2024. Október 8., Kedd, 17:00 óra, Jurisich-vár lovagterme: alakuló ülés

3. napirendi pont:
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló új önkormányzati rendelet megalkotása.

Tisztelt Képviselő-testület!

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

Indokolás

A képviselő-testület alakuló ülésére felülvizsgáltuk az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendeletet és arra a megállapítására jutottunk, hogy – elsősorban jogszabályszerkesztési okok miatt – célszerű új önkormányzati rendeletet alkotnunk, megtartva a korábbi rendelet legtöbb rendelkezését. Változtattunk azonban a rendelet felépítésén, a rendelkezések logikai sorrendjén, amely így az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) felépítését követi.

A rendelet megalkotása során figyelemmel kellett lennünk arra is, hogy a helyi önkormányzati képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának vannak kötelező tartalmi elemei és vannak olyan elemei is, melyekről csak akkor kell rendelkeznünk, ha a képviselő-testületnek erre irányuló szándéka van. Az SZMSZ kötelező tartalmi elemei a következők:
• A képviselő-testület ülésén önkormányzati rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára vonatkozó önkormányzati kezdeményezés módja [Mötv. 32. § (2) bek. a) pontja].
• Kötelezően tartandó testületi ülések száma [Mötv. 44.§].
• A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén az ülés összehívására, vezetésére jogosult meghatározása [Mötv. 45.§].
• A nyílt szavazás módjának meghatározása [Mötv. 48.§ (2) bek.].
• A név szerinti szavazás módjának meghatározása [Mötv. 48.§ (3) bek.].
• A titkos szavazás módjának meghatározása [Mötv. 48. § (4) bek.].
• A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei [Mötv. 49.§ (2) bek.].
• Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének módja [Mötv. 51. § (2) bek.].
• A szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet tartalma [Mötv. 53. § (1) bek.].
• A lakosság önszerveződő közösségeinek tanácskozási joga a testület ülésén, valamint a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumok rendje [Mötv. 53.§ (3) bek.].
• Az önkormányzati bizottsági szervezet meghatározása [Mötv. 57. § (1)-(2) bek.].
• Összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozat-vizsgáló feladatokat ellátó bizottság kijelölése [Mötv. 37.§ (1) bek., 39. § (3) bek., 57. § (2) bek.].
• A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásának módja [Mötv. 82. § (3) bek.].
• A közös önkormányzati hivatal elnevezése a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben [Mötv. 84. § (2) bek.].
• A települési nemzetiségi önkormányzat testülete működési feltételei biztosítási módjának meghatározása [A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bek.].

A szabályozás szükségessége, szándéka esetén az SZMSZ-ben állapítható meg:

• Az Mötv. szerinti kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteletdíja csökkentésének, megvonásának szabályai [Mötv. 33.§].
• Zárt ülés tartása esetén az érintett meghívásának kötelező esetei [Mötv. 46.§ (3) bek.].
• A név szerinti szavazás elrendelésének esetei [Mötv. 48. § (3) bek.].
• Minősített többségű szavazást igénylő ügyek körének bővítése [Mötv. 50.§].
• A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv további tartalmi elemei [Mötv. 52. § (1) bek. n) pont].
• Az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeret, valamint a hozzászólások maximális időtartamának meghatározása, az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségének korlátozása [Mötv. 53. § (2) bek.].
• A bizottság által, továbbá a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések [Mötv. 59. § (2) bek.].
• Településrészi önkormányzat létrehozása [Mötv. 62.§ (1) bek.].
• A polgármester döntéshozatali lehetősége egyes ügyekben (ha a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést) [Mötv. 68. § (2)].
• A polgármester által a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben hozható döntések [Mötv. 68. § (3) bek.].

Az új SZMSZ I. fejezete tartalmazza az általános rendelkezéseket.
Az általános rendelkezések között az önkormányzat alapvető adatai kerültek rögzítésre. Itt kerül megjelölésre az Mötv. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye, valamint a Mötv. 84. § (2) bekezdése alapján - figyelembe véve az (5) bekezdésben meghatározott hivatalos megnevezési formákat - a közös önkormányzati hivatal elnevezése. Az általános rendelkezések között határoztuk meg az önkormányzati jelképeket, az önkormányzat hivatalos honlapját és a testvértelepülési kapcsolatokat is.
Itt kap helyet az új SZMSZ-ben az Mötv. 53. § (1) bekezdés j) pontja alapján a képviselő-testület szerveinek felsorolása (polgármester, képviselő-testület bizottságai, közös önkormányzati hivatal, jegyző), meghatározva és egyben mellékletben szabályozva a bizottságok feladatköreit, azoknak az előterjesztéseknek körét, amelyet a bizottság nyújt be, illetve azoknak az előterjesztéseknek a körét, amely bizottság állásfoglalásával nyújthatók be. Az Mötv. 41. § (4) bekezdése értelmében a képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja többek között a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre. Az Mötv. 42. §-a tételesen felsorolja azokat a hatásköröket, melyeket a képviselő-testület nem ruházhat át. A rendelet-tervezet 4. melléklete tartalmazza a bizottságokra, 5. melléklete a polgármesterre, 6. melléklete a jegyzőre átruházott hatásköröket, aktualizálva az elmúlt időszakban bekövetkezett jogszabályi változások alapján.

A II. Fejezet tartalmazza az önkormányzati feladat- és hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseket. Az Mötv. 10. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. (Mötv. 10. § (2) bek.) A Rendelet-tervezet 4. § -a tartalmazza az alaptevékenységeket kormányzati funkciók szerint és az önkormányzat önként vállalt feladatait.

A III. Fejezet a képviselő-testület működését szabályozza.
1. Az önkormányzati képviselők jogállása
Az önkormányzati képviselő feladatát az Mötv. 32. § (1) bekezdése is tartalmazza, amikor kimondja, hogy az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit. Egyben rögzíti, hogy minden önkormányzati képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei.
Az Mötv. 32. § (2) bekezdés a)-k) pontja részletesen felsorolja a képviselő jogait és kötelességeit.
A rendelet-tervezet a képviselők egyes jogait és kötelezettségeit részletezi, valamint a felvilágosítás kérés, illetve a közérdekű bejelentés, javaslat időkereteit határozza meg.
Az SZMSZ-ben meghatározottak alapján az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíja, természetbeni juttatása legfeljebb 12 havi időtartamra csökkenthető, megvonható, amely ismételt kötelezettségszegés esetén újra megállapítható. Rendeletünkben ezt a hatáskört a polgármester gyakorolja átruházott hatáskörben. A rendelkezés a hatályos SZMSZ szabályait változatlanul veszi át.
Az önkormányzati képviselők, a bizottságok elnökei és tagjai tiszteletdíját külön rendelet határozza meg.

2. A képviselő-testület üléseinek tervezése
A képviselő-testület rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart. Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az eddigi gyakorlatot megtartva a képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv, eszerint a képviselő-testület minden hónapban tart rendes ülést, kivéve július 1. és augusztus 31. között.

3. Az előterjesztések
Az Mötv. nem határozza meg a képviselő-testületi előterjesztések szabályait. Annak részletes belső előírásait, előkészítésének rendjét, tartalmi, formai követelményeit a képviselő-testület szabadon határozza meg. Itt a korábbi szabályozást javasoljuk megtartani változatlan tartalommal.

4. A képviselő-testületi ülések összehívása, vezetése
Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján az SZMSZ-ben kell rendelkezni a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről.
A képviselő-testületi ülések összehívásával kapcsolatban az Mötv. részletes szabályokat nem határoz meg. Az Mötv. 45. § -a rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja. Ugyanezen jogszabályhelyen adott kötelezés alapján a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetére az SZMSZ rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének módjáról. Javasoljuk, hogy a képviselő-testület folyamatos működése érdekében a korelnököt, a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő legidősebb városi képviselőt jelöljük meg végső összehívóként.
A képviselő-testületi tagok valamint a meghívottak részére a rendelet írásos meghívó kiküldésének kötelezettségét írja elő. A rendelet felsorolja a meghívó kötelező tartalmi követelményeit. Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén a meghívó és a kapcsolódó írásbeli anyagok kiküldésének idejét természetesen rövidebb határidőben határoztuk meg.
Az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan - azaz korlátozás nélkül - megilleti a tanácskozási jog:
- a jegyzőt (Mötv. 81. § (3) bekezdés d) pontja),
- az illetékes országgyűlési képviselőt,
- a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit.
Korlátozott tanácskozási jog illeti meg egy-egy meghatározott napirendi pont megtárgyalására meghívottakat, jellemzően azt, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.
Az Mötv. 44. § második mondata rögzíti a rendkívüli ülés összehívását kötelező eseteit, további kötelező összehívási eseteket a rendelet-tervezet 19. §-a határozza meg.
A Mötv. 46. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testületi ülés nyilvános, az ülés nyilvánosságát a rendelet-tervezet 20. §-ának rendelkezései biztosítják. Így a rendelet-tervezet meghatározza a lakosság képviselő-testületi ülésekről való előzetes tájékoztatásának követelményét, melyet hirdetmény, valamint a város hivatalos honlapja útján kell teljesíteni.
A rendelet-tervezet részletesen meghatározza az ülés vezetése során ellátandó feladatokat.
Így az ülés vezetője állapítja meg a határozatképességet, melyet az ülés egész időtartama alatt folyamatosan ellenőriz. A képviselő-testület határozatképességének feltételeit a Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg, miszerint a képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselők több mint fele jelen van.
A rendelet-tervezet rendelkezik a napirendi javaslat előterjesztésének és elfogadásának rendjéről, majd a képviselő-testület ülése napirendjének elfogadását követően - a napirend tárgyalása előtt - a polgármester az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről tájékoztatást adhat, valamint beszámol a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról. A beszámolót írásban is ki kell adni.
Ezután rendelkezik az SZMSZ a polgármester (ülést vezető) ülésvezetésre vonatkozó jogosítványaikról, valamint a tanácskozás rendjéről. Itt került meghatározásra, hogy milyen sorrendben kell szót adni, milyen időtartamúak lehetnek a hozzászólások, milyen esetekben nyílik lehetőség a viszontreagálásra stb. A napirendek tárgyalására vonatkozóan az Mötv. nem ad meg kötelező szabályokat, így annak kialakítása a képviselő-testület elképzelése, bevált gyakorlata alapján történik. A napirendek megtárgyalására, a napirendek feletti vita menetére a rendelet-tervezet 24. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket, nem változtatva az eddigi szabályokon.
A rendelet kimondja a jegyző azon kötelezettségét, mely szerint jelzi képviselő-testületnek és szerveinek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
Ebben az alcímben került szabályozásra a személyes megjegyzés és az anyanyelv használatának szabályai.

