Jegyzőkönyv: 2011. Január 27., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

1013/1/2011. szám

J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2011. január 27-én, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános üléséről.

Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, dr. Mátrai István, Kiss Zoltán, Simonits Zsolt, Táncsics András és Váradi Szilárd képviselő (11 fő).

Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, valamint Mezei Virág a hatósági osztály mb. vezetője.

Huber László üdvözli az év első képviselő-testületi ülésén megjelenteket. A napirenddel kapcsolatban jelzi, hogy a meghívón nem szerepelt, így sürgősséggel lett kiküldve a Liszt F. u. 30. alatt lévő ingatlan garázsügyének megoldására vonatkozó előterjesztés. Ezt a bizottságok megtárgyalták, kéri, hogy vegye fel a napirendre a képviselő-testület. Ismert tény, hogy 13-14 éves adóssága van a városnak az ügyfél felé, aki úgy nyilatkozott, hogy ha mást nem tud biztosítani számára a képviselő-testület, akkor új garázst kér a jelenlegi helyett.

Básthy Béla is új előterjesztést készített a mai ülésre, amely az ülés előtt lett kiosztva, egyúttal elnézést kér, hogy a bizottságok nem tudták megtárgyalni. Emlékezteti a képviselőket, hogy a december 16-i ülésen döntöttek a képviselők az új, határon átnyúló pályázat támogatásáról, amelyen a natúrpark munkatársai azóta gőzerővel dolgoztak. Ez a mai anyag annak a logikus folytatása, ugyanis a pályázati formanyomtatványon igazolni kell, hogy a saját erő közpénzből rendelkezésre áll. Kéri, hogy vegye fel ezt az előterjesztést is a képviselő-testület és hozzon benne döntést.

A polgármester szavazásra is bocsátja a két előterjesztés napirendre kerülését, amit a képviselő-testület 11-11 igen szavazattal el is fogadnak.

Ezután a képviselők 11 igen szavazattal az alábbi napirendet fogadják el:


N A P I R E N D:

1. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2007. (IV. 1.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata.
Előterjesztő: Simonits Zsolt, a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság elnöke.
2. A házasságkötések és bejegyzett élettársi kapcsolatok hivatali helyiségen kívüli, valamint hivatali munkaidőn kívüli engedélyezési eljárásairól és szolgáltatási díjairól szóló új önkormányzati rendelet megalkotása.
Előadó a jegyző nevében: Dr. Zalán Gábor aljegyző.
3. A parkolási rendről szóló 5/2001. (IV. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
4. Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
5. A megyei horgász egyesület kérelme.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
6. Az ISES Alapítvány parkolóhely megváltása.
Előterjesztő: Dr. Tóth László jegyző.
7. „Kőszeg Város Művelődéséért” önkormányzati szabályzat módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Szabó Mariann ügyintéző.
8. A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsába helyettes tag választása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
9. A képviselő-testület 2011. évi munkatervének jóváhagyása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
10. Nyilatkozat a Kőszeg, 06/9 hrsz-ú ingatlan elővásárlási jogáról.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
11. A Liszt F. u. 30. alatti garázsügy.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
12. Az „IGEN” határon átnyúló pályázat önerejének biztosítása.
Előadó a polgármester nevében: Básthy Béla alpolgármester.

A napirend megtárgyalása előtt a polgármester az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről az alábbiak szerint számol be:

• A Kőszegi Polgári Kaszinó december 17-én a Brenner János Közösségi Házban tartotta karácsonyi estjét. A műsorban közreműködtek: Ciróka egykori tagjaiból alakult Cirákulum Együttes, a három történelmi egyház képviselője, Bősze Éva és a zeneiskola növendékei.
• A Hajnalcsillag Néptáncegyüttes december 18-án a Jurisics-vár lovagtermében rendezte „Karácsonyi időutazás” című műsorát.
• A Concordia-Barátság Énekegyesület december 19-én tartotta hagyományos karácsonyi hangversenyét a Hotel Írottkő aulájában.
• Ugyanezen a napon a tűzoltó egyesület tagjai és hozzátartozóik a Dr. Nagy László Intézmény dísztermében ünnepi vacsorával köszöntötték a karácsonyt.
• December 20-án a Sgrafittós-házban a Kerekerdő Alapítvány és az Írottkő Natúrparkért Egyesület erdőfórumot szervezett az erdők ügyével hivatásszerűen, vagy civilként foglalkozó szakemberek, illetve az erdők által érintett társadalmi csoportok közötti párbeszéd és együttműködés erősítésére.
• December 31-én a szokásos 11 órás harangszóra indult a hagyományos jelmezes szilveszteri futás, melyre sokan jöttek el és bolondozva búcsúztatták az óévet.
• Január 1-jével bezárt a Jurisics-vár a felújítás idejére.
• Január 14-én nyílt napot hirdetett a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház a Brenner János Közösségi Házba. A nyílt nap célja, a művelődési központ új székhelyének megismertetése volt a lakossággal, civil szervezetekkel, intézményekkel. A nyílt napon az érdeklődők megismerkedhettek az épülettel, és betekinthettek a működés kulisszái mögé.
• Az Árpád-házi Szent Margit Óvoda és Általános Iskola szervezésében január 15-én a Dr Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény dísztermében került megrendezésre az Egyházközségi Bál.
• Kőszegen is ökumenikus imahét volt január 16-23. között.
• Január 17. és 21. között zajlottak a Jurisich Miklós Gimnáziumban a diákhét rendezvényei.
• Január 18-án a burgenlandi Alsólászlón lakossági fórumon vett részt a polgármester az alpolgármester úrral együtt az S31-es út legújabb nyomvonalának ismertetése tárgyában. A határ megközelítése, illetve metszéspontja úgy alakult, hogy átkerült ide, a kőszegi a határátkelő közelébe, de már nem gyorsforgalmi útként, hanem kétszer egy sávos főútként. Végül is még országos szinten sincs erről döntés, felmerült a soproni fejlesztési irány is, tehát ez még nem végleges irány.
• A Bersek iskola hagyományos farsangi bálja már tizenegyedik alkalommal került megrendezésre január 22-én, a Dr. Nagy László EGYMI dísztermében.
• A Hajnalcsillag Néptáncegyüttes január 22-én a Brenner János Közösségi Házban rendezte meg hagyományos farsangi mulatságát.
• Január 23-án, Jurisich Miklós Gimnázium dísztermében került megünneplésre a Magyar Kultúra Napja, melynek keretében a „Gyertyafényes Kamarazenei Bérlet” koncertje is volt. Ünnepi beszédet mondott Mérei Tamás, a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója, csellóművész.

Hozzászólás a beszámolóhoz:

Básthy Béla tájékoztatja a képviselőket, hogy január 11-én a natúrpark egyesület rendkívüli közgyűlése volt, ahol a mai napirenden szereplő, határon átnyúló pályázat részleteit ismertették. Sajnos a 15 településből csak 7-nek a képviselője volt jelen, de ők egyhangúlag támogatták a pályázat benyújtását.
A burgenlandi Rohonc város kereste meg a környékbeli településeket, ugyanis a térség kelta öröksége témában szeretne pályázati partnereket találni. Ebben érintett természetesen Velem a Szent-Vid révén, de több környező település is. Várhatóan a kőszegi múzeum is partnerként vehet részt az együttműködésben.
Január 18-án Budapesten tárgyaltak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai stábjával a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény helyzetéről. Ígéretet kaptak arra, hogy politikai vezetőkkel is találkozni fognak és tárgyalhatnak az iskola jövőjéről.

