| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2019. December 19., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
2. napirendi pont:
Beszámoló Kőszeg város külkapcsolatainak 2019. évi alakulásáról.
Beszámoló Kőszeg város külkapcsolatainak 2019. évi alakulásáról.
Tisztelt Képviselő-testület!
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2019. évi munkatervében elrendelte Kőszeg Város külkapcsolatairól, valamint a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület működéséről szóló beszámoló elkészítését.
A beszámoló azt a célt szolgálja, hogy a város vezetése és igény szerint más szervezetek, valamint a lakosság tájékozódhasson arról, hogy mi is folyik valójában a városban a külkapcsolatok terén, ezzel is elősegítve a hatékonyabb információáramlást, ezen keresztül a nemzetközi kapcsolatokban rejlő előnyök jobb kiaknázását.
A mostani ciklus elején e beszámoló különösen azért is indokolt, mivel az új képviselőtestület tagjai közül hatan újak, a külkapcsolatokért felelős bizottságban pedig csupán egy régi tag van. Emiatt e beszámoló az eddigiekhez képest kissé bővebb lesz. Mindenképpen meg kell jegyezni azt is, hogy a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület pontosan azért alakult 2004-ben, hogy e kapcsolatok ne lássák kárát egy-egy képviselőtestület váltásnak – mint azt több város esetén lehet tapasztalni.
Az előző képviselőtestület határozata alapján kötötte meg a város az egyesülettel azt a feladat átvállalási megállapodást 2014. december 18-án, amely annak 2016 szeptemberi – csupán formai – módosítása után is lehetővé tette, hogy a külkapcsolati feladatok ellátásában az egyesület változatlanul könnyebben, egy hivatalos megállapodás alapján is segítséget tudott és tud nyújtani a városnak.
A beszámolóban számba vesszük testvérvárosi és partnervárosi kapcsolatainkat, azok előnyeit, nehézségeit, további célokat, javaslatokat, feladatokat. A beszámoló végén arra is rávilágítunk, hogyan valósultak meg az előző év végén kitűzött célok.
Kőszegnek 5 olyan testvérvárosa van, amelyet szerződésben is rögzítettünk: a németországi Vaihingen an der Enz (1989), az ausztriai Mödling bei Wien (1989), a horvátországi Senj (2010), a szlovákiai Szenc (2014), valamint a szintén szlovákiai Nyitragerencsér (2015).
Szintén hivatalos dokumentum rögzíti azt, hogy tagjai vagyunk a „Jumelage” elnevezésű nemzetközi partnervárosi szövetségnek (1995), amelynek jelenleg 6 – 9 tagja van, valamint a jelenleg 28 tagú „Douzelage” elnevezésű Európai Uniós kisvárosi partneri szövetségnek (2004). (E két szövetségről az előterjesztés végén található rövid összefoglaló.)
Igazság szerint nem lehet meghatározni, hogy egy-egy település hány testvérvárossal tud kapcsolatot tartani, hiszen ez sok tényezőtől függ. Az biztos, hogy a közel 12 ezer lakosú Kőszeg rendkívül népszerű, és egész különleges országosan is az összesen 40 testvérvárossal. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindegyikkel folyamatos és azonos intenzitású a kapcsolat – függetlenül attól, hogy bilaterális, vagy többoldalú szövetségről van szó. Vannak olyan települések, amelyekkel alig van közös tevékenységünk. Ezzel együtt is megállapíthatjuk, hogy összességében véve egy település önkormányzata és lakossága számára előnyös testvérvárosi kapcsolatokat kialakítani és fenntartani – és ez minden településre igaz, nem csupán Kőszegre.
Mindenesetre a testvérvárosi kapcsolat kialakítása szempontjából nincs egyedüli üdvözítő célcsoport. A túl közeli települések nem nagyon különböznek tőlünk, a túl távoliak nem érhetők el könnyen. A hasonló nyelvi, illetve szociokulturális környezet előnyös, könnyen megérthetjük egymást, hasonlóan a közös történelmi gyökerekkel rendelkező partnerek esetén, az eltérőekkel való kapcsolat viszont empátiánkat, alkalmazkodó képességünket fejlesztheti. Kőszeg mindegyik esetre tud partnereket felvonultatni.
A testvérvárosi kapcsolatok kialakítása és fenntartása növelheti egy település turisztikai látogatottságát, javíthatja annak imázsát, segítheti marketing kommunikációs tevékenységét, növelheti ifjúságpolitikai lehetőségeit, javíthatja annak közoktatási színvonalát, színesítheti kulturális és művészeti életét, élénkítheti sportéletét. Mindezeket az előnyöket Kőszeg esetében tapasztalhatjuk, de minden területen lehet még e pozitív hatásokat növelni. Nagyobb városok esetén bizonyára lehetne tudományos együttműködést is kialakítani, nálunk ez nem valószínűsíthető. Az mindenképpen fontos, hogy a testvérvárosi kapcsolat nálunk nem politikai, illetve reprezentációs célokat szolgál – néha még azt is nehéz megszervezni, hogy egy-egy delegációt városi vezető kísérjen.
A testvérvárosi kapcsolatok ápolását – mint a legtöbb településen – nehezíti az anyagi források hiánya, és a nyelvtudással rendelkező, az aktív munkába bevonható önkéntesek hiánya. Több találkozón tapasztaltuk, hogy ez nem csupán magyar, illetve kőszegi probléma. Kétségtelenül nehezebben tudnak részt venni a munkában az egyesület tagjai közül a tanárok, akiknek a leterheltsége folyamatosan nő, tanév közben alig mozdíthatók.
Szintén nehézséget jelent (e területen is) – hasonlóan más kisvárosokhoz szerte Európában – az, hogy a fiatalok nem maradnak Kőszegen, aktív tevékenységük szinte csak a középiskolás korra korlátozódik. Természetesen szerencsére van ez alól kivétel is.
Az országos és nemzetközi gyakorlat az, hogy a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában, ápolásában a polgármester, alpolgármester, külön erre a célra létrehozott testvértelepülési bizottság vezetője vagy tagja, önkormányzati biztos, illetve egy civil szervezet vezetője vagy tagja játszik kulcsszerepet. Kőszegen a helyzet elég speciális, hiszen bilaterális kapcsolatainkat elsősorban a Városháza szervezi, egy-egy program, delegáció a polgármester úr javaslatai alapján kerül összeállításra, a kivitelezésben – amennyiben szükséges – az egyesület segít. Ugyanakkor a Douzelage városokkal való kapcsolattartás szinte csak az egyesület feladata. Néhány esetben nagy szükségét éreztük egy szorosabb együttműködésnek, a jövőben remélhetőleg ez megoldódik. Az is biztos, hogy e kapcsolatok személyfüggők, s csak remélni tudjuk, hogy egy-egy vezetőváltás nem jelenti a kapcsolat megszakadását – lazulásra sajnos volt példa a közelmúltban (Mödling, Senj).
