Jegyzőkönyv: 2010. Augusztus 26., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

939/15/2010. szám

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2010. augusztus 26-án, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Földesi Zoltán, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, dr. Mátrai István, dr. Őri-Horváth Andrea, Preininger Ferenc, Racker Béla, Raposa Helga, Rába László, Schläffer József, Stampf Ferenc, Táncsics András képviselő (15 fő).

Igazoltan van távol:
Dr. Sujbert Pál és Simonits Zsolt képviselő (2 fő).

Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, Dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, Krizsovenszky Lajosné, Szabó Mariann ügyintéző valamint Szima Andrea kistérségi főépítész.

Huber László üdvözli a jelenlévőket és megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése határozatképes. Elsőként a meghívón közölt napirenddel kapcsolatban várja az észrevételeket. Két sürgősségi indítvány jóváhagyását kéri a képviselő-testülettől: az egyik a Puskapor utca csapadékvíz rekonstrukciójáról szóló előterjesztés. Ez az ismételt heves esőzések következtében vált szükségessé, a lakóházak megóvása miatt. A másik előterjesztés pedig Szima Andrea főépítész előterjesztésében a megyei rendezési terv módosításának véleményezése. E két anyagot a vagyonügyek előtt javasolja megtárgyalni.

Se a sürgősségi indítvánnyal, sem a napirenddel kapcsolatban észrevétel nem hangzik el. A képviselők 15 igen szavazattal jóváhagyják a két új előterjesztés napirendre kerülését, majd 15 igen szavazattal az alábbi napirendet:

N A P I R E N D :

1/a. Az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 3/2010. (II. 12.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
1/b. Beszámoló Kőszeg Város Önkormányzata gazdálkodásának 2010. I. félévi teljesítéséről.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
2. Jelentés az önkormányzat vagyoni és költségvetési helyzetéről.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
3. A helyi adókról szóló 19/1993. (XII. 1.) önkormányzati rendelet módosításával kapcsolatos lakossági kérelem.
Előterjesztő: Dr. Tóth László jegyző.
4. Kőszeg város külkapcsolatai.
Előterjesztő: Dr. Mátrai István, a kulturális, idegenforgalmi, oktatási és sportbizottság elnöke.
5. A Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Programjának jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Szabó Mariann oktatási ügyintéző.
6. Az evangélikus egyház támogatási kérelme.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
7. A Kőszegi Sportklub támogatási kérelme.
Előadó a polgármester nevében: Krizsovenszky Lajosné ügyintéző.
8. A televíziós magazinműsorok készíttetésére vonatkozó megbízás folytatása.
Előadó a polgármester nevében: Krizsovenszky Lajosné ügyintéző.
9. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz való csat-lakozás.
Előadó a polgármester nevében: Dr. Tóthné Dolgos Zsanett, a gyámügyi és szociális osztály vezetője.
10. A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2010. I. félévi beszámolója.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
11. A Magyar Turizmus Zrt.-től átveendő táblák ügye.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
12. Csatlakozás a történelmi belvárossal rendelkező települések felhívásához.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
13. Üres lakások és helyiségek ügye.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
14. A megyei rendezési terv módosításának véleményezése.
Előadó a polgármester nevében: Szima Andrea főépítész.
15. A Puskapor utca csapadékcsatorna rekonstrukciója.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.

16. Vagyonügyek:
a) A Jurisics tér 14. fsz. 3. alatti lakás értékesítése.
b) A 7742 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó ajándékozási eljárás.
c) A Rákóczi F. u. 79. sz. alatti társasház udvarrészének értékesítése.
d) A 0195/13 hrsz-ú ingatlan megvásárlása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.

Zárt ülés keretében:

1. A szavazatszámláló bizottságok tagjainak megválasztása.
Előterjesztő: Dr. Tóth László jegyző, választási irodavezető.

A napirend megtárgyalása előtt Huber László polgármester az előző (június 24-i rendes) képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• Június 27. és július 2. között zajlott le Kőszegen a 38. Országos Honismereti Akadémia, melynek kiemelt témája volt a 90 évvel ezelőtti trianoni békediktátum. A mintegy 170 fő résztvevő az ország minden részéről érkezett és nagyon elégedetten távozott el városunkból.
• Június 29-én Velemben ülésezett a Kistérségi Társulási Tanács, mely elfogadta az orvosi ügyelet közbeszerzési kiírását.
• Június 30-án dr. Kiss László alkotmánybíró tartott előadást az Írottkő szállóban. „Az állami és a magánszféra határai – avagy mit tehet az állam az egyénnel?” címmel.
• Július 2-án a 15. Nemzetközi Nyári Egyetem ünnepélyes bezárására került sor az Európaházban.
• „Írottkő Kupa” néven meghívásos horgászversenyt rendezett a Kőszegi Horgászegyesület a Csónakázó tónál.
• Július 4-én dr. Ittzés János evangélikus püspök jelenlétében ünnepélyesen átadták a tavalyi árvíz által sújtott és felújított evangélikus templomot.
• Július 5-én Kodolányi László János „Fémmester életmű” kiállításának megnyitójára került sor a Zwingerben, amelyen a művész úr már sajnos nem vehetett részt. A kiállításának megnyitója előtt néhány nappal hunyt el.
• Július 7-én a zeneiskolában a Semmelweis-napi ünnepség keretében köszöntötte a város vezetése a kistérség egészségügyi dolgozóit.
• Július 17-én a Fő téren került átadásra a megyei labdarúgó bajnokság aranyérme a KSK futballistáinak. A polgármester ismételten gratulál a futballistáknak a küzdésért és további sok sikert kíván nekik a NB III. bajnokságban való szerepléshez. Ezzel kapcsolatban a mai ülésen is szerepel előterjesztés. E mellett júliusban megnyerték az ausztriai Ritzingben a megyei bajnokoknak rendezett Mitropa kupát is.
• Július 23-án az Árpád tér 13. számú ház előtt Bass Rezső állatorvos, gyárigazgató, a Kőszegi Kaszinó választmányi tag emlékére botlatókövet helyezett el a Kőszegi Polgári Kaszinó. Bass Rezsőt 1944. május 11-én hurcolták el sorstársaival együtt, majd Auschwitzba deportálták, ahol megölték.
• Tornay Endre András emlékkiállítás nyílt 2010. július 29-én a Szombathelyi Képtárban.
• Július 30-án „Isztambul – kiállítás az ablakomból” címmel nyílt kiállítás a Művészetek Házában Erwin Birnmayer képeiből.
• A Kőszegi Sportklub labdarúgó szakosztálya ingyenes labdarúgó nyári tábort szervezett 6-10 éves gyermekek részére augusztus 2-6. között.
• Július 31-én 10-16 óra között ismét a Hétforráshoz hívta és várta a kirándulni vágyókat az Írottkő Natúrparkért Egyesület. A Hétforrás piknik során játékos vetélkedők segítségével ismerkedhettek meg az érdeklődők a Kőszegi-hegységgel és a natúrparkkal. Közreműködött Kőszeg Város Fúvószenekara.
• A nagy sikerű „Egy csók és más semmi” című operett előadással 2010. augusztus 3-án befejeződött a Kőszegi Várszínház 29. évada. A közel két hónapos műsorfolyamban 38 különböző előadásból válogathattak az érdeklődők.
• Augusztus 6-án a kistérségi társulás és a védőnői szolgálat hívta a kismamákat az Anyatej Világnapi ünnepségre a Jurisics tér 5. sz. alá.
• Az idei évben is megrendezte a kőszegi SOS gyermekfalu a Nagybányai Nagy Zoltán Klub és Barátainak kiállítását a Hotel Írottkő Halljában augusztus 6-án.
• „Félhold és Telihold – Kőszegi Ostromnapok 2010.” elnevezéssel sok érdeklődőt vonzott a városba az augusztus 6-8. között megrendezésre került Kőszegi Ostromnapok első és egyben legfontosabb hétvégéje. Külön köszönet az előkészítésben és a lebonyolításban részt vevő civil szervezeteknek (Kőszeg és Vidéke Vállalkozók Ipartestülete, BE-JO Történelmi Tánccsoport, Horvát Kisebbségi Önkormányzat, Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület). A polgármester kiemeli és megköszöni Básthy Béla alpolgármester úr rendkívüli nagy előkészítést igénylő munkáját, amellyel kiválóan oldotta meg a szervezés során felmerülő problémákat. Petkovits Sándor a HKÖ elnöke, valamint Seper András tűzoltóparancsnok is oroszlánrészt vállalt a rendezvények lebonyolításában. Az Ostromnapokhoz kapcsolódtak az alábbi versenyek, események: Paintball szurokpuska verseny a Csónakázó tónál; amatőr sakkverseny a Fő téren; Ostrom-boksz a Jurisics téren; jelmezes sakkverseny a Fő téren; Borbély László zongoraestje a Budaker Gusztáv Zeneiskolában; Paisiello „Az énekmester” c. vígopera részletei a Budapesti Városmajori Gimnázium növendékeinek előadásában (amelyet Gráf Zsuzsanna Liszt-díjas karnagy tanított be); a Bouffil Trio koncertje az evangélikus templomban, végül a jelmezes utcabál a Fő téren a Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület szervezésében. Ez utóbbin a tűzoltók ismét nagy lelkesedéssel vettek részt.
• Augusztus 13-án a Csikar Csárdában került megrendezésre a Vas Megyei Roma Nap, melynek kezdetén koszorút helyeztek el a résztvevők a holokauszt áldozatainak emlékhelyénél.
• Augusztus 16-án rendkívüli ülést tartott a Kistérségi Társulási Tanács.
• Az augusztus 20-i nemzeti ünnepen 17 órától emlékeztek meg a jelenlévők Szent István királyról a Jurisics téren. Az ünnepi verset Szele Tamás, a gimnázium tanulója adta elő, az ünnepi szónok a polgármester volt, az új kenyeret megáldotta Mikolás Attila káplán, aki nemrég érkezett a szolgálatra a városba. A megemlékezés után ünnepi szentmisére majd a répcelaki Szent István Kórus hangversenyére került sor a Jézus Szíve Templomban.
• „Óház-foglaló” címmel bakancsos túratalálkozóra került sor augusztus 21-én. Az Írottkő Natúrpark folytatta a májusban elkezdett sorozatát, melynek célja a lakosság erdőbe csábítása. A májusi Stájer-házak, a júliusi Hétforrás után augusztus 21-én az Óházon várták az érdeklődő kirándulókat. Ez a program volt egyben az Alpannonia© projekt nyitó túraprogramja is egyben.
• A közösségi infrastruktúra fejlesztésre kiírt pályázaton az autóbusz pályaudvar áthelyezésére vonatkozó anyagot viszonylag magas, 71 pontra értékelték, de sajnos forráshiány miatt tartalék listára helyezték. Remélhetőleg a későbbiekben újra lesz keret rá, talán 2013-ig sikerrel járhat és megvalósulhat ez a projekt.

