Jegyzőkönyv: 2012. Szeptember 27., Csütörtök, 08:30 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

353-18/2012. szám.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. szeptember 27-én, 8.30 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Zoltán, dr. Mátrai István, Simonits Zsolt és Táncsics András képviselő (9 fő).

Igazoltan van távol:
Kiss Péter és Váradi Szilárd képviselő (2 fő).

Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, Dr. Zalán Gábor aljegyző, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, Németh Ildikó a városfejlesztési és üzemeltetési osztály munkatársa, (aki Ujvári Csabát a megbízott osztályvezetőt helyettesíti az ülésen) továbbá Kovács István városgondok és Pócza Zoltán igazgató.

Huber László üdvözli a szeptember havi rendes képviselő-testületi ülés résztvevőit és megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése határozatképes.
Jelzi, hogy egy sürgősségi előterjesztés lett kiosztva, amely a polgármesteri hivatal létszámának 1 fővel való felemelését tartalmazza. Erre azért van szükség, mert folyamatban vannak a járások kialakítására vonatkozó tárgyalások a kormányhivatallal. Ez ügyben tegnap is tárgyalt a kormánymegbízott úrral és a főigazgató asszonnyal és mivel a törvény szerint a leendő hivatalok csak a polgármesteri hivataloktól vehetnek át létszámokat, továbbá mert szükségük lenne egy olyan kolléganőre, akinek a végzettsége megfelel az előírásoknak, ezért átmeneti időre át kellene venni ezt az 1 főt létszámba a kistérségi társulás munkaszervezetétől. Ez az önkormányzatnak anyagi terhet nem jelent. Korábban összesen három főről volt szó, de kettő megoldódott. Ha ezt nem vállalja Kőszeg, akkor nyilván máshonnan, nem a városból, fogják megoldani, ami nem lenne szerencsés.

Szavazásra bocsátja a sürgősségi előterjesztés napirendre kerülését, amit 9 igen szavazattal a képviselők jóvá hagynak.

Ezután a napirendet bocsátja szavazásra, amit szintén 9 igen szavazattal fogadja el a képviselő-testület.


N A P I R E N D:

1. Az állattartásról szóló 25/2008. (IX. 30.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a jegyző nevében: Ujvári Csaba mb. városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
2. Tájékoztató Kőszeg város népegészségügyi helyzetéről.
Előterjesztő: Dr. Gyánó Gabriella kistérségi tiszti főorvos.
3. Szándéknyilatkozat az iskolák működtetéséről.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
4. A kőszegi hulladéklerakó gázkezelő rendszerének kiépítése, döntés a hulladék-szállítási díjak megváltoztatásáról.
Előterjesztő: Kovács István igazgató.
5. A Schneller u. 1. I/2. alatti bérlakás felújítási költségeinek jóváhagyása.
Előterjesztő: Kovács István igazgató.
6. Tájékoztató a vagyonhasznosítás időarányos teljesítéséről.
Előadó a polgármester nevében: Ujvári Csaba mb. városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
7. A Központi Óvoda tetőszigeteléséhez fedezet biztosítása.
Előadó a polgármester nevében: Ujvári Csaba mb. városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
8. A 0183/2 hrsz-ú ingatlan elővásárlási jogáról nyilatkozat.
Előadó a polgármester nevében: Ujvári Csaba mb. városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
9. Döntés a teniszöltöző építéséhez nyújtandó 2013. évi támogatásról.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
10. A polgármesteri hivatal létszámának felemelése.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
11. Vagyonügyek:
a) Üres üzlethelyiségek további hasznosítása.
b) A 3276/7 hrsz-ú ingatlan egy részének értékesítése.
Előadó a polgármester nevében: Ujvári Csaba mb. városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.

A napirend megtárgyalása előtt a polgármester az előző ülés óta eltelt eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• Augusztus 30-án volt az 1532. évi törökostrom 480. évfordulójára való megemlékezés. Ünnepi beszédet dr. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára mondott. Az ünnepi rendezvény befejezéseként Kőszeg Város Fúvószenekara adott ünnepi hangversenyt a vár udvarán.
• Augusztus 31-én megtörtént – szerény számú jelenlévő közepette – a Szulejmán Szultánról elnevezett kilátó átadása, mely az Alpannonia® projekt keretében valósult meg.
• Szeptember 6-án nyílt Markovics Ágota „Vizek varázsa” című kiállítása a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban.
• Szeptember 7-10 között 40 fős csoporttal képviseltette magát Kőszeg a vaihingeni hagyományos Strassenfest rendezvényén. Nagy sikert aratott a Kőszegi Big Band Zenekar. A Kőszegi Borbarát Hölgyek Egyesület tagjai és a kőszegi borkirálynő a kőszegi borászok finom borait árusították az érdeklődőknek.
• A Csónakázó tavon szeptember 8-án került megrendezésre a nyílt, nevezéses, páros horgászverseny és a nyárbúcsúztató főzőverseny a Kőszegi Sporthorgász Egyesület szervezésében.
• Kőszeg Város Önkormányzata „A kőszegi belváros rehabilitációja és funkcióbővítő megújítása” projekt keretében „Több nyomon a városban” címmel városismertető sétát szervezett az Írottkő Natúrparkért Egyesület közreműködésével szeptember 8-án, Söptei Imre levéltáros vezetésével.
• Jó időben, sok futó részvételével zajlott a hagyományos História Futás szeptember 9-én. A tömegversenyen 482 fő nevezett, a II. kategóriában (5-18 éves iskolai futás) 380 nevezés volt, és a fő futamban a 9 km-t 98 fő teljesítette, összességében tehát 960 nevezett futó vett részt a História Futáson. Különdíjat kaptak az 1532 m-t egységes öltözetben teljesítő csapatok: Béri Balog Kismama Olimpiai Csapat, Dance Jam, Kőszegi Kosarasok, Chernel Cserkészcsapat, Kőszegi Triatlon Klub.
• Szeptember 13-án ebben a teremben tartott ülést a kistérségi Társulási Tanács. Az ülést követően Harangozó Bertalan kormánymegbízott úr tájékoztatót tartott a járások kialakításáról a kőszegi és a szomszéd kistérség (Bük-Csepreg) polgármestereinek. A kormánymegbízott úr nyomatékosan elmondta, hogy törvényben meghatározott feladatokat elvégzése a polgármesterek kötelessége annak érdekében.
• Szeptember 14-16. között került megrendezésre az Alpannonia® „Írottkő Vándorlás Nemzetközi Túrahétvége melyben pénteken műhelyfoglalkozások, szombaton klasszikus gyalogos és kerékpáros, illetve kincskereső túrák, vasárnap pedig csillagtúrák szerepeltek.
• Kőszeg Város Önkormányzata is csatlakozott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felhívásához, mely meghirdette az „ingyenes épületlátogató” hétvégét, szeptember 15-16-án a Kulturális Örökség Napja alkalmából.
• Szeptember 17-én kínai delegáció látogatott Kőszegre, akiket fogadott a polgármester. A város gazdaságáról, a helyi adókról kaptak tájékoztatást. Ez már a sokadik ilyen delegáció és nem tudni lesz-e folytatása a beszélgetéseknek.
• Sára Sándor „Memento” című filmjét vetítették szeptember 17-én a Nyugdíjas Pedagógus Klub szervezésében a művelődési központban. A megrázó film vetítésen jelen volt Kali Gabriella, akinek visszaemlékezéséből a film készült.
• Szeptember 22-én ünnepelte a Kőszegfalvi Nemzetiségi Kórus megalakulásának 40. évfordulóját. Az ünnepségen részt vett és a kórust köszöntötte Kovács Ferenc a megyei önkormányzat elnöke és a város polgármestere is a város nevében. A műsorban közreműködtek még – az ünnepelt kóruson kívül – az ifjú harmonikások, valamint az Alpesängen Kórus akiket Maiz József kísért harmonikán.
• Szeptember 23-án volt a IV. Mobil Store Citycross Kőszeg mountainbike körverseny Kőszeg történelmi belvárosában a 11 órai harangszótól a déli harangszóig. Nagyon látványos, tényleg színvonalas produkciót mutattak be a fiatalok a Fő téren, bár a 11 órai szentmisét ez egy kisség zavarta.

