| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2014. Október 21., Kedd, 17:00 óra, Jurisich-vár lovagterme: alakuló ülés
11. napirendi pont:
Egyebek. (vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségre felhívás, összeférhetetlenségi szabályokról és képviselői méltatlanságról szóló tájékoztatás)
Tisztelt Képviselő-testület!
Az alábbiakban tájékoztatom a T. Képviselő-testület tagjait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény által előírt, a képviselői munkájukkal kapcsolatos szabályokról:
1. Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a törvény 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (hozzátartozójának) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát is. A szükséges formanyomtatványokat az ülés után adjuk át. Az a képviselő, aki a megválasztását követő harminc napon belüli vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét elmulasztja, – annak benyújtásáig – önkormányzati képviselői tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.
2. A Mötv. 36. §-a rendelkezik a képviselői összeférhetetlenségről. Ez szerint :
(1)Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet
a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve
aa) ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el;
ab) egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;
b) központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője;
c) kormánytisztviselő;
d) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja;
e) jegyző (főjegyző), aljegyző, polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja;
f) más települési önkormányzatnál képviselő;
g) más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester;
h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;
i) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, továbbá jogi személy, valamint gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.
(2) A települési önkormányzati képviselő nem lehet a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.
A polgármester összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat a Mötv. 72. §-a, az alpolgármesterre vonatkozókat a 79. § tartalmazza.
3. A Mötv. új jogintézménye a méltatlanság, amely a képviselői megbízatás közbizalmi jellegéhez kötődik. Amennyiben a polgármesterre vagy a képviselőre vonatkozóan a méltatlanságot a képviselő-testület megállapítja, mérlegelési lehetősége nincs: köteles a képviselői megbízatást határozattal megszüntetni.
Méltatlanság miatt a képviselő-testület megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,
a) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;
b) akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi;
c) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;
d) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;
e) aki a Mtv. 36. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.
Az önkormányzati képviselő köteles a fentiekről, jogerős ítélet kézhezvételétől vagy az c)-e) pontokban foglaltak beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint
a) a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;
b) nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;
c) nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;
d) adószámát nem függesztették fel;
e) nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt;
f) csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adótartozása;
g) nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.
Bejelentkezés:
A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel az adózó erre irányuló kérelme alapján történhet. Az adóhatóság a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján veszi fel az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha az előírt feltételeknek megfelel. A kérelem kizárólag elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) nyújtható be, az erre a célra rendszeresített KOMA nyomtatványon. Amennyiben adózó minden hónapban megfelel a feltételeknek nem kell újból kérnie az adatbázisba történő szereplést, az automatikusan megújul.
Kőszeg, 2014. október 17.
Dr. Zalán Gábor s. k.
jegyző
Egyebek. (vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségre felhívás, összeférhetetlenségi szabályokról és képviselői méltatlanságról szóló tájékoztatás)
Tisztelt Képviselő-testület!
Az alábbiakban tájékoztatom a T. Képviselő-testület tagjait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény által előírt, a képviselői munkájukkal kapcsolatos szabályokról:
1. Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a törvény 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (hozzátartozójának) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát is. A szükséges formanyomtatványokat az ülés után adjuk át. Az a képviselő, aki a megválasztását követő harminc napon belüli vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét elmulasztja, – annak benyújtásáig – önkormányzati képviselői tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.
2. A Mötv. 36. §-a rendelkezik a képviselői összeférhetetlenségről. Ez szerint :
(1)Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet
a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve
aa) ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el;
ab) egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;
b) központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője;
c) kormánytisztviselő;
d) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja;
e) jegyző (főjegyző), aljegyző, polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja;
f) más települési önkormányzatnál képviselő;
g) más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester;
h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;
i) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, továbbá jogi személy, valamint gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.
(2) A települési önkormányzati képviselő nem lehet a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.
A polgármester összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat a Mötv. 72. §-a, az alpolgármesterre vonatkozókat a 79. § tartalmazza.
3. A Mötv. új jogintézménye a méltatlanság, amely a képviselői megbízatás közbizalmi jellegéhez kötődik. Amennyiben a polgármesterre vagy a képviselőre vonatkozóan a méltatlanságot a képviselő-testület megállapítja, mérlegelési lehetősége nincs: köteles a képviselői megbízatást határozattal megszüntetni.
Méltatlanság miatt a képviselő-testület megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,
a) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;
b) akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi;
c) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;
d) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;
e) aki a Mtv. 36. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.
Az önkormányzati képviselő köteles a fentiekről, jogerős ítélet kézhezvételétől vagy az c)-e) pontokban foglaltak beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint
a) a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;
b) nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;
c) nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;
d) adószámát nem függesztették fel;
e) nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt;
f) csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adótartozása;
g) nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.
Bejelentkezés:
A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel az adózó erre irányuló kérelme alapján történhet. Az adóhatóság a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján veszi fel az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha az előírt feltételeknek megfelel. A kérelem kizárólag elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) nyújtható be, az erre a célra rendszeresített KOMA nyomtatványon. Amennyiben adózó minden hónapban megfelel a feltételeknek nem kell újból kérnie az adatbázisba történő szereplést, az automatikusan megújul.
Kőszeg, 2014. október 17.
Dr. Zalán Gábor s. k.
jegyző
