| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Képviselő-testületi ülések
2024. Október 8., Kedd, 17:00
2024. Október 8., Kedd, 17:00 óra, Jurisich-vár lovagterme: alakuló ülés
10. napirendi pont:
Egyebek.
Egyebek. (tájékoztatás az összeférhetetlenségi szabályokról és a képviselői méltatlanság intézményéről; felhívás vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségre, valamint tájékoztatás a képviselők kötelező képzésén való részvételről és a képviselői tiszteletdíjakról.)
Tisztelt Képviselő-testület!
A 2024. június 9-én megtartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán megválasztott polgármester és képviselők megbízatása, jogai és kötelezettségei 2024. október 1-jével keletkeznek.
Az alábbiakban tájékoztatom a T. Képviselő-testület tagjait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) által előírt, a képviselői munkájukkal kapcsolatos szabályokról:
1. Az Mötv. 36. §-a rendelkezik a képviselői összeférhetetlenségről. Ezek lehetnek a képviselő közbizalmi pozíciójából, közjogi összeférhetetlenségből, központi és területi államigazgatási, rendészeti, hivatali, helyi képviseleti, gazdasági és médiatartalom-szolgáltatói összeférhetetlenségi okok.
„(1) Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet:
a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve
aa) ha ezen megbízatás keretében karitatív, tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaként vagy vagyonellenőreként ellátott tevékenységet is –, illetve ha nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;
ab) egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szakképző intézmény vezetője, foglalkoztatottja vagy a szakképző intézmény tekintetében fenntartói irányítási hatáskört gyakorló szerv vezetője, foglalkoztatottja, felsőoktatási intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;
ac) az állam által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezet felügyelőbizottságának vagy ügyvezetésének tagja;
b) központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője;
c) kormánytisztviselő olyan államigazgatási szervnél, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azon szervének tisztviselője, amelynek illetékességi területén az adott önkormányzat működik;
d) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja;
e) jegyző (főjegyző), aljegyző, továbbá ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, alkalmazottja;
f) más települési önkormányzatnál képviselő;
g) más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester;
h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének – kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve a képviselő-testület – tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;
i) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.
(1a) Nem minősül összeférhetetlenségi oknak, ha az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít, illetve tart fenn.
(1b) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontját a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdésével összhangban akként kell alkalmazni, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.
(2) A települési önkormányzati képviselő nem lehet a vármegyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.”
Az Mötv. 37. §-a rendelkezik az összeférhetetlenségi eljárásról. Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.
A polgármester összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat a Mötv. 72. §-a, az alpolgármesterre vonatkozókat a 79. § tartalmazza.
2. A Mötv. 38. §-ba foglalt jogintézménye a méltatlanság, amely szintén a képviselői megbízatás közbizalmi jellegéhez kötődik. Amennyiben a polgármesterre vagy a képviselőre vonatkozóan a méltatlanságot a képviselő-testület megállapítja, mérlegelési lehetősége nincs: köteles a képviselői megbízatást határozattal megszüntetni.
„38. § (1) Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,
a) (hatályon kívül helyezve)
b) akit megbízatásának ideje alatt – a mentesítésre tekintet nélkül – szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélnek;
c) (hatályon kívül helyezve)
d) akinek az állammal, önkormányzattal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi;
e) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;
f) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;
g) aki a 36. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.
(2) Az önkormányzati képviselő köteles az (1) bekezdés a)–g) pontjában foglaltakról, a jogerős ítélet kézhezvételétől vagy az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
(3) A büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel az eljáró bíróság az önkormányzati képviselő bűnösségét megállapító jogerős ítélet meghozataláról haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
A fentiek és a Mötv. 38. § (4) bekezdése értelmében az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a értelmében:
„(1) A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett, az az adózók nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akik vagy amelyek a közzétételt megelőző hónap utolsó napján az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek
a) az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott
aa) adótartozásnak nem minősülő köztartozása nem haladja meg a harmincezer forintot,
ab) nettó adótartozása nem haladja meg az ötezer forintot;
b) (hatályon kívül helyezve)
c) az adózó nyilatkozata alapján az esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz vagy tett;
d) nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési, illetve felszámolási eljárás alatt;
e) csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén a csoportos általános forgalmi adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása;
f) csoportos társasági adóalanyiság esetén a csoportos társasági adóalanynak nincs társasági adó tartozása;
g) adó megfizetésére kötelezettként lejárt esedékességű tartozása nincs.
(2) A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételre irányuló kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be.”
