| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2009. Szeptember 24., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
3. napirendi pont:
Beszámoló a Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium munkájáról
ELŐTERJESZTÉS
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
2009. szeptember 24-i ülése 3. napirendi pontjához
Bevezető
A Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium utolsó intézményi beszámolóját Kőszeg Város Képviselő-testülete 2006. március 28-i ülésén tárgyalta. Jelen beszámoló melléklete részletesen a 2008/2009. tanévről szól, de képet ad az utolsó beszámoló óta eltelt idő történéseiről. A működéssel kapcsolatos megállapítások, tények megítélése, reális értékelése szükségessé teszi, hogy bizonyos kérdésekben nagyobb időszakra is visszatekintsünk.
Legfontosabb események, feladatok:
2005/2006.tanév:
• A két tanítási nyelvű tagozaton az első kétszintű érettségi vizsga.
2006/2007. tanév:
• A Domonkos rend visszaigényelte a Gyöngyös utcai fiúkollégium épületét, a téli szünetet követően a fiúk az un. magyar-angol kollégiumba költöztek.
• 2007 nyara: a gimnázium fűtésének korszerűsítése (fenntartói beruházás).
2007/2008. tanév:
• A NAT-ban megfogalmazott kompetencia területek beépítése a pedagógiai programba.
• Feladat-ellátási terv készítése (a következő tanévben visszavonásra került a rendelet).
• IMIP módosítása.
• 2008 nyara: egyes tantermek, folyosók világításának korszerűsítése; egyes tantermek, folyosók festése; új könyvtár- és olvasóterem kialakítása; a tornateremhez tartozó öltözők és vizesblokkok korszerűsítése (saját erő, fenntartói pályázat).
2008/2009. tanév:
• Az első nyelvi előkészítő évfolyammal induló osztályunk érettségi vizsgája.
• 2009: részbeni tetőjavítás a lánykollégium épületén; informatikai- és eszközfejlesztés (fenntartói pályázat).
1. Az intézmény szervezeti felépítése
Az 1998/99. tanévben a leánykollégium és a fiúkollégium racionalizálási célú szervezeti összevonására került sor.
2005 februárjától nem rendelkezünk önálló konyhával.
2007 áprilisától az intézmény két telephelyen működik (gimnázium: Kőszeg, Hunyadi u. 10., kollégium: Kőszeg, Szent Imre herceg u. 9.).
Feladatunk maradt az üres kollégiumi férőhelyek hasznosítása tanítási szünetekben és lehetőség szerint szorgalmi időben is.
Az intézmény alap- és kiegészítő tevékenységét a képviselő-testület által jóváhagyott Alapító okirat szerint végzi.
Egyéb jogi személy az intézményben:
Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium Baráti Társasága (egyesület).
2. Az intézmény működésével kapcsolatos tényezők
2.1 Az intézményi feladatmutató változása
2005/ 2006/ 2007/ 2008/
2006. 2007. 2008. 2009.
tanév tanév tanév tanév
Nappali tagozat
Tanulói létszám 449 449 446 463
Osztályok száma 17 16 16 16
Kollégiumi létszám 224 213 191 198
Bejáró tanulók 103 104 114 120
Felnőtt oktatás 51 45 42 24
Az idei tanév adatainak ismeretében még inkább kijelenthetjük, hogy tanulólétszámunk folyamatosan emelkedik. A fizikai korlátok miatt és pedagógiai szempontból is elmondhatjuk, hogy befogadóképességünk határán vagyunk. A létszám további növelése azért sem indokolt, mert a csoportfinanszírozási rendszer (átlag 28 fő) miatt a létszám növekedését nem követi egyenes arányban a finanszírozás.
A kollégiumi tanulók létszáma a 200 fő körül ingadozik. A jelenleg rendelkezésre álló épületegyüttes nem alkalmas több tanuló fogadására.
A bejáró és a kollégiumi tanulók létszáma után kiegészítő normatívát kap a fenntartó megyei feladatok átvállalása címen.
2005/ 2006/ 2007/ 2008/
2006. 2007. 2008. 2009.
tanév tanév tanév tanév
Nappali tagozat
kőszegi tanulók 122 132 141 145
%-os arányuk 27% 29% 32% 31%
Örömmel jelenthetjük ki, hogy kőszegi tanulóink száma emelkedett az utóbbi három évben. Ennél is nagyobb arányban veszik ki részüket Kőszeg kulturális életében, közéletében. A Hajnalcsillag Néptánc Egyesület, a Nagygöncöl legtöbb tagja gimnáziumi tanuló; a fúvószenekar, az önkéntes tűzoltók, az Ataru Együttes tagjai közül is többen a gimnázium diákjai. Sok tanítványunk, rajtuk kívül is, szívesen vesz részt városi rendezvényeken szereplőként vagy szervezőként.
2.2 Az iskola tantárgyi rendszerének változása
Az intézmény, történeti hagyományait követve, megőrizte általánosan képző gimnáziumi jellegét, de nevelőtestülete mindig saját profil kialakítására törekedett. Intézményünk társadalmi környezete (kisvárosi gimnázium, tanulóink közel fele kollégista) megköveteli tőlünk, hogy sokféle igényt elégítsünk ki. Gyakori, hogy ugyanabban az osztályban kell eljuttatni a tanulók egy részét a sikeres érettségi vizsgáig, a tanulók nagyobb felét pedig a felsőoktatásban való megfelelésig. Az utóbbi csoportba tartozó diákokat versenyeztetni is kell. A sokrétű feladat megoldása legtöbb esetben ugyanarra a szaktanárra hárul. Felkínált programjaink éppen azt a célt szolgálják, hogy számunkra a legfontosabbak - a tanulók és a szülők - megtalálják számításukat.
2.3 Speciális programjaink
2.3.1 Két tanítási nyelvű tagozat
Törvényi háttér: 26/1997.(VII.10.) MKM rendelet. Angol a célnyelv. A 9. évfolyamon az idegen nyelv tudását alapozzuk meg heti 18 órában úgy, hogy a 10. osztálytól már a matematikát, fizikát, kémiát és a földrajzot angol nyelven is elsajátíthassák a tanulók. Az angol nyelv oktatását anyanyelvi tanár segíti.
