| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Jegyzőkönyv: 2011. Február 15., Kedd, 14:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
|
1013/2/2011. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2011. február 15-én, 14 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, Kiss Zoltán, Simonits Zsolt, Rába László, Táncsics András Váradi Szilárd képviselő (11 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, dr. Dobos Róbert gyámügyi és szociális osztályvezető helyettes, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Kőhalminé Major Judit könyvvizsgáló, Ujvári Csaba, a városfejlesztési osztály munkatársa, dr. Bakács Nóra jogtanácsos, Horváthné Kutasi Mária, Kovácsné Szabó Éva, Guttmann Ferencé, Regéné Kenyeri Ágota, Földesi János és Pócza Zoltán intézményvezetők, továbbá Kenyeri András, a Kőszegi Sportklub elnöke.
Huber László üdvözli a képviselő-testületi ülésén megjelenteket és megállapítja, hogy az ülés határozatképes. A napirenddel kapcsolatban kérdezi, hogy van-e valakinek bármilyen észrevétele.
Básthy Béla jelzi, hogy tegnap kaptak a VÁTI-tól egy hiánypótlási felhívást a natúrparkos „IGEN” pályázat benyújtása után. A pályázatot felügyelő szerv a képviselő-testület január 27-én meghozott döntésének önrész biztosításáról szóló részét kéri pontosítani. A határozat módosításáról szóló előterjesztés és a határozati javaslat a képviselők részére ki lett osztva, kéri ennek is a napirendre való felvételét.
Huber László kéri még, hogy a képviselő-testület a pótlólag kiküldött, „A művelődési központ érdekeltségnövelő pályázaton való részvétele” c. előterjesztést is vegye fel a megtárgyalandók közé. Ezt az előterjesztést a bizottságok véleményezték és csak technikai hiba miatt nem került rá a meghívóra.
A polgármester szavazásra is bocsátja a két előterjesztés napirendre kerülését, amit a képviselő-testület 11-11 igen szavazattal el is fogadnak, majd az egész napirendet 11 igen szavazattal hagyják jóvá.
N A P I R E N D:
1. Kőszeg Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
2. Viziközmű létesítmények üzemeltetési szerződésének jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Ujvári Csaba ügyintéző.
3. Az „Egykori KRESZ park területén szabadidőközpont létesítése” tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás lezárása.
Előterjesztő: Simonits Zsolt, a Bíráló Bizottság elnöke.
4. A „Jurisics-vár turisztikai fejlesztése” tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás lezárása.
Előterjesztő: Simonits Zsolt, a Bíráló Bizottság elnöke.
5. A Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásának módosítása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
6. Az Innovációs Park Kőszeg Kft. kérelme.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
7. Beszámoló a foglalkoztatási paktum munkájáról.
Előterjesztő: Básthy Béla alpolgármester.
8. A művelődési központ érdekeltségnövelő pályázaton való részvétele.
Előterjesztő: Pócza Zoltán igazgató.
9. Az „IGEN” pályázat önrészének vállalásáról szóló határozat módosítása.
Előterjesztő: Básthy Béla alpolgármester.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
Az önkormányzat 2011. évi költségvetési rendeletének tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető szóbeli kiegészítésben elmondja, hogy a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvény és a képviselő-testület költségvetési koncepciójáról szóló határozat értelmében készült el a rendelettervezet, 2 változatban. Erre azért volt szükség, mert az irányelvek alapján összeállított „A” változat majdnem elérte a 223 M Ft-os hiányt és ez nem felelt meg a költségvetési koncepció előírásainak. A szöveges részben megtalálhatóak azok a tételek, amelyek csökkentése révén a „B” változat jött ki.
Kérdések és hozzászólások:
Simonits Zsolt a pénzügyi bizottság véleményét ismerteti. A bizottság megtárgyalta a két változatot tartalmazó költségvetési rendelettervezetet. Az „A” változat közel 223 M Ft hiányt jelent, míg a „B” változat 170 M Ft-ot. A bizottság feltételezte, hogy a költségvetés elfogadása két fordulóban történik, így első körben inkább iránymutatásokat adott arra nézve, hogy milyen elveket kellene figyelembe venni. A bizottság végül is a „B” változatot javasolja elfogadásra, továbbá állást foglalt egyes konkrét tételeket tekintve is. Ilyen az egyik az étkezési költségtérítés, amelyet a képviselő-testületnek javasol elfogadni akkor, ha a megtakarítási lehetőségek ténylegesen reálissá teszik. A bizottság szavazott és elfogadta azt is, hogy a natúrpark támogatása 2 M Ft-tal emelkedjen meg.
A nemrég megalakult asztalitenisz szakosztály támogatási kérelmét a bizottság elutasította. A KSK a költségvetésben tervezett összegen felül további + 3 M Ft támogatást kért, de ezt a bizottság nem támogatta. A bizottság a fenti módosításokkal a „B” változatot elfogadásra ajánlotta.
Kiss Péter a városfejlesztési bizottság véleményét tolmácsolja. A bizottság a „B” változatot javasolja elfogadásra azzal, hogy a működési hiány szintje a módosításokkal se emelkedjen 170 M Ft fölé. A bizottság nem támogatta a nyugdíjba vonulók végkielégítésének biztosítását. Kérte, hogy az intézményeknél maradjon meg a cafeteria lehetősége és szintén nem támogatta az asztalitenisz szakosztály 150 000 Ft-os kérelmét.
Dr. Mátrai István bizottsági elnök megérkezéséig a könyvvizsgáló kap szót.
Kőhalminé Major Judit könyvvizsgáló tájékozatja a képviselő-testületet, hogy felülvizsgálták az önkormányzat 2011. évi rendelettervezetét. Megállapították, hogy a szabályossági és a törvényességi követelményeknek megfelel, tehát vitára és elfogadásra alkalmasnak találták. Az átfogó és általános szabály szerint kiegészítést is tettek a hivatalos könyvvizsgálói véleményük mellé. Tekintettel arra, hogy a képviselő-testület alakítja ki a végleges előirányzatokat, felhívja a figyelmet a főbb változásokra.
A saját bevétel aránya a tavalyi költségvetéshez képest 60%-ról 49%-ra csökkent, ami az önálló döntések lehetőségét csökkenteni fogja. A tervezett helyi adó bevétel 42 M Ft-tal csökkent. A rendelettervezet nem tartalmaz működési célú pénzmaradványt, a fejlesztési célú pénzmaradvány pedig 148 M Ft-tal alacsonyabb, mint az előző évben volt, tehát tartalékolásra az esély nagyon kevés. A fizetőképesség megőrzése érdekében szükségessé válhat a folyószámla hitelkeret összegének a növelése, viszont ez az adósságszolgáltatás kiadásait növelheti. A finanszírozási célú kiadások összege jelenleg is 15 M Ft-tal magasabb, mint a tavalyi, eredeti előirányzat volt. Ez is érintheti a fejlesztési célú hitel felvételét, amennyiben erre kerülne sor. Az esetleges hitel tervezett összege nem haladhatja meg a hitelfelvételi korlátot. A hiány összege a tavalyihoz képest még a „B” változat esetében is 39 M Ft-tal több, az „A” változat esetében pedig 92 M Ft-tal. A működési kiadások fedezetlensége is növekedett: 8,2%-al nagyobb az a kiadás, amelynek nincsen fedezete. Az előző évihez képest nagyobb a közvetett támogatások, kedvezmények adása. Ebbe a körbe tartoznak pld. az adókedvezmények, de összességében ez is olyan jogosultság, amitől végül is elesik az önkormányzat. Nagyon fontos megállapítást tartalmaz a rendelettervezet 9. §-a, mely szerint az év közben jelentkező többletbevételeket és a feladat elmaradásból származó előirányzat maradványokat elsődlegesen a bevételi elmaradás pótlására illetve az esetleges működési hitel visszafizetésére kell használni.
Elhangzott az is, hogy a vagyonhasznosítás terhére megvalósuló fejlesztési kiadásokat akkor lehet foganatosítani, ha ezek bevétele teljes egészében megvalósul. Ennek az elvnek a megvalósításával kapcsolatban gyakorlati problémák adódhatnak, hiszen ezek nyilván olyan felhalmozási kiadások, amelyek esetében nemcsak egyszerűen megrendelésről és teljesítésről van szó, hanem előkészítési és tervezési szakaszuk is van, tehát ezzel kapcsolatban is merülhetnek fel költségek.
[A könyvvizsgáló hozzászólása közben, 14.20 órakor megérkezett az ülésterembe dr. Mátrai István is, így a képviselő-testület létszáma teljes, 12 fő van jelen.]
Dr. Mátrai István a humánerőforrás bizottság véleményt tolmácsolja. A költségvetést tekintve a bizottságra inkább „humán-gyengeség bizottság” elnevezés illene, hiszen ez az a bizottság, amely szomorúan ugyan, de mégiscsak kénytelen olyan pénzeket elkölteni, amelyeket nem az általa képviselt területek termelnek meg. Sajnálatosak a kormányzati intézkedésekről szóló hírek is, mert úgy tűnik, hogy már megint a szociális, az egészségügyi és az oktatási szféra az, amely csorbulni látszik. Sokkal könnyebb szerinte a többi bizottság dolga, hiszen ott ki lehet mondani, hogy a fejlesztési bevételeket csak fejlesztési célra lehet fordítani, felélni nem szabad. Se sajnos bizonyos esetekben tudomásul kell venni, hogy vannak krízis helyzetek és ekkor az egész város által megtermelt javakból – kiegészítve az állami normatívákkal – nemcsak a porta csinosítására kell fordítani, hanem a megélhetést is biztosítani kell belőle. Hasonlóan egy családhoz, ahol a keresőképes családtagoknak nemcsak a ruházkodásra, a házfelújításra kell költeniük, hanem a gyerekek, az idősebb családtagok étkeztetésére is. Az önkormányzat is így van ezzel. A bizottság is kénytelen olyant javasolni, hogy bizonyos fejlesztések terhére történjen meg intézményeknek a fenntartása.
Ez mellett a bizottságuk több olyan javaslatot is tett, amellyel megpróbálták a forráshiányt csökkenteni. Először is megkérték az intézményeket, hogy nézzék meg, hol tudnak még takarékoskodni. A bizottság olyan megállapítást is tett, mely szerint nem lehet vállalni az idény nyugdíjba vonulók számára azt a kiegészítést, ami összességében a városnak 10 M Ft megtakarítást eredményezhet. Pozitívan foglalt állást viszont a bizottság az étkezési jegyekkel kapcsolatban, mert ez a szegényebb rétegek számára kereset-kiegészítést jelent, amiről lemondani nem lehet. Összességében tudomása szerint minden intézmény meg tudott valamit spórolni, ő ezen túl, más lehetőséget nem lát arra, mint amit az intézmények felajánlottak.
Végül: ha már tavaly, a múlt félévben egyszer már felemelte a képviselő-testület a KSK támogatását azzal a bizonyos 3 M Ft-tal, akkor szerinte ezt folytatni kellene, a teniszpálya öltözőjének az előirányzata terhére.
Nem tudja, hogy az ülés elején volt-e erről szó, de szeretne hallani ő is arról, hogy hogyan áll az jelenleg az intézmények által „talált” pénzek helyzete a bizottsági ülés óta.
Huber László úgy látja, hogy ez utóbbi a mai ülésnek nem feladata. Ezeket a részletkérdéseket a héten kell átgondolni, hiszen most nem is áll hozzá elegendő információ. Végül is a március 3-i ülésen lesz a 2011. évi költségvetés véglegesen elfogadva, amelyre a hét végén kell kiküldeni az anyagot. Addig ezeket még ki kell dolgozni és valamennyi bizottság újra meg fogja tárgyalni a költségvetés tervezetét. A Társulási Tanács is 22-én fogja a költségvetést elfogadni. Ő azon szempontok alapján fogja az álláspontját kialakítani, amelyeket a képviselő-testület ma meghatároz. Ezeket kell ma elfogadni, de az egyes intézményeknél a takarékosságot illetően a pontos részleteket nem tudni.
Dr. Mátrai István szerint azért ez számára kardinális kérdés, mert az ő döntése ettől is fog függeni. Pld. a cafeteriát illetően nem mindegy az intézmények helyzete. Ő nem szeretné, ha egy kivitelezhetetlen költségvetést fogadna el a képviselő-testület. Az elmúlt évek költségvetései szorosak voltak ugyan, de mindenki elismerte hogy azért minden évben éppen elég volt.
Dr. Zalán Gábor tájékoztatja a jelenlévőket, hogy folyamatosak az egyeztetések a kistérségi társulással is és az intézményekkel is. Az biztosnak látszik, hogy javaslatot fognak tenni önkormányzati szinten 8 M Ft elvonásra, amely a művelődési központot, a könyvtárat, a hivatalt és a gimnáziumot fogja érinteni. Kistérségi szinten ugyanez az összeg 15 M Ft lesz. Ezen kívül javasolni fogják a nyugdíjba vonulókat érintő összeg elhagyását, amely szintén 15 M Ft-ot tesz ki. Kb. 7 M Ft-ot kellene még a működésből levenni, hogy 170 M Ft-os hiányt tartani lehessen. Ezek között vannak olyanok, amelyeket az intézményekkel megbeszéltek, de van olyan felvetés is, ami egészen friss, pld. a szociális támogatások 1 M Ft-tal való csökkentése. Kiemeli, hogy ezeket a javaslatokat még egy bizottság se látta, csak a műhelymunka kezdődött meg. A kistérségben átdolgozták a közüzemi díjakat is, várhatóan lesz létszámleépítés is. Pénteken ki fog menni a költségvetés újabb változata, amiben ezek a javaslatok már véglegesítve lesznek. Ezért mondta a polgármester úr, hogy ad-hoc módon most ne legyenek ilyen javaslatok megfogalmazva.
Rába Lászlónak a pénzügyi bizottság ülésén volt egy módosító javaslata az étkezési költségtérítéssel kapcsolatban, ami nem kapott ugyan többséget, de azt is felvetette, hogy az az intézmény, ahol ezt ki tudják gazdálkodni, ott maradjon meg. Az ülésen arról volt szó, hogy majd itt kap erre választ. Ha nem, akkor nem tudja, hogyan fog ma előbbre jutni a képviselő-testület.
Huber László szerint a költségvetésig fog rá választ kapni a képviselő úr. Kiemeli, hogy nagyon veszélyes lenne bármilyen számot is kimondani, mert az félre viheti az egész költségvetést. Arra kell koncentrálni, ami a most az anyagban szerepel. Annak a figyelembevételével kell a pénzügyi osztályvezetőnek majd összeállítani a végleges anyagot.
Dr. Mátrai István kiemeli, hogy a kistérségi intézmények költségvetése természetesen „ki van vesézve”, de a kistérségi munkaszervezet működési költségvetését átvizsgálta-e valaki, hogy ott milyen kiadások vannak? Az ő bizottságuk ezt is határozottan kérte.
Huber László szerint ebben nincs ennek a képviselő-testületnek illetékessége, de a kistérségi társuláshoz tartozó többi 15 képviselő-testületnek sem. A munkaszervezet költségeire eddig az állami támogatás teljes egészében fedezetet nyújtott. Ennek a vizsgálata kizárólag a Társulási Tanács hatásköre, ott is van pénzügyi bizottság, ők végezhetnek ilyen irányú munkát. A 22-i ülésre egyébként lehet, hogy lesz valamilyen javaslat, de ha 1-2 M Ft-ot találnak is, az nem oldja meg a problémákat. 50 M Ft-nyi összeget kellene lefaragni.
Keszei Balázs egyetért Rába Lászlóval, hiszen ha nem tudnak meg a képviselők új információkat, akkor patthelyzet alakul ki és nem lehet tovább lépni. Az eddigi információk alapján nem tudja, hogyan lehet szavazni, illetve félő, hogy a szavazás biankó módon fog történni.
Huber László ezt nem így látja. Ha pld. a képviselő-testület megszavazza azt a bizonyos étkezési költségtérítést, akkor nyilván máshonnan kell majd elvenni ennek a fedezetét. Vannak konkrét bizottsági javaslatok, amelyekről dönteni lehet.
