Jegyzőkönyv: 2010. Szeptember 30., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

939/17/2010. szám

J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2010. szeptember 30-án, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános üléséről.

Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Földesi Zoltán, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, dr. Mátrai István, Preininger Ferenc, Racker Béla, Raposa Helga, Rába László, Schläffer József, Simonits Zsolt, Stampf Ferenc, dr. Sujbert Pál, Táncsics András képviselő (16 fő).

Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor aljegyző, Dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Ujvári Csaba közbeszerzési ügyintéző, Schrott Tamás környezetvédelmi ügyintéző valamint Szima Andrea kistérségi főépítész.

Huber László polgármester üdvözli a képviselői ciklus utolsó rendes ülésen megjelenteket. Táncsics András jelezte, hogy később tud a munkába bekapcsolódni. A polgármester megállapítja, hogy az ülés határozatképes. A meghívón közölt napirendeken kívül egy sürgősségi előterjesztést javasol megtárgyalni, amely a Rákóczi utcai járda szegélyköveinek a felújítására vonatkozik. 4 M Ft-ot kellene erre biztosítani a vagyonhasznosítási tartalék előirányzat terhére.

Hozzászólások a napirendhez:

Rába László javasolja, hogy a meghívón közölt 12. ponttól kezdődő valamennyi előterjesztést vegye le a mai ülés napirendjéről a képviselő-testület, ne foglalkozzon ezekkel az ügyekkel és döntsön bennük a következő képviselő-testület.

Huber László nem ért egyet a javaslattal, hiszen a folytonosságot biztosítani kell, de szavazásra bocsátja Rába László indítványát.

Rába László indítványát 1 igen, 15 nem szavazattal elutasítja a képviselő-testület, majd 15 igen, 1 nem szavazattal – a sürgősségi indítvánnyal együtt – az alábbi napirendet hagyják jóvá a képviselők



N A P I R E N D:

1. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető.
2. Szabálysértési tényállásokat tartalmazó önkormányzati rendeletek módosítása.
Előadó a jegyző nevében: Mezei Virág, mb. hatósági osztályvezető.
3. Kőszeg város helyi építési szabályzatáról és a szabályozási tervéről szóló 46/2006. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető valamint Szima Andrea városi főépítész.
4. Tájékoztató Kőszeg és a térség foglalkoztatási helyzetéről.
Előterjesztő: Fucinné Dorner Anikó, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Köz-pont Kőszegi Kirendeltségének vezetője.
5. Kőszeg város közművelődési koncepciója.
Előadó a polgármester nevében: Szabó Mariann ügyintéző.
6. Határozathozatal a kőszegi uszoda üzemeltetésében való részvételhez.
Előadó a polgármester nevében: Dr. Zalán Gábor aljegyző.
7. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal kötendő szívességi használati megállapodás.
Előterjesztő: Dr. Tóth László jegyző.
8. Tájékoztató a vagyonhasznosítási terv időarányos teljesítéséről.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
9. Körforgalom területéhez szükséges ingatlanok kisajátítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
10. Kőszeg város környezetvédelméhez rövid távú intézkedési terv.
Előadó a polgármester nevében: Schrott Tamás környezetvédelmi ügyintéző.
11. A KSK Tenisz Szakosztályának telekalakítási kérelme.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
12. A 4913, a 4914 és a 4915 helyrajzi számú ingatlanokra szabályozási terv készítése.
Előadók a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője valamint Szima Andrea főépítész.
13. Az Alpannónia projekthez területvásárlás.
Előterjesztő: Ujvári Csaba projektmenedzser.
14. A Rákóczi utcai járda szegélyköveinek a helyreállítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
15. Vagyonügyek:
a) A 3626/1 hrsz-ú ingatlan értékesítése.
b) A 3216 hrsz-ú ingatlan átminősítése.
c) A 1702 hrsz-ú ingatlan telekalakítása.
d) Az ABIC Kft. részére a kerékpáros centrum épületrészének értékesítése.
e) A 6647/10 hrsz-ú ingatlan belterületbe vonása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.


A napirend megtárgyalása előtt a polgármester az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• Augusztus 27-én került aláírásra a „Kőszegi történelmi belváros rehabilitációja és funkcióbővítése” elnevezésű pályázat támogatási szerződése.
• Augusztus 29-én az 1532. évi ostrom 478. évfordulója alkalmából tartott megemlékezéssel és ünnepi hangversennyel véget ért a „Félhold és Telihold – Kőszegi Ostromnapok” programsorozata. A rendezvény hálaadó szentmisével kezdődött. A megemlékezésen ünnepi beszédet mondott dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter úr, a hangversenyen közreműködött Soskó András, Soskóné Gráf Györgyi, Stuller Damján, valamint a Kőszegi Vonósok Uwe Cernajsek és Scheer Bernadett vezetésével. Az est folyamán aláírásra került a Kőszeg – Senj Testvérvárosi megállapodás is.
• Augusztus 31-én került felavatásra a felújított Felsővárosi Óvoda. Ugyanezen a napon a Jurisics Miklós Gimnázium tanévnyitójára került sor.
• Szeptember 3-án a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes képviselte Kőszeget Judenburgban, a helyi termékek vásárán.
• Szeptember 3-6 között részt egy kőszegi delegáció is a Vaihingeni Strassenfesten, melyen fellépett és nagy sikert aratott az ATARU ütős együttes.
• A Gesztenye Kék Egyesület szeptember 4-én tartotta idei utolsó teljesítménytúráját, melynek célja a Kőszegi-hegység történelmi-kulturális sokszínűségének bemutatása volt.
• Szeptember 10-én közös filmvetítést rendezett a Kőszegi Ostromnapok Egyesület a Művelődési Központban a harci cselekményekről, melyen a tűzoltók, az ipartestület és a horvát kisebbség tagjai is jelen voltak.
• Szeptember 11-én a Kőszegi Sporthorgász Egyesület „Nyárbúcsúztatót” tartott a tónál. A horgászversenyt főzőverseny és gasztronómiai bemutató követte.
• Szeptember 15-én Horvátzsidányban tartotta meg a ciklus utolsó ülését a Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa.
• Szeptember 12-én került lebonyolításra a XXVII. História Futás, melynek rövid statisztikája a következő: A tömegversenyen 331 fő vett részt rajtlappal (ezen kívül sok kísérő is futott), 309 iskolás versenyzett a II. kategóriában és összesen 81-en teljesítették a 9 km-es utcai távot. A profi utcai futók mezőnyében Kálovics Anikó és Kovács Tamás nyert, a tömegversenyt Csébits Nóra, illetve ifj. Földesi János nyerte.
• Szeptember 16-án lakossági fórum keretében tájékoztatták a hivatal munkatársai, a tervezők és Simonits Zsolt a terület önkormányzati képviselője a lakosságot a Csőszház és Hermina utca környéke forgalmi rendjének változásáról. A lakosság végül is azt kérte, hogy maradjon meg a jelenlegi forgalmi rend.
• Szeptember 17-én avatta fel Básthy Tamás országgyűlési képviselő a Tóth Pincészet Belvárosi Borházát.
• Szeptember 19-én immár második alkalommal rendezett a KSK Kerékpáros Szakosztálya Citycross versenyt Kőszegen, melynek pályája a történelmi belváros falai között, sőt lépcsőin vezetett.
• Szeptember 17-19. között második alkalommal rendezte meg az Írottkő Natúrparkért Egyesület (az önkormányzattal közös) az „Írottkő Vándorlás” című teljesítménytúrát, mely szerves részét képezi az Alpannonia® projektnek.
• A Csekonics Lovas Egyesület szeptember 19-én Lovas Napot szervezett az Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola tangazdaságában, melynek célja a lovas hagyományok és sportok bemutatása volt.
• Szeptember 20-án a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája a Csikar Csárdában tartott kétnapos tanfolyamot a szakképzett és szervezett munkavállalókért. A résztvevőket a polgármester köszöntötte és röviden bemutatta nekik a várost.
• Szeptember 22-én az Írottkő Natúrparkért Egyesület rendezte meg az „Autómentes Nap” kőszegi eseményeit a Fő téren.
• Szeptember 24-én „Bacchus Barátai” címmel a Kőszegi Szürethez kapcsolódóan nyitotta meg soron következő kiállítását a Kőszegi Művészeti Egyesület a Chernel utcában található Művészetek Házában.
• Szeptember 23-26. között került megrendezésre a „Kőszegi Szüret – Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó”. Csütörtökön megválasztásra került a Város Bora, mely címet Jagodics Tamás 2009. évi Blauburger bora nyerte. Pénteken este Patthyi Krisztinát választották meg Kőszeg borkirálynőjének. Szombaton 7 fúvószenekar szórakoztatta a közönséget, illetve a délelőtti zenés fogadáson került átadásra az Európa Díj és itt tüntette ki a város Ed Webert a Douzelage korábbi elnökét az önkormányzat elismerő oklevelével.
• A Kőszegi Szürettel egy időben került megrendezésre a „Kisebbségek Európában” című konferencia, melyen a városban és a partnervárosainkban élő kisebbségek élete került bemutatásra. A konferenciát az Európai Unió is támogatta.
• Tájékoztatja még a képviselőket, hogy tegnapelőtt, szeptember 28-án kerültek átadásra az arany, a vas és a rubint diplomák az 50, 60 illetve 70 éve végzett pedagógusoknak.

