| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Képviselő-testületi ülések
2024. November 28., Csütörtök, 09:00
2019. Március 28., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
7. napirendi pont:
Az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjáról szóló új rendelet megalkotása.
Tisztelt Képviselő-testület!
Az Igazgatási és Építéshatósági Osztály áttekintette az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjáról szóló 13/2006. (IV. 20.) önkormányzati rendeletet.
Új rendelet megalkotása azért vált szükségességé, mert a rendelet megalkotására felhatalmazást adó jogszabály hatályát vesztette. Az új rendelet a korábbi rendelet szabályozását vette át kisebb pontosításokkal. Tájékoztatásul csatolom a korábbi rendeletet.
A rendelet-tervezet szerint a lakbérkedvezmény esetében az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét 550 Ft-ban állapítanánk meg. Ez a korábbi szabályozáshoz képest 100 Ft/m2 emelést jelentene.
Az előterjesztést a Humánerőforrás Bizottság és a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Fentiek alapján kérem a T. Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen.
Kőszeg, 2019. március 21.
A jegyző nevében:
Mezei Virág s.k.
az igazgatási és építéshatósági osztály vezetője
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP
az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjáról szóló
…../2019. (III. …..) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelet-tervezethez
(a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján)
A tervezett jogszabály várható következményei, különösen
I. társadalmi hatásai:
A tervezet - a korábbi szabályozáshoz képest - a lakbérkedvezményt igénybe vevőket kedvezően érint.
II. gazdasági hatásai:
A tervezetnek gazdasági hatása nincs.
III. költségvetési hatásai:
A tervezetnek költségvetési hatása minimális.
IV. környezeti következményei:
A tervezetnek környezeti következményei nincsenek.
V. egészségi következményei:
A tervezet a jelenlegi egészségi helyzeten nem változtat.
VI. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
Adminisztratív terhet nem jelent.
VII. megalkotásának szükségessége:
A hatályos rendelet helyett új rendelet megalkotása szükséges a felhatalmazó rendelkezés módosulása miatt.
VIII. a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A helyi szabályozás elmaradása törvénysértést eredményez.
IX. alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
Nem igényel többlet feltételt az eddigiekhez képest.
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
…../2019. (III. ……) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjáról
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya Kőszeg közigazgatási területén lévő önkormányzati tulajdonú bérlakásokra terjed ki, beleértve az önkormányzat költségvetési szerveihez tartozó szolgálati lakásokat is.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati tulajdonban lévő lakások nem lakás céljára történő bérbeadására.
2. A lakbérfizetési kötelezettség
2. §
(1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni.
(2) A lakbérfizetési kötelezettség attól az időponttól keletkezik, amikor a Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban: bérbeadó) a lakást a lakásbérleti szerződésnek megfelelően átadta a bérlőnek, és a lakásnak a bérbeadó részére történő visszaadásáig tart.
(3) A bérlő a lakbért a lakásbérleti szerződében meghatározott időben és módon köteles rendszeresen, egy összegben megfizetni.
3. A lakás alapterületének megállapítása
3. §
(1) A lakás alapterületének megállapításakor figyelembe kell venni
a) a lakás összes hasznos alapterületét,
b) a loggia és a zárt erkély vagy a fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított erkély területének a felét,
c) a beépített bútorok által elfoglalt területet.
(2) Nem számítható be a lakás alapterületébe
a) a falsíkokon kívül eső terület (ajtónál, ablaknál lévő beugrások, a 0,5 m²-nél kisebb alapterületű falfülkék),
b) a falsíkokból kiugró, a 0,5 m²-nél nagyobb falpillérek által elfoglalt terület.
4. A lakbér mértéke
4. §
(1) A fajlagos alaplakbért (Ft/m2) a lakás komfortokozatának megfelelően az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az alaplakbér havi összege az 1 m2-re jutó bérleti díj és a lakás alapterületének szorzata.
