Jegyzőkönyv: 2015. Február 12., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

Lehetőségek
Mentés saját gépre:
Jegyzőkönyv letöltése
Az eredeti dokumentumot - a gyorsabb letölthetőség érdekében - zip formátumba tömörítve tettük letölthetővé.
A zip formátumú állományok megnyitásához használja a WinZip programot, amit közvetlenül letölthet innen.
Off-line olvasás:
Jegyzőkönyv nyomtatása
Kapcsolódó anyagok
Az ülés beharangozója:
Meghívó olvasása
Miről volt szó az ülésen:
Előterjesztések olvasása
1. - A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal 2015. évi költségvetésének jóváhagyása.
2. - A 2015-2018. évekre vonatkozó középtávú tervezés keretszámainak jóváhagyása.
3. - Kőszeg Város Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
4. - A 2015. évi vagyonhasznosítási koncepció jóváhagyása.
5. - Egy mappában a 2015. február 12-i képviselő-testületi ülés anyagai.
6. - Rendkívüli előterjesztés: a bölcsőde létszámemelési igénye
730-2/2015. szám.


J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2015. február 12-én, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Kapy Ferenc, Kiss Péter, Kiss Zoltán, Plechl Tibor, Rába Kálmán, Sas Norbert, Terplán Zoltán és Tóth Gábor képviselő (10 fő).

Igazoltan van távol:
Keszei Balázs képviselő (1 fő).

Tanácskozási joggal van jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző, Sőbér Aurélia pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető, Lajos Tiborné a városi könyvtár, Révész József a városi múzeum és Pócza Zoltán a művelődési központ igazgatója, továbbá Kovács István igazgató, dr. Méri Sándor könyvvizsgáló, Fekete Balázs bizottsági tag, Bakos György az Írottkő Natúrparkért Egyesület elnöke és Somogyi Györgyné az egyesület titkára.

Huber László polgármester üdvözli a képviselő-testületi ülés résztvevőit és megállapítja, hogy az ülés határozatképes. Jelzi, hogy Keszei Balázs a napokban elhunyt Greguss László volt önkormányzati képviselő temetésére utazott el.

Elsőként kéri, hogy a jelenlévő Fekete Balázs, a január 29-i ülésen megválasztott külső bizottsági tag tegye le esküjét, hiszen csak így válhat a városfejlesztési bizottság teljes jogú tagjává.

Fekete Balázs az alábbi esküt teszi:

„Én, Fekete Balázs becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; bizottsági tag tisztségemből eredő feladataimat Kőszeg Város fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.
Isten engem úgy segéljen!”

(Az esküokmány csatolva a jegyzőkönyvhöz.)


Ezután Huber László jelzi, hogy a tegnapi napon egy sürgősségi előterjesztést küldött ki a hivatal a bölcsőde létszámemelése tárgyában. A bölcsődevezető kérését a Társulási Tanács a tegnapelőtti ülésének naprendjén szerepelt, amelynek a levételét ő javasolta. Ennek a kérésnek a teljesítése ugyanis költségvetési vonzata van és ezt a kőszegi önkormányzatnak kell finanszíroznia, de ő úgy gondolta, hogy előtte – a költségvetés tárgyalásával egyidőben – a képviselő-testület hozzon erről döntést.
A sürgősséget pedig az indokolja, hogy a kérés a bizottsági ülés után érkezett.

Szavazásra is bocsátja a napirendre való felvételét 3. napirendi pontként. A képviselő-testület 6 igen, 3 nem szavazattal jóvá is hagyja ezt.

Ezután Rába Kálmán kér szót és kérdezi a polgármester urat, hogy az ő, mai ülésre vonatkozó rendkívüli előterjesztését megkapta-e?

Huber László szerint a képviselőnek itt az ülésen van lehetősége önálló napirendi pontra javaslatot tenni.

Básthy Béla a félreértés elkerülése végett felhívja a figyelmet az SZMSZ előírására, amely szerint rendkívüli előterjesztésre a levezető elnök tehet javaslatot, ez pedig a polgármester. Nem kellene tovább vinni ezt a rossz „szálat”, pontosabban figyelni kellene a terminológiára. Szerinte a polgármester úr – ahogy ő is – egy beadványt kapott e-mailen, ami nem rendkívüli előterjesztés.

Rába Kálmán a fentiek értelmében javaslatként teszi meg a kezdeményezését. Javasolja és kéri, hogy a képviselő-testület hozzon létre egy kerek-asztal beszélgetést a rendőrkapitányság, a Kőszegi Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a választásokon elindult és mandátumot nyert jelölő szervezetek 1-1 képviselője, valamint a polgármester úr részvételével. Ennek célja az, hogy az elmúlt időszakban a városban elszaporodtak a bolti lopások, továbbá ez mellé agresszív viselkedés és minősíthetetlen beszéd párosul a kőszegi polgárokkal szemben. Mindezt egy szűk csoport, néhány, jól behatárolható személy követi el és szerinte ezt orvosolni kellene. Nem gondolja, hogy Kőszegen bárkinek is úgy kelljen dolgoznia, hogy sírógörcsöt kapjon a pénztárban. Talán a rendőrkapitányság is tud felvilágosítást arról, hogy mik történtek a városban. A bolti lopásokat természetesen nemcsak az elkövető, azok is látják, akik éppen a boltban tartózkodnak. Kéri, hogy keressék meg a gyökerét ennek a problémának. A sajtó nyilvánossága nélkül, zárt ülés keretében beszélje meg ezt a képviselő-testület és próbáljon meg megoldást találni. Meg kellene kérdezni a roma nemzetiségi önkormányzatot is erről, mert ha nem is teljes egészében, de ez rájuk a legjellemzőbb. Meg kell kérdezni az érintetteket: mi az oka, hogy lopásra kényszerülnek, illetve ha nem dolgoznak, miért nem, jóllehet – nemrég hallotta a képviselő-testület a munkaügyi központtól – munkaerőhiány van a kőszegi kábelgyárban. Meg kell nézni azt is, milyen képzési lehetőségek vannak arra nézve, hogy ezek az emberek felzárkózhassanak. Szerinte erről beszélni kell, ezért is küldte meg a javaslatát. Ha úgy gondolja a képviselő-testület, akkor akár az „Egyebek” között is lehet erről tárgyalni.

Huber László jelzi, hogy a napirend felvételéről a képviselő-testületnek vita nélkül kell döntt. Így szavazásra bocsátja Rába Kálmán indítványát a kerek-asztal megbeszélés létrehozásáról, de ezen napirend felvételét a képviselő-testület 3 igen szavazattal, 7 nem szavazattal elveti.

Ezután a képviselő-testület 7 igen, 3 nem szavazattal az alábbi napirendet hagyja jóvá:

N A P I R E N D:

1. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal 2015. évi költségvetésének jóváhagyása.
Előadó a jegyző nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető.
2. A 2015-2018. évekre vonatkozó középtávú tervezés keretszámainak jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető.
3. A bölcsőde vezetőjének létszámigénye.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
4. Kőszeg Város Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
5. A 2015. évi vagyonhasznosítási koncepció jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.


A napirend megtárgyalása előtt Tóth Gábor képviselő kér szót és bejelenti, hogy a mai nappal – összeférhetetlenség miatt – lemond az Írottkő Natúrparkért Egyesület alelnöki tisztéről, amelyet írásban is benyújtott.


Az 1. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal 2015. évi költségvetésének tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Sőbér Aurélia pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a közös hivatal megállapodásában foglaltak értelmében terjesztik elő a közös hivatal 2015. évi finanszírozását. A költségvetési rendelettervezetben ugyanezeket a számokat szerepeltették. Az előterjesztés arra vonatkozik, hogy a három település hogyan osztja meg a normatíva feletti költségeket egymás között.