Hozzászólások a beszámolóhoz:

Básthy Béla elmondja, hogy a Freizet Revue nevű, német bulvárlap újságírónője járt nemrég Kőszegen. Egy Nyugat-Magyarországról szóló cikk fog az újságban megjelenni és abban fog szerepelni Kőszeg is.
Szeptember 14-én Nagycenken, az Európai Területi Együttműködés keretében vett részt egy megbeszélésen. Az ETE Programok az INTERREG programokat váltják fel a 2007-2013-as időszakban, fő céljuk a határok elválasztó jellegének csökkentése, a határon átnyúló infrastruktúrák és együttműködések fejlesztése. Ebben az évben a környezetvédelemmel kapcsolatos projektek kapnak fő szerepet. A most tartott találkozón megismerkedett Németh Bélával, a GYESEV főmérnökével, aki a határon átnyúló közlekedés javításában vesz részt. Ő elmondta neki a kőszegi önkormányzatnak a régi, osztrák-magyar vasútvonal miatt, az ÖBV-vel fennálló problémáját. Talán ebbe a projektbe belefér majd ennek a megoldása is, illetve mivel az ÖVB is projektpartner, talán másképpen fog a jövőben hozzáállni a kőszegiekhez.
Ugyancsak ő vett részt az önkormányzat képviseletében az IBM által szervezett, Smarter City elnevezésű programon, két kőszegi, egy született kőszegi, Suhajda Attila és egy „lett” kőszegi Prof. Dr. Miszlivetz Ferenc jóvoltából. Az IBM-nek szándékában áll egy referenciaprojekt létrehozása, melyben 3 város venne részt. Kőszegen kívül Székesfehérvár és Tatabánya lenne a másik két projektpartner.
A szeptember 17-19 között megtartott „Írottkő vándorlás” kapcsán szeptember 17-én volt egy szakmai nap is a Bechtold István Látogatóközpontban. Fontos kiemelni, hogy az említett teljesítménytúrán kívül a legjelentősebb, tematikus utak képviselőinek a találkozójára is sor került. Ilyen a Kék túra, az Alpannónia, a Mária út, a vasfüggöny túra és Szent Márton út. Tudomása szerint ilyen még eddig nem volt. 19-én volt pedig az Írottkő kilátó újbóli hivatalos megnyitója volt. A kilátó felújítását Rohonc település végeztette el az Alpannónia projekt keretében. Ezen a megnyitón ő képviselhette a várost.
Az „egyetemi város” tábla elhelyezése kapcsán hozzáfűzi még, hogy a Corvinus Egyetem nagyon magas szinten képviseltette magát. Egyszerre jött el az egyetem rektora, rektor helyettese és a korábbi rektor is, aki a Magyar Bor Akadémia elnökeként is jelen volt a szüreti rendezvényeken. A vendégekkel felkeresték a Sgrafittós házat és a ház jövőjéről tárgyaltak. Prof. Dr. Miszlivetz Ferenc szeretné, ha a norvég alaptól származó pályázati támogatásból ott rendezhetnék be az új könyvtárat. A Corvinus Egyetem szándéka szerint Kőszeg lenne a Phd. és a doktorandusz hallgatók képzésnek a helye, ami véleménye szerint nagyon nagy dolog. Az is lényeges és kiemelendő, hogy az egyetem vezetői nem tartották túl súlyos tényezőnek azt, ha a kőszegi intézményre évi 2 M Ft-ot kellene költeniük.

A két ülés között történt fontosabb eseményekkel kapcsolatban további észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 16 igen szavazattal elfogadja az elhangzottakat.

Ezután Huber László a lejárt határidejű határozatokra készült jelentéssel és az átruházott jogkörben hozott döntésekkel kapcsolatban várja az észrevételeket.

Racker Béla szerint a beszámolóban az szerepel, hogy a pénzügyi bizottság a 2010. szeptemberi ülésén „a bíróság előtt 1 db mozgáskorlátozott várakozóhely kijelöléséről döntött”. Kérdezi, hogy egy ilyen döntésnek mi az eljárása, mi a „menetrendje”?

Rimányi Krisztina válaszában elmondja, hogy dr. Laky Ferenc, a Vas Megyei Bíróság elnöke azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy a Kőszeg, Kossuth Lajos u. 4. szám alatti kőszegi bíróság épülete előtti parkolóban mozgáskorlátozott parkolóhelyet létesítsen, mivel ez számukra is előírás. A szakemberek megvizsgálták a kérés teljesítését, előterjesztették, a bizottság pedig jóváhagyta. Az elhelyezendő tábla elkészíttetését, kihelyezését, az egész parkoló kialakítását a Városüzemeltető Kft.-től fogják megrendelni.

Racker Béla megjegyzi, hogy az említett helyen jelenleg 3 parkolóhely van, köztük a középső lett kijelölve mozgáskorlátozott parkolónak, miután a másik kettő használhatatlan lesz.

További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 16 igen szavazattal elfogadja a lejárt határidejű határozatokra készült jelentést, majd 16 igen szavazattal jóváhagyja az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolót.

Az 1. napirendi pont tárgyalása:

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Tóthné Dolgos Zsanett osztályvezető szóbeli kiegészítésében kiemeli, hogy a rendelet módosítását nem törvényi változás indokolja, hanem az elmúlt időszak tapaszatalatai, illetve eljárásjogi kérdéseket is szeretne rendezni.
Szükségesnek tartja a rendeletet kiegészíteni azzal, hogy az egészségügyi ok alá nem értendő a tartós bentlakásos intézménybe történő elhelyezés. Tekintettel arra, hogy többször előfordult már a gyakorlatban, hogy erre hivatkozással nem akarták a hozzátartozók leadni az ilyen intézménybe került bérlő lakását.
Javasolja még a műteremlakások jelenlegi szabályozását is módosítani, melynek Kodolányi László halála adott aktualitást. A műteremlakások ügyét külön jogszabály szabályozza. Ez szerint a bérlő halála után a hozzátartozó, a családtag nem folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt. Ez végül is logikus is, hiszen a művészi tevékenységet általában a bérlő végezte. Egy sima, önkormányzati lakásnál viszont folytathatja a jogviszonyt a hozzátartozó, ezért szerinte az az igazságos, ha a műteremlakásokra is hasonló szabályozás készül, hiszen a művészek általában Budapestről vagy az ország másik végéből költöztek Kőszegre, hogy itt tudjanak alkotni. Ezért ő úgy gondolta, hogy a rendeletbe legyen belevéve az, hogy a volt házastárs ugyanúgy kapjon a művész halála után egy viszonylag kicsi, önkormányzati bérlakást. Úgy gondolja, hogy egy 1 szobás, komfortos lakással már ezt az igényt kielégítettnek kell tekinteni.
A harmadik fontos változatás a következő: ha egy társasházban egy önkormányzati bérlakást tekintve távhő vagy vízdíj tartozás van, akkor arra helytállási kötelezettsége a tulajdonosnak, tehát a bérbeadónak van. Javasolja, hogy ne az ingatlankezelő fizesse meg ezeket a hátralékokat, hanem a bérlő legyen köteles megfizetni és ha ezt nem teszi meg, akkor az a bérleti jogviszony felmondását is eredményezheti.

