| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2022. December 15., Csütörtök, 10:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
3. napirendi pont:
Beszámoló Kőszeg város külkapcsolatainak alakulásáról.
Beszámoló Kőszeg város külkapcsolatainak 2020-2022. évi alakulásáról.
Tisztelt Képviselőtestület!
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2022. évi munkatervében elrendelte Kőszeg Város külkapcsolatairól, valamint a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület működéséről szóló beszámoló elkészítését.
A beszámoló azt a célt szolgálja, hogy a város vezetése és igény szerint más szervezetek, valamint a lakosság tájékozódhasson arról, hogy mi is folyik valójában a városban a külkapcsolatok terén, ezzel is elősegítve a hatékonyabb információáramlást, ezen keresztül a nemzetközi kapcsolatokban rejlő előnyök jobb kiaknázását.
A mostani beszámoló különösen azért is indokolt, mivel az előző két évben ilyen beszámolóra a Covid miatt nem kerülhetett sor. Ennek ellenére igyekszünk viszonylag rövid összegzést írni.
A 2016 szeptemberi képviselőtestületi ülésen véglegesedett az a feladat átvállalási megállapodás, amely alapján a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület könnyebben, e hivatalos megállapodás alapján is tud, és tudott segítséget nyújtani a városnak a külkapcsolati feladatok ellátásában. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület irányítja a város külkapcsolatait, még csak azt sem, hogy annak minden szeletével tisztában van.
A beszámolóban számba vesszük testvérvárosi és partnervárosi kapcsolatainkat, azok előnyeit, nehézségeit, további célokat, javaslatokat, feladatokat. A beszámoló végén arra is rávilágítunk, hogyan valósultak meg az előző év végén kitűzött célok, illetve a jobb, átláthatóbb szervezéshez, működtetéshez mit kellene tenni.
A külkapcsolatok nagy vonalakban 4 területen valósulnak meg: Városháza (bilaterális kapcsolatok testvérvárosainkkal, a város bemutatkozása különböző fórumokon [pl. Brüsszel, Bécs]), Testvérvárosi Egyesület (Douzelage és Jumelage városokkal, EU projektek kivitelezésekor) más egyesületek és szervezetek (pl. nemzetiségekhez kötődő kapcsolatok általában 1-2 szervezettel, testvérszervezettel, pl. horvát illetve német kisebbségi önkormányzat), intézmények (pl. iskolák, különösen Jurisich, TEKI, iASK).
Kőszegnek 5 olyan testvérvárosa van, amelyet szerződésben is rögzítettünk: a németországi Vaihingen an der Enz (1989), az ausztriai Mödling bei Wien (1989), a horvátországi Senj (2010), a szlovákiai Szenc (2014), valamint a szintén szlovákiai Nyitragerencsér (2015).
Szintén hivatalos dokumentum rögzíti azt, hogy tagjai vagyunk a „Jumelage” elnevezésű nemzetközi partnervárosi szövetségnek (1995), amelynek jelenleg 6 – 9 tagja van, valamint a jelenleg 28 tagú „Douzelage” elnevezésű Európai Uniós kisvárosi partneri szövetségnek (2004). (E két szövetségről az előterjesztés végén található rövid összefoglaló.)
Igazság szerint nem lehet meghatározni, hogy egy-egy település hány testvérvárossal tud kapcsolatot tartani, hiszen ez sok tényezőtől függ. Az biztos, hogy a közel 12 ezer lakosú Kőszeg rendkívül népszerű, és egész különleges országosan is az összesen 40 testvérvárossal. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindegyikkel folyamatos és azonos intenzitású a kapcsolat – függetlenül attól, hogy bilaterális, vagy többoldalú szövetségről van szó. Vannak olyan települések, amelyekkel alig van közös tevékenységünk. Ezzel együtt is megállapíthatjuk, hogy összességében véve egy település önkormányzata és lakossága számára előnyös testvérvárosi kapcsolatokat kialakítani és fenntartani – és ez minden településre igaz, nem csupán Kőszegre.
Mindenesetre a testvérvárosi kapcsolat kialakítása szempontjából nincs egyedüli üdvözítő célcsoport. A túl közeli települések nem nagyon különböznek tőlünk, a túl távoliak nem érhetők el könnyen. A hasonló nyelvi, illetve szociokulturális környezet előnyös, könnyen megérthetjük egymást, hasonlóan a közös történelmi gyökerekkel rendelkező partnerek esetén, az eltérőekkel való kapcsolat viszont empátiánkat, alkalmazkodó képességünket fejlesztheti. Kőszeg mindegyik esetre tud partnereket felvonultatni.
A külkapcsolatok, illetve különösen a testvérvárosi kapcsolatok kialakítása és fenntartása növelheti egy település turisztikai látogatottságát, javíthatja annak imázsát, segítheti marketing kommunikációs tevékenységét, növelheti ifjúságpolitikai lehetőségeit, javíthatja annak közoktatási színvonalát, színesítheti kulturális és művészeti életét, élénkítheti sportéletét. Mindezeket az előnyöket Kőszeg esetében tapasztalhatjuk, de minden területen lehet még e pozitív hatásokat növelni. Nagyobb városok esetén bizonyára lehetséges tudományos együttműködést is kialakítani, nálunk ez csupán az iASK esetén valószínűsíthető. Az mindenképpen fontos, hogy a testvérvárosi kapcsolat nálunk nem politikai, illetve reprezentációs célokat szolgál – néha még azt is nehéz megszervezni, hogy egy-egy delegációt városi vezető kísérjen.
A testvérvárosi kapcsolatok ápolását – mint a legtöbb településen – nehezíti az anyagi források hiánya, és a nyelvtudással rendelkező, az aktív munkába bevonható önkéntesek hiánya. Több találkozón tapasztaltuk, hogy ez nem csupán magyar, illetve kőszegi probléma. Kétségtelenül nehezebben tudnak részt venni a munkában az egyesület tagjai közül a tanárok, akiknek a leterheltsége folyamatosan, immár az elviselhetetlenségig nő, tanév közben alig mozdíthatók, különösen azóta, mióta az iskolák fenntartója nem a város, hanem a KLIK.
Szintén nehézséget jelent (e területen is) – hasonlóan más kisvárosokhoz szerte Európában – az, hogy a fiatalok nem maradnak Kőszegen, aktív tevékenységük szinte csak a középiskolás korra korlátozódik. (Szerencsére van ez alól kivétel is.)
