| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Jegyzőkönyv: 2010. Április 1., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
939/7/2010. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2010. április 1-jén, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester, Gyarmati Kálmán, Földesi Zoltán, Kiss Péter, dr. Mátrai István, Preininger Ferenc, Racker Béla, dr. Őri-Horváth Andrea, Rába László, Schläffer József, Simonits Zsolt, dr. Sujbert Pál, Stampf Ferenc, Táncsics András képviselő (15 fő).
Igazoltan van távol:
Keszei Balázs képviselő (1 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor aljegyző, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Mezei Virág mb. hatósági osztályvezető valamint Ujvári Csaba a városfejlesztési és üzemeltetési osztály munkatársa.
Huber László polgármester üdvözli a képviselő-testületi ülésen megjelenteket, amely a március havi rendes ülésnek számít.
Elsőként a meghívón közölt napirenddel kapcsolatban várja az észrevételeket, de azzal kapcsolatban sem kérdés, sem más javaslat nem hangzik el.
Így a képviselők 15 igen szavazattal az alábbi napirendet fogadják el:
N A P I R E N D:
1. Az üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló 15/2007. (IV. 2.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata.
Előadó a jegyző nevében: Mezei Virág, a hatósági osztály mb. vezetője.
2. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatásairól szóló önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a jegyző nevében: Dr. Zalán Gábor aljegyző.
3. Egyes költségvetési rendeletek hatályon kívül helyezése.
Előterjesztő: Dr. Tóth László jegyző.
4. Kőszeg Város új Közbeszerzési Szabályzatának jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Ujvári Csaba, az előkészítő munkacsoport vezetője.
5. A vis maior pályázatra vonatkozó közbeszerzési felhívás jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Preininger Ferenc, a bíráló bizottság elnöke.
6. Az ivóvíz ellátás megoldása a Királyvölgyben.
Előadó a polgármester nevében: Ujvári Csaba ügyintéző.
7. Tájékoztató az ingyenesen használt és üresen álló helyiségekről.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
8. Halászati jog haszonbérbe adása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
9. A 3574/1 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó vételi szándék megtárgyalása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
A napirend megtárgyalása előtt Huber László polgármester az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• 2010. március 2-3-4. között zajlott le a Művészeti Szemle, ahol 110 produkciót láthatott a közönség 396 fő versenyzőtől. Nemcsak Kőszegről, hanem környékéről is érkeztek diákok. 24 kiemelt aranyat adott ki a zsűri – a legszínvonalasabb produkcióknak – továbbá 23 arany, 41 ezüst, 15 bronz és 7 oklevél került kiosztásra.
• Március 6-án a Vár lovagtermében a Budaker Gusztáv Zeneiskola szervezésében családi hangversenyt tartottak a zeneiskola növendékei, tanárai és a tanulók családtagjai. Az adományokat a Hangvilla Alapítvány a hangszerállomány fejlesztésére fordítja.
• Március 8-án Sopronban a Regionális Fejlesztési Ügynökség irodájában aláírásra került a "Gyöngyös Szabadidőpark" projekt támogatási szerződése.
• 2010. március 11-én Básthy Tamás országgyűlési képviselő és Hernigl László nyugalmazott határőr nyitotta meg a "Határ – erdő – poétika" című kiállítást a Jurisics-vár reneszánsz folyosóján, mely Fred Misik osztrák fotográfus által készített, a Kőszegi-hegység fatörzseiben fellelhető több évtizedes bevésésekről készült fényképeiből áll.
• 2010. március 15-én a nemzeti ünnep alkalmából a Jurisics-vár lovagtermében került megrendezésre az ünnepség, amely egyben a Művészeti Szemle díjátadója és gálája is volt. Ünnepi beszédet Básthy Tamás országgyűlési képviselő mondott.
• A "Be-Jó Táncegyüttes" 3 korcsoportja vett részt március 20-án Sopronban a Magyar Látványtánc Sportszövetség Nyugat-magyarországi területi döntőjén. 169 versenyszám volt, közel 12 órás maratoni versennyel. A BE-JÓ 5 táncot nevezett, ezekből 3 arany, 2 pedig ezüst minősítést szerzett a kategóriájában. Ezekkel a helyezésekkel mindegyik tánc megszerezte a jogot a májusi budapesti országos bajnokságon való részvételre. A polgármester szívből gratulál a szép eredményekhez és további sikereket kíván a táncegyüttesnek.
• Március 21-én a polgármester részt vett a Kőszegi Önkéntes Tűzoltók Egyesület éves rendes közgyűlésén, melyet megtisztelt Palkó Imre úr is, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője. A rendezvényen elismerő oklevelet vettek át az 5, 10, 15 és 20 éves jubileumot elért tűzoltók. Kelemen Albert és Abért István örökös tiszteletbeli parancsnoki címet kaptak abból az alkalomból, hogy immár 50 éve önkéntes tűzoltók. A kőszegi tűzoltóknak a tavalyi év kiemelkedő eseménye volt a június 24-i özönvíz és a július 19-26 között Ostravában megrendezett tűzoltó-olimpián való részvétel, ahol nagyon szép eredményt értek el.
• Március 22-én érkeztek Kőszegre és másnap folytatták útjukat azok a sportolók akik az "1000 éves Vasvármegye" tiszteletére körbefutották Vas megyét. Itt volt Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke és Básthy Tamás országgyűlési képviselő is, akik megkoszorúzták a Hősök Tornya alatti emléktáblát. Másnap, az Országzászlótól indultak el a sportolók, ahol Huber László polgármester díszszalagot kötött a zászlójukra.
• Március 22-én Gyöngyösfalun tartotta meg soros ülését a Kőszegi Kistérség Társulási Tanácsa. A Tanács elfogadta az orvosi ügyelet és a Szociális Gondozási Központ munkájáról szóló beszámolókat; döntött az étkezési közbeszerzés eredményéről és a Budaker Gusztáv Zeneiskola térítési díjairól.
• Március 23-án Kőszegre látogatott Szenc város küldöttsége Karol Kval polgármester úr vezetésével. Látogatásuk célja az volt, hogy a két település előkészítse Kőszeg és Szenc városok baráti-együttműködési megállapodását, melyet a képviselő-testületek májusban fognak megtárgyalni.
• Március 24-én, 11 órai kezdettel a ’87-es számú főút mellett lévő emlékhelyen megemlékezést tartott az önkormányzat a Kőszegen elhunyt munkaszolgálatosok emlékére. Ünnepi beszédet mondott Rába László országgyűlési képviselő, a megjelenteket köszöntötte dr. Lazarovich Ernő, aki a holokauszt túlélője. Este a Kőszegi Polgári Kaszinó szervezésében "Hogyan élte át Kőszeg a II. világháborút?" címmel Horváth Ferenc és L. Kiss Csaba tartott előadást a Jurisics-várban.
• Egy nagyon szomorú eseményt is meg kell említeni: március 24-én végső búcsút kellett venni Dr. Bokányiné Boda Gyöngyitől a polgármesteri hivatal munkatársától.
• Március 25-én rendkívüli képviselő-testületi ülést kellett tartani, melynek témája a közétkeztetésre kiírt közbeszerzési eljárás lezárása volt.
• Ugyanezen a napon, este 7 órától a Jurisics-vár lovagtermében vendégszerepelt az országos és világhírű Angelica leánykar, melynek vezetője a kőszegi származású Gráf Zsuzsanna Liszt díjas karnagy. A vendégeket köszöntötte Básthy Tamás országgyűlési képviselő. Az együttes a hangverseny teljes bevételét a Jézus Szíve Plébániatemplom üvegablakainak felújítására ajánlotta fel.
• 2010. március 26-án "Fény" címmel, a Kőszegi Művészeti Egyesület tagjainak fénnyel kapcsolatos munkáiból nyílt kiállítás a kőszegi Művészetek Házában. A kiállítást megnyitotta: Básthy Béla alpolgármester, a kiállítókat Majthényi László a Vas megyei közgyűlés alelnöke nevében dr. Kapiller Sarolta köszöntötte.
• Ezen a napon mutatták be Bősze Éva legújabb mesés-verses kötetét, amely 5-10 éves gyermekeknek szól és amely a "Mesekalap" címet viseli. A Chernel Kálmán Városi Könyvtárban megtartott könyvbemutatón a szerzőn kívül közreműködött Csárics Sándor, valamint a központi óvoda óvodásai és a könyvtár nyári olvasótáborának résztvevői.
• Március 27-én a Kőszegi Polgárőr Egyesület rendes évi közgyűlésén vett részt a polgármester, melyen elismerést adott át az önkormányzat nevében a legtöbb szolgálatot teljesített Benkő János úrnak. Benkő János a peresznyei idősek otthonának lakója és minden reggel a Balog iskola előtt a gyerekek biztonságos átkelésére vigyáz.
• 2010. március 28-án a Hotel Írottkő aulájában tartotta meg a Concordia - Barátság Énekegyesület virágvasárnapi hangversenyét. Közreműködött az énekegyesületen kívül: Göndöcs Petra, Szász Izabella, Vasasné Radványi Ilona, Gamauf Márta, Bozsodi Elemér és a Kőszegi Vonósok. A vendégeket Baranyay Csaba evangélikus lelkész köszöntötte. Az egyesület másnap tartotta meg éves rendes közgyűlését a próbatermükben, melyen a polgármester is részt vett és megköszönte a dalosok kitartó munkáját.
• Március 30-án ülésezett az Idősügyi Tanács.
• Ugyanezen a napon tették le esküjüket a szavazatszámláló bizottság tagjai.
A polgármester tájékoztatja még a képviselő-testületet arról, hogy tárgyalásokat folytatott a West-Pannon Invest Kft.-vel egy un. inkubátor ház létesítéséről, melynek a látványtervei már el is készültek. Ez a volt posztógyár területén lenne, a Penny Market üzlet mögött és műhelyek, irodák kerülnének kialakításra, az emeleten pedig konferenciaterem. Ezek a helyiségek bérelhetők lesznek, főleg kisvállalkozások számára és ez talán lendületet adhat a terület fejlesztésének.
Dr. Bokányiné Boda Gyöngyi szomorú halálesete miatt sürgős döntéseket is kénytelen volt hozni a hivatal vezetése. Az ő valamikori helyettese és kisegítője Kirchknopf Györgyné lett megbízva több teendővel is. Dr. Bokányiné Boda Gyöngyi jó néhány folyamatban lévő ügy projektmenedzseri teendőjét is ellátta, ezzel viszont csak köztisztviselőt lehet megbízni. Ezért Kirchknopf Györgyné határozott időre szóló köztisztviselői kinevezést kapott, 2010. június 30-ig. Így a Gyöngyös szabadidőpark valamint a foglalkoztatási paktum projektek projektmenedzseri feladataival ő, míg a belváros felújításával kapcsolatos pályázat projektmenedzseri feladataival Rimányi Krisztina osztályvezető lett megbízva. Ezeket a munka folytonossága miatt sürgősen meg kellett tenni, a projektmenedzserek díjazásait pedig az egyes projektek biztosítják.
[A polgármester beszámolója közben, 9.10 órakor megérkezett az ülésterembe Raposa Helga képviselő is, így a képviselő-testület létszáma 16 főre nőtt.]
Az elhangzott polgármesteri beszámolóval kapcsolatban sem kérdés, sem kiegészítés nem hangzik el, majd a képviselők azt 15 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadják.
A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésekkel valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolóval kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás nem hangzik el, így azokat a polgármester szavazásra bocsátja. A jelentéseket 15 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadja el a képviselő-testület, míg a beszámolót 16 igen szavazattal.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
Az üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló 15/2007. (IV. 2.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Mezei Virág előterjesztő szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a kereskedelmi jogszabályok változása tette szükségessé az üzletek éjszakai nyitvatartásáról szóló rendeletnek a módosítását. A korábbi központi szabályozás ugyanis megkülönböztette a zenés szórakozóhelyeket az egyéb szórakozóhelyektől és az önkormányzati szabályozás is ezt a struktúrát követte. A zenés szórakozóhelyek hétfőtől péntekig 02.00 órától 06.00 óráig, szombaton és vasárnap, valamint munkaszüneti napokon 04.00 órától 06.00 óráig, az egyéb vendéglátóhelyek pedig hétfőtől péntekig 00.00 órától 06.00 óráig, szombaton és vasárnap, valamint munkaszüneti napokon 02.00 órától 06.00 óráig kötelesek voltak zárva tartani. Ez az elkülönítés már nem lehetséges. Ezért született meg az előterjesztés, hogy a korlátozás – hét közben 00.00 és 06.00 óra, hétvégén 03.00 és 06.00 óra között – most egységesen, minden vendéglátó-ipari egységre azonosan vonatkozna.
A korábbi kivételek – mint például szilveszter éjszakája – továbbra is megmaradnának.
A pénzügyi bizottság ezt a rendelettervezetet nem támogatta, ezért született egy másik változat is arról, hogy esetleg legyen hatályon kívül helyezve az egész rendelet.
Kérdések és hozzászólások:
Preininger Ferenc elmondja, hogy valóban, a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság 2 igen, 4 nem szavazattal elutasította a rendelettervezet módosítását.
Stampf Ferenc elsőként azt emeli ki, hogy amikor ez a rendelet megszületett, akkor sem értett vele egyet. A véleménye azóta sem változott, mert a vállalkozói szabadság megkurtítását érzi benne. A rendelettervezettel kapcsolatban pedig az a módosító javaslata, hogy ha az elfogadásra kerül, akkor hozzon egy olyan szabályt is a képviselő-testület, mely szerint – ha megfelelő tevékenységet folytat egy vállalkozó – kérelemre akkor lehessen másként is dönteni egyedileg. Vannak ugyanis olyan esetek, amelyeknél tevékenységüknél fogva nem lehet bezárni egy-egy vendéglátóipari egységet. Ebben az esetben – a helyet megvizsgálva – akár a bizottság, akár a képviselő-testület dönthetne róla, hogy egyedi kérelem esetén engedélyt ad a rendelettől eltérő nyitva tartásra.
Dr. Mátrai István kéri, hogy Stampf Ferenc példát is mondjon az ilyen vendéglátó egységre.
Stampf Ferenc a Columbus éjszakai bárra gondolt, mert az kívül esik a városon, nem zavar senkit a környéken, tehát nem kellene bezáratni.
Simonits Zsolt kérdezi, hogy az osztály saját hatáskörében vagy a bizottságéban gondolta-e ezt a képviselő úr eldönteni?
Huber Lászlónak elsőként az a kérdés, hogy egyáltalán lehet-e ilyen szabályozást hozni.
Mezei Virág szerint nincsen akadálya annak, hogy a képviselő-testület, a bizottság vagy a polgármester döntsön benne.
Dr. Zalán Gábor felhívja a figyelmet arra, hogy ha elfogadja a képviselő-testület ezt a módosító indítványt, akkor az azt jelenti, hogy egyedi esetekben el lehet majd a rendelettől térni. De az erre vonatkozó normaszöveget pontosan meg kell fogalmazni, nem csak általánosságban. Kéri, hogy ha a módosító indítvány elfogadásra kerül, akkor a következő ülésig kapjon a hivatal időt arra, hogy a szabályozást átgondolja és megfogalmazhassa, mert így most nehéz ezt hirtelen megtenni.
Racker Béla viszont úgy látja, hogy most csak egyetlenegy jó megoldás van: eltörölni a rendeletet, aztán újra lehet foglalkozni vele, meg lehet nézni, mit lehet kezdeni vele. A rendeletalkotáshoz 9 igen szavazat kell. Ha ez nem jön most össze, akkor jogszabálysértő lesz az önkormányzat rendelete, mert a magasabb jogszabály üti a város rendeletét. Ezért javasolja, hogy most törölje el a képviselő-testület, aztán két hónapon belül legyen újra kidolgozva és kerüljön újra előterjesztésre.