5. A tanácskozás rendjének fenntartása
Az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről.
A kötelezés alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat kimondja, hogy az ülés vezetőjének feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.
Az ülés rendjét nem csak a képviselő, hanem nyilvános ülés esetén a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévők is zavarhatják. Az ülésvezető az ilyen személyeket szóban kéri fel a nem megfelelő magatartás abbahagyására. Szükség esetén az ülés félbeszakítására, bezárására is sor kerülhet.

6. A döntéshozatal szabályai, a szavazás módja
A Mötv. 53. § (1) bekezdésének f) pontja kötelezően előírja, hogy az SZMSZ-ben rendelkezni kell a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról. Az erről szóló szabályokat a rendelet-tervezetünk 6. alcíme tartalmazza.
A javaslatok elfogadásához általában elegendő az egyszerű többség. Az egyszerű többség tartalmát az Mötv. 47. § (2) bekezdése adja meg, miszerint: egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
Az Mötv. 50. §-a rögzíti, hogy minősített többség – azaz a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata - szükséges:
a) az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában foglaltak ügyek eldöntéséhez,
b) törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez,
c) az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez,
d) az önkormányzati képviselő kizárásához,
e) az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,
f) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint
h) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez, azaz a képviselő-testület vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat megtárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
Korábbi SZMSZ-ünkben is éltünk a Mötv. adta felhatalmazással, az ottani rendelkezéseket beépítve az alábbi ügyekben javasolunk minősített többséget igénylő döntést:
a) a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának elfogadásához,
b) kötvénykibocsátáshoz,
c) helyi népszavazás nem kötelező kiírásához,
d) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
e) a bizottság elnökének és tagjának visszahívásához.
Rendelkezni kell a döntéshozatali eljárásból való kizárásról is (személyes érintettség). Az Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.
Az Mötv. 49. § (2) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. A rendelet-tervezet az eddigi szabályozásnak megfelelően tartalmazza, hogy ha a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.
A rendelet-tervezet rögzíti a képviselő-testület döntés hozatalai módjait.
A Mötv. 48. § (1) bekezdése alapján a döntéseket általában nyílt szavazással kell hozni.
A rendelet-tervezet - az Mötv. 48. § (2) bekezdésében foglalt kötelezés alapján - részletezi a nyílt szavazás formáját, miszerint kézfelemeléssel kell jelezni a szavazatot. A szavazásnál fontos kiemelni, hogy először a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot kell feltenni szavazásra.
Az Mötv. 48. § (3) bekezdése alapján név szerinti szavazást kell tartani ha a képviselők egynegyede indítványozza, továbbá azokban az ügyekben, melyekben a szervezeti és működési szabályzat a név szerinti szavazást írja elő.
Élve a Mötv. adta lehetőséggel a rendelet-tervezet 32. § (1) bekezdése tartalmazza azokat az ügyeket, melyekben név szerint kell szavazni. A 32. § (2) bekezdése ezen kívül bármely ügyben lehetővé teszi a névszerinti szavazást, ha arról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel így határoz, kivéve a Mötv. 48. § (2) bekezdésében meghatározott ügyek, ahol a törvény kizárja ezt.
A név szerinti szavazás módját az Mötv. 48. § (3) bekezdés alapján a rendeletben szabályozni kell. Az eddigi szabályoknak megfelelően a jegyző a névjegyzék alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem) a névjegyzékben rögzíti. A szavazás végén az ülés elnöke és a jegyző a névjegyzéket hitelesíti.
A titkos szavazás lehetőségét az Mötv. 48. § (4) bekezdése rögzíti. A szavazás lebonyolításának részletes szabályit nem határozza meg, hanem a szervezeti és működési szabályzat szabályozási körébe utalja. Titkos szavazást azokban az ügyekben lehet tartani, amelyek esetében kötelező vagy pedig elrendelhető a zárt ülés megtartása. A titkos szavazás lebonyolítása a képviselő-testület legalább 3 tagjából alakult szavazatszámláló bizottság feladata a korábbi rendeletben meghatározott módon.

7. Az önkormányzati rendeletalkotás
A képviselő-testület döntése önkormányzati rendelet vagy határozat lehet.
A rendelet-tervezet tartalmazza, hogy kik kezdeményezhetik rendelet alkotását, továbbá a rendelet-tervezetek elkészítésének általános szabályait, visszautalva az előterjesztésekre vonatkozó előírásokra is. Egyebekben az Mötv. helyi rendeletalkotásra vonatkozó rendelkezései, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.), valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet szabályai szerint kell eljárni önkormányzati rendelet megalkotásánál. A rendelet megjelölésének szabályait a Jat. 27. § (2) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet szabályozza. A rendelethez fűződő joghatások a rendeletek kihirdetéséhez kötődnek, ezt határozza meg a tervezet 36. §-a.

8. Az önkormányzati határozathozatal
A határozatra vonatkozó szabályokat a rendelet-tervezet 8. alcíme tartalmazza, megtartva az eddig hatályban volt rendelkezéseket. Külön említést érdemel a 43. §, mely a határozatok végrehajtásáról tartalmaz részletes rendelkezéseket.

9. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése
Az Mötv. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek felsorolja kötelező tartalmi elemeit. Ez a jogszabályhely, valamint a Mötv. 53. § (1) bekezdésének h) pontja teszi lehetővé, hogy ezt a felsorolást mintegy kiegészítve a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit kiegészítsünk az SZMSZ-ben, melyet a rendelet-tervezet 46. § (3) bekezdése tartalmaz.
A jegyzőkönyvet az Mötv. 52. § (2) bekezdés alapján a polgármester és a jegyző írja alá.

10. A közmeghallgatás
Az Mötv. 54. §-a rögzíti azt, hogy a képviselő-testületnek évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást kell tartania, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra és kérdésre a közmeghallgatáson, vagy ha az ott nem lehetséges legkésőbb 15 napon belül választ kell adni. A közmeghallgatás részletes szabályait az Mötv. eltérő rendelkezése hiányában a rendelet szabályozza. A szabályozás jórészt a képviselő-testületre vonatkozó szabályok átvételével történik. Meghatároztuk a felszólalások, ismételt hozzászólások időkeretét, a közmeghallgatásról a lakosság tájékoztatásának módját.

11. Fórumok rendje
Az Mötv. 53. § (3) bekezdése előírja, hogy a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
A fórum lehet településrészi tanácskozás, várospolitikai fórum, valamint érdekegyeztető tanácskozás. A fórumon elhangzottakról emlékeztetőt kell készíteni, mivel a fórumok állásfoglalásáról, az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

A IV. Fejezet a polgármesterre, az alpolgármesterre, a jegyzőre és az aljegyzőre vonatkozó szabályokat tartalmazza.

12. A polgármester
A polgármesterre vonatkozó alapvető szabályokat az Mötv. 63. §-73. §-ai szabályozzák.
A polgármester megbízatását főállásban látja el.
Az Mötv. 69. § (2) bekezdése értelmében a polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez címzett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, melyet az alpolgármesternek ad át. Alpolgármester hiányában az SZMSZ-ben kell meghatározni azt a képviselőt, aki a képviselő-testület összehívására, vezetésére jogosult és ennek a képviselőnek kell átadnia a lemondó nyilatkozatát. E feladatra a rendelet-tervezet 16. §-ában a korelnököt jelöltük meg.

13. Az alpolgármester
Az Mötv. 74. § - 80. §-ai rögzítik az alpolgármesterre vonatkozó alapvető szabályokat. A polgármester számos olyan hatáskörrel, jogosítvánnyal rendelkezik, melyek folyamatos gyakorlása a helyi önkormányzat zavartalan, zökkenőmentes működésének elengedhetetlen feltétele. Ezért szükséges, hogy ezek a polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén is biztosítottak legyenek. Az Mötv. 74. § (1) bekezdése fentiekkel összhangban rendelkezik arról, hogy egy alpolgármestert kötelező választani, de lehetőség van több alpolgármester választására is, ha azt az önkormányzatok által ellátott feladatok nagyságrendje, összetettsége indokolja.
A választható alpolgármesterek számát, mint alapvető szervezeti kérdést az SZMSZ-ben kell szabályoznia a képviselő-testületnek. Az önkormányzat eddigi működésének megfelelően egy társadalmi megbízatású alpolgármester megválasztására teszek javaslatot.