Kérdések és hozzászólások:

Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság álláspontját ismerteti. A bizottság úgy látta, hogy aktuális problémákra figyelt az előterjesztő. Az állampolgárok igazságérzete szempontjából is fontos változtatásokról van szó. Az előterjesztés korrekt és világos, így a bizottság egyhangúan elfogadásra ajánlotta.

Raposa Helga a szociális és egészségügyi bizottság véleményét tolmácsolja. A bizottságuk is egyhangúan ajánlotta elfogadásra a rendelettervezetet.

Racker Béla a 3. §-ban foglaltakat értelmezi. Arról van szó tehát, hogy a házastársat a műteremlakásból ki kell költöztetni és kap helyette egy másik lakást? Básthy Béla is ezt akarta kérdezi.
Dr. Tóthné Dolgos Zsanett válasza az, hogy igen, erről van szó. A műteremlakásra a Magyar Alkotóművészek Közalapítványának van bérlőkijelölési joga, de a házastárs ilyen módon elhelyezhető lenne.

Básthy Béla arra kíváncsi még, hogy miért nem elég a hivatalnak 5 nap, hogy egy a bizottsági döntésről az ügyfeleket kiértesítse?

Dr. Tóthné Dolgos Zsanett szerint azért, mert általában kedden vagy szerdán vannak a bizottsági ülések és van amikor egy-egy lakásra 50 pályázó is van, akkor azokat nem lehet 1-2 nap alatt kiértesíteni, aztán pedig jön a hétvége és máris kicsúsztak a határidőből. Ha valaki ezt ellenőrzi, akkor ezt nem lehet megmagyarázni. Básthy Béla megjegyzi, hogy ezt szerinte azért orvosolja a „munkanap” kifejezés, de mindegy. További kérdése: a lakásügyeknél miért csak a bizottság tagjai végezzenek környezettanulmányokat, a hivatal miért ne? Szerinte a hivatal kollégái jól ismerik az ügyfélkört.

Dr. Tóthné Dolgos Zsanett viszont úgy látja, hogy ha pld. egy lakásra 20 pályázó van, akkor eddig 10 pályázónál a bizottság végzett környezettanulmányt, 10-nél pedig a hivatal, eddig ez megosztva történt. Valamennyi pályázó helyzetét a bizottság nem látta, pedig ő fogja kijelölni a bérlőt. Az elmúlt időszakban az a gyakorlat alakult ki, hogy a bizottság tagjai általában a munkaidő után jártak ki környezettanulmányt végezni, a hivatal kollégái pedig munkaidőben. Básthy Béla csak annyit fűz hozzá ehhez: viszont a hivatal tesz javaslatot a bérlő személyére.

További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 16 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
24/2010. (IX. 30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonban lévő lakások
és helyiségek bérletéről szóló
26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet
módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 2. napirendi pont tárgyalása:

A szabálysértési tényállásokat tartalmazó rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Mezei Virág szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a szabálysértési törvény módosítása tette szükségessé a szóban forgó rendeletek módosítását. A jogszabály 30 000 Ft-ról 50.000 Ft-ra emelte fel az önkormányzat rendelet megsértése esetén a kiszabandó legmagasabb összeget. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden esetben ez az összeg kerül kiszabásra a szabálysértővel szemben, ez csak a maximum lehetőség. A pénzbírság összege mindig egyedi döntést jelent, amely függ a cselekmény súlyától, az eljárás alá vont személy körülményeitől stb.

Hozzászólás:

Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi rendészeti bizottság véleményét tolmácsolja. Központi intézkedések helyi végrehajtásáról van szó. A bizottsági is kihangsúlyozta, hogy a pénzbüntetés összege mindig a cselekmény súlyának és mértékének a függvénye legyen.

Huber László az Idősügyi Tanács véleményét tolmácsolja. A tanács tegnap ülésezett és mindhárom rendelettervezetet elfogadásra ajánlja.

Ezután a képviselő-testület 16 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
25/2010. (X. 1.) önkormányzati rendelete
a szabálysértési tényállásokat tartalmazó
önkormányzati rendeletek módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 3. napirendi pont tárgyalása:

A helyi építési szabályzatról és a város szabályozási tervéről szóló 46/2006. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Szima Andrea főépítész elmondja, hogy márciusban hozott határozat megvalósulásáról van szó, amelyre az építési törvény ad lehetőséget. Az építési törvénynek megfelelő folyamat befejeződött. Szó szerint felolvassa az állami főépítész levelét a tárggyal kapcsolatban (jegyzőkönyvhöz csatolva), mely szerint az előterjesztés ellen kifogást nem emel és amely véleménynek az ismertetése a képviselő-testületi ülésen kötelező.

Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt a városfejlesztési bizottság véleményét ismerteti, mely szerint a bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlja a rendelettervezetet.

Preininger Ferenc elmondja, hogy a pénzügyi bizottság 6 igen, 1 nem szavazati aránnyal javasolta elfogadásra az anyagot.

Kérdés:

Racker Béla kérdezi, hogy a pénzügyi bizottsági ülésen mire hivatkozott az a tag, aki nemmel szavazott?

Preininger Ferenc nem szeretné ezt részletezni, mert a szavazás nem névreszóló, illetve nem olyan jelentőségű dolog, ami a képviselő-testület előtt részletes kifejtést indokolna.

További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 15 igen, 1 nem szavazattal, az alábbi rendeletet alkotja:

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
26/2010. (X. 1.) önkormányzati rendelete
Kőszeg város helyi építési szabályzatáról
és szabályozási tervéről szóló 46/2006. (XII. 22.)
rendelet módosításáról


(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 4. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszeg és a térség foglalkoztatási helyzetéről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Az előterjesztő Fucinné Dorner Anikó, a Nyugat-dunántúli Regionális Központ Kőszegi Kirendeltségének a vezetőjén kívül tanácskozási joggal jelen van még Németh Zsolt, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathelyi Kirendeltség és Szolgáltató Központ igazgatója.

Fucinné Dorner Anikó szóbeli kiegészítést tesz. Ebben elmondja, hogy megtiszteltetés a számukra az, hogy a ciklus utolsó ülésén is ilyen szép témával foglalkozik. Elsőként megpróbálja a gazdasági válság hatásait érzékeltetni a számokban és kicsit talán a jövőt is érzékeltetni. Az anyagban a számok 2008-tól kezdve mutatják be a munkaerőpiaci mozgásokat. Megjelennek benne azok a mutatók, amelyekkel jól mérhető a kirendeltségük tevékenysége. Ezek magukról beszélnek. Ő ezen kívül beletett még az anyagba az általános adatok mellett helyi mutató számokat is. Ebből az derül ki, hogy Kőszeg munkaerőpiaci mutatóit tekintve, a támogatási eszközrendszerüknek milyen hatása van a térségre, valamint a rendelkezésre álló pénzeszközöket hogyan tudják minél hatékonyabban felhasználni. Az anyagban szólt a közfoglalkoztatásról is. Az utolsó részben pedig a kirendeltségük elismertségéről ad tájékoztatást, hiszen az uniós programokban szakértői tevékenységet ellátó szervként is részt vesznek.
Az utolsó képviselő-testületi ülésen kifejezi köszönetét a polgármester úrnak, az alpolgármester úrnak és minden képviselőnek, aki véleményével, információjával segítette a kőszegi munkaügyi kirendeltség munkáját. Külön köszönetét fejezi ki a hivatal gyámügyi és szociális osztályának, akivel példaértékű az együttműködésük. Ezt legjobban a közfoglalkoztatásban dolgozók magas száma tükrözi.