A lakosság nagy többsége sajnos nincs tisztában azzal, hogy milyen testvérvárosi kapcsolatrendszere van városunknak. Többségük esetleg Vaihingenről tud, de ezt is szinte rosszallóan emlegetik, mert azt hiszik, hogy a város vezetése sokat költ e kapcsolatra. A városba vezető utak melletti néhol már megtépázott táblák is csak Vaihingent, Mödlinget és Senjt sorolják fel, mint testvérvárosok. Partnereink lakosságának információja is elég változatos. Vaihingennek mi vagyunk az egyedüli testvérvárosa, így természetesen sokan tudnak róla, ismerik városunkat – már csak azért is, mert utcát is neveztek el Kőszegről – mi ezt szintén megtettük. Van olyan Douzelage partnervárosunk, Bad Kötzting, ahol a helyi újság egy-egy oldalas képekkel ellátott cikket jelentetett meg mindegyik városról. Marsaskalában (Málta) egy modern képzőművészeti alkotás örökítette meg az összes Douzelage partnervárost, a lengyel Chojnában pedig rózsakert hirdeti a partnertelepüléseket. E területen tehát még lehet – és kell – előre lépni, reményeink szerint a Zöld városka pályázat kereteiben ez idén meg is valósulhat.
A testvérvárosi kapcsolatoknak csak előnyei lehetnek. A kulturális, oktatási és sport területén megvalósuló együttműködés, a közös programok mellett a legfontosabb az, hogy közben formálódik az egyének életszemlélete, nyitottabbá válnak, fogékonyabbá az újra. Azt, hogy ezeket az előnyöket mennyire használjuk ki, a szervezésen, a rendelkezésre álló humán erőforrástól függ. Kőszeg sem tudja maximálisan kihasználni a kínálkozó lehetőségeket még a legrégebbi testvérvárosi kapcsolatok esetében sem. A kihasználatlanságnak több oka van, az egyik a szűkös anyagi lehetőség.
Az anyagi ráfordítás országonként változó, de még egy-egy országban is nagyon függ attól, hogy melyik településről van szó. Három lábon állhat egy-egy kapcsolat: egyéni hozzájárulás, városi támogatás és hazai, valamint Európai Uniós pályázati forrás. Esetünkben ez első kettő nagyon korlátozott, így, ha csak egy mód van rá, igénybe kell vennünk a hazai és/vagy Uniós támogatásokat – erre pályázni kell. A hazai támogatások szinte kivétel nélkül beruházást, eszközbeszerzést támogatnak, találkozók, események szervezéséhez csak EU-s pályázati forrásokra lehet számítani. Ha egy nagy busszal 40 fő ellátogat pl. Vaihingenbe, akkor személyenként mintegy 10 E Ft hozzájárulásra van szükség, ami önmagában nem sok, de sajnos kevesen tudják megengedni maguknak – ugyanakkor ez az útiköltségnek a felét sem fedezi.
A vendéglátás szintén sokba kerül, bár ezen sokat lehet spórolni összefogással: éttermi étkezéseket ki lehet váltani pl. a JUK-ban, vagy egy erre alkalmas helyen szervezett büfével, ahol a süteményeket a város lakói készítik, és az étteremben drágán felszolgált italt is ki lehet váltani. A Testvérvárosi Egyesület rendszeresen él ilyen lehetőségekkel, és a takarékosság mellett egy nagyon közvetlen atmoszférát tud egy ilyen rendezvény teremteni.
Kőszeg testvérvárosi kapcsolataira csak néhány együttműködési forma jellemző, elsősorban a kisebb csoportok látogatása, rendezvényeken való részvétel, ifjúsági cserék. Hiányzik tehát a turisztikai, valamint a gazdasági együttműködés – az utóbbira nincs is nagyon reményünk, de a turisztikai téren nagy lehetőségek rejlenek – a szakemberekkel összefogva igyekszünk ezt kiaknázni. (A tapasztalatok szerint egy-egy Douzelage konferencián kiosztott prospektusoknak nem sok eredménye van – sokan el sem viszik azokat. Ez természetes is, hiszen manapság szerencsére egyre inkább a környezetkímélőbb elektronikus információ-hordozók az elterjedtebbek.)
Vannak olyan testvérvárosok, akik csupán 10 évente szerveznek közös programokat, rendezvényeket. Nálunk ez szerencsére gyakoribb – legalábbis néhány partnervárossal. Nálunk a szüret, a Szőlő Jövésének Könyve, az Orsolya nap, az Ostromnapok azok az alkalmak, amikor nagy a nyüzsgés a városban, sok a látnivaló. Ez sajnos azzal is jár, hogy személyes kapcsolatok ápolására, esetleg egy adott szakmai kérdés megvitatására nincs is lehetőség. Jobb előkészítés, pályázati forrás esetén érdemes lenne szakmai konzultációkat is beiktatni.
Lehet, hogy szükség lenne a kapcsolattartók (pl. a Testvérvárosi Egyesület) szemléletváltására is, mert komoly anyagi ráfordítást igénylő programokat nem is reklámozunk – mint pl. a görög Prevezában évek óta megrendezésre kerülő kórusfesztivál, karnagyképző, vagy a portugál Sesimbrában zajló foci kupa – pedig elképzelhető, hogy lenne érdeklődő. Ugyanígy a mi rendezvényeinket sem hirdetjük partnereink körében, pedig lehet, lenne fizetőképes kereslet.
A beszámolót teljesebbé teszi, ha az év során megvalósult konkrét találkozásokat, programokat soroljuk fel – bár ez a felsorolás nem lesz teljes körű, hiszen nem tartalmazza az iskolák, illetve egyesületek összes ilyen jellegű tevékenységét.
Immár megszokott, hogy a Szőlő Jövésének Könyve alkalmával, illetve a szüreti rendezvényt meglátogatva küldöttség érkezik testvérvárosainkból. Az idei év ismét különleges volt azért, mert Senjből is jöttek látogatók szüretre. Az Orsolya napkor csak a szenci küldöttség képviselte a testvérvárosokat – a távolság kicsi, könnyen kivitelezhető a látogatás. [Ugyanez persze igaz lehetne Mödlingre is.]