2004 júniusában érettségizett az első osztályunk a két tanítási nyelvű (magyar - angol) program szerint. Önfejlesztő utat jártunk be az angol nyelv és irodalom, illetve az angolul tanított szaktárgyak esetében. Köszönet illet minden szaktanárt és kollégát, aki támogató magatartásával a program mögé állt.
A tagozatra minden évben 2-3-szoros a túljelentkezés, ez az egyik biztosítéka a sikerességének.
Sikerkritériumok:
• A tagozaton két tanítási nyelvű érettségi vizsgát, illetve felsőfokú nyelvvizsgát tett tanulóink száma közel 100%-os, említésre méltó lemorzsolódás nincs az öt tanév alatt.
• A két tanítási nyelvű iskolák között megrendezett tanulmányi versenyeken elért országos eredményeink igazolják diákjaink motivációját és a lelkiismeretes tanári munkát (természettudományi versenyek, OKTV, retorika verseny angol nyelven, stb.)
• Egyre több diákunk választ a felsőoktatásban angol nyelvű vagy magyar-angol két tanítási nyelvű képzést, megnövelve ezzel az esélyt a majdani munkába álláshoz.
A programban résztvevők kötelező módon angol nyelvből emelt szinten vizsgáznak, az angol nyelven tanult tantárgyak közül pedig legalább kettőből angolul közép vagy emelt szinten.
Személyi feltétel: tantárgyanként egy-egy tanár, aki a megfelelő képesítéssel rendelkezik.
A tagozatra járó diákok többletnormatíváját a kötelező csoportbontásokra, a többletórákra és az idegen nyelvi pótlékra fordítjuk.
Milyen többletet jelent a program az intézménynek:
• beiskolázásunkat nagyban segíti;
• ismertté tesz bennünket a környező megyékben is;
• presztízsnövelő (pl.: felvételi vizsgával lehet bekerülni, egyedüli program a megyében);
• szakmai fejlesztésre és fejlődésre sarkall más területen is.
2.3.2 Arany János Tehetséggondozó Program
Törvényi háttér: miniszteri állásfoglalás; az előkészítő évfolyam kerettanterve egyeztetési fázisban van. A magyar tantárgy kerettantervének elkészítésére, korábbi tevékenysége alapján, gimnáziumunk tanárát (Szeléné Varga Márta) kérték fel.
2000-ben az Oktatási Minisztérium pályázati felhívására válaszolva, Vas megyéből négy iskolával együtt, adtuk be terveinket az Arany János Tehetséggondozó Programra. Nyertes intézményként 2001 szeptemberében indult az első osztályunk, a jelenlegi tanévben már az ötödik csoport tesz érettségi vizsgát. Az intézmény egészére ható pozitívumok a programmal kapcsolatban:
• A többletnormatíván túl országos kitekintésünk bővült a programban való részvétellel. Közvetlen kapcsolatot tarthatunk fenn az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, a Debreceni Egyetem Pszichológiai és Pedagógiai Tanszékével, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel, valamint az ország közel húsz legjobb gimnáziumával és kollégiumával.
• Ismertségünket és elismertségünket nagyban növelte a programban való részvétel.
• Kitapintható a szakmai, módszertani kultúra fejlődése a nevelőtestület egészében.
Sikerkritériumok:
• Minden tanuló sikeres ECDL informatikai vizsgát tett, megkönnyítve a munkába állás lehetőségét.
• Minden érettségizett tanulónk jogosítványt (B kategóriájú) szerzett.
• Az érettségizett diákok 60-70%-a középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt szerzett.
• Az elmúlt három évben az érettségizett diákok mindegyike bekerült a felsőoktatás valamely szintjére. (Voltak diákok, akik anyagi nehézségek miatt nem tudták elkezdeni vagy folytatni felsőfokú tanulmányaikat.)
Nehézségek:
• A családi háttér, többségében, nem tud hatni ösztönzőleg a gyermek továbbhaladására.
• Egyre inkább érezhető a kistelepülési hátrány (pl.: viselkedés nagyobb létszámú közegben, osztályelső szerepből kiesni, stb.).
• A programban résztvevő diákok lemorzsolódása meghaladja a más oktatási formákban résztvevők lemorzsolódási arányát.
Az egyes programok megszervezéséhez, a többletórák és foglalkozások megtartásához, pszichológus foglalkoztatásához, színház- és hangverseny bérletek megvásárlásához anyagi fedezetet a "dupla normatíva" biztosít.
2.3.3 Nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzés (NYEK)
Törvényi háttér: oktatási törvény 28.§ (4), és a 29.§ (2) bekezdés, valamint Ajánlás a nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás 10-13. évfolyamainak idegen nyelvi munkájához (2006. február).
Gimnáziumunk eleget tudott tenni a törvényi kötelezettségeknek. Az előkészítő évben 12 órában angol nyelvet, 4 órában informatikát, 3 órában német nyelvet, 2-2 órában anyanyelvet és matematikát, 2 órában tanulásmódszertant oktatunk. Van osztályfőnöki és sportfoglalkozás is.
A 10-13. évfolyamon emelt szintű oktatás keretében készítjük fel a tanulókat az angol nyelvi érettségire.
Hogy jó úton jártunk eddig a nyelvtanításban, azt a fent említett ajánlásból vett idézet is alátámasztja: "Az intenzív oktatással induló, majd további négy középiskolai évben hagyományos óraszámban folytatódó nyelvtanítás bevezetése olyan, már sikeresen működő programok tapasztalataiból indult ki, mint a két tanítási nyelvű képzés vagy az Arany János Tehetséggondozó program".
Sikerkritériumok:
• A beiskolázás szempontjából egyre népszerűbb a program, mert megadja a lehetőségét annak, hogy a diákok felkészüljenek az emelt szintű érettségi vizsgára angol nyelvből, amely középfokú nyelvvizsgával egyenértékű.