Hozzászólás:

Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügyi bizottság 5 igen szavazattal a határozati javaslatot elfogadásra ajánlotta.

Ezután a képviselő-testület további észrevétel nélkül az alábbi határozatot hozza:


18/2015. (II. 12.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal 2015. évi költségvetését a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.

Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: folyamatos.


A 2. napirendi pont tárgyalása:

A 2015-2018. évekre vonatkozó középtávú tervezés keretszámainak tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Sőbér Aurélia pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az államháztartási törvény alapján vizsgálták felül a tavalyi keretszámokat, ezeket szerepeltették a rendelettervezetben. A következő 3 évre vonatkozó számokat pedig változatlanul hagyták.

Hozzászólás:

Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügyi bizottság 5 igen szavazattal a határozati javaslatot elfogadásra ajánlotta.

Ezután a képviselő-testület további észrevétel nélkül az alábbi határozatot hozza:


19/2015. (II. 12.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A.§-a alapján a 2015- 2018. évekre vonatkozó középtávú tervezés keretszámait elfogadja.

Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.


A 3. napirendi pont tárgyalása:

A bölcsőde vezetőjének létszámigényére vonatkozó előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pont tárgyalásánál Szabó Marianna oktatási ügyintéző van jelen. A polgármester kéri, hogy Szabó Mariann tegyen szóbeli kiegészítést az anyaghoz.

Szabó Mariann úgy gondolja, hogy ez a képviselő-testület ilyen intézményi kérdéssel még nem foglakozott, ezért egy kicsit bővebben ismerteti az előterjesztés hátterét.
A társulás fenntartásában lévő, de Kőszeg város által alapított intézmények helyzete speciális és sajátos, mert különválnak a fenntartói és az alapítói feladatok.
Ez jelenleg a két óvodára és a Szociális Gondozási Központra vonatkozik. A bölcsőde a Központi Óvoda intézményegysége, ez is Kőszeg Város Önkormányzata által alapított, de a társulás által fenntartott intézmény.
Az intézmény működésével kapcsolatos döntések a társulás feladatkörébe tartoznak. Rendes napirendként ezért ez az előterjesztés nem is került volna a képviselő-testület elé, mert a fenntartó maga is dönthet abban a kérdésben, hogy a bölcsőde létszámát hogyan határozza meg. Az alapítói jogosítványok közé csak az alapító okiratban szereplő dolgok tartoznak. Viszont van egy társulási megállapodás, amely ezeknek az intézményeknek a működésére vonatkozik és ebben szabályozva van az intézmények finanszírozása is. Van olyan feladat, amit minden település – az ellátottak arányában – azonos mértékben finanszíroz, a bölcsőde viszont kivétel, mert azt egyedül Kőszeg városának kötelező fenntartania, mint 10.000 feletti lélekszámú településnek.
Amikor ez az előterjesztés a Társulási Tanács elé került, akkor a polgármester úr úgy gondolta, hogy nem akar a képviselő-testület döntése nélkül szavazni és tudni szeretné erről a képviselő-testület véleményét.
Érdekes még az is ebben az esetben, hogy egy köznevelési intézményben (óvoda) működhet egy gyermekvédelmi intézmény (bölcsőde), mert itt erről van szó. A köznevelési törvény csak ezt az egy típusnál engedi meg, hogy intézményegységként működhet az óvodával. Ettől függetlenül a bölcsőde szakmailag teljesen önálló, működési engedéllyel rendelkezik. A vezetőjének is önállónak kell lennie. De mivel mégiscsak egy másik intézményhez tartozik, a vezető feladatai mégsem olyan súlyúak, mintha önálló lenne. A bölcsőde létrehozásakor – még a kistérségi társulás idején – 4 fő volt a dolgozói létszám, a két csoportra 2-2 kisgyermeknevelő jutott és nem volt önálló vezető.
2013-ben aztán volt egy nagy szakmai ellenőrzés és a jogszabály alapján jegyzőkönyvben megkifogásolták ezt a mulasztásos törvénysértésben lévő helyzetet. Ezután a Társulási Tanács úgy döntött, hogy 4,5 fő legyen a bölcsőde létszáma.
A bölcsőde egyébként jelenleg jól kihasznált, magas a gyermeklétszám. A vezetőjében váltás történt, a jelenlegi vezető pedig most kéri a 0,5 létszám biztosítását is.
Kérdés, hogy ezt a képviselő-testület méltányolja-e és tud-e ehhez anyagi fedezetet biztosítani.



Kérdések és hozzászólások:

Huber László köszöni a részletes indoklást, azért is volt erre szükség, mert a bizottsági nem tárgyalták az anyagot. Valóban ő kérte a képviselő-testület véleményét, hiszen ez az idén 952 e Ft, míg a további években 1,14 M Ft kiadást jelent majd a városnak.

Tóth Gábor kérdezi, hogy hány csoporttal működik a bölcsőden és hány gyermeket gondoznak?

Szabó Mariann válaszában elmondja, hogy két csoportban, összesen 24 gyermeket látnak el.

Tóth Gábor tudomása szerint a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet írja elő a bölcsődék kötelező létszámát, azaz azt, hogy a két csoporthoz két kisgyermeknevelő és 1 vezető a kötelező létszám. Ha 1998. óta ez tudható, akkor miért tárgyalja most a képviselő-testület sürgősséggel?

Huber László ismét kiemeli: a Társulási Tanács egyszer már fél főt megszavazott, amit felügyelő szerv is elismerően nyugtázott. Most az intézményegység vezetője kéri a másik fél létszámot.

Szabó Mariann kiemeli: valóban nem a jogszabály az új ebben a helyzetben. A bölcsődéhez hasonlóan valamennyi intézmény a létszámok tekintetében gondokkal küzd és ilyen értelemben ők is mulasztásos törvénysértésben vannak: a Szociális Gondozási Központ, az óvodák, stb. Egy intézmény ettől tud még így működni, és működnek is. A korábbi években sokkal alacsonyabb volt a bölcsődében a kihasználtság, akkor ellátható volt a feladat a jelenlegi létszámmal is. Most ugrásszerűen megnőtt a bölcsődei elhelyezést kérők száma. Ez mellett nehezednek a gondozónői feladatok, mert a gyermekek személyiségével, nevelésével kapcsolatos problémák egyre nehezebbek. Ez miatt máshonnan is várható létszámemelésre igény Ez tehát a bölcsőde vezetőjének a meglátása: tulajdonképpen a végzett minőségi munka javítása érdekében kéri a fél létszámot.
Ennek hiányában nem fogják bezáratni a bölcsődét, mert mindez pénzkérdés. Sőt, van olyan 10.000 lélekszám feletti település, ahol azért vannak mulasztásos törvénysértésben, mert bölcsőde egyáltalán nincs is. Amikor megnyitott ez a bölcsőde, akkor a felettes szerv örömmel vette, hogy egyáltalán létesült.

Huber László is úgy véli: azért az intézményegység vezetője az anyaintézménytől is kap segítséget: az óvoda vezetője nyilván sok mindenbe besegít. A 2-2 fő kisgyermekgondozó mindenképpen megvan a bölcsődében. Az a kérdés, hogy a vezető legyen 4 vagy 8 órás – ezt kell a képviselő-testületnek megítélnie.

Tóth Gábor kérdezi: szükséges-e vagy nem szükséges ezt az előírást betartani? Lesz rá pénz?

Huber László ismét kiemeli: azért most tárgyalja a képviselő-testület, mert a költségvetés ezt nem tartalmazza. Vagy átcsoportosítással, vagy a hiány megemelésével lehet ezt biztosítani.

Sőbér Aurélia jelzi, hogy az egyéb intézményi feladatok közül átcsoportosítani nem lehet. A hiányt nem célszerű növelni. A tartalékalap pedig ha háromszor akkora lenne mint tervezve van – az is kevés lenne.