(3) A fizetendő lakbér összegét a bérbeadó a lakás minőségi jellemzőinek, továbbá a szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő szociális helyzetének figyelembevételével (lakbérkedvezmény) állapítja meg vagy módosítja.
(4) A fajlagos alaplakbérek mértékére a bérbeadó a tárgyév október 1. napjáig tesz javaslatot, melyről a képviselő-testület az október havi ülésén dönt.
(5) A bérbeadó az elfogadott új fajlagos alaplakbérek alapján minden év november 15. napjáig köteles a bérlővel a minőségi jellemzők alapján korrigált lakbérét közölni. A lakbér közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell a bérlőt a szociális lakbérkedvezmény igénybevételének lehetőségéről és annak módjáról. Az új, ténylegesen fizetendő lakbéreket a következő év január 1. napjától kell alkalmazni.
5. A lakás minőségi jellemzőinek figyelembevétele
5. §
(1) A bérbeadó a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján állapítja meg a lakás minőségét. A 2. mellékletben foglalt táblázat A oszlopa szerinti szempontok alapján kapott pontszámot össze kell adni.
(2) Minőségi jellemzők alapján
a) 0-10 pont között 30%
b) 15-25 pont között 15%
minőségi engedményt kell alkalmazni.
6. A lakbérkedvezmény
6. §
(1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén lakbérkedvezményre az jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja és a vagyoni helyzet vizsgálata során a vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (6) bekezdésben meghatározott értéket.
(2) Lakbérkedvezmény esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 550 Ft.
(3) Az elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 40 m²,
b) ha a háztartásban két személy lakik 55 m²,
c) ha a háztartásban három személy lakik 65 m²,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 70 m²,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m²,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(4) A lakbérkedvezmény egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint, legfeljebb azonban 5000 Ft.
A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti TM-et a 3. mellékletben foglaltak szerint kell kiszámítani és századra kerekítve kell meghatározni.
(6) Vagyonnak minősül az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek,
a) külön-külön számított forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének negyvenszeresét, vagy
b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
(7) Nem jogosult lakbérkedvezményre az a bérlő, aki a lakásbérleményt nem lakás céljára használja, továbbá annak albérletbe adásából vagy más módon történő hasznosításából rendszeres jövedelme származik.
7. §
(1) A lakbérkedvezmény igénybevételére kérelmet a bérbeadónál lehet benyújtani az e célra rendszeresített nyomtatványon. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozójának
a) jövedelem- és vagyonnyilatkozatát,
b) a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot.
(2) A lakbérkedvezményt egy évre kell megállapítani, mely a kérelmezőt a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg. A kérelem az év folyamán bármikor benyújtható.
(3) A kérelmek alapján a ténylegesen fizetendő lakbér mértékét a bérbeadó állapítja meg.
(4) A lakbérkedvezményben részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles a bérbeadót értesíteni.
(5) A jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles háztartása jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozni, továbbá azokat igazolni. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap, az egyéb jövedelmeknél pedig a kérelem benyújtását megelőző egy év.
(6) A családi pótlék, a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások, továbbá az öregségi nyugdíjminimumhoz kapcsolódó ellátások esetében az (5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adott hónapra érvényes összeget kell figyelembe venni.
(7) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyairól nem közöl valós adatot, a jövedelmében, vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változásokat az előírt határidőben nem jelenti be, vagy a bérbeadót egyéb módon megtéveszti, köteles a jogosulatlanul igénybe vett lakbérkedvezményt egy összegben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott késedelmi kamattal együtt visszafizetni.
7. A lakbérmentesség
8. §
A lakbért a bérlő kérelmére el kell engedni, ha
a) a lakás vagy egyes helyiségei a bérbeadó kötelezettségeinek elmulasztása miatt 30 napot meghaladóan rendeltetésszerűen nem használhatóak, vagy
b) a bérbeadó a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza vagy jelentős mértékben korlátozza.
