| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Jegyzőkönyv: 2012. Október 18., Csütörtök, 10:00 óra, Városháza tanácskozó terme: rendkívüli, nyilvános ülés
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
353-20/2012. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. október 18-án, 10 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott rendkívüli, nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, Kiss Zoltán, Simonits Zsolt, Táncsics András és Váradi Szilárd képviselő (10 fő).
Igazoltan van távol:
Dr. Mátrai István és Rába László képviselő (2 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető valamint Ujvári Csaba, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály mb. vezetője.
Mivel a rendkívüli képviselő-testületi ülés a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság mai, rendes ülésének megszakítása után kezdődik, jelen vannak még a pénzügyi bizottság külső, szakértő tagjai is. Jelen ülést megelőzően a pénzügyi bizottság előzetesen véleményezte a működési hitel felvételéről szóló előterjesztést, amelyen a képviselők tanácskozási joggal vettek részt. A képviselők és a bizottsági tagok együttesen hallgatták meg az előterjesztésre vonatkozó szóbeli kiegészítést, kérdést tettek fel az előterjesztőhöz, elmondták véleményüket és a bizottság szavazott a határozati javaslatokról. (Lsd. bizottsági jegyzőkönyvet.)
Huber László polgármester üdvözli az ülés résztvevőit és megállapítja, hogy az ülés határozatképes. Köszöni a képviselőknek, hogy ilyen nagy számban eljöttek, nyilván átérzik a napirend súlyát. Javasolja, hogy a kiküldött napirendet egy sürgősségi előterjesztéssel egészítse ki a képviselő-testület, ez pedig a következő: már a szeptemberi ülésen is elfogadott a képviselő-testület egy olyan határozatot, amelyben a kistérségi munkaszervezettől egy létszám átvételét engedélyezte. A kőszegi járási hivatal létrehozás érdekében egy újabb létszám átvételét javasolja, mivel a hivatalban már nincsen átadható létszám. A munkaszervezetnél viszont van egy olyan személy, aki megfelelő lenne , de ahhoz, hogy a járási hivatal át tudja venni, a polgármesteri hivatal létszámába kell hogy tartozzon.
A napirenddel kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a sürgősségi indítvánnyal együtt a meghívón szereplő napirendet.
A képviselő-testület 10 igen szavazattal az alábbi napirendet fogadja el:
N A P I R E N D:
1. Működési célú hitelfelvétel.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
2. A polgármesteri hivatal létszámának felemelése.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A működési célú hitelfelvételről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Kérdések és hozzászólások:
Simonits Zsolt tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a pénzügyi bizottság néhány perccel ezelőtt megtárgyalta az előterjesztést és az I. határozati javaslatot, név szerinti szavazással 5 igen, 2 nem szavazattal, a II. határozati javaslatot szintén név szerinti szavazással, 6 igen, 1 nem szavazattal, végül a III. határozati javaslatot 6 igen szavazattal a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Keszei Balázs visszatér a pénzügyi bizottsági ülésen elhangzottakra, melyen két képviselő ellenezte a hitel felvételét. Kérdezi ezen két képviselőtársától, hogy hitel felvétel nélkül hogyan oldanák meg ezt a problémát. Nyilván a hitelfelvételnek senki sem örül, ezért ha lenne a képviselőtársaiknak más ötletük, akkor kéri, hogy ezt osszák meg a többi képviselővel is.
Giczy József azért nem támogatta a hitelfelvételt, mert szerinte nem tisztázott ez az egész. Ha ilyen nagy mennyiségű hitelt tervez felvenni a város, ahhoz szerinte a teljes pénzügyi-vagyoni mérleget ismerni kell, a várható bevételekkel és azokkal a kötelezettségekkel együtt, amit a jövőben fizetni kell. Ő ezt jelenleg nem látja át és ezért nem is tudja támogatni a javaslatot. Ennyi idő alatt nem is lehet ezt áttekinteni, bár e tekintetben az alpolgármester úr a bizottsági ülésen az augusztusi ülés anyagára utalt vissza.
Véleménye szerint a képviselők egyenként teljes felelősséget vállalnak a városért. Jelenleg is folynak az országban perek képviselők ellen, ezért is óvatosabbaknak kell lenni az ilyen hitelekkel.
Ő mint magánszemély is vett fel hitelt, így tisztában van azzal, hogy milyen kockázata van ennek és milyen terhet jelent, ezért semmi megnyugtatót nem talál ebben a javaslatban.
A megoldást a jövőben kellene kidolgozni.
Keszei Balázs köszöni a választ, de más, érdemi javaslat nem hangzott el.
Kiss Zoltán hozzáfűzi a Giczy József által említett perekhez: azok nem a hitelfelvételek miatt indultak el, hanem azért, mert egyes képviselők, vezetők stb. nem a települések érdekében vették fel ezeket, hanem saját, személyes céljukra használták fel őket.
Básthy Béla Táncsics Andrásnak a bizottsági ülésen mondott véleményére reflektál. Ha az önkormányzat korábban 0-s költségvetést készített volna, akkor sem lehetett volna a 170 M Ft hiányt eltüntetni azzal, ha nem ad támogatást a város pld. a natúrparknak vagy a sportegyesületnek. Nem a luxus miatt van a hiány, hanem a működés miatt.
Manapság nagyon sok országos jelentés jelenik meg az önkormányzatok gazdálkodásáról és mindegyik arról szól, hogy valamikor 2003-ban született egy olyan döntés, amelyik 50%-os béremelést biztosított a pedagógusoknak, ágazati szinten viszont ennek a fedezetét nem adta meg. Medgyessy Péternek hívták az akkori miniszterelnököt. Ha visszanézi valaki a kőszegi önkormányzat pénzügyi-vagyon helyzetét, akkor láthatja, hogy onnantól kezdve kezdett elfogyni az, ami korábban volt.
Nem tudja, hogy Táncsics András képviselő úr milyen presztízs beruházásokra gondolt. Ő egy olyan beruházásról gondolja azt, hogy esetleg megfontolható lehetett volna, ez pedig a vár felújítása – de akkor meg soha nem valósult volna meg.
De az a sommás, egyszerű válasz, hogy 0-s költségvetést kellett volna készíteni – ez ugyanolyan, mintha azt mondaná a képviselő úr, hogy a képviselők a saját, személyes vagyonukért felelnek azért, hogy a dolgozók bére ki legyen fizetve.
