2019. Október 28., Hétfő, 16:00 óra, Jurisich-vár lovagterme: alakuló ülés

13. napirendi pont:
„Egyebek”: vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségre felhívás, összeférhetetlenségi szabályokról és képviselői méltatlanságról szóló tájékoztatás.

Tisztelt Képviselő-testület!


Az alábbiakban tájékoztatom a T. Képviselő-testület tagjait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény által előírt, a képviselői munkájukkal kapcsolatos szabályokról:

1. Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a törvény 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (hozzátartozójának) vagyonnyilatkozatát is. Az a képviselő, aki a megválasztását követő harminc napon belüli vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét elmulasztja, – annak benyújtásáig – önkormányzati képviselői tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat. A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános.

2. A Mötv. 36. §-a rendelkezik a képviselői összeférhetetlenségről. Ez szerint:
(1) Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet:
a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve
aa) ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el, illetve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;
ab) egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;
b) központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője;
c) állami tisztviselő, kormánytisztviselő olyan államigazgatási szervnél, amelynek illetékességi területén az adott önkormányzat működik;
d) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja;
e) jegyző (főjegyző), aljegyző, továbbá ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, alkalmazottja;
f) más települési önkormányzatnál képviselő;
g) más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester;
h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének – kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve a képviselő-testület –, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;
i) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.
(2) A települési önkormányzati képviselő nem lehet a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.

Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.
A polgármester összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat a Mötv. 72. §-a, az alpolgármesterre vonatkozókat a 79. § tartalmazza.

3. A Mötv. 38. §-ba foglalt jogintézménye a méltatlanság, amely szintén a képviselői megbízatás közbizalmi jellegéhez kötődik. Amennyiben a polgármesterre vagy a képviselőre vonatkozóan a méltatlanságot a képviselő-testület megállapítja, mérlegelési lehetősége nincs: köteles a képviselői megbízatást határozattal megszüntetni.
Méltatlanság miatt a képviselő-testület megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,
a) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;
b) akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi;
c) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;
d) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;
e) aki a Mtv. 36. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.
Az önkormányzati képviselő köteles a fentiekről, jogerős ítélet kézhezvételétől vagy az c)-e) pontokban foglaltak beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

A fentiek és a Mötv. 38. § (4) bekezdése értelmében az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amelyben – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a alapján – kizárólag az az adózó szerepeltethető, aki/amely együttesen megfelel az alábbi feltételeknek (a közzétételt megelőző hónap utolsó napján):
a) nincs az állami adó- és vámhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;
b) nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, és el nem évült tartozása;
c) nyilatkozata alapján az esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz-vagy tett;
d) nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési, illetve felszámolási eljárás alatt;
e) csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó, vagy társasági adó tartozása;
f) adó megfizetésére kötelezettként nincs tartozása
Bejelentkezés:
A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel az adózó erre irányuló kérelme alapján történhet. Az adóhatóság a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján veszi fel az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha az előírt feltételeknek megfelel. A kérelem kizárólag elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) nyújtható be, az erre a célra rendszeresített KOMA nyomtatványon. Amennyiben adózó minden hónapban megfelel a feltételeknek nem kell újból kérnie az adatbázisba történő szereplést, az automatikusan megújul. (A képviselők bejelentkezéséhez igény szerint segítséget tudunk nyújtani.)

Kőszeg, 2019. október 22.


Kérem fentiek szíves tudomásul vételét:



Dr. Zalán Gábor s. k.
jegyző