2018. December 20., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

3. napirendi pont:
A Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínházzal kötött fenntartói megállapodásban foglaltak teljesítéséről szóló beszámoló, új fenntartói megállapodás kötése.

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (továbbiakban: Emtv.) 3. § (1) bekezdésében rögzített alapelv szerint az Alaptörvényben biztosított művelődéshez való jog érvényre juttatásának elősegítése érdekében az állam a központi költségvetésből hozzájárul ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok az önként vállalt helyi közszolgáltatási feladatellátás körében megteremthessék az előadó-művészeti tevékenység feltételeit, továbbá pályázat útján támogatja és elősegíti az előadó-művészeti tevékenység megújítását és sokszínűségét szolgáló előadó-művészeti szervezetek törekvéseit. Az Emtv. 3. § (2) bekezdése alapján az önkormányzatok a (1) bekezdésben körülírt feladatellátást előadó-művészeti szervezet fenntartásával vagy annak közszolgáltatási szerződés alapján történő támogatásával valósíthatják meg.
Kőszeg Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) és a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház (a továbbiakban: Színház) az Emtv. rendelkezései alapján 2015. november 26. napján Fenntartói megállapodást kötött. Az Önkormányzat Képviselő Testületének 223/2015. (XI.26.) határozatával jóváhagyott megállapodás 2018. december 31. napján lejár.
A Színház a megállapodásban foglaltak szerint elkészítette az elmúlt három évről szóló záró beszámolóját, melyet az előterjesztéshez csatoltunk.
Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy a záró beszámoló elfogadásáról dönteni szíveskedjenek.
Az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság, valamint a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti bizottság, mindkét bizottság a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Annak érdekében, hogy az előadó-művészeti államigazgatási szerv által az ESZ/132 számon nyilvántartott Színház önálló szakfeladataként ellátott tevékenységhez a továbbiakban is támogatást vehessen igénybe, kérem továbbá a Képviselő-testületet, hogy a melléklet szerinti Fenntartói megállapodást újabb három év határozott időre hagyja jóvá.


Kőszeg, 2018. december 3.

Pócza Zoltán s.k.
Jurisics-vár Műv. Közp. és Várszínház igazgatója




HATÁROZATI JAVASLAT

1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház által elkészített záró beszámolót, a Kőszegi Várszínház 2016. január 1. - 2018. december 31. közötti időszak munkájáról, és a Fenntartói megállapodásban leírtak teljesítéséről.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínházzal kötendő, a Kőszegi Várszínház feladatainak ellátására 2019. január 1-től 2021. december 31. napjáig határozott időre szóló Fenntartói megállapodást és felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására.
Felelős: Huber László polgármester, Pócza Zoltán igazgató
Határidő: azonnal


Melléklet
Fenntartói megállapodás


mely létrejött az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény rendelkezései szerint egyrészről

Kőszeg Város Önkormányzata,
mint a fenntartói jogok gyakorlója
képviseli: Huber László polgármester
székhelye: 9730 Kőszeg, Jurisics tér 8.
adószám: 15733627-2-18
bankszámlaszám: 11747051-15420909-10260009
a továbbiakban Fenntartó,

másrészről a
Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház (Kőszegi Várszínház),
mint az Önkormányzat irányítói jogkörébe tartozó előadó-művészeti szervezet
képviseli: Pócza Zoltán igazgató
székhelye: 9730 Kőszeg, Rajnis utca 9.
adószám: 15574493-2-18
számlaszám: 11747051-15574493-00000000
nyilvántartási száma: ESZ/132
a továbbiakban Színház,
együttesen említve Felek között a lent leírt helyen és napon az alábbiak szerint.

A fenntartói megállapodás célja és jogi keretei

1./ Felek rögzítik, hogy a Színház az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) vonatkozó rendelkezései alapján az előadó-művészeti államigazgatási szerv által ESZ/132 nyilvántartási számon nyilvántartásba vett, önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet. A hivatkozott nyilvántartás alapján a művészeti tevékenységének jellege szerint színház, a működése jellege szerint szabadtéri színház.
2./ A jelen megállapodás célja, hogy az Emtv. alapján meghatározza a Színház, mint a Fenntartó tulajdonosi jogkörébe tartozó előadó-művészeti szervezet Fenntartó által nyújtandó támogatásának, művészeti, szakmai és gazdálkodási feladatai ellátásának kereteit, követelményeit.

3./ Jelen megállapodás célja továbbá, hogy meghatározza a Színház előadó-művészeti szervezettől alaptevékenységi körében elvárt feladatellátás teljesítménymutatóit, elősegítse a gazdálkodás kiegyensúlyozottságát, tervezését és a rendelkezésre álló kapacitások hatékony kihasználását.

4./ Jelen Fenntartói megállapodást a Felek 2019. január 1. napjától 2021. december 31. napig terjedő időtartamra kötik meg, mely időpontot követően a megállapodás hatályát veszti.




A szolgáltatások ellátását biztosító feltételek

5./ Felek kijelentik, hogy a jelen Fenntartói megállapodást az Emtv. 16. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kötik, mely rendelkezés szerint központi költségvetési támogatás önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet számára csak abban az esetben nyújtható, ha az az önkormányzattal a támogatás folyósításakor hatályos, legalább hároméves fenntartói megállapodást kötött.

6./ A Fenntartó nyilatkozik arról, hogy a Színházat a Fenntartói megállapodás időtartama alatt
irányítói jogkörébe tartozó szervezeti formában működteti.
A Fenntartó költségvetési támogatásának meghatározása, felhasználásának és elszámolásának rendje

7./ A Felek rögzítik, hogy a Színház, mint a Fenntartó tulajdonosi jogkörébe tartozó költségvetési intézmény, a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak, Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közművelődésről szóló 23/2011. (XI. 28.) önkormányzati rendelete, és az Önkormányzat mindenkori költségvetési rendelete követelményeinek megfelelően köteles gazdálkodni.

8./ A Fenntartó vállalja, hogy a Színház működésének tárgyi, pénzügyi és személyi feltételeinek biztosítására az Emtv. 3.§ (7)-(8) bekezdésekben rögzítettek szerint támogatást biztosít (a továbbiakban: önkormányzati működési támogatás).

9./A Felek rögzítik, hogy az önkormányzati működési támogatás éves összegét és annak kiadási főcsoportok szerinti megoszlását évente a Fenntartó önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat költségvetési rendeletének keretében – a tervezhető források mértékének figyelembevételével – állapítja meg. A Fenntartó a keretszámok kialakítását a Színház művészeti és gazdasági vezetésével előzetesen egyezteti.

10./ A Színház működési kiadásainak forrását a Fenntartó tárgyévi költségvetési rendeletében a Színház számára meghatározott összegű önkormányzati működési támogatás, saját bevételei és az Emtv. 16. § (2) bekezdése szerint biztosított központi költségvetési támogatás együttes összege képezi.

11./A fenntartó által nyújtott működési támogatás felhasználásának ellenőrzése a Fenntartó rendeleteiben és szabályzataiban foglaltak szerint történik.

12./ A jelen megállapodásban foglaltak teljesítését a Fenntartó kultúráért felelős szakbizottsága, a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság (továbbiakban: Bizottság) kíséri figyelemmel és értékeli a feladatok megvalósulását.