Dr. Zalán Gábor is elmondja, hogy a pénzügyi bizottság elé csak az első rendelettervezet ment be, az említett törvényi változások miatt. Amikor az előterjesztő látta, hogy a bizottság nem támogatja a képviselő-testület irányába, akkor készített egy másik rendelettervezetet is a hatályon kívül helyezésről. Amennyiben az első nem kapja meg a szükséges többséget, úgy valóban a törvénnyel ütközne az önkormányzati rendelet, tehát a hatályon kívül helyezés is kilátásba helyeződhet.
Básthy Béla viszont úgy látja, hogy van egy beállt, jól működő szabályozás az éjszakai nyitvatartásra, amelyet a rendőrség is pozitívan jelzett vissza. Azért mégiscsak azokra kellene gondolni, akik miatt az önkormányzat ezt a rendeletet megalkotta, a lakosságra. Az volt ezzel a cél, hogy az ő zajforrásaikat kirekessze, nyugalmukat védje a képviselő-testület. Most, amikor a törvény megváltozott és csak az a célja a képviselő-testületnek, hogy az eredeti rendeletet a jogszabályoknak megfelelően alakítsa, szerinte akkor járna el helyesen, ha zenés szórakozóhelyekre vonatkozó szabályozást kiterjesztené a többi kategóriára is. Tehát az ő javaslata az, hogy egy egységes kategória legyen és a jelenlegi, többet engedő kategória legyen kiterjesztve mindenkire. A másik, a 0 órai bezárás az biztos nagyon szigorú szabályozás lenne, ez biztosan abba az irányba mutatna, amit Stampf Ferenc említett. Viszont ha a megengedőbb kategóriát kiterjeszti a képviselő-testület az összes szórakozóhelyre, akkor a régi szándékok is megmaradnának és a törvénynek is megfelelne az önkormányzat. Kéri ezt módosító indítványként kezelni.
Preininger Ferenc hozzáfűzi az elhangzottakhoz: ez megint egy olyan előterjesztés, ahol rendkívül fontos lett volna a vállalkozók bevonása az előkészítő szakaszba. Most megint minden felelősség a képviselő-testületen van, jóllehet tudni kellene, hogy a vállalkozói szféra mihez tudna jobban alkalmazkodni. Nagyon fontos lenne az ilyen esetekben, hogy a képviselő-testület birtokában legyen az érintettek álláspontjának.
Racker Béla úgy látja, hogy a lakosság is közvetlenül is érintett a témában, tehát akkor a lakosságot is meg kellett volna kérdezni fórum formájában. Végül is azt nem szabad elfelejteni, hogy a törvényi szabályozás változásáról van szó, nem a képviselő-testület akar új rendeletet alkotni. Ő egyébként Básthy Béla alpolgármester úr javaslatát el is tudja fogadni, ezzel a vállalkozók is tudnának önkorlátozást mutatni.
Földesi Zoltánnak egészen más tapasztalatai vannak. Aki vendéglátással foglalkozik, az tisztában van vele, hogy az önkormányzat folyamatosan mindent szabályoz és ehhez megvannak az ellenőrzési lehetőségei is. Pld. ha lakossági panasz érkezik, akkor zajszinteket mérethet stb. Ő is volt érintett ilyen ügyekben. Szerinte rá vannak kényszerítve a vendéglátók, hogy betartsák a törvényeket. Csak meg kell nézni, hogy hétköznap éjfélkor hány szórakozóhely van nyitva, a Fő téren a jól ismert tarka macskán kívül senkivel sem lehet találkozni. Hétvégén, ha rossz idő van, ugyanez a helyzet. Nyáron élénkül a város a kirándulókkal, de a legfontosabb az, hogy a piac szabályozza a nyitvatartási lehetőségeket. Felesleges lenne szerinte olyan szabályt hozni, hogy pld. egy szálloda büféjét este 7-kor be kellene zárni. A rendőrség véleménye persze, hogy az, hogy működik a rendelet, mert a vendéglátóknak nem éri meg a villanyt égetni, meg az alkalmazottat fizetni, ha üres a kocsma. 50 M Ft körüli összeget kíván az önkormányzat beszedni a vállalkozóktól az építményadó révén. Ebben azok is érintettek, akiknek helyiségük van. Ha még arra is kötelezni akarja őket a város, hogy zárják be a boltjukat, akkor teljesen jogos az a vád, hogy nem segíti őket, pedig tényleg nehéz helyzetben vannak. Számára ez a magatartás nem szimpatikus és nem támogatja. Úgyis a törvények és maga a piac az, ami szabályoz, másra nincs szükség.
Huber László a maga részéről úgy látja, hogy Stampf Ferenc képviselő javaslatával kezelhető lesz a rendelettervezet és egyedi döntéseket kell majd hozni.
Földesi Zoltán viszont egyáltalán nem tartja ezt jó ötletnek. Ki fogja eldönteni, hogy melyik szórakozóhely lesz majd nyitva? Utána aztán majd ebből "nagy balhék" lesznek, gondoljon a képviselő-testület a IV. osztályú kocsmákra. Szerinte a képviselő-testület saját magának teremt ezzel támadási felületet, mert azt fogják mondani, hogy "arc alapján dönt" az önkormányzat.
Stampf Ferenc szerint igaza van ebben Földesi Zoltánnak, ezért úgy kell majd megközelíteni az egyedi kérelmeket, hogy hol helyezkedik el az illető szórakozóhely. Nem mindegy, hogy a Jurisics téren vagy a város szélén.
Mivel további észrevétel a napirenddel kapcsolatban nem hangzik el, így a polgármester kéri, mindenki magában döntse el, szeretné-e, hogy ilyen egyedi elbírálás az üzletek éjszakai nyitva tartásában be legyen vezetve.
Szavazásra is bocsátja Stampf Ferenc módosító javaslatát, de a képviselő-testület ezt 2 igen, 14 nem szavazattal elutasítja.
Ezután Huber László az alpolgármester úr módosító indítványáról várja a szavazatokat. Ez szerint a szórakozóhelyek teljes körűen a jelenlegi zenés szórakozóhelyek nyitvatartásával egyezzen meg. Tehát nem éjfélig, hanem 2-ig hétvégén pedig 4-ig lehetnek nyitva. Ez azt jelentené, hogy a vendéglők a jelenleginél tovább maradhatnának nyitva. A képviselők ezt a módosító indítványt is elutasítják 4 igen, 9 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett.
Ezután a polgármester az előterjesztésben szereplő első rendelettervezetet bocsátja szavazásra, de 7 igen, 9 nem szavazattal ez a változat sem kapta meg a kellő számú szavazatot.
Ezután az előterjesztésben szereplő második rendelettervezetet bocsátja szavazásra a polgármester, hiszen akkor megfontolandó, hogy a törvényi változások miatt a jelenlegi szabályozást vissza kell vonni.
Ezzel a képviselők többsége egyetért, így 9 igen, 7 nem szavazattal az alábbi rendeletet alkotják:
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
10/2010. (IV. 1.) rendelete
az üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről szóló
15/2007. (IV. 20.) rendelet
hatályon kívül helyezéséről
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatásairól szóló önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Zalán Gábor előterjesztő szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy ennek a rendeletmódosításnak is a magasabb jogszabályhoz való igazítás az indoka. A köztisztviselők cafetéria rendszerű juttatásairól a köztisztviselői törvény rendelkezik. A Ktv. úgy fogalmaz, hogy a továbbiakban nem önkormányzati rendeletben kell megállapítani a köztisztviselőket illető juttatásokat, hanem közszolgálati szabályzatban, ugyanis a törvény pontosan szabályozza ezek mértékét, határait és elszámolási módját. Ezért a tavaly alkotott rendeletet, amely a köztisztviselők részére adható üdülési csekk és ajándékutalványok lehetőségét teremtette meg, most hatályon kívül kell helyezni.
Hozzászólás:
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét tolmácsolja. Valóban egy magasabb jogszabálynak való megfelelés miatt kell korrigálni az önkormányzati rendeleten, így a bizottság ezt egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
További kérdés, vélemény nélkül, a képviselő-testület 16 igen szavazattal az alábbi rendeltet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete
11/2010. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
Kőszeg Város Polgármesteri Hivatala
köztisztviselőinek
szociális, jóléti, kulturális és
egészségügyi juttatásairól szóló
16/2001. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet
módosításáról
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 3. napirendi pont tárgyalása:
Egyes költségvetési rendeletek hatályon kívül he-lyezéséről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Tóth László jegyző távollétében dr. Zalán Gábor szóbeli kiegészítést nem tesz.
Hozzászólás:
Preininger Ferenc elmondja, hogy a 2006-2008. évi költségvetési és zárszámadási rendeletek hatályon kívül helyezéséről van szó. A pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság egyetértett a felülvizsgálat eredményével, így a rendelettervezetet egyhangúan elfogadásra ajánlja.
Racker Béla kérdezi, hogy miért van szükség erre a lépésre?
Dr. Zalán Gábor tisztázza, hogy ezek a költségvetési rendeletetek végre lettek hajtva, van hatályos költségvetési és zárszámadási rendelet, így az önkormányzati rendeletek nyilvántartása ezzel aktualizálva lesz. Egyébként szinte minden évben be volt terjesztve erre vonatkozóan rendelettervezet.
További kérdés, vélemény nélkül, a képviselő-testület 16 igen szavazattal az alábbi rendeltet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
12/2010. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
egyes költségvetési rendeletek
hatályon kívül helyezéséről
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 4. napirendi pont tárgyalása:
Az új közbeszerzési szabályzatról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Zalán Gábor szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az előző évben 9 alkalommal módosította a parlament a közbeszerzési törvényt. Az önkormányzat mindig is a törvény figyelembe vételével bonyolította le a közbeszerzési eljárásokat, de elkerülhetetlen az önkormányzat szabályzatának aktualizálása. Olyanok kerültek ki a helyi szabályozásból, amelyeket már a törvény nem ír elő, továbbá kibővült egy új, a XI. fejezettel, amely a nyilvánosságra vonatkozó előírásokat tartalmazza. Ezzel kapcsolatban készül egy jegyzői utasítás is, amely pontosan rögzíti majd, hogy kinek, mi a feladata, hogyan jelenjenek meg a honlapon a közbeszerzések. Egyébként április 15-én újra módosulni fog a törvény.
Kérdések és hozzászólások:
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság álláspontját ismerteti. Valóban jelentős változtatások indokolják a szabályzat aktualitását és gyorsan változó joganyagról van szó. A bizottság a törvénynek való megfelelés érdekében elfogadásra ajánlja az új szabályzatot. Elfogadása esetén, a mai nappal már hatályba is lép.
[Básthy Béla elhagyja az üléstermet és ezzel a képviselő-testület létszáma 15 főre csökkent.]
Dr. Mátrai István borzasztónak tartja, hogy egy ilyen fontos kérdésben, mint a közbeszerzés ennyire gyorsan változatják az előírásokat, ezzel egyre nehezebb megfelelni a törvényi szabályozásnak. Ez persze nem a képviselő-testület kompetenciája, hanem a Parlamenté, de akkor is meg kellett említenie.
Racker Béla megjegyzi, hogy ezt hívják "testreszabásnak". Törvénnyel szabályozzák le azt, hogy ki nyerjen.
Huber László a szabályzat szövegére vonatkozóan tesz két észrevételt. Az egyik a IV. fejezet (3) bekezdésében lévő részre vonatkozik, amely szerint a polgármesternek kell a Bíráló Bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésen ismertetni. Véleménye szerint ezt a Bíráló Bizottság elnökének kellene megtenni, mint ahogy az elnök úr meg is szokta tenni.
A másik felvetése ugyanezen IV. fejezet (4) bekezdésének f) pontjára vonatkozik, amely szerinte ezen a helyen "kakukktojás". Ez is a polgármesternek ad feladatot ugyan, de szerinte nem ebbe a részbe való, mert ez a bekezdés a testület feladatait sorolja fel.
Dr. Zalán Gábor és Ujvári Csaba jelzik, hogy a polgármester feladatait a törvény előírása miatt kell megjeleníteni, de valóban célszerű más bekezdésbe áttenni a polgármester úr két felvetését. A (3) bekezdésében valóban a Bíráló Bizottságot célszerű megnevezni, a (4) bekezdésnek ezt a részét pedig (5) bekezdésként kell külön megjeleníteni.
A polgármester a két módosítást szavazásra is bocsátja, amit a képviselők 15 igen szavazattal elfogadnak, majd 15 igen szavazattal az alábbi szabályzatot alkotják:
61/2010. (IV. 1.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Kőszeg Város Közbeszerzési Szabályzatát elfogadja.
Egyúttal a képviselő-testület a 227/2006. (XI. 28.) határozattal elfogadott közbeszerzési szabályzatot hatályon kívül helyezi.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Ujvári Csaba az előkészítési munkacsoport vezetője.
Határidő: azonnal, illetve folyamatos.
Az 5. napirendi pont tárgyalása:
A vis maior pályázatra vonatkozó közbeszerzési felhívásról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Preininger Ferenc szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az önkormányzat az Önkormányzati Minisztérium pályázatán 74 M Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a 2009. VI. 24-én történt árvízkárok helyreállítási munkáira. Ezzel az összeggel az önkormányzat számlájára történt megérkezést követő 1 éven belül kell elszámolni a Tanács felé. Ez azt jelenti, hogy rendkívül fegyelmezetten kell elvégezni ezt a helyreállítási munkát, mert az elszámolás pénzre megy. Ha bármilyen eltérés történik a tervezett munkákban, akkor annak anyagi vonzata lehet. A felújítás sok utcát érint. A munkák elvégzésére közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, ami nyílt, egyszerű eljárás kell hogy legyen és a Közbeszerzési Értesítőben meg kell jelentetni. A bizottság az ajánlattételi felhívást elfogadásra ajánlja.
Kérdések és hozzászólások:
Ujvári Csaba korrigálja még két pontban az ajánlattételi felhívás szövegét. A 24. oldalon a II.1.7. pontban véletlenül benne maradt a szövegben az, hogy a részekre történő ajánlattétel lehetséges legyen-e, de kéri, hogy itt a nem szónál legyen beikszelve, tehát ez ne legyen megengedett. A 36. oldalon pedig a V. 7. pontot javasolja folytatni a következőkkel: Amennyiben a vállalt jótállási garancia a fent leírt időt meghaladja, úgy a műszaki átadást követő vállalt idő + 30 nap.
Racker Béla a 26. oldalon lévő jótállási garanciáról szeretne többet megtudni, mit takar ez?
Ujvári Csaba elmondja, hogy ez a jótállás ideje alatt felmerülő problémák megoldására szolgál. Ez az 5% arra való, hogy ha szükség van rá, a város más vállalkozóval megoldhatja a problémát. Ez az ajánlattevő és az ajánlatkérő számára is egyértelmű.
Schläffer József is egyetért ezzel. Ő is úgy értelmezte, hogy ha bizonyítottan nem megfelelő valamely rész, akkor ez az összeg erre van visszatartva.
Stampf Ferenc kérdezi, hogy ezek szerint ez %-osan meg van határozva? Összességében neki az a véleménye, hogy sajnálatosan a város továbbra sem a helyi vállalkozókat fogja ezzel a munkával prioritásba hozni.
Huber László kiegészíti még több módosító javaslattal is az ajánlattételi felhívás szövegét.
A 26. oldalon a II.3. pontban javasolja, hogy a szerződés időtartama 4 hónap helyett 3 hónap legyen.
A 29. oldalon van megjelölve a III.2.3. pontnak az a) pontja, mely szerint alkalmatlan az ajánlattevő, ha "nem rendelkezik az előző három évben (2007., 2008. és 2009.) befejezett, sikeres műszaki átadás-átvétellel lezárt, összesen legalább nettó 40 millió Ft értékű, a közbeszerzés tárgya szerinti (útépítés) referenciával". Javasolja ezt az összeghatárt 100 M Ft-ra felemelni. Meglátása szerint elvárható a pályázótól, hogy 3 évre összesen 100 M Ft referenciával bírjon.
