Jegyzőkönyv: 2011. Szeptember 1., Csütörtök, 10:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

1013-14/2011. szám


J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2011. szeptember 1-jén, 10 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter Kiss Zoltán, dr. Mátrai István, Rába László, Simonits Zsolt, Táncsics András és Váradi Szilárd képviselő (12 fő).

Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, Preininger Ferenc a városüzemeltető kft. felügyelő bizottságának elnöke.

Huber László üdvözli az augusztus havi rendes képviselő-testületi ülés résztvevőit és megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése határozatképes. Kérdezi, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel vagy más javaslat van-e.

Hozzászólások a napirendhez:

Giczy József jelzi, hogy a tegnapi nappal letelt az a határidő, amelyet az önkormányzat biztosított az Innovációs Park Kőszeg Kft. számára a munkahelyteremtésekre vonatkozóan.
Szeretné, ha ezzel napirend keretében foglalkozna a képviselő-testület, ugyanis most már minden nap számít és a természetesen felvetődik a felelősség kérése is.

Huber László megérti a képviselő ú aggodalmát, és valóban a tegnapi nappal le is járt a határidő. De ez nem azt jelenti, hogy ezzel a ma lehet foglalkozni, ugyanis a mai naptól várható, hogy a másik fél szerződésben foglalt vállalásáról tájékoztatót vagy információt kap az önkormányzat. Véleménye szerint ezért ma ezt önálló napirendi pontként kezelni nem lehet, tehát csak a szeptember végi ülésen tud érdemben foglalkozni a képviselő-testület.

Kiss Zoltán jelzi, hogy várhatóan ma hosszúra nyúlik az ülés, de neki délután 4 óra után személyes okok miatt el kell mennie.

Huber László pedig tájékoztatja a képviselőket, hogy az ISES Alapítvány parkoló ügyével kapcsolatban dr. Tordai Ildikó ügyvédnő fog érkezni, ő fogja képviselni az alapítványt. Vele ő úgy beszélte meg, hogy kb. 14 óra körül lesz megtárgyalva ez az anyag. Mivel két fél megállapodásáról van szó, fontos lenne, hogy itt legyen a képviselőjük. Ezért kéri, hogy ezt az időpontot rugalmasan kezelje a képviselő-testület.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja Giczy József módosító indítványát, de azt a képviselők 3 igen, 5 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elvetik.

Ezután a képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi napirendet hagyja jóvá:

N A P I R E N D:

1/a. Az önkormányzat költségvetéséről szóló 5/2011. (III. 4.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
1/b. Beszámoló az önkormányzat 2011. évi költségvetés I. félévi teljesítéséről.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
2. A szociális igazgatásról, az egyes szociális ellátási formák szabályairól és a gyerme-kek védelméről szóló 10/1993. (V. 27.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető.
3. Tájékoztató a kistérségi fenntartásba átadott intézmények dokumentumainak értékeléséről, az intézmények működéséről.
Előterjesztő: Szíjártóné Kutrovácz Márta mb. munkaszervezet-vezető.
4. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz való csatlakozás.
Előadó a polgármester nevében: Dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető.
5. A belváros forgalmi rendjének felülvizsgálata.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
6. A belváros felújításával kapcsolatos pótmunkák elrendelése és tájékoztató a kivitelezés állásáról.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
7. Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. felügyelő bizottságának a jelentése.
Előterjesztő: Preininger Ferenc, a felügyelő bizottság elnöke.
8. Beszámoló a hulladékszállítás kötelező igénybevételével kapcsolatos képviselő-testületi határozatra tett intézkedésekről.
Előterjesztő: Kovács István igazgató.

9. Az ISES Alapítvány parkoló ügye.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
10. Az I. világháborús hadisírok exhumálása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
11. A kőszegfalvi új lakóparkhoz útkisajátítás elrendelése.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
12. Ólmod község rendezési tervének véleményezése.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
13. A 0186/9, a 0186/10 és a 0186/13 hrsz-u ingatlanok belterületbe vonása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
14. Az Alpannónia Projekt közbeszerzési pályázatának eredményhirdetése.
Előterjesztő: Simonits Zsolt, a Bíráló Bizottság elnöke.
15. Vagyonügyek:
a) A posztógyár irodaépület értékesítése.
b) A Bécsikapu étterem bérleti díjának elengedésére kérelem.
c) Üres lakásokról döntés.
d) A Kálvária u. 23. fsz. 1. alatti lakás értékesítése.
e) A Kossuth Lajos u. 15. alatti helyiség ingyenes használatba adása.
f) A Liszt F. u. 3. alatti helyiség ingyenes használatba adása.
g) A 3584 hrsz-ú ingatlan (Bechtold István utca) értékesítése.
h) A 4147/3 hrsz-ú ingatlan önkormányzati tulajdonba kerülése.
i) A 0183/32 hrsz-ú ingatlan elővásárlási joga.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.

Zárt ülés keretében:
1. Kitüntetési javaslat megtárgyalása.
Előadó a polgármester nevében: Krizsovenszky Lajosné ügyintéző.
2. Vezető tisztségviselő jutalmazása. (szóbeli előterjesztés)
Előterjesztő: Huber László polgármester.