Kérdések és hozzászólások
a beszámolóhoz:

Táncsics András a História futásra tér vissza. Ennek a futóversenynek korábban volt kialakult időpontja, ami sokkal jobban megfelelt mindenkinek. Most ezen a vasárnap nagyon meleg is volt, szerinte át kellene tenni vagy szombatra, vagy pedig ismét a vasárnap délelőtti időpontra.

Pócza Zoltán szerint szombaton egészen biztosan nem lehet megvalósítani a futást, ugyanis akkor olyan nagy a városban a forgalom, a rendőrség ehhez biztosan nem járulna hozzá. A vasárnap az egyedüli olyan nap, amikor meg lehet ezt rendezni, abban pedig, hogy ismét délelőtt legyen, a polgármester úr és a plébános úr tudna dönteni.

Básthy Béla tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az Ottlik-év jegyében a Kőszegi Polgári Kaszinó szeptember 15-én a gimnázium segítségével egy kirándulást szervezett a gimnázium diákjainak részvételével a Petőfi Irodalmi Múzeumba. Aztán megnézték azt a házat, ahol Ottlik Géza egykori lakott Gödöllőn, végül a Grassalkovich-kastélyt.
A natúrpark „IGEN” pályázata keretében az elmúlt héten egy a bécsi egyetem szervezésében látogatást tettek a bajor erdő és natúrparkban, Bajorország déli részén, amely határon átnyúló együttműködés keretében a cseh oldalra is átnyúlik. Igyekeznek nemcsak azokban a projektekben részt venni, hanem azokban is, amelyeket más bonyolít, de Kőszeg számára lehetőséget jelenthetnek.
A megyei önkormányzatnak van egy Natur-Kulinárium elnevezésű projektje, amelynek a natúr termékeken alapuló gasztronómiai turizmus a célja és amelynek többször meghívottja volt már a kőszegi natúrpark. Elismerést vívott már ki magának a Bakos György féle fűszernövénykert és a bozsoki határvendéglő is. Ennek a kapcsolatnak a révén tegnap Kelet-Stájerországban tettek látogatást, ami a városnak pénzbe nem került.
A pályázatokkal kapcsolatban tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a foglalkoztatási paktum 1 éves pályázata lejárt. Most újabb 6 hónapos időszakra van lehetőség, viszont Reményi Anita helyét egy fiatal kolléganő, Bartók Alexandra veszi át, ha sikerül rá támogatást szerezni.
Tájékoztatást ad arról is, hogy a magyar és a svájci natúrparkok szövetsége pályázatot fog beadni a héten a vidékfejlesztési minisztériumhoz, melynek eredményessége a natúrparkot segítheti.

A lejárt határidejű határozatokra készült jelentésekkel kapcsolatban kérdés nem hangzik el, csupán Keszei Balázs arra hívja fel a figyelmet, hogy az a tény, mely szerint a teniszpálya bérlője nem fizette ki a tartozását – szerinte hatással van a mai, ezzel kapcsolatos napirendre is, a kettő sajnos egymást befolyásolja.

Az átruházott döntésekről szóló beszámolóval kapcsolatban dr. Mátrai István annyi korrekciót tesz, hogy a Felső krt. 10. alatti lakás bérbeadási módját a bizottság a szavazatok alapján nem tudta eldönteni, a tájékoztatás így helyes.


Az 1. napirendi pont tárgyalása:

Az állatok tartásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Németh Ildikó szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az idén már módosította a képviselő-testület az állattartási rendeletet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet miatt. Most a Vas Megyei Kormányhivatal hívta fel az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az Országgyűlés a 2012. évi XVIII. törvénnyel módosította az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvényt, amely alapján a mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.
Ennek értelmében mezőgazdasági a haszonállatok tartására vonatkozóan önkormányzati rendelet nem tartalmazhat szabályozást. A rendelettervezet ezen részek törlését foglalja magába.

Kérdések és hozzászólások:

Keszei Balázs a városfejlesztési bizottság elnökének a távollétében a bizottsági véleményt ismerteti. A bizottság vita nélkül, 5 igen szavazattal elfogadásra ajánlotta a rendelettervezetet.

Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi bizottság ülésén sem alakult ki vita, mivel formai döntésről van szó. A bizottság szintén elfogadásra ajánlotta az előterjesztést.

[Rába László képviselő megérkezett az ülésterembe, így a képviselő-testület létszáma 10 főre emelkedett.]

Dr. Mátrai István sajnos nem nézte meg a fenti törvények szövegét, de arra azért kíváncsi lenne, ha hogy ezzel a haszonállatok tartása szigorúbb lesz-e vagy sem.

Dr. Tóth László tisztázza, hogy ezentúl a haszonállatok tartását az építésügyi szabályok fogják rendezni. Az előírt védőtávolságok határozzák majd meg, mit lehet és mit nem. Elvileg nem lesz majd tilos egy belvárosi kis udvarban sem pld. a tyúkok tartása. Véleménye szerint ez azt szolgálja, hogy az emberek állattartási kedve visszatérjen. Számos bírósági per bizonyítja, hogy főleg a falvakba újonnan betelepülők nem szoktak hozzá pld. a disznótartáshoz a környezetükben, ezért perek sorozatát indították el.

Kiss Zoltán felveti: kérdés, hogy mindez a hírekben meg az interneten úgy jelenik-e majd meg, hogy a belvárosban is tartható haszonállat.

Dr. Tóth László megismétli: az alapszándék nem rossz, a többi pedig az építésügyi szabályok betartásán múlik. Magyarországon soha nem engedélyeznének egy város kellős közepén vágóhíd létesítését, Németországban pld. ez teljesen természetes és nem is zavar senkit, mert betartják az előírásokat.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja, a képviselő-testület pedig 10 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:

Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
32/2012. (IX. 27.) önkormányzati rendelete
az állatok tartásáról szóló 25/2008. (IX. 1.)
önkormányzati rendelet módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 2. napirendi pont tárgyalása:

Kőszeg város népegészségügyi helyzetéről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Gyánó Gabriella kistérségi tiszti főorvos szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy Kőszeg város népegészségügyi-járványügyi helyzete elfogadható. Ha megnézi a képviselő-testület a halálozási okokat, az az országos aránynak megfelelő. Férfiaknál a vastagbél daganat okozta elhalálozás, nőknél a tüdő és szintén a vastagbél daganat okozta elhalálozás szerepel az első helyen. Ő szeretné, ha a kőszegi önkormányzat és az intézetük között továbbra is jó kapcsolat maradna fenn, ők szívesen állnak bármilyen egészségügyi kérdésben a város rendelkezésére.

Huber László szerint az önkormányzatnak nagyon is érdeke a jó kapcsolat, hiszen minden fontos kérdésben a kistérségi intézet szakhatóságként jár el.

Kérdések és hozzászólások:

Dr. Mátrai István a humánerőforrás bizottság véleményét tolmácsolja. Köszönetét fejezi ki, hogy egy állandóan változó szervezetben változatlanul magas színvonalú anyagban impresszionálta a közegészségügyi és járványügyi helyzetet az intézet előbb a bizottságnak, majd most a képviselő-testületnek is. A bizottságuk külső tagjai között van orvos is, aki szekértő szemmel nézte át az anyagot. Úgy tűnik, hogy a halálozási mutatókat tekintve javult a helyzet, az élve születettek száma is valamivel több. A város korfája az EU-s viszonylatban a fiatalabb korosztály számára kezd elfordulni.
A bizottság nagyon megköszönte az intézet szimpatikus hozzáállását a kőszegi viszonyokhoz, köszönik a türelmet amelyre a városnak nagy szüksége van. A bizottság köszönettel és nagy elismeréssel elfogadásra ajánlja a tájékoztatót.

Giczy József kérdezi: a daganatos betegségek okát vizsgálták-e, hogy ez Kőszegen miért fordul elő ilyen magas számban és miért ez okozza a halálozást a leggyakrabban?

Dr. Gyánó Gabriella ahogy kiemelte, Magyarországon is ez a helyzet, nemcsak Kőszegre jellemző. Nőknél 4-5 éve még az emlőrák vezetett, ez most visszaszorult és a tüdőrák, vezeti a halálozási okot. Ennek oka nagyrészben az aktív és a passzív dohányzás. A vastagbélrák kialakulásában nagy szerepe van a rostszegény táplálkozásnak és a mozgásszegény életmódnak. Ez utóbbit egyébként nehezebb szűréssel is kimutatni, nincs is erre olyan kialakult rendszer, mint pld. az emlőrákra vagy a méhnyakszűrésre. Kőszeget külön nem vizsgálták, mert ezek az adatok az országos átlagnak megfelelők.