A Testvérvárosi Egyesület idén egy nagy projektben dolgozott. Az Erasmus+ projekt (SAVE) kapcsán március elején egy egyhetes képzésen Szlovéniában képzőként vettünk részt, ugyancsak a projektzáró rendezvényen a törökországi Konyában mi adtuk az egyik fő előadót. A másik projekt (EULOCAL) véget ért, és az EU szerencsére késedelem nélkül teljesítette a végső kifizetést.
Egy 30 tagú természetjáró csoport érkezett augusztus végén Kőszegre, ahol 3 éjszakát töltöttek. Egyesületünk vendégelte meg őket egy vacsorával, amely nagyon jól sikerült. Ideális volt az idő, a program és a helyszín is: a Tóth pincészet kerthelyisége.
Immár harmadik évben töltött itt 6 diák és egy kísérőtanár 4 hetet szakmai gyakorlaton (Remicro Kft és Szárnyas BT). 2020-ban is ugyanilyen módon érkeznek diákok ugyanilyen módon, ugyanide szakmai gyakorlatra.
Holland partnervárosunk, Meerssen indított el egy érdekes projektet (Via Douzelage), amely saját finanszírozású: egy érdeklődő csoport kerékpárral járja végig a Douzelage városokat. A 6 fős csoport egyik napját arra szentelte, hogy megismerje Kőszeget, a várost, a természeti környezetet, valamint a szociális viszonyokat. Csaknem 4 órát törlöttünk el a Gondozási központban, és minden érdekelte őket.
Kőszegről a szokásos módon egy-egy delegáció vett részt testvérvárosaink ünnepein (pl. a Strassenfesten, a Rózsák ünnepén stb.) Az untersteinbachi táborban idén még többen vettek részt, és busszal utaztak. Örültünk annak, hogy Riegler András – aki évek óta nagy lelkesedéssel, rengeteg energiabefektetéssel szervezi a nyári untersteinbachi táborban való részvételt, megkapta a Kőszeg Európai Kapcsolataiért kitüntetést. Ugyan jövőre már nem vállalja a kíséretet, remélhetőleg az eddigi immár felnőtt résztvevőkből tudunk újat találni.
A szokásos Douzelage konferencia idén a finnországi Asikkalában volt, ahol egy 6 fős delegáció vett részt. A téma a fenntartható fejlődés volt, és a témában komoly vitákra, műhelyfoglalkozásokra került sor. Sajnos nem volt sikeres az EU-hoz benyújtott pályázatuk, így a szervezés minden terhe a város költségvetését terhelte.
Osztrák Douzelage partnervárosunk, Judenburg kezdeményezése volt az, hogy a városok polgármestereit és a testvérvárosi kapcsolatokkal megbízott személyt meghívták minden Douzelage városból. E hagyományt folytatta idén a szlovén partnerváros, Skofja Loka. Ezen a szerencsétlen időpont miatt csak a Testvérvárosi Egyesület 2 tagja vett részt. E találkozó egyébként egy később megvalósuló projekt rész volt.
Ismét nem múlt el év anélkül, hogy ifjúsági csoport ne vehetett volna részt egy projektben: a lengyel Chojna pályázata révén 5 fő képviselte városunkat.
A külkapcsolatok szervezése, a terhek megosztása érdekében négy évvel ezelőtt az önkormányzat és a Testvérvárosi Egyesület között feladat átvállalási megállapodás jött létre. Ennek értelmében az egyesület tagsága az igények szerint mindent megtesz azért, hogy a kapcsolatokat segítse. Ebben az évben is több példa volt a sikeres együttműködésre, bár ez még tovább javítandó.
Gyakorlatilag a városházán szerveződtek a hivatalos testvérvárosi kapcsolatok. Az egyesület tagjai segítenek a vendégek kíséretében, hogy minden delegáció úgy érezze, törődnek vele, van kihez fordulniuk kéréseikkel. E kéréseket, igényeket azonban előre kell jelezni, különben nem tudjuk megszervezni.
A külkapcsolatok ápolásához a hazai pályázatokon kívül, több nemzetközi szervezet (EU, Európa Tanács, Visegrádi Alap) is kínál komoly forrásokat, amelyek gyakran még önerőt sem igényelnek, így elsőrendű feladat e támogatások megszerzése. Ebben mi, magyarok élen járunk, és a munka sokszor meghozta gyümölcsét. Kőszeg különösen sikeres a pályázatok terén, ezért is esett a választás a mi projektünkre, amely a Tempus Közalapítvány disszeminációs füzetében is megjelent. Sajnálatos tény azonban, hogy változatlanul kevés testvér- illetve partnervárosunk mutat hajlandóságot – kérésünkre sem – pályázatok beadására, amely a kőszegi delegációk útiköltségét is szinte teljes egészében fedezhetné.
Egyesületi szinten szintén jelentősen csökkentettük a költségeket azáltal, hogy több alkalommal jó hangulatú, színvonalas, jó környezetben magunk oldottuk meg az étkeztetést. Ilyen esetekben igazán felszabadultan viselkedett mindenki, és jelentősen növelte a vendégek és helyiek közötti kommunikáció lehetőségét.
A város 2019-ben is támogatta egyesületünket. A kiemelt civil alapból 200 E Ft támogatást kapott a várostól egyesületünk. Ezt az összeget a májusi Douzelage konferencián való részvételre fordítottuk: útiköltségre. Ez természetesen koránt sem fedezte ezt, hiszen az útiköltség csaknem 500 E Ft volt. Jövőre e költség alacsonyabb lesz, hiszen a konferencia a Szlovéniában lesz, ahová kisbusszal is el lehet jutni.
Nem elhanyagolandó az, hogy a Testvérvárosi Egyesület olyan projekteket szervezett, amely keretében sok résztvevő több éjszakát töltött Kőszegen, ezáltal az idegenforgalmi adóbevételhez jelentősen hozzájárultunk. Csak idén a nagy csoportok 420 éjszakát töltöttek itt, ami 180000 Ft idegenforgalmi adót jelentett a városnak. Ha hozzáadjuk, hogy ehhez éttermi szolgáltatások, vásárlások is tartoztak, akkor világossá válik, hogy minden ilyen projekt mennyire előnyös a városnak.
Fontos megemlíteni, hogy a város két olyan kétéves projektben partner, amely érdekes témákat feszeget. Judenburg a koordinátora annak az Erasmus+ projektnek, amely a kisdiákokat szeretné megismertetni a felnőttek, a munka világával. Ebben a város, általános iskolák és a foglalkozási paktum mellett vállalkozók is részt vesznek.
A másik ilyen projekt a szlovéniai Skofja Loka által koordinált ACTAGE nevű projekt, amely az aktív időskor, a fiatalok és idősek kapcsolatának erősítését, annak lehetőségét vizsgálja.