14./ A Színház köteles tárgyévi adatszolgáltatását az Emtv.-ben és a kapcsolódó jogszabályokban előírt módon és tartalommal, a Fenntartó által meghatározott határidőre a Fenntartó részére megküldeni.




Az előadó-művészeti szervezettől elvárt teljesítménycélok

15./ A teljesítménycélok és szakmai követelmények összhangban vannak a színház előző években kialakított szakmai elképzeléseivel, magas színvonalú munkájával.

•A Színház a székhelyi művészeti működése során gondoskodik a prózai, a zene-és táncművészeti színpadi alkotások rendszeres színpadi bemutatásáról.
•A Színház vállalja, hogy évadonként legalább 20 előadást tart, melynek megvalósítása során
legalább 6000 fős fizető nézőszámot ér el.
•A Színház repertoárja kialakítása során legalább egy nagyszínpadi bemutatót tart, melyet kiemelt eseményként kezelve különböző színházi programokkal és kísérőrendezvényekkel egészít ki.
•A társulat évadonként legalább kettő, különböző korosztálynak szóló, az irányadó oktatási és
nevelési koncepció céljaihoz illeszkedő tartalmú gyermek és ifjúsági produkciót mutat be. Kiemelt figyelmet fordít a gyermek-és ifjúsági korosztály színház-és művészetszerető és értő fiatalokká nevelésére, ennek érdekében az előadásokat professzionális, tudatos pedagógiai koncepcióval rendelkező, az adott produkcióra koncentráló és arra épülő színházi nevelési és/vagy drámapedagógiai és/vagy színház-pedagógiai tevékenységgel egészíti ki, képzett szakemberek közreműködésével.
•Együttműködik a független előadó-művészeti szférával, ennek érdekében évadonként legalább egy nyilvántartott független szervezet által létrehozott, magas művészi értékű produkciót fogad be.
•Gondoskodik a közönségkapcsolatok folyamatos erősítéséről, a professzionális külső és belső kommunikációról, új közönségrétegek kineveléséről.
•A kiskorúak egészséges szellemi és lelki fejlődése érdekében a Színház saját, vagy vendégelőadásaira vonatkozóan nézőtájékoztatási rendszert köteles alkalmazni. Ennek keretében a színház saját megítélése alapján minden olyan előadást, amely a gyermek vagy ifjúsági korosztályba tartozó nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, vagy amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, a nézők tájékoztatása érdekében ajánlott korhatár-megjelöléssel kell műsorra tűzni. Az ajánlott korhatár-megjelölést az érintett előadások promóciós anyagain (plakát, szórólap) - jól észlelhető módon - fel kell tüntetni.

16./ A jelen Fenntartói megállapodás keretében a Fenntartó által elvárt további teljesítménykövetelményként a Színház:

•évadonként legalább egy gyermek és ifjúsági előadást épít be a műsortervbe és visz színre;
•növeli gazdálkodásának hatékonyságát, törekszik államháztartáson kívüli források elnyerésére;
•működteti és folyamatosan fejleszti a jegy- és bérletértékesítési rendszerét;
•erősíti média- és közönségkapcsolatát;
•turisztikai szakemberekkel együttműködve biztosítja a színházjegyek értékesítésének lehetőségét
•együttműködik a Fenntartó által rendezett nagyrendezvények, fesztiválok, szakmai előkészítésében és lebonyolításában;

17./ A Színház a tőle elvárt feladatok teljesítésének szakmai igazolásaként évente a Fenntartó
illetékes bizottsága számára írásos beszámolót készít és a bizottság ülésén szóban értékeli a befejezett művészeti évad teljesítési adatait, valamint ismerteti a következő évad művészeti, közönségszervezési és marketing munkatervét. A bizottság a teljesítési adatok alapján határozatot hoz a beszámoló elfogadásáról és az évadtervről szóló tájékoztató elfogadásáról.

18./ A Színház a jelen megállapodás lejártát megelőzően 2021. november 15-ig záró beszámolót készít, melyet átad a Fenntartónak. A záró beszámoló rögzíti a teljesítés tényleges adatait, elemzi a folyamatokat, javaslatot tesz a következő megállapodási időszak teljesítmény-célkitűzéseinek meghatározására.

19./ A Felek rögzítik, hogy amennyiben a Színház a teljesítménycélok teljesítésétől jelentősen
elmarad, vagy a jelen megállapodásban és a vonatkozó jogszabályokban foglaltakat neki felróható okból megszegi, a Fenntartó jogosult a tárgyévi vagy a következő évi éves támogatás összegét felülvizsgálni.

20./ A Felek rögzítik, hogy a Színház a „hivatásos szabadtéri színház” minősítéshez jogszabályban meghatározott elvárások teljesítésére kötelezett.

21./ A Felek megállapodnak abban, hogy a 15./ és 16./ pontok szerinti teljesítménycéloktól való jelentős elmaradásnak tekintik különösen azt, ha a Színház éves beszámolója alapján a teljesítménycélok 10%-ban, vagy azt meghaladó mértékben nem valósulnak meg. A Felek kijelentik továbbá, hogy a megállapodás megszegésének minősítik különösen, ha a Színház az Emtv.-ben előírt adatszolgáltatását határidőre nem, vagy nem megfelelően teljesíti, a teljesítménycélok vagy a jelen megállapodás szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan adatot szolgáltat, vagy ilyen nyilatkozatot tesz.

22./ A Felek a teljesítménycéloktól való jelentős eltérés esetén megvizsgálják annak okait, és a tapasztalatokat értékelve bármelyik fél kezdeményezheti a Fenntartói megállapodás szerinti teljesítménycélok közös megegyezéssel történő módosítását.

23./ A Feleknek fel nem róható – különösen természeti vagy gazdasági - körülmények olyan mértékű megváltozása esetén, ha az a jelen Fenntartói megállapodásban foglalt valamely rendelkezés teljesítését ellehetetleníti, bármelyik fél ugyancsak kezdeményezheti a megállapodás módosítását. A módosított megállapodás mindkét fél aláírásának megtörténte napjával lép életbe.

24./ A Felek a jelen megállapodásból esetlegesen adódó vitás kérdéseiket tárgyalásos úton kötelesek rendezni.

25./ A Fenntartó jogosult – az Emtv.-ben szabályozott következmények ismeretében – jelen Fenntartói megállapodást azonnali hatállyal megszüntetni, ha a helyzetében való bekövetkezett lényeges változás – elsődlegesen jogi, gazdasági – miatt a Színházat nem, vagy jelen formában nem tudja a továbbiakban fenntartani.

A Felek kijelentik, hogy a Fenntartói megállapodást elolvasást és értelmezést követően, mint
akaratukkal mindenben megegyezőt írták alá.

Kőszeg, 2019. január 1.

