Básthy Béla szerint nagy erő van a kőszegi horgász egyesületben, ez látszik a beszámolójukból is. Sok ember, sok jó dolgot csinál és ahogy a sporthorgász szövetség napirendje kapcsán is már elhangzott, neki meggyőződése, hogy van lehetőség a horgászturizmusban Kőszegen. Azért kérdezte a nemzetközi kapcsolatokat, mert ha az egyesület lát ebben lehetőséget, akkor ő szívesen segít az osztrák kapcsolatfelvételben. Tudomása szerint Horitschonban és még két másik burgenlandi településen van horgász egyesület.

Giczy József kérdezi, hogy a lukácsházi víztározó hasznosításában a kőszegi egyesület miért nem vett részt?

Kelemen Péter elmondja, hogy a sporthorgász egyesületek szövetsége adott be a tó hasznosítására pályázatot, amelynek a 28 tagja van és ebben benne vannak ők is. Remélhetőleg sikeres lesz a pályázat, és akkor ők is horgászhatnak ott is, bár a megvalósulás részleteiről neki még nincsenek információi.

Simonits Zsolt kérdezi, hogy kiírták-e már ezt a pályázatot, illetve mikor születik benne döntés?

Kelemen Péter információi szerint május 16-ig lehet pályázni, a kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervéhez. Ő maga a pályázati anyagot nem látta, csupán arról van tudomása, hogy 25 000 Ft-ért lehetett megvásárolni.

Huber László lezárva a vitát megállapítja, hogy a Kőszegi Horgász Egyesület nagyon aktív, széles táborral rendelkező szervezet, tagjai életkora a fiataloktól egészen a nyugdíjasokig terjed. Az egyesület jól beilleszkedett a város közéletébe, a programjaik szinte már városi rendezvényeknek is tekinthetők. A két tónak jó gazdái, sokat vállalnak a környezet rendbetételében. A város a tevékenységükhöz minden szükséges segítséget megad, kivéve az anyagit, hiszen az korlátozott.

Szavazásra bocsátja a beszámoló elfogadását, a képviselő-testület pedig 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:

58/2011. (IV. 28.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Sporthorgász Egyesület 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolót köszönettel elfogadja.


A 4. napirendi pont tárgyalása:

A közművelődési koncepció felülvizsgálatáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Mátrai István szóbeli kiegészítésében is kifejezi sajnálkozását a tekintetben, hogy a múlt év szeptemberében elfogadott közművelődési koncepcióból teljesen kimaradt a kisebbségek említése, a kisebbségek kultúrájának a bemutatatása. Nem menti fel ez alól az önkormányzatot az sem, hogy egy külső szakember készítette a koncepció vázát. Nagyon köszöni a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnökének, Petkovits Sándornak, hogy erre a hiányosságra felhívta az önkormányzat figyelmét.
A jelenlegi anyagban pirossal jelölték azt a részt, ami változtatva lett. A 10. oldalon ki van pontozva a kisebbségek száma, ezek a készítés időpontjában még nem voltak ismertek. Ezek a következők: a 2010. évi önkormányzati választások idején 119 német, 194 horvát és 44 roma személy vallotta magát kisebbségnek.
Sajnálatos, hogy a szerkesztés során a koncepcióban szétesett a kép és a szöveg, de ha a képviselő-testület ezt jóváhagyja, akkor pdf formátumban fogják megszerkeszteni, ami megkönnyíti a kezelését.
A bizottság véleménye és egyúttal összegzése is a következő: Kőszeg kulturális élete, egész miliője elképzelhetetlen lenne a kisebbségek nélkül. A városban élő hagyományok nagyon alapoznak erre a „multikulturalizmusra”, amely megnyilvánul rendszeresen pld. a fatimai misén, ahol a hívek 3 nyelven együtt énekelnek. Ez is bizonyítja, hogy mennyire együtt élnek a kisebbségek Kőszegen. Elhangzott a bizottsági ülésen az is, hogy talán azért nem tudni róluk annyit, mert a rendezvényeiket kevésbé ismerni, de ez nem állja meg a helyét, mert a rendezvénynaptár is bizonyítja ennek ellenkezőjét, meg a város összes rendezvényén helyet kapnak. Számos konferencia, ifjúsági fórum volt már, amely a kisebbségeken alapult. Ilyen volt a tavalyi szüreti rendezvény, ahol testvérvárosból érkezett horvát vendégeket a kőszegi horvátok fogadták vagy a 2006-ban rendezett konferencia, ahol a sok külföldi vendég előtt a helyi kisebbségek is tájékoztatást adtak az életükről.
A bizottság tagjai elfogadásra ajánlják a közművelődési koncepciót.