Simonits Zsoltnak is úgy tűnik, nem mindenkinek világos, mi a célja ennek a napirend pontnak. Ha a képviselő-testület valóban dönt a cafeteria, a natúrpark vagy a KSE támogatása ügyében, akkor az iránymutatást jelenthet majd a hivatal számára, hogy azokat a szempontokat vegye alapul. És az után fognak kijönni a „B” változatot tekintve a számok. A műhelymunka megkezdődött tehát, de természetesen további megtakarításokra lesz szükség.
Rába László úgy látja, hogy ha egy képviselő pld. a natúrpark vagy a sportklub támogatását nem szavazza, meg, attól még lehet, hogy benne lesz a költségvetésben, tehát meg is lehet fordítani a dolgot. A pénzügyi bizottsági ülésen az a döntés született, hogy ha az intézmények meg tudják spórolni az étkezési hozzájárulást, akkor ne vegye el a képviselő-testület. Ha most nem kapnak rá választ a képviselők, akkor hogyan szavazzanak róla?
Huber László szerint a legtöbb vitát ez a bizonyos étkezési költségtérítés váltotta ki. Kéri a könyvvizsgálót, fejtse ki, hogyan is kell érteni ezzel kapcsolatban az „amennyiben a reális feltételei biztosíthatók” kifejezést.
Kőhalminé Major Judit elsőként a napirendről összességében mondja el a véleményét. Szokatlan, de nem jogszabályellenes az a módszer, amellyel a kőszegi önkormányzat a 2011. évi költségvetési rendelettervezetét most tárgyalja. Máskor is volt már többféle változat, de ez az anyag két, teljesen részletesen kidolgozott rendelettervezetből áll. A napirend címe arra utal, hogy a mai napon elfogadott költségvetési rendelet lesz, ami azt jelentené, hogy ennek kidolgozásához volt elegendő idő és háttérmunka. Ugyanakkor a hozzászólások azt mutatják, hogy erre ma nem sok esély van. Javasolja, hogy változtassa meg a képviselő-testület a napirend címét és ezt a mai anyagot fogja fel a költségvetés irányszámairól szóló tájékoztatásnak.
Felhívja a figyelmet arra, hogy a költségvetés biztonságáért a képviselő-testület felel és a képviselő-testület jogosult annak meghatározására, hogy milyen keretszámokat állapít meg. Korábban a képviselő-testület tárgyalása idején, a bizottsági ülések után már csak „nüansznyi” különbségek jöttek elő, ma viszont itt még nagy a bizonytalanság. Egy dolog biztos: a pénz sose elég. Meg az is biztos, hogy minden intézmény nyilván a maga jó értelemben vett érdekét veszi csak figyelembe. De ha a képviselő-testületnek megvannak az elvei, azokat el tudja dönteni, pld. azt, hogy a hiány 170 M Ft-nál magasabb nem lehet, akkor az intézmények annak a keretnek az alapján fognak dolgozni. Nem az intézmények felelnek a város költségvetéséért. Annak minden ódiumáért, a hitelekért, a kamatokért, a költségvetés teljes vertikumáért a képviselő-testület felel.
Huber László megköszöni a könyvvizsgáló szavait, mert kiemelte a képviselők számára a költségvetés elfogadásáért való felelősségüket. A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület felel. A koncepcióban már sok fontos alapelvet meghatározott a képviselő-testület, kérdés, hogy tudja-e magát tartani a 170 M Ft-os hiányhoz. Ez szerinte nagyon fontos, mert rendkívül megterhelő lesz ez az év. Több projektet meg kell párhuzamosan valósítani, sőt, lesz olyan is, pld. az Alpannónia, amit előre kell megfinanszírozni. Minden fillérre szükség lesz, a likviditás tehát szerinte nemcsak hogy borotvaélen fog táncolni, hanem lehet, hogy valamilyen áthidaló kölcsön nélkül elképzelhetetlen is lesz. Kiemeli, hogy ez nem intézményellenesség, senki sem akarja az intézményeket „éhen halásra kényszeríteni”. De olyan nincs, hogy 1-2%-ot nem lehet megspórolni egy intézményben, mert ha mégis van, akkor ő megkérdőjelezi annak az intézményvezetőnek a képességeit.
Kiss Zoltán kérdezi: ha az étkezi utalványt megszavazza a képviselő-testület ésbiztosítja, akkor miből fogja kipótolni ennek a fedezetét? Nyilván ezt az összeget akkor máshonnan elő kell teremteni.
Huber László szerint valóban, mert ha a képviselő-testület erre nem biztosít fedezetet, akkor máshonnan kell megspórolni, vagy szóba jöhet az a bizonyos „fűnyíró elv” is. Ezért van az kihangsúlyozva, hogy a „reális ellentétele” biztosítható legyen. Vagy pedig a másik variáció: a 170 M Ft-ból 180 vagy 190 M Ft-ra „puhítja” a képviselő-testület a hiányt.
Rába László szerint aki 80 000 Ft-ot keres, annak nagyon sokat számít az az 5000 Ft-os étkezési utalvány. Ezért kérte a bizottság, hogy az intézmények nézzék meg a konkrét számokat.
Huber László megismétli, hogy ez a végleges költségvetés összeálllításakor lesz látható. Lehetetlent természetesen senki sem kér.
Dr. Mátrai István kiemeli: az ő bizottságuknak minden tagja maximálisan tisztában van azzal, hogy a város költségvetéséért a képviselő-testület a felelős. Ha nem így lenne, akkor igenis harcba szálltak volna az oktatásért, az egészségügyért stb. és amit az intézmények kértek, azért „ütötték volna az asztalt”. Azért annyi retorikai tartalék lett volna még bármelyik bizottsági tagban, hogy ezt megfelelően elő tudta volna adni a képviselő-testületnek úgy, hogy meghallgatásra talált volna. De nem erről van szó. Ő a választáskor sem ígérte meg, hogy az 1. választókerületben minden utca és minden járda fel lesz újítva. Ő azt mondta akkor is, hogy első a város érdeke, mert ha a város ügyei nincsenek rendben, akkor semmi sincs rendben. Utána következnek az ő szakterületei: az oktatás, a kultúra, továbbá kis segítséggel a sport. És csak ezek után jön a körzete. Örül, hogy legalább tájékoztatást kaphattak a jelenlegi helyzetről és ő csak azt szeretné, ha olyan költségvetés lenne elfogadva, ami tényleg kivitelezhető, mert senkit sem szeretne a hidegtől gémberedett ujjakkal látni egy intézményben sem.
Mivel további érdemi hozzászólás nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát. Igazat ad a könyvvizsgáló asszonynak abban, hogy a meghívón szereplő napirend címe kicsit szerencsétlenül alakult, hiszen nem a költségvetési rendelet elfogadása a mai tárgyalás célja, hanem a költségvetés tárgyalásának első olvasata.
Mivel egyéni képviselői javaslat nem hangzott el, Huber László a bizottsági javaslatokról várja a szavazatokat.
A városfejlesztési bizottság indítványát – mely szerint a „B” változat legyen támogatva azzal a módosítással, hogy a közalkalmazottak étkezési költségtérítése maradjon meg a költségvetésben, de a működési hiány ne növekedjen – 12 igen szavazattal elfogadja a képviselő-testület.
A bizottság javasolta, hogy a vagyonhasznosítás terhére tervezett fejlesztések megvalósítása a bevételek beérkezését követően történjen. Huber László szerint ezt másképpen nem is lehet, így ezt is 12 igen szavazattal megerősíti a képviselő-testület.
A Humánerőforrás Bizottság is a „B” változatot támogatta azzal, hogy a működési hiány szintje a módosításokkal együtt se emelkedjen 170 000 E Ft fölé:
Arról, hogy a közalkalmazottak étkezési költségtérítése maradjon meg a költségvetésben, már szavazott a képviselő-testület.
Azzal, hogy a kistérségi és az önkormányzati intézmények vezetőit fel kell kérni az intézményi költségvetés felülvizsgálatára, a dologi kiadások egységes tervezése, valamint a megtakarítási lehetőségek kiszűrése érde-kében, 12 igen szavazattal egyetért a képviselő-testület. A polgármester szerint ezen egyrészt túl is vannak az intézmények, meg folyamatban is van.
A bizottság következő javaslata az volt, hogy a Kőszegi Sport Klub támogatása 3 M Ft-tal emelkedjen (előterjesztésben szereplő 8 500 E Ft-hoz képest), a teniszpálya öltözők és klubhelyiség építése előirányzat terhére.
Ezzel kapcsolatosan további rövid alakul ki.
Keszei Balázs javasolja, hogy képviselő-testület ezt a +3 M Ft-ot inkább a az intézményi költségvetési hiány mérséklésre fordítsa, de Huber László jelzi, hogy ez a fejlesztésben szerepel az átadott pénzeszközök között, amivel a működési hiányt nem lehet csökkenteni.
Dr. Mátrai István emlékezteti a képviselő-testületet, hogy tavaly azzal szavazta meg a KSK támogatásának 3 M Ft-tal történő emelését, hogy azt az idei I. félévben még ugyanúgy biztosítani kell. Ha nem folytatódik ez a folyamat, akkor az az első 3 M Ft kidobott pénznek minősül. Azért az öltöző építéstől javasolják ezt a pénz elvonni, mert decemberben arról volt szó, hogy a teniszezők kérését támogatja ugyan a képviselő-testület, magát az öltöző építését, de a klubhelyiséget nem, tehát csökkentett tartalommal javasolták ezt megvalósítani.
Rába László emlékezteti a képviselő-testület arra, hogy 2 év múlva 100 éves lesz a kőszegi sportegyesület. A jubileumot méltóképpen meg kellene ünnepelni, fel kellene újítani a Lóránt Gyula Sporttelepet, az öltözőket stb. Ha ez megvalósulna, akkor oda a teniszezők is átmehetnének, hiszen 50 m-re van tőlük.
Huber László is visszaidézi a decemberi döntést. Arról is döntött a képviselő-testület, hogy meg kell vizsgálni a tervet, valóban szükség van-e akkora öltözőre. Aztán: megállapodást kell kötni erre nézve az egyesülettel, továbbá a bérlővel vagy új bérleti szerződést kell kötni, vagy módosítani kell a jelenlegit. Ezek a feltételek még hiányoznak, ezért javasolja, hogy amíg teljesülnek, helyezze a képviselő-testület céltartalékba a 12,6 M Ft-ot. Ha teljesülnek ezek a feltételek, akkor innen felhasználható, ha pedig nem, akkor különböző feladatokra innen is átcsoportosítható.
Dr. Mátrai István is egyetért a céltartalékba való helyezéssel, csupán azt kéri, hogy ne az egész összeg menjen céltartalékba, a 3 M Ft maradjon meg.
Kiss Péter nem ért egyet dr. Mátrai István javaslatával, hiszen fejlesztési pénzt nem lehet másra „kiajánlani”. Egyébként is a képviselő-testület már döntött róla, hogy akkor valósulhat meg, ha a vagyonhasznosítási bevételekből fedezet lesz rá. Huber László szerint azok remélhetőleg folyamatosan érkeznek majd. Végül szavazásra bocsátja a teljes összegnek, a 12,6 M Ft-nak a céltartalékba való kerülését azzal, hogy ha ez nem kap többséget, akkor kéri majd a szavazatokat a megosztott összegről is. A képviselő-testület 9 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja a teljes összeg céltartalékba való kerülését.
A városfejlesztési bizottság javasolta a város rehabilitációs kölcsön felfüggesztését, de ezt a képviselők 2 igen, 9 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elvetik.
A városfejlesztési bizottság javasolta azt is, hogy az előrehozott nyugdíjazások miatti kifizetésre az önkormányzat a csökkentési javaslatnak megfelelően ne biztosítson fedezetet. A képviselők ezt a javaslatot 11 igen, 1 nem szavazattal elfogadják.
Ezután a pénzügyi bizottság javaslatai kerülnek szóba. A bizottság is azt kérte, hogy a közalkalmazottak étkezési költségtérítése maradjon meg a költségvetésben amennyiben reális ellentétele biztosítható. Ezt a képviselők újólag, 12 igen szavazattal jóváhagyják.
Viszont a pénzügyi bizottságnak azon módosító javaslatát, mely szerint az Írottkő Natúrparkért Egyesület részére átadott támogatás 2 M Ft-tal emelkedjen (előterjesztésben 6 950 E Ft) 3 igen, 8 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elveti a képviselő-testület.
A bizottsági javaslatokról való döntés után Huber László kéri még, hogy a többcélú kistérségi társulás számára biztosítandó összeget határozza meg a képviselő-testület, 242 374 e Ft összegben. A jelenlegi ismeretek alapján jött ki ez az összeg, amelynél az átadott pénzeszköz több nem lehet. Ezt a javaslatot a képviselő-testület 10 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadja.
A szavazásokat figyelembe véve, az alábbi határozat született:
9/2011. (II. 15.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli az önkormányzat 2011. évi költségvetési rendelettervezetébe az alábbiak beépítését:
1. A képviselő-testület a „B” változat továbbdolgozását rendeli el azzal, hogy a működési hiány szintje a következő módosításokkal együtt se emelkedjen 170 000 E Ft fölé:
– a közalkalmazottak étkezési költségtérítése maradjon meg a költségvetésben,
– a vagyonhasznosítás terhére tervezett fejlesztések megvalósítása a bevételek beérkezését követően történjen meg,
– a képviselő-testület felkéri a kistérségi és az önkormányzati intézmények vezetőit az intézményi költségvetés felülvizsgálatára, a dologi kiadások egységes tervezése, valamint a megtakarítási lehetőségek kiszűrése érdekében,
– a Kőszegi Sport Klub tenisz szakosztályának öltöző építésére elkülönített 12,6 M Ft-os támogatás kerüljön céltartalékba,
– az előrehozott nyugdíjazások miatti kifizetésre az önkormányzat nem biztosít fedezetet,
– a többcélú kistérségi társulás működési támogatásra biztosítandó támogatást 242 374 e Ft összegben határozza meg a képviselő-testület.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: értelemszerűen.
A szavazás után Rába László megjegyzi, hogy a polgármester úr a képviselő-testület döntése után a kistérségi társulásban Kőszeg város érdekét képviselje. Huber László szerint mindig is ezt tette és ezt fogja a jövőben is tenni.
A költségvetésről való vita lezárása után a polgármester kéri, hogy a 6. napirendi pontot tárgyalja meg a képviselő-testület, mivel dr. Bakács Nóra jogtanácsos 4 óráig tud részt venni az ülésen, utána más elfoglaltsága van.
A 6. napirendi pont tárgyalása:
Az Innovációs Park Kőszeg Kft. kérelmével kapcsolatos előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A képviselők az ülés előtt a megállapodás tervezet új változatát kapták meg (csatolva a jegyzőkönyvhöz).
Huber László szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy mindenki talált egy új megállapodás tervezetet az ülés előtt az asztalán, amit talán többen furcsálhatnak is, hiszen a bizottságok az eredetileg kiküldött megállapodás tervezetet véleményezték. Ennek az az oka, hogy annál az elvnél kellene maradni, mely szerint csak a minimális döntést hozza meg a képviselő-testület ebben az ügyben. Ez talán a kérelmezők szándékának is megfelel, hiszen ők eredendően a határidő meghosszabbítását kérték, valamint a létesítendő munkahelyek számának a csökkentését is. Véleménye szerint az, amit az önkormányzat egyértelműen felvállalhat, az a határidő meghosszabbítása, de a munkahelyek számának a csökkentését nem. Arról van szó, hogy ha a határidő meghosszabbítása letelik, akkor a kötbérre vonatkozóan különböző garanciákat kell kapnia az önkormányzatnak: ingatlanfedezetet vagy mást és az erre vonatkozó kérelmüket megtárgyalja majd a képviselő-testület. Amennyiben ez nem történik meg augusztus 31-ig, akkor a kötbér tekintetében a város intézkedni fog. Tehát elmaradna a szerződésből az arányosítás, a nettó árhoz számított 15% és a korábbi feltétekre, eseményekre történt hivatkozás. Tehát ha augusztus 31-e után ez a megállapodás nem teljesül, akkor intézkedni kell a kötbér teljesítése iránt.