• Az emelt óraszámú informatikaoktatás megteremti a lehetőséget az ECDL vizsgabizonyítvány megszerzésére.
• A német nyelvi csoportok célirányosabb kialakításával a 2. idegen nyelvből tett középfokú nyelvvizsgák számának növelése; harmadik idegen nyelv oktatásának lehetősége.
2.4 Hagyományos (négy éves) képzési programjaink
2.4.1 Emelt óraszámú idegen nyelvi oktatás, idegenforgalmi ismeretekkel
A kőszegi gimnáziumban nagy hagyományai vannak az idegen nyelvek oktatásának (német nemzetiségi tagozat, német nyelvi tagozat, német, orosz, majd angol speciális nyelvi oktatás).
Ebbe a csoportba azoknak a diákoknak a jelentkezését várjuk, akik az általános iskolában már jelentős előnyre tettek szert vagy a német, vagy az angol nyelv elsajátításában, pályaválasztásukban azonban bizonytalanok. A 10. évtől az Utazás és Turizmus (U&T) akkreditált tantárggyal ismerkednek meg, amelynek tanulása – választásuktól függően - a 11-12. évfolyamon folytatható. Az U&T közismereti tantárgy, válaszható érettségi vizsgán középszinten.
2.4.2 Biológia – kémia emelt óraszámú oktatás
A négy évfolyamos képzési formáink közül a legeredményesebb (tanulmányi versenyek, érettségi és felvételi eredmények alapján) képzési formánk.
A természettudományos tantárgyak iránt érdeklődő diákok már 9. osztálytól emelt óraszámú és emelt szintű oktatást kapnak biológiából és kémiából. Pályaválasztásuk függvényében az emelt szintű érettségire történő felkészítés folytatódik a 10. évfolyamot követően.
Sikerkritérium:
• A beiskolázási nehézségek ellenére minden évben van diákunk a 9-10. évfolyamosok országos versenyein biológiából és kémiából; az OKTV-n pedig legalább II. fordulóba jutó tanulókkal büszkélkedhetünk.
• Egyre többen tanulnak tovább "szakirányban". A tehetséges tanulók eljutnak az orvosi, állatorvosi egyetemre; tudományegyetemek természettudományi karára; egyetemi szintű idegenforgalmi, szállodaipari szakokra. A szerényebb képességűek főiskolát, illetve felsőfokú szakképzést választanak.
2.5 Felnőttoktatás
A dolgozók gimnáziuma – levelező tagozatos (4 éves) formáról a 2002/2003. tanévtől, fenntartói jóváhagyással, esti tagozatos oktatásra tértünk át.
A kétszintű érettségire történő felkészítéshez szükség van az esti tagozat óraszámaira, hiszen a nappali tagozatosokkal azonos követelmények elé állítja őket a vizsgarendszer. Az esti tagozaton 2006 tavaszán érettségizett első osztályunk, sikeresen.
Az esti tagozat óraterve idegen nyelv tanulására is ad lehetőséget, ezért abban bíztunk, hogy ez egyúttal vonzerő is lesz a felnőttek számára. Reményeinket az újonnan jelentkezők száma nem támasztotta alá, ezért jelenleg egy végzős osztályunk van.
A felnőttoktatás órait a törzstag pedagógusok látják el, túlórában.
3. Pedagógiai munka a kollégiumban
A kollégium pedagógiai tevékenysége kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális biztonságot és érzelmi védőhálót nyújt.
A vártnak megfelelően alakult a fiúk és lányok közös épületbe költözése 2007-ben, ebből konfliktus nem adódott. A nehézséget az okozza, hogy a fiúk mozgástere csökkent, az új épületben nincsenek közösségi helyiségek.
Leánykollégiumunkban a szobai férőhelyek magas száma, az elavult berendezés már nem felel meg a kor követelményeinek. A diákok többsége az otthoninál rosszabb körülmények közé kerül azzal, hogy kollégista lesz.
3.1 A folyamatosan működő kollégiumi foglalkozások tartalma
• önismereti, harmonikus énkép kialakítása;
• kommunikációs gyakorlatok,
• tanulásmódszertan,
• az érzelmi kultúra fejlesztése,
• pályaorientáció.
3.2 Személyi feltételek a kollégiumban
• pedagógia, filozófia szakos kollégák;
• több éves nevelőtanári gyakorlat, amely továbbadható;
• napi kapcsolat a szülőkkel, az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal;
• kapcsolat mentálhigiénés szakemberekkel;
• továbbképzéseken (tanulásmódszertan, önismeret, mentálhigiénés, kommunikáció, közoktatás vezetői, minőségbiztosítás) való aktív részvétel;
• képviselet az Országos Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetségben (1 fő választmányi tag).
4. Az iskolai testnevelés
Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni. A tantervi követelményeknek megalapozó szerepük van a sportfoglalkozások tekintetében is.
A törvény szerint a kötelező és a nem kötelező időkeretbe tartozó testnevelési, valamint iskolai sportköri feladatok az iskola alaptevékenységébe tartoznak, ezért ezeket az óratervben illetve a tantárgyfelosztásban tüntetjük fel.
Az iskolában a mindennapi testedzést a tanórai, a tanórán kívüli foglakozások és az iskolai sportköri foglakozások keretében úgy szervezzük meg, hogy a tanulóknak lehetősége legyen naponta, legalább 45 percnyi idejük sportolásra, testmozgásra. Az iskolai sportkör lehetőséget ad az iskola hagyományainak megfelelő sportágakban (até, torna, kosárlabda labdarúgás, rüplabda, stb) a foglalkozásokon és a versenyeken való részvételre.
A délelőtti testnevelési órák száma minden évfolyamon és osztályban 2,5 óra. Úszásoktatás tanévenként a végzős és a 9. évfolyamon van, félévenkénti váltással.
Személyi feltételek:
A gimnáziumban három, a kollégiumban egy testnevelés szakos kolléga áll alkalmazásban. Szakos ellátottságunk ezen a területen is 100%-os.
Szakképzettséggel rendelkező pedagógus vezeti a gyógytestnevelési foglalkozásokat (tanévenként általában egy csoportban, heti 3 órában).
