| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Képviselő-testületi ülések
2024. November 28., Csütörtök, 09:00
Jegyzőkönyv: 2017. December 21., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
527-17/2017. szám.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2017. december 21-én, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Kapy Ferenc, Keszei Balázs, Kiss Péter, Kiss Zoltán, , Rába Kálmán, Sas Norbert Terplán Zoltán és Tóth Gábor képviselő (10 fő).
Igazoltan van távol:
Plechl Tibor képviselő (1 fő).
Tanácskozási joggal van jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző,
Németh Ildikó mb. városüzemeltetési osztályvezető, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető, Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető, Bertók Sándor főépítész;
Pócza Zoltán a művelődési központ, Lajos Tiborné a városi könyvtár valamint Révész József a városi múzeum igazgatója; Raposa Helga a Szociális Gondozási Központ vezetője, Gyurátzné Kiss Marietta az Újvárosi Óvoda vezetője, Győrffy Gábor turisztikai menedzser valamint Kovács István a Kőszegi Városüzemeltetési Nonprofit Kft. igazgatója.
Huber László polgármester üdvözli az év utolsó képviselő-testületi ülésének résztvevőit. Plechl Tibor képviselő igazoltan van távol. Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése a megjelent 10 fővel határozatképes.
A tegnapi napon 8 előterjesztést kaptak meg a képviselők. Ebből 3 már szerepelt meghívón, ezek az alábbiak:
– a 4. napirendi pontra vonatkozó teljes előterjesztés (a már korábban kiküldött településképi rendelettervezet szöveges indoklással, mellékletekkel együtt),
– az 5. napirendi pont előterjesztése (településrendezési eszközök VI. módosítása – végső elfogadás),
– a 8. napirendi pont előterjesztése (Kőszegi Városmajor környezettudatos megújítása) kiegészült a bizottsági ülés után 5 vázlattervvel.
Rendkívüli előterjesztésként kapták meg a képviselők ezért kéri ezek napirendre való felvételét:
– az óvodák fejlesztésére vonatkozó TOP pályázatokhoz önerő biztosítása (1.),
– a Sgrafittós Ház felújítására vonatkozó vállalkozói szerződés módosítása (2),
– a Raaba Energy Kft.-vel kötendő ingatlan előszerződés (3),
– az STKH Zrt. határidő módosítási kérelme (4),
– a TOP-5.3.1-16 pályázat ("Sokszínű együttélés a helyi identitás és kohézió erősítése közösségfejlesztési módszerekkel") benyújtása (5).
Az ülés előtt lett kiosztva:
– a meghívón 10. ponttal jelzett "a Cothec Kft.-vel kötött közszolgálati szerződés felülvizsgálata" c. napirendhez a szerződés-tervezet újabb változata,
– rendkívüli előterjesztés: a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház megelőlegezett többletfinaszírozási kérelme (6).
Az elhangzottakkal és a meghívón szereplő napirenddel kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás vagy más javaslat nem hangzik el.
Így a polgármester külön-külön szavazásra bocsátja a 6 rendkívüli előterjesztést, amelyeket 9-13. napirendi pontként, míg a (6) rendkívüli előterjesztést 20. napirendi pontként javasolja napirendre felvenni.
Az (1)-(3) rendkívüli előterjesztések napirendre való felvételét a képviselők 10-10-10 igen szavazattal fogadják el.
A (4) rendkívüli előterjesztés napirendre való felvételét a képviselők 9 igen, 1 nem szavazattal fogadják el.
Az (5)-(6) rendkívüli előterjesztések napirendre való felvételét a képviselők szintén 10-10 igen szavazattal hagyják jóvá.
Ezt követően képviselők 10 igen szavazattal az alábbi napirendet fogadják el:
N A P I R E N D:
1. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői 2018. évi illetményalapjának és illetménykiegészítésének megállapításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
Előterjesztő: Dr. Zalán Gábor jegyző.
2. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a jegyző nevében: Dr. Nagy Edina aljegyző.
3. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény végrehajtásáról szóló 31/2005. (IX. 30.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése.
Előadó a jegyző nevében: Dr. Nagy Edina aljegyző.
4. Kőszeg Város településkép védelméről szóló új önkormányzati rendelet megalkotása.
Előadó a polgármester nevében: Bertók Sándor főépítész.
5. Településrendezési eszközök VI. módosítása – végső elfogadás.
Előadó a polgármester nevében: Bertók Sándor főépítész.
6. Beszámoló Kőszeg Város külkapcsolatainak 2017. évi alakulásáról.
Előterjesztő: Dr. Mátrai István, a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület elnöke.
7. A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás kérelme.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
8. A „Kőszegi Városmajor környezettudatos megújítása” c. pályázathoz készített tanulmányterv elfogadása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
9. Az óvodák fejlesztésére vonatkozó TOP pályázatokhoz önerő biztosítása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
10. A Sgrafittós Ház felújítására vonatkozó vállalkozói szerződés módosítása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
11. A Raaba Energy Kft.-vel kötendő ingatlan előszerződés.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
12. Az STKH Zrt. határidő módosítási kérelme.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó mb. városüzemeltetési osztályvezető.
13.A TOP-5.3.1-16 pályázat ("Sokszínű együttélés a helyi identitás és kohézió erősítése közösségfejlesztési módszerekkel") benyújtása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
14. A kőszegi Hősök Tornya külső felújításához pályázat benyújtása.
Előterjesztő: Révész József múzeumigazgató.
15. A Cothec Energetikai Üzemeltető Kft. és az önkormányzat közötti közszolgáltatási szerződés felülvizsgálata.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó mb. városüzemeltetési osztályvezető.
16. A Chernel Kálmán Városi Könyvtár létszámemelési kérelme.
Előterjesztő: Lajos Tiborné igazgató.
17. Az Újvárosi Óvoda létszámemelési kérelme.
Előadó a polgármester nevében: Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető.
18. Horvátzsidány község Önkormányzatának a tagóvoda létszámemelésre vonatkozó kérelme.
Előadó a polgármester nevében: Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető.
19. Többletmunka elvégzéséhez pénzügyi fedezet biztosítása a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. részére.
Előadó a polgármester nevében: Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető.
20.A Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház megelőlegezett többletfinaszírozási kérelme.
21. A 2018. évi rendezvénynaptár megtárgyalása.
Előterjesztő: Pócza Zoltán igazgató.
A napirend megtárgyalása előtt a polgármester az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• Az előző képviselő-testületi ülés napján, azaz no-vember 30-án, UTAZÁS ÉDENBE címmel kőszegi diákok tartottak beszámolót élményeikről, tapasztalataikról, új barátaikról november 30-án a Chernel Kálmán Városi Könyvtárban.
• Szintén ezen a napon a délutáni órákban ülést tartott Kőszeg Város és Térsége Társulásának Társulási Tanácsa. Napirenden szerepeltek a társulás megszűnésével kapcsolatos tennivalók.
• A Csók István Művészkör Egyesület december 2-án rendezte a Hotel Írottkőben a már hagyományosnak számító 6. Adventi tárlatát és jótékonysági árverését.
• December 2-án karácsonyi bütykölde és a Kőszegi Vonósok „Dióhéj” koncertje volt a művelődési központ szervezésében a Jurisics-várban.
• Mikulásváró tárgyalkotó foglalkozás volt az Arany Egyszarvú Patika oktatótermében december 2-án és 5-én.
• „KŐSZEGI ADVENT 2017.” címmel december 2-án megnyílt az kőszegi adventi vásár. Az idei évben már 3 hétvégén várták az érdeklődőket a Jurisics térre, az Írottkő Natúrparkért Egyesület szervezésében: december 2-3., december 9-10., december 16-17., szombat és vasárnap 14.00-19.00 óra között. Minden vasárnap meggyújtották a történelmi egyházak képviselői a megújult adventi koszorún az aktuális gyertyát. A negyedik gyertya meggyújtásával ezen a hétvégén zárul majd a kőszegi advent.
• December 4-én a Csikar Csárdában tartotta éves közgyűlését a Kőszegi Művészeti Egyesület.
• Csabai Tibor „Bolyongások” című kiállítását tekinthették meg az érdeklődők a Jurisics-vár lovagtermében december 4-én. A gimnázium egykori tanárának kiállítását Tóthárpád Ferenc nyitotta meg.
• December 5-én Ágh Péter országgyűlési képviselő jelenlétében hivatalosan is átadásra került a forgalomnak a Temető utca és a Károlyi Mihály utca felújított szakaszai, továbbá a Rohonci út és a Dr. Ambró Gyula utca közötti járda műszaki átadása is ezen a napon megtörtént.
• December 5-én volt a Mindenki Mikulása a művelődési központ szervezésében a Jurisics-várban. A több száz kiosztott csomag megtöltéséhez nagyon sokan járultak hozzá. Kiemelt támogató volt a távhőszolgáltatlást végző Cothec Kft., amiért köszönet illeti a céget. A rendezvényen műsort adott a Bersek József Általános Iskola.
• December 6-án a Jurisics-várban volt a Kőszegi Forrás Helyi Akciócsoport (HACS) találkozója, ahol projektötletek kerültek megbeszélésre.
• Kőszeg Város Önkormányzata és a Honvéd Koronaőrség a Szent Korona menekítésének évfordulója alkalmából megemlékezést és koszorúzást tartott december 7-én a Kálvária alatti koronaőrző bunkernél. Ünnepi beszédet mondott: Dr. Szolcsánszky Márton alezredes.
• A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete december 7-én ünnepelte megalakulásának 2. évfordulóját a felújított Zwinger épületében. Ebből az alkalomból az Esterházy Trió adott koncertet a Dr. Nagy László EGYMI főépületének 3. emeleti dísztermében.
• December 7-én a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban tartotta „Madarak és emberek” című előadását dr. Gyurácz József a Magyar Madártani Egyesület 8. számú "Chernel István" Vas Megyei Helyi Csoportjának elnöke.
• December 8-án a kőszegi temetőben Kiss János altábornagy sírboltja előtt, halálának 73. évfordulója alkalmából volt megemlékezés és koszorúzás. Beszédet mondott: dr. Hende Csaba a parlament alelnöke, országgyűlési képviselő. A rendezvényen részt vettek az Arrabona rakétaezred és a Kőszegi Darabontok képviselői.
• A Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítását nézhették meg az érdeklődők Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából december 8-án és 9-én a Hunyadi park mellett felállított autóbuszban.
• „Úton a jászolhoz” címmel a Kőszegi Vonósok tartották december 9-én a Jurisics-vár lovagtermében adventi hangversenyüket.
• „Adventklang”-ra, azaz adventi éneklésre hívta az érdeklődőket a kőszegfalvi templomba a Német Nemzetiségi Önkormányzat. Fellépett még a Kőszegfalvi Nemzetiségi Kórus és a Balog iskola Alpensänger kórusa.
• A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete Pannon Egyetemmel közös „Tudomány a kocsmában” sorozatának következő előadására „A szabadkőművesség 300 éve” címmel december 11-én, az Ibrahim kávéházban került sor, amelyet Pók Attila történész tartott.
• Karácsonyi versmondó verseny és rajzpályázat eredményhirdetése volt a Bersek József Általános Iskolában december 13-án.
• December 15-én a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói megtartották hagyományos karácsonyi ünnepségüket a JUK-ban.
• „Csók Zsúr” volt december 16-án, a Csók István Művészkör szervezésében az Írottkő Hotel teraszán, , melyen fellépett az ARTrakció zenekar is.
• A Hajnalcsillag Néptáncegyüttes „Karácsony felé…” című műsorára várták az érdeklődőket a Jurisics-várba december 16-án.
• December 17-én az Önkéntes Tűzoltó Egyesület tartott karácsonyi összejövetelt a lovagteremben.
• A Jurisich Miklós Gimnázium pedig december 19-én tartotta meg hagyományos karácsonyi hangversenyét az iskola dísztermében.
• A 94. Papp László Felnőtt Férfi Országos Bajnokságon Hámori Ádám kőszegi ökölvívó újra magyar bajnok lett. A polgármester ezúton is gratulál a szép eredményhez és további sok siket kíván a kőszegi sportolónak.
• Tájékoztatja még a képviselő-testületet két elnyert támogatásról, amelyekről néhány napja kapott értesítést az önkormányzat. A Magyar Közlönyben megjelent 1986/2017. (XII. 19.) Korm. határozat értelmében a „Városkörnyéki közösségi közlekedés-fejlesztés (Szombathely–Kőszeg GYSEV fejlesztéshez kapcsolódó)” című – azaz az intermodális közlekedési csomópont – projekt megvalósulásához a kormány 1 milliárd forrást biztosít az elkövetkezendő években. 2017. évben az előkészítésre szánt 20 millió Ft rendelkezésre bocsátásáról már megtörtént a megállapodás aláírása. 2018. évben 305 millió Ft-tal, 2019. évben 675 millió Ft-tal lehet számolni.
• A másik jó hír pedig tegnap érkezett: a Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján nyert az önkormányzati épületek energetikai felújítására beadott TOP pályázat is. Ennek keretében a Városháza épületének a felújítására az önkormányzat 118 millió Ft támogatást fog kapni.
Hozzászólások a beszámolóhoz:
Básthy Béla a két ülés között történt eseményekhez az alábbi kiegészítést teszi:
A Vas Megyéért Egyesület 20 éves évfordulóját tartották december 8-án, amelyen a polgármester úrral együtt vettek részt. A nagy múltú egyesülethez számos kezdeményezés kapcsolódik, pld. az „Év Embere” díj alapítása is.
December 12-én turisztikai egyeztető fórum volt itt a Városháza tanácskozó termében, amelyet Győrffy Gábor turisztikai menedzser hívott össze – az egyesület és az önkormányzat között lévő szerződés értelmében. A téma természetesen a kőszegi advent volt, amelyről a résztvevők úgy látták, hogy sikerült a lakosság és a turisták figyelmét is felhívni erre a turisztikai kínálatra, a rendezvényeknek jó volt a marketing visszhangja. A különböző civil és művészeti egyesületek is profitáltak a részvételből. Ő úgy érzi, hogy a különböző koncerteken, programokon a lakossági részvétel is jó volt, a harmadik gyertya meggyújtásakor a Jurisics tér teljesen megtelt. A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy előre mutató kezdeményezés volt a „Kőszegi Advent”. Mindez főleg Győrffy Gábor koordinálásával jött létre és jelentős összefogással valósult meg. Köszönet illeti a turisztikai menedzser, a városüzemeltető kft.-t is a munkájáért, és mindenkit, aki részt vett benne. A jelenlévők szeretnék jövőre is folytatni, tovább fejleszteni a programot, annak érdekében, hogy az „megerősödjön” itt Kőszegen is.
December 15-én Tóth Krisztina Veronika domonkos nővér valamint Scheer Uwe közös, új zenés színdarabjának a bemutatója volt, melynek címe: „Mert te ember vagy”. Előadták az Árpádházi iskola diákjai és a Kőszegi Vonósok, a helyszín a dr. Nagy László EGYMI díszterme volt.
December 16-án a Kőszegi Polgári Kaszinó tartott karácsonyi összejövetelt.
December 17-én – az advent keretében – dedikálás is volt: Kapa Mátyás és Tóthárpád Ferenc dedikálta műveit.