Rába László kérdezi, hogy a kistérségi intézet ellenőrzi-e a dohányzást a vendéglátóhelyeken, volt-e ilyen ellenőrzés a környéken és azoknak milyen eredményei voltak?

Dr. Gyánó Gabriella válaszában elmondja, hogy igen, ők jogosultak ezt ellenőrizni, amit meg is tettek. Az a tapasztalatuk, hogy összességében a vendéglátóhelyek betartják a szabályokat, kevés olyan eset volt, ahol intézkedni kellett. Kitették a dohányzással kapcsolatos táblát jól látható helyre, volt szabályzatuk, volt az egységben felelős személy kijelölve. A felügyelők nem találkoztak kirívó magatartással. Ehhez talán az is hozzájárult, hogy a januártól-áprilisig tartó türelmi időszakban sokan keresték fel őket, több tanácsot is adtak. Ők is sokkal rosszabb helyzetre számítottak az ellenőrzések előtt. Történt ugyan egy bejelentés ezen a környéken, de az sem bizonyult megalapozottnak.

Rába László kérdezi, hogy azt is a népegészségügyi intézet ellenőrzi-e, hogy az oktatási intézmények és a vendéglátóhelyek között előírt, 200 m-es távolság megvan-e?

Dr. Gyánó Gabriella válaszában tisztázza, hogy ezt nem ők ellenőrzik.

Huber László is hozzáfűzi a gondolatait a témához. Az ismert tény, hogy a kőszegi egészségügyi alapellátás problematikája sok sebből vérzik. Ezt a tisztiorvosi szolgálat is jól tudja, ez miatt több esetben jószándékot és megértést tanúsított. Most ennek megoldása úgy tűnik, hogy elérhető közelségbe kerül, mert egészségház építésre várható pályázat kiírása és az erre való felkészülés is megkezdődött. A tervező a jövő héten lesz kiválasztva, a projektmenedzser szintén, jelenlegi információk szerint december vége lesz a beadási határidő. Mintegy 200 M nagyságú, 100%-os támogatásra van kilátás. Az egészségház építésének a megvalósulásával megoldódna a gyermekorvosi rendelő, a védőnői szolgálat és a felnőtt háziorvosi szolgálat elhelyezése. Az utóbbinál jelenleg nincsen akadálymentesítésre lehetőség. Az orvosi ügyelet kimaradna a ebből a fejlesztésből, mert egyrészt arról más elképzelések vannak, továbbá mert a 200 M Ft-os keret így is szűkös lesz ahhoz képest, hogy a járóbeteg fejlesztésre is bele kell venni a projektbe. Azt elvárják, hogy legalább a 4 alapszakma biztosított legyen, de jó lenne a jelenlegi 84 órás ellátást tovább növelni. Ehhez a Markusovszky kórház nagyon konstruktívan áll hozzá, pedig ez azért is nehéz, mert nehéz a járóbeteg ellátáshoz szakorvosokat találni. Az igazgató úr tehát ígéretet tett a segítségre, sőt, gáláns módon a veszteség egy részének a finanszírozását is vállalta, ami nem lenne igazából a kötelességük.
1-1,5 éven belül tehát meg kellene nyerni ezt a pályázatot, amelyre tudomása szerint 3 potenciális pályázó van. Információ szerint 561 M Ft-os keret van erre a pályázatra tervezve, remélhetőleg ez még ki lesz egészítve. Kőszegnek feltétlenül fontos, hogy ezt az elképzelést meg kell, hogy valósítsa, mert az alap és a járóbeteg ellátás évtizedes problémáját sikerülne megoldani ezzel.
Felveti még a kőszegi vízhigiéne kérdését és vízbázis sérülékenységét, ugyanis a tisztiorvosi intézetnek intézkednie kellett, ugyanis voltak olyan kutak, amelyeket le kellett zárniuk – joggal. Tapasztalatai szerint ennek az az oka, hogy a szennyvizet nem kezelik több lakóegységnél sem megfelelően. A szennyvízkezelés ügyét mind a hatósági, mind a városfejlesztési osztálynak fokozottan kellene ellenőriznie. Jelenleg a vízvétel nem lehetséges a József-forrásnál és a Kenyérhegyi III. kútnál sem. Ő maga is a külterületeken járva-kelve azt tapasztalja, hogy különböző kellemetlen szagok ütik meg az orrát, amelyek az illegális szennyvíz miatt fordulhat elő. Lehet, hogy az a gyűjtő nincsen úgy megépítve, ahogy kellene és ez a környezet szennyezését és a vízbázis sérülését okozza. Meglátása szerint ebben a hivatal felelőssége igen nagy, főleg, ha bejelentés történik. Vannak, akik az ilyen magatartással megússzák a szippantást költségét és a talajterhelési díj fizetést is elkerülik, közben pedig ők szennyezik legjobban a környezetet. Kéri, hogy ebben a jövőben kiemelten figyeljen a hivatal.
A temető ügye is állandóan felmerül a tisztiorvosi tájékoztatókban. Az anyag szerint a ravatalozó és a kápolna is nagyon rossz állapotban van. A kápolna az egyház tulajdonában van, a felújítására a szerződés alapján beszedett kápolnahasználati díj nyújthat idővel fedezetet. A ravatalozó az önkormányzat tulajdonában van, ennek rendbehozatalát be kell építeni a jövő évi koncepcióba. A temető gyakorlatilag megtelt, csak elvétve találni szabad sírhelyet. Ezen a gondon segíthet a vállalkozóval kötött új szerződés, amely szerint az üzemeltetőnek folyamatosan kell exhumáltatnia a hősi hallottak parcelláját és ezzel szabadulhatnak majd fel sírhelyek.
Ezekre az intézkedésekre azért van szükség, mert az új temető megvalósítása még nagyon távoli cél. Az önkormányzat elindította ugyan ennek a folyamatát, az engedélyes tervek elkészültek, a magánkézben lévő területeket az önkormányzat tavaly megvásárolta, csupán egy tulajdonossal nem zárult még le az adásvétel. A város szeretett volna a közművesítésbe is belekezdeni, de ez óriási összegeket igényel, amire nincsen pályázati lehetőség. Ezért az anyagiak hiánya miatt megállt, de ő azt szeretné, mindig egy-egy lépéssel közelebb kerüljön az új temető megvalósításához a város.
A nyilvános WC-kkel is mindig probléma van. Az anyag azt írja, hogy 3 van Kőszegem jóllehet az autóbusz pályaudvarnál lévőről azt döntötte a képviselő-testület, hogy az Egy-másért Egyesület gondjaira bízza.

Dr. Gyánó Gabriella felhívja a figyelmet arra, hogy ez az anyag a 2011-es állapotot tükrözi. Amennyiben idén volt bármilyen változás, az természetesen a jövő évi anyagban szerepel majd.

Németh Ildikó hozzáfűzi, hogy a városgondnokság a képviselő-testület döntésének megfelelően felújította a volt váróterem melletti illemhelyiséget, de hogy ez működik-e, annak ők is utána fognak járni.

Huber László folytatja. A városban gondot okozott a galambok elszaporodása is. Sajnos ez a városi léttel együtt jár a galambok tömege. Ha elszaporodnak, akkor káros és közegészségügyi szempontból is kifogásolható a jelenlétük, de az ezzel kapcsolatban megtett intézkedésekről a jegyző úr tud felvilágosítást adni.
Végezetül az egészségfejlesztés témakörében ő szeretné kiemelni az Írottkő Natúrparkért Egyesületet, mert ebben ők nagy szerepet játszanak Kőszegen. Rengeteg kezdeményezésük van az egészséges környezetért, (pld. parlagfűirtást, különböző nagytakarítási akciókat szerveznek), honlapjukon mindenféle ilyen információkkal ellátják a lakosságot, autómentes napot szerveznek stb, tehát az egészség megőrzés és fejlesztés területén ben rendkívül pozitív szerepet töltenek be.

