Jegyzőkönyv: 2017. Május 25., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

527-8/2017. szám.


J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2017. május 25-én, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Kapy Ferenc, Keszei Balázs, Kiss Péter, Kiss Zoltán, Rába Kálmán, Sas Norbert képviselő (8 fő).

Igazoltan van távol:
Plechl Tibor Terplán Zoltán képviselő (2 fő).

Tanácskozási joggal van jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző, Németh Ildikó mb. városüzemeltetési osztályvezető, Bognár-Varga Szilvia pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető, Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztály vezető, Bertók Sándor főépítész, Pócza Zoltán a művelődési központ, Lajos Tiborné a városi könyvtár valamint Révész József a városi múzeum igazgatója. Az ülésen jelen van még Szele Tamásné a Kőszegi Járási Hivatal vezető helyettese, dr. Méri Sándor könyvvizsgáló, Kovács István igazgató és Preininger Ferenc a kft. felügyelő bizottságának az elnöke.

Huber László polgármester üdvözöli a képviselő-testületi ülés résztvevőit. Plechl Tibor és Terplán Zoltán képviselők előre jelezték távolmaradásukat. Az ülés a megjelent 8 fővel határozatképes.
A napirenddel kapcsolatban 3 rendkívüli előterjesztésnek a napirendre való felvételét javasolja. Tegnap kapták meg a képviselők az alábbi két rendkívüli előterjesztést:
– az Írottkő Natúrparkért Egyesülettel kötött, az "alpannonia plus" pályázatra vonatkozó megállapodás módosítása, amely tulajdonképpen az önerő megelőlegezésére vonatkozik,
– a Sgrafittós ház felújítására vonatkozó ajánlattételi felhívás jóváhagyása,
– továbbá reggel lett kiosztva a szintén az Írottkő Natúrparkért Egyesülethez kapcsolódó, a TDM szervezet kötelezettségvállalásáról szóló előterjesztés.

A képviselők részéről az elhangzottakkal kapcsolatban észrevétel nem hangzik el. Így a polgármester szavazásra bocsátja az „alpannonia plus” pályázat önerejének biztosításáról szóló napirend felvételét, amit a képviselők 8 igen szavazattal fogadnak el.
A Sgrafittós ház felújítására vonatkozó ajánlattételi felhívás napirendre való felvételét a képviselők 7 igen, 1 nem szavazattal fogadják el.
A TDM szervezettel kapcsolatos kötelezettségvállalás napirendre való kerülését a képviselők 8 igen szavazattal fogadják el.

[Tóth Gábor megérkezett az ülésterembe, ezzel a képviselő-testület létszáma 9 főre emelkedett.]

A képviselő-testület 8 igen, 1 nem szavazattal az alábbi napirendet hagyja jóvá:


N A P I R E N D:

1. Az önkormányzat 2016. évi költségvetéséről szóló 2/2016. (II. 12.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Bognár-Varga Szilvia pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető.
2. A 2016. évi költségvetés teljesítéséről szóló önkormányzati rendelet (zárszámadás) megalkotása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
3. A helyi adókról szóló 35/2012. (XII. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető.
4. A jelzőtáblával elrendelt össztömeg korlátozás szabályairól szóló új önkormányzati rendelet megalkotása.
Előadó a polgármester nevében: Dr. Zalán Gábor jegyző.
5. A házasságkötések és bejegyzett élettársi kapcsolatok hivatali helyiségen kívüli, valamint hivatali munkaidőn kívüli engedélyezési eljárásairól és szolgáltatási díjairól szóló új önkormányzati rendelet megalkotása.
Előadó a jegyző nevében: Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető.
6. Beszámoló a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. 2016. évi munkájáról, mérlegbeszámoló.
Előterjesztő: Kovács István igazgató.
7. Beszámoló a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottságának a 2016. évi munkájáról.
Előterjesztő: Preininger Ferenc, a felügyelő bizottság elnöke.
8. Jelentés a 2016. évi ellenőrzési terv végrehajtásáról.
Előadó a polgármester nevében: Dr. Zalán Gábor jegyző.
9. A Központi Művészeti Óvoda és Bölcsőde Többcélú KIKI-ben óvodacsoportok beosztásának véleményezése.
Előadó a polgármester nevében: Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető.
10. Az óvodák továbbképzési programjának jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető.
11. A Kőszegi Szociális Gondozási Központ alapító okiratának módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető.
12. A Helyi Esélyegyenlőségi program felülvizsgálatáról szóló döntés.
Előadó a polgármester nevében: Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető.
13. Közműves ivóvízellátással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási bérlet üzemeltetési szerződés jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó mb. városüzemeltetési osztályvezető.
14. Az I. világháborús sírhelyek és emlékművek felújításának pályázatán való részvétel.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó mb. városüzemeltetési osztályvezető.
15. A Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház valamint a Chernel Kálmán Városi Könyvtár intézményvezetői pályázatának elbírálása.
Előadó a polgármester nevében: Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető.
16. A Sgrafittós ház felújítására vonatkozó ajánlattételi felhívás.
Előterjesztő: Németh Ildikó az előkészítő munkacsoport vezetője.
17. Az Írottkő Natúrparkért Egyesülettel kötött, az "alpannonia plus" pályázatra vonatkozó megálla-podás módosítása az önerő megelőlegezése céljából.
Előterjesztő: Schlögl Krisztián projektmenedzser.
18. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület TDM szervezetként történő regisztrációjához szükséges kötelezettségvállalás.
Előadó a polgármester nevében: Básthy Béla alpolgármester.