Kérdések és hozzászólások:

Básthy Béla szerint nem a nemzetiségeket érinti ugyan, de a Szőlő Jövés Könyve is piros betűvel van szedve, tehát módosítás az előző szöveghez képest. Ez pedig arra irányul, hogy „a világon egyedüli módon hagyományos Szőlő Jövésének ünnepét felvegyék az UNESCO szellemi kulturális örökségének listájára”. Ezzel kapcsolatban elmondja, hogy jelenleg 8 ilyen magyar nemzeti kincs van hivatalosan, amelyekről a www.szellemiorokseg.hu intenetes oldalon lehet tájékozódni. A megyei önkormányzatnál Illés Péter referens foglalkozik ezzel, aki azt ajánlotta, hogy a könyvhöz kapcsolódó olasz borakadémia tagjai és a város tovább folytassák a munkát a szellemi örökséggé való nyilvánítás érdekében.

Huber László elmondja, hogy erről maga is beszélt Kovács Ferenccel, a megyei közgyűlés elnökével, aki a megye nevében is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Sőt, az elnök úr éppen annak a parlamenti bizottságnak a tagja, amely illetékes a szellemi örökségek nyilvántartásában. Ez után a következő lépés lenne az UNESCO listára való felkerülés.

Petkovits Sándor elmondja, hogy valóban a Horvát Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezte a közművelődési koncepció felülvizsgálatát. Abból, hogy ez így alakult, szerinte mindenkinek a megfelelő tanulságot ebből le kell vonni, nekik is, meg a képviselő-testületnek is – bár ez már nem ugyanaz a képviselő-testület, amelyik az előző dokumentumot jóváhagyta. Nekik azt kell átgondolniuk, hogy amit csinálnak, azt megfelelően kommunikálják-e. Vannak ugyanis emberek, akiknek sokszor egy kicsit már sok, ha túl gyakran szembesülnek helyi németekkel vagy horvátokkal meg aztán az irigység is megjelenhet, tehát nagyon szenzitív ez a terület.
Maga a közművelődési koncepciót szerinte a képviselő-testület „kötelező gyakorlatként” értelmezte. Így aztán előjött az a kockázat, amit az jelent, ha egy külső szakértő készít valamit: azért lett ez a koncepció olyan, amilyen.
Ő továbbra is tartja erősen azt a véleményét, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok véleményét egy ilyen napirendi pontnál ki kell kérni, de ez már eljárásjogi kérdés. A többcélú társulástól kapták már ilyen megkereséseket, de a települési önkormányzattól még nem. Ennek talán az lehet az oka, hogy átkerültek bizonyos feladatok a társuláshoz. Végül is a koncepciót végző szakember is konzultálhatott volna velük.
A bizottsági elnök úr említette a kisebbségek tavaly, szavazáskori regisztrált számát, ám ilyen anyagokban népszámlálási adatokat szoktak szerepeltetni.
Köszöni a kiegészítéseket, bár ők is, meg a németek is bizonyára még több mindent tudnának ehhez hozzátenni. Alapvetően a figyelemfelhívás volt a céljuk, így megköszöni a képviselő-testületnek, hogy a jelzésük nyomán újratárgyalta a közművelődési koncepciót.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, Huber László tájékoztatja az elnök urat arról, hogy az ülés elején a mai napirendről a képviselő-testület levette a kisebbségek helyzetéről szóló anyagot, amely várhatóan a következő ülésre kerül majd vissza, remélhetőleg a horvátok anyagával kiegészítve. Petkovits Sándor megjegyzi, hogy valóban ezt a napirendet is ők vetették fel, csak éppen egy kicsit másképp alakult, mint ahogy ők azt gondolták. Huber László szerint az szerencsés lenne, ha a 3 kisebbség anyagát együtt, komplexen tárgyalhatná meg a képviselő-testület.

További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


59/2011. (IV. 28.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testület jelen határozat melléklete szerint elfogadja Kőszeg Város Közművelődési Koncepcióját.
A képviselő-testület egyúttal a 160/2010. (IX. 30.) határozatával elfogadott közművelődési koncepciót hatályon kívül helyezi.

Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Szabó Marianna ügyintéző,
Pócza Zoltán igazgató,
Lajos Tiborné igazgató.
Határidő: azonnal.


[Az ülésteremet elhagyta Básthy Béla alpolgármester és dr. Mátrai István képviselő, így a képviselő-testület létszáma 9 fő.]




Az 5/a. napirendi pont tárgyalása:

A 2010. évi belső ellenőrzési terv végrehajtásáról szóló jelentés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Fehér Csaba szóbeli kiegészítésében az önkormányzati támogatásban részesült szervezetek 2010. évi támogatásai felhasználásának és elszámolásának célellenőrzésével kapcsolatos megállapításait részletezi, mivel ezzel külön is foglalkozott a bizottság.

Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt szerint az előterjesztő ezzel kitért arra, hogy milyen problémákat feszegetett a bizottság, ezzel együtt elfogadásra ajánlja az előterjesztést.

Huber László kérdezi, hogy ajánlja-e esetleg a belső ellenőr a civil szabályzat vagy a polgármesteri keret elszámolására vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát?

Fehér Csaba válasza az, hogy nem. Alapvetően a támogatási szerződésekben kell megfogalmazni, hogyan kell majd elszámolni. Ha a képviselő-testület ennél szigorúbb szabályozást akar, akkor azt természetesen megteheti.

További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 9 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


60/2011. (IV. 28.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete:

1. A 2010. évi ellenőrzési terv végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja.

Felelős: Dr. Tóth László jegyző.
Hivatali felelős: Fehér Csaba belső ellenőr.
Határidő: azonnal.

2. A 2010. évről elmaradt ellenőrzéseket 2011. évi ellenőrzési tervének kiegészítésével előirányozza úgy, hogy azok 2011. július 31-ig pótlásra kerüljenek.

Felelős: Dr. Tóth László jegyző.
Hivatali felelős: Fehér Csaba belső ellenőr.
Határidő: értelemszerűen.

[A szavazás után elhagyta az üléstermet Táncsics András képviselő is, így 8 képviselő van jelen.]




Az 5/b. napirendi pont tárgyalása:

A kistérségi társulás munkaszervezete által, 2010-ben végzett ellenőrzésekről szóló tájékoztató csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pont tárgyalásánál jelen van Rétiné Tóth Anikó, a munkaszervezet vezetője és a Lakatárné Rege Kató, a kistérség belső ellenőre.

Rétiné Tóth Anikó szóbeli kiegészítésében három gondolatot tesz hozzá az anyaghoz. A normatívák tekintetében az Államkincstár rendszeresen végez ellenőrzéseket, ezen kívül az ÁSZ is végzett erre vonatkozó átfogó ellenőrzést és mindent rendben talált. A pályázatok tekintetében csak a Kőszeget érintő pályázatokat szerepeltették, egyébként a munkaszervezet részéről összesen 22 pályázat menedzselése történt meg.
A közzétételi listát folyamatosan vezetik, e tekintetben is teljesítik az előírásokat.

Hozzászólás:

Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi bizottság elismerően szólt a kistérség által végzett belső ellenőrzésről, így a bizottság a határozati javaslatot elfogadásra ajánlja.

A képviselő-testület 8 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


61/2011. (IV. 28.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete által végzett 2010. évi belső ellenőrzési tájékoztatót elfogadja.

Felelős:
Rétiné Tóth Anikó munkaszervezet vezető,
Lakatárné Rege Katalin belső ellenőr.
Határidő: értelemszerűen.


A 6. napirendi pont tárgyalása:

A Gyöngyös utca fizető parkolási övezetbe való bevonásáról szóló tájékoztatás csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében visszautal a képviselő-testület januári ülésére, amikor is az Ady Endre utca ismét bevonásra került a fizető parkolási rendszerbe. Akkor merült fel, hogy a Gyöngyös utca is esetleg újra legyen fizetős. Az Ady utcában kifejezetten a lakók kérték át átsorolást, ezért a Gyöngyös utcában is megkeresték a gépjármű tulajdonosokat erről. Sajnos kevesen jeleztek vissza, de azok közül a többség nemmel szavazott. Ezért javaslata szerint a képviselő-testület a tájékoztatás elfogadásával fejezheti ki álláspontját erről. Ha újabb ilyen irányú lakossági igény érkezik majd esetleg, akkor ismét lehet majd ezzel a témával foglalkozni.