Dr. Zalán Gábor hozzáfűzi még a következőket: amikor a pénzügyi osztályvezető egyezetett az intézményvezetőkkel, az óvóda vezetője nem jelezte, hogy szükség van erre a fél létszámra. Az intézményegység új vezetője elővette az ellenőrzés megállapítását és ez alapján nyilván optimális létszámot akar elérni.
Vannak olyan intézmények, ahol a törvény létszámot ír elő és van ahol csak azt adja meg, hogy mennyit finanszíroz. Ez utóbbihoz tartozik a hivatal is. Annak idején a kistérségi társulás munkaszervezete és a hivatal létszáma összesen 70 körül volt. A járások kialakulásával 8 fő elkerült. A közös hivatal létrehozása után ugyanezt a munkát most 48 fő végzi el. Mindenki tehát létszámgondokkal küzd.
Ő jegyzőként úgy gondolja, hogy ha adni nem tud, elvenni nem akar, de azért az intézményegység vezetője kap támogatatást az óvodától. Ezért – bár az optimális ez lenne – nem biztos, hogy a 8 órás vezetői állásra szükség van. A fenntartó ezt többször tárgyalta, a felettes szerv pedig a fél létszámot is üdvözölte.
A plusz fél létszám fedezetét pedig sem a társulás, sem az önkormányzat költségvetése nem tartalmazza. Az intézményeknek ugyanazon szempontrendszer lett kiadva, minden feladat ugyanolyan fontos. A hiány növelése nélkül ő sem látja, miből lehetne ezt jóváhagyni.

Tóth Gábor kérdezi: milyen következménye lehet, ha a képviselő-testület ezt nem szavazza meg?

Szabó Mariann ismét kihangsúlyozza: a felügyeleti szerv a fél főt is elfogadta, a jelenlegi állapotnak eddig sem volt következménye. Jelen vannak itt a teremben a közművelődési és a közgyűjteményi intézmények vezetői – ezeknek az alapítója és fenntartója is az önkormányzat. Meg tudnák erősíteni, hogy ők is feszített létszámmal dolgoznak. Ha ezeknél az intézményeknél szakfelügyeleti ellenőrzés lesz – a könyvtárnál volt is – azokban is az a megállapítás, hogy Kőszegnek évtizedes problémája a költségvetése, amely miatt az intézményeit a minimumon kénytelen működteti.

Huber László hozzáfűzi: és ez nemcsak a létszámra, hanem mindenre igaz: a bérre, a dologi kiadásokra, stb. sajnos mindez még az inflációt sem követi. Ez a város bevételének gyengeségéből adódik.

Terplán Zoltán kérdezi: a 0-2 éves gyermeklétszámokról van-e információ?

Szabó Mariann éppen most gyűjtötte ezt ki. A 10-15 évvel ezelőtti 160-150 születéssel szemben, több évi ingadozás után úgy tűnik, hogy most stabil, 97-100 körüli már évek óta a születések száma.

Básthy Béla úgy gondolja, hogy a születések száma nem releváns a bölcsőde ügyében, mert az az óvodai helyekkel van szoros összefüggésben. A bölcsőde viszont kötelező feladat és a bölcsődei kihasználtság mindig a munkaerőpiaci helyzettel függ össze. A jelenlegi kihasználtság pedig szerinte a jelenlegi kormánypolitika következménye.
Kéri, hogy Tóth Gábor nézzen utána: 1998-ban volt e Kőszegen bölcsőde és milyen formában, illetve mi történt vele. Azóta, amikor a változatni kellett a város lépett és megépítette a bölcsődét a Felsővárosi Óvodához csatoltan. Benne is van dilemma, mert az tény, hogy a bölcsőde kötelező feladat, ugyanakkor – bármennyire is minden szimpátiája az itt ülő intézményvezetőké – a kettőt nem helyezné egy szintre, mert ezen intézmények egy része nem kötelező, hanem vállalt feladat.
Nem ártott volna, ha a bizottságok megtárgyalják ezt a kérést. Megyei képviselőként arról is volt tapasztalata, hogy megyei intézményekben a két szocialista kormány idején folyamatosan kihasználták a betöltetlen létszámhelyekkel a lehetőségeket. Mivel ez az ellenőrzés 2013. szeptemberében zajlott le, ha „büntetést” akartak volna kiszabni az önkormányzatra, azt már akkor megtehették volna.
Szerinte a kérdés eldöntésénél azt kell figyelembe venni, hogy ez a létszám-előírást teljesen önálló vagy nem önálló intézményre kell vonatkoztatni.

Rába Kálmán szerint a határozati javaslatban sarkalatosabban is meg lehetne fogalmazni, hogy a költségvetés miatt nem tud a város ennek a kérésnek eleget tenni.

Huber László szerint nem szükséges a határozati javaslatban indokot megjelölni. Ismét kiemeli: ő nem akarta ennek a döntésnek az ódiumát felvállalni, főleg mert pénzügyi kihatása van. Tavaly más lett volna a helyzet, de az idén megint nagyon rossz költségvetési helyzet van.

Rába Kálmán úgy látja, hogy azért kellemetlen ez a kérés, mert tulajdonképpen törvénytelenséget kell megszavazni.

Huber László szerint nem erről van szó. A fél létszámra vonatkozó kérelem elbírálásáról kell dönteni.

Básthy Béla kérdezi még a következőket: jól értette-e, hogy az intézményvezető tudta nélkül került ide ez a kérelem? Mert azért ezt akkor meg kell beszélni szűkebb körben.

Szabó Mariann jelzi, hogy ez a polgármester úr hatásköre és természetesen ez már megtörtént.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester elsőként az I. határozati javaslatot bocsátja szavazásra, amit a képviselők 10 igen szavazattal el is fogadják.


20/2015. (II. 12.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Központi Művészeti Óvoda és Bölcsőde KIKI Bölcsődéje vezetőjének létszámigényét nem támogatja, s kéri a fenntartót, hogy a bölcsőde dolgozói létszámát hagyja változatlanul.
Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.


A 4. napirendi pont tárgyalása:

Az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Sőbér Aurélia szóbeli kiegészítést tesz. A 2015. évi költségvetésről szóló rendelettervezetet a központi költségvetésről szóló törvény alapján állították össze. Az intézményeknek egységes szempontrendszert adtak ki. Ezeket az előirányzatokat egyeztették az intézményekkel. A központi finanszírozás rendszere alapvetően nem változik. A működés területén 77 M Ft a forráshiány, amely kezelésére év közben kiegészítő támogatás érdekében igénylést kell benyújtani. A fejlesztések területén is összegyűjtötték az igényeket, ezeket megpróbálták az igényekkel összhangba hozni. Ezeket az 5. melléklet tartalmazza, Amire nincs fedezet, azt „vonal alá” tervezték be.
Tájékoztatja még a képviselő-testületet, hogy Gyarmati Kálmán volt képviselő jelezte, hogy a kőszegfalvi klubban a fűtési rendszerrel gond van. Egy új kazánra lenne szükség, ami 1,292 M Ft-ot igényel, erről is kellene dönteni.

Kérdések és hozzászólások:

Sas Norbert a pénzügyi bizottság véleményét ismerteti. A bizottság szomorúan vette tudomásul, mennyire szűk a mozgástér a költségvetésben. Az ülésen két módosító javaslat hangzott el.

Kiss Péter jelzi, hogy a városfejlesztési bizottság megtárgyalta a költségvetési rendelettervezetet, ők is szomorúan vették tudomásul a hiányt. Sajnos a fejlesztéseknél is több tétel a vonal alá került.
A bizottság javasolja a felhalmozási kiadások vonal alatti tételei közé a Várkör- Rajnis u. – Pék u. gyalogátkelőhely kialakítás beépítését 4 800 E Ft-tal.
Rába Kálmán javasolta az ülésen, hogy a rendelettervezet 5.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint egészüljön ki: „(2) Forgatási célú, rövid lejáratú (éven belüli) értékpapírok vásárlásáról – az átmenetileg le nem kötött források terhére – , illetve eladásáról, amely műveletek célja kamat, hozam elérése a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság jóváhagyásával a polgármester jogosult dönteni.”. Ez a javaslat nem kapta meg a bizottság többségének támogatását.
A bizottság a rendelettervezetet a fenti módosításokkal a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja.