Németh Zsolt is köszönti a képviselőket, aki néhány gondolatot általánosságban, nem csak Kőszeghez kötődően szeretne mondani. Tudomása szerint hasonló tartalommal tavaly tavasszal volt a képviselő-testület előtt egy anyag. Azóta mozgalmas időszakon vannak túl. Az akkori munkanélküliségi ráta megyei szinten meghaladta a valaha volt legmagasabb szintet, tehát a rendszerváltást utáni években sem volt ilyen magas a munkanélküliség, mint tavaly, 14 000 főt meghaladta megyei szinten a munkanélküliek száma. Szerencsés módon, ez a válság – és ezzel együtt ennek foglalkoztatási hatásai is – pozitív irányba fordult. Február óta csökkenés érzékelhető, ami azt mutatja, hogy a gazdaság megmozdult, sőt, a fémiparban kezd úja kialakulni munkaerő hiány. Hosszú távon lehet arra számítani, hogy az osztrák-német oldalról megszűnik a munkaerő áramlásának tilalma.
Kiemeli, hogy Kőszegen és a térségében nem túl magas a rendelkezésre álló támogatásban részesülők száma, de a közcélú foglalkoztatottak száma ezen belül magas. Ez azt jelenti, hogy a városnak ez fajta tevékenysége elismerendő, amivel sok embernek munkát ad, de magának is munkát jelent.
A jövőről már sok mindent lehet tudni, hallani információkat. Az bizonyos, hogy jelentős mértékben átalakul a közigazgatás, ezen belül az ő területük. Január 1-től közvetlenül is érinti őket az átalakulás, azt még nem tudják, hogy ez milyen rendszerben fog megvalósulni. A kirendeltségük munkáját közvetlenül nem fogja érinteni, hiszen ezt a tevékenységet nyilván a jövőben is el kell látni. Biztosan lesznek szabályozásbeli, támogatásbeli változások, de a munkaügyi központok alapvető funkciója megmarad.
Az elmozdulás az lehet, ha inkább a munkaerőpiaci szolgáltatásokat próbálják majd erősíteni a szociális rendszerek helyett. Ők azon lesznek, hogy minden hozzájuk forduló ügyfél – akár munkadó, akár munkát kereső – megkapja a szükséges információkat tőlük, amely a boldogulásához vezet.
A képviselő-testület tagjainak gratulál az eddigi munkájához, a hétvégi választáshoz pedig sok sikert kíván a jelölteknek.

Básthy Béla elsőként azt emeli ki, hogy ez a képviselő-testület volt az, amelyik ezt a témát rendszeresen napirendre tűzte, mert kíváncsi volt arra, hogy a kőszegiek hol, milyen színvonalú munkahelyeken dolgoznak. Külön öröm a bánatban az, hogy Kőszegen az adatok szerint a megyében 2. legjobb helyen van Kőszeg a munkanélküliséget tekintve, de a legkevesebb munkája az embereknek itt, Kőszegen van. A legalacsonyabb munkanélküliség azt jelenti, hogy nagyon sokan ingáznak. Szerinte ez a legnagyobb kihívás a város felé a jövőre nézve, továbbá az, hogyan lehet a gazdasági növekedést fokozni és az iparűzési adót növelni.
Ő részt vesz a foglalkoztatási paktumban, amivel szerinte majd sikerül nagyot lendíteni a mutatókon. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy remélhetőleg a két kistérségi paktum közös rendezvényére hamarosan eljön majd a térségbe a foglalkoztatásért felelős államtitkár és első kézből juthat információkhoz a város az új Széchenyi tervről valamint a gazdaságot élénkítő eszközökről. Ő is megköszöni a kirendeltségnek az önkormányzattal való folyamatos együttműködést.

Huber László is pozitív eredménynek érzi, hogy Szombathelyt követve Kőszegen van a legjobb helyzet, jóllehet a megyeszékhelyet nem is lehet összehasonlítani Kőszeggel. Az idei évben a harmadára csökkent a munkanélküliek száma a városban. A tartósan munkanélküliek száma is stagnál, 100 fő körüli. Számukra jelent megoldást a közfoglalkozatás, amelynek révén látványosan javult a városban a köztisztaság, az intézményeknél ellátandó mindenféle feladat (karbantartás stb.). Szeretné meg megemlíteni az együttműködés kapcsán a kistérségi társulást, mert az részt vesz eben. Az unió programok mellett meg kell említeni a különböző képzések fontosságát. Az egyik szakszervezeti rendezvényen hangzott el, hogy a fémes szakmákban egyszerűen nem találnak szakembert, de ezen kívül is vannak még olyan ágazatok, ahol nem találni munkaerőt. A foglalkoztatási paktum talán majd ezen is segít.

Preininger Ferenc a maga részéről a legnagyobb elismeréssel tud szólni a kőszegi munkaügyi kirendeltség munkájáról. Öröm az a városnak, hogy ilyen adatokat mondhat a magáénak. Egyet viszont határozottan ki kell hangsúlyozni. A Kromberg-Schubert Kft. a 2008-as gazdasági válság után 2009-ben talpra állt és idén több mint 100 embert vett fel. Ez a város képviselő-testülete elé való szám. Ez mellett strukturális változtatások is voltak a cégben, ami szintén elismerésre méltó.

További észrevétel a tájékozatóval kapcsolatban nem hangzik el, így a polgármester javasolja, hogy azt a képviselő-testület elismerésével együtt fogadja el.

A képviselő-testület 16 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:

159/2010. (IX. 29.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg és a térség foglalkoztatási helyzetéről szóló tájékoztatót – a kőszegi munkaügyi kirendeltség színvonalas munkájának elismerése mellett – elfogadja.

[A határozat meghozatala után elhagyta az üléstermet Racker Béla és Rába László, így a képviselő-testület létszáma 14 fő lett.]


Az 5. napirendi pont tárgyalása:

Az önkormányzat közművelődési koncepciójának tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Tóthné Dolgos Zsanett osztályvezető jelzi, hogy Szabó Mariann más hivatalos elfoglaltsága miatt nem tud jelen lenni az ülésen, ezért dr. Mátrai István bizottsági elnök úr fogja az anyaggal kapcsolatos kiegészítéseket elmondani.

Dr. Mátrai István szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a közművelődési koncepció nyers változatát már egy sokkal korábbi időpontban tárgyalta a KIOS bizottság. A képviselő-testület elé bocsátott anyag tehát egy valóban nagyon hosszadalmas munka eredménye. Ebben a változatban már csak formai korrekciók vannak hátra.
Maga a közművelődési koncepció nagy jelentőségű és hiányt pótol. Ez régóta hiányzott, de a törvényi változtatások és más okok miatt is halasztódott a dokumentum elkészítése. Az első ülésen még elég éles kritikák fogalmazódtak meg a megye közművelődési szakembere által összeállított anyagot tekintve, többen munkaügyi kérdésfeltevésnek nyilvánították. Sikerült aztán úgy átformálni a szöveget, hogy a helyi kulturális életben dolgozó szakembereknek segítséget nyújtson, a történelmi tévedéseket helyre tegye és az arányait úgy változtassa meg, hogy az valóban kulturális koncepció legyen.
Ismerteti az anyag szerkezetét. A bevető után a jogi keretek meghatározása következik, majd az utalás az országos stratégiára. A helyzetképet tekintve az bontakozódik ki, hogy mire lehet építeni a város közművelődése kapcsán. Ebbe kétségtelenül bele tartozik a város történelme, demográfiája, hiszen mindezek hatással vannak a közművelődésre. A városfejlesztésről is szól az anyag, hiszen ez ad alapot a kulturális élet szervezéséhez. Az anyag felsorolja a civil szervezeteket, egyesületeket. Kiemeli a kulturális élet erősségeit, gyengeségeit. Ez utóbbinak sajnos a forráshiány az oka, mert Kőszeg anyagi helyzete mindig olyan volt, hogy az intenzív kulturális életet csak kevésbé tudta támogatni. Az anyag vége tartalmazza a lényeget: a fő célok felsorolását és azt, hogy mindezt mire építve valósíthatja meg a város, igazodva az országos és megyei célokhoz annak érdekében, hogy egy korszerű közművelődési struktúra jöjjön létre.
A KIOS bizottság úgy látta, hogy ez az anyag alkalmas arra, hogy Kőszeg város közművelődési koncepciója legyen az elkövetkezendő években. Nyilvánvaló, hogy ezt a koncepciónak a cselekvési terve kell, hogy kövesse, hiszen a koncepció csak nagy vonalakban tartalmazza a tennivalókat.
Kéri, hogy a kiment anyagban az elírások kijavítását (pld. egyesület neve van elírva), az ábrák aláírását a képviselő-testület általi elfogadás után végezhessék el, azzal lesz teljes a koncepció szövege.