A Vas Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány december 18-án kuratóriumi ülést tartott, amelyen a polgármester úr megbízásából ő vett részt. Ebben az alapítványban Kőszeg is alapítóként vesz részt.
Valamennyi nyugdíjas klub (Bútorszövetgyári, Posztógyári valamint Pedagógus) tartott az elmúlt napokban karácsonyi összejövetelt.
A beszámolóval kapcsolatban sem további észrevétel, sem kiegészítés nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló beszámolót, amit a képviselők 10 igen szavazattal elfogadnak.
A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésekkel valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolóval kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás nem hangzik el. A képviselők mindkét dokumentumot 10-10 igen szavazattal fogadják el.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal köztiszt-viselői 2018. évi illetményalapjának és illetmény-kiegészítésének megállapításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
Dr. Zalán Gábor jegyző szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy évek óta képviselő- testület elé kerül (általában év végén) a köztisztviselők illetménykiegészítéséről szóló rendelet, mert ezt évente kell megállapítani, így ez most ismét aktuális. Ez a rendelettervezet egyik része. A másik rész pedig a köztisztviselői illetményalap megállapítására vonatkozik. A központi költségvetésről szóló törvény ad az önkormányzatoknak lehetőséget arra, hogy a köztisztviselők számára, az immár 10 éve megállapított 38 600 Ft-os illetményalaptól – a saját bevételeik terhére – eltérhessenek. A város vezetésével, polgármester úrral és az alpolgármester úrral egyezetve a köztisztviselők illetményalapjának 10%-os megemelésére tesznek javaslatot, így az illetményalap 42.500 Ft-ra emelkedne.
A garantált bérminimumot a központi jogszabályok 2018. január 1-től 180 500 Ft-ban állapítják meg. Ez olyan helyzetet teremtett, hogy a hivatal már abszolút nem versenyképes a dolgozók jövedelme tekintetében, sőt a bérek már olyan szintre jutottak, hogy a dolgozók ez miatt váltanak munkahelyet. Mivel a nyelvpótlékot külön kell kezelni az illetménykiegészítéstől, előfordulhat, hogy egy pályakezdő fiatal számára (aki rendelkezik középfokú nyelvvizsgával) a 180.500 Ft garantált bérminimumra még a 23.600 Ft nyelvvizsga pótlékot is meg kell adni, míg egy 35 éve a hivatalban dolgozónak nem (aki középfokú végzettségű és nincs nyelvvizsgája) – azaz magasabb fizetése lesz a fiatal dolgozónak. Ez olyan bérfeszültséget okoz, amit ő vezetőként nem tud megoldani. Aki figyeli híreket, az tisztában van vele, hogy erre irányul a köztisztviselői kar szakszervezetének a követelése is már egy ideje. Sztrájk is volt már és lesz is még, továbbá, mivel a szakszervezeti vezetőknek miniszteri szinten nem sikerült megegyezniük, januárban a miniszterelnök úrhoz fognak fordulni.
Az előterjesztésben ő bruttó bértömeget említett, és nem projekteket, azaz az emelésbe minden olyan kollégát beszámított, akinek a bérét a TOP projektek fedezik. Az illetményalap felemeléséhez szükséges 18-20 millió Ft fedezetbe mindent, a munkáltatót terhelő járulékot is belevettek. Bár majd csak április körül kerül a képviselő-testület elé az ez évi pénzmaradvány, azt már most látni, hogy a hivatalban 16 millió Ft egészen biztosan meg fog maradni a személyi és a dologi előirányzatokból. Tehát mind az illetményalap felemelésére, mind az illetménykiegészítésre a fedezet rendelkezésre fog állni, de mindez csupán 1 évre szól. Jövőre akár vissza is lehet vonni, de ő ezt nem szeretné – sokkal inkább azt reméli, hogy központilag legyen az illetményalap rendezve.
Kérdések és hozzászólások:
Sas Norbert tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a decemberi pénzügyi bizottság ülését Kiss Zoltán vezette, így a mai napon a bizottsági véleményeket ő fogja ismertetni.
Kiss Zoltán tájékoztatja a jelenlévőket, hogy volt ugyan vita, de a bizottság végül is egyhangúlag elfogadásra ajánlotta a rendelettervezetet.
Huber László visszautal a jegyző úr szóbeli kiegészítésére: ahogyan elhangzott, a 2017.évi bérmaradvány fog az illetményalap felemelésére fedezetet biztosítani. Fontos tudni, hogy ezzel mindig a munkáltató rendelkezhet, az ő joga, hogy hogyan gazdálkodik vele. Az előző években a maradvány egy részét év végén jutalmazásra használták fel, de ez most az idén nem volt, így a teljes bérmaradvány megmaradt. A következő években más lesz ugyan a kép, az automatizmus életbe fog lépni, de ő is bízik abban, hogy a kormány ezt rendezni fogja. Nemcsak az önkormányzati hivatalok köztisztviselőire, hanem más szervekre is vonatkozik még ez a törvény és nem csak kőszegi, hanem általános probléma. Saját forrásból megemelheti az alapilletményt a képviselő-testület. A veszprémi polgármesterrel beszélt nemrég, ők már tavaly 15%-os emelést hagytak jóvá. Nyilván Kőszegen erre célra véges a forrás, de a hivatalban ez nagyon nagy gondot jelent. Tudomása szerint több állás betöltése is ezért hiúsult meg, illetve csak nehezen lehetett betölteni üres állást. Továbbá arra is gondolni kell, hogy a régi, jól dolgozó kollégákat itt kell tartani.
Tóth Gábor amikor először olvasta az előterjesztést, akkor azt gondolta, hogy minden tisztelete azoké a köztisztviselőké, akik egyáltalán bejárnak a hivatalba dolgozni és nem máshol keresnek munkát. Egy érettségivel rendelkező köztisztviselőnek 33 év jogviszonnyal kell rendelkeznie, hogy elérje a garantált bérminimumot (kiegészítések nélkül) illetve egy felsőfokú végzettségű 14 év alatt éri el! Ez elképesztő! Mindenki tisztában van vele, hogy a hivatali dolgozók nélkül semmit se tudna az önkormányzat tenni: 2 perc alatt megállna az élet, mert nem lennének előterjesztések, nem lenne a munka elvégezve stb. Ezen tehát nem is kell gondolkodni. Minden további elismerése kifejezése mellett természetesen támogatja a rendelettervezetet.
Rába Kálmán szerint azért nem mindenhol van ez így, mert a kormányhivatalokban nagyon jól lehet keresni. De azok „állampárti szervezet”-ként működnek.
Dr. Zalán Gábor kihangsúlyozza: az állami tisztviselőkre egészen más jogszabályok vonatkoznak, ott teljesen más bértáblát kell alkalmazni.
Básthy Béla még egy fontos adatsort tenne hozzá az elhangzottakhoz, a garantált bérminimum összegének a változását. Ez 2011-ben 94 ezer volt (a mainak a fele), 2016-ban 129 ezer, míg 2017-ben 160 ezer Ft volt, most pedig 180.500 Ft lesz. Azt is látni kell, hogy a garantált bérek is dinamikusan emelkedtek, ezzel együtt más bérek is. Ezt most nem a „nagypolitika” miatt hozta szóba, mert az, hogy mennyi pénzt visz haza valaki, az nem politika, az a megélhetés. Sajnos a helyi bevételek itt Kőszegen nem úgy alakultak, mint a magyar gazdaságban. Magyarországon jelentősen emelkedtek a bérek és a hivatali béreknek is ezt kell követnie. Ezért indokolt az emelés. Ha ezt a jelenlévő képviselőtársai ezt nagypolitikának minősítik – akkor vállalja ennek a terhét.
Dr. Zalán Gábor megjegyzi: amikor 94 ezer Ft volt a garantált bérminimum, akkor is annyit vittek haza a köztisztviselők mint most, és ha jövőre 180.500 Ft lesz, akkor is ugyanannyi lenne a bérük, mint most.
Huber László visszautal az önkormányzatiság elmúlt 27 évére. Az első 20-25 évben még csak gondolni sem lehetett ehhez hasonló előterjesztésre, mert Kőszegen soha nem volt erre saját forrás. Az önkormányzat mindig örült, hogy – öncsonkítás nélkül – el tudta látni a kötelező feladatait. Az 1990-es évek közepén jöttek a megszorítások, a Bokros csomag stb, majd a gazdasági válság, amit kezelni kellett. Az önkormányzatok jelenlegi finanszírozása Kőszeget előnyösen érintette. Azóta az önkormányzat sokkal stabilabban, kiszámíthatóbban működik és tud gazdálkodni. Ez is lehetővé teszi az ilyen lépéseket. Meglátjuk, hogy a jövő évi költségvetés hogyan alakul, de természetesen a fejlesztésekre (utak állapota stb.) is gondolni kell majd.
Keszei Balázs egyetért minden előtte szólóval, de úgy gondolja, hogy bizonyos szempontból az elmúlt évekért súlyos árat fizet a társadalom.
Kiss Zoltán is természetesen meg fogja szavazni az előterjesztést. Viszont a pénzügyi bizottság ülésén is szóba került, hogy a városüzemeltető kft.-nél is hasonló problémák adódhatnak – ha a bérminimum fel lesz emelve. Ott is előfordulhat, hogy egy pályakezdő többet fog keresni, mint egy nyugdíj előtt álló dolgozó.
Huber László szerint erre valamennyi intézményvezető is tudna biztosan példát mondani. A felvetésre majd a költségvetés összeállításakor kell figyelni.
Mivel a napirenddel kapcsolatban további észrevétel nem hangzik el, szavazásra bocsátja a rendelettervezetet. A képviselő-testület 10 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
24/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal
köztisztviselői
2018. évi illetményalapjának
és illetménykiegészítésének megállapításáról
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 2. napirendi pont tárgyalása:
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabály-zatáról szóló 27/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Nagy Edina aljegyző szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy csupán technikai módosításról van szó, hiszen a képviselők nagyon jól tudják, hogy 2018. január 1-től megszűnik a társulás és az erre vonatkozó utalásokat kellett törölni az SZMSZ-ből (átruházott hatáskörök közül stb.)
Jelzi, hogy Tóth Gábor képviselő úr előterjesztést nyújtott be az SZMSZ módosítására vonatkozóan, amely az anyaghoz van csatolva. Ennek lényege az, hogy a két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló beszámolót a képviselők az ülés előtt, írásban kapják meg. Amennyiben ezt az indítványt a képviselő-testület elfogadja, az SZMSZ-be beépítésre kerül.
Kérdések és hozzászólások:
Kiss Zoltán elmondja, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést. A rendeletmódosítást 5 igen szavazattal elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek, viszont Tóth Gábor képviselő indítványát 5 nem szavazattal elvetette.
A polgármester kérdésére Tóth Gábor jelzi, hogy nincs szándékában visszavonni az előterjesztését. Már 9 óra 50 perc van és a még csak a 2. napirendi pontnál tart a képviselő-testület. Ha mindenki csak egyszer szól hozzá a hátralévő 20 napirendhez, akkor este előtt senki nem megy ma haza. Ezért javasolta, hogy a két ülés között történt eseményekről szóló beszámolót írásban kapják meg a képviselők. Ez érdemi döntést úgysem igényel, úgyis mindig el van fogadva – és ha esetleg mégsem lenne, akkor sem történik semmi, csak az idő megy vele.
Rába Kálmán elhozta magával a megyei önkormányzat hasonló dokumentumát. A megyei közgyűlésben ez 20 másodpercet vesz igénybe. Az érdemi munka szerinte is sokkal fontosabb, mint az, hogy ki, kinek mit adott át. Az intézmények rengeteg jó programján aki tud, úgyis részt vesz. Ő csatlakozik Tóth Gábor indítványához.
Huber László szerint egyáltalán nem hiábavaló a két ülés között történt események szóbeli ismertetése. A megyei önkormányzatnál talán el sem olvassák azt a képviselők. Szerinte fontos, hogy ezen keresztül mindenki hallja, milyen rendezvények voltak a városban, főleg azok, akik nem vettek rajta részt. A beszámoló tartalma pedig olyan friss, hogy problémás lenne a kiküldése is. Nem újkeletű ez a felvetés. Ha bármelyik képviselő nem akarja végighallgatni, akkor ki is lehet menni a teremből. Ez egy régi hagyomány, amelyen ő nem akar változtatni, ez a negyed óra pedig nem számít semmit sem.
Tóth Gábor kiemeli: őt egyáltalán nem zavarja a beszámoló végig hallgatása, csupán az ülés hatékonysága miatt terjesztette be a javaslatát. Az vezérelte, hogy a közösen eltöltött időt érdemi munkára lehessen fordítani, a további napirendi pontokkal ne kelljen sietni. De a többség döntését – mint mindig – most is el fogja fogadni.
További észrevétel a tárgyban nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja Tóth Gábor képviselő előterjesztését, amely a képviselők 2 igen, 8 nem szavazattal elvetnek.
Ezután a képviselők 10 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotják:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
25/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat
Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet
módosításáról
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 3. napirendi pont tárgyalása:
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény végrehajtásáról szóló 31/2005. (IX. 30.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Nagy Edina aljegyző szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény értelmében minden helyi önkormányzat elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősül és mint ilyen, köteles biztosítani a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében az ügyfelek számára az ügyek elektronikus intézését. Ezt az önkormányzat 2018. január 1. napjától köteles teljesíteni. Egy olyan rendelete van a kőszegi önkormányzatnak, amely kizárja az elektronikus ügyintézést: a 31/2005. (IX. 30) önkormányzati rendelet. ezért ez esetben is meg kell felelni annak az előírásnak, mely szerint magasabb szintű jogszabállyal az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes.
Már ismert a képviselő-testület előtt az, hogy 2018. január 1-től bevezetésre kerül a kőszegi hivatalban is az ASP rendszer: az adó, a pénzügy teljes egészére, a kereskedelmi igazgatás, az iratkezelés és a kataszter-nyilvántartás területére. Az majd még kiderül, hogy amire az ASP nem fog vonatkozni, arra hogyan fog az elektronikus ügyintézés vonatkozni.
Van még egy további indoka is a rendelet hatályon kívül helyezésének: 2018. január 1. napján hatályba lép az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, amely hatályon kívül helyezi a Ket.-et és 2005-ben ennek a végrehajtására került megalkotásra az önkormányzati rendelet.
Hozzászólás:
Kiss Zoltán elmondja, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
A képviselők további észrevétel nélkül,10 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotják:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
26/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény végrehajtásáról szóló 31/2005. (IX. 30.)
önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 4. napirendi pont tárgyalása:
Kőszeg Város településkép védelméről szóló új önkormányzati rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Bertók Sándor főépítész szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy 2016-ban jelent meg a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, amely kötelezte az önkormányzatokat arra, hogy minden település saját településképi védelemről szóló önkormányzati rendeletet alkosson. Ez az új helyi szabályozás tehát nemcsak Kőszegnek, hanem valamennyi önkormányzatnak újdonság.
A rendelet megalkotására vonatkozó határidő először 2017. október 30-ában volt megjelölve, majd a törvény módosításával 2017. december 30-ra változott. A törvény és a végrehajtási rendelete [314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] pontosan szabályozza, hogy a településképi rendeletnek mit kell tartalmaznia és melyek a megalkotásának az eljárási szabályai.