Dr. Tóth László a városban végzett galambirtásról ad tájékoztatást. Erre a feladatra egy olyan céget kértek fel, amelyik egyedülálló, külföldön már bevált technológiát alkalmazott. Ennek az volt a lényege, hogy 6 helyen helyeztek ki csapdákat a galambok számára, amelyekben víz és eleség volt elhelyezve és ezeket hetente kétszer ürítették ki. A költségeket az érintettek közösen vállalták, az önkormányzat része 345 000 Ft körüli összeg volt, de pld. a lakásszövetkezet és az evangélikus egyház is vállalt belőle részt. Mintegy 600 galambot gyűjtöttek be, el is tűntek a galambok a lakótelepről, és ritkultak több helyen. Viszont egy Temető utcában lévő hölgy ezt az akciót megtudta és a saját padlására becsalogatott rengeteg galambot és ott etetgette őket. Közben a környékbeli lakók dokumentációval melléklet bejelentést tettek az ottani állapotokról és a hivatal ezt közegészségügyi szempontként kezelték. Célszerű lenne újabb akciót végrehajtani, teljes titokban. Ugyanis éppen tegnap, a könyvtár igazgatónőjétől kapott egy levelet arról, hogy szeretnék a könyvtár udvarát ismét megnyitni a nagyközönség előtt, mintegy kultur-udvarként (zene-udvarként) üzemeltetni, de ennek megvalósításában a galambok nagy akadályt jelentenek. Ráadásul a városban élő galambok nem is őshonos, hanem betelepült fajta, amelynek az állomány csökkentését az állatvédők sem tiltják. Ezen az elven van engedélyezve a vadászat is.

Dr. Gyánó Gabriella hozzáfűzi, hogy náluk folyamatban van ez az ügy, sajnos nehéz meggyőzni a hölgyet arról, hogy éppen az állatoknak nem tesz jót ezzel a magatartással a hölgy.

Gyarmati Kálmán a jelenlegi temető ügyéhez szól hozzá. Néhány évvel ezelőtt volt egy ad-hoc bizottság, amely hozott egy határozatot arról a javaslatáról, mely szerint a 25 éve lejárt sírokra ki kell tenni egy táblát, amelyen a hozzátartozókat keményen fel kell szólítani a sír megváltására. Ha ez nem történik meg, akkor lehessen felszámolni az elhagyatott sírt. Ezt a módszert külföldön már régóta alkalmazzák, de sajnos itt a kőszegi temetőben nem alkalmazzák.

Huber László jelzi, hogy fel fogják hívni az üzemeltető figyelmét erre a javaslatra.

Básthy Béla arra hívja fel a figyelmet, hogy a kőszegi korfa 0-4 éves közötti része szűkebb, mint a 65-69 éveseké. Ez az 5-9 közötti korosztályra is igaz.

Dr. Mátrai István jelzi, hogy éppen nyáron volt olyan projekt, amely az idősek és a fiatalok kapcsolatát vizsgálta. Ennek kapcsán 6 országra vonatkozóan néztek át adatokat és kiderült, hogy a projekt többi országában (Olaszország, Lengyelország, Csehország, Málta és Portugália) is hasonló a korfa, tehát minden országban ilyen adatok vannak. Egy kivétel van, Málta, ahol iszonyúan jól fejlődik a turizmus és jól állnak anyagilag, ott szélesebb ennek a korosztálynak a korfája. Egyébként Kőszegre sokan települnek be mint nyugdíjasok, mert itt jó nyugdíjasnak lenni. Szerinte ez is hozzájárul ahhoz, hogy a korfa ilyen képet mutat.

Dr. Gyánó Gabriella is hasonló adatokat tudna mondani más települések tekintetében is, mint amit Dr. Mátrai István elmondott.

Kiss Zoltán megjegyzi: szomorú helyzet várható a nyugdíjjal kapcsolatban, mert egy kimutatás szerint Európa több országában az 1 aktív keresőre 4 inaktív fog jutni.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a tájékoztató elfogadását. A képviselő-testület 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


163/2012. (IX. 27.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szombathelyi, Csepregi, Kőszegi Kistérségi Népegészségügyi Intézetének a 2011. évre vonatkozó, Kőszeg város népegészségügyi helyzetéről szóló tájékoztatóját köszönettel tudomásul veszi.


[A határozat meghozatala dr. Gyánó Gabriella eltávozik az ülésteremből, Huber László polgármester pedig jelzi, hogy egy rövid tárgyalást fog folytatni még a tiszti orvosnővel. Így az ülés vezetését az alpolgármester úrra bízza, a képviselő-testület létszáma pedig 9 főre csökkent.]


Básthy Béla átveszi az ülés vezetését és kéri, hogy a polgármester úr távollétében a 4. és az 5. napirendi pont megtárgyalására kerüljön sor.


A 4. napirendi pont tárgyalása:

A kőszegi hulladéklerakó gázkezelő rendszerének kialakításáról, a hulladékszállítási díjak megváltozatásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Básthy Béla kéri az előterjesztőt, részletesen ismertesse az előterjesztést, mivel a bizottsági vélemények nem egyöntetűek.

Kovács István szóbeli kiegészítésében elsőként azt emeli ki, hogy az előterjesztésben szereplő áremelést a cégüktől független, külső körülmények tették szükségessé. A díjemelés első eleme a szakhatóság által előírt és a képviselő-testület által már tárgyalt beruházás elvégzése a hulladéklerakón, amelynek a költsége mintegy 20 M Ft és ezt meg kell valósítani. A képviselő-testület azt kérte korábban, hogy ez a költség a szolgáltatási díjakban jelenjen meg.
Az emelés másik indoka az, hogy 1013. január 1-től hulladéklerakási járulékot kell fizetni a szolgáltatónak, minden olyan hulladék után, ami a lerakón elhelyezésre kerül. Ez kezdetben 3000 Ft tonnánként, majd a negyedik évre eléri a 12 000 Ft-ot.
Az emelés harmadik indoka az infláció, amivel sajnos nem lehet mit kezdeni.
Az előterjesztést két bizottság tárgyalta. A városfejlesztési bizottság a magasabb emelést elfogadásra ajánlotta, a pénzügyi bizottság viszont kis különbséggel ugyan, de mindkét változatot elutasította. Ennek indokául az elnök úr véleményét lehetne idézni, aki szerint, „ha a képviselő-testület elfogadná ezt a magas emelést, akkor nem mernének kimenni az utcára.” Véleménye szerint ez inkább politikai, mint szakmai indok.
Kihangsúlyozza, hogy a kőszegi városüzemeltető kft. által alkalmazott díjak – még az emelést tekintve is – messze elmaradnak az országos átlagtól, és a legközelebbi szolgáltató, a szombathelyi Szova Kft. jelenlegi áraitól is, akik pld. a térségből Lukácsházáról és Gyöngyösfaluról szállítják a hulladékot. Azt ne gondolja senki, hogy a fent vázolt költségeket a többi szállító nem fogja az árakban érvényesíteni.
Természetesen elismeri, hogy ez az emelés nagyon magas lenne, de ha azt veszi, hogy pld. egy négytagú családnál 400 Ft többletköltséget jelentene, ami egy főre számolva 100 Ft.
A képviselő-testület a július 26-i, rendkívüli ülésen szavazta meg a gázkutak kialakításához szükséges pénzt, de azt ki kell hangsúlyozni, hogy akkor lenne igazán drága a szolgáltatás, ha ezt a pénz nem a beruházásra lenne fordítva, mert egyébként nem tudna a cégük szolgáltatni.
A bizottsági elutasítás egyik indoka az volt Táncsics András képviselő úr részéről, hogy ez már egy évben a második emelés lenne. Ez nem állja meg a helyét, mert tavaly novemberben valóban elfogadta a képviselő-testület az emelést, ami január 1-től lépett volna hatályba, de azt a döntést a törvényi szabályozás miatt hatályon kellett helyezni. Végül a Parlament belátta, hogy ez egy elhibázott döntés volt és végül az előző évben elfogadott díjemelést csak – újabb rendeletmódosítás után – 2012. július 1-től tudták alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a cégük egy fél évnyi emeléstől esett el.
Ez a mostani emelés 2013. január 1-től lépne életbe. Az előterjesztésben két változat szerepel az emelésre vonatkozóan. Az I/1. változatban a beruházás költségei be vannak építve, ez magasabb, 35%-os díjemelés lenne. Amennyiben a képviselő-testület csak az egyéb körülmények beépítését látja jónak (hulladéklerakási díj, stb.), akkor az az I/2. változatot jelentené, ami 25%-os díjemelést tenne szükségessé.
Véleménye szerint a kormánynak nem titkolt célja az, a díjak emelésével, hogy a lakosságtól egyre kevesebb hulladék kerüljön a hulladéktelepre és az a kívánatos, hogy a szelektív gyűjtés minél magasabb szintre kerüljön. Ezzel csökkenne a lerakásra kerülő hulladék mennyisége, a lakosságnak pedig lehetősége lenne kisebb edényzetet is választani. A terhek tehát így fajlagosan ugyan nőnének, de összességében nem.
Kéri a képviselő-testületet, hogy a városüzemeltető kft. működésének a megőrzése céljából legalább a határozati javaslat I/2. pontját támogassa.