……………………………………. ………………………………………………
Kőszeg Város Önkormányzata Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház
Huber László polgármester Pócza Zoltán igazgató


Tisztelt Képviselő-testület!
A 2015. november 26-án kötött, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény rendelkezései szerinti Fenntartói megállapodásnak megfelelően a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház az alábbiakban kíván beszámolni a Kőszegi Várszínház 2016. január 1. - 2018. december 31. közötti időszak munkájáról, a megállapodásban leírtak teljesítéséről.
2016.
A Kőszegi Várszínház 1982-ben alakult, Kőszeg híres, 1532. évi ostromának 450. évfordulójára. Az első években kifejezetten történelmi drámákat mutatott be a színház, melyek cselekménye, szereplői a város életében is meghatározóak voltak.
Ma már közönségünk érdeklődését sokszínű programmal elégítjük ki, mely tartalmazza a könnyed nyári szórakozást nyújtó darabokat és az elmélyülést, a mindennapok kérdéseire választ kereső, mélyebb gondolatokkal rendelkező színpadi műveket is. E mellett felvállaltan törekszünk a teljes életkori spektrum elérésére a csecsemőktől a szép korúak korosztályáig. A művészeti ágak között preferált színházon kívül a társművészetek megjelenésére is hangsúlyt fektetünk, melyek programba kerülésüket a kevésbé látványos színházi időszakokra (főpróba hét, díszletépítés, egyéb próbák) időzítjük. Kínálatunkban található kortárs tánc, kiállítás, komolyzenei koncert is. Az új színházlátogató közönség kinevelését segítik a legkisebbeknek szánt csecsemőszínházi előadások, illetve az iskolai időszakban meghirdetett bérletsorozat, melyet évről évre egyre nagy érdeklődés kísér.
A szervezési, lebonyolítási feladatokat egy immár több évtizede együtt gondolkodó, dolgozó stáb biztosítja, mely joggal vívta ki mind a közönség, mind pedig a szakma elismerését. Tagjai a kor elvárásainak megfelelően, jó ízléssel, felkészülten állítják össze a programok sorozatát.
A Kőszegi Várszínház missziójának tekinti a város épített és természeti kincsein túl művészeti értékekkel is megtölteni e patinás város falait, kiemelten a kőszínházi évadon kívül, a turisztikai főszezonban.
A várszínház, mint márkanév létezik, az egyedüli kulturális-művészeti intézmény, a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház önálló szakfeladataként, természetes beágyazottságban a város közművelődési-oktatási-kulturális életében.
Művészeti programunkban 2016-ban 2 bemutató kapott kiemelt hangsúlyt. Először július 1-jén és 2-án Spiró György: Árpádház című drámáját a HOPPart Társulattal közösen állítottuk színpadra. Spiró György műve a magyar történelem tényeiből kiindulva meghökkentő, felkavaró és néha brutális képet fest a hatalom természetéről, a paranoiáról, a szeretethiány miatt meghasonlott személyiségekről. Groteszk és lírai, szórakoztató és filozofikus tabló arról, mennyire lehet szabad az ember döntéseiben és cselekedeteiben, egy olyan világban, melyet átláthatatlan kuszasággal irányít a politika, és arról, hogy valójában lát-e a szemével az ember, vagy az igazi látáshoz meg kell-e vakulnunk, időlegesen vagy véglegesen. Karneváli mulatság, obszcén brutalitás és történelemfilozófia patikamérlegen adagolt zseniális kevercse, mely lehengerlő költészetével és frivol játékosságával nyűgözi le a nézőt. Rendező: Keszég László. Szereplők: Bánki Gergely, Mészáros Béla, Stefanovics Angéla, Keszég László, Enyedi Éva, Szilágyi Katalin, Herczeg Tamás, zene: Zságer-Varga Ákos, jelmez, díszlet: Sinkovits Judit, dramaturg: Enyedi Éva, asszisztens: Tóth-Gábor Anna.
Önálló nagyszínházi bemutatónknak egy Carlo Goldoni darabot választottunk: A terecske címmel, Nádasdy Ádám fordításában. Rendezőnk, Kelemen József (akkor) a kaposvári Csíky Gergely Színház művésze, a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának tanára volt.
A darab rövid leírása: Három eladósorban lévő lány, három özvegyasszony és három férfi verseng egymással: mind házasodni akar. A karnevál idejére Velencébe látogató idegen lovag felbolygatja az amúgy sem csendes velencei terecske mindennapjait, a félreértések sorozata amolyan olasz módra, hirtelen fellobbanó féltékenykedéshez és oktalan veszekedésekhez, sőt, verekedésekhez vezet, míg végül mindenki párjára talál...
A Terecske kivált alkalmas mindenre - és Nádasdy Ádám fordítása legalább ilyen készséges -, tetszőleges mintavétel, kínálják magukat a figurák, akik szerelemre, biztonságra vágynak, közel laknak egymáshoz, és átjárnak egymás életén. Ismerős alakok, magunk is könnyen rámutatnánk egyik-másik szomszédra. Összefonódásuk, mindennapi viharaik az érzelmi skála távoli pontjai közt cikázhatnak: lehet finom és durva, sós és édes, sírós és nevetős a hangnem - avagy lehet mind egyszerre. Az ÉLET hétköznapiságának művészi bemutatása, a sorsok összefonódásának különös játéka teszi átélhetővé kisvárosi miliőnkben Goldoni örökérvényű művét. Az előadás jelmezeit állandó munkatársunk, Cselényi Nóra tervezte. A szöveget Nádasdy Ádám fordításában, a dramaturg Németh Virág segítségével, minimális változtatással igyekeztünk közelebb hozni a mához. Némedi Árpád vezetésével sok zene és a darabban is játszó zenészek illusztrálták az előadást. Szereplők: Bajomi Nagy György, Sodró Eliza, Takács Kati, Szilágyi Csenge, Ecsedi Erzsébet, Hartai Petra e.h., Pap Lujza, Jámbor Nándor e.h., Rózsa Krisztián, Epres Attila, Némedi Árpád. Zenészek: Némedi Árpád, Sebesi Tamás, Csíkvár Gábor.
Kovács Bálint így irt a www.index.hu-n: A kőszegi Terecske apró-cseprő piszkálódásaiból, a folyamatos, egyre kevésbé viccesnek tűnő konfliktusokból az előadás végére összeadódik valami több a körfolyosói perpatvaroknál; valami, ami inkább az emberi természetről mond el egy-két, igazságtartalma miatt nem túl szívderítő dolgot. És ehhez nem is kell az asszonyverés, meg a pár pohár vodka fölött egy lány birtoklásán alkudozó, addig egész jóhiszeműnek tartott férfiak cinizmusa. A kőszegi Terecske sokkal inkább azzal tud hatni, ahogyan pontosan megmutatja a folyamatot az első beszólástól a féltékeny férfiak mi-sem-természetesebb verekedésén át odáig, amikor az addig szeretettelinek hitt férfi a nászútra indulva hátra küldi az asszonyt megtolni az autót. Aztán amikor beindul a motor, elrobog, hadd fusson utána a nő, először átérezve, milyen lesz az élete abban a világban, amiben tulajdonképpen eddig is élt, csak nem látta át minden mélységét. És mintha mi is pont ebben a világban élnénk, és mintha ettől az előadástól egy kicsit jobban átlátnánk minden mélységét”.
A Kőszegi Várszínház finanszírozásának öt alap pillére volt 2016-ban is: önkormányzati támogatás, minisztériumi támogatás, az NKA kollégiumaitól kapott támogatás, a jegybevétel és a TAO igénybevétele. Sajnos a kőszegi gazdasági környezet nem teszi lehetővé jelentős szponzorok bevonását programunk megvalósításába. A kiadások jelentős részét a produkciók bemutatása, kész előadások vásárlása tette ki, de jelentős összegeket költöttünk marketing célokra is. Munkánk könnyítése érdekében részt vettünk a közmunka - és a kulturális közfoglalkoztatott programban, a Jurisich Miklós Gimnáziummal együttműködve számos diákot alkalmaztunk önkéntes munka keretében.
Bemutatóink mellett számos produkciót vásároltunk, melyek sorát úgy állítottuk össze, hogy az a nézők minél szélesebb körének nyújtson igényes szórakozási lehetőséget. Június 3-án Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas díszlet és jelmeztervező kiállításával vette kezdetét az évad, majd a Kőszegi Vonósok „És mégis él a Magyar” című koncertjével emlékeztünk a Nemzeti Összetartozás Napján. A legkisebbeknek „csecsemőszínházat” szerveztünk. E mellet a Magyar Népmese Színház előadásával kedveskedtünk a nagyobb gyermekeknek. Repertoárunkból a 2016-os évben sem hiányozhatott egy Kőszeg szülöttével, Gergye Krisztiánnal fémjelzett előadás. A MÜPÁ-ban bemutatott, Kokoschka babája című produkció nagy szakmai sikert aratott Magyarországon és külföldön is. A komolyabb elmélyülést kívánó előadások közül látható volt az Egyasszony, a Vaknyugat, a Száll a kakukk fészkére és a Don Quijote. Felhőtlen szórakozást adott a Botrány az operában, az Indul a bakterház, és a Balfék című előadások. A magyar operett műfajából a Marica grófnőt láttuk vendégül. A komolyzene kedvelőinek Gyertyafényes Kamarazenei Koncertet szerveztünk fiatal művészek közreműködésével.
A 2016-os iskolai évben öt színházi előadással vártuk az óvodásokat és az általános iskola alsó tagozatosait.
A művészeti ágak átjárhatóságát segítette elő az a kezdeményezésünk, amely során az előadások szünetében a nézők ingyenesen tekinthették meg a Jurisics vár lovagtermében lévő kiállításainkat. A 2015-ös nyári évadban tapasztalt szélsőséges időjárás csak kis méretben érződött nézőszámunkban. Sajnos éppen a saját darabunk előadásai alatt érkezett erős hidegfront okozott némi nézőszám kiesést. Úgy érezzük sikerült jól egyensúlyozni az értékes és populáris darabok arányai között. Az idén először beindított telekocsi szolgáltatásunkkal a messzebbről érkezők is könnyebben juthattak el előadásainkra. Pályázataink sikeressége és a megfelelő látogatószámnak köszönhetően nem kellett veszteséggel zárni évadunkat, bár egy kiszámíthatóbb és magasabb állami támogatás még egy bemutató létrehozását, illetve értékesebb előadások meghívását lehetővé tette volna... 6296 fizető néző tekintette meg a 2016. június 4. és augusztus 4. közötti nyári évadunk előadásait, az évközi diákbérlet sorozatban összesen 2078 óvodás és alsó tagozatos iskolás ismerkedhetett a színházi világ szépségével. Összességében 180 művész dolgozott a Kőszegi Várszínházban a nyáron. A részletes program és foto albumok természetesen megtalálhatók a www.koszegivarszinhaz.hu oldalon is.
Megvalósított részletes program:
Január 25-26. Szabó Borbála – Varró Dániel: Farkashas – Mesebolt Bábszínház
Március 22. Százlábú palacsinta – Hangolda Műhely
Május 24. Gimesi Dóra: Gabi és a repülő nagypapa – Soltis Lajos Színház
Június 3.- július 31. Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas díszlet és jelmeztervező kiállítása
Június 4. És mégis él a Magyar” - Kőszegi Vonósok hangversenye
Június 8. H Nagy Katalin:TI-TI-TÁ Pöttöm színház - báb-zene-játék – Mesebolt Bábszínház
Június 15. Ken Ludwig: Botrány az operában – Fogi Színház
Június 26. Martin McDonagh: Vaknyugat – Kultúrbrigád, Átrium Film-Színház
Június 27. Gyertyafényes Kamarazenei Koncert
Június 28. Péterfy-Novák Éva: Egyasszony – Orlai Produkció
Július 1-2. Spiró György: Árpádház - A Kőszegi Várszínház és a HOPPart Társulat közös bemutatója
Július 7-8-9. Carlo Goldoni: A Terecske - A Kőszegi Várszínház bemutatója
Július 11. – A Frici – Hollósi Frigyes Emlékest
Július 13-14. 15-16-17. Carlo Goldoni: A Terecske
Július 20. Hindi Brooks: romance.com – Orlai Produkció
Július 23. Rideg Sándor-Tímár Péter: Indul a bakterház – kaposvári Roxinház
Július 25. Magyar Népmese: Vitéz Palkó és Tündér Ilona – Magyar Népmese Színház
Július 27. Dale Wassermann: Száll a kakukk fészkére – Orlai Produkció
Július 29. Feydeau: A balfék, avagy a hülyéje – Fogi Színház
Július 31. Don Quijote – Nézőművészeti Kft., Szkéné
Augusztus 2. Kálmán Imre: Marica grófnő – Csonka Zsuzsa Társulata
Augusztus 4. Kokoschka babája – Gergye Krisztián Társulata, Gloria Benedikt
Október 4. Magyar népmese: A kóró és a kismadár – Magyar Népmese Színház
November 15. Deme Róbert: Nap, hold, csillagok – Soltis Lajos Színház
teljesítményadatok: 28 előadás, 2 bemutató, 8374 fizető néző

