| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2014. Október 2., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
6. napirendi pont:
Tájékoztató a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület működéséről, beszámoló Kőszeg város külkapcsolatairól.
Tisztelt Képviselőtestület!
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. évi munkatervében elrendelte Kőszeg Város külkapcsolatairól, valamint a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület működéséről szóló beszámoló elkészítését.
A beszámoló azt a célt szolgálja, hogy a város vezetése, és igény szerint más szervezetek és a lakosság tájékozódhasson arról, hogy mi is folyik valójában a városban a külkapcsolatok terén, ezzel is elősegítve a hatékonyabb információáramlást, ezen keresztül a nemzetközi kapcsolatokban rejlő előnyök jobb kiaknázását.
A képviselő-testület legutóbb 2010-ben tárgyalta a város nemzetközi kapcsolatairól szóló előterjesztést. Ekkor a Képviselőtestület áttekintette, hogy a korábban elfogadott, a külkapcsolatok alapvető irányaira, szervezésének és lebonyolításának módjára vonatkozó intézkedési terv milyen mértékben valósult meg.
A ciklus vége előtti beszámoló különösen azért is indokolt, hogy az új képviselőtestület azonnal tájékozódni tudjon a jelenlegi helyzetről. Mindenképpen meg kell jegyezni azt is, hogy a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület pontosan azért alakult 2004-ben, hogy e kapcsolatok ne lássák kárát egy-egy képviselőtestület váltásnak – mint azt több város esetén lehet tapasztalni.
A helyi intézmények külkapcsolataival nem foglalkozunk részletesen ezen előterjesztésben. Dicséretes tény, hogy több intézmény hosszú ideje fenntart és ápol partneriskolai kapcsolatokat. Nagy kár, hogy az utóbbi években csupán a gimnázium vesz részt az Európai Unió által támogatott (Comenius) programokban.
Erősödő, de további fejlesztésre szoruló kapcsolataink vannak a burgenlandi területek településeivel, az ott tevékenykedő szervezetekkel. A szomszédos osztrák területeken sokan hagyományosan térségi központként tekintenek Kőszegre, s remélhetőleg egyre inkább meg tudunk felelni ennek. Kirchschlaggal hagyományosan jó kapcsolataink vannak, különösen Kőszeg Város Fúvószenekarán keresztül. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület révén is több kapcsolódási pont van, bár EDEN tagságunk még kihasználatlan.
Fontos megemlíteni az egyre nagyobb számban megjelenő, egyre szerteágazóbb határon átnyúló kulturális és turisztikai együttműködéseket is.
Kőszeg huszonöt éves, négyéves illetve három hónapos testvérvárosi (Vaihingen an der Enz és Mödling bei Wien, Senj illetve Szenc) és partnervárosi (Nyitragerencsér) kapcsolatain kívül, tagja két testvérvárosi körnek (Jumelage és Douzelage) is, amely példátlan hazánkban, különösen, ha Kőszeg kis lakosságszámát is figyelembe vesszük.
Külkapcsolataink természetesen nem azonos intenzitásúak: nagyon szoros, rendszeres, nagy létszámot érintő a kapcsolat pl. Vaihingennel és Chojnával, viszont egyáltalán nincs közvetlen kapcsolatunk a Douzelage és Jumelage körön belül sok várossal. Sajnálatos, hogy korábbi baráti városunkkal, Fiume Venetoval hosszú ideje nincs semmilyen kapcsolatunk.
Vaihingennel való kapcsolatunk bensőséges, baráti légkörűt, s a szokásos menetrend szerint szerveződik az évenkénti 2 – 2 találkozó. Anyagi okok miatt csak az egyik utazás valósul meg nagyobb létszámmal. Az idei évben ez a szokásosnál nagyobb jelentőségű, mivel mindkét városban megünnepeltük a testvérvárosi kapcsolat 25 éves jubileumát. Sajnálatos, hogy – a 20 éves évfordulóval ellentétben – a rendezvényeket nem pályázati források segítségével tudtuk megszervezni, így a költségek várost terhelik. Négy évvel ezelőtt is célként tűztük ki, hogy arra kell törekednünk, hogy iskolák közötti kapcsolat is kialakuljon Vaihingen és Kőszeg között. (E kapcsolat lehet akár egy Comenius vagy egy Cselekvő Ifjúság projektben való részvétel is.) Sajnálatos, hogy e téren nem volt előrelépés – nem rajtunk múlott. Nagy jelentőségű viszont az, hogy Vaihingen segítségével vehet részt évek óta 7-7 fiatal az Untersteinbachban szervezett táborban, valamint 1-1 fiatal a Tübingeni egyetem egy hónapos nyelvi kurzusán. Vaihingen viszont azért hálás nekünk, mert rajtunk keresztül más nációkkal kerülhetnek kapcsolatba.
Mödling városával az elmúlt években a hivatalos, protokolláris kapcsolatok aránya csökkent, sőt, az egyes civil szervezetek és oktatási intézmények esetében is ritkult a találkozások gyakorisága. Meg kell jegyezni, hogy ennek mindkét oldalon van személyi oka. Fontos esemény volt a testvérvárosi kapcsolat 25 éves jubileuma. Erre kőszegen a Vaihingeni évfordulóval együtt került sor, Mödlingben pedig júniusban a nagy Jumelage találkozóval kötötték össze a rendezvényt.
Senjjel négy éve hivatalosan is testvérvárosok vagyunk, ennek azonban az igazság szerint sok nyoma sem hivatalos, sem egyesületi szinten nem látszik annak ellenére, hogy immár EU tagországként még több lehetőség nyílt meg az együttműködésre.
Szenc városával Senjben ismerkedtek meg mintegy öt évvel ezelőtt az ottani ünnepségen részt vevő delegáció tagjai. Több kölcsönös hivatalos látogatás után a város vezetői megismerhették, hogy egy szorosabb kapcsolatnak milyen kölcsönös előnyei lehetnek, s ezek alapján javasolták, hogy hivatalosan is testvérvárosi kapcsolatot alakítsunk ki. E dokumentum aláírására idén tavasszal, illetve nyáron mindkét városban sor került. A kis távolság előny lehet, hiszen az útiköltség kicsi.