Az bizonyos, hogy az egész közigazgatás újjászervezése, a feladatok átszervezése folyamatban van. 2003. előtt is volt persze hiány az önkormányzatoknál, de addig azt valahogy ki lehetett gazdálkodni.
Táncsics András azért nem „szokta” a költségvetéseket támogatni, mert a képviselő-testület 6 év alatt soha nem nyúlt hozzá a struktúrához. Az oktatáshoz sem, de máshoz sem. Pedig a Kőszeghez hasonló városok összehasonlítása is megtörtént abból a szempontból, hogy mi, mibe kerül. Ennek a munkának éppen Básthy Béla alpolgármester úr volt az élharcosa és ez jogos is volt.
Elhibázott lépésként ő is éppen a vár felújítására gondolt. Utólag úgy néz ki, hogy a Balog iskola felújításába is hiába invesztált be az önkormányzat, de végül is ide a kőszegi gyerekek járnak.
Viszont a Fő tér és a Jurisics tér felújítása is nagyon vitatható. Ha ezt a két projektet összehasonlítja, akkor megállapítható, hogy a Fő tér rekonstrukció a város közlekedését hosszú távra nagyon elrontotta. Mindenki tudja, hogy régen a város központja a Jurisics tér volt. Ha ezt kezdte volna előbb felújítani az önkormányzat, akkor talán a Fő tér is jobban sikerült volna.
Végül is szerinte mindenkit a jobbító szándék vezeti.
Huber László is néhány gondolatot fűz az előterjesztéshez. Nem beszéltek össze az alpolgármester úrral, de ő is 2002-ig kénytelen visszamenni – amikor a Medgyessy-kormány elrendelte a pedagógusok részére az 50%-os béremelést, viszont csak erre az évre adott fedezetet, a következő évekre nem és az önkormányzatokra lett bízva, hogy gazdálkodják ki. Innen indult el tehát a lavina.
Sajnos ez mellett a kőszegi önkormányzatnál is történtek hibák. 2004-ben a város erőn felüli túlköltekezésbe kezdett és olyan fejlesztéseket valósított meg, amelyekhez állami támogatás nem párosult, mindent a város 100%-os saját erőből valósított meg. Ilyen volt pld. a díszburkolat, a temető bővítése, a tűzoltó szertár építése. Ennek az lett a következménye, hogy 2004-ben „be kellett húzni a vészféket”, vagyis pótköltségvetést kellett készíteni. A fejlesztéseket le kellett állítani, amelyek pedig nem kezdődtek el, azokat ki kellett húzni és a likvidvagyon nagy részét (értékpapírokat) értékesíteni kellett. Addig az önkormányzat 100 M Ft-os nagyságrendben biztosított a kőszegieknek első lakáshoz jutási támogatást, ami akkor nagy vívmánynak számított. Addig lehetett ezt adni és volt is rá fedezet – de akkor ezt is radikálisan le kellett állítani.
Aztán jött a 2006-os év, amikor első alkalommal nem kapott ÖNHIKI támogatást a város. A felét már előre elutalták és utána derült ki, hogy a nehezített feltételeknek már nem felel meg Kőszeg, ezért nemcsak hogy nem kapott, hanem leinkasszózták az I. félévit is. Ez a nem éppen önkormányzatbarát intézkedés aztán megint fizetésképtelen helyzetet idézett elő. Minden maradék értékpapírt el kellett adni és még így is átcsúszott 2007-re majdnem 70 M Ft-nyi kifizetetlen számla, plusz még év végén volt 58 M Ft hiány is. Ebben a ciklusban már a jelenlévők közül is többen képviselők voltak, akkor is és most is átérzik ennek a tehernek a súlyát. Minden területen szigorúan takarékoskodni kellett, amit lehetett, le kellett dolgozni, pld. a képviselői tiszteletdíjakat is mérsékelni kellett.
Aztán jött a 2008-2010-es időszak, amikor folyamatos volt az önkormányzatoktól történő forráselvonás. Minden évben, nemcsak reálértéken, hanem számszakilag is kevesebbet kaptak az önkormányzatok a kötelező feladataik ellátására. Ezen időszak alatt aztán a város végleg felélte a tartalékait. A lakásprivatizációs számláról át lett csoportosítva pénzösszeg, tehát mindenhez hozzányúlt a képviselő-testület, amihez csak lehetett.
Komoly tétel volt még a köztisztviselők illetménykiegészítése is, amelynek az emelését 2008-tól állapította meg a képviselő-testület. 2009-től a gazdasági válság is egyre jobban éreztette a hatását, a lakosságnál és az önkormányzatnál is. Egyre nagyobb nyomást jelentenek a szociális kiadások, a családok túléléséhez szükséges segélyek többszörösére lenne szükség.
Közben a vagyonhasznosítási bevételek egyre jobban csökkentek. 2008-ban még „szárnyaltak” ezek a bevételek, aztán a válság hatására ez is befagyott, töredéke lett a korábbinak, pedig fontos forrása lehetne a hiány kezelésének.
A válság hatására csökkentek az adóbevételek is, ez is több 10 M Ft kiesését jelentett.
Sajnos közben az önkormányzat olyan terveket is készíttetett, amelyekből aztán semmi sem lett. Ilyen az autóbusz pályaudvar áthelyezése, a csapadékcsatorna vagy az új köztemető tervei. Ez utóbbinak már a kiviteli terve is készen van, erre mintegy 30 M Ft-ot biztosan el lehet számolni, de sajnos messze még a megvalósulás. De ilyen a pályázati rendszer: engedélyes tervekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy be lehessen adni egy-egy pályázatot, de aztán a fiókban maradnak. Voltak tehát szükségszerű, de nem okszerű kiadások is. Aztán vannak olyan projektek is, mint pld. az Alpannónia, amelyek utófinanszírozásúak, tehát mindent ki kell fizetni, aztán majd nem 6, hanem sokkal több hónap múlva megkapja az önkormányzat a pénzét. De addig ezt is kezelni kell, ide is át kell vonni pénzeszközöket a működésből.
Sajnos a fejlesztéseknél nagyon gyakran felmerül a pótmunka, a többletköltségek szükségessége. Ezzel kapcsolatban szerinte önkritikusnak kell lenni.
A jegyző úr folyamatosan tájékoztatja a képviselő-testületet arról, hogy az önkormányzatokat milyen új, plusz feladatokkal bízzák meg. Ezeket meg kell oldani, de ennek is vannak anyagi kihatásai.