Hozzászólás:

Kiss Péter szerint ismét bebizonyosodott, hogy egy kisebb csoportnak a felvetésére nem szabad azonnal intézkedni, meg kell szondázni a többséget is. Ugyanez a javaslat merült fel a Rákóczi u. – Tüskevár utcai parkolónál is. Ő tájékoztatta az érdekelteket, hogy mindent mérlegelni kell és a többség egyetértésével kell a lépést meghozni.

További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 9 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


62/2011. (IV. 28.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg, Gyöngyös utca fizető parkolási övezetbe való bevonását lakossági többségi igény hiányában nem tartja időszerűnek.

Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Határidő: azonnal.


[A tárgyalóterembe visszatért Básthy Béla, Dr. Mátrai István, így a képviselő-testület létszáma ismét 11 fő.]


A 7. napirendi pont tárgyalása:

A tenisz öltöző építésével kapcsolatos megállapodás tervezet a jegyzőkönyvhöz csatolva.
A napirendi pontnál tanácskozási joggal van jelen Kenyeri András a KSK elnöke és Koltay Árpád a KSK Tenisz Szakosztályának vezetője

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az előző ülésen tárgyalta a képviselő-testület ennek a megállapodás tervezetnek az előző változatát, de akkor nem került elfogadásra. Azóta átdolgozták a háromoldalú megállapodást, a felek elfogadták. A pénzügyi és műszaki garanciák jobban beépítésre kerültek, amelyek a megvalósítást még jobban erősítik. Az épület is áttervezésre került, mert könnyűszerkezetes épület helyett téglaépítésű lesz. A kivitelezést tekintve a legolcsóbb ajánlat került kiválasztásra.



Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt a pénzügyi bizottság véleményét ismerteti. Az eredetileg benyújtott megállapodás tervezet lényegesen módosult, ezeket az érdekelt felek elfogadták. A módosított részek dőlt betűvel szerepelnek. Ebben a formában a megállapodást a pénzügyi bizottság elfogadásra ajánlja a képviselő-testületnek.

Kenyeri András tájékoztatja a képviselő-testületet arról, hogy alaposan megtárgyalták a megállapodás tervezetét. Az egyesület részéről már látja ebben a változatban a számukra fontos garanciákat, így hozzáfűzni nem kíván semmit.

Kiss Péter nehezményezi, hogy már második esetben tárgyalja a képviselő-testület ezt az előterjesztést, de a városfejlesztési bizottság ezúttal sem véleményezte. Meglátása szerint ez nemcsak pénzügyi és jogi kérdés, hanem városfejlesztési is. Kéri, hogy legközelebb a városfejlesztési, mint szakbizottság napirendjére is kerüljön fel hasonló anyag.

Huber László szerint bizonyára azért csak a pénzügyi bizottság tárgyalta, mert konkrét megállapodás-tervezetről van szó, továbbá az önkormányzat támogatásának a felhasználásáról.

Gyarmati Kálmán ismét felveti, hogy amikor a költségvetésről szavazott a képviselő-testület, az volt a döntése, hogy ez az összeg céltartalékba kerüljön. Az összeg átsorolásában van-e változás, mert szerinte ez a megállapodás nem írhatja felül a költségvetést.

Huber László is kíváncsi arra, hogy az utaláshoz kell-e majd valamilyen külön döntést hozni, vagy a költségvetés módosításával lehet rendezni. Kiemeli, hogy további feladat lesz még a bérleti szerződés ügyét rendezni.

Dr. Tóth László és Sőbér Aurélia tisztázza, hogy a képviselő-testület általi elfogadás után, a szerződés aláírásával a felek kötelezettséget vállalnak annak tartalmára. Ha teljesülnek azok a feltételek, amelyeket a szerződés tartalmaz, akkor kerülhet át céltartalékból a fejlesztésekhez a költségvetési rendelet módosításával.

Básthy Béla szerint látható, hogy vannak olyan pontok a megállapodásban, amelyek a későbbiek során lesznek csak pontosítva. De azért ő fontosnak tartaná meghatározni, hogy mekkora az az időtartam, amikor a bérlő a bérleti díjból leírhatja ezt a beruházást.