A napirend megtárgyalása előtt Huber László polgár-mester az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• Az utolsó rendes ülés napján, április 27-én az Írottkő Szálló halljában került átadásra a Tűzoltó Egyesület kezdeményezésére beszerzett defibrillátor. A 800 ezer forintos bekerülési összegből az önkormányzat 600 ezer forintot biztosított.
• Az Írottkő Natúrparkért Egyesület 20 éves jubileumához kapcsolódva több rendezvény is volt. „Környezet- és természetvédelem – együttműködési formák, natúrparkok, osztrák, magyar és európai jó gyakorlatok” címmel nemzetközi szakmai konferencia volt április 28-án a Jurisics-vár lovagtermében.
• Április 28-án volt a 20 éves Írottkő Natúrparkért Egyesület ünnepi közgyűlése, melyet megtisztelt Ágh Péter országgyűlési képviselő is. Másnap, szintén a jubileum alkalmából túrák és csúcstalálkozó volt az Írottkőn. Ezt követően a magyarországi natúrparkok versenye országos döntőjére került sor a vár lovagtermében. A versenyt a kőszegi csapat nyerte, amelyhez a polgármester úr ezúton is gratulál.
• Április 30-án és május 1-én került megrendezésre a 2. Kőszegi Kézműves Sör Majális a Fő téren sok műsorral és kirakodóvásárral, sok enni és innivalóval, májusfa állítással. Kiváló időben sok látogatót vonzott a művelődési központ által szervezett esemény. A májusfa állítást a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes műsora színesítette.
• „Érzékenyítő Napra” hívták az érdeklődőket a Dr. Nagy László EGYMI Dísztermébe május 3-án az intézmény dolgozói, „Éld át és ismerd meg, hogy milyen másnak lenni!” szlogennel.
• Május 4-én a kőszegi városi könyvtárban Csider Sándor: Álomút című verseskötetének zenés műsorral egybekötött bemutatójára került sor.
• A Poncichter Borozóban május 5-én „Aranyfészek, aranymadár” címmel Bukovics János és Pintér Zsolt pajzán népmesékkel szórakoztatta a nagyérdeműt.
• Május 5-én a Jurisics vár lovagtermében került megrendezésre a zeneiskola tanárai, és növendékei jótékonysági koncertje a Hangvilla Alapítvány javára.
• Május 5-én elballagtak a Kőszegi Evangélikus Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, azaz a „Teki” végzős diákjai.
• Anyák napi készülődés volt az Arany Egyszarvú Patika foglalkoztató termében május 5-én.
• Május 5-én és 6-án a Madarak és Fák Napja kapcsán „Miénk itt a rét” címmel idén is programok várták az érdeklődőket az Alsó-réten.
• Május 6-án tartották meg ballagási ünnepségüket a Jurisich Miklós Gimnázium végzősei. A polgármester a régi hagyomány szerint a Városháza előtt búcsúztatta el a diákokat.
• XVI. Kőszeg Kupa országos kosárlabda tornát és Rába István Emléktornát rendezett a Magyar Speciális Olimpia Szövetség és a Dr. Nagy László EGYMI, május 6-7-én, amelynek a Balog iskola tornacsarnoka adott otthont.
• Kőszeg Város Önkormányzata és a Jurisics-vár Művelődési Központ a Kőszegen működő közösségeknek, civil szervezeteknek a Közösségek Hete alkalmából rendezett fórumot május 8-án a KÖSZ-Ház-ban.
• A Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK) „A Kapitalizmus és kritikusai – Hosszútávú kitekintés” című angol nyelvű előadását május 8-án tartotta a Zwingerben.
• Szintén az iASK szervezte a Pannon Egyetemmel közös „Tudomány a kocsmában” sorozatának „A környezeti változások okozta migráció” című előadását május 9-én a Kékfény Étteremben.
• Május 11-én véradás volt a Magyar Vöröskereszt szervezésében a Jurisics-várban.
• Május 11-én a Kőszegi Európa Ház Egyesület szervezésében az Árpád tér 13. sz. alatti ház előtt elhelyezett botlatókőnél volt megemlékezés Bass Rezső állatorvos, gyárigazgatóra – az utolsó, szabadon választott kőszegi lakhelye előtti járdarészen. Minden évben Bass Rezső alakján keresztül emlékezünk a Kőszegről 1944-ben elhurcolt zsidó honfitársainkra.
• Május 12-én a Dr. Nagy László. EGYMI-ben került megrendezésre a „Tehetség roadshow”, ahol a rendezvény vendége volt Szász Emese olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes párbajtőrvívó, és Levente Péter Jászai Mari díjas színész, rendező, tanár. A rendezvény az EMMI szervezésében zajlott le. Köszönet illeti a szervezőket azért, hogy az országos program 5 állomása közül a 4. állomás volt a kőszegi.
• Május 12-én a Brenner János Katolikus Közösségi Házban dr. Gürtler Katalin bibliai régész „Jézus születésének történeti forrásai, régészeti emlékei” címmel tartott vetített képes előadására került sor.
• A Csók István Művészkör „Grafika, festmények, tárgyak” címmel nyitotta május 12-én a Hotel Írottkőben Koppándi József és Etzlinger Ursula kiállítását. A Kőszegi Beteg Gyermekekért - Myrtill Alapítvány is ekkor ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Az alapítók – Soskó András és Soskóné Gráf Györgyi – is felléptek a megnyitón. A Myrtill Alapítvány az elmúlt 10 alatt mintegy 20 millió Ft adományt gyűjtött össze beteg gyermekek és családjaik megsegítésére.
• Május 13-án a Vas Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége közgyűlésén vett részt a polgármester, amelyen „A Polgárőrség Támogatásáért” vehetett át elismerést az önkormányzat nevében.
• A tavaszi gyermek színházi bérlet utolsó előadására várták a kicsiket a Jurisics-vár lovagtermébe május 16-án két előadásra is. A Tarisznyások Együttes zenés műsorával zárult a bérletsorozat.
• Május 18-án rendkívüli képviselő-testületi ülés volt a Veloregio pályázat miatt.
• A Lions Clubok Magyarországi Szövetsége május 18. és 21. között Kőszegen tartotta esedékes konvencióját, amely országos jelentőségű esemény volt. A vendégek az Írottkő Szállóban laktak, nagyon tetszett nekik Kőszeg.
• Május 20-án EDEN – Családi piknik volt a szabóhegyi szalonnasütőnél.
• „Megélni a pillanatot” címmel tartotta évadzáró műsorát a Dance Jam Tánccsoport a Jurisics-vár lovagtermében május 21-én. A közel 100 gyerektáncos fergeteges, fantasztikus produkcióval örvendeztette meg a nézőket.
• Május 22. és 25. között „Kód biológia” címmel konferenciát rendezett az iASK és a Magyar Tudományos Akadémia a Jurisics-várban és a Zwingerben.
• Az ülés előtt pedig az Önkéntes Környezettisztítók – egy szombathelyi csoport – tapasztalatait kapták meg a képviselők, akik Kőszegre jöttek, de kellemes meglepetés érte őket, ugyanis a várost az átlaghoz képest tisztának találták, csak néhány zsákot tudtak megtölteni hulladékkal. Egyúttal kifejezték elismerésüket a város lakói és a városüzemeltető kft. felé (Jegyzőkönyve mellé csatolva.) A polgármester úr szerint ez komoly elismerés, mert egy objektív, önkéntes csapat véleményét tükrözi.

Hozzászólások a beszámolóhoz:

Básthy Béla a legutolsó témához hozzáfűzi: május első két hetében a natúrpark szervezte meg a szokásos szeméttakarítási akcióját, ebben vett részt az említett szombathelyi csoport.
A natúrpark 20 éves jubileumának megszervezésére a Magyar Natúrpark Szövetséggel együtt került sor. A polgármester úr által említett konferencián a natúrparkokat tekintve Magyarország legszélesebb szakmai körei képviseltették magukat: itt volt V. Németh Zsolt államtitkár, Révész Máriusz kormánybiztos, Franz Handler az osztrák natúrpark szövetség elnöke, Koczka Tibor, Szombathely város alpolgármestere. A 9 magyar natúrpark képviseltette magát és 6 további létrehozására vannak helyi kezdeményezések. A natúrpark egyesület ünnepi közgyűlésének fővédnöke Ágh Péter országgyűlési képviselő volt, de a natúrpark valamennyi polgármestere is részt vett rajta. Az Írottkőn (szombaton) tartott csúcstalálkozón pedig jelen volt Burgenland tartomány parlamenti képviselője valamint dr. Kondora Bálint megyei alelnök is. Úgy érzi, hogy összességében méltó, szép évfordulót sikerült szervezni az ország első natúrparkja alapításának 20 éves évfordulójára.
Tájékoztatja még a képviselő-testületet, hogy a képviselő-testület felterjesztése alapján Bakos György, az egyesület elnöke átvehette a megyei közgyűlés által adományozott Gayer Gyula Emlékplakettet. Arra a néhány, építő jellegű kritikára – amelyet a natúrpark kapott – a jövőben figyelni fognak.
A május 1-i programból nem szabad elfelejteni a fúvószenekar zenés ébresztőjét sem.
Május 6-ám Rendőr és Tűzoltó Nap volt Szombathelyen, amelyen a megyei önkormányzat rendészeti bizottságának elnökeként ő is részt vett.
Május 7-én a Kőszegi Horvát Önkormányzat szervezett zarándoklatot a Győri Könnyező Szűzanyához.
A Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványának kuratóriuma május 10-12. között tanulmányutat szervezett Szencre. A csoportot Agárdi Gábor, Pozsony megye alelnöke kísérte szermélyesen, mindkét fél nagyon jó benyomást tett egymásra.
A most hétvégén tartandó Kodály-ünneppel kapcsolatban két sajtótájékoztatót is tartottak: egyet május 12-én itt Kőszegen, egyet Budapesten, ahol az MTV5 is jelen volt. A megyei napilap a sok-sok megküldött információ ellenére némán hallgat a rendezvényről és ez már bántó. Jelenleg gyakorlatilag nincs tudósítója Kőszegnek a Vas Népénél. Ő azt gondolja, hogy ez ügyben mindenképpen levelet kell írni a Vas Népe főszerkesztőjének.
Májusban újra volt „odú ellenőrzés” a Chernel-kertben „Ki lakik itt?” címmel.
Május 16-án a natúrpark egyesület közgyűlést tartott.
Hozzáfűzi még a polgármester úr által említett Dance Jam Tánccsoport évadzáró műsorához: az itthoni fellépés előtt egy nappal Budapesten jártak a gyerekek egy nagy szakmai megmérettetésen, ahol 3 arany minősítést és további kiemelkedő eredményeket értek el. Mindez a tánccsoport teljes szakmai elismerését jelenti.