Ezzel párhuzamosan ő nagyon sajnálatosnak tartja a bankok merevségét, távolságtartását az önkormányzatoktól és túlzó garanciájukat. A bankok nulla kockázatot akarnak vállalni. Jól mutatja ezt az Alpannónia projekt, amelynek során a felvett hitel, amelyet zároltak, hozzá sem lehetett nyúlni, csak ha az önkormányzat megkapja a pályázati támogatást, akkor azonnal vissza kell fizetni. A folyószámla hitelkeretet is le kellett venni 250 M Ft-ról 170 M Ft-ra – szerinte ez is a bankok túlzott felelőssége. Ezzel sem tud mit kezdeni az önkormányzat, csak végre kell hajtani.
A képviselő úr által említett egyéni felelősséggel ő a maga részéről nem tud egyet érteni, mert szerinte korábban mindenki jószándékkal közelítette meg a problémákat – ahogy a mai napon is. Még Táncsics András képviselő úr is konstruktívan, felelősség teljesen közelítette meg a helyzetet.
„Nullás költségvetés” készült már az 1990-es években, aztán amikor az akkori képviselő-testület elé került, mindenki azt mondta, hogy abból mégsem „kér”, hiszen éppen azok a dolgok lettek a költségvetésből kihúzva, amelyek révén város a város. Ez azóta is, mindig felmerül. Az igaz, hogy olyan értelemben jövőre kötelező lesz 0-s költségvetést készíteni, hogy nem lehet hiánnyal tervezni. De ennek a feltétele, hogy az önkormányzatok megkapják azokat a pénzeket, amelyek a feladatellátásukhoz mindenképpen szükségesek. Ő bízik abban, hogy jövőre ezzel az önkormányzatok helyzete stabilabbá, kiszámíthatóbbá fog válni, mert eddig a működési feltételeket tekintve ennek az ellenkezője volt igaz.
Azt nem hiszi, hogy a Balog iskola felújítása felesleges lett volna, mert az az épület az önkormányzaté és ez a felújítás a normális iskolai élethez feltétlenül kellett.
Hogy miért nem a Jurisics tér készült el előbb, miért a Fő tér? Azért, mert az önkormányzat mindig arra pályázott, amire lehetett. Amikor a Fő térre lehetett, akkor PHARE CBC pályázatok voltak és ez nagyon vonzó lehetőségnek tűnt. Végül is elkészült és talán a közlekedés egy kicsit nehézkes, azért szerinte sok embernek tetszik a Fő tér. A történelmi belváros, a Jurisics tér rekonstrukció pedig biztosan nem „presztízs beruházás”, mert azzal kezdődött, hogy évtizedes anomáliák szűntek meg a csapadék és a szennyvízcsatornák egyesített rendszerének a kialakításával. Ráadásul ehhez a szolgáltatók anyagilag is hozzájárultak. Ha már csak ez sikerült, akkor már megérte ez a beruházás, mert iszonyú állapotok voltak ezen a téren. A vár felújításán lehet ugyan vitatkozni, de végül is, ez is a képviselő-testület döntése volt.
Összességében: ő úgy véli, hogy ez a pénzügyi helyzet nem most „robbant be” a városba, hanem 10 évvel ezelőtt kezdődött és a múltba igenis vissza kell menni, hogy megértsük a jelent.
[Táncsics András kiment a tanácskozó teremből, így a képviselő-testület létszáma 9 főre csökkent.]
Gyarmati Kálmán egyetért a polgármester úr által elmondottakkal annyiban, hogy az önkormányzat még egyszer sem vont felelősségre tervezőt, amikor egy-egy beruházás az ő hibájuk miatt több kiadást okozott. Ha ez egyszer is megtörtént volna, az például szolgált volna. Jelenleg a vár felújításánál is rengeteg felesleges dolog van, ami nem lett betervezve és ezért plusz kiadást fog jelenteni. A másik baj meg az, hogy soha nem tervez a képviselő-testület tartalékot a plusz kiadásokra. Ezeket aztán mindig az önkormányzat fizeti meg, más cég után. Ezeket ha összeadná valaki, kiderülne, milyen sokat meg lehetett volna spórolni.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester lezárja a vitát. Jelzi, hogy az I. és a II. határozati javaslatról név szerinti szavazással kell dönteni. A II. határozati javaslat esetében nem 70 M Ft, hanem 60 M Ft folyószámla hitel felvételről kell dönteni, ugyanis a bank ezt a csökkentett összeget tartja elfogadhatónak.
Ezután szavazásra bocsátja az I. határozati javaslatot, dr. Tóth László jegyző pedig egyenként szólítja a képviselőket, akik a következők szerint szavaznak:
Huber László: igen,
Básthy Béla: igen,
Giczy József: nem,
Gyarmati Kálmán: igen,
Keszei Balázs: igen,
Kiss Péter: igen,
Kiss Zoltán: igen,
Simonits Zsolt: igen,
Váradi Szilárd: igen.
A szavazás után a polgármester megállapítja, hogy a képviselő-testület 8 igen, 1 nem szavazattal az alábbi határozatot hozta:
177/2012. (X. 18.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete működési hitel felvételét rendeli el
100 000 000 Ft összegben.
A hitel célja: Az önkormányzat fennálló folyószámla hitelének kiváltása, törlesztése, a működési hiány finanszírozása.
A hitel összege: 100 000 000 Ft, azaz Egyszáz-millió Ft
A hitel futamideje: 2012. december 8 – 2017. szeptember 30-ig
Hitelfedezet: Az Önkormányzat Képviselő Testülete kötelezettséget vállal:
• a hitel visszafizetésére, valamint arra, hogy
• a futamidő alatti évek költségvetésébe a felvett hitelt és járulékait betervezi és jóváhagyja.
• Az Önkormányzat a hitel fedezeteként ajánlja fel valamennyi költségvetési bevételét (helyben maradó személyi jövedelemadó, helyi adó, gépjárműadó, települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás, normatív hozzájárulás, egyéb támogatások) annak hitel fedezetéül történő engedményezését,
• valamint minden további nem nevesített költségvetési bevétel engedményezése
• bank által előírt egyéb jogi biztosíték
• felhatalmazáson alapuló beszedési megbízás biztosítása.