További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület a két ülés közötti beszámolót 11 igen szavazattal elfogadja.
Ezután a polgármester a lejárt határidejű határozatokra történt jelentésekről várja az észrevételeket.

Simonits Zsolt kérdezi, hogy a 192/2010. (XI. 25.) határozattal jóváhagyott, a Corvinus egyetemmel kötendő megállapodás ügye hogyan áll?

Huber László elmondja, hogy decemberben az egyetem szenátusa nem fogadta el a megállapodás szövegét. Várhatóan februárban fogják újra megtárgyalni és ha jóváhagyják, akkor március 1-től léphet hatályba. Természetesen a módosítások miatt ismételten a képviselő-testület elé lesz terjesztve a megállapodás.

Az átruházott döntésekkel kapcsolatos beszámolóval kapcsolatban képviselői észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 11-11 igen szavazattal jóváhagyja mindkét dokumentumot.


Az 1. napirendi pont tárgyalása:

A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Simonits Zsolt szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a pénzügyi bizottság elé egy olyan változata ment ki az anyagnak, amely tartalmazta a képviselői fogadóóra tartásának az újbóli bevezetését – havonta, illetve negyedévenkénti megjelöléssel. A bizottság ülésén csak egy ez az egy problémás rész volt az SZMSZ módosítását illetően. Végül is két módosító javaslat is elhangzott, a szavazás eredménye az lett, hogy mégiscsak kerüljön ki az SZMSZ-ből a fogadóóra tartásának a kötelezettsége. Ezzel a bizottság az SZMSZ felülvizsgálatát a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja.

Huber László szerint igen, mivel a bizottság nyújthatja be az előterjesztést, amivel a bizottság nem értett egyet, az nem kerülhet bele a szövegbe.

[Rába László képviselő 9.20 órakor megérkezett az ülésterembe, így a képviselő-testület létszáma teljes, 12 fő van jelen.]


Kérdések és hozzászólások:

Dr. Mátrai István azért jónak tartja a képviselői fogadóóra intézményét, mert szerinte a lakosság nagyon igényli. Ő maga kétszer is tartott, de mivel az SZMSZ szerint ez nem volt előírás, szerinte minden képviselő hajlamos ezt lazábban kezelni. Módosító javaslatként indítványozza, hogy emelje be a képviselő-testület a legalább negyedévenkénti fogadóóra tartását.

Huber László is egyetért a felvetéssel, mert nála is sokszor érdeklődnek ügyfelek, hol lehet elérni a képviselőket, mert nem mindenki akarja a lakásán vagy a munkahelyén felkeresni őket.

Gyarmati Kálmán korábban a kőszegfalvi városrészben volt képviselő, ahol számára soha nem volt gond a fogadóóra tartása, a kocsmában, a templomban, bárhol tudnak vele beszélni. Amióta az új körzetek létrejöttek, Kőszeg egy része is hozzá tartozik. Ezért gondolta decemberben, hogy itt a Városházán is tart fogadóórát, de azon egy érdeklődő sem jelent meg.

Huber László kérdezi, hogy meg lett-e rendesen hirdetve? Gyarmati Kálmán szerint igen, csupán a Vas Népe napilapban való megjelenést is jó lenne elérni. Huber László szerint a tisztségviselői fogadóórákat sem hozza le a Vas Népe, csak a szombathelyiekét.

Giczy József február 1-jén fog tartani együttes fogadóórát Bana Tibor országgyűlési képviselővel. Ez már meg van hirdetve és eddig nagyon pozitív visszajelzéseket kapott, sokan érdeklődnek hol lesz, mikor stb.

Az elhangzottak értelmében a polgármester szavazásra is bocsátja dr. Mátrai István módosító indítványát, amit a képviselők 9 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadnak.
Dr. Tóth László jelzi, hogy a fogadóóra meg nem tartásának szankciója nincs.
Básthy Béla kéri viszont, hogy ne csak a képviselők, a hivatal is keresse a képviselőket – akár egy kör e-mail erejéig – a fogadóóra megtartása miatt. Ez kapcsolódhat pld. a Kőszeg és Vidéke megjelenéséhez, hiszen az abban való megjelenés fontosabb, mint napilap.

Huber László javasolja, hogy legyen egy fix nap a fogadóórák megtartására, aztán majd a lakosság megszokja azt és „bejáratódik” a dolog.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja az SZMSZ módosítását.

A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:

Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
1/2011. (I. 27.)
önkormányzati rendelete az önkormányzat
Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
8/2007. (IV.1.) önkormányzati rendelet módosításáról és kiegészítéséről

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 2. napirendi pont tárgyalása:

A házasságkötések és bejegyzett élettársi kapcsolatok hivatali helyiségen kívüli, valamint hivatali munkaidőn kívüli engedélyezési eljárásairól és szolgáltatási díjairól szóló új önkormányzati rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Zalán Gábor szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 2011. január 1-től életbe lépett módosítása értelmében önkormányzati rendelet formájában kell szabályozni a hivatali helyiségen kívül és munkaidőn kívül kötendő házasságkötésekkel kapcsolatos díjakat. Eddig ez jegyzői utasítás formájában történt, abba volt belefoglalva a házasságkötő terem használatáért, a versmondásért, pezsgős koccintásért stb. fizetendő díj. A zeneművek után a jogszabályban meghatározott összegű szerződi jogdíjat negyedévente kell rendezni.
A munkaidőn belül tartott házasságkötések esetében a szabályozás formáját tekintve megmaradt a jegyzői utasítás. Ebben és a rendelettervezetbe foglalt díjak szinkronban vannak egymással. A házasságkötő terem használata terén 2 éve nem történt díjemelés. Egyébként a kormányhivatal egy körlevélben hívta fel az önkormányzatok figyelmét arra, hogy a házasságkötési eljárás díjaival kapcsolatban mit kell rendeleti formában szabályozni. Tudomása szerint más önkormányzatok még nem nagyon foglalkoztak ezzel a rendeletalkotással.

Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi bizottságnak különösebb ellenvetése nem volt a rendelet megalkotása ellen, bár felmerült, hogy egyáltalán miért kell díjat fizetni a házasságkötő terem használatáért. Igaz, hogy a legtöbb esküvő hétvégén van, de azért más munkakörökben is van munkaidőn kívüli elfoglaltság. A pénzügyi bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlja az új rendelet megalkotását.

Váradi Szilárd az 1. sz. melléklet B pontját törlésre javasolja. A társadalom alapja a család, annak a kiindulópontja pedig a házasságkötés. Nagyon rossz tendenciák vannak ezzel kapcsolatban a magyar társadalomban, ezért a házasságkötést ő ezzel a javaslattal elő szeretné segíteni. Ő nem kérne tehát ezért pénzt a házasulandóktól, a hiányzó költségeket pedig munkaidő átszervezéssel lehetne pótolni.