2017. május 29-én a Lechner Tudásközpont TAK egyeztető felületére feltöltésre került Kőszeg városra vonatkozóan az adatszolgáltatási kérelem. A településképi rendelet szakmai megalapozás érdekében Településképi Arculati Kézikönyvet kellett készíteni. Erre vonatkozóan a Kerner és Társa Közkereseti Társasággal kötött megállapodást az önkormányzat. A TAK tervezetéről augusztus 9-én és október 11-én volt lakossági fórum, majd november 30-án a képviselő-testület elfogadta a Kőszeg Város Településképi Arculati Kézikönyvét. Az ennek nyomán készült településképi rendelettervezet a vonatkozó jogszabályok valamint az önkormányzat partnerségi egyeztetés szabályairól szóló szabályzata értelmében nyilvánosságra lett hozva és 2017. november 22-én lakossági fórum keretében lett ismertetve. A véleményezésre előkészített anyag 2017. december 1-jén feltöltésre került a Lechner Tudásközpont egyeztető felületére, amelyet az állami főépítész hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a kulturális örökség védelméért felelős miniszternek és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak kell véleményeznie. Az eljárásba bevont szerveknek 21 nap állt rendelkezésére a véleményük megadásához. Szerencsére a vélemények 21 napon belül megérkeztek, kivéve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságét, de telefonon történt megkeresésükre közölték, hogy a TAK-hoz adott véleményüknek megfelelően készüljön el a rendelet is.
Az előterjesztésben szereplő határozati javaslat összefoglalja a rendelettervezethez érkezett véleményeket. Ezekről a képviselő-testületnek kell döntenie: elfogadja-e vagy sem. Az állami főépítésszel újra egyeztettek, és végül jóváhagyta, hogy ebben a formában kerüljön elfogadásra az új rendelet.
Ő rengeteg településképi rendeletet vagy tervezetet olvasott el országos szinten is és az azokhoz kapcsolódó főépítészi véleményeket is. Azt gondolja, hogy Kőszegen – dr. Nagy Edina aljegyző segítségével – olyan rendelettervezet kerülhetett a képviselők elé, amelyet jó szível ajánl elfogadásra. Fontos, hogy az állami főépítész véleménye is végig segítő szándékú volt. Sok település egyébként még nem tart az eljárás ezen szakaszánál.
A rendeleti szabályozás „vezérelve” a következő volt: mivel a rendezési terv szigorú szabályokat határoz meg az építési jogban, a településképi rendelet viszont sokkal inkább olyan dolgokról szól, hogyan lehet szebbé, élhetőbbé tenni ezt a várost, hogyan lehet segíteni az építtetőknek, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban melyek az önkormányzat, melyek a polgármester és melyek a főépítész feladatai.
Ismerteti a rendelettervezet főbb részeit, fejezeteit.
A helyi védelemről szól az első nagy rész, amelyről itt Kőszegen már eddig is volt külön rendelet, így ez az egyik legfontosabb része az új szabályozásnak. A számos, országosan védett műemlék mellett több mint 200 helyi védettségű épület található Kőszegen. Ezeknek a nyilvántartásba vételéről, a nyilvántartásukról, a védettség megszüntetéséről szól ez a fejezet és arról, hogy kinek, milyen jogai és kötelezettségei vannak a helyi védett épületek fenntartásával kapcsolatban.
Teljesen új elem, hogy a településképi szempontból meghatározó területeket le kellett határolni és ezeket ki kellett jelölni. Az arculati kézikönyv nyomán az óvárosi karaktert, a történeti belvárosi karaktert és hegyvidéki karaktert tartották fontosnak ebben a lehatárolásban megjeleníteni.
A következő fejezet a településképi követelményekről szól, amelyeket nagyon nehéz előírni, megfogalmazni. Sok helyen túlzott szabályozást próbáltak alkalmazni, de ő úgy véli, hogy tervezők és a beruházók szabadságát meg kell hagyni, ezért az építtetők figyelmét leginkább az illeszkedés szabályaira szeretnék felhívni. A belvárosban nyilván nincs üres, beépíthető terület, de itt pld. minden egyes kapunak, az épületek minden apró részletének jelentősége van. Azt próbálták megfogalmazni, hogy az új mindig a részleteiben (pld. színében, anyaghasználatában stb.) összhangban legyen a környezetével, az utcaképpel.
A következő nagy rész a reklámhordozókat szabályozza. Ezeket tekintve külön kellett meghatározni olyan előírásokat, amelyek nincsenek benne a magasabb jogszabályokban. Utóbbiak szigorúan szabályozzák a reklámok elhelyezhetőségét. Főépítészként ezt ő nem nagyon bánja, mert ugyan Kőszegen ez a probléma nincs jelen, de egy nagyvárosban a reklámok már átvették az építészet helyét. Így az új rendeletben meg vannak határozva, hogy milyen övezetekben, milyen reklámhordozók lehetnek. Leginkább az utcabútorként létesített információs célú berendezésen lehet reklámot elhelyezni.
A következő fejezetek azt tartalmazzák, hogy milyen eljárást kell követniük azoknak, akik építeni szeretnének és milyen lehetőségek vannak ennek koordinálásra. Ennek első eleme a kötelező szakmai konzultáció, ami új lehetőség a korábbiakhoz képest. A következő a településképi véleményezi eljárás, amely eddig is volt az építési engedélyköteles beruházásoknál. A településképi bejelentési eljárás pedig az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységre vonatkozik.
A rendelet végén a településképi kötelezés és a településképi bírság szabályai vannak rögzítve. Ő azt gondolja: nem biztos, hogy ez a legszerencsésebb megoldás a településkép formálására, de az utolsó lépcső lehet, ha valakivel nem sikerül konszenzusra jutni.
Végül az önkormányzat támogatási és ösztönző rendszerre történik utalás, amelyet kötelező volt a rendeletben szerepeltetni. A város támogatást adhat a helyi védett épületek, tartozékai karbantartására, felújítására valamint a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos egyéb teendők elvégzésére – amennyiben az önkormányzat költségvetési rendelete erre fedezetet biztosít. A támogatás odaítéléséről szóló szabályokat az önkormányzat vagyonrendelete [1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet] VIII. fejezete tartalmazza.
Kérdések és hozzászólások:
Kiss Péter elmondja, hogy a városfejlesztési bizottság ennél hosszasabban tárgyalta az anyagot. A főépítész úrtól a felvetésekre választ kaptak, mindenki megismerhette az új rendelet lényegét. A bizottság a határozati javaslatot és a rendeletet is elfogadásra ajánlja.
Kiss Zoltán tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a pénzügyi bizottság is elfogadásra ajánlotta az anyagot. Schwahofer Péter bizottsági tagnak egy érdekes felvetése volt: kifogásolta, hogy az evangélikus templom udvara miért került a ”lepusztult épületek” kategóriájába, amikor a templom és a környéke is rendezett.
Bertók Sándor szerint tévedésből került a melléklet szövegébe ez rész. Határozott álláspont és utasítás volt a rendelet készítése során, hogy a eddigi helyi védelem alatt álló épületek és területek és továbbra is megmaradjanak.
Tóth Gábor azt gondolja, hogy rengeteg munka van ebben az anyagban. Ő szívesen hallgatná még a főépítész úr gondolatait, mert a képviselők csak tegnap, 17.45 órakor kapták meg ebben a formában az előterjesztést.
Egy észrevétele lenne, amely a következő: november 22-én került sor a lakossági fórumra. Aki kereste, az ugyan megtalálta a honlapon és le tudta tölteni a rendelettervezet akkori változatát. A Lechner Tudásközpont TAK egyeztető felületére viszont szerinte azt a változatot kellett volna feltölteni, amit a hatóságok már véleményeztek.
Bertók Sándor tisztázza: a jegyző úrral is áttekintették, de a 314/2012. (XI. 8.) Kormány rendeletben semmi olyan utalás nincs arra vonatkozóan, hogy a Lechner Tudásközpont felületére melyik rendelettervezetet kell előbb vagy utóbb feltölteni. Ők a partnerségi szabályzatban foglaltak szerint jártak el és úgy gondolták, hogy először lakossági fórumot fognak tartani, amely november 22-én meg is történt. A partnerségi egyeztetés szabályai szerint a lakossági fórum után még 8 nap áll rendelkezésére bárkinek, hogy írásban észrevételt tegyen. Ennek a határideje éppen november 30-án telt le és ő december 1-jén már feltöltötte az oldalra a véleményezésre előkészített településképi rendelettervezetet. Ő azt gondolta, hogy a legfontosabb az, hogy a kőszegiek végül is mit szólnak a rendelethez, ezért volt korábban a lakossági fórum. Ez volt ennek a metodikája.
Dr. Zalán Gábor hozzáfűzi: ahogy már elhangzott, a Vas megyében található 216 település mindegyikének meg kell alkotnia a hasonló, településkép védelmére vonatkozó rendeletét. Az állami főépítész hétfőig csupán 14 rendelethez adott ki véleményt, azaz az összes többi település polgármestere törvényességi felhívást fog kapni, mivel nem került megalkotásra határidőben a rendelet. Ebbe a körbe a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó további két település is beletartozik.
Azt is hozzá kell tenni, hogy sajátos módon csak az 5000 fő alatti kistelepülések kaptak 1-1 millió Ft-os támogatást a TAK elkészítésére. Bozsokon még december 28-án is lakossági fórumot és képviselő-testületi ülést kell tartani annak érdekében, hogy ne vesszen el ez a pénz. Ugyanis a nemzetgazdasági minisztérium szerint jövő évre átvinni nem lehet, a kifizetés feltétele az elfogadó határozat.
Szerinte példa értékű az, hogy egy ilyen adottságokkal, ilyen műemléki környezettel rendelkező város, mint Kőszeg december 21-én el tudja fogadni a településképről szóló új rendeletét. Tudomása szerint Bertók Sándor főépítész úr a megyében harmadikként terjesztette fel véleményezésre az anyagot. Ő azt gondolja, hogy maximálisan megfelelt az önkormányzat a törvényi előírásoknak és ez a mai napirend nagyon szép teljesítmény mind a főépítész úr, mind a hivatal és összeségében az önkormányzat részéről.
Huber László is úgy véli, hogy dicséret és köszönet illeti Bertók Sándor főépítész úr hozzáértését, szakértelmét és hozzáállását, továbbá megköszöni a hivatal maximális segítségét is.
Tóth Gábor visszautal az észrevételére. Csak azért vetette fel, mert ha 21 napjuk van az eljárásba bevont szerveknek a véleményük megküldésére, akkor elvileg még a holnapi napig megtehetik ezt.
Jelzi még, hogy az említett kormányrendelet értelmében a TAK-ot az elfogadást követő 15 napon belül a honlapra fel kell tölteni, közérthető, rövidített formában is közzé kell tenni, továbbá nyomtatott formában is elérhetővé kell tenni.
Bertók Sándor megismétli: telefonon hívta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, akik azt kérték, hogy a TAK-hoz adott véleményüknek megfelelően készüljön el a rendelet.
A képviselő úrnak teljesen igaza van a kormányrendelet közzétételi előírásait illetően, de a november 30-i képviselő-testületi ülésre 6 előterjesztést készített elő, a mai ülésre pedig 3-at. Közben folyamatosan egyeztetéseket végzett. A TAK végleges változatát a napokban kapta meg a készítőitől, ma hozta el a hivatalba és kérte a honlapra való feltöltését.
Básthy Béla úgy látja, hogy Tóth Gábor képviselő úr hozzászólásai erősen megkérdőjelezik az SZMSZ módosítására tett javaslatát, mert a hozzászólásainak semmi hatékonysága nincs, ez is csak az időt húzza.
Bertók Sándor szerint a képviselő úr felvetései jogosak voltak, amelyekre ő a legjobb tudása szerint megfelelt. Kéri, hogy a képviselő úr fogadja el válaszait.
Tóth Gábor ismét kihangsúlyozza, hogy egy nagyon komoly, felkészült anyag van a képviselő-testület előtt. A kérdéseit csupán azért tette fel, mert a késői kiküldés miatt korábban erre nem volt lehetősége.
Rába Kálmán jelzi még, hogy a bizottsági ülésen ő nem támogatta a rendeletet, de ennek a fő oka a reklámhordozókra vonatkozó 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet volt. Most viszont úgy érzi, hogy Kőszeg korrektül járt el a rendelet készítés során és összességben támogatja az előterjesztést.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát és elsőként a határozati javaslatot bocsátja szavazásra.
A képviselők 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:
231/2017. (XII. 21.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg város településképi rendeletének tervezetéhez beérkezett vélemények figyelembevételével a Kőszeg Településképi Rendelet partnerségi egyeztetés jegyzőkönyve alapján az alábbi döntést hozza:
1. VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ
9700 Szombathely, Kőszegi utca 3 2017. december 4.
Vélemény (mellékletben csatolva) intézkedés
A Tervezet 2. § 1. és 9. pontjai szerinti fogalmakat magasabb szintű jogszabályok szabályozzák, ahogy ezt a Tervezet jelzi is. A Tervezet értelmezését elősegíti, ha a használt fogalmak egy helyen fel vannak ugyan sorolva, azonban a merev hivatkozásokat a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet (továbbiakban: IRM rendelet) 18. § (1) bekezdése szerint lehetőleg kerülni kell. Tekintettel a jogszabályok dinamikus változására javasoljuk, hogy a hivatkozás csupán a magasabb szintű jogszabály megnevezésére, illetve rövidítésére szorítkozzon. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
A 6. § (5) b) pontja nem megszüntetési oka a helyi védelemnek, hanem maga az arra vonatkozó testületi döntés - törölni javasoljuk A véleményt elfogadtuk, a 6. § (5) bekezdés b) pontját töröltük.
A 7. § (2) c) pontja szerinti tájékoztatás az eljárás megindításáról szükségtelen, az építési jog az eljárások tekintetében nem tesz különbséget helyi védelem alatt álló, vagy azon kívüli építmény között. A véleményt elfogadtuk, a 7. § (2) bekezdés c) pontját töröltük.
A 12. § (2) bekezdése, valamint a 3. melléklete a településképi szempontból meghatározó területek száma tekintetében nincs összhangban egymással: a 3. melléklet szerinti „védett természeti terület” a normaszövegben nem található meg. A véleményt elfogadtuk, a 3. mellékletet javítottuk.
A 16. § (1) bekezdésében az „áttört”, a (2) bekezdésben a „rikító” fogalmak értelmező meghatározását javasoljuk. A véleményt elfogadtuk, a 16. § (1) bekezdését átfogalmaztuk, az OTÉK-ban meghatározott fogalmakat használtuk, így értelmező rendelkezéseket nem kell módosítani.
A 17. § (1) bekezdésében az „illeszkedést” milyen településképi követelmények tekintetben kell biztosítani? Javasoljuk a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. (Jat 2. § (1) bekezdésében foglaltak, azaz a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalom elve érvényre juttatása érdekében a követelmények meghatározását. A véleményt elfogadtuk, a 17. § (1) bekezdését átfogalmaztuk.