Dr. Zalán Gábor szerint ezt nem lehet most meghatározni, csak a beruházás elkészülte után. Készül majd egy értékbecslés és a bérleti díjat is, meg a „lelakás” összegét is akkor lehet meghatározni. Ebben a mostani megállapodásban a bérlő látatlanban vállalta, hogy bármi is lesz, ő el fogja fogadni.

Básthy Béla egyetért ugyan ezzel, de azért az extrém lehetőségeket nagyjából ki lehetne küszöbölni. Ez szerinte hasonló a kötvénykibocsátáshoz: ott sem tudni pontosan, hogyan alakulnak a kamatok meg a részletek fizetése, de azt az egy a biztos, hogy 25 évig kell törleszteni. Itt is ki lehetne kötni, mennyi lesz a kifutási ideje.

Dr. Zalán Gábor szerint nagyon nehéz lenne minden előkészítés nélkül, a bérlő távollétében erről tárgyalni. Azért nem mentek a tárgyalások folyamán még ebbe az irányba, mert látni kell a beruházás kimenetelét, összköltségvetését, tehát a bérleti szerződésről is később állapodnak meg. Ahogy a jegyző úr is már említette legutóbb, a központi jogszabályok nem tartalmaznak szigorú szabályt arra vonatkozóan hogy a beruházás hány %-a lakható le. Lehet, hogy a bérlőnek az megnyugtató lenne, ha ki lenne mondva, hogy pld. 20 évig az övé lesz a bérlemény, de csupán egy feltételt kiragadni a többi közül és ahhoz igazítani a többit – nem szerencsés. Az lesz a legkedvezőbb megoldás, amit mindekét fél elfogad.

Simonits Zsolt szerint az alpolgármester úr által felvetett problémát a 18. pont dőlt része kezeli.

Dr. Zalán Gábor kihangsúlyozza, hogy látatlanban elfogadta a bérlő a bérleti díj emelést, tehát a képviselő-testületnek minden döntési kompetenciája meg lesz. Meglátása szerint együttműködésre kell törekedni, ha majd készen lesz a beruházás. A munkák végeztével már el lehet kezdeni a tárgyalásokat az új bérleti szerződés elemeiről, új döntés keretében.

Dr. Tóth László elmondja, hogy valóban rendezi ezt a kérdést a 18. pont. A lakástörvény alapján normál esetben a beruházás előtt kell megállapodást kötni a beszámításról. Itt viszont vannak bizonytalanságok, mert csak a végén derül ki, mibe került minden. Ezért meg kell várni az értéknövekedést, és a konkrét ismeretek alapján lehet megkötni a szerződést. Erre ez a 18. pont jogszerűen garanciát nyújt, tehát törvényes lesz.

Huber László szerint az időtartam meghatározása valóban a bérlő számára bírna jelentőséggel, mert azt is mondhatja, hogy az önkormányzat kénye-kedve szerint van megállapítva a bérleti szerződés tartalma.

Dr. Tóth Lászlónak az a véleménye, hogy a kettő nem válaszható el egymástól: az idő és a beruházott összeg.

Keszei Balázs kérdezi: előfordulhat-e, hogy a következő képviselő-testület pld. 2016-ban azt mondja, hogy azt a bérletet megszünteti, amire most közösen a bérlő és a város 21 M Ft-os beruházást tervez.

Kenyeri András elsőként azt tisztázza, hogy tavaly óta a teniszpályát nem az egyesületük, hanem az önkormányzat adja bérbe a bérlőnek. Az öltöző építésével kapcsolatban patthelyzet alakult ki, de ennek már olyan az előkészítettsége, hogy ezt meg kell valósítani, a teniszezők miatt öltözőt kell produkálni. Ő ezt a megállapodást a sportegyesület nevében bátran aláírja.

Giczy József azt szűri le összegzésként, hogy mind a beruházónak, mind az egyesületnek, mind a városnak jó lenne, ha megvalósulna az öltöző. A várost nem érheti kár.

Huber László szerint arra törekedtek, hogy az önkormányzat semmilyen kockázatot ne vállaljon. Vannak kezelhető mértékű kockázatok, de azok a vállalkozóé.

Koltay Árpád egyrészt a tenisz szakosztály vezetője is, meg Tóth Szilárd bérlőt is képviseli, aki munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tud jelen lenni. Az elnök úr is említette, hogy régóta húz