5. A 2008/2009. tanév
A 2008/2009. tanév kiemelt eseményei
1. sz. melléklet
A 2008/2009. tanév versenyeredményei
2. sz. melléklet
6. Nemzetközi kapcsolataink
Az Európai Unió jelentős anyagi eszközöket áldoz arra, hogy tagországai egyre közelebb kerüljenek egymáshoz. Az egyik nagy célcsoport a diákság és tanáraik. Nagymértékben ösztönzi a különböző országok iskoláinak kapcsolatát, támogatja a közös projektek készítését, elősegíti a tanár-mobilitást, pártolja az ifjúsági cseréket.
Gimnáziumunk 1999-ben kapcsolódott be a Socrates programba. Ennek keretein belül több kolléga vett részt nemzetközi tanártovábbképzésen. A programok másik része a diákok nemzetközi együttműködését, kommunikációját célozza meg iskolai, iskolafejlesztési, vagy nyelvi projekt keretein belül. Lelkes tanárok (Dr. Mátrai István, Dr. Mátrainé Tálos Ilona) mozgatják, és teszik folyamatossá e tevékenységünket.
A Mobilitás által támogatott ifjúsági cseréket igyekszünk kihasználni, bekapcsolódunk a Testvérvárosi Egyesület programjaiba is.
2006/2007. tanév
• SIMIDI (Mobilitás); olasz partner; 5 tanár, 30 diák részvételével
2007-2009. tanév
• Regional Culture and History (két éves diákcsere); francia partner; 4 tanár, 36 diák
2008-2010. tanév
• Celebrating Cultural Diversity (két éves iskolai projekt); olasz, spanyol résztvevőkkel; 10 tanár, 39 diák
2009-2011. tanév
• Természettudományi tartalmú; két éves iskolai projekt; olasz, spanyol, görög, ciprusi, román, cseh, francia résztvevőkkel.
Sikerkritérium:
• közvetítő nyelv az angol, így az egyik legjobb nyelvgyakorlás diákjainknak;
• a programokban történő részvételért versenyeztetjük a diákokat;
• új idegen nyelv tanulására ösztönöz;
• az angol nyelvet beszélő kollégák, nem csak a szakképzettséggel rendelkezők, is gyakorolhatják az idegen nyelvet;
• mivel minden találkozón feladat az ország, város és kultúra bemutatása, ahol élnek; így a felkészülés során a fiatalok saját hazájukkal kapcsolatos ismeretei is elmélyülnek;
• a program során előállított "termékek" az iskola, a város számára reklámhordozók is lehetnek (pl.: naptár, póló, stb.).
7. Gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok
Tanévenként beszámolót készítünk az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi munkájáról.
8. Diákönkormányzat
A tanulók az osztályok és a kollégiumi diákkörök érdekeik képviseletére iskolai és kollégiumi diákönkormányzatot hoztak létre. Mindkettő saját működési szabályzattal rendelkezik, meghatározott döntési és véleményezési jogkörrel rendelkezik.
Évenként diákközgyűlést tartunk.
Keressük a közös alkalmakat a város másik középiskolájának diákönkormányzatával.
9. Az intézmény gazdálkodása
9.1 Épület-vagyongazdálkodás
• A leánykollégium épületének teljes felújítása (tetőszerkezet, villamoshálózat, fűtés, nyílászárók, stb.) elkerülhetetlen. Korszerűtlen a diákok elhelyezése; a kor követelményeinek nem felel meg sem a szobák berendezése, sem a kiszolgáló helyiségek felszereltsége.
• A gimnázium Hunyadi utcai épülete 1908-ban készült el. 1978-ban újították fel, azóta csak a szinten tartásra törekedhettünk szűkös költségvetésünk miatt. Sürgető feladat: a tetőszerkezet javítása, a homlokzat újrafestése, a nyílászárók cseréje.
• A tornaterem nem szabványméretű. Kis mérete miatt a legtöbb labdajáték gyakorlására csak korlátozott mértékben alkalmas.
• A szabadtéri kosárlabda pálya talaja repedezett, rendkívüli mértékben balesetveszélyes.
• A salakos futópálya talaja elöregedett, frissítése, újra salakozása elodázhatatlan.
9.2 Költségvetés
Az intézmény költségvetését és beszámolóját a mindenkori költségvetési rendelet szabályozza, és a képviselő-testület hagyja jóvá.
A teljesség igénye nélkül, a legfontosabb mutatószámok:
• Az állami finanszírozás a vizsgált időszakban a teljes bevétel 76%-a, 74%-a, 70%-a, 72%-a.
• A fennmaradó különbözetet a fenntartói finanszírozás, illetve az intézmény saját bevétele teszi ki. Az önkormányzati finanszírozás 9% és 13% között változott a teljes finanszírozáshoz viszonyítva; a saját bevétel pedig a teljes bevétel 14 és 16%-a között mozgott (53 millió és 60 millió forint között).
2009-ben bekapcsolódtunk a közcélú foglalkoztatás programjába. Ennek keretében 90-90 napra négy főt foglalkoztattunk (2 udvaros, 2 portás). Célunk a túlmunka csökkentése, a szabadságok kiadásának megkönnyítése, a környezetrend biztosítása volt.
2005/ 2006/ 2007/ 2008/
2006. 2007. 2008. 2009.
tanév tanév tanév tanév
A dolgozói létszám alakulása
Gimn. tanár 35 35 35 35
Koll. tanár 10 10 10 9
Tanár össz. 45 45 45 44
Nem tanár 32 29 23 21
Összes dolgozó: 77 74 68 65
A technikai létszám csökkenése mögött a konyha megszűnése, a fiúkollégium Gyöngyös utcai épületének átadása, és racionalizálás van. Ezt a létszámot tovább csökkenteni nem tudjuk.