A napirend megtárgyalása előtt Huber László polgármester az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• A Kőszegi Várszínház idén június 16. és augusztus 4 között, több mint 30 programot mutatott be. Nagyszínházi bemutatójuk volt a „Sörgyári capriccio”, kamaraszínházi pedig a „Hajrá Háry!”c. darab. Táncszínházi bemutatójuk volt a „Feltépett múlt” és volt egy bábszínházi bemutató is a „Csillagvitéz”. A kiváló szakmai program és a megfelelően kialakított új helyszín ellenére sem sikerült a tavalyi látogatottsági adatokat produkálni. E gazdaságilag nehéz évben ehhez az eredményhez is gratulál a polgármester és megköszöni a művelődési központ munkatársainak a munkáját.
• Július 1-én megnyitott a TESCO hipermarket áruház és a Textilmúzeum. Ez utóbbit a volt textiles nyugdíjasok hozták létre, önkéntes alapon.
• Szintén július 1-én a Jézus Szíve búcsú megtartására került sor.
• Július 2-án Krumbachban ünnepélyes keretek között, kőszegi zarándokok jelenlétében felavatták a Mariazelli zarándokutat bemutató táblát.
• A kőszegi Hámori Ádám feltette teljesítményére a koronát, és aranyérmet szerzett a hazai rendezésű junior (U16) ökölvívó Európa-bajnokságon Keszthelyen, július 2-án.
• Július 4-én a Jurisics Miklós Gimnázium dísztermében köszöntötte a polgármester a Pedagógus Természetbarátok és Természetbarát Egyesületek 52. Országos Találkozója résztvevőit, akik 4 napot töltöttek városunkban illetve a Kőszegi-hegységben.
• Opera koncertet adott a Jurisich Miklós Gimnáziumban Bizet, Catalani, Offenbach, Puccini és Verdi művekből Farkas Erzsébet, Iván Ildikó, Pitti Katalin és Soskó András operaénekesek az ISES Alapítvány szervezésében, július 8-án. Zongorakíséretet adott Gráf Györgyi.
• A koncertet megelőzően került átadásra a Sgraffittós-házban kialakított egyetemi könyvtár mely a Corvinus Egyetemmel kötött megállapodás alapján fog működni.
• Július 10-én este 19 órakor a Fő téren II. Rákóczi Ferenc Emlékmenet ünnepélyes fogadására került sor, másnap Gottfried Lehmann sírját koszorúzták meg a kőszegi temetőben.
• A Chernel Kálmán Városi Könyvtárban július 13-án felolvastak az Irodalmi Rádió szerzői és előadói a rendezvény műsorvezetője Zsoldos Árpád főszerkesztő volt.
• „Fellibbenő török fátyol” címmel nyílt fotókiállítás Ali Can Güzel (Isztambul-Bécs) munkáiból. A kiállítás megnyitójára július 21-én a Hotel Írottkő Szálloda aulájában került sor. A kiállítást megnyitotta Básthy Béla alpolgármester úr.
• Július 24-én adott jubileumi hangversenyt a 30 éves Capella Savaria együttes az evangélikus templomban.
• A Kőszegi Testvérvárosi Egyesület által szervezett VOLARE*U projekt angol, cseh, lengyel, máltai, olasz és magyar résztvevői az önkéntesség lehetőségeit, annak fontosságát dolgozták fel a július 24-ig tartó héten Kőszegen.
• Az Írottkő Natúrparkért egyesület július 27-én takarítást szervezett a Hétforrásnál.
• Július 30-án pedig szintén az egyesület szervezésében került megrendezésre a Hétforrás-piknik, ahol kellemes fúvósmuzsika, kézműves program, rajzverseny, rókavadászat, borkóstoló és büfé várta a vendégeket.
• Augusztus 3-án rendkívüli ülést tartott a Kőszegi Kistérség Társulási Tanácsa, ahol napirenden szerepelt az elnök választás és a TIOP közbeszerzési eljárás.
• Augusztus 4-én rendkívüli ülést tartott a képviselő-testület. Napirenden szerepelt az Árpád-házi Iskolával kötendő közoktatási megállapodások, a távhő díjak megállapítása, a Gyöngyös Szabadidőpark pótmunkáival kapcsolatos előterjesztés és döntés született az uszoda ügyében is.
• Augusztus 5-én a „Kössünk kardot az pogány ellen” című kiállítás megnyitójával indult el az 5. „Félhold és Telihold” Kőszegi Ostromnapok programsorozata, mely augusztus 30-án jótékonysági koncerttel zárult. Volt ostromtanács, felvonulás, Fitt-boksz gála, jelmezes utcabál, élő sakkverseny. A rendezvényeken 60 résztvevő csoport, szervezet tagjai vettek részt és ennek mintegy fele volt kőszegi. A polgármester mindenkinek megköszöni a közel egy hónapon keresztül tartott rendezvénysorozaton való részvételt, ami nagyon sikeres volt. A vár felújítása miatt sajnos elmaradt az ostrom, hiszen az építési terület.
• Augusztus 12-én az Anyatej Világnapja alkalmából köszöntötte a polgármester a kistérség kismamáit, akik legalább 6 hónapot szoptattak.
• Augusztus 13-án az evangélikus templomban jótékonysági harmonika estet adott Csiba Péter és két barátja, a Budaker Gusztáv Zeneiskola javára.
• Augusztus 20-án Államalapító Szent István ünnepén a helyi ünnepség ünnepi szónoka Harangozó Bertalan kormánymegbízott, a Vas Megyei Kormányhivatal vezetője volt. Az ünnepi szentmise után ünnepi hangverseny volt a Jézus Szíve plébániatemplomban. Sajnos az ünnepségen méltatlanul kevesen vettek részt és ez értendő a képviselőkre is és a lakosságra is. A jövőben kéri, hogy az ilyen ünnepeken a képviselők nagyobb létszámban vegyenek részt, hiszen ez is hozzátartozik a képviselői munkához.
• Kőszegfalván is volt megemlékezés augusztus 20-a alkalmából, amelyet Gyarmati Kálmán képviselő úr nagyon szépen megszervezett.
• Pócza Zoltán a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója Wlassics Gyula Díjat kapott a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától, "Kőszeg város művészeti és közművelődési életének fejlesztéséért, kiemelkedő, innovatív közművelődési tevékenységéért". A polgármester ezúton is gratulál a kitüntetéshez!
• Augusztus 24-én ülésezett a Kistérség Társulási Tanácsa. A zárt ülés témája a munkaszervezet vezetőjének, közalkalmazotti munkaviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetése volt.
• Augusztus 26-án „Dialóg – festészet-grafika-líra” címmel nyílt kiállítás a Művészetek Házában.
• Augusztus végén négy nagyon színvonalas komolyzenei koncerttel állított Kőszeg városa emléket Liszt Ferenc 165 évvel és Czifra György 25 évvel ezelőtti kőszegi koncertjének. Mindkét művész Kőszeg Város Díszpolgára. Augusztus 26-án a Jézus Szíve Plébániatemplomban ünnepi hangverseny volt Liszt Ferenc emlékére, amelyen fellépett Bogányi Gergely Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész és az Angelica Leánykar. Vezényelt Gráf Zsuzsanna, közreműködött Megyesi Schwarz Lúcia énekes és Stuller Géza hegedűművész. Augusztus 27-én az evangélikus templomban volt kamarahangverseny, amin Horváth László klarinét-, Várhalmi Vera zongora- és Charles Dallaire klarinétművész vett részt. Augusztus 28-án jótékonysági orgona hangversenyt szervezett a cserkészcsapat, amelyet Bartl Erzsébet orgonaművész adott. Augusztus 30-án pedig az ostrom megemlékezés keretében a Savaria Szimfonikusok Ünnepi Hangversenye volt a Brenner ház udvarán, vezényelt: Uwe Scheer. Közreműködött: Tótpál Szilvia, Anna-Luisa Mahaffy, 14 éves különleges tehetségű hegedűművésznő és Soskó András.
• Augusztus 28-án a Kőszegi Tücsök Zenekar is adott koncertet a Fő téren, mellyel a nyári táborukat zárták le.
• Augusztus 29-én sajtótájékoztató keretében mutatta be „Tények és várakozások” című új könyvét Preininger Ferenc úr a Csikar csárdában.
• Augusztus 30-án az 1532 évi török ostrom 479. évfordulója alkalmából hálaadó szentmise, ostrom-megemlékezés és koszorúzás volt. A megemlékezés helyszíne a gimnázium kertje volt, az ünnepi szónok V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár volt.
• Augusztus 30-án került átadásra az Árpád-házi Szent Margitról nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációja által létesített új három csoportos óvoda. A megnyitó ünnepségen részt vett dr. Veres András megyéspüspök úr is.
• Tegnap augusztus 31-én a Jurisich Miklós Gimnázium tanévnyitó ünnepségére került sor.
• A mai nappal pedig elindult az oktatás valamennyi intézményben.

Kérdések és hozzászólások a
beszámolóhoz:

Rába László jelzi, hogy a napokban elhunyt Horváth Ferenc, aki az Ipartestület önkormányzati képviselőjeként a 2002-2006. közötti képviselő-testületi ciklusban volt képviselőtársuk.

Huber László javaslatára egy perces néma felállással adóznak a teremben lévők Horváth Ferenc emlékének.

Gyarmati Kálmán tájékozatja a jelenlévőket, hogy augusztus 6-án a Magyarországi Német Zene és Tánckarok Országos Tanácsa tartott jól sikerült rendezvényt Kőszegfalván. Ennek kapcsán Kőszegfalva alapításának 300. évfordulója megünnepléséhez is rengeteg információhoz jutottak, amit majd az előkészítő munkák során fel tudnak használni.

Giczy József szerint az elmúlt időszakban volt negatív és pozitív esemény is. A pozitív az volt, hogy ismét neves sportoló él Kőszegen, ugyanis egy cseh városban megrendezett rövidtávú quadriatlon világbajnokságon a kőszegi Hóbor Péter, a Kőszegi Triatlon Klub versenyzője ezüstérmes lett.
Ahogy korábban jelezte a képviselő-testületi ülésen, a volt posztógyár környezetvédelmi kármentesítésével kapcsolatban a Vas Megyei Főügyészséghez fordult. Az ügyészség válaszában óvást és intézkedést nyújtott be ezzel kapcsolatban.

Dr. Mátrai István néhány testvérvárosi rendezvényt említ. Amit a polgármester úr említett, az önkéntességgel kapcsolatos projekt 80 fiatal részvételével került megrendezésre, két héten keresztül. A diákok saját készítésű ajándékokkal és játékokkal lepték meg a gondozási központot és a Felsővárosi Óvodát. Szerencsére a szervezés eredményeképpen a mintegy 8 M Ft-os költséget a kőszegi vendéglátóipari egységek és a gimnázium, mint szállásadó szedhette be.
Szintén az önkéntesség volt a témája az angliai Sherborneban megrendezett ifjúsági programnak, melynek további folytatása is lesz. A projekt keretében a város önkéntes munkájának a szervezéséhez kaptak segítséget a résztvevők.