Huber László is egyetért a Dance Jam Tánccsoport elismerésével. A pünkösdi hétvégén az együttes Vaihingenbe utazik a delegációval a Maientagra – nyilván ott is sikert fognak elérni. A fiatalok teljes életkorát átíveli a csoportok száma: az óvodásoktól elkezdve egészen a nagyokig táncolnak az együttesben. A hosszú évek során fantasztikus fejlődést értek el, amely elsősorban művészeti vezetőjüknek, Földesiné Németh Csilla áldozatos munkájának köszönhető.

Dr. Zalán Gábor jegyző út tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy az elmúlt hétvégén – a polgármester úr megbízásából – Kiss Péter bizottsági elnök úr vezetésével egy delegáció járt Szencen. Részt vettek az ottani gulyásfőző versenyen is, ahol a 17 induló csapat közül a 4. helyezést érték el.

Rába Kálmán szerint nemrég volt egy BM pályázati lehetőség a bűnmegelőzés, településbiztonság témakörében. Ezen a pályázaton a kőszegi önkormányzat részt vett-e?

Huber Lászlónak nincs tudomása erről.

Rába Kálmán kérdezi még: mi alapján és ki dönti el, hogy mely pályázati lehetőséggel él az önkormányzat?

Huber László szerint az a pályázati kiírástól függ. Ha nincs önerő, akkor is felmerül, hogy mennyi hozadéka van a pályázatnak, mert minden pályázat beadása munkával jár.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló beszámolót, amit a képviselők 9 igen szavazattal jóváhagynak.

A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentéssel kapcsolatban Básthy Béla tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a május 18-án megtartott rendkívüli képviselő-testületi ülésen jóváhagyott Veloregio pályázatnak a sikeres befogadása május 22-én megtörtént.

A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentéssel, valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolóval kapcsolatban további észrevétel nem hangzik el. A képviselők a jelentést és a beszámolót is 9-9 igen szavazattal hagyja jóvá.


Az 1. napirendi pont tárgyalása:

Az önkormányzat 2016. évi költségvetéséről szóló 2/2016. (II. 12.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Bognár-Varga Szilvia pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a központi előirányzatok változásai az önkormányzat bevételi és kiadási főösszegét 16 108 ezer Ft-tal növelik. Ebből legjelentősebb rész a vis maior támogatásra kapott több mint 8 millió Ft. A további központi előirányzat több tételből áll össze: a bérpolitikai intézkedésekre, bérkompenzációra, szociális ágazati pótlékra vagy az óvodai létszámra kapott összegek kerültek átvezetésre. A rendelettervezet tartalmazza a képviselő-testület által hozott döntések átvezetését is: ilyen a Táncsics Mihály utcai csapadék csatorna javítása vagy a vár felújítás EUTAF ellenőrzés keretében kifogásolt bírság megfizetése. Az önkormányzat 30 millió Ft támogatást kapott az Eszterházy oltár felújítására, az e célra érkezett összeget is szerepeltették a költségvetésben. A vagyonhasznosítási bevételek nagyobb része nem teljesült, de ezt az adóbevételekből pótolni lehet. Átvezették még az étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat is, a korábbi szolgáltatónak az összes számlája ki lett fizetve. Az intézményeknél főleg a közfoglalkoztatásnál voltak változások, illetve a művelődési központnál a társasági adó lett átvezetve. Összességében az előirányzat változások 79 984 ezer Ft-tal növelik a bevételek és a kiadások összegét.

[Básthy Béla alpolgármester elhagyta az üléstermet, így a képviselő-testület létszáma 8 főre csökkent.]

Hozzászólás:

Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.

További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 7 igen, 1 nem szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:


Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
7/2017. (V. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2016. évi költségvetéséről szóló
2/2016. (II. 12.) önkormányzati rendelet módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 2. napirendi pont tárgyalása:

A 2016. évi költségvetés teljesítéséről szóló önkor-mányzati rendelettervezet (zárszámadás) csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Huber László polgármester megbízásából Bognár-Varga Szilvia tesz szóbeli kiegészítést. A fejlesztések közül sok minden megvalósult: a Központi Óvoda hátsó épületrészének, a Temető utca részleges, a gimnázium sportpályájának a felújítása, a Balog iskola szennyvízelvezető rendszer felújítása, az egészségháznál új kerékpárút megépítése.
A beszámoló egyik legfontosabb része a pénzmaradvány felosztása és engedélyezése. Minden intézmény pozitív eredménnyel zárta az évet. A szabad pénzmaradványok felhasználását a 7. melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat keletkezett maradványa 118 171 ezer Ft volt. A 2016. évi költségvetésbe a maradvány egy jelentős része már beépült (105 275 E Ft) működési és fejlesztési feladatokra. A kötelezettségvállalással terhelt maradvány összege 49 343 ezer Ft, amelyet már tartalmaz a 2017. évi költségvetés. A szabad pénzmaradvány
68 828 E Ft, melyből 55 932 E Ft a 2017. évi kiadások fedezeteként beépítésre került a költségvetésbe.
A 12 896 E Ft szabad maradvány sorsáról kellene dönteni, javasolja az alábbi tételek elfogadását:
– a 64/2017. (III. 30.) képviselő-testületi határozat alapján a Kőszegfalvi lakóparkhoz vezető út kisajátítására elkülönített keretből átcsoportosított összeg (522 ezer Ft) visszapótlására,
– közintézmények számára kötelező az energia hatékonysági feladatok elvégzésre, erre 286 ezer Ft-ot különítenének el,
– a korábbi években elmaradt, a vár vagyonkezelési szerződésében szereplő vagyonkezelési díj megfizetése, ez 1,2 millió Ft-ot tesz ki,
– a Síugró Szakosztály támogatására 250 ezer Ft-ot,
– a Kőszegi Szociális Gondozási Központ Semmelweis Napi támogatására (548 ezer Ft) kerülne felhasználásra,
– ellenőrizték az állami támogatások felhasználását, és az önkormányzatnak 240 ezer Ft visszafizetési kötelezettsége keletkezett.
A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatalnál képződött maradvány 17 168 E Ft, amely felosztásra került: Bozsok 400 E Ft-ot, Velem 601 E Ft-ot kap vissza, Kőszeget 16 167 E Ft illeti meg. A Kőszeget illető részből felhasználásra kerülne 1 000 E Ft a hivatalban karbantartási munkákra, 2 500 E Ft kis értékű berendezési eszközökre, 2000 E Ft az ingatlan vagyonkataszteri rendszer karbantartására. Az ezen felüli rész (10 667 E Ft) visszavonásra kerülne és az önkormányzat az alábbi feladatokra fordítaná:
– 1034 E Ft a Chernel u. 6. sz. alatti 2 db vendégszoba kialakítására, 541 E Ft berendezésükre,
– 842 E Ft a Munkácsy M. u. 2 db vendéglakás pótmunkáira és berendezésére,
– 682 E Ft főtéri kukák pótlására,
– 3500 E Ft települési arculati kézikönyv elkészítésére
– 4068 E Ft önkormányzati tartalékot növeli.
A Chernel Kálmán Városi Könyvtár 2016.évi maradványa 1 463 E Ft, amely megtakarítás a szoros gazdálkodás mellett elsősorban a dologi kiadások megtakarításából keletkezett. A maradvány összegéből 627 E Ft elkötelezett maradvány, és a raktár kialakításához kapcsolódik. A szabad maradvány összegéből 407 E Ft-ot a könyvtári portál fejlesztésére, 83 E Ft-ot szerver alkatrész cseréjére, 120 E Ft-ot érintésvédelmi szakvéleményekre, 226 E Ft-ot épület karbantartására fordítaná az intézmény.
A Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház 2016. évi maradványa 7 217 E Ft. A maradványból 3 940 E Ft a 2016. évről áthúzódó áfa befizetési kötelezettség teljesítése miatt elkötelezett maradvány. A szabad maradvány összege 3 277 E Ft, amelyet az intézmény szintén áfa befizetési kötelezettségeinek a teljesítésére kell, hogy fordítson.
A Kőszegi Városi Múzeum 2016. évi képződött maradványa 9 360 E Ft, amely egyrészt az időszakosan be nem töltött álláshelyek miatt megtakarított bérből, illetve több, 2016. év folyamán elnyert és megkapott pályázatok fel nem használt maradványából adódik. A fentiek miatt az intézmény elkötelezett maradványa a Kubinyi Ágoston program pályázatához kapcsolódóan 4000 E Ft, járásszékhelyi múzeumok támogatásához kapcsolódóan 1579 E Ft, a Kőszeg és a Zene c. időszaki kiállítás pályázatával kapcsolatosan 400 E Ft. Az intézmény a szabad maradványt a Tábornokházban 3. fázis vezetékének cseréjére, a Reformáció 500. évfordulójára rendezendő kiállításra, valamint a 2016. évben megkapott raktárépület berendezésére fordítaná.