Hozzászólások a beszámolóhoz:

Stampf Ferenc tájékoztatja még a jelenlévőket arról, hogy múlt szombat óta Vaihingenből érkezett ifjúsági tűzoltók táboroznak a kőszegiekkel együtt a Csónakázó tónál. Ő példaértékűnek találja ezt az együttműködést és javasolja képviselőtársainak, hogy személyesen is tekintsék ezt meg.

Básthy Béla a csapat nevében is megköszöni az Ostromnapokkal kapcsolatos elismerést. A marketingben nem tudtak többet nyújtani, mint korábban, de pld. azok a televíziók, amelyek korábban tudósítottak a rendezvényről, azok idén maguktól is eljöttek. Tehát a város hírneve és imázsa szempontjából is jelentőssé vált már a programsorozat. Ő is köszönetét fejezi ki valamennyi civil szervezetnek és magánszemélynek, aki bármilyen módon részt vett a programokban. Azt tudni kell, hogy az első hétvégét leszámítva a művelődési központ munkatársai szabadságon voltak, így a Városháza 3 dolgozója, Krizsovenszky Lajosné, Schlögl Krisztián és Kopácsiné Reményi Anita vette át a szervezés fő részét. Megköszöni a képviselő-testületnek, hogy 2,6 M Ft-tal támogatta a rendezvényt. Természetesen ez mögött sok külső forrást is meg kellett mozgatni. Számukra is tanulságos és hasznos volt az elmúlt hónap.
Tájékoztatja még a képviselő-testületet arról, hogy a vaihingeni testvérváros hagyományos felajánlása alapján évente 6 gyereket látnak vendégül egy két hetes táborban. Jelenleg is tart ez a tábor, a kőszegi gyerekek nagyon jól érzik magukat. Ezt azért tartja fontosnak, mert annak idején kísérőként ő is vett részt ilyen táborban és jól tudja, hogy ezek a gyerekek a tanulmányaikban mennyire másként állnak hozzá a német nyelv tanulásához. A másik lehetőséget pedig – szintén évente – 1-1 diák kapja meg a testvérvároson keresztül, a tübingeni nyári egyetemen való részvételt. Idén Pálfi Eszter, a fúvószenekar tagja tartózkodik kinn e célból. Ezekre a lehetőségekre minden évben pályázatokat írnak ki, amelyeket Schlögl Krisztián rendez.
Tájékoztatja még a képviselő-testületet arról, hogy augusztus 18-án megyei nagyrendezvényen vett részt, amelyen az 1000 éves Vas megyét ünnepelték. Vele tartottak a Kőszegi Darabontok is. Minden település elvitte a saját földjét, amit a múzeumfaluban, két tölgyfa és egy szelídgesztenyefa ültetésénél hintettek le. Szinte házborzongató volt, amikor a 11 órai harangszóra a megyei múzeumigazgató úr megszakítva a sort, kérte a többi települést, hogy várjon és azt kérte, hogy azokban a percekben Kőszeg földje legyen elhelyezve. Ezzel is megtisztelte a város korábbi rangját, hiszen hosszú ideig az egyetlen szabad királyi város volt a megyében.
Egyébként nincs még vége az Ostromnapoknak, a hétvégi rendezvényekre is várják a lakosságot.

A két ülés közötti beszámolóval kapcsolatban további észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület azt 15 igen szavazattal elfogadja.

Ezután Huber László a lejárt határidejű határozatokra történt jelentésekkel és az átruházott jogkörben hozott döntésekkel kapcsolatban várja az észrevételeket.

Racker Béla a sportbüfé és a tekepálya bérleti szerződősére vonatkozó jelentéssel kapcsolatban kérdez, ugyanis ez szerint a felújítási tervet a városfejlesztési bizottság hagyta jóvá. Emlékei szerint az volt a képviselő-testület döntése, hogy ha a bérlő értéknövelő beruházásokat kíván végrehajtani a bérleményben, akkor az erre vonatkozó terv kerüljön vissza a képviselő-testület elé, ugyanis 49-50 M Ft-os felújításról van szó. Az ő olvasatában egyébként értékmegőrző felújítás pld. a tetőfelújítás, de a tekepálya modernizálása már a gazdasági tevékenység, a vállalkozás része, hiszen ez 10 év alatt úgyis leamortizálódik. Számára tehát nem egészen egyértelmű a dolog és mivel Simonits Zsolt bizottsági elnök úr nincs jelen, Rimányi Krisztina osztályvezetőnő válaszát kéri.

Rimányi Krisztina elmondja, hogy a 2010. június 24-i ülésen a következő tartalommal hagyta jóvá a képviselő-testület a sportbüfé és tekepálya bérleti szerződését: „…bérleti díj mentesség kizárólag abban az esetben illeti meg a bérlőt, amennyiben 2011. 12. 31. napjáig a bérbeadó által igazoltan elvégezte az 1.sz. mellékletben foglalt műszaki tartalommal az értéknövelő beruházást a bérleményben. Jelen pont az 1. sz. mellékletben meghatározott felújítási terv és a három árajánlattal alátámasztott költségvetés városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság általi elfogadása után lép hatályba.” (6. pont).
Ennek alapján a városfejlesztési bizottság elé került a 3 ajánlatot tartalmazó felújítási terv, amelyből a bizottság a legalacsonyabb összeget, a 36,6 M Ft-os ajánlatot fogadta el. Kérte még a bizottság, hogy a műszaki ellenőrzést a hivatal, az önkormányzat részéről, mivel van ilyen jogosultsággal rendelkező kollégájuk.

