| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2014. Június 24., Kedd, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
3. napirendi pont:
A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló új önkormányzati rendelet megalkotása.
Tisztelt Képviselő-testület!
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezései - 8. § (2) bekezdése - lehetőséget biztosítanak a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek arra, hogy rendeletben szabályozzák a közösségi együttélés alapvető szabályaival kapcsolatos kötelezettségek tartalmát és elmulasztásuk jogkövetkezményeit. Erre kifejezetten a Mötv. 143.§ (4) bekezdés d) pontja ad felhatalmazást. Ezt alapozza meg a Mötv. 8. § (1) bekezdése is, amely rögzíti, hogy a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. Ezt a lehetőséget biztosítja az Alaptörvény is, amelynek 32. cikk (2) bekezdése szerint feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
Az önkormányzatok által megállapított magatartások szankcionálásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) VI/A. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni, más szankciók nem állapíthatók meg. A Ket. 94/A. (4) bekezdése szerint, ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi, azoknál a jogsértéseknél, amelyek esetében közigazgatási bírság kiszabásának van helye – a 94. §-ban foglalt előírásokat keretei között – a hatóság helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri. Mindezek alapján szankcióként közigazgatási bírság, valamint helyszíni bírság kiszabására van mód.
Tájékoztatom a T. Képviselő-testületet, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályaival kapcsolatosan az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz és a Kúriához indítványt intézett, melyben a Mötv. fent idézett szabályai véleménye szerint az Alaptörvénybe foglalt jogállamiság elvét sértik, mert nem tartalmazzák a felhatalmazás alkotmányos kereteit: nem írnak elő sem a közösségi együttélési szabályok meghatározásával, sem pedig a jogkövetkezmények alkalmazásával, vagy éppen az eljárásrenddel kapcsolatban keretszabályokat.
Ezen indítványokat is figyelembe véve felhívom a T. Képviselő-testület figyelmét, hogy az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Az önkormányzatok rendszabály-alkotási tevékenységének egyik alapvető korlátja az, hogy a közösségi együttélési szabályok körében nincs lehetőség a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény által megállapított tényállásokat részben vagy egészben ismétlő, azokat kiegészítő, szűkebb körre konkretizáló, felülíró tényállások megalkotására. Ugyanígy a magasabb szintű szakigazgatási jogszabályok felhatalmazása alapján alkotott államigazgatási-szakigazgatási normák megsértése – még ha közvetve össze is függnek a közösségi együttéléssel – nem tilalmazhatóak és szankcionálhatóak a közösségi együttélés alapvető szabályai körében (pl.: zajvédelem, kereskedelem, állattartás). Az eltérő normatartalom és jogkövetkezmény arra vezethet, hogy a jogalkalmazó diszkrecionális döntésén múlik, hogy az adott cselekményt melyik jogszabályi rendelkezés alapján ítéli meg, és nem zárható ki az ugyanazon cselekmény miatti kétszeres büntetés sem. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie, az önkormányzati rendeleteknek is meg kell felelni a normavilágosság és az egyértelműség követelményeinek.
A 2012. április 15-ét, az új szabálysértési törvény hatályba lépését követően a települési önkormányzatoknak megszűnt az a lehetősége, hogy rendeletben nyilvánítsanak szabálysértéssé magatartásokat. Az azóta eltelt időszakban városunkban igény jelentkezett mind a Képviselő-testület, mind Lakosság, valamint a Közterület-felügyelet részéről, hogy egyes társadalmi viszonyok szabályozására határozzuk meg rendeletben a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.
A fent ismertetett szempontokat figyelembe véve áttekintettem azokat az önkormányzati rendeleteinket, amelyek magatartási szabályokat határoznak meg, valamint korábban szabálysértési tényállásokat tartalmaztak.