A létszámok változásának követése grafikonon. Készítette: Keszei Balázs igazgatóhelyettes
(3. melléklet)
A beszámolót készítette:
Horváthné Kutasi Mária s. k.
igazgató
A beszámolót véleményezte és elfogadta:
Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium nevelőtestülete
Beszámoló a Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium munkájáról
ELŐTERJESZTÉS
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
2009. szeptember 24-i ülése 3. napirendi pontjához
Bevezető
A Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium utolsó intézményi beszámolóját Kőszeg Város Képviselő-testülete 2006. március 28-i ülésén tárgyalta. Jelen beszámoló melléklete részletesen a 2008/2009. tanévről szól, de képet ad az utolsó beszámoló óta eltelt idő történéseiről. A működéssel kapcsolatos megállapítások, tények megítélése, reális értékelése szükségessé teszi, hogy bizonyos kérdésekben nagyobb időszakra is visszatekintsünk.
Legfontosabb események, feladatok:
2005/2006.tanév:
• A két tanítási nyelvű tagozaton az első kétszintű érettségi vizsga.
2006/2007. tanév:
• A Domonkos rend visszaigényelte a Gyöngyös utcai fiúkollégium épületét, a téli szünetet követően a fiúk az un. magyar-angol kollégiumba költöztek.
• 2007 nyara: a gimnázium fűtésének korszerűsítése (fenntartói beruházás).
2007/2008. tanév:
• A NAT-ban megfogalmazott kompetencia területek beépítése a pedagógiai programba.
• Feladat-ellátási terv készítése (a következő tanévben visszavonásra került a rendelet).
• IMIP módosítása.
• 2008 nyara: egyes tantermek, folyosók világításának korszerűsítése; egyes tantermek, folyosók festése; új könyvtár- és olvasóterem kialakítása; a tornateremhez tartozó öltözők és vizesblokkok korszerűsítése (saját erő, fenntartói pályázat).
2008/2009. tanév:
• Az első nyelvi előkészítő évfolyammal induló osztályunk érettségi vizsgája.
• 2009: részbeni tetőjavítás a lánykollégium épületén; informatikai- és eszközfejlesztés (fenntartói pályázat).
1. Az intézmény szervezeti felépítése
Az 1998/99. tanévben a leánykollégium és a fiúkollégium racionalizálási célú szervezeti összevonására került sor.
2005 februárjától nem rendelkezünk önálló konyhával.
2007 áprilisától az intézmény két telephelyen működik (gimnázium: Kőszeg, Hunyadi u. 10., kollégium: Kőszeg, Szent Imre herceg u. 9.).
Feladatunk maradt az üres kollégiumi férőhelyek hasznosítása tanítási szünetekben és lehetőség szerint szorgalmi időben is.
Az intézmény alap- és kiegészítő tevékenységét a képviselő-testület által jóváhagyott Alapító okirat szerint végzi.
Egyéb jogi személy az intézményben:
Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium Baráti Társasága (egyesület).
2. Az intézmény működésével kapcsolatos tényezők
2.1 Az intézményi feladatmutató változása
2005/ 2006/ 2007/ 2008/
2006. 2007. 2008. 2009.
tanév tanév tanév tanév
Nappali tagozat
Tanulói létszám 449 449 446 463
Osztályok száma 17 16 16 16
Kollégiumi létszám 224 213 191 198
Bejáró tanulók 103 104 114 120
Felnőtt oktatás 51 45 42 24
Az idei tanév adatainak ismeretében még inkább kijelenthetjük, hogy tanulólétszámunk folyamatosan emelkedik. A fizikai korlátok miatt és pedagógiai szempontból is elmondhatjuk, hogy befogadóképességünk határán vagyunk. A létszám további növelése azért sem indokolt, mert a csoportfinanszírozási rendszer (átlag 28 fő) miatt a létszám növekedését nem követi egyenes arányban a finanszírozás.
A kollégiumi tanulók létszáma a 200 fő körül ingadozik. A jelenleg rendelkezésre álló épületegyüttes nem alkalmas több tanuló fogadására.
A bejáró és a kollégiumi tanulók létszáma után kiegészítő normatívát kap a fenntartó megyei feladatok átvállalása címen.
2005/ 2006/ 2007/ 2008/
2006. 2007. 2008. 2009.
tanév tanév tanév tanév
Nappali tagozat
kőszegi tanulók 122 132 141 145
%-os arányuk 27% 29% 32% 31%
Örömmel jelenthetjük ki, hogy kőszegi tanulóink száma emelkedett az utóbbi három évben. Ennél is nagyobb arányban veszik ki részüket Kőszeg kulturális életében, közéletében. A Hajnalcsillag Néptánc Egyesület, a Nagygöncöl legtöbb tagja gimnáziumi tanuló; a fúvószenekar, az önkéntes tűzoltók, az Ataru Együttes tagjai közül is többen a gimnázium diákjai. Sok tanítványunk, rajtuk kívül is, szívesen vesz részt városi rendezvényeken szereplőként vagy szervezőként.
2.2 Az iskola tantárgyi rendszerének változása
Az intézmény, történeti hagyományait követve, megőrizte általánosan képző gimnáziumi jellegét, de nevelőtestülete mindig saját profil kialakítására törekedett. Intézményünk társadalmi környezete (kisvárosi gimnázium, tanulóink közel fele kollégista) megköveteli tőlünk, hogy sokféle igényt elégítsünk ki. Gyakori, hogy ugyanabban az osztályban kell eljuttatni a tanulók egy részét a sikeres érettségi vizsgáig, a tanulók nagyobb felét pedig a felsőoktatásban való megfelelésig. Az utóbbi csoportba tartozó diákokat versenyeztetni is kell. A sokrétű feladat megoldása legtöbb esetben ugyanarra a szaktanárra hárul. Felkínált programjaink éppen azt a célt szolgálják, hogy számunkra a legfontosabbak - a tanulók és a szülők - megtalálják számításukat.
2.3 Speciális programjaink
2.3.1 Két tanítási nyelvű tagozat
Törvényi háttér: 26/1997.(VII.10.) MKM rendelet. Angol a célnyelv. A 9. évfolyamon az idegen nyelv tudását alapozzuk meg heti 18 órában úgy, hogy a 10. osztálytól már a matematikát, fizikát, kémiát és a földrajzot angol nyelven is elsajátíthassák a tanulók. Az angol nyelv oktatását anyanyelvi tanár segíti.