A Testület nyilatkozik arról, hogy a már meglévő hitelekből, kezességvállalásokból és az igényelt hitelből adódó éves kötelezettségeit figyelembe véve nem esik az 2011. évi CXCIV. tv. 10. §. /3/ bekezdésében meghatározott korlátozás alá.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli az 1. pont szerinti feltételekkel történő hitelfelvételre vonatkozó közbeszerzési kiírás elkészítését.
3. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény alapján előírt Kormány engedély kérését, amely a fennálló folyószámla hitel kiváltására szolgáló működési hitel felvételéhez szükséges.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető,
Ujvári Csaba mb. városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Határidő: azonnal.
Ezután a polgármester a II. határozati javaslatot bocsátja szavazásra, a módosított 60 M Ft folyószámla hitel felvétellel.
Dr. Tóth László jegyző ismét egyenként szólítja a képviselőket, akik a következők szerint szavaznak:
Huber László: igen,
Básthy Béla: igen,
Giczy József: igen,
Gyarmati Kálmán: igen,
Keszei Balázs: igen,
Kiss Péter: igen,
Kiss Zoltán: igen,
Simonits Zsolt: igen,
Váradi Szilárd: igen.
A szavazás után a polgármester megállapítja, hogy a képviselő-testület 9 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta:
178/2012. (X. 18.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete folyószámla-hitel felvételét rendeli el 60 000 000 Ft összegben.
A hitel célja: Az önkormányzat működésének finanszírozása, átmeneti likviditási problémák kezelése.
A hitel összege: 60 000 000 Ft, azaz Hatvan-millió Ft
A hitel futamideje: 2013. január 1 - 2013. december 31-ig
Hitelfedezet: Az Önkormányzat Képviselő Testülete kötelezettséget vállal:
• a hitel visszafizetésére, valamint arra, hogy
• a futamidő alatti évek költségvetésébe a felvett hitelt és járulékait betervezi és jóváhagyja.
• Az Önkormányzat a hitel fedezeteként ajánlja fel valamennyi költségvetési bevételét (helyben maradó személyi jövedelemadó, helyi adó, gépjárműadó, települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás, normatív hozzájárulás, egyéb támogatások) annak hitel fedezetéül történő engedményezését,
• valamint minden további nem nevesített költségvetési bevétel engedményezése,
• bank által előírt egyéb jogi biztosíték,
• felhatalmazáson alapuló beszedési megbízás biztosítása.
A Testület nyilatkozik arról, hogy a már meglévő hitelekből, kezességvállalásokból és az igényelt hitelből adódó éves kötelezettségeit figyelembe véve nem esik az 2011. évi CXCIV. tv. 10. §. /3/ bekezdésében meghatározott korlátozás alá.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli az 1. pont szerinti feltételekkel történő hitelfelvételre, valamint az önkormányzat és intézményei, illetve a nemzetiségi önkormányzatok bankszámlainak vezetésére vonatkozó közbeszerzési kiírás elkészítését.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető,
Ujvári Csaba mb. városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Határidő: azonnal.
Végül a polgármester a III. határozati javaslatot bocsátja szavazásra, amit a képviselő-testület nyílt szavazással, 8 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogad.
179/2012. (X. 18.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 9/2012. (II.16.) számú határozatát visszavonja, és az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteinek felső határát a 2012-2027. évekre az 1. számú melléklet szerint állapítja meg.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A polgármesteri hivatal létszámemeléséről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Huber László szóbeli kiegészítésében visszautal a napirend elfogadására, ahol már érintette a javaslat lényegét. A járási hivatal létrehozásához kért a kormányhivatal még 3 státuszt, amelyből egyet az önkormányzat úgy tudna biztosítani, ha ez az 1 létszám átkerülne a kistérségi munkaszervezetből a hivatal létszámába. Így október 31-én, amikor már a kész megállapodás létrejön a kormányhivatallal, ez a létszám is a hivatalban fog szerepelni. Szerinte ez egy humánus megközelítés, mert ha nem ezt lépi meg az önkormányzat, akkor nyilván más településről töltik be majd a szükséges létszámot.
Kérdés és hozzászólás:
Básthy Béla nem az előterjesztéshez szól hozzá, inkább kéri: a képviselő-testület is tárgyalja meg, hogy mi lesz a kőszegi kistérséggel. Vannak ugyanis nyitott, izgalmas kérdések. Véleménye szerint vannak olyan feladatok, amelyeket jelenleg a munkaszervezet lát el, de szerinte itt, a Városházán belül is el lehetne látni, mivel többletbevételeket hoznak. Ehhez szerinte a jelenlegi megállapodás helyett újat kellene létrehozni.
Huber László jelzi, hogy ezt nem is lehet másként megtenni. A társulási megállapodás felmondását illetve az ezzel kapcsolatos módosítást (vagyonfelosztást stb.) minden önkormányzatnak el kell fogadnia. Első körben a Társulási Tanács tesz majd javaslatot és ezt majd valamennyi önkormányzatnak el kell fogadnia. A tegnapi társulási ülésen is volt ezzel kapcsolatosan egy előterjesztés, de azt végül is levették a napirendről a sok bizonytalanság miatt. Várhatóan novemberben lesz, egy együttes ülés keretében lesz ez elfogadva.
Keszei Balázs kérdezi még a határozati javaslattal kapcsolatban: azért van-e erre szükség, mert a hivatalban már nincs olyan végzettségű személy, akire a járásnak szüksége lenne, vagy ha átkerülne még valaki a hivatalból, akkor az önkormányzat működését veszélyeztetetné? Vagy esetleg valami más indokolja ezt?
Dr. Tóth László szerint azokat a kollégákat, akik megfeleltek, már átadta az önkormányzat. Az átadott létszám csak köztisztviselő lehet és véleménye szerint már többet adott át az önkormányzat, mint ami az életben maradáshoz kell. A feladatkörök a mai napig nem tisztázottak, pld. nem tudni, hogy mi lesz az építéshatósági munkával. A megmaradó létszámot, a hivatal szervezetét a feladatok ismeretében kell majd a képviselő-testületnek megállapítania.
További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 9 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
180/2012. (X. 18.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesteri hivatal létszámát 2012. október 20-tól 1 fővel megemeli.
A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a 2012. évi költségvetési rendelet ezirányú módosításának az előterjesztésére.
Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.