Kapy Ferenc a humánerőforrás bizottság módosító javaslatait ismerteti:
– a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület részére 40 E Ft önkormányzati támogatás beépítését kérik,
– a felhalmozási kiadások vonal alatti tételei között szereplő „Koronaőrző bunker világítás felújítás 500 E Ft” előirányzat beépítését a felújítások közé a Balog iskola szennyvízelvezető rendszer részleges cseréje (1 243 E Ft) előirányzat terhére,
– a felhalmozási kiadások vonal alatti tételei közé a Balog iskola tornacsarnok védőborításának beépítését (rendezvény célú hasznosítás céljából) 2 000 E Ft-tal.
A bizottság a rendelettervezetet a fenti módosításokkal a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja.

Tóth Gábor kérdezi a következőket: amikor a képviselő-testület döntött az Abért tó tulajdonba kéréséről, arról volt szó, hogy a tó körüli terület nyírása évi 5 M Ft-ba fog kerülni. Ezzel számoltak-e?

Huber László szerint nem, mert ez a kiadás akkor lesz aktuális, ha város tulajdonába kerül a tó. Ez még folyamatban van, jelenleg még a vízügyi igazgatóság kezelésében van. Ebben az évben a tulajdonba adás még biztosan nem történik meg, esetleg az év vége felé.

Tóth Gábor kérdezi még: akkor ez a helyzet a Bálház fenntartásával is?

Huber László szerint igen, a Bálház sem fog még az idén anyagi terhet jelenteni. Az épületet az állam megvásárolta, az önkormányzat döntésére a válasz még nem érkezett meg.

Básthy Béla nem érti Rába Kálmán bizottsági ülésen tett felvetését, mert a pénzeszközök forgalmi célú lekötése nem hitelfelvétel. Nehogy ez az online felületeken ez úgy jelenjen meg, hogy a „polgármester hitelt vehet fel képviselő-testületi felhatalmazás nélkül”.

Rába Kálmán kiemeli: a modernkori közgazdaság az értékpapírok vásárlását másként definiálja. Ő csupán azt kérte, hogy az értékpapírok forgatási célú hasznosítását a pénzügyi bizottság előzetesen véleményezze.

Huber László kéri a bizottsági elnököket, hogy elsősorban azokat a módosító javaslatokat ismertessék, amelyeket a bizottság meg is szavazott. A kisebbségi véleményt is meg lehet jeleníteni.

Rába Kálmán elsőként kiemeli: nála okosabb emberek is már elmondták: olyan költségvetést nem lehet alkotni, ami mindenkinek megfelel. Kérdés, hogy az államháztartási törvény miért hagy kiskapukat, réseket a feladatok ellátása terén. Nyilván ennek az a célja, hogy a választott országgyűlési képviselő és a polgármester majd „hozza” a hiányzó pénzeket. Sokkal jobb lenne, ha 100%-ban megfinanszíroznák az alapellátást.
Az alaptörvény kimondja: átlátható költségvetést kell alkotni, ami a minimum követelményeknek megfelel. Egyes professzorok szerint akkor lehet egy költségvetéssel kapcsolatban megfelelő összehasonlítást tenni, ha bázisévek is csatolva vannak hozzá. Angliában pld. 10 évre visszamenőleg hasonlítják össze a mérlegeket. Magyarországon lekurtították az önkormányzatok szerepét – mint a végvárakét – és sokkal kevesebb forrást biztosítanak a számukra. Ebben a költségvetésben legalább egy évet kellett volna bázisként megjeleníteni. Az sem árt, ha költségvetés a polgárok számára egyszerű és érthető formában van. Mindez azért is jó lenne, mert nem lennének csúsztatások, sértődések és – esetleg nem sérülne egy-egy párt renoméja sem.
2015-ben a 3 éves gyerekek óvodai ellátása kötelező lesz. Ez nyilván átalakítást fog igényelni, remélhetőleg az állam finanszírozza is. A szociális juttatások is át fognak alakulni, ez is több tételt érint majd.
Tavaly év végén 80 M Ft külön támogatás érkezett a városba, ebből 65 M Ft-ot „betettek” a hiányba, 15 M ment az egészségház eszközbeszerzésére.
A rendelettervezet folyószámla hitelt is tervez: ez miből esz fizetve?
Összességében ő úgy látja, hogy ez a költségvetés instabil, nem kiszámítható. Éppen ma hallotta a reggeli hírekben, hogy a kormányszóvivő szerint Magyarországot Európa vezető államaiként tartják már számon. Ehhez nem méltó ez az önkormányzati költségvetés.
Módosító indítványként most is fenntartja a rendelettervezet 5.§ (2) bekezdésére vonatkozó indítványát.

Huber László úgy véli, hogy a tavalyi egy kiszámítható költségvetés volt, minden szempontból. Az idén ez sajnos nem így néz ki. Az államnak a jelenlegi finanszírozási elve Kőszegnek egyáltalán nem előnyös. Az állam elvonta az önkormányzatok adósságait, ezzel jelentős terhektől szabadította meg őket, cserébe viszont azt várja, hogy a saját bevételeikből vállaljanak át a feladatok ellátásából. Sajnos Kőszegen az önkormányzat saját bevételének a nagysága az országos átlagnak a fele. Erre megoldás lehetne a helyi adók felemelése – akár a lakosság, akár a vállalkozók felé – de ez nem járható út. Ezért van jelentősége az év közbeni támogatásoknak – régi nevén ÖNHIKI-nek – új nevén a kiegészítő támogatásnak. Ennek beadása az év első negyedében megtörténhet. A folyószámla hitel pedig éppen az ilyen helyzetek kezelésére szolgál. Ha valaki forráshiányos, akkor erre szüksége van, ezzel a gazdaság szereplői, más önkormányzatok is élnek, ez máshol is működik. Mivel a költségvetést időarányosan kell teljesíteni, a hiány is időarányosan keletkezik és ezt pótolja.
Amit Rába Kálmán javasol, az szerinte technikailag nehéz. Ezek a rövidtávú befektetések gyors döntést igényelnek: ha szólnak a bankok, azonnal reagálni kell. Ha a bizottság véleményezné, akkor bizonyára nem fog így működni.

Dr. Méri Sándor könyvvizsgáló is szót kér. A kőszegi költségvetés központi és a saját források által determinált költségvetés, mindkettő forrás korlátozott. A központi forrásokról a pénzügyi osztályvezető korrekten adott tájékoztatást, a saját források pedig valóban évek óta stagnálnak. Ez utóbbiban az iparűzési adónak lenne domináns szerepe. Ebből adódóan azokat a reális szükségleteket, amelyeket az intézmények generálnak, nem lehet források által lefedni. Erre az előterjesztés is utal. A pénzügyi mozgástér ezért leszűkült, amit majd évközbeni támogatásokkal lehet módosítani.
Kiemeli: az előterjesztésnek mind a szöveges része, mind a számszaki mellékletek teljességgel megfelelnek a törvényi előírásoknak. Ez a jól bevált forma szerinte minden képviselő számára áttekinthető. Azzal egyet tud érteni Rába Kálmán képviselő úrral, hogy akkor lenne „szebb”, ha az előző év előirányzatait is tartalmazná, de ez majd a zárszámadás témája lesz. Akkor lehet majd ténylegesen áttekinteni a változásokat.
A rendelettervezetet a jogszabályi előírásoknak megfelel, ezért elfogadásra ajánlja.