Dr. Zalán Gábor felhívja a figyelmet a hivatal magas összegű pénzmaradványára, amelyet az osztályvezető asszony is említett. Kihangsúlyozza, hogy a 17 millió Ft pénzmaradvány nem felelőtlen tervezés eredménye a közös hivatal részéről. Státuszt csak úgy lehet betervezni, ha annak a személyi bére is be van tervezve. Lassan két éve nem sikerül betölteni az építéshatósági ügyintézői státuszt, ezen kívül egy kolléga egy éven át volt táppénzen, így az ő bére és annak járulékai is megmaradtak.

Hozzászólások:

Sas Norbert tájékoztatja a jelenlévőket arról, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta a rendelettervezetet. Módosító javaslatként hangzott az, amit itt most a pénzügyi osztályvezető a pénzmaradvány felhasználásról elmondott. Ez már a képviselő-testület elé is így került, így a pénzügyi bizottság ezzel együtt elfogadásra ajánlja a rendelettervezetet.

Méri Sándor könyvvizsgáló a pénzügyi bizottság ülésén már részletesen – 4 pontban – ismertette a véleményét. Ezeket az alábbiak szerint foglalja össze:
1. A könyvvizsgálatnak az az álláspontja, hogy a becsatolt anyag a vonatkozó törvényeknek és a kapcsolódó kormányrendeleteknek minden lényeges szempontból megfelel, a beterjesztése szintén – így az rendelettervezet alkotásra alkalmas.
2. A nemzeti vagyonnal kapcsolatos dokumentáltság terén – ezen főleg az ingatlan vagyonkatasztert érti – az elmúlt évben komoly intézkedések és lépések történtek, ezeket a jövőben folytatni kell.
A vagyont érinti és figyelni kell – mind a jelent, mind a jövőt illetően – az indokolt selejtezések elvégzésére és a szükséges leltárak felvételére.
3. A pénzügyi helyzetről is részletesen szólt a bizottsági ülésen. A könyvvizsgálat megítélése szerint a gazdálkodás továbbra is feszített, 2015. évhez képest valamelyest romlott, de a működés területén a stabilitás biztosított.
4. A könyvvizsgálói jelentést a pénzügyi bizottság még nem látta, kettő került kiadásra: egy a zárszámadási rendelettervezetre, egy az összevont költségvetési beszámolóra vonatkozóan. Mindkettő megállapításának lényege: mind az előterjesztés, mind a számszaki adatok valós és hű képet adnak az önkormányzat gazdálkodásáról.

Huber László úgy véli, hogy az önkormányzat a tavalyi év gazdálkodása során mindenképpen stabil működést tudott biztosítani mind az intézmények, mind a városüzemeltetés tekintetében. A kiadások alul lettek teljesítve, azaz a város kevesebbet költött, mint amennyi bevétel befolyt, ezáltal pénzmaradvány keletkezett. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy „Kánaán” van Kőszegen, nem felesleges pénzekről van szó, a pénzmaradvány részben elkötelezett, illetve bizonyos célokra fel lesz használva. Az szerencsés helyzet, hogy nem képződött negatív pénzmaradvány, mert a korábbi években állandóan az volt a gond hogy ezekkel mi legyen: dolgozza le az intézmény vagy az önkormányzat fizesse-e meg.
A fejlesztéseket az állami támogatásokból sikerült megvalósítani. A jövő fő tennivalója a TOP pályázatok megvalósítása lesz.
Ő javasolja a pénzmaradványok felhasználását az elhangzottak szerint elfogadni, mert ezek mind-mind fontos célok. A síugró sánc felújítása még várat magára, de ezzel a támogatással elkérhetővé válik a síugró szakosztály számára. Az pedig már hagyomány, hogy a Szociális Gondozási Központ dolgozói a Semmelveis Napon egy kis elismerést kapnak. Kéri, hogy ezeket a tételeket fogadja el a képviselő-testület.

Mivel észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra is bocsátja a 2016. évi gazdálkodásról szóló beszámolót. A képviselő-testület 8 igen 1 nem szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:


Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
8/2017.(V. 25.) önkormányzati rendelete a 2016. évi költségvetés teljesítéséről

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 3. napirendi pont tárgyalása:

A helyi adókról szóló 35/2012. (XII. 1.) önkor-mányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető szóbeli kiegészítést tesz. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása lehetőséget ad a zártkertként nyilvántartott ingatlanok művelési ágának művelés alól kivett területként történő ingyenes átvezetésére. 2016. évben ezért kb. 170 ingatlan lett művelés alól kivonva. A kivonás miatt ezen ingatlanok többsége telekadó köteles ingatlanná vált.
Az osztály rendelkezésére álló adatok alapján a Kőszegen zártkerti művelési alól kivett ingatlanok nagysága átlagosan 2070 m2. Egy ekkora telek után, ha nem jár adókedvezmény, évente 80.700 Ft telekadót kellene fizetni.
A jelenlegi rendelet szerint az adóalany az egyébként fizetendő adó
a) 50%-ának megfelelő kedvezményben részesül, amennyiben az adóköteles ingatlana a Helyi Építési Szabályzat alapján üdülőterületen fekvő telek,
b) 50%-ának megfelelő kedvezményben részesül, amennyiben a tulajdonát képező telek köz- vagy magánúton gépjárművel közvetlenül nem közelíthető meg vagy a megközelítésére szolgáló köz- vagy magánúton az elektromos és az ivóvízvezeték nincs kiépítve.
Annak érdekében, hogy méltányos legyen az adóteher, a benyújtott rendelet-tervezet szerint a kedvezmények köre pontosításra, illetve bővítésre kerülne az alábbiak szerint:
1. 50% kedvezményben részesül, amennyiben az adóköteles ingatlan külterületen – ideértve a zártkertet is – fekvő telek,
2. 50% kedvezményben részesül, amennyiben az adóköteles ingatlan a Helyi Építési Szabályzat alapján üdülőterületen fekvő telek (függetlenül attól, hogy külterület vagy belterület),
3. 50% kedvezményben részesül, amennyiben a tulajdonát képező belterületen fekvő telek köz- vagy magánúton gépjárművel közvetlenül nem közelíthető meg vagy a megközelítésére szolgáló köz- vagy magánúton az elektromos és az ivóvízvezeték nincs kiépítve,
4. Az 1. ponton túl a kedvezménnyel csökkentett adóból további 50% kedvezményben részesül, amennyiben a tulajdonát képező külterületen – ideértve a zártkertet is – fekvő telek köz- vagy magánúton gépjárművel közvetlenül nem közelíthető meg vagy a megközelítésére szolgáló köz- vagy magánúton az elektromos és az ivóvízvezeték nincs kiépítve. Ez az adókedvezmény nem vonatkozna a Helyi Építési Szabályzat alapján üdülőterületen fekvő telekre, hiszen ezek azért jól hasznosíthatók.
További módosítás, hogy a kedvezmény akkor is jár, ha a magánszemély adóalanynak több telekadó hatálya alá eső ingatlana is van. A kedvezmények viszont nem vonhatók össze: olyan nem lehetséges, hogy az adóalanynak 2 indok alapján 2x50% kedvezmény jár és így nem kell fizetnie. A kedvezmény pedig csak magánszemélynek adható, vállalkozásnak nem.
Ezen ingatlanok után most adóznának először a tulajdonosok ezáltal többletbevétel képződne. A kedvezményeket figyelembe véve, mintegy 5,9 millió Ft plusz adóbevétel várható.