A Jumelage kör kapcsolatrendszere nagyon laza, szervezetlen, nincs egy olyan grémium, amely működését, programjait koordinálná. Tagvárosai sem tisztázottak, hiszen az 1956-ban alakult csoportból sok évtizedek óta nem vesz részt semmilyen rendezvényen, nem is kommunikál. Ugyanakkor bizonyos városok „félszerzetek”, azaz néhány partnerváros nem ismeri el tagvárosként. Mödling még törekszik arra, hogy a kapcsolatot újraélessze, ennek egyik kísérlete volt az idén júniusban tartott találkozó, amelynek keretében egyúttal 25 éves testvérvárosi kapcsolatunkat is megünnepeltük. Tény, hogy az utóbbi négy évben egyetlen Jumelage várossal sem volt közös tevékenységünk.
A Vaihingeni mellett a legintenzívebb, legtöbb főt megmozgató a Douzelage városok némelyikével kialakított kapcsolat.
A Douzelage, amely eredetileg 12 városból állt az EU bővülésével együtt folyamatosan növelte tagságát. Kőszeg 2004-ben csatlakozott, akkor 20 tagja volt a szervezetnek. Az utóbbi négy év alatt egy-egy ciprusi, bulgár, román és szlovén partner is csatlakozott, s a közeljövőben Horvátország egy városával immár 28 tagja lesz a jól szervezett, hivatalos elnökséggel, bankszámlával is rendelkező szervezetnek. A Douzelage kapcsolatrendszer a többi külkapcsolattal szemben az évenkénti hivatalos konferencia mellett nem hivatalos, protokoll jellegű, hanem fiatalok cseréjére, ifjúsági projektekre, illetve bizonyos területen történő együttműködésre koncentrál. Minden tevékenységhez igyekeznek a partnervárosok pályázati forrásokat is elnyerni. A Douzelage kör tevékenységét Kőszegen a Testvérvárosi Egyesület egy csoportja irányítja, dolgozik abban.
Már négy évvel ezelőtt is megállapítottuk, hogy Kőszeg mérete, valamint pénzügyi teljesítőképessége nem teszi lehetővé, illetve nem is indokolja újabb kapcsolatok létrehozását, inkább a meglévő kapcsolatok ápolása, elmélyítése legyen a cél. Ugyanakkor Kőszeg történelmi múltja és lakosságának erős nemzeti kötődése továbbra is felveti a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét a kisebbségben élő határon túli magyarok vonatkozásában. Szenccel való kapcsolatunk hivatalossá tétele ennek tökéleten megfelel. A továbbiakban is nyitottnak kell lennünk, s más határon túli magyarlakta településsel való kapcsolat kialakítása elől semmiképpen nem szabad elzárkóznunk, azt segítenünk kell.
A város külkapcsolatainak szervezésében a Polgármesteri Hivatalon kívül különösen aktív szerepet a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület, valamint néhány oktatási intézmény vállal. Azonban szerencsére egyre több civil szervezet is tenni kíván azért, hogy a hivatalos kapcsolatokon kívül minél több informális, baráti kapcsolat alakuljon ki (Kőszegfalvi Sportegyesület, Kőszegfalvi Baráti Kör, Kőszegi Sportegyesület, Fúvószenekar, Hajnalcsillag Néptáncegyüttes, Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Kőszegi Kerékpáros Egyesület stb.). Az információáramlás, illetve a szervezettség az elmúlt évekhez képest javult ugyan, de még mindig fejlesztésre szorul. Szükséges a kapcsolatok civil jellegének erősítése, a lakosság tájékoztatása és bevonása. Ez főként ifjúsági és kulturális pályázatokon való részvétellel, valamint a testvérvárosi találkozók résztvevői körének kiszélesítésével érhető el. Az önkormányzat maga, vagy valamely megbízott partnere közreműködésével segítséget kell, hogy nyújtson a civil szervezeteknek külföldi kapcsolatok kialakításában, elmélyítésében. Sajnos sok esetben gátja a résztvevői kör szélesítésének a nyelvtudás hiánya.
Még jó kapcsolat, rendszeres találkozók, eszmecserék esetén is igaz sajnos, hogy a testvérvárosok, valamint az egyéb partnertelepülések esetében szinte teljes mértékben hiányoznak az üzleti, idegenforgalmi kapcsolatok, és ez sok esetben igaz a kulturális és oktatási területekre is. E területeken sürgősen előre kell lépnünk. Különösen könnyű lenne az oktatási, ifjúsági illetve sport terület, hiszen az Erasmus + program ehhez jelentős támogatást nyújt.
Kőszeg város vállalása, hogy a városban működő, a közösségi-kulturális életben aktív szerepet vállaló művészeti csoportok külföldi fellépéseit segítse. Ez történhet anyagi hozzájárulás formájában (útiköltség hozzájárulás), illetve hivatalos kapcsolatait felhasználva az együttesek kiajánlásával. A legfőbb szempont az arányosság és a művészeti csoportok kiemelt támogatása, amely az elmúlt éveket tekintve teljes mértékben megvalósult. Ugyancsak fontos szempont a későbbiekben önállóan tovább működő kapcsolatok indulásának segítése.
A külkapcsolatok jelentős anyagi terhet rónak a városra, ha azt nem megfelelő gondossággal, takarékosan szervezzük meg. Utazáskor a buszköltség, fogadáskor pedig a szállásköltség a legnagyobb teher. Ezért is döntött úgy a Képviselőtestület már az előző ciklusban úgy, hogy a résztvevők hozzájárulást fizetnek, így csökkenthettük a városi kiadásokat, valamint növeltük az utazások megbecsülését. Akkor ez az összeg a megállapodás szerint 3000 Ft volt felkért szereplő esetén, illetve 5000 Ft egyéb résztvevő esetén. Természetesen nem okozott ez osztatlan örömöt, különösen azok az utasok nehezményezték a hozzájárulási kötelezettséget, akiket a város kért fel a szereplésre.