A határozat meghozatala után Huber László polgármester 11.05 órakor bezárja a képviselő-testület mai, rendkívüli ülését, majd a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság rendes ülése folytatódik tovább.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Tóth László Huber László
jegyző polgármester
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. október 18-án, 10 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott rendkívüli, nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, Kiss Zoltán, Simonits Zsolt, Táncsics András és Váradi Szilárd képviselő (10 fő).
Igazoltan van távol:
Dr. Mátrai István és Rába László képviselő (2 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető valamint Ujvári Csaba, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály mb. vezetője.
Mivel a rendkívüli képviselő-testületi ülés a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság mai, rendes ülésének megszakítása után kezdődik, jelen vannak még a pénzügyi bizottság külső, szakértő tagjai is. Jelen ülést megelőzően a pénzügyi bizottság előzetesen véleményezte a működési hitel felvételéről szóló előterjesztést, amelyen a képviselők tanácskozási joggal vettek részt. A képviselők és a bizottsági tagok együttesen hallgatták meg az előterjesztésre vonatkozó szóbeli kiegészítést, kérdést tettek fel az előterjesztőhöz, elmondták véleményüket és a bizottság szavazott a határozati javaslatokról. (Lsd. bizottsági jegyzőkönyvet.)
Huber László polgármester üdvözli az ülés résztvevőit és megállapítja, hogy az ülés határozatképes. Köszöni a képviselőknek, hogy ilyen nagy számban eljöttek, nyilván átérzik a napirend súlyát. Javasolja, hogy a kiküldött napirendet egy sürgősségi előterjesztéssel egészítse ki a képviselő-testület, ez pedig a következő: már a szeptemberi ülésen is elfogadott a képviselő-testület egy olyan határozatot, amelyben a kistérségi munkaszervezettől egy létszám átvételét engedélyezte. A kőszegi járási hivatal létrehozás érdekében egy újabb létszám átvételét javasolja, mivel a hivatalban már nincsen átadható létszám. A munkaszervezetnél viszont van egy olyan személy, aki megfelelő lenne , de ahhoz, hogy a járási hivatal át tudja venni, a polgármesteri hivatal létszámába kell hogy tartozzon.
A napirenddel kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a sürgősségi indítvánnyal együtt a meghívón szereplő napirendet.
A képviselő-testület 10 igen szavazattal az alábbi napirendet fogadja el:
N A P I R E N D:
1. Működési célú hitelfelvétel.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
2. A polgármesteri hivatal létszámának felemelése.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A működési célú hitelfelvételről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Kérdések és hozzászólások:
Simonits Zsolt tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a pénzügyi bizottság néhány perccel ezelőtt megtárgyalta az előterjesztést és az I. határozati javaslatot, név szerinti szavazással 5 igen, 2 nem szavazattal, a II. határozati javaslatot szintén név szerinti szavazással, 6 igen, 1 nem szavazattal, végül a III. határozati javaslatot 6 igen szavazattal a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Keszei Balázs visszatér a pénzügyi bizottsági ülésen elhangzottakra, melyen két képviselő ellenezte a hitel felvételét. Kérdezi ezen két képviselőtársától, hogy hitel felvétel nélkül hogyan oldanák meg ezt a problémát. Nyilván a hitelfelvételnek senki sem örül, ezért ha lenne a képviselőtársaiknak más ötletük, akkor kéri, hogy ezt osszák meg a többi képviselővel is.
Giczy József azért nem támogatta a hitelfelvételt, mert szerinte nem tisztázott ez az egész. Ha ilyen nagy mennyiségű hitelt tervez felvenni a város, ahhoz szerinte a teljes pénzügyi-vagyoni mérleget ismerni kell, a várható bevételekkel és azokkal a kötelezettségekkel együtt, amit a jövőben fizetni kell. Ő ezt jelenleg nem látja át és ezért nem is tudja támogatni a javaslatot. Ennyi idő alatt nem is lehet ezt áttekinteni, bár e tekintetben az alpolgármester úr a bizottsági ülésen az augusztusi ülés anyagára utalt vissza.
Véleménye szerint a képviselők egyenként teljes felelősséget vállalnak a városért. Jelenleg is folynak az országban perek képviselők ellen, ezért is óvatosabbaknak kell lenni az ilyen hitelekkel.
Ő mint magánszemély is vett fel hitelt, így tisztában van azzal, hogy milyen kockázata van ennek és milyen terhet jelent, ezért semmi megnyugtatót nem talál ebben a javaslatban.
A megoldást a jövőben kellene kidolgozni.
Keszei Balázs köszöni a választ, de más, érdemi javaslat nem hangzott el.
Kiss Zoltán hozzáfűzi a Giczy József által említett perekhez: azok nem a hitelfelvételek miatt indultak el, hanem azért, mert egyes képviselők, vezetők stb. nem a települések érdekében vették fel ezeket, hanem saját, személyes céljukra használták fel őket.
Básthy Béla Táncsics Andrásnak a bizottsági ülésen mondott véleményére reflektál. Ha az önkormányzat korábban 0-s költségvetést készített volna, akkor sem lehetett volna a 170 M Ft hiányt eltüntetni azzal, ha nem ad támogatást a város pld. a natúrparknak vagy a sportegyesületnek. Nem a luxus miatt van a hiány, hanem a működés miatt.
Manapság nagyon sok országos jelentés jelenik meg az önkormányzatok gazdálkodásáról és mindegyik arról szól, hogy valamikor 2003-ban született egy olyan döntés, amelyik 50%-os béremelést biztosított a pedagógusoknak, ágazati szinten viszont ennek a fedezetét nem adta meg. Medgyessy Péternek hívták az akkori miniszterelnököt. Ha visszanézi valaki a kőszegi önkormányzat pénzügyi-vagyon helyzetét, akkor láthatja, hogy onnantól kezdve kezdett elfogyni az, ami korábban volt.
Nem tudja, hogy Táncsics András képviselő úr milyen presztízs beruházásokra gondolt. Ő egy olyan beruházásról gondolja azt, hogy esetleg megfontolható lehetett volna, ez pedig a vár felújítása – de akkor meg soha nem valósult volna meg.
De az a sommás, egyszerű válasz, hogy 0-s költségvetést kellett volna készíteni – ez ugyanolyan, mintha azt mondaná a képviselő úr, hogy a képviselők a saját, személyes vagyonukért felelnek azért, hogy a dolgozók bére ki legyen fizetve.