Ugyanezen az oldalon a d/2 pontban javasolja, hogy az 1 fő építésvezető végzettsége az eddigi legalább középfokú műszaki végzettség helyett felsőfokú legyen.
A 31. oldalon a súlyszámoknál ő nagyon fontosnak tartja a jótállás időtartamát, ezért az erre vonatkozó súlyszámot az eddig 10 helyett 20-ra javasolja felemelni.
A 32. oldalon a dokumentáció árát az előterjesztésben szereplő 10 000 Ft +ÁFA helyett 50 000 Ft +áfa összeget javasol elfogadni.
Racker Béla a polgármester úr által említett súlyszámokat értelmezi. Ezek szerint azok 60-20-10-10-re változnának. A 100 M Ft-os referencia megemelésére vonatkozó javaslattal nem ért egyet, szerinte csak maradjon a nettó 40 M Ft-os befejezett munka. Ezzel szerinte az önkormányzat teljesen kizárná a kis és közepes vállalkozókat. Ő azt gondolja, hogy ez nem helyes, mert őket kellene helyzetbe hozni, nem a multinacionális cégeket. A kis és közép vállalkozásokat kellene segíteni abban, hogy fokozatosan munkához jussanak. Ha állandóan a magasabb referenciát célozza meg az önkormányzat, akkor esélyük sincs a kis és középvállalkozásoknak a fejlődésre.
Huber László szerint ebben az esetben a képviselő-testületnek az önkormányzat érdekét kell szem előtt tartani. A cég alvállalkozója már természetesen lehet kisebb vállalkozó. Viszont ha a város igényes munkát akar, biztosra akar menni, akkor magasabbra kell emelni a mércét.
Kiss Péter egyetért a polgármester úrral, főleg, ha az előző időszakban végzett útépítési, útfelújítási munkákra gondol. Az alvállalkozók részvétele biztosított lesz.
Rába László kérdezi: jól hallotta-e, hogy a 10% feleltt lehet alvállalkozót alkalmazni? Ezt be kell-e jelenteni és ki fogja ezt ellenőrizni? Történt-e dokumentáció arról, hogy korábban mekkora volt az alvállalkozók aránya? Egyébként egyetért a polgármester úrral, mert szerint még a 100 M Ft-os referencia sem magas.
Huber László szerint Ujvári Csaba a városfejlesztési osztályról fogja az ellenőrzést végezni.
Schläffer József visszatért az 5%-os biztosításra. Ő ezt nagy örömmel veszi, mert ez lesz a garancia arra, hogy nem lesz vita a kivitelező és a város között. Ezzel viszont biztosítva lesz majd a város, mert az a pénz vissza lesz tartva, illetve bankgarancia révén bármikor lehívható lesz. Így nem lesz vita, hogy elvégzi-e megfelelően a munkát, vagy sem.
Az összeghatárnál is támogatja a polgármester úr javaslatát, mert a 100 M Ft, 3 év alatt útépítésnél nem egy olyan nagy összeg. Ahogyan Kiss Péter is mondta, úgyis alvállalkozóknak lesz kiadva a munka nagy része.
Racker Béla szeretné, ha az önkormányzat a saját cégét, a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft.-t nevezné meg kedvezményezettként.
Dr. Zalán Gábor és Ujvári Csaba szerint ezt nem lehet megtenni.
Schläffer József kérdezi még, hogy az iparűzési adó hogyan lesz ezektől a cégektől beszedve, akik itt, Kőszegen fognak dolgozni? Nem ismeri ennek a menetét és azt, hogy eddig ebből mekkora összeg folyt be, de kéri, hogy figyeljen erre a hivatal.
Dr. Zalán Gábor tisztázza, hogy az építési napló alapján lehet ezt az iparűzési adót kivetni, aminek összege napi 5000 Ft. Természetesen figyelni fognak rá.
Racker Bélának az elhangzottak ellenére is az a véleménye, hogy a Nonprofit Kft. professzionális szinten le tudná vezényelni ezt a munkát. De 100 M Ft-nyi útfelújítást, útkarbantartást biztosan nem végzett. Kéri, hogy tegye a képviselő-testület az ő számukra is nyílttá ezt az eljárást és ne zárja ki belőle a saját cégét. Legyen kevesebb, csak 60-70 M Ft nagyságú az előírt referencia munka, mert annyi biztosan megvan nekik.
Kiss Péter szerint kár ezen vitatkozni, mert az előírt műszaki tartalom úgysincs meg nekik. Ha elolvasta volna a képviselő úr az anyagot, akkor világos lenne számára is. Viszont az egyes részmunkákat biztosan teljesíteni tudják, így fel kell venniük a kapcsolatot a nyertessel és a két cégnek össze kell dolgoznia. Egyébként nem alkalmasak rá.
Racker Béla továbbra sem zárná ki a Kőszegi Városüzemeltető Kft.-t, mert ez nem helyes.
Rába László szeretne egy írásos tájékoztatót kapni a következő képviselő-testületi ülésre arról, hogy az elmúlt évben az egyes közbeszerzési pályázatokat ki nyerte el és az egyes munkákban hány %-os alvállalkozói rész volt. Azt is tartalmazza a kimutatás, hogy ki végezte az ellenőrzéseket.
Huber László kéri, hogy Rimányi Krisztina vegye ezt a kezébe. Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja a módosító indítványokat.
Azt, hogy a II.3. pontban a szerződés időtartama 4 hónap helyett 3 hónap legyen, a képviselők 15 igen szavazattal elfogadják.
Azt, hogy a III.2.3. pontnak az a) pontjában szereplő értékhatár nettó 100 millió Ft-ra legyen felemelve, a képviselők 13 igen, 2 nem szavazattal fogadják el.
Azt, hogy a d/2 pontban az 1 fő építésvezető végzettsége az eddigi legalább középfokú műszaki végzettség helyett felsőfokú legyen, szintén 15 igen szavazattal fogadják el.
Ezután a polgármester az Ujvári Csaba által kért korrekciókat bocsátja szavazásra. Azt, hogy részekre történő ajánlattétel ne legyen megengedve a II. 1. 7. pontban, 15 igen szavazattal fogadja el a képviselő-testület.
Azt, hogy a 31. oldalon a súlyszámoknál a jótállás időtartamára vonatkozó súlyszám az eddigi 10 helyett 20-ra változzon, szintén egyhangúlag fogadja el a képviselő-testület (15 igen).
A dokumentáció árának 50 000 Ft +áfa összegre való emelését szintén 15 igen szavazattal fogadja el a képviselő-testület.
Végül a szintén Ujvári Csaba által említett, a V. 7. pont végére említett kiegészítésről szavaznak a képviselők (+30 nap) amit ugyancsak 15 igen szavazattal fogadják el.
Ezután a képviselő-testület 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
62/2010. (IV. 1.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete "Kőszeg Város 2010. évi rendkívüli út helyreállítási munkáinak elvégzése " tárgyában kiírt egyszerű ajánlattételi felhívást – a mellékletben foglalt tartalommal – elfogadja.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli a "Kőszeg Város 2010. évi rendkívüli út helyreállítási munkáinak elvégzése " tárgyában kiírt egyszerű ajánlattételi felhívás Közbeszerzési Értesítőben történő megjelentetését.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Ujvári Csaba az előkészítési munkacsoport vezetője.
Határidő: azonnal.
A 6. napirendi pont tárgyalása:
A Királyvölgy vízellátásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Ujvári Csaba szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy A Kőszeg, Királyvölgyi út melletti ingatlan tulajdonosok megkeresték a városfejlesztési és üzemeltetési osztályt azzal, hogy a hivatal segítse őket az ivóvíz ellátásuk megszervezésében. Kérték, vizsgálja meg az osztály annak lehetőségét, hogy az önkormányzat hogyan és milyen formában tud segíteni a vízellátás megvalósításában, koordinálásban, a költségek esetleges csökkentésében, részletfizetési lehetőség megteremtésében. A kérés a "Sikeres Magyarországért" Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretében finanszírozható az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-n keresztül. A konstrukció részleteit is ismerteti. Az önkormányzati hitelfelvétel erejéig a közművesítésben résztvevő ingatlan tulajdonosok lakástakarékpénztári szerződést kötnek. Az érdekeltségi hozzájárulást a tagoknak nem kell teljes összegben megfizetni, mert azt a 30%-os állami támogatás + kamatok csökkentik. A beruházás 5%-át kellene az önkormányzatnak megelőlegeznie, amit majd visszakap a futamidő lejárta után. A beruházás teljes összegét tekintve a 11 db bekötést figyelembe véve, az egy érdekeltségre jutó beruházás összege 182 000 Ft. A befizetést a lakástakarék kasszába 50 hónap alatt kell teljesíteni havi 3000 Ft-os részletekben, de a teljes befizetésük csak 113 441 Ft lesz, az állami támogatás és a kamatok kiegészítése miatt. A beruházás pénzügyi lezárásakor az önkormányzat az 5%-os önerőt, a felvett hitelt és kamatait az önkormányzatra engedményezett lakástakarék kasszából visszapótolja.
Kérdések és hozzászólások:
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság álláspontját ismerteti. A bizottság elfogadásra ajánlja az előterjesztést, amely által 11 bekötésre kerülhet sor. A beruházás teljes bekerülési összege 1 193 991 Ft. Felhívja a figyelmet arra a mondatra, mely szerint "a leírt infrastruktúrafejlesztési lehetőség a továbbiakban is elősegítheti a korábban belterületbe vont területek közművesítését". Tehát ez a beruházás példaként szolgálhat további fejlesztésekhez is.
Simonits Zsolt jelzi, hogy a városfejlesztési bizottság is tárgyalta az anyagot és ők is elfogadásra ajánlják, bár ezt az előterjesztés nem említi.
Kiss Péter kérdezi, hogy a nyomvonal hol fog menni? A járdán van a mellette lévő árokparton?
Ujvári Csaba szerint a járda mellett, ami önkormányzati tulajdonban van. Ez a járda egyébként az Alpannónia projekt keretében teljesen fel lesz újítva.
Stampf Ferenc kérdezi, hogy az írásos anyagban szerelő 3000 Ft/hó összegen kívül mást a tulajdonostársaknak nem is kell fizetniük? A 11 bekötés lefedi-e az igényeket, vagy van olyan telek, ahova nem kértek bekötést?
Ujvári Csaba válaszában elmondja, hogy az ingatlantulajdonosoknak más kötelezettsége nem lesz ezzel kapcsolatban. Egy önkormányzati telek nincs a rákötésekbe beleszámolva, de az biztosan nem lesz eladva, mert azon lesz majd a Szultán kilátó.
További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
63/2010. (IV. 1.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Kőszeg, Királyvölgyi utca (7560-1576 hrsz.) melletti ingatlan tulajdonosoknak az ivóvízhálózat gerinc és bekötővezeték építési szándékát hitelfelvétellel a "Sikeres Magyarországért" Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram igénybevételével támogatja, amennyiben az érdekeltségbe vont tagok a beruházás teljes összegére az OTP-nél lakástakarékpénztári szerződést kötnek és azt az önkormányzatra engedményezik.
2. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a beruházáshoz szükséges 5%-s önrészt azaz 89 675 Ft-ot biztosítja azzal, hogy az érdekeltségbe vontaknak az önrészt a lakástakarék pénztári szerződés lejártakor meg kell fizetniük.
3. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Jahn Gusztáv által befizetett a Kőszeg, Királyvölgy vízellátása vízjogi létesítési engedélyezési díjat – 72 000 Ft-ot- átvállalja és megtéríti a kérelmezőnek.
4. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete jelen határozat 1. pontjában foglaltak teljesülése esetén felhatalmazza a polgármestert a hitelfelvételi szerződés aláírására.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A 7. napirendi pont tárgyalása:
Az ingyenesen használt és az üresen álló helyiségekről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a képviselő-testület munkaprogramjának megfelelően készítette el az üresen álló helyiségekről és az ingyenesen használt ingatlanokról szóló tájékozatatást.
Az üresen álló helyiségek hasznosítása tekintetében a következő képviselő-testületi ülésre készül újabb előterjesztés, míg az ingyenesen használt helyiségekről szóló rész csak kimutatásként szolgál.
Kérdések és hozzászólások:
Simonits Zsolt a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság véleményét tolmácsolja. A bizottság a tájékoztatót elfogadásra ajánlja, de a Chernel u. 6. esetében a KÖH részére történő ingyenes használatot javasolja egyhangúlag felülvizsgálni.
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét ismerteti. Az ő bizottságuk is egyhangúlag elfogadta ugyan a tájékoztatót, de felhívta a figyelmet arra, hogy 48 M Ft-ot tesz ki az ingyenes használatba adott helyiségek után származó, elmaradt bevétel. Több szervezet figyelmét is fel lehetne hívni arra, hogy működési költségekre vannak különböző pályázatok. Meg kellene gondolni a kedvezményes vétel lehetőségét is felajánlani, ha az önkormányzat ezt jónak tartja. De ez még további kidolgozást igényel. Bizonyos kedvezményekkel kellene inkább átadni tulajdonba, minthogy a 48 M Ft-os érték kint legyen, mivelhogy erről van szó. Az egész előterjesztést a bizottság végül is inkább figyelemfelkeltésnek szánta.
Rába László már a pénzügyi bizottság ülésén is jelezte: módosító indítványt szeretne tenni, mivel nagyfokú aránytalanságot lehet látni az ingyenes helyiségek esetében. Meg kell vizsgálni, hogy ugyanolyan funkciójú csoportokat össze lehet-e vonni egy helyiségbe, pld. a horvát és német kisebbségi önkormányzatra gondol. Az is aránytalanság, hogy az egyik sokkal kisebb helyiséget kapott, mint a másik. Meglátása szerint nagyon pazarló az önkormányzat az ingyenes helyiségek esetén. Elég ha csak a szemben lévő házra (Jurisiscs tér 7.) gondolnak a képviselők ahol az egész házban csupán ketten keresik egymást.
Preininger Ferenc azért kér ismét szót, mert visszautal a novemberi közmeghallgatásra, amikor is a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke elégedetlenségét fejezte ki a Kőszeg Város Önkormányzata által biztosított támogatást illetően. Bármelyik kisebbségi önkormányzatról vagy civil szervezetről van szó, minden esetben van állami és önkormányzati támogatás az irányukba. Az utóbbin belül pedig van pénzbeli és az ingyenesen rendelkezésre bocsátott helyiség után járó támogatás, amelyeket szerinte mindig összevontan kellene kezelni. Egyetlen szervezet sem érzi azt, hogy az ingyenesen használt helyiség ajándék az önkormányzat részéről. Természetesen a horvát kisebbségi önkormányzatnak is biztosítani kell a helyiséget, ez kötelezettség, de nem biztos, hogy ekkorát, mint amekkorát ők kaptak. Kéri, hogy amikor támogatásról esik szó, mindig összevontan jelenjenek ezek meg.