Básthy Béla tájékoztatja a jelenlévőket, hogy július 21-én Lengyel Lajos, a magyar speciális olimpiai szövetség elnöke járt Kőszegen, ugyanis szeptemberben egy rangos eseményt, az Eunice Kennedy Shriver Emléknapot terveznek itt lebonyolítani. Az eseménynek nevet adó hölgy a legendás Kennedy-család tagja volt, a Nemzetközi Speciális Olimpia Mozgalom alapítója, tiszteletbeli elnöke.
Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az „IGEN” pályázat végül is támogatást nyert, július 1-től le is hívható a finanszírozás. A natúrpark már el is kezdte a lebonyolítást, október 7-én pedig egy ünnepélyes megnyitó is várható. Ennek volt egy előzetes megbeszélése is, amelyen részt vett és eljött Kőszegre Léka polgármestere is.
Csatlakozik a polgármester úrhoz és ő is köszönetét fejezi ki mindenkinek, aki részt vett az Ostromnapok rendezvénysorozat lebonyolításában. A művelődési központ munkatársai a várszínház után szabadságon voltak ugyan, de az első hétvégén ők is sokat dolgoztak, főleg Bakos Zoltánt emeli ki. A munka többi részét pedig a hivatal végezte. Kiemeli, hogy a Liszt-rendezvényre és az Ostromnapokra sikerült pályázati pénzt is nyerni. A Liszt Ferenc megemlékezés egyébként része volt az országos jubileumnak is, ahhoz kapcsolódott. Nem akarja a szponzorokat külön kiemelni, de a megyei önkormányzatot mindenképpen megemlíti. A zongora és szimfonikus zenekar rendelkezésre bocsátása ugyanis tőlük ered és ha ezeket külön meg kellett volna fizetni, azok komoly tételeket jelentettek volna.

Giczy József jelzi még, hogy elhunyt Lehel Karcsi bácsi is, akinek a képviselő-testület az idei Királynapon szándékozott kitüntetést adni. Innentől szerinte posztumuszként kell kezelni ezt a díjat. Huber László megjegyzi: ha ezt a rendelet megengedi.

A két ülés között történt eseményeket a képviselők 12 igen szavazattal fogadják el.

A lejárt határidejű határozatokra történt jelentések között van a foglalkoztatási paktumra vonatkozó is. A jelentést Básthy Béla kiegészíti azzal, hogy mint arról már korábban volt szó, a natúrpark benyújtott egy pályázatot a munkaügyi központhoz, amely sikeresnek is bizonyult. Ez azt jelenti, hogy pályázati támogatás van szeptember 1-től a paktummal kapcsolatos feladatok ellátására. Annyi a változás, hogy Kopácsiné Reményi Anita, a projekt korábbi munkatársa nem a natúrparkban, hanem a munkaügyi központban kapott elhelyezést. Ez a támogatás nagy előrelépés a paktum fenntartásával kapcsolatban.

A lejárt határidejű határozatokra készült jelentéseket valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolót a képviselők további észrevétel nélkül 12-12 igen szavazattal fogadják el.


Az 1/a. napirendi pont tárgyalása:

Az önkormányzat költségvetéséről szóló 5/2011. (III. 4.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Az ülés előtt a képviselők részére ki lett osztva a rendelettervezet módosításnak tervezete (Jegyzőkönyvhöz csatolva.)

Sőbér Aurélia szóbeli kiegészítésében jelzi, hogy a költségvetés kötelező félévi módosításkor a központi előirányzatok változásait, a képviselő-testület időközben hozott döntéseit és a pályázati támogatásokat vezették át.



Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi bizottság különösebb vita nélkül, elfogadásra ajánlotta a rendeletmódosítást.

Huber László jelzi, hogy neki van módosító javaslata a költségvetéssel kapcsolatban, amely ki is lett osztva. Véleménye szerint át kell gondolni a bevételeket, amely egyúttal a fejlesztések alapja is. A költségvetés elfogadásakor a képviselő-testület 146 M Ft vagyonhasznosítási bevétellel számolt, amely még csak mintegy 10 M Ft-os, – tehát nagyon csekély – összegben teljesült. Ahhoz, hogy lehessen tudni mi az, ami valóban belefér a költségvetésbe, módosítani kellene a fejlesztési kiadásokat. Ennek értelmében készült el a kiosztott anyag, és ezen tételek módosításával javaslatot tesz a fejlesztési kiadások 100 M Ft-tal való csökkentésére.
Részletesen ismerteti is, hogy milyen fejlesztések maradnának el:
– Az IGEN pályázat önereje, mert ezt a kistérségi társulás révén biztosított.
– A városrehabilitációs támogatásra 5 M Ft volt tervezve, de erre nem érkezett be kérelem, így 2,2 M Ft-ot javasol innen levenni.
– A legnagyobb összeget az útfelújítási keretösszeg jelentené, mintegy 60 M Ft összegben. Ebben csak a korábban, kátyúzásra átcsoportosított 5,5 M Ft maradna. Sajnos ezzel a nagyobb útfelújítások elmaradnának, de ezeket közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, amúgy sem lehet megvalósítani.
– A polgármesteri hivatalban a villamos hálózat fejlesztése II. üteme is elmaradna. Kiemeli, hogy ez az elvonás a módosított előirányzathoz képest értendő, a 4 760 e Ft elegendő lesz.
– Ugyancsak elmaradna a Rohonci úti gyaloghíd és járda, ami 8,1 M Ft-ot jelente. Erre már a tervezés miatt 900 000 Ft kötelezettség van, ez tehát maradna.
– Csökkenne a tervezési keretösszeg 5,9 M Ft-tal és a közvilágítási keretösszeg is, 3 M Ft-tal
– Elmaradna a Vadvirág utca járdaépítése, a Károlyi M. utcai és a Hunyadi u. felső szakaszának a csapadékcsatorna kiépítése és a Mohás út patakmeder kiépítése. Ez utóbbiakra várható pályázati lehetőség a vízügyi igazgatósággal közös megvalósításban.
A felsorolt tételek összesen 100,1 M Ft-ot tesznek ki. Ezek elfogadása esetén természetesen módosulna a költségvetési rendelet 5. és 6. melléklete is.

Dr. Zalán Gábor tisztázza, hogy a polgármesteri hivatal a villamos hálózat felújításánál a 3,8 M Ft-os tétel volt csak a II. ütem, ami így az elvonással elmaradna. A 4,7 M Ft-os tétel a tavalyról áthúzódó összeg, ami az I. ütem volt.

Sőbér Aurélia megjegyzi, hogy a tisztánlátás miatt tehette volna ezt külön sorba is.

Básthy Béla szerint arról volt szó korábban, hogy kívánatos lenne, ha a belváros felújításával párhuzamosan a magánházak homlokzata is megújulnának. Fel lettek-e szólítva ezek az ingatlan tulajdonosok, illetve erről lehet-e tudni valamit, mert ez érinti a városrehabilitációs kölcsönt is.

Rimányi Krisztina elmondja, hogy érdeklődők voltak, de végül be nem nyújtottak kérelmet. Mivel a beadási határidő már lejárt, legközelebb február 15-ig lehet beadni kérelmet.

Dr. Tóth László kéri, hogy azért óvatosan bánjon a képviselő-testület ezzel a kerettel, mert szükség lehet rá, a 2,8 M Ft-ot mindenképpen meg kellene hagyni. Egy városkép szempontjából fontos épület esetében az önkormányzat ki volt zárva az eljárásból és mire ez lezárult, kicsúsztak a határidőből – erre is számítani kell.

Rimányi Krisztina elmondja még, hogy városrehabilitációs kölcsönként az anyagköltség maximum 70%-a ítélhető meg. A folyósítás két részletben történik, csak a megfelelő készültség után kerülhet sor a második részlet kifizetésére. Mivel építési engedély kell a munkálatokhoz, sajnos azt nem tudni, a magánházak esetében ezek hogyan állnak.

Básthy Béla emlékezteti a képviselő-testület, hogy a költségvetésben céltartalékba van helyezve a Szent Jakab templom tetőfelújításához szánt összeg. Tudomása szerint az egyházközség sikeres pályázatot adott be a tetőszerkezet felújításhoz. A támogatás nem kevés ugyan de nem is elegendő a megvalósuláshoz. Ezért „aktivizálni” kellene ezt a bizonyos 3 M Ft-ot.