2017.
A Kőszegi Várszínház a 2017-es évben a 36. évadát hirdette meg. A június 1. és augusztus 3. közötti időszakban összesen 27 programot kínáltunk közönségünknek 36 előadásban, amit úgy állítottunk össze, hogy az a közönség minél szélesebb rétegét érhesse el. Ennek megfelelően repertoárunkban megtalálható volt a könnyed nyári szórakozást nyújtó darab, a komolyabb elmélyülést igénylő színmű, komoly- és könnyűzenei koncert, operett, kortárs tánc, kiállítás, csecsemő- és gyermekszínházi előadás. A nyári évadon kívül tavaszi és őszi óvodai és iskolai bérletet hirdettünk, melyek keretében összesen 6 előadást tekinthettek meg a gyerekek. A Kőszegi Várszínháznak 2017 évben összesen 8082 fizető nézője volt, a nyári évadban 6293 embernek nyújthattunk színházi élményt, míg a gyermekbérletekre összesen 1789 gyerek vásárolt jegyet.
Repertoárunkban kiemelt hangsúlyt kapott 4 bemutatónk.
A Kőszegi Várszínházban immár hagyományosan minden évben tartunk közös bemutatót a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal. A 2017-es évben Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) című meséjére esett a választást, melyet Szenteczki Zita rendezett, Kovács Bálint és Dénes Emőke játszott. 2018-ban a IX. Nemzetközi ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén a legjobb rendezés és a legjobb látvány díját nyerte el az előadás.
A darabról röviden: Kicsibácsi és Kicsinéni egy dióban élnek. Egy kicsi dióban. Csak egy szem zabpehely, egy szem paradicsom, egy szem krumpli fér be a konyhájukba. Mert konyhájuk azért van! Meg egy kalitkájuk, amiben Imikém lakik, a bádognyúl. Ő a madaruk. Ha elfárad, vagy rossz napja van, egész nap hintázni van csak kedve. Olyankor Kicsibácsi és Kicsinéni löki. De ez csak egy a furcsaságaik közül. Hiszen Kicsibácsi újra feltalálja a Holdat, Kicsinéni pedig mindig mindenből csak egyetlen egy darabot vesz a közértben. Kicsibácsinak van egy óriási, ici-picire összehajtható létrája, Kicsinéni pedig megfigyeli, hogyan lesz Kicsibácsi átlátszó. Vigyáznak egymásra és hazavárják egymást a kicsi kalandokból. Amikor Kicsibácsi megfárad, felteszi a semmitlátó szemüvegét, és ha kipihente magát, megiszik Kicsinénivel egy pohárkával a későnyári napsütésben.
Az előadás a Jurisics vár lovagtermében került bemutatásra, melyet összesen 160 néző tekintett meg. A darabot a Mesebolt Bábszínház repertoáron tartja.
Második bemutatónk Nyikolaj Koljada: Murlin Murlo című drámája volt, melyet a Gergye Krisztián Társulattal közösen állítottunk színre. Rendezte Gergye Krisztián, játszották: Sipos Viktória, Melkvi Bea, Rózsa Krisztián és Farkas Sándor. Az elkészült darabról így ír Büki László a www.vaskarika.hu oldalon: „Kilátástalanságot, nyomort, a világ szomorú megválthatatlanságát sugallja a darab. Hazug illúziókat táplál az emberről és a felszínes viszonyairól, érzelgős kapcsolatairól. A nézőben azt az érzést kelti, hogy ő, a néző mégis „jó helyre született". S persze sok-sok kérdést vet fel. Lehet, hogy a színdarab szereplőinek tragédiája csak annak tragédia, aki megéli azt? Lehet, hogy a néző számára nevetséges minden megnyilvánulás? Megrendülünk-e a másik ember tragédiáján? Ezektől a gondolatoktól furcsává, felemássá válik az előadás. De végül minden a helyére kerül, a néző kibillen a „saját biztonságos világából", összerendeződnek a szálak, és felfedezhető lesz a párhuzam a saját világunk és a világ végén lévő kisváros világa között. A végső konklúzió pedig az lehet, hogy reményvesztett, kilátástalan világban - ahol a világ végét várják rendületlenül - is van mit veszíteni. S végül is mindegy lesz, hogy „apokalipszis most! Vagy ha nem, hát két hét múlva". Érdemes néhány szót írnunk a kiválóan megkomponált és berendezett játéktérről, valamint arról a képi kifejezési eszköztárról, amely nagyon jól kiegészítette, néhány helyen helyettesítette a szöveges részeket, ezáltal fokozta a színházi hatást.” A darab díszletét és jelmezeit Trifusz Péter tervezte (és részben kivitelezte), aki immár 20 éve a Kőszegi Várszínház állandó grafikusa. Az előadás igazi újítás volt a Kőszegi Várszínház életében, hiszen ez volt az első saját kamaradarabunk, mely a lovagterem színpadára készült és ott is született meg. A darab sikere bizonyította számunkra, hogy van létjogosultsága a komoly, mély tartalommal rendelkező kisszínpadi előadásoknak a repertoárunkban. Az előadást 141 fizető néző tekintette meg.
A Kőszegi Várszínház minden évben létrehoz egy saját nagyszínpadi produkciót, melyhez nem veszi igénybe sem kőszínház, sem pedig valamilyen produkciós iroda segítségét. Ezek az előadások helyben, a Jurisics vár belső udvarában születnek meg. A tavalyi évben J. N. Nestroy 19. századi osztrák szerző A Talizmán című népszínművére esett a választás Kelemen József rendezésében. A darab napjaink egyik legfontosabb társadalmi kérdésével, a másság elfogadásával, az előítéletek leküzdésével foglalkozik, vidám köntösbe bújtatva a minden közösséget érintő problémát. A darabban megjelenő vörös haj, mint a másság, a kisebbség metaforája már csak azért is szép – vagy túlzottan leegyszerűsített? –, mert a hajról aztán tényleg senki nem gondolhatja, hogy bárki is tehetne arról, milyen színűvel született, vagy bárki is divatból vagy más hamis okból választott volna színt. De Nestroy többet akart elmondani a témáról annál, hogy az előítéletek károsak és igazságtalanok, így behozta a képbe a parókát mint drámai mozgatórugót: fekete, szőke vagy akár ősz hajjal már minden rendben van, és a főhős Tituszt jobbnál jobb állásajánlatokkal és szemérmetlenebbnél szemérmetlenebb ajánlatokkal bombázzák a grófi kastélyban. Ami nemcsak megint az előítéletek értelmetlenségéről és feltűnően nagy hibaszázalékáról mond el valamit, de – mivel Titusz igyekszik is minél magasabbra törni a semmiből, vagyis a fodrászatból jött új lehetőségei révén – meg is fordítja az érmét. Aminek a másik oldalán a hamis eszközökkel való nyerészkedés, a hozzá nem értés gátlástalan letagadása és a mindenféle értelemben vett ügyeskedés van, csak hogy egyik fél se legyen ártatlan egy pillanatig sem. Természetesen a mű végére minden (és mindenki) a helyére kerül, a vörös megtalálja az ő vörös párját és élnek boldogan, amíg meg nem… Saját bemutatónkat 8 előadásban láthatta az összesen 1720 fizető néző. Sajnos az időjárás a tavalyi évben sem kedvezett nekünk a július közepi időszakban, több este is kérdéses volt, tudunk-e előadást tartani. Talán ez a bizonytalanság, talán az emberi félelem e témával való szembenézése okozta a nagyszámú nézőszám csökkenést, hiszen a 2016-os saját bemutatónkat 8 előadásban összesen 2393 néző tekintette meg. Az okok közt meg kell említeni azt is, hogy a vas megyei nézők még mindig a televízióban is látható nagy „sztárok” esetén jönnek színházba, illetve a szombathelyi Iseumi Játékok (20 km) ugyanekkor rendezett színházi esteket. Az idei évben már egyeztettünk velük az ütközések elkerülése érdekében.
Utolsó bemutatónk a DEKK Dumaszínházzal közösen színpadra állított Garázsbanda című Vinnai András kortárs mű volt, melyet a szerző mellett Szabó Zoltán és Jankovics Péter játszott.
A Kőszegi Várszínház előadása a Vidor fesztiválon a zsűri különdíját a PANTALONE-DÍJ-at kapta a GARÁZSBANDA című produkcióval. 2018. november 15-én került a díj átadásra a Jurányi Házban a koprodukciós társnak.
Zeneiskolásként, kamaszként ki ne álmodozott volna saját zenekarról. Sokan meg is próbálkoznak vele apu vagy nagybácsi garázsában, sufnijában, várva a pillanatot, amikor a kapu kitárul, felgyúlnak a fények, és kezdetét veszi egy karrier, ami ki tudja meddig és hová repíti a bandát. Aztán az esetek többségében jön a felismerés, hogy nem minden valamicskét gitározni tudó ember születik sztárnak, sok garázskapu marad örökre zárva. Egy ilyen együttes tagjainak életét kísérhettük végig a Garázsbanda című műben sok zenével, „nagyszínpad élménnyel” fűszerezve. Főhőseink 14 évesen próbálnak együttest alapítani, de amilyen nehezen megy az összeszokás, olyan gyorsan múlik a lelkesedés, tűnik semmivé a remény, hogy ebből valaha siker lehet. Aztán kopaszodás, szemüveg, polgári foglalkozás, de csak addig, amíg be nem futnak. Mert a cél nem változott húsz év után sem: legendás bandává válni bármi áron. Ha nem a színpadon, akkor legalább a garázsban. Sajnos az előadás tartalma a nézőszámban is megmutatkozott, ahogy a zenekarból, úgy a műből sem lett világsiker. A darab Budapesten a Jurányi Házban éli tovább életét.
