Mesélő házak Kőszegen
Épületek és történetek.
-
Térkép
Látnivalók
1. Táblaház utca 1. GPS: 47.389903 / 16.539852
A Müller-ház barokk stílusú átalakítására és emeletessé bővítésére 17-18. században került sor. Homlokzatán 1800-as évekbeli klasszicista átalakítások láthatók. Tulajdonosai között voltak kézművesek pl. Krobath György üveges, Szaur Kristóf német varga; kereskedő (Donászi Antal); magyar nemes (Niczky, Farkas); magyar és német főnemes (báró Andrássy ill. gróf Cronegg). Leghosszabb ideig, mintegy 50 évig Müller János sebész és leszármazottai birtokolták. Itt működött a 19. század első felében Csepecz Terézia kisasszony leánynevelő intézete.
További információk
A Müller-ház barokk stílusú átalakítására és emeletessé bővítésére 17-18. században került sor. Homlokzatán 1800-as évekbeli klasszicista átalakítások. Tulajdonosai között voltak kézművesek pl. Krobath György üveges, Szaur Kristóf német varga; kereskedő (Donászi Antal); magyar nemes (Niczky, Farkas); magyar és német főnemes (báró Andrássy ill. gróf Cronegg). Leghosszabb ideig, mintegy 50 évig Müller János sebész és leszármazottai birtokolták. Itt működött a 19. század első felében Csepecz Terézia kisasszony leánynevelő intézete.
2. Schneller I. u. 2. GPS: 47.390442 / 16.540664
A Bálház épületegyüttesének legalább két 16-17. századik ház és a városfal adja az alapját. Teljes kiépítése 1792-ben történt barokk formában. Nagyobb befektetéssel tánc- és színházteremmé és vendéglátóhellyé alakították. Évtizedeken keresztül tartottak benne zenei színi- és mozielőadásokat. Legnevezetesebb fellépője az ifjú Liszt Ferenc volt, amikor 1846-ban szervezett koncertkörútja alkalmával a városba látogatott.
Hozzákapcsolódik az egykori városfal részeként 1546-ban, Anton Woler építőmester által emelt, patkó alakú Lombai-torony maradványa.
További információk
A Bálház épületegyüttesének legalább két 16-17. századik ház és a városfal adja az alapját. Teljes kiépítése 1792-ben történt barokk formában, amikor Haffenscherer Antal molnármester elhatározta, hogy nagyobb bálházat épít Kőszeg város mulatozni vágyó közönségének. Az addig báltartással foglalkozó tornyosmester özvegyét is kitúrta jogából. A hely nagy reményekkel indult, de néhány évtized alatt csődtömeggé vált. Az 1850-es évek elejéig a város felügyelte, majd újra magánkézbe kerülhetett. Az 1930-as években a Kőszegi Takarékpénztár modernizált szórakoztató központtá fejlesztette. Az 1940-es években először a nyilasok, majd a kommunisták sajátították ki pártcéljaikra. Ezt követően néhány évtizedre újra a vendéglátás és a művelődés vehette birtokba.
Zűrzavaros története ellenére nagyon fontos szerepet játszott a város kulturális életében. A bálok mellett német és magyar nyelvű színházi előadásokat tartottak itt. A Kőszegi Hangász Egyesület tagjai mutathatták be tudásukat. 1846-ban Liszt Ferenc koncertezett itt, aki ez alkalomból a város díszpolgári címét nyerte el. Az 1910-es években falai között kapott állandó helyet a mozi, ami az 1990-es évekig szolgálta a lakosságot, amikor végleg bevégezte pályafutását.
3. Kelcz-Adelffy u. 13. GPS: 47.389064 / 16.542105
Az egykori evangélikus elemi iskola és gimnázium épülete késő középkori eredetű. 1653-ban bővítették, részben a Szt. Jakab-templom elbontott részeiből. A 19. század elején késő barokk stílusban alakították át. 1673-ban a hatalom a katolikusoknak adatta, itt működött egészen 1842-ig a felekezet elemi iskolája. Az 1798-ban a város rajziskolája is helyet kapott. A „privatizált” épületet Klügel József orgonaművész és orgonaépítő mester vásárolta meg. A tantermekből és a tanítói lakszobákból lakásokat alakítottak ki.