Földesi Zoltánnak az a baja, hogy egyre több az üres helyiség a városban. A gazdasági válság és egyéb okok miatt egyre magasabbak a bérleti díjak. De nagy valószínűséggel a civil szervezetek által használt helyiségeket sem lehet úgy kezelni, hogy valaki kiszámolja az egyébként fizetendő díjakat, mert az egyáltalán nem biztos, hogy bejönne a kasszába. A továbbiakban még több üres helyiség várható, mert nincs aki működtesse őket. Ezért ő nagyon szükségesnek tartaná átdolgozni a bérleti díjakat, mert szerinte azok most nem a piachoz vannak igazítva. Sok mindentől függ, hogy egy üzletből milyen árbevétel képzelhető el, nem mindegy, hogy belvárosi vagy inkább a város szélén lévő helyiségről van szó. Az üresen álló helyiségeket tekintve nem csak az a baj, hogy bevételt nem hoznak, hanem még költség is felmerül velük kapcsolatban. Ugyanis a 6 hónapja-1 éve üres helyiségek után az önkormányzat fizeti a távhőszámlát és minden más közüzemi költséget. Tehát tulajdonképpen még veszteséget is termelnek. Ezeknél a helyiségnél tehát különböző kedvezményekkel az eladást kellene forszírozni, ami azt jelentené, hogy a vagyonrendeletben szereplő rendelkezést – mely szerint a nem lakáscélú helyiség értékesítése estén a vagyontárgy értékét az értékbecslésben megállapított forgalmi érték, de legalább a vásárlás évében érvényes éves bérleti díj 8-szorosa képezi – nem kéne alkalmazni. Ezzel is a valós piaci értéket kell megcélozni. A rosszul megállapított bérleti díj miatt sem kiadhatóak ezek a helyiségek. Amennyiben ilyen előterjesztés kerülne be a bizottság vagy a képviselő-testület elé, akkor a döntéshozó rögtön láthatná, hogy mi a helyiség valós értéke és szerinte akár 1 éves részletfizetési kérelmet is lehetne adni a vásárláshoz, mert az önkormányzat költségvetésében az nem okozna nagy kárt. Ez viszont előmozdítaná a helyiségek használatát és ez vonatkozna a civil szervezetek által használt helyiségekre is, meg az 1 évnél régebb óta nem használt helyiségekre is. Nem gondolja, hogy erről most szavazni kellene, de foglalkozni kéne vele és instrukciókat kellene adni az előterjesztőnek. Elsősorban a szempontokat kellene megjelölni majd a döntéshozónak, pld. melyik távhős helyiség stb.
Huber László szerint ahogy Rimányi Krisztina elmondta, lesz előterjesztés e tárgyban. Azért ő nem lát egyik listán sem olyan helyiségeket, amelyek ügyében bármilyen döntést is hozni kellene. Az ingyenesen használt helyiségek nagy része mind kötelező feladat, pld. a kisebbségi önkormányzatok részére is biztosítani kell a működésüket. Ez a lista végül is lassacskán így kialakult, de nem azért, mert óriási választék volt a helyiségek terén. Ha ebből a listából bármit is kivenne a képviselő-testület, borulna az egész, de ő nem is tud kiragadni egyet sem. A 6 üres üzlet és a 2 üres iroda sem olyan tömegű szerinte, ami azonnali intézkedést igényelne. A Liszt F. u. 17. alatti például az autóbusz pályaudvar áthelyezése után várhatóan fel fog értékelődni és bérbe fogják venni. Ha pedig egy távhős helyiség üres, akkor azt be kell jelenteni a távhőnek, és csak a minimális díjat kell fizetni utána.
Racker Béla azért nem egészen ért ezzel egyet, mert ő tud több olyan példát is említeni a listáról, amire nem kötelezi a várost semmilyen jogszabály. Ilyen pld. a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részére nyújtott helyiségcsoport, azt az "Életünk" folyóirat szerkesztőségének biztosított Sgrafittós ház vagy a Chernel u. 14.
Huber László szerint ezek képviselő-testületi döntésen alapultak, ugyanis városi érdeket jelenítenek meg.
Rába László viszont továbbra is úgy látja, hogy össze lehetne vonni több szervezetet is, ami helyiségek jobb kihasználását eredményezné. Pld. az Életünk szerkesztősége szerinte egy 40 m2-es helyiségben is elférne, a felszabaduló helyiségekben pedig a kisebbségi önkormányzatokat lehetne elhelyezni.
Huber László szerint ennek akkor lenne realitása, ha feszítő helyiségigény lenne, de ilyen nincs és az "összeköltöztetetésből" sem lehet igazán bevételhez jutni.
Gyarmati Kálmán emlékezteti a képviselő-testületet, hogy a KÖH azért kapta támogatásként ezt a helyiségcsoportot annak idején, mert a Rajnis utcában 4 lakást épített.
Simonits Zsolt kérdezi még, hogy Kerékpáros Centrum társasházzá alakítása megtörtént-e?
Rimányi Krisztina szerint az alapító okirat elkészült, de a folyamat még nem zárult le.
További érdemi észrevétel nem hangzik el. Rába László továbbra is fenntartaná ugyan a módosító javaslatát, mert a Kossuth L. u. 15-ben is vannak olyan helyiségek, amit többen használnak. De a polgármester úr válasza értelmében, ha az önkormányzatnak nincsen szüksége a pénzre, akkor eltekint ettől és visszavonja módosító indítványát.
Ezután ismét a KÖH által használt helyiségek kerülnek szóba, amelyet a városfejlesztési bizottság is kezdeményezett felülvizsgálni. Mivel Rimányi Krisztina vállalja, hogy levélben megkeresi a műemlékvédelmi hatóságot erről, a polgármester ezt nem bocsátja szavazásra.
Végül a képviselők 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:
64/2010. (IV. 1.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az ingyenesen, illetve kedvezményesen használt, valamint az ürese álló helyiségek használatáról szóló tájékoztatót elfogadja.
A 8. napirendi pont tárgyalása:
Halászati jog haszonbérbe adásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirend tárgyalásánál tanácskozási joggal van jelen a Kőszegi Horgász Egyesület részéről Kelemen Péter és Bálint Péter elnök és titkár.
Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy képviselő-testület a március 4-i ülésén döntött arról, hogy a 2 tó halászati jogát továbbra is a Kőszegi Horgász Egyesületnek kívánja bérbe adni.
Ezen döntés szellemében készültek el a két tó halászati jog haszonbérbe adásáról szóló szerződések.
Kérdések és hozzászólások:
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét ismerteti. A bizottság az előterjesztést elfogadásra ajánlja, a bizottság véleménye az anyagban jelezve van. Ha a szakemberek szerint a 10 éves haszonbérlet nem megoldható, akkor az 5 éves megoldást is elfogadásra javasolják. Kérik ebben a képviselő-testület állásfoglalását.
Simonits Zsolt elmondja, hogy a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság az előterjesztést egyhangúlag ajánlja elfogadásra.
Rimányi Krisztina visszautal a pénzügyi bizottsági felvetett javaslatra, mely szerint kerüljön be az a két szerződésbe, hogy "önkormányzati érdekből" egy éven belül felmondhatók legyenek a szerződések. Azóta ezt megvizsgálták és kiderült, hogy a határozott időre kötött szerződés ezt a lehetőséget kizárja, továbbá eléggé megfoghatatlan az is, hogy mi az önkormányzat érdeke. Ha a képviselő-testület soknak tartja a 10 évre kötött haszonbérleti szerződést, akkor legyen az 5 év.
Táncsics András visszautal a bizottsági ülésre, ahol Rába László bizottsági tag javasolta a felmondás lehetőségét belevenni a szerződésbe. Szerinte úgy kellene ezt megfogalmazni, hogy 5+5 év legyen a szerződés időtartama, ha nem akarja a képviselő-testület a 10 évet.
Stampf Ferenc legmesszebbmenőkig a 10 éves időtartam mellett teszi le voksát, mert akkor lehet csak tervezni, szervezni, beruházni és hosszú távú elképzeléseket megvalósítani. Ez nagyon pozitív irány lenne az önkormányzat részéről, más egyesületek esetében is így kellene hozzáállni az együttműködéshez. Ő is az eredeti szöveget javasolja elfogadni, a 10 éves időtartamot tekintve, vagy határozatlan időre szólót.
Huber László szerint az aljegyző úr tájékoztatása alapján halászati jogot csak határozott időre lehet kötni.
Rába László is visszautal a pénzügyi bizottság ülésére, ahol valóban ő javasolta azt, hogy legyen beépítve az a bizonyos kitétel. Ő kizárólag az önkormányzat érdekét szerette volna védeni a javaslatával, nehogy olyan szerződést kössön, ami ennek ellentmond. Az önkormányzatnak adódhat bármilyen fejlesztési lehetősége és akkor azt mondhatná, hogy 1 éves határidővel vissza tudná venni bármelyik tavat. Miatta egyébként a horgászok akár 20-30 évig is használhatnák a két tavat, de azért a képviselő-testület ne zárja el magától 10 évre a lehetőséget.
Dr. Őri-Horváth Andrea szerint ez egy szerződés, amelyet a két fél akaratával lehet csak megváltoztatni. A határozatott időre kötött szerződés lejárta előtt a két fél hozzájárulásával lehet felbontani, kiemelve azt, hogy véleménye szerint a horgászok nem a város ellenségei.
Rimányi Krisztina megismétli, hogy az "önkormányzati érdekre" való hivatkozás teljesen megfoghatatlan és bizonytalan, hogyan állhatna meg a bíróság előtt.
Rába László szerint az önkormányzat érdeke az, ami a képviselő-testület érdeke is, hiszen 4 évig a képviselő-testület vezeti a várost. Nem jogászkodni kellene, hanem azt kikötni, hogy mi a város érdeke, nehogy ellehetetlenüljön az önkormányzat. Ne hozzájárulásról legyen szó a város részéről – ahogy dr. Őri-Horváth Andrea is mondta – hanem döntésről.
Kelemen Péter elmondja, hogy a horgász egyesület azért szerette volna a 10 évet, mert különböző terveik vannak, különböző pályázatokon vesznek részt és ezek elszámolásait is ehhez kell kötni. Mind a Csónakázó tó, mind a téglagyári tó az önkormányzat tulajdonában maradna. Ők a pályázati lehetőségekkel csupán fejlesztéseket szeretnének megvalósítani, természetesen az önkormányzattal történt egyeztetések után. Elsősorban a hal telepítések miatt szeretnék a hosszabb időtartamot, mert azzal ők biztonságban érezhetnék magukat. A Táncsics András által javasolt 5+5 évet is el tudják fogadni, mert az első 5 év után le tudnának ülni és megbeszélni a másik fél terveit. Ha minden rendben van, akkor nem kellene újra pályáztatni a két tavat.
Huber László számára is praktikus megoldásnak tűnik a 5+5 év, mert az első 5 év után – félidőben – le lehetne ülni a két félnek és meg lehetne beszélni az esetleges eltéréseket. Ha nem sikerül megegyezni, akkor megszűnik a szerződés.
Rimányi Krisztina a 9. pontban tudná elképzelni azt, hogy az 5. év elteltével legyen felülvizsgálva a két haszonbérleti szerződés és amennyiben a két fél nem tud megállapodni a jövőről szűnjön meg a szerződés. De itt megint előjön az, hogy mi lehet az önkormányzat érdeke.
Huber László szerint megállapodási kényszert kell beletenni a szerződésbe. Ha nem jön létre ilyen megállapodás, akkor szűnjön meg.
Rába László felveti: mi van akkor, ha 2 hét múlva jelentkezik egy beruházó, aki 200 fős munkahelyet létesítene valamelyik tó közelében és ennek a haszonbérleti szerződés lesz a gátja? Ő ilyenre próbálta irányítani a figyelmet. Közös akarattal fel lehet ugyan bontani a szerződést, de ha az önkormányzat megköti a saját kezét, akkor nem.
Bálint Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a halászat nem csak horgászatról szól, hanem arról, hogy mindkét tóban rendes halgazdálkodás folyik. Ez nem olyan, mint egy sertéstelep, ahol felnevelik a süldőket, aztán vége. A horgász egyesület 1 évre nem is tudná elvállalni ezt, mert ilyen rövid idő alatt nem is térülne meg az, amit belefektetett.
Földesi Zoltán szerint azért, mert 1 év alatt nyilván nem is nőnek meg a halak. Remélhetőleg a két tó – nagy valószínűséggel – örökre megmarad. Ha bármilyen beruházó jönne munkahely teremtési céllal Kőszegre, ahol 200 munkahelyet hozna létre, akkor lehetőleg le kellene őket arról beszélni, hogy a tó környékét válasszák.
Technikailag a szerződést meg lehet úgy fogalmazni – és ezt szokták is – , hogy az 5 év lejárta előtt a két fél közös megegyezéssel újra meg tudja hosszabbítani. Azért nem kell a 10 évet kimondani, mert mindkét félben lehetnek aggályok is, meg olyan változások is, amit előre nem lehet látni. (pld. a horgász egyesület feloszlatja önmagát). Nyilván közös érdek, hogy az 5 év eltelte után ismét megegyezzen a két fél.
Racker Béla a téglagyári tóra vonatkozó szerződés 15. pontját idézi (Rimányi Krisztina jelzi, hogy ez tulajdonképpen ennek a szerződésnek az 1. pontja, csak a számozás folytatódott.), amely említi a Zöld Erőmű Kft.-vel folyamatban lévő fellebbezési eljárást. Az a mondat, mely szerint "Amennyiben a fellebbező fél tulajdonába kerül az ingatlan, a vonatkozó szerződés értelmében ő is köteles biztosítani mindazon jogokat a haszonbérlő részére, melyek e szerződés alapján megilletik" nem felel meg a valóságnak. Ugyanis ha a terület a Zöld Erőmű Kft. tulajdonába visszakerül, akkor az az eredeti szerződésen fog alapulni, nem ezen.
Dr. Zalán Gábor nem ért egyet ezzel a felvetéssel, mert a Zöld erőmű Kft.-nak azokat a feltételeket kell biztosítania amit az önkormányzat és a horgász egyesület kötött. Akárhányszor is módosult a haszonbérleti szerződés, mindig a hatályos szerződést kell a Zöld Erőmű Kft.-nek figyelembe venni.
Stampf Ferenc viszont a Csónakázó tóra vonatkozó szerződés 12. pontját tartja kicsit zavarosnak. Az rendben van, hogy a vizibiciklizés, csónakázás, esetleg fürdés megengedett lesz, de az utolsó mondat szerint az "egyéb" tevékenységeket már a horgász egyesület megtilthatja. Ki fogja mindezt megállapítani?
Kelemen Péter szerint szó sincs arról, hogy ők bármit is megtiltanának, hiszen alapvetően a tó tulajdonosa a tavat továbbra is hasznosíthatja. Akármilyen vezetőségük is lesz, ez rájuk mindig is vonatkozni fog.
Dr. Zalán Gábor javasolja, hogy ebben a pontban a zárójelben szereplő rész legyen teljesen kivéve, mert az nagyon zavaró. Értelemszerűen, a vizibiciklizés, a csónakázás megengedett, de pld. ha valaki jetskizni akar, az már zavaró lesz.
Stampf Ferencnek továbbra is az okoz gondot, hogy ki fogja mindezt eldönteni?
Rimányi Krisztina pedig az utolsó mondatba javasolja beszúrni az egyéb szó után azt, hogy "szabadidős".
[A vita közben Táncsics András elhagyta az ülésteremet, így a képviselő-testület létszáma 14 fő.]
Huber László szerint így tisztázódott az egész, ezért szavazásra bocsátja a módosító indítványokat. Azt, hogy a két haszonbérleti szerződés 5 év határozott időre legyen megkötve, aminek a lejárta előtt a két fél vizsgálja felül, majd közös megegyezéssel újabb 5 évre meghosszabítható legyen – 13 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja. Ugyanilyen szavazati araánnyal fogadja el a képviselő-testület a 12. pontból a zárójeles rész törlését is.
Végül a képviselő-testület 13 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza:
65/2010. (IV. 1.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a kőszegi Csónakázó tó (1112/3 hrsz) és a "Téglagyári tó" (0115 hrsz) halászati jogának haszonbérbe adásáról szóló szerződéseket az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja, az alábbi módosítások átvezetése után:
– Mindkét szerződés esetében a szerződés 9. pontja úgy módosuljon, hogy a felek a szerződést 5 év határozott időtartamra kössék, amelynek lejárta előtt a felek a szerződéseket vizsgálják felül, majd azt követően a szerződések 5 évre újra meghosszabbíthatóak legyenek.
– A Csónakázó tóra vonatkozó szerződés 12. pontja az alábbiak szerint módosuljon:
12. "A haszonbérlő tudomásul veszi, hogy a tó vizét és környezetét vizibiciklizés, csónakázás és esetlegesen fürdés, valamint egyéb szabadidős tevékenység folytatására a tulajdonos továbbra is használhatja, hasznosíthatja, így e tevékenységek gyakorlását a haszonbérlő tűrni köteles. A hivatkozott egyéb szabadidős tevékenységek azonban nem korlátozhatják a horgászati tevékenységet, hasznosítást."