Básthy Béla egyetért Rába Kálmánnal abban, hogy a kőszegi költségvetés stabilitása régóta probléma, de ez nem az idén kezdődött. Mindig döntéslehetőség előtt áll a város, mert az a kérdés, hogy felszámolhatók-e a költségvetésben azok az elemek, amelyek egy város megkülönböztető jegyei, és amelyek egy várossal szemben elvárások. Aki Kőszegre jön, annak kulturális, művészeti és minden szempontból többletigénye, elvárása van. Ha un nullás költségvetést készítene a város, akkor annak nagyon súlyos következményei lennének. Így nem marad más hátra, mint bízni az év közbeni segítségben. Jelenleg olyan államháztartási törvény van, amely a településeket nagyjából az elvárható adóbevételek alapján kategorizálja. Az tény, hogy Kőszeg nincsen ennek a szintjén az adóbevételei miatt. Ennek a rövid oka az, hogy a kőszegiek nem tudnak és nem is teszik azt, hogy Kőszegen dolgozzanak. (Ennek a vizsgálata megint külön téma lehetetne.) Azért azt is ki kell emelni, hogy az elmúlt évben a Kőszegi Ruhaipari Zrt. nehézségei ellenére 6,7%-kkal nőtt a helyi iparűzési adóbevétel Kőszegen és 36%-kkal nőtt az idegenforgalmi adóbevétel. Utóbbi esetében rég nem volt már ilyen emelkedés. Ennek ellenére voltak, akiknek fontos volt az interneten arról értekezni, hogy „csődbe ment a kőszegi idegenforgalom”. Persze azzal mindenki tisztában van, hogy az interneten lévő ilyen információk nem relevánsak és nem tárgyszerűek, nem is kellene velük foglalkozni, de azért egy képviselőnek csúsztatni, hamis információkat leírni még akkor sem megengedett, ha nehezen jut hozzá a helyes információkhoz.
Egyúttal tájékoztatja a képviselőket, hogy a hivatalba olyan dömpingszerűen jönnek az információ kérések, hogy azok teljesítése már-már a hivatal működését komolyan megnehezítik. Ezek a kérések hol képviselőktől, hol egyesületi „háttér-emberektől” – konkrétan az Összefogás Kőszegért Egyesület „környékén” működő személyektől érkeznek – és pld. 2006. évig visszamenőleg kérnek adatokat, teljes kimutatással együtt. De nemcsak a hivatalhoz érkeznek ilyen kérések, hanem a művelődési központhoz, a városüzemeltető kft.-hez is. Ha komolyan segíteni szeretné a bárki is a város működését, akkor nem ezt a módszert kellene választani. Lehet kérdezni, de az az elv, hogy: „döntsük ki az egész szekrényt, aztán tetessük rendbe – hátha találunk közben valamit” – ez nem vezet sehova. Viszont ez a hivataltól nagyon sok munkaórát vesz el és többletköltséget jelent.
Az adóbevételek alakulásával egyébként szokott a képviselő-testület foglalkozni, ő örömmel vette volna, ha ez is fel lett volna véve az éves munkatervbe – talán még nem késő. 2013-hoz képest 2014-ben nőttek tehát az adóbevételek – igaz, nem annyira, hogy a város sok éves krónikus működési hiányát orvosolni tudná.
A kormány részéről reális az az álláspont, hogy ahhoz a feladatellátáshoz, ami a helyi lakosok érdekében történik, ahhoz társfinanszírozást igényel, ez szerinte teljesen normális elvárás. Az a baj, hogy Kőszeg a kötelező feladatokon kívül támogat olyan feladatokat is, amelyek éppen a város „előrehajtó motorjait” adják. És rájuk lehet hivatkozni, ha a város külön állami támogatást igényel. Ezért az instabilitásában is támogatni kell ezt a költségvetést.
Úgy gondolja, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy minél több plusz forrás kerüljön Kőszegre a kormánytól és ő örömmel veszi, ha ez sikerül is.
Ez mellett természetesen meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy újabb helyi adó bevétel képződjön, újabb telephelyek létesítésére, a helyi vállalkozások támogatására, mert minden „mentőövnek” örülni kell. Külső, nagy foglalkoztató úgysem fog Kőszegre jönni ekkora munkanélküliségre. Egy nagy cég – ahogy már mondta – amúgy is kiesett, ezért is kell örülni kell a kismértékű adóbevétel emelkedésnek is.

Rába Kálmán szerint nincsen arra törvényi hivatkozás, hogy a képviselőnek nem lehet információt kérnie. Ő korábban azt állította, hogy a 2012-ben Kőszeg nem volt a 10 leglátogatottabb magyar város között. Ezt a KSH adatokkal kell összevetni. Egyébként, ha a város vonzerejének a fejlesztéséről lenne szó, ő biztosan nem a KRAFT projektből indulna ki, ezért nem is támogatja.

Huber László viszont úgy látja, hogy minden olyan lehetőséget, ami város fejlődését szolgálja és pénzt hoz – ki kell használni.

Tóth Gábor szerint sokan ülnek itt, akiknek a helyi adó bevételek növelése érdekében ez elmúlt években többet kellett volna dolgozni. Az interneten valóban lehet blogokat, fórumokat nézegetni, – ő aVas Népéből szokott tájékozódni – de az alpolgármester úr által idézett információ a KSH hivatalos adatait közölte le: 2010-ben 23.560 volt a Kőszegen töltött kereskedelmi szálláshelyek száma, 2013-ban pedig 10.491 volt ugyanez a szám.
Végül idézi a Kőszeg és Vidéke tavaly szeptemberi számában Huber László polgármester úr szavait, mely szerint: „a széljárás számunkra rendkívül kedvező, ami azt jelenti, hogy gyorsan és hatékonyan tudjuk hajónkat eljuttatni a kívánt célba.”
Remélhetőleg a támogatásokkal majd megvalósulhatnak ezek a célok.

Huber László szerint igen, ez a megfogalmazás a választási kampány időszakában a távlati fejlesztésekre vonatkozott, de most a 2015. évi költségvetés működési nehézségei vannak napirenden.

Básthy Béla szerint vigyázni kell a képviselő úr megfogalmazásaira, mert ha az iparűzési adó bevétel vonatkozásában megjegyzést tesz, az azt jelenti, hogy a kőszegiek munkáját kevesli, jóllehet a kőszegiek igenis sokat dolgoztak. Csínján kell tehát bánni más minősítésével.

Tóth Gábor a korábbi képviselő-testületre értette, hogy többet kellett volna tennie a bevételek növeléséért.

Básthy Béla úgy látja, hogy a képviselő-testület rengeteget dolgozott, meg kell nézni hány határozatot, hány rendeletet hozott. Elég nehéz évek vannak a képviselő-testület mögött. De – ha már csúsztatásokról van só – a képviselő úrnak – aki éppen most mondott le az Írottkő Natúrparkért Egyesület alelnöki tisztéről és aki az elnökségi ülések mintegy 20%-án vett részt – mint turisztikai szakembernek tudnia kellene, hogy Kőszegen pont nem a kereskedelmi szálláshelyek jelentik a „húzóágazatot”, nem azok a meghatározók. (Ő azt sem tudja, hogy a KSH ezeket az adatokat hogyan számolta ki.) A kereskedelmi szálláshelyek a KSH-nál a három és a négycsillagos szállásokat jelenti. De ezzel az információval „kimenni az internetre” és „hülyíteni” a lakosságot – ez nem méltó egy képviselőhöz. Ha így lenne, akkor a hogyan nőhettek volna az adóbevételek?

Tóth Gábor szerint az a táblázat a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát összesítette.