Keszei Balázs a városfejlesztési bizottság véleményét tolmácsolja. A bizottság szomorú beletörődéssel látta be, hogy ezekre az emelésekre szükség van. A bizottság foglalkozott azzal, hogy a hulladéktelepen a beruházásra szükség van, ennek költségét fedezni kell, viszont az igazgató úr tájékoztatást adott arról is, hogy a Kőszegen kívüli települések nem vállaltak ebben a fejlesztésben anyagi segítséget.
A bizottság hosszasan foglalkozott azzal is, hogyan lehetne a nem kőszegi lakosságot is bevonni ebbe a költségbe és abban egyetértett, hogy csak az árak módosításával lehet érvényesíteni ezt az igényt. Abban véleménykülönbség volt, hogy az árak emelése a nem kőszegi lakosoknak mikor történjen meg, továbbá azt is kérték, hogy az igazgató úr értesítse a települési önkormányzatokat az emelés szükségességéről.
Személyes megjegyzése az, hogy mivel nemcsak kőszegi hulladék kerül a kőszegi hulladéklerakóba, és a szomszédos kistelepülések nem járultak hozzá a fejlesztéshez, bízik abban, hogy a kft. érvényesíteni fogja fajlagosan úgy az árakat, hogy azok közelítsenek a piaci árhoz, főleg az említett Szova Kft. által használt árakhoz.
A városfejlesztési bizottság 5 igen szavazattal a 35%-os emelést ajánlja elfogadásra a képviselő-testületnek.

Simonits Zsolt megjegyzi, hogy az igazgató úr részben már érintette az ő személyes véleményét. Ez azért is hangzott el így, mert ő nagyon jól ismeri a lakosság terheit és ha minden területen „csak ennyivel” mennek fel az árak, azok összességében súlyos terheket jelentenek a családoknak. Ezzel együtt, természetesen egyetért az igazgató úr indoklásával. Ő a pénzügyi bizottság ülésén az I/2. változatot szavazta meg, mert a lerakási illetéket meg az inflációt mindenképpen érvényesíteni kell az árban, de természetesen a képviselő-testület joga a döntés.
A pénzügyi bizottság végül egyik változatot sem fogadta el.
Kérdezi még: ha a képviselő-testület a magasabb, a 35%-os emelést fogadja el, akkor arra a 10 M Ft-ra, amit a képviselő-testület a júliusi ülésen rendelkezésre bocsátott – a kötvénykibocsátás terhére – már nincs szükség és azt a városüzemeltető kft. vissza fogja fizetni?

Kovács István szerint ez a képviselő-testület döntésén múlik. Ha a képviselő-testület elfogadja a magasabb emelést, akkor meg kell határozni, hogy ez a többletbevétel kit illessen: a városüzemeltető kft.-t, mint szolgáltatót vagy az önkormányzatot, esetleg fele-fele arányban. Kiemeli, hogy az üzemeltetés költségei ettől nem növekednek, azt a lerakási díj és az infláció követésével biztosítva van.

Táncsics András néhány számot szeretne mondani, mert szerinte ezek a legszemléletesebbek. A 110 literes edény ürítéséért I. félévben 4176 Ft-ot kellett fizetni, a II. félévben 5200 Ft-ot. Ha a 25%-os emelés lenne elfogadva, ez az összeg jövőre 6500 Ft lenne, ha a 35%-os, akkor 7000 Ft. Ez szerinte nagyon jelentős összeg. Ő a 25%-os emelést fogja támogatni, mert a cég működőképességét meg kell őrizni.
Viszont a városüzemeltető kft.-nek a jövőben továbbra is folytatnia kell a nem fizető cégek és magánszemélyek felkutatását és felszólítását. Önkormányzati szinten pedig figyelni kell a pályázatokat, mert a szolgáltatói géppark nagyon el van használódva és ezek pótlásához 10-20 M Ft nagyságú összegeket biztosítani kell majd.

Gyarmati Kálmán úgy véli, hogy sajnos az élet megköveteli minden szinten az emelést. A 10 M Ft visszakerülésével kapcsolatban neki az a javaslata, hogy hagyja ott a városüzemeltető kft.-nél ezt az összeget a képviselő-testület, azzal a feltétellel, hogy ezt csak a géppark fejlesztésére lehet felhasználni. A kukáskocsi pld. bármikor lerobbanhat.

Dr. Zalán Gábor visszautal az igazgató úr anyagára, ahol jelezte, hogy az emelés nem a teljes beruházás költségére vonatkozik, hanem csak a képviselő-testület által biztosított 10 M Ft-ra. Ezt prognosztizálta az igazgató úr 3 évre előre. Véleménye szerint a költségvetési koncepciónál vagy a később is dönthet a képviselő-testület arról, hogy mi legyen a sorsa ennek a bizonyos 10 M Ft-nak – ha a magasabb összeg lesz elfogadva. Az igazgató úr kimutatása szerint családonként 478 Ft lenne az emelés a beruházás költségét is beszámítva, ez utóbbi nélkül pedig 345 Ft (a kötelező emeléssel és az inflációval). Tehát csupán 130 Ft lenne az a díjtétel, ami a beruházást fedezné. Kéri, hogy a képviselő-testület ennek figyelembe vételével hozza meg a döntését.

Rába László elmondja, hogy ő biztosan a magasabb emelést szavazza meg, mert ezzel elkerülhető, hogy áprilisban újabb emelés váljon szükségessé. Az infláció már most is 6% feletti. A lakosság szerinte most tudomásul fogja venni, de egyébként a vezetőknek vállalni kell a negatív lepéseket is.

Básthy Béla számára az kérdéses, hogy a magasabb emelés esetén a beruházás összegét vajon visszakaphatja-e az önkormányzat. Hiszen ez az jelentené, hogy a cég szolgáltatási bevételeiből kapna folyamatosan vissza az önkormányzat, kérdés, hogy ez lehetséges-e. Az nem lenne szerencsés, ha egyfajta új adóként értelmezné bárki is.

Kovács István elmondja, hogy bizonyos tételek most is folynak be az önkormányzathoz, mert korábban a képviselő-testületi döntés alapján az új, megyei hulladékgazdálkodási rendszer működéséhez is hozzá kellett járulni, és akkor is az volt a döntés, hogy ezt is be kell építeni a szolgáltatásba. A szolgáltatási díjak azért kerülnek ennyibe, mert – többek között – az új társulás felé kell fizetni a hozzájárulást, de utána visszatérítik az önkormányzat felé. Ez mind olyan eleme az árképzésnek, ami a várostól független és éves szinten több mint 6 M Ft-ba kerül.

Básthy Béla úgy véli, hogy ez a feladatellátással közvetlenül összefüggő tétel. Ezt a bizonyos 10 M Ft-ot megállapodással kellene átadni, hogy később visszajöjjön. Ha nem ez módszert választaná a képviselő-testület, akkor egy idő után úgy jönne be bevétel, hogy már nincs a kettő között összefüggés. Ha ez az összeg visszajött, akkor a többi díj maradjon a kft.-nél és az szolgálja a feladatellátást.

[A ülésterembe visszaérkezett Huber László polgármester, így a képviselő-testület létszáma ismét 10 fő, de az ülés vezetését e napirend végéig az alpolgármesternél hagyja.]

Sőbér Aurélia szerint ezt a 10 M Ft-ot mindenképpen meg kell előlegezni a kft.-nek, mert ezt a beruházást el kell végezni. Mivel az igazgató úr az árképzést úgy készítette, hogy 3 év alatt jön vissza ez a pénz, olyan megállapodást kellene vele kötni, melynek értelmében ha visszajött ez a pénz, akkor adja vissza.