Kérdések és hozzászólások:
Rába László javasolja, hogy csakis a földhivatalba bejegyzett, első helyen álló ingatlanfedezetet fogadjon el a város.
Dr. Bakács Nóra szerint ez akkor lesz majd kérdés, ha arról tárgyalnak a felek, hogy ők mit tudnak felajánlani és mit fogad el az önkormányzat. Erről mindkét félnek meg kell egyeznie.
Rába László szerint azért a város azt kinyilváníthatja, hogy mit szeretne. Második vagy harmadik helyen bejegyzett ingatlanjoggal nem ér az önkormányzat semmit.
Básthy Béla szerint nehéz helyzetben van a képviselő-testület, mert saját magával tárgyal most egy olyan megállapodást, amit később a partnernek is el kell fogadnia. Felmerült benne javaslatként az is, hogy ne megállapodást fogadjon el a képviselő-testület, hanem határozatokat hozzon, mert az egyértelműbb, ezt meg nem biztos, hogy elfogadják, hiszen nem tárgyalt erről velük senki.
Kérdés, hogy a jelenleg a cég birtokában lévő ingatlanokra lehetne-e jelzálogjogot kérni, ha ebbe belemennének? Esetleg a második helyen is, mert ha a bank áll ugyan az első helyen és ha időközben kifizetnék a bank felé a tartozást, akkor az első helyre kerülne az önkormányzat. Ezzel lehetővé válna, hogy a város megakadályozza a tulajdonoscserét, ne lehessen csak úgy „lepattanni a vagyonról”. Persze mindez csak akkor lehetséges, ha a bankot kifizették. A jelzálogjoggal a város beleszólhatna a további értékesítésbe, nem lenne csak úgy szabad az ingatlan.
Dr. Bakács Nóra szerint akkor se lehet elidegeníteni ingatlant, ha ehhez az első helyen álló bank hozzájárul. A garancia jellege egy következő döntés lehet, most a legfontosabb a határidő meghosszabbítása. További kérelem, ajánlat megtárgyalására akkor lehet majd szó, ha az önkormányzat és az IPK között a jelzálog szerződés létre is jön.
Giczy József kérdezi, hogy ami a megállapodásban van, a jelzálogjogjog és a garancia nyújtására, azt miért csak augusztus 31-e után akarja kezdeményezni a város, miért nem most azonnal?
Dr. Bakács Nóra szerint a város kezdeményezné, ha ezt megtehetné. Ehhez a biztosítékhoz megfelelő ingatlan is kellene. A bank által terhelt ingatlanokat tekintve a cég talán a nyár elején jut a bankkal olyan helyzetbe, hogy további bejegyzéseket lehet tenni. Tehát most semmi értelme, az augusztusi határidő után viszont igen.
Giczy Józsefet nem nyugtatja meg a válasz. Meggyőződése, hogy ebben az ügyben már több hibát is elkövetett az akkori városvezetés. Először is nem volt kellően körültekintő, amikor ennek a cégnek adták el a posztógyár területét. Aztán: amikor a bűncselekmény megtörtént, azután nem bontották fel azonnal a szerződést ezzel a céggel. Harmadszor: most, amikor további kedvezményeket akar a cég, akkor minden további nélkül belemenne a város a módosításba. Ő ezt nem tudja támogatni.
Simonits Zsolt visszaidézi, hogy amikor a posztógyár területéhez hozzájutott a város, akkor azért tehette ezt meg, mert akkor elővásárlási jog volt rá bejegyezve. Kérdés, hogy ez a jog azóta él-e még?
Dr. Tóth László szerint az elővásárlási joggal terhelt ingatlanok a rendezési terv mellékletében vannak felsorolva. Végül is az ipari park területén vannak ezek az ingatlanok, tehát elvileg maradhatott volna az elővásárlási jog, akkor is, ha közben voltak adás-vételek. Básthy Béla szerint akkor a képviselő-testület elé kellett volna kerülnie, ha el akarják adni. Rimányi Krisztina mindjárt utánanéz a rendeletben, de ezekre a területekre nincsen már az önkormányzatnak elővásárlási joga bejegyezve.
Gyarmati Kálmán arra reflektál, hogy Giczy József képviselő hibát emlegetett. Ő nagyon jól emlékszik arra, hogy hányszor és hányszor meg volt hirdetve a terület és nem jött vevő. Sajnos attól kellett tartani, hogy a Bálház sorsára jut. Végül örülni kellett, hogy legalább egy cég jött, aki hajlandó volt megvenni.
Giczy József arra értette a hibát, hogy amikor az IPK Kft.-nek eladta a város a területet, nem vizsgálta meg senki, hogy ez a cég mennyire stabil, mennyire megbízható.
Huber László érthetetlennek tartja, hogy mit kellett volna vizsgálni. Ez egy projektcég, ami arra jött létre, hogy a területet fejlessze. Ezen alapult a pályázatuk.
Giczy József tisztában van azzal, hogy előre sok minden nem volt látható. De a törvénytelenségek elkövetése után a további kedvezményeket biztosan meg kellett volna szüntetni.
Huber László szerint a műemlék rombolással kapcsolatos büntetőeljárás – ami ma már „csak” engedély nélküli bontás – lefolytatása nem az önkormányzat feladata. Ez nem alap arra, hogy a szerződést az IPK Kft.-vel fel kellett volna bontani.
Básthy Bélának is vannak problémái az előterjesztéssel. Nem a múlt miatt – bár ott is volt ilyen – hanem konkrétan az elmúlt 3 hónappal. Ő az alapos előkészítésen alapuló koncepciót hiányolja ebből az előterjesztésből, ezért is szólt hozzá a bizottsági ülésen úgy, ahogy az elhangzott.
Azzal kapcsolatban, hogy nem volt körültekintő az értékesítés, már Gyarmati Kálmán is reagált. Ezen túl, az önkormányzat legfőbb szempontja akkor az volt, hogy azért legyen értékesítve a terület, hogy a város megszabaduljon a hatalmas hiteltől és az újabb szereplővel beinduljon a területen a fejlődés. Az szerinte csak elméleti vita, hogy a város miért nem kért a több és reálisabban hozzáférhető garanciát, mint a szerződésben ez sikerült. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a befektetőtők a projektek bekerülési összegén túl nem képesek több 10 M Ft-okat garanciaként letenni. Az ilyen beruházó sajnos még a fehér hollónál is ritkább Kőszegen.
Ha az önkormányzat a műemlékrombolás után felbontotta volna velük a szerződést, akkor szerinte nehéz lett volna abból kártérítés nélkül kilábalnia.
Az ügyvéd úr levelét mindenki olvashatta. Ebben azt írja, hogy az ügyfeleinek nem volt tudomása, arról, hogy ideiglenes műemléki védettség van a posztógyár egyes épületeire és ez a pályázati eljárás alatt került rá. Ezt határozottan vissza kell utasítani, mert nem állja meg a helyét és minden fórumon tiltakozni kell ellene. Már 2008. szeptemberében is elismerték, a rombolás pedig 2008. márciusában volt.
Szerinte ez egy viszonylag szikár megállapodás. Azt, hogy a Gerse Kft.-t ki kell belőle venni, az nyilvánvaló, hiszen tulajdonjogot nem szerzett.
A 3. pontot ő azért tartja fontosnak, mert ha azt az IPK Kft. aláírja, akkor papíron is elismeri, hogy őket terheli a 300 fős foglalkoztatotti létszám.
A 4. pontnál az lehet érv a határidő meghosszabbítására, hogy a területen folyó munkahelyteremtő vagy munkahelyelvesztő – kinek-kinek mi az álláspontja – beruházást a város ne veszélyeztesse. Lehet hogy ez valakinek érv, valakinek nem az. Ha jól „fordítja le” ezt a 4. pontot, ez azt jelenti, hogy ha augusztus 31-én sem állnak elő semmilyen garanciával, akkor már többet nem ad halasztást a város. Aztán majd akkor a következő eldöntendő kérdés az lesz, hogy az önkormányzat megadja-e a munkahelyteremtésnek a további esélyét vagy esetleg egy jogvita keretében megkérdőjeleződik, hogy belátható időn belül a fennmaradó 3 hektáros területen történhet-e valami. Neki egyébként továbbra is az aggályos, hogy a szerződéses partner ki tud-e ebből az ügyletből „menekülni”, túl tud-e adni az ingatlanokon. Neki ez a félő.
Rába László szerint nyilván azért „jöttek-mentek” az egy hektáros telkek, mert nincs rajtuk már az önkormányzat elővásárlási joga. Mivel a jelzálogjog bejegyzés a kötbér összegére terjedhet, kérdés, hogy miért akarja a város magát ahhoz kötni, hogy ez az ingatlan az ipari park területén legyen. Van ennek a cégnek más, jelentős tulajdona is Kőszegen. Keresni kell olyant, ami teljesen tehermentes és arra kell jelzálogjogot bejegyezni.
Básthy Béla szerint a cég tulajdonosai nevén több cég és több ingatlan is lehet. Az, hogy az IPK Kft. nevén milyen ingatlan van, azt nem tudni. Abból indult ki mindenki, hogy feltételezhetően, amit ez a cég az önkormányzattól megvásárolt, az még a tulajdonában van.
Giczy József maximálisan támogatja a munkahelyteremtés lehetőségét. Viszont itt volt egy szerződés, ami december 31-ig nem teljesült. Azért, hogy a város érdeke a továbbiakban ne sérüljön, ne érje veszteség, ezért mondja, hogy ne augusztus 31-e után, hanem most kell kikötni a garanciát. Ő tegnap utánanézett a földhivatalban: az IPK Kft. nevén már nagyon kevés ingatlan maradt, mind tovább lett adva egyéb cégeknek. A Vasi MÉH Kft.-é, az Austrogrund Kft-é, meg pld. azé a cégé, amelyik a TESCO-t építi. Kettő ingatlan van csupán az IPK Kft. nevén: a 2917/21 és a 2917/22 hrszú ingatlanok, amelyek nagy valószínűleg a szennyezett területek. Nem tudni, hogy ezek elegendő fedezetet jelentenek-e a banki jelzálog után. Úgyhogy szerinte is helyes Rába László felvetése, mert ha a kft.-nek nincs is a nevén tulajdon, annak tulajdonosainak biztosan. Ő örülne a legjobban annak, ha munkahelyek jönnének létre, de további kár már ne érje a várost.
Huber László szerint már másodszor említi Giczy József képviselő úr, hogy további kár ne érje a várost. Milyen kárra gondol a képviselő úr?
Giczy József arra gondol, hogy december 31-el nem jött létre sem a munkahelyteremtés, sem a kötbér kifizetés. Úgy gondolja, hogy ezáltal a várost kár érte, mivel se munkahelyhez, se pénzhez nem jutott.
Huber László szerint ilyen értelemben „kár” nem érte az önkormányzatot, „csak” nem valósult meg egy „vágyott” munkahelyteremtés december végéig. Jelenleg folyamatban van egy nagyberuházás, és erre való tekintettel gondolja azt, hogy méltányos lenne a szerződés meghosszabbítása. Az IPK Kft. elmondása alapján ugyanis augusztus végéig derül ki, hogy a TESCO-ban meg annak hozadékaként, mellette még hány munkahely jön létre. Giczy József képviselő úr mindig azt hangoztatja, hogy ő támogatja a munkahelyteremtést, ennek ellenére éppen ő volt az, aki az alakuló ülésen nem szavazta meg azt a bizonyos nyilatkozatot, ami a TESCO beruházáshoz kellett. Mindez akkor az utolsó órában, percben történt, de ha a többi képviselő sem szavazta volna meg, most még ennyi munkahelyről se lehetne beszélni. A tetteink szokták igazolni, hogy ténylegesen teszünk-e egy ügyért. Aki akart munkahelyteremtést, az megszavazta azt a nyilatkozatot. Egyébként szerinte a képviselő úr szavaiban sok téves és fals információ is van, amit azért nem kellene nyilvános ülésen hangoztatni. Ha valaki egy képviselő szájából hallja ezeket, akkor még azt is mondhatja, hogy igaz lehet. Ő nem az IPK Kft.-t akarja ezzel védeni, hanem az önkormányzat korábbi eljárását. Téves döntést természetesen mindig lehet hozni, de ez majd csak idővel derül ki. Az önkormányzat a posztógyár területéért a duplája pénzt kapta, mint amennyiért annak idején megszerezte. Ez mellett most még egy fejlesztés is megvalósul, ha nem is az, amilyenre annak idején számított a képviselő-testület.
Dr. Bakács Nóra visszatér a megállapodás szövegére. Az eredeti, bizottságok által tárgyalt megállapodásból az alpolgármester úr javaslatai alapján jött ki az új változat.
Kikerült a megállapodásból a 2. pont, ami a sajnálatosan közbejött körülmények részletezését tartalmazta, ezeket most nem veszi figyelembe a képviselő-testület. Ha jogvita lesz, akkor majd ott lehet ezeket felhozni, de itt most csak a tényekre kell szorítkozni, ami egyúttal a lényeg is. Kikerült a kötbér arányosítás kérdése is. Tehát, ez a megállapodás szerinte kötelezettséget nem jelent az önkormányzatra nézve. Ezen kívül az utolsó pont is értelemszerűen kikerül, ami szintén a vevő által hivatkozott körülményeket tartalmazta. Így pusztán a határidő módosul a megállapodásban, 2011. augusztus 31-ére, – ha ezt elfogadja a képviselő-testület, semmi más.
Básthy Béla szerint azért még a 4. pont így sem tökéletes. Ő az első sort így kezdené: „amennyiben az IPK Kft. 2011. 08.31. napjáig sem tud eleget tenni … „ Ezzel kapna hangsúlyt az, hogy a cég eddig sem tett eleget a kötelezettségének.
Ő még tovább részletezi, hogy ez a megállapodás miért jobb a város számára, mint az előző. Az egyik az, amit jogtanácsos asszony is említett: nem tesz az önkormányzat olyan engedményeket, amik egyoldalú lépések az eredeti szerződéshez képest. Nincs szó tehát arányosított teljesítésről, ez majd egy későbbi szempont lehet. Annál is inkább, mert jelenleg 1 db új munkahely sincs még. A másik fontos különbség a korábbi változathoz képest az, hogy a város „nem igazolja le” – még áttételesen sem – az ügyvédi levélben szereplő, mentesítő érveket. Az ügyvéd úr levelének 1-2. bekezdése szerinte még cinikus is, hiszen váratlan villámcsapásként emlegeti a műemléki bejegyzést, majd a műemlék elbontását. Ezt a vitát tehát ez a szöveg nem dönti el és nem is igazolja. Az önkormányzat nem azért ad határidő hosszabbítást az IPK. Kft.-nek mert ezeket elismeri, hanem azért, hogy ez a komoly beruházás megvalósuljon, lezárulhasson és utána tárgyalni lehessen. A másik út pedig az lenne, hogy azonnal kéri magának az önkormányzat azt, ami jár neki. Ez is egy út, meg az is biztos, hogy akkor a Vas Népe öles cikket fog közölne arról, hogy Kőszegen megint per van folyamatban egy nagyberuházás miatt.
Annyit tesz még hozzá, hogy jó lenne, ha cég tulajdonosai tisztában lennének azzal: lehet annak ódiuma, ha az ember a saját önkormányzatát megvezeti. Ő ezt kőszegi lakosként biztosan nem tudná megtenni, mert soha nem tudna az emberek szemébe nézni – de nem vagyunk egyformák.
Dr. Bakács Nóra javasolja még, hogy a 4. pont utolsó mondatába szabjon még egy határidőt a képviselő-testület a garanciáról szóló megállapodás létrejöttére. Ő az augusztus 31-ét követő 15. napot javasolja.
Dr. Tóth László is egyetért ezzel, mert ha nincs ilyen határidőt, akkor lehet, hogy egy év is elmúlik, mire a garanciára vonatkozó megállapodás létrejön. Ha ezt a megállapodást aláírja a másik fél, akkor már most gondolkodhatnak azon, hogy mit ajánlanak fel garanciának.