Racker Béla kérdezi, hogy ebből mennyi a bérbeszámításra eső rész? Mennyire van paritásban a bérleti díj a bérbeszámítással, mint a felújítási díj nettó összegével?
Huber László szerint ezt bizonyára átszámolta a bizottság is. Rimányi Krisztina szerint a nettó összeg 29 M Ft, a bérleti díj pedig úgy van meghatározva, hogy az inflációs rátával minden évben növekszik. A különbséget egészen pontosan nem lehet meghatározni, de Racker Béla végül is paritásban érzi a két tételt.

Dr. Mátrai István szerint többször olvasható a jelentésekben, hogy „folyamatban van”. Kérdés, hogy kap-e ezekről a képviselő-testület majd újabb visszajelzést?
Rimányi Krisztina szerint ezek az ügyek olyan szakaszban vannak, hogy mást nem lehet jelenteni a határozatokra. A távhővel pld. még nem zárultak le a tárgyalások, a kisajátítás ügyében sincs előbbre lépés a közigazgatási hivatalban. Dr. Tóth László hozzáfűzi, hogy olyan ügyekről van szó amelyeknél nem tudtak még arra az eredményre jutni, ami a képviselő-testület akaratának megfelel. Hogy újabb határidőt lehet-e szabni, azt nem lehet tudni, mert a végrehajtás megkezdését lehet csak jelenteni, de nem tudni, hogy mikor lesz vége. Lehet hogy némely ügy még ezen képviselő-testület elé kerül vissza, lehet, hogy a következő elé. Egy kisajátítási eljárásnál pld. maga sem tudja, hogy mit mondjon végső határidőként.

Racker Béla szerint az Alpannónia projektnél is az szerepel a határozat jelentésénél, hogy „folyamatban van”. Nem jelent-e ez csúszást a pályázatnál, illetve szerepel-e abban az, hogy a volt koronaőrző hely területét meg kell vennie az önkormányzatnak? Básthy Béla szerint ez nem szerepel a pályázatban, Huber László pedig tájékoztatja a képviselőket arról, hogy az eladók egyelőre nem fogadták el az ingatlan eladását a képviselő-testület által meghatározott 4 M Ft-ért. Egyelőre az ügyben tájékozódnak, hogy kell-e adót fizetniük a vételár után. Ennek tisztázása után fognak ismét nyilatkozni.

További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 15 igen-15 igen szavazattal jóváhagyja a lejárt határozatokra adott jelentéseket valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolót.


Az 1/a. és 1/b. napirendi pontok tárgyalása:

Az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 3/2010. (II. 12.) önkormányzati rendelet módosítása valamint beszámoló az önkormányzat gazdálkodásának I. félévi teljesítéséről.

Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy elkészítették a költségvetés I. félévi módosítását, amely ebben az évben már a második rendeletmódosítás. Ebben átvezették a központi költségvetésből adódó változásokat, a képviselő-testület hozott döntéseit, valamint az időközben kapott pályázatok előirányzatait. Jelzi, hogy a pénzügyi bizottságnak volt módosító javaslata a kötvény tartalék előirányzatával kapcsolatban.
Az I. félévi beszámolót tekintve ismerteti a főszámokat. A bevétel tartalmazza a pénzmaradvány összegét, a kiadások teljesülését.

Kérdések és hozzászólások:

Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét tolmácsolja. A bizottság nem javasolja a kötvény tartalék előirányzatával szemben 100 000 E Ft-tal csökkenteni a működési hitel összegét. Erre vonatkozóan módosító indítványt nyújtott be és azt jóvá is hagyta.
A bizottság egyúttal értékelte a képviselő-testület elmúlt 4 évi munkáját. Az, aki meg akarja ismerni az önkormányzat jelenlegi pénzügyi helyzetét, annak vissza kell mennie az időben. 2006-ban indult ez a folyamat, amikor 238 M Ft volt az önkormányzat működési hiánya. Abban az évben, júliusban a Magyar Államkincstár megvonta a 160 M Ft-os ÖNHIKI támogatást a várostól és azóta sem részesült ebben az önkormányzat. Az akkori képviselő-testület augusztusban egy 29 pontból álló intézkedési tervet fogadott el, de ennek a tervnek a végrehajtása gyakorlatilag az új képviselő-testületre maradt. A város komoly likviditási gondokkal küzdött és nem volt egyszerű dolog megtartani a működőképességet. Ez volt az a képviselő-testület, amely a hitelkeretet 140 M Ft-ról 170 M Ft-ra emelte és belátta, hogy a további gazdasági szemlélet tovább nem folytatható. Így a képviselő-testület el is kezdte a munkát valamennyi terület átvilágításával. Maga a pénzügyi bizottság több mint 40 különböző ellenőrzést végzett. A bizottság tagjai felosztották maguk között a munkát, mindenki kapott bizonyos célfeladatot és ezeket tisztességesen teljesítette is. A volt posztógyárra felvett 95 M Ft-os hitel +22 M Ft kamat összeg az épület eladása után sürgősen vissza lett fizetve – az azóta történtekre most nem kíván reflektálni. Ez a képviselő-testület volt az, amelyik megversenyeztette a bankokat a számlavezetés, a kötvénykibocsátás és azok kamatai miatt is. Az 500 M Ft értékű kötvénykibocsátás után a mai napig 112 M Ft kamat képződött, év végéig 150 M Ft várható. Ez azt jelenti, hogy sikeresen forgatta meg az önkormányzat a pénzét. Az önkormányzat likviditási ütemtervet hozott létre, amihez tartotta is magát. Az elmúlt időszakban nagyon intenzív volt a pályáztatás, ilyen pályázati lehetőségek még soha nem voltak, amit a város ki is használt – önkormányzati és kistérségi szinten is. Ez a képviselő-testület a megalakulása után a korábbi 6 helyett 4 bizottságot hozott létre a költségcsökkentés miatt, ugyanennek a jegyében a képviselők 2 havi tiszteletdíjukról mondtak le. Kiemeli, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatokat más városokban, pld. Körmenden is egy külön bizottság látja el, itt ez szintén a pénzügyi bizottságra maradt.
Tájékoztatja a jelenlévőket arról is, hogy csupán a 2008-as évet tekintve 20 ülést tartott a képviselő-testület, ezen belül 268 napirendet tárgyalt, ami 2900 oldal előterjesztést tett ki. Ez bizony lényeges terhelést jelentett mindenkinek, akit érintett: a képviselőknek, a bizottságoknak és a hivatalnak egyaránt. Nyugodt szívvel köszönetet lehet mondani a polgármesteri hivatal kollégáinak, de különösen Sőbér Auréliának és Rimányi Krisztinának, akik hiánytalanul, mindig ott voltak a pénzügyi bizottság ülésén. De azoknak is, akik csak a napirendtől függően voltak jelen, hiszen a bizottság minden pénzügyi jellegű témát megtárgyalt.
A pénzügyi bizottság az említett módosító javaslattal együtt, 7-7 igen szavazattal fogadta el a rendelettervezetet és a beszámolót.

Racker Béla kérdezi, hogy mit jelent pontosan a pénzügyi bizottság módosító javaslata?

Preininger Ferenc szerint az a lényeg, hogy az 500 M Ft-os kötvénybevétel elsősorban fejlesztésre szolgál, működésre csak átmenetileg lehet igénybe venni.