14. A jegyző, aljegyző
A Mötv. 81. § -83. §-ai tartalmazzák a jegyzőre, aljegyzőre vonatkozó szabályokat. E rendelkezések meghatározzák a jegyző jogállását, miszerint a jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, felsorolják a jegyző alapvető feladat- és hatáskörét. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat, a jegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell.
Az Mötv. 82. § (3) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azt, hogy a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére, legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok milyen módon kerülnek ellátásra. A rendelet-tervezet ez esetben úgy rendelkezik, hogy az igazgatási osztály vezetője látja el a feladatot, hiszen ennek az osztálynak a vezetője általában a jegyzőre megállapított képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

Az V. Fejezet a képviselő-testület bizottságairól rendelkezik.
15. A bizottságok
Az Mötv. a képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályokat az 57-61. §-ában rögzíti.
Az Mötv. 57. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület SZMSZ-ében határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, a bizottságok működésének alapvető szabályait.
Az Mötv. 58. §-a értelmében a bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. 40. §-a a tartalmazza.
A bizottságok által ellátandó általános feladatokat az Mötv. 59. § (1) bekezdés tartalmazza.
A bizottság feladatkörében kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

A kőszegi képviselő-testület munkáját hosszú évek óta három bizottság segíti, indokolt ennek változatlan formában történő fenntartása.

Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság
A pénzügyi bizottság létrehozása a kétezernél több lakosú településen kötelező az Mötv. 57. § (2) bekezdése alapján.
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § -a kimondja, hogy az egyeztetett költségvetési rendelettervezetet a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságai elé terjeszti. A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét.
A pénzügyi bizottság feladat- és hatáskörének meghatározásakor figyelembe kell venni az Mötv. 120. §-át is, amely a pénzügyi bizottság kiemelt, elsődleges feladatait nevesíti:
A pénzügyi bizottság a helyi önkormányzatnál és intézményeinél
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló éves beszámoló tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyon növekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;
d) ellátja a képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat.
A rendelet 1. melléklete további feladatokat is állapít meg e bizottság számára.

Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Rendészeti Bizottság
A bizottság feladatát az 1. melléklet tartalmazza, többek között feladati közé tartozik a városfejlesztés és a városrendezés, a közlekedés és hírközlés kérdései, a kommunális szolgáltatások, az energiaszolgáltatás kérdései, a természeti és épített környezet védelme, városunk műemlékeinek védelme, a város idegenforgalmi és fejlesztési terveinek kidolgozásának és véleményezésében való részvétel, természeti környezet védelme, érvényre juttatása, együttműködik a szükséges szervekkel a közrend, közbiztonság és a bűnmegelőzés kérdésében.

Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság
Feladata többek közt, hogy közreműködik a város köznevelési, az ifjúsági- és sportügyek képviseletében és támogatásában, a közművelődés helyi feltételeinek tervezésében, a város testvérvárosi és egyéb külkapcsolatainak alakításában, a gyermek és ifjúságvédelmi, családsegítő tevékenységben, az egészségügyi, valamint a szociális alapellátás feladat– és intézményrendszerének szervezésében. Együttműködik a városban működő, önszerveződő közösségekkel, a sportegyesületekkel, az egészségügyben és a szociális ellátásban érdekelt vállalkozásokkal, hatóságokkal, civil és karitatív szervezetekkel, a drogellenes intézkedésekben és az ifjúságvédelemben, az elkövetővé válás megelőzésében, a bűnmegelőzési szervezet fejlesztése terén.

16. A bizottságok eljárási szabályai
A bizottságok működésének szabályait a rendelet csak szűken szabályozza (pl. a bizottság üléseinek szabályai), mivel az Mötv. 60. §-a is kimondja, hogy a bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

17. Az összeférhetetlenségre, méltatlanságra és a vagyonnyilatkozatra vonatkozó bizottsági feladatok
Az SZMSZ-ben ki kell jelölni azt a bizottságot, amely a vagyonnyilatkozatot vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését végzi (Mötv. 39. § (3) bekezdés, és 57. § (2) bekezdés), valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat látja el (Mötv. 37. § (1)-(2) bekezdés).
Mindezen feladatokra és a méltatlansággal kapcsolatos feladatok ellátására az eddigi szabályozást követve a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság van kijelölve.

VI. Fejezet tartalmazza a civil szervezetekkel és a nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködést.

18. Együttműködés a civil szervezetekkel
Az Mötv. 6. § a) pontja kimondja, hogy a helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széleskörű állampolgári részvételt. Az Mötv. 53. § (3) bekezdése alapján képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatában kell meghatároznia, hogy mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. Ez Kőszegen hagyományosan azokat az önszerveződő közösségeket illeti meg, melyek kötelező vagy önként vállalt önkormányzati feladatot az önkormányzattal kötött feladatátvállalási megállapodás alapján végeznek, továbbá amelyek tevékenységük kiemelkedő mivolta miatt az önkormányzattal létrejött együttműködési megállapodással rendelkeznek, erről rendelkezik az rendelet-tervezet 61. §-a.

19. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatokkal a működésükhöz szükséges rendeltetésszerű helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül. A nemzetiségi önkormányzatainkkal megkötött megállapodások alapján ezt tartalmazza a rendelet-tervezet 62. §-a. A megállapodást szükség szerint, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzatok alakuló ülését követően fog ez megtörténni, amennyiben a jelenleg hatályos szerződések tartalma e §-t érinti, úgy az SZMSZ-t módosítanunk kell.

A VII. Fejezet a képviselő-testület gazdasági programjáról rendelkezik.
A képviselő-testület gazdasági programjára vonatkozó előírásokat az Mötv. 116. § -a határozza meg. Az SZMSZ-ben szabályoztuk az elkészítéséhez javaslatot adók körét.

A VIII. Fejezet a helyi népszavazást szabályozza.
A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nszt.) 34. §-a rögzíti, hogy helyi népszavazást kezdeményezhet az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. Az Nszt. 92. §-a felhatalmazást ad arra, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozza meg a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.
A kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számát a 10-25 százalékos törvényi keretre figyelemmel kell megállapítani. A választópolgárok száma a 2024. április 3-i központi névjegyzék alapján 9357 fő. A hatályos SZMSZ-ben a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát a választópolgárok számának kb. 15 százalékában, azaz 1300 főben határoztuk meg, míg a választópolgárok legalább kb. 20 százalékának, azaz 1900 főnek kezdeményezése esetén a képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást. A 2024-i adatok alapján indokolt ez változatlanul szabályozni.

Kérem a T. Képviselő-testületet az előterjesztést megtárgyalni és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjék!


Kőszeg, 2024. október 2.

Básthy Béla s.k.
polgármester



ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló …/2024. (X. ...) önkormányzati rendelet megalkotásához

(a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján)



A tervezett jogszabály várható következményei, különösen

I. társadalmi hatásai:
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A rendelet megalkotásával mind a képviselő-testület, mind a lakosság számára is egyértelművé válik a képviselő-testület működése.

II. gazdasági hatásai:
A tervezetnek gazdasági hatása nincs.

III. költségvetési hatásai:
A tervezetnek költségvetési hatása nincs.

IV. környezeti következményei:
A tervezetnek környezeti következményei nincsenek.

V. egészségi következményei:
A tervezetnek egészségi következményei nincsenek.

VI. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
Adminisztratív terhet nem jelent.

VII. megalkotásának szükségessége:
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.

VIII. a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A rendelet megalkotásának elmaradása jogszabálysértést eredményez.

IX. alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
Nem igényel többlet feltételt az eddigiekhez képest.


Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
…./2024. (X. …..) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról



Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1-63. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, a 64. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kez-deményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kőszeg Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: Kőszeg, Jurisics tér 8.
(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal), székhelye: 9730 Kőszeg, Jurisics tér 8.

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a polgármesteri díszlánc. Az önkormányzati jelképek leírását, valamint ezek használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) Az önkormányzat ünnepi bélyegzője - pecsétnyomója - kör alakú, közepén Kőszeg város címere látható az angyalokkal, feliratát pedig „Kőszeg Város 1328” képezi.
(3) Az ünnepi bélyegzőt kell használni:
a) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
b) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon.
(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.koszeg.hu.
(5) Kőszeg Város Önkormányzata testvértelepülési kapcsolatokat tart fenn:
a) Vaihingen an der Enz (Németország)
b) Mödling bei Wien (Ausztria)
c) Senj (Horvátország)
d) Szenc (Szlovákia)
e) Nyitragerencsér (Szlovákia)
településekkel.


3. §

(1) A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a közös önkormányzati hivatal és
d) a jegyző.
(2) A bizottságok feladatkörét az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A 2. melléklet tartalmazza azoknak az előterjesztéseknek körét, amelyet a bizottság nyújt be, a 3. melléklet tartalmazza azoknak az előterjesztéseknek a körét, amely bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.
(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 4-6. melléklet tartalmazza. A 4. melléklet tartalmazza a bizottságokra, az 5. melléklet a polgármesterre, a 6. melléklet a jegyzőre átruházott hatásköröket.
(5) A polgármester, a bizottságok és a jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntésekről - eltérő rendelkezés hiányában - a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni kötelesek.