Különösen nagy ellenérzést váltott ki az, hogy ebben az évben e hozzájárulás már 10000 Ft, még akkor is, ha felkért csoportról van szó. Ezt mindenképpen felül kell vizsgálni annál is inkább, mert a testület ilyen határozatot nem hozott. Igaz, hogy egy-egy nagy busz költsége jelentős, azonban a költségeket más módon kellene csökkenteni: pl. kisebb létszámmal, bizonyos esetekben a kilencszemélyes mikrobuszok használatával
A Kőszegre érkező delegációk esetében, illetve az ifjúsági projekteknél ösztönözni kell a lakosságot szálláshely biztosítására, mivel a szállásköltségek egy-egy nagyobb csoport esetében jelentős kiadást jelentenek az önkormányzat számára. Az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint már a szállásadó családokat is meghívjuk a programokra és étkezésekre, így a költségek csökkenése mellett a közösen eltöltött órák hangulata is javult. Ez elősegítené a lakosság szélesebb körű bevonását a külkapcsolatokba, hatékonyan segítheti a fogadó családban nyelvet tanulók fejlődését is. A kiutazó magyar delegáció tagjainak kiválasztásánál előnyt jelent, ha valaki fogad.
Kétségtelenül el kell ismerni, hogy a családban való fogadásnak több akadálya is van: Egyrészt a lakások mérete és szerkezete, a munkahelyi elfoglaltságok miatt sok család nem tud fogadni, másrészt már a külföldi vendégek közül is egyre kevesebben választják azt a lehetőséget, hogy családnál legyenek elszállásolva. (Ez még az eddig más gyakorlatot mutató vaihingeni vendégekre is egyre inkább igaz.
A Kőszegi Testvérvárosi Egyesület (a továbbiakban Egyesület) 2004-ben alakult azzal a szándékkal, hogy a város igen szerteágazó nemzetközi kapcsolatait a különböző nyelvterületeken jártas egyesületi tagok segítségével koordinálja, segítséget nyújtson az önkormányzatnak a hivatalos kapcsolatok ápolásában, valamint a civil szervezeteknek és intézményeknek támogatást nyújtson nemzetközi kapcsolataik kialakításában, ápolásában.
Elmondható, hogy az Egyesület és az önkormányzat feladatmegosztásának módja a 2007. évi intézkedési terv óta sem került mindezidáig rögzítésre. Ennek ellenére a személyi átfedések, az alapvető bizalom, az ügy iránti elkötelezettség miatt jó ideig folyamatos volt a kapcsolat és együttműködés, az információáramlás. Gyakorlatilag a városházán szerveződtek a hivatalos testvérvárosi kapcsolatok, a delegációk fogadásával kapcsolatos feladatok, az itteni programok kitalálása és szervezése, a viszontlátogatások megszervezése, a delegációk összeállítása stb. Ez nem okozott problémát azért, mert az egyesületben a Vaihingeni kapcsolatokért felelős személy a város alpolgármestere. Mödlingi kapcsolataink szervezésében a városvezetés és az egyesület igyekszik együttműködni, a jobb eredmény hitünk szerint nem rajtunk múlik. Senji és szenci kapcsolataink szervezésére, a megfelelő kapcsolattartásra sem egyesületi, sem városi szinten nincs még megoldás.
A Douzelage kapcsolatrendszerét teljes egészében az Egyesület irányítja. Annak ellenére, hogy rendre igyekszünk beszámolni e munkánkról, sajnos nem köztudott még az sem, hogy mely városokkal igen élénk a kapcsolatunk. Az egyesület 2004 óta minden évben legalább egy ifjúsági cserét szervezett itthon Kőszegen. Éppen idén májusban ünnepeltük Douzelage tagságunk, egyesületünk alakulásának, valamint ifjúsági programjainknak 10 éves évfordulóját, amelynek alkalmából egy kiállítást rendeztünk a Vár lovagtermében. Ifjúsági projektjeinket pályázati források felhasználásával, illetve részben az Egyesület finanszírozásának, részben a résztvevők anyagi vállalásának köszönhetően valósítottuk meg. A nálunk járt csoportok az egyesület szervezésében Anglia, Franciaország, Portugália, Spanyolország, Belgium, Olaszország, Málta, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Finnország városaiból érkeztek. Emellett ennél sokkal több ország képviseltette magát 2006-ban egy szemináriumon, 2007-ben pedig a szokásos Douzelage konferencián, valamint 2009-ben a szüretre időzített civil egyesületi projektben. (Ez utóbbi hármat is 100 %-ban pályázati forrásból valósítottuk meg.)
Hazai projektjeinket három alkalommal is kiemelten elismerték, jutalmazták. Mint sikeres, minta értékű pályázóknak, több alkalommal is részt kellett vennünk workshoporon, előadásokon, kerekasztal beszélgetéseken.
Egyesületünk egészének, illetve aktív tagjainak magas színvonalú tevékenységét, mind itthon, mind külföldön elismerik. Döntő jelentőségű volt az egyesület által szervezett rengeteg EU-s projekt abban a döntésben, amellyel nekünk ítélték az Európa- Díj bronz plakettjét 2010-ben. A Douzelage közgyűlés szintén elismerte a kőszegi tevékenységet, a kőszegi delegáltak munkabírását, kreativitását, így sok területen közülünk kerül ki egy-egy területért felelős személy. Így kőszegi a Douzelage technikusa (Bakos Zoltán), az oktatási bizottság vezetője (Lepold Ágnes) valamint az ifjúsági bizottság vezetője (Mércz Kitti) is.
Mindemellett számos külföldön szervezett projektben vehettek részt fiataljaink, akik kicsit mindig Magyarország, illetve Kőszeg „nagykövetei”. Eddig soha nem kellett szégyenkeznünk: fiataljaink a legjobb munkát végezték. Angliában, Luxemburgban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Svédországban, Máltán, Cipruson és Ausztriában is a legaktívabbak voltak. Ezeknek az Európai Uniós projekteknek a jelentősége azért is nagy, mert a fiatalok saját hazájukat, hagyományaikat, történelmét is megismerik.