Dr. Zalán Gábor tisztázza, a terem bérletéért eddig is kellett fizetni, hiszen annak van fenntartási költsége: fűteni, világítani kell stb. Az anyakönyvvezetőnek eddig nem volt díjazása, hiszen most is az van a rendeletben, hogy választhat: kéri-e szabadidőben a túlmunkát kivenni vagy a díjazást választja, ami külső helyszínen 3 000 Ft, 2 500 Ft ha Rajnis u. 1-ben van az esküvő. Talált korábbi szabályozásokat az interneten. Van olyan település, ahol 10-15 000 Ft-ot fizetnek alkalmanként, tehát ott egy-egy hétvégén akár 60 000 Ft-ot kaphat az anyakönyvezető. Szerinte a 2500 Ft-os összeg tehát méltányos, és most is választhat az anyakönyvvezető. A terem bérleti díját ő nem törölné el, ez mindig is volt, évente 700 000-1 M Ft közötti bevétel képződik innen. Ezzel minden önkormányzat számol, ha ezt kivenné a képviselő-testület, akkor ezt a bevételt máshonnan pótolni kellene a költségvetésbe. Ebből vannak fedezve még az anyakönyvvezető egyéb juttatásai, ruházati és fodrászati stb. költségei. Biztos, hogy nem ez a visszatartó erő a házasságkötések számát tekintve.
Egyébként elég faramuci a jogszabály, mert a bejegyzett élettársi kapcsolatokat tekintve csak az azonos neműekre vonatkozóan végzi az anyakönyvvezető a feladatokat, a különböző neműek esetében a közjegyzőnek van jogosultsága az eljárásra.

Kiss Zoltán kérdezi, hogy hány házasságot kötnek évente Kőszegen?

Dr. Zalán Gábor szerint 70-80 között van a számuk.

Huber László felhívja a figyelmet a 2. § (2) bekezdésére. Ez szerint, ha munkaidőn belül, az anyakönyvvezető irodájában kötik meg a házasságot, akkor az teljesen ingyen van. Aztán a következő lehetőség, a hivatali helyiség, az a házasságkötő terem. Ennek a használatért kell tehát fizetni.

Dr. Zalán Gábor szerint igen. Ha munkaidőben van a házasságkötés, akkor az 10 000 Ft, mert áfamentes a jegyzői utasítás alapján. Ha munkaidőn kívül, akkor lép életbe a rendelet és belép az áfa, mert szolgáltatásról van szó. Az anyakönyvvezető közreműködése ingyenes. Az állampolgári eskü is díjmentes.

Huber László folytatja. Ő úgy gondolná, hogy anyagilag ne is támogassa a képviselő-testület a házasságkötést, díjat viszont annyit kérjem, ami az önköltséget fedezi, plusz költséget ne. Ha pedig külső helyszínen akar a pár házasságot kötni, (pld. Csó tó, Taverna étterem stb.) akkor azért el kellene gondolkodni, hogy a 3000 Ft méltányos-e az anyakönyvvezető számára. Szerinte ez nagyon szerény juttatás, ezért javasolja felemelni 5 000 Ft-ra.

Dr. Zalán Gábor azért gondolta ezt az összeget a rendeletbe beépíteni, mert a jogszabály szerint az anyakönyv és az anyakönyvvezető külső helyszínre történő biztonságos szállításáról a házasulóknak kell gondoskodni. Ezért ezzel kapcsolatban más költség nem merül fel, pld. nem kell hivatali gépkocsi.

Huber László szerint azért az anyakönyvvezetőt jobban el kell ismerni, ezért a beszedett összegből az ő juttatására is többet kell szánni. A rendeletben szereplő 15 000 Ft-os összeg helyett viszont – Váradi Szilárddal ellentétben – ő azt javasolja, hogy maradjon meg a 10 000 Ft-áfa összeg. Ez nem plusz teher a házasulóknak, de nincsen benne extra profit sem.

Básthy Béla a KSH kőszegi adatait hívta be a laptopján és idézi is őket. Az elhangzott adatokat illetően az áll benne, hogy 2006-ban 60, 2007-ben 53, 2008-ban és 2009-ben pedig 46-46 házasságot kötöttek Kőszegen.

Rimányi Krisztina és dr. Zalán Gábor is érthetetlennek tartja, mi az oka az ekkora eltérésnek. Pedig minden házasságkötésnél ki van töltve egy statisztikai lap is, amit az anyakönyvvezető elküld a KSH-nak. Hogy ott hogyan kezelik az adatokat, azt már nem lehet tudni.

Básthy Béla azzal is tisztában van, hogy van egy bizonyos „Kőszegre vándorló házasulandó turizmus” is, amely jó bevételt is jelent pld. a vendéglátóhelyeknek. Ezért akár e célra pénzeket is lehetne belefektetni, de a díjak emelését most ő sem javasolja.

Váradi Szilárd felveti, hogy egy olyan megoldás elképzelhető-e, hogy a kőszegieknek 7 000 Ft, míg a nem kőszegi pároknak 15 000 Ft legyen a teremdíj?

Dr. Zalán Gábor szerint a jogszabályok nem nagyon engedik az ilyen megkülönböztetést, hiszen közszolgáltatásról van szó. Váradi Szilárd viszont úgy véli, azért akad ilyenre hasonló példa: pld. Szombathelyen a Kalandvárosba a szombathelyi gyerekek kedvezményesen mehetnek be. Dr. Zalán Gábor szerint az vállalkozói alapon működik, tehát teljesen más.

Gyarmati Kálmán felhívja a figyelmet a költségvetés helyzetére. Most az esetleges díjcsökkentésről van szó, két hét múlva meg a költségvetéskor pár filléren is vitatkozni fog a képviselő-testület.

Végül a polgármester lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a módosító javaslatokat. Váradi Szilárd azon javaslatával, hogy az 1. melléklet B. pontjában szereplő tétel 0 Ft legyen, azzal végül is senki sem ért egyet, 12 fő tartózkodik.
A polgármester azon javaslatával, mely szerint ugyanez a tétel a rendelettervezetben szereplő 15 000 Ft +áfa helyett 10 000 Ft + áfa legyen, 7 képviselő ért egyet, 4 ellenzi, 1 pedig tartózkodik.
Ugyancsak a polgármester javasolta, hogy a rendelettervezet 5. § (1) bekezdése b) pontjában szereplő összeg 3 000 Ft helyett 5 000 Ft legyen. Ezt a képviselők egyhangúlag, 12 igen szavazattal fogadják el.

Végül a képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:

Kőszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének
2/2011. (I. 27.) rendelete
a házasságkötések
és bejegyzett élettársi kapcsolatok
hivatali helyiségen kívüli,
valamint hivatali munkaidőn kívüli
engedélyezési eljárásairól és szolgáltatási díjairól


(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 3. napirendi pont tárgyalása:

A parkolási rendről szóló 5/2001. (IV. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az Ady Endre utca lakói kérelemmel fordultak az önkormányzathoz, melyben a fizetőparkolás visszaállítását valamint részükre továbbra is ingyenes parkolási lehetőség biztosítását kérik az utcában. Az előterjesztésben részletesen leírta, hogy ingyenes parkolás a lakóknak nem lehetséges, mert a kedvezményes lakossági bérletet – amelynek ára 3500 Ft alatt van – mindenképpen meg kell vásárolniuk. Véleménye szerint ez megfizethető összeg.
A másik változatás a rendeletben a Táblaház utca és az un. Brenner-parkoló kivonása a rendelet hatálya alól, ugyanis várhatóan a történelmi belváros és a Jurisics vár felújítása márciusban megkezdődik. Ezért ez a két terület fizető parkolóként nem lesz használható. Várhatóan a nyáron, illetve szeptemberben, a munkák előre haladtával napirendre lehet újra tűzni a parkolókról szóló valamint a történelmi belváros közlekedési rendjéről szóló rendeletek komplex felülvizsgálatát.