Básthy Béla fontosnak tartja kiemelni: a többi település nem járult hozzá ehhez a fejlesztéshez. A magasabb emelés elfogadása nem azt jelentené, hogy Kőszeg helyettük is „betette” a kasszába ezt a pénzt, hanem azt, hogy mintegy megelőlegezte és megteremtette a feltételét annak, hogy visszajöjjön. Így Kőszeg és a környező települések is hasonló státuszba kerülhetnek, annyi az eltérés, hogy a városé természetesen a felelősség. A magasabb emelés továbbá azt is jelentené, hogy a város nem aránytalanul többet vállal, de azt is, hogy a feladattól elvenné a pénzt.
A géppark elöregedése is gond, meg az is kérdés, hogy arra van-e olyan koncepció, amely az említett kormányzati szándék megvalósulását segítené: tehát a lakosságnak van-e lehetősége a hulladék csökkentésére, illetve ha szeretne, van-e arra módja, hogy kisebb tárolóedényt vehessen igénybe.

Kovács István kiemeli: az a hulladékgazdálkodási rendszer, ami a megyében jelenleg kialakulóban van, az csak a szelektív gyűjtés fejlesztésére irányul. Neki ez egyébként csalódást okozott, mert amikor indult, arról volt szó, hogy sokkal bővebb keretek között fog ez működni. Kezdetben 16 milliárdos beruházásnak indult, ami ma már csupán 2 milliárdra csökkent. De ami megmaradt, az kifejezetten a szelektív gyűjtésre irányul: azoknak a településeknek lesz hulladékudvaruk, ahol még nincs, ahol pedig van (Kőszeg, Szombathely) ott azok műszaki-technikai fejlesztése a cél.
A lakosságnak természetesen bármikor megvan a lehetősége arra, hogy kisebb edényzetre kössön szerződést.

Táncsics András véleménye szerint a lakosság az emelést úgy fogja kivédeni, hogy alacsonyabb díjcsomagot fog választani, a 110 literes edényzetről át fog térni a 60 literesre.
Kérdezi még a következőket: az önkormányzat által megrendelt munkákra van-e pénz vagy a városüzemeltető kft.-nél kell átcsoportosítani a kiegyenlítésükhöz, pld. a nyereségéből?

Kovács István tisztázza, hogy amit a hivatal megrendel, azt egy előre megküldött árajánlat vagy a képviselő-testület által jóváhagyott díjtétel alapján kiszámlázzák a hivatalnak. Most ugyan az önkormányzat az anyagi helyzete miatt nem tud határidőben fizetni, de amikor fizet, akkor természetesen a munkák költségét az az összeg fedezi.

További észrevétel nem hangzik el, így az alpolgármester a vitát lezárja. Básthy Béla javasolja, hogy amennyiben a magasabb díjtétel kerül elfogadásra, akkor a fentiek értelmében kerüljön vissza a képviselő-testület elé az a támogatási szerződés, ami „qvázi hitelkonstrukcióként” szolgálhatná a beruházást. Egyébként a lakosság figyelmét is fel kellene hívni, hogy a magas emelésre azért van szükség, mert ezzel lehet részben behozni azt a pénzt, amit a többi település nem volt hajlandó megfizetni, így viszont az ottani lakosság is meg fogja fizetni.
Dr. Zalán Gábor jelzi, hogy ha a határozatba ez most bekerül, akkor nem szükséges a támogatási szerződést újra visszahozni a képviselő-testület elé.

Ezután az alpolgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslat I/1. változatát, tehát a 35%-os emelésre vonatkozó javaslatot, amit a képviselők 7 igen szavazattal, 3 nem szavazattal el is fogadnak.

A szavazás értelmében Básthy Béla az I/2. változatot nem bocsátja szavazásra.

Ezután az alpolgármester azt bocsátja szavazására, hogy az elhangzottak értelmében a korábban rendelkezésre bocsátott 10 M Ft-os összeg visszatérítendő támogatásként, támogatási szerződés alapján kerüljön átadásra.

A képviselő-testület ezt 9 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadja el.
[Fenti szavazás után elhagyta az üléstermet Gyarmati Kálmán képviselő, így a képviselő-testület létszáma 9 főre csökkent.]

Végül Básthy Béla a határozati javaslat II. pontját bocsátja szavazásra, amit a képviselők 9 igen szavazattal fogadnak el.

A szavazásokat figyelembe véve az alábbi határozat született:


164/2012. (IX. 27.)
képviselő-testületi határozat

1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testület elrendeli a hulladékszállítási díjak 35 %-os emelését, amely fedezetet nyújt a Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakó gázkezelő rendszerének kialakítására vonatkozó, elvégzett beruházás 3 évre felbontott költségeire, valamint az infláció és a lerakási járulék okozta többletköltségekre.
2. A képviselő-testület a 136/2012. (VII. 26.) határozatát úgy módosítja, hogy a 10.950 e Ft átadott fejlesztési összeget visszatérítendő támogatásként kell a Kőszegi Városüzemeltető Kft. részére biztosítani.
3. A képviselő-testület elrendeli a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 21/2001. (XI. 1.) önkormányzati rendelet módosításának az előterjesztését az 1. pontba foglalt emelés tekintetében.

Felelősök:
1. pontra vonatkozóan: Kovács István igazgató.
2. pontra vonatkozóan: Huber László polgármester.
3. pontra vonatkozóan: Dr. Tóth László jegyző.
Hivatali felelős:
a 2. pontra vonatkozóan: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
a 3. pontra vonatkozóan: Ujvári Csaba mb. városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.

Határidő:
1. pontra vonatkozóan: 2012. január 1.
2. pontra vonatkozóan: azonnal.
3. pontra vonatkozóan: 2012. november havi képviselő-testületi ülés.


[A határozat meghozatala után Huber László ismét átveszi az ülés vezetését.


Az 5. napirendi pont tárgyalása:

A Schneller u. 1. I/2. alatti bérlakás felújítási költségeiről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Kovács István szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a leendő orvoslakás felújítása tipikusan ingatlankezelési feladat, amit a városüzemeltető kft. az ingatlanbevételek alapján végre fog hajtani. Kéri, hogy ezt az anyagot a képviselő-testület tájékoztatóként vegye figyelembe. A lakás most ugyan ideiglenesen kiutalásra került, de a szükséges munkákat el fogják végezni, az önkormányzatnak ez többletkiadást nem fog jelenteni.

Kérdés és hozzászólások:

Dr. Mátrai István jelzi, hogy a humánerőforrás bizottság elfogadásra ajánlotta a határozati javaslatot.

Simonits Zsolt jelzi, hogy a pénzügyi bizottság szintén.

Rába László szerint aggályos, hogy ki lett ez a lakás utalva. Nem fordulhat elő, hogy nem ürül meg?

Dr. Tóth László szerint ha a bérlő nem költözik el a megadott határidőig, akkor végre kell hajtatni a döntést, de bízik benne, hogy erre nem kerül sor.

A képviselő-testület 9 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


165/2012. (IX. 27.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg, Schneller u. 1. I/2. önkormányzati bérlakás felújításának költségvetéséről szóló tájékoztatót tudomásul veszi és annak alapján elrendeli az orvosi szolgálati lakás felújítását a 2013. évi ingatlanfelújítási keret terhére.

Felelős: Kovács István igazgató
Határidő: 2013. március 31.


[Gyarmati Kálmán képviselő is visszatért az ülésterembe, így a képviselő-testület létszáma ismét 10 fő.]