Básthy Béla szerint igen pont erről van szó: egy dolog egy szegmensét emelte ki. A szálláshelyek lehetnek kereskedelmi és magánszálláshelyek is: ez utóbbiak Kőszegen nagyon is jól teljesítenek. Ez éppen olyan, mintha azt mondaná, hogy tönkre ment az ipari tanuló képzés Kőszegen, jóllehet csak gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás van a városban. És egyébként éppen az Összefogás Kőszegért Egyesület honlapján olvasta ezt, ahol – többek között – azt is írták, hogy az egyesület képviselői nem szavazták meg az ISES Alapítvány 5 M Ft-ját, jóllehet Tóth Gábor megszavazta. Megvan a felelőssége az írásnak és az olvasásnak is.

Rába Kálmán szerint mindenki eldöntheti, hogy mit olvas. Ha valami „felzaklatja”, akkor azt ne olvassa.

Végül a polgármester lezárja a vitát és elsőként a módosító indítványokat bocsátja szavazásra.

A képviselő-testület elsőként a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság alábbi módosító javaslatáról dönt:

– azt, hogy a felhalmozási kiadások vonal alatti tételei közé kerüljön be a Várkör- Rajnis u. - Pék u. gyalogátkelőhely kialakítása 4 800 E Ft-tal, a képviselő-testület 10 igen szavazattal elfogadja.

[A szavazás után Kiss Zoltán – más elfoglaltsága miatt – végleg elhagyja az üléstermet így a képviselő-testület létszáma 9 főre csökkent.]

Ezután a polgármester a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság módosító javaslatait bocsátja szavazásra.

– Azt, hogy a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület részére 40 E Ft önkormányzati támogatás legyen beépítve a költségvetésbe, 8 igen, 1 nem szavazattal fogadja el a képviselő-testület.

– Azt, hogy a felhalmozási kiadások vonal alatti tételei között szereplő „Koronaőrző bunker világítás felújítás 500 E Ft” előirányzat legyen beépítve a felújítások közé a Balog iskola szennyvízelvezető rendszer részleges cseréje (1 243 E Ft) előirányzat terhére, 9 igen szavazattal fogadja el a képviselő-testület. (A polgármester tájékoztatja a jelenlévőket, hogy ez a probléma nem annyira komoly, mint ahogy korábban gondolták: néhány átmosatással várhatóan rendbe lehet hozatni a csatornát, így nem szükséges a teljes összeg sem.)

– Azt, hogy a felhalmozási kiadások vonal alatti tételei közé a Balog iskola tornacsarnok védőborításának beépítése kerüljön be (rendezvény célú hasznosítás céljából) 2 000 E Ft-tal, szintén 9 igen szavazattal fogadja el a képviselő-testület.

Ezután a polgármester a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság módosító javaslatait bocsátja szavazásra.

– a Várkör- Rajnis u. – Pék u. gyalogátkelőhely kialakítást a képviselő-testület már jóváhagyta,

- azt, hogy a felhalmozási kiadások vonal alatti tételei közé a Petőfi tér részleges útfelújítás legyen beépítve 5 000 E Ft-tal, 7 igen, 2 nem szavazattal jóváhagyja a képviselő-testület.

Ezután a polgármester a pénzügyi osztályvezető azon módosító indítványát bocsátja szavazásra, amelyet Gyarmati Kálmán, a Kőszegfalvi Baráti Kör elnöke kezdeményezett. A képviselő-testület 9 igen szavazattal jóváhagyja, hogy a kőszefalvi klubban lévő kazáncsere 1,262 M Ft-os tétele a vonal alá kerüljön.

Végül a polgármester Rába Kálmán módosító indítványát bocsátja szavazásra. Ez szerint a Rendelet 5.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint egészülne ki:
„(2) Forgatási célú, rövid lejáratú (éven belüli) értékpapírok vásárlásáról – az átmenetileg le nem kötött források terhére, – illetve eladásáról, amely műveletek célja kamat, hozam elérése a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság jóváhagyásával a polgármester jogosult dönteni.”.
A képviselő-testület ezt a javaslatot 3 igen, 6 nem szavazattal elveti.


Ezután Rába Kálmán felveti még a Balog iskola előtti parkoló állapotát, ahol hatalmas „tankcsapdák” nehezítik a közlekedést. Jó lenne ennek a rendbehozatalára is fedezetet találni.

Huber László szerint nem kellene a szülőknek naponta kétszer behajtani arre a területre, annak érdekében, hogy a gyerekeket közvetlenül az iskola bejáratához hozzák és vigyék. Az egy kavicsos parkoló, nincs szilárd burkolata, mert nem jutott rá pénz. Ha jelzik a városgondnokságnak, akkor időnként kijavítják a kátyúkat zuzalékkal, de ezek mindig elő fognak jönni.

Rába Kálmán szerint a polgármester úr nem lesz népszerű a szülők körében, ha ezt az álláspontját megismerik. Végül is lehet-e ennek a parkolónak a rendbe tételére elkülöníteni valamekkora összeget? A legjobb lenne szilárd burkolat, mert akkor várhatóan egy hónap után nem jelennek meg újra a kátyúk.

Huber László szerint nem baj, ha nem lesz népszerű a szülők körében, de szerinte igaza van. Felesleges az iskola elé beállni, mert a környéken több helyen is meg lehet állni: pld. a Coop parkolójában. Az iskola előtti rész parkoló céljára szolgál: tehát annak, aki az iskolában dolgozik, vagy ha valaki x ideig otthagyja az autóját.
A szilárd burkolat aszfaltot vagy díszburkolatot jelent, aminek a m2-e sok ezer Ft-ba kerül.

Rába Kálmán megjegyzi, hogy a több mint 4 M Ft-ért alkalmazott pályázati tanácsadó az iskola felújítási pályázatába ezt a parkoló felújítást már régen betervezhette volna.

Huber László tisztázza, hogy minden pályázati támogatásnak van egy felső határa. A parkoló felújítás már abba a pályázatba nem fért bele. Kérdezi a városüzemeltető kft. igazgatóját, tudna-e valami megoldást?

Kovács István szerint közbenső megoldás lenne, ha először a bevezető szakasz vízelvezetése lenne megoldva. E nélkül nem lehet tartósan megoldani a problémát. Az iskola előtti rész egy kicsit jobb állapotban van. Ennek a költsége 3-4 M Ft lenne és kétszeri felületi zárás segítene a problémán. Meghosszabbítaná azokat az időszakokat, amikor már halaszthatatlan a lyukak kijavítása.

Huber László szerint meg fogják nézni, hogy az idei útfelújítási keretből lehet-e erre elkülöníteni valamit. De továbbra is fenntartja: felesleges bejárni a gyerekek miatt az iskola közvetlen bejárata elé. Kéri továbbá, hogy jelezzék időben a városüzemeltetőnek, ha már intézkedni kell a kátyúk miatt.

Végül további észrevétel nem hangzik el, így a polgármester a vitát lezárja és szavazásra bocsátja az elfogadott módosításokkal beépített 2015. évi költségvetési rendelettervezetet.
A képviselő-testület 6 igen, 3 nem szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:

Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
3/2015. (II. 13.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


Az 5. napirendi pont tárgyalása:

A vagyonhasznosítási koncepció tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az idei vagyonhasznosítási koncepció az előző évek gyakorlatának megfelelően történt, a kategóriák azokhoz hasonlók. Kiemel: az egyedi döntések alapján eladható ingatlanok esetében a vételi szándékról vagy a bizottság, vagy a képviselő-testület dönt.


Kérdések és hozzászólások:

Kiss Péter elmondja, hogy a városfejlesztési bizottság néhány kiegészítés után elfogadásra ajánlja az előterjesztést. Javasolták a 2903/4 hrsz-ú ingatlan átsorolását is.

Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügyi bizottság egyhangúan elfogadta a határozati javaslat minden pontját.