Az alábbi önkormányzati rendeletek előírásait nem lehet a közösségi együttélés alapvető szabályaként meghatározni, mivel azok megszegőivel szemben magasabb szintű jogszabályok írnak elő szankciót:
- Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezet- és természetvédelem helyi szabályairól szóló 17/2014. (IV. 30.) 17/2014. (IV. 30) önkormányzati rendelete tartalmazza a levegővédelem és az egyes helyi jelentőségű természeti értékek és természetvédelmi területek védetté nyilvánításának szabályait. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a tűzvédelmi hatóság e Korm. rendelet 1. mellékletében megjelölt szabálytalanságok esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. A Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltséggel egyeztetve, fenti önkormányzati rendelet be nem tartása esetén tűzvédelmi bírság kiszabására van lehetőség, melyet a katasztrófavédelmi kirendeltség szab ki. Az Sztv. 242. §-a az erdőrendészeti szabálysértés tényállásában szankcionálja többek között az erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, fásításban vagy az erdészeti létesítmény területén a tűzgyújtási előírások megszegőit. Az önkormányzati rendelet természetvédelmi szabályainak megszegését az Sztv. 187. §-ában meghatározott természetvédelmi szabálysértés, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szankcionálja természetvédelmi bírság formájában.
- Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 38/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete az ingatlanhasználó számára ír elő magatartási szabályokat. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 84. §-a, 86. §-a, valamint a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzője hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki az ott meghatározott esetkörökben, amely lefedi az önkormányzati rendeletünkben előírt szabályok szankcionálási lehetőségét.
- Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről és ártalommentes elhelyezéséről szóló 12/2014. (III. 28.) önkormányzati rendelete is tartalmaz előírásokat az ingatlantulajdonosokra. A környezetvédelem és a vízgazdálkodás előírásainak megszegőivel szemben az alábbi szankcionálási lehetőségek vannak: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/J. §-a kimondja, hogy „(1) Ha az ingatlantulajdonos vagy a közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos tevékenységét jogszabálytól vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő módon végzi, közszolgáltatási bírságot köteles fizetni.(2) A közszolgáltatási bírságot a vízügyi hatóság szabja ki.” Az Sztv. 245. §-a pedig a vízszennyezés szabálysértés törvényi tényállását határozza meg.
- Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a történelmi belváros gépjármű-közlekedésének szabályairól szóló 35/2005. (XI. 1.) rendeletének előírásait az Sztv. XXVII-XXVIII. Fejezetében, a közlekedési kapcsolatos szabálysértések között szankcionálja. Ezen túl a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés kg) pontjában meghatározott behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra vonatkozó rendelkezéseket a közterület-felügyelet is jogosult ellenőrizni, illetve közigazgatási bírságolással kapcsolatos eljárást lefolytatni ugyanezen törvény 20. § (2)-(4c), (11) bekezdése alapján.
Az alábbi önkormányzati rendeletekben meghatározott szabályokat indokolt közösségi együttélés alapvető szabályaként meghatározni:
- Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól szóló 13/2014. (III. 28.) önkormányzati rendelete az ebek tartóira ír elő szabályokat. Felhívom azonban a Képviselő-testület figyelmét, hogy a Sztv. 193. § -a a veszélyeztetés kutyával, 196. §-a a köztisztasági szabálysértés tényállását határozza meg, így csak a rendelet-tervezetben meghatározott magatartások megsértőit lehet közigazgatási bírsággal sújtanunk. A társasházakra vonatkozóan az alábbiakat kell még kiemelnünk: a 49/2007. (VII. 3.) AB határozat és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdés c) pontja és 26. §-a értelmében a társasházakban a közös tulajdonban álló ingatlanrészek vonatkozásában a tulajdonosok a használat kérdéseiről - szótöbbséggel - közösen döntenek. A társasházi közösség házirendjében határozza meg a közös tulajdonban lévő épületek, épületrészek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat is. Ezek megszegőit önkormányzati rendeletben nem szankcionálhatjuk.
- Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a köztemetőkről és a temetkezésről szóló 6/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a tartalmazza a temető rendjére vonatkozó szabályokat. Ennek betartása érdekében indokolt lehet a rendelet-tervezet szabályozási körébe bevonni.
- Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.) önkormányzati rendelete tartalmazza többek között a zöldterületek védelmére vonatkozó szabályokat, többek között a gépjárművel zöldterületen való parkolás visszaszorítása, megszüntetése érdekében. A zöldterületet mindenki köteles óvni, megőrizni, emiatt mindenképpen indokolt a közösségi együttélés alapvető szabályai közé sorolni. Ugyanígy fontos a plakátok elhelyezésével kapcsolatos szabályok megszegésének szankcionálása.
A Szabstv. 200. §-a határozza meg a szeszes ital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése tényállását, mely többek között szankcionálja a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott tilalom megszegését. A jogosulatlan közterületi értékesítést az Sztv. 200/A. §-a szankcionálja.
A Ket. 94/A. § (1a) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa - a jogsértő személyétől függően - természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet. A közigazgatási bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani. A rendelet-tervezetben ezt aszerint határoztuk meg, hogy helyszíni bírság vagy közigazgatási bírság kiszabására kerül-e sor.
Az Mötv. 41. § (4) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület hatásköreit a jegyzőre is átruházhatja. A 41. § (3) bekezdés szerint pedig az Önkormányzati döntést a képviselő-testület felhatalmazása alapján a jegyző hozhat. Célszerűségi okokból javaslom e hatáskörnek a jegyzőre történő átruházását.
Fentiekre figyelemmel előterjesztjük a közösségi együttélés szabályairól, illetve azok elmulasztása jogkövetkezményeiről szóló rendelet tervezetét. Amennyiben az alapvető jogok biztosa indítványára a Mötv. rendelkezéseit módosítják, úgy felül kell vizsgálnunk a rendeletet.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv 17. §-a alapján az előkészített jogszabályhoz a mellékelt előzetes hatásvizsgálat készült.
Az előterjesztést a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Rendészeti Bizottság, valamint a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság megtárgyalta. A rendelet-tervezetet mindkét bizottság elfogadásra ajánlja.
Fentiek alapján kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni, és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjék.
Kőszeg, 2014. június 20.
A jegyző nevében:
Dr. Nagy Edina s. k.
aljegyző
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
…/2014. (VI. ….) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Általános rendelkezések
1.§
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályai azok a szabályok, melyet e rendelet annak minősít.
(2) Nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése, amennyiben a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, vagy magasabb szintű jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását írja elő.
2.§
(1) E rendelet alapján lefolytatott eljárások során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztásával, megszegésével kapcsolatos elsőfokú hatáskör gyakorlását Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjére (a továbbiakban: jegyző) ruházza át.
(3) Helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő jogosult.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt indult eljárás bejelentés, vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul.
3.§
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztójával, megszegőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás
a) a cselekmény elkövetésétől, a jogellenes állapotnak a hatóság tudomására jutásától számított 60 napon belül indítható meg,
b) mulasztásban megnyilvánuló magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától számított 60 napon belül indítható meg.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése esetén annak elmulasztójával, megszegőjével szemben
a) természetes személyek esetén harmincezer forintig, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, vagy
b) természetes személyek esetén százötvenezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
4.§
(1) A jelen rendelet alapján kiszabott helyszíni bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül kell megfizetni átutalással vagy készpénzátutalási megbízáson Kőszeg Város Önkormányzata 11747051-15420909-00000000 számú költségvetési elszámolási számlájára.
(2) A jelen rendelet alapján kiszabott közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megfizetni átutalással vagy készpénzátutalási megbízáson Kőszeg Város Önkormányzata 11747051-15420909-00000000 számú költségvetési elszámolási számlájára.