Többen külföldi tréningen, illetve ennek következtében egyéb ifjúsági cserében vettek részt Cipruson, Portugáliában, Hollandiában, Norvégiában, Izlandon, Görögországban, Dániában. Ilyen módon folyamatosan neveljük ki a későbbi csoportvezetőket. Egyesületünk 10 éves fennállása alkalmával szervezett kiállításra egy olyan posztert készítettünk, amely mindezeket a cseréket tartalmazza.
A külkapcsolatok ápolásához a hazai pályázatokon kívül, több nemzetközi szervezet (EU, Európa Tanács, Visegrádi Alap) is kínál komoly forrásokat, amelyek gyakran még önerőt sem igényelnek, így elsőrendű feladat e támogatások megszerzése. Ebben élen jár egyesületünk, s a megfeszített munka eddig mindig meghozta gyümölcsét. Sajnálatos tény azonban, hogy kevés testvér- illetve partnervárosunk mutat hajlandóságot – kérésünkre sem – pályázatok beadására, amely a kőszegi delegációk útiköltségét is szinte teljes egészében fedezhetné.
Egyesületünk olyan pályázatokban is aktív szerepet vállal, amelynek kedvezményezettje részben maga az önkormányzat. Így közreműködésünkkel adta be a lengyel partnerváros (Chojna) azt az Erasmus+ KA2 partnerségi pályázatot, amelynek keretében két éven keresztül Chojna, Kőszeg és a törökországi Konya működik együtt az „EGÉSZSÉGNEVELÉS” témában. Ez tartalmaz tréninget Kőszegen és Konyában, kiadvány és holnapkészítést stb. A projekt kőszegi résztvevői az Önkormányzat, a Testvérvárosi Egyesület valamint a Jurisich Miklós Gimnázium. A projekt nyert, és októberben indul.
Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt időszakban az ide látogató csoportok ellátása során előnyben részesítettük az Írottkő Natúrparkért Egyesület által szervezett városi marketing együttműködésében résztvevő vállalkozásokat. Emellett a hozzánk érkező vendégeink számára szervezett programokból elhagytuk a térségünkön túli kirándulásokat, hiszen egyrészt Kőszeg környékén, a kistérségben is számos még be nem mutatott látnivaló van, másrészt a visszajelzések alapján külföldi barátaink is előnyben részesítik a helyi, környékbeli programokat!
Szintén jelentősen csökkentettük a költségeket azáltal, hogy több alkalommal jó hangulatú, színvonalas, jó környezetben magunk oldottuk meg az étkeztetést. Ilyen esetekben igazán felszabadultan viselkedett mindenki, és jelentősen növelte a vendégek és helyiek közötti kommunikáció lehetőségét. Ilyen alkalmakkor leginkább az italszámla az, ami a töredéke a vendéglői áraknak.
Az egyesület taglétszáma kissé csökkent, ennek oka az is, hogy a fiatalok az egyetemről nem tudnak hazajönni a közgyűlésekre, emiatt az rendre határozatképtelen lenn. Így az egyetemisták csak bizonyos alkalmakkor gyakorolják tagságukat. Igyekszünk mindenesetre a létszámot további nyelveket beszélő tagokkal növelni, mert a munkamegosztás csak így lehet megfelelő.
Az egyesület működéséhez az eddigi 10 év alatt az önkormányzattól két alkalommal kapott anyagi segítséget: 2004-ben 60 E Ft-ot, 2014-ben pedig a polgármesteri keretből 90 E Ft-ot. Annak, hogy az egyesület nem részesül rendszeresen önkormányzati támogatásban, jelenleg még összeférhetetlenségi oka van.
Előttünk álló feladatként lehet megjelölni a következőket:
Az Önkormányzat és Egyesület közös feladatai:
• Testvérvárosainkkal való kapcsolataink további ápolása, új tartalmak keresése
• Partnervárosaink közül az arra „fogékonyakkal” kisebb csoportok cseréinek folytatása
• Pályázati források eddigiekhez hasonlóan sikeres felkutatása, és változatlanul sikeres pályázatok készítése
• Határon túli magyarlakta településekkel való kapcsolat keresése, erősítése
• A lakosság szélesebb rétegének bevonása a kapcsolatokba
• A kapcsolatok turisztikai, gazdasági területre való kiterjesztése
• Megállapodás előkészítése az egyesülettel a feladatmegosztásról
Az Önkormányzat feladatai:
• Kőszeg különlegesen széles külkapcsolataira való tekintettel e célra külön forrás igénylése a kormánytól
• Az eddigieknél jobban támaszkodni az egyesületre a testvérvárosi kapcsolatoknál is.
• Át kell gondolni a külföldi utakhoz kért hozzájárulás összegét, illetve felül kell vizsgálni, milyen egyéb módon lehet a költségeket csökkenteni.
• Ösztönözni testvérvárosainkat is arra, hogy egy-egy találkozó támogatásához pályázatot nyújtsanak be.
Az Egyesület feladatai:
• Változatlanul segítse a várost külkapcsolatainak szervezésében
• Évenként beszámolót készít az előző év tevékenységéről, s jelzi, hogy a jövőben milyen pályázati lehetőségeket lát külkapcsolataink javításának érdekében
• Lehetőség szerint kiállításokat szervez annak érdekében, hogy Kőszeg lakossága minél jobban megismerhesse a város külkapcsolatait.
• Kihasználva kapcsolatait az egyesület segíti a művészeti csoportokat és a sportegyesületet abban, hogy külföldi partnerekkel léphessenek kapcsolatba.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló megtárgyalására, az előterjesztés elfogadására!
Kőszeg, 2014. szeptember 7.
Dr. Mátrai István s. k.
bizottsági elnök
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város külkapcsolatairól szóló beszámolót elfogadja.