Kérdés:

Básthy Béla tudomása szerint volt egy ezt megelőző közművelődési koncepció is. Ez az anyag kitér-e arra, hogy abból mi valósult meg illetve mi nem?

Dr. Mátrai István tisztázza, hogy 2003-ban idején készült az előző koncepció, ami már sajnos elég régen volt. Az a dokumentum végül is a 2000-es évekre vonatkozó tennivalókat tartalmazta, de ennek a taglalása a helyzetképben történik meg.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a koncepció elfogadását, a képviselő-testület pedig 14 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:

160/2010. (IX. 29.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a határozat melléklete szerinti megfogalmazásban elfogadja Kőszeg Város Közművelődési Koncepcióját.

Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Szabó Marianna ügyintéző,
Pócza Zoltán igazgató,
Lajos Tiborné igazgató.
Határidő: folyamatos.


[A határozat meghozatala után visszatért az ülésterembe Racker Béla és Rába László, így a képviselő-testület létszáma ismét 16 fő.]


A 7. napirendi pont tárgyalása:

A kőszegi uszoda üzemeltetésében való részvételről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Zalán Gábor előterjesztő szóbeli kiegészítésében arra utal, hogy miért is változott meg az előterjesztés címe a bizottságok által tárgyalt anyaghoz képest. Azért, mert a megyei önkormányzat is megtárgyalta ezt az anyagot és szándéknyilatkozatként fogadta el, így azt kéri a képviselő-testülettől, hogy a kőszegi önkormányzat részéről is ez a szándéknyilatkozat legyen megfogalmazva arról, hogy támogatja az elképzelést és a jövőben meg kívánja tartani az uszodát. Ahogy az előterjesztésben is olvasható, a megyei önkormányzat 100 M Ft költségcsökkentési intézkedést rendelt el a Dr. Nagy László intézménynél. Az intézmény igazgatója úgy tudta volna ezt teljesíteni, ha bezárja az uszodát és ezzel az úszásoktatás valamint az úszás lehetősége elveszett volna a város és a kistérség lakossága előtt.
A megyei önkormányzat elnöke kifejezte az a szándékát, hogy a megyének nem áll érdekében bezárni a kőszegi uszodát. Ezért keresték meg a polgármester urat a közös kft. létrehozásával, és a közös működtetés lehetőségével. A megye csak ezt az egy elképzelést tartja megoldhatónak az uszoda bezárásának az elkerülésére. Ebbe a működetésbe a megye be kívánja vonni a Büki Gyógyfürdő Zrt.-t is. Ennek az egyik oka az, hogy a megyei önkormányzat több évtized alatt sem vett ki ebből a cégből nyereséget, másrészt ők rendelkeznek azzal a szakmai apparátussal, amelynek a költség-hatékony működetésben lenne nagy szerepe. Pld. ha meghibásodik egy szivattyú, akkor azt ők biztosan tudnák azonnal orvosolni.
A bizottsági üléseken ami felmerült észrevétel, minden építő szándékú volt. Szóba került pld. az, hogy nem szerepel az alapító okiratban a gyógyúszás, de ez a mostaniban sem szerepel, ugyanis erre nézve külön megállapodás van jelenleg is kötve. A részletes kidolgozás az új képviselő-testületre vár, a választás után az új testület döntene abban, hogy milyen formában fogadja el a javaslatot annak érdekében, hogy zöld utat kapjon a kőszegi uszoda működtetése.
A fentiek alapján kéri szándéknyilatkozatként elfogadni az előterjesztést.

Kérdések és hozzászólások:

Dr. Mátrai István a KIOS bizottság véleményét tolmácsolja, bár jelen esetben nehéz eldönteni, hogy melyik is a szakbizottság. Meglátása szerint ez inkább pénzügyi kérdés. Az viszont biztos, hogy nincsen olyan a képviselő-testületben, aki megkérdőjelezné az uszoda létének a fontosságát és a szerepét. Mindenki egyet ért abban, hogy fenn kell tartani az uszodát, még ha arra csak egy lehetőség is van. Az uszoda nemcsak sportolási lehetőség, nemcsak a gyerekek úszásoktatását szolgálja, hanem az idegenforgalom miatt is rendkívül fontos – ha azt megfelelően reklámozzák. Egy bezárt uszoda szerinte tönkremegy és azt már soha többé nem lehet újjáéleszteni.
Ahogy az aljegyző úr említette, voltak a bizottság tagjainak kérdőjeleik, pld. a gyógyterápiás jellegű úszásról. Javasolták pld., hogy a tulajdonosok aránya 30-30-30% körül legyen, de erről nyilván a többi tulajdonos jelölttel egyeztetni kell. Ha valóban zöld utat kap az elképzelés, akkor ő javasolja, hogy ne „Alpokalja” legyen az uszodának, mert ez a szó az utolsó időben meglehetősen dehonisztáló jelleget kapott.

Simonits Zsolt a városfejlesztési bizottság véleményét ismerteti. Az ő bizottságuk is úgy ítélte meg, hogy nem lehet elvetni a közös kft. létrehozására vonatkozó javaslatot, mert az uszoda nagyon fontos a város számára. Viszont döntsön róla a következő képviselő-testület, valamint a további üzemeltetést, a fejlesztést, az uszoda állapotával kapcsolatos dolgokat is meg kell majd tárgyalni.

Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét tolmácsolja. Az ő bizottságuk is nagyon alaposan foglalkozott az uszoda kérdésével. Az alapgondolat náluk is az volt, hogy meg kell menteni az uszodát, az előterjesztés is ezt a célt szolgálja. A bizottság ülésén részt vett a könyvvizsgáló asszony is, aki számos olyan kérdést vetett fel, amelyek megválaszolása a jövőben nem kerülhető ki. Ilyen pld., hogy mekkora a tiszta veszteség, a költségeket ténylegesen hova könyvelték, mekkora a valós egy éves működési költsége az uszodának. A tisztánlátáshoz és az új alapokon történő működtetéshez ezek nélkülözhetetlen adatok lesznek. A bizottság ezért kihangsúlyozta, hogy az előkészítésben nemcsak jogászra, hanem közgazdászra és műszaki szakemberre is szükség lesz. A bizottság még számos más észrevételt tett, majd a szándéknyilatkozat elfogadását 5 igen, 2 nem szavazattal támogatta.

Dr. Zalán Gábor elmondja még, hogy az Idősügyi Tanács is tegnap megtárgyalta az előterjesztést, ők is egyhangúlag fogadták el. A tanács tagjai is kihangsúlyozták, hogy egy város, így Kőszeg is elképzelhetetlen uszoda nélkül és kérik, hogy az önkormányzat mindenképpen próbálja megoldani az uszoda ügyét.

Rába László kérdezi, hogy mennyi az a pénz, amennyiért a városnak kell az uszoda? Egészen biztosan van olyan összeg, amelyre a következő képviselő-testület azt mondhatja, hogy azt már nem fogja vállalni. Jogi kérdése az aljegyző úrhoz pedig a következő: ha úgyis a következő képviselő-testület dönt ebben az ügyben, akkor miért van szükség mégis szándéknyilatkozatra, illetve ez a szándéknyilatkozat mennyiben köti a következő képviselő-testületet?