Kapy Ferenc tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a humánerőforrás bizottság Keszei Balázs javaslatát elfogadva kéri a következőket:
A képviselő-testület rendelje el, hogy az egyedi döntés kategóriában található Várkör 35-37. sz., 1906/A/14 hrsz alatti helyiség kerüljön át az el nem idegeníthető ingatlanok közé, valamint utasítja a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft.-t a helyiségre vonatkozó bérleti szerződés felbontására. Erre a helyiségre raktározás miatt lenne szükség.

Rába Kálmán már a bizottsági ülésen is tett módosító indítványt, itt is megteszi. Nem szükséges az Alaptörvényre hivatkozni, ő úgy érzi, hogy minden magyar ember kötelessége a magyar termőföldet megvédeni. Ezért kéri, hogy az erdő, a szántó, a rét és a gyümölcsös megnevezésű ingatlanok kerüljenek át az egyedi döntés alapján elidegeníthető ingatlanok kategóriájából az el nem idegeníthetők kategóriájába.
Azt is el kell mondani, hogy néhány önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan olyan elhanyagolt, mint a dzsungel. Miért hagyta ezt a város?

Huber László elismeri, hogy sok helyen valóban szörnyű állapotok vannak.

Kiss Péter jelzi még, hogy a bizottsági ülésen az osztályvezető tisztázta ezt a felvetést és a képviselő úr visszavonta az indítványát. Ő ezért nem is említette.

Terplán Zoltán jelzi, hogy a Rákóczi u. 95. alatti épületben lakásként szerepel egy ingatlan, pedig azt már régen át lett minősítve tárolóhelyiséggé.

Rimányi Krisztina jelzi, hogy ez elírás, amit javítani fognak.

Básthy Béla arra hívja fel a figyelmet, hogy az önkormányzat jelenleg nem folytat erdő, rét, szántó és gyümölcsös tevékenységet. Amivel a városnak terve van, az az el nem idegeníthető kategóriába tartozik. Hogy miért tette meg Rába Kálmán ezt a javaslatát, azt érti, hiszen ennek kommunikációs célja van: megpróbálta a megvédeni a magyar földet. De ettől sajnos még a szóban forgó területek hasznosítatlanul maradnak.

Végül a polgármester lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a módosító indítványokat.

Elsőként a humánerőforrás bizottság javaslatát bocsátja szavazásra a volt Fény-Szoft-os helyiséggel kapcsolatban. Ez szerint az egyedi döntés kategóriában található Várkör 35-37. sz., 1906/A/14 hrsz alatti helyiség kerüljön át az el nem idegeníthető ingatlanok közé, valamint utasítsa képviselő-testület a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft.-t a helyiségre vonatkozó bérleti szerződés felbontására. Erre a helyiségre raktározás miatt lenne szükség.


Rimányi Krisztina ehhez hozzáfűzi a következő kiegészítést: „mivel azt az önkormányzat saját célra kívánja hasznosítani”.

A képviselő-testület 9 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


21/2015. (II. 12.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli, hogy az egyedi döntés kategóriában található Várkör 35-37. sz., 1906/A/14 hrsz alatti helyiség kerüljön át az el nem idegeníthető ingatlanok közé, valamint utasítja a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft.-t a helyiségre vonatkozó bérleti szerződés felbontására, mivel azt az önkormányzat saját célra kívánja hasznosítani.

Felelős:
Huber László polgármester,
Kovács István igazgató.
Határidő: azonnal.


Ezután a polgármester Rába Kálmán módosító javaslatát bocsátja szavazásra, amely arra vonatkozott, hogy az erdő, a szántó, a rét és a gyümölcsös megnevezésű ingatlanok kerüljenek át az egyedi döntés alapján elidegeníthető ingatlanok kategóriájából az el nem idegeníthetők kategóriájába.
A képviselő-testület ezt 3 igen, 6 nem szavazattal elveti.

Ezután a képviselő-testület az I. határozati javaslatról szavaz. A képviselők 8 igen, 1 nem szavazattal az alábbi határozatot hozzák.


22/2015. (II. 12.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2015. évi vagyongazdálkodási koncepciót elfogadja és elrendeli a végrehajtáshoz szükséges intézkedések megtételét.

Felelős:
Huber László polgármester,
Kiss Péter bizottsági elnök.
Határidő: folyamatos.

Ezután a polgármester a II. határozati javaslatot bocsátja szavazásra, amelyet a képviselő-testület 9 igen szavazattal jóváhagyja.


23/2015. (II. 12.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli a kőszegi 2903/4 hrsz-ú ingatlan átsorolását beépítetlen terület megnevezésű ingatlanná, ezt követően a forgalomképtelen vagyoni körből az üzleti vagyoni körbe történő átsorolását.

Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.


Képviselő kérdések, felvetések:

Rába Kálmán felveti, hogy – hozzá hasonlóan – bizonyára minden képviselő megkapta Sárközi Kálmán levelét, aki előbb azt panaszolta, hogy egy hónapig nem kapott választ a polgármester úrhoz írt levelére. A választ ugyan azóta megkapta, de továbbra is azt sérelmezi, hogy Kőszegen nem egyenrangúak az állampolgárok. Alá és fölé rendeltség van köztük, mert van, amelyiknek jár támogatás és van amelyiknek nem. Szándékozik-e a polgármester úr ebben lépni, illetve előterjeszteni valamit? Az ügyfél ugyanis – jogosan – továbbra is fel van háborodva, mert az igazságosság és a méltányosság azt követeli, hogy ha valakinek adunk, akkor más is kaphasson hasonló támogatást.

Huber László szerint igen, szándékában áll erre vonatkozóan előterjesztést benyújtani, mert a második levelében az ügyfél megerősítette, hogy kérelemről van szó. Neki az első levél nem tűnt egyértelműen kérelemnek. Az első levélre a válasz és az ügyfél második levele néhány nappal kerülte el egymást.
Ő úgy érzi, hogy tavaly novemberben egy jó döntés hozott a képviselő-testület, amikor támogatott egy családot és akkor meg is volta arra az anyagi fedezet. Egyébként ő azt írta meg a válaszlevelében, hogy a 2015. évi költségvetés nem biztos, hogy az ilyen támogatást megengedi majd, mert akkor már látszott, hogy nagyon hiányos lesz a költségvetés. Ilyen indokkal egyébként rengeteg tehetséges fiatalt lehetne támogatni, hiszen sokan sportolnak a városban és jó eredményeket érnek el. Azt a világversenyt pedig – amire a képviselő-testület a másik családnak a támogatást adta – azt egyedi esetnek kell felfogni. Ő akkoriban nem is tudta, hogy az utazó csapatnak van más, kőszegi tagja is. Akkor kellett volna Sárköziéknek jelezniük, hogy nekik is jól jött volna a támogatás. Ha tudta volna a képviselő-testület ezt, talán megfelezte volna az akkori összeget. Ezt most már visszafordítani nem lehet. Meglátjuk, hogyan fog dönteni majd a képviselő-testület: akar e egy jól sportoló fiatalt támogatni, de bizonyos, hogy tömegével jöhetnek ilyen kérések.

Básthy Béla szerint azokra kérelmekre lehetett adni támogatást, amelyek akkor érkeztek be, amikor volt pénz. Ez a kérelem sajnos tavaly nem érkezett be, nem tudta a képviselő-testület mérlegelni.
Visszatérve az ülés elejére, úgy gondolja, hogy kicsit erősebb hangnemet használt az ülés elején Rába Kálmán indítványa kapcsán, de a napirendre a polgármester tehet javaslatot. Ettől függetlenül, értelmezése szerint ezt az előterjesztési javaslatot – ha a képviselő úr fenntartja – szabályozott úton elő kell majd terjeszteni.
Visszatérve az internetre: őt Rába Kálmán blogján, a december 17-én megjelent írásában durva, személyes támadás érte, amit „az év trollkodásának” minősítettek az illetményének kért csökkentése miatt. Azóta itt van nála a megyei önkormányzat hivatalos igazolása arról, hogy mekkora tiszteletdíjat kap, ami szerinte éppen akkora, mint Rába Kálmáné. Nem kéri, hogy ezt is jelentesse meg a képviselő-testület úr a blogjában, de ez lenne a tisztességes. Egyébként az írását átvette akkor az Összefogás Egyesület facebook oldala is, „Úgy csökken az alpolgármester jövedelme, hogy nő„ címmel. Ő nem is tudja, kik vannak ez mögött, nyilván az egyesület képviselői továbbá Harkai Norbert, Táncsics Péter, de mindeznek a célja a hazugság volt és a személyének kifejezett lejáratása.