Sőbér Aurélia tisztázza, hogy igazából átmeneti átvezetésről lett volna szó, év végéig. Az egyéb számlákon van és lesz is annyi pénz, hogy év végéig a folyószámla hitelkeret fel legyen töltve. Ezt az előirányzat módosítást – ha úgy dönt a képviselő-testület, hogy nem vesz fel tényleges hitelt, hanem egyéb számlákról rendezi a folyószámla hitelkeretet – a következő rendeletmódosításnál vagy év végén is át lehetne vezetni, év elején pedig visszavezetni. Kiemeli, hogy ez nem tényleges felhasználás lenne.

Huber László hozzáfűzi, hogy érthető a bizottság véleménye. Hitel felvételben senki nem gondolkodik, mert az adósságspirált jelentene, amit mindenképpen el kell kerülni. Viszont a számlákon való átvezetés teljesen megszokott és legális dolog a gazdálkodó szervezeteknél. A folyószámla hitelkeret tudja kezelni a likviditást. Az év végi átmeneti pénzmozgással pedig le lehetne nullázni a hiányt. Természetesen akkor lenne baj, ha nem lenne valós fedezete a másik számlának. Akkor valóban a hitelfelvételre kellene gondolni.

Básthy Béla kérdezi, hogy év végén vissza kell-e mindenképpen pótolni a folyószámla hitelkeretet?

Sőbér Aurélia szerint nem lenne muszály. Volt olyan év, pld. 2006-ban, amikor ténylegesen nem volt annyi pénze az önkormányzatnak, hogy ezt meg lehetett volna tenni. De akkor az 57 M Ft hiány eleve megnövelte a következő év működési hiányát.

Huber László szerint összességében nincsen azért gond és ő bízik abban, hogy a jövő évben más alapokra kerül majd az önkormányzatok finanszírozása. Remélhetőleg nem kell majd több mint 50%-os finanszírozást hozzátenni a kötelező feladatokhoz, és talán a 2011-es költségvetést majd ezek figyelembevételével fogja a Parlament elfogadni.

Racker Béla kérdezi hogy jól érti-e a következőket: nem kívánja a képviselő-testület azt a hitelt felvenni, amit a költségvetési koncepció elfogadásakor szóba került, továbbá a vagyonhasznosítási bevételek messze nem fedezik a működési hiányt – ezért egy másik büdzséből veszi el az önkormányzat a 100 M Ft-os forrást. Ez szerinte ugyanaz, mint amikor tavaly a lakásalapból vett el a képviselő-testület 100 M Ft-ot, azzal a kinyilatkoztatással, hogy év végéig vissza kell pótolni.

Huber László szerint nem év végéig kell visszapótolni, hanem akkor, ha az összeg felhasználása aktuálissá válik.

Racker Béla folytatja a gondolatmenetét. Ő tudomásul veszi, ha ezt a pénzügyi megoldást választja a képviselő-testület, abban viszont nem biztos, hogy melyik a kedvezőbb: a hitelfelvétel-e kamatostul együtt, vagy annak az összegnek az elköltése, amiből a kamatbevétel van. Az biztos, hogy eddig jól járt az önkormányzat az 500 M Ft-os kötvénykibocsátással, mert ahogy Preininger Ferenc elnök úr is elmondta, jelentős kamatbevételt ért el vele. Más dolog a működési hiány kezelése. 50 M Ft-tal csökkentette a képviselő-testület az adóbevételeket, így nemhogy 170 M Ft lesz a hiány, hanem annál jóval több. Csak ilyen lehetőségei vannak tehát a városnak, mint az, hogy pld. a lakásalapból átmenetileg pénzt von el. Ő tehát nem látja fényesen a jövőt.

Sőbér Aurélia kiigazítja a képviselő úr szavait. Alapvetően, amikor a képviselő-testület döntött a lakásalapból való átvezetésről, nem határozott meg visszapótlási kötelezettséget. Egyébként a működési hitelfelvételnél nemcsak a kamatkiadást és az igénybe vett tőketörlesztést kellene figyelembe venni. A visszafizetés, a törlesztés megnövelné azt az éves hiányt is, amit egyébként is tervezett az önkormányzat.
Huber László hozzáfűzi, hogy ezzel egyidejűleg természetesen romlana az önkormányzat hitelfelvételi korlátja is.

Racker Béla ismét szót kérne, de a polgármester ezt nem engedélyezi, mert a képviselő úr már többször is elmondhatta a véleményét és kéri, ne menjen bele a képviselő-testület bizottsági szintű vitába.

Básthy Béla is visszatér a kötvénykibocsátásból származó bevételekhez. Nyilván ahhoz azért nem lenne jó hozzányúlni, mert azt elsősorban fejlesztési célokhoz – főleg pályázatokon való részvételhez – tartalékolja a város.

Sőbér Aurélia ismét kihangsúlyozza, hogy nem lenne igénybe véve ténylegesen, hanem a saját számlák között lenne csak át illetve az összeg visszavezetése.

Básthy Béla folytatja. Ennek ellenére a dokumentáció szempontjából illetve számvitelileg mégis úgy nézne ki, hogy a kötvénykibocsátásból származó bevételt mégiscsak működési hiány fedezésére használta fel a képviselő-testület. Szerinte ez nem lenne okos dolog és elkerülné, még akkor is, ha csak papíron lenne a mozgás. Ez szerinte a megállapodással sem lenne összhangban. Hallott egyébként olyan önkormányzatokról, ahol a bankok megpróbáltak kibújni a kötvénykibocsátással kapcsolatos kötelezettségeik alól.

Dr. Tóthné Dolgos Zsanett tekintettel arra, hogy költségvetési témáról van szó, ezúton jelzi a képviselő-testület számára, hogy az első lakáshoz jutók támogatására elkülönített 20 M Ft-os keretből 15 M Ft elfogyott, ahogy az átruházott jogkörben hozott döntések között is beszámolt róla. Jelenleg 2 beadott igény elbírálás alatt van. Kéri a képviselő-testület döntését illetve iránymutatását arra vonatkozóan, hogy megnöveli-e a keretet vagy pedig a következő ülésre készítsen ő előterjesztést a szabályozás megváltoztatása tárgyában.

Huber László emlékezteti a képviselőket arról, hogy amikor ezt a rendeletet jóváhagyták, akkor arról volt szó, hogy lehetőleg felülről nyitott legyen ez a keret, ne legyen pénzügyi korláta a további kérelmeknek. Ez volt az első próbálkozás, ezek az első tapasztalatok, hiszen nagyon régen nem adott már az önkormányzat első lakáshoz jutási támogatást. Véleménye szerint legyen az erre vonatkozó keret megemelve, ne legyen ez akadálya a lakásépítésnek.

Racker Béla ismét arra hívja fel a figyelmet, hogy ha nem vesz fel hitelt a város, nincs elegendő vagyonhasznosítási bevétel, csak „összevissza vezetgetjük” a számlákat, akkor ténylegesen miből lesz finanszírozva a hiány? Egyáltalán mekkora annak most az összege?

Sőbér Aurélia szerint kb. 200 M Ft-nál tart a város, a tavalyival együtt. Ennek fedezete a folyószámla hitelkeret. Mivel tavaly se volt már a vagyonhasznosításból annyi bevétel, mint amekkora tervezve volt, év végén fel lett töltve.

Racker Béla szerint felesleges a mellébeszélés. A hiány adott, a finanszírozási kötelezettség szintén.

Huber László kérdezi: ésszerűbb lenne-e, ha a képviselő-testület nem a különböző számláihoz nyúlna hozzá, hanem inkább működési hitelt venne fel, mert működési hiánya van? Szerinte a másik lehetőség ennél sokkal ésszerűbb.

Preininger Ferenc megjegyzi még, hogy a pénzügyi bizottság ülésén jelen volt Kőhalminé Major Judit könyvvizsgáló is, aki szintén helyesnek találta a pénzügyi bizottság javaslatát.

Básthy Béla az első lakáshoz jutók támogatásához szól hozzá. Azért ez mögött kell, hogy legyen számítás is, mert azzal, hogy egy teljesen nyitott keret legyen, ő nem tud egyetérteni. Meg kellene vizsgálni, hogy milyen összegek jönnek vissza a korábban megállapított támogatások részleteiből. Tehát a „vízmélységet biztosítani kell a folyamatos hajózáshoz”. Ő azt tudja támogatni, hogy azért valamilyen limitnek lennie kell.