Természetesen bemutatóinkon kívül színes repertoárral vártuk kedves nézőinket a tavalyi évben is. A legkisebbeknek csecsemőszínházi előadást szerveztünk, melyen együtt játszhatott szülő és gyermek a szombathelyi Mesebolt Bábszínház művészeivel. A vidámabb, könnyedebb szórakozást kedvelőinek ajánlottuk többek között a Pesti Művész Színház (Délután a legjobb, avagy a miniszter félrelép), a Rózsavölgyi Szalon (Valami csaj(ok)), vagy az Orlai Produkció (Pesti Barokk) egy-egy fergeteges vígjátékát. A komolyabb, elgondolkodtató produkciókat kedvelőknek ugyan csak a Rózsavölgyi Szalon (Az őz), az Orlai Produkció (Egy őrült naplója) és a Nézőművészet Kft. (EZTRÁD) előadásait ajánlottuk nagy sikerrel. Az idősebb generációnak kínáltuk Ifj. Johann Strauss A Cigánybáró című operettjét többek között Turpinszky Béla, Csonka Zsuzsanna, Bozsó József előadásában. Az elmúlt közel egy évtizedben sikerült meghonosítanunk repertoárunkban a kortárs tánc előadásokat. Ez többek között köszönhető a kőszegi születésű Gergye Krisztiánnak, aki minden évben színvonalas táncelőadásokkal szórakoztatja a műfajt szerető közönséget. A tavalyi évben a MÜPÁBAN nagy sikerrel bemutatott Lautrec táncolni fog című előadását hoztuk el Kőszegre, Gergye Krisztián, Philipp György, Lőrinc Katalin főszereplésével. A 2016-os nagy sikerre való tekintettel ismét bemutattuk a HOPPArt társulattal közösen létrehozott Árpád-ház című „vérzékeny és naiv krónika” Spiró György tollából. A minőségi részben amatőr színházi előadások bemutatását elősegítő törekvésünk keretein belül a tavalyi évben meghívtuk a Múzsák Társulat A muzsika hangja című előadását, melyet teltházas közönség előtt mutathattak be. A zenei produkciókat kedvelőknek a helyi Kőszegi Vonósok és a Custos Consort Régizene Együttes ingyenes hangversenyeit kínáltuk, míg a könnyedebb zenei műfajt szeretőket egy fergeteges ABBA és retro show-val hívtuk Janza Kata és Polyák Lilla előadásában. Külön meg kell említenünk a soproni Petőfi Színház Vadalma című „félolvasó” színházi előadását, mely a Kőszegen élő és alkotó Tóthárpád Ferenc tollából született. A mű egy valós, megtörtént esemény fikciós előéletét mutatja be, mi visz rá arra egy anyát, hogy otthon megszült újszülöttjét a helyi gondozási központ lábtörlőjén hagyja...
Összművészeti programunkból nem hiányozhat a kiállítás sem. A tavalyi évben Vojnich Erzsébet és Szüts Miklós kortárs magyar festőművészek kiállítását tekinthették meg az érdeklődők a Jurisics vár lovagtermében. A tárlat aktualitását az is adta, hogy az alkotók képei a Kokoschka babája című kortárs darab vetített hátterét adták. Ezt a kiállítást nem csak a színházba érkező nézők láthatták, hanem a napközben a várba belépőjegyet vásárló látogatók is.
A tavalyi évben is megemlékeztünk színházunk emblematikus alakjáról, Hollósi Frigyesről, aki közel 20 évig játszott előadásainkban. Az est folyamán, barátok, ismerősök énekkel, versekkel, anekdotákkal emlékeztek FRICIRE. Új kezdeményezésként a színházi előadások előtt színes programok várták a korábban érkező nézőinket, illetve a városba érkező turistákat. Az egy-egy fellépő amatőr zenész, zeneiskolai növendék fellépését helyi kézművesek vására színesítette a külső várudvaron ELŐVÁRI SOKADALOM címmel. A sorozat a Tourinform Iroda szervezésében valósulhatott meg.
A családoknak a nyári évadban a magyar Népmese Színház előadását ajánlottuk. A tavaszi-őszi Gyermekszínházi Bérletsorozatunkban a Nektár Színház Rigócsőr királya, a Soltis Színház Hantocskája és Amika cukrászdája, a Tarisznyások Búgócsigája, a Magyar Népmese Színház Hetvenkedő Jánosa, és a Mesebolt Bábszínház Kirikou és a boszorkány című előadása vendégszerepelt. A pedagógusoknak az előadás előtt volt lehetőségük a kiküldött tájékoztatók alapján felkészíteni diákjaikat a művekre, ezáltal is megalapozva a befogadás élményét, és tanítani a színház nyelvezetére az óvodás, alsó-, és felső tagozatos tanulókat.
Hátrányos helyzetű látogatóinknak több ingyenes programot szerveztünk: Frici Est, Kőszegi Vonósok, Custos Consort és ELŐVÁRI SOKADALOM. A Nagycsaládosok Egyesületének kedvezményes belépőjegyet biztosítottunk előadásainkra. A Jurisich Miklós Gimnázium önkéntesei is segítettek munkánkban, bepillantást nyerve az intézmény tevékenységébe.
A tavalyi évben ismét egyedi, friss arculattal próbáltuk elérni közönségünket, melyet immár 20 éve Trifusz Péter grafikus művész tervez. Ez az arculat jelenik meg honlapunkon (www.koszegivarszinhaz.hu), a közösségi oldalunkon, melynek immár 7800 követője van és a plakátokon, műsorfüzeten. Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a direkt marketingre, mely során közel 6000 családnak juttatjuk el célzottan műsorfüzetünket postai úton az ország egész területére. A több éves személyes interjúk és adatgyűjtés eredményeként rendelkezünk közönségünk lakcímével, e-mail címével. Programunkkal megjelenünk országosan az ismert programkalauzokban (Pesti Műsor, Fesztiválok 2017, Nyári Színházak és Várjátékok), illetve a Szabadtéri Színházak Szövetsége önállóan is jelentetett meg egy országos terjesztésű kiadványt tagjaink programjával. Természetesen kampányt folytattunk a regionális és helyi sajtóban, de a TESCO rádióban is hallhattak rólunk sok megyében.
Az intézmény tagja a Magyar Színházi Társaságnak, a Magyar Fesztiválszövetségnek, a Teátrum Társaságnak és a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségének. A Szabadtéri Színházak Szövetségében a tagság mellett az ügyvezetői pozíciót is betölti Pócza Zoltán igazgató.
A Kőszegi Várszínház gazdálkodása a tavalyi évben is a már megszokott pilléreken nyugodott. Az önkormányzat által rendelkezésünkre bocsájtott támogatáson (18.000 eFt) kívül a Minisztériumi Működési Pályázat (20.000 eFt), az NKA turisztikai ideiglenes kollégiumának pályázata (3.000 eFt), a jegybevétel (16.324 eFt) és a TAO (13.200 eFt) támogatás jelentette bevételeink fő forrását. Sajnos Kőszeg gazdasági környezete a tavalyi évben sem tette lehetővé nagyobb szponzorációs cégek bevonását, így az ilyen összegek elenyésznek költségvetésünkben. Kiadásaink legnagyobb részét a produkciók vásárlása tette ki, de bemutatóinkra is jelentős összegeket fordítottunk
A Kőszegi Várszínház 36. évadának megvalósított programja:
Február 21. - Rigócsőr király (Nektár Színház)
Április 11. - Hantocska (Soltis Lajos Színház)
Május 16. - Csengő Bongó és a búgócsiga – Tarisznyások Együttes
Június 1-aug. 1. – Vojnich Erzsébet és Szüts Miklós kiállítása
Június 5. – Kőszegi Vonósok Pünkösdi Hangversenye
Június 9. (esőnap: jún. 11.) – ABBA és retro show
Június 13. – A kíváncsi kiscsikó – Pöttömszínház (Mesebolt Bábszínház)
Június 17. – Ray Cooney: Délután a legjobb, avagy a miniszter félrelép (Pesti Művész Színház)
Június 19. – Tóthárpád Ferenc: Vadalma (Soproni Petőfi Színház)
Június 20. (esőnap június 21.) Neil LaBute: Valami csaj(ok) (Rózsavölgyi Szalon)
Június 24. (esőnap 25.) – Szabó Magda: Az őz (Rózsavölgyi Szalon)
Június 26. - Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) – A Kőszegi Várszínház és a Mesebolt Bábszínház közös bemutatója
Június 27. - Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) – A Kőszegi Várszínház és a Mesebolt Bábszínház közös előadása
Június 28. (esőnap június 29.) – Gogol: Egy őrült naplója (Az előadás a Katona József Színház, a FÜGE, az Orlai Produkciós Iroda és a Maszk Egyesület (Szeged) együttműködésében jött létre)
Június 30. – Spiró György: Árpád-ház (A Kőszegi Várszínház és a HoppART Társulat közös előadás
Július 1. (esőnap július 2.) – A muzsika hangja (Múzsák Társulat)
Július 4. – Custos Consort Régizene Együttes
Július 7. – Nyikolaj Koljada: Murlin Murlo - A Kőszegi Várszínház és a Gergye Krisztián Társulat közös bemutatója
Július 8. - Nyikolaj Koljada: Murlin Murlo - a Kőszegi Várszínház és a Gergye Krisztián Társulat közös előadása
Július 13. - Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán – a Kőszegi Várszínház bemutatója
Július 14. – 15. (esőnap július 16.) - Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán – a Kőszegi Várszínház bemutatója
Július 17. – A Frici – Hollósi Frigyes Emlékest
Július 18.-19. (esőnap július 20.) - Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán - A Kőszegi Várszínház bemutatója
Július 21-22-23. (esőnap július 24.) -Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán - A Kőszegi Várszínház bemutatója
Július 26. (esőnap július 27.) – Lautrec táncolni fog (Gergye Krisztián Társulat)
Július 28. – Szóló szőlő, csengő barack, mosolygó alma (Magyar Népmese Színház)
Július 28. – Garázsbanda koncertszínház – A Kőszegi Várszínház és a DEKK Dumaszínház közös bemutatója
Július 29. (esőnap július 30.) – EZTRÁD
Július 31. (esőnap augusztus 1.) - Johann Strauss: Cigánybáró (Dáma Díva Bt. – Csonka Zsuzsa Társulata)
Augusztus 2. (esőnap augusztus 3.) - Dés Mihály: Pesti Barokk (Orlai produkció)
Október 3. - Hetvenkedő János (Magyar Népmese Színház)
November 13. - Kirikou és a boszorkány (Mesebolt Bábszínház)
December 12. – Amika cukrászdája (Soltis Lajos Színház)