Bejelentkezés:
A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel az adózó erre irányuló kérelme alapján történhet. Az adóhatóság a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján veszi fel az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha az előírt feltételeknek megfelel. A kérelem kizárólag elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) nyújtható be, az erre a célra rendszeresített KOMA nyomtatványon. Amennyiben az adózó minden hónapban megfelel a feltételeknek nem kell újból kérnie az adatbázisba történő szereplést, az automatikusan megújul. (A képviselők bejelentkezéséhez igény szerint segítséget tudunk nyújtani.)
3. Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (hozzátartozójának) vagyonnyilatkozatát is. Az a képviselő, aki a megválasztását követő harminc napon belüli vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét elmulasztja, – annak benyújtásáig – önkormányzati képviselői tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat. A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság (a kőszegi képviselő-testület SZMSZ-e értelmében a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános.
4. Az Mötv. 32. § (2) bekezdése j) pontja értelmében az önkormányzati képviselő az eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen. A képzés megszervezéséről a Vas Vármegyei Kormányhivatal várhatóan értesítést küld majd. A tananyag, illetve a képzéssel kapcsolatos információk a http://kepviselo.ludovika.hu honlapon érhetők majd el. A képzés térítésmentes, a tananyagokhoz való hozzáférés regisztrációhoz kötött.
5. Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet arról, hogy az önkormányzati képviselők, a bizottságok elnökei és tagjai tiszteletdíjáról szóló 37/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet értelmében:
a) az önkormányzati képviselők havi 72.000,- Ft tiszteletdíj, mint alapdíjra,
b) a bizottsági elnökök, az alapdíjon felül, az alapdíj 90%-ának megfelelő 64.800,- Ft tiszteletdíjra,
c) a bizottsági tagok:
ca) önkormányzati képviselők esetén - az alapdíjon felül - bizottsági tagságonként az alapdíj 30 %-ának megfelelő, 21.600,- Ft/hó tiszteletdíjra,
cb) a külső bizottsági tag 31.250,- Ft/hó tiszteletdíjra jogosultak.
A tiszteletdíjak számfejtéséhez és képviselők személyzeti programban való rögzítéséhez kérjük a csatolt nyomtatványt kitöltve hivatalunkhoz visszajuttatni.
Kőszeg, 2024. október 3.
Kérem fentiek szíves tudomásul vételét:
Dr. Zalán Gábor s. k.
jegyző
Egyebek.
Egyebek. (tájékoztatás az összeférhetetlenségi szabályokról és a képviselői méltatlanság intézményéről; felhívás vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségre, valamint tájékoztatás a képviselők kötelező képzésén való részvételről és a képviselői tiszteletdíjakról.)
Tisztelt Képviselő-testület!
A 2024. június 9-én megtartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán megválasztott polgármester és képviselők megbízatása, jogai és kötelezettségei 2024. október 1-jével keletkeznek.
Az alábbiakban tájékoztatom a T. Képviselő-testület tagjait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) által előírt, a képviselői munkájukkal kapcsolatos szabályokról:
1. Az Mötv. 36. §-a rendelkezik a képviselői összeférhetetlenségről. Ezek lehetnek a képviselő közbizalmi pozíciójából, közjogi összeférhetetlenségből, központi és területi államigazgatási, rendészeti, hivatali, helyi képviseleti, gazdasági és médiatartalom-szolgáltatói összeférhetetlenségi okok.
„(1) Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet:
a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve
aa) ha ezen megbízatás keretében karitatív, tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaként vagy vagyonellenőreként ellátott tevékenységet is –, illetve ha nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;
ab) egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szakképző intézmény vezetője, foglalkoztatottja vagy a szakképző intézmény tekintetében fenntartói irányítási hatáskört gyakorló szerv vezetője, foglalkoztatottja, felsőoktatási intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;
ac) az állam által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezet felügyelőbizottságának vagy ügyvezetésének tagja;
b) központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője;
c) kormánytisztviselő olyan államigazgatási szervnél, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azon szervének tisztviselője, amelynek illetékességi területén az adott önkormányzat működik;
d) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja;
e) jegyző (főjegyző), aljegyző, továbbá ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, alkalmazottja;
f) más települési önkormányzatnál képviselő;
g) más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester;
h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének – kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve a képviselő-testület – tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;
i) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.
(1a) Nem minősül összeférhetetlenségi oknak, ha az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít, illetve tart fenn.
(1b) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontját a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdésével összhangban akként kell alkalmazni, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.
(2) A települési önkormányzati képviselő nem lehet a vármegyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.”