Sőbér Aurélia elmondja, hogy a korábban adott támogatások folyamatosan jönnek vissza, általában 10 alatt kell visszafizetnie ezeket. Aztán majd eljön az az idő, amkor nem jön ilyen irányú bevétel, hiszen évekig nem adott az önkormányzat első lakáshoz jutók támogatását. A nagy összegűek még nem járnak le. Az is egy lehetőség, hogy annyit enged a képviselő-testület ilyen célra felhasználni, amennyi a visszafizetésből lehetséges. Számítása szerint 24 M Ft az a plafon, ami várhatóan ebben az évben ilyen bevétel bejön a városhoz.

Táncsics András is úgy látja, hogy ha 2-3 év múlva lejárnak a korábbi törlesztő részletek, akkor nem lesz ilyen bevétel és akkor majd máshova kell nyúlni.

Huber László ezzel le is zárja az első két napirend felett a vitát és szavazásra bocsátja a költségvetés módosításával kapcsolatban az első lakáshoz jutók támogatására eddig biztosított 20 M Ft-os keretösszeg felemelését 24 M Ft-ra. Ezzel a képviselők 15 igen szavazattal egyet értenek, így az alábbi határozat született:

137/2010. (VIII. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli a 69/2010. (IV. 29.) képviselő-testületi határozattal elkülönített 20 millió forinton kívül további 4 M Ft átcsoportosítását lakáscélú támogatás nyújtására a bérlakás értékesítési tartalék terhére.

Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.


Ezután a polgármester a pénzügyi bizottság módosító javaslatát bocsátja szavazásra, mely szerint: ne legyen a kötvény tartalék előirányzatával szemben 100 000 E Ft-tal csökkentve a működési hitel összege. A képviselők ezt is 15 igen szavazattal fogadják el.

Ennek figyelembe vételével a polgármester szavazásra bocsátja a módosított rendelettervezetet. A képviselők 15 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotják:

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
23/2010. (IX. 1.) rendelete
a 2010. évi költségvetés megállapításáról szóló
3/2010. (II. 12.) önkormányzati rendelete
módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.)

A rendeletalkotás után a képviselő-testület 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:

138/2010. (VIII. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2010. I. félévi gazdálkodásáról szóló beszámolót elfogadja.

Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.


A 2. napirendi pont tárgyalása:

Az önkormányzat vagyoni és költségvetési helyzetéről szóló jelentés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Sőbér Aurélia szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az államháztartási törvény előírásai szerint elkészítették azt a jelentést, amelyet a polgármester úrnak kell nyilvánosságra hoznia a polgármesterek és önkormányzati képviselők általános választását megelőzően. E dokumentumban a 2006. évi vagyoni helyzetet hasonlították össze a 2010. első félévivel. Megállapítható, hogy az önkormányzat vagyona az elmúlt 4 év során jelentősen nőtt. A tárgyi eszközök és a befektetett eszközök viszont jelentősen csökkentek az éves értékcsökkenési leírás következtében.
Jelentősen növekedett a forgóeszközök aránya, ezen belül a követelések és a pénzeszközök állománya. A kötvénykibocsátásból adódóan a hosszúlejáratú kötelezettség nőtt, illetve a rövidlejáratú is. A vagyon szerkezetét reprezentáló mutatókból is látszik, hogy az önkormányzat vagyoni helyzete a 4 évvel ezelőttihez képest jelentősen javult.

Dr. Tóth László hozzáfűzi még, hogy ez az előterjesztés döntést nem igényel a képviselő-testület részéről. A jelentés kifejezetten azért készült, hogy összehasonlítsa a 4 évvel ezelőtti képet a mostanival és a választáson induló szervezetek, személyek számára közzé legyen téve a honlapon és a sajtóban is. Így minden jelölt tiszta képet kaphat az önkormányzat vagyoni-pénzügyi helyzetéről, nehogy „a sötétbe ugorjon”. Ez a célja, nem más.

Kérdések és hozzászólások:

Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét tolmácsolja. A bizottság ülésén részt vett Kőhalminé Major Judit könyvvizsgáló is, aki a vagyonmérleg 10. pontjára hívta fel a figyelmet. A pénzeszközök összege a 2006. évi 22 518-höz képest 2010-re 796 529-re nőtt. Ebben benne van minden változás. A vagyon szerkezetét reprezentáló mutatók is lényegesen javultak

Racker Béla az elnök úr szavainak ellentmondva, azért arra is felhívja a figyelmet, hogy a kötelezettségek oldalát is meg kell nézni. Egyébként a belváros rehabilitációjának a pályázata hogyan áll? Mert ez is kapcsolódna a rövid lejáratú kötelezettségekhez.

Huber László válaszképpen elmondja, hogy éppen holnap lesz aláírva ünnepélyes keretek között a támogatási szerződés.

Sőbér Aurélia elmondja, hogy ez valóban a rövid lejáratú kötelezettségeket fogja csökkenteni. Az eszköz oldalon ez még az anyagban nem szerepel, mivel még nincs megkötve a szerződés. A vár projektnél pedig éppen fordítva van.

Básthy Béla elmondja, hogy ő hiányosságként éli meg az anyagból a kistérség által megvalósított és lebonyolított pályázatokat. Tisztában van azzal, hogy ezek a fejlesztések a kistérség vagyonleltárába kerültek, bár azoknak a tulajdonosai is a kőszegi önkormányzat, meg a szükséges önerőt is ő adta. Azért ezeket valamilyen módon számszerűsíteni kellene és akár záradék, vagy lábjegyzet, de bármilyen formában (ennek a módját ki kellene találni), de meg kellene az anyagban jelentetni.
Sajnálatosan nem jelenik meg az anyagban az Alpannónia projekt sem, pedig ez a szerződés alá van írva és Kőszegnek 628 ezer eurós támogatást jelent, mivel a nemzetközi projektben a kőszegi önkormányzat a legnagyobb magyar partner. Azért a közel 200 M Ft-os támogatást szerinte jelezni kéne, aztán majd mindenki besorolja akár sikerként, akár bukásként – saját belátása szerint.

Sőbér Aurélia tisztázza, hogy a június 30-ig aláírt szerződéseket vehették figyelembe, az Alpannónia projekt viszont júliusban lett csak aláírva. Javasolja, hogy legyen kérve egy kimutatás a kistérségtől, amelyben a kőszegi önkormányzati támogatással bevalósuló projektek szerepelnek, mert ebben a jelentésben így nem szerepeltethetők.

Huber László is egyetért azzal, hogy legyen hivatalosan kikérve ez az anyag. Preininger Ferenc pedig úgy véli, hogy a szeptemberi ülésen akár lehetne tárgyalni is róla.

Sőbér Aurélia ismét kihangsúlyozza, hogy a kistérségi társulásnál vannak nyilvántartva ezek a fejlesztések, a társulás vagyonában. A folyamatban lévőkről is lehet információt kérni, az Alpannónia projekttel pedig kiegészíti a jelentést.

Ezután a polgármester a vitát lezárja, a képviselők határozathozatal nélkül, 15 igen szavazattal tudomásul veszik a jelentést.


A 3. napirendi pont tárgyalása:

A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó lakossági kérelem csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Tóth László szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a bizottsági ülésen is kiemelte a kérés esetleges teljesítésének precedens veszélyeit. Éppen ezért javasolja, hogy a képviselő-testület álljon ellent a kérésnek, hiszen az, amit a kérelmezők leírtak, annak nincs valós alapja. Nem kötelezettsége az önkormányzatnak az, hogy a külterületen közvilágítást, aszfaltos utat vagy további közszolgáltatásokat biztosítson. A külterület megközelítése viszont belterületi utakról lehetséges és ezeknek a megfelelő eszközigénye is jelentős terheket ró a városra.
Egyúttal igyekezett képet is adni az adóhelyzet alakulásáról. Ez is arra inti a képviselő-testületet, hogy óvatosan bánjon az adó megfizetése alóli felmentésekkel – és ez a jövőre is igaz. A képviselő-testületnek minden erkölcsi alapja megvan erre, hiszen az az átmeneti mentesség, amit a vállalkozók kaptak, csak az idei évre érvényes. A helyi adókkal átfogóan a novemberi ülésen kell foglalkozni, addig pedig nem javasolja, hogy bármilyen változatás legyen. Egyébként nem tudni még, hogy mi lesz az egész szabályozással, annyit kivéve, hogy a vállalkozók kommunális adója várhatóan meg fog szűnni, ami kb. 6 M Ft adóbevétel kiesést fog jelenteni a városnak.