A 20. § (4) b) pontjából nem derül ki egyértelműen, hogy az építési reklámháló engedélyezése kiterjed-e az építési napló vezetéséhez nem kötött építési tevékenységekre is. Ez esetben az építési napló vezetését a Tervezetben elő kell írnia az önkormányzatnak. A (8) bekezdésben célszerűbbnek tartanánk a maximális lumen/Watt meghatározását. A véleményt egyeztettük az Állami Főépítésszel, a 20. § (4) bekezdés b) pontját egyértelműsítettük, a rendeletben nem kerül előírásra kötelező építési napló vezetés.
A 21. § (2) és (3) bekezdéseinek egyszerűsítését javasoljuk a „nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés” mellőzésével és a „cégtábla, cégfelirat, címtábla és cégzászló” behelyettesítésével. A Tervezet szerinti fogalomhasználat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. (Tktv.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) Korm. rendelet (Rr.) és a Tr. által használt fogalmak ismeretében zavaró lehet. A véleményt elfogadtuk, a 21. § (2) és (3) bekezdését a véleménynek megfelelően összevontuk.
A 26. § (1) bekezdés szerinti mondat-lezáró írásjel helyesen „pont”. A véleményt elfogadtuk és javítottuk.
A 27. §-sal kapcsolatban álláspontunk az, hogy a tájékoztatás és konzultáció igénybe vételére abban az esetben is lehetősége van az állampolgárnak, ha a beruházás tervezése/előkészítése során a kiindulási adatokat, előírásokat kívánja megtudni - ennek lehetőségét a szabályozásban nem látjuk. A véleménnyel nem értünk egyet, mivel a 26. § (1) bekezdésében szerepel a tájékoztatási lehetőség, az állami főépítész az egyeztetés során ezzel egyetértett.
A 28. § (4) bekezdése, a 31. § (3) bekezdése és a 32. § (3) bekezdése ismétli a magasabb szintű jogszabályt, ezért ellentétes a Jat. 3. §-ával - törlésüket javasoljuk. A véleményt elfogadtuk és a 31. § (3) bekezdését és a 32. § (3) bekezdését töröltük.
A 29. § b) pontjából a benapozottság és a megközelíthetőség vizsgálata az illetékes építésügyi/építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik - törlésüket javasoljuk. A véleményt elfogadtuk, a 29. § (b) pontját töröltük.
A 30. §-ból hiányoljuk az egyedi helyi védelem alatt álló építményeket, mint esetkört, tekintettel arra, hogy a 27. § szerinti kötelező konzultáci kötőereje a településképi eljárásokra vonatkozik, továbbá az építési jog a helyi védelem alatt álló, illetve védelem alatt nem álló ingatlanok tekintetében nem tesz különbséget az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek vonatkozásában. A véleményt elfogadtuk, a 30. §-ban külön pontként szerepelnek a helyi védelem alatt álló építmények.
A 31. § (4) és (5) bekezdésben szabályozottakkal kapcsolatban álláspontunk az, hogy a Tr. 26/C. § a) pontja meghatározza, hogy a településképi bejelentési eljárás során melyek a tudomásul vétel, illetve az elutasítás feltételei, ezért a bekezdést javasoljuk átfogalmazni: pl. „a Korm. rendeletben meghatározottak szerint, különösen” kifejezést használni. A (6) bekezdés szerinti megvalósításra nyitva álló határidő (2 hónap) - meglátásunk szerint - szűkös, javasoljuk újragondolni. A véleményt elfogadtuk, a 31. § (4) és (5) bekezdéseket átfogalmaztuk. A (6) bekezdésben megállapított 2 hónapot 6 hónapra emeltük.
A 33. §-ban foglaltakkal kapcsolatban szeretnénk felhívni szíves figyelmét arra, hogy a Tktv. 11. §- a - a kötelezés és bírság tekintetében - 2018. január 1-iei hatállyal megváltozik. A Tervezet szabályozása során javasoljuk a 2018. január 1-jétől hatályos Tktv. szerinti rendelkezéseket figyelembe venni - annál is inkább, mivel a rendeletet az önkormányzat 2018. január 1-jével kívánja hatályba léptetni, és így elkerülhető egy jogharmonizációs, januári rendeletmódosítás. A véleményt elfogadtuk, az Állami Főépítésszel történt egyeztetés alapján a 33. §-t egyszerűsítettük és módosítottuk.
Az 1. melléklet vonatkozásában - a helyi építészeti értékek védelméről szóló 7/2008.(111.31.) önkormányzati rendelet (Ör.) 1. melléklete 2. pontja sorolta fel a helyi területi védelem alatt álló elemeket, a 2.2. pont a Településkép védelmének elemei, mint területi védelmek - meglátásunk szerint - nem kerültek át a Tervezetbe. A rendelet 1. mellékletének összeállítása során kiszűrtük a magasabb jogszabály által védett műemléki jelentőségű területet.
A korábbi rendelet 2.1 és 2.2 pontja jelen rendelet 1. mellékletének 1. pontja alatt vannak felsorolva.
A főépítész véleménye alapján a listát ellenőriztük és a listát pontosítottuk.
A Tervezet 2. mellékletével kapcsolatban - az Ör. 1. melléklete szerint helyi egyedi védelem alatt áll He-123/00 számon a Kórház u. 5/b (2116/7 hrsz.) és He-125/06 számon a Kórház u. 24. (2866/6 hrsz.) alatti ingatlan, melyek szintén nem szerepelnek a Tervezet mellékletében. Előzőekkel kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét a Jövő nemzedék szószólójának AJB-3709/2017. számú elvi állásfoglalására, melyben a Biztos helyettes kifejti, hogy az Alkotmánybírság joggyakorlata szerint Alaptörvény általános követelménnyé tette a visszalépés tilalmát - ha egyszer valami védelem alá került, az onnan való kivételhez rendkívüli indok kell. Előzőek alapján a Fő u. 1 hrsz. alatti ingatlan helyi védelmének megszüntetését az önkormányzat indokolni köteles (képviselő-testületi döntés szükséges). Nevezett ingatlanok már a TAK készítése előtt kikerültek a helyi védelmi rendelet hatálya alól az alábbi záradékkal.
A Kórház utca 5/b. - 2116/7 hrsz - volt bencés, majd Herényi-kertészház épülete a rendelet hatálya alól kivéve a 22/2016. (X. 1.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. október 1-től.
A Kórház u. 24. -2866/6 hrsz – klasszicista lakóház épülete a rendelet hatálya alól kivéve a 17/2016. (VII. 4.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. július 5-től
A 4. melléklet szövege és térképi megjelenítése nincs összhangban egymással: a térképen 8 karakter helyett 5 szerepel. A véleményt elfogadtuk, a felsorolás és a térkép módosításra került.
2. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A. 2017. december 16.
adatszolgáltatás (mellékletben csatolva) intézkedés
A 12. § (2) bekezdés nem tartalmazza a 3. mellékletben jelölt „védett természeti terület” elnevezésű településképet meghatározó területet. A véleményt elfogadtuk, az Állami Főépítész véleménye alapján a 3. mellékletet javítottuk.
Kérjük az adatszolgáltatásunkban megadott 047/2 a hrsz.-ú országos jelentőségű védett természeti területet térképen megjelenteni és „védett természeti terület kategóriába” besorolni. A véleményt elfogadtuk.
Felhívjuk figyelmüket az éjszakai fényszennyezés elkerülése érdekében kerülni kell a hideg fehér fényű világítás használatát. 3000K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérsékletére. A véleményt elfogadtuk.
3. Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda
9400 Sopron Kossuth Lajos utca 26. 2017. december 13.
A Hatóság írásos véleményt nem adott, telefonos egyeztetés alapján kéri, hogy a Településképi Arculati Kézikönyvhöz adott véleményének megfelelően készüljön a Településképi Rendelet. Intézkedést nem igényel.
4. Lakossági észrevételek
1. lakossági fórum 2017. november 22.
tájékoztató jellegű, jegyzőkönyv csatolva Intézkedést nem igényel.
A rendelettel kapcsolatban észrevétel nem érkezett. Intézkedést nem igényel.
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1-4. pont alatti véleményeket tudomásul veszi azzal, hogy az elfogadott módosítások a rendelet Képviselő-testület elé elfogadásra terjesztett változatában átvezetésre kerültek.
Felelős: Huber László polgármester
Határidő: azonnal
Ezután a polgármester a rendelettervezetet bocsátja szavazásra. A képviselő-testület 10 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
Kőszeg Város településkép védelméről
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
Az 5. napirendi pont tárgyalása:
A településrendezési eszközök VI. módosítása – végső elfogadásról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Bertók Sándor főépítész szóbeli kiegészítésében ismét arra utal, hogy ezt az előterjesztést is csak tegnap kapták meg a képviselők, mivel ő azt szerette volna, ha ez az év úgy kerül lezárásra, ha minden feladat el van végezve. Kötelességének érezte, hogy behozza az előterjesztést és a képviselő-testület jóvá tudja hozni.
Augusztusban döntött a képviselő-testület a rendezési terv 3 olyan módosításáráról, amely mindhárom tárgyalásos eljárás keretében lett lefolytatva. A képviselők előtt már jól ismert, hogy a Pogányi út - Gábor Áron utca csatlakozás, a 87-es főút Kőszegtől a B61a Rattersdorf felé tartó szakasza, továbbá a napelempark létesítése miatt volt szükség a rendezési terv módosítására. Mindhárom rendezési terv módosításra külön-külön megbízó volt, ezért 3 eljárás lett lefolytatva.
Az elmúlt 4 hónap alatt betartották a vonatkozó jogszabályokat és a partnerségi szabályzat (majd rendelet) előírásait. Az állami főépítész december 14-én tartott két tárgyalást a településrendezési eszközök módosítása tárgyában (13 órakor a Kőszeg-Rattersdorf 87. sz. főút -B61a összekötő út megvalósítása tárgyában, 14 órakor a napelemes erőműpark megvalósítása tárgyában), majd mindkettőre vonatkozóan a hozzájárulását megadta.
Az állami főépítész hozzájárult ahhoz is, hogy a két módosítás egy határozati javaslatban és egy rendelettervezetben legyen a képviselő-testület elé terjesztve.
Kéri a képviselő-testületet, hogy a települészerkezeti terv módosítására vonatkozó határozati javaslatot fogadja el, továbbá a HÉSZ módosítására vonatkozó rendelettervezetet is hagyja jóvá.
Hozzászólás:
Kiss Péter jelzi, hogy a városfejlesztési bizottság már többször tárgyalta az anyagot, minden további kiegészítés nélkül elfogadásra ajánlotta.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.
A képviselők 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:
232/2017. (XII. 21.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete – az Állami Főépítész VA/KMBK-ÁF/523-15/2017. számú és VA/KMBK-ÁF/524-14/2017. számú záró szakmai véleményeinek megismerése után – Kőszeg Város Településszerkezeti Tervének VI. módosítását az alábbi tartalommal elfogadja.
Felelős: Huber László polgármester és Bertók Sándor főépítész.
Határidő: 2017. december 21. napját követő 15 napon belül.
Ezután a képviselők 10 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotják:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
28/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
Kőszeg Város Helyi Építési Szabályzatáról
szóló 33/2014. (X. 3.)
önkormányzati rendelet módosításáról
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 6. napirendi pont tárgyalása:
Kőszeg Város külkapcsolatainak 2017. évi alakulásáról szóló beszámoló csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Mátrai István, a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület elnöke szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a beszámolót a tavalyihoz hasonló szerkezetben, de kevesebb ismétléssel állította össze. A már jól ismert kapcsolatrendszerből csak a leglényegesebbeket emelte ki, inkább a változásokra hívta fel a figyelmet. Az egészségneveléssel kapcsolatos projektjüket sikeresen lezárták. Úgy gondolja, hogy a város számára is gyümölcsöző volt ez a kapcsolat, sok elemét a mai napig használják. Ennek a projektnek a megvalósítása "Az EU sikertörténete" című nívódíjat is elnyerte, amiről még ő maga sem tudta, hogy létezik ilyen.
A jövőben is hasonló projektek megvalósításán munkálkodik a Testvérvárosi Egyesület. Jelenleg folyamatban van Konya török várossal egy közös pályázat, amelyben több török intézmény, az ottani regionális oktatási szervezet, egy török iskola, egy egyetem, egy svéd iskola és egy szlovén cég is részt is részt vesz a Testvérvárosi Egyesület mellett. A projekt címe SAVE, amely az „Erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem” angol nevének mozaikszava. Ennek kapcsán a nyár folyamán egy egyhetes tréningre érkezik mintegy 50 fő, akik a város jó hírnevét vihetik majd magukkal haza. Az sem mellékes, hogy ezzel a város vendégforgalmát, idegenforgalmi adóját is növelik.
Az egyesület másik sikeres pályázata az EULOCAL című, ami a „Még mi, a kicsik is sokat számítunk” angol nevének mozaikszava. Ennek a projektnek a lényege, hogy milyen előnyei, illetve hátrányai vannak EU tagságunknak, számítanak-e az olyan kis országok, mint Magyarország, mit tehetünk azért, hogy a kicsi is számítson. Ezen a pályázaton összesen 77 ezer eurót nyertek a résztvevők, amelyből Kőszegre 17 ezer euró jut.
Ki kell emelni, hogy az ERASMUS projektnek van egy olyan része is, amely külföldre segíti a fiatalokat tanulni, illetve szakmai gyakorlatot szerezni, továbbá ide is jöhetnek hasonló célból fiatalok. Tavaly volt már itt Kőszegen néhány informatikus tanuló, továbbá Szárnyas János építőipari cégéhez jön majd 4 tanuló szakmai gyakorlatra.
Néhány produktumot is hozott magával: plaketteket, kártyajátékokat az EU-s országok nyelvével, Douzelage könyvet, amelyben Kőszeg is nagy hangsúllyal szerepel – pld. a szlovák Zólyom partnerváros is kiemeli benne a kapcsolatát, történelmét Kőszeggel. Jó lenne hasonló kártyajátékokat a vaihingeni testvérvárossal is közösen készíteni, ami nagyon hasznos lenne a nyelvtanulók számára is.
Nem tért ki az anyagban a HACS-on belüli tervekre, amely keretében egy Douzelage-parkot szeretnének kialakítani zöld területen és ott Kőszeg nemzetközi kapcsolatrendszerét bemutatni.
Hozzászólások:
Keszei Balázs jelzi, hogy a humánerőforrás bizottság meghallgatta a szerteágazó beszámolót. Jól ismerik a Testvérvárosi Egyesület közösségteremtő, külkapcsolatok terén kiemelkedő munkáját. A bizottság – néhány kérdésre történt válaszadás után – a beszámolót a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Básthy Béla gratulál az egyesület munkájához. Ki lehet jelenteni, hogy a Douzelage-kör kapcsolatrendszerében 100%-ban az egyesület reprezentálja Kőszeg városát és jól reprezentálja.
A német testvérváros, Vaihingen jövő évi munkaprogramja már megérkezett. Jelezték, hogy a Szőlő Jövések Napja miatt az előző hétvégén fog érkezni a delegáció, így a fúvósok koncertjén is részt tudnak venni, illetve boros program lesz tervezve a számukra.