Kérdések és hozzászólások:

Kiss Péter szerint köszönet illeti a hivatalt azért, mert észrevette ezt a lehetőséget. Sokan kivonatták művelés alól az ingatlanjukat, az ő számukra súlyos terhet jelentene a telekadó megfizetése a kedvezmények nélkül. Ezért a városfejlesztési bizottság a rendelettervezetet elfogadása ajánlja.

Básthy Béla annyira nincs meggyőződve arról, hogy ami kedvezmény, az minden esetben jó. Nem biztos, hogy a város szempontjából szerencsés ez a folyamat. Ő azt nem mondaná, hogy ezek a telkek után eddig nem fizettek adót.

Mezei Virág szerint nagyon kevés, mintegy 6 külterületi ingatlan után fizettek adót.

Básthy Béla szerint a város mindig azzal szembesül, hogy nem jó dolog, ha beépül a külterület. Kérdezi a főépítész úrtól: menyire szerencsés a városnak, hogy ilyen mértékben művelés alól kivonásra kerülnek az ingatlanok – még ha ez lehetséges is? És ezt most az önkormányzat adókedvezménnyel is támogatná.

Bertók Sándor szerint több éves folyamatról van szó, sokat lehetne erről beszélni. Igazából ez nem jó irányba tereli a beépíthetőségeket. Egy rendezési terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll és a zártkertek nagy része általában mindig a beépítésre nem szánt területen vannak. Ezekről a kőszegi HÉSZ úgy rendelkezik, hogy az OTÉK szerinti beépítés, azaz a 10%-os beépítés a megengedett. Ez azt jelenti, hogy azokon a telkeken, amelyek a művelés alól ki lettek vonva, akár lakóépületet is el lehet helyezni – a beépítésre nem szánt területeken is. A jelen pillanatban ez anomáliát jelenthet, mert két szomszédos terület közül, ha az egyiket kivonatták, az beépíthető, a mellette lévő meg – amit nem, pld szőlő művelésű ágú – - az nem. Nyilván ha 10-15 telek közül egyet kivonatnak a művelés alól és azon lakóépület épül, annak az infrastruktúrájának a kialakítása is komoly pénzbe kerülne. Egységes rendszernek kellene kialakulnia az azonos területeken. Maga a rendszer nem szerencsés, de ezt felsőbb jogszabályok határozzák meg. Ki lehet jelölni bizonyos fékeket, tájvédelmi területeket – erre pedig a képviselő-testületnek a települési arculati kézikönyv ad majd lehetőséget, amelyet minden településnek a következő fél évben kell majd elfogadnia.

Mezei Virág hozzáteszi még: telekadót addig kell fizetni, amíg nem épül 30 m2-esnél nagyobb épület az ingatlanra, illetve amíg használatbavételi engedély nem lesz arra kiadva. Az építést igazából nem lehet szerinte megakadályozni. Ilyen megfontolásból nem biztos, hogy a kedvezmény adása indokolatlan.

Dr. Zalán Gábor kihangsúlyozza: ha a hivatal nem nyúlt volna hozzá a rendelethez és nem készült volna el a rendelettervezet, akkor az mintegy 12-13 millió Ft bevételt eredményezett volna. Ezzel ő, mint az adóhatóság vezetője nyilván elégedett lehetett volna, de ezt a 177 ingatlan tulajdonosának kellett volna megfizetnie és ez jelentős terhet rótt volna rájuk. Arról az önkormányzat nem tehet, hogy jelenleg nem kell a művelésből kivonásért fizetni, ráadásul meghosszabbították egy évvel. Aki a művelési ágban tartja a területét, az mentes a telekadó alól, viszont, azt a kormányhivatal illetékes szakigazgatási szerve ellenőrizheti, hogy abban a művelési ágban tartja-e. A rendelettervezettel próbálták az ingatlantulajdonosok terhét arányosan tartani, mert az egyes tételeket tekintve lett volna, aki 170-180 ezer Ft telekadót fizetett volna, ami azért magas összeg.

Kiss Zoltán szerint az eredeti telektulajdonosok azért minősítették át a telküket, hogy könnyebben tudják értékesíteni. A többség továbbra is zártkertként szeretné használni. Ő is, a saját területén végigjárt egy ilyen eljárást, ennek ellenére – a megfelelő engedélyek birtokában – egy újratelepítésen gondolkodik. Ebben a kérdéskörben tényleg az lesz majd a probléma, amit a főépítész úr mondott: az egyik építhet a telkére, a másik nem, így ide-oda lesznek építve a családi házak. Ő a kedvezmény megadását mindenképpen támogatja.

Huber László olvasatában itt a kedvezmény mindenképpen jogos, mert ha ez nem lenne, akkor annak hiánya kifejezetten arra ösztönözné a telektulajdonosokat, hogy építse be az ingatlanát, amit viszont a város nem szeretne. Ha már a törvényalkotó szándéka az volt, hogy a családalapítást, az otthonteremtést támogatja és nyilván telek is kell az építkezéshez. A települések többségének ez kedvező is, mert több lesz így az építésre alkalmas telek. Kőszeg esetében nem biztos, hogy ez szerencsés, mert eddig is a beépítések ellen küzdött az önkormányzat és ezzel tovább jönnek az igények. Az nem lenne szerencsés, ha a zártkerti zóna tovább beépülne. Az a tulajdonosnak jó ugyan, ha elvileg építési telekként tudja hasznosítani az ingatlanát, de ahhoz semmilyen infrastruktúra nincs. Nyilván kap a tulajdonos kedvezményt, ha nincs útcsatlakozása. Ha nem adna a város kedvezményt, akkor még inkább arra lenne ösztönözve a tulajdonos, hogy egy 30 m2-nél nagyobb épületet építsen. Azzal egyetért, hogy a többség csak azért minősítette át a telkét, hogy könnyebben értékesíteni lehessen. A nagymértékű kedvezmény (ami akár 75%-os is lehet) ő is indokoltnak tartja, így is mintegy 6 millió Ft plusz adóbevétel várható. A telekadó úgyis mindig gondot jelent, mert nem értik a tulajdonosok, hogy miért kell fizetni. Az adónak kell, hogy legyen szabályozó szerepe is.

Keszei Balázs kérdezi: az építéshatóságnak van-e bármilyen kontroll a kezében arra vonatkozóan, hogy a leendő épület tájba illő-e, a kilátás milyen lesz stb?

Mezei Virág válaszában tisztázza: ezt az építéshatóság jelenleg nem nézheti, esetleg az arculati kézikönyv elkészülte után. A legtöbb épületre nézve csupán bejelenési kötelezettsége van az építtetőnek és van olyan, amiről nincs is tudomásuk.

Bertók Sándor is egyetért az igazgatási és építéshatósági osztály vezetőjével. 300 m2 alapterület ű lakóépület építése esetén egyszerű bejelentési kötelezettsége van az építtetőnek és nem is a helyi építéshatóság felé, hanem a járási hivatalhoz. Ráadásul az ellenőrzés is érdekes, mert a legtöbb esetben a tervező felelőssége az, hogy az elkészült tervek a HÉSZ-nek és az országos jogszabályoknak megfeleljenek. Továbbá: az arculati kézikönyv „folyománya” lesz illetve valószínűleg egyszerre lesz elfogadva a településkép védelméről szóló törvény alapján a településképi önkormányzati rendeletben szereplő településképi bejelentés és engedélyezési eljárás újragondolása. Viszont ő azt gondolja, hogy a szóban forgó területekre ki lehet ugyan terjeszteni, de 300 m2 alatti lakóépületekre vonatkozóan az önkormányzat biztosan nem köthet ki sem településképi bejelentést, sem véleményezési eljárást. Ahogyan a polgármester úr elmondta: a kormányzati szándék az, hogy családi házak épüljenek. Amit meg kell tehát gondolni a város részéről az az, hogy hogyan lehet a szóban forgó területeket szabályozni: telekméret, beépíthetőség, infrastruktúra tekintetében stb., de a 300 m2 alatti területeknél ő sok mindent nem tud elképzelni.