Huber László is hiányolta ezt, ezért is volt számára kicsit érthetetlen. De ezen kívül arra is kell határidőt adni a másik félnek, hogy ezt a megállapodást aláírja.
Básthy Béla még a 3. pontba javasol egy újabb módosítást. Azt, hogy annak az első mondata legyen folytatva a következőkkel: „Szerződő felek rögzítik, hogy ennek következtében továbbra is az IPK Kft-t terheli a 300 fő vonatkozásában vállalt munkahely teremtési kötelezettség, mert az eredeti szerződésben foglalt kötelezettségét a határidőig nem teljesítette.”. Azért ezt szerinte nagyon ki kell hangsúlyozni.
Huber László szerint az lenne a legjobb megoldás, ha augusztus 31-ig létrejönne maga a garanciáról szóló szerződés is.
Dr. Tóth László a polgármester úr javaslatával nem ért egyet, mert akkor ezzel borulna a 3. pont is, hiszen abban aug. 31-ig van a kötelezettség megfogalmazva. Ha az nem teljesül, utána jöhet csak a szankciója.
További rövid vita után a polgármester szavazásra bocsátja a módosító javaslatokat.
Básthy Béla javaslatát – mely szerint a 3. pont első mondata legyen kiegészítve – 12 igen szavazattal – elfogadja a képviselő-testület.
A 4. pontra vonatkozó indítványokat – az első mondatban a „sem” szó szerepeljen, valamint a z utolsó mondat legyen kiegészítve azzal, hogy a garanciákra vonatkozó megállapodásnak a határidő lejártát követő 15. napon létre kell jönnie – 11 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja a képviselő-testület.
Ezután az egész megállapodás szövegét bocsátja szavazásra a polgármester, amit a képviselők 11 igen, 1 tartózkodás mellett fogadnak el.
A megállapodás elfogadása után a polgármester indítványozza a határozati javaslat kiegészítését azzal, hogy a megállapodás aláírására az IPK Kft.-nek a kézhezvételtől számítva 15 napot ad az aláírásra. Amennyiben 15 napon belül nem írják alá, a határozat értelemszerűen hatályát veszti.
Ezzel a kiegészítéssel együtt bocsátja szavazásra a határozati javaslatot, amit a képviselők 12 igen szavazattal el is fogadnak.
10/2011. (II. 15.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete elfogadja a közte, az Innovációs Park Kőszeg Kft. és a GERSE PROJEKT Kft. között kötendő, jelen határozat mellékletét képező megállapodást és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására. Amennyiben a megállapodást a felek a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem írják alá, akkor jelen határozat hatályát veszti.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Dr. Bakács Nóra ügyvéd.
Határidő: azonnal.
[A határozat meghozatala után elhagyta az üléstermet Keszei Balázs és Kiss Zoltán képviselő, így a képviselő-testület létszáma 10 fő.]
A 2. napirendi pont tárgyalása:
Viziközmű létesítmények üzemeltetési szerződésének módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Ujvári Csaba előterjesztő szóbeli kiegészítést tesz. Az ISPA projekt 2010. december 31-i befejezése okán szükségessé vált a szerződés egyes részeinek módosítása. Ennek a jóváhagyását tartalmazza az anyag, amit a projektben részt vevő önkormányzatoknak el kell fogadniuk.
Hozzászólások:
Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság elfogadásra ajánlotta az anyagot.
Kiss Péter szerint a városfejlesztési bizottság szintén.
A képviselő-testület további észrevétel nélkül, 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:
11/2011. (II. 15.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 24384/2004 számú, a Szombathely – Kőszeg regionális szennyvízelvezető rendszeren lévő Önkormányzati tulajdonú viziközmű létesítmények (szennyvízcsatorna hálózatok, bővítések, szennyvíz átemelők, szennyvíztisztító bővítés) üzemeltetési szerződése 1/1. mellékletének 38., 39., 40., 41. számú létesítményjegyzékeit, valamint az 1/3. és 3. számú mellékleteinek módosítását az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadja.
2. A képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a módosított melléklet aláírására.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Ujvári Csaba ügyintéző.
Határidő: azonnal.
[Az ülésterembe visszatért Keszei Balázs és Kiss Zoltán képviselő, így a képviselő-testület létszáma ismét 12 fő.]
A 3. napirendi pont tárgyalása:
Az „Egykori KRESZ-park területén szabadidőközpont létesítése” tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás lezárásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Simonits Zsolt a Bíráló Bizottság elnöke szóbeli kiegészítésében ismerteti az előzményeket. Többször volt ez a projekt a képviselő-testület előtt, hiszen korábban voltak problémák a megvalósíthatósággal. Változott a műszaki tartalom is annak érdekében, hogy a végösszeg beleférjen a pályázati támogatásba.
A kivitelező kiválasztása a legalacsonyabb ajánlat figyelembe vételével történt. Ennek értelmében a Bíráló Bizottság a Játszókert Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t javasolja nyertesnek kihirdetni, mert az ő ajánlata a legalacsonyabb: bruttó: 58 437 500 Ft.
Hozzászólások:
Rába László visszaidézi azt az ülést, amikor legutóbb ki lett írva az ajánlattételi felhívás. Ő akkor kérdést tett fel amire azt a választ kapta, hogy be lesznek vonva helyi vállalkozók, akik úgymond „be fogják árazni” a projektet, annak érdekében, hogy jó legyen. De ezek szerint ez sem sikerült.
Ujvári Csaba tisztázza, hogy az még az előző eljárás előttire vonatkozott, de valóban, annak ellenére sem sikerült abból az árból kihozni a megvalósítást.
Huber László hozzáfűzi, hogy ő nagyon sajnálja azt bizonyos műanyag borítású pályának az elhagyását, de talán a későbbiekben sikerül ezt pótolni.
További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
12/2011. (II. 15.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az „EGYKORI KRESZ PARK TERÜLETÉN SZABADIDŐKÖZPONT LÉTESÍTÉSE” egyszerű tárgyalásos ajánlattételi felhívás tárgyában a Tiszaszolg Kft. 6726 Szeged, Bérkert u. 43. ajánlatát tartalmi- formai szempontból érvénytelennek nyilvánítja.
Érvénytelenség indoka: A Kbt. 88.§ f) pontja alapján, egyéb módon nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, mert a felkért hiánypótlást nem teljesítette.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az „EGYKORI KRESZ PARK TERÜLETÉN SZABADIDŐKÖZPONT LÉTESÍTÉSE” egyszerű tárgyalásos ajánlattételi felhívás tárgyában, a tárgyaláson kialakított alábbi műszaki megoldásokat jóváhagyja:
– a sportburkolat kiépítésének elhagyása,
– pályaszerkezet módosítását az alábbiak szerint: AC 8 aszfalt kopóréteg kiépítése 4cm és 15cm Ckt burkolatalap valamint 15cm vastagságban homokos kavics védőréteg kiépítésével.
3. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az „EGYKORI KRESZ PARK TERÜLETÉN SZABADIDŐKÖZPONT LÉTESÍTÉSE”tárgyában kiírt egyszerű tárgyalásos ajánlattételi felhívás nyertesének a Játszókert Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t (címe: 1094 Budapest, Tompa u. 17/A, fsz. 6. kihirdeti).
Az ajánlattevő az alábbi ajánlatot tette:
1. Vállalkozói díj összege: 46 750 000 Ft, bruttó: 58 437 500 Ft.
Kiválasztásának indoka: mert a legalacsonyabb összegű ajánlatot tette.
4. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az „EGYKORI KRESZ PARK TERÜLETÉN SZABADIDŐKÖZPONT LÉTESÍTÉSE” tárgyában kiírt egyszerű ajánlattételi felhívás nyertes ajánlatát követő második legkedvezőbb ajánlatot tevőjének az M&M-Pack Kft.-t, (címe: 9700 Szombathely, Székely B. u. 27.) és a PANNON-BAU Kft.-t (címe:9700 Szombathely, Székely B. u.27. és 9600 Sárvár, Ungvár u. 20.) mint közös ajánlattevőt kihirdeti.
Az ajánlattevő az alábbi ajánlatot tette:
1. Vállalkozói díj összege: 47 559 000 Ft, bruttó: 59 436 250 Ft.
Kiválasztásának indoka: mert a második legalacsonyabb összegű ajánlatot tette.
5. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazza Kőszeg Város Polgármesterét az „EGYKORI KRESZ PARK TERÜLETÉN SZABADIDŐKÖZPONT LÉTESÍTÉSE” tárgyában a vállalkozási szerződés aláírására.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Ujvári Csaba az előkészítési munkacsoport vezetője.
Határidő: azonnal.
[Básthy Béla elhagyta az üléstermet, így a képviselő-testület létszáma 11 főre csökkent.]
A 4. napirendi pont tárgyalása:
A „Jurisics-vár turisztikai fejlesztése” tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás lezárásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Simonits Zsolt ismét a Bíráló Bizottság elnökeként tesz szóbeli kiegészítést. Nem akarja hosszasan részletezni, a bizottság a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-t javasolja kihirdetni nyertesnek, aki a legjobb ajánlatot tette: bruttó 736 875 000 Ft.
A Bíráló Bizottság javaslatával kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás nem hangzik el, csupán Rába László javasolja: már a bizottsági ülésen is szó volt arról, hogy addig nem kellene megkötni a nyertessel a szerződést, amíg a fellebbezési határidő nem jár le.
A képviselő-testület ezután 10 igen, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza:
13/2010. (II. 15.) képviselő-testületi határozat:
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megállapítja, hogy a „Kőszeg Jurisics-vár turisztikai fejlesztése I ütem” tárgyú NYDOP-2.2.1/B-2f-2009-0003 projekt kapcsán építési beruházások kivitelezési feladatainak ellátása tárgyában lefolytatott egyszerű tárgyalásos eljárásban a Zalai Általános Építési Vállalkozó Zrt. (8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 9-11.) ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett.
Érvénytelenség indoka: Ajánlattevő hiánypótlásában az ajánlattevő által csatolt ajánlattételi nyilatkozat 4. pontjában megnevezett Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pont szerinti szervezetek tekintetében nem kerültek csatolásra nyilatkozatok a „Nyilatkozat a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 67. § (2) bekezdés c és e) pontja tekintetében” a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény Kbt. 69. § (8) bekezdésében foglaltak szerint a Kbt. 70/A. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelően. Az ajánlat e tekintetben nem felel meg a felhívásban, a dokumentációban és a Kbt-ben foglaltaknak, erre való tekintettel az ajánlat a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megállapítja, hogy a „Kőszeg Jurisics-vár turisztikai fejlesztése I ütem” tárgyú NYDOP-2.2.1/B-2f-2009-0003 projekt kapcsán építési beruházások kivitelezési feladatainak ellátása tárgyában lefolytatott egyszerű tárgyalásos eljárásban a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (9400 Sopron, Ipari krt. 13.) ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett.
Érvénytelenség indoka: Ajánlattevő hiánypótlásában az ajánlattevő által csatolt ajánlattételi nyilatkozat 4. pontjában megnevezett Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pont szerinti szervezetek tekintetében nem kerültek csatolásra nyilatkozatok a „Nyilatkozat a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 67. § (2) bekezdés c és e) pontja tekintetében” a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény Kbt. 69. § (8) bekezdésében foglaltak szerint a Kbt. 70/A. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelően. Az ajánlat e tekintetben nem felel meg a felhívásban, a dokumentációban és a Kbt-ben foglaltaknak, erre való tekintettel az ajánlat a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen.
3. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megállapítja, hogy a „Kőszeg Jurisics-vár turisztikai fejlesztése I ütem” tárgyú NYDOP-2.2.1/B-2f-2009-0003 projekt kapcsán építési beruházások kivitelezési feladatainak ellátása tárgyában lefolytatott egyszerű tárgyalásos eljárásban a Meto-Építő Zrt. (1191 Budapest, Ady Endre út 42-44.) ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett.
Érvénytelenség indoka: Az ajánlat nem felel meg a felhívás III.2.3. Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M.4. pontjában előírt alkalmassági előírásnak. A Kbt. 83. § (5) bekezdése alapján újabb hiánypótlási felhívásra e tekintetben nincs lehetőség. Az ajánlat e tekintetben nem felel meg a felhívásban, a dokumentációban és a Kbt-ben foglaltaknak, erre való tekintettel az ajánlat a Kbt. 88.§ (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen.
4. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a „Kőszeg Jurisics-vár turisztikai fejlesztése I ütem” tárgyú NYDOP-2.2.1/B-2f-2009-0003 projekt kapcsán építési beruházások kivitelezési feladatainak ellátása tárgyában lefolytatott egyszerű tárgyalásos eljárás nyertesének a Swietelsky Vasúttechnika Kft-t (9500 Celldömölk, Nagy Sándor tér 14.) kihirdeti.
Ajánlattevő ajánlatainak ismertetése:
Ajánlattevő neve: Swietelsky Vasúttechnika Kft.
Ajánlattevő székhelye: 9500 Celldömölk, Nagy Sándor tér 14.
Ajánlati ár (nettó Ft)
Nettó HUF:
ÁFA HUF:
Bruttó HUF: 589.500.000,- Ft
147.375.000,- Ft
736.875.000,- Ft
Vállalt előteljesített napok számára (naptári nap) 90
Hibás teljesítési kötbér mértéke (a nettó ajánlati ár %-a) 1,0
Késedelmi kötbér mértéke (nettó ajánlati ár %-a/nap) 1,5
Meghiúsulási kötbér mértéke (nettó ajánlati ár %-a) 25
Jótállás időtartama (hónap) 60
Indoka: mert az ajánlattevő összességében legelőnyösebb ajánlatot tette.
5. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert a kivitelezési szerződés aláírására.
Felelős : Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető,
Ujvári Csaba az előkészítési munkacsoport vezetője.
Határidő:azonnal.
Az 5. napirendi pont tárgyalása:
A Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodása módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Huber László szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy két indoka van a társulási megállapodás módosításának. Az első a szociális törvény módosítása, a másik pedig a kistérségen kívülről érkező gyerekek után fizetendő önkormányzati hozzájárulás rendezése. Ebben az esetben az érintett települések fogják finanszírozni a normatíva feletti részt, pld. a hegyaljai iskolába járó bucsui gyermek után. Ezzel plusz bevételhez jut az iskola.
Hozzászólás:
Simonits Zsolt tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra ajánlotta mindkét módosítást.
A képviselő-testület kérdés, észrevétel nélkül, 11-11 igen szavazattal fogadja el a megállapodás módosításait, amivel az alábbi határozat született:
14/2010. (II. 15.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása Társulási Megállapodásának a 2.2.2 pontját az alábbiakkal egészíti ki:
2.2.2. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény /továbbiakban Szt./ 57. § (1) - (2) bekezdésben szereplő az alábbiakban felsorolt feladatok ellátását és az ehhez kapcsolódó intézmény – Szociális Gondozási Központ – fenntartását2:
- étkeztetés 1 (ezen ellátási formában nem vesz részt Gyöngyösfalu)
- házi segítségnyújtás (ezen ellátási formában nem vesz részt Gyöngyösfalu)
- családsegítés,
- 2
- nappali ellátás (Idősek klubja, nappali melegedő)
- Idősek Otthona 2
- Hajléktalanok Átmeneti Szállása 2
- Falugondnoki szolgáltatás (Kiszsidány) 6 )
Ezen ellátásokra vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Kőszeg Város Önkormányzata által elfogadott rendelet lesz az irányadó.
2. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Társulási Megállapodást a 6.2.3./A. ponttal kiegészíti az alábbiak szerint:
6.2.3/A. A Kőszegi Kistérségen kívülről érkező gyermekek után fizetendő önkormányzati hozzájárulást a finanszírozó önkormányzatok az adott intézménybe járó gyermekek arányában finanszírozzák.
Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.
Mivel Básthy Béla nincs az ülésteremben, a polgármester kéri, hogy a képviselő-testület a 8. napirendi pontot tárgyalja meg.