A külkapcsolatoknak a városon túli hatása is lehet. A ma már említett Vállalkozásfejlesztési Alapítvány minden évben szervez egy külföldi tanulmányutat és az idén Kőszeg testvérvárosát
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2017. december 21-én, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Kapy Ferenc, Keszei Balázs, Kiss Péter, Kiss Zoltán, , Rába Kálmán, Sas Norbert Terplán Zoltán és Tóth Gábor képviselő (10 fő).
Igazoltan van távol:
Plechl Tibor képviselő (1 fő).
Tanácskozási joggal van jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző,
Németh Ildikó mb. városüzemeltetési osztályvezető, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető, Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető, Bertók Sándor főépítész;
Pócza Zoltán a művelődési központ, Lajos Tiborné a városi könyvtár valamint Révész József a városi múzeum igazgatója; Raposa Helga a Szociális Gondozási Központ vezetője, Gyurátzné Kiss Marietta az Újvárosi Óvoda vezetője, Győrffy Gábor turisztikai menedzser valamint Kovács István a Kőszegi Városüzemeltetési Nonprofit Kft. igazgatója.
Huber László polgármester üdvözli az év utolsó képviselő-testületi ülésének résztvevőit. Plechl Tibor képviselő igazoltan van távol. Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése a megjelent 10 fővel határozatképes.
A tegnapi napon 8 előterjesztést kaptak meg a képviselők. Ebből 3 már szerepelt meghívón, ezek az alábbiak:
– a 4. napirendi pontra vonatkozó teljes előterjesztés (a már korábban kiküldött településképi rendelettervezet szöveges indoklással, mellékletekkel együtt),
– az 5. napirendi pont előterjesztése (településrendezési eszközök VI. módosítása – végső elfogadás),
– a 8. napirendi pont előterjesztése (Kőszegi Városmajor környezettudatos megújítása) kiegészült a bizottsági ülés után 5 vázlattervvel.
Rendkívüli előterjesztésként kapták meg a képviselők ezért kéri ezek napirendre való felvételét:
– az óvodák fejlesztésére vonatkozó TOP pályázatokhoz önerő biztosítása (1.),
– a Sgrafittós Ház felújítására vonatkozó vállalkozói szerződés módosítása (2),
– a Raaba Energy Kft.-vel kötendő ingatlan előszerződés (3),
– az STKH Zrt. határidő módosítási kérelme (4),
– a TOP-5.3.1-16 pályázat ("Sokszínű együttélés a helyi identitás és kohézió erősítése közösségfejlesztési módszerekkel") benyújtása (5).
Az ülés előtt lett kiosztva:
– a meghívón 10. ponttal jelzett "a Cothec Kft.-vel kötött közszolgálati szerződés felülvizsgálata" c. napirendhez a szerződés-tervezet újabb változata,
– rendkívüli előterjesztés: a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház megelőlegezett többletfinaszírozási kérelme (6).
Az elhangzottakkal és a meghívón szereplő napirenddel kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás vagy más javaslat nem hangzik el.
Így a polgármester külön-külön szavazásra bocsátja a 6 rendkívüli előterjesztést, amelyeket 9-13. napirendi pontként, míg a (6) rendkívüli előterjesztést 20. napirendi pontként javasolja napirendre felvenni.
Az (1)-(3) rendkívüli előterjesztések napirendre való felvételét a képviselők 10-10-10 igen szavazattal fogadják el.
A (4) rendkívüli előterjesztés napirendre való felvételét a képviselők 9 igen, 1 nem szavazattal fogadják el.
Az (5)-(6) rendkívüli előterjesztések napirendre való felvételét a képviselők szintén 10-10 igen szavazattal hagyják jóvá.
Ezt követően képviselők 10 igen szavazattal az alábbi napirendet fogadják el:
N A P I R E N D:
1. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői 2018. évi illetményalapjának és illetménykiegészítésének megállapításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
Előterjesztő: Dr. Zalán Gábor jegyző.
2. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a jegyző nevében: Dr. Nagy Edina aljegyző.
3. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény végrehajtásáról szóló 31/2005. (IX. 30.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése.
Előadó a jegyző nevében: Dr. Nagy Edina aljegyző.
4. Kőszeg Város településkép védelméről szóló új önkormányzati rendelet megalkotása.
Előadó a polgármester nevében: Bertók Sándor főépítész.
5. Településrendezési eszközök VI. módosítása – végső elfogadás.
Előadó a polgármester nevében: Bertók Sándor főépítész.
6. Beszámoló Kőszeg Város külkapcsolatainak 2017. évi alakulásáról.
Előterjesztő: Dr. Mátrai István, a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület elnöke.
7. A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás kérelme.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
8. A „Kőszegi Városmajor környezettudatos megújítása” c. pályázathoz készített tanulmányterv elfogadása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
9. Az óvodák fejlesztésére vonatkozó TOP pályázatokhoz önerő biztosítása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
10. A Sgrafittós Ház felújítására vonatkozó vállalkozói szerződés módosítása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
11. A Raaba Energy Kft.-vel kötendő ingatlan előszerződés.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
12. Az STKH Zrt. határidő módosítási kérelme.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó mb. városüzemeltetési osztályvezető.
13.A TOP-5.3.1-16 pályázat ("Sokszínű együttélés a helyi identitás és kohézió erősítése közösségfejlesztési módszerekkel") benyújtása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
14. A kőszegi Hősök Tornya külső felújításához pályázat benyújtása.
Előterjesztő: Révész József múzeumigazgató.
15. A Cothec Energetikai Üzemeltető Kft. és az önkormányzat közötti közszolgáltatási szerződés felülvizsgálata.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó mb. városüzemeltetési osztályvezető.
16. A Chernel Kálmán Városi Könyvtár létszámemelési kérelme.
Előterjesztő: Lajos Tiborné igazgató.
17. Az Újvárosi Óvoda létszámemelési kérelme.
Előadó a polgármester nevében: Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető.
18. Horvátzsidány község Önkormányzatának a tagóvoda létszámemelésre vonatkozó kérelme.
Előadó a polgármester nevében: Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető.
19. Többletmunka elvégzéséhez pénzügyi fedezet biztosítása a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. részére.
Előadó a polgármester nevében: Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető.
20.A Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház megelőlegezett többletfinaszírozási kérelme.
21. A 2018. évi rendezvénynaptár megtárgyalása.
Előterjesztő: Pócza Zoltán igazgató.
A napirend megtárgyalása előtt a polgármester az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• Az előző képviselő-testületi ülés napján, azaz no-vember 30-án, UTAZÁS ÉDENBE címmel kőszegi diákok tartottak beszámolót élményeikről, tapasztalataikról, új barátaikról november 30-án a Chernel Kálmán Városi Könyvtárban.
• Szintén ezen a napon a délutáni órákban ülést tartott Kőszeg Város és Térsége Társulásának Társulási Tanácsa. Napirenden szerepeltek a társulás megszűnésével kapcsolatos tennivalók.
• A Csók István Művészkör Egyesület december 2-án rendezte a Hotel Írottkőben a már hagyományosnak számító 6. Adventi tárlatát és jótékonysági árverését.
• December 2-án karácsonyi bütykölde és a Kőszegi Vonósok „Dióhéj” koncertje volt a művelődési központ szervezésében a Jurisics-várban.
• Mikulásváró tárgyalkotó foglalkozás volt az Arany Egyszarvú Patika oktatótermében december 2-án és 5-én.
• „KŐSZEGI ADVENT 2017.” címmel december 2-án megnyílt az kőszegi adventi vásár. Az idei évben már 3 hétvégén várták az érdeklődőket a Jurisics térre, az Írottkő Natúrparkért Egyesület szervezésében: december 2-3., december 9-10., december 16-17., szombat és vasárnap 14.00-19.00 óra között. Minden vasárnap meggyújtották a történelmi egyházak képviselői a megújult adventi koszorún az aktuális gyertyát. A negyedik gyertya meggyújtásával ezen a hétvégén zárul majd a kőszegi advent.
• December 4-én a Csikar Csárdában tartotta éves közgyűlését a Kőszegi Művészeti Egyesület.
• Csabai Tibor „Bolyongások” című kiállítását tekinthették meg az érdeklődők a Jurisics-vár lovagtermében december 4-én. A gimnázium egykori tanárának kiállítását Tóthárpád Ferenc nyitotta meg.
• December 5-én Ágh Péter országgyűlési képviselő jelenlétében hivatalosan is átadásra került a forgalomnak a Temető utca és a Károlyi Mihály utca felújított szakaszai, továbbá a Rohonci út és a Dr. Ambró Gyula utca közötti járda műszaki átadása is ezen a napon megtörtént.
• December 5-én volt a Mindenki Mikulása a művelődési központ szervezésében a Jurisics-várban. A több száz kiosztott csomag megtöltéséhez nagyon sokan járultak hozzá. Kiemelt támogató volt a távhőszolgáltatlást végző Cothec Kft., amiért köszönet illeti a céget. A rendezvényen műsort adott a Bersek József Általános Iskola.
• December 6-án a Jurisics-várban volt a Kőszegi Forrás Helyi Akciócsoport (HACS) találkozója, ahol projektötletek kerültek megbeszélésre.
• Kőszeg Város Önkormányzata és a Honvéd Koronaőrség a Szent Korona menekítésének évfordulója alkalmából megemlékezést és koszorúzást tartott december 7-én a Kálvária alatti koronaőrző bunkernél. Ünnepi beszédet mondott: Dr. Szolcsánszky Márton alezredes.
• A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete december 7-én ünnepelte megalakulásának 2. évfordulóját a felújított Zwinger épületében. Ebből az alkalomból az Esterházy Trió adott koncertet a Dr. Nagy László EGYMI főépületének 3. emeleti dísztermében.
• December 7-én a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban tartotta „Madarak és emberek” című előadását dr. Gyurácz József a Magyar Madártani Egyesület 8. számú "Chernel István" Vas Megyei Helyi Csoportjának elnöke.
• December 8-án a kőszegi temetőben Kiss János altábornagy sírboltja előtt, halálának 73. évfordulója alkalmából volt megemlékezés és koszorúzás. Beszédet mondott: dr. Hende Csaba a parlament alelnöke, országgyűlési képviselő. A rendezvényen részt vettek az Arrabona rakétaezred és a Kőszegi Darabontok képviselői.
• A Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítását nézhették meg az érdeklődők Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából december 8-án és 9-én a Hunyadi park mellett felállított autóbuszban.
• „Úton a jászolhoz” címmel a Kőszegi Vonósok tartották december 9-én a Jurisics-vár lovagtermében adventi hangversenyüket.
• „Adventklang”-ra, azaz adventi éneklésre hívta az érdeklődőket a kőszegfalvi templomba a Német Nemzetiségi Önkormányzat. Fellépett még a Kőszegfalvi Nemzetiségi Kórus és a Balog iskola Alpensänger kórusa.
• A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete Pannon Egyetemmel közös „Tudomány a kocsmában” sorozatának következő előadására „A szabadkőművesség 300 éve” címmel december 11-én, az Ibrahim kávéházban került sor, amelyet Pók Attila történész tartott.
• Karácsonyi versmondó verseny és rajzpályázat eredményhirdetése volt a Bersek József Általános Iskolában december 13-án.
• December 15-én a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói megtartották hagyományos karácsonyi ünnepségüket a JUK-ban.
• „Csók Zsúr” volt december 16-án, a Csók István Művészkör szervezésében az Írottkő Hotel teraszán, , melyen fellépett az ARTrakció zenekar is.
• A Hajnalcsillag Néptáncegyüttes „Karácsony felé…” című műsorára várták az érdeklődőket a Jurisics-várba december 16-án.
• December 17-én az Önkéntes Tűzoltó Egyesület tartott karácsonyi összejövetelt a lovagteremben.
• A Jurisich Miklós Gimnázium pedig december 19-én tartotta meg hagyományos karácsonyi hangversenyét az iskola dísztermében.
• A 94. Papp László Felnőtt Férfi Országos Bajnokságon Hámori Ádám kőszegi ökölvívó újra magyar bajnok lett. A polgármester ezúton is gratulál a szép eredményhez és további sok siket kíván a kőszegi sportolónak.
• Tájékoztatja még a képviselő-testületet két elnyert támogatásról, amelyekről néhány napja kapott értesítést az önkormányzat. A Magyar Közlönyben megjelent 1986/2017. (XII. 19.) Korm. határozat értelmében a „Városkörnyéki közösségi közlekedés-fejlesztés (Szombathely–Kőszeg GYSEV fejlesztéshez kapcsolódó)” című – azaz az intermodális közlekedési csomópont – projekt megvalósulásához a kormány 1 milliárd forrást biztosít az elkövetkezendő években. 2017. évben az előkészítésre szánt 20 millió Ft rendelkezésre bocsátásáról már megtörtént a megállapodás aláírása. 2018. évben 305 millió Ft-tal, 2019. évben 675 millió Ft-tal lehet számolni.
• A másik jó hír pedig tegnap érkezett: a Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján nyert az önkormányzati épületek energetikai felújítására beadott TOP pályázat is. Ennek keretében a Városháza épületének a felújítására az önkormányzat 118 millió Ft támogatást fog kapni.
Hozzászólások a beszámolóhoz:
Básthy Béla a két ülés között történt eseményekhez az alábbi kiegészítést teszi:
A Vas Megyéért Egyesület 20 éves évfordulóját tartották december 8-án, amelyen a polgármester úrral együtt vettek részt. A nagy múltú egyesülethez számos kezdeményezés kapcsolódik, pld. az „Év Embere” díj alapítása is.
December 12-én turisztikai egyeztető fórum volt itt a Városháza tanácskozó termében, amelyet Győrffy Gábor turisztikai menedzser hívott össze – az egyesület és az önkormányzat között lévő szerződés értelmében. A téma természetesen a kőszegi advent volt, amelyről a résztvevők úgy látták, hogy sikerült a lakosság és a turisták figyelmét is felhívni erre a turisztikai kínálatra, a rendezvényeknek jó volt a marketing visszhangja. A különböző civil és művészeti egyesületek is profitáltak a részvételből. Ő úgy érzi, hogy a különböző koncerteken, programokon a lakossági részvétel is jó volt, a harmadik gyertya meggyújtásakor a Jurisics tér teljesen megtelt. A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy előre mutató kezdeményezés volt a „Kőszegi Advent”. Mindez főleg Győrffy Gábor koordinálásával jött létre és jelentős összefogással valósult meg. Köszönet illeti a turisztikai menedzser, a városüzemeltető kft.-t is a munkájáért, és mindenkit, aki részt vett benne. A jelenlévők szeretnék jövőre is folytatni, tovább fejleszteni a programot, annak érdekében, hogy az „megerősödjön” itt Kőszegen is.
December 15-én Tóth Krisztina Veronika domonkos nővér valamint Scheer Uwe közös, új zenés színdarabjának a bemutatója volt, melynek címe: „Mert te ember vagy”. Előadták az Árpádházi iskola diákjai és a Kőszegi Vonósok, a helyszín a dr. Nagy László EGYMI díszterme volt.
December 16-án a Kőszegi Polgári Kaszinó tartott karácsonyi összejövetelt.
December 17-én – az advent keretében – dedikálás is volt: Kapa Mátyás és Tóthárpád Ferenc dedikálta műveit.