Egyesületünk régóta tervezte egy Európark létrehozását, amely kicsit pihenőhely, kicsit a partnervárosokat mutatja be. Erre most talán lehetőség nyílik a Zöld Városka projekt keretén belül. Mindez a HACS keretén belül valósulhat meg, az egyesület maximálisan partner lesz benne, de a pályázat finanszírozása miatt nem magunk pályázunk, annak ellenére, hogy Bancsó Andrea elvégezte azt a tanfolyamot, amelyen szerzett ismeretek birtokában mi is beadhattunk volna hasonló pályázatot.
Végül vegyük számba, hogy mi valósult meg az előző beszámoló végén jelzett előttünk álló feladatok megoldásakor
• Pályázati források eddigiekhez hasonlóan sikeres felkutatása, és további sikeres pályázatok készítése egyesületi szinten — új pályázat előkészítése érdekében az egyesület már lépett, de csak 2020-ban realizálható, az utóbbi két pályázat minden energiánkat elszívott. A kivitelezéshez mindenképpen szükség van a Városháza segítségére, az egyesület kicsi ahhoz, hogy mindent egyedül oldjon meg – pl. más, ha az egyesület kér, vagy ha a városháza kér. A kivitelezésben az egyesület már tud önállóan lépni.
• Pályázati források felkutatása, és sikeres pályázatok készítése városi szinten — remélhetőleg komoly a szándék a pályázásra, hiszen testvérvárosi évfordulók közelednek: 2020-ban 5 éves a nyitragerencséri, és 10 éves a senji partnerség (valamint 20 éves a Jouzelage tagság). Nem túlzás azt mondani, hogy nagyon célszerű lenne időben pályázni.
• Testvérvárosainkkal való kapcsolataink további ápolása, új tartalmak keresése — jó kiindulás lehet a judenburgi kezdeményezés folytatása.
• Partnervárosaink közül az arra „fogékonyakkal” kisebb csoportok cseréinek folytatása — csak az eddig is aktív partnerokkal folytatódott a csere.
• Határon túli magyarlakta településekkel való kapcsolat keresése, erősítése — nem történt előrelépés e területen
• A lakosság szélesebb rétegének bevonása a kapcsolatokba — csak némi előrelépés történt e területen
• A kapcsolatok turisztikai, gazdasági területre való kiterjesztése — nem történt előrelépés e területen, talán egy várhatóan sikeres pályázhatz segít majd ebben.
• A Kőszeg és Vidéke minden számában hírt adni a külkapcsolatokról, azok alakulásáról — nagyon rövid hírek jelentek csak meg, kivétel a novemberi szám, ahol fizettünk a hosszabb tartalom megjelenéséért. (Sajnos ezt nem tudjuk rendszeresen megtenni.)
• Ösztönözni testvérvárosainkat is arra, hogy egy-egy találkozó támogatásához pályázatot nyújtsanak be. — nem történt előrelépés e területen.
Az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport bizottság, a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló megtárgyalására, az előterjesztés elfogadására!
Kőszeg, 2019. december 13.
Dr. Mátrai István s. k.
egyesületi elnök
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város külkapcsolatairól szóló beszámolót elfogadja.
A Jumelage és Douzelage kör rövid ismertetése:
A Jumelage kör kapcsolatrendszere nagyon laza, szervezetlen, nincs egy olyan grémium, amely működését, programjait koordinálná. Tagvárosai sem tisztázottak, hiszen az 1956-ban alakult csoportból sok évtizedek óta nem vesz részt semmilyen rendezvényen, nem is kommunikál. Az eredeti elv az volt, hogy fővárosok melletti kisvárosok legyenek tagjai a Jumelage körnek (Jumelage franciául jelenti a testvérvárosi kapcsolatot). Az alapító városok közül már csupán Mödling (AT), Offenbach (DE), Puteaux (FR), Velletri (IT), Esch sur Alzette (LU) és Zemun (SER) aktívak. Hivatalosan is kilépett a csoportból Tower Hamletts (GB) és Saint Gilles (BE). Ugyanakkor bizonyos városok „félszerzetek”, azaz néhány partnerváros nem ismeri el tagvárosként őket. Mödling révén kerültünk be e körbe a csehországi Vsetinnel együtt. Kőszeg tagságával minden város egyetértett Puteaux kivételével, Vsetint viszont Offenbach sem fogadta el. Mödling még törekszik arra, hogy a kapcsolatot újraélessze, ennek egyik kísérlete volt az idén májusban tartott találkozó, amelyen Polgármester úr részt vett. Tény, hogy az utóbbi években csupán Velletri volt partnerünk egy Európai Uniós projektben. Mindenesetre hosszabb utakat e kapcsolat égisze alatt nem szerveztünk, s nem is tervezünk.
A Douzelage, amely eredetileg 12 EU tagállam 1-1 városból, azaz 12 városból állt (Douze = 12; és Jumlage = testvérváros összevonásából). Az alapelv az volt, hogy minden EU tagállamból 1 város lehet a tagja. Az új tagokat az elnökség javaslatára a közgyűlés választja ki, szavazza meg. Legfőbb kritérium az volt, hogy 10-15 E lakosú város legyen a tag, teljes oktatási rendszerrel, lehetőség szerint kulturális értékekkel. Az EU bővülésével együtt folyamatosan nőtt a tagvárosok száma is. Kőszeg 2004-ben csatlakozott, akkor 20 tagja volt a szervezetnek. Az utóbbi öt év alatt egy-egy ciprusi, bulgár, román és szlovén és horvát partner is csatlakozott a szervezethez. Így immár 28 tagja van a jól szervezett, hivatalos elnökséggel, bankszámlával is rendelkező szervezetnek. (Igaz, menet közben két város kilépett, de helyükre újak kerültek.) A Douzelage kapcsolatrendszer a többi külkapcsolattal szemben az évenkénti hivatalos konferencia mellett nem hivatalos, protokoll jellegű, hanem fiatalok cseréjére, ifjúsági projektekre, illetve bizonyos területen történő együttműködésre koncentrál. Minden tevékenységhez igyekeznek a partnervárosok pályázati forrásokat is elnyerni. A Douzelage kör tevékenységét Kőszegen a Testvérvárosi Egyesület egy csoportja irányítja, dolgozik abban. Kőszeg két alkalommal rendezett már Douzelage közgyűlést – 2006-ban és 2007-ben. Ezzel történelmet írtunk, különösen azért, mert mindkét alkalommal sikeresen pályáztunk. 2018-ban Asikkalában volt a közgyűlés, és nem volt sikeres a pályázatuk. A kb. 100 000 € költséget saját forrásból fedezték!!!