A 8. napirendi pont tárgyalása:
A művelődési központ érdekeltségnövelő pályázaton való részvételéről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2011. február 15-én, 14 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, Kiss Zoltán, Simonits Zsolt, Rába László, Táncsics András Váradi Szilárd képviselő (11 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, dr. Dobos Róbert gyámügyi és szociális osztályvezető helyettes, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Kőhalminé Major Judit könyvvizsgáló, Ujvári Csaba, a városfejlesztési osztály munkatársa, dr. Bakács Nóra jogtanácsos, Horváthné Kutasi Mária, Kovácsné Szabó Éva, Guttmann Ferencé, Regéné Kenyeri Ágota, Földesi János és Pócza Zoltán intézményvezetők, továbbá Kenyeri András, a Kőszegi Sportklub elnöke.
Huber László üdvözli a képviselő-testületi ülésén megjelenteket és megállapítja, hogy az ülés határozatképes. A napirenddel kapcsolatban kérdezi, hogy van-e valakinek bármilyen észrevétele.
Básthy Béla jelzi, hogy tegnap kaptak a VÁTI-tól egy hiánypótlási felhívást a natúrparkos „IGEN” pályázat benyújtása után. A pályázatot felügyelő szerv a képviselő-testület január 27-én meghozott döntésének önrész biztosításáról szóló részét kéri pontosítani. A határozat módosításáról szóló előterjesztés és a határozati javaslat a képviselők részére ki lett osztva, kéri ennek is a napirendre való felvételét.
Huber László kéri még, hogy a képviselő-testület a pótlólag kiküldött, „A művelődési központ érdekeltségnövelő pályázaton való részvétele” c. előterjesztést is vegye fel a megtárgyalandók közé. Ezt az előterjesztést a bizottságok véleményezték és csak technikai hiba miatt nem került rá a meghívóra.
A polgármester szavazásra is bocsátja a két előterjesztés napirendre kerülését, amit a képviselő-testület 11-11 igen szavazattal el is fogadnak, majd az egész napirendet 11 igen szavazattal hagyják jóvá.
N A P I R E N D:
1. Kőszeg Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
2. Viziközmű létesítmények üzemeltetési szerződésének jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Ujvári Csaba ügyintéző.
3. Az „Egykori KRESZ park területén szabadidőközpont létesítése” tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás lezárása.
Előterjesztő: Simonits Zsolt, a Bíráló Bizottság elnöke.
4. A „Jurisics-vár turisztikai fejlesztése” tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás lezárása.
Előterjesztő: Simonits Zsolt, a Bíráló Bizottság elnöke.
5. A Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásának módosítása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
6. Az Innovációs Park Kőszeg Kft. kérelme.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
7. Beszámoló a foglalkoztatási paktum munkájáról.
Előterjesztő: Básthy Béla alpolgármester.
8. A művelődési központ érdekeltségnövelő pályázaton való részvétele.
Előterjesztő: Pócza Zoltán igazgató.
9. Az „IGEN” pályázat önrészének vállalásáról szóló határozat módosítása.
Előterjesztő: Básthy Béla alpolgármester.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
Az önkormányzat 2011. évi költségvetési rendeletének tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető szóbeli kiegészítésben elmondja, hogy a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvény és a képviselő-testület költségvetési koncepciójáról szóló határozat értelmében készült el a rendelettervezet, 2 változatban. Erre azért volt szükség, mert az irányelvek alapján összeállított „A” változat majdnem elérte a 223 M Ft-os hiányt és ez nem felelt meg a költségvetési koncepció előírásainak. A szöveges részben megtalálhatóak azok a tételek, amelyek csökkentése révén a „B” változat jött ki.
Kérdések és hozzászólások:
Simonits Zsolt a pénzügyi bizottság véleményét ismerteti. A bizottság megtárgyalta a két változatot tartalmazó költségvetési rendelettervezetet. Az „A” változat közel 223 M Ft hiányt jelent, míg a „B” változat 170 M Ft-ot. A bizottság feltételezte, hogy a költségvetés elfogadása két fordulóban történik, így első körben inkább iránymutatásokat adott arra nézve, hogy milyen elveket kellene figyelembe venni. A bizottság végül is a „B” változatot javasolja elfogadásra, továbbá állást foglalt egyes konkrét tételeket tekintve is. Ilyen az egyik az étkezési költségtérítés, amelyet a képviselő-testületnek javasol elfogadni akkor, ha a megtakarítási lehetőségek ténylegesen reálissá teszik. A bizottság szavazott és elfogadta azt is, hogy a natúrpark támogatása 2 M Ft-tal emelkedjen meg.
A nemrég megalakult asztalitenisz szakosztály támogatási kérelmét a bizottság elutasította. A KSK a költségvetésben tervezett összegen felül további + 3 M Ft támogatást kért, de ezt a bizottság nem támogatta. A bizottság a fenti módosításokkal a „B” változatot elfogadásra ajánlotta.
Kiss Péter a városfejlesztési bizottság véleményét tolmácsolja. A bizottság a „B” változatot javasolja elfogadásra azzal, hogy a működési hiány szintje a módosításokkal se emelkedjen 170 M Ft fölé. A bizottság nem támogatta a nyugdíjba vonulók végkielégítésének biztosítását. Kérte, hogy az intézményeknél maradjon meg a cafeteria lehetősége és szintén nem támogatta az asztalitenisz szakosztály 150 000 Ft-os kérelmét.
Dr. Mátrai István bizottsági elnök megérkezéséig a könyvvizsgáló kap szót.
Kőhalminé Major Judit könyvvizsgáló tájékozatja a képviselő-testületet, hogy felülvizsgálták az önkormányzat 2011. évi rendelettervezetét. Megállapították, hogy a szabályossági és a törvényességi követelményeknek megfelel, tehát vitára és elfogadásra alkalmasnak találták. Az átfogó és általános szabály szerint kiegészítést is tettek a hivatalos könyvvizsgálói véleményük mellé. Tekintettel arra, hogy a képviselő-testület alakítja ki a végleges előirányzatokat, felhívja a figyelmet a főbb változásokra.
A saját bevétel aránya a tavalyi költségvetéshez képest 60%-ról 49%-ra csökkent, ami az önálló döntések lehetőségét csökkenteni fogja. A tervezett helyi adó bevétel 42 M Ft-tal csökkent. A rendelettervezet nem tartalmaz működési célú pénzmaradványt, a fejlesztési célú pénzmaradvány pedig 148 M Ft-tal alacsonyabb, mint az előző évben volt, tehát tartalékolásra az esély nagyon kevés. A fizetőképesség megőrzése érdekében szükségessé válhat a folyószámla hitelkeret összegének a növelése, viszont ez az adósságszolgáltatás kiadásait növelheti. A finanszírozási célú kiadások összege jelenleg is 15 M Ft-tal magasabb, mint a tavalyi, eredeti előirányzat volt. Ez is érintheti a fejlesztési célú hitel felvételét, amennyiben erre kerülne sor. Az esetleges hitel tervezett összege nem haladhatja meg a hitelfelvételi korlátot. A hiány összege a tavalyihoz képest még a „B” változat esetében is 39 M Ft-tal több, az „A” változat esetében pedig 92 M Ft-tal. A működési kiadások fedezetlensége is növekedett: 8,2%-al nagyobb az a kiadás, amelynek nincsen fedezete. Az előző évihez képest nagyobb a közvetett támogatások, kedvezmények adása. Ebbe a körbe tartoznak pld. az adókedvezmények, de összességében ez is olyan jogosultság, amitől végül is elesik az önkormányzat. Nagyon fontos megállapítást tartalmaz a rendelettervezet 9. §-a, mely szerint az év közben jelentkező többletbevételeket és a feladat elmaradásból származó előirányzat maradványokat elsődlegesen a bevételi elmaradás pótlására illetve az esetleges működési hitel visszafizetésére kell használni.
Elhangzott az is, hogy a vagyonhasznosítás terhére megvalósuló fejlesztési kiadásokat akkor lehet foganatosítani, ha ezek bevétele teljes egészében megvalósul. Ennek az elvnek a megvalósításával kapcsolatban gyakorlati problémák adódhatnak, hiszen ezek nyilván olyan felhalmozási kiadások, amelyek esetében nemcsak egyszerűen megrendelésről és teljesítésről van szó, hanem előkészítési és tervezési szakaszuk is van, tehát ezzel kapcsolatban is merülhetnek fel költségek.
[A könyvvizsgáló hozzászólása közben, 14.20 órakor megérkezett az ülésterembe dr. Mátrai István is, így a képviselő-testület létszáma teljes, 12 fő van jelen.]
Dr. Mátrai István a humánerőforrás bizottság véleményt tolmácsolja. A költségvetést tekintve a bizottságra inkább „humán-gyengeség bizottság” elnevezés illene, hiszen ez az a bizottság, amely szomorúan ugyan, de mégiscsak kénytelen olyan pénzeket elkölteni, amelyeket nem az általa képviselt területek termelnek meg. Sajnálatosak a kormányzati intézkedésekről szóló hírek is, mert úgy tűnik, hogy már megint a szociális, az egészségügyi és az oktatási szféra az, amely csorbulni látszik. Sokkal könnyebb szerinte a többi bizottság dolga, hiszen ott ki lehet mondani, hogy a fejlesztési bevételeket csak fejlesztési célra lehet fordítani, felélni nem szabad. Se sajnos bizonyos esetekben tudomásul kell venni, hogy vannak krízis helyzetek és ekkor az egész város által megtermelt javakból – kiegészítve az állami normatívákkal – nemcsak a porta csinosítására kell fordítani, hanem a megélhetést is biztosítani kell belőle. Hasonlóan egy családhoz, ahol a keresőképes családtagoknak nemcsak a ruházkodásra, a házfelújításra kell költeniük, hanem a gyerekek, az idősebb családtagok étkeztetésére is. Az önkormányzat is így van ezzel. A bizottság is kénytelen olyant javasolni, hogy bizonyos fejlesztések terhére történjen meg intézményeknek a fenntartása.
Ez mellett a bizottságuk több olyan javaslatot is tett, amellyel megpróbálták a forráshiányt csökkenteni. Először is megkérték az intézményeket, hogy nézzék meg, hol tudnak még takarékoskodni. A bizottság olyan megállapítást is tett, mely szerint nem lehet vállalni az idény nyugdíjba vonulók számára azt a kiegészítést, ami összességében a városnak 10 M Ft megtakarítást eredményezhet. Pozitívan foglalt állást viszont a bizottság az étkezési jegyekkel kapcsolatban, mert ez a szegényebb rétegek számára kereset-kiegészítést jelent, amiről lemondani nem lehet. Összességében tudomása szerint minden intézmény meg tudott valamit spórolni, ő ezen túl, más lehetőséget nem lát arra, mint amit az intézmények felajánlottak.
Végül: ha már tavaly, a múlt félévben egyszer már felemelte a képviselő-testület a KSK támogatását azzal a bizonyos 3 M Ft-tal, akkor szerinte ezt folytatni kellene, a teniszpálya öltözőjének az előirányzata terhére.
Nem tudja, hogy az ülés elején volt-e erről szó, de szeretne hallani ő is arról, hogy hogyan áll az jelenleg az intézmények által „talált” pénzek helyzete a bizottsági ülés óta.
Huber László úgy látja, hogy ez utóbbi a mai ülésnek nem feladata. Ezeket a részletkérdéseket a héten kell átgondolni, hiszen most nem is áll hozzá elegendő információ. Végül is a március 3-i ülésen lesz a 2011. évi költségvetés véglegesen elfogadva, amelyre a hét végén kell kiküldeni az anyagot. Addig ezeket még ki kell dolgozni és valamennyi bizottság újra meg fogja tárgyalni a költségvetés tervezetét. A Társulási Tanács is 22-én fogja a költségvetést elfogadni. Ő azon szempontok alapján fogja az álláspontját kialakítani, amelyeket a képviselő-testület ma meghatároz. Ezeket kell ma elfogadni, de az egyes intézményeknél a takarékosságot illetően a pontos részleteket nem tudni.
Dr. Mátrai István szerint azért ez számára kardinális kérdés, mert az ő döntése ettől is fog függeni. Pld. a cafeteriát illetően nem mindegy az intézmények helyzete. Ő nem szeretné, ha egy kivitelezhetetlen költségvetést fogadna el a képviselő-testület. Az elmúlt évek költségvetései szorosak voltak ugyan, de mindenki elismerte hogy azért minden évben éppen elég volt.
Dr. Zalán Gábor tájékoztatja a jelenlévőket, hogy folyamatosak az egyeztetések a kistérségi társulással is és az intézményekkel is. Az biztosnak látszik, hogy javaslatot fognak tenni önkormányzati szinten 8 M Ft elvonásra, amely a művelődési központot, a könyvtárat, a hivatalt és a gimnáziumot fogja érinteni. Kistérségi szinten ugyanez az összeg 15 M Ft lesz. Ezen kívül javasolni fogják a nyugdíjba vonulókat érintő összeg elhagyását, amely szintén 15 M Ft-ot tesz ki. Kb. 7 M Ft-ot kellene még a működésből levenni, hogy 170 M Ft-os hiányt tartani lehessen. Ezek között vannak olyanok, amelyeket az intézményekkel megbeszéltek, de van olyan felvetés is, ami egészen friss, pld. a szociális támogatások 1 M Ft-tal való csökkentése. Kiemeli, hogy ezeket a javaslatokat még egy bizottság se látta, csak a műhelymunka kezdődött meg. A kistérségben átdolgozták a közüzemi díjakat is, várhatóan lesz létszámleépítés is. Pénteken ki fog menni a költségvetés újabb változata, amiben ezek a javaslatok már véglegesítve lesznek. Ezért mondta a polgármester úr, hogy ad-hoc módon most ne legyenek ilyen javaslatok megfogalmazva.
Rába Lászlónak a pénzügyi bizottság ülésén volt egy módosító javaslata az étkezési költségtérítéssel kapcsolatban, ami nem kapott ugyan többséget, de azt is felvetette, hogy az az intézmény, ahol ezt ki tudják gazdálkodni, ott maradjon meg. Az ülésen arról volt szó, hogy majd itt kap erre választ. Ha nem, akkor nem tudja, hogyan fog ma előbbre jutni a képviselő-testület.
Huber László szerint a költségvetésig fog rá választ kapni a képviselő úr. Kiemeli, hogy nagyon veszélyes lenne bármilyen számot is kimondani, mert az félre viheti az egész költségvetést. Arra kell koncentrálni, ami a most az anyagban szerepel. Annak a figyelembevételével kell a pénzügyi osztályvezetőnek majd összeállítani a végleges anyagot.
Dr. Mátrai István kiemeli, hogy a kistérségi intézmények költségvetése természetesen „ki van vesézve”, de a kistérségi munkaszervezet működési költségvetését átvizsgálta-e valaki, hogy ott milyen kiadások vannak? Az ő bizottságuk ezt is határozottan kérte.
Huber László szerint ebben nincs ennek a képviselő-testületnek illetékessége, de a kistérségi társuláshoz tartozó többi 15 képviselő-testületnek sem. A munkaszervezet költségeire eddig az állami támogatás teljes egészében fedezetet nyújtott. Ennek a vizsgálata kizárólag a Társulási Tanács hatásköre, ott is van pénzügyi bizottság, ők végezhetnek ilyen irányú munkát. A 22-i ülésre egyébként lehet, hogy lesz valamilyen javaslat, de ha 1-2 M Ft-ot találnak is, az nem oldja meg a problémákat. 50 M Ft-nyi összeget kellene lefaragni.
Keszei Balázs egyetért Rába Lászlóval, hiszen ha nem tudnak meg a képviselők új információkat, akkor patthelyzet alakul ki és nem lehet tovább lépni. Az eddigi információk alapján nem tudja, hogyan lehet szavazni, illetve félő, hogy a szavazás biankó módon fog történni.
Huber László ezt nem így látja. Ha pld. a képviselő-testület megszavazza azt a bizonyos étkezési költségtérítést, akkor nyilván máshonnan kell majd elvenni ennek a fedezetét. Vannak konkrét bizottsági javaslatok, amelyekről dönteni lehet.