Kérdés és hozzászólás:

Simonits Zsolt a pénzügyi bizottság véleményét tolmácsolja. A bizottság javasolta, hogy a 2011. szeptemberi ülésre kerüljön majd be a két említett rendelet felülvizsgálata, amely a munkaterv tervezetében az októberi ülésnél szerepel. Ezzel a rendelettervezettel a bizottság egyébként egyetértett.

Rába László kérdezi, hogy a hivatal tájékoztatta-e a levél íróit, az Ady E. utca lakóit, hogy nem lehetséges számukra az ingyenes parkolás?

Rimányi Krisztina szerint igen, de erre nem jeleztek vissza. Huber László úgy véli, hogy ismerniük kell a rendszert, mert korábban is fizető volt az Ady E. utca. Egy lakó az utcában személyesen is járt nála ez ügyben. Ő mondta neki, hogy ezt a lakossági bérletet meg kell majd venni, de az volt rá a válasz, hogy inkább megveszi, csak tudjon a háza előtt parkolni.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a rendelettervezetet, a képviselő-testület pedig 12 szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
3/2011. (I. 27.) rendelete
a parkolási rendről szóló 5/2001. (IV. 1.) rendelet módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 4. napirendi pont tárgyalása:

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. ((II. 2.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy két korábbi képviselő-testületi döntés vagyonrendeleten történő átvezetése (a 1123 hrsz-ú ingatlan, valamint a Sáncárok u. 12-16. alatti társasházak melletti ingatlan) a rendelettervezet lényege. Közben hasonló lakossági kérelem érkezett be a Sáncárok u. 22/a-22/b. alatti társasházak részéről is, így ezt is belefoglalták a rendeletbe és ha már most elfogadja a képviselő-testület az átminősítést, akkor később lehet az értékesítésről dönteni.

Hozzászólás:

Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi bizottság részéről semmilyen aggály vagy probléma nem merült fel, így a rendelettervezetet elfogadásra ajánlják.

A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
4/2011. (I. 27.) rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
szóló 1/2007. (II. 2.) rendelet módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


Az 5. napirendi pont tárgyalása:

A megyei horgász szövetség kérelmével kapcsolatos előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pontnál tanácskozási joggal van jelen Csécs Sándor, a Sporthorgász Egyesületek Vas megyei Szövetségének elnöke.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a Sporthorgász Egyesületek Vas megyei Szövetsége megkereste az önkormányzatot azzal, hogy a Kőszeg-Lukácsháza árvíztározó kapcsán kialakított tavakra vonatkozó halászati jog megszerzését támogassa. A támogató nyilatkozat mellett a két fél egy együttműködési megállapodás tervezetet is kialakított. Ebben mindkét fél tudomásul veszi a másik szándékait és a tavak hasznosításával kapcsolatos terveit.

Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt a pénzügyi bizottság véleményét tolmácsolja. A bizottsági ülésen sok kérdés felmerült a víztározóval és a kialakított tavakkal kapcsolatban, a bizottság kicsit el is kalandozott a tárgytól. Végül olyan lényegi dolog nem merült fel, ami befolyásolta volna az önkormányzat részéről a nyilatkozat kiadását, így a bizottság az anyagot egyhangúan elfogadásra ajánlja.

Csécs Sándor köszöni, hogy a képviselő-testület ülésén is tájékoztathatja a Sporthorgász Egyesületek Vas megyei Szövetsége igényét és elképzeléseit a két létrejött tóval kapcsolatban. A szövetségük szeretné a megye egyik igényes rekreációs pontját kialakítani ezen a területen. Tulajdonképpen azt a munkát szeretnék ezzel folytatni, amit 4 évvel ezelőtt kezdtek el, amikor a vadregényes Gyöngyös egyik partján Sebes Pisztráng tanösvényt alakítottak ki egy Leader-pályázat segítségével. Ez a terület véleményük szerint alkalmas arra, hogy a horgászturizmust egészen Kőszeg kapujáig hozza el. Ha sikerül a szövetségnek az elképzeléseit megvalósítani, akkor Magyarország egyetlen olyan, konkurenciamentes horgászati lehetősége valósulhat itt meg, ahol elsősorban a sportszerű, az egyre inkább elterjedő, a halat „fogd meg és engedd el” irányzatán lesz a hangsúly. Elsősorban őshonos, jól szaporodó, bolti kereskedelemben nem kapható halfajtákat szeretnének a tóba telepíteni.
Kiemeli, hogy a 16 hektáros tóban nem lenne horgászat, az a strand célokat szolgálná az önkormányzat elképzelése szerint, így az ő szempontjukból teljes kíméleti területté válna. A víz folyamatos karbantartását ők végeznék, így a víz minősége nagyobb meleg esetén sem romlana meg, az iszaposodás sem tudna kialakulni a szabadstrandon. Tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a Sebes Pisztráng tanösvényen megjelentek a természetfotósok is, és örömmel veszik ők is, ha a Lukácsháza-Kőszeg közötti szakaszról készült képekkel a világ minden táján találkoznak. A halőrök jelezték, hogy egyre több osztrák turista családostul jön erre a környékre és ez a horgászturizmus nyilván az árvíztározó tavakra is kiterjedne. Továbbá, felmerült a büki és sárvári szállodák részéről, hogy az ottani vendégek részéről van igény a melegvizes kúrák után egy-egy könnyebb természettúrára, sétálásra is. Ez a lehetőség is maradéktalanul megvalósulhatna a Lukácsháza-Kőszeg közötti szakaszon, amelynek egy részét akár busszal is megtehetnék a vendégek. Már felkereste őket egy sportgyergyártó cég is, aki 80 versenyzőt szeretne a környékre hozni, akiknek már most szállást foglaltak, ellátásukról kell gondoskodni stb. Őket is behoznák Kőszegre a Fő térre, amelynek az előnyeit nem is kell hangsúlyozni. A véleményük szerint így kapcsolódna össze a vadvizi horgászat és egy hangulatos kisváros, amelynek az alapja van most a képviselő-testület előtt.

Keszei Balázs kérdezi a következőket: amennyiben sikerül megvalósítani az elképzeléseket, akkor a Gyöngyös patak mentén elszaporodott, jelentős térfogatot elfoglaló özönnövények visszaszorítására is gondot fordítana-e a szövetség?