Beszámoló Kőszeg város külkapcsolatainak 2019. évi alakulásáról.
Beszámoló Kőszeg város külkapcsolatainak 2019. évi alakulásáról.
Tisztelt Képviselő-testület!
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2019. évi munkatervében elrendelte Kőszeg Város külkapcsolatairól, valamint a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület működéséről szóló beszámoló elkészítését.
A beszámoló azt a célt szolgálja, hogy a város vezetése és igény szerint más szervezetek, valamint a lakosság tájékozódhasson arról, hogy mi is folyik valójában a városban a külkapcsolatok terén, ezzel is elősegítve a hatékonyabb információáramlást, ezen keresztül a nemzetközi kapcsolatokban rejlő előnyök jobb kiaknázását.
A mostani ciklus elején e beszámoló különösen azért is indokolt, mivel az új képviselőtestület tagjai közül hatan újak, a külkapcsolatokért felelős bizottságban pedig csupán egy régi tag van. Emiatt e beszámoló az eddigiekhez képest kissé bővebb lesz. Mindenképpen meg kell jegyezni azt is, hogy a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület pontosan azért alakult 2004-ben, hogy e kapcsolatok ne lássák kárát egy-egy képviselőtestület váltásnak – mint azt több város esetén lehet tapasztalni.
Az előző képviselőtestület határozata alapján kötötte meg a város az egyesülettel azt a feladat átvállalási megállapodást 2014. december 18-án, amely annak 2016 szeptemberi – csupán formai – módosítása után is lehetővé tette, hogy a külkapcsolati feladatok ellátásában az egyesület változatlanul könnyebben, egy hivatalos megállapodás alapján is segítséget tudott és tud nyújtani a városnak.
A beszámolóban számba vesszük testvérvárosi és partnervárosi kapcsolatainkat, azok előnyeit, nehézségeit, további célokat, javaslatokat, feladatokat. A beszámoló végén arra is rávilágítunk, hogyan valósultak meg az előző év végén kitűzött célok.
Kőszegnek 5 olyan testvérvárosa van, amelyet szerződésben is rögzítettünk: a németországi Vaihingen an der Enz (1989), az ausztriai Mödling bei Wien (1989), a horvátországi Senj (2010), a szlovákiai Szenc (2014), valamint a szintén szlovákiai Nyitragerencsér (2015).
Szintén hivatalos dokumentum rögzíti azt, hogy tagjai vagyunk a „Jumelage” elnevezésű nemzetközi partnervárosi szövetségnek (1995), amelynek jelenleg 6 – 9 tagja van, valamint a jelenleg 28 tagú „Douzelage” elnevezésű Európai Uniós kisvárosi partneri szövetségnek (2004). (E két szövetségről az előterjesztés végén található rövid összefoglaló.)
Igazság szerint nem lehet meghatározni, hogy egy-egy település hány testvérvárossal tud kapcsolatot tartani, hiszen ez sok tényezőtől függ. Az biztos, hogy a közel 12 ezer lakosú Kőszeg rendkívül népszerű, és egész különleges országosan is az összesen 40 testvérvárossal. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindegyikkel folyamatos és azonos intenzitású a kapcsolat – függetlenül attól, hogy bilaterális, vagy többoldalú szövetségről van szó. Vannak olyan települések, amelyekkel alig van közös tevékenységünk. Ezzel együtt is megállapíthatjuk, hogy összességében véve egy település önkormányzata és lakossága számára előnyös testvérvárosi kapcsolatokat kialakítani és fenntartani – és ez minden településre igaz, nem csupán Kőszegre.
Mindenesetre a testvérvárosi kapcsolat kialakítása szempontjából nincs egyedüli üdvözítő célcsoport. A túl közeli települések nem nagyon különböznek tőlünk, a túl távoliak nem érhetők el könnyen. A hasonló nyelvi, illetve szociokulturális környezet előnyös, könnyen megérthetjük egymást, hasonlóan a közös történelmi gyökerekkel rendelkező partnerek esetén, az eltérőekkel való kapcsolat viszont empátiánkat, alkalmazkodó képességünket fejlesztheti. Kőszeg mindegyik esetre tud partnereket felvonultatni.
A testvérvárosi kapcsolatok kialakítása és fenntartása növelheti egy település turisztikai látogatottságát, javíthatja annak imázsát, segítheti marketing kommunikációs tevékenységét, növelheti ifjúságpolitikai lehetőségeit, javíthatja annak közoktatási színvonalát, színesítheti kulturális és művészeti életét, élénkítheti sportéletét. Mindezeket az előnyöket Kőszeg esetében tapasztalhatjuk, de minden területen lehet még e pozitív hatásokat növelni. Nagyobb városok esetén bizonyára lehetne tudományos együttműködést is kialakítani, nálunk ez nem valószínűsíthető. Az mindenképpen fontos, hogy a testvérvárosi kapcsolat nálunk nem politikai, illetve reprezentációs célokat szolgál – néha még azt is nehéz megszervezni, hogy egy-egy delegációt városi vezető kísérjen.
A testvérvárosi kapcsolatok ápolását – mint a legtöbb településen – nehezíti az anyagi források hiánya, és a nyelvtudással rendelkező, az aktív munkába bevonható önkéntesek hiánya. Több találkozón tapasztaltuk, hogy ez nem csupán magyar, illetve kőszegi probléma. Kétségtelenül nehezebben tudnak részt venni a munkában az egyesület tagjai közül a tanárok, akiknek a leterheltsége folyamatosan nő, tanév közben alig mozdíthatók.
Szintén nehézséget jelent (e területen is) – hasonlóan más kisvárosokhoz szerte Európában – az, hogy a fiatalok nem maradnak Kőszegen, aktív tevékenységük szinte csak a középiskolás korra korlátozódik. Természetesen szerencsére van ez alól kivétel is.
Az országos és nemzetközi gyakorlat az, hogy a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában, ápolásában a polgármester, alpolgármester, külön erre a célra létrehozott testvértelepülési bizottság vezetője vagy tagja, önkormányzati biztos, illetve egy civil szervezet vezetője vagy tagja játszik kulcsszerepet. Kőszegen a helyzet elég speciális, hiszen bilaterális kapcsolatainkat elsősorban a Városháza szervezi, egy-egy program, delegáció a polgármester úr javaslatai alapján kerül összeállításra, a kivitelezésben – amennyiben szükséges – az egyesület segít. Ugyanakkor a Douzelage városokkal való kapcsolattartás szinte csak az egyesület feladata. Néhány esetben nagy szükségét éreztük egy szorosabb együttműködésnek, a jövőben remélhetőleg ez megoldódik. Az is biztos, hogy e kapcsolatok személyfüggők, s csak remélni tudjuk, hogy egy-egy vezetőváltás nem jelenti a kapcsolat megszakadását – lazulásra sajnos volt példa a közelmúltban (Mödling, Senj).