2. A képviselő-testület egyúttal felhatalmazza K
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2010. április 1-jén, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester, Gyarmati Kálmán, Földesi Zoltán, Kiss Péter, dr. Mátrai István, Preininger Ferenc, Racker Béla, dr. Őri-Horváth Andrea, Rába László, Schläffer József, Simonits Zsolt, dr. Sujbert Pál, Stampf Ferenc, Táncsics András képviselő (15 fő).
Igazoltan van távol:
Keszei Balázs képviselő (1 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor aljegyző, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Mezei Virág mb. hatósági osztályvezető valamint Ujvári Csaba a városfejlesztési és üzemeltetési osztály munkatársa.
Huber László polgármester üdvözli a képviselő-testületi ülésen megjelenteket, amely a március havi rendes ülésnek számít.
Elsőként a meghívón közölt napirenddel kapcsolatban várja az észrevételeket, de azzal kapcsolatban sem kérdés, sem más javaslat nem hangzik el.
Így a képviselők 15 igen szavazattal az alábbi napirendet fogadják el:
N A P I R E N D:
1. Az üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló 15/2007. (IV. 2.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata.
Előadó a jegyző nevében: Mezei Virág, a hatósági osztály mb. vezetője.
2. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatásairól szóló önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a jegyző nevében: Dr. Zalán Gábor aljegyző.
3. Egyes költségvetési rendeletek hatályon kívül helyezése.
Előterjesztő: Dr. Tóth László jegyző.
4. Kőszeg Város új Közbeszerzési Szabályzatának jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Ujvári Csaba, az előkészítő munkacsoport vezetője.
5. A vis maior pályázatra vonatkozó közbeszerzési felhívás jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Preininger Ferenc, a bíráló bizottság elnöke.
6. Az ivóvíz ellátás megoldása a Királyvölgyben.
Előadó a polgármester nevében: Ujvári Csaba ügyintéző.
7. Tájékoztató az ingyenesen használt és üresen álló helyiségekről.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
8. Halászati jog haszonbérbe adása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
9. A 3574/1 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó vételi szándék megtárgyalása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
A napirend megtárgyalása előtt Huber László polgármester az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• 2010. március 2-3-4. között zajlott le a Művészeti Szemle, ahol 110 produkciót láthatott a közönség 396 fő versenyzőtől. Nemcsak Kőszegről, hanem környékéről is érkeztek diákok. 24 kiemelt aranyat adott ki a zsűri – a legszínvonalasabb produkcióknak – továbbá 23 arany, 41 ezüst, 15 bronz és 7 oklevél került kiosztásra.
• Március 6-án a Vár lovagtermében a Budaker Gusztáv Zeneiskola szervezésében családi hangversenyt tartottak a zeneiskola növendékei, tanárai és a tanulók családtagjai. Az adományokat a Hangvilla Alapítvány a hangszerállomány fejlesztésére fordítja.
• Március 8-án Sopronban a Regionális Fejlesztési Ügynökség irodájában aláírásra került a "Gyöngyös Szabadidőpark" projekt támogatási szerződése.
• 2010. március 11-én Básthy Tamás országgyűlési képviselő és Hernigl László nyugalmazott határőr nyitotta meg a "Határ – erdő – poétika" című kiállítást a Jurisics-vár reneszánsz folyosóján, mely Fred Misik osztrák fotográfus által készített, a Kőszegi-hegység fatörzseiben fellelhető több évtizedes bevésésekről készült fényképeiből áll.
• 2010. március 15-én a nemzeti ünnep alkalmából a Jurisics-vár lovagtermében került megrendezésre az ünnepség, amely egyben a Művészeti Szemle díjátadója és gálája is volt. Ünnepi beszédet Básthy Tamás országgyűlési képviselő mondott.
• A "Be-Jó Táncegyüttes" 3 korcsoportja vett részt március 20-án Sopronban a Magyar Látványtánc Sportszövetség Nyugat-magyarországi területi döntőjén. 169 versenyszám volt, közel 12 órás maratoni versennyel. A BE-JÓ 5 táncot nevezett, ezekből 3 arany, 2 pedig ezüst minősítést szerzett a kategóriájában. Ezekkel a helyezésekkel mindegyik tánc megszerezte a jogot a májusi budapesti országos bajnokságon való részvételre. A polgármester szívből gratulál a szép eredményekhez és további sikereket kíván a táncegyüttesnek.
• Március 21-én a polgármester részt vett a Kőszegi Önkéntes Tűzoltók Egyesület éves rendes közgyűlésén, melyet megtisztelt Palkó Imre úr is, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője. A rendezvényen elismerő oklevelet vettek át az 5, 10, 15 és 20 éves jubileumot elért tűzoltók. Kelemen Albert és Abért István örökös tiszteletbeli parancsnoki címet kaptak abból az alkalomból, hogy immár 50 éve önkéntes tűzoltók. A kőszegi tűzoltóknak a tavalyi év kiemelkedő eseménye volt a június 24-i özönvíz és a július 19-26 között Ostravában megrendezett tűzoltó-olimpián való részvétel, ahol nagyon szép eredményt értek el.
• Március 22-én érkeztek Kőszegre és másnap folytatták útjukat azok a sportolók akik az "1000 éves Vasvármegye" tiszteletére körbefutották Vas megyét. Itt volt Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke és Básthy Tamás országgyűlési képviselő is, akik megkoszorúzták a Hősök Tornya alatti emléktáblát. Másnap, az Országzászlótól indultak el a sportolók, ahol Huber László polgármester díszszalagot kötött a zászlójukra.
• Március 22-én Gyöngyösfalun tartotta meg soros ülését a Kőszegi Kistérség Társulási Tanácsa. A Tanács elfogadta az orvosi ügyelet és a Szociális Gondozási Központ munkájáról szóló beszámolókat; döntött az étkezési közbeszerzés eredményéről és a Budaker Gusztáv Zeneiskola térítési díjairól.
• Március 23-án Kőszegre látogatott Szenc város küldöttsége Karol Kval polgármester úr vezetésével. Látogatásuk célja az volt, hogy a két település előkészítse Kőszeg és Szenc városok baráti-együttműködési megállapodását, melyet a képviselő-testületek májusban fognak megtárgyalni.
• Március 24-én, 11 órai kezdettel a ’87-es számú főút mellett lévő emlékhelyen megemlékezést tartott az önkormányzat a Kőszegen elhunyt munkaszolgálatosok emlékére. Ünnepi beszédet mondott Rába László országgyűlési képviselő, a megjelenteket köszöntötte dr. Lazarovich Ernő, aki a holokauszt túlélője. Este a Kőszegi Polgári Kaszinó szervezésében "Hogyan élte át Kőszeg a II. világháborút?" címmel Horváth Ferenc és L. Kiss Csaba tartott előadást a Jurisics-várban.
• Egy nagyon szomorú eseményt is meg kell említeni: március 24-én végső búcsút kellett venni Dr. Bokányiné Boda Gyöngyitől a polgármesteri hivatal munkatársától.
• Március 25-én rendkívüli képviselő-testületi ülést kellett tartani, melynek témája a közétkeztetésre kiírt közbeszerzési eljárás lezárása volt.
• Ugyanezen a napon, este 7 órától a Jurisics-vár lovagtermében vendégszerepelt az országos és világhírű Angelica leánykar, melynek vezetője a kőszegi származású Gráf Zsuzsanna Liszt díjas karnagy. A vendégeket köszöntötte Básthy Tamás országgyűlési képviselő. Az együttes a hangverseny teljes bevételét a Jézus Szíve Plébániatemplom üvegablakainak felújítására ajánlotta fel.
• 2010. március 26-án "Fény" címmel, a Kőszegi Művészeti Egyesület tagjainak fénnyel kapcsolatos munkáiból nyílt kiállítás a kőszegi Művészetek Házában. A kiállítást megnyitotta: Básthy Béla alpolgármester, a kiállítókat Majthényi László a Vas megyei közgyűlés alelnöke nevében dr. Kapiller Sarolta köszöntötte.
• Ezen a napon mutatták be Bősze Éva legújabb mesés-verses kötetét, amely 5-10 éves gyermekeknek szól és amely a "Mesekalap" címet viseli. A Chernel Kálmán Városi Könyvtárban megtartott könyvbemutatón a szerzőn kívül közreműködött Csárics Sándor, valamint a központi óvoda óvodásai és a könyvtár nyári olvasótáborának résztvevői.
• Március 27-én a Kőszegi Polgárőr Egyesület rendes évi közgyűlésén vett részt a polgármester, melyen elismerést adott át az önkormányzat nevében a legtöbb szolgálatot teljesített Benkő János úrnak. Benkő János a peresznyei idősek otthonának lakója és minden reggel a Balog iskola előtt a gyerekek biztonságos átkelésére vigyáz.
• 2010. március 28-án a Hotel Írottkő aulájában tartotta meg a Concordia - Barátság Énekegyesület virágvasárnapi hangversenyét. Közreműködött az énekegyesületen kívül: Göndöcs Petra, Szász Izabella, Vasasné Radványi Ilona, Gamauf Márta, Bozsodi Elemér és a Kőszegi Vonósok. A vendégeket Baranyay Csaba evangélikus lelkész köszöntötte. Az egyesület másnap tartotta meg éves rendes közgyűlését a próbatermükben, melyen a polgármester is részt vett és megköszönte a dalosok kitartó munkáját.
• Március 30-án ülésezett az Idősügyi Tanács.
• Ugyanezen a napon tették le esküjüket a szavazatszámláló bizottság tagjai.
A polgármester tájékoztatja még a képviselő-testületet arról, hogy tárgyalásokat folytatott a West-Pannon Invest Kft.-vel egy un. inkubátor ház létesítéséről, melynek a látványtervei már el is készültek. Ez a volt posztógyár területén lenne, a Penny Market üzlet mögött és műhelyek, irodák kerülnének kialakításra, az emeleten pedig konferenciaterem. Ezek a helyiségek bérelhetők lesznek, főleg kisvállalkozások számára és ez talán lendületet adhat a terület fejlesztésének.
Dr. Bokányiné Boda Gyöngyi szomorú halálesete miatt sürgős döntéseket is kénytelen volt hozni a hivatal vezetése. Az ő valamikori helyettese és kisegítője Kirchknopf Györgyné lett megbízva több teendővel is. Dr. Bokányiné Boda Gyöngyi jó néhány folyamatban lévő ügy projektmenedzseri teendőjét is ellátta, ezzel viszont csak köztisztviselőt lehet megbízni. Ezért Kirchknopf Györgyné határozott időre szóló köztisztviselői kinevezést kapott, 2010. június 30-ig. Így a Gyöngyös szabadidőpark valamint a foglalkoztatási paktum projektek projektmenedzseri feladataival ő, míg a belváros felújításával kapcsolatos pályázat projektmenedzseri feladataival Rimányi Krisztina osztályvezető lett megbízva. Ezeket a munka folytonossága miatt sürgősen meg kellett tenni, a projektmenedzserek díjazásait pedig az egyes projektek biztosítják.
[A polgármester beszámolója közben, 9.10 órakor megérkezett az ülésterembe Raposa Helga képviselő is, így a képviselő-testület létszáma 16 főre nőtt.]
Az elhangzott polgármesteri beszámolóval kapcsolatban sem kérdés, sem kiegészítés nem hangzik el, majd a képviselők azt 15 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadják.
A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésekkel valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolóval kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás nem hangzik el, így azokat a polgármester szavazásra bocsátja. A jelentéseket 15 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadja el a képviselő-testület, míg a beszámolót 16 igen szavazattal.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
Az üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló 15/2007. (IV. 2.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Mezei Virág előterjesztő szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a kereskedelmi jogszabályok változása tette szükségessé az üzletek éjszakai nyitvatartásáról szóló rendeletnek a módosítását. A korábbi központi szabályozás ugyanis megkülönböztette a zenés szórakozóhelyeket az egyéb szórakozóhelyektől és az önkormányzati szabályozás is ezt a struktúrát követte. A zenés szórakozóhelyek hétfőtől péntekig 02.00 órától 06.00 óráig, szombaton és vasárnap, valamint munkaszüneti napokon 04.00 órától 06.00 óráig, az egyéb vendéglátóhelyek pedig hétfőtől péntekig 00.00 órától 06.00 óráig, szombaton és vasárnap, valamint munkaszüneti napokon 02.00 órától 06.00 óráig kötelesek voltak zárva tartani. Ez az elkülönítés már nem lehetséges. Ezért született meg az előterjesztés, hogy a korlátozás – hét közben 00.00 és 06.00 óra, hétvégén 03.00 és 06.00 óra között – most egységesen, minden vendéglátó-ipari egységre azonosan vonatkozna.
A korábbi kivételek – mint például szilveszter éjszakája – továbbra is megmaradnának.
A pénzügyi bizottság ezt a rendelettervezetet nem támogatta, ezért született egy másik változat is arról, hogy esetleg legyen hatályon kívül helyezve az egész rendelet.
Kérdések és hozzászólások:
Preininger Ferenc elmondja, hogy valóban, a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság 2 igen, 4 nem szavazattal elutasította a rendelettervezet módosítását.
Stampf Ferenc elsőként azt emeli ki, hogy amikor ez a rendelet megszületett, akkor sem értett vele egyet. A véleménye azóta sem változott, mert a vállalkozói szabadság megkurtítását érzi benne. A rendelettervezettel kapcsolatban pedig az a módosító javaslata, hogy ha az elfogadásra kerül, akkor hozzon egy olyan szabályt is a képviselő-testület, mely szerint – ha megfelelő tevékenységet folytat egy vállalkozó – kérelemre akkor lehessen másként is dönteni egyedileg. Vannak ugyanis olyan esetek, amelyeknél tevékenységüknél fogva nem lehet bezárni egy-egy vendéglátóipari egységet. Ebben az esetben – a helyet megvizsgálva – akár a bizottság, akár a képviselő-testület dönthetne róla, hogy egyedi kérelem esetén engedélyt ad a rendelettől eltérő nyitva tartásra.
Dr. Mátrai István kéri, hogy Stampf Ferenc példát is mondjon az ilyen vendéglátó egységre.
Stampf Ferenc a Columbus éjszakai bárra gondolt, mert az kívül esik a városon, nem zavar senkit a környéken, tehát nem kellene bezáratni.
Simonits Zsolt kérdezi, hogy az osztály saját hatáskörében vagy a bizottságéban gondolta-e ezt a képviselő úr eldönteni?
Huber Lászlónak elsőként az a kérdés, hogy egyáltalán lehet-e ilyen szabályozást hozni.
Mezei Virág szerint nincsen akadálya annak, hogy a képviselő-testület, a bizottság vagy a polgármester döntsön benne.
Dr. Zalán Gábor felhívja a figyelmet arra, hogy ha elfogadja a képviselő-testület ezt a módosító indítványt, akkor az azt jelenti, hogy egyedi esetekben el lehet majd a rendelettől térni. De az erre vonatkozó normaszöveget pontosan meg kell fogalmazni, nem csak általánosságban. Kéri, hogy ha a módosító indítvány elfogadásra kerül, akkor a következő ülésig kapjon a hivatal időt arra, hogy a szabályozást átgondolja és megfogalmazhassa, mert így most nehéz ezt hirtelen megtenni.
Racker Béla viszont úgy látja, hogy most csak egyetlenegy jó megoldás van: eltörölni a rendeletet, aztán újra lehet foglalkozni vele, meg lehet nézni, mit lehet kezdeni vele. A rendeletalkotáshoz 9 igen szavazat kell. Ha ez nem jön most össze, akkor jogszabálysértő lesz az önkormányzat rendelete, mert a magasabb jogszabály üti a város rendeletét. Ezért javasolja, hogy most törölje el a képviselő-testület, aztán két hónapon belül legyen újra kidolgozva és kerüljön újra előterjesztésre.