(3) A kiszabott helyszíni bírság és közigazgatási bírság határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén a Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. §
E rendelet alkalmazásában:
1. Vendégjárda: a közútnak a járda és az úttest közötti része, kivéve a csapadékvíz-elvezető árkot.
2. Zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 27.§ (1) bekezdése szerinti terület.
II. Közösségi együttélés alapvető szabályai
6. §
(1) A több lakó által használt közös udvaron kutya bármely lakó kérésére csak elkerítve tartható. Ez esetben az ebet úgy kell elkeríteni, hogy az udvaron a közlekedést, az onnan megközelíthető közös helyiségeket, kapubejárók stb. használatát ne akadályozhassa.
(2) Oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmények területére, bölcsődébe, óvodába, iskolába, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, strandokra ebet - a vakvezető és mozgáskorlátozottakat segítő kutya és a fegyveres és rendészeti szervek szolgálati ebek kivételével - még pórázon sem szabad bevinni, kivéve ha ehhez az intézmény működtetője hozzájárul.
(3) Vendéglátó üzletekbe és szórakozóhelyekre ebeket kizárólag az üzemeltető engedélyével, pórázon szabad bevinni.
(4) Köztéri szökőkutakban ebet itatni, fürdetni tilos.
7. §
(1) Transzformátorházakra, villamos elosztószekrényekre, gáznyomás-csökkentő műtárgyakra, telefonfülkékre, autóbuszváró-helyiségekre, hídra és annak szerkezére plakát nem helyezhető el.
(2) Mozgatható reklámtáblát csak a hirdetett üzlet előtt, ennek nyitva tartási ideje alatt lehet tárolni a közterületen, feltéve, hogy elhelyezésével más jogszabály előírásai nem sérülnek és a gyalogos közlekedést nem akadályozza.
(3) A hirdető szervezeteknek, valamint a berendezések tulajdonosainak gondoskodnia kell a hirdető eszközök karbantartásáról, az elavult hirdetések 3 napon belüli eltávolításáról, a megrongált, de még aktuális hirdetések cseréjéről vagy eltávolításáról.
8. §
(1) Zöldterületre, vendégjárdára gépjárművel való ráhajtás, illetve a zöldterületen, vendégjárdán való várakozás tilos. Zöldterületre, vendégjárdára való ráhajtásnak, megállásnak, várakozásnak minősül, ha a gépjármű legalább egy kerékkel a zöldterületre, vendégjárdára hajt, illetve azon megáll, várakozik.
(2) Tilos gördeszkázni, görkorcsolyázni, rollerezni, kerékpározni a közterületen elhelyezett emlékműveken, utcabútorzaton, virágágyás szegélyén, lépcsőkön, utcaszegélyeken, kőpadokon, szökőkutakon és a közutak tartozékain.
9. §
(1) A köztemetőkben csak a sírok, síremlékek stb. díszítésére szolgáló tárgyak (koszorúk, vázák, virágok, mécsesek, gyertyák stb.) helyezhetők el. Szemetet kizárólag az arra kijelölt helyen szabad letenni.
(2) A köztemetőkben tilos járművel közlekedni, kivéve
a) a súlyos mozgássérültet szállító járművet,
b) a temetkezési tevékenységben részt vevő járművet,
c) síremlék állítási munkát végzők járműve.
(3) A köztemetőkben gyertyát, vagy mécsest gyújtani legkésőbb zárás előtt fél órával szabad, a Halottak Napját kivéve. A tűzveszély elkerüléséhez szükséges intézkedéseket annak kell megtennie, aki a gyertyát, vagy mécsest meggyújtotta.
(4) A köztemetőkbe állatokat bevinni tilos.
(5) Fát, cserjét a köztemetők területén - Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a köztemetőkről és a temetkezésről szóló 6/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete alapján a sírra ültetett örökzöld kivételével - magánszemély nem ültethet.
(6) A köztemetőkben végzendő minden munkát – kivéve a sírok gondozását – 3 nappal előbb írásban be kell jelenteni az üzemeltetőnek.
10.§
(1) E rendelet 2014. július 15. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően elkövetett cselekmények, vagy mulasztások esetén kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól szóló 13/2014. (III. 28.) önkormányzati rendelet 3. § (2) és (8) bekezdése.