Az bizonyos, hogy az egész közigazgatás újjászervezése, a feladatok átszervezése folyamatban van. 2003. előtt is volt persze hiány az önkormányzatoknál, de addig azt valahogy ki lehetett gazdálkodni.
Táncsics András azért nem „szokta” a költségvetéseket támogatni, mert a képviselő-testület 6 év alatt soha nem nyúlt hozzá a struktúrához. Az oktatáshoz sem, de máshoz sem. Pedig a Kőszeghez hasonló városok összehasonlítása is megtörtént abból a szempontból, hogy mi, mibe kerül. Ennek a munkának éppen Básthy Béla alpolgármester úr volt az élharcosa és ez jogos is volt.
Elhibázott lépésként ő is éppen a vár felújítására gondolt. Utólag úgy néz ki, hogy a Balog iskola felújításába is hiába invesztált be az önkormányzat, de végül is ide a kőszegi gyerekek járnak.
Viszont a Fő tér és a Jurisics tér felújítása is nagyon vitatható. Ha ezt a két projektet összehasonlítja, akkor megállapítható, hogy a Fő tér rekonstrukció a város közlekedését hosszú távra nagyon elrontotta. Mindenki tudja, hogy régen a város központja a Jurisics tér volt. Ha ezt kezdte volna előbb felújítani az önkormányzat, akkor talán a Fő tér is jobban sikerült volna.
Végül is szerinte mindenkit a jobbító szándék vezeti.
Huber László is néhány gondolatot fűz az előterjesztéshez. Nem beszéltek össze az alpolgármester úrral, de ő is 2002-ig kénytelen visszamenni – amikor a Medgyessy-kormány elrendelte a pedagógusok részére az 50%-os béremelést, viszont csak erre az évre adott fedezetet, a következő évekre nem és az önkormányzatokra lett bízva, hogy gazdálkodják ki. Innen indult el tehát a lavina.
Sajnos ez mellett a kőszegi önkormányzatnál is történtek hibák. 2004-ben a város erőn felüli túlköltekezésbe kezdett és olyan fejlesztéseket valósított meg, amelyekhez állami támogatás nem párosult, mindent a város 100%-os saját erőből valósított meg. Ilyen volt pld. a díszburkolat, a temető bővítése, a tűzoltó szertár építése. Ennek az lett a következménye, hogy 2004-ben „be kellett húzni a vészféket”, vagyis pótköltségvetést kellett készíteni. A fejlesztéseket le kellett állítani, amelyek pedig nem kezdődtek el, azokat ki kellett húzni és a likvidvagyon nagy részét (értékpapírokat) értékesíteni kellett. Addig az önkormányzat 100 M Ft-os nagyságrendben biztosított a kőszegieknek első lakáshoz jutási támogatást, ami akkor nagy vívmánynak számított. Addig lehetett ezt adni és volt is rá fedezet – de akkor ezt is radikálisan le kellett állítani.
Aztán jött a 2006-os év, amikor első alkalommal nem kapott ÖNHIKI támogatást a város. A felét már előre elutalták és utána derült ki, hogy a nehezített feltételeknek már nem felel meg Kőszeg, ezért nemcsak hogy nem kapott, hanem leinkasszózták az I. félévit is. Ez a nem éppen önkormányzatbarát intézkedés aztán megint fizetésképtelen helyzetet idézett elő. Minden maradék értékpapírt el kellett adni és még így is átcsúszott 2007-re majdnem 70 M Ft-nyi kifizetetlen számla, plusz még év végén volt 58 M Ft hiány is. Ebben a ciklusban már a jelenlévők közül is többen képviselők voltak, akkor is és most is átérzik ennek a tehernek a súlyát. Minden területen szigorúan takarékoskodni kellett, amit lehetett, le kellett dolgozni, pld. a képviselői tiszteletdíjakat is mérsékelni kellett.
Aztán jött a 2008-2010-es időszak, amikor folyamatos volt az önkormányzatoktól történő forráselvonás. Minden évben, nemcsak reálértéken, hanem számszakilag is kevesebbet kaptak az önkormányzatok a kötelező feladataik ellátására. Ezen időszak alatt aztán a város végleg felélte a tartalékait. A lakásprivatizációs számláról át lett csoportosítva pénzösszeg, tehát mindenhez hozzányúlt a képviselő-testület, amihez csak lehetett.
Komoly tétel volt még a köztisztviselők illetménykiegészítése is, amelynek az emelését 2008-tól állapította meg a képviselő-testület. 2009-től a gazdasági válság is egyre jobban éreztette a hatását, a lakosságnál és az önkormányzatnál is. Egyre nagyobb nyomást jelentenek a szociális kiadások, a családok túléléséhez szükséges segélyek többszörösére lenne szükség.
Közben a vagyonhasznosítási bevételek egyre jobban csökkentek. 2008-ban még „szárnyaltak” ezek a bevételek, aztán a válság hatására ez is befagyott, töredéke lett a korábbinak, pedig fontos forrása lehetne a hiány kezelésének.
A válság hatására csökkentek az adóbevételek is, ez is több 10 M Ft kiesését jelentett.
Sajnos közben az önkormányzat olyan terveket is készíttetett, amelyekből aztán semmi sem lett. Ilyen az autóbusz pályaudvar áthelyezése, a csapadékcsatorna vagy az új köztemető tervei. Ez utóbbinak már a kiviteli terve is készen van, erre mintegy 30 M Ft-ot biztosan el lehet számolni, de sajnos messze még a megvalósulás. De ilyen a pályázati rendszer: engedélyes tervekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy be lehessen adni egy-egy pályázatot, de aztán a fiókban maradnak. Voltak tehát szükségszerű, de nem okszerű kiadások is. Aztán vannak olyan projektek is, mint pld. az Alpannónia, amelyek utófinanszírozásúak, tehát mindent ki kell fizetni, aztán majd nem 6, hanem sokkal több hónap múlva megkapja az önkormányzat a pénzét. De addig ezt is kezelni kell, ide is át kell vonni pénzeszközöket a működésből.
Sajnos a fejlesztéseknél nagyon gyakran felmerül a pótmunka, a többletköltségek szükségessége. Ezzel kapcsolatban szerinte önkritikusnak kell lenni.
A jegyző úr folyamatosan tájékoztatja a képviselő-testületet arról, hogy az önkormányzatokat milyen új, plusz feladatokkal bízzák meg. Ezeket meg kell oldani, de ennek is vannak anyagi kihatásai.