2004 júniusában érettségizett az első osztályunk a két tanítási nyelvű (magyar - angol) program szerint. Önfejlesztő utat jártunk be az angol nyelv és irodalom, illetve az angolul tanított szaktárgyak esetében. Köszönet illet minden szaktanárt és kollégát, aki támogató magatartásával a program mögé állt.
A tagozatra minden évben 2-3-szoros a túljelentkezés, ez az egyik biztosítéka a sikerességének.
Sikerkritériumok:
• A tagozaton két tanítási nyelvű érettségi vizsgát, illetve felsőfokú nyelvvizsgát tett tanulóink száma közel 100%-os, említésre méltó lemorzsolódás nincs az öt tanév alatt.
• A két tanítási nyelvű iskolák között megrendezett tanulmányi versenyeken elért országos eredményeink igazolják diákjaink motivációját és a lelkiismeretes tanári munkát (természettudományi versenyek, OKTV, retorika verseny angol nyelven, stb.)
• Egyre több diákunk választ a felsőoktatásban angol nyelvű vagy magyar-angol két tanítási nyelvű képzést, megnövelve ezzel az esélyt a majdani munkába álláshoz.
A programban résztvevők kötelező módon angol nyelvből emelt szinten vizsgáznak, az angol nyelven tanult tantárgyak közül pedig legalább kettőből angolul közép vagy emelt szinten.
Személyi feltétel: tantárgyanként egy-egy tanár, aki a megfelelő képesítéssel rendelkezik.
A tagozatra járó diákok többletnormatíváját a kötelező csoportbontásokra, a többletórákra és az idegen nyelvi pótlékra fordítjuk.
Milyen többletet jelent a program az intézménynek:
• beiskolázásunkat nagyban segíti;
• ismertté tesz bennünket a környező megyékben is;
• presztízsnövelő (pl.: felvételi vizsgával lehet bekerülni, egyedüli program a megyében);
• szakmai fejlesztésre és fejlődésre sarkall más területen is.
2.3.2 Arany János Tehetséggondozó Program
Törvényi háttér: miniszteri állásfoglalás; az előkészítő évfolyam kerettanterve egyeztetési fázisban van. A magyar tantárgy kerettantervének elkészítésére, korábbi tevékenysége alapján, gimnáziumunk tanárát (Szeléné Varga Márta) kérték fel.
2000-ben az Oktatási Minisztérium pályázati felhívására válaszolva, Vas megyéből négy iskolával együtt, adtuk be terveinket az Arany János Tehetséggondozó Programra. Nyertes intézményként 2001 szeptemberében indult az első osztályunk, a jelenlegi tanévben már az ötödik csoport tesz érettségi vizsgát. Az intézmény egészére ható pozitívumok a programmal kapcsolatban:
• A többletnormatíván túl országos kitekintésünk bővült a programban való részvétellel. Közvetlen kapcsolatot tarthatunk fenn az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, a Debreceni Egyetem Pszichológiai és Pedagógiai Tanszékével, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel, valamint az ország közel húsz legjobb gimnáziumával és kollégiumával.
• Ismertségünket és elismertségünket nagyban növelte a programban való részvétel.
• Kitapintható a szakmai, módszertani kultúra fejlődése a nevelőtestület egészében.
Sikerkritériumok:
• Minden tanuló sikeres ECDL informatikai vizsgát tett, megkönnyítve a munkába állás lehetőségét.
• Minden érettségizett tanulónk jogosítványt (B kategóriájú) szerzett.
• Az érettségizett diákok 60-70%-a középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt szerzett.
• Az elmúlt három évben az érettségizett diákok mindegyike bekerült a felsőoktatás valamely szintjére. (Voltak diákok, akik anyagi nehézségek miatt nem tudták elkezdeni vagy folytatni felsőfokú tanulmányaikat.)
Nehézségek:
• A családi háttér, többségében, nem tud hatni ösztönzőleg a gyermek továbbhaladására.
• Egyre inkább érezhető a kistelepülési hátrány (pl.: viselkedés nagyobb létszámú közegben, osztályelső szerepből kiesni, stb.).
• A programban résztvevő diákok lemorzsolódása meghaladja a más oktatási formákban résztvevők lemorzsolódási arányát.
Az egyes programok megszervezéséhez, a többletórák és foglalkozások megtartásához, pszichológus foglalkoztatásához, színház- és hangverseny bérletek megvásárlásához anyagi fedezetet a "dupla normatíva" biztosít.
2.3.3 Nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzés (NYEK)
Törvényi háttér: oktatási törvény 28.§ (4), és a 29.§ (2) bekezdés, valamint Ajánlás a nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás 10-13. évfolyamainak idegen nyelvi munkájához (2006. február).
Gimnáziumunk eleget tudott tenni a törvényi kötelezettségeknek. Az előkészítő évben 12 órában angol nyelvet, 4 órában informatikát, 3 órában német nyelvet, 2-2 órában anyanyelvet és matematikát, 2 órában tanulásmódszertant oktatunk. Van osztályfőnöki és sportfoglalkozás is.
A 10-13. évfolyamon emelt szintű oktatás keretében készítjük fel a tanulókat az angol nyelvi érettségire.
Hogy jó úton jártunk eddig a nyelvtanításban, azt a fent említett ajánlásból vett idézet is alátámasztja: "Az intenzív oktatással induló, majd további négy középiskolai évben hagyományos óraszámban folytatódó nyelvtanítás bevezetése olyan, már sikeresen működő programok tapasztalataiból indult ki, mint a két tanítási nyelvű képzés vagy az Arany János Tehetséggondozó program".
Sikerkritériumok:
• A beiskolázás szempontjából egyre népszerűbb a program, mert megadja a lehetőségét annak, hogy a diákok felkészüljenek az emelt szintű érettségi vizsgára angol nyelvből, amely középfokú nyelvvizsgával egyenértékű.
• Az emelt óraszámú informatikaoktatás megteremti a lehetőséget az ECDL vizsgabizonyítvány megszerzésére.