Simonits Zsoltnak is úgy tűnik, nem mindenkinek világos, mi a célja ennek a napirend pontnak. Ha a képviselő-testület valóban dönt a cafeteria, a natúrpark vagy a KSE támogatása ügyében, akkor az iránymutatást jelenthet majd a hivatal számára, hogy azokat a szempontokat vegye alapul. És az után fognak kijönni a „B” változatot tekintve a számok. A műhelymunka megkezdődött tehát, de természetesen további megtakarításokra lesz szükség.
Rába László úgy látja, hogy ha egy képviselő pld. a natúrpark vagy a sportklub támogatását nem szavazza, meg, attól még lehet, hogy benne lesz a költségvetésben, tehát meg is lehet fordítani a dolgot. A pénzügyi bizottsági ülésen az a döntés született, hogy ha az intézmények meg tudják spórolni az étkezési hozzájárulást, akkor ne vegye el a képviselő-testület. Ha most nem kapnak rá választ a képviselők, akkor hogyan szavazzanak róla?
Huber László szerint a legtöbb vitát ez a bizonyos étkezési költségtérítés váltotta ki. Kéri a könyvvizsgálót, fejtse ki, hogyan is kell érteni ezzel kapcsolatban az „amennyiben a reális feltételei biztosíthatók” kifejezést.
Kőhalminé Major Judit elsőként a napirendről összességében mondja el a véleményét. Szokatlan, de nem jogszabályellenes az a módszer, amellyel a kőszegi önkormányzat a 2011. évi költségvetési rendelettervezetét most tárgyalja. Máskor is volt már többféle változat, de ez az anyag két, teljesen részletesen kidolgozott rendelettervezetből áll. A napirend címe arra utal, hogy a mai napon elfogadott költségvetési rendelet lesz, ami azt jelentené, hogy ennek kidolgozásához volt elegendő idő és háttérmunka. Ugyanakkor a hozzászólások azt mutatják, hogy erre ma nem sok esély van. Javasolja, hogy változtassa meg a képviselő-testület a napirend címét és ezt a mai anyagot fogja fel a költségvetés irányszámairól szóló tájékoztatásnak.
Felhívja a figyelmet arra, hogy a költségvetés biztonságáért a képviselő-testület felel és a képviselő-testület jogosult annak meghatározására, hogy milyen keretszámokat állapít meg. Korábban a képviselő-testület tárgyalása idején, a bizottsági ülések után már csak „nüansznyi” különbségek jöttek elő, ma viszont itt még nagy a bizonytalanság. Egy dolog biztos: a pénz sose elég. Meg az is biztos, hogy minden intézmény nyilván a maga jó értelemben vett érdekét veszi csak figyelembe. De ha a képviselő-testületnek megvannak az elvei, azokat el tudja dönteni, pld. azt, hogy a hiány 170 M Ft-nál magasabb nem lehet, akkor az intézmények annak a keretnek az alapján fognak dolgozni. Nem az intézmények felelnek a város költségvetéséért. Annak minden ódiumáért, a hitelekért, a kamatokért, a költségvetés teljes vertikumáért a képviselő-testület felel.
Huber László megköszöni a könyvvizsgáló szavait, mert kiemelte a képviselők számára a költségvetés elfogadásáért való felelősségüket. A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület felel. A koncepcióban már sok fontos alapelvet meghatározott a képviselő-testület, kérdés, hogy tudja-e magát tartani a 170 M Ft-os hiányhoz. Ez szerinte nagyon fontos, mert rendkívül megterhelő lesz ez az év. Több projektet meg kell párhuzamosan valósítani, sőt, lesz olyan is, pld. az Alpannónia, amit előre kell megfinanszírozni. Minden fillérre szükség lesz, a likviditás tehát szerinte nemcsak hogy borotvaélen fog táncolni, hanem lehet, hogy valamilyen áthidaló kölcsön nélkül elképzelhetetlen is lesz. Kiemeli, hogy ez nem intézményellenesség, senki sem akarja az intézményeket „éhen halásra kényszeríteni”. De olyan nincs, hogy 1-2%-ot nem lehet megspórolni egy intézményben, mert ha mégis van, akkor ő megkérdőjelezi annak az intézményvezetőnek a képességeit.
Kiss Zoltán kérdezi: ha az étkezi utalványt megszavazza a képviselő-testület ésbiztosítja, akkor miből fogja kipótolni ennek a fedezetét? Nyilván ezt az összeget akkor máshonnan elő kell teremteni.
Huber László szerint valóban, mert ha a képviselő-testület erre nem biztosít fedezetet, akkor máshonnan kell megspórolni, vagy szóba jöhet az a bizonyos „fűnyíró elv” is. Ezért van az kihangsúlyozva, hogy a „reális ellentétele” biztosítható legyen. Vagy pedig a másik variáció: a 170 M Ft-ból 180 vagy 190 M Ft-ra „puhítja” a képviselő-testület a hiányt.
Rába László szerint aki 80 000 Ft-ot keres, annak nagyon sokat számít az az 5000 Ft-os étkezési utalvány. Ezért kérte a bizottság, hogy az intézmények nézzék meg a konkrét számokat.
Huber László megismétli, hogy ez a végleges költségvetés összeálllításakor lesz látható. Lehetetlent természetesen senki sem kér.
Dr. Mátrai István kiemeli: az ő bizottságuknak minden tagja maximálisan tisztában van azzal, hogy a város költségvetéséért a képviselő-testület a felelős. Ha nem így lenne, akkor igenis harcba szálltak volna az oktatásért, az egészségügyért stb. és amit az intézmények kértek, azért „ütötték volna az asztalt”. Azért annyi retorikai tartalék lett volna még bármelyik bizottsági tagban, hogy ezt megfelelően elő tudta volna adni a képviselő-testületnek úgy, hogy meghallgatásra talált volna. De nem erről van szó. Ő a választáskor sem ígérte meg, hogy az 1. választókerületben minden utca és minden járda fel lesz újítva. Ő azt mondta akkor is, hogy első a város érdeke, mert ha a város ügyei nincsenek rendben, akkor semmi sincs rendben. Utána következnek az ő szakterületei: az oktatás, a kultúra, továbbá kis segítséggel a sport. És csak ezek után jön a körzete. Örül, hogy legalább tájékoztatást kaphattak a jelenlegi helyzetről és ő csak azt szeretné, ha olyan költségvetés lenne elfogadva, ami tényleg kivitelezhető, mert senkit sem szeretne a hidegtől gémberedett ujjakkal látni egy intézményben sem.
Mivel további érdemi hozzászólás nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát. Igazat ad a könyvvizsgáló asszonynak abban, hogy a meghívón szereplő napirend címe kicsit szerencsétlenül alakult, hiszen nem a költségvetési rendelet elfogadása a mai tárgyalás célja, hanem a költségvetés tárgyalásának első olvasata.
Mivel egyéni képviselői javaslat nem hangzott el, Huber László a bizottsági javaslatokról várja a szavazatokat.
A városfejlesztési bizottság indítványát – mely szerint a „B” változat legyen támogatva azzal a módosítással, hogy a közalkalmazottak étkezési költségtérítése maradjon meg a költségvetésben, de a működési hiány ne növekedjen – 12 igen szavazattal elfogadja a képviselő-testület.
A bizottság javasolta, hogy a vagyonhasznosítás terhére tervezett fejlesztések megvalósítása a bevételek beérkezését követően történjen. Huber László szerint ezt másképpen nem is lehet, így ezt is 12 igen szavazattal megerősíti a képviselő-testület.
A Humánerőforrás Bizottság is a „B” változatot támogatta azzal, hogy a működési hiány szintje a módosításokkal együtt se emelkedjen 170 000 E Ft fölé:
Arról, hogy a közalkalmazottak étkezési költségtérítése maradjon meg a költségvetésben, már szavazott a képviselő-testület.
Azzal, hogy a kistérségi és az önkormányzati intézmények vezetőit fel kell kérni az intézményi költségvetés felülvizsgálatára, a dologi kiadások egységes tervezése, valamint a megtakarítási lehetőségek kiszűrése érde-kében, 12 igen szavazattal egyetért a képviselő-testület. A polgármester szerint ezen egyrészt túl is vannak az intézmények, meg folyamatban is van.
A bizottság következő javaslata az volt, hogy a Kőszegi Sport Klub támogatása 3 M Ft-tal emelkedjen (előterjesztésben szereplő 8 500 E Ft-hoz képest), a teniszpálya öltözők és klubhelyiség építése előirányzat terhére.
Ezzel kapcsolatosan további rövid alakul ki.
Keszei Balázs javasolja, hogy képviselő-testület ezt a +3 M Ft-ot inkább a az intézményi költségvetési hiány mérséklésre fordítsa, de Huber László jelzi, hogy ez a fejlesztésben szerepel az átadott pénzeszközök között, amivel a működési hiányt nem lehet csökkenteni.
Dr. Mátrai István emlékezteti a képviselő-testületet, hogy tavaly azzal szavazta meg a KSK támogatásának 3 M Ft-tal történő emelését, hogy azt az idei I. félévben még ugyanúgy biztosítani kell. Ha nem folytatódik ez a folyamat, akkor az az első 3 M Ft kidobott pénznek minősül. Azért az öltöző építéstől javasolják ezt a pénz elvonni, mert decemberben arról volt szó, hogy a teniszezők kérését támogatja ugyan a képviselő-testület, magát az öltöző építését, de a klubhelyiséget nem, tehát csökkentett tartalommal javasolták ezt megvalósítani.
Rába László emlékezteti a képviselő-testület arra, hogy 2 év múlva 100 éves lesz a kőszegi sportegyesület. A jubileumot méltóképpen meg kellene ünnepelni, fel kellene újítani a Lóránt Gyula Sporttelepet, az öltözőket stb. Ha ez megvalósulna, akkor oda a teniszezők is átmehetnének, hiszen 50 m-re van tőlük.
Huber László is visszaidézi a decemberi döntést. Arról is döntött a képviselő-testület, hogy meg kell vizsgálni a tervet, valóban szükség van-e akkora öltözőre. Aztán: megállapodást kell kötni erre nézve az egyesülettel, továbbá a bérlővel vagy új bérleti szerződést kell kötni, vagy módosítani kell a jelenlegit. Ezek a feltételek még hiányoznak, ezért javasolja, hogy amíg teljesülnek, helyezze a képviselő-testület céltartalékba a 12,6 M Ft-ot. Ha teljesülnek ezek a feltételek, akkor innen felhasználható, ha pedig nem, akkor különböző feladatokra innen is átcsoportosítható.
Dr. Mátrai István is egyetért a céltartalékba való helyezéssel, csupán azt kéri, hogy ne az egész összeg menjen céltartalékba, a 3 M Ft maradjon meg.
Kiss Péter nem ért egyet dr. Mátrai István javaslatával, hiszen fejlesztési pénzt nem lehet másra „kiajánlani”. Egyébként is a képviselő-testület már döntött róla, hogy akkor valósulhat meg, ha a vagyonhasznosítási bevételekből fedezet lesz rá. Huber László szerint azok remélhetőleg folyamatosan érkeznek majd. Végül szavazásra bocsátja a teljes összegnek, a 12,6 M Ft-nak a céltartalékba való kerülését azzal, hogy ha ez nem kap többséget, akkor kéri majd a szavazatokat a megosztott összegről is. A képviselő-testület 9 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja a teljes összeg céltartalékba való kerülését.
A városfejlesztési bizottság javasolta a város rehabilitációs kölcsön felfüggesztését, de ezt a képviselők 2 igen, 9 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elvetik.
A városfejlesztési bizottság javasolta azt is, hogy az előrehozott nyugdíjazások miatti kifizetésre az önkormányzat a csökkentési javaslatnak megfelelően ne biztosítson fedezetet. A képviselők ezt a javaslatot 11 igen, 1 nem szavazattal elfogadják.
Ezután a pénzügyi bizottság javaslatai kerülnek szóba. A bizottság is azt kérte, hogy a közalkalmazottak étkezési költségtérítése maradjon meg a költségvetésben amennyiben reális ellentétele biztosítható. Ezt a képviselők újólag, 12 igen szavazattal jóváhagyják.
Viszont a pénzügyi bizottságnak azon módosító javaslatát, mely szerint az Írottkő Natúrparkért Egyesület részére átadott támogatás 2 M Ft-tal emelkedjen (előterjesztésben 6 950 E Ft) 3 igen, 8 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elveti a képviselő-testület.
A bizottsági javaslatokról való döntés után Huber László kéri még, hogy a többcélú kistérségi társulás számára biztosítandó összeget határozza meg a képviselő-testület, 242 374 e Ft összegben. A jelenlegi ismeretek alapján jött ki ez az összeg, amelynél az átadott pénzeszköz több nem lehet. Ezt a javaslatot a képviselő-testület 10 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadja.
A szavazásokat figyelembe véve, az alábbi határozat született:
9/2011. (II. 15.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli az önkormányzat 2011. évi költségvetési rendelettervezetébe az alábbiak beépítését:
1. A képviselő-testület a „B” változat továbbdolgozását rendeli el azzal, hogy a működési hiány szintje a következő módosításokkal együtt se emelkedjen 170 000 E Ft fölé:
– a közalkalmazottak étkezési költségtérítése maradjon meg a költségvetésben,
– a vagyonhasznosítás terhére tervezett fejlesztések megvalósítása a bevételek beérkezését követően történjen meg,
– a képviselő-testület felkéri a kistérségi és az önkormányzati intézmények vezetőit az intézményi költségvetés felülvizsgálatára, a dologi kiadások egységes tervezése, valamint a megtakarítási lehetőségek kiszűrése érdekében,
– a Kőszegi Sport Klub tenisz szakosztályának öltöző építésére elkülönített 12,6 M Ft-os támogatás kerüljön céltartalékba,
– az előrehozott nyugdíjazások miatti kifizetésre az önkormányzat nem biztosít fedezetet,
– a többcélú kistérségi társulás működési támogatásra biztosítandó támogatást 242 374 e Ft összegben határozza meg a képviselő-testület.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: értelemszerűen.
A szavazás után Rába László megjegyzi, hogy a polgármester úr a képviselő-testület döntése után a kistérségi társulásban Kőszeg város érdekét képviselje. Huber László szerint mindig is ezt tette és ezt fogja a jövőben is tenni.
A költségvetésről való vita lezárása után a polgármester kéri, hogy a 6. napirendi pontot tárgyalja meg a képviselő-testület, mivel dr. Bakács Nóra jogtanácsos 4 óráig tud részt venni az ülésen, utána más elfoglaltsága van.
A 6. napirendi pont tárgyalása:
Az Innovációs Park Kőszeg Kft. kérelmével kapcsolatos előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A képviselők az ülés előtt a megállapodás tervezet új változatát kapták meg (csatolva a jegyzőkönyvhöz).
Huber László szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy mindenki talált egy új megállapodás tervezetet az ülés előtt az asztalán, amit talán többen furcsálhatnak is, hiszen a bizottságok az eredetileg kiküldött megállapodás tervezetet véleményezték. Ennek az az oka, hogy annál az elvnél kellene maradni, mely szerint csak a minimális döntést hozza meg a képviselő-testület ebben az ügyben. Ez talán a kérelmezők szándékának is megfelel, hiszen ők eredendően a határidő meghosszabbítását kérték, valamint a létesítendő munkahelyek számának a csökkentését is. Véleménye szerint az, amit az önkormányzat egyértelműen felvállalhat, az a határidő meghosszabbítása, de a munkahelyek számának a csökkentését nem. Arról van szó, hogy ha a határidő meghosszabbítása letelik, akkor a kötbérre vonatkozóan különböző garanciákat kell kapnia az önkormányzatnak: ingatlanfedezetet vagy mást és az erre vonatkozó kérelmüket megtárgyalja majd a képviselő-testület. Amennyiben ez nem történik meg augusztus 31-ig, akkor a kötbér tekintetében a város intézkedni fog. Tehát elmaradna a szerződésből az arányosítás, a nettó árhoz számított 15% és a korábbi feltétekre, eseményekre történt hivatkozás. Tehát ha augusztus 31-e után ez a megállapodás nem teljesül, akkor intézkedni kell a kötbér teljesítése iránt.