8. Egyéb rendelkezések
9. §
A bérlő részére a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásért a külön jogszabályokban megállapított díjtételeket kell fizetni a lakbéren felül, amelyek fajtáit a lakásbérleti szerződésben rögzíteni kell.
9. Záró rendelkezések
10. §
(1) Ez a rendelet 2019. április 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjáról szóló 13/2006. (IV. 20.) önkormányzati rendelete.
Huber László s.k. Dr. Zalán Gábor s.k.
polgármester jegyző
1. melléklet a ………/2019. (III. ……) önkormányzati rendelethez:
A fajlagos alaplakbérek mértéke
A B C D
1 Komfortfokozat Bérbeadás jellege
2 Szociális
Ft/m2 Költségelvű
Ft/m2 Piaci
Ft/m2
3 Összkomfortos 550 680 1000
4 Komfortos I. (gázkonvektoros fűtéssel) 430 600 900
5 Komfortos II. (nem gázkonvektoros fűtéssel) 350 550 850
6 Félkomfortos 200 - -
7 Komfort nélküli 100 - -
2. melléklet a ………/2019. (III. ……) önkormányzati rendelethez:
A lakás minőségi jellemzői
A B C D
1 Szempontok Pontszámok
2 10 5 0
3 Az épület műszaki állaga jó állagú közepes állagú rossz állagú
4 Az épületen belüli lakásszám 1-2 3-15 16-
6 A lakás falai, padozata szárazak falak vagy padozatok nedvesek nedvesek, penészesek
8 A lakás külső nyílászárói korszerű hőszigetelő képességűek hagyományos szerkezetű, kapcsolt vagy pallótokos jó állapotúak elöregedtek cserére, felújításra szorulnak
3. melléklet a ………/2019. (III. ……) önkormányzati rendelethez:
1. A támogatás mértékét az alábbi képlet szerint kell kiszámítani:
2. Az 1. pont alkalmazásában
2.1. J: a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem,
2.2. NYM: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
(A mellékletet lsd. a letölthető formátumban.)
Az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjáról szóló új rendelet megalkotása.
Tisztelt Képviselő-testület!
Az Igazgatási és Építéshatósági Osztály áttekintette az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjáról szóló 13/2006. (IV. 20.) önkormányzati rendeletet.
Új rendelet megalkotása azért vált szükségességé, mert a rendelet megalkotására felhatalmazást adó jogszabály hatályát vesztette. Az új rendelet a korábbi rendelet szabályozását vette át kisebb pontosításokkal. Tájékoztatásul csatolom a korábbi rendeletet.
A rendelet-tervezet szerint a lakbérkedvezmény esetében az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét 550 Ft-ban állapítanánk meg. Ez a korábbi szabályozáshoz képest 100 Ft/m2 emelést jelentene.
Az előterjesztést a Humánerőforrás Bizottság és a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Fentiek alapján kérem a T. Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen.
Kőszeg, 2019. március 21.
A jegyző nevében:
Mezei Virág s.k.
az igazgatási és építéshatósági osztály vezetője
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP
az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjáról szóló
…../2019. (III. …..) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelet-tervezethez
(a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján)
A tervezett jogszabály várható következményei, különösen
I. társadalmi hatásai:
A tervezet - a korábbi szabályozáshoz képest - a lakbérkedvezményt igénybe vevőket kedvezően érint.
II. gazdasági hatásai:
A tervezetnek gazdasági hatása nincs.
III. költségvetési hatásai:
A tervezetnek költségvetési hatása minimális.
IV. környezeti következményei:
A tervezetnek környezeti következményei nincsenek.
V. egészségi következményei:
A tervezet a jelenlegi egészségi helyzeten nem változtat.
VI. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
Adminisztratív terhet nem jelent.
VII. megalkotásának szükségessége:
A hatályos rendelet helyett új rendelet megalkotása szükséges a felhatalmazó rendelkezés módosulása miatt.