II. Fejezet
A helyi önkormányzat feladata, hatásköre

4. §

(1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységek kormányzati funkciók szerint:
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati
hivatalok jogalkotó és általános
igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás és -
működtetés,
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való ű gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 013370 Informatikai fejlesztések,
szolgáltatások
5. 016020 Országos és helyi népszavazással
kapcsolatos tevékenységek
6. 031030 Közterület rendjének fenntartása
7. 041140 Területfejlesztés igazgatása
8. 041232 Start-munka program, téli
közfoglalkoztatás
9. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
10. 045120 Út, autópálya építése
11. 045130 Híd, alagút építése
12. 045160 Közutak, hidak, alagutak
üzemeltetése, fenntartása
13. 045161 Kerékpárutak üzemeltetése,
fenntartása
14. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő
tevékenységek
15. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék
vegyes (ömlesztett) begyűjtése,
szállítása, átrakása
16. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása,
elhelyezése
17. 052080 Szennyvízcsatorna építése,
fenntartása, üzemeltetése
18. 061020 Lakóépület építése
19. 062020 Településfejlesztési projektek és
támogatásuk
20. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű
építése, fenntartása, üzemeltetése
21. 064010 Közvilágítás
22. 066010 Zöldterület-kezelés
23. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb
szolgáltatások
24. 072111 Háziorvosi alapellátás
25. 074054 Komplex egészségfejlesztő,
prevenciós programok
26. 081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési
tevékenység és támogatása
27. 081043 Iskolai, diáksport tevékenység és
támogatása
28. 082070 Történelmi hely, építmény, egyéb
látványosság működtetése
és megóvása
29. 086030 Nemzetközi kulturális együttműkö-
dés
30. 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
31. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési
intézetben
32. 096030 Köznevelési intézményben tanulók
lakhatásának biztosítása
33. 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében,
fogyatékosok nappali intézményében
34. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással
összefüggő ellátások.
(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:
a) civil szerveződések támogatása,
b) közösségi és verseny sport támogatása,
c) városi hagyományőrző - és tömegrendezvények fenntartása,
d) időszaki várszínház fenntartása,
e) városi újság megjelentetése,
f) nemzetiségi óvodai nevelés,
g) külföldi testvér- és partner települési kapcsolatok ápolása,
h) helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,
i) a turisztikai fejlesztések támogatása,
j) gyermekek nyári táboroztatásának támogatása,
k) egészségügyi járóbeteg szakellátás biztosítása,
l) nem kötelező pénzbeli és természetbeni szociális feladatok biztosítása, városrehabilitációs kölcsön.

III. Fejezet
A képviselő-testület működése

1. Az önkormányzati képviselők jogállása

5. §

(1) Az önkormányzati képviselő a választókkal való kapcsolattartás érdekében jogosult a Városháza e célra kijelölt helyiségében fogadóórát tartani, melynek feltételeit - amennyiben arra igényt tart - a közös önkormányzati hivatal biztosítja.
(2) A képviselő köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(3) A képviselő a választókerületét, valamint településrészt érintő ügyben - egyedül vagy több képviselővel közösen - a lakosság tájékoztatása, véleményének kikérése céljából fórumot szervezhet.
(4) A képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után – 2 perc időtartamban, szóban vagy írásban – a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
(5) A képviselők a közérdekű kérdések elhangzása után közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek 2 perces időtartamban.

6. §

(1) Az önkormányzati képviselők, a bizottságok elnökei és tagjai részére külön rendeletben megállapított havi tiszteletdíj egésze a jogosultakat – ideértve a bizottság nem képviselő tagját is – abban az esetben illeti meg, ha az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, valamint a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén részt vettek. Amennyiben valamely ülésen nem, vagy az ülés idejének kevesebb mint felén voltak jelen (a továbbiakban: hiányzás), e tényt – a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva – a jegyzőkönyvvezető jelzi a polgármesternek. A jogosultat a bizottsági ülésről történő hiányzás esetén az adott hónapra eső tiszteletdíjának 20 %-kal, képviselő-testületi ülésről történő hiányzás esetén az adott hónapra eső tiszteletdíjának 40 %-kal csökkentett összege illeti meg. A hiányzás következményei alól a jogosult a polgármesterhez előzetesen írásban megtett, alapos indokkal ellátott bejelentés esetén mentesül.
(2) Amennyiben a jogosult két egymást követő hónapban hiányzik az ülésekről, az adott hónapokra eső tiszteletdíjának összege annak 50%-ától 100 %-áig terjedő mértékben csökkenthető.

2. A képviselő-testület üléseinek tervezése

7. §

(1) A képviselő-testület rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület a (6) bekezdés kivételével havonta ülést tart az általa elfogadott éves munkaterv szerint, mely a képviselő-testület működésének alapja.
(3) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első üléséig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
(4) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni
a) a képviselő-testület bizottságaitól,
b) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
c) a jegyzőtől,
d) a nemzetiségi önkormányzatoktól,
e) a 61. § (2) bekezdésében meghatározott önszerveződő közösségektől,
f) az önkormányzati képviselőtől,
g) az önkormányzat gazdasági társaságától.
(5) A munkatervnek tartalmaznia kell
a) az ülések tervezett időpontját, napirendjét és az előterjesztő vagy előadó megnevezését,
b) ünnepi ülés tartását,
c) az előterjesztések leadási határidejét.
(6) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülést július 1. és augusztus 31. között nem tart.

8. §

(1) A képviselő-testületi ülés lehetőleg csütörtöki napon, általában 9 órakor kezdődik és legfeljebb 8 óra az időtartama. Amennyiben a napirendi pontok száma azt indokolja, az időtartamot a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül legfeljebb 1 órával meghosszabbíthatja.
(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

3. Az előterjesztések

9. §

(1) Testületi ülés napirendi pontjának előterjesztésére, a polgármester, a bizottság, a képviselő, a jegyző, az intézményvezetők, a Városüzemeltető Kft. igazgatója, a városi főépítész, továbbá az éves munkatervben erre kijelölt személy jogosult.
(2) Az éves munkaterven kívüli tárgykörben előterjesztésre akkor jogosult valamely, az (1) bekezdésben megjelölt személy, ha a napirendi pont képviselő-testületi ülésre bocsátását a polgármester előzetesen engedélyezte.

10. §

(1) A képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés lehet:
a) az éves munkatervben előirányzott napirendi pontból vagy aktuális feladatból következő, érdemi döntést igénylő javaslat,
b) tájékoztató vagy beszámoló jellegű anyag.
(2) Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat:
a) önkormányzati rendelet megalkotására,
b) határozat meghozatalára.

11. §

A képviselő-testület vagy bizottságai ülésére előterjesztést írásban lehet tenni. Előterjesztést szóban csak rendkívüli előterjesztés estén vagy rendkívüli ülésre lehet tenni, a határozati javaslatot ebben az esetben is írásban kell elkészíteni. Az ülésre szóló meghívóban írt napirendi pontnál az előterjesztés szóbeli módjára utalni kell.

12. §

(1) Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normál sortávú, 11-es betűnagysággal kell készíteni.
(2) Az előterjesztést - annak fejrészén - a képviselő-testületnek kell címezni, kivéve az átruházott hatáskörben eljáró bizottság elé kerülő előterjesztéseket, az ülés időpontjának, a napirendi pont tárgyának és számának megjelölésével.
(3) Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem kell alkalmazni.
(4) Az előterjesztést elektronikus formában kell leadni.
(5) Amennyiben a polgármester és a jegyző nem maga készíti és adja elő az előterjesztést, aláíróként a nevükben a tényleges kidolgozó szerepel. Ez esetben őt a napirend tárgyalásakor előadóként kell feltüntetni.

13. §

(1) A képviselő-testület, továbbá a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:
a) tárgy- és helyzetelemzésből, előzmények ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, az ezekhez csatolt mellékletekből és
b) döntési javaslatból.
(2) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyeket. Több felelős esetén – ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik – az elsőként meg-nevezett köteles a végrehajtást megszervezni. Felelősként megjelölt személy: a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, az intézményvezető, valamint a Városüzemeltető Kft. igazgatója lehet.
(3) A határozat végrehajtásának határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról. Amennyiben a végrehajtásra rendelkezésre álló időtartam, vagy határnap a határozati javaslat szövegébe beépítésre került, a határidő megjelöléseként az „értelemszerűen” kifejezés is használható.
(4) A határozati javaslatban végrehajtási határidő és a felelős megjelölésének elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.

14. §

(1) A képviselő-testület bizottsága által készített előterjesztésnél a bizottság elnöke a felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőre elkészüljön. A bizottságok elnökei kötelesek az előterjesztések készítése során a jelen szabályzatban foglaltakat figyelembe venni.
(2) Önkormányzati intézmény előterjesztése esetén az intézmény vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben elkészüljön. Az előterjesztés elkészítésénél a jelen szabályzatban foglalt követelményeket figyelembe kell venni.
(3) Nem önkormányzati intézmény, szervezet előterjesztése - beszámoló, tájékoztató - esetén a közös önkormányzati hivatal illetékes szervezeti egységének vezetője vagy referense felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben elkészüljön. Az előterjesztés elkészítésénél a jelen szabályzatban foglalt követelményeket figyelembe kell venni.

15. §

(1) Rendkívüli előterjesztés minden olyan előterjesztés, amelynél a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt az előterjesztésekre egyébként vonatkozó, képviselő-testületi vagy bizottsági eljárási rend szabályait nem lehetett betartani.
(2) A rendkívüli előterjesztés a képviselő-testületi ülés megkezdésig elektronikusan kiküldhető és az ülésen írásban kiosztható.
(3) A polgármester, vagy az előterjesztő szóbeli indokolását követően a képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felveheti a napirendek közé a rendkívüli előterjesztést. Amennyiben a rendkívüliség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját.

4. A képviselő-testületi ülések összehívása, vezetése

16. §

A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetében a korelnök, a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő legidősebb városi képviselő hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

17. §

(1) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma:
a) az ülés helye és időpontja,
b) a javasolt napirendi pontok,
c) a napirend előterjesztőjének vagy előadójának neve és beosztása,
d) utalás az előterjesztés szóbeli jellegére,
(2) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt elektronikus formában úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés előtt legalább 4 nappal kapják meg a képviselők és a meghívottak.


18. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül meg kell hívni
a) teljes körű tanácskozási joggal:
aa) az országgyűlési képviselőt,
ab) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit;
b) adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:
ba) a könyvvizsgálót,
bb) a közös önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
bc) az érintett társadalmi szervezetek képviselőjét,
bd) azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.
be) az intézményvezetőket,
bf) a Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Városüzemeltető Kft.) igazgatóját,
bg) a városi főépítészt.
(2) Tanácskozási joggal meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.
(3) A meghívót és a napirendek írásos anyagát minden esetben elektronikus formában kell megküldeni az (1) - (2) bekezdésben meghatározott személyek részére.
(4) Zárt ülés anyagát azon személyek kapják meg, akik az Mötv. szabályai szerint az ülésen részt venni jogosultak.

19. §

(1) Amennyiben az ülés összehívását az önkormányzati képviselők egynegyede vagy a képviselő-testület bizottsága indítványozza, az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.
(3) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kell elektronikus formában kézbesíteni. Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívás telefon vagy e-mail útján is történhet.

20. §

(1) A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a város hivatalos honlapja útján tájékoztatni kell.
(2) Az előterjesztések előzetes megismerésének lehetővé tétele érdekében - a zárt ülési előterjesztések kivételével - valamennyi előterjesztést a városi honlapon közzé kell tenni.
(3) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

21. §

(1) Az ülést az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távollévőkről és a távollét okáról, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz.
(2) Ha a képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető legfeljebb 30 percre az ülést felfüggesztheti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.

22. §

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére az ülést vezető tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.
(2) A napirend elfogadásáról, valamint ülés közben a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A napirendi pont elhalasztását bármely képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület - az elhalasztás indokolását követően - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.
(4) Amennyiben az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, vagy az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor tartani lehet attól, hogy a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené, a napirend előterjesztője vagy előadója - a polgármester egyetértésével - indokolt javaslatot tehet a zárt ülés tartására.

23. §

(1) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatást adhat a közös önkormányzati hivatallal, az önkormányzat intézményeivel, gazdasági társaságával, az önkormányzattal feladatátvállalási megállapodással, valamint együttműködési megállapodással rendelkező szervezetekkel kapcsolatos eseményekről, beszámol a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról. A beszámolót írásban kell kiadni, vagy elektronikusan meg kell küldeni.
(2) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

24. §

(1) Az ülést vezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.
(2) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője, vagy előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, az írásbeli előterjesztést kiegészítheti.
(3) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottságok elnökeit illeti meg, legfeljebb 5 perc időtartamban.
(4) Az előterjesztőhöz vagy előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(5) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. Egy hozzászólás ideje legfeljebb 3 perc, a másodszori hozzászólásé 2 perc, ismételt szó kérés esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül hozott döntésével engedélyezhet még egyszeri 1 perces hozzászólást.
(6) A hozzászólások időbeni megtartatására bármely képviselő javaslatot tehet, továbbá javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(7) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, a polgármester lehetőséget ad az előterjesztőnek vagy előadónak - legfeljebb 3 perc időtartamban - az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja.
(8) Az ülésen megjelent állampolgároknak az ülést vezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 3 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

25. §

(1) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.
(2) A döntési javaslatot az előterjesztő a vita bezárásáig megváltoztathatja, a módosító javaslatot a képviselő a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.
(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

26. §

(1) A képviselő-testület ülésén az a képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, továbbá aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést - legfeljebb 2 perces időtartamban - a vita lezárását megelőzően lehet megtenni.
(2) Személyes megjegyzést ugyanaz a személy - ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban - az ülésen csak egy alkalommal tehet.

27. §

(1) A képviselő-testület ülésén a valamely nemzetiséghez tartozó képviselő, vagy a nemzetiségi önkormányzatok jelenlévő meghívott képviselői anyanyelvüket szabadon használhatják. Ez esetben a nem magyar nyelven elhangzó felszólalást követően a képviselők - a jegyzőkönyv számára - magyarul is összefoglalhatják felszólalásukat.
(2) Amennyiben valamely nemzetiséghez tartozó képviselő nem kívánja magyar nyelven is előadni felszólalását, az ülés előtt legalább 5 nappal tolmács iránti igényét jelzi a jegyzőnek, aki a tolmács közreműködését – az önkormányzat költségvetése terhére - biztosítja.

5. A tanácskozás rendjének fenntartása

28. §

(1) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.
(2) Bármely képviselő javaslatára a polgármester vagy a képviselő-testület 10 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el.
(3) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata. Az ülést vezető:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ;
b) megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt, akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra;
c) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;
d) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson.
(4) Az (3) bekezdés d) pontja képviselővel szemben nem alkalmazható. A polgármester azonban kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(5) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat.
(6) Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, továbbá bezárhatja.
(7) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett - e §-ban szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

6. A döntéshozatal szabályai, a szavazás módja

29. §

(1) Szavazni igennel vagy nemmel lehet.
(2) Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott ügyeken kívül:
a) a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának elfogadásához,
b) kötvénykibocsátáshoz,
c) helyi népszavazás nem kötelező kiírásához,
d) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
e) a bizottság elnökének és tagjának visszahívásához.

30. §

(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság hatáskörébe tartozik.
(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.
(5) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

31. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.
(3) Az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

32. §

(1) Az ülést vezető névszerinti szavazást rendel el, ha a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes tulajdon elidegenítéséről, megterheléséről, kölcsön felvételéről, a ciklus időszakára szóló program elfogadásáról hoz döntést a képviselő-testület.
(2) Névszerinti szavazást az (1) bekezdésen túl a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.
(3) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ a névjegyzéken rögzíti. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik.
(4) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket - az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesítve - az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.

33. §

(1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, vagy zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik önkormányzati képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazást a képviselő-testület legalább 3 tagjából alakult szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik.
(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás eredményét,
d) a jegyzőkönyvvezető nevét,
e) a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.

7. Az önkormányzati rendeletalkotás

34. §

(1) Rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) az intézményvezető,
f) a Városüzemeltető Kft. igazgatója,
g) a városi főépítész.
(2) A képviselő, a bizottság, az intézményvezetők, a Városüzemeltető Kft. igazgatója és a városi főépítész az indítványt a polgármesterhez nyújtja be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt legkésőbb a benyújtás hónapját követő három hónapon belül kell a képviselő-testülethez előterjeszteni.
(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

35. §

A rendeletalkotást kezdeményező előterjesztés rendelet-tervezetből és indokolásból áll. Egyebekben a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet szerint kell eljárni.

36. §

(1) A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján történik a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül. A kifüggesztés időtartama 30 nap. A hirdetmény tartalmazza a rendelet teljes szövegét.
(2) A kihirdetés napja az erre vonatkozó hirdetmény kifüggesztésének időpontja.
(3) A kihirdetésről szóló hirdetményt az irattárban is el kell helyezni a rendelettel együtt. A rendeletre fel kell jegyezni a közszemlére tétel és levétel napját.

37. §

A rendeletet a város hivatalos honlapján történő közzététellel is ismertetni kell a lakossággal.

38. §

(1) A rendeletek hatályosulását a jegyző és az illetékes bizottságok is figyelemmel kísérik és szükség esetén intézkedést kezdeményeznek.
(2) A rendeletek hatályosulásáról a képviselő-testületet, annak esetenkénti döntései szerint tájékoztatni kell.

39. §

(1) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, a jogszabályokra előírt megjelöléssel kell ellátni.
(2) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, amelyekről a jegyző gondoskodik.

8. Az önkormányzati határozathozatal

40. §

(1) Határozat meghozatalát kezdeményezheti
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző.
e) az intézményvezető,
f) a Városüzemeltető Kft. igazgatója,
g) a városi főépítész.
(2) A képviselő, a bizottság, az intézményvezetők, a Városüzemeltető Kft. igazgatója és a városi főépítész az indítványt a polgármesterhez nyújtja be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt legkésőbb a benyújtás hónapját követő három hónapon belül kell a képviselő-testülethez előterjeszteni.
(3) A határozati javaslat szakmai előkészítése a jegyző feladata.

41. §

(1) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint szükség szerint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2) Az elfogadott határozat szövegét az ülés vezetője kihirdeti.
(3) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:
a) ügyrendi kérdésekben,
b) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

42. §

A lakosság tájékoztatása céljából a határozatokat - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatokról és a közérdekből nyilvános adatokról szóló rendelkezések figyelembevételével - a város hivatalos honlapján közzé kell tenni. E rendelkezést kell alkalmazni a bizottságok, a polgármester és a jegyző átruházott hatáskörben hozott határozataira nézve is, valamint a zárt ülésen hozott döntésekre is.

43. §

(1) Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani. A folyamatos intézkedést igénylő határozatok végrehajtásával kapcsolatos teendőket a 13. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kötelesek meghatározni.
(2) A közös önkormányzati hivatal határozat tárgya szerint illetékes szervezeti egységének vezetője közreműködik a testületi határozat végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. A közreműködés illetékességében felmerülő vitában a jegyző dönt.
(3) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. Ha a lejárt határidő és a legközelebbi ülés között 8 napnál kevesebb idő áll rendelkezésre, a jelentés a határidőt követő második ülésen esedékes.
(4) A végrehajtásról szóló jelentést a jegyzőnek kell összeállítani. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtás akadályba ütközik, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehet elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és a képviselő-testülettől kérni kell a határidő módosítását. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.
(5) A jelentést a lejárt határidőtől számított 5 napon belül kell eljuttatni a jegyzőhöz. A jelentést a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(6) A határozatot - a képviselő-testületi ülést követő 3 napon belül - a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.