A Kőszegi Várszínház 2018-ban 37. évadát tartotta.
A Kőszegi Várszínház a történelmi emlékhely besorolású, 2011-12. között teljes felújításon átesett Jurisics várban tartja előadásait. Az udvar kiváló akusztikájának köszönhetően az egyes prózai műveket hangosítás nélkül élvezheti a 440 fős közönség. Sajnos a színház nézőtere együtt öregszik a színházzal, mind a mai napig ugyanazok a székek várják az érdeklődőket, amelyekkel 1982-ben megnyitotta kapuit a kőszegi teátrum. Egy új, korszerű lelátórendszer kialakítása nagy álmunk, amely egyenlőre csak tervrajzokon létezik, egy megfelelő pályázatra várva. Az elmúlt években elvégzett felújításnak köszönhetően megújult a vendégfogadó külső udvar, illetve a szociális helységek és a büfék is, így már a 21. századnak megfelelő körülmények várják az érdeklődőket. A zárt, még intimebb atmoszférát igénylő kamaradarabokat az ugyancsak a Jurisics várban található lovagteremben tartjuk, ahol maximum 200 fő élvezheti egyszerre az adott produkciót. Bár ez a helység a város egyetlen színházterme, de sem a színpadtechnikája, sem a nézőtere nem alkalmas nagyobb volumenű előadások tartására.
Hátrányos helyzetű látogatóinknak több ingyenes programot szervezünk. A Nagycsaládosok Egyesületének kedvezményes belépőjegyet biztosítunk előadásainkra. A Jurisich Miklós Gimnázium önkéntesei is segítenek munkánkban, bepillantást nyerve az intézmény tevékenységébe.
Röviden az idén megvalósított négy bemutatónkról:
Peer Krisztián: „Estimese” közös bemutató a Mesebolt Bábszínházzal
A darabról röviden: Egy életunt királyfi vándorútra indul, hogy megtalálja a halhatatlanságot. Meg is találja, el is veszíti -miért kell minden este ugyanazt mesélni. A gyerekszoba villanyoltás után: három testvér, de csak a legkisebbnek van csokija. Minden kocka új kaland. Így lesz a királyfi útja egyre kacskaringósabb, hiszen három, egymást folytonosan korrigáló, eltérítő, megviccelő mesélőnk is van, három a halál megértésében máshol és máshol járó gyerek. A hangyakirálynő átkán innen, a titkos nindzsaiskolán túl: életre kel az emeletes ágy.
Író: Peer Krisztián
Tervező: Pribék Gábor
Rendező: Janicsek Péter
Szereplők: Kőmíves Csongor, Fritz Attila, Varga Bori