Kőszeg, 2014. június
Huber László Dr. Zalán Gábor
polgármester jegyző
A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló új önkormányzati rendelet megalkotása.
Tisztelt Képviselő-testület!
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezései - 8. § (2) bekezdése - lehetőséget biztosítanak a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek arra, hogy rendeletben szabályozzák a közösségi együttélés alapvető szabályaival kapcsolatos kötelezettségek tartalmát és elmulasztásuk jogkövetkezményeit. Erre kifejezetten a Mötv. 143.§ (4) bekezdés d) pontja ad felhatalmazást. Ezt alapozza meg a Mötv. 8. § (1) bekezdése is, amely rögzíti, hogy a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. Ezt a lehetőséget biztosítja az Alaptörvény is, amelynek 32. cikk (2) bekezdése szerint feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
Az önkormányzatok által megállapított magatartások szankcionálásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) VI/A. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni, más szankciók nem állapíthatók meg. A Ket. 94/A. (4) bekezdése szerint, ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi, azoknál a jogsértéseknél, amelyek esetében közigazgatási bírság kiszabásának van helye – a 94. §-ban foglalt előírásokat keretei között – a hatóság helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri. Mindezek alapján szankcióként közigazgatási bírság, valamint helyszíni bírság kiszabására van mód.
Tájékoztatom a T. Képviselő-testületet, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályaival kapcsolatosan az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz és a Kúriához indítványt intézett, melyben a Mötv. fent idézett szabályai véleménye szerint az Alaptörvénybe foglalt jogállamiság elvét sértik, mert nem tartalmazzák a felhatalmazás alkotmányos kereteit: nem írnak elő sem a közösségi együttélési szabályok meghatározásával, sem pedig a jogkövetkezmények alkalmazásával, vagy éppen az eljárásrenddel kapcsolatban keretszabályokat.
Ezen indítványokat is figyelembe véve felhívom a T. Képviselő-testület figyelmét, hogy az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Az önkormányzatok rendszabály-alkotási tevékenységének egyik alapvető korlátja az, hogy a közösségi együttélési szabályok körében nincs lehetőség a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény által megállapított tényállásokat részben vagy egészben ismétlő, azokat kiegészítő, szűkebb körre konkretizáló, felülíró tényállások megalkotására. Ugyanígy a magasabb szintű szakigazgatási jogszabályok felhatalmazása alapján alkotott államigazgatási-szakigazgatási normák megsértése – még ha közvetve össze is függnek a közösségi együttéléssel – nem tilalmazhatóak és szankcionálhatóak a közösségi együttélés alapvető szabályai körében (pl.: zajvédelem, kereskedelem, állattartás). Az eltérő normatartalom és jogkövetkezmény arra vezethet, hogy a jogalkalmazó diszkrecionális döntésén múlik, hogy az adott cselekményt melyik jogszabályi rendelkezés alapján ítéli meg, és nem zárható ki az ugyanazon cselekmény miatti kétszeres büntetés sem. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie, az önkormányzati rendeleteknek is meg kell felelni a normavilágosság és az egyértelműség követelményeinek.
A 2012. április 15-ét, az új szabálysértési törvény hatályba lépését követően a települési önkormányzatoknak megszűnt az a lehetősége, hogy rendeletben nyilvánítsanak szabálysértéssé magatartásokat. Az azóta eltelt időszakban városunkban igény jelentkezett mind a Képviselő-testület, mind Lakosság, valamint a Közterület-felügyelet részéről, hogy egyes társadalmi viszonyok szabályozására határozzuk meg rendeletben a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.
A fent ismertetett szempontokat figyelembe véve áttekintettem azokat az önkormányzati rendeleteinket, amelyek magatartási szabályokat határoznak meg, valamint korábban szabálysértési tényállásokat tartalmaztak.
