| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Jegyzőkönyv: 2011. Augusztus 4., Csütörtök, 15:00 óra, Városháza tanácskozó terme: rendkívüli, nyilvános ülés
|
1013-13/2011. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2011. augusztus 4-én, 16.15 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános, rendkívüli ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, dr. Mátrai István, Kiss Zoltán, Rába László, Simonits Zsolt, Táncsics András és Váradi Szilárd képviselő (10 fő).
Igazoltan van távol:
Keszei Balázs és Kiss Péter képviselő (2 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Kakucs Adél Petra, az Árpádházi Szent Margit Óvoda és Általános Iskola igazgatója, Weigl Marietta igazgatóhelyettes, Szanyi Gyula, a Kőszegi Távhőszolgáltató Kft. igazgatója valamint Bodovics László Jan, a városfejlesztési osztály munkatársa.
Huber László üdvözli a rendkívüli képviselő-testületi ülés résztvevőit, egyúttal köszöni is a megjelenést. Külön köszönti az ülésen megjelent vendégeket. Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése határozatképes. Javasolja, hogy sürgősségi előterjesztésként tárgyalja meg a képviselő-testület a ma délelőtt kiküldött, a kőszegi uszodával kapcsolatos anyagot, ugyanis ez ügyben holnap várják a képviselő-testület válaszát a megyei önkormányzatnál. Kérdezi, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel vagy más javaslat van-e.
Hozzászólások a napirendhez:
Rába László tisztában van azzal, hogy rendkívüli ülésen nincsen „Egyebek” napirendi pont, tehát képviselői kérdések és felvetések, ezért napirendi pontként javasolja megtárgyalni a Jurisics tér felújításával kapcsolatos problémákat.
Rimányi Krisztina jelzi, hogy az augusztusi ülésen amúgy is napirenden szerepel a tér ügye majd. Rába László kéri, hogy mindenképpen foglalkozzon ezzel a képviselő-testület. Ő nem akart ezért írásban rendkívüli ülést összehívatni, nem akarta ez ügyben a képviselőtársait megkeresni, de kéri, néhány gondolatta most foglalkozzon ezzel a képviselő-testület.
Gyarmati Kálmán pedig szeretné, ha a kőszegfalvi vasútállomás elbontásával is napirendi pont keretében foglalkozna a képviselő-testület.
Rimányi Krisztina jelzi, hogy nem az önkormányzat bontotta el az építményt. Gyarmati Kálmán szerint igen, pontosan erről van szó. De már tavaly novemberben megérkezett a hivatalba is az erről szóló határozat. A hivatal miért nem fellebbezett ellene?
Rimányi Krisztina jelzi, hogy nyilván hatósági kötelezésről van szó, de erre a mai napon ő úgyse tud választ adni, ezért a polgármester javasolja a képviselőnek, hogy interpelláció keretében adja be a kifogásait és választ fog kapni rá. Gyarmati Kálmán határozottan kéri a napirendre kerülését, mert most kell intézkedni erre.
Táncsics András pedig azt kéri, hogy a pénzügyi osztály készítsen egy kimutatást arról, hogy a mostani svájci frank értékének a változása miatt milyen kötelezettséggel számoljon az önkormányzat jövőre, mire számíthat. Ez szerinte jövőre eléggé meg fogja határozni a költségvetést. Huber László javasolja, hogy ezt a képviselő úr a bizottsági ülésen javasolja majd és akkor a képviselő-testületi ülésig elkészülhet az anyag. Táncsics András nem azt akarta, hogy ez most napirendi pont legyen, arra gondolt, hogy a polgármester úr adja ki ezt a feladatot a pénzügyi osztálynak, hogy egyáltalán foglalkozzanak vele. Huber László úgy véli, hogy a svájci frank árfolyam valóban súlyos kérdés. Sok önkormányzat élt a kötvénykibocsátás lehetőségével és a svájci frank erősödése a lakosságnak is nehézséget jelent. Ennek kimenetelét szerinte nem lehet megjósolni. Számolgatni lehet, de a tényeken nem lehet változtatni. Aggódva nézi ő is ezeket a történéseket, de az árfolyam minden nap változik.
Simonits Zsolt áthidaló megoldásként javasolja: az augusztusi rendes ülésen úgyis napirenden lesz a költségvetés fél éves teljesülése, így ennek keretében a pénzügyi osztály adjon tájékoztatást arról, hogy a kötvény kibocsátáshoz képest milyen változások történtek.
Kiss Zoltán kéri: a PR Telecom legyen felszólítva arra, hogy készítsen egy részletes ütemtervet arról, hogy milyen ütemezés szerint újítja fel a járdákat, akár augusztus 15-i határidőig. Pld. a Rákóczi utca egyik részét nagypénteken bontották fel teljes szélességben és azóta is úgy van.
Rimányi Krisztina tájékoztatja a képviselő urat, hogy augusztus 30-a a legutolsó határidő a PR Telecom számára a helyreállítási munkák befejezésére. Ez a felszólító levél nem az osztály, hanem a jegyző úr aláírásával ment el. Ha a cég ezt nem teljesíti, akkor a közlekedési hatósághoz fognak fordulni, amelynek hatósági eszközei vannak a kötelezésre.
Huber László felhívja a képviselők figyelmét az SZMSZ betartására. Bármilyen témát nem lehet a rendkívüli ülésre sem javasolni. Nyilván sok probléma, felvetés vár ugyan megoldásra, de kéri, hogy ezeket a megfelelő módon vessék fel a képviselők.
További javaslat a napirenddel kapcsolatban nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja az elhangzottakat.
Azzal, hogy az uszoda ügye felkerüljön a napirendre, 9 képviselő ért egyet, 1 tartózkodik.
Azzal, hogy 5. napirendi pontként a Jurisics tér felújításával kapcsolatos problémákat tárgyalja meg a képviselő-testület, 7 képviselő ért egyet, 1 ellenzi, 2 pedig tartózkodik.
Azzal, hogy a kőszegfalvi vasúti megálló lebontását is napirendi pont keretében tárgyalja meg a képviselő-testület, valamennyi képviselő (10 igen) egyetért.
Ezután a képviselők 10 igen szavazattal az alábbi napirendet fogadják el:
N A P I R E N D:
1. Az Árpád-házi Szent Margitról Nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációjával kötött közoktatási megállapodások felülvizsgálata.
Előadó a polgármester nevében: Szabó Marianna oktatási ügyintéző.
2. A távhőszolgáltatási díjak megemelésére vonatkozó javaslat megtárgyalása.
Előterjesztő a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
3. A Gyöngyös Szabadidőpark – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által előírt – pótmunkáira vonatkozó döntés meghozatala.
Előterjesztő: Simonits Zsolt, a Bíráló Bizottság elnöke.
4. A kőszegi uszoda ügye.
Előterjesztő Huber László polgármester.
5. A Jurisics tér felújításának kivitelezésével kapcsolatos problémák.
Előterjesztő: Rába László képviselő.
6. A kőszegfalvi vasúti megálló elbontása.
Előterjesztő: Gyarmati Kálmán képviselő.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A domonkos rendi nővérekkel kötendő közoktatási megállapodásokra vonatkozó előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pontnál tanácskozási joggal van jelen Kakucs Adél Petra, az Árpádházi Szent Margit Óvoda és Általános Iskola igazgatója és Weigl Marietta igazgatóhelyettes.
Az előterjesztő Szabó Mariann szabadsága miatt van távol, így helyette dr. Mátrai István bizottsági elnök tesz szóbeli kiegészítést.
Elsőként azt emeli, hogy a jelenlévő képviselők közül csupán egy nem volt ott a képviselő-testületi ülést megelőző humánerőforrás és pénzügyi, együttes bizottsági ülésen, ezért az időtakarékosság miatt a témához méltatlanul röviden fog hozzászólni.
Letelt az az idő, ami a domonkos renddel, több éve kötött megállapodásokra vonatkozott ezért a jövőbeni együttműködést felül kellett vizsgálni. A rend nagyon is időben megkereste az önkormányzatot, sajnos egyéb okok miatt ez eddig húzódott. Most már viszont lépni kell, ezért is került sor rendkívüli ülés összehívására.
Az előterjesztő megfelelően indokolja a felülvizsgálat szükségességét. Az I. határozati javaslat az iskolai feladatok ellátására vonatkozik, e tekintetben az előterjesztő egy megállapodás tervezetet készített, amelyet a 7. sz. melléklet tartalmaz.
A másik ok, amiért napirendre került a felülvizsgálat, az az, hogy a rend szeretné az óvodai férőhelyek számát bővíteni, 50-ről 75-re. A korábbiakban olyan megállapodás volt érvényben, mely szerint az önkormányzat inflációnövelten adott ehhez támogatást, hiszen még így is ez volt a legolcsóbb. Kihangsúlyozza, hogy az intézmény által végzett oktatási-nevelési feladatok ellátásának színvonalával természetesen mindenki elégedett.
Az előterjesztés taglalja azt is, hogy a támogatásnak milyen anyagi kihatásai vannak az önkormányzat saját intézményrendszerére. A melléklet tartalmazza ezeket a kimutatásokat, megtakarításokat.
A humánerőforrás bizottság az iskolai megállapodás tekintetében a 7. sz. mellékletet a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja, két apróbb módosítással. Az egyik az, hogy az 1. pont második bekezdése végén lévő mondatban a „változás történik” szövegrész „változást tervez” szövegrészre változzon. (Tehát: „Amennyiben a szervezeti felépítésben változást tervez, úgy ezt a Fenntartó köteles egyeztetni az Önkormányzattal.”) Mivel ha már megtörtént egy változatás, akkor az nem egyeztetés.
A másik módosítás pedig az, hogy a 8. pontban szereplő június 30-i határidő május 31-e legyen.
A II. határozati javaslat vonatkozik az óvodai feladatok ellátására. Itt már a 3 változat közül a képviselő-testületnek kell kiválasztania, melyiket fogadja el. A humánerőforrás bizottság a 75 fővel való működést úgy támogatná, hogy fejenként 70 000 Ft kiegészítő támogatást nyújtana. Ezt a bizottság 5 igen szavazattal fogadta el, 2 tartózkodás mellett.
Hozzászólások:
Simonits Zsolt tájékozatja a jelenlévőket, hogy a pénzügyi bizottság az I. határozati javaslatot elfogadásra ajánlja, a II. határozati javaslat esetében pedig a 4. mellékletet.
Ezután Huber László lehetőséget ad az igazgatónőnek a véleményének a kifejtésére. Sajnálatosan hallotta a bizottsági ülésen, hogy nem történt folyamatos egyeztetés a tárgyban. A februári megbeszélésen valóban egy kicsit mást fogadtak el, de azt az élet felülírta. Az oktatási törvénnyel sem tudni, hogy mi lesz igazán. Valóban arról volt szó, hogy egy megállapodásba foglalják a két oktatási formát, de végül is két megállapodás-tervezet fogalmazódott meg.
Kakucs Adél Petra igazgatónő elmondja, hogy formai szempontból a rájuk vonatkozó részek több, apróbb változatást igényelnek, pld. a rend kőszegi címét kell szerepeltetni a megállapodásokban, mert annak kőszeginek kell lenni az intézmény működése miatt. Ezért kéri, hogy aláírás előtt elektronikusan kaphassák meg a szöveget a javítások miatt.
Tartalmai vonatkozásban – ahogy a bizottsági ülésen is elmondta – sajnálatosan csak most hétfőn kapták meg az anyagot, ezért érdemben kész tények elé vannak állítva.
Az óvodai megállapodást tekintve számára úgy merül fel a kérdés, hogy ha 75 család kéri, hogy egyházi intézményben nevelődhessen a kisgyermeke, akkor mi alapján válasszák ki azt az 50-et, aki ebben részt vehet. A 75-nek is van olyan jogos kérése, mint annak a többinek, aki önkormányzati óvodába van beíratva.
Kéri, hogy a rend számára kedvezőbb változatot fogadja el a képviselő-testület.
Básthy Béla részt vett az együttes bizottsági ülésen, ahol szó volt arról, hogy esetleg az 50 fős verzió lesz elfogadva. Ő nem ezt fogja támogatni ugyan, de ha mégis így lesz, akkor az is előfordulhat – ha ténylegesen kevesebb gyereket íratnak be – , hogy a rend kevesebb támogatást kap, mint eddig. Hogy ez ne forduljon elő, akkor a képviselő-testület ne a létszám alapján, normatív alapon biztosítsa ezt a fenntartónak, hanem a férőhelyre számolva és támogatásként.
Simonits Zsolt szerint ez azt jelenti, hogy a kapacitásra kapnák és nem az ellátottak számára kivetítve.
További észrevétel a tárggyal kapcsolatban nem hangzik el. Így a polgármester lezárja a vitát és szavazásra bocsátja az I. határozati javaslatot azzal a kiegészítéssel, amelyet a humánerőforrás bizottság javasolt. (Az 1. pontban „változást tervez” szövegrész, a 8. pontban a dátum május 31-e legyen.)
A képviselő-testület fenti változtatásokkal együtt, 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
119/2011. (VIII. 4.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Árpád-házi Szent Margit Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola Iskolai Intézményegység működésére vonatkozó Közoktatási Megállapodás módosítását jelen határozat melléklete szerint elfogadja.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Dr. Tóth László jegyző.
Határidő: 2011. szeptember 1.
Ezután az óvodai megállapodásra vonatkozó változatok kerülnek szóba. A polgármester visszaidézi, hogy a humánerőforrás bizottság az 5. sz. mellékletet módosítaná úgy, hogy a 75 fős kapacitásra biztosítaná a 70 000 Ft-ot és ezt forintosítani lehetne, továbbá ez lenne növelve az infláció mértékével. Ez már akkor az alpolgármester úr módosító javaslatát is magába foglalná. Ez az önkormányzatnak nem kerülne többe, mint most, és nem sértené azt az elvet sem, mely szerint 25 gyereket diszkriminálni kellene. Ezzel a tartalommal szavazásra is bocsátja az 5. mellékletet, amelyet a képviselők 6 igen, 4 nem szavazattal el is fogadnak.
Huber László ezzel le is zárná a napirend tárgyalását, de több képviselő jelzi, hogy ők olyan értelemben szavaztak, hogy nem a változatok közüli kiválasztásról, hanem csupán az 5. sz. melléklet módosításáról volt szó.
Simonits Zsolt is úgy értette, hogy ha az 5. melléklet kerülne elfogadásra, akkor az a módosított tartalom legyen.
Dr. Mátrai István is megerősíti ezt, mert ők azt javasolták, hogy ne az legyen, hogy 50 főnek járjon a 105 000 Ft és a 25 főnek ne járjon, hanem azt, hogy a 75 főnek járjon a 70 000 Ft. Az alpolgármester úr ezt úgy módosította, hogy ez konkrét összeg legyen, ne a beíratott gyerekek után legyen kiszámolva, mert a rend esetenként rosszabbul is járhatna, mint eddig. Ha csak 60 gyereket íratnak be, akkor ez a 15 fős különbség már el is veszik.
Básthy Béla kiemeli, hogy lehető legtöbb támogatást a 4. melléklet jelenti. Ha mégis az 5. melléklet lesz elfogadva, akkor azt a megváltoztatott tartalommal kell érteni.
Ezután a polgármester szavazásra bocsátja a 4. mellékletet, amelyet a képviselő-testület 6 igen, 4 tartózkodás mellett el is fogad és ezzel az alábbi határozat született:
120/2011. (VIII. 4.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Árpád-házi Szent Margit Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola Óvodai Intézményegység működésére vonatkozó Közoktatási Megállapodás módosítását jelen határozat melléklete szerint elfogadja.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Dr. Tóth László jegyző.
Határidő: 2011. szeptember 1.