Paul Portner: HAJMERESZTŐ - zenés bűnügyi vígjáték a Kőszegi Várszínház önálló nagyszínpadi bemutatója Fordította: Morcsányi Géza
A darabról röviden: A Paul Portner - eredetileg Pörtner- német író tollából 1963-ban kipattant színdarab eredeti szándéka szerint pszichodrámának indult annak demonstrálására, hogy hogyan is működik az elme egy bűntényre való visszaemlékezés kapcsán, igen mérsékelt sikerrel, mígnem 1976-ban rá nem akadt két amerikai színházi szakember, akik aztán átdolgozásukkal 1978-ban elindították világhódító útjára a művet, mely egyben magáénak tudhatja a "soha-ilyen-sokáig-Broadway-n-egyhuzamban-futott-prózai-előadás" megtisztelő címet is. Mert mi történik akkor, ha egy teljesen hétköznapi napon egy hétköznapi fodrász-szalon feletti szobában egy nem hétköznapi esemény, azaz egy gyilkosság történik? És ha minden jel arra utal, hogy a gyilkos a szalonban tartózkodik, akárcsak a rendőrség? Ki mire és hogyan emlékszik? És ki a gyilkos? A darab igazi sikerének titka azonban a szórakoztató krimiségén túl valójában az, hogy a közönség aktívan részt vesz a színdarab "sorsának" alakításában, hisz a nézőtéren ülők kérdéseikkel - melyeket az előadás szünetében (sőt! Sokkal inkább a második rész alatt!) tehetnek fel - sarokba szoríthatják a szereplőket, és egy jó kérdéssel bizony lebuktathatják azt, aki a gyilkosságot elkövethette. A színészeknek tehát estéről-estére improvizálniuk kell az aznapi kérdések alapján a történet alakulását - persze bizonyos "sarokpántok" mentén. Mivel azonban nincs két egyforma "nézőtér", az események alakulásának pikantériáját az adja, - ami bizony igen könnyen előfordulhat -, hogy akire tegnap ráterelődött a gyanú, az ma este ártatlanul távozik.
Szereplők: Epres Attila, Grisnik Petra, Ullmann Mónika, Kálid Artúr, Göttinger Pál, Némedi Árpád
Jelmez: Cselényi Nóra, Zene: Némedi Árpád, Sebesi Tamás, Díszlet: Szalai József-Hatvani Mónika, Rendezőasszisztens: Hatvani Mónika
Rendező: Göttinger Pál