Kérdések és hozzászólások:
Rába László javasolja, hogy csakis a földhivatalba bejegyzett, első helyen álló ingatlanfedezetet fogadjon el a város.
Dr. Bakács Nóra szerint ez akkor lesz majd kérdés, ha arról tárgyalnak a felek, hogy ők mit tudnak felajánlani és mit fogad el az önkormányzat. Erről mindkét félnek meg kell egyeznie.
Rába László szerint azért a város azt kinyilváníthatja, hogy mit szeretne. Második vagy harmadik helyen bejegyzett ingatlanjoggal nem ér az önkormányzat semmit.
Básthy Béla szerint nehéz helyzetben van a képviselő-testület, mert saját magával tárgyal most egy olyan megállapodást, amit később a partnernek is el kell fogadnia. Felmerült benne javaslatként az is, hogy ne megállapodást fogadjon el a képviselő-testület, hanem határozatokat hozzon, mert az egyértelműbb, ezt meg nem biztos, hogy elfogadják, hiszen nem tárgyalt erről velük senki.
Kérdés, hogy a jelenleg a cég birtokában lévő ingatlanokra lehetne-e jelzálogjogot kérni, ha ebbe belemennének? Esetleg a második helyen is, mert ha a bank áll ugyan az első helyen és ha időközben kifizetnék a bank felé a tartozást, akkor az első helyre kerülne az önkormányzat. Ezzel lehetővé válna, hogy a város megakadályozza a tulajdonoscserét, ne lehessen csak úgy „lepattanni a vagyonról”. Persze mindez csak akkor lehetséges, ha a bankot kifizették. A jelzálogjoggal a város beleszólhatna a további értékesítésbe, nem lenne csak úgy szabad az ingatlan.
Dr. Bakács Nóra szerint akkor se lehet elidegeníteni ingatlant, ha ehhez az első helyen álló bank hozzájárul. A garancia jellege egy következő döntés lehet, most a legfontosabb a határidő meghosszabbítása. További kérelem, ajánlat megtárgyalására akkor lehet majd szó, ha az önkormányzat és az IPK között a jelzálog szerződés létre is jön.
Giczy József kérdezi, hogy ami a megállapodásban van, a jelzálogjogjog és a garancia nyújtására, azt miért csak augusztus 31-e után akarja kezdeményezni a város, miért nem most azonnal?
Dr. Bakács Nóra szerint a város kezdeményezné, ha ezt megtehetné. Ehhez a biztosítékhoz megfelelő ingatlan is kellene. A bank által terhelt ingatlanokat tekintve a cég talán a nyár elején jut a bankkal olyan helyzetbe, hogy további bejegyzéseket lehet tenni. Tehát most semmi értelme, az augusztusi határidő után viszont igen.
Giczy Józsefet nem nyugtatja meg a válasz. Meggyőződése, hogy ebben az ügyben már több hibát is elkövetett az akkori városvezetés. Először is nem volt kellően körültekintő, amikor ennek a cégnek adták el a posztógyár területét. Aztán: amikor a bűncselekmény megtörtént, azután nem bontották fel azonnal a szerződést ezzel a céggel. Harmadszor: most, amikor további kedvezményeket akar a cég, akkor minden további nélkül belemenne a város a módosításba. Ő ezt nem tudja támogatni.
Simonits Zsolt visszaidézi, hogy amikor a posztógyár területéhez hozzájutott a város, akkor azért tehette ezt meg, mert akkor elővásárlási jog volt rá bejegyezve. Kérdés, hogy ez a jog azóta él-e még?
Dr. Tóth László szerint az elővásárlási joggal terhelt ingatlanok a rendezési terv mellékletében vannak felsorolva. Végül is az ipari park területén vannak ezek az ingatlanok, tehát elvileg maradhatott volna az elővásárlási jog, akkor is, ha közben voltak adás-vételek. Básthy Béla szerint akkor a képviselő-testület elé kellett volna kerülnie, ha el akarják adni. Rimányi Krisztina mindjárt utánanéz a rendeletben, de ezekre a területekre nincsen már az önkormányzatnak elővásárlási joga bejegyezve.
Gyarmati Kálmán arra reflektál, hogy Giczy József képviselő hibát emlegetett. Ő nagyon jól emlékszik arra, hogy hányszor és hányszor meg volt hirdetve a terület és nem jött vevő. Sajnos attól kellett tartani, hogy a Bálház sorsára jut. Végül örülni kellett, hogy legalább egy cég jött, aki hajlandó volt megvenni.
Giczy József arra értette a hibát, hogy amikor az IPK Kft.-nek eladta a város a területet, nem vizsgálta meg senki, hogy ez a cég mennyire stabil, mennyire megbízható.
Huber László érthetetlennek tartja, hogy mit kellett volna vizsgálni. Ez egy projektcég, ami arra jött létre, hogy a területet fejlessze. Ezen alapult a pályázatuk.
Giczy József tisztában van azzal, hogy előre sok minden nem volt látható. De a törvénytelenségek elkövetése után a további kedvezményeket biztosan meg kellett volna szüntetni.
Huber László szerint a műemlék rombolással kapcsolatos büntetőeljárás – ami ma már „csak” engedély nélküli bontás – lefolytatása nem az önkormányzat feladata. Ez nem alap arra, hogy a szerződést az IPK Kft.-vel fel kellett volna bontani.
Básthy Bélának is vannak problémái az előterjesztéssel. Nem a múlt miatt – bár ott is volt ilyen – hanem konkrétan az elmúlt 3 hónappal. Ő az alapos előkészítésen alapuló koncepciót hiányolja ebből az előterjesztésből, ezért is szólt hozzá a bizottsági ülésen úgy, ahogy az elhangzott.
Azzal kapcsolatban, hogy nem volt körültekintő az értékesítés, már Gyarmati Kálmán is reagált. Ezen túl, az önkormányzat legfőbb szempontja akkor az volt, hogy azért legyen értékesítve a terület, hogy a város megszabaduljon a hatalmas hiteltől és az újabb szereplővel beinduljon a területen a fejlődés. Az szerinte csak elméleti vita, hogy a város miért nem kért a több és reálisabban hozzáférhető garanciát, mint a szerződésben ez sikerült. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a befektetőtők a projektek bekerülési összegén túl nem képesek több 10 M Ft-okat garanciaként letenni. Az ilyen beruházó sajnos még a fehér hollónál is ritkább Kőszegen.
Ha az önkormányzat a műemlékrombolás után felbontotta volna velük a szerződést, akkor szerinte nehéz lett volna abból kártérítés nélkül kilábalnia.
Az ügyvéd úr levelét mindenki olvashatta. Ebben azt írja, hogy az ügyfeleinek nem volt tudomása, arról, hogy ideiglenes műemléki védettség van a posztógyár egyes épületeire és ez a pályázati eljárás alatt került rá. Ezt határozottan vissza kell utasítani, mert nem állja meg a helyét és minden fórumon tiltakozni kell ellene. Már 2008. szeptemberében is elismerték, a rombolás pedig 2008. márciusában volt.
Szerinte ez egy viszonylag szikár megállapodás. Azt, hogy a Gerse Kft.-t ki kell belőle venni, az nyilvánvaló, hiszen tulajdonjogot nem szerzett.
A 3. pontot ő azért tartja fontosnak, mert ha azt az IPK Kft. aláírja, akkor papíron is elismeri, hogy őket terheli a 300 fős foglalkoztatotti létszám.
A 4. pontnál az lehet érv a határidő meghosszabbítására, hogy a területen folyó munkahelyteremtő vagy munkahelyelvesztő – kinek-kinek mi az álláspontja – beruházást a város ne veszélyeztesse. Lehet hogy ez valakinek érv, valakinek nem az. Ha jól „fordítja le” ezt a 4. pontot, ez azt jelenti, hogy ha augusztus 31-én sem állnak elő semmilyen garanciával, akkor már többet nem ad halasztást a város. Aztán majd akkor a következő eldöntendő kérdés az lesz, hogy az önkormányzat megadja-e a munkahelyteremtésnek a további esélyét vagy esetleg egy jogvita keretében megkérdőjeleződik, hogy belátható időn belül a fennmaradó 3 hektáros területen történhet-e valami. Neki egyébként továbbra is az aggályos, hogy a szerződéses partner ki tud-e ebből az ügyletből „menekülni”, túl tud-e adni az ingatlanokon. Neki ez a félő.
Rába László szerint nyilván azért „jöttek-mentek” az egy hektáros telkek, mert nincs rajtuk már az önkormányzat elővásárlási joga. Mivel a jelzálogjog bejegyzés a kötbér összegére terjedhet, kérdés, hogy miért akarja a város magát ahhoz kötni, hogy ez az ingatlan az ipari park területén legyen. Van ennek a cégnek más, jelentős tulajdona is Kőszegen. Keresni kell olyant, ami teljesen tehermentes és arra kell jelzálogjogot bejegyezni.
Básthy Béla szerint a cég tulajdonosai nevén több cég és több ingatlan is lehet. Az, hogy az IPK Kft. nevén milyen ingatlan van, azt nem tudni. Abból indult ki mindenki, hogy feltételezhetően, amit ez a cég az önkormányzattól megvásárolt, az még a tulajdonában van.
Giczy József maximálisan támogatja a munkahelyteremtés lehetőségét. Viszont itt volt egy szerződés, ami december 31-ig nem teljesült. Azért, hogy a város érdeke a továbbiakban ne sérüljön, ne érje veszteség, ezért mondja, hogy ne augusztus 31-e után, hanem most kell kikötni a garanciát. Ő tegnap utánanézett a földhivatalban: az IPK Kft. nevén már nagyon kevés ingatlan maradt, mind tovább lett adva egyéb cégeknek. A Vasi MÉH Kft.-é, az Austrogrund Kft-é, meg pld. azé a cégé, amelyik a TESCO-t építi. Kettő ingatlan van csupán az IPK Kft. nevén: a 2917/21 és a 2917/22 hrszú ingatlanok, amelyek nagy valószínűleg a szennyezett területek. Nem tudni, hogy ezek elegendő fedezetet jelentenek-e a banki jelzálog után. Úgyhogy szerinte is helyes Rába László felvetése, mert ha a kft.-nek nincs is a nevén tulajdon, annak tulajdonosainak biztosan. Ő örülne a legjobban annak, ha munkahelyek jönnének létre, de további kár már ne érje a várost.
Huber László szerint már másodszor említi Giczy József képviselő úr, hogy további kár ne érje a várost. Milyen kárra gondol a képviselő úr?
Giczy József arra gondol, hogy december 31-el nem jött létre sem a munkahelyteremtés, sem a kötbér kifizetés. Úgy gondolja, hogy ezáltal a várost kár érte, mivel se munkahelyhez, se pénzhez nem jutott.
Huber László szerint ilyen értelemben „kár” nem érte az önkormányzatot, „csak” nem valósult meg egy „vágyott” munkahelyteremtés december végéig. Jelenleg folyamatban van egy nagyberuházás, és erre való tekintettel gondolja azt, hogy méltányos lenne a szerződés meghosszabbítása. Az IPK Kft. elmondása alapján ugyanis augusztus végéig derül ki, hogy a TESCO-ban meg annak hozadékaként, mellette még hány munkahely jön létre. Giczy József képviselő úr mindig azt hangoztatja, hogy ő támogatja a munkahelyteremtést, ennek ellenére éppen ő volt az, aki az alakuló ülésen nem szavazta meg azt a bizonyos nyilatkozatot, ami a TESCO beruházáshoz kellett. Mindez akkor az utolsó órában, percben történt, de ha a többi képviselő sem szavazta volna meg, most még ennyi munkahelyről se lehetne beszélni. A tetteink szokták igazolni, hogy ténylegesen teszünk-e egy ügyért. Aki akart munkahelyteremtést, az megszavazta azt a nyilatkozatot. Egyébként szerinte a képviselő úr szavaiban sok téves és fals információ is van, amit azért nem kellene nyilvános ülésen hangoztatni. Ha valaki egy képviselő szájából hallja ezeket, akkor még azt is mondhatja, hogy igaz lehet. Ő nem az IPK Kft.-t akarja ezzel védeni, hanem az önkormányzat korábbi eljárását. Téves döntést természetesen mindig lehet hozni, de ez majd csak idővel derül ki. Az önkormányzat a posztógyár területéért a duplája pénzt kapta, mint amennyiért annak idején megszerezte. Ez mellett most még egy fejlesztés is megvalósul, ha nem is az, amilyenre annak idején számított a képviselő-testület.
Dr. Bakács Nóra visszatér a megállapodás szövegére. Az eredeti, bizottságok által tárgyalt megállapodásból az alpolgármester úr javaslatai alapján jött ki az új változat.
Kikerült a megállapodásból a 2. pont, ami a sajnálatosan közbejött körülmények részletezését tartalmazta, ezeket most nem veszi figyelembe a képviselő-testület. Ha jogvita lesz, akkor majd ott lehet ezeket felhozni, de itt most csak a tényekre kell szorítkozni, ami egyúttal a lényeg is. Kikerült a kötbér arányosítás kérdése is. Tehát, ez a megállapodás szerinte kötelezettséget nem jelent az önkormányzatra nézve. Ezen kívül az utolsó pont is értelemszerűen kikerül, ami szintén a vevő által hivatkozott körülményeket tartalmazta. Így pusztán a határidő módosul a megállapodásban, 2011. augusztus 31-ére, – ha ezt elfogadja a képviselő-testület, semmi más.
Básthy Béla szerint azért még a 4. pont így sem tökéletes. Ő az első sort így kezdené: „amennyiben az IPK Kft. 2011. 08.31. napjáig sem tud eleget tenni … „ Ezzel kapna hangsúlyt az, hogy a cég eddig sem tett eleget a kötelezettségének.
Ő még tovább részletezi, hogy ez a megállapodás miért jobb a város számára, mint az előző. Az egyik az, amit jogtanácsos asszony is említett: nem tesz az önkormányzat olyan engedményeket, amik egyoldalú lépések az eredeti szerződéshez képest. Nincs szó tehát arányosított teljesítésről, ez majd egy későbbi szempont lehet. Annál is inkább, mert jelenleg 1 db új munkahely sincs még. A másik fontos különbség a korábbi változathoz képest az, hogy a város „nem igazolja le” – még áttételesen sem – az ügyvédi levélben szereplő, mentesítő érveket. Az ügyvéd úr levelének 1-2. bekezdése szerinte még cinikus is, hiszen váratlan villámcsapásként emlegeti a műemléki bejegyzést, majd a műemlék elbontását. Ezt a vitát tehát ez a szöveg nem dönti el és nem is igazolja. Az önkormányzat nem azért ad határidő hosszabbítást az IPK. Kft.-nek mert ezeket elismeri, hanem azért, hogy ez a komoly beruházás megvalósuljon, lezárulhasson és utána tárgyalni lehessen. A másik út pedig az lenne, hogy azonnal kéri magának az önkormányzat azt, ami jár neki. Ez is egy út, meg az is biztos, hogy akkor a Vas Népe öles cikket fog közölne arról, hogy Kőszegen megint per van folyamatban egy nagyberuházás miatt.
Annyit tesz még hozzá, hogy jó lenne, ha cég tulajdonosai tisztában lennének azzal: lehet annak ódiuma, ha az ember a saját önkormányzatát megvezeti. Ő ezt kőszegi lakosként biztosan nem tudná megtenni, mert soha nem tudna az emberek szemébe nézni – de nem vagyunk egyformák.
Dr. Bakács Nóra javasolja még, hogy a 4. pont utolsó mondatába szabjon még egy határidőt a képviselő-testület a garanciáról szóló megállapodás létrejöttére. Ő az augusztus 31-ét követő 15. napot javasolja.
Dr. Tóth László is egyetért ezzel, mert ha nincs ilyen határidőt, akkor lehet, hogy egy év is elmúlik, mire a garanciára vonatkozó megállapodás létrejön. Ha ezt a megállapodást aláírja a másik fél, akkor már most gondolkodhatnak azon, hogy mit ajánlanak fel garanciának.