Tájékoztató a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület működéséről, beszámoló Kőszeg város külkapcsolatairól.
Tisztelt Képviselőtestület!
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. évi munkatervében elrendelte Kőszeg Város külkapcsolatairól, valamint a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület működéséről szóló beszámoló elkészítését.
A beszámoló azt a célt szolgálja, hogy a város vezetése, és igény szerint más szervezetek és a lakosság tájékozódhasson arról, hogy mi is folyik valójában a városban a külkapcsolatok terén, ezzel is elősegítve a hatékonyabb információáramlást, ezen keresztül a nemzetközi kapcsolatokban rejlő előnyök jobb kiaknázását.
A képviselő-testület legutóbb 2010-ben tárgyalta a város nemzetközi kapcsolatairól szóló előterjesztést. Ekkor a Képviselőtestület áttekintette, hogy a korábban elfogadott, a külkapcsolatok alapvető irányaira, szervezésének és lebonyolításának módjára vonatkozó intézkedési terv milyen mértékben valósult meg.
A ciklus vége előtti beszámoló különösen azért is indokolt, hogy az új képviselőtestület azonnal tájékozódni tudjon a jelenlegi helyzetről. Mindenképpen meg kell jegyezni azt is, hogy a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület pontosan azért alakult 2004-ben, hogy e kapcsolatok ne lássák kárát egy-egy képviselőtestület váltásnak – mint azt több város esetén lehet tapasztalni.
A helyi intézmények külkapcsolataival nem foglalkozunk részletesen ezen előterjesztésben. Dicséretes tény, hogy több intézmény hosszú ideje fenntart és ápol partneriskolai kapcsolatokat. Nagy kár, hogy az utóbbi években csupán a gimnázium vesz részt az Európai Unió által támogatott (Comenius) programokban.
Erősödő, de további fejlesztésre szoruló kapcsolataink vannak a burgenlandi területek településeivel, az ott tevékenykedő szervezetekkel. A szomszédos osztrák területeken sokan hagyományosan térségi központként tekintenek Kőszegre, s remélhetőleg egyre inkább meg tudunk felelni ennek. Kirchschlaggal hagyományosan jó kapcsolataink vannak, különösen Kőszeg Város Fúvószenekarán keresztül. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület révén is több kapcsolódási pont van, bár EDEN tagságunk még kihasználatlan.
Fontos megemlíteni az egyre nagyobb számban megjelenő, egyre szerteágazóbb határon átnyúló kulturális és turisztikai együttműködéseket is.
Kőszeg huszonöt éves, négyéves illetve három hónapos testvérvárosi (Vaihingen an der Enz és Mödling bei Wien, Senj illetve Szenc) és partnervárosi (Nyitragerencsér) kapcsolatain kívül, tagja két testvérvárosi körnek (Jumelage és Douzelage) is, amely példátlan hazánkban, különösen, ha Kőszeg kis lakosságszámát is figyelembe vesszük.
Külkapcsolataink természetesen nem azonos intenzitásúak: nagyon szoros, rendszeres, nagy létszámot érintő a kapcsolat pl. Vaihingennel és Chojnával, viszont egyáltalán nincs közvetlen kapcsolatunk a Douzelage és Jumelage körön belül sok várossal. Sajnálatos, hogy korábbi baráti városunkkal, Fiume Venetoval hosszú ideje nincs semmilyen kapcsolatunk.
Vaihingennel való kapcsolatunk bensőséges, baráti légkörűt, s a szokásos menetrend szerint szerveződik az évenkénti 2 – 2 találkozó. Anyagi okok miatt csak az egyik utazás valósul meg nagyobb létszámmal. Az idei évben ez a szokásosnál nagyobb jelentőségű, mivel mindkét városban megünnepeltük a testvérvárosi kapcsolat 25 éves jubileumát. Sajnálatos, hogy – a 20 éves évfordulóval ellentétben – a rendezvényeket nem pályázati források segítségével tudtuk megszervezni, így a költségek várost terhelik. Négy évvel ezelőtt is célként tűztük ki, hogy arra kell törekednünk, hogy iskolák közötti kapcsolat is kialakuljon Vaihingen és Kőszeg között. (E kapcsolat lehet akár egy Comenius vagy egy Cselekvő Ifjúság projektben való részvétel is.) Sajnálatos, hogy e téren nem volt előrelépés – nem rajtunk múlott. Nagy jelentőségű viszont az, hogy Vaihingen segítségével vehet részt évek óta 7-7 fiatal az Untersteinbachban szervezett táborban, valamint 1-1 fiatal a Tübingeni egyetem egy hónapos nyelvi kurzusán. Vaihingen viszont azért hálás nekünk, mert rajtunk keresztül más nációkkal kerülhetnek kapcsolatba.
Mödling városával az elmúlt években a hivatalos, protokolláris kapcsolatok aránya csökkent, sőt, az egyes civil szervezetek és oktatási intézmények esetében is ritkult a találkozások gyakorisága. Meg kell jegyezni, hogy ennek mindkét oldalon van személyi oka. Fontos esemény volt a testvérvárosi kapcsolat 25 éves jubileuma. Erre kőszegen a Vaihingeni évfordulóval együtt került sor, Mödlingben pedig júniusban a nagy Jumelage találkozóval kötötték össze a rendezvényt.
Senjjel négy éve hivatalosan is testvérvárosok vagyunk, ennek azonban az igazság szerint sok nyoma sem hivatalos, sem egyesületi szinten nem látszik annak ellenére, hogy immár EU tagországként még több lehetőség nyílt meg az együttműködésre.
Szenc városával Senjben ismerkedtek meg mintegy öt évvel ezelőtt az ottani ünnepségen részt vevő delegáció tagjai. Több kölcsönös hivatalos látogatás után a város vezetői megismerhették, hogy egy szorosabb kapcsolatnak milyen kölcsönös előnyei lehetnek, s ezek alapján javasolták, hogy hivatalosan is testvérvárosi kapcsolatot alakítsunk ki. E dokumentum aláírására idén tavasszal, illetve nyáron mindkét városban sor került. A kis távolság előny lehet, hiszen az útiköltség kicsi.