Ezzel párhuzamosan ő nagyon sajnálatosnak tartja a bankok merevségét, távolságtartását az önkormányzatoktól és túlzó garanciájukat. A bankok nulla kockázatot akarnak vállalni. Jól mutatja ezt az Alpannónia projekt, amelynek során a felvett hitel, amelyet zároltak, hozzá sem lehetett nyúlni, csak ha az önkormányzat megkapja a pályázati támogatást, akkor azonnal vissza kell fizetni. A folyószámla hitelkeretet is le kellett venni 250 M Ft-ról 170 M Ft-ra – szerinte ez is a bankok túlzott felelőssége. Ezzel sem tud mit kezdeni az önkormányzat, csak végre kell hajtani.
A képviselő úr által említett egyéni felelősséggel ő a maga részéről nem tud egyet érteni, mert szerinte korábban mindenki jószándékkal közelítette meg a problémákat – ahogy a mai napon is. Még Táncsics András képviselő úr is konstruktívan, felelősség teljesen közelítette meg a helyzetet.
„Nullás költségvetés” készült már az 1990-es években, aztán amikor az akkori képviselő-testület elé került, mindenki azt mondta, hogy abból mégsem „kér”, hiszen éppen azok a dolgok lettek a költségvetésből kihúzva, amelyek révén város a város. Ez azóta is, mindig felmerül. Az igaz, hogy olyan értelemben jövőre kötelező lesz 0-s költségvetést készíteni, hogy nem lehet hiánnyal tervezni. De ennek a feltétele, hogy az önkormányzatok megkapják azokat a pénzeket, amelyek a feladatellátásukhoz mindenképpen szükségesek. Ő bízik abban, hogy jövőre ezzel az önkormányzatok helyzete stabilabbá, kiszámíthatóbbá fog válni, mert eddig a működési feltételeket tekintve ennek az ellenkezője volt igaz.
Azt nem hiszi, hogy a Balog iskola felújítása felesleges lett volna, mert az az épület az önkormányzaté és ez a felújítás a normális iskolai élethez feltétlenül kellett.
Hogy miért nem a Jurisics tér készült el előbb, miért a Fő tér? Azért, mert az önkormányzat mindig arra pályázott, amire lehetett. Amikor a Fő térre lehetett, akkor PHARE CBC pályázatok voltak és ez nagyon vonzó lehetőségnek tűnt. Végül is elkészült és talán a közlekedés egy kicsit nehézkes, azért szerinte sok embernek tetszik a Fő tér. A történelmi belváros, a Jurisics tér rekonstrukció pedig biztosan nem „presztízs beruházás”, mert azzal kezdődött, hogy évtizedes anomáliák szűntek meg a csapadék és a szennyvízcsatornák egyesített rendszerének a kialakításával. Ráadásul ehhez a szolgáltatók anyagilag is hozzájárultak. Ha már csak ez sikerült, akkor már megérte ez a beruházás, mert iszonyú állapotok voltak ezen a téren. A vár felújításán lehet ugyan vitatkozni, de végül is, ez is a képviselő-testület döntése volt.
Összességében: ő úgy véli, hogy ez a pénzügyi helyzet nem most „robbant be” a városba, hanem 10 évvel ezelőtt kezdődött és a múltba igenis vissza kell menni, hogy megértsük a jelent.
[Táncsics András kiment a tanácskozó teremből, így a képviselő-testület létszáma 9 főre csökkent.]
Gyarmati Kálmán egyetért a polgármester úr által elmondottakkal annyiban, hogy az önkormányzat még egyszer sem vont felelősségre tervezőt, amikor egy-egy beruházás az ő hibájuk miatt több kiadást okozott. Ha ez egyszer is megtörtént volna, az például szolgált volna. Jelenleg a vár felújításánál is rengeteg felesleges dolog van, ami nem lett betervezve és ezért plusz kiadást fog jelenteni. A másik baj meg az, hogy soha nem tervez a képviselő-testület tartalékot a plusz kiadásokra. Ezeket aztán mindig az önkormányzat fizeti meg, más cég után. Ezeket ha összeadná valaki, kiderülne, milyen sokat meg lehetett volna spórolni.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester lezárja a vitát. Jelzi, hogy az I. és a II. határozati javaslatról név szerinti szavazással kell dönteni. A II. határozati javaslat esetében nem 70 M Ft, hanem 60 M Ft folyószámla hitel felvételről kell dönteni, ugyanis a bank ezt a csökkentett összeget tartja elfogadhatónak.
Ezután szavazásra bocsátja az I. határozati javaslatot, dr. Tóth László jegyző pedig egyenként szólítja a képviselőket, akik a következők szerint szavaznak:
Huber László: igen,
Básthy Béla: igen,
Giczy József: nem,
Gyarmati Kálmán: igen,
Keszei Balázs: igen,
Kiss Péter: igen,
Kiss Zoltán: igen,
Simonits Zsolt: igen,
Váradi Szilárd: igen.
A szavazás után a polgármester megállapítja, hogy a képviselő-testület 8 igen, 1 nem szavazattal az alábbi határozatot hozta:
177/2012. (X. 18.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete működési hitel felvételét rendeli el
100 000 000 Ft összegben.
A hitel célja: Az önkormányzat fennálló folyószámla hitelének kiváltása, törlesztése, a működési hiány finanszírozása.
A hitel összege: 100 000 000 Ft, azaz Egyszáz-millió Ft
A hitel futamideje: 2012. december 8 – 2017. szeptember 30-ig
Hitelfedezet: Az Önkormányzat Képviselő Testülete kötelezettséget vállal:
• a hitel visszafizetésére, valamint arra, hogy
• a futamidő alatti évek költségvetésébe a felvett hitelt és járulékait betervezi és jóváhagyja.
• Az Önkormányzat a hitel fedezeteként ajánlja fel valamennyi költségvetési bevételét (helyben maradó személyi jövedelemadó, helyi adó, gépjárműadó, települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás, normatív hozzájárulás, egyéb támogatások) annak hitel fedezetéül történő engedményezését,
• valamint minden további nem nevesített költségvetési bevétel engedményezése
• bank által előírt egyéb jogi biztosíték
• felhatalmazáson alapuló beszedési megbízás biztosítása.