Básthy Béla kérdezi. mekkora volt korábban a művelésből való kivonás díja? Vissza is lehet vonatni művelési ágba?

Dr. Nagy Edina szerint a kivonás díja korábban teljesen változó volt. Természetesen meg is fordítható a folyamat: újra kérni lehet a művelési ágba való besorolást.

Básthy Béla úgy gondolja, hogy a telekadó kivetésnek korábban két célja volt: az egyik az, hogy a beépíthető részeken az elhanyagolt területek legyenek felszámolva, másrészt, ahol nincsenek meg a beépítés feltételei Kőszegen, ott ne is lehessen ezt megtenni. Számára érthetetlen, hogy miért vonatták ki a tulajdonosok művelési ág alól ezeket a területeket. Akik a művelési ág alól kivonatták az ingatlanjukat, azok remélhetőleg tisztában voltak azzal, hogy ez telekadó fizetéssel jár. Biztosan volt olyan, aki azért nem vonatta ki, mert adót kell fizetnie. Most viszont a folyamat az, hogy az önkormányzat hozzáigazítja az adórendeletet a kialakult helyzethez, mert sokan kivonatták művelés alól az ingatlanukat.
Neki a 75%-os felmentés nagyon magas kedvezmény lenne és ő azzal egyáltalán nem tud azonosulni. A 177 telek az átlagos mérettel számolva, mintegy 35 hektár területet tesz ki, ami nem kevés. Azokon a részeken, ahol jelenleg nincs semmilyen infrastruktúra, ott várhatóan lesz-e?

Dr. Zalán Gábor szerint biztosan nem. Az engedmény mértéke nem saját kútfőből pattant ki, mert megbeszélés tárgya volt. Mivel a kül- és belterületi ingatlanokban van különbség, sok megközelíthetetlen terület is van a kivont területek között. Ezek esetében még az 50% is magas szerinte, így döntés kérdése a 4. pont. Szerinte sokan csak azért vonatták ki művelés alól, mert sokkal bonyolultabb és nagyon hosszadalmas procedúra az eladás, ki kell függeszteni stb.

Kiss Zoltán szerint a zártkertek közül rengeteg gondozatlan, gazos terület, pld. Kálvária felé. Ha valaki kivonatta a művelés alól a területét, mert el akarja adni, akkor a vevő most szembesülni fog azzal, hogy mintegy 80-100 ezer Ft telekadó kötelezettsége lesz. Ennek ismeretében biztosan sok vásárló vissza is fog lépni és ottmarad az ingatlan az eredeti tulajdonosnál – gondozatlanul.

Huber László viszont úgy véli, hogy ilyen példa azért elenyészően kevés lesz. Szerinte nem az adókedvezmény fogja ösztönözni a tulajdonosokat arra, hogy vonassák ki a telküket, viszont aki már kivonatta, annak az új rendelettel majd szerényebb adót kell fizetnie.
Összességében a korábbihoz képest egészen új helyzet állt elő. Az előterjesztők a legjobb tudásuk szerint készítették el a rendelettervezetet. Ő ezt bevezetésként – a puding próbája az evés alapon – el tudja fogadni. Később aztán – amennyiben szükséges lesz rá – lehet rajta változatni.

Tóth Gábor azt javasolja, hogy legyen elhalasztva a rendelet megalkotása, mert ő úgy látja, hogy még a hivatalon belül sem sikerült egyezségre jutni a témában. Július-augusztusban vissza lehet majd rá térni.

Dr. Zalán Gábor szerint ez az jelentené, hogy a telekadó kivetése a jelenlegi szabályozás alapján történne meg, azaz 100%-on. Azért hozták be most a rendelettervezet, mert még nem lett kivetve a telekadó.

Rába Kálmán úgy érzékeli, hogy nincs kommunikáció a hivatalban. Azt gondolta volna, hogy komolyabban kezeli ezt a város vezetése.

Huber László szerint nem lehet minden felvetésre egzakt választ adni, mert nem ismert minden paraméter.

Kiss Péter kihangsúlyozza: a művelési ágból való kivonásra elsősorban azért van lehetőség, mert a földhivatal ellenőrzi a művelési ágakat: ha gyümölcsösként van nyilvántartva egy telek, azon gyümölcsöcsnek kell lenni, ha szőlőként, akkor szőlőnek. Ha a tulajdonos kivonatja ez alól, akkor nincs a keze megkötve e tekintetben. Erre a saját szomszédja példáját is fel tudja hozni.
Viszont arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy így is „palotaforradalom” lesz a városban, még az 50%-os kedvezmény mellett is, mert annak is kell majd telekadót fizetnie, aki eddig nem fizetett. Ez olyan adókivetés lesz, amire senki nem számított. A 100%-os adó elviselhetetlen enne, de az 50% is sok lesz. Mindenki fel fog ezen háborodni!

Keszei Balázsnak általánosságban az a véleménye, hogy a művelésből kivont területek számának a növelése senkinek sem jó: sem az országnak, sem a településeknek. Nem véletlenül vannak a különböző művelési ágak meghatározva.

Básthy Béla szerint meg kell állapítani, hogy a nem felelős állampolgári magatartás következményeit nem az önkormányzatnak kell felvállalnia. Senki nem lepődhet meg azon, hogy ha megváltozatta az ingatlana besorolását, akkor az mivel jár. Ez éppen olyan, hogy a hitel felvételénél is meg kell nézni, mekkora részletet kell majd fizetni, az akciós árut is meg kell nézni, hogy használható-e, így a zárkerti művelés alól kivett terület esetében is utána kellene járni, hogy az mivel jár. Mindenki nézze meg, hogy annak, amit lép, mi a következménye. Az előterjesztést ő meg fogja ugyan szavazni, de a városnak továbbra is gond lesz az infrastruktúra kiépítése, a hegyvidék megközelítése stb. A tulajdonos meg csak azt nézi, hogy milyen szép a telkéről a kilátás.

Tóth Gábor szerint egy 2070 m2-es telekméret – ami az átlagosnak mondott – esetében senki sem azt gondolja, hogy azon gyümölcsöt akar valaki is árulni, mert az egy tökéletes telekméret. Aztán utána meg valóban az gond, hogy ha jön egy nagyobb eső, akkor nem lehet közlekedni, miért nem megy fel a kukásautó stb. Fél évvel később meg azt panaszolják a fogadóóráján, hogy miért nem lehet a Hétforrás vizéből inni? Azért, mert nem lesz szennyvízhálózat sem. Ő örömmel veszi a hivatal kezdeményezését a rendelettervezetre vonatkozóan.

Dr. Zalán Gábor is éppen ma reggel beszélt a kőszegi hegység problémáról a főépítész úrral. Nemcsak az övezetekbe való építés a gond, hanem az is, hogy a jogszabályok szerint bárhová be lehet jelentkezni, hrsz-ra is stb. Addig nem tehet semmit az önkormányzat az infrastruktúra kiépítéséért, amíg nem belterületről van szó. Addig nincs útépítés, nincs közművesítés, nincs csatorna stb. Mindenki úgy épít, ahogyan tud, de ezeket a következményeket a város nem tudja befolyásolni.

Básthy Béla szerint ezt viszont kommunikálni kell a lakosság felé: a belterület határán kívül semmilyen kötelezettsége nincs az önkormányzatnak. Nem lesz önkormányzati út, nem lesz infrastruktúra stb. Ő sem szeretne olyan helyen lakni, ahol a gyermekinek sötét bozótoson keresztül kellene hazajutniuk. Mindenki tájékozódjon időben erről, mert lesznek olyan területek, ahol belátható időn belül biztosan nem, de akár generációkon belül sem lehet erre számítani – hiába liberalizálódott ennyire a szabályozás. Ettől függetlenül a szakmaiság remélhetőleg megmarad.