Váradi Szilárd egyúttal a kőszegi egyházközség vezetője is. Kezében van a templom tetőszerkezetének felújítására vonatkozó kivitelezői költségvetés. A képviselő-testület a költségvetési koncepció elfogadásakor döntött a Szent Jakab templom tetőfelújításának támogatásáról, 3 M Ft értékben. A tető felújítása 13,3 M Ft-ba kerül, amelyből 5,5 M Ft önerő rendelkezésre áll, pályázatból sikerült nyerni 5 M Ft-ot. A hiányzó „lyukat” kellene pótolni a városnak, a 3 M Ft rendelkezésre bocsátásával. Ő azt most nem akarja ecsetelni, hogy milyen jelentős műemlékről van szó, nagyon áldásos lenne, ha templomnak legalább a teteje a térrel párhuzamosan meg tudna újulni.

Huber László szerint amikor a képviselő-testület céltartalékban helyezte ezt a 3 M Ft összeget, akkor nem tudhatott a pályázati lehetőségről. Nyert is a pályázat, csak nem annyit, amennyi szükséges a felújításhoz. Ezért javasolja, hogy hozzon külön döntést a képviselő-testület a 3 M Ft felhasználásáról.

Básthy Béla a júniusban elkezdett munka folytatását veti fel. Amikor a képviselő-testület jóváhagyta a költségvetést, akkor abban 2% jutalomkeretet hagyott jóvá a polgármesteri hivatalnál. Mivel szerinte a köztisztviselők illetménykiegészítése amúgy is jelentős pluszt jelent az önkormányzatnak javasolja, hogy a képviselő-testület ezt a jutalomkeretet ne engedje kifizetni és a fogadja el a 15. § (1) bekezdésben azt megfogalmazva, hogy erre nem biztosít forrást. Nyilván ami kötelező juttatás, pld. jubileumi jutalom stb., az erre nem vonatkozik. Ezt akkor is fenntartja, ha tudja, hogy a jutalmak kifizetésének az alapja csak a megtakarítás lehet.

Sőbér Aurélia jelzi, hogy nincsen tervezve 2%-os jutalomkeret a hivatalban.

Básthy Béla szerint az van tervezve, hogy ha megtakarítás lenne, azt fel lehet használni jutalom céljára.

Huber László szerint nem mindegy, hogy a megtakarítás vagy a teljes bérkeret 2%-áról van szó. Emlékezete szerint a költségvetés elfogadásakor Keszei Balázs tett ezzel kapcsolatban egy módosító indítványt, ami el is lett fogadva.

Básthy Béla letöltötte a honlapról a költségvetési rendeletet és abban az eredeti előirányzat szerepel, ennek 15. §-át idézi is. Világos, hogy csak a megtakarítást lehetne felhasználni, de a kérése az, hogy jutalomként ezt ne lehessen kifizetni.

Dr. Tóth László is jól emlékszik erre, és arról volt szó, hogy csak a megtakarítást lehet felhasználni. Ennek 2%-a nevetségesen kevés összeg, majdhogynem 0 lesz. A bérmegtakarítás onnan származhat, hogy pld. táppénzen volt valaki. A bérmegtakarítást ő, mint hivatalvezető a jelenlegi törvények szerint nyugodtan felhasználhatja, mindenféle következmények nélkül.

Dr. Zalán Gábor szerint a 2%-ot az indokolta, hogy az intézményeknél is tervezhető volt 2%-os jutalomkeret, de ott a személyi kiadásokon felül. Ők csak a megtakarítás terhére kérték a jutalom lehetőségét, éppen úgy, mint minden más intézményben a közalkalmazottakra vonatkoztatva.

Huber László szerint nem célszerű ez az összehasonlítás. Mindenesetre amennyiben a képviselő-testület úgy látja, elvonhatja ezt az összeget, még ha a hivatalvezető jogát sérti is.

Keszei Balázs visszautasítja a jegyző úr és az aljegyző úr taktikázását. 3 tanár ül a képviselő-testületben, ezért visszautasítja a nyilatkozatukat.

Básthy Béla továbbra is fenntartja indítványát. Mivel a polgármester úrnál és a honlapon lévő költségvetés szövege megegyezik, javasolja, hogy a hivatalnál bérmegtakarításból származó összeg ne legyen jutalmazásra felhasználva, hanem azzal legyen csökkentve a hiány. Véleménye szerint, amit a köztisztviselők keresnek, az nekik nyilván kevés, de a bértömeg összességben a városnak sok. Szerencsére tud a város illetménykiegészítést adni elég szépen és ez számára így fogadható el.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a rendelettervezet módosítását a kiosztott javaslat szerint, amit a képviselők 11 igen, 1 nem szavazattal elfogadnak.

Ezután a képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


125/2011. (IX. 1.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szent Jakab templom tetőfelújításához 3 M Ft vissza nem térítendő támogatást biztosít a Római Katolikus Plébánia részére a 2011. évi költségvetési rendeletben szereplő céltartalék terhére.
A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a támogatási szerződés aláírására.

Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető,
Krizsovenszky Lajosné ügyintéző.
Határidő: azonnal.


Az alpolgármester javaslatáról – mely szerint a bérmegtakarítást ne lehessen jutalomkeretként felosztani a hivatalban – az alábbiak szerint szavaznak: 6 igen, 0 nem szavazat, 6 tartózkodás, tehát a javaslat nem kapott kellő számú megerősítést.

Ezután a képviselők 12 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotják:


Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
12/2011. (IX. 1.) rendelete
a 2011. évi költségvetés megállapításáról szóló
5/2011. (III. 4.) önkormányzati rendelet
módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


Az 1/b. napirendi pont tárgyalása:

Az önkormányzat 2011. évi költségvetés I. félévi teljesítéséről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Sőbér Aurélia jelzi, hogy az elfogadott rendeletnek megfelelően lesz átdolgozva a beszámoló is.

Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a pénzügyi bizottság a beszámolót 5 igen, 1 tartózkodás mellett elfogadta. A rendkívüli ülésen felmerült kérésként: a képviselők kapjanak tájékoztatást arról, hogy a svájci frank árfolyam ingadozása mennyiben érinti a város költségvetését és a kötvénykibocsátást. A bizottság erre a választ megkapta, ám ez szerinte érinti a képviselő-testületet és a lakosságot is. Ezért kéri a pénzügyi osztályvezetőt, hogy adjon erről itt is tájékoztatást.

Sőbér Aurélia elmondja, hogy készített egy kimutatást arról, hogyan alakult az önkormányzat törlesztési kötelezettsége (jegyzőkönyvhöz csatolva). A mostani szinten 793 M Ft kötelezettséghez 50 M Ft kamatfizetést kell számolni.
Ha forintban vette volna fel a hitelt az önkormányzat, akkor az 500 M Ft tőketörlesztéshez 408 M Ft lenne a kamatfizetés. Ez azt jelenti, hogy svájci frankban 844 M Ft, forintban viszont 908 M Ft lenne a kötelezettsége a városnak.
Ahogy a beszámolóból is látszik, 1,7 M Ft a féléves kamatfizetési kötelezettség, tehát ennek a duplája, 3,4 évente. Forintban a 30 M Ft-ot meghaladná a kamatfizetés. Viszont az árfolyam emelkedése miatt a tőketörlesztés összege kb. 7 M Ft-tal emelkedett a becsülthöz képest.
Mivel az önkormányzat a progresszív tőketörlesztést választotta, még 4 éve van arra, hogy az alacsonyabb szint után „valami történjen”, hiszen a kötvénykibocsátás arra irányult, hogy olyan fejlesztéseket támogasson, ami bevételt vagy megtakarítást hoz.
Hozzáteszi, hogy a lekötésekből és az árfolyam nyereségből ez ideig majdnem 150 M Ft bevétele származott az önkormányzatnak.

Huber László is megerősíti: még mindig jobban járt a város így, hogy svájci frankban vette fel az összeget sőt, kamatot is hozott. Remélhetőleg visszarendeződik az árfolyam. Sajnos a kötvény kibocsátáskor jósok nem voltak a képviselő-testületben, senki sem gondolt ilyen árfolyamváltozásra, így akkor ez látszott a legjobb megoldásnak.

Táncsics András kérdezi: ki határozta meg, az átváltásokat mikor kell elvégezni?

Sőbér Aurélia elmondja, hogy arra is volt képviselő-testületi döntés, hogy amíg nem lesz felhasználva az összeg, be kell fektetni. Az önkormányzat szerződésében befektetési tanácsadás is szerepelt.