44. §

A bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtására a 43. §-ban foglalt szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy képviselő-testület helyett bizottságot, a jegyző helyett pedig a jegyző által megbízott felelőst kell érteni.

45. §

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és a döntéshozatal napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.
(2) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyekről a jegyző gondoskodik.

9. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése

46. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülése a (2) bekezdésben írt jegyzőkönyv elkészítése érdekében hangfelvételen rögzíthető.
(2) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyveket évente be kell köttetni.
(3) A jegyzőkönyv a Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza
a) a bejelentéssel és bejelentés nélkül távollévők nevét, valamint ha azt nem jelezte,
b) az előterjesztők vagy előadók nevét és beosztását,
c) a polgármester esetleges intézkedéseit,
d) az elhangzott közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, kérdéseket, valamint az azzal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
e) a képviselő kérésére véleményének – szó szerinti – rögzítését.
(4) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felel.
(5) A hozzászóló és indítványtevő - a testület hozzájárulása nélkül - kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.
(6) A jegyzőkönyv eredeti, a Vas Vármegyei Kormányhivatalnak megküldött példányához mellékelni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti íveket,
c) a névszerinti szavazásról készült névsort,
d) írásbeli előterjesztéseket,
e) az írásban benyújtott hozzászólásokat, kérdéseket,
f) a hozott döntéseket,
g) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését.
(7) Az (1) bekezdés és a (3)-(6) bekezdés rendelkezéseit a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére is értelemszerűen alkalmazni kell.

47. §

A választópolgárok a város honlapján betekinthetnek a képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe.


10. Közmeghallgatás

48. §

(1) A közmeghallgatáson részt vesznek:
a) a képviselő-testület tagjai;
b) a jegyző, az aljegyző;
c) a a közös önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek vezetői;
d) az önkormányzati intézmények vezetői;
e) a Városüzemeltető Kft. igazgatója.
(2) Közmeghallgatást kell tartani, ha a helyi képviselők legalább fele azt indítványozta.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Városháza hirdetőtábláján és a hivatalos honlap útján kell tájékoztatást adni a közmeghallgatás előtt legalább 8 nappal.
(4) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni.
(5) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.
(6) Amennyiben az elhangzott javaslat, kérdés megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sort, az azt követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni, melynek megtörténtéről és a válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.
(7) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

11. Fórumok rendje

49. §

(1) A lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat lehet szervezni.
(2) A lakossági fórum lehet
a) Kőszegfalvát, vagy valamely városrészt vagy önkormányzati egyéni választókörzetet érintő témakörben megtartandó településrészi tanácskozás;
b) a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló várospolitikai fórum, továbbá
c) a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.
(3) A közös önkormányzati hivatal dolgozója a lakossági fórumokról emlékeztetőt készít, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket és a kisebbségi véleményeket.
(4) A polgármester a lakossági fórumokon elhangzottakról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

IV. Fejezet
A polgármester, az alpolgármestre, a jegyző és az aljegyző


12. A polgármester

50. §

(1) A polgármester illetményét, költségtérítését a képviselő-testület a jogszabály keretei között határozza meg.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(3) A polgármester tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a 16. §-ban meghatározott személynek adja át, részére juttatja el.

13. Alpolgármester

51. §

(1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztás, az általa ellátott feladatok, meghatározása a polgármester hatáskörébe tartozik.

14. A jegyző, aljegyző

52. §

A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – az igazgatási osztály vezetője látja el a jegyzői feladatokat.

V. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai

15. A bizottságok

53. §

(1) A bizottság elnökének és tagjainak személyére vagy visszahívására bármelyik képviselő és a polgármester tehetnek javaslatot.
(2) Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöke csak egynek.
(3) A bizottságból vissza kell hívni azt a tagot, aki a bizottság üléseiről egy naptári éven belül 3 alkalommal, alapos indok nélkül távol marad.

54. §

(1) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre a megjelölt - képviselők és nem képviselő tagok - összetétellel:
a) Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság, tagjainak száma: 5+4 fő
b) Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság, tagjainak száma: 4+3 fő
c) Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság, tagjainak száma 5+4 fő.
(2) A belső használatra szánt ügyiratokban és előterjesztéseken a bizottságok következő rövidített elnevezései is használhatóak: a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság: Pénzügyi Bizottság, a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság: Humánerőforrás Bizottság és a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság: Városfejlesztési Bizottság.

16. A bizottságok eljárási szabályai

55. §

(1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottsági ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni, valamint feladatkörükbe tartozó ügy tárgyalása esetén kötelesek részt venni az intézményvezetők, a Városüzemeltető Kft. igazgatója és a városi főépítész. Az önkormányzattal feladatátvállalási megállapodást kötött szervezet képviselőjét, – tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor – tanácskozási joggal a bizottsági ülésre meg kell hívni. A bizottság ülésére – az előzőeken kívül – meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.
(2) Az ülés meghívóját és előterjesztésre kerülő anyagait Kőszeg város hivatalos honlapján is közzé kell tenni. A zárt ülés anyagát csak a képviselők és az egyébként az azon részvételre jogosítottak részére szabad hozzáférhetővé tenni.
(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás esetén az elnök teendőit az általa megbízott képviselő veszi át. A bizottságok ülései általában legkésőbb 14 óráig megkezdődnek és legfeljebb 6 óra az időtartamuk. Amennyiben a napirendi pontok száma azt indokolja, az időtartamot a bizottság egyszerű szavazással, vita nélkül legfeljebb 1 órával meghosszabbíthatja.
(4) A bizottság elnökei kötelesek összehívni a bizottságot az Mötv-ben meghatározottakon túl
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a bizottsági tagok legalább felének indítványára.
(5) A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat.

56. §

(1) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak.
(2) Az együttes ülés időpontjában, helyében és napirendjében az érintett bizottságok elnökei állapodnak meg.
(3) Az együttes ülés levezetőjét az elnökök egyhangú döntéssel jelölik ki maguk közül. Megegyezésük hiányában az ülést az idősebbik elnök vezeti le.
(4) Az együttes ülést tartó bizottságok akkor határozatképesek, ha bizottságonként a tagok több mint fele jelen van.
(5) Az ülés vezetésének rendjére, a hozzászólási jogra vonatkozó szabályok tekintetében úgy kell eljárni, mintha egy bizottság ülésezne.
(6) Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.

57. §

A bizottságok határozatait bizottságonként külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, az ülés napjának megfelelő dátumozással és a bizottság nevének rövidítésével kell ellátni. A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

58. §

A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására e rendelet képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt.

17. Az összeférhetetlenségre, méltatlanságra és a vagyonnyilatkozatra vonatkozó bizottsági feladatok

59. §

Az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság: a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság.

60. §

(1) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozatát a közös önkormányzati hivatalban előre meghirdetett időpontban a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság elnökének adja át.
(2) A vagyonnyilatkozatot a közös önkormányzati hivatalban erre a célra rendszeresített, elkülönített, a biztonsági követelményeknek megfelelő páncélszekrényben kell őrizni.
(3) A képviselők vagyonnyilatkozatába a bizottság elnökéhez benyújtott írásbeli kérelem alapján lehet betekinteni, melyre a kérelem benyújtását követő 30 napon belül a bizottság elnökével egyeztetett időpontban kerül sor.

VI. Fejezet

Együttműködés a civil szervezetekkel
és a nemzetiségi önkormányzatokkal

18. Együttműködés a civil szervezetekkel

61. §

(1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.
(2) Azokat az önszerveződő közösségeket, melyek kötelező vagy önként vállalt önkormányzati feladatot az önkormányzattal kötött feladatátvállalási megállapodás alapján végeznek, továbbá amelyek tevékenységük kiemelkedő mivolta miatt az önkormányzattal létrejött együttműködési megállapodással rendelkeznek, - a tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor – tanácskozási joggal a képviselő-testületi és a bizottsági ülésekre meg kell hívni.

19. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal

62. §

(1) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja – annak székhelyén – az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról az alábbi módon:
a) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havi 32 órában, heti 8 órás bontásban biztosítja a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal épülete (Kőszeg, Jurisics tér 8., 1858 hrsz.) I. emelet 115. számú (Titkárság) 35 négyzetméter alapterületű irodájának használatát az ott található számítástechnikai és sokszorosító berendezésekkel együtt, az ott helyet foglaló szervezési ügyintéző jelenlétében és közreműködésével az ügyintéző munkaidejében, továbbá az előbbi időkereten belül, legkésőbb 5 munkanappal előbb történő bejelentést követően a képviselő-testületi ülések megtartására az I. emelet 137. számú, 40 négyzetméter alapterületű tanácskozó termét munkaidőben, vagy azon kívül 16-18 óra között.
b) Az a) pontban megjelölt irodahelyiségben a helyi önkormányzat rendelkezésre bocsátja a nemzetiségi önkormányzatok testületi, tisztségviselői, képviselői feladatai ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Kőszegi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére minden héten hétfőn délelőtt 8-12 óra között és pénteken délelőtt 8-12 óra között, a Kőszegi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat részére minden héten kedden 8-16 óra között, a Kőszegi Német Nemzetiségi Önkormányzat részére minden héten szerdán 8-16 óra között.
c) A helyi önkormányzat gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi üléseinek előkészítéséről, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítésével és valamennyi hivatalos levelezése előké-szítéséről, postázásáról.
d) Előkészíti a testület és a tisztségviselők döntéseit, ellátja a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.
e) Ellátja a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatban a nemzetiségi önkormányzattal kötött Megállapodásban részletezett feladatokat.
f) A nemzetiségi képviselő-testületi ülés megtartását megelőzően legalább 8 nappal bejelentett igény esetén biztosítja a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatát.
g) Az a)-f) pontokban meghatározott fel-adatellátáshoz szükséges valamennyi kiadást – beleértve a helyiséghasználattal kapcsolatos rezsiköltségeket is, de nem beleértve a nemzetiségi önkormányzati tisztségviselők telefonhasználatának díját – a helyi önkormányzat viseli.
h) Az a), c)-d), és f) pontokkal járó feladatokat a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Irodájába besorolt szervezési ügyintéző, az e) és g) pontban foglaltakat pedig a Pénzügyi és Gazdálkodási Osztály végzi.
(2) Kőszeg Város Önkormányzata közösségi célokra biztosítja a Kőszegi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére ingyenes használat formájában, külön megállapodás alapján a Kőszeg, Árpád tér 2. fsz. 3. szám alatti helyiségcsoportot, a Kőszegi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat részére ingyenes használat formájában, külön megállapodás alapján a Kőszeg, Kossuth Lajos u. 15. szám alatti helyiségcsoportot, a Kőszegi Német Nemzetiségi Önkormányzat részére ingyenes használat formájában, külön megállapodás alapján a Kőszeg, Chernel u. 6. szám alatti helyiségcsoportot. A helyiségek fenntartásának, karbantartásának költségei a nemzetiségi önkormányzatokat terhelik.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njt.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njtv-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, valamint a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(4) A helyi nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.
(5) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő a közös önkormányzati hivataltól igényelheti a nemzetiségi önkormányzati feladatkörének ellátásához szükséges tájékoztatást, szakmai közreműködést.