A polgármester a döntés meghozatala után, ennek értelmében már nem bocsátja szavazásra a többi változatot, és lezárja a napirend tárgyalását. Megköszöni a vendégeknek a részvételt és reményét fejezi ki arra nézve, hogy a jövőben az egyeztetés gördülékenyebb lesz.
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A távhőszolgáltatási díjak megemeléséről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pontnál tanácskozási joggal van jelen Szanyi Gyula, a Kőszegi Távhőszolgáltatási Kft. vezetője.
Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a távhőszolgáltatási törvény módosítása értelmében a távhőszolgáltatás hatósági árát a jövőben miniszteri rendelet fogja megállapítani, de ehhez be kell szerezni a települési önkormányzatok véleményét is. Augusztus 15-i határidővel kell beküldeni az energia hivatalba az erről szóló döntést, ezért lett az anyag a rendkívüli képviselő-testületi ülésre beterjesztve. A szolgáltató megküldte a javaslatait, amely az anyagba be lett építve.
Hozzászólások:
Simonits Zsolt tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a pénzügyi bizottság az alapdíj közel 6%-os (5,98%), valamint a hődíj 10%-os megemelésével értett egyet, amelyet az I. határozati javaslat tartalmaz.
Szanyi Gyula kiegészítést az anyaghoz nem tesz, ha kérdés van a képviselő-testület részéről, arra szívesen válaszol.
Giczy József jelzi, hogy ő mindenképpen a közös útkeresés híve a távhőszolgáltás területén, de ezt a megoldást, – amely a lakosság mostani terheinek a megnövelését tartalmazza – ezt nem tudja támogatni.
Simonits Zsolt a bizottsági vélemény ismertetésekor nem mondta el, hogy Szanyi Gyula a bizottsági ülésen szóban tájékoztatta a bizottságot arról, hogy a távhőszolgáltató októberig fogja elkészíteni azt az anyagot, amely alapján a jövőben megpróbálnak majd elmozdulni és ebben főleg a kapacitásbővítésre koncentrálnak. Mindez azonnal ugyan nem, de középtávon már várhatóan enyhülést fog jelenteni a lakosságnak az árak tekintetében. Azzal a bizottsági ülésen is mindenki egyetértett, hogy a lakosság egy rétege már nem tudja kifizetni ezeket a távhődíjakat, viszont az egyéb költségek (gázár, dollárárfolyam stb. ) miatt a Kőszegi Távhőszolgáltató Kft. az emelés jóváhagyása nélkül ellehetetlenülne.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja, a képviselő-testület pedig 6 igen, 3 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza:
121/2011. (VIII. 4.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Távhőszolgáltató Kft. által javasolt lakossági és külön kezelt intézmények távhőszolgáltatási díjait elfogadásra javasolja a Magyar Energia Hivatalnak, az alábbiak szerint:
Lakossági fogyasztók fűtés alapdíj: 363,84 Ft/légm3/év
Külön kezelt intézmények fűtés alapdíj: 399 Ft/légm3/év
Lakossági fogyasztók hmv alapdíj: 132,36 Ft/légm3/év
Külön kezelt intézmények hmv alapdíj: 144,24 Ft/légm3/év
Lakossági fogyasztók hődíj : 4.345 Ft/GJ
Külön kezelt intézmények hődíj: 4.408 Ft/GJ
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A 3. napirendi pont tárgyalása:
A Gyöngyös Szabadidőpark – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által előírt – pótmunkáival kapcsolatos előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pontnál Bodovics László Jan, városfejlesztési osztály ügyintézője tanácskozási joggal van jelen.
Simonits Zsolt a Bíráló Bizottság elnökeként elmondja, hogy a Gyöngyös Szabadidőpark pótmunkái tárgyában lefolytatott egyszerű, hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárás nyertesének a Játszókert Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t javasolja a bizottság a képviselő-testületnek kihirdeti.
A bizottsági ülésen az előkészítési munkacsoport képviselője részletesen ismertette, hogy miért volt szükség erre az eljárásra. Továbbá, jogos kérdésként merült fel, hogy a pótmunkáknak mi a fedezete. Kiderült, hogy az eredeti összeg ezzel a megnövelt árral volt a költségvetésbe betervezve, csak a közbeszerzési eljárás során ez „alá ment” a későbbi nyertes. Gyakorlatilag ez tehát az önkormányzat költségvetését nem érinti. Tehát, amit az eljárás során a város megtakarított, az „mégiscsak kimegy a zsebünkből”.
Nem a tárgyhoz tartozik, de azért jelzi, mert néhány nap múlva, augusztus 8-án lesz a műszaki átadás. Kéri, hogy az osztály illetékesei legyenek ennek során körültekintőek, mert állítólag már most látszik, hogy eső után a kézilabdapálya gumiburkolatán megáll a víz.
Kérdések és hozzászólások:
Váradi Szilárd kérdezi, hogy a pótmunkák mit fednek le pontosan? A felsorolt fákon és cserjéken kívül a felsorolt játékokat is vagy csak azok üzembe helyezési, szabványossági felülvizsgálatát?
Bodovics László Jan elmondja, hogy a pótmunkák növényzet beszerzését és elültetését, továbbá a játékokat érinti. A módosított műszaki tartalom okán lett módosítva a terv is. A támogató viszont az önkormányzat eljárása után hozta meg a döntését és ezek a pótmunkák plusz igényként lépnek fel ahhoz, hogy a támogatást igénybe vehesse a város.
Básthy Béla kérdezi, hogy akkor most a 7 db játékot tartalmazó, becsatolt játéklista nem része a pótmunkáknak? Bodovics László Jan szerint nem, azok az előző közbeszerzési eljárásban szerepeltek. Ezeknek az üzembe helyezési, szabványossági felülvizsgálatát egy költségtételként fogalmazták meg.
Váradi Szilárd szerint akkor a 12 db növény beszerzése és elültetése, meg a játékok szabványossági vizsgálatára nagyon sok a 2 M Ft. Mert ezek szerint a játékok beszerzése az eredeti kiírásban szerepelt.
Az interneten talált több listát is különböző kertészeti növények árairól, de ott 100 000 Ft-nál többe nem kerülnek ezek a növények, esetleg még a beültetés költsége merül fel.
Bodovics László megjegyzi, hogy a beültetés költsége is jelentős, elérheti a 200 000 Ft-os költséget is.
Váradi Szilárd azért kérdezi mindezt, mert csupán 1 db árajánlat van a képviselők előtt.
Bodovics László Jan kihangsúlyozza, hogy pótmunkákról van szó és ilyen esetekben tárgyalásos eljárást kell lefolytatni azzal a nyertessel, aki az egész munka kivitelezését végzi.
Rimányi Krisztina hozzáteszi: mindez azt jelenti az önkormányzat számára, hogy nem lesz ebből a szabadidőparkból megtakarítás.
Dr. Mátrai István aggasztónak tartja, hogy az „aranyifjúság” már most motorozik az újonnan kialakított pályákon. Ez szerinte félelmetes és nem is tudja, hogyan lehet megakadályozni, de kéri, hogy erre is figyeljenek az illetékesek.
Bodovics László Jan szerint a bizottsági ülésen is felmerült a kész szabadidőpark üzemeltetése. Itt is elmondja, hogy egyelőre meg kell várni, amíg a műszaki átadás megtörténik és az önkormányzat átveheti a szabadidőparkot. A pályák be lesznek kerítve, és az átvétel után kell a városnak a működetéséről gondoskodnia.
További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 8 igen, 2 nem szavazattal az alábbi határozatot hozza:
122/2011. (VIII. 4.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az „EGYKORI KRESZ PARK TERÜLETÉN SZABADIDŐKÖZPONT LÉTESÍTÉSE - Pótmunkák végzése” tárgyában lefolytatott egyszerű, hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárás nyertesének az alábbi ajánlattevőt kihirdeti.
Ajánlattevő neve, címe, ajánlata:
Játszókert Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
1094 Budapest, Tompa u. 17/A, Fsz. 6.
Az ajánlattevő az alábbi ajánlatokat tette:
Vállalkozói díj nettó összege: 1 635 969 Ft.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az „EGYKORI KRESZ PARK TERÜLETÉN SZABADIDŐKÖZPONT LÉTESÍTÉSE- Pótmunkák végzése” tárgyában felhatalmazza Kőszeg Város Polgármesterét a szerződés aláírására.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Ujvári Csaba, az előkészítési munkacsoport vezetője.
Határidő: azonnal.
A 4. napirendi pont tárgyalása:
A kőszegi uszoda ügyéről készült előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Huber László szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a tegnapi napon járt Kőszegen a megyei közgyűlés elnöke és a megyei főjegyző úr. Előadták a Dr. Nagy László EGYMI intézménnyel kapcsolatos nagy problémájukat, mely szerint az intézménynek nagy a hiánya, amelyet a megyei önkormányzatnak finanszíroznia kell. Ebben az uszodának is van szerepe, jóllehet ez a megye számára olyan feladat, amelyet máshol is el tudna látni, pld. Bükön. Kérték, hogy ha Kőszegnek fontos az uszoda – márpedig többször is kinyilatkozta a város, hogy az – akkor nagyobb mértékben járuljon hozzá a kiadásokhoz. Ismert mindenki előtt, hogy az önkormányzat mindig a 3. és 4. évfolyamosok úszásoktatását támogatta azzal, hogy szolgáltatásként megvásárolta ezeket a belépőjegyeket a tanév során. Ebben az évben volt először, hogy 7 M Ft támogatást biztosított a város ahhoz, hogy a megye ne zárja be az uszodát. A második félévre viszont még semmilyen ilyen döntés nincsen.
A megyei önkormányzat ajánlata az, hogy a terület megosztás után tulajdonba átadnák a kőszegi önkormányzatnak az uszodát a területtel és a feladatmegosztással együtt. Ebben az esetben január 1-től átvehetné a kőszegi önkormányzat az uszodát, a megyei önkormányzat pedig az ellátott feladatok után – ugyanúgy, ahogy eddig Kőszeg – adná a hiány 50%-át. Az átadásnak tehát ez a feltétele. Az ajánlat szerint, ha 3. személy, tehát ha vállalkozó üzemeltetné az uszodát, akkor ez a finanszírozás a megyei önkormányzattól nem várható.
Most az uszoda zárva tart, és ahhoz, hogy kinyisson, a megyei önkormányzat ismét 7 M Ft-ot kérne, plusz ezen felül a várható hiány 50%-nak a finanszírozását.
Kéri, hogy a képviselő-testület foglaljon állást az átvétel és a II. félévi üzemeltetés ügyében. Kihangsúlyozza, hogy az elnök úr elmondása szerint a kőszegi önkormányzat támogatása nélkül nem fog kinyitni az uszoda. Ha a képviselő-testület következetes akar lenni, és ezt az évet egésznek tekinti, akkor sajnos a II. félévre is meg kellene adni a 7 M Ft-ot, de az az feletti rész már szerinte nem várható el a kőszegi önkormányzattól.
Ha a város átveszi az uszodát, akkor jelentős befektetéséket kell eszközölni a jövőben, ugyanis azokat a felújításokat, fejlesztéseket és karbantartásokat, amelyeket a fenntartó nem végzett el, azokra szükség lesz és ezt a pénzt szerinte nem lehet most a megye hiányának a fedezésére átadni.
Kérdések és hozzászólások:
Dr. Mátrai István a humánerőforrás bizottság álláspontját ismerteti. A bizottság kedvezően fogadta a lehetőséget, ha a város az uszodánál birtokon belülre kerülne, tehát ha a város tulajdonos lehetne. A legutóbbi egyeztetésen is ezt hiányolta a bizottság, mert addig sem pályázni, sem fejleszteni nem érdemes. A 7 M Ft-nak az átadását a II. félévre a bizottság 4:3 aránnyal támogatta, viszont a hiány 50%-nak a megfizetésével 0 fő értett egyet.
Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi bizottság a tulajdonba kerüléssel egyetértett, de a 7 M Ft támogatással nem.
Básthy Béla ott volt ezen a megbeszélésen, de az emlékeztetőben van egy olyan mondat, amelyen ő nem tud átlépni. A 2. pont utolsó előtti mondata az, mely szerint: … a kormányzati elképzelések szerint az intézmény és annak valamennyi tulajdona (beleértve az uszodát is) állami tulajdonba és fenntartásba kerülne”. Ez szerinte így nem állja meg a helyét, mert kormányzati elképzelések az oktatásról vannak és nem erről az intézményről. Az lehet, hogy annak lesznek folyományai az intézményre nézve is. És ha így is lenne, nem biztos, hogy az uszoda is átkerülne. De az ez után következő mondat (Jövőbeni funkciójáról konkrét információnk még nincs, de valószínű a jelenlegi feladatkör megszűnése.) aztán végképp nem hangzott el és ő nem is tudja, honnan van erről információja az emlékeztető készítőjének. Ez azt jelentené, hogy a „Gyógy”-ban dolgozó 170 embernek 2013-tól nem lesz munkahelye. Kéri, hogy ez a mondat legyen is törölve az anyagból, mert neki „borsózik tőle a háta”.
Dr. Tóth László elmondja, hogy az emlékeztetőt ő készítette és a szöveget le is egyeztette a főjegyző úrral. Ezt a lehetőséget a megbeszélésen a főjegyző úr említette, akinek erről a megyei elnök úrtól, mint országgyűlési képviselőtől van információja, tehát azt, hogy feltehetőleg megszűnik az intézmény oktatási funkciója. Ki lehet ugyan húzni a szövegből, de szerinte ezzel a változattal is számolni kell, ugyanis valóban az várható, hogy a szociális és az oktatási intézmények – a gimnázium kivételével – az államhoz kerülnek feladatostul, ingatlanostul együtt. Ha ezt az elképzelést ő nem ismertette volna, akkor a képviselő-testület elé nem teljes képet kapott volna. A tulajdonba adást ez az elképzelés mindenképpen alátámasztja.
Huber László szerint az a legfontosabb, hogy a megyei önkormányzatnak mindenképpen van most olyan szándéka, hogy tulajdonba adja az uszodát. Korábban ilyen nem volt ezért ez egy olyan lélektani pillanat, ami talán később se lesz, mert ettől mindig mereven elzárkóztak. Most azt kellene eldönteni, hogy él-e ezzel a kőszegi képviselő-testület, persze a feladat ellátással együtt. Neki meggyőződése, hogy ha az említett államosítás megtörténik, akkor sem járhat Kőszeg rosszabbul, a mostani helyzethez képest.
Azt is kiemeli, hogy ez az emlékeztető nem előterjesztés, csak összefoglaló, még határozati javaslat sincs. A szöveg a megyével le lett egyeztetve, a megyei tisztségviselők pedig holnap várják a kőszegi képviselő-testület válaszát a tulajdonba vételről is meg az idei II. féléves támogatásról is.
Kiss Zoltán egyetért az alpolgármesterrel abban, hogy az az említett szövegrész legyen kihúzva, mert az emberek a beiskolázásnál ezt készpénznek fogják venni. A valószínűleg szó ugyanis szerinte 99%-ot jelent.
Giczy József zsarolásnak érzi a megye magatartását, mert ha fizet a város, akkor kinyitja az uszodát, ha nem fizet, akkor bezárja. Ez ultimátum. A tulajdonba kerülést ő nagyon jó lehetőségnek tartja, mert utána Kőszeg szabadon dönthet arról, hogy az uszoda a továbbiakban hogyan működjön. Az említett szövegrészt az emlékeztetőből ő nem húzná ki, mert az őszinteséget ő fontosabbnak tartja a bizonytalanságnál. Ő nagyon utálja a „sumákságot” és azt, amikor bizonytalanságban tartanak embereket. Igenis joguk van a kőszegieknek ahhoz, hogy bizony, ez a lehetőség is „benne van a pakliban”.
Básthy Béla megjegyzi, hogy ilyen alapon azt is le he lehetne írni, hogy négycsillagos szálloda lesz az intézményből.