Huber László elmondja, hogy még nem állnak rendelkezésre pontos adatok, de az ő információi szerint kb. 10-12 M Ft a vesztesége az uszodának. Ezt az összeget kellene majd megosztani a működtető kft.-ben. Szerinte ez reális és nem lesz nagy eltérés talán. Nyilván egy nagy intézményen belüli működésnél lehetnek olyan dolgok a könyvelésben, ami árnyalja a képet. Hogy miért van szükség a szándéknyilatkozatra? Nem innen indult el dolog, az anyag összeállítói sem erre gondoltak. De időközben a megyei közgyűlés is hasonló döntést hozott. A végleges döntést valóban az új képviselő-testületnek célszerű meghoznia. Addig 1-2 hónapot biztosan igénybe vesz a részletek kidolgozása, tehát bölcsnek minősül az új javaslat.

Simonits Zsolt kérdezi, hogy Büknek vagy a gyógyfürdőnek volt-e hasonló döntése a kérdésben?

Huber László tudomása szerint ott is azt határozták, hogy következő képviselő-testület döntsön benne.

Rába László kérdezi, ismét dr. Zalán Gábortól: ha nem dönt a képviselő-testület ebben, akkor mi a szerepe a szándéknyilatkozatnak? A szándéknyilatkozat mennyiben köti majd meg a kezét a következő képviselő-testületnek?

Dr. Zalán Gábor szerint csupán annyi, hogy egy meghozott elvi döntés egy előbbre lépés, nem köti meg az új képviselő-testület kezét. A szándéknyilatkozattal nem ígérkezik el a képviselő-testület úgy, hogy az visszafordíthatatlan legyen.

Básthy Béla szerint ha nemleges döntést hozna a képviselő-testület, akkor nyilván az összes többi résztvevő is „leállna” az üggyel. Meglátása szerint a szándéknyilatkozattal biztosan nem vonná el a mostani képviselő-testület a következő hatáskörét.

Racker Béla az elhangzottak alapján javasolja, hogy a határozati javaslatot törölje el a képviselő-testület és a szándéknyilatkozatot fogadja el.

Huber László szerint nem kell törölni, mert mindegyik bizottságnak a szándéknyilatkozat volt a módosító javaslata. Ez a szöveges részben szerepel is, tehát ezt fogja először szavazásra bocsátani. Ha többséget kap, akkor értelemszerűen a képviselők nem fognak a határozati javaslatról szavazni.

Rába László csodálkozva hallotta, hogy csupán 12 M Ft-ot kellene pótolni, ezt nem is akarja elhinni. A megyének milliárdos költségvetése van, meg Büknek is, ha akarták volna, meg tudták volna oldani ezt az összeget. Neki gyanús ez az egész. Először az új igazgató úgy vállalta az intézmény vezetését, hogy az uszoda kerüljön el tőlük, most meg hirtelen felajánlják Kőszegnek, hogy vegye át az 50%-ot. Lehet ugyan támogatni, hogy ebbe belemenjen a város, de szigorúan utána kell nézni, hogy hányan fizetnek egyáltalán belépőt. Neki nem reális ez a költségvetés.

Básthy Béla információi szerint Bükön foglalkoztak ezzel a kérdéssel és az eredeti, 30-30-30%-os változatot nem támogatták – ami érthető is. Ezért velük tovább fognak tárgyalni. Szerencsére a megyei önkormányzatnak jelentős része van a büki gyógyfürdőben ahhoz, hogy erre megfelelő nyomást gyakoroljon. Azt, hogy mennyire áll jól anyagilag a megye, azt egy megyei önkormányzati képviselőnek talán nem szükséges bemutatni. Annyira áll jól, hogy a „Dr. Nagy László”ban a dolgozók egy része 6 órás, egy része 7 órás, van aki pedig már egyáltalán nem dolgozik. Csak ez az intézmény 350 M Ft-os hiánnyal küzd és akkor még hol van a többi megyei fenntartású intézmény. Kőszegnek is van 2,5 milliárdos költségvetése, és ebből csak jut pld. sportra is, oktatásra is, de közben ott a 170 M Ft-os, nyomasztó hiány. Szerinte teljesen érthető a megye magatartása. A megye számára a kötelező feladat az oktatás, nem az uszoda fenntartása. Szerinte inkább köszönetet kellene mondani a megyének, hogy eddig ezzel nem hozakodott elő. Már maga az előterjesztés is a megyei hivatal munkája. Nem azt mondta a megye, hogy nem tudja finanszírozni az uszodát, hanem azt, hogy szeretné, ha továbbra is működne, ezért próbálta megtalálni ennek a módját. Ezért a megye kiadta a saját főjegyzőjének, hogy készítse elő. Az ő meglátása szerint ez jelentős munka, odafigyelés és „gondviselő szándék” a megye részéről, amiért köszönet illeti is őket, ugyanis fontos nekik a kőszegi uszoda és meg akarják tartani.
Jó, hogy ez csak szándéknyilatkozat, meg fel lehet vetni, hogy mennyibe fog kerülni és az sem baj, ha a különböző könyvelési technikák felderítésére sor kerül. Ugyanis az, hogy az intézmény az „uszoda miatt veszteséges”, kifejezés már-már szlogenné vált, bár az is lehet hogy a visszájára sül el. Neki az is meggyőződése, hogy csak a fürdőre koncentráló menedzsmentje eddig még nem volt az uszodának. A megye ebben is előbbre lépett, mert olyan ügyvezetőt javasol elfogadni, aki már bizonyított: a Mesteri fürdőt is ő menedzselte sikeresen. Mindegy, hogy mennyiért, vagy hogyan, de a megbízói maximálisan meg voltak elégedve vele. De végül is az uszodának nem Kőszeg lesz a tulajdonosa, ezeket a kérdéseket viszont „végig kell zongorázni” és nem szabad előre megijedni mindenféle rémképektől. Ugyanis nincs más útja a városnak.

Racker Béla az Ötv. 70. §-át idézi, amely a megyei önkormányzat feladatait taglalja. Szerinte ha átveszi a város ezt a nem kötelező feladatot, akkor plusz pénzt is kap érte. Az a leglényegesebb a város számára, hogy nem szabad megengedni semmilyen technikai malőr folytán az uszoda bezárását. Sok mindennel egyetért és sok mindennel nem, ami elhangzott. Meggyőződése, hogy az uszodát illetően vagyont kellene szereznie a városnak, akár 100%-at is, nem pedig vagyonkezelői jogot. A megyei önkormányzat átadhatja akár ingyen is a város számára. Az uszoda gépészeti lehetőségei azt is lehetővé tennék – és ő ezt simán el tudja képzelni –, hogy a városi strand létrehozásában is szerepe legyen.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester összefoglalja a vitát. Nyilvánvaló, hogy az uszoda sorsába most nincsen beleszólása az önkormányzatnak, de január 1-től, ha megalakul ez a gazdasági társaság, akkor lehet. Hogy addig mi történik, azt nem lehet tudni, remélhetőleg addig ki tudja húzni az intézmény.
Végül szavazásra bocsátja a szándéknyilatkozat elfogadását arra vonatkozóan, hogy a képviselő-testület a jövőbeni közös működtetésben részt kíván venni.

A képviselő-testület 16 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:

161/2010. (IX. 29.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kifejezi azon szándékát, hogy az önkormányzat hozzá fog járulni a kőszegi uszoda további közös fenntartásához azzal, hogy a végleges döntést az üzemeltetés feltételeinek ismeretében az új képviselő-testület hozza meg.

Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: értelemszerűen.

[A határozat meghozatala után elhagyta az üléstermet Racker Béla, Keszei Balázs és Básthy Béla, így a képviselő-testület létszáma 13 fő.]