Dr. Zalán Gábor is elmondja, hogy a pénzügyi bizottság elé csak az első rendelettervezet ment be, az említett törvényi változások miatt. Amikor az előterjesztő látta, hogy a bizottság nem támogatja a képviselő-testület irányába, akkor készített egy másik rendelettervezetet is a hatályon kívül helyezésről. Amennyiben az első nem kapja meg a szükséges többséget, úgy valóban a törvénnyel ütközne az önkormányzati rendelet, tehát a hatályon kívül helyezés is kilátásba helyeződhet.
Básthy Béla viszont úgy látja, hogy van egy beállt, jól működő szabályozás az éjszakai nyitvatartásra, amelyet a rendőrség is pozitívan jelzett vissza. Azért mégiscsak azokra kellene gondolni, akik miatt az önkormányzat ezt a rendeletet megalkotta, a lakosságra. Az volt ezzel a cél, hogy az ő zajforrásaikat kirekessze, nyugalmukat védje a képviselő-testület. Most, amikor a törvény megváltozott és csak az a célja a képviselő-testületnek, hogy az eredeti rendeletet a jogszabályoknak megfelelően alakítsa, szerinte akkor járna el helyesen, ha zenés szórakozóhelyekre vonatkozó szabályozást kiterjesztené a többi kategóriára is. Tehát az ő javaslata az, hogy egy egységes kategória legyen és a jelenlegi, többet engedő kategória legyen kiterjesztve mindenkire. A másik, a 0 órai bezárás az biztos nagyon szigorú szabályozás lenne, ez biztosan abba az irányba mutatna, amit Stampf Ferenc említett. Viszont ha a megengedőbb kategóriát kiterjeszti a képviselő-testület az összes szórakozóhelyre, akkor a régi szándékok is megmaradnának és a törvénynek is megfelelne az önkormányzat. Kéri ezt módosító indítványként kezelni.
Preininger Ferenc hozzáfűzi az elhangzottakhoz: ez megint egy olyan előterjesztés, ahol rendkívül fontos lett volna a vállalkozók bevonása az előkészítő szakaszba. Most megint minden felelősség a képviselő-testületen van, jóllehet tudni kellene, hogy a vállalkozói szféra mihez tudna jobban alkalmazkodni. Nagyon fontos lenne az ilyen esetekben, hogy a képviselő-testület birtokában legyen az érintettek álláspontjának.
Racker Béla úgy látja, hogy a lakosság is közvetlenül is érintett a témában, tehát akkor a lakosságot is meg kellett volna kérdezni fórum formájában. Végül is azt nem szabad elfelejteni, hogy a törvényi szabályozás változásáról van szó, nem a képviselő-testület akar új rendeletet alkotni. Ő egyébként Básthy Béla alpolgármester úr javaslatát el is tudja fogadni, ezzel a vállalkozók is tudnának önkorlátozást mutatni.
Földesi Zoltánnak egészen más tapasztalatai vannak. Aki vendéglátással foglalkozik, az tisztában van vele, hogy az önkormányzat folyamatosan mindent szabályoz és ehhez megvannak az ellenőrzési lehetőségei is. Pld. ha lakossági panasz érkezik, akkor zajszinteket mérethet stb. Ő is volt érintett ilyen ügyekben. Szerinte rá vannak kényszerítve a vendéglátók, hogy betartsák a törvényeket. Csak meg kell nézni, hogy hétköznap éjfélkor hány szórakozóhely van nyitva, a Fő téren a jól ismert tarka macskán kívül senkivel sem lehet találkozni. Hétvégén, ha rossz idő van, ugyanez a helyzet. Nyáron élénkül a város a kirándulókkal, de a legfontosabb az, hogy a piac szabályozza a nyitvatartási lehetőségeket. Felesleges lenne szerinte olyan szabályt hozni, hogy pld. egy szálloda büféjét este 7-kor be kellene zárni. A rendőrség véleménye persze, hogy az, hogy működik a rendelet, mert a vendéglátóknak nem éri meg a villanyt égetni, meg az alkalmazottat fizetni, ha üres a kocsma. 50 M Ft körüli összeget kíván az önkormányzat beszedni a vállalkozóktól az építményadó révén. Ebben azok is érintettek, akiknek helyiségük van. Ha még arra is kötelezni akarja őket a város, hogy zárják be a boltjukat, akkor teljesen jogos az a vád, hogy nem segíti őket, pedig tényleg nehéz helyzetben vannak. Számára ez a magatartás nem szimpatikus és nem támogatja. Úgyis a törvények és maga a piac az, ami szabályoz, másra nincs szükség.
Huber László a maga részéről úgy látja, hogy Stampf Ferenc képviselő javaslatával kezelhető lesz a rendelettervezet és egyedi döntéseket kell majd hozni.
Földesi Zoltán viszont egyáltalán nem tartja ezt jó ötletnek. Ki fogja eldönteni, hogy melyik szórakozóhely lesz majd nyitva? Utána aztán majd ebből "nagy balhék" lesznek, gondoljon a képviselő-testület a IV. osztályú kocsmákra. Szerinte a képviselő-testület saját magának teremt ezzel támadási felületet, mert azt fogják mondani, hogy "arc alapján dönt" az önkormányzat.
Stampf Ferenc szerint igaza van ebben Földesi Zoltánnak, ezért úgy kell majd megközelíteni az egyedi kérelmeket, hogy hol helyezkedik el az illető szórakozóhely. Nem mindegy, hogy a Jurisics téren vagy a város szélén.
Mivel további észrevétel a napirenddel kapcsolatban nem hangzik el, így a polgármester kéri, mindenki magában döntse el, szeretné-e, hogy ilyen egyedi elbírálás az üzletek éjszakai nyitva tartásában be legyen vezetve.
Szavazásra is bocsátja Stampf Ferenc módosító javaslatát, de a képviselő-testület ezt 2 igen, 14 nem szavazattal elutasítja.
Ezután Huber László az alpolgármester úr módosító indítványáról várja a szavazatokat. Ez szerint a szórakozóhelyek teljes körűen a jelenlegi zenés szórakozóhelyek nyitvatartásával egyezzen meg. Tehát nem éjfélig, hanem 2-ig hétvégén pedig 4-ig lehetnek nyitva. Ez azt jelentené, hogy a vendéglők a jelenleginél tovább maradhatnának nyitva. A képviselők ezt a módosító indítványt is elutasítják 4 igen, 9 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett.
Ezután a polgármester az előterjesztésben szereplő első rendelettervezetet bocsátja szavazásra, de 7 igen, 9 nem szavazattal ez a változat sem kapta meg a kellő számú szavazatot.
Ezután az előterjesztésben szereplő második rendelettervezetet bocsátja szavazásra a polgármester, hiszen akkor megfontolandó, hogy a törvényi változások miatt a jelenlegi szabályozást vissza kell vonni.
Ezzel a képviselők többsége egyetért, így 9 igen, 7 nem szavazattal az alábbi rendeletet alkotják:
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
10/2010. (IV. 1.) rendelete
az üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről szóló
15/2007. (IV. 20.) rendelet
hatályon kívül helyezéséről
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatásairól szóló önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Zalán Gábor előterjesztő szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy ennek a rendeletmódosításnak is a magasabb jogszabályhoz való igazítás az indoka. A köztisztviselők cafetéria rendszerű juttatásairól a köztisztviselői törvény rendelkezik. A Ktv. úgy fogalmaz, hogy a továbbiakban nem önkormányzati rendeletben kell megállapítani a köztisztviselőket illető juttatásokat, hanem közszolgálati szabályzatban, ugyanis a törvény pontosan szabályozza ezek mértékét, határait és elszámolási módját. Ezért a tavaly alkotott rendeletet, amely a köztisztviselők részére adható üdülési csekk és ajándékutalványok lehetőségét teremtette meg, most hatályon kívül kell helyezni.
Hozzászólás:
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét tolmácsolja. Valóban egy magasabb jogszabálynak való megfelelés miatt kell korrigálni az önkormányzati rendeleten, így a bizottság ezt egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
További kérdés, vélemény nélkül, a képviselő-testület 16 igen szavazattal az alábbi rendeltet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete
11/2010. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
Kőszeg Város Polgármesteri Hivatala
köztisztviselőinek
szociális, jóléti, kulturális és
egészségügyi juttatásairól szóló
16/2001. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet
módosításáról
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 3. napirendi pont tárgyalása:
Egyes költségvetési rendeletek hatályon kívül he-lyezéséről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Tóth László jegyző távollétében dr. Zalán Gábor szóbeli kiegészítést nem tesz.
Hozzászólás:
Preininger Ferenc elmondja, hogy a 2006-2008. évi költségvetési és zárszámadási rendeletek hatályon kívül helyezéséről van szó. A pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság egyetértett a felülvizsgálat eredményével, így a rendelettervezetet egyhangúan elfogadásra ajánlja.
Racker Béla kérdezi, hogy miért van szükség erre a lépésre?
Dr. Zalán Gábor tisztázza, hogy ezek a költségvetési rendeletetek végre lettek hajtva, van hatályos költségvetési és zárszámadási rendelet, így az önkormányzati rendeletek nyilvántartása ezzel aktualizálva lesz. Egyébként szinte minden évben be volt terjesztve erre vonatkozóan rendelettervezet.
További kérdés, vélemény nélkül, a képviselő-testület 16 igen szavazattal az alábbi rendeltet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
12/2010. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
egyes költségvetési rendeletek
hatályon kívül helyezéséről
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 4. napirendi pont tárgyalása:
Az új közbeszerzési szabályzatról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Zalán Gábor szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az előző évben 9 alkalommal módosította a parlament a közbeszerzési törvényt. Az önkormányzat mindig is a törvény figyelembe vételével bonyolította le a közbeszerzési eljárásokat, de elkerülhetetlen az önkormányzat szabályzatának aktualizálása. Olyanok kerültek ki a helyi szabályozásból, amelyeket már a törvény nem ír elő, továbbá kibővült egy új, a XI. fejezettel, amely a nyilvánosságra vonatkozó előírásokat tartalmazza. Ezzel kapcsolatban készül egy jegyzői utasítás is, amely pontosan rögzíti majd, hogy kinek, mi a feladata, hogyan jelenjenek meg a honlapon a közbeszerzések. Egyébként április 15-én újra módosulni fog a törvény.
Kérdések és hozzászólások:
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság álláspontját ismerteti. Valóban jelentős változtatások indokolják a szabályzat aktualitását és gyorsan változó joganyagról van szó. A bizottság a törvénynek való megfelelés érdekében elfogadásra ajánlja az új szabályzatot. Elfogadása esetén, a mai nappal már hatályba is lép.
[Básthy Béla elhagyja az üléstermet és ezzel a képviselő-testület létszáma 15 főre csökkent.]
Dr. Mátrai István borzasztónak tartja, hogy egy ilyen fontos kérdésben, mint a közbeszerzés ennyire gyorsan változatják az előírásokat, ezzel egyre nehezebb megfelelni a törvényi szabályozásnak. Ez persze nem a képviselő-testület kompetenciája, hanem a Parlamenté, de akkor is meg kellett említenie.
Racker Béla megjegyzi, hogy ezt hívják "testreszabásnak". Törvénnyel szabályozzák le azt, hogy ki nyerjen.
Huber László a szabályzat szövegére vonatkozóan tesz két észrevételt. Az egyik a IV. fejezet (3) bekezdésében lévő részre vonatkozik, amely szerint a polgármesternek kell a Bíráló Bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésen ismertetni. Véleménye szerint ezt a Bíráló Bizottság elnökének kellene megtenni, mint ahogy az elnök úr meg is szokta tenni.
A másik felvetése ugyanezen IV. fejezet (4) bekezdésének f) pontjára vonatkozik, amely szerinte ezen a helyen "kakukktojás". Ez is a polgármesternek ad feladatot ugyan, de szerinte nem ebbe a részbe való, mert ez a bekezdés a testület feladatait sorolja fel.
Dr. Zalán Gábor és Ujvári Csaba jelzik, hogy a polgármester feladatait a törvény előírása miatt kell megjeleníteni, de valóban célszerű más bekezdésbe áttenni a polgármester úr két felvetését. A (3) bekezdésében valóban a Bíráló Bizottságot célszerű megnevezni, a (4) bekezdésnek ezt a részét pedig (5) bekezdésként kell külön megjeleníteni.
A polgármester a két módosítást szavazásra is bocsátja, amit a képviselők 15 igen szavazattal elfogadnak, majd 15 igen szavazattal az alábbi szabályzatot alkotják:
61/2010. (IV. 1.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Kőszeg Város Közbeszerzési Szabályzatát elfogadja.
Egyúttal a képviselő-testület a 227/2006. (XI. 28.) határozattal elfogadott közbeszerzési szabályzatot hatályon kívül helyezi.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Ujvári Csaba az előkészítési munkacsoport vezetője.
Határidő: azonnal, illetve folyamatos.
Az 5. napirendi pont tárgyalása:
A vis maior pályázatra vonatkozó közbeszerzési felhívásról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Preininger Ferenc szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az önkormányzat az Önkormányzati Minisztérium pályázatán 74 M Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a 2009. VI. 24-én történt árvízkárok helyreállítási munkáira. Ezzel az összeggel az önkormányzat számlájára történt megérkezést követő 1 éven belül kell elszámolni a Tanács felé. Ez azt jelenti, hogy rendkívül fegyelmezetten kell elvégezni ezt a helyreállítási munkát, mert az elszámolás pénzre megy. Ha bármilyen eltérés történik a tervezett munkákban, akkor annak anyagi vonzata lehet. A felújítás sok utcát érint. A munkák elvégzésére közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, ami nyílt, egyszerű eljárás kell hogy legyen és a Közbeszerzési Értesítőben meg kell jelentetni. A bizottság az ajánlattételi felhívást elfogadásra ajánlja.
Kérdések és hozzászólások:
Ujvári Csaba korrigálja még két pontban az ajánlattételi felhívás szövegét. A 24. oldalon a II.1.7. pontban véletlenül benne maradt a szövegben az, hogy a részekre történő ajánlattétel lehetséges legyen-e, de kéri, hogy itt a nem szónál legyen beikszelve, tehát ez ne legyen megengedett. A 36. oldalon pedig a V. 7. pontot javasolja folytatni a következőkkel: Amennyiben a vállalt jótállási garancia a fent leírt időt meghaladja, úgy a műszaki átadást követő vállalt idő + 30 nap.
Racker Béla a 26. oldalon lévő jótállási garanciáról szeretne többet megtudni, mit takar ez?
Ujvári Csaba elmondja, hogy ez a jótállás ideje alatt felmerülő problémák megoldására szolgál. Ez az 5% arra való, hogy ha szükség van rá, a város más vállalkozóval megoldhatja a problémát. Ez az ajánlattevő és az ajánlatkérő számára is egyértelmű.
Schläffer József is egyetért ezzel. Ő is úgy értelmezte, hogy ha bizonyítottan nem megfelelő valamely rész, akkor ez az összeg erre van visszatartva.
Stampf Ferenc kérdezi, hogy ezek szerint ez %-osan meg van határozva? Összességében neki az a véleménye, hogy sajnálatosan a város továbbra sem a helyi vállalkozókat fogja ezzel a munkával prioritásba hozni.
Huber László kiegészíti még több módosító javaslattal is az ajánlattételi felhívás szövegét.
A 26. oldalon a II.3. pontban javasolja, hogy a szerződés időtartama 4 hónap helyett 3 hónap legyen.
A 29. oldalon van megjelölve a III.2.3. pontnak az a) pontja, mely szerint alkalmatlan az ajánlattevő, ha "nem rendelkezik az előző három évben (2007., 2008. és 2009.) befejezett, sikeres műszaki átadás-átvétellel lezárt, összesen legalább nettó 40 millió Ft értékű, a közbeszerzés tárgya szerinti (útépítés) referenciával". Javasolja ezt az összeghatárt 100 M Ft-ra felemelni. Meglátása szerint elvárható a pályázótól, hogy 3 évre összesen 100 M Ft referenciával bírjon.
Ugyanezen az oldalon a d/2 pontban javasolja, hogy az 1 fő építésvezető végzettsége az eddigi legalább középfokú műszaki végzettség helyett felsőfokú legyen.