VIII. a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A helyi szabályozás elmaradása törvénysértést eredményez.
IX. alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
Nem igényel többlet feltételt az eddigiekhez képest.
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
…../2019. (III. ……) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjáról
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya Kőszeg közigazgatási területén lévő önkormányzati tulajdonú bérlakásokra terjed ki, beleértve az önkormányzat költségvetési szerveihez tartozó szolgálati lakásokat is.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati tulajdonban lévő lakások nem lakás céljára történő bérbeadására.
2. A lakbérfizetési kötelezettség
2. §
(1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni.
(2) A lakbérfizetési kötelezettség attól az időponttól keletkezik, amikor a Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban: bérbeadó) a lakást a lakásbérleti szerződésnek megfelelően átadta a bérlőnek, és a lakásnak a bérbeadó részére történő visszaadásáig tart.
(3) A bérlő a lakbért a lakásbérleti szerződében meghatározott időben és módon köteles rendszeresen, egy összegben megfizetni.
3. A lakás alapterületének megállapítása
3. §
(1) A lakás alapterületének megállapításakor figyelembe kell venni
a) a lakás összes hasznos alapterületét,
b) a loggia és a zárt erkély vagy a fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított erkély területének a felét,
c) a beépített bútorok által elfoglalt területet.
(2) Nem számítható be a lakás alapterületébe
a) a falsíkokon kívül eső terület (ajtónál, ablaknál lévő beugrások, a 0,5 m²-nél kisebb alapterületű falfülkék),
b) a falsíkokból kiugró, a 0,5 m²-nél nagyobb falpillérek által elfoglalt terület.
4. A lakbér mértéke
4. §
(1) A fajlagos alaplakbért (Ft/m2) a lakás komfortokozatának megfelelően az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az alaplakbér havi összege az 1 m2-re jutó bérleti díj és a lakás alapterületének szorzata.
(3) A fizetendő lakbér összegét a bérbeadó a lakás minőségi jellemzőinek, továbbá a szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő szociális helyzetének figyelembevételével (lakbérkedvezmény) állapítja meg vagy módosítja.
(4) A fajlagos alaplakbérek mértékére a bérbeadó a tárgyév október 1. napjáig tesz javaslatot, melyről a képviselő-testület az október havi ülésén dönt.
(5) A bérbeadó az elfogadott új fajlagos alaplakbérek alapján minden év november 15. napjáig köteles a bérlővel a minőségi jellemzők alapján korrigált lakbérét közölni. A lakbér közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell a bérlőt a szociális lakbérkedvezmény igénybevételének lehetőségéről és annak módjáról. Az új, ténylegesen fizetendő lakbéreket a következő év január 1. napjától kell alkalmazni.
5. A lakás minőségi jellemzőinek figyelembevétele
5. §
(1) A bérbeadó a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján állapítja meg a lakás minőségét. A 2. mellékletben foglalt táblázat A oszlopa szerinti szempontok alapján kapott pontszámot össze kell adni.
(2) Minőségi jellemzők alapján
a) 0-10 pont között 30%
b) 15-25 pont között 15%
minőségi engedményt kell alkalmazni.
6. A lakbérkedvezmény
6. §
(1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén lakbérkedvezményre az jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja és a vagyoni helyzet vizsgálata során a vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (6) bekezdésben meghatározott értéket.
(2) Lakbérkedvezmény esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 550 Ft.
(3) Az elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 40 m²,
b) ha a háztartásban két személy lakik 55 m²,
c) ha a háztartásban három személy lakik 65 m²,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 70 m²,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m²,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(4) A lakbérkedvezmény egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint, legfeljebb azonban 5000 Ft.
A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti TM-et a 3. mellékletben foglaltak szerint kell kiszámítani és századra kerekítve kell meghatározni.