Az alábbi önkormányzati rendeletek előírásait nem lehet a közösségi együttélés alapvető szabályaként meghatározni, mivel azok megszegőivel szemben magasabb szintű jogszabályok írnak elő szankciót:
- Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezet- és természetvédelem helyi szabályairól szóló 17/2014. (IV. 30.) 17/2014. (IV. 30) önkormányzati rendelete tartalmazza a levegővédelem és az egyes helyi jelentőségű természeti értékek és természetvédelmi területek védetté nyilvánításának szabályait. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a tűzvédelmi hatóság e Korm. rendelet 1. mellékletében megjelölt szabálytalanságok esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. A Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltséggel egyeztetve, fenti önkormányzati rendelet be nem tartása esetén tűzvédelmi bírság kiszabására van lehetőség, melyet a katasztrófavédelmi kirendeltség szab ki. Az Sztv. 242. §-a az erdőrendészeti szabálysértés tényállásában szankcionálja többek között az erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, fásításban vagy az erdészeti létesítmény területén a tűzgyújtási előírások megszegőit. Az önkormányzati rendelet természetvédelmi szabályainak megszegését az Sztv. 187. §-ában meghatározott természetvédelmi szabálysértés, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szankcionálja természetvédelmi bírság formájában.
- Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 38/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete az ingatlanhasználó számára ír elő magatartási szabályokat. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 84. §-a, 86. §-a, valamint a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzője hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki az ott meghatározott esetkörökben, amely lefedi az önkormányzati rendeletünkben előírt szabályok szankcionálási lehetőségét.
- Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről és ártalommentes elhelyezéséről szóló 12/2014. (III. 28.) önkormányzati rendelete is tartalmaz előírásokat az ingatlantulajdonosokra. A környezetvédelem és a vízgazdálkodás előírásainak megszegőivel szemben az alábbi szankcionálási lehetőségek vannak: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/J. §-a kimondja, hogy „(1) Ha az ingatlantulajdonos vagy a közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos tevékenységét jogszabálytól vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő módon végzi, közszolgáltatási bírságot köteles fizetni.(2) A közszolgáltatási bírságot a vízügyi hatóság szabja ki.” Az Sztv. 245. §-a pedig a vízszennyezés szabálysértés törvényi tényállását határozza meg.
- Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a történelmi belváros gépjármű-közlekedésének szabályairól szóló 35/2005. (XI. 1.) rendeletének előírásait az Sztv. XXVII-XXVIII. Fejezetében, a közlekedési kapcsolatos szabálysértések között szankcionálja. Ezen túl a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés kg) pontjában meghatározott behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra vonatkozó rendelkezéseket a közterület-felügyelet is jogosult ellenőrizni, illetve közigazgatási bírságolással kapcsolatos eljárást lefolytatni ugyanezen törvény 20. § (2)-(4c), (11) bekezdése alapján.
Az alábbi önkormányzati rendeletekben meghatározott szabályokat indokolt közösségi együttélés alapvető szabályaként meghatározni:
- Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól szóló 13/2014. (III. 28.) önkormányzati rendelete az ebek tartóira ír elő szabályokat. Felhívom azonban a Képviselő-testület figyelmét, hogy a Sztv. 193. § -a a veszélyeztetés kutyával, 196. §-a a köztisztasági szabálysértés tényállását határozza meg, így csak a rendelet-tervezetben meghatározott magatartások megsértőit lehet közigazgatási bírsággal sújtanunk. A társasházakra vonatkozóan az alábbiakat kell még kiemelnünk: a 49/2007. (VII. 3.) AB határozat és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdés c) pontja és 26. §-a értelmében a társasházakban a közös tulajdonban álló ingatlanrészek vonatkozásában a tulajdonosok a használat kérdéseiről - szótöbbséggel - közösen döntenek. A társasházi közösség házirendjében határozza meg a közös tulajdonban lévő épületek, épületrészek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat is. Ezek megszegőit önkormányzati rendeletben nem szankcionálhatjuk.
- Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a köztemetőkről és a temetkezésről szóló 6/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a tartalmazza a temető rendjére vonatkozó szabályokat. Ennek betartása érdekében indokolt lehet a rendelet-tervezet szabályozási körébe bevonni.
- Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.) önkormányzati rendelete tartalmazza többek között a zöldterületek védelmére vonatkozó szabályokat, többek között a gépjárművel zöldterületen való parkolás visszaszorítása, megszüntetése érdekében. A zöldterületet mindenki köteles óvni, megőrizni, emiatt mindenképpen indokolt a közösségi együttélés alapvető szabályai közé sorolni. Ugyanígy fontos a plakátok elhelyezésével kapcsolatos szabályok megszegésének szankcionálása.
A Szabstv. 200. §-a határozza meg a szeszes ital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése tényállását, mely többek között szankcionálja a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott tilalom megszegését. A jogosulatlan közterületi értékesítést az Sztv. 200/A. §-a szankcionálja.
A Ket. 94/A. § (1a) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa - a jogsértő személyétől függően - természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet. A közigazgatási bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani. A rendelet-tervezetben ezt aszerint határoztuk meg, hogy helyszíni bírság vagy közigazgatási bírság kiszabására kerül-e sor.
Az Mötv. 41. § (4) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület hatásköreit a jegyzőre is átruházhatja. A 41. § (3) bekezdés szerint pedig az Önkormányzati döntést a képviselő-testület felhatalmazása alapján a jegyző hozhat. Célszerűségi okokból javaslom e hatáskörnek a jegyzőre történő átruházását.
Fentiekre figyelemmel előterjesztjük a közösségi együttélés szabályairól, illetve azok elmulasztása jogkövetkezményeiről szóló rendelet tervezetét. Amennyiben az alapvető jogok biztosa indítványára a Mötv. rendelkezéseit módosítják, úgy felül kell vizsgálnunk a rendeletet.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv 17. §-a alapján az előkészített jogszabályhoz a mellékelt előzetes hatásvizsgálat készült.
Az előterjesztést a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Rendészeti Bizottság, valamint a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság megtárgyalta. A rendelet-tervezetet mindkét bizottság elfogadásra ajánlja.
Fentiek alapján kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni, és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjék.
Kőszeg, 2014. június 20.
A jegyző nevében:
Dr. Nagy Edina s. k.
aljegyző
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
…/2014. (VI. ….) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Általános rendelkezések
1.§
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályai azok a szabályok, melyet e rendelet annak minősít.
(2) Nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése, amennyiben a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, vagy magasabb szintű jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását írja elő.
2.§
(1) E rendelet alapján lefolytatott eljárások során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztásával, megszegésével kapcsolatos elsőfokú hatáskör gyakorlását Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjére (a továbbiakban: jegyző) ruházza át.
(3) Helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő jogosult.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt indult eljárás bejelentés, vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul.
3.§
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztójával, megszegőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás
a) a cselekmény elkövetésétől, a jogellenes állapotnak a hatóság tudomására jutásától számított 60 napon belül indítható meg,
b) mulasztásban megnyilvánuló magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától számított 60 napon belül indítható meg.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése esetén annak elmulasztójával, megszegőjével szemben
a) természetes személyek esetén harmincezer forintig, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, vagy
b) természetes személyek esetén százötvenezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
4.§
(1) A jelen rendelet alapján kiszabott helyszíni bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül kell megfizetni átutalással vagy készpénzátutalási megbízáson Kőszeg Város Önkormányzata 11747051-15420909-00000000 számú költségvetési elszámolási számlájára.
(2) A jelen rendelet alapján kiszabott közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megfizetni átutalással vagy készpénzátutalási megbízáson Kőszeg Város Önkormányzata 11747051-15420909-00000000 számú költségvetési elszámolási számlájára.
(3) A kiszabott helyszíni bírság és közigazgatási bírság határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén a Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. §
E rendelet alkalmazásában:
1. Vendégjárda: a közútnak a járda és az úttest közötti része, kivéve a csapadékvíz-elvezető árkot.
2. Zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 27.§ (1) bekezdése szerinti terület.
II. Közösségi együttélés alapvető szabályai
6. §
(1) A több lakó által használt közös udvaron kutya bármely lakó kérésére csak elkerítve tartható. Ez esetben az ebet úgy kell elkeríteni, hogy az udvaron a közlekedést, az onnan megközelíthető közös helyiségeket, kapubejárók stb. használatát ne akadályozhassa.