A Vas Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány december 18-án kuratóriumi ülést tartott, amelyen a polgármester úr megbízásából ő vett részt. Ebben az alapítványban Kőszeg is alapítóként vesz részt.
Valamennyi nyugdíjas klub (Bútorszövetgyári, Posztógyári valamint Pedagógus) tartott az elmúlt napokban karácsonyi összejövetelt.
A beszámolóval kapcsolatban sem további észrevétel, sem kiegészítés nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló beszámolót, amit a képviselők 10 igen szavazattal elfogadnak.
A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésekkel valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolóval kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás nem hangzik el. A képviselők mindkét dokumentumot 10-10 igen szavazattal fogadják el.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal köztiszt-viselői 2018. évi illetményalapjának és illetmény-kiegészítésének megállapításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
Dr. Zalán Gábor jegyző szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy évek óta képviselő- testület elé kerül (általában év végén) a köztisztviselők illetménykiegészítéséről szóló rendelet, mert ezt évente kell megállapítani, így ez most ismét aktuális. Ez a rendelettervezet egyik része. A másik rész pedig a köztisztviselői illetményalap megállapítására vonatkozik. A központi költségvetésről szóló törvény ad az önkormányzatoknak lehetőséget arra, hogy a köztisztviselők számára, az immár 10 éve megállapított 38 600 Ft-os illetményalaptól – a saját bevételeik terhére – eltérhessenek. A város vezetésével, polgármester úrral és az alpolgármester úrral egyezetve a köztisztviselők illetményalapjának 10%-os megemelésére tesznek javaslatot, így az illetményalap 42.500 Ft-ra emelkedne.
A garantált bérminimumot a központi jogszabályok 2018. január 1-től 180 500 Ft-ban állapítják meg. Ez olyan helyzetet teremtett, hogy a hivatal már abszolút nem versenyképes a dolgozók jövedelme tekintetében, sőt a bérek már olyan szintre jutottak, hogy a dolgozók ez miatt váltanak munkahelyet. Mivel a nyelvpótlékot külön kell kezelni az illetménykiegészítéstől, előfordulhat, hogy egy pályakezdő fiatal számára (aki rendelkezik középfokú nyelvvizsgával) a 180.500 Ft garantált bérminimumra még a 23.600 Ft nyelvvizsga pótlékot is meg kell adni, míg egy 35 éve a hivatalban dolgozónak nem (aki középfokú végzettségű és nincs nyelvvizsgája) – azaz magasabb fizetése lesz a fiatal dolgozónak. Ez olyan bérfeszültséget okoz, amit ő vezetőként nem tud megoldani. Aki figyeli híreket, az tisztában van vele, hogy erre irányul a köztisztviselői kar szakszervezetének a követelése is már egy ideje. Sztrájk is volt már és lesz is még, továbbá, mivel a szakszervezeti vezetőknek miniszteri szinten nem sikerült megegyezniük, januárban a miniszterelnök úrhoz fognak fordulni.
Az előterjesztésben ő bruttó bértömeget említett, és nem projekteket, azaz az emelésbe minden olyan kollégát beszámított, akinek a bérét a TOP projektek fedezik. Az illetményalap felemeléséhez szükséges 18-20 millió Ft fedezetbe mindent, a munkáltatót terhelő járulékot is belevettek. Bár majd csak április körül kerül a képviselő-testület elé az ez évi pénzmaradvány, azt már most látni, hogy a hivatalban 16 millió Ft egészen biztosan meg fog maradni a személyi és a dologi előirányzatokból. Tehát mind az illetményalap felemelésére, mind az illetménykiegészítésre a fedezet rendelkezésre fog állni, de mindez csupán 1 évre szól. Jövőre akár vissza is lehet vonni, de ő ezt nem szeretné – sokkal inkább azt reméli, hogy központilag legyen az illetményalap rendezve.
Kérdések és hozzászólások:
Sas Norbert tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a decemberi pénzügyi bizottság ülését Kiss Zoltán vezette, így a mai napon a bizottsági véleményeket ő fogja ismertetni.
Kiss Zoltán tájékoztatja a jelenlévőket, hogy volt ugyan vita, de a bizottság végül is egyhangúlag elfogadásra ajánlotta a rendelettervezetet.
Huber László visszautal a jegyző úr szóbeli kiegészítésére: ahogyan elhangzott, a 2017.évi bérmaradvány fog az illetményalap felemelésére fedezetet biztosítani. Fontos tudni, hogy ezzel mindig a munkáltató rendelkezhet, az ő joga, hogy hogyan gazdálkodik vele. Az előző években a maradvány egy részét év végén jutalmazásra használták fel, de ez most az idén nem volt, így a teljes bérmaradvány megmaradt. A következő években más lesz ugyan a kép, az automatizmus életbe fog lépni, de ő is bízik abban, hogy a kormány ezt rendezni fogja. Nemcsak az önkormányzati hivatalok köztisztviselőire, hanem más szervekre is vonatkozik még ez a törvény és nem csak kőszegi, hanem általános probléma. Saját forrásból megemelheti az alapilletményt a képviselő-testület. A veszprémi polgármesterrel beszélt nemrég, ők már tavaly 15%-os emelést hagytak jóvá. Nyilván Kőszegen erre célra véges a forrás, de a hivatalban ez nagyon nagy gondot jelent. Tudomása szerint több állás betöltése is ezért hiúsult meg, illetve csak nehezen lehetett betölteni üres állást. Továbbá arra is gondolni kell, hogy a régi, jól dolgozó kollégákat itt kell tartani.
Tóth Gábor amikor először olvasta az előterjesztést, akkor azt gondolta, hogy minden tisztelete azoké a köztisztviselőké, akik egyáltalán bejárnak a hivatalba dolgozni és nem máshol keresnek munkát. Egy érettségivel rendelkező köztisztviselőnek 33 év jogviszonnyal kell rendelkeznie, hogy elérje a garantált bérminimumot (kiegészítések nélkül) illetve egy felsőfokú végzettségű 14 év alatt éri el! Ez elképesztő! Mindenki tisztában van vele, hogy a hivatali dolgozók nélkül semmit se tudna az önkormányzat tenni: 2 perc alatt megállna az élet, mert nem lennének előterjesztések, nem lenne a munka elvégezve stb. Ezen tehát nem is kell gondolkodni. Minden további elismerése kifejezése mellett természetesen támogatja a rendelettervezetet.
Rába Kálmán szerint azért nem mindenhol van ez így, mert a kormányhivatalokban nagyon jól lehet keresni. De azok „állampárti szervezet”-ként működnek.
Dr. Zalán Gábor kihangsúlyozza: az állami tisztviselőkre egészen más jogszabályok vonatkoznak, ott teljesen más bértáblát kell alkalmazni.
Básthy Béla még egy fontos adatsort tenne hozzá az elhangzottakhoz, a garantált bérminimum összegének a változását. Ez 2011-ben 94 ezer volt (a mainak a fele), 2016-ban 129 ezer, míg 2017-ben 160 ezer Ft volt, most pedig 180.500 Ft lesz. Azt is látni kell, hogy a garantált bérek is dinamikusan emelkedtek, ezzel együtt más bérek is. Ezt most nem a „nagypolitika” miatt hozta szóba, mert az, hogy mennyi pénzt visz haza valaki, az nem politika, az a megélhetés. Sajnos a helyi bevételek itt Kőszegen nem úgy alakultak, mint a magyar gazdaságban. Magyarországon jelentősen emelkedtek a bérek és a hivatali béreknek is ezt kell követnie. Ezért indokolt az emelés. Ha ezt a jelenlévő képviselőtársai ezt nagypolitikának minősítik – akkor vállalja ennek a terhét.
Dr. Zalán Gábor megjegyzi: amikor 94 ezer Ft volt a garantált bérminimum, akkor is annyit vittek haza a köztisztviselők mint most, és ha jövőre 180.500 Ft lesz, akkor is ugyanannyi lenne a bérük, mint most.
Huber László visszautal az önkormányzatiság elmúlt 27 évére. Az első 20-25 évben még csak gondolni sem lehetett ehhez hasonló előterjesztésre, mert Kőszegen soha nem volt erre saját forrás. Az önkormányzat mindig örült, hogy – öncsonkítás nélkül – el tudta látni a kötelező feladatait. Az 1990-es évek közepén jöttek a megszorítások, a Bokros csomag stb, majd a gazdasági válság, amit kezelni kellett. Az önkormányzatok jelenlegi finanszírozása Kőszeget előnyösen érintette. Azóta az önkormányzat sokkal stabilabban, kiszámíthatóbban működik és tud gazdálkodni. Ez is lehetővé teszi az ilyen lépéseket. Meglátjuk, hogy a jövő évi költségvetés hogyan alakul, de természetesen a fejlesztésekre (utak állapota stb.) is gondolni kell majd.
Keszei Balázs egyetért minden előtte szólóval, de úgy gondolja, hogy bizonyos szempontból az elmúlt évekért súlyos árat fizet a társadalom.
Kiss Zoltán is természetesen meg fogja szavazni az előterjesztést. Viszont a pénzügyi bizottság ülésén is szóba került, hogy a városüzemeltető kft.-nél is hasonló problémák adódhatnak – ha a bérminimum fel lesz emelve. Ott is előfordulhat, hogy egy pályakezdő többet fog keresni, mint egy nyugdíj előtt álló dolgozó.
Huber László szerint erre valamennyi intézményvezető is tudna biztosan példát mondani. A felvetésre majd a költségvetés összeállításakor kell figyelni.
Mivel a napirenddel kapcsolatban további észrevétel nem hangzik el, szavazásra bocsátja a rendelettervezetet. A képviselő-testület 10 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
24/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal
köztisztviselői
2018. évi illetményalapjának
és illetménykiegészítésének megállapításáról
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 2. napirendi pont tárgyalása:
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabály-zatáról szóló 27/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Nagy Edina aljegyző szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy csupán technikai módosításról van szó, hiszen a képviselők nagyon jól tudják, hogy 2018. január 1-től megszűnik a társulás és az erre vonatkozó utalásokat kellett törölni az SZMSZ-ből (átruházott hatáskörök közül stb.)
Jelzi, hogy Tóth Gábor képviselő úr előterjesztést nyújtott be az SZMSZ módosítására vonatkozóan, amely az anyaghoz van csatolva. Ennek lényege az, hogy a két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló beszámolót a képviselők az ülés előtt, írásban kapják meg. Amennyiben ezt az indítványt a képviselő-testület elfogadja, az SZMSZ-be beépítésre kerül.
Kérdések és hozzászólások:
Kiss Zoltán elmondja, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést. A rendeletmódosítást 5 igen szavazattal elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek, viszont Tóth Gábor képviselő indítványát 5 nem szavazattal elvetette.
A polgármester kérdésére Tóth Gábor jelzi, hogy nincs szándékában visszavonni az előterjesztését. Már 9 óra 50 perc van és a még csak a 2. napirendi pontnál tart a képviselő-testület. Ha mindenki csak egyszer szól hozzá a hátralévő 20 napirendhez, akkor este előtt senki nem megy ma haza. Ezért javasolta, hogy a két ülés között történt eseményekről szóló beszámolót írásban kapják meg a képviselők. Ez érdemi döntést úgysem igényel, úgyis mindig el van fogadva – és ha esetleg mégsem lenne, akkor sem történik semmi, csak az idő megy vele.
Rába Kálmán elhozta magával a megyei önkormányzat hasonló dokumentumát. A megyei közgyűlésben ez 20 másodpercet vesz igénybe. Az érdemi munka szerinte is sokkal fontosabb, mint az, hogy ki, kinek mit adott át. Az intézmények rengeteg jó programján aki tud, úgyis részt vesz. Ő csatlakozik Tóth Gábor indítványához.
Huber László szerint egyáltalán nem hiábavaló a két ülés között történt események szóbeli ismertetése. A megyei önkormányzatnál talán el sem olvassák azt a képviselők. Szerinte fontos, hogy ezen keresztül mindenki hallja, milyen rendezvények voltak a városban, főleg azok, akik nem vettek rajta részt. A beszámoló tartalma pedig olyan friss, hogy problémás lenne a kiküldése is. Nem újkeletű ez a felvetés. Ha bármelyik képviselő nem akarja végighallgatni, akkor ki is lehet menni a teremből. Ez egy régi hagyomány, amelyen ő nem akar változtatni, ez a negyed óra pedig nem számít semmit sem.
Tóth Gábor kiemeli: őt egyáltalán nem zavarja a beszámoló végig hallgatása, csupán az ülés hatékonysága miatt terjesztette be a javaslatát. Az vezérelte, hogy a közösen eltöltött időt érdemi munkára lehessen fordítani, a további napirendi pontokkal ne kelljen sietni. De a többség döntését – mint mindig – most is el fogja fogadni.
További észrevétel a tárgyban nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja Tóth Gábor képviselő előterjesztését, amely a képviselők 2 igen, 8 nem szavazattal elvetnek.
Ezután a képviselők 10 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotják:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
25/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat
Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet
módosításáról
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 3. napirendi pont tárgyalása:
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény végrehajtásáról szóló 31/2005. (IX. 30.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Nagy Edina aljegyző szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény értelmében minden helyi önkormányzat elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősül és mint ilyen, köteles biztosítani a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében az ügyfelek számára az ügyek elektronikus intézését. Ezt az önkormányzat 2018. január 1. napjától köteles teljesíteni. Egy olyan rendelete van a kőszegi önkormányzatnak, amely kizárja az elektronikus ügyintézést: a 31/2005. (IX. 30) önkormányzati rendelet. ezért ez esetben is meg kell felelni annak az előírásnak, mely szerint magasabb szintű jogszabállyal az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes.
Már ismert a képviselő-testület előtt az, hogy 2018. január 1-től bevezetésre kerül a kőszegi hivatalban is az ASP rendszer: az adó, a pénzügy teljes egészére, a kereskedelmi igazgatás, az iratkezelés és a kataszter-nyilvántartás területére. Az majd még kiderül, hogy amire az ASP nem fog vonatkozni, arra hogyan fog az elektronikus ügyintézés vonatkozni.
Van még egy további indoka is a rendelet hatályon kívül helyezésének: 2018. január 1. napján hatályba lép az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, amely hatályon kívül helyezi a Ket.-et és 2005-ben ennek a végrehajtására került megalkotásra az önkormányzati rendelet.
Hozzászólás:
Kiss Zoltán elmondja, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
A képviselők további észrevétel nélkül,10 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotják:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
26/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény végrehajtásáról szóló 31/2005. (IX. 30.)
önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 4. napirendi pont tárgyalása:
Kőszeg Város településkép védelméről szóló új önkormányzati rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Bertók Sándor főépítész szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy 2016-ban jelent meg a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, amely kötelezte az önkormányzatokat arra, hogy minden település saját településképi védelemről szóló önkormányzati rendeletet alkosson. Ez az új helyi szabályozás tehát nemcsak Kőszegnek, hanem valamennyi önkormányzatnak újdonság.
A rendelet megalkotására vonatkozó határidő először 2017. október 30-ában volt megjelölve, majd a törvény módosításával 2017. december 30-ra változott. A törvény és a végrehajtási rendelete [314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] pontosan szabályozza, hogy a településképi rendeletnek mit kell tartalmaznia és melyek a megalkotásának az eljárási szabályai.