Az országos és nemzetközi gyakorlat az, hogy a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában, ápolásában a polgármester, alpolgármester, külön erre a célra létrehozott testvértelepülési bizottság vezetője vagy tagja, önkormányzati biztos, illetve egy civil szervezet vezetője vagy tagja játszik kulcsszerepet. Kőszegen a helyzet elég speciális, hiszen bilaterális kapcsolatainkat elsősorban a Városháza szervezi, egy-egy program, delegáció a polgármester úr javaslatai alapján kerül összeállításra, a kivitelezésben – ha ez szükséges – az egyesület segít. Ugyanakkor a Douzelage városokkal való kapcsolattartás szinte csak az egyesület feladata. Néhány esetben nagy szükségét érezzük egy szorosabb együttműködésnek, lassú előre lepések már látszanak. E kapcsolatok személyfüggők, s csak remélni tudjuk, hogy egy-egy vezetőváltás nem jelenti a kapcsolat megszakadását – lazulásra sajnos volt példa a közelmúltban (Mödling, Senj). Nem tudni, hogy a Vaihingennel való kapcsolat lazulása a polgármester-váltásnak köszönhető, vagy attól független. Meg kell jegyezni azt is, hogy a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület egyrészt azért alakult 2004-ben, hogy e kapcsolatok ne lássák kárát egy-egy képviselőtestület váltásnak – mint azt több város esetén lehet tapasztalni, másrészt azért, hogy pályázati forráshoz jussunk.
Régi álmunk valósult meg az Európa park kialakításával, és annak információs táblákkal való felszerelésével. A lakosság nagy többsége eddig nem volt tisztában azzal, hogy milyen testvérvárosi kapcsolatrendszere van városunknak. Többségük esetleg Vaihingenről tudott. A városba vezető utak melletti néhol már megtépázott táblák is csak Vaihingent, Mödlinget és Senjt sorolják fel, mint testvérvárosok. Most a park segít a tájékoztatásban, és egyesületünknek további tervei vannak.
Partnereink lakosságának információja is elég változatos. Vaihingenben utcát is neveztek el Kőszegről – mi ezt szintén megtettük. Marsaskalában (Málta) egy modern képzőművészeti alkotás örökítette meg az összes Douzelage partnervárost, a lengyel Chojnában rózsakert, a ciprusi Agrosban pedig csempézett fal hirdeti a partnertelepüléseket.
A testvérvárosi kapcsolatoknak csak előnyei lehetnek. A kulturális, oktatási és sport területén megvalósuló együttműködés, a közös programok mellett a legfontosabb az, hogy közben formálódik az egyének életszemlélete, nyitottabbá válnak, fogékonyabbá az újra. Azt, hogy ezeket az előnyöket mennyire használjuk ki, a szervezésen, a rendelkezésre álló humán erőforrástól függ. Kőszeg sem tudja maximálisan kihasználni a kínálkozó lehetőségeket még a legrégebbi testvérvárosi kapcsolatok esetében sem. A kihasználatlanságnak több oka van, az egyik a szűkös anyagi lehetőség.
Az anyagi ráfordítás országonként változó, de még egy-egy országban is nagyon függ attól, hogy melyik településről van szó. Három lábon állhat egy-egy kapcsolat: egyéni hozzájárulás, városi támogatás és hazai, valamint Európai Uniós pályázati forrás. Esetünkben ez első kettő nagyon korlátozott, így, ha csak egy mód van rá, igénybe kell vennünk a hazai és/vagy Uniós támogatásokat – erre pályázni kell. A hazai támogatások szinte kivétel nélkül beruházást, eszközbeszerzést támogatnak, találkozók, események szervezéséhez csak EU-s pályázati forrásokra lehet számítani. Hacsak lehet, mi pályázunk, hogy könnyítsünk a terheken. Az Untersteinbachi sporttábor esetén az útiköltség több, mint 1,5 Millió Ft volt. Kőszeg városa ezt 300 E Ft-tal támogatta, a résztvevők fejenként 40 E Ft-ot fizettek. A többit Vaihingen vállalta – amellett, hogy a teljes ott tartózkodás költségeit is fizette. Kicsit koldusnak érezhetjük magunkat, de sajnos ők nem pályáznak EU forrásokra.
A vendéglátás szintén sokba kerül, bár ezen sokat lehet spórolni összefogással: éttermi étkezéseket ki lehet váltani pl. a JUK-ban, vagy egy erre alkalmas helyen szervezett büfével, ahol a süteményeket a város lakói készítik, és az étteremben drágán felszolgált italt is ki lehet váltani. A Testvérvárosi Egyesület rendszeresen él ilyen lehetőségekkel, és a takarékosság mellett egy nagyon közvetlen atmoszférát tud egy ilyen rendezvény teremteni.
Kőszeg testvérvárosi kapcsolataira csak néhány együttműködési forma jellemző, elsősorban a kisebb csoportok látogatása, rendezvényeken való részvétel, ifjúsági cserék. Hiányzik tehát a turisztikai, valamint a gazdasági együttműködés – az utóbbira nincs is nagyon reményünk, de a turisztikai téren nagy lehetőségek rejlenek – a szakemberekkel összefogva igyekszünk ezt kiaknázni. (Persze nem utolsó szempont anyagi téren az, hogy egy-egy pályázattal megvalósuló projekt során számos vendégéjszakát töltenek a résztvevők a városban, és több üzletet is meglátogatnak.) A tapasztalatok szerint egy-egy Douzelage konferencián kiosztott prospektusoknak nem sok eredménye van – sokan el sem viszik azokat. Ez természetes is, hiszen manapság egyre inkább a környezetkímélőbb elektronikus információ-hordozók az elterjedtebbek szerencsére.
Vannak olyan testvérvárosok, amelyek csupán 10 évente szerveznek közös programokat, rendezvényeket. Nálunk ez szerencsére gyakoribb – legalábbis néhány partnervárossal. Itt a szüret, a Szőlő Jövésének Könyve, az Orsolya nap, az Ostromnapok azok az alkalmak, amikor nagy a nyüzsgés a városban, sok a látnivaló. Ez sajnos azzal is jár, hogy személyes kapcsolatok ápolására, esetleg egy adott szakmai kérdés megvitatására nincs is lehetőség. Jobb előkészítés, pályázati forrás esetén érdemes lenne szakmai konzultációkat is beiktatni.
Lehet, hogy szükség lenne a kapcsolattartók (pl. a Testvérvárosi Egyesület) szemléletváltására is, mert komoly anyagi ráfordítást igénylő programokat nem is reklámozunk – mint pl. a görög Prevezában évek óta megrendezésre kerülő kórusfesztivál, karnagyképző, vagy a portugál Sesimbrában zajló foci kupa – pedig elképzelhető, hogy lenne érdeklődő. Ugyanígy a mi rendezvényeinket sem hirdetjük partnereink körében, pedig lehet, lenne fizetőképes kereslet.
A beszámolót teljesebbé teszi, ha az elmúlt 2-3 év során megvalósult konkrét találkozásokat, programokat soroljuk fel – bár ez a felsorolás nem lesz teljes körű, hiszen nem tartalmazza az iskolák, illetve egyesületek, intézmények összes ilyen jellegű tevékenységét. Ráadásul a szokásos rutint is megtörte a Covid, és hát az ennek következtében is kialakult gazdasági visszaesés. Igazság szerint a „csak” barátkozás céljából szervezett, ugyanazon utazók által látogatott rendezvényeknek nincs is sok haszna. Emellett persze a tradíciókat, a kulturális rendezvények látogatását nem lenne célszerű mellőzni, de az utóbbi években látszó tendencia, a ritkulás nem okozza az elhidegülést.