A lakosság nagy többsége sajnos nincs tisztában azzal, hogy milyen testvérvárosi kapcsolatrendszere van városunknak. Többségük esetleg Vaihingenről tud, de ezt is szinte rosszallóan emlegetik, mert azt hiszik, hogy a város vezetése sokat költ e kapcsolatra. A városba vezető utak melletti néhol már megtépázott táblák is csak Vaihingent, Mödlinget és Senjt sorolják fel, mint testvérvárosok. Partnereink lakosságának információja is elég változatos. Vaihingennek mi vagyunk az egyedüli testvérvárosa, így természetesen sokan tudnak róla, ismerik városunkat – már csak azért is, mert utcát is neveztek el Kőszegről – mi ezt szintén megtettük. Van olyan Douzelage partnervárosunk, Bad Kötzting, ahol a helyi újság egy-egy oldalas képekkel ellátott cikket jelentetett meg mindegyik városról. Marsaskalában (Málta) egy modern képzőművészeti alkotás örökítette meg az összes Douzelage partnervárost, a lengyel Chojnában pedig rózsakert hirdeti a partnertelepüléseket. E területen tehát még lehet – és kell – előre lépni, reményeink szerint a Zöld városka pályázat kereteiben ez idén meg is valósulhat.
A testvérvárosi kapcsolatoknak csak előnyei lehetnek. A kulturális, oktatási és sport területén megvalósuló együttműködés, a közös programok mellett a legfontosabb az, hogy közben formálódik az egyének életszemlélete, nyitottabbá válnak, fogékonyabbá az újra. Azt, hogy ezeket az előnyöket mennyire használjuk ki, a szervezésen, a rendelkezésre álló humán erőforrástól függ. Kőszeg sem tudja maximálisan kihasználni a kínálkozó lehetőségeket még a legrégebbi testvérvárosi kapcsolatok esetében sem. A kihasználatlanságnak több oka van, az egyik a szűkös anyagi lehetőség.
Az anyagi ráfordítás országonként változó, de még egy-egy országban is nagyon függ attól, hogy melyik településről van szó. Három lábon állhat egy-egy kapcsolat: egyéni hozzájárulás, városi támogatás és hazai, valamint Európai Uniós pályázati forrás. Esetünkben ez első kettő nagyon korlátozott, így, ha csak egy mód van rá, igénybe kell vennünk a hazai és/vagy Uniós támogatásokat – erre pályázni kell. A hazai támogatások szinte kivétel nélkül beruházást, eszközbeszerzést támogatnak, találkozók, események szervezéséhez csak EU-s pályázati forrásokra lehet számítani. Ha egy nagy busszal 40 fő ellátogat pl. Vaihingenbe, akkor személyenként mintegy 10 E Ft hozzájárulásra van szükség, ami önmagában nem sok, de sajnos kevesen tudják megengedni maguknak – ugyanakkor ez az útiköltségnek a felét sem fedezi.
A vendéglátás szintén sokba kerül, bár ezen sokat lehet spórolni összefogással: éttermi étkezéseket ki lehet váltani pl. a JUK-ban, vagy egy erre alkalmas helyen szervezett büfével, ahol a süteményeket a város lakói készítik, és az étteremben drágán felszolgált italt is ki lehet váltani. A Testvérvárosi Egyesület rendszeresen él ilyen lehetőségekkel, és a takarékosság mellett egy nagyon közvetlen atmoszférát tud egy ilyen rendezvény teremteni.
Kőszeg testvérvárosi kapcsolataira csak néhány együttműködési forma jellemző, elsősorban a kisebb csoportok látogatása, rendezvényeken való részvétel, ifjúsági cserék. Hiányzik tehát a turisztikai, valamint a gazdasági együttműködés – az utóbbira nincs is nagyon reményünk, de a turisztikai téren nagy lehetőségek rejlenek – a szakemberekkel összefogva igyekszünk ezt kiaknázni. (A tapasztalatok szerint egy-egy Douzelage konferencián kiosztott prospektusoknak nem sok eredménye van – sokan el sem viszik azokat. Ez természetes is, hiszen manapság szerencsére egyre inkább a környezetkímélőbb elektronikus információ-hordozók az elterjedtebbek.)
Vannak olyan testvérvárosok, akik csupán 10 évente szerveznek közös programokat, rendezvényeket. Nálunk ez szerencsére gyakoribb – legalábbis néhány partnervárossal. Nálunk a szüret, a Szőlő Jövésének Könyve, az Orsolya nap, az Ostromnapok azok az alkalmak, amikor nagy a nyüzsgés a városban, sok a látnivaló. Ez sajnos azzal is jár, hogy személyes kapcsolatok ápolására, esetleg egy adott szakmai kérdés megvitatására nincs is lehetőség. Jobb előkészítés, pályázati forrás esetén érdemes lenne szakmai konzultációkat is beiktatni.
Lehet, hogy szükség lenne a kapcsolattartók (pl. a Testvérvárosi Egyesület) szemléletváltására is, mert komoly anyagi ráfordítást igénylő programokat nem is reklámozunk – mint pl. a görög Prevezában évek óta megrendezésre kerülő kórusfesztivál, karnagyképző, vagy a portugál Sesimbrában zajló foci kupa – pedig elképzelhető, hogy lenne érdeklődő. Ugyanígy a mi rendezvényeinket sem hirdetjük partnereink körében, pedig lehet, lenne fizetőképes kereslet.
A beszámolót teljesebbé teszi, ha az év során megvalósult konkrét találkozásokat, programokat soroljuk fel – bár ez a felsorolás nem lesz teljes körű, hiszen nem tartalmazza az iskolák, illetve egyesületek összes ilyen jellegű tevékenységét.
Immár megszokott, hogy a Szőlő Jövésének Könyve alkalmával, illetve a szüreti rendezvényt meglátogatva küldöttség érkezik testvérvárosainkból. Az idei év ismét különleges volt azért, mert Senjből is jöttek látogatók szüretre. Az Orsolya napkor csak a szenci küldöttség képviselte a testvérvárosokat – a távolság kicsi, könnyen kivitelezhető a látogatás. [Ugyanez persze igaz lehetne Mödlingre is.]