Csécs Sándor elmondja, hogy természetesen, a Gyöngyös azon partján, amelyiken ők gondoznák a gyalogösvényt, azon folyamatosan kultúr-szakaszokat alakítanának ki. Természetesen csak a szükséges engedélyek, bejelentések beszerzése után, hiszen ebben a vízügyi igazgatóságnak és az Őrségi Nemzeti Parknak van nagy szerepe, hiszen ezek a növények érintik a fészkelő madarak helyét is, amelyeknek stresszmentes környezetet kell biztosítani. Ez a Lukácsháza és a Gulner malom közötti részre vonatkozik, a másik oldalt tekintve természetesen az említett hatóságoknak van szerepük. Ők mindenképpen szeretnék a természet értékeit láthatóvá tenni és erre megvan a megfelelő pénzügyi és személyi erőforrásuk is.


Básthy Béla örömmel veszi az együttműködés lehetőségét, hiszen a horgászturizmussal is bővülhet Kőszeg palettája. Kérdezi a szövetség elnökét, hogy hozzá tudna-e járulni a megkötendő megállapodás 2. pont kibővítéséhez, ugyanis abban neki hiányérzete van. Az együttműködési megállapodás tervezetéből neki úgy tűnik, hogy csak az önkormányzat szándéka van leírva, megfogalmazva, a szövetség részéről pedig csak annyi, hogy a halászati jogra pályázatot kíván benyújtani. Szeretné, ha szövegben megjelenne az a fejlesztési elképzelés, amit az elnök úr most itt elmondott.
Az elképzelések azt feltételezik, hogy a tónak és a környezetének az állapota olyan kifogástalannak kell lennie, ami alapfeltétel az odaérkező turisták rekreációja miatt. Nincs tisztában azzal, hogy ez mennyire értelemszerűen része a halászati jognak. Azt ő látja, hogy a horgász szövetség profitáló és a jól működtethető elképzelésekkel jelenik meg, de kérdés, hogy milyen szerepet tud majd vállalni a tó környezetének a fenntartásában?

Csécs Sándor kiemeli, hogy szövetségüknek 24 horgász egyesület tagja van, hatókörük immár átnyúlik másfél megye területére, sőt, az osztrák vízügyeseknek is már-már ők a szakmai partnerei. Ilyen közhasznú civil segítő szervezetként természetesen mindenben partnerek tudnak lenni. A tapasztalat az, hogy a tavakkal kapcsolatban egyre inkább üzemeltetési szerződéseket kötnek, amelyek szerint a víz melletti, közvetlen szakaszokat – amelyeket a horgászok használnak – azokat ők kötelesek havonta kaszálni, szakszerűen karbantartani és ők ezt tudják vállalni is. A rézsűt, a nagy területek gondozását nem, mert azokhoz speciális gépek kellenek. A víz melletti területen visszaszorítják a nem őshonos növényeket, védik az őshonosokat, az ezzel és a karbantartással kapcsolatos munkákat szakszerűen el tudják végezni, erre képesített munkatársaik, szerszámaik is vannak. Ígéri, hogy a közvetlen vízpart példátlanul rendbe lesz téve, hiszen minden vendégnek az első benyomás a lényeges. A strand területén tilos lesz a horgászat, a horgászoknak szigorúan tilos lesz pld. a szemetelés. Aki a szabályokat megszegi, attól elveszik a horgászengedélyt. Ezeket a szabályokat a horgászrend fogja tartalmazni.

Huber László kérdezi, hogy mit jelent az, hogy a majdani strand „kíméleti terület” lesz, ezt hogyan kell értelmezni? Télen-nyáron, vagy mikor? Készült ugyanis egy hasznosítási vázlatterv, amelyet a kőszegi főépítész készített és amely szerint a tó keleti oldalán lesz a strand kialakítva.

Csécs Sándor tisztázza, hogy mivel művi víztározóról van szó, elvileg az nem képzelhető el, hogy a horog valamibe beleakad, de az igen, hogy egy rosszul megkötött horog ottmarad a víz alján, a tó fenekén. Ezért ők még a balesetek 0,1%-nyi lehetőségét is ki akarják zárni, hiszen a strandot 2-2,5 hónapig gyerekek és felnőttek fogják használni. Ezért abszolút tilos lesz a strand területén horgászni, egész évben. Ők fogják biztosítani azt a halsűrűséget, ami ezt elkerülhetővé teszi, tehát nem kell minden cm2-t kihorgászni. Kizárólag a horgászásra kijelölt helyen lehet majd horgászni, a többi terület a madáretetőt, a sétálókat fogja szolgálni, illetve lesz olya fajta horgászás is, amely turisztikai látványosság. Minden szegmensnek meg kell tehát találni a helyét. Ő bízik benne, hogy a strandolók éppúgy be fogják tartani a szabályokat, mint a horgászok.

Huber László kérdezi, hogy hogyan szankcionálják a horgászok a horgászrend be nem tartását, illetve a nem helyi horgászok honnan ismerhetik ezt majd meg?

Csécs Sándor elmondja, hogy az a horgász, aki nem tartja be a rendet, a horgászengedélyét veszélyezteti, ami már eleve 30 000 Ft-ba kerül. Ha rendőrségi eljárás is lesz a szabálytalanságból, akkor az már a 100 000 Ft-os összeget is elérheti, tehát a horgászok tisztában vannak azzal, mit veszélyeztetnek. A horgászrendet a jegy is tartalmazza, de színvonalas táblát is elhelyeznek majd a helyszínen, ami alatt lesz egy dobozka is, szórólapokkal, továbbá a Kőszegről szóló tudnivalókról, információkról.

Gyarmati Kálmán úgy látja, hogy a horgász szövetség elképzelése jó, de szerinte túl korai, ha már most leköti magát a város egy szervezethez. Kérdés, hogy lehet-e ettől a későbbiek során elállni, hogy esetleg más szervezet is versenyhelyzetbe kerüljön, ha az a tavak hasznosításához hozzá tudna járulni. Az elképzelések megvalósulása 1,5-2 évet vesz igénybe. A pályázat beadása érdekében ők is tettek előkészületeket Kőszegfalván, ugyanis vagy a Baráti Kör alapszabályának módosításán vagy új egyesület létrehozásán gondolkodnak. Mindezt annak érdekében, hogy ők is bele tudjanak szólni az egész tó rendezésébe. A mostani megállapodás megkötését tehát korainak tartja, ez még nem aktuális. Ez abból is látszik, hogy a városfejlesztési bizottság sem támogatta.

Csécs Sándor köszöni az elismerő szavakat, amelyeket a Gyarmati Kálmán a terveikre mondott. Azt azért szeretné kihangsúlyozni, hogy a vízügyi igazgatóság várhatóan a héten már ki fogja írni a két tó halászati jogára a pályázatot, ami azt jelenti, hogy az ügyintézési határidő letelte után az meg is fog jelenni, 2 hónap alatt pedig lezajlik az egész pályázati eljárás. Ők azért szeretnék ezt a jogot megszerezni, mert itt élnek, szeretnék megtartani a vasi vizeket és minden olyan szakmai szervezet, horgászegyesület, aki érintett, az mind az ő tagjuk. A Kőszegi Horgász Egyesület is a tagjaik között van, a szövetségük központja is Vas megyében van. Ők is helyi szervezet tehát. Elsősorban szakmai és nem utolsósorban gazdasági hátterük is megvan a halászati jog gyakorlásához. A két tározó halasítása mintegy 10 M Ft-ba kerül, amelyből a beruházó több mint egy évig egy fillért se fog látni, hiszen meg kell várni, amíg a biológiai egyensúly beáll és a természetes szaporulat elkezdődik. Ezt a szövetségük tudja vállalni. Bár országosan mintegy 335 000 regisztrált tagja van az országos szövetségnek, a vas megyei szövetség az egyik legkisebb szövetség, mintegy 5500 tagja van, de ennek ellenére a legkiegyensúlyozottabb büdzsével ők rendelkeznek.