[Gyarmati Kálmán elhagyta az ülésteremet, így a képviselő-testület létszáma 11 főre csökkent.]

Huber László megköszöni Táncsics Andrásnak a felvetést, a pénzügyi osztályvezetőnek pedig a tájékoztatást, majd visszatér a költségvetéshez. A működési hiány csak nem akar csökkenni, alig ment 160 M Ft alá. Lehetséges, hogy elkerülhetetlen lesz majd a működési hitel felvétele, ha nem tudja a város belső átcsoportosítással a szükséges összeget pótolni. Amit már az utóbbi 8-10 évben „kaptak” az önkormányzatok, az már szerinte csak ideig-óráig maradhat fenn, remélhetőleg az önkormányzati rendszer átalakításával némi levegőhöz tudnak jutni. Kőszeg esetében a város 300 M Ft-ot tesz hozzá a kötelező feladatok ellátáshoz, ha ez a kötelezettség nem állna fel, akkor hiány se lenne, csak a fejlesztésekre lehetne koncentrálni.

További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 11 igen, 1 nem szavazattal az alábbi határozatot hozza:


126/2011. (IX. 1.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2010. I. félévi gazdálkodásáról szóló beszámolót elfogadja.

Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.


A 2. napirendi pont tárgyalása:

A szociális igazgatásról, az egyes szociális ellátási formák szabályairól és a gyermekek védelméről szóló 10/1993. (V. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Tóthné Dolgos Zsanett szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a szakmai bizottság alaposan megtárgyalta az előterjesztést. A rendelet módosításának alapvetően a jogszabályváltozás az oka, ugyanis a tegnapi naptól megszűnt a távhő és a gázártámogatás, amit a Magyar Államkincstár állapított meg. Ezek beépültek a lakásfenntartási támogatásba, amely viszont az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Arra kell számítani, hogy több 100 ügyfél jelenik meg a rendszerükben. A törvénymódosításnak megfelelően kidolgozásra kerültek a helyi lakásfenntartási támogatás eljárási szabályai. A támogatás megállapítását szigorú vagyoni vizsgálat előzi meg. Szúrópróbaszerűen fognak környezettanulmányokat végezni. Várhatóan olyan ügyfelek is megjelennek majd, akiket eddig ők nem ismertetek. Kiemeli, hogy ez a támogatás nem pénzbeli, hanem természetbeni lesz, ami azt jelenti, hogy valamelyik közüzemi szolgáltatónak vagy a városgondnokságnak fogják utalni.
A rendeletmódosítás változtat az átmeneti segély szabályozásán is, a jövedelemhatár egy kicsit fel lett emelve. Erre azért van szükség, mert a város lakóinak a további teherbíró képessége a 0-val egyenlő. Muszály emelni az értékhatáron, mert egyre több, a középréteg alsó szintjén lévő család kerül nehéz helyzetbe.
A rendeletben van változatás az adósságcsökkentési támogatással kapcsolatban is. Az eddig nem volt szabályozva, hogy hány alkalommal lehet ilyent kérni. Most leszabályozták azt, hogy 10 év alatt 4-szer lehet ezt megtenni. Erre azért volt szükség, mert megjelentek azok az ügyfelek, akik kifejezetten erre „játszottak rá”, ismerték a folyósítás feltételeit és eszük ágában sem volt a közműdíjakat befizetni, sőt kifejezetten halmozták az adósságokat.

Básthy Béla megjegyzi, hogy a szövegben 3 alkalomról van szó, a rendeletben pedig 4-ről.

Dr. Tóthné Dolgos Zsanett megjegyzi, hogy eredetileg 3 volt az anyagba építve, a bizottsági ülés után változott ez 4-re. A rendeletben javították, a szövegben viszont sajnos nem.

[Gyarmati Kálmán visszatért az ülésterembe, így a képviselő-testület létszáma ismét 12 fő lett.]

Kérdések és hozzászólások:

Dr. Mátrai István elmondja, hogy a humánerőforrás bizottság nagyon alapos előterjesztést tárgyalhatott meg és ehhez részletes kiegészítést is kaptak. A bizottsági vitában éppen az adósságrendezés volt az egyik sarkalatos pont: meddig lehet elmenni annak a korlátozásában, hogy a lehetetlen helyzetbe jutott emberekkel mi legyen. Az is igaz, hogy az se járja, ha valaki szántszándékkal nem fizeti be a kötelezettségeit, mert azt gondolja, hogy majd úgyis segítséget kap hozzá. Ez a 10 év attól az időponttól számít, amikor az ügyfél először igénybe vette ezt a lehetőséget.

Simonits Zsolt tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a pénzügyi bizottság is elfogadásra ajánlotta a rendelettervezet. A bizottság kérte, hogy a helyi médiában, főleg a Kőszeg és Vidékében legyen a lakosság részletesen tájékozatva a változásokról.

Básthy Béla szerint valóban alapos az előterjesztés, de neki egy kis hiányérzete azért van, mivel nem látni, ennek a lépésnek a költségvetési vonzatát: mennyivel többe fog ez a városnak kerülni. Véleménye szerint Kőszeg esetében az óvatosság indokolt. Ő utánanézett, hogy más városok milyen kulcsokkal dolgoznak és kiderült, hogy Szombathelyen 255%-ban állapítják meg azt a határt, amely alatt adható ez a támogatás, Kőszegen pedig 260% van a tervezetben. Ő nem a hivatalt akarja bántani, de felmerül a kérdés, hogy a kőszegi önkormányzat megteheti-e, hogy magasabb határt állapít meg, mint pld. a szombathelyi. Bár a problémák mások és a tartósan munkanélküliek száma is magasabb, mint más városokban.

Rába László kérdezi, hogy az igényelt támogatás 90%-át valóban az állam biztosítja-e és a 10%-át kell-e az önkormányzatnak állni. Kérdése még, hogy ez felülről nyitott keret-e, tehát lehet bármekkora az összeg?

Dr. Tóthné Dolgos Zsanett szerint igen. Hozzáteszi, hogy a szociális törvény az öregségi nyugdíjminimum 250%-ában állapítja meg azt a határt, amelynél kevesebbet nem lehet előírni az önkormányzati rendeletben. A szombathelyi önkormányzat a 255%-os határ esetében 38 több családdal számol. Ez tényleg az önkormányzat anyagi helyzetén múlik, meg elvi kérdés is. Ha 255%-al számolnák ki ők is, az szerinte minimális, 1000 Ft-nyi jogosultsági eltérés lenne. Kérdés, hogy mennyire akar a képviselő-testület a kőszegi embereken segíteni. Végül is a rendelet hatályba lépése után, 1-2 hónap elteltével novemberben, vagy a koncepció készítése idén lehet ezen változtatni, de most el kell valahonnan indulni.

Básthy Béla szerint nehéz elvekhez úgy ragaszkodni, ha nem látni, azoknak a költségvetési vonzatát. Mindenképpen jól jönne az összehasonlítás. Először felemelni 260%-ra az értékhatárt, aztán visszavenni pld. 250%-ra, az nem igazán szerencsés, inkább visszafelé működjön ez a mozgás.

Dr. Mátrai István szerint nehéz más településekkel összevetni mindent és nemcsak azért, mert hiányoznak adatok, hanem mert esetleg máshol mások a lakhatási viszonyok, a rezsiköltségek stb. Valóban bölcsebb dolog lenne most alacsonyabb szinten megállapítani a értékhatárt, és a későbbiekben, ha a város bírja, növelni lehet. Egyetért azzal, hogy 250% legyen a minimális értékhatár. Az valóban ne forduljon elő, hogy most a kőszegi önkormányzat többet ad a minimumnál, aztán később pedig vissza kell venni.

Gyarmati Kálmánnak az egész eljárással kapcsolatban van véleménye. El kell jönni a bizottsági ülésekre és akkor kész anyagot lehet a képviselő-testület elé tenni, nem itt kell a részleteken vitázni.

Huber László szerint a képviselők joga természetesen megvan arra, hogy a képviselő-testület ülésén is megtehetik ezt.

Básthy Béla kiemeli, hogy nem tájékozatlanságról van szó, hanem arról, hogy a bizottsági ülésen sem kaphattak választ a hiányzó költségvetési adatokra.

Huber László szerint mindenhol most készülnek ezek a rendeletek, ezért valóban célszerű megfontolni, hogy most az elején alacsonyabb, a 250%-os határ szerepeljen a rendeletben, amin később könnyen lehet változtatni.