• A német nyelvi csoportok célirányosabb kialakításával a 2. idegen nyelvből tett középfokú nyelvvizsgák számának növelése; harmadik idegen nyelv oktatásának lehetősége.
2.4 Hagyományos (négy éves) képzési programjaink
2.4.1 Emelt óraszámú idegen nyelvi oktatás, idegenforgalmi ismeretekkel
A kőszegi gimnáziumban nagy hagyományai vannak az idegen nyelvek oktatásának (német nemzetiségi tagozat, német nyelvi tagozat, német, orosz, majd angol speciális nyelvi oktatás).
Ebbe a csoportba azoknak a diákoknak a jelentkezését várjuk, akik az általános iskolában már jelentős előnyre tettek szert vagy a német, vagy az angol nyelv elsajátításában, pályaválasztásukban azonban bizonytalanok. A 10. évtől az Utazás és Turizmus (U&T) akkreditált tantárggyal ismerkednek meg, amelynek tanulása – választásuktól függően - a 11-12. évfolyamon folytatható. Az U&T közismereti tantárgy, válaszható érettségi vizsgán középszinten.
2.4.2 Biológia – kémia emelt óraszámú oktatás
A négy évfolyamos képzési formáink közül a legeredményesebb (tanulmányi versenyek, érettségi és felvételi eredmények alapján) képzési formánk.
A természettudományos tantárgyak iránt érdeklődő diákok már 9. osztálytól emelt óraszámú és emelt szintű oktatást kapnak biológiából és kémiából. Pályaválasztásuk függvényében az emelt szintű érettségire történő felkészítés folytatódik a 10. évfolyamot követően.
Sikerkritérium:
• A beiskolázási nehézségek ellenére minden évben van diákunk a 9-10. évfolyamosok országos versenyein biológiából és kémiából; az OKTV-n pedig legalább II. fordulóba jutó tanulókkal büszkélkedhetünk.
• Egyre többen tanulnak tovább "szakirányban". A tehetséges tanulók eljutnak az orvosi, állatorvosi egyetemre; tudományegyetemek természettudományi karára; egyetemi szintű idegenforgalmi, szállodaipari szakokra. A szerényebb képességűek főiskolát, illetve felsőfokú szakképzést választanak.
2.5 Felnőttoktatás
A dolgozók gimnáziuma – levelező tagozatos (4 éves) formáról a 2002/2003. tanévtől, fenntartói jóváhagyással, esti tagozatos oktatásra tértünk át.
A kétszintű érettségire történő felkészítéshez szükség van az esti tagozat óraszámaira, hiszen a nappali tagozatosokkal azonos követelmények elé állítja őket a vizsgarendszer. Az esti tagozaton 2006 tavaszán érettségizett első osztályunk, sikeresen.
Az esti tagozat óraterve idegen nyelv tanulására is ad lehetőséget, ezért abban bíztunk, hogy ez egyúttal vonzerő is lesz a felnőttek számára. Reményeinket az újonnan jelentkezők száma nem támasztotta alá, ezért jelenleg egy végzős osztályunk van.
A felnőttoktatás órait a törzstag pedagógusok látják el, túlórában.
3. Pedagógiai munka a kollégiumban
A kollégium pedagógiai tevékenysége kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális biztonságot és érzelmi védőhálót nyújt.
A vártnak megfelelően alakult a fiúk és lányok közös épületbe költözése 2007-ben, ebből konfliktus nem adódott. A nehézséget az okozza, hogy a fiúk mozgástere csökkent, az új épületben nincsenek közösségi helyiségek.
Leánykollégiumunkban a szobai férőhelyek magas száma, az elavult berendezés már nem felel meg a kor követelményeinek. A diákok többsége az otthoninál rosszabb körülmények közé kerül azzal, hogy kollégista lesz.
3.1 A folyamatosan működő kollégiumi foglalkozások tartalma
• önismereti, harmonikus énkép kialakítása;
• kommunikációs gyakorlatok,
• tanulásmódszertan,
• az érzelmi kultúra fejlesztése,
• pályaorientáció.
3.2 Személyi feltételek a kollégiumban
• pedagógia, filozófia szakos kollégák;
• több éves nevelőtanári gyakorlat, amely továbbadható;
• napi kapcsolat a szülőkkel, az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal;
• kapcsolat mentálhigiénés szakemberekkel;
• továbbképzéseken (tanulásmódszertan, önismeret, mentálhigiénés, kommunikáció, közoktatás vezetői, minőségbiztosítás) való aktív részvétel;
• képviselet az Országos Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetségben (1 fő választmányi tag).
4. Az iskolai testnevelés
Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni. A tantervi követelményeknek megalapozó szerepük van a sportfoglalkozások tekintetében is.
A törvény szerint a kötelező és a nem kötelező időkeretbe tartozó testnevelési, valamint iskolai sportköri feladatok az iskola alaptevékenységébe tartoznak, ezért ezeket az óratervben illetve a tantárgyfelosztásban tüntetjük fel.
Az iskolában a mindennapi testedzést a tanórai, a tanórán kívüli foglakozások és az iskolai sportköri foglakozások keretében úgy szervezzük meg, hogy a tanulóknak lehetősége legyen naponta, legalább 45 percnyi idejük sportolásra, testmozgásra. Az iskolai sportkör lehetőséget ad az iskola hagyományainak megfelelő sportágakban (até, torna, kosárlabda labdarúgás, rüplabda, stb) a foglalkozásokon és a versenyeken való részvételre.
A délelőtti testnevelési órák száma minden évfolyamon és osztályban 2,5 óra. Úszásoktatás tanévenként a végzős és a 9. évfolyamon van, félévenkénti váltással.
Személyi feltételek:
A gimnáziumban három, a kollégiumban egy testnevelés szakos kolléga áll alkalmazásban. Szakos ellátottságunk ezen a területen is 100%-os.
Szakképzettséggel rendelkező pedagógus vezeti a gyógytestnevelési foglalkozásokat (tanévenként általában egy csoportban, heti 3 órában).