A 7. napirendi pont tárgyalása:

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal kötendő szívességi használati megállapodás tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Zalán Gábor aljegyző szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a képviselő-testület előtt ismert, hogy a Jurisics tér 6. alatti ingatlan is szerepel a belváros megújulására vonatkozó pályázatban, így lehetőség nyílik az épület felújítására. Az épületet eddig több szervezet is használta. Az első részben volt korábban az ÁNTSZ, amely aztán lemondott a kezelői jogáról. A középső rész most a katasztrófavédelemé, végül a leghátsó rész a polgármesteri hivatal kezelésében van. Sikerült a katasztrófavédelemmel úgy megállapodni, hogy ők átadnák a most használt helyiségeket cserébe a Jurisics tér 8. alatti épület két irodájáért (egészen pontosan amely jelenleg a belső ellenőr és amely Schlögl Krisztián irodája). Ezzel a Jurisics tér 6. alatti épület is teljes egészében a polgármesteri hivatal kezelésébe kerülne. Erről szól a megállapodás, amelyet a képviselő-testületnek elfogadásra ajánl. A katasztrófavédelemmel megtörtént az egyeztetés, ők is elfogadják.

Hozzászólás:

Preininger Ferenc tájékozatja a képviselő-testületet, hogy a pénzügyi bizottság az előterjesztést egyhangúan elfogadásra ajánlja.

A képviselő-testület további észrevétel nélkül, 13 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:

162/2010. (IX. 30.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal kötendő szívességi használati szerződést az előterjesztés mellékletében foglaltak szerint elfogadja és felhatalmazza Huber László polgármestert a szerződés aláírására.

Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.


[A határozat meghozatala után visszatért az ülésterembe Racker Béla, Keszei Balázs és Básthy Béla, így a képviselő-testület létszáma ismét 16 fő.]



A 8. napirendi pont tárgyalása:

A vagyonhasznosítási bevételek időarányos teljesítéséről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a bevételek időarányos teljesítése megfelelő. Fentiek alapján megállapítható, hogy a működési hiány összegével nem növelt bevételi előirányzat teljesíthető.

Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt a városfejlesztési bizottság álláspontját ismerteti. A bizottság elfogadásra ajánlja a határozati javaslatot.

Preininger Ferenc elmondja, hogy a pénzügyi bizottság szintén.

Simonits Zsolt felveti még a következőket. Mindenféle mende-monda kering a városban a Városház u. 5. alatti hírlapbolt adásvétele kapcsán. Ezeket az okozza, hogy a Lapker, mint bérlő élt az elővásárlási jogával, aztán az mégis a liciten nyertest illette meg. Szerinte tisztázni kellene, hogy mi is történt valójában, mert a városban a jelenlegi információk alapján mindenki „mutyit” emleget.

A napirendi pontnál már jelen van Schrott Tamás környezetvédelmi és vagyonhasznosítási ügyintéző is, aki ezt az ügyletet lebonyolította. Rimányi Krisztina kéri, hogy első kézből adjon ő erről tájékoztatást.

Schrott Tamás elmondja, hogy a szerződés jól lett megírva, az elővásárlási jog elsősorban a bérlőt illeti meg. Ebben az esetben a Lapker volt a bérlő és övé a kijelölési jog is, ha gazdasági társság vásárolja meg az ingatlant, utána következhet a társasház többi tagja. Jogilag tehát teljesen rendben van a dolog.

Rimányi Krisztina hozzáfűzi, hogy ezt a lehetőséget a Ptk. biztosítja, nem az önkormányzat vagyonrendelete, tehát törvényi előírás.

Huber László szerint a „Kék Fény” vendéglő ügye is hasonló módon bonyolódott le. Lehet, hogy a hétköznapi ember számára ez meglepő, de a jog, az ilyen.

Stampf Ferenc fontosnak tartja a jegyzőkönyv számára leszögezni: mindkét esetben törvényes volt az eljárás. Huber László szerint igen és minden más esetben is az.

További észrevétel a napirendi ponttal kapcsolatban nem hangzik el, majd a képviselők 16 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:

163/2010. (IX. 30.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a vagyonhasznosítási terv időarányos teljesítéséről szóló tájékoztatót elfogadja.


A 9. napirendi pont tárgyalása:

Körforgalom területéhez szükséges ingatlanok kisajátításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a képviselők előtt is ismert, hogy a volt posztógyár területével kapcsolatos történések után megkezdődött a terület megtisztítása, és a szükséges engedélyek megszerzése után megkezdődik a Tesco áruház építése. Ezzel kapcsolatosan egy körforgalmi csomópont is épül. Egy két évvel ezelőtti határozatban foglalkozott ezzel a képviselő-testület. Most a beruházó azt kéri, hogy a korábbi határozatban foglaltak helyett ne az engedélyezési eljárás költségét viselje, hanem a körforgalom építéséhez szüksége területek (a Penny Market és az Astrolux) mellett) kisajátítását kezdeményezze és finanszírozza, ugyanis ezt a két területet a tulajdonosok nem adták el számukra.

Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt elmondja, hogy a városfejlesztési bizottság megtárgyalta az előterjesztést és elfogadásra ajánlja, mivel végre elindul a fejlesztés a területen, továbbá az önkormányzat kevesebb összeg révén vállalhat szerepet az itt létrejövő projektben.

Preininger Ferenc elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság is elfogadásra ajánlotta a határozati javaslatot.

Rába László kérdezi, hogy jogilag mi a különbség, ha az önkormányzat esetleg ezt nem vállalja? Mennyire késleltetheti ez az ügyet?

Rimányi Krisztina szerint akkor a beruházó nem fog kapni útépítési engedélyt. Rába László kérdezi, hogy a vásárlás miért nem vezetett eredményre? Rimányi Krisztina szerint az egyiknél felszámolási eljárás van folyamatban (Austrolux), a másik (Manhattan Development Kft.) pedig külföldi tulajdonban van. Rába László rákérdez: tehát nem a pénzről van szó? Rimányi Krisztina szerint nem.

Básthy Béla szerint azon még el lehetne gondolkodni, hogy a kisajátítás költségét az önkormányzat a vállalkozótól valahogyan visszaszerezhetné, hiszen ők nem lehetnek a részvevői a kisajátítási eljárásnak. Rimányi Krisztina szerint ez a körforgalom a város közlekedésében fontos fejlesztés lesz majd.

Racker Béla inkább arra kíváncsi, hogy az önkormányzat ki tudja-e majd sajátíttatni a szükséges területeket? Rimányi Krisztina szerint igen, a közigazgatási hivatallal megtörtént az egyeztetés. Racker Béla azért kérdezi ezt, mert volt már olyan, hogy ez ugyanilyen biztosnak hangzott, pld. az Alpannónia ügyében, aztán mégsem lett a kisajátításból semmi sem.

Huber László szerint itt ebben az esetben a közcél az egyértelmű. Mivel további érdemi hozzászólás nem hangzik el, szavazásra bocsátja, a képviselő-testület pedig 16 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


164/2010. (IX. 30.)
képviselő-testületi határozat

1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete visszavonja 76/2008. (III. 27.) határozatának 2. pontját.
2. A képviselő-testület elrendeli az épülő Rákóczi úti körforgalom építéséhez a kőszegi 2917/13 és 2917/6 hrsz-ú ingatlanból szükséges – melléklet szerinti, 72,98, illetve 374,01 m2 nagyságú - ingatlanrészek kisajátításának kezdeményezését.
3. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a szükséges tárgyalások lefolytatására és nyilatkozatok megtételére. A kisajátítás költségeit a vagyonhasznosítási tartalék terhére biztosítja.

Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető,
Dr. Bakács Nóra jogtanácsos.
Határidő: azonnal.


A 10. napirendi pont tárgyalása:

Kőszeg Város környezetvédelmi rövid távú intézkedési tervéről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Schrott Tamás környezetvédelmi referens az előterjesztéssel megegyező szóbeli kiegészítést tesz. Ebben kiemeli, hogy nagyon nagy figyelmet kell fordítani a lakosság szokásainak a megváltoztatásra. Nagy szerepe van ebben a gyerekek nevelésének is, amely az óvodákban és az iskolákban is történhet.

Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt a városfejlesztési bizottság véleményét ismerteti. Mivel az 1., a 8. és a 9. pontokban a határidők átírásra kerültek, ezzel együtt a bizottság elfogadásra ajánlja az anyagot.

Schrott Tamás elmondja még, hogy tegnap az idősügyi Tanács és megtárgyalta az előterjesztést és ők is elfogadásra ajánlják.

Huber László kérdezi, hogy a 3. pontban szereplő „csikk-mentes város” programot nem lehetne-e előbb megvalósítani? Miért kell áprilisig várni vele, miért nem lehet február végén, március közepén? Ő inkább ezeket a határidőket javasolja.

Rába László kérdezi, hogy Schrott Tamás referens urat fel lehetne-e hatalmazni arra, hogy ellenőrizze azokat az objektumokat, amelyeket az önkormányzattól környezeti mentesítéssel vásároltak meg? Egészen pontosan a posztógyárra gondol, ugyanis ott a környezetvédelmi szennyezés megszüntetése súlyos 100 M Ft-os összeget tesz ki és az új tulajdonosok szeretnének ettől megfeledkezni.

Huber László szerint a környezetvédelmi hatóságnak van ebben illetékessége. Az fontos, hogy a szerződésben, amit kötött velük az önkormányzat, ez külön kitételként szerepelt. Schrott Tamás szerint nem hálás feladat ez, de elvégezhető.

Básthy Bélának az véleménye, hogy érdemes lenne meggondolni, hogy legközelebb az ilyen esetekben az önkormányzat egy külön határidőt jelöl meg a feladat elvégzésére, amihez akár szankciót is hozzáköthetne. Egyébiránt amit Rába László felvetett, azt ő úgy látja, hogy a képviselő-testületnek a feladatot kell megjelölnie, aztán a hivatal vezetője majd ehhez „delegálja” a megfelelő személyt.
Az egész előterjesztésről ő azt gondolja, hogy hasznos és átfogó munka, ugyanakkor neki a határozati javaslat kicsit probléma és feladat-térképnek tűnik. Számára egy intézkedési terv mást jelentene, de talán ezen a szinten azt nem is lehetne elvárni. Állandó kérdése viszont annak tisztázása, hogy hogyan is működnek az önkormányzat rendszerei. Abban ő egészen biztos, hogy az 1. pontban foglaltakkal már foglalkozott a képviselő-testület, kérdés, hogy mi lett az eredménye.
Az egyik terület, amiben a hivatal léphetne, az a 5. pont. Az egyik az oka a „vizes” problémáknak, az, hogy a lakosság csapadékvizet köt bele a szennyvízrendszerbe. Erre tényleg rá kellene állítani a hivatalt, mert az valóban zűr, mert azért jön vissza az utcán a szennyvíz, mert valaki bekötötte a csapadékcsatornáját. Ezt szerinte igenis keményen meg kell büntetni. Az 5. ponttal kapcsolatban egyébként nagyon jó pályázatok vannak, de ezeket megfelelően elő kell készíteni. Látni kell, hogy melyik, milyen fázisban van és így melyiket kell meg a fiókban hagyni és melyik pályázat beadható.

Stampf Ferenc szerint a Vasivíz Zrt.-nek is van szerepe az ilyen rákötések felderítésében. Egyébként szívesen venné, ha az ilyen környezetvédelmi tárgyú előterjesztéseknél a környezetvédelmi hivatal mellékelné, hogy milyen eljárások során mennyi bírságot szabott ki. Abból a képviselő-testület le tudná képezni a helyzetet, lehetne figyelni a szabálysértő cégekre és ellenőrizni is lehetne őket.

Rimányi Krisztina szerint korábban nem volt ilyen bírság, de az utóbbi időszakban több is előfordult és a környezetvédelmi hatóság a 30%-ot el is utalta.

Stampf Ferenc kíváncsi lenne rá, hogy pontosan milyen környezetszennyezések fordultak elő és mennyi bírságot szabtak ki.

Kiss Péter kérdezi, hogy kapott-e ehhez a napirendi ponthoz meghívást az Alpokalja Zöldek Egyesület?

Huber László szerint igen, de a képviselőjük nincs itt. Kiss Péter folytatja. Azzal nagyot egyet tud érteni, amit az alpolgármester úr említett, a pályázati lehetőségek kihasználása miatt. A lakosság nevelése, tájékozatása is nagyon fontos. Pld. hogy a műanyagot és a háztartási hulladékot szelektíven kezelje. A cigarettacsikkek szerint még a legkisebb problémát jelentik, a többi szemeteléshez képest.

Básthy Béla ismét a pályázatokat hozza szóba. A anyagban fel van sorolva legalább 5 pályázat, de ezek a határozati javaslatban nincsenek tovább nevesítve. Nemrég egy pályázati lehetőséget ő is átküldött a natúrparkba tanulmányozás végett. Ezek külön–külön is nagy munkák és érdemes velük foglalkozni, de meg kell nézni, hogy melyikre ad be pályázatot a város. Hiába 100%-os támogatottságúak ezek, sok szempontot kell mérlegelni velük kapcsolatban.

Keszei Balázs egyetért Stampf Ferenc képviselővel abban, hogy a környezeti szennyezések ellenőrzésével sokat tehet az önkormányzat, ha tudomást szerez ezekről. Az anyagról az a véleménye, hogy a témában ennél finomabb méretre már nem lehet lemenni.
A tiszta környezetre való nevelésre az általános iskolákban most is figyelnek, folyamatosan működik az intézményekben a hulladékszedés. A környezettudatos nevelést célozta a gimnáziumban és a szakközépiskolában egy hulladékokból készült kiállítás, valamint egy fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, környezetvédelmi program. De mivel az iskolásokat a legkönnyebb mozgósítani, azzal azért nem ért egyet, hogy a város területén keletkezett szemetet vagy annak egy részét az iskolásokkal, a gyerekekkel szedessék össze. Minden környezetvédelmi nevelésnek az a lényege, hogy az hárítsa el és szüntesse megy a szennyezést, aki okozta. A gyerekek pedig a legkevésbé tartoznak ebbe a társaságba. A natúrpark évente szervez szemétszedést, amiben jó, ha mindenki részt vesz.
Szakmai kérdése az előterjesztőhöz a következő: miért gondolja a referens úr, hogy a 30 évnél idősebb fákat védelem alá kellene helyezni? Ha védelem alá kerülnek a fák, akkor annak a kivágása, elkorhadt ágainak eltávolítása bonyolult folyamat után lehetséges csak. Ezzel nem ért egyet és törölni javasolja ezt a mondatot.
A légszennyezettséggel kapcsolatban, ha vannak olyan pontforrások a városban, amelyeket az anyag említ, akkor ő szívesen venné ezeket az adatokat, hátha lenne lehetőség az önkormányzat részéről erre hatást gyakorolni. Ezúton is üzeni a lakosságnak, hogy a hulladék égetése szigorúan tilos. Szerinte lényeges lépést tett az önkormányzat a levegő tisztasága érdekében azzal, hogy nyáron megtiltotta az égetést belterületen, a külterületen pedig csak egy napot jelölt ki égetésre. Az állampolgároknak is meg kell érteniük, hogy a környezetvédelmi intézkedések mindig valamilyen korlátozással járnak. Egyszer látott valahol egy feliratot, mely így szólt: „környezetvédelem = önvédelem”. Ezt kellene megértenie mindenkinek.

Racker Béla emlékezteti a képviselőket, hogy az egyik elmúlt képviselő-testületi ülésen néhány Felső körúti hársfa eltávolítását kérte, ugyanis azok középen ketté hasadtak egy viharban.

Keszei Balázs jelzi, hogy ezek a fák védettek voltak, ezért az eljárás jelen esetben hosszadalmas.

Stampf Ferenc is a g). pontban szerepelő lakossági eredetű légszennyezést emeli ki. Szerinte azt kellene tudatosítani a lakossággal, – akár a médián keresztül is – hogy ha hulladékot éget, az nemcsak a büdösség meg a légszennyezés miatt ká