A Testvérvárosi Egyesület idén egy nagy projektben dolgozott. Az Erasmus+ projekt (SAVE) kapcsán március elején egy egyhetes képzésen Szlovéniában képzőként vettünk részt, ugyancsak a projektzáró rendezvényen a törökországi Konyában mi adtuk az egyik fő előadót. A másik projekt (EULOCAL) véget ért, és az EU szerencsére késedelem nélkül teljesítette a végső kifizetést.
Egy 30 tagú természetjáró csoport érkezett augusztus végén Kőszegre, ahol 3 éjszakát töltöttek. Egyesületünk vendégelte meg őket egy vacsorával, amely nagyon jól sikerült. Ideális volt az idő, a program és a helyszín is: a Tóth pincészet kerthelyisége.
Immár harmadik évben töltött itt 6 diák és egy kísérőtanár 4 hetet szakmai gyakorlaton (Remicro Kft és Szárnyas BT). 2020-ban is ugyanilyen módon érkeznek diákok ugyanilyen módon, ugyanide szakmai gyakorlatra.
Holland partnervárosunk, Meerssen indított el egy érdekes projektet (Via Douzelage), amely saját finanszírozású: egy érdeklődő csoport kerékpárral járja végig a Douzelage városokat. A 6 fős csoport egyik napját arra szentelte, hogy megismerje Kőszeget, a várost, a természeti környezetet, valamint a szociális viszonyokat. Csaknem 4 órát törlöttünk el a Gondozási központban, és minden érdekelte őket.
Kőszegről a szokásos módon egy-egy delegáció vett részt testvérvárosaink ünnepein (pl. a Strassenfesten, a Rózsák ünnepén stb.) Az untersteinbachi táborban idén még többen vettek részt, és busszal utaztak. Örültünk annak, hogy Riegler András – aki évek óta nagy lelkesedéssel, rengeteg energiabefektetéssel szervezi a nyári untersteinbachi táborban való részvételt, megkapta a Kőszeg Európai Kapcsolataiért kitüntetést. Ugyan jövőre már nem vállalja a kíséretet, remélhetőleg az eddigi immár felnőtt résztvevőkből tudunk újat találni.
A szokásos Douzelage konferencia idén a finnországi Asikkalában volt, ahol egy 6 fős delegáció vett részt. A téma a fenntartható fejlődés volt, és a témában komoly vitákra, műhelyfoglalkozásokra került sor. Sajnos nem volt sikeres az EU-hoz benyújtott pályázatuk, így a szervezés minden terhe a város költségvetését terhelte.
Osztrák Douzelage partnervárosunk, Judenburg kezdeményezése volt az, hogy a városok polgármestereit és a testvérvárosi kapcsolatokkal megbízott személyt meghívták minden Douzelage városból. E hagyományt folytatta idén a szlovén partnerváros, Skofja Loka. Ezen a szerencsétlen időpont miatt csak a Testvérvárosi Egyesület 2 tagja vett részt. E találkozó egyébként egy később megvalósuló projekt rész volt.
Ismét nem múlt el év anélkül, hogy ifjúsági csoport ne vehetett volna részt egy projektben: a lengyel Chojna pályázata révén 5 fő képviselte városunkat.
A külkapcsolatok szervezése, a terhek megosztása érdekében négy évvel ezelőtt az önkormányzat és a Testvérvárosi Egyesület között feladat átvállalási megállapodás jött létre. Ennek értelmében az egyesület tagsága az igények szerint mindent megtesz azért, hogy a kapcsolatokat segítse. Ebben az évben is több példa volt a sikeres együttműködésre, bár ez még tovább javítandó.
Gyakorlatilag a városházán szerveződtek a hivatalos testvérvárosi kapcsolatok. Az egyesület tagjai segítenek a vendégek kíséretében, hogy minden delegáció úgy érezze, törődnek vele, van kihez fordulniuk kéréseikkel. E kéréseket, igényeket azonban előre kell jelezni, különben nem tudjuk megszervezni.
A külkapcsolatok ápolásához a hazai pályázatokon kívül, több nemzetközi szervezet (EU, Európa Tanács, Visegrádi Alap) is kínál komoly forrásokat, amelyek gyakran még önerőt sem igényelnek, így elsőrendű feladat e támogatások megszerzése. Ebben mi, magyarok élen járunk, és a munka sokszor meghozta gyümölcsét. Kőszeg különösen sikeres a pályázatok terén, ezért is esett a választás a mi projektünkre, amely a Tempus Közalapítvány disszeminációs füzetében is megjelent. Sajnálatos tény azonban, hogy változatlanul kevés testvér- illetve partnervárosunk mutat hajlandóságot – kérésünkre sem – pályázatok beadására, amely a kőszegi delegációk útiköltségét is szinte teljes egészében fedezhetné.
Egyesületi szinten szintén jelentősen csökkentettük a költségeket azáltal, hogy több alkalommal jó hangulatú, színvonalas, jó környezetben magunk oldottuk meg az étkeztetést. Ilyen esetekben igazán felszabadultan viselkedett mindenki, és jelentősen növelte a vendégek és helyiek közötti kommunikáció lehetőségét.
A város 2019-ben is támogatta egyesületünket. A kiemelt civil alapból 200 E Ft támogatást kapott a várostól egyesületünk. Ezt az összeget a májusi Douzelage konferencián való részvételre fordítottuk: útiköltségre. Ez természetesen koránt sem fedezte ezt, hiszen az útiköltség csaknem 500 E Ft volt. Jövőre e költség alacsonyabb lesz, hiszen a konferencia a Szlovéniában lesz, ahová kisbusszal is el lehet jutni.
Nem elhanyagolandó az, hogy a Testvérvárosi Egyesület olyan projekteket szervezett, amely keretében sok résztvevő több éjszakát töltött Kőszegen, ezáltal az idegenforgalmi adóbevételhez jelentősen hozzájárultunk. Csak idén a nagy csoportok 420 éjszakát töltöttek itt, ami 180000 Ft idegenforgalmi adót jelentett a városnak. Ha hozzáadjuk, hogy ehhez éttermi szolgáltatások, vásárlások is tartoztak, akkor világossá válik, hogy minden ilyen projekt mennyire előnyös a városnak.
Fontos megemlíteni, hogy a város két olyan kétéves projektben partner, amely érdekes témákat feszeget. Judenburg a koordinátora annak az Erasmus+ projektnek, amely a kisdiákokat szeretné megismertetni a felnőttek, a munka világával. Ebben a város, általános iskolák és a foglalkozási paktum mellett vállalkozók is részt vesznek.
A másik ilyen projekt a szlovéniai Skofja Loka által koordinált ACTAGE nevű projekt, amely az aktív időskor, a fiatalok és idősek kapcsolatának erősítését, annak lehetőségét vizsgálja.