Az Mötv. 37. §-a rendelkezik az összeférhetetlenségi eljárásról. Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.
A polgármester összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat a Mötv. 72. §-a, az alpolgármesterre vonatkozókat a 79. § tartalmazza.
2. A Mötv. 38. §-ba foglalt jogintézménye a méltatlanság, amely szintén a képviselői megbízatás közbizalmi jellegéhez kötődik. Amennyiben a polgármesterre vagy a képviselőre vonatkozóan a méltatlanságot a képviselő-testület megállapítja, mérlegelési lehetősége nincs: köteles a képviselői megbízatást határozattal megszüntetni.
„38. § (1) Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,
a) (hatályon kívül helyezve)
b) akit megbízatásának ideje alatt – a mentesítésre tekintet nélkül – szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélnek;
c) (hatályon kívül helyezve)
d) akinek az állammal, önkormányzattal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi;
e) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;
f) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;
g) aki a 36. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.
(2) Az önkormányzati képviselő köteles az (1) bekezdés a)–g) pontjában foglaltakról, a jogerős ítélet kézhezvételétől vagy az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
(3) A büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel az eljáró bíróság az önkormányzati képviselő bűnösségét megállapító jogerős ítélet meghozataláról haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
A fentiek és a Mötv. 38. § (4) bekezdése értelmében az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a értelmében:
„(1) A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett, az az adózók nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akik vagy amelyek a közzétételt megelőző hónap utolsó napján az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek
a) az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott
aa) adótartozásnak nem minősülő köztartozása nem haladja meg a harmincezer forintot,
ab) nettó adótartozása nem haladja meg az ötezer forintot;
b) (hatályon kívül helyezve)
c) az adózó nyilatkozata alapján az esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz vagy tett;
d) nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési, illetve felszámolási eljárás alatt;
e) csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén a csoportos általános forgalmi adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása;
f) csoportos társasági adóalanyiság esetén a csoportos társasági adóalanynak nincs társasági adó tartozása;
g) adó megfizetésére kötelezettként lejárt esedékességű tartozása nincs.
(2) A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételre irányuló kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be.”
Bejelentkezés:
A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel az adózó erre irányuló kérelme alapján történhet. Az adóhatóság a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján veszi fel az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha az előírt feltételeknek megfelel. A kérelem kizárólag elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) nyújtható be, az erre a célra rendszeresített KOMA nyomtatványon. Amennyiben az adózó minden hónapban megfelel a feltételeknek nem kell újból kérnie az adatbázisba történő szereplést, az automatikusan megújul. (A képviselők bejelentkezéséhez igény szerint segítséget tudunk nyújtani.)
3. Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (hozzátartozójának) vagyonnyilatkozatát is. Az a képviselő, aki a megválasztását követő harminc napon belüli vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét elmulasztja, – annak benyújtásáig – önkormányzati képviselői tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat. A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság (a kőszegi képviselő-testület SZMSZ-e értelmében a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános.
4. Az Mötv. 32. § (2) bekezdése j) pontja értelmében az önkormányzati képviselő az eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen. A képzés megszervezéséről a Vas Vármegyei Kormányhivatal várhatóan értesítést küld majd. A tananyag, illetve a képzéssel kapcsolatos információk a http://kepviselo.ludovika.hu honlapon érhetők majd el. A képzés térítésmentes, a tananyagokhoz való hozzáférés regisztrációhoz kötött.
5. Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet arról, hogy az önkormányzati képviselők, a bizottságok elnökei és tagjai tiszteletdíjáról szóló 37/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet értelmében:
a) az önkormányzati képviselők havi 72.000,- Ft tiszteletdíj, mint alapdíjra,
b) a bizottsági elnökök, az alapdíjon felül, az alapdíj 90%-ának megfelelő 64.800,- Ft tiszteletdíjra,
c) a bizottsági tagok:
ca) önkormányzati képviselők esetén - az alapdíjon felül - bizottsági tagságonként az alapdíj 30 %-ának megfelelő, 21.600,- Ft/hó tiszteletdíjra,
cb) a külső bizottsági tag 31.250,- Ft/hó tiszteletdíjra jogosultak.
A tiszteletdíjak számfejtéséhez és képviselők személyzeti programban való rögzítéséhez kérjük a csatolt nyomtatványt kitöltve hivatalunkhoz visszajuttatni.
Kőszeg, 2024. október 3.
Kérem fentiek szíves tudomásul vételét:
Dr. Zalán Gábor s. k.
jegyző