Immár megszokott, hogy a Szőlő Jövésének Könyve alkalmával, illetve a szüreti rendezvényt meglátogatva küldöttség érkezik testvérvárosainkból. Az idei év ismét különleges volt azért, mert Senjből is jöttek látogatók szüretre. Az Orsolya napkor csak a szenci küldöttség képviselte a testvérvárosokat – a távolság kicsi, könnyen kivitelezhető a látogatás. [Ugyanez persze igaz lehetne Mödlingre is.]
A Kőszegről utazó csoportok nagy többsége valamely konkrét céllal indult útnak. A nyári untersteinbachi spottáborban két év kihagyás után ismét lehetősége volt 25 fiatalnak, hogy remek program részese legyen. Riegler András – aki évek óta nagy lelkesedéssel, rengeteg energiabefektetéssel szervezte az utakat, kinevelte az új kísérőket, akik korukat meghazudtoló érettséggel irányították a csapatot.
Vaihingenbe természetesen egy-egy csoport a lehetőségek szerint ellátogatott, idén ennek egyik apropója Gerd Maisch főpolgármester távozása volt. Remélhetőleg a kapcsolat ugyanilyen jó marad az újonnan megválasztott főpolgármester működése alatt.
Ismét nem múlt el év anélkül, hogy ifjúsági csoport ne vehetett volna részt egy projektben: a lengyel Chojna pályázata révén 11 fő képviselte városunkat a „Towards 0 Waste” (A nulla hulladék irányába) projektben.
Európai Uniós projektjeink találkozóján 4-8 fős delegációk vettek részt, a témától függően. Általánosan igaz, hogy ehhez nyelvismeretre is szükség van. Örültünk, hogy a Douzelage konferenciákon ismét részt tudott venni Polgármester úr, ha nem is mindig a teljes időtartamban.
Több éves szünet után ismét gasztronómiai és kulturális rendezvényre hívtak bennünket Judenburgba, ahol a várost táncosaink és gulyáslevesünk méltón képviselte. (Örülhettünk, nem terveztünk a standot eladó áruval feltölteni, mert bizony senki nem vett semmit.)
Az ACTAGE projekt egyik haszna volt, hogy az ott fellépő Cirákulum együttes meghívást kapott Litvániába. Ez nem egy gyakran elérhető úti cél, örülünk, hogy sikerült kijutniuk, és ott Kőszeg jó hírét öregbítették. (Természetesen sok meghívásnak tesz eleget a Kőszegi Vonósok, a Fúvószenekar, a Concordia kórus is, ezt csak a távolság miatt emeltük ki a beszámolóban.)
Immár ötödik évben töltött itt 6 diák és egy kísérőtanár 4 hetet szakmai gyakorlaton (Remicro Kft és Szárnyas BT, illetve idén a Harangtorony Szállóban is gyakorolt 2 fiatal). Remélhetőleg folytatódik a gyakorlat a jövő évben is.
Idén és az elmúlt évben is 10-10 diák és 2-2 tanár látogatott az Evangélikus Középiskolába, hogy az itteni diákcsoportokkal először az egészségről, majd idén a klímaváltozásról cseréljenek eszmét. Az eközben keletkezett plakátokkal sokan találkozhattak a városban.
A külkapcsolatok szervezése, a terhek megosztása érdekében négy évvel ezelőtt az önkormányzat és a Testvérvárosi Egyesület között feladat átvállalási megállapodás jött létre. Ennek értelmében az egyesület tagsága az igények szerint mindent megtesz azért, hogy a kapcsolatokat segítse. Ebben az évben is több példa volt a sikeres együttműködésre, bár ez még tovább javítandó.
Gyakorlatilag a városházán szerveződtek a hivatalos testvérvárosi kapcsolatok. Az egyesület tagjai segítenek a vendégek kíséretében, hogy minden delegáció úgy érezze, törődnek vele, van kihez fordulniuk kéréseikkel. E kéréseket, igényeket azonban előre kell jelezni, különben nem tudjuk megszervezni.
A külkapcsolatok ápolásához a hazai pályázatokon kívül, több nemzetközi szervezet (EU, Európa Tanács, Visegrádi Alap) is kínál komoly forrásokat, amelyek gyakran még önerőt sem igényelnek, így elsőrendű feladat e támogatások megszerzése. Ebben mi, magyarok élen jártunk, és a munka sokszor meghozta gyümölcsét. Kőszeg különösen sikeres volt a pályázatok terén, ezért is esett a választás a mi projektünkre, amely a Tempus Közalapítvány disszeminációs füzetében is megjelent. Sajnálatos tény azonban, hogy változatlanul kevés testvér- illetve partnervárosunk mutat hajlandóságot – kérésünkre sem – pályázatok beadására, amely a kőszegi delegációk útiköltségét is szinte teljes egészében fedezhetné.
Egyesületi szinten szintén jelentősen csökkentettük a költségeket azáltal, hogy több alkalommal jó hangulatú, színvonalas, jó környezetben magunk oldottuk meg az étkeztetést. Ilyen esetekben igazán felszabadultan viselkedett mindenki, és jelentősen növelte a vendégek és helyiek közötti kommunikáció lehetőségét.
Nem elhanyagolandó az, hogy a Testvérvárosi Egyesület olyan projekteket szervezett, amely keretében sok résztvevő több éjszakát töltött Kőszegen, ezáltal az idegenforgalmi adóbevételhez jelentősen hozzájárultunk. Ha hozzáadjuk, hogy ehhez éttermi szolgáltatások, vásárlások is tartoztak, akkor világossá válik, hogy minden ilyen projekt mennyire előnyös a városnak.
Fontos megemlíteni, hogy a város két olyan kétéves projektben volt partner, amely érdekes témákat feszegettek. Judenburg volt a koordinátora annak az Erasmus+ projektnek, amely célja az volt, hogy a kisdiákokat ismertesse meg a felnőttek, a munka világával. Ebben a város, általános iskolák és a foglalkozási paktum mellett vállalkozók is részt vettek. A projekt lezárult, és eredményes volt.
A másik ilyen projekt a szlovéniai Škofja Loka által koordinált ACTAGE nevű projekt, amely az aktív időskor, a fiatalok és idősek kapcsolatának erősítését, annak lehetőségét vizsgálta. Nagyon elhúzódott a Covid miatt, de végül sikeresen abszolváltuk. Igen értékes megállapítások hangzottak el, a projekt összegzését, a találkozók tartalmát egyrészt a város honlapján lehet olvasni, másrészt a projekt honlapja (jfs.si) tartalmazza a projekttalálkozók során előadott bemutatókat, jó gyakorlatokat.