Huber László is hiányolta ezt, ezért is volt számára kicsit érthetetlen. De ezen kívül arra is kell határidőt adni a másik félnek, hogy ezt a megállapodást aláírja.
Básthy Béla még a 3. pontba javasol egy újabb módosítást. Azt, hogy annak az első mondata legyen folytatva a következőkkel: „Szerződő felek rögzítik, hogy ennek következtében továbbra is az IPK Kft-t terheli a 300 fő vonatkozásában vállalt munkahely teremtési kötelezettség, mert az eredeti szerződésben foglalt kötelezettségét a határidőig nem teljesítette.”. Azért ezt szerinte nagyon ki kell hangsúlyozni.
Huber László szerint az lenne a legjobb megoldás, ha augusztus 31-ig létrejönne maga a garanciáról szóló szerződés is.
Dr. Tóth László a polgármester úr javaslatával nem ért egyet, mert akkor ezzel borulna a 3. pont is, hiszen abban aug. 31-ig van a kötelezettség megfogalmazva. Ha az nem teljesül, utána jöhet csak a szankciója.
További rövid vita után a polgármester szavazásra bocsátja a módosító javaslatokat.
Básthy Béla javaslatát – mely szerint a 3. pont első mondata legyen kiegészítve – 12 igen szavazattal – elfogadja a képviselő-testület.
A 4. pontra vonatkozó indítványokat – az első mondatban a „sem” szó szerepeljen, valamint a z utolsó mondat legyen kiegészítve azzal, hogy a garanciákra vonatkozó megállapodásnak a határidő lejártát követő 15. napon létre kell jönnie – 11 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja a képviselő-testület.
Ezután az egész megállapodás szövegét bocsátja szavazásra a polgármester, amit a képviselők 11 igen, 1 tartózkodás mellett fogadnak el.
A megállapodás elfogadása után a polgármester indítványozza a határozati javaslat kiegészítését azzal, hogy a megállapodás aláírására az IPK Kft.-nek a kézhezvételtől számítva 15 napot ad az aláírásra. Amennyiben 15 napon belül nem írják alá, a határozat értelemszerűen hatályát veszti.
Ezzel a kiegészítéssel együtt bocsátja szavazásra a határozati javaslatot, amit a képviselők 12 igen szavazattal el is fogadnak.
10/2011. (II. 15.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete elfogadja a közte, az Innovációs Park Kőszeg Kft. és a GERSE PROJEKT Kft. között kötendő, jelen határozat mellékletét képező megállapodást és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására. Amennyiben a megállapodást a felek a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem írják alá, akkor jelen határozat hatályát veszti.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Dr. Bakács Nóra ügyvéd.
Határidő: azonnal.
[A határozat meghozatala után elhagyta az üléstermet Keszei Balázs és Kiss Zoltán képviselő, így a képviselő-testület létszáma 10 fő.]
A 2. napirendi pont tárgyalása:
Viziközmű létesítmények üzemeltetési szerződésének módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Ujvári Csaba előterjesztő szóbeli kiegészítést tesz. Az ISPA projekt 2010. december 31-i befejezése okán szükségessé vált a szerződés egyes részeinek módosítása. Ennek a jóváhagyását tartalmazza az anyag, amit a projektben részt vevő önkormányzatoknak el kell fogadniuk.
Hozzászólások:
Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság elfogadásra ajánlotta az anyagot.
Kiss Péter szerint a városfejlesztési bizottság szintén.
A képviselő-testület további észrevétel nélkül, 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:
11/2011. (II. 15.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 24384/2004 számú, a Szombathely – Kőszeg regionális szennyvízelvezető rendszeren lévő Önkormányzati tulajdonú viziközmű létesítmények (szennyvízcsatorna hálózatok, bővítések, szennyvíz átemelők, szennyvíztisztító bővítés) üzemeltetési szerződése 1/1. mellékletének 38., 39., 40., 41. számú létesítményjegyzékeit, valamint az 1/3. és 3. számú mellékleteinek módosítását az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadja.
2. A képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a módosított melléklet aláírására.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Ujvári Csaba ügyintéző.
Határidő: azonnal.
[Az ülésterembe visszatért Keszei Balázs és Kiss Zoltán képviselő, így a képviselő-testület létszáma ismét 12 fő.]
A 3. napirendi pont tárgyalása:
Az „Egykori KRESZ-park területén szabadidőközpont létesítése” tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás lezárásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Simonits Zsolt a Bíráló Bizottság elnöke szóbeli kiegészítésében ismerteti az előzményeket. Többször volt ez a projekt a képviselő-testület előtt, hiszen korábban voltak problémák a megvalósíthatósággal. Változott a műszaki tartalom is annak érdekében, hogy a végösszeg beleférjen a pályázati támogatásba.
A kivitelező kiválasztása a legalacsonyabb ajánlat figyelembe vételével történt. Ennek értelmében a Bíráló Bizottság a Játszókert Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t javasolja nyertesnek kihirdetni, mert az ő ajánlata a legalacsonyabb: bruttó: 58 437 500 Ft.
Hozzászólások:
Rába László visszaidézi azt az ülést, amikor legutóbb ki lett írva az ajánlattételi felhívás. Ő akkor kérdést tett fel amire azt a választ kapta, hogy be lesznek vonva helyi vállalkozók, akik úgymond „be fogják árazni” a projektet, annak érdekében, hogy jó legyen. De ezek szerint ez sem sikerült.
Ujvári Csaba tisztázza, hogy az még az előző eljárás előttire vonatkozott, de valóban, annak ellenére sem sikerült abból az árból kihozni a megvalósítást.
Huber László hozzáfűzi, hogy ő nagyon sajnálja azt bizonyos műanyag borítású pályának az elhagyását, de talán a későbbiekben sikerül ezt pótolni.
További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
12/2011. (II. 15.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az „EGYKORI KRESZ PARK TERÜLETÉN SZABADIDŐKÖZPONT LÉTESÍTÉSE” egyszerű tárgyalásos ajánlattételi felhívás tárgyában a Tiszaszolg Kft. 6726 Szeged, Bérkert u. 43. ajánlatát tartalmi- formai szempontból érvénytelennek nyilvánítja.
Érvénytelenség indoka: A Kbt. 88.§ f) pontja alapján, egyéb módon nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, mert a felkért hiánypótlást nem teljesítette.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az „EGYKORI KRESZ PARK TERÜLETÉN SZABADIDŐKÖZPONT LÉTESÍTÉSE” egyszerű tárgyalásos ajánlattételi felhívás tárgyában, a tárgyaláson kialakított alábbi műszaki megoldásokat jóváhagyja:
– a sportburkolat kiépítésének elhagyása,
– pályaszerkezet módosítását az alábbiak szerint: AC 8 aszfalt kopóréteg kiépítése 4cm és 15cm Ckt burkolatalap valamint 15cm vastagságban homokos kavics védőréteg kiépítésével.
3. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az „EGYKORI KRESZ PARK TERÜLETÉN SZABADIDŐKÖZPONT LÉTESÍTÉSE”tárgyában kiírt egyszerű tárgyalásos ajánlattételi felhívás nyertesének a Játszókert Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t (címe: 1094 Budapest, Tompa u. 17/A, fsz. 6. kihirdeti).
Az ajánlattevő az alábbi ajánlatot tette:
1. Vállalkozói díj összege: 46 750 000 Ft, bruttó: 58 437 500 Ft.
Kiválasztásának indoka: mert a legalacsonyabb összegű ajánlatot tette.
4. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az „EGYKORI KRESZ PARK TERÜLETÉN SZABADIDŐKÖZPONT LÉTESÍTÉSE” tárgyában kiírt egyszerű ajánlattételi felhívás nyertes ajánlatát követő második legkedvezőbb ajánlatot tevőjének az M&M-Pack Kft.-t, (címe: 9700 Szombathely, Székely B. u. 27.) és a PANNON-BAU Kft.-t (címe:9700 Szombathely, Székely B. u.27. és 9600 Sárvár, Ungvár u. 20.) mint közös ajánlattevőt kihirdeti.
Az ajánlattevő az alábbi ajánlatot tette:
1. Vállalkozói díj összege: 47 559 000 Ft, bruttó: 59 436 250 Ft.
Kiválasztásának indoka: mert a második legalacsonyabb összegű ajánlatot tette.
5. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazza Kőszeg Város Polgármesterét az „EGYKORI KRESZ PARK TERÜLETÉN SZABADIDŐKÖZPONT LÉTESÍTÉSE” tárgyában a vállalkozási szerződés aláírására.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Ujvári Csaba az előkészítési munkacsoport vezetője.
Határidő: azonnal.
[Básthy Béla elhagyta az üléstermet, így a képviselő-testület létszáma 11 főre csökkent.]
A 4. napirendi pont tárgyalása:
A „Jurisics-vár turisztikai fejlesztése” tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás lezárásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Simonits Zsolt ismét a Bíráló Bizottság elnökeként tesz szóbeli kiegészítést. Nem akarja hosszasan részletezni, a bizottság a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-t javasolja kihirdetni nyertesnek, aki a legjobb ajánlatot tette: bruttó 736 875 000 Ft.
A Bíráló Bizottság javaslatával kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás nem hangzik el, csupán Rába László javasolja: már a bizottsági ülésen is szó volt arról, hogy addig nem kellene megkötni a nyertessel a szerződést, amíg a fellebbezési határidő nem jár le.
A képviselő-testület ezután 10 igen, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza:
13/2010. (II. 15.) képviselő-testületi határozat:
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megállapítja, hogy a „Kőszeg Jurisics-vár turisztikai fejlesztése I ütem” tárgyú NYDOP-2.2.1/B-2f-2009-0003 projekt kapcsán építési beruházások kivitelezési feladatainak ellátása tárgyában lefolytatott egyszerű tárgyalásos eljárásban a Zalai Általános Építési Vállalkozó Zrt. (8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 9-11.) ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett.
Érvénytelenség indoka: Ajánlattevő hiánypótlásában az ajánlattevő által csatolt ajánlattételi nyilatkozat 4. pontjában megnevezett Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pont szerinti szervezetek tekintetében nem kerültek csatolásra nyilatkozatok a „Nyilatkozat a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 67. § (2) bekezdés c és e) pontja tekintetében” a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény Kbt. 69. § (8) bekezdésében foglaltak szerint a Kbt. 70/A. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelően. Az ajánlat e tekintetben nem felel meg a felhívásban, a dokumentációban és a Kbt-ben foglaltaknak, erre való tekintettel az ajánlat a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megállapítja, hogy a „Kőszeg Jurisics-vár turisztikai fejlesztése I ütem” tárgyú NYDOP-2.2.1/B-2f-2009-0003 projekt kapcsán építési beruházások kivitelezési feladatainak ellátása tárgyában lefolytatott egyszerű tárgyalásos eljárásban a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (9400 Sopron, Ipari krt. 13.) ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett.
Érvénytelenség indoka: Ajánlattevő hiánypótlásában az ajánlattevő által csatolt ajánlattételi nyilatkozat 4. pontjában megnevezett Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pont szerinti szervezetek tekintetében nem kerültek csatolásra nyilatkozatok a „Nyilatkozat a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 67. § (2) bekezdés c és e) pontja tekintetében” a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény Kbt. 69. § (8) bekezdésében foglaltak szerint a Kbt. 70/A. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelően. Az ajánlat e tekintetben nem felel meg a felhívásban, a dokumentációban és a Kbt-ben foglaltaknak, erre való tekintettel az ajánlat a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen.
3. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megállapítja, hogy a „Kőszeg Jurisics-vár turisztikai fejlesztése I ütem” tárgyú NYDOP-2.2.1/B-2f-2009-0003 projekt kapcsán építési beruházások kivitelezési feladatainak ellátása tárgyában lefolytatott egyszerű tárgyalásos eljárásban a Meto-Építő Zrt. (1191 Budapest, Ady Endre út 42-44.) ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett.
Érvénytelenség indoka: Az ajánlat nem felel meg a felhívás III.2.3. Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M.4. pontjában előírt alkalmassági előírásnak. A Kbt. 83. § (5) bekezdése alapján újabb hiánypótlási felhívásra e tekintetben nincs lehetőség. Az ajánlat e tekintetben nem felel meg a felhívásban, a dokumentációban és a Kbt-ben foglaltaknak, erre való tekintettel az ajánlat a Kbt. 88.§ (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen.
4. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a „Kőszeg Jurisics-vár turisztikai fejlesztése I ütem” tárgyú NYDOP-2.2.1/B-2f-2009-0003 projekt kapcsán építési beruházások kivitelezési feladatainak ellátása tárgyában lefolytatott egyszerű tárgyalásos eljárás nyertesének a Swietelsky Vasúttechnika Kft-t (9500 Celldömölk, Nagy Sándor tér 14.) kihirdeti.
Ajánlattevő ajánlatainak ismertetése:
Ajánlattevő neve: Swietelsky Vasúttechnika Kft.
Ajánlattevő székhelye: 9500 Celldömölk, Nagy Sándor tér 14.
Ajánlati ár (nettó Ft)
Nettó HUF:
ÁFA HUF:
Bruttó HUF: 589.500.000,- Ft
147.375.000,- Ft
736.875.000,- Ft
Vállalt előteljesített napok számára (naptári nap) 90
Hibás teljesítési kötbér mértéke (a nettó ajánlati ár %-a) 1,0
Késedelmi kötbér mértéke (nettó ajánlati ár %-a/nap) 1,5
Meghiúsulási kötbér mértéke (nettó ajánlati ár %-a) 25
Jótállás időtartama (hónap) 60
Indoka: mert az ajánlattevő összességében legelőnyösebb ajánlatot tette.
5. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert a kivitelezési szerződés aláírására.
Felelős : Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető,
Ujvári Csaba az előkészítési munkacsoport vezetője.
Határidő:azonnal.
Az 5. napirendi pont tárgyalása:
A Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodása módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Huber László szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy két indoka van a társulási megállapodás módosításának. Az első a szociális törvény módosítása, a másik pedig a kistérségen kívülről érkező gyerekek után fizetendő önkormányzati hozzájárulás rendezése. Ebben az esetben az érintett települések fogják finanszírozni a normatíva feletti részt, pld. a hegyaljai iskolába járó bucsui gyermek után. Ezzel plusz bevételhez jut az iskola.
Hozzászólás:
Simonits Zsolt tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra ajánlotta mindkét módosítást.
A képviselő-testület kérdés, észrevétel nélkül, 11-11 igen szavazattal fogadja el a megállapodás módosításait, amivel az alábbi határozat született:
14/2010. (II. 15.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása Társulási Megállapodásának a 2.2.2 pontját az alábbiakkal egészíti ki:
2.2.2. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény /továbbiakban Szt./ 57. § (1) - (2) bekezdésben szereplő az alábbiakban felsorolt feladatok ellátását és az ehhez kapcsolódó intézmény – Szociális Gondozási Központ – fenntartását2:
- étkeztetés 1 (ezen ellátási formában nem vesz részt Gyöngyösfalu)
- házi segítségnyújtás (ezen ellátási formában nem vesz részt Gyöngyösfalu)
- családsegítés,
- 2
- nappali ellátás (Idősek klubja, nappali melegedő)
- Idősek Otthona 2
- Hajléktalanok Átmeneti Szállása 2
- Falugondnoki szolgáltatás (Kiszsidány) 6 )
Ezen ellátásokra vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Kőszeg Város Önkormányzata által elfogadott rendelet lesz az irányadó.
2. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Társulási Megállapodást a 6.2.3./A. ponttal kiegészíti az alábbiak szerint:
6.2.3/A. A Kőszegi Kistérségen kívülről érkező gyermekek után fizetendő önkormányzati hozzájárulást a finanszírozó önkormányzatok az adott intézménybe járó gyermekek arányában finanszírozzák.
Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.
Mivel Básthy Béla nincs az ülésteremben, a polgármester kéri, hogy a képviselő-testület a 8. napirendi pontot tárgyalja meg.
A 8. napirendi pont tárgyalása:
A művelődési központ érdekeltségnövelő pályázaton való részvételéről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