További információk
Az első kőszegi iskola alapításának ideje ismeretlen, de a 17. században már biztosan működött. Az épület 1653-ban készült el. Két iskolamestere volt, akik közül az egyik magyarul, a másik német nyelven oktatott. 1673-ig az evangélikusok használták, akik gimnáziumot is működtettek itt. Mária Terézia oktatási reformját követően minden gyermek számára 6 és 12 éves kor között kötelezővé vált az iskoláztatás. Ekkor már nem latinul, hanem nemzeti nyelven folyt az oktatás. Az új rendnek megfelelően három osztályt indítottak a fiúknak, egy tanító pedig a leányokkal foglalkozot. A Kelcz-Adelffy Árvaházban lakókat is itt okították, ezért az egyik tanító fizetését az alapítvány biztosította. A tanítók is itt kaptak lakást, de amikor az épület szűkösnek bizonyult, újat és nagyobbat építettek helyette. 1842-ben az épületet Klügel József orgonaművész és orgonaépítő mester vásárolta meg. A tantermekből és a tanítói lakszobákból lakásokat alakítottak ki.
4. Jurisics M. tér 3. GPS: 47.38896026911092 / 16.541295480136903
A mai formájában barokk stílusú, 17. században kialakított emeletes épület homlokzatán kisebb átalakítást végeztek a 19. század elején. Második Palocsay-háznak is nevezhető, mert a szomszédos saroképület is sokáig ennek a családnak tulajdonában volt. Újváry Sámuel szenátortól vásárolta Palocsay János, akinek leszármazottai egészen 1899-ig birtokolták. A város vezetői közé tartoztak, voltak közöttük szenátorok és városbírák is. Többen jogászkodtak a helyben működő Dunántúli Kerületi Táblánál.
További információk
A mai formájában barokk stílusú 17. században kialakított emeletes épület homlokzatán kisebb átalakítást végeztek a 19. század elején. Második Palocsay-háznak is nevezhető, mert a szomszédos saroképület is sokáig ennek a családnak tulajdonában volt. Újváry Sámuel szenátortól vásárolta Palocsay János, akinek leszármazottai egészen 1899-ig birtokolták. A város vezetői személyei közé tartoztak, voltak közöttük szenátorok és városbírák is. Többen jogászkodtak a helyben működő Dunántúli Kerületi Táblánál.
5. Jurisics M. tér 7. GPS: 47.389109 / 16.541129
A Sgraffitós-ház reneszánsz eredetű, 1560 körül építették emeletessé, ekkor kaparták ki jellegzetes díszítéseit. A 18-19. században udvari szárnnyal bővítették, homlokzatát barokk stílusban alakították át. Emeleti helyiségének mennyezeti freskóján Szegény Lázár és a gazdag ember lakomája bibliai történet látható. Tulajdonosai között szerepeltek a malommal is bíró Salamonok és két sebész család, a Haász és a Baumann.
Évszázadokon keresztül őrizte mai kinézetét, Ottlik Géza is ilyennek láthatta az 1920-as években. Világszerte ismert Iskola a határon című regényének fejezetcímeivé választotta a homlokzaton látható Újszövetségből származó idézetet.
További információk
A Sgraffitós-ház reneszánsz eredetű. 1560 környékén építették emeletessé, ekkor kaparták ki jellegzetes díszítéseit. Kőszeg legjelentősebb későreneszánsz műemléke. A Jurisics tér 7. számú háza, a Sgraffitos ház. Maga a sgraffitó szó azt jelenti, kaparni. A díszítési eljárás lényege az, hogy a falra legalább két réteg vakolatot hordtak fel, amelyek közül a felső volt a világosabb, ebbe karcolták be a mintákat. A Sgraffitós-ház reneszánsz eredetű. 1560 környékén építették emeletessé, ekkor kaparták ki jellegzetes díszítéseit.
A 18-19. században udvari szárnnyal is bővítették, és barokk stílusban alakították át homlokzatát. Emeleti helyiségének mennyezetét freskó díszíti, mely a Szegény Lázár és a gazdag ember lakomája bibliai történet ábrázolja. Tulajdonosai között szerepeltek a malommal is bíró Salamonok, és két sebész család (Haász és Baumann család). Az épület oromfalában lévő kis szoborfülke van, benne barokk Mária szobor látható, alatta pedig latin nyelvű idézetet olvashatunk Szent Pál egyik leveléből ("Non est volentis neque currentis, sed miserentis Dei." Jelentése: Tehát nem azon múlik, aki erőlködik, vagy aki törtet, hanem az Irgalmas Istenen 1668). Ez a mondat adja az Iskola a határon című regény két fejezetének címét. Ottlik Géza 1923 és 1926 között volt kőszegi diák, az itt töltött három esztendő emlékét (is) megörökíti Európa-hírű regényében.