Giczy József folytatja. A gyermekek úszásoktatására fordítandó pénz biztosítása az szerinte támogatható, de az éves veszteség 50%-ának fedezése, az nem. Egyébként meggyőződése, hogy ez a veszteség csökkenthető.
Rába Lászlónak az a véleménye, hogy az egész kérdés-feltevés nem jó. Nincs a teremben olyan, sem képviselő, sem más személy, aki azt mondaná, hogy nem kellene az uszoda Kőszegen. De kérdés az, hogy milyen áron? Szerinte ha a város meg is kapja, egészen biztosan kötelezettséggel együtt. Azt nem fogja a megye mondani, hogy tessék, itt van, aztán rátok van bízva, hogy kinyitjátok-e vagy sem. Ha a város meg is kapja tulajdonba, egészen biztosan súlyos kötelezettségekkel együtt. Viszont, a mai napig nem ismertek valódi költségei a létesítménynek. A most kért 7 M Ft sincs benne a költségvetésben, azt is meg kellene mondani, hogy honnan vegye el a képviselő-testület. Zárja be az egyik óvodát? Ebbe így nem lehet belemenni. Elvi támogatást csak úgy nem lehet adni, hogy az ne kötelezze a várost semmire.
Huber László szerint majd az a bizonyos megállapodás fogja tartalmazni a feltételeket, pontokba szedve: mit miért, mennyiért kap tulajdonba a város. Akkor kell végérvényesen dönteni, de akkor is vissza lehet lépni. Most elvi állásfoglalást hozhat az átvételről a kőszegi képviselő-testület, melynek nyomán a megye elkezdheti a terület leválasztásának a folyamatát. Ha nem kérjük, akkor a terület nyilván így marad. Szerinte nincsen ebben semmi kockázat. Az a lényeg, hogy az uszoda működhessen. Augusztus végén amúgy is tárgyalni kell a költségvetés helyzetét, akkor forrást kell találni a 7 M Ft-ra. Tavaly félévben pedig emlékezete szerint 5,4 M Ft volt a kiadás e célra, amikor csak az úszásoktatás volt támogatva, ami végül is nem sokkal kevesebb. A 7 M Ft szerinte még felvállalható, ha ez az ára annak, hogy a II. félévben is legyen uszoda. De a hiány felének a megfizetése már nem. Rába László megjegyzi, hogy a megyei önkormányzat azért mégiscsak jobb anyagi helyzetben van, mint a kőszegi. Huber László szerint ez egyáltalán nincs így, ugyanúgy ott is kevés a pénz, sőt, a településeknek inkább több lehetőségük van, pld. adót vethetnek ki.
Básthy Béla kérdezi: a megyei önkormányzat megteheti-e, hogy az ingatlant két helyrajzi számra osztja – a kőszegi önkormányzat nélkül is?
Dr. Tóth László szerint igen, mivel nem állami tulajdonban van, hanem a megyei önkormányzaté.
Básthy Béla éppen ezért hiányolja az anyagból a konkrét határozati javaslatokat. Az egyik az lehetne, hogy a 7 M Ft-ot biztosítja a város a gyerekek érdekében, a másik pedig az, hogy a jövőbeni stratégiák érdekében a megye ossza meg a területet. Mert ez esetben, ha ezt elfogadná a képviselő-testület, akkor még nem mondott se igent, sem nemet.
Váradi Szilárd is úgy véli, hogy a megye egy jövőre mutató döntésre vár. Személyes véleménye az, hogy ez az épület gyógyuszodának épült. Az nem kérdés, hogy kell-e a városnak uszoda, mert persze, hogy kell. De ilyen uszoda kell-e? Ez szerinte nagyon lényeges kérdés, mert valamit tulajdonolni, az nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is jelent. Ez egy műszakilag teljesen legyengült épület, ami már a kezdet kezdetén is egy „lebulizott” változat volt. Ezt onnan tudja, mert az ő édesapja is ott dolgozott az intézményben, a műszaki részlegben, amikor építették. Ez az épület tulajdonképpen egy sátor. Hasonló helyzetben van a város ahhoz, mint amikor valakinek dédelgetett álma egy családi ház, de nincs rá pénze, nem bír várni és ezért vesz inkább egy rossz, régi házat. Onnantól fogva állandóan azt kell újítgatni, toldozgatni, foltozgatni. Ennek soha nem lesz vége. Lehet megint példálózni Sárvárról meg Szentgotthárdról mint a júniusi ülésen, de Kőszegnek olyan fürdője soha nem lesz. Szerinte ennek az épületnek az átvételével rossz helyre kerül a város pénze, mert ezt az uszodát azonnal át kellene építeni.
Huber László kénytelen megszakítani Váradi Szilárd hozzászólását, mert ezzel most nem szabad foglalkozni. Mindenki tisztában van az uszoda műszaki állapotával, a megye is megkapta azt a bizonyos kimutatást. Csak éppen nem akar vele foglalkozni. A képviselők rendelkezésére áll az a kimutatás, amely a szükséges tennivalókat tartalmazza. Most egy jövőre néző, elvi döntést kell hozni, amitől szerinte bármikor el lehet még állni. Hozott tavaly is a képviselő-testület egy olyan határozatot, hogy szándékában áll a gazdasági társaságba belépni, de abból se lett semmi. Ha fontos az uszoda léte, akkor a tulajdonlás irányába kellene lépni.
Giczy József az emlékeztető 3. pontjának elejét idézi fel. Ez szerint a megye január 1-től átadná az uszodát tulajdonba, és itt nincs szó kötelezettségről. Ha ingyen odaadja, akkor nem kérdés, hogy elfogadja-e a város, át kell-e venni, vagy sem. Aztán majd eldönti, mit kezd vele.
Kiss Zoltán is úgy látja jónak, ha most elvi megállapodásra jut a képviselő-testület. A sárvári fürdő igazgatója műszaki kimutatást adott a tennivalókról. Esetleg egyszer el is lehetne hívni, hogy személyesen is mondja el a javaslatait.
Dr. Tóth László szerint a vitában többször volt szó a feladatellátásról. Erre Kőszegnek nincsen kötelezettsége. Ezt a megyei önkormányzattal kötendő, külön megállapodásban kell majd rendezni, tehát, hogy a város ezt a jelenlegi funkció mellett vállalja-e, annak fejében, hogy a TB fizeti a támogatást. Mondhatja azt is, hogy nem vállalja, illetve amíg az intézmény működik, vállalhatja. Egyébként Kőszegnek nincsen erre kötelezettsége. Ha esetleg 2013-tól tényleg megszűnne az intézmény jelenlegi funkciója, megszűnne ez a fajta finanszírozási lehetőség is.
Básthy Béla szerint a megyei közgyűlés elnöke említette, hogy lehetne belőle akár szociális otthon is. Ez valóban így van, de ilyen alapon bármi mást is lehetne említeni. Az, hogy az általános iskolai oktatás valószínűleg átkerül a kormányhoz, az tudott, de hogy a „Gyógy” megszűnne, az sehol nem került szóba.
Gyarmati Kálmán információi szerint a megyei önkormányzat és dr. Gyene István közötti bírósági per még nem zárult le. A tulajdonnal ezt is átvenné a város?
Dr. Tóth László ismeri ennek a pernek a lényegét és szerinte nem.
Dr. Mátrai István ezúttal a saját véleményét mondja el, amit már a bizottsági ülésen is kinyilvánított. Ha nem lenne a városban ez az uszoda és ha látná az önkormányzat, hogy mekkorák a költségei, akkor a jelenlegi büdzsé mellett tényleg azt kellene választani, hogy inkább ne építsen a város uszodát. De miután ez a létesítmény itt van, ennél olcsóbban nem lehet hozzájutni, mint, hogy megkapja a város ingyen. Tehát szerinte feltétlenül kérje a képviselő-testület saját tulajdonba és emellett adja meg a 7 M Ft-ot is. Ha úgy alakul a helyzet, hogy a képviselő-testület azt látná, hogy semmiképpen nem tudja működtetni, akkor még mindig vissza lehet adni. De ezzel a lépéssel az uszoda megmenthető lenne. Aztán majd később biztosan lehet pályázatokat beadni a modernizálására, ahogy eddig is voltak ilyen pályázatok, és az önkormányzat mindig is pályázott, amire lehetett.
Huber László szerint lenne is olyan cég, aki már megkereste és felajánlotta, hogy finanszírozza a létesítmény fejlesztését úgy, hogy azt a városnak hosszú távon kellene törlesztenie. Több uszodát felújítottak már ilyen módszerrel.
Kiss Zoltán felveti: ha Kőszegen semmilyen uszoda nem lenne, és az EU adna támogatásként erre 300 M Ft-ot, ami a városnak 15-20 M Ft önerőt jelentene, azt vajon megadná-e a képviselő-testület?
Básthy Béla megjegyzi, hogy volt már ilyen pályázat, amikor 200 órát vállaló járóbeteg központ építéséről és esetleges finanszírozásáról volt szó.
Huber László ismét kiemeli, hogy most nem a nulláról kell uszodát építeni, hanem egy meglévő uszodáról kell dönteni, ami már a város része. Sok embernek fontos ez, a szakemberek szerint a gyerekeknek nagyon jó dolog az úszáslehetőség. Igaz, az idegenforgalom annyira nem használja ki, de van a városban egy új egyesület a triatlon sport klub is és nekik is nagyon fontos lenne.
Igaz, hogy elvi döntést kellene hozni, de ez sem visszavonhatatlan. A napirend súlyára való tekintettel névszerinti szavazást javasol kérdésben dönteni, amelyeket az alábbi pontokba szedi.
1. Először arról kell dönti, hogy a képviselő-testület biztosítja-e a II. félévre a 7 M Ft-os támogatást.
2. Aztán arról, hogy biztosítja-e a létesítmény hiányának 50%-át.
3. Végül arról, hogy a képviselő-testület kéri-e 2012. január 1-től a tulajdonba vételt.
Azt, hogy az emlékeztetőben mi van, az szerinte végül is nem érdekes. A közös üzemeltetés is benne van a szövegben, pedig annak ő egyáltalán nem lenne a híve. Mert annak csak állandó egymásra mutogatás, egyeztetés, vagyis vitatkozás lenne a vége. Tulajdonképpen ugyanaz, mint most, csak az önkormányzat még jobban be lenne szorítva a sarokba. Ezért a közös üzemeltetésre ő nem is tesz javaslatot.
Szavazásra is bocsátja a névszerinti döntésről a javaslatát, amelyet a képviselő-testület 8 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogad.
Rába Lászlónak az baja a tulajdonba vétellel, hogy nem tudni most a feltételeket. Senkinek sincs azzal gondja, hogy legyen uszoda, de jelen pillanatban tisztázatlanok a körülmények.
Huber László szerint, ha a képviselő-testület most a szándékát erről kinyilvánítja, akkor ennek alapján a pontos feltételeket tartalmazó megállapodás a képviselő-testület elé kerül és újra dönthet benne.
Básthy Béla szerint ha névszerinti szavazás lesz, akkor elvárható, hogy pontosan legyen megfogalmazva valamennyi határozati javaslat. Akár 5 perc szünetet is elrendelhetne a polgármester úr, hogy a szöveg meg legyen fogalmazva.
Huber László és dr. Tóth László szükségtelennek érzi ezt, mert a lényeget szóban is meg lehet fogalmazni érthetően. Vita esetén pedig a hangfelvétel bizonyítja, hogy mi hangzott el.
Ezután a polgármester lezárja a vitát és elkezdődik a szavazás.
Először azt bocsátja szavazásra, hogy a képviselő-testület biztosítja-e az I. félévhez hasonlóan, II. félévre a 7 M Ft-os támogatást. Ennek fejében a gyerekek úszásoktatása biztosítva lesz. Kiemeli, hogy ez nem értendő a hiány 50%-nak a megfizetésével.
A jegyző úr hangosan szólítja a képviselőket a szavazatikról. A határozati javaslatról a képviselők a következők szerint szavaznak:
Huber László: igen,
Básthy Béla: tartózkodik,
Giczy József: igen,
Gyarmati Kálmán: tartózkodik,
Kiss Zoltán: igen,
Dr. Mátrai István: igen,
Rába László: nem,
Simonits Zsolt: nem,
Táncsics András: igen,
Váradi Szilárd: tartózkodik.
A szavazás után dr. Tóth László jegyző megállapítja, hogy az 5 igen, 2 nem szavazat, 3 tartózkodás szavazati aránnyal a javaslat nem kapott kellő számú megerősítést.
Ezután Huber László azt bocsátja szavazásra, hogy a képviselők egyetértenek-e az uszoda hiányának 50%-os megfinanszírozásával az intézmény felé.
A határozati javaslatról a képviselők a következők szerint szavaznak:
Huber László: igen,
Básthy Béla:
Giczy József: nem,
Gyarmati Kálmán: nem,
Kiss Zoltán: nem,
Dr. Mátrai István: nem,
Rába László: nem,
Simonits Zsolt: nem,
Táncsics András: nem,
Váradi Szilárd: nem.
A szavazás után dr. Tóth László jegyző megállapítja, hogy a 10 nem szavazattal a képviselő-testület a javaslatot elvetette.
Ezután Huber László a tulajdonba bocsátja szavazásra. Kiemeli, hogy ez szándéknyilatkozatot jelent. Kérdezi, hogy ki ért azzal egyet, hogy amennyiben a megye térítés nélkül tulajdonba adná az uszodát, a hozzá tartozó területtel együtt, 2012. január 1-től, a feladatellátási kötelezettséggel akkor azt Kőszeg elfogadja-e.
Ezután dr. Tóth László ismét hangosan szólítja a képviselőket, hogy szavazzanak. A határozati javaslatról a képviselők a következők szerint szavaznak:
Huber László: igen,
Básthy Béla: tartózkodik,
Giczy József: igen,
Gyarmati Kálmán: nem,
Kiss Zoltán: igen,
Dr. Mátrai István: igen,
Rába László: nem,
Simonits Zsolt: igen,
Táncsics András: igen,
Váradi Szilárd: nem.
A szavazás után dr. Tóth László jegyző megállapítja, hogy a 6 igen, 3 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a képviselő-testület a javaslatot elfogadta, így az alábbi határozat született:
123/2011. (VIII. 4.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kinyilvánítja azon szándékát, mely szerint legkésőbb 2012. január 1-től a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése tulajdonában és fenntartásában lévő Dr. Nagy László EGYMI területén elhelyezkedő uszodát és az azt övező, a későbbi fejlesztésekhez esetleg szükséges területet, térítés nélkül tulajdonba veszi, a feladatellátási kötelezettséggel együtt.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Dr. Tóth László jegyző.
Határidő: azonnal.
A határozat meghozatala után Huber László jelzi, hogy mivel a 7 M Ft-os támogatást a képviselő-testület nem szavazta meg, így az uszoda kinyitása veszélybe került. Újabb javaslatként indítványozza, hogy a képviselő-testület legalább a gyermekek úszásoktatására biztosítson annyi forrást az intézménynek, amennyit tavaly II. félévben, szolgáltatást vásárolva. Emlékezete szerint ez mintegy 5 M Ft összeg volt, amit a költségvetésbe be kell majd építeni.
Rába László ismét nehezményezi, hogy ennek a pénznek nincsen forrása a költségvetésben.
Huber László szerint amikor majd tárgyalja a képviselő-testület a költségvetést, akkor újból foglalkozni kell vele. Tudja, hogy „valakinek annál jobb, minél rosszabb”, de nem ebből kell kiindulni, hanem abból, hogy az uszoda a II. félévben is működjön és a gyerekek mehessenek úszni.
Básthy Béla jelzi, hogy a tanév nem ér véget december 31-el. Tehát ez a támogatást a félév végéig kell érteni, nehogy probléma legyen.