A 3. napirendi pont tárgyalása:

Az iskolák működtetésére vonatkozó szándéknyilatkozattal kapcsolatos előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Huber László szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy törvényi szabályozás következtében jelentős változások lesznek a közoktatás területén és ez érinti az önkormányzati feladatellátást is. Eddig általában az önkormányzatok voltak az iskolák fenntartói (társulások), illetve Kőszeg esetében a gimnázium tartozik jelenleg a városhoz.
Az új köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapvetően megváltoztatta a viszonyokat és 2013. január 1-től az állam lesz a fenntartója az iskoláknak és csak az óvodák maradnak az önkormányzatok fenntartásában és működtetésében. A törvény indoklása szerint – és ezzel maga is egyetért – ezen változtatás célja az állam felelősségének a növelése és az esélyegyenlőség biztosítása az oktatási rendszerben, tehát mind a pedagógusok, mind a diákok tekintetében. Nem jelent ezután majd különbséget az iskolák esetében, hogy egy-egy önkormányzat milyen anyagi helyzetben van, mert volt olyan település, ahol szegényebb az önkormányzat, de több munkát kellett az oktatásban résztvevőknek elvégezni – kevesebb pénzért.
Több szempontból tehát jogos a változtatás, mindenki úgy ítéli meg ezeket, ahogyan gondolja, de ez nem mérlegelés kérdése.
Fontos változás viszont az, hogy január 1-től elválik az iskolák tekintetében a fenntartói és a működtetői szerep. A törvény azzal számol, hogy a 3000 fő lakosságszám feletti települések esetében az önkormányzat biztosítani fogja az iskolák működtetését. Ez alól lehet felmentést kapni, ha egy önkormányzat nem képes ezt vállalni, tehát ha az anyagi helyzete indokolja. Ő úgy gondolja, hogy ehhez Kőszeg éppen elegendő megalapozottsággal rendelkezik, hiszen nagyon nehéz fizetési nehézségei vannak. Ebben az évben is jelentős működési hiánnyal küzd az önkormányzat, ami talán az ÖNHIKI-vel csökkenhet, de nem oldódik meg teljesen. A jövőre nézve a finanszírozási kilátások rendkívül bizonytalanok. Az biztos, hogy az állam bizonyos bevételeket is elvon az önkormányzatoktól, annak fejében, hogy az iskolák fenntartója lesz. Viszont a másik részét még nem látni, mennyit ad majd a megmaradó feladatokhoz: az óvodákhoz, illetve a működtetés esetén a törvény saját bevételeket említ.
A törvény szeptember 30-ig ad lehetőséget arra, hogy az önkormányzatok szándéknyilatkozatokat tegyenek, majd október 31-ig ismét dönteni kell – akkor már véglegesen – ebben a kérdésben. Addig talán több részletkérdésben lesznek információk és amennyiben a finanszírozási feltételek kedvezőek lesznek, akkor az önkormányzat megváltoztathatja a döntését. De ő most mindenképpen azt ajánlja a képviselő-testületnek, hogy próbáljon meg Kőszeg a működtetés feladata alól mentességet kérni. Ha a csatolt táblázatban szereplő adatokat megnézi mindenki, akkor látható, hogy mintegy 34 M Ft-tal kedvezőbb lenne ugyan a helyzet 2013-ban, de sajnos a bevételek egy részének elvonása teljesen át fogja rendezni a város költségvetését. Amennyiben Kőszeg ebben teljes vagy részben mentességet élvezne, akkor a pozíciója javulhat ezért ezt mindenképpen meg kell próbálni.

Básthy Béla kérdezi, hogy a zeneiskolára is érteni kell-e ezt az állami fenntartást?

Huber László szerint igen.

Dr. Zalán Gábor hozzáfűzi: a jogszabály nem tesz lehetőséget arra, hogy a városok és falvak „csemegézzenek” az egyes intézmények között, az egész oktatási rendszerről kell önkormányzati szinten nyilatkozatot tenni. Nem lehet tehát csak a zeneiskolát vagy a gimnáziumot kiemelni. Ugyanakkor a polgármester úr is említette, hogy milyen elvonások várhatók – ezt a pénzügyi osztályvezetőnő is elmondta a bizottsági ülésen – , és az Áht. értelmében jövőre nem lehet hiánnyal tervezni. Itt nagy felelőssége lesz tehát a képviselő-testületnek. Az a folyószámla hitel, ami most kint van és amit nem sikerül pótolni, az várhatóan működési hitellé fog átalakulni. Várhatóan az önkormányzatok döntései után a központi kormányzat is fel fog gyorsulni: lesz egy szakértői vizsgálat és az önkormányzat bevételeit nyilván meg fogják vizsgálni: indokolt döntést hozott-e a város és átveszi az állam így az iskolákat vagy csak részben tudja elfogadni, de részben hozzá kell járulni. Tudomásuk szerint arról is van törvény tervezet, hogy mégsem a jövő év közepétől, hanem már január 1-től átvennék a működtetést, hogy egy kézben legyen az oktatás.

Huber László még azt is elmondja, hogy ha valamely önkormányzat vállalja az iskolák épületeinek a működetését, akkor az intézményvezető kinevezésbe beleszólhat a település. Ebben az esetben az épületekkel kapcsolatos minden egyéb munkát: felújítást, karbantartást stb. vállalni kell. Az a felújítás, ami most a Balog iskolában folyik, az is az önkormányzat érdeke, meg a leendő fenntartóé is, hiszen a működés ezáltal olcsóbb lesz.

Básthy Béla arra a gyakorlati szempontra hívja fel a figyelmet, hogy ha a város nem vállalja az ingó és ingatlan vagyon üzemeltetését, akkor is azok itt maradnak Kőszegen, nem kerülnek sem Budapestre, sem Brüsszelbe, hanem a kőszegi járáshoz. Azt lehet talán mondani, hogy jogilag nem lesz lehetősége az önkormányzatnak a beleszólásra ugyan, de a dolgok természeténél fogva egy normális, korrekt kapcsolat és együttműködés alakulhat ki a járás és az önkormányzat között.

Szabó Mariann úgy véli, hogy vannak kényes részletek, amikbe talán még most nem is érdemes belemenni, hiszen az irányítási rendszer még nem állt fenn, ezért sok a bizonytalanság. A mai Vas Népében is megjelent egy cikk erről a témáról, de ennél az előterjesztésnél az sem tartalmaz többet. Nyilván mindenki értesült arról a sajtóból, hogy az oktatás, mint állami fenntartói feladat nem a minisztériumhoz fog tartozni, hanem egy önálló intézményrendszer épül majd fel és a feladatokat az fogja ellátni. Ennek az elnökét már a miniszter kinevezte. Ennek az alrendszere lesz a megyei illetve a járási (egyszerű) tankerület. Abban egyetért az alpolgármester úrral, hogy itt lesz a járási tankerület is Kőszegen és a korrekt kapcsolat mindenkinek érdeke lesz. Az igazgatók munkáltatója viszont nem a tankerület lesz, hanem Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár asszony. Ő egyébként erről korrekten nyilatkozott is a sajtóban, mely szerint személyesen természetesen ezt nem fogja gyakorolni, nem is lehet. Az intézményekben dolgozó pedagógusoknak viszont a tankerületi igazgató lesz a munkáltatója. November 2-án jönnek létre a tankerületek, ha ezek igazgatói is ismertek lesznek, nyilván több részletkérdést is tisztázni lehet.
Hozzáfűzi még, hogy októberben újra lehet e tárgyban dönteni, de a 2013-2014. tanév működtetéséről pedig már 2013. májusában döntést kell hozni.

Huber László is úgy véli, hogy most ugyan egy kicsit zavaros a kép, de a későbbiekben tisztul majd.

Rába László kihangsúlyozza: ő az előterjesztéssel egyetért, mert nincsen pénze a városnak, nem tudja az iskolák épületeinek működtetését vállalni a város. Viszont azzal nem tud egyetérteni, amilyen helyzetbe hozza a kormány az önkormányzatokat.
Az aljegyző úr is említette, hogy 0-s költségvetést kell készíteni, de senki nem tud semmit. Szerinte káosz lesz az oktatásban – ez vár több tíz és százezer diákra és pedagógusra. Ha ezt akarják a hatalmon lévők – ám legyen, hiszen az ő kezükben van minden.

Huber László szerint azért az nem igaz, hogy semmit se lehet tudni, mert törvény van, a jövőbeli finanszírozás az, ami kétséges. Az egész rendszer átalakulás alatt van: a közigazgatás, az önkormányzatok finanszírozása, a járási hivatalok létrehozása – mindez nagyon sok változást fog hozni. Természetesen ez egyfajta káoszt is jelent, de ő bízik abban, hogy a Parlament időben meghozza a szükségese törvényeket, el fog készülni a központi költségvetés, amit majd aztán az önkormányzatok sorvezetőként használhatnak a saját költségvetésük elkészítéséhez, mert működni kell.