2017. május 29-én a Lechner Tudásközpont TAK egyeztető felületére feltöltésre került Kőszeg városra vonatkozóan az adatszolgáltatási kérelem. A településképi rendelet szakmai megalapozás érdekében Településképi Arculati Kézikönyvet kellett készíteni. Erre vonatkozóan a Kerner és Társa Közkereseti Társasággal kötött megállapodást az önkormányzat. A TAK tervezetéről augusztus 9-én és október 11-én volt lakossági fórum, majd november 30-án a képviselő-testület elfogadta a Kőszeg Város Településképi Arculati Kézikönyvét. Az ennek nyomán készült településképi rendelettervezet a vonatkozó jogszabályok valamint az önkormányzat partnerségi egyeztetés szabályairól szóló szabályzata értelmében nyilvánosságra lett hozva és 2017. november 22-én lakossági fórum keretében lett ismertetve. A véleményezésre előkészített anyag 2017. december 1-jén feltöltésre került a Lechner Tudásközpont egyeztető felületére, amelyet az állami főépítész hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a kulturális örökség védelméért felelős miniszternek és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak kell véleményeznie. Az eljárásba bevont szerveknek 21 nap állt rendelkezésére a véleményük megadásához. Szerencsére a vélemények 21 napon belül megérkeztek, kivéve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságét, de telefonon történt megkeresésükre közölték, hogy a TAK-hoz adott véleményüknek megfelelően készüljön el a rendelet is.
Az előterjesztésben szereplő határozati javaslat összefoglalja a rendelettervezethez érkezett véleményeket. Ezekről a képviselő-testületnek kell döntenie: elfogadja-e vagy sem. Az állami főépítésszel újra egyeztettek, és végül jóváhagyta, hogy ebben a formában kerüljön elfogadásra az új rendelet.
Ő rengeteg településképi rendeletet vagy tervezetet olvasott el országos szinten is és az azokhoz kapcsolódó főépítészi véleményeket is. Azt gondolja, hogy Kőszegen – dr. Nagy Edina aljegyző segítségével – olyan rendelettervezet kerülhetett a képviselők elé, amelyet jó szível ajánl elfogadásra. Fontos, hogy az állami főépítész véleménye is végig segítő szándékú volt. Sok település egyébként még nem tart az eljárás ezen szakaszánál.
A rendeleti szabályozás „vezérelve” a következő volt: mivel a rendezési terv szigorú szabályokat határoz meg az építési jogban, a településképi rendelet viszont sokkal inkább olyan dolgokról szól, hogyan lehet szebbé, élhetőbbé tenni ezt a várost, hogyan lehet segíteni az építtetőknek, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban melyek az önkormányzat, melyek a polgármester és melyek a főépítész feladatai.
Ismerteti a rendelettervezet főbb részeit, fejezeteit.
A helyi védelemről szól az első nagy rész, amelyről itt Kőszegen már eddig is volt külön rendelet, így ez az egyik legfontosabb része az új szabályozásnak. A számos, országosan védett műemlék mellett több mint 200 helyi védettségű épület található Kőszegen. Ezeknek a nyilvántartásba vételéről, a nyilvántartásukról, a védettség megszüntetéséről szól ez a fejezet és arról, hogy kinek, milyen jogai és kötelezettségei vannak a helyi védett épületek fenntartásával kapcsolatban.
Teljesen új elem, hogy a településképi szempontból meghatározó területeket le kellett határolni és ezeket ki kellett jelölni. Az arculati kézikönyv nyomán az óvárosi karaktert, a történeti belvárosi karaktert és hegyvidéki karaktert tartották fontosnak ebben a lehatárolásban megjeleníteni.
A következő fejezet a településképi követelményekről szól, amelyeket nagyon nehéz előírni, megfogalmazni. Sok helyen túlzott szabályozást próbáltak alkalmazni, de ő úgy véli, hogy tervezők és a beruházók szabadságát meg kell hagyni, ezért az építtetők figyelmét leginkább az illeszkedés szabályaira szeretnék felhívni. A belvárosban nyilván nincs üres, beépíthető terület, de itt pld. minden egyes kapunak, az épületek minden apró részletének jelentősége van. Azt próbálták megfogalmazni, hogy az új mindig a részleteiben (pld. színében, anyaghasználatában stb.) összhangban legyen a környezetével, az utcaképpel.
A következő nagy rész a reklámhordozókat szabályozza. Ezeket tekintve külön kellett meghatározni olyan előírásokat, amelyek nincsenek benne a magasabb jogszabályokban. Utóbbiak szigorúan szabályozzák a reklámok elhelyezhetőségét. Főépítészként ezt ő nem nagyon bánja, mert ugyan Kőszegen ez a probléma nincs jelen, de egy nagyvárosban a reklámok már átvették az építészet helyét. Így az új rendeletben meg vannak határozva, hogy milyen övezetekben, milyen reklámhordozók lehetnek. Leginkább az utcabútorként létesített információs célú berendezésen lehet reklámot elhelyezni.
A következő fejezetek azt tartalmazzák, hogy milyen eljárást kell követniük azoknak, akik építeni szeretnének és milyen lehetőségek vannak ennek koordinálásra. Ennek első eleme a kötelező szakmai konzultáció, ami új lehetőség a korábbiakhoz képest. A következő a településképi véleményezi eljárás, amely eddig is volt az építési engedélyköteles beruházásoknál. A településképi bejelentési eljárás pedig az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységre vonatkozik.
A rendelet végén a településképi kötelezés és a településképi bírság szabályai vannak rögzítve. Ő azt gondolja: nem biztos, hogy ez a legszerencsésebb megoldás a településkép formálására, de az utolsó lépcső lehet, ha valakivel nem sikerül konszenzusra jutni.
Végül az önkormányzat támogatási és ösztönző rendszerre történik utalás, amelyet kötelező volt a rendeletben szerepeltetni. A város támogatást adhat a helyi védett épületek, tartozékai karbantartására, felújítására valamint a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos egyéb teendők elvégzésére – amennyiben az önkormányzat költségvetési rendelete erre fedezetet biztosít. A támogatás odaítéléséről szóló szabályokat az önkormányzat vagyonrendelete [1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet] VIII. fejezete tartalmazza.
Kérdések és hozzászólások:
Kiss Péter elmondja, hogy a városfejlesztési bizottság ennél hosszasabban tárgyalta az anyagot. A főépítész úrtól a felvetésekre választ kaptak, mindenki megismerhette az új rendelet lényegét. A bizottság a határozati javaslatot és a rendeletet is elfogadásra ajánlja.
Kiss Zoltán tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a pénzügyi bizottság is elfogadásra ajánlotta az anyagot. Schwahofer Péter bizottsági tagnak egy érdekes felvetése volt: kifogásolta, hogy az evangélikus templom udvara miért került a ”lepusztult épületek” kategóriájába, amikor a templom és a környéke is rendezett.
Bertók Sándor szerint tévedésből került a melléklet szövegébe ez rész. Határozott álláspont és utasítás volt a rendelet készítése során, hogy a eddigi helyi védelem alatt álló épületek és területek és továbbra is megmaradjanak.
Tóth Gábor azt gondolja, hogy rengeteg munka van ebben az anyagban. Ő szívesen hallgatná még a főépítész úr gondolatait, mert a képviselők csak tegnap, 17.45 órakor kapták meg ebben a formában az előterjesztést.
Egy észrevétele lenne, amely a következő: november 22-én került sor a lakossági fórumra. Aki kereste, az ugyan megtalálta a honlapon és le tudta tölteni a rendelettervezet akkori változatát. A Lechner Tudásközpont TAK egyeztető felületére viszont szerinte azt a változatot kellett volna feltölteni, amit a hatóságok már véleményeztek.
Bertók Sándor tisztázza: a jegyző úrral is áttekintették, de a 314/2012. (XI. 8.) Kormány rendeletben semmi olyan utalás nincs arra vonatkozóan, hogy a Lechner Tudásközpont felületére melyik rendelettervezetet kell előbb vagy utóbb feltölteni. Ők a partnerségi szabályzatban foglaltak szerint jártak el és úgy gondolták, hogy először lakossági fórumot fognak tartani, amely november 22-én meg is történt. A partnerségi egyeztetés szabályai szerint a lakossági fórum után még 8 nap áll rendelkezésére bárkinek, hogy írásban észrevételt tegyen. Ennek a határideje éppen november 30-án telt le és ő december 1-jén már feltöltötte az oldalra a véleményezésre előkészített településképi rendelettervezetet. Ő azt gondolta, hogy a legfontosabb az, hogy a kőszegiek végül is mit szólnak a rendelethez, ezért volt korábban a lakossági fórum. Ez volt ennek a metodikája.
Dr. Zalán Gábor hozzáfűzi: ahogy már elhangzott, a Vas megyében található 216 település mindegyikének meg kell alkotnia a hasonló, településkép védelmére vonatkozó rendeletét. Az állami főépítész hétfőig csupán 14 rendelethez adott ki véleményt, azaz az összes többi település polgármestere törvényességi felhívást fog kapni, mivel nem került megalkotásra határidőben a rendelet. Ebbe a körbe a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó további két település is beletartozik.
Azt is hozzá kell tenni, hogy sajátos módon csak az 5000 fő alatti kistelepülések kaptak 1-1 millió Ft-os támogatást a TAK elkészítésére. Bozsokon még december 28-án is lakossági fórumot és képviselő-testületi ülést kell tartani annak érdekében, hogy ne vesszen el ez a pénz. Ugyanis a nemzetgazdasági minisztérium szerint jövő évre átvinni nem lehet, a kifizetés feltétele az elfogadó határozat.
Szerinte példa értékű az, hogy egy ilyen adottságokkal, ilyen műemléki környezettel rendelkező város, mint Kőszeg december 21-én el tudja fogadni a településképről szóló új rendeletét. Tudomása szerint Bertók Sándor főépítész úr a megyében harmadikként terjesztette fel véleményezésre az anyagot. Ő azt gondolja, hogy maximálisan megfelelt az önkormányzat a törvényi előírásoknak és ez a mai napirend nagyon szép teljesítmény mind a főépítész úr, mind a hivatal és összeségében az önkormányzat részéről.
Huber László is úgy véli, hogy dicséret és köszönet illeti Bertók Sándor főépítész úr hozzáértését, szakértelmét és hozzáállását, továbbá megköszöni a hivatal maximális segítségét is.
Tóth Gábor visszautal az észrevételére. Csak azért vetette fel, mert ha 21 napjuk van az eljárásba bevont szerveknek a véleményük megküldésére, akkor elvileg még a holnapi napig megtehetik ezt.
Jelzi még, hogy az említett kormányrendelet értelmében a TAK-ot az elfogadást követő 15 napon belül a honlapra fel kell tölteni, közérthető, rövidített formában is közzé kell tenni, továbbá nyomtatott formában is elérhetővé kell tenni.
Bertók Sándor megismétli: telefonon hívta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, akik azt kérték, hogy a TAK-hoz adott véleményüknek megfelelően készüljön el a rendelet.
A képviselő úrnak teljesen igaza van a kormányrendelet közzétételi előírásait illetően, de a november 30-i képviselő-testületi ülésre 6 előterjesztést készített elő, a mai ülésre pedig 3-at. Közben folyamatosan egyeztetéseket végzett. A TAK végleges változatát a napokban kapta meg a készítőitől, ma hozta el a hivatalba és kérte a honlapra való feltöltését.
Básthy Béla úgy látja, hogy Tóth Gábor képviselő úr hozzászólásai erősen megkérdőjelezik az SZMSZ módosítására tett javaslatát, mert a hozzászólásainak semmi hatékonysága nincs, ez is csak az időt húzza.
Bertók Sándor szerint a képviselő úr felvetései jogosak voltak, amelyekre ő a legjobb tudása szerint megfelelt. Kéri, hogy a képviselő úr fogadja el válaszait.
Tóth Gábor ismét kihangsúlyozza, hogy egy nagyon komoly, felkészült anyag van a képviselő-testület előtt. A kérdéseit csupán azért tette fel, mert a késői kiküldés miatt korábban erre nem volt lehetősége.
Rába Kálmán jelzi még, hogy a bizottsági ülésen ő nem támogatta a rendeletet, de ennek a fő oka a reklámhordozókra vonatkozó 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet volt. Most viszont úgy érzi, hogy Kőszeg korrektül járt el a rendelet készítés során és összességben támogatja az előterjesztést.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát és elsőként a határozati javaslatot bocsátja szavazásra.
A képviselők 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:
231/2017. (XII. 21.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg város településképi rendeletének tervezetéhez beérkezett vélemények figyelembevételével a Kőszeg Településképi Rendelet partnerségi egyeztetés jegyzőkönyve alapján az alábbi döntést hozza:
1. VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ
9700 Szombathely, Kőszegi utca 3 2017. december 4.
Vélemény (mellékletben csatolva) intézkedés
A Tervezet 2. § 1. és 9. pontjai szerinti fogalmakat magasabb szintű jogszabályok szabályozzák, ahogy ezt a Tervezet jelzi is. A Tervezet értelmezését elősegíti, ha a használt fogalmak egy helyen fel vannak ugyan sorolva, azonban a merev hivatkozásokat a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet (továbbiakban: IRM rendelet) 18. § (1) bekezdése szerint lehetőleg kerülni kell. Tekintettel a jogszabályok dinamikus változására javasoljuk, hogy a hivatkozás csupán a magasabb szintű jogszabály megnevezésére, illetve rövidítésére szorítkozzon. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
A 6. § (5) b) pontja nem megszüntetési oka a helyi védelemnek, hanem maga az arra vonatkozó testületi döntés - törölni javasoljuk A véleményt elfogadtuk, a 6. § (5) bekezdés b) pontját töröltük.
A 7. § (2) c) pontja szerinti tájékoztatás az eljárás megindításáról szükségtelen, az építési jog az eljárások tekintetében nem tesz különbséget helyi védelem alatt álló, vagy azon kívüli építmény között. A véleményt elfogadtuk, a 7. § (2) bekezdés c) pontját töröltük.
A 12. § (2) bekezdése, valamint a 3. melléklete a településképi szempontból meghatározó területek száma tekintetében nincs összhangban egymással: a 3. melléklet szerinti „védett természeti terület” a normaszövegben nem található meg. A véleményt elfogadtuk, a 3. mellékletet javítottuk.
A 16. § (1) bekezdésében az „áttört”, a (2) bekezdésben a „rikító” fogalmak értelmező meghatározását javasoljuk. A véleményt elfogadtuk, a 16. § (1) bekezdését átfogalmaztuk, az OTÉK-ban meghatározott fogalmakat használtuk, így értelmező rendelkezéseket nem kell módosítani.
A 17. § (1) bekezdésében az „illeszkedést” milyen településképi követelmények tekintetben kell biztosítani? Javasoljuk a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. (Jat 2. § (1) bekezdésében foglaltak, azaz a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalom elve érvényre juttatása érdekében a követelmények meghatározását. A véleményt elfogadtuk, a 17. § (1) bekezdését átfogalmaztuk.