Simonits Zsolt megjegyzi, hogy ha a tantervben benne van az úszás, akkor az egész évre szól, mert a tanév ősztől, tavaszig tart. Ezzel tehát a képviselő-testület most „beteszi a kezét a darálóba”.
Dr. Mátrai István kiemeli, hogy az uszoda léte nemcsak az úszásoktatás szempontjából fontos.
Básthy Bélának viszont az uszodával kapcsolatban csak a gyerekek a fontosak, miattuk ne legyen bezárva az uszoda.
Ezután a polgármester szavazásra bocsátja: ki ért egyet azzal, hogy a 2011. II. félévi úszásoktatásra (szeptember 1-től időarányosan) a kőszegi önkormányzat szolgáltatást vásároljon (vagy támogatást biztosítson) a tanterv szerinti I. félévre, az előző évi feltételekkel.
Dr. Tóth László ismét hangosan szólítja a képviselőket, hogy szavazzanak. A határozati javaslatról a képviselők a következők szerint szavaznak:
Huber László: igen,
Básthy Béla: igen,
Giczy József: igen,
Gyarmati Kálmán: igen,
Kiss Zoltán: igen,
Dr. Mátrai István: igen,
Rába László: igen,
Simonits Zsolt: igen,
Táncsics András: igen,
Váradi Szilárd: igen.
A szavazás után dr. Tóth László jegyző megállapítja, hogy a 10 igen szavazattal a képviselő-testület a javaslatot elfogadta, így az alábbi határozat született:
124/2011. (VIII. 4.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a megyei önkormányzat által működtetett kőszegi uszoda nyári szünet utáni kinyitása érdekében a 2011. II. félév úszásoktatására (a tanterv szerinti I. félévre) az előző évi feltételekkel biztosít fedezetet.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.
Az 5. napirendi pont tárgyalása:
Rába László szóbeli hozzászólásában a Jurisics tér felújításának kivitelezésével kapcsolatos problémát ismerteti. Lakossági megkeresés miatt ő kikérte a városfejlesztési osztályról a belváros és a vár felújítás projekt közbeszerzés aktáit. A várnál meg volt nevezve alvállalkozó, a Jurisics térnél nem. Ő 3-4 közbeszerzési szakértővel is konzultált erről. Innen az az információja, hogy ha nincs megnevezve alvállalkozó, akkor maximum a költségek 10%-ig lehet alvállalkozót alkalmazni a munkákra. A megkeresés arra vonatkozott, mely szerint a fővállalkozót a Jurisics téren nem is látni, ellenben más és más cég végezte az egyes munkákat. A burkolatot pld. egy szombathelyi kft., a bontást, a betonozást, a villanyszerelést stb. más és más. Ezért ő azt szeretné tudni a jegyző úrtól vagy bárki mástól, hogy pontosan mondják meg: ez szabályos-e vagy sem.
Rimányi Krisztina visszakérdez: mi, az, hogy a 10% alatt végzett munkákat pld. 5 db alvállalkozó végzi?
Rába László szerint igen, például ezt.
A megkérdezett szakértők közül ugyanis egy volt, aki azt mondta, hogy akár pld. 11 alvállalkozó is végezhet 9%-nyi munkát. A többi pedig azt, hogy maximum összesen, 10%-ban lehet alvállalkozói munkát végezni. A vár esetében már a közbeszerzési eljárásnál meg volt nevezve minden alvállalkozó és csatolva volt mindegyiknek a végzettsége. Ha viszont nem nevez meg alvállalkozót az ajánlattevő, akkor neki kell végeznie a feladatokat, bár a munkát kiadhatja másnak. Egyébként van építési ellenőr is, nyilván neki is tisztában kell lennie ezzel. Véleménye szerint, ezt a képviselő-testületnek ki kell mondania: ha szabályos ez az eljárás azt is, meg nem, azt is.
Rimányi Krisztina erre most nem tud választ adni, de az augusztusi rendes ülésig utána fog nézni.
A polgármester ezzel –– döntéshozatal nélkül – lezárja a napirend tárgyalását.
Dr. Mátrai István azt gondolta, hogy ennek a napirendnek a keretében másról is lesz szó, de ha már a Jurisics tér került szóba, akkor ő kéri, hogy a kivitelezésnél sokkal jobban ügyeljenek a biztonságra. A minap tanúja volt, amikor egy német házaspár hölgy tagja belelesett egy lyukba és majd a lábát törte. Szerencsére nem jelentették fel az önkormányzatot. Akkor ő maga, személyesen tette a lyukra rá azt a „fedelet”, ami jelenleg is rajta van.
Giczy Józsefnek az a véleménye, hogy a belváros felújításánál a biztonságra kezdettől fogva nem figyelnek oda. A Városház utcában folyamatosan esnek-kelnek az emberek a munkák megkezdése óta.
Egy általa ismert szakember pedig felvetette a következőt: a téren a beton vastagsága megvan-e az előírt 20 cm-es vastagságnak megfelelően? Ő két helyen is megmérte, de ott nem volt meg ez a vastagság. Azt is hallotta, hogy ilyenkor átlag vastagságot is szoktak számolni. Ebben van-e igazság?
Rimányi Krisztina ehhez nem tud hozzászólni, de az augusztusi rendkívüli ülésre úgyis mindenképpen jön a műszaki ellenőr, aki az ehhez hasonló kérdésekre választ tud adni.
Kiss Zoltán pedig a következőkre lenne kíváncsi: mi az oka annak, hogy 8 mm-nyi az eltérés a lerakott kövek között? Ezt hogyan lehet kezelni? Ő azt látja, hogy lerakják, aztán újra visszateszik, pedig ezért nyilván a mellette lévő kő is el kezd mozogni.
Rimányi Krisztina szerint ezzel több gond is volt. A nagyobb szemcsés kőben egyáltalán nem volt megfelelő a burkolat lerakása, ezért azt fel is szedették. Egyébként minden hétfőn van konzultáció, ahol a műszaki ellenőr, a tervező és a kivitelező is jelen van.
Básthy Béla azt említi meg, hogy a Fő téren, a garanciális javítások keretében, a szálloda előtt, megtörtént a burkolat cseréje. Tudomása szerint ez várható a Portré étterem előtt is, kérdés, hogy mikor.
Huber László szerint a vendéglátósok érthetően nagyon fel lennének háborodva, ha most, szezonban kerülne erre sor, így ez későbbre halasztódik.
Giczy József jelzi, hogy a Fő téri ivókútnál életveszélyes állapot van, mert a kút ki van törve és előbb-utóbb ki fog dőlni. Rossz rágondolni, hogy mi lenne, ha éppen akkor egy kisgyerek lenne a közelében. Kéri a balesetveszély elhárítását.
Rimányi Krisztina szerint már egyszer javították ezt a kutat, akkor azért, mert éjszaka fiatalok neki mentek egy autóval. Köszöni a jelzést, meg fogják javíttatni.
Básthy Béla kérdezi, hogy a Mária szobor helyreállítása hogyan áll? Egyébként éppen a hétvégén voltak Mödlingben és azt nézték, hogy ott minden kockakövet betonba raktak bele úgy, hogy ott nem mozog egy sem és nem is nő a fű ki mellőle.
Rimányi Krisztina elmondja, hogy a restaurátor elkészítette a szobor helyreállításának a tervét, bemutatták a plébános úrnak is, aki jóváhagyta. Ezután Ivicsics Péter, a műemlékvédelmi hivatal felügyelője fogja az engedélyt kiadni rá. Amíg a tér elkészül az őszre, addig a szobornak is készen kell lennie.
Kiss Zoltán már a tér elkészülte utáni időre gondol. Szerinte a belvárosban is, meg a Fő téren is érdemes lenne olyan, általa Bernsteinben látott, egy postaládádnál háromszor kisebb tartókat elhelyezni, amiből ingyen egy-egy kesztyűt és egy zacskót lehetne kivenni a kutyaürülék összeszedése céljából.
Rimányi Krisztina többször foglalkozott ezzel a kérdéssel, egy időben ő maga is fotózta más településeken ezeket a megoldásokat. Sajnos az gyakorlati tapasztalat, hogy az emberek elviszik belőle a zacskót, a kutyaürülék meg ott marad az utcán. Kovács István, a kft. igazgatója egyszer fel is mérte, mivel járna ez Kőszegen. Csak a képviselő-testületen múlik a bevezetése.
Básthy Béla a gimnázium utcájában (a Szent Imre herceg utca kereszteződésénél) lévő információs táblára hívja fel a figyelmet, kéri ennek javítását. Neki továbbra is az a véleménye, hogy ez a tábla „mindenfelé mutat”, mert a nyíl értelmében továbbra is szembe mennek a forgalommal az autósok.
Dr. Mátrai István tájékozatja a jelenlévőket, hogy a gimnázium kollégiumának tetőfelújítása szépen halad.
Huber László kérdezi Váradi Szilárdtól, hogy neki van-e a munkálatokkal kapcsolatban tapasztalata?
Váradi Szilárd szerint nincs, mert építési ellenőr és építési napló nélkül nem is tud mit kezdeni. Egyébként komolytannak érzi, hogy a közbeszerzési eljárás lezárásakor, a nyertes kihirdetésekor ő és másik két képviselő meg lett választva a munkák felügyelésével. Ő ezen az ülésen nem is volt jelen. Egyáltalán, ki a munka műszaki ellenőre?
Rimányi Krisztina emlékezete szerint Lencsés Zoltánnak hívják az ellenőrt, de a cég nevét nem tudja. Huber László kéri, hogy Váradi Szilárd vegye fel a kapcsolatot a városüzemeltetési osztályon Bodovics Lászlóval, aki a részleteket ismerteti, majd lezárja a napirendet.
A 6. napirendi pont tárgyalása:
Gyarmati Kálmán szóbeli előterjesztésében a kőszegfalvi vasúti megálló elbontását hozza szóba. Egyik napról a másikra elbontották az épületet, ami ahhoz hasonló, mint amikor valaki reggel elmegy rövid ujjú ingben dolgozni, és amikor hazaér, arra zuhog az eső, nincs ahova beálljon. A lakosság erről nem volt egy szóval sem tájékoztatva. Július 31-ig kellett elbontani a megállót. Kérdés, hogy az ezt megelőző bejáráson ki képviselte az önkormányzatot, mert ő nagyon is szeretett volna ott lenni és elmondani a kifogásait. Ez az ötlet valakinek az eszébe jutott és a hivatal egy lépést sem tett ellene. A döntés ellen 10 napig lehetett volna fellebbezni. Ráadásul a MÁV-ot nem is kötelezték arra, hogy amit elbontott, az helyett újat építsen. Ő felhívta a MÁV-ot és közölték vele, hogy nem is fognak új beállót építeni, mert az nincsen benne a költségvetésükben.
Fentieken kívül fontos, hogy a hatóság kötelezésében szó szerint a következő van leírva: …a kereszteződésnél lévő épület annak ellenére, hogy „a csökkentett rálátási háromszög területén kívül esik”. Ez benne van a határozatban, mégis elrendelték az épület bontását. Tehát, ha ezt valaki elolvasta volna, akkor azonnal fellebbezni kellett volna ellene. Most viszont ki fog azután „futni”, hogy újra legyen esőbeálló? Majd mindenki azt mondja, hogy építsen az önkormányzat. A hivatalban is megkapták ezt a kötelezést, de lerakták az asztalfiókba. Még a városfejlesztési osztályon se tudtak róla. Amikor ő szembesült a bontással, azonnal bejött az osztályra és Bodovics Lászlót kérdezte erről, de ő nem tudott róla semmit. Aztán felhívták a Nemzeti Közlekedési Felügyeletet, ahol kiderült, hogy az önkormányzat is kapott a kötelezésből.
Nagyon felháborít, hogy egy ilyen dolog megtörténhetett, hiszen az érintett képviselőt teljesen kihagyták az eljárásából. Annak idején, amikor az út aszfaltozása volt, akkor is minden problémát meg lehetett beszélni. Amikor a kőszegfalviak szóltak neki, hogy bontják a megállót, egyszerűen nem akarta elhinni. Annyi tisztelet nincsen senkiben, hogy legalább erről az állampolgárokat tájékoztatták volna: „vigyázzatok, mert többet nem lesz beálló”. Most azért is kényes kérdés ez, mert arról van szó, hogy átveszi a Gyesev a vonalat. Kéri a sürgős intézkedést ez ügyben. Fel kell venni a kapcsolatot azonnal a MÁV-al, hogy esőbeálló legyen.
Rimányi Krisztina válaszában elsőként azt hangsúlyozza ki, hogy az „utas” kollégát Pál Lászlónak hívják a városfejlesztési osztályon. Valóban megkapták a határozatot, amely az önkormányzatra is tartalmazott, néhány, közlekedési táblával kapcsolatos kötelezést. Ezeknek eleget is tettek. Az épület bontására viszont a MÁV-ot kötelezték, amire az önkormányzat nem tudott fellebbezést benyújtani. Ő úgy emlékszik, hogy erről Gyarmati Kálmán képviselőt tájékoztatta az osztály, mert nincs olyan ügy, amiről ne tájékoztatnák a kőszegfalvi képviselőt. De ha mégsem, akkor elnézést kér.
Dr. Tóth Lászlónak az a véleménye, hogy a képviselő úr felvetéséhez az önkormányzatnak nincsen köze. Ez éppen olyan, mintha a képviselő úr szomszédját kötelezné egy hatóság valamire és a képviselő úr ebben az önkormányzat vagy a hivatal közbenjárását kérné. A MÁV-ot kötelezték a bontásra. Ebben az eljárásban az önkormányzat nem ügyfél az eljárási törvény szabályai szerint. Nem is a város ingatlanán állt az épület. Milyen alapon várja el az intézkedést a képviselő úr?
Gyarmati Kálmán úgy érzi, hogy ezt meg lehet ugyan magyarázni, de az az igazság, hogy hiba lett elkövetve, mert az állampolgárok erről nem lettek értesítve. A forgalmat át lehetett volna kicsit irányítani, mert kifelé volt belátási lehetőség. A jegyző úr álláspontját felesleges jogszabály magyarázásnak tartja.
Rába László információi szerint a bontási javaslat a Balesetvédelmi Bizottság javaslata nyomán született, (melynek tagja dr. Jónás Zsigmond is), nyilván a nemrég történt halálos baleset nyomán. Az neki is furcsa, hogy beleírták a határozatba azt a bizonyos részt, mely szerint „a csökkentett rálátási háromszög területén kívül esik”. Tehát ez nem befolyásolta a balesetet, mégis elrendelték a bontást.
Gyarmati Kálmán szerint igen, és azonnal fel kellett volna venni a kapcsolatot a MÁV-al.
Ezután további érdemi észrevétel nem hangzik el, ezért a polgármester – döntéshozatal nélkül – lezárja a napirend tárgyalását.
Rimányi Krisztina visszatér a Jurisics téri munkákra. Kéri, hogy ha bármelyik képviselőnek van észrevétele, időben tegye meg, hogy orvosolni tudják. Ismét kiemeli, hogy az augusztusi ülésen jelen lesz a műszaki ellenőr is.
Váradi Szilárd kérdezi, hogy a gimnázium kollégiuma tetőfelújításával kapcsolatos műszaki ellenőr is jön?
Rimányi Krisztina szerint erről nem volt szó. Simonits Zsolt úgy véli, hogy nem is rossz ötlet, ha minden beruházásnál a képviselő-testület beszámoltatja a munkák állásáról a műszaki ellenőrt.
Végül Kiss Zoltán kérdezi a városfejlesztési osztály vezetőjétől, hogy a város legnagyobb nyilvános WC-je, a Bálház kertje mikor lesz végre lekaszálva?
Rimányi Krisztina szerint mivel magánterületről van szó, a tulajdonosát kötelezni kell rá, ezért ilyen hosszadalmas ez a dolog.