A 31. oldalon a súlyszámoknál ő nagyon fontosnak tartja a jótállás időtartamát, ezért az erre vonatkozó súlyszámot az eddig 10 helyett 20-ra javasolja felemelni.
A 32. oldalon a dokumentáció árát az előterjesztésben szereplő 10 000 Ft +ÁFA helyett 50 000 Ft +áfa összeget javasol elfogadni.
Racker Béla a polgármester úr által említett súlyszámokat értelmezi. Ezek szerint azok 60-20-10-10-re változnának. A 100 M Ft-os referencia megemelésére vonatkozó javaslattal nem ért egyet, szerinte csak maradjon a nettó 40 M Ft-os befejezett munka. Ezzel szerinte az önkormányzat teljesen kizárná a kis és közepes vállalkozókat. Ő azt gondolja, hogy ez nem helyes, mert őket kellene helyzetbe hozni, nem a multinacionális cégeket. A kis és közép vállalkozásokat kellene segíteni abban, hogy fokozatosan munkához jussanak. Ha állandóan a magasabb referenciát célozza meg az önkormányzat, akkor esélyük sincs a kis és középvállalkozásoknak a fejlődésre.
Huber László szerint ebben az esetben a képviselő-testületnek az önkormányzat érdekét kell szem előtt tartani. A cég alvállalkozója már természetesen lehet kisebb vállalkozó. Viszont ha a város igényes munkát akar, biztosra akar menni, akkor magasabbra kell emelni a mércét.
Kiss Péter egyetért a polgármester úrral, főleg, ha az előző időszakban végzett útépítési, útfelújítási munkákra gondol. Az alvállalkozók részvétele biztosított lesz.
Rába László kérdezi: jól hallotta-e, hogy a 10% feleltt lehet alvállalkozót alkalmazni? Ezt be kell-e jelenteni és ki fogja ezt ellenőrizni? Történt-e dokumentáció arról, hogy korábban mekkora volt az alvállalkozók aránya? Egyébként egyetért a polgármester úrral, mert szerint még a 100 M Ft-os referencia sem magas.
Huber László szerint Ujvári Csaba a városfejlesztési osztályról fogja az ellenőrzést végezni.
Schläffer József visszatért az 5%-os biztosításra. Ő ezt nagy örömmel veszi, mert ez lesz a garancia arra, hogy nem lesz vita a kivitelező és a város között. Ezzel viszont biztosítva lesz majd a város, mert az a pénz vissza lesz tartva, illetve bankgarancia révén bármikor lehívható lesz. Így nem lesz vita, hogy elvégzi-e megfelelően a munkát, vagy sem.
Az összeghatárnál is támogatja a polgármester úr javaslatát, mert a 100 M Ft, 3 év alatt útépítésnél nem egy olyan nagy összeg. Ahogyan Kiss Péter is mondta, úgyis alvállalkozóknak lesz kiadva a munka nagy része.
Racker Béla szeretné, ha az önkormányzat a saját cégét, a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft.-t nevezné meg kedvezményezettként.
Dr. Zalán Gábor és Ujvári Csaba szerint ezt nem lehet megtenni.
Schläffer József kérdezi még, hogy az iparűzési adó hogyan lesz ezektől a cégektől beszedve, akik itt, Kőszegen fognak dolgozni? Nem ismeri ennek a menetét és azt, hogy eddig ebből mekkora összeg folyt be, de kéri, hogy figyeljen erre a hivatal.
Dr. Zalán Gábor tisztázza, hogy az építési napló alapján lehet ezt az iparűzési adót kivetni, aminek összege napi 5000 Ft. Természetesen figyelni fognak rá.
Racker Bélának az elhangzottak ellenére is az a véleménye, hogy a Nonprofit Kft. professzionális szinten le tudná vezényelni ezt a munkát. De 100 M Ft-nyi útfelújítást, útkarbantartást biztosan nem végzett. Kéri, hogy tegye a képviselő-testület az ő számukra is nyílttá ezt az eljárást és ne zárja ki belőle a saját cégét. Legyen kevesebb, csak 60-70 M Ft nagyságú az előírt referencia munka, mert annyi biztosan megvan nekik.
Kiss Péter szerint kár ezen vitatkozni, mert az előírt műszaki tartalom úgysincs meg nekik. Ha elolvasta volna a képviselő úr az anyagot, akkor világos lenne számára is. Viszont az egyes részmunkákat biztosan teljesíteni tudják, így fel kell venniük a kapcsolatot a nyertessel és a két cégnek össze kell dolgoznia. Egyébként nem alkalmasak rá.
Racker Béla továbbra sem zárná ki a Kőszegi Városüzemeltető Kft.-t, mert ez nem helyes.
Rába László szeretne egy írásos tájékoztatót kapni a következő képviselő-testületi ülésre arról, hogy az elmúlt évben az egyes közbeszerzési pályázatokat ki nyerte el és az egyes munkákban hány %-os alvállalkozói rész volt. Azt is tartalmazza a kimutatás, hogy ki végezte az ellenőrzéseket.
Huber László kéri, hogy Rimányi Krisztina vegye ezt a kezébe. Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja a módosító indítványokat.
Azt, hogy a II.3. pontban a szerződés időtartama 4 hónap helyett 3 hónap legyen, a képviselők 15 igen szavazattal elfogadják.
Azt, hogy a III.2.3. pontnak az a) pontjában szereplő értékhatár nettó 100 millió Ft-ra legyen felemelve, a képviselők 13 igen, 2 nem szavazattal fogadják el.
Azt, hogy a d/2 pontban az 1 fő építésvezető végzettsége az eddigi legalább középfokú műszaki végzettség helyett felsőfokú legyen, szintén 15 igen szavazattal fogadják el.
Ezután a polgármester az Ujvári Csaba által kért korrekciókat bocsátja szavazásra. Azt, hogy részekre történő ajánlattétel ne legyen megengedve a II. 1. 7. pontban, 15 igen szavazattal fogadja el a képviselő-testület.
Azt, hogy a 31. oldalon a súlyszámoknál a jótállás időtartamára vonatkozó súlyszám az eddigi 10 helyett 20-ra változzon, szintén egyhangúlag fogadja el a képviselő-testület (15 igen).
A dokumentáció árának 50 000 Ft +áfa összegre való emelését szintén 15 igen szavazattal fogadja el a képviselő-testület.
Végül a szintén Ujvári Csaba által említett, a V. 7. pont végére említett kiegészítésről szavaznak a képviselők (+30 nap) amit ugyancsak 15 igen szavazattal fogadják el.
Ezután a képviselő-testület 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
62/2010. (IV. 1.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete "Kőszeg Város 2010. évi rendkívüli út helyreállítási munkáinak elvégzése " tárgyában kiírt egyszerű ajánlattételi felhívást – a mellékletben foglalt tartalommal – elfogadja.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli a "Kőszeg Város 2010. évi rendkívüli út helyreállítási munkáinak elvégzése " tárgyában kiírt egyszerű ajánlattételi felhívás Közbeszerzési Értesítőben történő megjelentetését.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Ujvári Csaba az előkészítési munkacsoport vezetője.
Határidő: azonnal.
A 6. napirendi pont tárgyalása:
A Királyvölgy vízellátásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Ujvári Csaba szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy A Kőszeg, Királyvölgyi út melletti ingatlan tulajdonosok megkeresték a városfejlesztési és üzemeltetési osztályt azzal, hogy a hivatal segítse őket az ivóvíz ellátásuk megszervezésében. Kérték, vizsgálja meg az osztály annak lehetőségét, hogy az önkormányzat hogyan és milyen formában tud segíteni a vízellátás megvalósításában, koordinálásban, a költségek esetleges csökkentésében, részletfizetési lehetőség megteremtésében. A kérés a "Sikeres Magyarországért" Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretében finanszírozható az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-n keresztül. A konstrukció részleteit is ismerteti. Az önkormányzati hitelfelvétel erejéig a közművesítésben résztvevő ingatlan tulajdonosok lakástakarékpénztári szerződést kötnek. Az érdekeltségi hozzájárulást a tagoknak nem kell teljes összegben megfizetni, mert azt a 30%-os állami támogatás + kamatok csökkentik. A beruházás 5%-át kellene az önkormányzatnak megelőlegeznie, amit majd visszakap a futamidő lejárta után. A beruházás teljes összegét tekintve a 11 db bekötést figyelembe véve, az egy érdekeltségre jutó beruházás összege 182 000 Ft. A befizetést a lakástakarék kasszába 50 hónap alatt kell teljesíteni havi 3000 Ft-os részletekben, de a teljes befizetésük csak 113 441 Ft lesz, az állami támogatás és a kamatok kiegészítése miatt. A beruházás pénzügyi lezárásakor az önkormányzat az 5%-os önerőt, a felvett hitelt és kamatait az önkormányzatra engedményezett lakástakarék kasszából visszapótolja.
Kérdések és hozzászólások:
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság álláspontját ismerteti. A bizottság elfogadásra ajánlja az előterjesztést, amely által 11 bekötésre kerülhet sor. A beruházás teljes bekerülési összege 1 193 991 Ft. Felhívja a figyelmet arra a mondatra, mely szerint "a leírt infrastruktúrafejlesztési lehetőség a továbbiakban is elősegítheti a korábban belterületbe vont területek közművesítését". Tehát ez a beruházás példaként szolgálhat további fejlesztésekhez is.
Simonits Zsolt jelzi, hogy a városfejlesztési bizottság is tárgyalta az anyagot és ők is elfogadásra ajánlják, bár ezt az előterjesztés nem említi.
Kiss Péter kérdezi, hogy a nyomvonal hol fog menni? A járdán van a mellette lévő árokparton?
Ujvári Csaba szerint a járda mellett, ami önkormányzati tulajdonban van. Ez a járda egyébként az Alpannónia projekt keretében teljesen fel lesz újítva.
Stampf Ferenc kérdezi, hogy az írásos anyagban szerelő 3000 Ft/hó összegen kívül mást a tulajdonostársaknak nem is kell fizetniük? A 11 bekötés lefedi-e az igényeket, vagy van olyan telek, ahova nem kértek bekötést?
Ujvári Csaba válaszában elmondja, hogy az ingatlantulajdonosoknak más kötelezettsége nem lesz ezzel kapcsolatban. Egy önkormányzati telek nincs a rákötésekbe beleszámolva, de az biztosan nem lesz eladva, mert azon lesz majd a Szultán kilátó.
További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
63/2010. (IV. 1.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Kőszeg, Királyvölgyi utca (7560-1576 hrsz.) melletti ingatlan tulajdonosoknak az ivóvízhálózat gerinc és bekötővezeték építési szándékát hitelfelvétellel a "Sikeres Magyarországért" Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram igénybevételével támogatja, amennyiben az érdekeltségbe vont tagok a beruházás teljes összegére az OTP-nél lakástakarékpénztári szerződést kötnek és azt az önkormányzatra engedményezik.
2. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a beruházáshoz szükséges 5%-s önrészt azaz 89 675 Ft-ot biztosítja azzal, hogy az érdekeltségbe vontaknak az önrészt a lakástakarék pénztári szerződés lejártakor meg kell fizetniük.
3. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Jahn Gusztáv által befizetett a Kőszeg, Királyvölgy vízellátása vízjogi létesítési engedélyezési díjat – 72 000 Ft-ot- átvállalja és megtéríti a kérelmezőnek.
4. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete jelen határozat 1. pontjában foglaltak teljesülése esetén felhatalmazza a polgármestert a hitelfelvételi szerződés aláírására.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A 7. napirendi pont tárgyalása:
Az ingyenesen használt és az üresen álló helyiségekről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a képviselő-testület munkaprogramjának megfelelően készítette el az üresen álló helyiségekről és az ingyenesen használt ingatlanokról szóló tájékozatatást.
Az üresen álló helyiségek hasznosítása tekintetében a következő képviselő-testületi ülésre készül újabb előterjesztés, míg az ingyenesen használt helyiségekről szóló rész csak kimutatásként szolgál.
Kérdések és hozzászólások:
Simonits Zsolt a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság véleményét tolmácsolja. A bizottság a tájékoztatót elfogadásra ajánlja, de a Chernel u. 6. esetében a KÖH részére történő ingyenes használatot javasolja egyhangúlag felülvizsgálni.
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét ismerteti. Az ő bizottságuk is egyhangúlag elfogadta ugyan a tájékoztatót, de felhívta a figyelmet arra, hogy 48 M Ft-ot tesz ki az ingyenes használatba adott helyiségek után származó, elmaradt bevétel. Több szervezet figyelmét is fel lehetne hívni arra, hogy működési költségekre vannak különböző pályázatok. Meg kellene gondolni a kedvezményes vétel lehetőségét is felajánlani, ha az önkormányzat ezt jónak tartja. De ez még további kidolgozást igényel. Bizonyos kedvezményekkel kellene inkább átadni tulajdonba, minthogy a 48 M Ft-os érték kint legyen, mivelhogy erről van szó. Az egész előterjesztést a bizottság végül is inkább figyelemfelkeltésnek szánta.
Rába László már a pénzügyi bizottság ülésén is jelezte: módosító indítványt szeretne tenni, mivel nagyfokú aránytalanságot lehet látni az ingyenes helyiségek esetében. Meg kell vizsgálni, hogy ugyanolyan funkciójú csoportokat össze lehet-e vonni egy helyiségbe, pld. a horvát és német kisebbségi önkormányzatra gondol. Az is aránytalanság, hogy az egyik sokkal kisebb helyiséget kapott, mint a másik. Meglátása szerint nagyon pazarló az önkormányzat az ingyenes helyiségek esetén. Elég ha csak a szemben lévő házra (Jurisiscs tér 7.) gondolnak a képviselők ahol az egész házban csupán ketten keresik egymást.
Preininger Ferenc azért kér ismét szót, mert visszautal a novemberi közmeghallgatásra, amikor is a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke elégedetlenségét fejezte ki a Kőszeg Város Önkormányzata által biztosított támogatást illetően. Bármelyik kisebbségi önkormányzatról vagy civil szervezetről van szó, minden esetben van állami és önkormányzati támogatás az irányukba. Az utóbbin belül pedig van pénzbeli és az ingyenesen rendelkezésre bocsátott helyiség után járó támogatás, amelyeket szerinte mindig összevontan kellene kezelni. Egyetlen szervezet sem érzi azt, hogy az ingyenesen használt helyiség ajándék az önkormányzat részéről. Természetesen a horvát kisebbségi önkormányzatnak is biztosítani kell a helyiséget, ez kötelezettség, de nem biztos, hogy ekkorát, mint amekkorát ők kaptak. Kéri, hogy amikor támogatásról esik szó, mindig összevontan jelenjenek ezek meg.
Földesi Zoltánnak az a baja, hogy egyre több az üres helyiség a városban. A gazdasági válság és egyéb okok miatt egyre magasabbak a bérleti díjak. De nagy valószínűséggel a civil szervezetek által használt helyiségeket sem lehet úgy kezelni, hogy valaki kiszámolja az egyébként fizetendő díjakat, mert az egyáltalán nem biztos, hogy bejönne a kasszába. A továbbiakban még több üres helyiség várható, mert nincs aki működtesse őket. Ezért ő nagyon szükségesnek tartaná átdolgozni a bérleti díjakat, mert szerinte azok most nem a piachoz vannak igazítva. Sok mindentől függ, hogy egy üzletből milyen árbevétel képzelhető el, nem mindegy, hogy belvárosi vagy inkább a város szélén lévő helyiségről van szó. Az üresen álló helyiségeket tekintve nem csak az a baj, hogy bevételt nem hoznak, hanem még költség is felmerül velük kapcsolatban. Ugyanis a 6 hónapja-1 éve üres helyiségek után az önkormányzat fizeti a távhőszámlát és minden más közüzemi költséget. Tehát tulajdonképpen még veszteséget is termelnek. Ezeknél a helyiségnél tehát különböző kedvezményekkel az eladást kellene forszírozni, ami azt jelentené, hogy a vagyonrendeletben szereplő rendelkezést – mely szerint a nem lakáscélú helyiség értékesítése estén a vagyontárgy értékét az értékbecslésben megállapított forgalmi érték, de legalább a vásárlás évében érvényes éves bérleti díj 8-szorosa képezi – nem kéne alkalmazni. Ezzel is a valós piaci értéket kell megcélozni. A rosszul megállapított bérleti díj miatt sem kiadhatóak ezek a helyiségek. Amennyiben ilyen előterjesztés kerülne be a bizottság vagy a képviselő-testület elé, akkor a döntéshozó rögtön láthatná, hogy mi a helyiség valós értéke és szerinte akár 1 éves részletfizetési kérelmet is lehetne adni a vásárláshoz, mert az önkormányzat költségvetésében az nem okozna nagy kárt. Ez viszont előmozdítaná a helyiségek használatát és ez vonatkozna a civil szervezetek által használt helyiségekre is, meg az 1 évnél régebb óta nem használt helyiségekre is. Nem gondolja, hogy erről most szavazni kellene, de foglalkozni kéne vele és instrukciókat kellene adni az előterjesztőnek. Elsősorban a szempontokat kellene megjelölni majd a döntéshozónak, pld. melyik távhős helyiség stb.