Bertók Sándor is nagyon reméli ez utóbbit. Ahogy mondta: a tervezőkre hárul a felelősség és nem mindegy, hogy ki, milyen tervezőt választ. A tervezőket 0-tól 100-ig tartó skálán lehet minősíteni és azok maradnak meg, akik szívvel lélekkel végzik a dolgukat – de ez nem garantált.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester lezárja a vitát. Mivel Tóth Gábor nem tartja fenn a javaslatát az elhalasztásra vonatkozóan, szavazásra bocsátja a rendelettervezetet. A képviselő-testület 9 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:


Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
9/2017. (V. 25.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról szóló
35/2012. (XII. 1.) önkormányzati rendelet
módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 4. napirendi pont tárgyalása:

A jelzőtáblával elrendelt össztömeg korlátozás szabályairól szóló új önkormányzati rendelet tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Zalán Gábor jegyző szóbeli kiegészítésében visszautal a képviselő-testület decemberi ülésére, amikor a képviselő-testület a 20 tonnás súlykorlátozásról döntött. Továbbra is az a szándék vezette őket, hogy a város belső útjainak a jelenlegi műszaki állapota legyen megvédve, azaz társadalmi érdek, hogy csökkenjen a tehergépjárművel forgalma. Ezért volt szükség a táblák kihelyezésére, de ez a forgalomszabályozás a gyakorlatban rendkívül szigorúnak bizonyult. Jelenleg teljesen ki vannak tiltva a városból a 20 tonna össztömeg feletti tehergépkocsik, ami számos probléma forrása, vállalkozások lehetetlenülnek el stb.
Utána néztek más településeken és kiderült, hogy több önkormányzatnál is bevezetésre került zóna tábla e tekintetben, amelyet a KRESZ alapján „kivétellel” fel lehet oldani, ami a gyakorlati megoldást jelentheti a problémára. Ennek megfelelően a korábban kihelyezett a „20 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival behajtani tilos” táblák helyére „Korlátozott forgalmú övezet (zóna)” közúti jelzőtáblák kerülnének. Ezt a kérdéskört egy NFM rendelet szabályozza [a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 13/2010. (X. 5.) NFM rendelet]. Az önkormányzati rendeletekre az általánosságban érvényes, hogy amit magasabb szintű jogszabály szabályoz, azt nem lehet a helyi rendeletben megismételni. Ezért az önkormányzati rendelet rövidebbnek, hézagosabbnak tűnhet, de a két jogszabály együttes alkalmazása jelenti a kérdéskör teljes szabályozását.
A rendelet elfogadása esetén a városüzemeltető osztály végezné a 20 tonna megengedett össztömeget meghaladó jármű behajtásához szükséges engedélyezési eljárást. Ahogyan pedig az SZMSZ-ben szabályozva van, az egyéb közútkezelői hozzájárulásokról a polgármester úr átruházott jogkörben dönthet.
A rendeletben próbálták a kivételek körét az önkormányzatra figyelemmel meghatározni: így az önkormányzat nagyrendezvényeire vagy az út és közműépítésre (ami kötelező önkormányzati feladat) is tartalmaz a rendelet kivételt. Vannak olyan esetek, amelyeknél nem kell közútkezelő hozzájárulási kérelmet beadni, ezek a következők: a városüzemeltetési kft. járművei, közszolgáltatók, katasztrófavédelem, rendvédelmi szervek gépjárműi stb. Van olyan is, amelyeknél be kell adni az engedélyt, de a díjfizetés alól mentesülnek.
A kiadott engedélyek meghatározott időtartamra és útvonalon való közlekedésre vonatkoznak. A díjak tekintetében az NFM rendelet „legfeljebb” értékhatárt állapíthat meg, ami azt jelenti, hogy ez fölé a képviselő-testület nem terjeszkedhet. A rendeletben így a maximum összegek szerepelnek, jóllehet célszerűbb lenne magasabb díjakat is megállapítani – hiszen az úthálózat megvédése a cél.
Amennyiben egy szállítmány megbontható, akkor a polgármester úr részéről megtagadható a közútkezelői hozzájárulás. Ha valaminek a szállítása kisebb gépjárművel is megoldható, akkor szintén. Remélhetőleg ezzel a megoldással az eddigi problémák kezelhetők lesznek, hiszen a jelenlegi 20 tonnás súlykorlátozó táblák alól nincs kivétel. A súlykorlátozás természetesen nem vonatkozik a személyautókra és az autóbuszokra (csak a teherautókra, mezőgazdasági gépekre stb.), így ez a szabályozás az idegenforgalmat és a turizmust nem gátolja.

Hozzászólások:

Kiss Péter elmondja, hogy a városfejlesztési bizottság a rendelettervezetet megtárgyalta, A bizottság úgy gondolja, hogy csak ez az egy megoldás arra, hogy a város a vállalkozókat ne hozza nehéz helyzetbe, ezért a rendelet megalkotását a bizottság a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja.

Sas Norbert tájékoztatja a képviselő-testületet: ugyanez volt a pénzügyi bizottság véleménye is.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja a rendelettervezetet. A képviselő-testület 9 igen, 1 nem szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:

Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
10/2017. (V. 25.) önkormányzati rendelete
a jelzőtáblával elrendelt össztömeg korlátozás
szabályairól

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)

A rendelet megalkotása után Huber László megköszöni dr. Zalán Gábor jegyző úrnak a megoldásra való törekvést, a sok utánajárást és a rendelet alapos előkészítését, hiszen nem egyszerű kérdéskörről van szó.


Az 5. napirendi pont tárgyalása:

A házasságkötések és bejegyzett élettársi kapcsolatok hivatali helyiségen kívüli, valamint hivatali munkaidőn kívüli engedélyezési eljárásairól és szolgáltatási díjairól szóló új önkormányzati rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a kormányhivatal által lefolytatott célellenőrzés értelmében felülvizsgálták az e tárgykörben hatályos önkormányzati rendeletet. Mivel a korábban alkotott rendelet felhatalmazására vonatkozó törvény megváltozott, célszerű új rendeletet alkotni. A mostani tervezetben egy lényegi változás van a jelenlegi rendelethez képest: meghatározza az új szabályozás, hogy méltó kereteket kell biztosítani a házasságkötés külső helyszínen való tartásához és hogy ezt a pároknak kell biztosítaniuk.
A rendelettervezet sürgősségi előterjesztés (ezért a bizottságok nem tárgyalták), ugyanis a kormányhivatal május 31-ig kérte az új rendelet megalkotását.

Hozzászólások:

Básthy Béla arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi rendelet szerint a városi nagyrendezvények esetén nem lehet esküvőt tartani. Mivel ő is a Kőszegi Szüret idején nősült meg, egyet is ért azzal, hogy a házasságkötő teremben továbbra se lehessen ilyenkor esküvőt tartani, hiszen az árusok ellepik a Rajnis u. 1 teljes környékét. Viszont ettől függetlenül külső helyszínen miért ne lehetne tartani esküvőt, sőt, a város több pontja ilyenkor (pld. az Ostromnapok idején) hangulatos is lehet.

Mezei Virág szerint éppen azért került be ez a tilalom a rendeletbe, mert sok problémát okozott a nagyrendezvények idején a házasságkötő terem megközelítése: a parkolás, a hangzavar, a tumultus a városban, stb. Ezzel a párok nem számoltak, amikor bejelentkeztek. Szerinte félő, hogy ezek a problémák a külső helyszíneken is fenn fognak állni.

Básthy Béla viszont úgy látja, hogy máshol talán nem lenne zavaró. Más kérdés, hogy pld. a várban, mint külső helyszínen biztosan előre le kell egyeztetni. Ettől függetlenül a javaslatát továbbra is fenntartja módosító indítványként.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester elsőként a módosító javaslatot bocsátja szavazásra. Azzal, hogy a nagyrendezvények időtartama alatt külső helyszínen lehessen esküvőt tartanai, 9 igen szavazattal egyetért a képviselő-testület.