Az épület földszintjén egy vendéglő, a Garabonciás Pizzéria üzemel, az emeleten a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetéhez tartozó, gyönyörűen berendezett könyvtár és kutatóközpont működik, ahol magyar és külföldi diákok végzik tudományos munkájukat.
6. Rájnis J. u. 1. GPS: 47.389409 / 16.540206
A Fekete- vagy Dugonics-ház a 16-17. században, késő reneszánsz stílusban lett emeletes, majd a 18. században építtették mai formájára. Emeletén késő barokk falfestmények és stukkódíszítések láthatók. Az 1600-as években az evangélikusok iskolája működött benne, majd egy ideig a magyar gyülekezet használta. Fekete István szuperintendens, későbbi katolikus városbíró lakhelye volt. A 18. századtól a Dugonics, majd a Szelestey illetve Szluha családé. 1871-ben a Kőszegi Katolikus Plébániára hagyományozták. Műemléki felújítása után 1985-ben emeletén házasságkötő termet rendeztek be.
További információk
Fekete- vagy Dugonics-ház 16-17. században késő reneszánsz stílusban lett emeletes, majd 18. században építtették mai formájára. Emeletén késő barokk falfestmények és stukkódíszítések láthatók. 1600-as években az evangélikusok iskolája működött benne, majd egy ideig a magyar gyülekezet használta.
Fekete István szuperintendens, későbbi katolikus városbíró lakhelye. A 18. századtól a Dugonics, majd a Szelestey illetve Szluha családé. 1871-ben a Kőszegi Katolikus Plébániára hagyományozták. 1985-ben műemléki felújítása után emeletén házasságkötő termet rendeztek be.
7. Chernel K. u. 2. GPS: 47.389142 / 16.539630
A középkori eredetű Torkos-ház a 18. században barokk stílusban átalakított épület. A kívülről szerény ház érdekes tulajdonosi körrel bírt. A 17. század végén régi dunántúli nemesi család tagjai a Hosszútóthyak birtokolták. Az 1700-as években kézműves foglalkozású polgárok adóztak utána. 1806-ban a gazdálkodó nemes Fodor családé lett, utolsóként Joseph Theumern nyugalmazott dragonyos vezérőrnagy özvegye Fodor Erzsébet örökölte. Kőszeg magyarosodásáért sokat tett evangélikus lelkész, Turcsányi Lajos követte őket családjával. Itt született Torkos László költő, akit 100 éves korában a város díszpolgárává választottak. Utánuk lovag Rudolf Brehm altábornagyé lett, akitől a Chernel család vette meg. Közülük 1893 és 1918 között a kiváló régész, báró Miske Kálmán, Chernel Sarolta férje tulajdonában volt.
További információk
Középkori eredetű Torkos-ház a 18. században barokk stílusban átalakított épület. A kívülről szerény ház érdekes tulajdonosi körrel bírt. A 17. század végén régi dunántúli nemesi család tagjai a Hosszútóthyak birtokolták.
Az 1700-as években kézműves foglalkozású polgárok adóztak utána. 1806-ban a gazdálkodó nemes Fodor családé lett, utolsóként Joseph Theumern nyugalmazott dragonyos vezérőrnagy özvegye Fodor Erzsébet örökölte.
Kőszeg magyarosodásáért sokat tett evangélikus lelkész, Turcsányi Lajos követte őket családjával. Itt született Torkos László költő, akit 100 éves korában a város díszpolgárává választottak. Utánuk lovag Rudolf Brehm altábornagyé lett, akitől a Chernel család vette meg. Közülük 1893 és 1918 között a kiváló régész, báró Miske Kálmán Chernel Sarolta férje tulajdonában.