Básthy Béla azt is tudatja a képviselő-testülettel, hogy Csécs Sándor úr a MOHOSZ alelnöke is egyben.
Kéri, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy a legérintettebb tagjuk, a Kőszegi Horgász Egyesülettel folytatott tárgyalásokról, mi volt az ő álláspontjuk.

Csécs Sándor elmondja, hogy a kőszegi egyesület érett tulajdonosi szemléletet mutatott, ugyanis ők teljesen tisztában vannak a lehetőségeikkel. Tudják, hogy a szükséges halmennyiséget ők nem tudnák biztosítani, ezt egy egyesület sem tudná egyedül vállalni. Az egyesület csak piaci áron tudna ehhez a halmennyiséghez hozzájutni, ők viszont szövetségként és volumenvásárlókként ennél jóval olcsóbban. Kiemeli a kapcsolatukat a Pannon Egyetemmel, így a kuriózumnak számító (csapó sügér, vörösszárnyú keszeg) halfajok telepítését szeretnék elérni. Bár kevesen vannak, de szakmailag megerősödött társaságnak mondhatja magukat. A horgász turizmus szerinte közös cél kell, hogy legyen, a felületen élőkkel. A kiegyensúlyozott költségvetésüket is azért tudják biztosítani, mert a vasi vizeket jó állapotban tartják. A vízügyi igazgatóság ezen, árvízcsökkentő előtti munkája eredményeképpen létrejött kis tó átvétele után is már 1 M Ft bevétel jött be, plusz az ottani egyesület bevétele. Ezen a két tavon is az első 10-15 M Ft-ot meg tudják injektálni és ez nem szegényíti el a helyi egyesületet, nem kergeti adósságspirálba őket.

Huber László szerint nem elkötelezettségről van szó, ahogy Gyarmati Kálmán elmondta, hanem inkább partneri együttműködésről, amely az önkormányzat elképzeléseit nem akadályozza, hanem inkább erősíti. Az önkormányzat a két tavat tekintve nem tulajdonos, de a területük Kőszeg város közigazgatási területére esik. Ilyen értelemben a rendezési tervvel lehet szabályozni, ami meg is történt. Az önkormányzat elképzelése az, hogy fürdésre, a szabadidő hasznos eltöltésére adjon lehetőséget a két tó és környezete és ebben a vízügy is maximálisan partner. Sőt, ők kezdeményezték ezt, ha az önkormányzat meg a környező települések is így akarják, mert idegenforgalmi szempontból meg a lakosságnak is fontos lenne. Ha az önkormányzat megköti a horgász szövetséggel az együttműködési szerződést, akkor azzal szerinte csak erősíti a pozícióját, előre lefekteti az álláspontját, ebből adódóan nem lesz komoly konfliktus a majdani halászati jog tulajdonosával. Azzal egyet lehet érteni, amit az alpolgármester úr javasolt a 2. pont bővítését tekintve. Itt a halászati jogról van szó, nem a tó egyéb hasznosításáról, mert azt Kőszeg szeretné kihasználni. A horgászási lehetőség a turisztikának egy fontos szegmense, az elnök úr említette, már most milyen látogatottság várható, amely Kőszeg számára forintokat is hozhat. Kéri, hogy ezt tehát ne elkötelezettségnek vegyék a képviselők, ugyanis bármely más szervezetnek lehetősége lett volna arra, hogy ilyennel előhozakodjon.

Keszei Balázs kérdezi a jegyzőt, hogy a szerződés 5. pontjában – mely szerint a felek az az esetlegesen felmerülő problémákat megegyezéssel oldják meg – szereplő megfogalmazást nem lehet-e valami mással kiváltani, ugyanis mi van akkor, ha ez a megegyezés vita esetén nem jön létre?

Dr. Tóth László szerint az együttműködési megállapodás is egyfajta szerződés, amely rögzíti a felek jogait és kötelességeit, továbbá az együttműködés mikéntjét is. Ez egy bevett formula a megállapodások szövegében. Amennyiben nem sikerül valamiben kölcsönösen megegyezni, akkor mindig nyitva áll a bírói út továbbra is. Meglátása szerint az erősíti az önkormányzat pozícióját, hogy a tulajdonos, a magyar állam nevében a kezelői jogát a vízügyi igazgatóság gyakorolja, velük is várhatóan megállapodásra jut a város a hasznosítás tekintetében és akkor a pozíciója Kőszegnek egyértelmű lesz.

Csécs Sándor ismét kiemeli, hogy ők itt élnek, ezen a területen, ezért komolyan gondolják az együttműködést. Ha ez nem sikerül, akkor nem a tulajdonosnak, hanem nekik kell 5500 ember szemébe nézni. Tavaly Gersekaráton, amikor a tó felfutott és a családi turizmus megjelent, ő a MOHOSZ-beli pozíciója révén tudott annyi pénzt hozni, hogy a kézmosót korrekten meg tudták valósítani. Ugyanígy itt is megjelenhet a családi turizmus és szerinte a városnak is létkérdés, hogy a vendégek, remélhetőleg baráti társaságok több napra jöjjenek a környékre. Ha vendég első benyomása jó, ha szép a víz, kuriózumok a halak, gyönyörű a környezet, az autóját nem törik fel a parkolóban, továbbá a városban is jól érezte magát, akkor biztosan vissza fog jönni. Ez nyilván a kőszegi vendéglátók, szállásadók érdeke is. Ezt szolgálja az ő kiépített jegybizományos hálózatuk is.

Básthy Béla az elhangzottak alapján javasolja a megállapodás 2. pontját az alábbiak szerint elfogadni:
2. A Szövetség pályázatot kíván benyújtani a halászati jog haszonbérletére. „A Szövetség szándéka a tavak területén olyan horgászati lehetőségek kialakítása, melyek a térséget országos jelentőségű horgászturisztikai vonzerőként pozícionálják.”
Továbbá: azt érti a megállapodásból, hogy a robbanómotoros vízi járművekkel végzett sportolás ki lesz majd zárva, de ha pld. egy néhány fős evezős egyesület jönne létre, akkor az esetleg elképzelhető lenne-e a horgászás mellett?

Csécs Sándor szerint ehhez ez a tó túl kicsi, Gersekaráton, a 36 hektár is kevés. Egyébként a jetski használatát is azért kell kizárni, mert a jármű által keltett hullámok kicsapódnak a gyerekekre. Van olyan hely, ahol a partról is le lehet állítani ezeket a járműveket, annyira zavaróak. Szerinte a jetskizésre legalkalmasabb hely az Adria, mert ott természetzavarás nélkül lehet űzni. Evezésre alkalmas hely a Velencei tavon van, mert ott e célra kijelölt evezős pálya áll a sportolók rendelkezésére. Egyébként az evezésnek olyan technikai háttérrel kell rendelkeznie, mint pld. a 0-24 órán keresztül életmentő úszómester alkalmazása. Ha nincs teljesen felügyelve a rekreációnak ez a része, akkor előbb-utóbb bulizó, italozó kör alakul ki belőlük, ami a többi hobbi kulturáltságát veszélyezteti.