Ezután a képviselők 9 igen szavazattal az alábbi rendeltet alkotják:

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
11/2017. (V. 25.) önkormányzati rendelete
a hivatali helyiségen, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés
és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése
engedélyezésének szabályairól, valamint
a hivatali helyiségen, a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén fizetendő díj mértékéről

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 6. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. 2016. évi munkájáról szóló beszámoló és mérlegbeszámoló csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Kovács István igazgató szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy – mint minden évben – bőséges terjedelmű beszámolót állítottak össze a kollégáival, de ez a kft. tevékenysége miatt indokolt is.
Az anyagot két részre bontaná: az egyik a pénzügyi beszámoló, amely tartalmaz minden olyan mellékletet, amelyet a jogszabályok előírnak: mérleget, eredmény kimutatást, kiegészítő mellékletet. Ez utóbbira külön is felhívja a figyelmet, mert ez mutatja meg a részletes éves gazdálkodásukat, támpontot nyújt a társaságuk aktuális pénzügyi helyzetéről. Tartalmazza még a teljességi nyilatkozatot, a könyvvizsgálói jelentést, a közhasznúsági jelentést, továbbá az ÁSZ vizsgálatban előírtaknak megfelelően a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön mérleget és eredmény kimutatást is.
A második rész az általános beszámoló. Már második éve azt kérte a csoportvezetőktől, hogy maguk írják le a rövid szakmai beszámolójukat az egyes tevékenységekről. Minden ágazatnál ismertették az eredményeket, a problémákat, a főbb pénzügyi mutatókat itt is bemutatták.
A leírtakon túl, ki kell emelni, hogy a városüzemeltető kft. egy átlagos gazdasági társuláshoz képest sokkal körülhatároltabb, szabályozottabb, hiszen nemcsak az állami jogszabályok határozzák meg a tevékenységét, hanem önkormányzati rendeletek és szerződések is.
A tevékenységük 80-90%-a önkormányzati feladatellátásból áll: ezek közül a kötelező közszolgáltatást látják el (azaz, ami az önkormányzat számára kötelező feladat) továbbá az egyéb városüzemeltetési feladatokat. Nemcsak a jogszabályi keretek szigorúbbak náluk, mint egy általános gazdasági társaságnál, hanem a területük is behatárolt: földrajzilag meg a tevékenységük miatt is. Ebből következik, hogy a pénzügyi lehetőségeik is korlátozottak.
A közszolgáltatást tekintve a rezsitörvény már 2013. óta meghatározza az alkalmazható díjakat, attól eltérni nem lehet. A városüzemeltetési feladatoknál pedig az önkormányzat lehetőségei határozzák meg a munkájukat, hiszen egy adott keretösszegből lehet gazdálkodni. Ez meglehetősen alacsony összeg, a város teljes éves költségvetésének csupán 4-5%-a. Ő azt szeretné, ha az önkormányzat a városüzemeltetésre több pénzt fordíthatna.
Vannak tehát nehézségeik. Mindenki előtt ismertek a hulladékgazdálkodás anomáliái, a kft. összes tevékenységének is az 1/3-át ez a terület teszi ki. Előrelépés van, de ezt majd a 2017. évi beszámolónál mondja el.
Mivel a cégük folyamatos takarékossági kényszerben van, a létszámgazdálkodásban is próbáltak lépni, hiszen az egyik legnagyobb költség az élő munkaerő költsége. Tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a jogelőd intézményüknél 146 fő dolgozott. Amikor megalakult a városgondnokság, akkor jelentős létszámcsökkentést hajtottak végre, de akkor is 96 fős volt a létszám. A jelenlegi létszámuk ennek a fele. Ha nagyobb feladatot kapnak, akkor az valaminek a rovására megy, azaz elmaradnak feladatok és ez nem szerencsés. Hosszú távon az lenne a kívánatos, ha az önkormányzat anyagi lehetőségei megengednék, hogy mind létszámban, mind fejlesztésben előbbre lépjenek.
Az általuk alkalmazott árak elmaradnak a piaci áraktól. A szűkített önköltséget fedezik, de ez a fejlesztésre lehetőséget nem biztosít. Javításra, karbantartásra egyre többet kell költeniük. Ezen csak drasztikus módon vagy segítséggel lehet kitörni.
Pozitívumnak tartja, hogy az előző évet sikerült önkormányzati támogatás és hitelfelvétel nélkül végigvinni úgy, hogy minden szerződésüknek és kötelezettségüknek eleget tettek. A tavalyi 200 ezer Ft-os mínusszal szemben a 2016-os évet egy kis eredménnyel: 5,6 millió Ft-os nyereséggel zárták. Ez csak olyan módon volt lehetséges, hogy két pályázatot is sikerült megnyerni: az FM-től továbbá az NFM-től, a 2015. és 2016. I. negyedévi kompenzációjára kaptak támogatást. Ez utóbbi összegnek a 80%-át 2016. decemberében megkapták és csak ez tette lehetővé, hogy működni tudtak.
Ezen kívül – ahogy említette – 2016. október 1-e óta nem volt finanszírozás a hulladékgazdálkodás területén, azaz a munkájuk ellenértékét nem kapták meg. Ha ez így megy tovább, akkor kérni fogja a polgármester úr segítségét abban, hogy magasabb szinten kezdeményezzék ennek a problémának a megoldását. Egyébként a kijelölt közszolgáltató, az STKH is ugyanilyen cipőben jár, mint ők.
Összegezve: a városüzemeltető kft. feszített gazdálkodás mellett, de a feladatait teljesíteni tudta 2016-ban, de ennél – saját elvárásaik szerint is – az idén magasabb szintre kellene jutni.

Hozzászólások:

Sas Norbert tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta a beszámolót és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.

Kiss Péter elmondja, hogy a városfejlesztési bizottság megköszönte a részletes beszámolót. A bizottság tagjai néhány problémát vetettek fel, pld: a hulladékgyűjtők elhasználódását, a vasútállomásnál lévő állapotokat,, továbbá kérték, hogy a szelektív gyűjtés legyen többször. Ezzel együtt a bizottság elfogadásra ajánlotta a beszámolót.

Rába Kálmán felhívja a figyelmet arra, hogy a 2016. április 1-től megalakult „nagy nemzeti kuka-holding” azaz az NHKV Zrt. a magyar állam „szüleménye”. Nyilván az igazgató úr a zrt. vezérigazgatójának címezné a megkeresést.

Dr. Méri Sándor könyvvizsgáló tájékoztatást ad arról, hogy a könyvvizsgálat kiemelten foglalkozott az Állami Számvevőszék jelentésében nevesített problémákkal. Elsőként a kintlévőség kezelésére gondol: ezeket mind egyedileg, mind csoportosan értékelték. Az nyilvánvaló, hogy kintlévőség mindig is lesz a cégnél. A kft. pénzügyi helyzete megengedte, hogy jelentős, közel 10 millió Ft kintlévőség leírása történhessen meg. Ha ezt az eredményhez hozzátenné, akkor az nyilván magasabb összeg lenne.
Minősítették a közhasznúsági jelentést, a hulladékgazdálkodásnak az elkülönített mérlegét és eredmény kimutatását. A kft. minden követelményt teljesíteni tudott. Ezért a könyvvizsgálat minősítése szerint: a beszámoló valóságos és hű képet ad a kft. nonprofit gazdálkodásáról.

Huber László polgármester megköszöni az igazgató úrnak, hogy a sok nehézség ellenére működtetni tudták a város legfontosabb cégét. Ha a városüzemeltetés területén probléma van, akkor azt nyilván mindenki észreveszi, de azt, hogy azok mögött esetleg milyen humánerőforrás jellegű nehézségek vannak, azzal nem mindenki van tisztában.
Javasolja, hogy a képviselő-testület elismeréssel fogadja el a kft. beszámolóját.

A képviselő-testület 9 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
93/2017. (V. 25.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. 2016. évi munkájáról szóló beszámolót elismerésének kifejezése mellett elfogadja.


A határozat meghozatala után H