További észrevétel a képviselők részéről nem hangzik el, így a polgármester 18.20 órakor bezárja a képviselő-testület mai, rendkívüli ülését.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Tóth László Huber László
jegyző polgármester
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2011. augusztus 4-én, 16.15 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános, rendkívüli ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, dr. Mátrai István, Kiss Zoltán, Rába László, Simonits Zsolt, Táncsics András és Váradi Szilárd képviselő (10 fő).
Igazoltan van távol:
Keszei Balázs és Kiss Péter képviselő (2 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Kakucs Adél Petra, az Árpádházi Szent Margit Óvoda és Általános Iskola igazgatója, Weigl Marietta igazgatóhelyettes, Szanyi Gyula, a Kőszegi Távhőszolgáltató Kft. igazgatója valamint Bodovics László Jan, a városfejlesztési osztály munkatársa.
Huber László üdvözli a rendkívüli képviselő-testületi ülés résztvevőit, egyúttal köszöni is a megjelenést. Külön köszönti az ülésen megjelent vendégeket. Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése határozatképes. Javasolja, hogy sürgősségi előterjesztésként tárgyalja meg a képviselő-testület a ma délelőtt kiküldött, a kőszegi uszodával kapcsolatos anyagot, ugyanis ez ügyben holnap várják a képviselő-testület válaszát a megyei önkormányzatnál. Kérdezi, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel vagy más javaslat van-e.
Hozzászólások a napirendhez:
Rába László tisztában van azzal, hogy rendkívüli ülésen nincsen „Egyebek” napirendi pont, tehát képviselői kérdések és felvetések, ezért napirendi pontként javasolja megtárgyalni a Jurisics tér felújításával kapcsolatos problémákat.
Rimányi Krisztina jelzi, hogy az augusztusi ülésen amúgy is napirenden szerepel a tér ügye majd. Rába László kéri, hogy mindenképpen foglalkozzon ezzel a képviselő-testület. Ő nem akart ezért írásban rendkívüli ülést összehívatni, nem akarta ez ügyben a képviselőtársait megkeresni, de kéri, néhány gondolatta most foglalkozzon ezzel a képviselő-testület.
Gyarmati Kálmán pedig szeretné, ha a kőszegfalvi vasútállomás elbontásával is napirendi pont keretében foglalkozna a képviselő-testület.
Rimányi Krisztina jelzi, hogy nem az önkormányzat bontotta el az építményt. Gyarmati Kálmán szerint igen, pontosan erről van szó. De már tavaly novemberben megérkezett a hivatalba is az erről szóló határozat. A hivatal miért nem fellebbezett ellene?
Rimányi Krisztina jelzi, hogy nyilván hatósági kötelezésről van szó, de erre a mai napon ő úgyse tud választ adni, ezért a polgármester javasolja a képviselőnek, hogy interpelláció keretében adja be a kifogásait és választ fog kapni rá. Gyarmati Kálmán határozottan kéri a napirendre kerülését, mert most kell intézkedni erre.
Táncsics András pedig azt kéri, hogy a pénzügyi osztály készítsen egy kimutatást arról, hogy a mostani svájci frank értékének a változása miatt milyen kötelezettséggel számoljon az önkormányzat jövőre, mire számíthat. Ez szerinte jövőre eléggé meg fogja határozni a költségvetést. Huber László javasolja, hogy ezt a képviselő úr a bizottsági ülésen javasolja majd és akkor a képviselő-testületi ülésig elkészülhet az anyag. Táncsics András nem azt akarta, hogy ez most napirendi pont legyen, arra gondolt, hogy a polgármester úr adja ki ezt a feladatot a pénzügyi osztálynak, hogy egyáltalán foglalkozzanak vele. Huber László úgy véli, hogy a svájci frank árfolyam valóban súlyos kérdés. Sok önkormányzat élt a kötvénykibocsátás lehetőségével és a svájci frank erősödése a lakosságnak is nehézséget jelent. Ennek kimenetelét szerinte nem lehet megjósolni. Számolgatni lehet, de a tényeken nem lehet változtatni. Aggódva nézi ő is ezeket a történéseket, de az árfolyam minden nap változik.
Simonits Zsolt áthidaló megoldásként javasolja: az augusztusi rendes ülésen úgyis napirenden lesz a költségvetés fél éves teljesülése, így ennek keretében a pénzügyi osztály adjon tájékoztatást arról, hogy a kötvény kibocsátáshoz képest milyen változások történtek.
Kiss Zoltán kéri: a PR Telecom legyen felszólítva arra, hogy készítsen egy részletes ütemtervet arról, hogy milyen ütemezés szerint újítja fel a járdákat, akár augusztus 15-i határidőig. Pld. a Rákóczi utca egyik részét nagypénteken bontották fel teljes szélességben és azóta is úgy van.
Rimányi Krisztina tájékoztatja a képviselő urat, hogy augusztus 30-a a legutolsó határidő a PR Telecom számára a helyreállítási munkák befejezésére. Ez a felszólító levél nem az osztály, hanem a jegyző úr aláírásával ment el. Ha a cég ezt nem teljesíti, akkor a közlekedési hatósághoz fognak fordulni, amelynek hatósági eszközei vannak a kötelezésre.
Huber László felhívja a képviselők figyelmét az SZMSZ betartására. Bármilyen témát nem lehet a rendkívüli ülésre sem javasolni. Nyilván sok probléma, felvetés vár ugyan megoldásra, de kéri, hogy ezeket a megfelelő módon vessék fel a képviselők.
További javaslat a napirenddel kapcsolatban nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja az elhangzottakat.
Azzal, hogy az uszoda ügye felkerüljön a napirendre, 9 képviselő ért egyet, 1 tartózkodik.
Azzal, hogy 5. napirendi pontként a Jurisics tér felújításával kapcsolatos problémákat tárgyalja meg a képviselő-testület, 7 képviselő ért egyet, 1 ellenzi, 2 pedig tartózkodik.
Azzal, hogy a kőszegfalvi vasúti megálló lebontását is napirendi pont keretében tárgyalja meg a képviselő-testület, valamennyi képviselő (10 igen) egyetért.
Ezután a képviselők 10 igen szavazattal az alábbi napirendet fogadják el:
N A P I R E N D:
1. Az Árpád-házi Szent Margitról Nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációjával kötött közoktatási megállapodások felülvizsgálata.
Előadó a polgármester nevében: Szabó Marianna oktatási ügyintéző.
2. A távhőszolgáltatási díjak megemelésére vonatkozó javaslat megtárgyalása.
Előterjesztő a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
3. A Gyöngyös Szabadidőpark – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által előírt – pótmunkáira vonatkozó döntés meghozatala.
Előterjesztő: Simonits Zsolt, a Bíráló Bizottság elnöke.
4. A kőszegi uszoda ügye.
Előterjesztő Huber László polgármester.
5. A Jurisics tér felújításának kivitelezésével kapcsolatos problémák.
Előterjesztő: Rába László képviselő.
6. A kőszegfalvi vasúti megálló elbontása.
Előterjesztő: Gyarmati Kálmán képviselő.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A domonkos rendi nővérekkel kötendő közoktatási megállapodásokra vonatkozó előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pontnál tanácskozási joggal van jelen Kakucs Adél Petra, az Árpádházi Szent Margit Óvoda és Általános Iskola igazgatója és Weigl Marietta igazgatóhelyettes.
Az előterjesztő Szabó Mariann szabadsága miatt van távol, így helyette dr. Mátrai István bizottsági elnök tesz szóbeli kiegészítést.
Elsőként azt emeli, hogy a jelenlévő képviselők közül csupán egy nem volt ott a képviselő-testületi ülést megelőző humánerőforrás és pénzügyi, együttes bizottsági ülésen, ezért az időtakarékosság miatt a témához méltatlanul röviden fog hozzászólni.
Letelt az az idő, ami a domonkos renddel, több éve kötött megállapodásokra vonatkozott ezért a jövőbeni együttműködést felül kellett vizsgálni. A rend nagyon is időben megkereste az önkormányzatot, sajnos egyéb okok miatt ez eddig húzódott. Most már viszont lépni kell, ezért is került sor rendkívüli ülés összehívására.
Az előterjesztő megfelelően indokolja a felülvizsgálat szükségességét. Az I. határozati javaslat az iskolai feladatok ellátására vonatkozik, e tekintetben az előterjesztő egy megállapodás tervezetet készített, amelyet a 7. sz. melléklet tartalmaz.
A másik ok, amiért napirendre került a felülvizsgálat, az az, hogy a rend szeretné az óvodai férőhelyek számát bővíteni, 50-ről 75-re. A korábbiakban olyan megállapodás volt érvényben, mely szerint az önkormányzat inflációnövelten adott ehhez támogatást, hiszen még így is ez volt a legolcsóbb. Kihangsúlyozza, hogy az intézmény által végzett oktatási-nevelési feladatok ellátásának színvonalával természetesen mindenki elégedett.
Az előterjesztés taglalja azt is, hogy a támogatásnak milyen anyagi kihatásai vannak az önkormányzat saját intézményrendszerére. A melléklet tartalmazza ezeket a kimutatásokat, megtakarításokat.
A humánerőforrás bizottság az iskolai megállapodás tekintetében a 7. sz. mellékletet a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja, két apróbb módosítással. Az egyik az, hogy az 1. pont második bekezdése végén lévő mondatban a „változás történik” szövegrész „változást tervez” szövegrészre változzon. (Tehát: „Amennyiben a szervezeti felépítésben változást tervez, úgy ezt a Fenntartó köteles egyeztetni az Önkormányzattal.”) Mivel ha már megtörtént egy változatás, akkor az nem egyeztetés.
A másik módosítás pedig az, hogy a 8. pontban szereplő június 30-i határidő május 31-e legyen.
A II. határozati javaslat vonatkozik az óvodai feladatok ellátására. Itt már a 3 változat közül a képviselő-testületnek kell kiválasztania, melyiket fogadja el. A humánerőforrás bizottság a 75 fővel való működést úgy támogatná, hogy fejenként 70 000 Ft kiegészítő támogatást nyújtana. Ezt a bizottság 5 igen szavazattal fogadta el, 2 tartózkodás mellett.
Hozzászólások:
Simonits Zsolt tájékozatja a jelenlévőket, hogy a pénzügyi bizottság az I. határozati javaslatot elfogadásra ajánlja, a II. határozati javaslat esetében pedig a 4. mellékletet.
Ezután Huber László lehetőséget ad az igazgatónőnek a véleményének a kifejtésére. Sajnálatosan hallotta a bizottsági ülésen, hogy nem történt folyamatos egyeztetés a tárgyban. A februári megbeszélésen valóban egy kicsit mást fogadtak el, de azt az élet felülírta. Az oktatási törvénnyel sem tudni, hogy mi lesz igazán. Valóban arról volt szó, hogy egy megállapodásba foglalják a két oktatási formát, de végül is két megállapodás-tervezet fogalmazódott meg.
Kakucs Adél Petra igazgatónő elmondja, hogy formai szempontból a rájuk vonatkozó részek több, apróbb változatást igényelnek, pld. a rend kőszegi címét kell szerepeltetni a megállapodásokban, mert annak kőszeginek kell lenni az intézmény működése miatt. Ezért kéri, hogy aláírás előtt elektronikusan kaphassák meg a szöveget a javítások miatt.
Tartalmai vonatkozásban – ahogy a bizottsági ülésen is elmondta – sajnálatosan csak most hétfőn kapták meg az anyagot, ezért érdemben kész tények elé vannak állítva.
Az óvodai megállapodást tekintve számára úgy merül fel a kérdés, hogy ha 75 család kéri, hogy egyházi intézményben nevelődhessen a kisgyermeke, akkor mi alapján válasszák ki azt az 50-et, aki ebben részt vehet. A 75-nek is van olyan jogos kérése, mint annak a többinek, aki önkormányzati óvodába van beíratva.
Kéri, hogy a rend számára kedvezőbb változatot fogadja el a képviselő-testület.
Básthy Béla részt vett az együttes bizottsági ülésen, ahol szó volt arról, hogy esetleg az 50 fős verzió lesz elfogadva. Ő nem ezt fogja támogatni ugyan, de ha mégis így lesz, akkor az is előfordulhat – ha ténylegesen kevesebb gyereket íratnak be – , hogy a rend kevesebb támogatást kap, mint eddig. Hogy ez ne forduljon elő, akkor a képviselő-testület ne a létszám alapján, normatív alapon biztosítsa ezt a fenntartónak, hanem a férőhelyre számolva és támogatásként.
Simonits Zsolt szerint ez azt jelenti, hogy a kapacitásra kapnák és nem az ellátottak számára kivetítve.
További észrevétel a tárggyal kapcsolatban nem hangzik el. Így a polgármester lezárja a vitát és szavazásra bocsátja az I. határozati javaslatot azzal a kiegészítéssel, amelyet a humánerőforrás bizottság javasolt. (Az 1. pontban „változást tervez” szövegrész, a 8. pontban a dátum május 31-e legyen.)
A képviselő-testület fenti változtatásokkal együtt, 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
119/2011. (VIII. 4.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Árpád-házi Szent Margit Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola Iskolai Intézményegység működésére vonatkozó Közoktatási Megállapodás módosítását jelen határozat melléklete szerint elfogadja.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Dr. Tóth László jegyző.
Határidő: 2011. szeptember 1.
Ezután az óvodai megállapodásra vonatkozó változatok kerülnek szóba. A polgármester visszaidézi, hogy a humánerőforrás bizottság az 5. sz. mellékletet módosítaná úgy, hogy a 75 fős kapacitásra biztosítaná a 70 000 Ft-ot és ezt forintosítani lehetne, továbbá ez lenne növelve az infláció mértékével. Ez már akkor az alpolgármester úr módosító javaslatát is magába foglalná. Ez az önkormányzatnak nem kerülne többe, mint most, és nem sértené azt az elvet sem, mely szerint 25 gyereket diszkriminálni kellene. Ezzel a tartalommal szavazásra is bocsátja az 5. mellékletet, amelyet a képviselők 6 igen, 4 nem szavazattal el is fogadnak.
Huber László ezzel le is zárná a napirend tárgyalását, de több képviselő jelzi, hogy ők olyan értelemben szavaztak, hogy nem a változatok közüli kiválasztásról, hanem csupán az 5. sz. melléklet módosításáról volt szó.
Simonits Zsolt is úgy értette, hogy ha az 5. melléklet kerülne elfogadásra, akkor az a módosított tartalom legyen.
Dr. Mátrai István is megerősíti ezt, mert ők azt javasolták, hogy ne az legyen, hogy 50 főnek járjon a 105 000 Ft és a 25 főnek ne járjon, hanem azt, hogy a 75 főnek járjon a 70 000 Ft. Az alpolgármester úr ezt úgy módosította, hogy ez konkrét összeg legyen, ne a beíratott gyerekek után legyen kiszámolva, mert a rend esetenként rosszabbul is járhatna, mint eddig. Ha csak 60 gyereket íratnak be, akkor ez a 15 fős különbség már el is veszik.
Básthy Béla kiemeli, hogy lehető legtöbb támogatást a 4. melléklet jelenti. Ha mégis az 5. melléklet lesz elfogadva, akkor azt a megváltoztatott tartalommal kell érteni.
Ezután a polgármester szavazásra bocsátja a 4. mellékletet, amelyet a képviselő-testület 6 igen, 4 tartózkodás mellett el is fogad és ezzel az alábbi határozat született:
120/2011. (VIII. 4.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Árpád-házi Szent Margit Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola Óvodai Intézményegység működésére vonatkozó Közoktatási Megállapodás módosítását jelen határozat melléklete szerint elfogadja.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Dr. Tóth László jegyző.
Határidő: 2011. szeptember 1.
A polgármester a döntés meghozatala után, ennek értelmében már nem bocsátja szavazásra a többi változatot, és lezárja a napirend tárgyalását. Megköszöni a vendégeknek a részvételt és reményét fejezi ki arra nézve, hogy a jövőben az egyeztetés gördülékenyebb lesz.