Vinnai András: Vojáger
A Kőszegi Várszínház, a DEKK és a Füge koprodukciójában készülő darab főszereplője a pánikbeteg Pál, akinek félresiklott kapcsolata megmentéséhez komoly segítőre van szüksége. Olyanra, aki kíméletlen, mint egy kungfu mester, miközben ismeri a dörgést a férfi-nő játszmákban is. Hamar kiderül: a segítség a szomszédban lakik: otthonkát visel, és Babi néninek hívják. Babi néni megtanítja Pált a tagadás tudományára, a férfiszükségletek kielégítésére, kigyógyítja egy prosztatarákból, és felnyitja a szemét a valódi életre.
Író: Vinnai András,
Rendező: Keszég László
Szereplők: Nádasy Erika, Stefanovics Angéla, Bánki Gergely, Keszég László, Olasz Renátó

Ha mi árnyak... és Karma Heroica - Két produkció, két különböző helyszínen!
Kortárs tánc est – A Kőszegi Várszínház, a MU Terminál és Gergye Krisztián Társulatának közös bemutatója
A „Ha mi árnyak” című performansz sorozat kőszegi előadása a kis torony udvarban
Térinstalláció: Gergye Krisztián
Képzőművészeti konzultáns, alkotótárs: Trifusz Péter
Zeneszerző, zenei előadók: Zombola Péter / Philipp György
Karma Heroica avagy, egy eddig eltáncolatlanul maradt különlegesen átlagos történet most eltáncolva egy felvonásban.
Alkotók/előadók: Hoffmann Adrienn, Fejes Ádám
Zenei közreműködő: Dr. Zombola Péter

A 36 éves Kőszegi Várszínház 2018. évi programja:
Február 20. – Andersen: Jégkirálynő (a Nektár Színház előadása)
Március 20. - Gryllus Vilmos gyerekműsora
Május 22. - Gyimesi Dóra: A mindentlátó királylány (a Soltis Lajos Színház előadása)
Június 1. – Július 30. "18±" Trifusz Péter plakátkiállítása
Június 2. – Kőszegi Vonósok koncertje
Június 9. – „Emberi hang…” Molnár Piroska zenés színházi estje
Június 11. – Papírvarázs – Pöttömszínház (Mesebolt Bábszínház)
Június 16. (esőnap jún. 17.) – Molnár Ferenc: Egy, kettő, három - vígjáték valós időben
Június 19. Almagránát (Soltis Lajos Színház) utcaszínházi produkció
Június 20. Kozma András: Mese a Napkirályról és a Holdkirálynőről, avagy hogyan született a Csillagszemű
Június 21. Élet.Történetek.hu... A mi Józsink – Erzsike - Lázár Kati és Epres Attila estje
Június 23. (esőnap jún. 24.) - Georges Feydeau : Az asszony körbejár (Kézről kézre)
Június 26. (esőnap jún. 27.) – John Osborne: Dühöngő ifjúság (Orlai produkció)
Június 28. (esőnap jún. 29.) Rossini: A sevillai borbély – vígopera
Június 30. (esőnap júl. 1.) Dés László – Nemes István – Koltai Róbert – Nógrádi Gábor: Sose halunk meg – zenés játék (Roxinház)
Július 2-3. Peer Krisztián: Estimese
Július 12-13-14. (esőnap júl. 15.) – Paul Portner: HAJMERESZTŐ - zenés bűnügyi vígjáték
Július 17-18. (esőnap júl. 19.) - Paul Portner: HAJMERESZTŐ - zenés bűnügyi vígjáték
Július 20-21-22. (esőnap júl. 23.) - Paul Portner: HAJMERESZTŐ - zenés bűnügyi vígjáték
Július 25. – Vinnai András: Vojáger
Július 26. (esőnap júl. 27.) KERESZTBEN JÉGESŐ – BEREMÉNYI GÉZA és MÁSIK JÁNOS ESTJE
Július 28. (esőnap júl. 29.) – Forgách András: Legyetek jók, ha tudtok!
Július 30. (esőnap júl. 31.) – Kortárs tánc és dráma est
Augusztus 1. (esőnap aug. 2.) - Sam Holcroft : Családi játszmák
Október 9. – Világszép nádszál kisasszony (Magyar Népmese Színház)
November 13. - A két testvér (a Soltis Lajos Színház előadása)
December 11. – Rumcájsz (a Mesebolt Bábszínház előadása)

Teljesítmény adatok: 32 előadás, 4 bemutató, 8619 fizető néző
Összességében elmondhatjuk, hogy a Kőszegi Várszínház az elmúlt 36 év alatt Magyarország egyik meghatározó nyári színházává nőtte ki magát, ahova szívesen jön néző és színész egyaránt. A művészek szerződtetését, a színészegyeztetést viszont nagyban befolyásolja a magyar film sikere, mely miatt egyre nehezebb ismert művészeket szerződtetni saját produkcióinkhoz. Az erősen változó gazdasági élet és támogatási rendszerek ellenére továbbra is őrzi eredeti szándékát, minőségi kultúrával tölteni meg az ódon város és azon belül is a vár falait, úgy hogy közben minél több embernek nyújtson igényes szórakozást, katartikus művészeti élményeket.
Az előadó-művészeti szervezettől elvárt teljesítménycélok maradéktalanul megvalósultak.
A következő időszakra a teljesítmény célok módosítását nem javaslom, hiszen a színház működése alapvetően függ a központi költségvetési támogatástól. A színház lehetőségeihez képest eddig is túlteljesítette a megfogalmazott célokat, és kedvező finanszírozási kondíciók mellett ezt a jövőben is meg fogja tenni.
Kérem a beszámoló elfogadását.

Pócza Zoltán igazgató