A Jumelage kör kapcsolatrendszere nagyon laza, szervezetlen, nincs egy olyan grémium, amely működését, programjait koordinálná. Tagvárosai sem tisztázottak, hiszen az 1956-ban alakult csoportból sok évtizedek óta nem vesz részt semmilyen rendezvényen, nem is kommunikál. Ugyanakkor bizonyos városok „félszerzetek”, azaz néhány partnerváros nem ismeri el tagvárosként. Mödling még törekszik arra, hogy a kapcsolatot újraélessze, ennek egyik kísérlete volt az idén júniusban tartott találkozó, amelynek keretében egyúttal 25 éves testvérvárosi kapcsolatunkat is megünnepeltük. Tény, hogy az utóbbi négy évben egyetlen Jumelage várossal sem volt közös tevékenységünk.
A Vaihingeni mellett a legintenzívebb, legtöbb főt megmozgató a Douzelage városok némelyikével kialakított kapcsolat.
A Douzelage, amely eredetileg 12 városból állt az EU bővülésével együtt folyamatosan növelte tagságát. Kőszeg 2004-ben csatlakozott, akkor 20 tagja volt a szervezetnek. Az utóbbi négy év alatt egy-egy ciprusi, bulgár, román és szlovén partner is csatlakozott, s a közeljövőben Horvátország egy városával immár 28 tagja lesz a jól szervezett, hivatalos elnökséggel, bankszámlával is rendelkező szervezetnek. A Douzelage kapcsolatrendszer a többi külkapcsolattal szemben az évenkénti hivatalos konferencia mellett nem hivatalos, protokoll jellegű, hanem fiatalok cseréjére, ifjúsági projektekre, illetve bizonyos területen történő együttműködésre koncentrál. Minden tevékenységhez igyekeznek a partnervárosok pályázati forrásokat is elnyerni. A Douzelage kör tevékenységét Kőszegen a Testvérvárosi Egyesület egy csoportja irányítja, dolgozik abban.
Már négy évvel ezelőtt is megállapítottuk, hogy Kőszeg mérete, valamint pénzügyi teljesítőképessége nem teszi lehetővé, illetve nem is indokolja újabb kapcsolatok létrehozását, inkább a meglévő kapcsolatok ápolása, elmélyítése legyen a cél. Ugyanakkor Kőszeg történelmi múltja és lakosságának erős nemzeti kötődése továbbra is felveti a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét a kisebbségben élő határon túli magyarok vonatkozásában. Szenccel való kapcsolatunk hivatalossá tétele ennek tökéleten megfelel. A továbbiakban is nyitottnak kell lennünk, s más határon túli magyarlakta településsel való kapcsolat kialakítása elől semmiképpen nem szabad elzárkóznunk, azt segítenünk kell.
A város külkapcsolatainak szervezésében a Polgármesteri Hivatalon kívül különösen aktív szerepet a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület, valamint néhány oktatási intézmény vállal. Azonban szerencsére egyre több civil szervezet is tenni kíván azért, hogy a hivatalos kapcsolatokon kívül minél több informális, baráti kapcsolat alakuljon ki (Kőszegfalvi Sportegyesület, Kőszegfalvi Baráti Kör, Kőszegi Sportegyesület, Fúvószenekar, Hajnalcsillag Néptáncegyüttes, Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Kőszegi Kerékpáros Egyesület stb.). Az információáramlás, illetve a szervezettség az elmúlt évekhez képest javult ugyan, de még mindig fejlesztésre szorul. Szükséges a kapcsolatok civil jellegének erősítése, a lakosság tájékoztatása és bevonása. Ez főként ifjúsági és kulturális pályázatokon való részvétellel, valamint a testvérvárosi találkozók résztvevői körének kiszélesítésével érhető el. Az önkormányzat maga, vagy valamely megbízott partnere közreműködésével segítséget kell, hogy nyújtson a civil szervezeteknek külföldi kapcsolatok kialakításában, elmélyítésében. Sajnos sok esetben gátja a résztvevői kör szélesítésének a nyelvtudás hiánya.
Még jó kapcsolat, rendszeres találkozók, eszmecserék esetén is igaz sajnos, hogy a testvérvárosok, valamint az egyéb partnertelepülések esetében szinte teljes mértékben hiányoznak az üzleti, idegenforgalmi kapcsolatok, és ez sok esetben igaz a kulturális és oktatási területekre is. E területeken sürgősen előre kell lépnünk. Különösen könnyű lenne az oktatási, ifjúsági illetve sport terület, hiszen az Erasmus + program ehhez jelentős támogatást nyújt.
Kőszeg város vállalása, hogy a városban működő, a közösségi-kulturális életben aktív szerepet vállaló művészeti csoportok külföldi fellépéseit segítse. Ez történhet anyagi hozzájárulás formájában (útiköltség hozzájárulás), illetve hivatalos kapcsolatait felhasználva az együttesek kiajánlásával. A legfőbb szempont az arányosság és a művészeti csoportok kiemelt támogatása, amely az elmúlt éveket tekintve teljes mértékben megvalósult. Ugyancsak fontos szempont a későbbiekben önállóan tovább működő kapcsolatok indulásának segítése.
A külkapcsolatok jelentős anyagi terhet rónak a városra, ha azt nem megfelelő gondossággal, takarékosan szervezzük meg. Utazáskor a buszköltség, fogadáskor pedig a szállásköltség a legnagyobb teher. Ezért is döntött úgy a Képviselőtestület már az előző ciklusban úgy, hogy a résztvevők hozzájárulást fizetnek, így csökkenthettük a városi kiadásokat, valamint növeltük az utazások megbecsülését. Akkor ez az összeg a megállapodás szerint 3000 Ft volt felkért szereplő esetén, illetve 5000 Ft egyéb résztvevő esetén. Természetesen nem okozott ez osztatlan örömöt, különösen azok az utasok nehezményezték a hozzájárulási kötelezettséget, akiket a város kért fel a szereplésre.