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A távhőszolgáltatási díjak megemeléséről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pontnál tanácskozási joggal van jelen Szanyi Gyula, a Kőszegi Távhőszolgáltatási Kft. vezetője.
Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a távhőszolgáltatási törvény módosítása értelmében a távhőszolgáltatás hatósági árát a jövőben miniszteri rendelet fogja megállapítani, de ehhez be kell szerezni a települési önkormányzatok véleményét is. Augusztus 15-i határidővel kell beküldeni az energia hivatalba az erről szóló döntést, ezért lett az anyag a rendkívüli képviselő-testületi ülésre beterjesztve. A szolgáltató megküldte a javaslatait, amely az anyagba be lett építve.
Hozzászólások:
Simonits Zsolt tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a pénzügyi bizottság az alapdíj közel 6%-os (5,98%), valamint a hődíj 10%-os megemelésével értett egyet, amelyet az I. határozati javaslat tartalmaz.
Szanyi Gyula kiegészítést az anyaghoz nem tesz, ha kérdés van a képviselő-testület részéről, arra szívesen válaszol.
Giczy József jelzi, hogy ő mindenképpen a közös útkeresés híve a távhőszolgáltás területén, de ezt a megoldást, – amely a lakosság mostani terheinek a megnövelését tartalmazza – ezt nem tudja támogatni.
Simonits Zsolt a bizottsági vélemény ismertetésekor nem mondta el, hogy Szanyi Gyula a bizottsági ülésen szóban tájékoztatta a bizottságot arról, hogy a távhőszolgáltató októberig fogja elkészíteni azt az anyagot, amely alapján a jövőben megpróbálnak majd elmozdulni és ebben főleg a kapacitásbővítésre koncentrálnak. Mindez azonnal ugyan nem, de középtávon már várhatóan enyhülést fog jelenteni a lakosságnak az árak tekintetében. Azzal a bizottsági ülésen is mindenki egyetértett, hogy a lakosság egy rétege már nem tudja kifizetni ezeket a távhődíjakat, viszont az egyéb költségek (gázár, dollárárfolyam stb. ) miatt a Kőszegi Távhőszolgáltató Kft. az emelés jóváhagyása nélkül ellehetetlenülne.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja, a képviselő-testület pedig 6 igen, 3 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza:
121/2011. (VIII. 4.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Távhőszolgáltató Kft. által javasolt lakossági és külön kezelt intézmények távhőszolgáltatási díjait elfogadásra javasolja a Magyar Energia Hivatalnak, az alábbiak szerint:
Lakossági fogyasztók fűtés alapdíj: 363,84 Ft/légm3/év
Külön kezelt intézmények fűtés alapdíj: 399 Ft/légm3/év
Lakossági fogyasztók hmv alapdíj: 132,36 Ft/légm3/év
Külön kezelt intézmények hmv alapdíj: 144,24 Ft/légm3/év
Lakossági fogyasztók hődíj : 4.345 Ft/GJ
Külön kezelt intézmények hődíj: 4.408 Ft/GJ
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A 3. napirendi pont tárgyalása:
A Gyöngyös Szabadidőpark – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által előírt – pótmunkáival kapcsolatos előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pontnál Bodovics László Jan, városfejlesztési osztály ügyintézője tanácskozási joggal van jelen.
Simonits Zsolt a Bíráló Bizottság elnökeként elmondja, hogy a Gyöngyös Szabadidőpark pótmunkái tárgyában lefolytatott egyszerű, hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárás nyertesének a Játszókert Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t javasolja a bizottság a képviselő-testületnek kihirdeti.
A bizottsági ülésen az előkészítési munkacsoport képviselője részletesen ismertette, hogy miért volt szükség erre az eljárásra. Továbbá, jogos kérdésként merült fel, hogy a pótmunkáknak mi a fedezete. Kiderült, hogy az eredeti összeg ezzel a megnövelt árral volt a költségvetésbe betervezve, csak a közbeszerzési eljárás során ez „alá ment” a későbbi nyertes. Gyakorlatilag ez tehát az önkormányzat költségvetését nem érinti. Tehát, amit az eljárás során a város megtakarított, az „mégiscsak kimegy a zsebünkből”.
Nem a tárgyhoz tartozik, de azért jelzi, mert néhány nap múlva, augusztus 8-án lesz a műszaki átadás. Kéri, hogy az osztály illetékesei legyenek ennek során körültekintőek, mert állítólag már most látszik, hogy eső után a kézilabdapálya gumiburkolatán megáll a víz.
Kérdések és hozzászólások:
Váradi Szilárd kérdezi, hogy a pótmunkák mit fednek le pontosan? A felsorolt fákon és cserjéken kívül a felsorolt játékokat is vagy csak azok üzembe helyezési, szabványossági felülvizsgálatát?
Bodovics László Jan elmondja, hogy a pótmunkák növényzet beszerzését és elültetését, továbbá a játékokat érinti. A módosított műszaki tartalom okán lett módosítva a terv is. A támogató viszont az önkormányzat eljárása után hozta meg a döntését és ezek a pótmunkák plusz igényként lépnek fel ahhoz, hogy a támogatást igénybe vehesse a város.
Básthy Béla kérdezi, hogy akkor most a 7 db játékot tartalmazó, becsatolt játéklista nem része a pótmunkáknak? Bodovics László Jan szerint nem, azok az előző közbeszerzési eljárásban szerepeltek. Ezeknek az üzembe helyezési, szabványossági felülvizsgálatát egy költségtételként fogalmazták meg.
Váradi Szilárd szerint akkor a 12 db növény beszerzése és elültetése, meg a játékok szabványossági vizsgálatára nagyon sok a 2 M Ft. Mert ezek szerint a játékok beszerzése az eredeti kiírásban szerepelt.
Az interneten talált több listát is különböző kertészeti növények árairól, de ott 100 000 Ft-nál többe nem kerülnek ezek a növények, esetleg még a beültetés költsége merül fel.
Bodovics László megjegyzi, hogy a beültetés költsége is jelentős, elérheti a 200 000 Ft-os költséget is.
Váradi Szilárd azért kérdezi mindezt, mert csupán 1 db árajánlat van a képviselők előtt.
Bodovics László Jan kihangsúlyozza, hogy pótmunkákról van szó és ilyen esetekben tárgyalásos eljárást kell lefolytatni azzal a nyertessel, aki az egész munka kivitelezését végzi.
Rimányi Krisztina hozzáteszi: mindez azt jelenti az önkormányzat számára, hogy nem lesz ebből a szabadidőparkból megtakarítás.
Dr. Mátrai István aggasztónak tartja, hogy az „aranyifjúság” már most motorozik az újonnan kialakított pályákon. Ez szerinte félelmetes és nem is tudja, hogyan lehet megakadályozni, de kéri, hogy erre is figyeljenek az illetékesek.
Bodovics László Jan szerint a bizottsági ülésen is felmerült a kész szabadidőpark üzemeltetése. Itt is elmondja, hogy egyelőre meg kell várni, amíg a műszaki átadás megtörténik és az önkormányzat átveheti a szabadidőparkot. A pályák be lesznek kerítve, és az átvétel után kell a városnak a működetéséről gondoskodnia.
További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 8 igen, 2 nem szavazattal az alábbi határozatot hozza:
122/2011. (VIII. 4.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az „EGYKORI KRESZ PARK TERÜLETÉN SZABADIDŐKÖZPONT LÉTESÍTÉSE - Pótmunkák végzése” tárgyában lefolytatott egyszerű, hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárás nyertesének az alábbi ajánlattevőt kihirdeti.
Ajánlattevő neve, címe, ajánlata:
Játszókert Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
1094 Budapest, Tompa u. 17/A, Fsz. 6.
Az ajánlattevő az alábbi ajánlatokat tette:
Vállalkozói díj nettó összege: 1 635 969 Ft.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az „EGYKORI KRESZ PARK TERÜLETÉN SZABADIDŐKÖZPONT LÉTESÍTÉSE- Pótmunkák végzése” tárgyában felhatalmazza Kőszeg Város Polgármesterét a szerződés aláírására.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Ujvári Csaba, az előkészítési munkacsoport vezetője.
Határidő: azonnal.
A 4. napirendi pont tárgyalása:
A kőszegi uszoda ügyéről készült előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Huber László szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a tegnapi napon járt Kőszegen a megyei közgyűlés elnöke és a megyei főjegyző úr. Előadták a Dr. Nagy László EGYMI intézménnyel kapcsolatos nagy problémájukat, mely szerint az intézménynek nagy a hiánya, amelyet a megyei önkormányzatnak finanszíroznia kell. Ebben az uszodának is van szerepe, jóllehet ez a megye számára olyan feladat, amelyet máshol is el tudna látni, pld. Bükön. Kérték, hogy ha Kőszegnek fontos az uszoda – márpedig többször is kinyilatkozta a város, hogy az – akkor nagyobb mértékben járuljon hozzá a kiadásokhoz. Ismert mindenki előtt, hogy az önkormányzat mindig a 3. és 4. évfolyamosok úszásoktatását támogatta azzal, hogy szolgáltatásként megvásárolta ezeket a belépőjegyeket a tanév során. Ebben az évben volt először, hogy 7 M Ft támogatást biztosított a város ahhoz, hogy a megye ne zárja be az uszodát. A második félévre viszont még semmilyen ilyen döntés nincsen.
A megyei önkormányzat ajánlata az, hogy a terület megosztás után tulajdonba átadnák a kőszegi önkormányzatnak az uszodát a területtel és a feladatmegosztással együtt. Ebben az esetben január 1-től átvehetné a kőszegi önkormányzat az uszodát, a megyei önkormányzat pedig az ellátott feladatok után – ugyanúgy, ahogy eddig Kőszeg – adná a hiány 50%-át. Az átadásnak tehát ez a feltétele. Az ajánlat szerint, ha 3. személy, tehát ha vállalkozó üzemeltetné az uszodát, akkor ez a finanszírozás a megyei önkormányzattól nem várható.
Most az uszoda zárva tart, és ahhoz, hogy kinyisson, a megyei önkormányzat ismét 7 M Ft-ot kérne, plusz ezen felül a várható hiány 50%-nak a finanszírozását.
Kéri, hogy a képviselő-testület foglaljon állást az átvétel és a II. félévi üzemeltetés ügyében. Kihangsúlyozza, hogy az elnök úr elmondása szerint a kőszegi önkormányzat támogatása nélkül nem fog kinyitni az uszoda. Ha a képviselő-testület következetes akar lenni, és ezt az évet egésznek tekinti, akkor sajnos a II. félévre is meg kellene adni a 7 M Ft-ot, de az az feletti rész már szerinte nem várható el a kőszegi önkormányzattól.
Ha a város átveszi az uszodát, akkor jelentős befektetéséket kell eszközölni a jövőben, ugyanis azokat a felújításokat, fejlesztéseket és karbantartásokat, amelyeket a fenntartó nem végzett el, azokra szükség lesz és ezt a pénzt szerinte nem lehet most a megye hiányának a fedezésére átadni.
Kérdések és hozzászólások:
Dr. Mátrai István a humánerőforrás bizottság álláspontját ismerteti. A bizottság kedvezően fogadta a lehetőséget, ha a város az uszodánál birtokon belülre kerülne, tehát ha a város tulajdonos lehetne. A legutóbbi egyeztetésen is ezt hiányolta a bizottság, mert addig sem pályázni, sem fejleszteni nem érdemes. A 7 M Ft-nak az átadását a II. félévre a bizottság 4:3 aránnyal támogatta, viszont a hiány 50%-nak a megfizetésével 0 fő értett egyet.
Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi bizottság a tulajdonba kerüléssel egyetértett, de a 7 M Ft támogatással nem.
Básthy Béla ott volt ezen a megbeszélésen, de az emlékeztetőben van egy olyan mondat, amelyen ő nem tud átlépni. A 2. pont utolsó előtti mondata az, mely szerint: … a kormányzati elképzelések szerint az intézmény és annak valamennyi tulajdona (beleértve az uszodát is) állami tulajdonba és fenntartásba kerülne”. Ez szerinte így nem állja meg a helyét, mert kormányzati elképzelések az oktatásról vannak és nem erről az intézményről. Az lehet, hogy annak lesznek folyományai az intézményre nézve is. És ha így is lenne, nem biztos, hogy az uszoda is átkerülne. De az ez után következő mondat (Jövőbeni funkciójáról konkrét információnk még nincs, de valószínű a jelenlegi feladatkör megszűnése.) aztán végképp nem hangzott el és ő nem is tudja, honnan van erről információja az emlékeztető készítőjének. Ez azt jelentené, hogy a „Gyógy”-ban dolgozó 170 embernek 2013-tól nem lesz munkahelye. Kéri, hogy ez a mondat legyen is törölve az anyagból, mert neki „borsózik tőle a háta”.
Dr. Tóth László elmondja, hogy az emlékeztetőt ő készítette és a szöveget le is egyeztette a főjegyző úrral. Ezt a lehetőséget a megbeszélésen a főjegyző úr említette, akinek erről a megyei elnök úrtól, mint országgyűlési képviselőtől van információja, tehát azt, hogy feltehetőleg megszűnik az intézmény oktatási funkciója. Ki lehet ugyan húzni a szövegből, de szerinte ezzel a változattal is számolni kell, ugyanis valóban az várható, hogy a szociális és az oktatási intézmények – a gimnázium kivételével – az államhoz kerülnek feladatostul, ingatlanostul együtt. Ha ezt az elképzelést ő nem ismertette volna, akkor a képviselő-testület elé nem teljes képet kapott volna. A tulajdonba adást ez az elképzelés mindenképpen alátámasztja.
Huber László szerint az a legfontosabb, hogy a megyei önkormányzatnak mindenképpen van most olyan szándéka, hogy tulajdonba adja az uszodát. Korábban ilyen nem volt ezért ez egy olyan lélektani pillanat, ami talán később se lesz, mert ettől mindig mereven elzárkóztak. Most azt kellene eldönteni, hogy él-e ezzel a kőszegi képviselő-testület, persze a feladat ellátással együtt. Neki meggyőződése, hogy ha az említett államosítás megtörténik, akkor sem járhat Kőszeg rosszabbul, a mostani helyzethez képest.
Azt is kiemeli, hogy ez az emlékeztető nem előterjesztés, csak összefoglaló, még határozati javaslat sincs. A szöveg a megyével le lett egyeztetve, a megyei tisztségviselők pedig holnap várják a kőszegi képviselő-testület válaszát a tulajdonba vételről is meg az idei II. féléves támogatásról is.
Kiss Zoltán egyetért az alpolgármesterrel abban, hogy az az említett szövegrész legyen kihúzva, mert az emberek a beiskolázásnál ezt készpénznek fogják venni. A valószínűleg szó ugyanis szerinte 99%-ot jelent.
Giczy József zsarolásnak érzi a megye magatartását, mert ha fizet a város, akkor kinyitja az uszodát, ha nem fizet, akkor bezárja. Ez ultimátum. A tulajdonba kerülést ő nagyon jó lehetőségnek tartja, mert utána Kőszeg szabadon dönthet arról, hogy az uszoda a továbbiakban hogyan működjön. Az említett szövegrészt az emlékeztetőből ő nem húzná ki, mert az őszinteséget ő fontosabbnak tartja a bizonytalanságnál. Ő nagyon utálja a „sumákságot” és azt, amikor bizonytalanságban tartanak embereket. Igenis joguk van a kőszegieknek ahhoz, hogy bizony, ez a lehetőség is „benne van a pakliban”.
Básthy Béla megjegyzi, hogy ilyen alapon azt is le he lehetne írni, hogy négycsillagos szálloda lesz az intézményből.