Rába Kálmán kiemeli: sokkal könnyebb lenne a „nem kormánypárti” képviselők helyzete a képviselő-testületben, ha ők is tudnák kommunikálni a munkájukat valamilyen formában. A Kőszeg és Vidékében még soha nem volt erre példa. Ők is Kőszeg város javát szolgálják és nem tudják ezt hol kommunikálni. Ő éppen ezért egy újság kiadatásán gondolkodik.

Básthy Béla szerint ebben az írásban nem a saját munkájukat kommunikálták, hanem az ő jövedelmét és ez hazugság volt, mert nem tájékozódtak előtte a valódi adatokról.

Rába Kálmán a „hazugság” szót visszautasítja, de a „tájékozatlanság”-ot elfogadja.

Básthy Béla szerint meg lett volna a lehetőségük, hogy a jövedelméről előbb tájékozódjanak. Ez mulasztás volt a részükről, mert teljesen azzal a szándékkal jelent meg ez az írás, hogy őt lejárassa.
Visszatérve a Kőszeg és Vidékére: abban egyedül a polgármester úrnak van fenntartva egy hasábnyi rész, ami azért engedtessék meg neki, hiszen őt választotta meg a lakosság a város vezetőjévé. Ezen kívül a képviselő-testület más tagjának semmilyen helye nincs fenntartva a lapban. A képviselő-testületi ülésekről van tájékoztatás, ezt lehet kifogásolni. Egyébként szerinte gyakrabban szerepel ezekben a tudósításokban Rába Kálmán neve, mint Kiss Péteré vagy Kiss Zoltáné. (Ugyanez volt a helyzet egyébként megyénél is, ahol Rába Kálmán frakcióvezető volt.) Az újsággal lehet majd foglalkozni – márciusban kerül napirendre – de az biztos, hogy a kisebbségi véleményeknek is meg kell jelenniük.
De ez nem ok arra, hogy bárki is a blogjában hamis információkat írjon le.

Plechl Tibor úgy véli: azért engedtessék meg minden képviselőnek – és nemcsak a képviselőknek, hanem minden állampolgárnak – hogy közérdekű információkat kérjenek a szélesebb tájékozottság és a közvélemény tájékoztatása érdekében. Nem kellene kifogásolni, hogy ezzel a jogukkal éljenek és szerinte senki nem is élt vissza vele. Amit ő eddig kért, annak nem az volt a célja, hogy propagandát terjesszen, hanem hogy információhoz jusson. Előre jelzi, hogy a jövőben is írásban fogja kérni azokat az anyagokat, amik szükségesek a képviselői munkájához és kéri ezeknek a törvényes határidőben való kézhezvételét is a hivataltól. Ő nem fog 10 évre visszamenőleg adatokat kérni, de kb. az előző képviselői ciklusban hozott döntésekről, engedélyekről, kötelezettségekről felvilágosítást fog kérni, pld. a városfejlesztési osztálytól. A következő ülésen is lesz olyan napirend aminek a korrekt tárgyalásához, teljeskörű átlátásához szüksége van információkra. Ezt a jogát fenntartja és szerinte mindenki számára a jog lehetőséget ad erre. Ha pedig nincs valamire jogosultsága, akkor a válasz úgyis nemleges lesz.

Huber László kiemeli, hogy a képviselőnek a Mötv. alapján van joga a munkájához szükséges információkat kérni. Ezen kívül törvény – nagyon helyesen – azt is lehetővé teszi, hogy az állampolgárok is kérdezhessenek. De ezt a kettőt nem szabad összekeverni.

Básthy Béla is úgy látja: senki sem vitatja a kérdezés jogát a képviselőktől. De az a mennyiségű információ kérés, ami a hivatalba, a művelődési központhoz és a városgondnoksághoz érkezik, az felveti, hogy nem kellene-e a kérdezőknek beosztani ezeket. Ő nem is képviselőknek címezte a megjegyzését, nyilván vannak hátsó játékosok is, pld. Táncsics Péter az, aki szintén folyamatosan kérdez. Kérdés, hogy egyeztetnek-e, mert érdemes lenne. Jelenleg már ott tartunk, hogy a vezetői értekezleten nem lehet érdemi dolgokkal foglalkozni, mert 15 napon belül választ kell írni kb. 672 kérdésre. És ez mind a hivatal működését nehezíti.

Plechl Tibor úgy gondolja, hogy ők semmilyen jogalap nélküli kérdést nem tettek fel. Minden kérdésük az éves, elfogadott munkatervben szerepelő, megtárgyalandó napirendek miatt kell.

Básthy Béla szerint az, hogy 2006. óta hány, milyen ingatlant adott el az önkormányzat, az kellett a mai napirendhez?

Plechl Tibor szerint nem a mai ülésen napirenden lévőhöz kértek információkat, hanem ami két hét múlva lesz.

Dr. Zalán Gábor elmondja, hogy minden információkérő levélre 15 nappal meg lehet hosszabbítani a válaszok megírását. Ezzel a lehetőséggel eddig egyszer éltek. Mindenkinek igyekeznek megfelelni, de már most jelzi, hogy a törvényi határidőt igyekeznek betartani, ugyanakkor a képviselő-testület munkatervét nem biztos, hogy be tudják tartani, mert elképzelhető, hogy a válaszok megírása miatt el fognak maradni előterjesztésekkel. 2006. óta minden lehetséges helyről és módon gyűjtik az adatokat és ez tényleg nagy leterheltséget jelent. Ha még 30 hasonló e-mail érkezne, akkor kérne még 4-5 jogászt és azt is kérné, hogy legyen egy olyan külön osztály, aki csak a közérdekű adatigénylésekkel foglalkozik.
A kérdések a hivatal összes szegmensét érintik: a városüzemeltető osztályt, a szervezést, az intézményeket stb. Ha pld. érkezik a polgármesterhez egy közérdekű kérdés arról, hogy hány bérleti szerződést mondtak fel, akkor az miatt természetesen meg kell keresni a városüzemeltető kft.-t. A leterheltség tekintetében ez nagyon nagy feladatot jelent, de a kérdezőnek törvényes lehetősége és joga, ők pedig megpróbálnak rá határidőn belül megválaszolni nekik. A feladat torlódás miatt mások esetleg később kapnak kézhez választ, vagy bármilyen más ügy később lesz elintézve. Ez a létszámgondokkal függ össze, hiszen nemcsak a bölcsődében, a hivatalban is kevés a létszám.

Huber Lászlónak az a véleménye, hogy aki hátra néz, az nem tud előre nézni.

Végül, mivel további észrevétel nem hangzik el, felhívja a figyelmet, hogy holnap lesz a felújított Jurisiscs-vár átadója, majd 11.20 órakor bezárja a képviselő-testület mai ülését.


Kelt, mint az első oldalon.




Dr. Zalán Gábor Huber László
jegyző polgármester
  • Magyar
  • English
  • Deutsch
2000-2021 © Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház
Adatkezelési tájékoztató | Impresszum
A honlap fejlesztése az Európai Unió támogatásával valósult meg „A kőszegi történelmi belváros rehabilitációja és funkcióbővítő megújítása – NYDOP-3.1.1/A-2F-2009-0003” projekt részeként.