Különösen nagy ellenérzést váltott ki az, hogy ebben az évben e hozzájárulás már 10000 Ft, még akkor is, ha felkért csoportról van szó. Ezt mindenképpen felül kell vizsgálni annál is inkább, mert a testület ilyen határozatot nem hozott. Igaz, hogy egy-egy nagy busz költsége jelentős, azonban a költségeket más módon kellene csökkenteni: pl. kisebb létszámmal, bizonyos esetekben a kilencszemélyes mikrobuszok használatával
A Kőszegre érkező delegációk esetében, illetve az ifjúsági projekteknél ösztönözni kell a lakosságot szálláshely biztosítására, mivel a szállásköltségek egy-egy nagyobb csoport esetében jelentős kiadást jelentenek az önkormányzat számára. Az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint már a szállásadó családokat is meghívjuk a programokra és étkezésekre, így a költségek csökkenése mellett a közösen eltöltött órák hangulata is javult. Ez elősegítené a lakosság szélesebb körű bevonását a külkapcsolatokba, hatékonyan segítheti a fogadó családban nyelvet tanulók fejlődését is. A kiutazó magyar delegáció tagjainak kiválasztásánál előnyt jelent, ha valaki fogad.
Kétségtelenül el kell ismerni, hogy a családban való fogadásnak több akadálya is van: Egyrészt a lakások mérete és szerkezete, a munkahelyi elfoglaltságok miatt sok család nem tud fogadni, másrészt már a külföldi vendégek közül is egyre kevesebben választják azt a lehetőséget, hogy családnál legyenek elszállásolva. (Ez még az eddig más gyakorlatot mutató vaihingeni vendégekre is egyre inkább igaz.
A Kőszegi Testvérvárosi Egyesület (a továbbiakban Egyesület) 2004-ben alakult azzal a szándékkal, hogy a város igen szerteágazó nemzetközi kapcsolatait a különböző nyelvterületeken jártas egyesületi tagok segítségével koordinálja, segítséget nyújtson az önkormányzatnak a hivatalos kapcsolatok ápolásában, valamint a civil szervezeteknek és intézményeknek támogatást nyújtson nemzetközi kapcsolataik kialakításában, ápolásában.
Elmondható, hogy az Egyesület és az önkormányzat feladatmegosztásának módja a 2007. évi intézkedési terv óta sem került mindezidáig rögzítésre. Ennek ellenére a személyi átfedések, az alapvető bizalom, az ügy iránti elkötelezettség miatt jó ideig folyamatos volt a kapcsolat és együttműködés, az információáramlás. Gyakorlatilag a városházán szerveződtek a hivatalos testvérvárosi kapcsolatok, a delegációk fogadásával kapcsolatos feladatok, az itteni programok kitalálása és szervezése, a viszontlátogatások megszervezése, a delegációk összeállítása stb. Ez nem okozott problémát azért, mert az egyesületben a Vaihingeni kapcsolatokért felelős személy a város alpolgármestere. Mödlingi kapcsolataink szervezésében a városvezetés és az egyesület igyekszik együttműködni, a jobb eredmény hitünk szerint nem rajtunk múlik. Senji és szenci kapcsolataink szervezésére, a megfelelő kapcsolattartásra sem egyesületi, sem városi szinten nincs még megoldás.
A Douzelage kapcsolatrendszerét teljes egészében az Egyesület irányítja. Annak ellenére, hogy rendre igyekszünk beszámolni e munkánkról, sajnos nem köztudott még az sem, hogy mely városokkal igen élénk a kapcsolatunk. Az egyesület 2004 óta minden évben legalább egy ifjúsági cserét szervezett itthon Kőszegen. Éppen idén májusban ünnepeltük Douzelage tagságunk, egyesületünk alakulásának, valamint ifjúsági programjainknak 10 éves évfordulóját, amelynek alkalmából egy kiállítást rendeztünk a Vár lovagtermében. Ifjúsági projektjeinket pályázati források felhasználásával, illetve részben az Egyesület finanszírozásának, részben a résztvevők anyagi vállalásának köszönhetően valósítottuk meg. A nálunk járt csoportok az egyesület szervezésében Anglia, Franciaország, Portugália, Spanyolország, Belgium, Olaszország, Málta, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Finnország városaiból érkeztek. Emellett ennél sokkal több ország képviseltette magát 2006-ban egy szemináriumon, 2007-ben pedig a szokásos Douzelage konferencián, valamint 2009-ben a szüretre időzített civil egyesületi projektben. (Ez utóbbi hármat is 100 %-ban pályázati forrásból valósítottuk meg.)
Hazai projektjeinket három alkalommal is kiemelten elismerték, jutalmazták. Mint sikeres, minta értékű pályázóknak, több alkalommal is részt kellett vennünk workshoporon, előadásokon, kerekasztal beszélgetéseken.
Egyesületünk egészének, illetve aktív tagjainak magas színvonalú tevékenységét, mind itthon, mind külföldön elismerik. Döntő jelentőségű volt az egyesület által szervezett rengeteg EU-s projekt abban a döntésben, amellyel nekünk ítélték az Európa- Díj bronz plakettjét 2010-ben. A Douzelage közgyűlés szintén elismerte a kőszegi tevékenységet, a kőszegi delegáltak munkabírását, kreativitását, így sok területen közülünk kerül ki egy-egy területért felelős személy. Így kőszegi a Douzelage technikusa (Bakos Zoltán), az oktatási bizottság vezetője (Lepold Ágnes) valamint az ifjúsági bizottság vezetője (Mércz Kitti) is.
Mindemellett számos külföldön szervezett projektben vehettek részt fiataljaink, akik kicsit mindig Magyarország, illetve Kőszeg „nagykövetei”. Eddig soha nem kellett szégyenkeznünk: fiataljaink a legjobb munkát végezték. Angliában, Luxemburgban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Svédországban, Máltán, Cipruson és Ausztriában is a legaktívabbak voltak. Ezeknek az Európai Uniós projekteknek a jelentősége azért is nagy, mert a fiatalok saját hazájukat, hagyományaikat, történelmét is megismerik.