Keszei Balázs úgy véli, hogy fájdalmas beletörődéssel sokmindent tudomásul lehet venni, ám az, hogy tiszta lenne az oktatással kapcsolatos kép – az merő csúsztatás. Ez nemcsak a képviselő-testületre, hanem más szintekre is vonatkozik. Ma egy szándéknyilatkozatot készül tenni a képviselő-testület, amit egy hónap múlva vagy meg kell erősíteni vagy vissza kell vonni. Ő azt erősen kétli, hogy egy hónap múlva lesz elegendő információ arról, hogy mennyit kell még hozzátenni az átadott iskolákhoz. Abban is nagyon szkeptikus, hogy egy hónap alatt a 3 minisztérium által felállított bizottság átvizsgálja majd az összes település anyagi helyzetét és a képviselő-testület elé kerülhet egy olyan táblázat, amelyben ki van mutatva: mennyit kell fizetni, ha a város átadja az intézményeket és mennyibe kerülne ha vállalná az épületek működtetését.
Abban viszont nagyon bízik, hogy a polgármester úr csak elszólta magát, amikor azt mondta, hogy „szabadulni kell az iskoláktól”, mert ilyen nem lehet mondani. Az lehet, hogy nincs az iskolákra pénz, az is elképzelhető, hogy a város elveszítheti őket, és így járási központként iskola nélkül marad, mert nem tudja fenntartani őket a forráshiány miatt – és ez nagyon szomorú helyzet – de szabadulni akkor sem lehet tőlük.
Egy nagyváros persze más helyzetben van. A kaposvári polgármester azt mondta, hogy a költségvetésük 40%-át fordítják csak az oktatási intézményekre. Ő nem ismeri ugyan Kaposvár anyagi kondícióit, van-e hiánya és mekkora – de ez óriási összeg lehet. Viszont a hozzáállás – az nagyon fontos.
Ő azt sem mondja, hogy a belerokkanásig ragaszkodni kell az iskolákhoz, de az nagyon-nagyon fontos, hogy a város lojális legyen az iskoláihoz.
Az előbb az egészségügyi helyzet kapcsán a korfa adatain sajnálkozott a képviselő-testület. De nem csak azt kell nézni, hogy hány gyerek születik, hanem azt is, hogy ezek a gyerekek hova járnak iskolába, el tudja-e a város látni az oktatásukat, vagy szélnek ereszti őket aztán majd csak lesz valami. Nagyon óvatosan kell tehát kezelni ezt a helyzetet. Megváltoztatható az önkormányzat döntése most, egyrészt októberben, aztán májusban a következő tanévtől, aztán minden évben eldöntheti a képviselő-testület, hogy képes-e a működetésre.
Igaza van a képviselő úrnak abban, hogy ha nem kap az önkormányzat támogatást, akkor miből kellene ezt fedezni. Ennek ellenére rendkívül óvatosan kell kezelni az iskolák helyzetét és – főleg a kommunikációban hangsúlyozni kell: Kőszeg a magas szintű oktatásban elkötelezett, az iskolák mellett van, azok gondtalan működését szeretné biztosítani – akár állami, akár saját működetésében.

Huber László megérti a képviselő úr érzelmektől áthatott szavait, de itt most kifejezetten racionális döntést kell/szabad hozni. Itt most kizárólag a pénzről van szó. Ha valaki is úgy értette a hozzászólását, hogy szabadulni akar az iskoláktól – azért elnézést kér, mert nem ez volt a szándéka. Viszont attól a költségtől, ami a városra hárul, attól lehetőleg valóban meg kell szabadulni. Mert ellenkező esetben még nagyobbak lesznek a pénzügyi problémái a városnak, és nem lesz pénz az épületek megfelelő működtetésére. Kiemeli, hogy a város a tulajdonában maradnak az intézmények mindenképpen. Az elmúlt években pedig rengeteget költött az önkormányzat az oktatási-nevelési intézményekre: bölcsődét épített, az óvodákat, az iskolákat folyamatosan felújította. Ezt a város mindig is fontosnak tartotta és a jövőben is annak fogja tartani az intézményeket. A törvény viszont megváltozott és a városnak ehhez alkalmazkodnia kell. Közben pedig van egy olyan döntési lehetősége, amelyben szerinte azt kell nézni, hogy mi az előnyös Kőszeg számára, hogyan kerül kevesebbe ezt fenntartani. Mert ezek az intézmények ugyanúgy itt maradnak, ugyanolyan fontosak, mint eddig és az önkormányzat ugyanolyan lojális lesz hozzájuk, mint eddig.
Mert mi lenne, ha „körömszakadtáig” ragaszkodna a működtetői szerephez az önkormányzat úgy, hogy nincs is olyan anyagi helyzetben? Akkor legfeljebb véleményt nyilváníthat az igazgató kinevezésénél – ami szerinte nagyon kevés jogosítvány. Ő a költségvetésre gondol akkor, amikor azt javasolja, hogy ne kockáztasson a képviselő-testület.

Sőbér Aurélia ismét arra emlékezteti a képviselőket, hogy ez a szándéknyilatkozat után, októberben végleges döntést kell hozni. Amikor az a bizonyos bizottság megvizsgálja és kiderül, mennyit kell ténylegesen fizetni, akkor még mindig vissza lehet vonni ezt a döntést. Mert ők fogják megállapítani, hogy a működési képesség nem, vagy csak részben áll fenn. Ezt követően a képviselő-testület még mindig hozhat olyan döntést, amelyben vállalja a működtetést.

Huber László is egyetért ezzel, és hozzáfűzi: fordítva nem biztos, hogy működik. Ezzel egyfajta felmentést kérne a város, amit egyáltalán nem biztos, hogy megkap. És akkor az óvodák még szóba sem kerültek, pedig azokat teljes mértékben a városnak kell működtetni.

Básthy Béla úgy véli, hogy az eddigi vitában nem biztos, hogy jó felől közelítették meg ezt a kérdést a hozzászólók. Folyamatosan arról volt szó, hogy az önkormányzat saját pénzügyi helyzete miatt megtartja-e az iskolákat vagy sem. Ő úgy tenné fel a kérdést, hogy az iskolának mi az érdeke? Érdeke-e az, hogy fél év múlva azt kelljen megállapítani: nincs pénz a számlák kifizetésére? Ez tehát egy torz beállítás. A következők szerint kellene fogalmazni mindezt: a város szeretné az iskolák működőképességét biztosítani, és ennek érdekében azt állapítja meg, hogy saját forrásaiból nem tudja működtetni az iskolákat. Nem azért akarja ezt a lépést a város megtenni, mert szabadulni akar az iskoláktól, – még ha ez nem a számára legkedvesebb mód is – hanem éppen ellenkezőleg. Ez hasonló ahhoz, amikor a bölcs Salamon elé vitték a szamarat, aztán kiderült, hogy aki szereti, az le tudott róla mondani.
Az, hogy a képviselő-testület elkötelezett az intézményeiért, azt szerinte a rengeteg meghozott döntés – vagy éppen az, amit nem hozott meg – igazolja. Amíg nagy erőfeszítések árán is, de biztosítható volt pld. a gimnázium fenntartása, addig az önkormányzat ezt megtette, hiszen a környező szabályrendszer is azt jelezte, hogy ez a legjobb az iskolának. Most viszont az fordulhat elő, hogy az önkormányzat gyengesége miatt nem lehet így működetni az intézményt.
Szerinte ha az hangzik el, hogy „megszabadulunk az iskoláktól” vagy az, hogy „a járási központ oktatási intézmény nélkül marad” – ez a két állítás helytelensége nem áll messze egymástól, mert szó sincs egyikről sem.

Simonits Zsolt a pénzügyi bizottság véleményét tolmácsolja. A bizottság hiányolta azt a bizonyos minimális táblázatot, ami végül is pénzügyi kérdéssé teszi ezt az anyagot. A képviselő-testületi ülésre elkészült ez a táblázat. A bizottság pénzügyi szempontok miatt elfogadásra ajánlotta a határozati javaslatot.
Személyes véleménye az, hogy ugyan sok a bizonytalanság az egész finanszírozással kapcsolatban, de ő abban egészen biztos, hogy január 2-án minden pedagógus és minden diák be fog találni az osztályterembe. Ha lesznek is kezdetben súrlódások, ő reméli, hogy helyreáll ez és sokkal jobban tudnak működni majd az intézmények, mint eddig.
Ő 2002. óta képviselő és azóta folyamatosan csökkentek a normatívák, megszűnt az ÖNHIKI, és mindig egyre rosszabb helyzetbe kerültek az intézmények. Ő szakmailag ugyan nem tudja megítélni, de bízik abban, hogy jobban el lesznek látva az iskolák az állami finanszírozás révén és talán jövőképet is kaphatnak az ott dolgozók. Ez az átalakítás remélhetőleg sokkal hatékonyabbá teszi majd a közoktatást.