Végül vegyük számba, hogy mi valósult meg az előző beszámoló végén jelzett előttünk álló feladatok megoldásakor
Pályázati források eddigiekhez hasonlóan sikeres felkutatása, és további sikeres pályázatok készítése egyesületi, illetve városi szinten — A kivitelezéshez mindenképpen szükség van a Városháza együttműködésére, az egyesület kicsi ahhoz, hogy mindent egyedül oldjon meg. Az információáramlás biztosítása érdekében létrehoztunk egy Google táblázatot, amelybe a programokat folyamatosan töltjük. https://docs.google.com/spreadsheets/d/18ewMbyg2KWGe7wfqeM8Zeei_2eybwB4o/edit#gid=13796121 Sajnos közben ez elmaradt, így az információ áramlása féloldalas. A jövőben ezt korrigálni kell.
• Pályázati források felkutatása, és sikeres pályázatok készítése városi szinten — remélhetőleg komoly a szándék a pályázásra. Sajnos a testvérvárosi évfordulók elmúltak: 2020-ban 5 éves volt a nyitragerencséri, 10 éves a senji partnerség, valamint 20 éves a Joumelage tagság. Egyesületünk előfizetője a PályázatMenedzser hírlevelének, értesülünk a legújabb pályázati lehetőségekről. Célszerű lenne időben pályázni.
• Testvérvárosainkkal való kapcsolataink további ápolása, új tartalmak keresése.
• Partnervárosaink közül az arra „fogékonyakkal” kisebb csoportok cseréinek folytatása — csak az eddig is aktív partnerokkal folytatódott a csere.
• Határon túli magyarlakta településekkel való kapcsolat keresése, erősítése — nem történt előrelépés e területen, pedig pl. Segesvár nagyon szívesen létesítene velünk testvérvárosi kapcsolatot.
• A lakosság szélesebb rétegének bevonása a kapcsolatokba — csak némi előrelépés történt e területen, de az akadályok okairól korábban írtam.
• A kapcsolatok turisztikai, gazdasági területre való kiterjesztése — nem történt lényeges előrelépés gazdasági területen, turisztikai szempontból viszont több csoport is érkezett már Kőszegre.
• Megjelenés a médiában: A Kőszeg és Vidéke minden számában hírt adni a külkapcsolatokról, azok alakulásáról, illetve a fontosabb eseményekről a Vas Népében is jelenjen meg cikk. — nagyon nehezen alakul ez a kérdés. Volt olyan K&V szám, ahol fizettünk a hosszabb tartalom megjelenéséért, de sajnos ezt nem tudjuk rendszeresen megtenni. A Vas Népében remek, gondosan összeállított anyagból csak egy rövid hír jelenhetett meg.
• Ösztönözni testvérvárosainkat is arra, hogy egy-egy találkozó támogatásához pályázatot nyújtsanak be. — nem történt előrelépés e területen.
A beszámolót megtárgyalta a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság, a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló megtárgyalására, az előterjesztés elfogadására!
Kőszeg, 2022. december 9.
Dr. Mátrai István s. k.
egyesületi elnök
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város külkapcsolatairól szóló beszámolót elfogadja.
A Jumelage és Douzelage kör rövid ismertetése:
A Jumelage kör kapcsolatrendszere nagyon laza, szervezetlen, nincs egy olyan grémium, amely működését, programjait koordinálná. Tagvárosai sem tisztázottak, hiszen az 1956-ban alakult csoportból sok évtizedek óta nem vesz részt semmilyen rendezvényen, nem is kommunikál. Az eredeti elv az volt, hogy fővárosok melletti kisvárosok legyenek tagjai a Jumelage körnek (Jumelage franciául jelenti a testvérvárosi kapcsolatot). Az alapító városok közül már csupán Mödling (AT), Offenbach (DE), Puteaux (FR), Velletri (IT), Esch sur Alzette (LU) és Zemun (SER) aktívak. Hivatalosan is kilépett a csoportból Tower Hamletts (GB) és Saint Gilles (BE). Ugyanakkor bizonyos városok „félszerzetek”, azaz néhány partnerváros nem ismeri el tagvárosként őket. Mödling révén kerültünk be e körbe a csehországi Vsetinnel együtt. Kőszeg tagságával minden város egyetértett Puteaux kivételével, Vsetint viszont Offenbach sem fogadta el. Mödling még törekedett arra, hogy a kapcsolatot újraélessze, ugyanígy Velletribe is kapott a város meghívást, de végül a találkozó elmaradt. Tény, hogy az utóbbi években csupán Velletri volt partnerünk egy Európai Uniós projektben. Mindenesetre tartalmasabb együttműködéseket e kapcsolat égisze alatt nem remélhetünk.
A Douzelage, amely eredetileg 12 EU tagállam 1-1 városból, azaz 12 városból állt (Douze = 12; és Jumlage = testvérváros összevonásából). Az alapelv az volt, hogy minden EU tagállamból 1 város lehet a tagja. Az új tagokat az elnökség javaslatára a közgyűlés választja ki, szavazza meg. Legfőbb kritérium az volt, hogy 10-15 E lakosú város legyen a tag, teljes oktatási rendszerrel, lehetőség szerint kulturális értékekkel. Az EU bővülésével együtt folyamatosan nőtt a tagvárosok száma is. Kőszeg 2004-ben csatlakozott, akkor 20 tagja volt a szervezetnek. Az utóbbi öt év alatt egy-egy ciprusi, bulgár, román és szlovén és horvát partner is csatlakozott a szervezethez. Így immár 28 tagja van a jól szervezett, hivatalos elnökséggel, bankszámlával is rendelkező szervezetnek. (Igaz, menet közben két város kilépett, de helyükre újak kerültek: Karkkila helyett Asikkala, Prienai helyett pedig Rokiškis. Bár az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, Sherborne változatlanul a Douzelage tagja maradt.) A Douzelage kapcsolatrendszer a többi külkapcsolattal szemben az évenkénti hivatalos konferencia mellett nem hivatalos, protokoll jellegű, hanem fiatalok cseréjére, ifjúsági projektekre, illetve bizonyos területen történő együttműködésre koncentrál. Minden tevékenységhez igyekeznek a partnervárosok pályázati forrásokat is elnyerni. A Douzelage kör tevékenységét Kőszegen a Testvérvárosi Egyesület egy csoportja irányítja, dolgozik abban. Kőszeg 2,5 alkalommal rendezett már Douzelage közgyűlést – 2006-ban és 2007-ben, és 2021-ben csaupán az oktatási és ifjúsági gyűlést – az ACTAGE projekttel egyidőben. Ezzel történelmet írtunk, különösen azért, mert az első két alkalommal sikeresen pályáztunk mi magunk, a harmadik alkalommal pedig szintén pályázati forrásokat használtunk fel. 2018-ban pl. Asikkalában volt a közgyűlés, és nem volt sikeres a pályázatuk. A kb. 100 000 € költséget saját forrásból fedezték!!! Ez számunkra elképzelhetetlen lenne, de nem is szervezünk találkozót egyhamar, mi már bőven előre vagyunk!