Kérdések és hozzászólások:

Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét tolmácsolja. A bizottság egyhangúan a kérelem elutasítását ajánlja a képviselő-testületnek elfogadásra.

Schläffer József azért egy kicsit zavarosnak tartja ezt az egész dolgot. Aki a külterületen házat épített, – igaz, hogy gyümölcstárolóként – és most abban lakik, az nem tudott semmilyen szociálpolitikai támogatást igénybe venni és nem tudott áfát sem visszaigényelni. Most 12 500 Ft építményadót kell fizetnie, aki viszont egy 100 m2-es lakásban lakik, az csupán 11 500 Ft kommunális adót fizet és igénybe vehet mindenféle szolgáltatást. Oda kimegy a kukáskocsi, van járda, közvilágítás stb. Miért nem lehet úgy szabályozni ezt, hogy aki lakásnak használja az építményt, az annyi kommunális adót fizessen, mint a belterületen, aki pedig nem lakásnak vagy bármi másnak használja, az pedig kevesebbet. Ha valaki ezzel esetleg a bírósághoz fordulna, kérdés, hogy egy próbaperben milyen ítélet születne. Kihangsúlyozza, hogy ő nem azt mondja, hogy egyáltalán ne legyen kivetve rájuk adó, de ne több, mint a belterületen élőknek.

Dr. Tóth László szerint ez az ellentmondás csak látszólagos. A külterületen elméletileg senki nem építhetett lakást, ám egyes állampolgárok különböző címszavakkal mégiscsak kikerülték az építésügyi jogszabályokat és mégiscsak építettek oda, majd be is költöztek. Elvileg ezeket a személyeket meg is lehetne büntetni azért, mert nem a rendeltetésüknek megfelelően használják ezeket az építményeket. Ha pld. valaki terménytároló építésre kapott engedélyt, akkor azt nem lehet lakásként használni. Viszont van egy másik hatályos jogszabály is, amely szerint lakcímet lehet létesíteni a külterületen is és ezt az anomáliát sajnos ezidáig még nem tudta feloldani a törvényhozás. Akik tehát a külterületen laknak, azok ezidáig még semmilyen adót nem fizettek. Ez alól kivétel volt az üdülőterületen az, akinek üdülője van, mert az után idegenforgalmi adót kellett fizetni. A külterületre nem lehet kommunális adót kivetni, csak a belterületre. Ő úgy gondolja, hogy most állt helyre az egyensúly, mert akik eddig nem fizettek adót, azok is ugyanúgy igénybe veszik a város infrastrukturális szolgáltatásait, hiszen nem helikopterrel közelítik meg a lakásukat. Továbbá szerinte széleskörű engedmény is megilleti őket, mert a képviselő-testület – a polgármester úr javaslatát elfogadva – csak 30 m2 felett vetette ki az építményadót. Ez azt jelenti, hogy akinek valójában csak egy – „kőszegies” nyelven szólva – „lusztháza” van, annak nem kell fizetni. Akinek viszont ennél nagyobb ingatlana van és lakásként vagy üdülőként használja, annak ki lett vetve az építményadó. Az egész építményadónak egyébként az volt a célja, hogy egységessé legyen téve az ingatlanok utáni adózás.

Földesi Zoltán kérdezi, hogy mi a helyzet a mezőgazdasági ingatlanokkal, az un. gyümölcstárolókkal?

Dr. Tóth László szerint nem mindenre lehet ráfogni azt, hogy mezőgazdasági ingatlan, mert a tényleges használat a döntő. Ha olyan tevékenységet folytat valaki, amelyik valóban erre irányul (pld. őstermelő), akkor az mentességet kérhet és meg is fogja kapni. Ha beérkeznek a bevallások – ami sajnos még nem teljes körű – , akkor jövőre biztosan beindulnak az erre vonatkozó helyszíni ellenőrzések is és a kollégái fel fogják deríteni a tényleges használatot.

Huber László sajnálatosnak tartja, hogy sokan nem tettek eleget a bevallási kötelezettségeknek. Ennek lesz-e valamilyen szankciója?

Dr. Tóth László elmondja, hogy a törvény szerint kell eljárni, bírságot kell majd alkalmazni, hiszen az önkormányzat jogos követeléséről van szó. Sajnálja, hogy sokan nem tettek eleget a bevallásnak, mert szerinte a tárgyalások idején ez amolyan „úriemberek közötti egyezség” volt. Ez azért is rossz, mert így jövőre nem lehet reálisan tervezni.

Huber László emlékezteti a képviselőket arra, hogy annak idején a város költségvetési helyzete miatt kellett az új adót kivetni. Gondolni kell arra is, hogy a nagy esőzések, az árvíz a város peremén mindent tönkretett és a helyreállítás pályázatában az önrészt egyedül a város viseli, ami a költségeknek majdnem a fele. Viszont az utak lényegesen jobb állapotba kerülnek majd mint voltak, tehát valahol ezzel is indokolt, hogy az önkormányzat terhei az adók révén csökkenjenek valamelyest. Lehet, hogy nem esetleg pont azok a külterületi utak lesznek felújítva, amelyekről szó van, de pld. a Mohás utca teljes szélességben le lesz aszfaltozva.

Keszei Balázs szerint sok szó esett a káreseményekről, a többszörös, hirtelen a városra lezúduló, jelentős csapadékról. Mindenki próbálja megfejteni ennek az okát, akár az időjárásban, akár emberi mulasztásban. Természetesen lehet az erdészeti művelés is ennek az oka, hiszen az erdő szivacs szerepe csökkent. De arról soha nem esik szó – és ez nemcsak Kőszegre igaz – , hogy a város terjeszkedése, a külterületen kialakított gyümölcstárolók vagy éppen lakóépületek az eredeti erdei környezetet hogyan érintik. A cserép és palatetők, az aszfaltozások, a nem megfelelő csatornarendszerek mind-mind növelik a városra lezúduló csapadék mennyiségét. Tehát nemcsak másokban kell keresni a baj okát, hanem mindenki nézzen maga körül is. Akik azzal, hogy számukra minőségibb, jobb környezetet jelentő „palotákat” építettek gyümölcstárolóként, azok is hozzájárultak ehhez.

Huber László is egyetért ezzel, de hogy milyen mértékben, azt természetesen lehet vitatni.

Schläffer József visszautal arra, hogy a polgármester úr a Mohás utat említette. Amikor a bizottságuk a pályázatot tárgyalta, arról volt szó, hogy az utca 200 m hosszan meg lesz csinálva, de azóta kiderült, hogy sajnos árok továbbra sem lesz rajta. Újvári Csaba szerint azért, mert azt nem lehetett beletenni a pályázatba. Az utcának nincs alapja, nincsen vízelvezetése, ezért az árok lenne a legfontosabb. Két évvel ezelőtt is pénzt ölt ugyan az önkormányzat az utca felületébe, de az akkor is hiábavaló volt, mert továbbra is az út mellett mossa a víz a területet. Ugyanilyen a kerékpárút is a két erdő közötti rész is, azt is kimosta az eső. Nem akarja elhinni, hogy olyan horribilis összegbe került volna, ha rendesen megcsinálják a Mohás utat, ahogy kell. Azt aláírja, hogy „x” összeget megint rákölt az önkormányzat, de a legszükségesebb, a leglényegesebb, az továbbra sem lesz megoldva.