Szavazásra is bocsátja a 250%-os módosítási javaslatot a 260% helyett, amit a képviselők 10 igen, 2 nem szavazattal el is fogadnak.

Ezután a képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi rendeletet hozza:

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
13/2011. (IX. 5.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról, az egyes szociális ellátási formák szabályairól
és a gyermekek védelméről szóló
10/1993. (V. 27.) önkormányzati rendelete
módosításáról


(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A következő napirend megtárgyalása előtt a polgármester jelzi, hogy a kistérségi munkaszervezettől még nem érkezett meg az előadó, így javasolja, hogy a képviselők tárgyalják meg a következő napirendi pontot.


A 4. napirendi pont tárgyalása:

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz való csatlakozásról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Az előterjesztő szóbeli kiegészítést nem tesz.

Hozzászólás:

Dr. Mátrai István jelzi, hogy a humánerőforrás bizottság vita nélkül elfogadta a javaslatot.

Simonits Zsolt szerint ugyanezt tette a pénzügyi bizottság is, mivel amióta van ez a pályázati lehetőség, a kőszegi önkormányzat mindig élt vele.

A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:

127/2011. (IX. 1.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2012. évi fordulójához, és felhatalmazza a polgármestert a csatlakozási nyilatkozat aláírására.

Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető,
Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: folyamatos.


Az 5. napirendi pont tárgyalása:

A belváros forgalmi rendjének felülvizsgálatáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében jelzi, hogy az anyag mellékletében található forgalom technikai terv egy olyan vitaanyagnak tekinthető, amely szerint elindulhat a forgalmi rend felülvizsgálata. A tervező a bizottsági ülésen részt tudott venni, de a most budapesti tartózkodása miatt nem. Amennyiben a képviselő-testület a bármilyen változatást, módosítást javasol a tervben, a tervező azt megvizsgálja és a kiegészített, módosított terv visszakerülhet a képviselők elé.

Kérdések és hozzászólások:

Kiss Péter elmondja, hogy a városfejlesztési bizottság hosszasan tárgyalta az anyagot. Az eredeti anyag szerint a – többek között – a Kossuth L. utcának a Rákóczi-u.-Várkör közötti szakasza egyirányú lenne. A bizottság véleménye az volt, hogy ezt az tervet munkaközi anyagnak kell tekinteni, tehát a bizottság 1 igen, 4 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett nem támogatta a határozati javaslatot.
A bizottság kérte, hogy a tervező próbálja meg a Munkácsy M. utca egyirányúsítását megoldani, továbbá ugyanebben az utcában a két irányú kerékpáros közlekedés biztosítását is megvizsgálni. Nagyon fontos lenne a gyerekek iskolába való biztonságos közlekedése.

Huber László és Básthy Béla felveti, hogy a határozati javaslatban két terület forgalmi rendjéről szól. Szerepel a Felső körút és környéke is, jóllehet ennek a napirendnek tárgya csak a belváros forgalmi rendje.

Rimányi Krisztina köszöni az észrevételt. Mivel a tervezőnek két munka lett kiadva, véletlenül szerepel a határozati javaslatban a Felső körúti részre való utalás is. A határozati javaslat tehát az utolsó három közterület név nélkül értendő.

Giczy József visszatér a belváros témájához. Szerinte teljesen felesleges ezt az előterjesztést tárgyalni, mert ez a terv erre alkalmatlan, előkészületlen és átgondolatlan. Jelenleg sem jó a közlekedési helyzet az érintett utcákban, de ezen tovább rontani nem szerencsés. Hosszú távon az egész belváros közlekedésének, forgalmi rendjének a megváltozatására lenne szükség.

Huber László szerint azt, hogy miért kell ezt az anyagot tárgyalni, az egyértelmű: mert lakossági beadvány érkezett a hivatalba a Munkácsy utcai lakóktól és erre reagálni kellett. A forgalmi rend megváltozatása a közmeghallgatás témája is volt. Ő is egyébként úgy látja a dolgot, ahogy a képviselő úr, de a képviselő-testület döntsön benne.

Rimányi Krisztina hozzáfűzi: a tervező a bizottsági ülésen elmondta, hogy ha nagyobb volumenű változatáson gondolkodik az önkormányzat, akkor azt célszerű forgalomszámlálással kezdeni. Ilyenkor bizonyos időszakon keresztül, 10 helyen 8-szor mérik meg a forgalmat, melynek költsége mintegy 1,3 M Ft. A forgalomszámlálásból lehet látni végül is, hogy a változtatás milyen hatással lenne az érintett utcákra és az egyes utcák leterheltsége milyen lesz.

Táncsics András azzal a javaslattal, – mely szerint a Várkör zsákutcaként üzemeljen a Gyöngyös utcától a Kossuth L. utcáig – egyáltalán nem tud egyetérteni. Az ott lakók hogyan tudnának ezen a részen parkolni, illetve kérdés, hogy innen be lehet-e innen hajtani a szervizútra?
Huber Lászlónak is aggályos ez, bár az osztályvezető erre most nem tud választ adni. Valóban, kérdés, hogy aki zsákutcába bemegy, hogyan tud onnan kijönni, hol kezd el manőverezni.
Táncsics András folytatja. Neki határozottan az a véleménye, hogy az utóbbi 4-5 évben ebben az utcában a mostani forgalmi rendet megszokták a kőszegiek, ő ezen nem változtatna. Egyébként nagyon hiányzik a Csau Amigo-tól egy átvezető út a Kék Fény irányába. Ismét más helyzet lesz szerinte, ha elkészül a Jurisics tér. Akár a nagyrendezvényeket ott is lehetne szerinte tartani. Tehát valóban felül kellene vizsgálni az egész anyagot.

Giczy József 10-12 kérdést írt össze magának a benyújtott anyagra nézve. Ezek közül. a legfontosabb az, hogy a tervező pld kivel egyeztette le a tervet? Pld. a tűzoltósággal egyeztetett-e?

Dr. Mátrai István szerint azért nem szabad ezt a tervet csak úgy lesöpörni az asztalról anélkül, hogy érdemben ne foglalkozna vele a képviselő-testület. Biztosan vannak problémás részei, de mindenképpen jobb, mint a mostani helyzet. Ő nagyon örülne, ha a Kossuth L. utca egyirányusítása megvalósulna, mert parkolókat vagy kerékpárutat lehetne talán kialakítani. Ezzel bizonyára megszűnne az az áldatlan állapot is, ami jelenleg a gyógyszertárnál a ki és behajtás miatt nehézkes. Jogosnak érzi ő is Táncsics András felvetését is, mert valóban kellemetlen, hogyan lehetne megfordítani a forgalmat a Várkör Fő tér felőli részén.
Ő azt elképzelhetőnek tartaná, hogy ott, ahol az utca szélessége lehetővé tenné, ott egy „mini körforgalom” legyen kialakítva. Ilyent több helyen látni nyugaton. Ezeken a részeken egy „U” fordulattal meg lehet fordulni – de csak ahol ehhez elég széles az utca.
Esetleg a Kossuth L. utca forgalmát elsőbbségadással lehetne lassítani. Mivel amúgy is kevesebben mennének a zsákutcába, nem okozna közlekedési tumultust. Jó lenne, ha megoldható lehetne a Munkácsy M u. egyirányúsítása. A buszforgalmat úgy lehetne elterelni, ha a Liszt F. utca másik oldalán állnának azok a buszok, amelyek várakoznak. De egyébként ilyen változtatások előtt mindenképpen nagyobb területet érintő lakossági fórum összehívása nem ártana.

Kiss Zoltán is azt emeli ki elsőként, hogy globálisan kell kezelni a problémát. Ő még azt is el tudná képzelni, ha terepasztalon lehetne a változásokat követni.
A várkörön lévő (Hunyadi u. torkolatánál) buszmegállótól egészen az egyházi iskoláig nincsen egyetlen gyalogátkelőhely sem, tehát ezen szakaszon szabályosan nem lehet átmenni az út egyik feléről a másikra. Közben van egy nagyon veszélyes útszakasz is, a Pék utca becsatlakozása a Károly Róbert térre. Ő javasolja a Zrínyi utca egyirányusításának a megfordítását is. Ez tehermentesítené a kereszteződést, mert aki a belvárosba akar menni, az bemegy a Zrínyi utcába és onnan eléri a Várkört.