Beszámoló Kőszeg város külkapcsolatainak alakulásáról.
Beszámoló Kőszeg város külkapcsolatainak 2020-2022. évi alakulásáról.
Tisztelt Képviselőtestület!
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2022. évi munkatervében elrendelte Kőszeg Város külkapcsolatairól, valamint a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület működéséről szóló beszámoló elkészítését.
A beszámoló azt a célt szolgálja, hogy a város vezetése és igény szerint más szervezetek, valamint a lakosság tájékozódhasson arról, hogy mi is folyik valójában a városban a külkapcsolatok terén, ezzel is elősegítve a hatékonyabb információáramlást, ezen keresztül a nemzetközi kapcsolatokban rejlő előnyök jobb kiaknázását.
A mostani beszámoló különösen azért is indokolt, mivel az előző két évben ilyen beszámolóra a Covid miatt nem kerülhetett sor. Ennek ellenére igyekszünk viszonylag rövid összegzést írni.
A 2016 szeptemberi képviselőtestületi ülésen véglegesedett az a feladat átvállalási megállapodás, amely alapján a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület könnyebben, e hivatalos megállapodás alapján is tud, és tudott segítséget nyújtani a városnak a külkapcsolati feladatok ellátásában. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület irányítja a város külkapcsolatait, még csak azt sem, hogy annak minden szeletével tisztában van.
A beszámolóban számba vesszük testvérvárosi és partnervárosi kapcsolatainkat, azok előnyeit, nehézségeit, további célokat, javaslatokat, feladatokat. A beszámoló végén arra is rávilágítunk, hogyan valósultak meg az előző év végén kitűzött célok, illetve a jobb, átláthatóbb szervezéshez, működtetéshez mit kellene tenni.
A külkapcsolatok nagy vonalakban 4 területen valósulnak meg: Városháza (bilaterális kapcsolatok testvérvárosainkkal, a város bemutatkozása különböző fórumokon [pl. Brüsszel, Bécs]), Testvérvárosi Egyesület (Douzelage és Jumelage városokkal, EU projektek kivitelezésekor) más egyesületek és szervezetek (pl. nemzetiségekhez kötődő kapcsolatok általában 1-2 szervezettel, testvérszervezettel, pl. horvát illetve német kisebbségi önkormányzat), intézmények (pl. iskolák, különösen Jurisich, TEKI, iASK).
Kőszegnek 5 olyan testvérvárosa van, amelyet szerződésben is rögzítettünk: a németországi Vaihingen an der Enz (1989), az ausztriai Mödling bei Wien (1989), a horvátországi Senj (2010), a szlovákiai Szenc (2014), valamint a szintén szlovákiai Nyitragerencsér (2015).
Szintén hivatalos dokumentum rögzíti azt, hogy tagjai vagyunk a „Jumelage” elnevezésű nemzetközi partnervárosi szövetségnek (1995), amelynek jelenleg 6 – 9 tagja van, valamint a jelenleg 28 tagú „Douzelage” elnevezésű Európai Uniós kisvárosi partneri szövetségnek (2004). (E két szövetségről az előterjesztés végén található rövid összefoglaló.)
Igazság szerint nem lehet meghatározni, hogy egy-egy település hány testvérvárossal tud kapcsolatot tartani, hiszen ez sok tényezőtől függ. Az biztos, hogy a közel 12 ezer lakosú Kőszeg rendkívül népszerű, és egész különleges országosan is az összesen 40 testvérvárossal. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindegyikkel folyamatos és azonos intenzitású a kapcsolat – függetlenül attól, hogy bilaterális, vagy többoldalú szövetségről van szó. Vannak olyan települések, amelyekkel alig van közös tevékenységünk. Ezzel együtt is megállapíthatjuk, hogy összességében véve egy település önkormányzata és lakossága számára előnyös testvérvárosi kapcsolatokat kialakítani és fenntartani – és ez minden településre igaz, nem csupán Kőszegre.
Mindenesetre a testvérvárosi kapcsolat kialakítása szempontjából nincs egyedüli üdvözítő célcsoport. A túl közeli települések nem nagyon különböznek tőlünk, a túl távoliak nem érhetők el könnyen. A hasonló nyelvi, illetve szociokulturális környezet előnyös, könnyen megérthetjük egymást, hasonlóan a közös történelmi gyökerekkel rendelkező partnerek esetén, az eltérőekkel való kapcsolat viszont empátiánkat, alkalmazkodó képességünket fejlesztheti. Kőszeg mindegyik esetre tud partnereket felvonultatni.
A külkapcsolatok, illetve különösen a testvérvárosi kapcsolatok kialakítása és fenntartása növelheti egy település turisztikai látogatottságát, javíthatja annak imázsát, segítheti marketing kommunikációs tevékenységét, növelheti ifjúságpolitikai lehetőségeit, javíthatja annak közoktatási színvonalát, színesítheti kulturális és művészeti életét, élénkítheti sportéletét. Mindezeket az előnyöket Kőszeg esetében tapasztalhatjuk, de minden területen lehet még e pozitív hatásokat növelni. Nagyobb városok esetén bizonyára lehetséges tudományos együttműködést is kialakítani, nálunk ez csupán az iASK esetén valószínűsíthető. Az mindenképpen fontos, hogy a testvérvárosi kapcsolat nálunk nem politikai, illetve reprezentációs célokat szolgál – néha még azt is nehéz megszervezni, hogy egy-egy delegációt városi vezető kísérjen.
A testvérvárosi kapcsolatok ápolását – mint a legtöbb településen – nehezíti az anyagi források hiánya, és a nyelvtudással rendelkező, az aktív munkába bevonható önkéntesek hiánya. Több találkozón tapasztaltuk, hogy ez nem csupán magyar, illetve kőszegi probléma. Kétségtelenül nehezebben tudnak részt venni a munkában az egyesület tagjai közül a tanárok, akiknek a leterheltsége folyamatosan, immár az elviselhetetlenségig nő, tanév közben alig mozdíthatók, különösen azóta, mióta az iskolák fenntartója nem a város, hanem a KLIK.
Szintén nehézséget jelent (e területen is) – hasonlóan más kisvárosokhoz szerte Európában – az, hogy a fiatalok nem maradnak Kőszegen, aktív tevékenységük szinte csak a középiskolás korra korlátozódik. (Szerencsére van ez alól kivétel is.)