Básthy Béla szerint ő nem ilyen sportolókra gondolt, hanem akik komolyan veszik az evezést. Ezt a 3. pontba gondolta eredetileg belevenni, de ha az elnök úrnak ez az álláspontja, akkor inkább nem terheli vele a megállapodást. Ha konkrétan jelentkezik ez az igény, akkor kell vele foglalkozni.

Rába László kérdezi még, hogy a tó megközelítését és a közlekedést hogyan képzeli el a szövetség? Ugyanis tudomása szerint azt a bizonyos szervizutat le akarják zárni, mivel a kanyarban 90 km/h sebességgel lehet menni, tehát jelenleg nagyon balesetveszélyes.

Huber László válaszol a kérdésre. Neki is tudomása van erről közvetlenül a vízügyi igazgatóságtól. A vízügynek sikerült ezt ésszerűen megváltoztatnia, a közúti felügyelőséggel egyeztetve, ez tehát rendeződni fog.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester lezárja a vitát. Szavazásra bocsátja a Básthy Béla álta javasoltak szerint az együttműködési megállapodás 2. pontját, amit Csécs Sándor is elfogad. Ezt a képviselő-testület 12 igen szavazattal hagyja jóvá. A határozati javaslatot – vele együtt a támogatási nyilatkozatot és az együttműködési megállapodást is – 11 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett hagyja jóvá a képviselő-testület.


1/2011. (I. 27.)
képviselő-testületi határozat

1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének a Kőszeg-Lukácsházi árvízcsúcs-csökkentő tározó építésének eredményeként létrejövő, tavak halászati joga haszonbérbe vételére vonatkozó pályázatát támogatja és felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt az 1. sz. mellékletben foglalt támogató nyilatkozat aláírására.
2. A képviselő-testület jóváhagyja a Szövetség és az Önkormányzat között megkötendő, 2. sz. melléklet szerinti együttműködési megállapodást, és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.

Felelős:
Huber László polgármester,
Dr. Tóth László jegyző.
Hivatali felelős: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Határidő: azonnal.


A 6. napirendi pont tárgyalása:

Az ISES Alapítvány parkolóhely megváltásával kapcsolatos előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Tóth László szóbeli kiegészítésében részletesen ismerteti az előzményeket, ugyanis az ISES alapítvány parkolóhely ügye évek óta visszatérő kérdés.
Az ISES Alapítvány pályázati úton elnyert összegből, 2006-ban újította fel az általa ingyenesen használt Európa-házat, mintegy 260 M Ft értékben. Ennek során jelentős alapterület növekedés történt, mert beépítették a tetőteret és a pincét is, amelyek oktatási és közösségi célokat szolgálnak. Ez együtt járt azzal, hogy az építési hatóságként eljáró Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal az alapterület és személyi befogadó képesség alapján előírta számukra 18 db plusz parkolóhely kialakítását. A jogszabályok alapján ezt többféleképpen lehet teljesíteni. Először is saját területen, ahol az adott létesítmény működik, aztán lehet közterületen – ha erre a kezelő hozzájárulást ad –, vagy pedig 500 m-en belül kialakítja az új parkolókat. Ha pedig ez sem megy, akkor pénzben meg lehet váltani a parkolóépítést, ha erre helyi rendelet lehetőséget ad. Ilyen rendelet Kőszegen létezik, ami alapján abban az időben az ISES Alapítványnak kijött az 500 000 Ft/parkolóhely tarifa. A megváltás után viszont az önkormányzat köteles 500 m-es surgarú körben kialakítani a parkolókat. Az alapítvány sajnos a beruházáskor ezzel a költséggel nem számolt, így került sor arra a megállapodásra az önkormányzat és az alapítvány között, hogy az ISES 3 éven belül vagy megépíti a parkolókat, vagy megfizeti a megváltást. Az összeg most azért nem tisztán 500 000 Ft/parkoló, mert a korábbi években az alapítvány az Európa-ház használata után felújítási hozzájárulást fizetett, amit az akkor képviselő-testület „betudta”, hiszen a gyakorlatilag a felújítást és a korszerűsítést a pályázati pénzből az alapítvány elvégezte. Így alakult ki a 6,187 M Ft-os összeg, amivel az alapítvány jelenleg tartozik az önkormányzatnak. Sajnos ezt befizetni sem tudták és létre sem hozták a parkolókat. Az önkormányzat által biztosított határidő lejárt, ezért sürgették az alapítványt a kötelezettsége teljesítésére. Végül az a megoldás látszott megvalósíthatónak, hogy az épület előtti területen mégiscsak megépítik a parkolókat, ezért meg is bíztak az előkészületekkel egy tervezőirodát. Sajnos nemrég kiderült, hogy az a terület a rendezési terv szerint közpark – bár sohasem használták annak –, így ez a lehetőség is meghiúsult. Ezután – a hivatallal együttműködve – találták azt a megoldást, hogy a Szent Imre herceg utcában kellene új parkolókat kialakítani, ami az 500 m-es körzeten belül van, ezt le is mérték a kollégák. A parkolók kialakítását itt az alapítvány el tudná végezni, ami az utca lakóinak is jó lenne és ezzel a gimnázium előtti parkolási zsúfoltságot is tehermentesíteni lehetne. A közlekedési hatósággal az egyeztetés már folyamatban van, amely hatóság az engedélyt is ki fogja adni. Ha ma ez a döntés megszületik, akkor remélhetőleg minden szempontból megfelelő megoldás jön létre. Most a határozati javaslatban csak a határidő meghosszabbításáról van szó. Ha a vázlatterv és a kialakítás módja elkészül, akkor azt vissza kell vinni a városfejlesztési bizottság elé, de a képviselő-testület elé már nem szükséges.

Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a pénzügyi bizottság ülésén néhány kritikai megjegyzés is elhangzott, amit nem akar idézni. Végül is a probléma megoldására koncentráltak, hogy ez a „bumeráng” többet vissza ne térjen. Mivel a városnak további együttműködési tervei is vannak az alapítvánnyal, a pénzügyi bizottság 7 igen, 2 nem szavazattal elfogadásra ajánlja a határozati javaslatot.

Rába László kérdezi, hogy az 500 m-es távolságot a Szent Imre herceg utcáig hogyan mérték ki? Mettől, meddig, közúton vagy gyalogosan, mert ő ezen szeretne maga is végigmenni.

Dr. Tóth László szerint természetesen nem 500 m sugarú kört kell ezen érteni, hanem az intézmény bejáratától, a közút mentén haladva, a Szent Imre herceg utca sarkáig. Van erre egyébként egy műszer is.

Rába László visszautal a jegyző úr szavaira, aki azt mondta, hogy 500 m-en belül kell lennie a parkolóknak. Őt annak idején úgy tanították, hogy a „belül” azt jelenti, hogy nemcsak az elsőnek hanem az utolsónak, a 18. parkolónak is ezen belül kell lennie.
Másik kérdése ennél fontosabb. Az ISES Alapítvány annak idején hova fizette be azt a bizonyos felújítási alapot? A saját vagy az önkormányzat számlájára?