Básthy Béla Gyarmati Kálmán képviselőt idézi, aki mindig azt szokta hangoztatni, hogy „a képviselő-testületi ülésből ne csináljunk bizottsági ülést” – ez ugyanis megint ez a helyzet.
Ő azt kihangsúlyozza, hogy a lakók felvetése, a probléma jelzése mindenképpen jogos volt. Ezt az elkezdett munkát, a közlekedési rend felülvizsgálatát mindenképpen tovább kell folytatni. Lehet, hogy ez pénzbe kerül a városnak a szükséges közlekedési táblákon kívül is. Ugyanis egy-két további, forgalomlassító, 30-as táblát ő is el tudna képzelni, pld. a Gyöngyös utcába. Tovább kell menni ezen a vonalon, a terven tovább kell dolgozni, bár nem biztos, hogy a lakossági fórum a legjobb módszer erre. Ő sokkal hasznosabbnak tartana egy informális képviselő-testületi ülést, amelyen részt venne a tervező is.

Giczy József is ezzel ért egyet, ő is ezt támogatja. A tervező, a képviselők, a műszaki szakemberek folytassák a munkát, majd egy megfelelően előkészített tervet el lehet fogadni. A képviselők sem műszaki szakemberek, de itt élnek, így látják a problémákat.

Rimányi Krisztina kéri, hogy a képviselők tegyék meg a javaslataikat, mert akkor azokat a tervező figyelembe tudná venni és fel tud készülni a válaszokra.

Váradi Szilárd szerint sok, apró képet látni a kiadott tervben, még sincs összerakva egységes képpé az egész. Így nehéz benne eligazodni. Akár nagyobb méretarányban, áttekinthetőbben kellene bemutatni a változásokat. Kihangsúlyozza, hogy a lakók igényeit maximálisan figyelembe kell venni! Az ő kérésük miatt lett a terv megrendelve, ők élnek ezekben az utcákban. A terv újbóli benyújtására határidőt is meg kell jelölni.

Rimányi Krisztina elmondja, hogy a határidő a forgalomszámlálás elrendeléséről is függ. 2-3 hónap biztosan kell a terv átdolgozásához.

Rába László arra emlékezteti a jelenlévőket, hogy néhány napirenddel ezelőtt a képviselő-testület csökkentette a város költségvetését, annyira alacsony bevételek jöttek be. Eddig ez a terv mibe került? A forgalomszámlálásra is honnan lesz pénz? Megint „ötletel” mindenki, de azt azért tudni kellene, mibe fog mindez kerülni. Ez a terv, ami a képviselő-testület előtt van, az nem jó. Ez világos, tehát előről kell kezdeni a munkát. Ezzel nem bántani akar a képviselő-testület, de elhangzott, hogy egy bizonyos szakaszon át se lehet menni gyalogosan szabályosan. Szerinte 10 M Ft-ból nem fog megállni az egész változatás.

Huber László úgy véli, hogy a tervező nyilván megpróbált részproblémákat kezelni, aminek a lakossági kezdeményezés volt az oka. Viszont az egész forgalmi rendet egységesen kell kezelni és ha az a szándék, hogy egy-egy utca forgalmán javítsunk, akkor az a másik utcára kihatással lesz. Nincsen objektív mérce, nincs forgalomszámlálás, nincsen hatástanulmány – mindez pedig pénzbe kerül. Ebben a tervben nyilván van szellemi munka – amely információi szerint mintegy 250 000 Ft-ba került – meg kellett rendelni, elő kellett terjeszteni, mert erre volt igény.

Dr. Mátrai István jelzi, hogy a forgalomszámlás az, amit a szükséges jogi lépések után önkéntesekkel is el lehet végezni, és akkor annak a végösszege nem 1 M Ft, hanem 0 Ft.

Váradi Szilárd kérdezi, hogy a tervező részére hogyan szólt a megrendelés? Rimányi Krisztina tisztázza, hogy az érintett utcáknak a felülvizsgálatára kérte az osztály a tervet. Váradi Szilárd kéri, hogy semmiképpen ne új tervet rendeljen a hivatal, hanem a mostani terv továbbtervezése legyen.

Básthy Bélának meggyőződése, hogy a forgalomszámlálás nem fogja a képviselők közlekedési rendről kialakított képét alapvetően megváltoztatni. Volt hasonló felmérés az ifjúsággal kapcsolatosan is, az is azt az eredményt hozta, amit a képviselők amúgy is tudtak, meg sajnos az is pénzbe került. A képviselők is ismerik a körzeteik problémáit a közlekedésben. Azokat a műtárgyakat amelyekre szükség van, meg kell tartani, a további kiadásokra pedig a jövő évi költségvetésben kellene fedezetet biztosítani.

Dr. Tóth László elmondja, hogy a forgalomszámlálási költséget ő maga is javasolja megspórolni, mivel a forgalom szezonális eltéréseket mutathat. Más nyáron az idegenforgalom miatt, más télen – tehát egy adott időszakban végzett számlálás hamis képet is adhat. Mindenki ismeri a helyi sajátosságokat, erre kellene támaszkodni, nem a forgalomszámlálásra.

Váradi Szilárd már a bizottsági ülésen is elmondta, hogy veszélyes és nagyon nem helyénvaló, hogy a Strucc vendéglő oldalán folyamatosan parkolnak gépjárművek, még a 3 m-es távolságot sem tartják be. Ezért ezen a helyen egy „megállni tilos” táblát kellene elhelyezni.

Rába László ezt nem javasolja, mert ezt a táblát úgysem tartanák be. Sokkal hatásosabb lenne, ha – mint a zöld területeket szokták – lánccal vagy bábuval, tehát fizikai tiltással valósulna meg a szabályozás.

Ezután a polgármester megadja a hozzászólás lehetőségét Bödey Gábornak, a Munkácsy M. utcai lakók képviselőjének.