Egyesületünk régóta tervezte egy Európark létrehozását, amely kicsit pihenőhely, kicsit a partnervárosokat mutatja be. Erre most talán lehetőség nyílik a Zöld Városka projekt keretén belül. Mindez a HACS keretén belül valósulhat meg, az egyesület maximálisan partner lesz benne, de a pályázat finanszírozása miatt nem magunk pályázunk, annak ellenére, hogy Bancsó Andrea elvégezte azt a tanfolyamot, amelyen szerzett ismeretek birtokában mi is beadhattunk volna hasonló pályázatot.
Végül vegyük számba, hogy mi valósult meg az előző beszámoló végén jelzett előttünk álló feladatok megoldásakor
• Pályázati források eddigiekhez hasonlóan sikeres felkutatása, és további sikeres pályázatok készítése egyesületi szinten — új pályázat előkészítése érdekében az egyesület már lépett, de csak 2020-ban realizálható, az utóbbi két pályázat minden energiánkat elszívott. A kivitelezéshez mindenképpen szükség van a Városháza segítségére, az egyesület kicsi ahhoz, hogy mindent egyedül oldjon meg – pl. más, ha az egyesület kér, vagy ha a városháza kér. A kivitelezésben az egyesület már tud önállóan lépni.
• Pályázati források felkutatása, és sikeres pályázatok készítése városi szinten — remélhetőleg komoly a szándék a pályázásra, hiszen testvérvárosi évfordulók közelednek: 2020-ban 5 éves a nyitragerencséri, és 10 éves a senji partnerség (valamint 20 éves a Jouzelage tagság). Nem túlzás azt mondani, hogy nagyon célszerű lenne időben pályázni.
• Testvérvárosainkkal való kapcsolataink további ápolása, új tartalmak keresése — jó kiindulás lehet a judenburgi kezdeményezés folytatása.
• Partnervárosaink közül az arra „fogékonyakkal” kisebb csoportok cseréinek folytatása — csak az eddig is aktív partnerokkal folytatódott a csere.
• Határon túli magyarlakta településekkel való kapcsolat keresése, erősítése — nem történt előrelépés e területen
• A lakosság szélesebb rétegének bevonása a kapcsolatokba — csak némi előrelépés történt e területen
• A kapcsolatok turisztikai, gazdasági területre való kiterjesztése — nem történt előrelépés e területen, talán egy várhatóan sikeres pályázhatz segít majd ebben.
• A Kőszeg és Vidéke minden számában hírt adni a külkapcsolatokról, azok alakulásáról — nagyon rövid hírek jelentek csak meg, kivétel a novemberi szám, ahol fizettünk a hosszabb tartalom megjelenéséért. (Sajnos ezt nem tudjuk rendszeresen megtenni.)
• Ösztönözni testvérvárosainkat is arra, hogy egy-egy találkozó támogatásához pályázatot nyújtsanak be. — nem történt előrelépés e területen.
Az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport bizottság, a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló megtárgyalására, az előterjesztés elfogadására!
Kőszeg, 2019. december 13.
Dr. Mátrai István s. k.
egyesületi elnök
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város külkapcsolatairól szóló beszámolót elfogadja.
A Jumelage és Douzelage kör rövid ismertetése:
A Jumelage kör kapcsolatrendszere nagyon laza, szervezetlen, nincs egy olyan grémium, amely működését, programjait koordinálná. Tagvárosai sem tisztázottak, hiszen az 1956-ban alakult csoportból sok évtizedek óta nem vesz részt semmilyen rendezvényen, nem is kommunikál. Az eredeti elv az volt, hogy fővárosok melletti kisvárosok legyenek tagjai a Jumelage körnek (Jumelage franciául jelenti a testvérvárosi kapcsolatot). Az alapító városok közül már csupán Mödling (AT), Offenbach (DE), Puteaux (FR), Velletri (IT), Esch sur Alzette (LU) és Zemun (SER) aktívak. Hivatalosan is kilépett a csoportból Tower Hamletts (GB) és Saint Gilles (BE). Ugyanakkor bizonyos városok „félszerzetek”, azaz néhány partnerváros nem ismeri el tagvárosként őket. Mödling révén kerültünk be e körbe a csehországi Vsetinnel együtt. Kőszeg tagságával minden város egyetértett Puteaux kivételével, Vsetint viszont Offenbach sem fogadta el. Mödling még törekszik arra, hogy a kapcsolatot újraélessze, ennek egyik kísérlete volt az idén májusban tartott találkozó, amelyen Polgármester úr részt vett. Tény, hogy az utóbbi években csupán Velletri volt partnerünk egy Európai Uniós projektben. Mindenesetre hosszabb utakat e kapcsolat égisze alatt nem szerveztünk, s nem is tervezünk.
A Douzelage, amely eredetileg 12 EU tagállam 1-1 városból, azaz 12 városból állt (Douze = 12; és Jumlage = testvérváros összevonásából). Az alapelv az volt, hogy minden EU tagállamból 1 város lehet a tagja. Az új tagokat az elnökség javaslatára a közgyűlés választja ki, szavazza meg. Legfőbb kritérium az volt, hogy 10-15 E lakosú város legyen a tag, teljes oktatási rendszerrel, lehetőség szerint kulturális értékekkel. Az EU bővülésével együtt folyamatosan nőtt a tagvárosok száma is. Kőszeg 2004-ben csatlakozott, akkor 20 tagja volt a szervezetnek. Az utóbbi öt év alatt egy-egy ciprusi, bulgár, román és szlovén és horvát partner is csatlakozott a szervezethez. Így immár 28 tagja van a jól szervezett, hivatalos elnökséggel, bankszámlával is rendelkező szervezetnek. (Igaz, menet közben két város kilépett, de helyükre újak kerültek.) A Douzelage kapcsolatrendszer a többi külkapcsolattal szemben az évenkénti hivatalos konferencia mellett nem hivatalos, protokoll jellegű, hanem fiatalok cseréjére, ifjúsági projektekre, illetve bizonyos területen történő együttműködésre koncentrál. Minden tevékenységhez igyekeznek a partnervárosok pályázati forrásokat is elnyerni. A Douzelage kör tevékenységét Kőszegen a Testvérvárosi Egyesület egy csoportja irányítja, dolgozik abban. Kőszeg két alkalommal rendezett már Douzelage közgyűlést – 2006-ban és 2007-ben. Ezzel történelmet írtunk, különösen azért, mert mindkét alkalommal sikeresen pályáztunk. 2018-ban Asikkalában volt a közgyűlés, és nem volt sikeres a pályázatuk. A kb. 100 000 € költséget saját forrásból fedezték!!!