VII. Fejezet
Gazdasági program

63. §

(1) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(2) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.
(3) A program időarányos teljesítését a ciklus 5. évében át kell tekinteni, és a végrehajtását értékelni kell.

VIII. Fejezet
Helyi népszavazás

64. §

(1) Helyi népszavazást – a törvényben meghatározottakon túl – legalább 1300 kőszegi választópolgár kezdeményezhet a polgármesternél.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt legalább 1900 választópolgár a kérdés megjelölésével kezdeményezte.


IX. Fejezet
Záró rendelkezések

65. §

Ez a rendelet kihirdetése napján … órakor lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet.


Dr. Zalán Gábor s. k. Básthy Béla s. k.
jegyző polgármester

1. melléklet a …../2024. (X. …..) önkormányzati rendelethez

A BIZOTTSÁGOK FELADATKÖRÉRŐL

1. Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság

1.1. Véleményezi a rendelet-tervezeteket.
1.2. Véleményezi az alpolgármester illetményére tett javaslatot, valamint javaslatot tesz a polgármester és az alpolgármester jutalmazására minden év december végéig.
1.3. Kivizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyeit.
1.4. Véleményezi a szerződés-tervezeteket.
1.5. Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők vagyonnyilatkozatait.
1.6. Kivizsgálja a képviselő személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztását.
1.7. Véleményezi az éves költségvetés rendelet-tervezetét, annak módosításait.
1.8. Ellenőrzi az előző évi pénzügyi terv végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást), folyamatosan figyelemmel kíséri a tárgyévi költségvetés időarányos teljesítését.
1.9. Kontrollálja az önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodásának szabályszerűségét.
1.10. Az önkormányzatnál és intézményeinél ellátja az Mötv. 120. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feladatokat.
1.11. Kezdeményezi a képviselő-testületnél a közös önkormányzati hivatal, az önkormányzat intézményei, valamint gazdasági társasága vonatkozásában pénzügyi-gazdasági ellenőrzés megtartását, javaslatot tesz az ezt elvégző szakértő vagy szervezet megjelölésére.
1.12. Javaslatot tesz a közös önkormányzati hivatalnál, az önkormányzat intézményeinél és gazdasági társaságánál belső vagy külső szerv által végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzés megállapításai alapján az adott ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítására, a szükségessé vált intézkedések megtételére.
1.13. A közrend, közbiztonság és a bűnmegelőzés terén együttműködik az illetékes hatóságokkal és más szervezetekkel a sértetté válás megelőzésében.

2. Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság

2.1. Közreműködik a városfejlesztés és a városrendezés, a közlekedés és hírközlés, a kommunális szolgáltatások és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásában, az energiaszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásában.
2.2. Részt vesz az önkormányzat gazdasági társaságainak létrehozásával kapcsolatos döntések előkészítésében.
2.3. Közreműködik az önkormányzat tulajdonával történő gazdálkodással kapcsolatos ügyekben.
2.4. Közreműködik a város idegenforgalmi és fejlesztési terveinek kidolgozásában és véleményezésében.
2.5. Közreműködik a természeti és épített környezet, különösen a műemlékek védelmében.
2.6. Közreműködik a természettel összhangban lévő fenntartható fejlődés követelményeinek érvényre juttatásában a város beruházásaiban és a képviselő-testület által e tárgyban alkotott rendeletekben.

3. Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészség- ügyi és Sport Bizottság

3.1. Közreműködik:
3.1.1. a város köznevelési intézményei helyi feltételeinek szervezésében, az ifjúsági- és sportügyek képviseletében és támogatásában,
3.1.2. a közművelődés helyi feltételeinek tervezésében, hosszú távú koncepciójának kialakításában, a közművelődés és kulturális igények feltárásában,
3.1.3. a város testvérvárosi és egyéb külkapcsolatainak alakításában,
3.1.4. a képviselő-testület köznevelésre, közművelődésre, közgyűjteményre, helyi médiára, sportra, nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó előterjesztések, határozati javaslatok elkészítésében,
3.1.5. a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységben,
3.1.6. az egészségügyi, gyermekvédelmi valamint a szociális alapellátás feladat- és intézményrendszer szervezésében, elemzi és véleményezi annak helyzetét, hatékonyságát.
3.2. Feladatkörében rendszeresen együttműködik:
3.2.1. a városban működő nem önkormányzati fenntartású köznevelési, szociális intézményekkel,
3.2.2. a városban működő, önszerveződő közösségekkel,
3.2.3. a sport egyesületekkel,
3.2.4. az egészségügyben és a szociális ellátásban érdekelt vállalkozásokkal,
3.2.5. hatóságokkal, civil és karitatív szervezetekkel,
3.2.6. az illetékes hatóságokkal és más szervezetekkel a drogprevencióban és az ifjúságvédelemben, az elkövetővé és az áldozattá válás megelőzésében.
3.3. Felügyeli a Kőszeg és Vidéke című önkormányzati tulajdonú időszaki lap pártatlanságát, szerződésszerű működését, eltérés esetén eljárást kezdeményez a képviselő-testületnél.
3.4. Javaslatot tesz a „Jó tanuló és jó sportoló” elismerésben részesítendő tanulókra.


2. melléklet a …../2024. (X. ….) önkormányzati rendelethez


AZON ELŐTERJESZTÉSEK KÖRE, AMELYEKET BIZOTTSÁG NYÚJT BE


1. Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság
1.1. A polgármester jutalmának megállapítása.
1.2. Az alpolgármester jutalmának megállapítása.
1.3. Képviselők tiszteletdíjának, juttatásainak megállapítása.
1.4. Képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság kivizsgálásáról szóló előterjesztés.
1.5. A képviselői vagyon-nyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás megindítása.
1.6. A képviselő személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálása.


2. Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Rendészeti Bizottság

2.1. Közterületek, magánutak elnevezése, valamint elnevezésének megváltoztatása.


3. melléklet a ……/2024. (X. …..) önkormányzati rendelethez


AZON ELŐTERJESZTÉSEK KÖRE,
AMELYEKET A BIZOTTSÁGOK VÉLEMÉNYEZÉSÉVEL NYÚJTHATÓK BE


1. Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság

1.1. Az önkormányzat gazdasági programja.
1.2. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet-tervezet.
1.3. Az önkormányzat költségvetési rendeletének és zárszámadásának megállapítása, módosítása.
1.4. Bármely, költségvetést érintő előterjesztés.
1.5. Önkormányzati elismerések adományozása.
1.6. Eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál.
1.7. A képviselő-testület által kezdeményezett helyi népszavazás kiírása.
1.8. Az alakuló ülést kivéve a képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választási, kinevezési, vezetői megbízási ügyek.
1.9. Rendelet-tervezetek.
1.10. Nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás.
1.11. Testvérvárosi szerződés megkötése.
1.12. Szerződés-tervezetek.
1.13. Önkormányzati érdekszövetséghez való csatlakozás.
1.14. Intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltoztatása.
1.15. A képviselő-testület általi hitel felvétel, kötvény kibocsátása.
1.16. A pénzügyi vonzattal járó pályázatok benyújtása.
1.17. A működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatás igénylése.
1.18. Az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályainak meghatározása, vagyonkoncepció kialakítása.
1.19. A városi rendőrkapitány éves tájékoztatója.
1.20. A közrend, közbiztonság tárgyában készült előterjesztések.


2. Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság


2.1. Az önkormányzat költségvetési rendeletének és zárszámadásának megállapítása.
2.2. A közigazgatási határ kiigazítása, valamint jogszabályban meghatározott körben a földrajzi nevek megállapítása, megváltoztatása.
2.3. A településrendezési eszközök elfogadására, módosítására vonatkozó előterjesztések.
2.4. A Településképi Arculati Kézikönyv elfogadására vonatkozó előterjesztés, a településképi rendelet-tervezet.
2.5. Az önkormányzat gazdasági programja.
2.6. A környezet- és természetvédelmi tárgyú rendelet-tervezetek, helyi szabályok megállapítása.
2.7. Turisztikai tárgyú előterjesztések.
2.8. Az üzleti vagyon hasznosításával kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultság gyakorlása 5 millió forintos értékhatár felett, valamint az elővásárlási joggal érintett ingatlanok esetében 10 millió forint értékhatár felett.
2.9. Az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályainak meghatározása, vagyonkoncepció kialakítása.
2.10. Önkormányzati elismerések adományozása.



3. Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság


3.1. A közművelődési, köznevelési, közgyűjteményi, sport, egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális tevékenységgel kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési, fenntartási és működtetési feladatokkal kapcsolatos előterjesztések.
3.2. A közművelődési, köznevelési, közgyűjteményi, egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális intézmények alapítása, megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltoztatása.
3.3. Az önkormányzat által kiírt közművelődési, köznevelési, közgyűjteményi és gyermekvédelmi intézményvezetői állások pályázati feltételeinek meghatározása, a benyújtott pályázatok véleményezése.
3.4. Megállapodás külföldi önkormányzattal való kulturális, köznevelési és sport együttműködésről.
3.5. Más intézményfenntartóval kötött köznevelési megállapodások.
3.6. A szociális és sport feladatkörű önkormányzati alapítású közalapítványok éves beszámoltatása és a velük kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztések előkészítése.
3.7. Szociálpolitikai és lakásügyi tárgyú rendelet-tervezetek.
3.8. Egészségügyi, gyermekvédelmi, valamint a szociális alapellátással kapcsolatos ügyek.
3.9. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció elfogadása.
3.10. Önkormányzati elismerések adományozása.
3.11. Az önkormányzat gazdasági programja.
3.12. Az önkormányzat költségvetési rendeletének és zárszámadásának megállapítása.
3.13. Az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályainak meghatározása, vagyonkoncepció kialakítása.
3.14. Feladatkörében a címzett, valamint a céltámogatások igénylésére javaslat.


4. melléklet a …./2024. (X. …..) önkormányzati rendelethez


A BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK


1. Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság


1.1. Dönt a városrehabilitációs kölcsönre vonatkozó pályázat kiírásáról és elbírálásáról, szerződésszegő magatartás megállapítása esetén dönt a szerződés felbontásáról, szükség szerint a folyósított összeg törvényben foglalt késedelmi kamat mindenkori összegével növelt egészének vagy részének visszafizetéséről.
1.2. Gyakorolja az üzleti vagyon hasznosításával kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot 5 millió forintos értékhatárig, az elővásárlási joggal érintett ingatlanok esetében 10 millió forint értékhatárig.
1.3. Dönt az önkormányzati vagyon szerződött vagyonkezelők általi felújításához, az azokon tervezett beruházásokhoz szükséges hozzájárulás megadásáról.


2. Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság


2.1. Dönt az önkormányzat közművelődési, közgyűjteményi, köznevelési, gyermekvédelmi intézményeinek szervezeti és működési szabályzata, éves munkaterve, szakmai programja elfogadásáról.
2.2. Dönt az Önkormányzati Kiemelt Civil Alapból nyújtott támogatások felhasználásról szóló szakmai beszámolók és pénzügyi elszámolások elfogadásáról.
2.3. Dönt a megüresedett önkormányzati bérlakások bérbeadásának módjáról.
2.4. Dönt a megüresedett önkormányzati bérlakásokra vonatkozó pályázat kiírásáról és kijelöli azok bérlőit.
2.5. Dönt a gyermekek nyári táborozásához nyújtott támogatás elszámolásához benyújtott szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadásáról.



5. melléklet a ....../2024. (X. .....) önkormányzati rendelethez


A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK


1. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 21/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Szociális rendelet) 1. § (6) bekezdésében meghatározott jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás megtérítésének méltányosságból történő csökkentéséről, elengedéséről vagy részletekben történő megfizetéséről.

2. Dönt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szociális törvény) 45. § (1) bekezdésében meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról.

3. Dönt a Szociális törvény 48. § (1) bekezdése alapján az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, kötelezi a Szociális törvény 48. § (3) bekezdésének b) pontja alapján az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére, valamint dönt a 48. § (4) bekezdése és a Szociális rendelet 15. §-a szerinti, a köztemetés költségeinek megtérítéséről, méltányosságból történő csökkentéséről, elengedéséről vagy részletekben történő megfizetéséről.

4. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a hivatali helyiségen, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályairól, valamint a hivatali helyiségen, a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén fizetendő díj mértékéről szóló 11/2017. (V. 26.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a hivatali helyiségen kívüli házasságkötés esetén a díjfizetési kötelezettség alól történő mentesítésről.

5. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzati adóhatóság anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 14/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelete alapján az adóhatáskör címzettje érdekeltségi jutalékának összegéről.

6. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet 5. §-a alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások átmeneti szállásként történő hasznosításról.

7. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése alapján önkormányzati bérlakásba történő bérlőkijelölésről.

8. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet 7. §-a alapján önkormányzati lakás meghatározott időre, nem lakás céljára történő bérbeadásáról.

9. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet 18. §-a alapján az önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéről.

10. Dönt a „Jó tanuló és jó sportoló” elismerő cím odaítéléséről a ”Jó tanuló és jó sportoló” elismerő-rendszerről szóló Szabályzat alapján.

11. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kőszeg város jelképeiről és a Kőszegre utaló elnevezésekről, azok használatáról, valamint a középületek és közterületek fellobogózásának rendjéről szóló 3/2016. (II. 12.) önkormányzati rendelete alapján a város címerének, zászlójának (lobogójának) és a „Kőszeg” név használatára, valamint a város fellobogózására vonatkozó ügyekben.

12. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat által adományozható elismerésekről szóló 25/2016. (IX. 30.) önkormányzati rendelete alapján „KŐSZEG VÁROS POLGÁR-MESTERÉNEK ELISMERŐ OKLEVELE” adományozásáról.

13. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 20 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtásának szabályairól szóló 9/2018. (VI. 1.) önkormányzati rendeletében meghatározott közútkezelői engedély kiadásáról.

14. Dönt a közút kezelőjeként a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (5) bekezdése alapján a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámcélú eszköz eltávolításáról.

15. Dönt a közút kezelőjeként a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 14. § (1) bekezdése alapján a közút lezárásáról vagy forgalmának korlátozásáról (eltereléséről).

16. Dönt a közút kezelőjeként a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34. § (2) bekezdése alapján a forgalmi rend kialakításáról.

17. Dönt a közút kezelőjeként a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34. § (4) bekezdése alapján a közút megrongálódása esetén a kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig szükség esetén a sebesség- vagy súlykorlátozás elrendeléséről, illetőleg a közút lezárásáról.

18. Dönt a közút kezelőjeként a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 36. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak alapján a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához, igénybevételéhez, a 39. §-a alapján az útcsatlakozás létesítéséhez, a 42. § (3) bekezdése alapján a közút műtárgyának minősülő árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez, a 42/A. § -ban részletezett tevékenységek végzéséhez szükséges hozzájárulásról.

19. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a belváros gépjármű-közlekedésének szabályairól szóló 3/2019. (III. 8.) önkormányzati rendeletében meghatározott behajtási, behajtási és várakozási engedélyek, alkalmi behajtási, valamint alkalmi behajtási és várakozási engedélyek kiadásáról.

20. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.) önkormányzati rendelete alapján a közterület-használattal, valamint a közterületek filmforgatási célú használatával kapcsolatos ügyekben, kivéve közösségi célt szolgáló, műemléki épület építési munkáihoz szükséges építőanyag tárolás céljából történő közterület-használat esetén.

21. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet 11. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati vagyontárgyakat érintő, de a vagyon megterhelésével nem járó tulajdonosi nyilatkozatok, valamint a nem önkormányzati rendelettel alapított elővásárlási jogokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtételéről, a 14. § (1) és (3) bekezdése alapján az önkormányzat követeléseinek elengedéséről.

22. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdése szerinti, a korlátozottan forgalomképes és az üzleti önkormányzati vagyonnak hat hónapon túli hasznosítására vonatkozó kérelem esetén előzetes hozzájárulás megadásáról.

23. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdése alapján a vételár hátralékkal terhelt volt önkormányzati lakás újabb megterheléséhez hozzájárulás megadásáról.

24. Dönt az önkormányzat éves költségvetési rendeletében megállapított polgármesteri támogatási keret felhasználásáról, valamint az önkormányzati támogatások eljárási rendjéről szóló Szabályzat alapján a szakmai beszámolók és pénzügyi elszámolások elfogadásáról.

25. Dönt e rendelet 6. §-a alapján a a képviselői kötelezettségszegés anyagi szankcióiról tiszteletdíjak csökkentéséről, megvonásáról ha a képviselő, valamint a bizottság nem képviselő tagja az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, vagy a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén nem, vagy az ülés idejének kevesebb mint felén volt jelen.

26. Gyakorolja a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában meghatározott településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos hatásköröket.

27. Dönt Kőszeg Város Önkormányzatának Beszerzési Szabályzata alapján az ajánlatok elbírálásáról.


6. melléklet a …../2024.(X. ….) önkormányzati rendelethez


A JEGYZŐRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK



1. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekjóléti ellátási formákról és a gyermekétkeztetésről szóló 8/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete alapján megállapított, a gyermekétkeztetés személyi térítési díjának vitatása, csökkentése és elengedése iránti ügyekben.
2. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati adóhatóság anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 14/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelete alapján az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselő érdekeltségi jutalékának összegéről.
3. Dönt Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 25/2014. (VI. 25.) önkormányzati rendelete alapján a közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztásával, megszegésével kapcsolatos ügyekben.
4. Dönt a házszámok megállapításáról.