Bödey Gábor elsőként azt emeli ki, hogy róla talán köztudott: a lakók által beadott kezdeményezésnek ő az egyik szervezője és ezt fel is vállalja.
2005-ben, amikor a Fő tér felújítása megtörtént, akkor módosították a belváros korábbi forgalmi rendjét. Ő már akkor biztos volt abban, hogy ez a döntés elhamarkodott és szükségtelen volt. Akkor arra hivatkoztak, hogy a Fő térről ki kellett vonni a buszközlekedést. Pedig ennek szerinte olyan ára volt, ami méltánytalanul nagy veszteséget okozott az ott lakó emberek életminőségében. Nem véletlenül volt az 1970-es években a Munkácsy M. utca egyirányú. Pedig akkor jóval kevesebb volt a gépjárműforgalom és sokkal szigorúbb szabályok is voltak hatályban. Pld. ki kellett kérni egy csomó szakhatóság véleményét (rendőrség, természetvédelmi hatóság). Bár az lehet, hogy az akkori járműveknek magasabb volt a károsanyag kibocsátása.
Ha megnézi valaki ezt a 2005-ös változatást, az pont szembe ment azzal tendenciával, mely szerint akkoriban a legtöbb utcát egyirányúsítottak a lakók kívánsága szerint. Minden panasznak akkor helyt adtak, csak éppen a Munkácsy M. utca volt kivétel és ezt kétirányúsították. Azóta ötszörösére megnőtt a forgalom. Ezzel az történt lényegében, hogy az elterülő útról behozták a forgalmat É-D-i irányban, a belváros közepébe. Nemcsak a buszokét, az összes gépjármű oda-vissza, a belvároson vezet végig. Ez szerinte tűrhetetlen állapot. Elmesélte a bizottsági ülésen, hogy ő mi mindennel próbálkozott a nyugalmuk érdekében, de mindez nem vezetett eredményre. Most ezt nem akarja újra megtenni. Az a lényeg, hogy éjjel 2-től 4-ig van az az időpont, amikor pihenni lehet, egyébként nem.
Ez a 2005-ös döntés egy csomó mást is eredményezett. Pld. azt, hogy elvették a kerékpárutakat. (Keszei Balázs is elismerte a bizottsági ülésen, hogy ezzel foglalkozni kell.) Azóta az emberek találékonyan megtalálták az útjukat és a tömbbelsőben járnak kerékpárral. Viszont ha már így alakult, ezt is legalizálni kell, hogy biztonságos legyen. Az ő utcájuk egyik oldalán megállni tilos, a másik oldalon meg várakozni tilos tábla van. Ennek értelmében az ő egyik szomszédja még a saját kapubejárójához se tud szabályosan felhajtani. A másik oldalon meg van egy jó pár üzlet (órás, dohánybolt, Varga PC) és ezeknek az árufeltöltésére is szükség van, ehhez az ő társasházukat veszik igénybe. Közben meg a közúti forgalmat „beletették” a Gesztenyés melletti parkolóba, ami eredetileg egy szervízút volt. (Ami egyébként tele van akkora lyukakkal, hogy kisebb autóval bele is lehet esni.)
Ő azt olvasta az újságban, hogy a levegőszennyezés terén Szombathely után Kőszeg van a legrosszabb állapotban.
Básthy Béla megjegyzi, hogy információi szerint csak e két városban mérnek ilyent. Bödey Gábor folytatja. Akkor is szomorú dolog ez egy alpesi levegőjéről híres városhoz képest. Ennek pedig két oka van: a járműközlekedés és az égetés. Ez utóbbi témával külön is lehetne foglalkozni, de ebbe most nem megy bele.
A járműközlekedéssel kapcsolatban azt ki kell emelni, hogy a kőszegi utcák ugyanolyan szélesek, mint 200 évvel ezelőtt voltak, nem is lesznek szélesebbek, a forgalom meg sokkal nagyobb lett. Akik nála okosabbak azok találták ki, hogy ennek a megoldása a forgalomszabályozás. Korlátozni kell tehát a forgalmat: minél jobban széjjel kell bontani a járművek mozgási irányát. Kőszeg amúgy is egy olyan város, ahol az egyik városszéltől egy jó 25 perc alatt át lehet érni a másikhoz, kerékpárral meg 10-15 perc alatt. A járműveket tehát nem szabad beengedni.
Ezután rátér a beadványuk eljárási részére. A Munkácsy utcai lakók már korábban megkeresték a kérésükkel a tisztségviselőket, a képviselőket, de sajnos semmi sem történt, csak ígérgetés, illetve ami történt, az csak időhúzás volt. Ezért ők összeszerveződtek, aláírásokat gyűjtöttek és ő a kérelmüket május 2-án beadta a polgármester úr titkárnőjének. Ma szeptember 1-je van és még sehol sem tart az önkormányzat. Ez szerinte elgondolkodtató. Ez a 60 polgár azt kérte, hogy a Kossuth L. utca legyen É felé egyirányúsítva, meg a Munkácsy M. u. is, tehát álljon vissza az eredeti szabályok szerinti forgalmi rend. Aztán ott van a buszmegálló ügye is, ott teljesen egyet lehet érteni dr. Mátrai Istvánnal, aki azt javasolta, hogy a közlekedésben nem részt vevő buszok a Liszt Ferenc utca egyik felén várakozzanak. Egyébként a buszpályaudvar áthelyezése is évek óta húzódik, azzal is kezdeni kellene valamit, mert a Liszt Ferenc utca lakói legalább annyira szenvednek, mint ők.
Az lenne a jó tehát, ha a fő közlekedési alaphelyzet az elkerülés lenne. Ennek értelmében mindenki ott menjen ki, ahol tud: a belvárosból a Kórház utcán keresztül, az alsó városrészből, meg a felsőből is ott ahol tud, de a fő irányvonal az legyen, hogy a belváros legyen tehermentesítve. A Liszt Ferenc utcából bejőve a Kossuth L. utcát jobbra, a Munkácsy M. utcát balra kellene egyirányúsítani. Ez megoldaná a buszok problémáját is, akik el akarják hagyni a várost, ugyanakkor ezekben az utcáknak a másik oldalán parkolni lehetne. Forgalomszámlálásra szerinte sincsen szükség, mert ez csak egy üzleti fogás. Lenne ugyan egy papír az önkormányzat kezében, de az nem adna választ arra, hogy a gépjárművek forgalma merre menjen. Az ő feltételezése szerint, ha minél jobban meg van osztva a forgalmi rend, akkor majd minden gépjárművezető meggondolja, merre menjen, hogy ne kelljen tízszer körbemennie a városon. Ez lenne a távlatos közlekedés szerinte, meg a város érdeke is, de nincs ellene a komplex szemléletnek sem.
2000-ben egyébként volt a belvárosról lakossági fórum a vár kistermében, de akkor az önkormányzat illetékesei elvetették ezt a felvetést és a belvárosban lakó emberek pihenése egyáltalán nem volt fontos nekik, nem foglalkoztak vele. Egyébként ez a forgalmi rend tervezet nemhogy a 250 000 Ft-ot, de még az 50 000 Ft-ot sem éri. Ő még azt is megkérdezte a bizottsági ülésen a tervezőtől, hogy ő milyen megrendelést kapott. Közben volt ugyan egy közmeghallgatás is, de szerinte az teljesen felesleges volt. A 60 aláírás már eleve bizonyítja, hogy mit akar a lakosság, akik meg a közmeghallgatáson felszólaltak, az mind azt kérte, hogy legyen az egyirányusítás megoldva. Ehhez képest volt egy hivatali egyeztetés, amin részt vett a polgármester úr, Kiss Péter bizottsági elnök úr, Rimányi Krisztina osztályvezetőnő és Ujvári Csaba ügyintéző. Ők eldöntötték, hogy mi legyen, arról, hogy a lakosság mit akar, egy szó sem esett. Egyébként ő maga már kidolgozta korábban írásban is a javaslatát, oda is adta a jegyző úrnak is, meg az alpolgármester úrnak is, de az végül is eltűnt, jelzést se kapott róla.
Nem akarja tovább ecsetelni a helyzetet, de ezt az elmúlt 5 évet, ilyen állapotban – nem kívánja senkinek. Azon is csodálkozik, hogy Kiss Péter, a választókerület képviselője, az utca lakója és ő támogatta ezt a tervet. Azt nem lehet ugyan most kideríteni, hogy ez a terv hány %-ban a tervező hiába. Ő azt javasolja, hogy a képviselő-testület egy bizonyos határidőn belül a lakossági kérelemnek megfelelően dolgoztassa át a tervet, lehetőség szerint ne pénzért. Vagy pedig most azonnal döntsön arról a képviselő-testület, hogy a Munkácsy Mihály utca egyirányú legyen. Aztán majd a tapasztalatok alapján kiderül, hogy ez sérti-e valakinek az érdekét, lesz-e további javaslat. Az biztos, hogy végre a kedélyek megnyugodnának.

Huber László úgy véli, hogy az önkormányzat odafigyel a lakossági kérésekre, igényekre, de könnyű ez akkor, amikor egy kérelem más kört nem érint. Itt nem erről van szó, mert ha ezen a fontos csomóponton változtatna a képviselő-testület, az kihatással lenne más városrészekre, utcákra is. A Munkácsy M. utcai lakók kérését maximálisan lehetne tolerálni – ha az nem járna mások érdeksérelmével. A városnak igenis megvolt a törekvése arra, hogy az autóbusz pályaudvar áthelyezésre kerüljön. Meg is terveztette, kétszer is volt pályázat, de sajnos nem nyert a város, mert kevés pénz volt e célra a régióban. Tulajdonképpen egy pályázat el is vitte az összes támogatást. Ezzel a buszpályaudvarral tehát még el kell élni egy darabig. A Volánnal is nagyon nehézkes az együttműködés, de azért a szükséges változtatásokat ki kell tőlük követelni. Többször kérték már a Volánt, hogy ne a Liszt Ferenc utcában parkoljanak, hogy csillapodjon a forgalom, de ez nem vezetett eredményre. Tehát a szándék és a törekvés megvan az önkormányzatban, bár az eredmény lehet, hogy nem túl sok. Ő a képviselők hozzászólásából azt szűrte ki, hogy a tervet szeretné összességében átdolgozva látni, és ehhez a szakember igénybe vétele elkerülhetetlen. Ezért nem célszerű a tervből egyetlen elemet kiragadni, ahogy Bödey Gábor mondta. Ez a terv az ő elvárásainak sem felel meg, de van egy kiindulási alap, amiből tovább lehet lépni.
Básthy Béla visszautal még a légszennyezettségi mérésekre. Az ül