Giczy József folytatja. A gyermekek úszásoktatására fordítandó pénz biztosítása az szerinte támogatható, de az éves veszteség 50%-ának fedezése, az nem. Egyébként meggyőződése, hogy ez a veszteség csökkenthető.
Rába Lászlónak az a véleménye, hogy az egész kérdés-feltevés nem jó. Nincs a teremben olyan, sem képviselő, sem más személy, aki azt mondaná, hogy nem kellene az uszoda Kőszegen. De kérdés az, hogy milyen áron? Szerinte ha a város meg is kapja, egészen biztosan kötelezettséggel együtt. Azt nem fogja a megye mondani, hogy tessék, itt van, aztán rátok van bízva, hogy kinyitjátok-e vagy sem. Ha a város meg is kapja tulajdonba, egészen biztosan súlyos kötelezettségekkel együtt. Viszont, a mai napig nem ismertek valódi költségei a létesítménynek. A most kért 7 M Ft sincs benne a költségvetésben, azt is meg kellene mondani, hogy honnan vegye el a képviselő-testület. Zárja be az egyik óvodát? Ebbe így nem lehet belemenni. Elvi támogatást csak úgy nem lehet adni, hogy az ne kötelezze a várost semmire.
Huber László szerint majd az a bizonyos megállapodás fogja tartalmazni a feltételeket, pontokba szedve: mit miért, mennyiért kap tulajdonba a város. Akkor kell végérvényesen dönteni, de akkor is vissza lehet lépni. Most elvi állásfoglalást hozhat az átvételről a kőszegi képviselő-testület, melynek nyomán a megye elkezdheti a terület leválasztásának a folyamatát. Ha nem kérjük, akkor a terület nyilván így marad. Szerinte nincsen ebben semmi kockázat. Az a lényeg, hogy az uszoda működhessen. Augusztus végén amúgy is tárgyalni kell a költségvetés helyzetét, akkor forrást kell találni a 7 M Ft-ra. Tavaly félévben pedig emlékezete szerint 5,4 M Ft volt a kiadás e célra, amikor csak az úszásoktatás volt támogatva, ami végül is nem sokkal kevesebb. A 7 M Ft szerinte még felvállalható, ha ez az ára annak, hogy a II. félévben is legyen uszoda. De a hiány felének a megfizetése már nem. Rába László megjegyzi, hogy a megyei önkormányzat azért mégiscsak jobb anyagi helyzetben van, mint a kőszegi. Huber László szerint ez egyáltalán nincs így, ugyanúgy ott is kevés a pénz, sőt, a településeknek inkább több lehetőségük van, pld. adót vethetnek ki.
Básthy Béla kérdezi: a megyei önkormányzat megteheti-e, hogy az ingatlant két helyrajzi számra osztja – a kőszegi önkormányzat nélkül is?
Dr. Tóth László szerint igen, mivel nem állami tulajdonban van, hanem a megyei önkormányzaté.
Básthy Béla éppen ezért hiányolja az anyagból a konkrét határozati javaslatokat. Az egyik az lehetne, hogy a 7 M Ft-ot biztosítja a város a gyerekek érdekében, a másik pedig az, hogy a jövőbeni stratégiák érdekében a megye ossza meg a területet. Mert ez esetben, ha ezt elfogadná a képviselő-testület, akkor még nem mondott se igent, sem nemet.
Váradi Szilárd is úgy véli, hogy a megye egy jövőre mutató döntésre vár. Személyes véleménye az, hogy ez az épület gyógyuszodának épült. Az nem kérdés, hogy kell-e a városnak uszoda, mert persze, hogy kell. De ilyen uszoda kell-e? Ez szerinte nagyon lényeges kérdés, mert valamit tulajdonolni, az nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is jelent. Ez egy műszakilag teljesen legyengült épület, ami már a kezdet kezdetén is egy „lebulizott” változat volt. Ezt onnan tudja, mert az ő édesapja is ott dolgozott az intézményben, a műszaki részlegben, amikor építették. Ez az épület tulajdonképpen egy sátor. Hasonló helyzetben van a város ahhoz, mint amikor valakinek dédelgetett álma egy családi ház, de nincs rá pénze, nem bír várni és ezért vesz inkább egy rossz, régi házat. Onnantól fogva állandóan azt kell újítgatni, toldozgatni, foltozgatni. Ennek soha nem lesz vége. Lehet megint példálózni Sárvárról meg Szentgotthárdról mint a júniusi ülésen, de Kőszegnek olyan fürdője soha nem lesz. Szerinte ennek az épületnek az átvételével rossz helyre kerül a város pénze, mert ezt az uszodát azonnal át kellene építeni.
Huber László kénytelen megszakítani Váradi Szilárd hozzászólását, mert ezzel most nem szabad foglalkozni. Mindenki tisztában van az uszoda műszaki állapotával, a megye is megkapta azt a bizonyos kimutatást. Csak éppen nem akar vele foglalkozni. A képviselők rendelkezésére áll az a kimutatás, amely a szükséges tennivalókat tartalmazza. Most egy jövőre néző, elvi döntést kell hozni, amitől szerinte bármikor el lehet még állni. Hozott tavaly is a képviselő-testület egy olyan határozatot, hogy szándékában áll a gazdasági társaságba belépni, de abból se lett semmi. Ha fontos az uszoda léte, akkor a tulajdonlás irányába kellene lépni.
Giczy József az emlékeztető 3. pontjának elejét idézi fel. Ez szerint a megye január 1-től átadná az uszodát tulajdonba, és itt nincs szó kötelezettségről. Ha ingyen odaadja, akkor nem kérdés, hogy elfogadja-e a város, át kell-e venni, vagy sem. Aztán majd eldönti, mit kezd vele.
Kiss Zoltán is úgy látja jónak, ha most elvi megállapodásra jut a képviselő-testület. A sárvári fürdő igazgatója műszaki kimutatást adott a tennivalókról. Esetleg egyszer el is lehetne hívni, hogy személyesen is mondja el a javaslatait.
Dr. Tóth László szerint a vitában többször volt szó a feladatellátásról. Erre Kőszegnek nincsen kötelezettsége. Ezt a megyei önkormányzattal kötendő, külön megállapodásban kell majd rendezni, tehát, hogy a város ezt a jelenlegi funkció mellett vállalja-e, annak fejében, hogy a TB fizeti a támogatást. Mondhatja azt is, hogy nem vállalja, illetve amíg az intézmény működik, vállalhatja. Egyébként Kőszegnek nincsen erre kötelezettsége. Ha esetleg 2013-tól tényleg megszűnne az intézmény jelenlegi funkciója, megszűnne ez a fajta finanszírozási lehetőség is.
Básthy Béla szerint a megyei közgyűlés elnöke említette, hogy lehetne belőle akár szociális otthon is. Ez valóban így van, de ilyen alapon bármi mást is lehetne említeni. Az, hogy az általános iskolai oktatás valószínűleg átkerül a kormányhoz, az tudott, de hogy a „Gyógy” megszűnne, az sehol nem került szóba.
Gyarmati Kálmán információi szerint a megyei önkormányzat és dr. Gyene István közötti bírósági per még nem zárult le. A tulajdonnal ezt is átvenné a város?
Dr. Tóth László ismeri ennek a pernek a lényegét és szerinte nem.
Dr. Mátrai István ezúttal a saját véleményét mondja el, amit már a bizottsági ülésen is kinyilvánított. Ha nem lenne a városban ez az uszoda és ha látná az önkormányzat, hogy mekkorák a költségei, akkor a jelenlegi büdzsé mellett tényleg azt kellene választani, hogy inkább ne építsen a város uszodát. De miután ez a létesítmény itt van, ennél olcsóbban nem lehet hozzájutni, mint, hogy megkapja a város ingyen. Tehát szerinte feltétlenül kérje a képviselő-testület saját tulajdonba és emellett adja meg a 7 M Ft-ot is. Ha úgy alakul a helyzet, hogy a képviselő-testület azt látná, hogy semmiképpen nem tudja működtetni, akkor még mindig vissza lehet adni. De ezzel a lépéssel az uszoda megmenthető lenne. Aztán majd később biztosan lehet pályázatokat beadni a modernizálására, ahogy eddig is voltak ilyen pályázatok, és az önkormányzat mindig is pályázott, amire lehetett.
Huber László szerint lenne is olyan cég, aki már megkereste és felajánlotta, hogy finanszírozza a létesítmény fejlesztését úgy, hogy azt a városnak hosszú távon kellene törlesztenie. Több uszodát felújítottak már ilyen módszerrel.
Kiss Zoltán felveti: ha Kőszegen semmilyen uszoda nem lenne, és az EU adna támogatásként erre 300 M Ft-ot, ami a városnak 15-20 M Ft önerőt jelentene, azt vajon megadná-e a képviselő-testület?
Básthy Béla megjegyzi, hogy volt már ilyen pályázat, amikor 200 órát vállaló járóbeteg központ építéséről és esetleges finanszírozásáról volt szó.
Huber László ismét kiemeli, hogy most nem a nulláról kell uszodát építeni, hanem egy meglévő uszodáról kell dönteni, ami már a város része. Sok embernek fontos ez, a szakemberek szerint a gyerekeknek nagyon jó dolog az úszáslehetőség. Igaz, az idegenforgalom annyira nem használja ki, de van a városban egy új egyesület a triatlon sport klub is és nekik is nagyon fontos lenne.
Igaz, hogy elvi döntést kellene hozni, de ez sem visszavonhatatlan. A napirend súlyára való tekintettel névszerinti szavazást javasol kérdésben dönteni, amelyeket az alábbi pontokba szedi.
1. Először arról kell dönti, hogy a képviselő-testület biztosítja-e a II. félévre a 7 M Ft-os támogatást.
2. Aztán arról, hogy biztosítja-e a létesítmény hiányának 50%-át.
3. Végül arról, hogy a képviselő-testület kéri-e 2012. január 1-től a tulajdonba vételt.
Azt, hogy az emlékeztetőben mi van, az szerinte végül is nem érdekes. A közös üzemeltetés is benne van a szövegben, pedig annak ő egyáltalán nem lenne a híve. Mert annak csak állandó egymásra mutogatás, egyeztetés, vagyis vitatkozás lenne a vége. Tulajdonképpen ugyanaz, mint most, csak az önkormányzat még jobban be lenne szorítva a sarokba. Ezért a közös üzemeltetésre ő nem is tesz javaslatot.
Szavazásra is bocsátja a névszerinti döntésről a javaslatát, amelyet a képviselő-testület 8 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogad.
Rába Lászlónak az baja a tulajdonba vétellel, hogy nem tudni most a feltételeket. Senkinek sincs azzal gondja, hogy legyen uszoda, de jelen pillanatban tisztázatlanok a körülmények.
Huber László szerint, ha a képviselő-testület most a szándékát erről kinyilvánítja, akkor ennek alapján a pontos feltételeket tartalmazó megállapodás a képviselő-testület elé kerül és újra dönthet benne.
Básthy Béla szerint ha névszerinti szavazás lesz, akkor elvárható, hogy pontosan legyen megfogalmazva valamennyi határozati javaslat. Akár 5 perc szünetet is elrendelhetne a polgármester úr, hogy a szöveg meg legyen fogalmazva.
Huber László és dr. Tóth László szükségtelennek érzi ezt, mert a lényeget szóban is meg lehet fogalmazni érthetően. Vita esetén pedig a hangfelvétel bizonyítja, hogy mi hangzott el.
Ezután a polgármester lezárja a vitát és elkezdődik a szavazás.
Először azt bocsátja szavazásra, hogy a képviselő-testület biztosítja-e az I. félévhez hasonlóan, II. félévre a 7 M Ft-os támogatást. Ennek fejében a gyerekek úszásoktatása biztosítva lesz. Kiemeli, hogy ez nem értendő a hiány 50%-nak a megfizetésével.
A jegyző úr hangosan szólítja a képviselőket a szavazatikról. A határozati javaslatról a képviselők a következők szerint szavaznak:
Huber László: igen,
Básthy Béla: tartózkodik,
Giczy József: igen,
Gyarmati Kálmán: tartózkodik,
Kiss Zoltán: igen,
Dr. Mátrai István: igen,
Rába László: nem,
Simonits Zsolt: nem,
Táncsics András: igen,
Váradi Szilárd: tartózkodik.
A szavazás után dr. Tóth László jegyző megállapítja, hogy az 5 igen, 2 nem szavazat, 3 tartózkodás szavazati aránnyal a javaslat nem kapott kellő számú megerősítést.
Ezután Huber László azt bocsátja szavazásra, hogy a képviselők egyetértenek-e az uszoda hiányának 50%-os megfinanszírozásával az intézmény felé.
A határozati javaslatról a képviselők a következők szerint szavaznak:
Huber László: igen,
Básthy Béla:
Giczy József: nem,
Gyarmati Kálmán: nem,
Kiss Zoltán: nem,
Dr. Mátrai István: nem,
Rába László: nem,
Simonits Zsolt: nem,
Táncsics András: nem,
Váradi Szilárd: nem.
A szavazás után dr. Tóth László jegyző megállapítja, hogy a 10 nem szavazattal a képviselő-testület a javaslatot elvetette.
Ezután Huber László a tulajdonba bocsátja szavazásra. Kiemeli, hogy ez szándéknyilatkozatot jelent. Kérdezi, hogy ki ért azzal egyet, hogy amennyiben a megye térítés nélkül tulajdonba adná az uszodát, a hozzá tartozó területtel együtt, 2012. január 1-től, a feladatellátási kötelezettséggel akkor azt Kőszeg elfogadja-e.
Ezután dr. Tóth László ismét hangosan szólítja a képviselőket, hogy szavazzanak. A határozati javaslatról a képviselők a következők szerint szavaznak:
Huber László: igen,
Básthy Béla: tartózkodik,
Giczy József: igen,
Gyarmati Kálmán: nem,
Kiss Zoltán: igen,
Dr. Mátrai István: igen,
Rába László: nem,
Simonits Zsolt: igen,
Táncsics András: igen,
Váradi Szilárd: nem.
A szavazás után dr. Tóth László jegyző megállapítja, hogy a 6 igen, 3 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a képviselő-testület a javaslatot elfogadta, így az alábbi határozat született:
123/2011. (VIII. 4.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kinyilvánítja azon szándékát, mely szerint legkésőbb 2012. január 1-től a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése tulajdonában és fenntartásában lévő Dr. Nagy László EGYMI területén elhelyezkedő uszodát és az azt övező, a későbbi fejlesztésekhez esetleg szükséges területet, térítés nélkül tulajdonba veszi, a feladatellátási kötelezettséggel együtt.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Dr. Tóth László jegyző.
Határidő: azonnal.
A határozat meghozatala után Huber László jelzi, hogy mivel a 7 M Ft-os támogatást a képviselő-testület nem szavazta meg, így az uszoda kinyitása veszélybe került. Újabb javaslatként indítványozza, hogy a képviselő-testület legalább a gyermekek úszásoktatására biztosítson annyi forrást az intézménynek, amennyit tavaly II. félévben, szolgáltatást vásárolva. Emlékezete szerint ez mintegy 5 M Ft összeg volt, amit a költségvetésbe be kell majd építeni.
Rába László ismét nehezményezi, hogy ennek a pénznek nincsen forrása a költségvetésben.
Huber László szerint amikor majd tárgyalja a képviselő-testület a költségvetést, akkor újból foglalkozni kell vele. Tudja, hogy „valakinek annál jobb, minél rosszabb”, de nem ebből kell kiindulni, hanem abból, hogy az uszoda a II. félévben is működjön és a gyerekek mehessenek úszni.
Básthy Béla jelzi, hogy a tanév nem ér véget december 31-el. Tehát ez a támogatást a félév végéig kell érteni, nehogy probléma legyen.
Simonits Zsolt megjegyzi, hogy ha a tantervben benne van az úszás, akkor az egész évre szól, mert a tanév ősztől, tavaszig tart. Ezzel tehát a képviselő-testület most „beteszi a kezét a darálóba”.