Az országos és nemzetközi gyakorlat az, hogy a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában, ápolásában a polgármester, alpolgármester, külön erre a célra létrehozott testvértelepülési bizottság vezetője vagy tagja, önkormányzati biztos, illetve egy civil szervezet vezetője vagy tagja játszik kulcsszerepet. Kőszegen a helyzet elég speciális, hiszen bilaterális kapcsolatainkat elsősorban a Városháza szervezi, egy-egy program, delegáció a polgármester úr javaslatai alapján kerül összeállításra, a kivitelezésben – ha ez szükséges – az egyesület segít. Ugyanakkor a Douzelage városokkal való kapcsolattartás szinte csak az egyesület feladata. Néhány esetben nagy szükségét érezzük egy szorosabb együttműködésnek, lassú előre lepések már látszanak. E kapcsolatok személyfüggők, s csak remélni tudjuk, hogy egy-egy vezetőváltás nem jelenti a kapcsolat megszakadását – lazulásra sajnos volt példa a közelmúltban (Mödling, Senj). Nem tudni, hogy a Vaihingennel való kapcsolat lazulása a polgármester-váltásnak köszönhető, vagy attól független. Meg kell jegyezni azt is, hogy a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület egyrészt azért alakult 2004-ben, hogy e kapcsolatok ne lássák kárát egy-egy képviselőtestület váltásnak – mint azt több város esetén lehet tapasztalni, másrészt azért, hogy pályázati forráshoz jussunk.
Régi álmunk valósult meg az Európa park kialakításával, és annak információs táblákkal való felszerelésével. A lakosság nagy többsége eddig nem volt tisztában azzal, hogy milyen testvérvárosi kapcsolatrendszere van városunknak. Többségük esetleg Vaihingenről tudott. A városba vezető utak melletti néhol már megtépázott táblák is csak Vaihingent, Mödlinget és Senjt sorolják fel, mint testvérvárosok. Most a park segít a tájékoztatásban, és egyesületünknek további tervei vannak.
Partnereink lakosságának információja is elég változatos. Vaihingenben utcát is neveztek el Kőszegről – mi ezt szintén megtettük. Marsaskalában (Málta) egy modern képzőművészeti alkotás örökítette meg az összes Douzelage partnervárost, a lengyel Chojnában rózsakert, a ciprusi Agrosban pedig csempézett fal hirdeti a partnertelepüléseket.
A testvérvárosi kapcsolatoknak csak előnyei lehetnek. A kulturális, oktatási és sport területén megvalósuló együttműködés, a közös programok mellett a legfontosabb az, hogy közben formálódik az egyének életszemlélete, nyitottabbá válnak, fogékonyabbá az újra. Azt, hogy ezeket az előnyöket mennyire használjuk ki, a szervezésen, a rendelkezésre álló humán erőforrástól függ. Kőszeg sem tudja maximálisan kihasználni a kínálkozó lehetőségeket még a legrégebbi testvérvárosi kapcsolatok esetében sem. A kihasználatlanságnak több oka van, az egyik a szűkös anyagi lehetőség.
Az anyagi ráfordítás országonként változó, de még egy-egy országban is nagyon függ attól, hogy melyik településről van szó. Három lábon állhat egy-egy kapcsolat: egyéni hozzájárulás, városi támogatás és hazai, valamint Európai Uniós pályázati forrás. Esetünkben ez első kettő nagyon korlátozott, így, ha csak egy mód van rá, igénybe kell vennünk a hazai és/vagy Uniós támogatásokat – erre pályázni kell. A hazai támogatások szinte kivétel nélkül beruházást, eszközbeszerzést támogatnak, találkozók, események szervezéséhez csak EU-s pályázati forrásokra lehet számítani. Hacsak lehet, mi pályázunk, hogy könnyítsünk a terheken. Az Untersteinbachi sporttábor esetén az útiköltség több, mint 1,5 Millió Ft volt. Kőszeg városa ezt 300 E Ft-tal támogatta, a résztvevők fejenként 40 E Ft-ot fizettek. A többit Vaihingen vállalta – amellett, hogy a teljes ott tartózkodás költségeit is fizette. Kicsit koldusnak érezhetjük magunkat, de sajnos ők nem pályáznak EU forrásokra.
A vendéglátás szintén sokba kerül, bár ezen sokat lehet spórolni összefogással: éttermi étkezéseket ki lehet váltani pl. a JUK-ban, vagy egy erre alkalmas helyen szervezett büfével, ahol a süteményeket a város lakói készítik, és az étteremben drágán felszolgált italt is ki lehet váltani. A Testvérvárosi Egyesület rendszeresen él ilyen lehetőségekkel, és a takarékosság mellett egy nagyon közvetlen atmoszférát tud egy ilyen rendezvény teremteni.
Kőszeg testvérvárosi kapcsolataira csak néhány együttműködési forma jellemző, elsősorban a kisebb csoportok látogatása, rendezvényeken való részvétel, ifjúsági cserék. Hiányzik tehát a turisztikai, valamint a gazdasági együttműködés – az utóbbira nincs is nagyon reményünk, de a turisztikai téren nagy lehetőségek rejlenek – a szakemberekkel összefogva igyekszünk ezt kiaknázni. (Persze nem utolsó szempont anyagi téren az, hogy egy-egy pályázattal megvalósuló projekt során számos vendégéjszakát töltenek a résztvevők a városban, és több üzletet is meglátogatnak.) A tapasztalatok szerint egy-egy Douzelage konferencián kiosztott prospektusoknak nem sok eredménye van – sokan el sem viszik azokat. Ez természetes is, hiszen manapság egyre inkább a környezetkímélőbb elektronikus információ-hordozók az elterjedtebbek szerencsére.
Vannak olyan testvérvárosok, amelyek csupán 10 évente szerveznek közös programokat, rendezvényeket. Nálunk ez szerencsére gyakoribb – legalábbis néhány partnervárossal. Itt a szüret, a Szőlő Jövésének Könyve, az Orsolya nap, az Ostromnapok azok az alkalmak, amikor nagy a nyüzsgés a városban, sok a látnivaló. Ez sajnos azzal is jár, hogy személyes kapcsolatok ápolására, esetleg egy adott szakmai kérdés megvitatására nincs is lehetőség. Jobb előkészítés, pályázati forrás esetén érdemes lenne szakmai konzultációkat is beiktatni.
Lehet, hogy szükség lenne a kapcsolattartók (pl. a Testvérvárosi Egyesület) szemléletváltására is, mert komoly anyagi ráfordítást igénylő programokat nem is reklámozunk – mint pl. a görög Prevezában évek óta megrendezésre kerülő kórusfesztivál, karnagyképző, vagy a portugál Sesimbrában zajló foci kupa – pedig elképzelhető, hogy lenne érdeklődő. Ugyanígy a mi rendezvényeinket sem hirdetjük partnereink körében, pedig lehet, lenne fizetőképes kereslet.
A beszámolót teljesebbé teszi, ha az elmúlt 2-3 év során megvalósult konkrét találkozásokat, programokat soroljuk fel – bár ez a felsorolás nem lesz teljes körű, hiszen nem tartalmazza az iskolák, illetve egyesületek, intézmények összes ilyen jellegű tevékenységét. Ráadásul a szokásos rutint is megtörte a Covid, és hát az ennek következtében is kialakult gazdasági visszaesés. Igazság szerint a „csak” barátkozás céljából szervezett, ugyanazon utazók által látogatott rendezvényeknek nincs is sok haszna. Emellett persze a tradíciókat, a kulturális rendezvények látogatását nem lenne célszerű mellőzni, de az utóbbi években látszó tendencia, a ritkulás nem okozza az elhidegülést.