(2) Oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmények területére, bölcsődébe, óvodába, iskolába, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, strandokra ebet - a vakvezető és mozgáskorlátozottakat segítő kutya és a fegyveres és rendészeti szervek szolgálati ebek kivételével - még pórázon sem szabad bevinni, kivéve ha ehhez az intézmény működtetője hozzájárul.
(3) Vendéglátó üzletekbe és szórakozóhelyekre ebeket kizárólag az üzemeltető engedélyével, pórázon szabad bevinni.
(4) Köztéri szökőkutakban ebet itatni, fürdetni tilos.
7. §
(1) Transzformátorházakra, villamos elosztószekrényekre, gáznyomás-csökkentő műtárgyakra, telefonfülkékre, autóbuszváró-helyiségekre, hídra és annak szerkezére plakát nem helyezhető el.
(2) Mozgatható reklámtáblát csak a hirdetett üzlet előtt, ennek nyitva tartási ideje alatt lehet tárolni a közterületen, feltéve, hogy elhelyezésével más jogszabály előírásai nem sérülnek és a gyalogos közlekedést nem akadályozza.
(3) A hirdető szervezeteknek, valamint a berendezések tulajdonosainak gondoskodnia kell a hirdető eszközök karbantartásáról, az elavult hirdetések 3 napon belüli eltávolításáról, a megrongált, de még aktuális hirdetések cseréjéről vagy eltávolításáról.
8. §
(1) Zöldterületre, vendégjárdára gépjárművel való ráhajtás, illetve a zöldterületen, vendégjárdán való várakozás tilos. Zöldterületre, vendégjárdára való ráhajtásnak, megállásnak, várakozásnak minősül, ha a gépjármű legalább egy kerékkel a zöldterületre, vendégjárdára hajt, illetve azon megáll, várakozik.
(2) Tilos gördeszkázni, görkorcsolyázni, rollerezni, kerékpározni a közterületen elhelyezett emlékműveken, utcabútorzaton, virágágyás szegélyén, lépcsőkön, utcaszegélyeken, kőpadokon, szökőkutakon és a közutak tartozékain.
9. §
(1) A köztemetőkben csak a sírok, síremlékek stb. díszítésére szolgáló tárgyak (koszorúk, vázák, virágok, mécsesek, gyertyák stb.) helyezhetők el. Szemetet kizárólag az arra kijelölt helyen szabad letenni.
(2) A köztemetőkben tilos járművel közlekedni, kivéve
a) a súlyos mozgássérültet szállító járművet,
b) a temetkezési tevékenységben részt vevő járművet,
c) síremlék állítási munkát végzők járműve.
(3) A köztemetőkben gyertyát, vagy mécsest gyújtani legkésőbb zárás előtt fél órával szabad, a Halottak Napját kivéve. A tűzveszély elkerüléséhez szükséges intézkedéseket annak kell megtennie, aki a gyertyát, vagy mécsest meggyújtotta.
(4) A köztemetőkbe állatokat bevinni tilos.
(5) Fát, cserjét a köztemetők területén - Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a köztemetőkről és a temetkezésről szóló 6/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete alapján a sírra ültetett örökzöld kivételével - magánszemély nem ültethet.
(6) A köztemetőkben végzendő minden munkát – kivéve a sírok gondozását – 3 nappal előbb írásban be kell jelenteni az üzemeltetőnek.
10.§
(1) E rendelet 2014. július 15. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően elkövetett cselekmények, vagy mulasztások esetén kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól szóló 13/2014. (III. 28.) önkormányzati rendelet 3. § (2) és (8) bekezdése.
Kőszeg, 2014. június
Huber László Dr. Zalán Gábor
polgármester jegyző