A Testület nyilatkozik arról, hogy a már meglévő hitelekből, kezességvállalásokból és az igényelt hitelből adódó éves kötelezettségeit figyelembe véve nem esik az 2011. évi CXCIV. tv. 10. §. /3/ bekezdésében meghatározott korlátozás alá.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli az 1. pont szerinti feltételekkel történő hitelfelvételre vonatkozó közbeszerzési kiírás elkészítését.
3. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény alapján előírt Kormány engedély kérését, amely a fennálló folyószámla hitel kiváltására szolgáló működési hitel felvételéhez szükséges.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető,
Ujvári Csaba mb. városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Határidő: azonnal.
Ezután a polgármester a II. határozati javaslatot bocsátja szavazásra, a módosított 60 M Ft folyószámla hitel felvétellel.
Dr. Tóth László jegyző ismét egyenként szólítja a képviselőket, akik a következők szerint szavaznak:
Huber László: igen,
Básthy Béla: igen,
Giczy József: igen,
Gyarmati Kálmán: igen,
Keszei Balázs: igen,
Kiss Péter: igen,
Kiss Zoltán: igen,
Simonits Zsolt: igen,
Váradi Szilárd: igen.
A szavazás után a polgármester megállapítja, hogy a képviselő-testület 9 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta:
178/2012. (X. 18.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete folyószámla-hitel felvételét rendeli el 60 000 000 Ft összegben.
A hitel célja: Az önkormányzat működésének finanszírozása, átmeneti likviditási problémák kezelése.
A hitel összege: 60 000 000 Ft, azaz Hatvan-millió Ft
A hitel futamideje: 2013. január 1 - 2013. december 31-ig
Hitelfedezet: Az Önkormányzat Képviselő Testülete kötelezettséget vállal:
• a hitel visszafizetésére, valamint arra, hogy
• a futamidő alatti évek költségvetésébe a felvett hitelt és járulékait betervezi és jóváhagyja.
• Az Önkormányzat a hitel fedezeteként ajánlja fel valamennyi költségvetési bevételét (helyben maradó személyi jövedelemadó, helyi adó, gépjárműadó, települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás, normatív hozzájárulás, egyéb támogatások) annak hitel fedezetéül történő engedményezését,
• valamint minden további nem nevesített költségvetési bevétel engedményezése,
• bank által előírt egyéb jogi biztosíték,
• felhatalmazáson alapuló beszedési megbízás biztosítása.
A Testület nyilatkozik arról, hogy a már meglévő hitelekből, kezességvállalásokból és az igényelt hitelből adódó éves kötelezettségeit figyelembe véve nem esik az 2011. évi CXCIV. tv. 10. §. /3/ bekezdésében meghatározott korlátozás alá.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli az 1. pont szerinti feltételekkel történő hitelfelvételre, valamint az önkormányzat és intézményei, illetve a nemzetiségi önkormányzatok bankszámlainak vezetésére vonatkozó közbeszerzési kiírás elkészítését.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető,
Ujvári Csaba mb. városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Határidő: azonnal.
Végül a polgármester a III. határozati javaslatot bocsátja szavazásra, amit a képviselő-testület nyílt szavazással, 8 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogad.
179/2012. (X. 18.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 9/2012. (II.16.) számú határozatát visszavonja, és az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteinek felső határát a 2012-2027. évekre az 1. számú melléklet szerint állapítja meg.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A polgármesteri hivatal létszámemeléséről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Huber László szóbeli kiegészítésében visszautal a napirend elfogadására, ahol már érintette a javaslat lényegét. A járási hivatal létrehozásához kért a kormányhivatal még 3 státuszt, amelyből egyet az önkormányzat úgy tudna biztosítani, ha ez az 1 létszám átkerülne a kistérségi munkaszervezetből a hivatal létszámába. Így október 31-én, amikor már a kész megállapodás létrejön a kormányhivatallal, ez a létszám is a hivatalban fog szerepelni. Szerinte ez egy humánus megközelítés, mert ha nem ezt lépi meg az önkormányzat, akkor nyilván más településről töltik be majd a szükséges létszámot.
Kérdés és hozzászólás:
Básthy Béla nem az előterjesztéshez szól hozzá, inkább kéri: a képviselő-testület is tárgyalja meg, hogy mi lesz a kőszegi kistérséggel. Vannak ugyanis nyitott, izgalmas kérdések. Véleménye szerint vannak olyan feladatok, amelyeket jelenleg a munkaszervezet lát el, de szerinte itt, a Városházán belül is el lehetne látni, mivel többletbevételeket hoznak. Ehhez szerinte a jelenlegi megállapodás helyett újat kellene létrehozni.
Huber László jelzi, hogy ezt nem is lehet másként megtenni. A társulási megállapodás felmondását illetve az ezzel kapcsolatos módosítást (vagyonfelosztást stb.) minden önkormányzatnak el kell fogadnia. Első körben a Társulási Tanács tesz majd javaslatot és ezt majd valamennyi önkormányzatnak el kell fogadnia. A tegnapi társulási ülésen is volt ezzel kapcsolatosan egy előterjesztés, de azt végül is levették a napirendről a sok bizonytalanság miatt. Várhatóan novemberben lesz, egy együttes ülés keretében lesz ez elfogadva.
Keszei Balázs kérdezi még a határozati javaslattal kapcsolatban: azért van-e erre szükség, mert a hivatalban már nincs olyan végzettségű személy, akire a járásnak szüksége lenne, vagy ha átkerülne még valaki a hivatalból, akkor az önkormányzat működését veszélyeztetetné? Vagy esetleg valami más indokolja ezt?
Dr. Tóth László szerint azokat a kollégákat, akik megfeleltek, már átadta az önkormányzat. Az átadott létszám csak köztisztviselő lehet és véleménye szerint már többet adott át az önkormányzat, mint ami az életben maradáshoz kell. A feladatkörök a mai napig nem tisztázottak, pld. nem tudni, hogy mi lesz az építéshatósági munkával. A megmaradó létszámot, a hivatal szervezetét a feladatok ismeretében kell majd a képviselő-testületnek megállapítania.
További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 9 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
180/2012. (X. 18.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesteri hivatal létszámát 2012. október 20-tól 1 fővel megemeli.
A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a 2012. évi költségvetési rendelet ezirányú módosításának az előterjesztésére.
Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.
A határozat meghozatala után Huber László polgármester 11.05 órakor bezárja a képviselő-testület mai, rendkívüli ülését, majd a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság rendes ülése folytatódik tovább.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Tóth László Huber László
jegyző polgármester