Immár megszokott, hogy a Szőlő Jövésének Könyve alkalmával, illetve a szüreti rendezvényt meglátogatva küldöttség érkezik testvérvárosainkból. Az idei év ismét különleges volt azért, mert Senjből is jöttek látogatók szüretre. Az Orsolya napkor csak a szenci küldöttség képviselte a testvérvárosokat – a távolság kicsi, könnyen kivitelezhető a látogatás. [Ugyanez persze igaz lehetne Mödlingre is.]
A Kőszegről utazó csoportok nagy többsége valamely konkrét céllal indult útnak. A nyári untersteinbachi spottáborban két év kihagyás után ismét lehetősége volt 25 fiatalnak, hogy remek program részese legyen. Riegler András – aki évek óta nagy lelkesedéssel, rengeteg energiabefektetéssel szervezte az utakat, kinevelte az új kísérőket, akik korukat meghazudtoló érettséggel irányították a csapatot.
Vaihingenbe természetesen egy-egy csoport a lehetőségek szerint ellátogatott, idén ennek egyik apropója Gerd Maisch főpolgármester távozása volt. Remélhetőleg a kapcsolat ugyanilyen jó marad az újonnan megválasztott főpolgármester működése alatt.
Ismét nem múlt el év anélkül, hogy ifjúsági csoport ne vehetett volna részt egy projektben: a lengyel Chojna pályázata révén 11 fő képviselte városunkat a „Towards 0 Waste” (A nulla hulladék irányába) projektben.
Európai Uniós projektjeink találkozóján 4-8 fős delegációk vettek részt, a témától függően. Általánosan igaz, hogy ehhez nyelvismeretre is szükség van. Örültünk, hogy a Douzelage konferenciákon ismét részt tudott venni Polgármester úr, ha nem is mindig a teljes időtartamban.
Több éves szünet után ismét gasztronómiai és kulturális rendezvényre hívtak bennünket Judenburgba, ahol a várost táncosaink és gulyáslevesünk méltón képviselte. (Örülhettünk, nem terveztünk a standot eladó áruval feltölteni, mert bizony senki nem vett semmit.)
Az ACTAGE projekt egyik haszna volt, hogy az ott fellépő Cirákulum együttes meghívást kapott Litvániába. Ez nem egy gyakran elérhető úti cél, örülünk, hogy sikerült kijutniuk, és ott Kőszeg jó hírét öregbítették. (Természetesen sok meghívásnak tesz eleget a Kőszegi Vonósok, a Fúvószenekar, a Concordia kórus is, ezt csak a távolság miatt emeltük ki a beszámolóban.)
Immár ötödik évben töltött itt 6 diák és egy kísérőtanár 4 hetet szakmai gyakorlaton (Remicro Kft és Szárnyas BT, illetve idén a Harangtorony Szállóban is gyakorolt 2 fiatal). Remélhetőleg folytatódik a gyakorlat a jövő évben is.
Idén és az elmúlt évben is 10-10 diák és 2-2 tanár látogatott az Evangélikus Középiskolába, hogy az itteni diákcsoportokkal először az egészségről, majd idén a klímaváltozásról cseréljenek eszmét. Az eközben keletkezett plakátokkal sokan találkozhattak a városban.
A külkapcsolatok szervezése, a terhek megosztása érdekében négy évvel ezelőtt az önkormányzat és a Testvérvárosi Egyesület között feladat átvállalási megállapodás jött létre. Ennek értelmében az egyesület tagsága az igények szerint mindent megtesz azért, hogy a kapcsolatokat segítse. Ebben az évben is több példa volt a sikeres együttműködésre, bár ez még tovább javítandó.
Gyakorlatilag a városházán szerveződtek a hivatalos testvérvárosi kapcsolatok. Az egyesület tagjai segítenek a vendégek kíséretében, hogy minden delegáció úgy érezze, törődnek vele, van kihez fordulniuk kéréseikkel. E kéréseket, igényeket azonban előre kell jelezni, különben nem tudjuk megszervezni.
A külkapcsolatok ápolásához a hazai pályázatokon kívül, több nemzetközi szervezet (EU, Európa Tanács, Visegrádi Alap) is kínál komoly forrásokat, amelyek gyakran még önerőt sem igényelnek, így elsőrendű feladat e támogatások megszerzése. Ebben mi, magyarok élen jártunk, és a munka sokszor meghozta gyümölcsét. Kőszeg különösen sikeres volt a pályázatok terén, ezért is esett a választás a mi projektünkre, amely a Tempus Közalapítvány disszeminációs füzetében is megjelent. Sajnálatos tény azonban, hogy változatlanul kevés testvér- illetve partnervárosunk mutat hajlandóságot – kérésünkre sem – pályázatok beadására, amely a kőszegi delegációk útiköltségét is szinte teljes egészében fedezhetné.
Egyesületi szinten szintén jelentősen csökkentettük a költségeket azáltal, hogy több alkalommal jó hangulatú, színvonalas, jó környezetben magunk oldottuk meg az étkeztetést. Ilyen esetekben igazán felszabadultan viselkedett mindenki, és jelentősen növelte a vendégek és helyiek közötti kommunikáció lehetőségét.
Nem elhanyagolandó az, hogy a Testvérvárosi Egyesület olyan projekteket szervezett, amely keretében sok résztvevő több éjszakát töltött Kőszegen, ezáltal az idegenforgalmi adóbevételhez jelentősen hozzájárultunk. Ha hozzáadjuk, hogy ehhez éttermi szolgáltatások, vásárlások is tartoztak, akkor világossá válik, hogy minden ilyen projekt mennyire előnyös a városnak.
Fontos megemlíteni, hogy a város két olyan kétéves projektben volt partner, amely érdekes témákat feszegettek. Judenburg volt a koordinátora annak az Erasmus+ projektnek, amely célja az volt, hogy a kisdiákokat ismertesse meg a felnőttek, a munka világával. Ebben a város, általános iskolák és a foglalkozási paktum mellett vállalkozók is részt vettek. A projekt lezárult, és eredményes volt.
A másik ilyen projekt a szlovéniai Škofja Loka által koordinált ACTAGE nevű projekt, amely az aktív időskor, a fiatalok és idősek kapcsolatának erősítését, annak lehetőségét vizsgálta. Nagyon elhúzódott a Covid miatt, de végül sikeresen abszolváltuk. Igen értékes megállapítások hangzottak el, a projekt összegzését, a találkozók tartalmát egyrészt a város honlapján lehet olvasni, másrészt a projekt honlapja (jfs.si) tartalmazza a projekttalálkozók során előadott bemutatókat, jó gyakorlatokat.