5. A 2008/2009. tanév
A 2008/2009. tanév kiemelt eseményei
1. sz. melléklet
A 2008/2009. tanév versenyeredményei
2. sz. melléklet
6. Nemzetközi kapcsolataink
Az Európai Unió jelentős anyagi eszközöket áldoz arra, hogy tagországai egyre közelebb kerüljenek egymáshoz. Az egyik nagy célcsoport a diákság és tanáraik. Nagymértékben ösztönzi a különböző országok iskoláinak kapcsolatát, támogatja a közös projektek készítését, elősegíti a tanár-mobilitást, pártolja az ifjúsági cseréket.
Gimnáziumunk 1999-ben kapcsolódott be a Socrates programba. Ennek keretein belül több kolléga vett részt nemzetközi tanártovábbképzésen. A programok másik része a diákok nemzetközi együttműködését, kommunikációját célozza meg iskolai, iskolafejlesztési, vagy nyelvi projekt keretein belül. Lelkes tanárok (Dr. Mátrai István, Dr. Mátrainé Tálos Ilona) mozgatják, és teszik folyamatossá e tevékenységünket.
A Mobilitás által támogatott ifjúsági cseréket igyekszünk kihasználni, bekapcsolódunk a Testvérvárosi Egyesület programjaiba is.
2006/2007. tanév
• SIMIDI (Mobilitás); olasz partner; 5 tanár, 30 diák részvételével
2007-2009. tanév
• Regional Culture and History (két éves diákcsere); francia partner; 4 tanár, 36 diák
2008-2010. tanév
• Celebrating Cultural Diversity (két éves iskolai projekt); olasz, spanyol résztvevőkkel; 10 tanár, 39 diák
2009-2011. tanév
• Természettudományi tartalmú; két éves iskolai projekt; olasz, spanyol, görög, ciprusi, román, cseh, francia résztvevőkkel.
Sikerkritérium:
• közvetítő nyelv az angol, így az egyik legjobb nyelvgyakorlás diákjainknak;
• a programokban történő részvételért versenyeztetjük a diákokat;
• új idegen nyelv tanulására ösztönöz;
• az angol nyelvet beszélő kollégák, nem csak a szakképzettséggel rendelkezők, is gyakorolhatják az idegen nyelvet;
• mivel minden találkozón feladat az ország, város és kultúra bemutatása, ahol élnek; így a felkészülés során a fiatalok saját hazájukkal kapcsolatos ismeretei is elmélyülnek;
• a program során előállított "termékek" az iskola, a város számára reklámhordozók is lehetnek (pl.: naptár, póló, stb.).
7. Gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok
Tanévenként beszámolót készítünk az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi munkájáról.
8. Diákönkormányzat
A tanulók az osztályok és a kollégiumi diákkörök érdekeik képviseletére iskolai és kollégiumi diákönkormányzatot hoztak létre. Mindkettő saját működési szabályzattal rendelkezik, meghatározott döntési és véleményezési jogkörrel rendelkezik.
Évenként diákközgyűlést tartunk.
Keressük a közös alkalmakat a város másik középiskolájának diákönkormányzatával.
9. Az intézmény gazdálkodása
9.1 Épület-vagyongazdálkodás
• A leánykollégium épületének teljes felújítása (tetőszerkezet, villamoshálózat, fűtés, nyílászárók, stb.) elkerülhetetlen. Korszerűtlen a diákok elhelyezése; a kor követelményeinek nem felel meg sem a szobák berendezése, sem a kiszolgáló helyiségek felszereltsége.
• A gimnázium Hunyadi utcai épülete 1908-ban készült el. 1978-ban újították fel, azóta csak a szinten tartásra törekedhettünk szűkös költségvetésünk miatt. Sürgető feladat: a tetőszerkezet javítása, a homlokzat újrafestése, a nyílászárók cseréje.
• A tornaterem nem szabványméretű. Kis mérete miatt a legtöbb labdajáték gyakorlására csak korlátozott mértékben alkalmas.
• A szabadtéri kosárlabda pálya talaja repedezett, rendkívüli mértékben balesetveszélyes.
• A salakos futópálya talaja elöregedett, frissítése, újra salakozása elodázhatatlan.
9.2 Költségvetés
Az intézmény költségvetését és beszámolóját a mindenkori költségvetési rendelet szabályozza, és a képviselő-testület hagyja jóvá.
A teljesség igénye nélkül, a legfontosabb mutatószámok:
• Az állami finanszírozás a vizsgált időszakban a teljes bevétel 76%-a, 74%-a, 70%-a, 72%-a.
• A fennmaradó különbözetet a fenntartói finanszírozás, illetve az intézmény saját bevétele teszi ki. Az önkormányzati finanszírozás 9% és 13% között változott a teljes finanszírozáshoz viszonyítva; a saját bevétel pedig a teljes bevétel 14 és 16%-a között mozgott (53 millió és 60 millió forint között).
2009-ben bekapcsolódtunk a közcélú foglalkoztatás programjába. Ennek keretében 90-90 napra négy főt foglalkoztattunk (2 udvaros, 2 portás). Célunk a túlmunka csökkentése, a szabadságok kiadásának megkönnyítése, a környezetrend biztosítása volt.
2005/ 2006/ 2007/ 2008/
2006. 2007. 2008. 2009.
tanév tanév tanév tanév
A dolgozói létszám alakulása
Gimn. tanár 35 35 35 35
Koll. tanár 10 10 10 9
Tanár össz. 45 45 45 44
Nem tanár 32 29 23 21
Összes dolgozó: 77 74 68 65
A technikai létszám csökkenése mögött a konyha megszűnése, a fiúkollégium Gyöngyös utcai épületének átadása, és racionalizálás van. Ezt a létszámot tovább csökkenteni nem tudjuk.
A létszámok változásának követése grafikonon. Készítette: Keszei Balázs igazgatóhelyettes
(3. melléklet)
A beszámolót készítette:
Horváthné Kutasi Mária s. k.
igazgató
A beszámolót véleményezte és elfogadta:
Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium nevelőtestülete