Huber László szerint ahogy Rimányi Krisztina elmondta, lesz előterjesztés e tárgyban. Azért ő nem lát egyik listán sem olyan helyiségeket, amelyek ügyében bármilyen döntést is hozni kellene. Az ingyenesen használt helyiségek nagy része mind kötelező feladat, pld. a kisebbségi önkormányzatok részére is biztosítani kell a működésüket. Ez a lista végül is lassacskán így kialakult, de nem azért, mert óriási választék volt a helyiségek terén. Ha ebből a listából bármit is kivenne a képviselő-testület, borulna az egész, de ő nem is tud kiragadni egyet sem. A 6 üres üzlet és a 2 üres iroda sem olyan tömegű szerinte, ami azonnali intézkedést igényelne. A Liszt F. u. 17. alatti például az autóbusz pályaudvar áthelyezése után várhatóan fel fog értékelődni és bérbe fogják venni. Ha pedig egy távhős helyiség üres, akkor azt be kell jelenteni a távhőnek, és csak a minimális díjat kell fizetni utána.
Racker Béla azért nem egészen ért ezzel egyet, mert ő tud több olyan példát is említeni a listáról, amire nem kötelezi a várost semmilyen jogszabály. Ilyen pld. a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részére nyújtott helyiségcsoport, azt az "Életünk" folyóirat szerkesztőségének biztosított Sgrafittós ház vagy a Chernel u. 14.
Huber László szerint ezek képviselő-testületi döntésen alapultak, ugyanis városi érdeket jelenítenek meg.
Rába László viszont továbbra is úgy látja, hogy össze lehetne vonni több szervezetet is, ami helyiségek jobb kihasználását eredményezné. Pld. az Életünk szerkesztősége szerinte egy 40 m2-es helyiségben is elférne, a felszabaduló helyiségekben pedig a kisebbségi önkormányzatokat lehetne elhelyezni.
Huber László szerint ennek akkor lenne realitása, ha feszítő helyiségigény lenne, de ilyen nincs és az "összeköltöztetetésből" sem lehet igazán bevételhez jutni.
Gyarmati Kálmán emlékezteti a képviselő-testületet, hogy a KÖH azért kapta támogatásként ezt a helyiségcsoportot annak idején, mert a Rajnis utcában 4 lakást épített.
Simonits Zsolt kérdezi még, hogy Kerékpáros Centrum társasházzá alakítása megtörtént-e?
Rimányi Krisztina szerint az alapító okirat elkészült, de a folyamat még nem zárult le.
További érdemi észrevétel nem hangzik el. Rába László továbbra is fenntartaná ugyan a módosító javaslatát, mert a Kossuth L. u. 15-ben is vannak olyan helyiségek, amit többen használnak. De a polgármester úr válasza értelmében, ha az önkormányzatnak nincsen szüksége a pénzre, akkor eltekint ettől és visszavonja módosító indítványát.
Ezután ismét a KÖH által használt helyiségek kerülnek szóba, amelyet a városfejlesztési bizottság is kezdeményezett felülvizsgálni. Mivel Rimányi Krisztina vállalja, hogy levélben megkeresi a műemlékvédelmi hatóságot erről, a polgármester ezt nem bocsátja szavazásra.
Végül a képviselők 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:
64/2010. (IV. 1.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az ingyenesen, illetve kedvezményesen használt, valamint az ürese álló helyiségek használatáról szóló tájékoztatót elfogadja.
A 8. napirendi pont tárgyalása:
Halászati jog haszonbérbe adásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirend tárgyalásánál tanácskozási joggal van jelen a Kőszegi Horgász Egyesület részéről Kelemen Péter és Bálint Péter elnök és titkár.
Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy képviselő-testület a március 4-i ülésén döntött arról, hogy a 2 tó halászati jogát továbbra is a Kőszegi Horgász Egyesületnek kívánja bérbe adni.
Ezen döntés szellemében készültek el a két tó halászati jog haszonbérbe adásáról szóló szerződések.
Kérdések és hozzászólások:
Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét ismerteti. A bizottság az előterjesztést elfogadásra ajánlja, a bizottság véleménye az anyagban jelezve van. Ha a szakemberek szerint a 10 éves haszonbérlet nem megoldható, akkor az 5 éves megoldást is elfogadásra javasolják. Kérik ebben a képviselő-testület állásfoglalását.
Simonits Zsolt elmondja, hogy a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság az előterjesztést egyhangúlag ajánlja elfogadásra.
Rimányi Krisztina visszautal a pénzügyi bizottsági felvetett javaslatra, mely szerint kerüljön be az a két szerződésbe, hogy "önkormányzati érdekből" egy éven belül felmondhatók legyenek a szerződések. Azóta ezt megvizsgálták és kiderült, hogy a határozott időre kötött szerződés ezt a lehetőséget kizárja, továbbá eléggé megfoghatatlan az is, hogy mi az önkormányzat érdeke. Ha a képviselő-testület soknak tartja a 10 évre kötött haszonbérleti szerződést, akkor legyen az 5 év.
Táncsics András visszautal a bizottsági ülésre, ahol Rába László bizottsági tag javasolta a felmondás lehetőségét belevenni a szerződésbe. Szerinte úgy kellene ezt megfogalmazni, hogy 5+5 év legyen a szerződés időtartama, ha nem akarja a képviselő-testület a 10 évet.
Stampf Ferenc legmesszebbmenőkig a 10 éves időtartam mellett teszi le voksát, mert akkor lehet csak tervezni, szervezni, beruházni és hosszú távú elképzeléseket megvalósítani. Ez nagyon pozitív irány lenne az önkormányzat részéről, más egyesületek esetében is így kellene hozzáállni az együttműködéshez. Ő is az eredeti szöveget javasolja elfogadni, a 10 éves időtartamot tekintve, vagy határozatlan időre szólót.
Huber László szerint az aljegyző úr tájékoztatása alapján halászati jogot csak határozott időre lehet kötni.
Rába László is visszautal a pénzügyi bizottság ülésére, ahol valóban ő javasolta azt, hogy legyen beépítve az a bizonyos kitétel. Ő kizárólag az önkormányzat érdekét szerette volna védeni a javaslatával, nehogy olyan szerződést kössön, ami ennek ellentmond. Az önkormányzatnak adódhat bármilyen fejlesztési lehetősége és akkor azt mondhatná, hogy 1 éves határidővel vissza tudná venni bármelyik tavat. Miatta egyébként a horgászok akár 20-30 évig is használhatnák a két tavat, de azért a képviselő-testület ne zárja el magától 10 évre a lehetőséget.
Dr. Őri-Horváth Andrea szerint ez egy szerződés, amelyet a két fél akaratával lehet csak megváltoztatni. A határozatott időre kötött szerződés lejárta előtt a két fél hozzájárulásával lehet felbontani, kiemelve azt, hogy véleménye szerint a horgászok nem a város ellenségei.
Rimányi Krisztina megismétli, hogy az "önkormányzati érdekre" való hivatkozás teljesen megfoghatatlan és bizonytalan, hogyan állhatna meg a bíróság előtt.
Rába László szerint az önkormányzat érdeke az, ami a képviselő-testület érdeke is, hiszen 4 évig a képviselő-testület vezeti a várost. Nem jogászkodni kellene, hanem azt kikötni, hogy mi a város érdeke, nehogy ellehetetlenüljön az önkormányzat. Ne hozzájárulásról legyen szó a város részéről – ahogy dr. Őri-Horváth Andrea is mondta – hanem döntésről.
Kelemen Péter elmondja, hogy a horgász egyesület azért szerette volna a 10 évet, mert különböző terveik vannak, különböző pályázatokon vesznek részt és ezek elszámolásait is ehhez kell kötni. Mind a Csónakázó tó, mind a téglagyári tó az önkormányzat tulajdonában maradna. Ők a pályázati lehetőségekkel csupán fejlesztéseket szeretnének megvalósítani, természetesen az önkormányzattal történt egyeztetések után. Elsősorban a hal telepítések miatt szeretnék a hosszabb időtartamot, mert azzal ők biztonságban érezhetnék magukat. A Táncsics András által javasolt 5+5 évet is el tudják fogadni, mert az első 5 év után le tudnának ülni és megbeszélni a másik fél terveit. Ha minden rendben van, akkor nem kellene újra pályáztatni a két tavat.
Huber László számára is praktikus megoldásnak tűnik a 5+5 év, mert az első 5 év után – félidőben – le lehetne ülni a két félnek és meg lehetne beszélni az esetleges eltéréseket. Ha nem sikerül megegyezni, akkor megszűnik a szerződés.
Rimányi Krisztina a 9. pontban tudná elképzelni azt, hogy az 5. év elteltével legyen felülvizsgálva a két haszonbérleti szerződés és amennyiben a két fél nem tud megállapodni a jövőről szűnjön meg a szerződés. De itt megint előjön az, hogy mi lehet az önkormányzat érdeke.
Huber László szerint megállapodási kényszert kell beletenni a szerződésbe. Ha nem jön létre ilyen megállapodás, akkor szűnjön meg.
Rába László felveti: mi van akkor, ha 2 hét múlva jelentkezik egy beruházó, aki 200 fős munkahelyet létesítene valamelyik tó közelében és ennek a haszonbérleti szerződés lesz a gátja? Ő ilyenre próbálta irányítani a figyelmet. Közös akarattal fel lehet ugyan bontani a szerződést, de ha az önkormányzat megköti a saját kezét, akkor nem.
Bálint Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a halászat nem csak horgászatról szól, hanem arról, hogy mindkét tóban rendes halgazdálkodás folyik. Ez nem olyan, mint egy sertéstelep, ahol felnevelik a süldőket, aztán vége. A horgász egyesület 1 évre nem is tudná elvállalni ezt, mert ilyen rövid idő alatt nem is térülne meg az, amit belefektetett.
Földesi Zoltán szerint azért, mert 1 év alatt nyilván nem is nőnek meg a halak. Remélhetőleg a két tó – nagy valószínűséggel – örökre megmarad. Ha bármilyen beruházó jönne munkahely teremtési céllal Kőszegre, ahol 200 munkahelyet hozna létre, akkor lehetőleg le kellene őket arról beszélni, hogy a tó környékét válasszák.
Technikailag a szerződést meg lehet úgy fogalmazni – és ezt szokták is – , hogy az 5 év lejárta előtt a két fél közös megegyezéssel újra meg tudja hosszabbítani. Azért nem kell a 10 évet kimondani, mert mindkét félben lehetnek aggályok is, meg olyan változások is, amit előre nem lehet látni. (pld. a horgász egyesület feloszlatja önmagát). Nyilván közös érdek, hogy az 5 év eltelte után ismét megegyezzen a két fél.
Racker Béla a téglagyári tóra vonatkozó szerződés 15. pontját idézi (Rimányi Krisztina jelzi, hogy ez tulajdonképpen ennek a szerződésnek az 1. pontja, csak a számozás folytatódott.), amely említi a Zöld Erőmű Kft.-vel folyamatban lévő fellebbezési eljárást. Az a mondat, mely szerint "Amennyiben a fellebbező fél tulajdonába kerül az ingatlan, a vonatkozó szerződés értelmében ő is köteles biztosítani mindazon jogokat a haszonbérlő részére, melyek e szerződés alapján megilletik" nem felel meg a valóságnak. Ugyanis ha a terület a Zöld Erőmű Kft. tulajdonába visszakerül, akkor az az eredeti szerződésen fog alapulni, nem ezen.
Dr. Zalán Gábor nem ért egyet ezzel a felvetéssel, mert a Zöld erőmű Kft.-nak azokat a feltételeket kell biztosítania amit az önkormányzat és a horgász egyesület kötött. Akárhányszor is módosult a haszonbérleti szerződés, mindig a hatályos szerződést kell a Zöld Erőmű Kft.-nek figyelembe venni.
Stampf Ferenc viszont a Csónakázó tóra vonatkozó szerződés 12. pontját tartja kicsit zavarosnak. Az rendben van, hogy a vizibiciklizés, csónakázás, esetleg fürdés megengedett lesz, de az utolsó mondat szerint az "egyéb" tevékenységeket már a horgász egyesület megtilthatja. Ki fogja mindezt megállapítani?
Kelemen Péter szerint szó sincs arról, hogy ők bármit is megtiltanának, hiszen alapvetően a tó tulajdonosa a tavat továbbra is hasznosíthatja. Akármilyen vezetőségük is lesz, ez rájuk mindig is vonatkozni fog.
Dr. Zalán Gábor javasolja, hogy ebben a pontban a zárójelben szereplő rész legyen teljesen kivéve, mert az nagyon zavaró. Értelemszerűen, a vizibiciklizés, a csónakázás megengedett, de pld. ha valaki jetskizni akar, az már zavaró lesz.
Stampf Ferencnek továbbra is az okoz gondot, hogy ki fogja mindezt eldönteni?
Rimányi Krisztina pedig az utolsó mondatba javasolja beszúrni az egyéb szó után azt, hogy "szabadidős".
[A vita közben Táncsics András elhagyta az ülésteremet, így a képviselő-testület létszáma 14 fő.]
Huber László szerint így tisztázódott az egész, ezért szavazásra bocsátja a módosító indítványokat. Azt, hogy a két haszonbérleti szerződés 5 év határozott időre legyen megkötve, aminek a lejárta előtt a két fél vizsgálja felül, majd közös megegyezéssel újabb 5 évre meghosszabítható legyen – 13 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja. Ugyanilyen szavazati araánnyal fogadja el a képviselő-testület a 12. pontból a zárójeles rész törlését is.
Végül a képviselő-testület 13 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza:
65/2010. (IV. 1.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a kőszegi Csónakázó tó (1112/3 hrsz) és a "Téglagyári tó" (0115 hrsz) halászati jogának haszonbérbe adásáról szóló szerződéseket az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja, az alábbi módosítások átvezetése után:
– Mindkét szerződés esetében a szerződés 9. pontja úgy módosuljon, hogy a felek a szerződést 5 év határozott időtartamra kössék, amelynek lejárta előtt a felek a szerződéseket vizsgálják felül, majd azt követően a szerződések 5 évre újra meghosszabbíthatóak legyenek.
– A Csónakázó tóra vonatkozó szerződés 12. pontja az alábbiak szerint módosuljon:
12. "A haszonbérlő tudomásul veszi, hogy a tó vizét és környezetét vizibiciklizés, csónakázás és esetlegesen fürdés, valamint egyéb szabadidős tevékenység folytatására a tulajdonos továbbra is használhatja, hasznosíthatja, így e tevékenységek gyakorlását a haszonbérlő tűrni köteles. A hivatkozott egyéb szabadidős tevékenységek azonban nem korlátozhatják a horgászati tevékenységet, hasznosítást."
2. A képviselő-testület egyúttal felhatalmazza K