8. Chernel K. u. 10. GPS: 47.388838 / 16.539380
A Chernel- vagy Festetics-palota helyén az 1700-as évek elején még 2 kisebb ház állt a gróf Nádasdy család tulajdonában. Ezeket Kelcz József, a Dunántúli Kerületi Tábla ügyvédje, később királyi kancelláriai tanácsosa egyesítette. 1766-ban barokk stílusban építtette át. 1802-ben vásárolta meg gróf Festetics Imre, aki súlyos sebesülése miatt hagyott fel a katonáskodással. Ma a genetika tudomány atyjaként tekintenek rá. Házasság révén került a Chernel család kezébe, akik egészen az államosításig birtokolták. Chernel István a Magyar Ornitológiai Központ vezetőjeként fejezte be madártan tudósi pályafutását.
További információk
Chernel család egészen az államosításig birtokolták e remek épületet. A Chernel- vagy Festetics-palota helyén az 1700-as évek elején még 2 kisebb ház állt a gróf Nádasdy család tulajdonában.Ezeket Kelcz József, a Dunántúli Kerületi Tábla ügyvédje, később királyi kancelláriai tanácsosa egyesítette és 1766-ban későbarokk-rokokó stílusban építtette át. 1802-ben vásárolta meg gróf Festetics Imre, aki súlyos sebesülése miatt hagyott fel a katonáskodással. Ma a genetika tudomány atyjaként tekintenek rá. Házasság révén került a Chernel család kezébe, akik egészen az államosításig birtokolták. Az utcát Chernel Kálmán, ügyvéd, történetíróról nevezték el. Fia, Chernel István ornitológus ebben az épületben született, madártan tudósi pályafutását a Magyar Ornitológiai Központ vezetőjeként fejezte be. Az államosítást követően az épületben tanácsi szükséglakásokat alakítottak ki. Az egykori palota felújítása a Kraft-projekt keretein belül valósult meg, az FTI/iASK keretében működő Hankiss archívum, könyvtár, kutatószobák és közösségi használatú terek céljára.
Az épületegyüttes a Chernel utca felől szokásos kőszegi nagypolgári háznak tűnik, de valójában a ház egészen a várfalig húzódik, amelynek egy szakaszára rá is települ. Az utcai szárny és az udvar árkádos homlokzata megőrizte a kapun rögzített 1766-os évszámhoz kapcsolható barokk képet, az emeleten stukkódíszes boltozatok láthatók. Az utcai szárny első emeleti szintjén a helyreállítást megelőző kutatás értékes barokk falfestést tárt fel. Az egész épület tömegén és kialakításán (kocsiszín, istálló is volt benne) jól látszik, hogy egykoron főúri igényeknek kellett megfelelnie.
9. Chernel K. u. 11. GPS: 47.38830332452373 / 16.539912453117996
A 17-18. században barokk stílusban átépített Oberer-házon az 1820-as években klasszicista átalakításokat végeztek. A városfalra támaszkodó, Tábornokházzal szomszédos épületet a 18. században az Oberer család lakta, nevezetes tagja Oberer János képírómester vagyis festő. Őket egy régi kőszegi patrícius család után főnemesek követették: gróf Paár János, báró Abele Ferenc alezredes. 1884-ben vásárolta meg Markovits József ügyvéd, aki a Kőszegi Turista Egyesület elnökeként az idegenforgalom helyi fejlesztésével tette ismertté nevét. Arató István leánygimnáziumi igazgató, a szaktantermes tanítási módszer első magyarországi meghonosítója lakott itt a két világháború között.
További információk
A 17-18. században barokk stílusban átépített Oberer-házon az 1820-as években klasszicista átalakításokat végeztek. A városfalra támaszkodó, Tábornokházzal szomszédos épületet a 18. században az Oberer család lakta, nevezetes tagja Oberer János képírómester vagyis festő. Őket egy régi kőszegi patrícius család után főnemesek követették: gróf Paár János, báró Abele Ferenc alezredes.
1884-ben vásárolta meg Markovits József ügyvéd, aki a Kőszegi Turista Egyesület elnökeként az idegenforgalom helyi fejlesztésével tette ismertté nevét. Arató István leánygimnáziumi igazgató, a szaktantermes tanítási módszer első magyarországi meghonosítója lakott itt a két világháború között.
Fordítás (angol nyelvre): Keresztes Nóra, Angol nyelvi lektorálás: Eliza Plous
Fordítás (német nyelvre):
További városnéző séták