Többen külföldi tréningen, illetve ennek következtében egyéb ifjúsági cserében vettek részt Cipruson, Portugáliában, Hollandiában, Norvégiában, Izlandon, Görögországban, Dániában. Ilyen módon folyamatosan neveljük ki a későbbi csoportvezetőket. Egyesületünk 10 éves fennállása alkalmával szervezett kiállításra egy olyan posztert készítettünk, amely mindezeket a cseréket tartalmazza.
A külkapcsolatok ápolásához a hazai pályázatokon kívül, több nemzetközi szervezet (EU, Európa Tanács, Visegrádi Alap) is kínál komoly forrásokat, amelyek gyakran még önerőt sem igényelnek, így elsőrendű feladat e támogatások megszerzése. Ebben élen jár egyesületünk, s a megfeszített munka eddig mindig meghozta gyümölcsét. Sajnálatos tény azonban, hogy kevés testvér- illetve partnervárosunk mutat hajlandóságot – kérésünkre sem – pályázatok beadására, amely a kőszegi delegációk útiköltségét is szinte teljes egészében fedezhetné.
Egyesületünk olyan pályázatokban is aktív szerepet vállal, amelynek kedvezményezettje részben maga az önkormányzat. Így közreműködésünkkel adta be a lengyel partnerváros (Chojna) azt az Erasmus+ KA2 partnerségi pályázatot, amelynek keretében két éven keresztül Chojna, Kőszeg és a törökországi Konya működik együtt az „EGÉSZSÉGNEVELÉS” témában. Ez tartalmaz tréninget Kőszegen és Konyában, kiadvány és holnapkészítést stb. A projekt kőszegi résztvevői az Önkormányzat, a Testvérvárosi Egyesület valamint a Jurisich Miklós Gimnázium. A projekt nyert, és októberben indul.
Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt időszakban az ide látogató csoportok ellátása során előnyben részesítettük az Írottkő Natúrparkért Egyesület által szervezett városi marketing együttműködésében résztvevő vállalkozásokat. Emellett a hozzánk érkező vendégeink számára szervezett programokból elhagytuk a térségünkön túli kirándulásokat, hiszen egyrészt Kőszeg környékén, a kistérségben is számos még be nem mutatott látnivaló van, másrészt a visszajelzések alapján külföldi barátaink is előnyben részesítik a helyi, környékbeli programokat!
Szintén jelentősen csökkentettük a költségeket azáltal, hogy több alkalommal jó hangulatú, színvonalas, jó környezetben magunk oldottuk meg az étkeztetést. Ilyen esetekben igazán felszabadultan viselkedett mindenki, és jelentősen növelte a vendégek és helyiek közötti kommunikáció lehetőségét. Ilyen alkalmakkor leginkább az italszámla az, ami a töredéke a vendéglői áraknak.
Az egyesület taglétszáma kissé csökkent, ennek oka az is, hogy a fiatalok az egyetemről nem tudnak hazajönni a közgyűlésekre, emiatt az rendre határozatképtelen lenn. Így az egyetemisták csak bizonyos alkalmakkor gyakorolják tagságukat. Igyekszünk mindenesetre a létszámot további nyelveket beszélő tagokkal növelni, mert a munkamegosztás csak így lehet megfelelő.
Az egyesület működéséhez az eddigi 10 év alatt az önkormányzattól két alkalommal kapott anyagi segítséget: 2004-ben 60 E Ft-ot, 2014-ben pedig a polgármesteri keretből 90 E Ft-ot. Annak, hogy az egyesület nem részesül rendszeresen önkormányzati támogatásban, jelenleg még összeférhetetlenségi oka van.
Előttünk álló feladatként lehet megjelölni a következőket:
Az Önkormányzat és Egyesület közös feladatai:
• Testvérvárosainkkal való kapcsolataink további ápolása, új tartalmak keresése
• Partnervárosaink közül az arra „fogékonyakkal” kisebb csoportok cseréinek folytatása
• Pályázati források eddigiekhez hasonlóan sikeres felkutatása, és változatlanul sikeres pályázatok készítése
• Határon túli magyarlakta településekkel való kapcsolat keresése, erősítése
• A lakosság szélesebb rétegének bevonása a kapcsolatokba
• A kapcsolatok turisztikai, gazdasági területre való kiterjesztése
• Megállapodás előkészítése az egyesülettel a feladatmegosztásról
Az Önkormányzat feladatai:
• Kőszeg különlegesen széles külkapcsolataira való tekintettel e célra külön forrás igénylése a kormánytól
• Az eddigieknél jobban támaszkodni az egyesületre a testvérvárosi kapcsolatoknál is.
• Át kell gondolni a külföldi utakhoz kért hozzájárulás összegét, illetve felül kell vizsgálni, milyen egyéb módon lehet a költségeket csökkenteni.
• Ösztönözni testvérvárosainkat is arra, hogy egy-egy találkozó támogatásához pályázatot nyújtsanak be.
Az Egyesület feladatai:
• Változatlanul segítse a várost külkapcsolatainak szervezésében
• Évenként beszámolót készít az előző év tevékenységéről, s jelzi, hogy a jövőben milyen pályázati lehetőségeket lát külkapcsolataink javításának érdekében
• Lehetőség szerint kiállításokat szervez annak érdekében, hogy Kőszeg lakossága minél jobban megismerhesse a város külkapcsolatait.
• Kihasználva kapcsolatait az egyesület segíti a művészeti csoportokat és a sportegyesületet abban, hogy külföldi partnerekkel léphessenek kapcsolatba.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló megtárgyalására, az előterjesztés elfogadására!
Kőszeg, 2014. szeptember 7.
Dr. Mátrai István s. k.
bizottsági elnök
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város külkapcsolatairól szóló beszámolót elfogadja.