Huber László tisztázza a képviselő úrnak, hogy ezzel a problémával ők is szembesültek, és a hivatal szakembereivel már a jövő évi tennivalók közé be is sorolták a normális meder kialakítását. Ebbe a vis maior pályázatba még egy folyóka sem fért bele, ugyanis az már nem helyreállítás, hanem felújítás. Ki lettek tehát húzva észszerű dolgok is, mivel állami támogatásról van szó, a felhasználása szigorúan kötött.

Básthy Béla visszatér a lakossági kérelemre. Bár ő alapvetően korábban is egyetértett az adónemmel, ezt a határozati javaslatot is meg fogja szavazni. Már csak azért is, mert szerinte nincsen más választása a képviselő-testületnek: a hivatal ugyanis nagyon nehéz helyzetben lenne, ha az eddig befizetett összegeket vissza kellene utalni.
Egyébként az építményadó ügye nagyon kardinális dolog – és ez nemcsak politikai kérdés. Hasznos eszköz lehet ugyanis a vállalkozások és a lakosság szabályozása tekintetében. Neki nagyon olyan érzése van ugyanis, hogy Kőszegen és Magyarországon is vannak elterjedt, rossz gyakorlatok, amik ellen fel kell lépni. Ilyen ez a külterület-történet is. A város közvetlen környékének a rendezése ürügyén ugyanis mindenki azt csinál, amit akar. A fennmaradási engedélyek ügye pedig a városépítés katasztrófája és ez a hivatal hibája. Rendnek kell lennie ezekben a dolgokban.

Racker Béla az elhangzottakra reflektálva emlékezteti a képviselőket, hogy a legutóbbi ülésen Szima Andrea javaslata nyomán újabb külterületi ingatlanok belterületbe vonásának a folyamata kezdődött meg.

Huber László kéri, hogy ebbe a kérdésbe ne menjen már bele a képviselő-testület, így lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselők 13 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett el is fogadnak.

139/2010. (VIII. 26.)
képviselő-testületi határozat


Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a külterületi ingatlan tulajdonosok egy részének az építményadó eltörlésére irányuló kérelmét elutasítja és kéri a tulajdonosokat a város költségvetési helyzetének megértésére, az új adónem elfogadására.
Felelős: Dr. Tóth László jegyző.
Határidő: azonnal.


A 4. napirendi pont tárgyalása:

Kőszeg Város külkapcsolatairól szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Mátrai István nem kívánja különösebben kiegészíteni az anyagot, csupán arra emlékezteti a képviselőket, hogy több mint egy évvel ezelőtt tárgyalta a képviselő-testület ezt a témát. Az akkori anyag szerkezetét próbálta megtartani, bár ez az előterjesztés korántsem teljes. Hiányzik pld. Kőszegfalvának a francia településsel való kapcsolata. A programnaptár hihetetlenül gazdag. Nem akarta a két ülés között történt eseményekről szóló beszámoló tárgyalásakor tovább húzni az időt, de azon kívül, amit a polgármester és az alpolgármester úr mondott az idei nyáron legalább 5-6 olyan rendezvényre jutottak el kőszegi fiatalok, ahova Kőszeg város jó hírnevét vitték el. Volt pld. egy csoport Judenburgban, volt egy Csehországban, Lengyelországban egy nagyobb létszámú atléta csoport Velletriben, a néptáncosok pedig ismét Judenburgba készülnek. Amit ezekből az adatokból lényeges kihangsúlyozni, az az, hogy mindez a városnak egy fillérjébe nem került. Ez az egésznek a mottója. Megpróbálják a külföldi kapcsolatokat úgy megszervezni, hogy teljes egészében uniós támogatással valósuljanak meg. Erre sok pozitív példa van, bár éppen a mostani hétvégi rendezvényre nem sikerült pályázatot nyerni, pedig pályáztak rá. Ugyanis rengeteg pályázatot nyújtottak be, amelyeknek még a negyedét sem tudták támogatni, illetve az volt a sikertelenség oka, hogy viszonylag kevés volt a programon résztvevő országok száma.

Hozzászólások:

Básthy Béla véleménye szerint rendkívül szerteágazó területről van szó, ami egyúttal nagyon gyümölcsöző is. Azért azt egyszer számszerűsíteni lehetne, hogy a Testvérvárosi Egyesület – saját munkájuknak köszönhetően – mennyi pályázati pénzt tud mozgósítani a külföldi kapcsolatokra. Szerinte biztosan megvan 2-3-szorosa annak, amit a város e célra elkülönít, és akkor még az önkénteseket nem is számolta. Véleménye szerint dr. Mátrai István és Schlögl Krisztián pályázati tevékenysége példaértékű. Ez szerencsére „ragadós”, mert a hagyományos testvérvárosi körben is ezt a példát követik. Ilyen pályázati pénzen sikerült 4 fiatalnak és kísérőiknek kijutniuk Offenbachba, a Jumelage-kör németországi városába. (Ez is kapcsolódik egyébként a két ülés között történt eseményekhez.) Tapasztalata szerint ritka, hogy így segítsék egymást a testvérvárosok, de már jelezték, hogy szeretnék tovább folytatni ezt a gyakorlatot.
Kihangsúlyozza, hogy Kőszeg város testvérvárosi kapcsolatai egyre inkább a civil szervezetek működésére épül a kölcsönös városi delegációk szintje helyett és ez nagyon helyes. Ez a követendő irány a jövőben is.

Stampf Ferenc a maga részéről teljesen elégedett ezzel az összefoglalással. Minden benne van az anyagban, ami elhangzott a 4 év alatt. A város külföldi kapcsolatainak és az egyesületnek is hosszú távon az az előnye, hogy szellemi és kulturális értelemben is tovább bontsa le azt a bizonyos vasfüggönyt, ami sokkal nehezebb, mint a drót eltávolítása volt. További sok sikert kíván ehhez a munkához.

Huber László a maga részéről is szeretné megköszönni mindenkinek az áldozatos és szerteágazó munkáját, aki ezen a területen tevékenykedik. Különösen dr. Mátrai István bizottsági elnök urat emeli ki, aki nagyon magas szintre emelte a város külkapcsolatait, koordinálja azokat és kezdeményező szerepet tölt be bennük. Nem lehetne ilyen gazdag ez a mai összefoglalás, ha az elnök úr a tapasztalatait nem használná fel e területhez.

Dr. Mátrai István szerint nem szerencsés a személyét ennyire kiemelni, mert nagyon sokan segítenek a szervezésben. Básthy Béla alpolgármester úr pld. a pályázatok írásában nagyon tevékenyen vesz részt, de sokat segítenek a különböző egyesületek is. Pld. a kerékpáros egyesületre mindig, mindenben lehet számítani.

További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 14 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza:

140/2010. (VIII. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város külkapcsolatairól szóló beszámolót elfogadja.

Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Schlögl Krisztián szervezési ügyintéző.
Határidő: azonnal.


Az 5. napirendi pont tárgyalása:

A Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium pedagógiai programjának tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Szabó Mariann szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a központi jogszabályok megváltozatása tette szükségessé a kollégium pedagógai programjának a felülvizsgálatát. A kollégium nem önálló intézmény, hanem egy intézményegység, de a szakmai, pedagógiai programja eddig is külön készült. A fenntartó megfelelő döntéséhez, a program értékeléséhez szükséges szakértő véleményének a kikérése, mind a pedagógiai, mind a jogszerűség vizsgálata miatt, ugyanis ezt a szakértő hivatott elbírálni.
A felkért szakértő nagyon jónak értékelte a programot, csupán apró hiányosságokat jegyzett meg, amelyeket azóta pótoltak is. Ilyen pld. az áttekinthetőség érdekében a tartalomjegyzék összeállítása, a legitimitációs záradék. Az eszközjegyzékkel kapcsolatosan kiemeli, hogy a képviselő-testület is tisztában van azzal, hogy ezt ők hosszú ideje külön kezelik. Ez közel egy évtizede napirenden van, mert az OM elkészítette ugyan az elvárásait (pld. helyiségekre, épületekre is) az intézmények felé, de ehhez nem kapnak központi támogatást. Az eszközjegyzéket tehát most nem kell figyelembe venni. A gyermekvédelemmel kapcsolatos dolgokat sem tartalmazta a program, mivel az a gimnázium pedagógiai programjának a része, de ez is pótolva lett. Bekerült még a hagyományok ápolása is a kollégium programjába. Ezt a dokumentumot nyugodt szívvel elfogadhatja a képviselő-testület, mivel szakmai szempontból biztos hogy jó, anyagi vonzata vagy hozadéka pedig nincsen.