(6) Vagyonnak minősül az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek,
a) külön-külön számított forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének negyvenszeresét, vagy
b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
(7) Nem jogosult lakbérkedvezményre az a bérlő, aki a lakásbérleményt nem lakás céljára használja, továbbá annak albérletbe adásából vagy más módon történő hasznosításából rendszeres jövedelme származik.
7. §
(1) A lakbérkedvezmény igénybevételére kérelmet a bérbeadónál lehet benyújtani az e célra rendszeresített nyomtatványon. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozójának
a) jövedelem- és vagyonnyilatkozatát,
b) a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot.
(2) A lakbérkedvezményt egy évre kell megállapítani, mely a kérelmezőt a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg. A kérelem az év folyamán bármikor benyújtható.
(3) A kérelmek alapján a ténylegesen fizetendő lakbér mértékét a bérbeadó állapítja meg.
(4) A lakbérkedvezményben részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles a bérbeadót értesíteni.
(5) A jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles háztartása jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozni, továbbá azokat igazolni. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap, az egyéb jövedelmeknél pedig a kérelem benyújtását megelőző egy év.
(6) A családi pótlék, a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások, továbbá az öregségi nyugdíjminimumhoz kapcsolódó ellátások esetében az (5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adott hónapra érvényes összeget kell figyelembe venni.
(7) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyairól nem közöl valós adatot, a jövedelmében, vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változásokat az előírt határidőben nem jelenti be, vagy a bérbeadót egyéb módon megtéveszti, köteles a jogosulatlanul igénybe vett lakbérkedvezményt egy összegben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott késedelmi kamattal együtt visszafizetni.
7. A lakbérmentesség
8. §
A lakbért a bérlő kérelmére el kell engedni, ha
a) a lakás vagy egyes helyiségei a bérbeadó kötelezettségeinek elmulasztása miatt 30 napot meghaladóan rendeltetésszerűen nem használhatóak, vagy
b) a bérbeadó a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza vagy jelentős mértékben korlátozza.
8. Egyéb rendelkezések
9. §
A bérlő részére a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásért a külön jogszabályokban megállapított díjtételeket kell fizetni a lakbéren felül, amelyek fajtáit a lakásbérleti szerződésben rögzíteni kell.
9. Záró rendelkezések
10. §
(1) Ez a rendelet 2019. április 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjáról szóló 13/2006. (IV. 20.) önkormányzati rendelete.
Huber László s.k. Dr. Zalán Gábor s.k.
polgármester jegyző
1. melléklet a ………/2019. (III. ……) önkormányzati rendelethez:
A fajlagos alaplakbérek mértéke
A B C D
1 Komfortfokozat Bérbeadás jellege
2 Szociális
Ft/m2 Költségelvű
Ft/m2 Piaci
Ft/m2
3 Összkomfortos 550 680 1000
4 Komfortos I. (gázkonvektoros fűtéssel) 430 600 900
5 Komfortos II. (nem gázkonvektoros fűtéssel) 350 550 850
6 Félkomfortos 200 - -
7 Komfort nélküli 100 - -
2. melléklet a ………/2019. (III. ……) önkormányzati rendelethez:
A lakás minőségi jellemzői
A B C D
1 Szempontok Pontszámok
2 10 5 0
3 Az épület műszaki állaga jó állagú közepes állagú rossz állagú
4 Az épületen belüli lakásszám 1-2 3-15 16-
6 A lakás falai, padozata szárazak falak vagy padozatok nedvesek nedvesek, penészesek
8 A lakás külső nyílászárói korszerű hőszigetelő képességűek hagyományos szerkezetű, kapcsolt vagy pallótokos jó állapotúak elöregedtek cserére, felújításra szorulnak
3. melléklet a ………/2019. (III. ……) önkormányzati rendelethez:
1. A támogatás mértékét az alábbi képlet szerint kell kiszámítani:
2. Az 1. pont alkalmazásában
2.1. J: a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem,
2.2. NYM: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
(A mellékletet lsd. a letölthető formátumban.)