A 20. § (4) b) pontjából nem derül ki egyértelműen, hogy az építési reklámháló engedélyezése kiterjed-e az építési napló vezetéséhez nem kötött építési tevékenységekre is. Ez esetben az építési napló vezetését a Tervezetben elő kell írnia az önkormányzatnak. A (8) bekezdésben célszerűbbnek tartanánk a maximális lumen/Watt meghatározását. A véleményt egyeztettük az Állami Főépítésszel, a 20. § (4) bekezdés b) pontját egyértelműsítettük, a rendeletben nem kerül előírásra kötelező építési napló vezetés.
A 21. § (2) és (3) bekezdéseinek egyszerűsítését javasoljuk a „nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés” mellőzésével és a „cégtábla, cégfelirat, címtábla és cégzászló” behelyettesítésével. A Tervezet szerinti fogalomhasználat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. (Tktv.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) Korm. rendelet (Rr.) és a Tr. által használt fogalmak ismeretében zavaró lehet. A véleményt elfogadtuk, a 21. § (2) és (3) bekezdését a véleménynek megfelelően összevontuk.
A 26. § (1) bekezdés szerinti mondat-lezáró írásjel helyesen „pont”. A véleményt elfogadtuk és javítottuk.
A 27. §-sal kapcsolatban álláspontunk az, hogy a tájékoztatás és konzultáció igénybe vételére abban az esetben is lehetősége van az állampolgárnak, ha a beruházás tervezése/előkészítése során a kiindulási adatokat, előírásokat kívánja megtudni - ennek lehetőségét a szabályozásban nem látjuk. A véleménnyel nem értünk egyet, mivel a 26. § (1) bekezdésében szerepel a tájékoztatási lehetőség, az állami főépítész az egyeztetés során ezzel egyetértett.
A 28. § (4) bekezdése, a 31. § (3) bekezdése és a 32. § (3) bekezdése ismétli a magasabb szintű jogszabályt, ezért ellentétes a Jat. 3. §-ával - törlésüket javasoljuk. A véleményt elfogadtuk és a 31. § (3) bekezdését és a 32. § (3) bekezdését töröltük.
A 29. § b) pontjából a benapozottság és a megközelíthetőség vizsgálata az illetékes építésügyi/építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik - törlésüket javasoljuk. A véleményt elfogadtuk, a 29. § (b) pontját töröltük.
A 30. §-ból hiányoljuk az egyedi helyi védelem alatt álló építményeket, mint esetkört, tekintettel arra, hogy a 27. § szerinti kötelező konzultáci kötőereje a településképi eljárásokra vonatkozik, továbbá az építési jog a helyi védelem alatt álló, illetve védelem alatt nem álló ingatlanok tekintetében nem tesz különbséget az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek vonatkozásában. A véleményt elfogadtuk, a 30. §-ban külön pontként szerepelnek a helyi védelem alatt álló építmények.
A 31. § (4) és (5) bekezdésben szabályozottakkal kapcsolatban álláspontunk az, hogy a Tr. 26/C. § a) pontja meghatározza, hogy a településképi bejelentési eljárás során melyek a tudomásul vétel, illetve az elutasítás feltételei, ezért a bekezdést javasoljuk átfogalmazni: pl. „a Korm. rendeletben meghatározottak szerint, különösen” kifejezést használni. A (6) bekezdés szerinti megvalósításra nyitva álló határidő (2 hónap) - meglátásunk szerint - szűkös, javasoljuk újragondolni. A véleményt elfogadtuk, a 31. § (4) és (5) bekezdéseket átfogalmaztuk. A (6) bekezdésben megállapított 2 hónapot 6 hónapra emeltük.
A 33. §-ban foglaltakkal kapcsolatban szeretnénk felhívni szíves figyelmét arra, hogy a Tktv. 11. §- a - a kötelezés és bírság tekintetében - 2018. január 1-iei hatállyal megváltozik. A Tervezet szabályozása során javasoljuk a 2018. január 1-jétől hatályos Tktv. szerinti rendelkezéseket figyelembe venni - annál is inkább, mivel a rendeletet az önkormányzat 2018. január 1-jével kívánja hatályba léptetni, és így elkerülhető egy jogharmonizációs, januári rendeletmódosítás. A véleményt elfogadtuk, az Állami Főépítésszel történt egyeztetés alapján a 33. §-t egyszerűsítettük és módosítottuk.
Az 1. melléklet vonatkozásában - a helyi építészeti értékek védelméről szóló 7/2008.(111.31.) önkormányzati rendelet (Ör.) 1. melléklete 2. pontja sorolta fel a helyi területi védelem alatt álló elemeket, a 2.2. pont a Településkép védelmének elemei, mint területi védelmek - meglátásunk szerint - nem kerültek át a Tervezetbe. A rendelet 1. mellékletének összeállítása során kiszűrtük a magasabb jogszabály által védett műemléki jelentőségű területet.
A korábbi rendelet 2.1 és 2.2 pontja jelen rendelet 1. mellékletének 1. pontja alatt vannak felsorolva.
A főépítész véleménye alapján a listát ellenőriztük és a listát pontosítottuk.
A Tervezet 2. mellékletével kapcsolatban - az Ör. 1. melléklete szerint helyi egyedi védelem alatt áll He-123/00 számon a Kórház u. 5/b (2116/7 hrsz.) és He-125/06 számon a Kórház u. 24. (2866/6 hrsz.) alatti ingatlan, melyek szintén nem szerepelnek a Tervezet mellékletében. Előzőekkel kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét a Jövő nemzedék szószólójának AJB-3709/2017. számú elvi állásfoglalására, melyben a Biztos helyettes kifejti, hogy az Alkotmánybírság joggyakorlata szerint Alaptörvény általános követelménnyé tette a visszalépés tilalmát - ha egyszer valami védelem alá került, az onnan való kivételhez rendkívüli indok kell. Előzőek alapján a Fő u. 1 hrsz. alatti ingatlan helyi védelmének megszüntetését az önkormányzat indokolni köteles (képviselő-testületi döntés szükséges). Nevezett ingatlanok már a TAK készítése előtt kikerültek a helyi védelmi rendelet hatálya alól az alábbi záradékkal.
A Kórház utca 5/b. - 2116/7 hrsz - volt bencés, majd Herényi-kertészház épülete a rendelet hatálya alól kivéve a 22/2016. (X. 1.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. október 1-től.
A Kórház u. 24. -2866/6 hrsz – klasszicista lakóház épülete a rendelet hatálya alól kivéve a 17/2016. (VII. 4.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. július 5-től
A 4. melléklet szövege és térképi megjelenítése nincs összhangban egymással: a térképen 8 karakter helyett 5 szerepel. A véleményt elfogadtuk, a felsorolás és a térkép módosításra került.
2. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A. 2017. december 16.
adatszolgáltatás (mellékletben csatolva) intézkedés
A 12. § (2) bekezdés nem tartalmazza a 3. mellékletben jelölt „védett természeti terület” elnevezésű településképet meghatározó területet. A véleményt elfogadtuk, az Állami Főépítész véleménye alapján a 3. mellékletet javítottuk.
Kérjük az adatszolgáltatásunkban megadott 047/2 a hrsz.-ú országos jelentőségű védett természeti területet térképen megjelenteni és „védett természeti terület kategóriába” besorolni. A véleményt elfogadtuk.
Felhívjuk figyelmüket az éjszakai fényszennyezés elkerülése érdekében kerülni kell a hideg fehér fényű világítás használatát. 3000K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérsékletére. A véleményt elfogadtuk.
3. Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda
9400 Sopron Kossuth Lajos utca 26. 2017. december 13.
A Hatóság írásos véleményt nem adott, telefonos egyeztetés alapján kéri, hogy a Településképi Arculati Kézikönyvhöz adott véleményének megfelelően készüljön a Településképi Rendelet. Intézkedést nem igényel.
4. Lakossági észrevételek
1. lakossági fórum 2017. november 22.
tájékoztató jellegű, jegyzőkönyv csatolva Intézkedést nem igényel.
A rendelettel kapcsolatban észrevétel nem érkezett. Intézkedést nem igényel.
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1-4. pont alatti véleményeket tudomásul veszi azzal, hogy az elfogadott módosítások a rendelet Képviselő-testület elé elfogadásra terjesztett változatában átvezetésre kerültek.
Felelős: Huber László polgármester
Határidő: azonnal
Ezután a polgármester a rendelettervezetet bocsátja szavazásra. A képviselő-testület 10 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
Kőszeg Város településkép védelméről
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
Az 5. napirendi pont tárgyalása:
A településrendezési eszközök VI. módosítása – végső elfogadásról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Bertók Sándor főépítész szóbeli kiegészítésében ismét arra utal, hogy ezt az előterjesztést is csak tegnap kapták meg a képviselők, mivel ő azt szerette volna, ha ez az év úgy kerül lezárásra, ha minden feladat el van végezve. Kötelességének érezte, hogy behozza az előterjesztést és a képviselő-testület jóvá tudja hozni.
Augusztusban döntött a képviselő-testület a rendezési terv 3 olyan módosításáráról, amely mindhárom tárgyalásos eljárás keretében lett lefolytatva. A képviselők előtt már jól ismert, hogy a Pogányi út - Gábor Áron utca csatlakozás, a 87-es főút Kőszegtől a B61a Rattersdorf felé tartó szakasza, továbbá a napelempark létesítése miatt volt szükség a rendezési terv módosítására. Mindhárom rendezési terv módosításra külön-külön megbízó volt, ezért 3 eljárás lett lefolytatva.
Az elmúlt 4 hónap alatt betartották a vonatkozó jogszabályokat és a partnerségi szabályzat (majd rendelet) előírásait. Az állami főépítész december 14-én tartott két tárgyalást a településrendezési eszközök módosítása tárgyában (13 órakor a Kőszeg-Rattersdorf 87. sz. főút -B61a összekötő út megvalósítása tárgyában, 14 órakor a napelemes erőműpark megvalósítása tárgyában), majd mindkettőre vonatkozóan a hozzájárulását megadta.
Az állami főépítész hozzájárult ahhoz is, hogy a két módosítás egy határozati javaslatban és egy rendelettervezetben legyen a képviselő-testület elé terjesztve.
Kéri a képviselő-testületet, hogy a települészerkezeti terv módosítására vonatkozó határozati javaslatot fogadja el, továbbá a HÉSZ módosítására vonatkozó rendelettervezetet is hagyja jóvá.
Hozzászólás:
Kiss Péter jelzi, hogy a városfejlesztési bizottság már többször tárgyalta az anyagot, minden további kiegészítés nélkül elfogadásra ajánlotta.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.
A képviselők 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:
232/2017. (XII. 21.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete – az Állami Főépítész VA/KMBK-ÁF/523-15/2017. számú és VA/KMBK-ÁF/524-14/2017. számú záró szakmai véleményeinek megismerése után – Kőszeg Város Településszerkezeti Tervének VI. módosítását az alábbi tartalommal elfogadja.
Felelős: Huber László polgármester és Bertók Sándor főépítész.
Határidő: 2017. december 21. napját követő 15 napon belül.
Ezután a képviselők 10 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotják:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
28/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
Kőszeg Város Helyi Építési Szabályzatáról
szóló 33/2014. (X. 3.)
önkormányzati rendelet módosításáról
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)
A 6. napirendi pont tárgyalása:
Kőszeg Város külkapcsolatainak 2017. évi alakulásáról szóló beszámoló csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Mátrai István, a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület elnöke szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a beszámolót a tavalyihoz hasonló szerkezetben, de kevesebb ismétléssel állította össze. A már jól ismert kapcsolatrendszerből csak a leglényegesebbeket emelte ki, inkább a változásokra hívta fel a figyelmet. Az egészségneveléssel kapcsolatos projektjüket sikeresen lezárták. Úgy gondolja, hogy a város számára is gyümölcsöző volt ez a kapcsolat, sok elemét a mai napig használják. Ennek a projektnek a megvalósítása "Az EU sikertörténete" című nívódíjat is elnyerte, amiről még ő maga sem tudta, hogy létezik ilyen.
A jövőben is hasonló projektek megvalósításán munkálkodik a Testvérvárosi Egyesület. Jelenleg folyamatban van Konya török várossal egy közös pályázat, amelyben több török intézmény, az ottani regionális oktatási szervezet, egy török iskola, egy egyetem, egy svéd iskola és egy szlovén cég is részt is részt vesz a Testvérvárosi Egyesület mellett. A projekt címe SAVE, amely az „Erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem” angol nevének mozaikszava. Ennek kapcsán a nyár folyamán egy egyhetes tréningre érkezik mintegy 50 fő, akik a város jó hírnevét vihetik majd magukkal haza. Az sem mellékes, hogy ezzel a város vendégforgalmát, idegenforgalmi adóját is növelik.
Az egyesület másik sikeres pályázata az EULOCAL című, ami a „Még mi, a kicsik is sokat számítunk” angol nevének mozaikszava. Ennek a projektnek a lényege, hogy milyen előnyei, illetve hátrányai vannak EU tagságunknak, számítanak-e az olyan kis országok, mint Magyarország, mit tehetünk azért, hogy a kicsi is számítson. Ezen a pályázaton összesen 77 ezer eurót nyertek a résztvevők, amelyből Kőszegre 17 ezer euró jut.
Ki kell emelni, hogy az ERASMUS projektnek van egy olyan része is, amely külföldre segíti a fiatalokat tanulni, illetve szakmai gyakorlatot szerezni, továbbá ide is jöhetnek hasonló célból fiatalok. Tavaly volt már itt Kőszegen néhány informatikus tanuló, továbbá Szárnyas János építőipari cégéhez jön majd 4 tanuló szakmai gyakorlatra.
Néhány produktumot is hozott magával: plaketteket, kártyajátékokat az EU-s országok nyelvével, Douzelage könyvet, amelyben Kőszeg is nagy hangsúllyal szerepel – pld. a szlovák Zólyom partnerváros is kiemeli benne a kapcsolatát, történelmét Kőszeggel. Jó lenne hasonló kártyajátékokat a vaihingeni testvérvárossal is közösen készíteni, ami nagyon hasznos lenne a nyelvtanulók számára is.
Nem tért ki az anyagban a HACS-on belüli tervekre, amely keretében egy Douzelage-parkot szeretnének kialakítani zöld területen és ott Kőszeg nemzetközi kapcsolatrendszerét bemutatni.
Hozzászólások:
Keszei Balázs jelzi, hogy a humánerőforrás bizottság meghallgatta a szerteágazó beszámolót. Jól ismerik a Testvérvárosi Egyesület közösségteremtő, külkapcsolatok terén kiemelkedő munkáját. A bizottság – néhány kérdésre történt válaszadás után – a beszámolót a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Básthy Béla gratulál az egyesület munkájához. Ki lehet jelenteni, hogy a Douzelage-kör kapcsolatrendszerében 100%-ban az egyesület reprezentálja Kőszeg városát és jól reprezentálja.
A német testvérváros, Vaihingen jövő évi munkaprogramja már megérkezett. Jelezték, hogy a Szőlő Jövések Napja miatt az előző hétvégén fog érkezni a delegáció, így a fúvósok koncertjén is részt tudnak venni, illetve boros program lesz tervezve a számukra.
A külkapcsolatoknak a városon túli hatása is lehet. A ma már említett Vállalkozásfejlesztési Alapítvány minden évben szervez egy külföldi tanulmányutat és az idén Kőszeg testvérvárosát