Végül vegyük számba, hogy mi valósult meg az előző beszámoló végén jelzett előttünk álló feladatok megoldásakor
Pályázati források eddigiekhez hasonlóan sikeres felkutatása, és további sikeres pályázatok készítése egyesületi, illetve városi szinten — A kivitelezéshez mindenképpen szükség van a Városháza együttműködésére, az egyesület kicsi ahhoz, hogy mindent egyedül oldjon meg. Az információáramlás biztosítása érdekében létrehoztunk egy Google táblázatot, amelybe a programokat folyamatosan töltjük. https://docs.google.com/spreadsheets/d/18ewMbyg2KWGe7wfqeM8Zeei_2eybwB4o/edit#gid=13796121 Sajnos közben ez elmaradt, így az információ áramlása féloldalas. A jövőben ezt korrigálni kell.
• Pályázati források felkutatása, és sikeres pályázatok készítése városi szinten — remélhetőleg komoly a szándék a pályázásra. Sajnos a testvérvárosi évfordulók elmúltak: 2020-ban 5 éves volt a nyitragerencséri, 10 éves a senji partnerség, valamint 20 éves a Joumelage tagság. Egyesületünk előfizetője a PályázatMenedzser hírlevelének, értesülünk a legújabb pályázati lehetőségekről. Célszerű lenne időben pályázni.
• Testvérvárosainkkal való kapcsolataink további ápolása, új tartalmak keresése.
• Partnervárosaink közül az arra „fogékonyakkal” kisebb csoportok cseréinek folytatása — csak az eddig is aktív partnerokkal folytatódott a csere.
• Határon túli magyarlakta településekkel való kapcsolat keresése, erősítése — nem történt előrelépés e területen, pedig pl. Segesvár nagyon szívesen létesítene velünk testvérvárosi kapcsolatot.
• A lakosság szélesebb rétegének bevonása a kapcsolatokba — csak némi előrelépés történt e területen, de az akadályok okairól korábban írtam.
• A kapcsolatok turisztikai, gazdasági területre való kiterjesztése — nem történt lényeges előrelépés gazdasági területen, turisztikai szempontból viszont több csoport is érkezett már Kőszegre.
• Megjelenés a médiában: A Kőszeg és Vidéke minden számában hírt adni a külkapcsolatokról, azok alakulásáról, illetve a fontosabb eseményekről a Vas Népében is jelenjen meg cikk. — nagyon nehezen alakul ez a kérdés. Volt olyan K&V szám, ahol fizettünk a hosszabb tartalom megjelenéséért, de sajnos ezt nem tudjuk rendszeresen megtenni. A Vas Népében remek, gondosan összeállított anyagból csak egy rövid hír jelenhetett meg.
• Ösztönözni testvérvárosainkat is arra, hogy egy-egy találkozó támogatásához pályázatot nyújtsanak be. — nem történt előrelépés e területen.
A beszámolót megtárgyalta a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság, a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló megtárgyalására, az előterjesztés elfogadására!
Kőszeg, 2022. december 9.
Dr. Mátrai István s. k.
egyesületi elnök
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város külkapcsolatairól szóló beszámolót elfogadja.
A Jumelage és Douzelage kör rövid ismertetése:
A Jumelage kör kapcsolatrendszere nagyon laza, szervezetlen, nincs egy olyan grémium, amely működését, programjait koordinálná. Tagvárosai sem tisztázottak, hiszen az 1956-ban alakult csoportból sok évtizedek óta nem vesz részt semmilyen rendezvényen, nem is kommunikál. Az eredeti elv az volt, hogy fővárosok melletti kisvárosok legyenek tagjai a Jumelage körnek (Jumelage franciául jelenti a testvérvárosi kapcsolatot). Az alapító városok közül már csupán Mödling (AT), Offenbach (DE), Puteaux (FR), Velletri (IT), Esch sur Alzette (LU) és Zemun (SER) aktívak. Hivatalosan is kilépett a csoportból Tower Hamletts (GB) és Saint Gilles (BE). Ugyanakkor bizonyos városok „félszerzetek”, azaz néhány partnerváros nem ismeri el tagvárosként őket. Mödling révén kerültünk be e körbe a csehországi Vsetinnel együtt. Kőszeg tagságával minden város egyetértett Puteaux kivételével, Vsetint viszont Offenbach sem fogadta el. Mödling még törekedett arra, hogy a kapcsolatot újraélessze, ugyanígy Velletribe is kapott a város meghívást, de végül a találkozó elmaradt. Tény, hogy az utóbbi években csupán Velletri volt partnerünk egy Európai Uniós projektben. Mindenesetre tartalmasabb együttműködéseket e kapcsolat égisze alatt nem remélhetünk.
A Douzelage, amely eredetileg 12 EU tagállam 1-1 városból, azaz 12 városból állt (Douze = 12; és Jumlage = testvérváros összevonásából). Az alapelv az volt, hogy minden EU tagállamból 1 város lehet a tagja. Az új tagokat az elnökség javaslatára a közgyűlés választja ki, szavazza meg. Legfőbb kritérium az volt, hogy 10-15 E lakosú város legyen a tag, teljes oktatási rendszerrel, lehetőség szerint kulturális értékekkel. Az EU bővülésével együtt folyamatosan nőtt a tagvárosok száma is. Kőszeg 2004-ben csatlakozott, akkor 20 tagja volt a szervezetnek. Az utóbbi öt év alatt egy-egy ciprusi, bulgár, román és szlovén és horvát partner is csatlakozott a szervezethez. Így immár 28 tagja van a jól szervezett, hivatalos elnökséggel, bankszámlával is rendelkező szervezetnek. (Igaz, menet közben két város kilépett, de helyükre újak kerültek: Karkkila helyett Asikkala, Prienai helyett pedig Rokiškis. Bár az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, Sherborne változatlanul a Douzelage tagja maradt.) A Douzelage kapcsolatrendszer a többi külkapcsolattal szemben az évenkénti hivatalos konferencia mellett nem hivatalos, protokoll jellegű, hanem fiatalok cseréjére, ifjúsági projektekre, illetve bizonyos területen történő együttműködésre koncentrál. Minden tevékenységhez igyekeznek a partnervárosok pályázati forrásokat is elnyerni. A Douzelage kör tevékenységét Kőszegen a Testvérvárosi Egyesület egy csoportja irányítja, dolgozik abban. Kőszeg 2,5 alkalommal rendezett már Douzelage közgyűlést – 2006-ban és 2007-ben, és 2021-ben csaupán az oktatási és ifjúsági gyűlést – az ACTAGE projekttel egyidőben. Ezzel történelmet írtunk, különösen azért, mert az első két alkalommal sikeresen pályáztunk mi magunk, a harmadik alkalommal pedig szintén pályázati forrásokat használtunk fel. 2018-ban pl. Asikkalában volt a közgyűlés, és nem volt sikeres a pályázatuk. A kb. 100 000 € költséget saját forrásból fedezték!!! Ez számunkra elképzelhetetlen lenne, de nem is szervezünk találkozót egyhamar, mi már bőven előre vagyunk!