Hozzászólás:

Dr. Mátrai István a kulturális, oktatási és sportbizottság véleményét tolmácsolja. Hihetetlenül alapos programról van szó, amihez csak gratulálni lehet. A bizottság megköszönte Szabó Mariann oktatásért is felelős ügyintéző munkáját és azt is, hogy megfelelő szakértőt választott a véleményezéshez. Horvátné Kutasi Mária, a gimnázium igazgatója sajnos nem tud részt venni az ülésen, de elmondta neki, hogy ha nem Nagy Kálmánt kérte volna fel a hivatal szakértőnek, akkor az igazgatónő külön is konzultált volna a pedagógiai programról az országos hírű szakemberrel. Az eszközjegyzék valóban egy nagyon fura dolog, mert mindenki tudja, hogy ez megvan, de senki nem tartja be, mert nem lehet betartani – pedig törvényi előíráson alapul. Remélhetőleg ez változik majd a jövőben. A bizottság természetesen elfogadásra ajánlja a dokumentumot.

Az anyaggal kapcsolatban további kérdés vagy hozzászólás nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselők 15 igen szavazattal el is fogadnak.

141/2010. (VIII. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium Kollégiumi pedagógiai programját a határozat melléklete szerint jóváhagyja.

Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.


A 6. napirendi pont tárgyalása:

Az evangélikus egyház támogatásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Az előterjesztő szóbeli kiegészítést nem tesz.

Kérdések és hozzászólások:

Preininger Ferenc elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság az előterjesztést megtárgyalta és egyhangúan elfogadásra ajánlja.

Básthy Béla azt emeli ki, hogy a határozati javaslata elfogadásával olyan közösséget tud támogatni a város – még ha a kevés is a pénze – amely túl mutat saját szűkebb közösségén. Az evangélikus egyház és maga a templom szerinte evangélikus szigetnek is tekinthető. A templom kisugárzásában és a városkép szempontjából is az, hiszen nagyon vonzó területté vált turisztikai és rekreációs szempontból is. Az egyház pedig azzal az intézményrendszerével együtt, amit fenntart (idősek otthona, szakközépiskola, kollégium) minden elismerést megérdemel és ő reméli, hogy a jövőben továbbra is a város életének tevékeny része lesz.

Keszei Balázs kéri még, hogy ha a közeljövőben a városi információs táblák felülvizsgálatára kerül sor, akkor azokon az evangélikus templomhoz vezető irány is meg legyen jelölve, de Huber László szerint ez már néhány hete korrigálva lett, úgy hogy a képviselő úr kérése már rendben van. A polgármester kérdezi még, hogy a 3 M Ft-os támogatás megjelölt kerete pénzügyi szempontból megfelelő-e?

Dr. Tóth László szerint igen. A Malomárok hídnak ugyanis egy szakértői vizsgálat szerint több problémája is van, ezért az idén biztos nem kezdődhet meg a felújítása, tehát az erre elkülönített keret felhasználható.

További észrevétel nem hangzik el, majd a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselők 12 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadnak.

142/2010. (VIII. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Evangélikus Egyházközséget 3 000 E FT támogatásban részesíti a Malomárok-híd felújítása előirányzat terhére.

Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.


A 7. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszegi Sportklub támogatási kérelméről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pontnál tanácskozási joggal vesz Földesi János, a KSK labdarúgó szakosztályának a vezetője, valamint Korényi Rudolf labdarugó.

A szóbeli kiegészítés előtt Huber László polgármester bemutatja a képviselőknek Krizsovenszky Lajosné ügyintézőt, aki az elhunyt dr. Bokányiné Boda Gyöngyi státuszát tölti be július 1-jétől.

Krizsovenszky Lajosné szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy 2010. június 17-én érkezett meg a levél a KSK vezetőjétől, amelyben a labdarúgó csapat magasabb osztályba kerülése miatt 2 M Ft plusz támogatást kértek. A kérelmet két bizottság tárgyalta meg és 3 M Ft támogatást javasolnak adni a sportkörnek.

Kérdések és hozzászólások:

Dr. Mátrai István tisztázza, hogy nyilván magyarázattal kell szolgálni, hogy ezekben az ínséges időkben miért lett felemelve a támogatás 2 M Ft-ról 3 M Ft-ra. A kulturális, idegenforgalmi, oktatási és sport bizottság ülésén részt vett a KSK elnöke Kenyeri András is, akit most nem tud jelen lenni a képviselő-testületi ülésen, ezért is képviseli Földesi János. Kenyeri András elmondta a bizottsági tagoknak, hogy összességében durván 3 M Ft plusz költséggel jár a magasabb osztályba való kerülés, aminek a nagy részét sajnos ebben a félévben kell kifizetni. Ráadásul ebben a félévben már nem tudnak újabb szponzorokat sem szerezni. Jövőre valamelyest enyhül a teher, mert az egyesület fogadhat majd 1%-os felajánlásokat és a magasabb osztályba kerülést talán a szponzorok is értékelik majd. A bizottság tehát egyet értett a 3 M Ft-os támogatással és a képviselő-testület felé elfogadásra ajánlja.

Básthy Béla nem tudja megállni, hogy ne utaljon vissza az előző napirendekre: a „kamat ugyan több lett, de a kiadás még több lesz”. Ezúton is gratulál futballcsapathoz, a nagyszámú tehetséges gyerekhez, akik remélhetőleg a játékban ki tudnak majd bontakozni.

Huber László a csapatnak az NB III-ban egy kicsit több szerencsét kíván, mint amit az eddi néhány meccsen kísérte a focistákat. Ő azt a küzdő szellemet várja el tőlük, mint amit Ritzingben maga is megtapasztalt, amikor a nemzetközi kupát elhozták a kőszegiek. Ha úgy fognak küzdeni az NB III-ban is, mint ott, akkor remekül meg fogják állni a helyüket. Ezen a támogatáson szerinte ne múljon a csapat sikere, ő mindenesetre továbbra is szurkol nekik.

További észrevétel nem hangzik el, így a képviselők 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:

143/2010. (VIII. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Sportklub Egyesületet a 2010. évben 3.000 E Ft többlet támogatásban részesíti a kamat többlet bevétel előirányzat terhére, s egyben felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására.

Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Krizsovenszky Lajosné ügyintéző.
Határidő: azonnal.


[Gyarmati Kálmán, Földesi Zoltán, Schläffer József képviselő elhagyta az üléstermet, így a képviselő-testület létszáma: 12 fő.]


A 8. napirendi pont tárgyalása:

A televíziós magazinműsorok készíttetésére vonatkozó megbízás folytatásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Krizsovenszky Lajosné szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a TRIÓ-TV-vel kötött, a televíziós magazinműsorok készítésére vonatkozó szerződés meghosszabbítását javasolják, a jelenlegi feltételekkel.

Kérdések és hozzászólások:

Dr. Mátrai István szerint mindenki titokban szerette volna, ha újra vissza lehetne állítani a képviselő-testületi ülések teljes közvetítését, de legalább a magazinműsor megmarad. A bizottság az előterjesztést elfogadásra ajánlja azzal, hogy ne legyen „összemosva” a fejlesztés és a működés, ezért a magazinműsorokra szánt fedezetet nem a Malomárok híd felújítására tervezett összegből, hanem a kamatbevétel többlet terhére kellene megjelölni, végül nem túl nagy összegről van szó.

Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét ismerteti. A bizottság az eredeti határozati javaslatot tárgyalta és azt is ajánlja elfogadásra, tehá