Dr. Mátrai István kiemeli, hogy az uszoda léte nemcsak az úszásoktatás szempontjából fontos.
Básthy Bélának viszont az uszodával kapcsolatban csak a gyerekek a fontosak, miattuk ne legyen bezárva az uszoda.
Ezután a polgármester szavazásra bocsátja: ki ért egyet azzal, hogy a 2011. II. félévi úszásoktatásra (szeptember 1-től időarányosan) a kőszegi önkormányzat szolgáltatást vásároljon (vagy támogatást biztosítson) a tanterv szerinti I. félévre, az előző évi feltételekkel.
Dr. Tóth László ismét hangosan szólítja a képviselőket, hogy szavazzanak. A határozati javaslatról a képviselők a következők szerint szavaznak:
Huber László: igen,
Básthy Béla: igen,
Giczy József: igen,
Gyarmati Kálmán: igen,
Kiss Zoltán: igen,
Dr. Mátrai István: igen,
Rába László: igen,
Simonits Zsolt: igen,
Táncsics András: igen,
Váradi Szilárd: igen.
A szavazás után dr. Tóth László jegyző megállapítja, hogy a 10 igen szavazattal a képviselő-testület a javaslatot elfogadta, így az alábbi határozat született:
124/2011. (VIII. 4.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a megyei önkormányzat által működtetett kőszegi uszoda nyári szünet utáni kinyitása érdekében a 2011. II. félév úszásoktatására (a tanterv szerinti I. félévre) az előző évi feltételekkel biztosít fedezetet.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.
Az 5. napirendi pont tárgyalása:
Rába László szóbeli hozzászólásában a Jurisics tér felújításának kivitelezésével kapcsolatos problémát ismerteti. Lakossági megkeresés miatt ő kikérte a városfejlesztési osztályról a belváros és a vár felújítás projekt közbeszerzés aktáit. A várnál meg volt nevezve alvállalkozó, a Jurisics térnél nem. Ő 3-4 közbeszerzési szakértővel is konzultált erről. Innen az az információja, hogy ha nincs megnevezve alvállalkozó, akkor maximum a költségek 10%-ig lehet alvállalkozót alkalmazni a munkákra. A megkeresés arra vonatkozott, mely szerint a fővállalkozót a Jurisics téren nem is látni, ellenben más és más cég végezte az egyes munkákat. A burkolatot pld. egy szombathelyi kft., a bontást, a betonozást, a villanyszerelést stb. más és más. Ezért ő azt szeretné tudni a jegyző úrtól vagy bárki mástól, hogy pontosan mondják meg: ez szabályos-e vagy sem.
Rimányi Krisztina visszakérdez: mi, az, hogy a 10% alatt végzett munkákat pld. 5 db alvállalkozó végzi?
Rába László szerint igen, például ezt.
A megkérdezett szakértők közül ugyanis egy volt, aki azt mondta, hogy akár pld. 11 alvállalkozó is végezhet 9%-nyi munkát. A többi pedig azt, hogy maximum összesen, 10%-ban lehet alvállalkozói munkát végezni. A vár esetében már a közbeszerzési eljárásnál meg volt nevezve minden alvállalkozó és csatolva volt mindegyiknek a végzettsége. Ha viszont nem nevez meg alvállalkozót az ajánlattevő, akkor neki kell végeznie a feladatokat, bár a munkát kiadhatja másnak. Egyébként van építési ellenőr is, nyilván neki is tisztában kell lennie ezzel. Véleménye szerint, ezt a képviselő-testületnek ki kell mondania: ha szabályos ez az eljárás azt is, meg nem, azt is.
Rimányi Krisztina erre most nem tud választ adni, de az augusztusi rendes ülésig utána fog nézni.
A polgármester ezzel –– döntéshozatal nélkül – lezárja a napirend tárgyalását.
Dr. Mátrai István azt gondolta, hogy ennek a napirendnek a keretében másról is lesz szó, de ha már a Jurisics tér került szóba, akkor ő kéri, hogy a kivitelezésnél sokkal jobban ügyeljenek a biztonságra. A minap tanúja volt, amikor egy német házaspár hölgy tagja belelesett egy lyukba és majd a lábát törte. Szerencsére nem jelentették fel az önkormányzatot. Akkor ő maga, személyesen tette a lyukra rá azt a „fedelet”, ami jelenleg is rajta van.
Giczy Józsefnek az a véleménye, hogy a belváros felújításánál a biztonságra kezdettől fogva nem figyelnek oda. A Városház utcában folyamatosan esnek-kelnek az emberek a munkák megkezdése óta.
Egy általa ismert szakember pedig felvetette a következőt: a téren a beton vastagsága megvan-e az előírt 20 cm-es vastagságnak megfelelően? Ő két helyen is megmérte, de ott nem volt meg ez a vastagság. Azt is hallotta, hogy ilyenkor átlag vastagságot is szoktak számolni. Ebben van-e igazság?
Rimányi Krisztina ehhez nem tud hozzászólni, de az augusztusi rendkívüli ülésre úgyis mindenképpen jön a műszaki ellenőr, aki az ehhez hasonló kérdésekre választ tud adni.
Kiss Zoltán pedig a következőkre lenne kíváncsi: mi az oka annak, hogy 8 mm-nyi az eltérés a lerakott kövek között? Ezt hogyan lehet kezelni? Ő azt látja, hogy lerakják, aztán újra visszateszik, pedig ezért nyilván a mellette lévő kő is el kezd mozogni.
Rimányi Krisztina szerint ezzel több gond is volt. A nagyobb szemcsés kőben egyáltalán nem volt megfelelő a burkolat lerakása, ezért azt fel is szedették. Egyébként minden hétfőn van konzultáció, ahol a műszaki ellenőr, a tervező és a kivitelező is jelen van.
Básthy Béla azt említi meg, hogy a Fő téren, a garanciális javítások keretében, a szálloda előtt, megtörtént a burkolat cseréje. Tudomása szerint ez várható a Portré étterem előtt is, kérdés, hogy mikor.
Huber László szerint a vendéglátósok érthetően nagyon fel lennének háborodva, ha most, szezonban kerülne erre sor, így ez későbbre halasztódik.
Giczy József jelzi, hogy a Fő téri ivókútnál életveszélyes állapot van, mert a kút ki van törve és előbb-utóbb ki fog dőlni. Rossz rágondolni, hogy mi lenne, ha éppen akkor egy kisgyerek lenne a közelében. Kéri a balesetveszély elhárítását.
Rimányi Krisztina szerint már egyszer javították ezt a kutat, akkor azért, mert éjszaka fiatalok neki mentek egy autóval. Köszöni a jelzést, meg fogják javíttatni.
Básthy Béla kérdezi, hogy a Mária szobor helyreállítása hogyan áll? Egyébként éppen a hétvégén voltak Mödlingben és azt nézték, hogy ott minden kockakövet betonba raktak bele úgy, hogy ott nem mozog egy sem és nem is nő a fű ki mellőle.
Rimányi Krisztina elmondja, hogy a restaurátor elkészítette a szobor helyreállításának a tervét, bemutatták a plébános úrnak is, aki jóváhagyta. Ezután Ivicsics Péter, a műemlékvédelmi hivatal felügyelője fogja az engedélyt kiadni rá. Amíg a tér elkészül az őszre, addig a szobornak is készen kell lennie.
Kiss Zoltán már a tér elkészülte utáni időre gondol. Szerinte a belvárosban is, meg a Fő téren is érdemes lenne olyan, általa Bernsteinben látott, egy postaládádnál háromszor kisebb tartókat elhelyezni, amiből ingyen egy-egy kesztyűt és egy zacskót lehetne kivenni a kutyaürülék összeszedése céljából.
Rimányi Krisztina többször foglalkozott ezzel a kérdéssel, egy időben ő maga is fotózta más településeken ezeket a megoldásokat. Sajnos az gyakorlati tapasztalat, hogy az emberek elviszik belőle a zacskót, a kutyaürülék meg ott marad az utcán. Kovács István, a kft. igazgatója egyszer fel is mérte, mivel járna ez Kőszegen. Csak a képviselő-testületen múlik a bevezetése.
Básthy Béla a gimnázium utcájában (a Szent Imre herceg utca kereszteződésénél) lévő információs táblára hívja fel a figyelmet, kéri ennek javítását. Neki továbbra is az a véleménye, hogy ez a tábla „mindenfelé mutat”, mert a nyíl értelmében továbbra is szembe mennek a forgalommal az autósok.
Dr. Mátrai István tájékozatja a jelenlévőket, hogy a gimnázium kollégiumának tetőfelújítása szépen halad.
Huber László kérdezi Váradi Szilárdtól, hogy neki van-e a munkálatokkal kapcsolatban tapasztalata?
Váradi Szilárd szerint nincs, mert építési ellenőr és építési napló nélkül nem is tud mit kezdeni. Egyébként komolytannak érzi, hogy a közbeszerzési eljárás lezárásakor, a nyertes kihirdetésekor ő és másik két képviselő meg lett választva a munkák felügyelésével. Ő ezen az ülésen nem is volt jelen. Egyáltalán, ki a munka műszaki ellenőre?
Rimányi Krisztina emlékezete szerint Lencsés Zoltánnak hívják az ellenőrt, de a cég nevét nem tudja. Huber László kéri, hogy Váradi Szilárd vegye fel a kapcsolatot a városüzemeltetési osztályon Bodovics Lászlóval, aki a részleteket ismerteti, majd lezárja a napirendet.
A 6. napirendi pont tárgyalása:
Gyarmati Kálmán szóbeli előterjesztésében a kőszegfalvi vasúti megálló elbontását hozza szóba. Egyik napról a másikra elbontották az épületet, ami ahhoz hasonló, mint amikor valaki reggel elmegy rövid ujjú ingben dolgozni, és amikor hazaér, arra zuhog az eső, nincs ahova beálljon. A lakosság erről nem volt egy szóval sem tájékoztatva. Július 31-ig kellett elbontani a megállót. Kérdés, hogy az ezt megelőző bejáráson ki képviselte az önkormányzatot, mert ő nagyon is szeretett volna ott lenni és elmondani a kifogásait. Ez az ötlet valakinek az eszébe jutott és a hivatal egy lépést sem tett ellene. A döntés ellen 10 napig lehetett volna fellebbezni. Ráadásul a MÁV-ot nem is kötelezték arra, hogy amit elbontott, az helyett újat építsen. Ő felhívta a MÁV-ot és közölték vele, hogy nem is fognak új beállót építeni, mert az nincsen benne a költségvetésükben.
Fentieken kívül fontos, hogy a hatóság kötelezésében szó szerint a következő van leírva: …a kereszteződésnél lévő épület annak ellenére, hogy „a csökkentett rálátási háromszög területén kívül esik”. Ez benne van a határozatban, mégis elrendelték az épület bontását. Tehát, ha ezt valaki elolvasta volna, akkor azonnal fellebbezni kellett volna ellene. Most viszont ki fog azután „futni”, hogy újra legyen esőbeálló? Majd mindenki azt mondja, hogy építsen az önkormányzat. A hivatalban is megkapták ezt a kötelezést, de lerakták az asztalfiókba. Még a városfejlesztési osztályon se tudtak róla. Amikor ő szembesült a bontással, azonnal bejött az osztályra és Bodovics Lászlót kérdezte erről, de ő nem tudott róla semmit. Aztán felhívták a Nemzeti Közlekedési Felügyeletet, ahol kiderült, hogy az önkormányzat is kapott a kötelezésből.
Nagyon felháborít, hogy egy ilyen dolog megtörténhetett, hiszen az érintett képviselőt teljesen kihagyták az eljárásából. Annak idején, amikor az út aszfaltozása volt, akkor is minden problémát meg lehetett beszélni. Amikor a kőszegfalviak szóltak neki, hogy bontják a megállót, egyszerűen nem akarta elhinni. Annyi tisztelet nincsen senkiben, hogy legalább erről az állampolgárokat tájékoztatták volna: „vigyázzatok, mert többet nem lesz beálló”. Most azért is kényes kérdés ez, mert arról van szó, hogy átveszi a Gyesev a vonalat. Kéri a sürgős intézkedést ez ügyben. Fel kell venni a kapcsolatot azonnal a MÁV-al, hogy esőbeálló legyen.
Rimányi Krisztina válaszában elsőként azt hangsúlyozza ki, hogy az „utas” kollégát Pál Lászlónak hívják a városfejlesztési osztályon. Valóban megkapták a határozatot, amely az önkormányzatra is tartalmazott, néhány, közlekedési táblával kapcsolatos kötelezést. Ezeknek eleget is tettek. Az épület bontására viszont a MÁV-ot kötelezték, amire az önkormányzat nem tudott fellebbezést benyújtani. Ő úgy emlékszik, hogy erről Gyarmati Kálmán képviselőt tájékoztatta az osztály, mert nincs olyan ügy, amiről ne tájékoztatnák a kőszegfalvi képviselőt. De ha mégsem, akkor elnézést kér.
Dr. Tóth Lászlónak az a véleménye, hogy a képviselő úr felvetéséhez az önkormányzatnak nincsen köze. Ez éppen olyan, mintha a képviselő úr szomszédját kötelezné egy hatóság valamire és a képviselő úr ebben az önkormányzat vagy a hivatal közbenjárását kérné. A MÁV-ot kötelezték a bontásra. Ebben az eljárásban az önkormányzat nem ügyfél az eljárási törvény szabályai szerint. Nem is a város ingatlanán állt az épület. Milyen alapon várja el az intézkedést a képviselő úr?
Gyarmati Kálmán úgy érzi, hogy ezt meg lehet ugyan magyarázni, de az az igazság, hogy hiba lett elkövetve, mert az állampolgárok erről nem lettek értesítve. A forgalmat át lehetett volna kicsit irányítani, mert kifelé volt belátási lehetőség. A jegyző úr álláspontját felesleges jogszabály magyarázásnak tartja.
Rába László információi szerint a bontási javaslat a Balesetvédelmi Bizottság javaslata nyomán született, (melynek tagja dr. Jónás Zsigmond is), nyilván a nemrég történt halálos baleset nyomán. Az neki is furcsa, hogy beleírták a határozatba azt a bizonyos részt, mely szerint „a csökkentett rálátási háromszög területén kívül esik”. Tehát ez nem befolyásolta a balesetet, mégis elrendelték a bontást.
Gyarmati Kálmán szerint igen, és azonnal fel kellett volna venni a kapcsolatot a MÁV-al.
Ezután további érdemi észrevétel nem hangzik el, ezért a polgármester – döntéshozatal nélkül – lezárja a napirend tárgyalását.
Rimányi Krisztina visszatér a Jurisics téri munkákra. Kéri, hogy ha bármelyik képviselőnek van észrevétele, időben tegye meg, hogy orvosolni tudják. Ismét kiemeli, hogy az augusztusi ülésen jelen lesz a műszaki ellenőr is.
Váradi Szilárd kérdezi, hogy a gimnázium kollégiuma tetőfelújításával kapcsolatos műszaki ellenőr is jön?
Rimányi Krisztina szerint erről nem volt szó. Simonits Zsolt úgy véli, hogy nem is rossz ötlet, ha minden beruházásnál a képviselő-testület beszámoltatja a munkák állásáról a műszaki ellenőrt.
Végül Kiss Zoltán kérdezi a városfejlesztési osztály vezetőjétől, hogy a város legnagyobb nyilvános WC-je, a Bálház kertje mikor lesz végre lekaszálva?
Rimányi Krisztina szerint mivel magánterületről van szó, a tulajdonosát kötelezni kell rá, ezért ilyen hosszadalmas ez a dolog.
További észrevétel a képviselők részéről nem hangzik el, így a polgármester 18.20 órakor bezárja a képviselő-testület mai, rendkívüli ülését.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Tóth László Huber László
jegyző polgármester