Dr. Tóth László tisztázza, hogy az önkormányzat számlájára. Ez nem olyan konstrukció volt, mint ami a Corvinus egyetemmel kötendő szerződésben szerepelt elképzelésként. Ez ténylegesen befolyt pénz volt.

Rába László kérdezi, hogy ezeket ő hol tudja megnézni: pontosan hova és mennyit fizetett be az alapítvány? Ő 2004-2005-ben éppen egy olyan bizottságot vezetett, amelyik azért jött létre, hogy az ingyenes használatba adott ingatlanok ügyét megvizsgálja. Emlékezete szerint akkor az volt az Európa-házzal kapcsolatosan a felülvizsgálat ereménye, hogy semmit se fizettek és nem is tettek semmit a felújításért. Érdekes most azt hallani, hogy a különbség, a mintegy 7 M Ft eltűnt és ő ennek szeretne utána nézni. Az erről szóló dokumentumot is mellékelni kellett volna az anyagba, mert ha ezek a pénzek elúsznak, akkor az már a hűtlen kezelés fogalmát is súrolja. Ezt nemcsak ő látja így, hanem a pénzügyi bizottság külső tagja, Petkovits Sándor is, aki nála azért jobban ért a pénzügyekhez. Az önkormányzat kapja meg, ami jár neki.

Dr. Tóth László szerint az utolsó években valóban nem fizetett az alapítvány, de az előző években igen. Amikor az együttműködési megállapodást (2005-ben) tárgyalta a képviselő-testület, akkor napirenden volt a parkolóépítés ügye is és akkor fogadta el a beszámítást az akkori képviselő-testület. Utána lehet nézni az előterjesztésnek. Engedni természetesen nem lehet ebből: vagy megfizeti a parkoló-megváltást az alapítvány, vagy megépíti a parkolókat, mert az a kormányrendelet ellenében valóban hűtlen kezelés is lenne. Egyébként az önkormányzat pert is indított e tárgyban az alapítvány ellen, ami most szüneteltetve van. Az alapítvány ügyvédje is úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen, csakis a város nyerheti meg a pert. De végig kell gondolni, hogy annak mi lesz a következménye. Az alapítvány pályázati pénzekből működik, azokból nem tudja megfizetni a szükséges összeget. Ha nem tudja megfizetni, végrehajtási eljárást kell ellene kezdeményezni, ami azt jelenti, hogy fel kell vele bontani az együttműködési megállapodást, le kell foglalni az ingóságait, tehát megszűnne a felsőoktatás Kőszegen. Ez a tipikus „róka fogta csuka” esete és nem elég bölcsnek lenni. De náluk van a labda: mindenképpen meg kell valósítani a parkoló-építést és akkor lezárulhat az ügy.

Rába László kérdezi a jegyző úrtól, hogy tudja-e, hogy neki mennyi pénze van? Mivel dr. Tóth László nemmel felel, visszakérdez Rába László, hogy akkor honnan tudja, hogy a professzor úrnak, meg az ISES Alapítványnak mennyi pénze van? Abba tehát ne menjen bele az önkormányzat, hogy „úgysem tudja megfizetni”, mert ez még ki se lett próbálva. Ez éppen olyan, mint amikor az egyik bizottsági ülésen azt mondta az egyik ügyintéző, hogy egy bizonyos vállalkozónak nincs annyi pénze, hogy az önkormányzat felé befizesse a kötelezettségét. Ez a felfogás kinek az érdekét szolgálja?

Básthy Béla elsőször is azt nehezményezi, hogy a vita színvonala ilyen alacsonyra ment le. Van egy előterjesztés, arról kell dönteni. Senki nem próbált az alapítványnál vagyon becslést végezni. A jegyző úr felvázolta a jogi lehetőségeket, amelyekben vannak kereszteződések. Elmondta, hogy a különböző forgatókönyvi esetek megvalósulása esetén mi történik vagy ha egy feltétel nem teljesül. Jó szórakozást kíván a képviselő úrnak az 500 m méregetéséhez.
Ő egyébként a Hunyadi utca és a Szent Imre herceg utca képviselője is és nagyon örülne, ha a Szent Imre herceg utca jelenleg elhanyagolt szélein nyilvános parkolóhelyek jönnének létre. Ez szerinte a lehető legjobb forgatókönyv. Ez a belváros szempontjából is üdvözlendő lenne, hiszen ott nincs elégendő parkolóhely. A hűtlen kezelés emlegetésére meg semmit se tud mondani, mert felesleges. De az biztos, hogy az nem jó dolog, hogy ha bármilyen szervezet említése kapcsán az önkormányzatról a „rossz behajtó” minőségben esik szó. Az ISES Alapítvány jelenléte jó a városban, mert olyan kapcsolatrendszerek nyílnak meg a város előtt, amiből csak profitálhat. Az meg hivatal dolga, hogy a különböző hatóságok által kötelezően előírtakat tartsa be. A városnak meg az dolga, hogy az ilyen szervezetek működését segítse, pláne akkor ha az előnyös a számára. Úgyhogy szerinte méltatlan volt ez a stílus.

Kiss Péter jelezni akarta a jegyző úrnak, hogy a városfejlesztési bizottság nem véleményezte az előterjesztést, de a szóbeli kiegészítés után ez érthető is. Ő azt gondolja, hogy ha azok a bizonyos parkolók megvalósulnak, akkor rendezett lesz a Szent Imre herceg utca. Jelenleg is állnak meg ott autók, csak éppen kénytelenek a sárban, meg a füvön parkolni. A Chernel utcában kizárt, hogy ki lehetett volna alakítani új parkolókat.

Rába László az alpolgármester szavaira reagál. Már került ő is méltatlan helyzetbe, de ezt most inkább nem részletezi. Minden képviselőnek a joga, hogy véleményt alkosson az előterjesztésről. Ő elismeri, hogy Prof. Dr. Miszlivetz Ferenc sokat tett: saját magáért, az Európa-házért, a városért. És ezt direkt csökkenő sorrendben mondta. Ő is örül a jelenlétének Kőszegen, de ez nem jelenti azt, hogy a törvények felett áll. Ugyanúgy kell kezelni az ő ügyét is, mint a „Kovács Jánosné” ügyét, aki pld. egy vállalkozásba kezdett és akinek vagy meg kell építenie a szükséges parkolókat, vagy meg kell fizetnie. Ő ezért harcol képviselőként már 6 éve és nem azért, hogy a vita színvonala alacsony legyen. A professzor úrnak kötelessége lett volna a 9 M Ft-ot + a kamatait megfizetni és miért kell most csak mintegy 6 M Ft-ot fizetnie? Az a baj, hogy eddig mindig a professzor úr diktált az önkormányzatnak. Mindenki tisztában van azzal, hogy a professzor úr ügyes ember vállalkozói szemlélettel bír, tehát ha tudja, hogy neki be kell fizetni valahova 10 M Ft-ot, akkor azt meg is szerzi. Ha tudja, hogy valamit nem muszáj, akkor azt nem teszi. Kiemeli, hogy ő csak az önkormányzat érdekét tartja maga előtt. Egyébként a kialakítandó parkolók bekerülési összege is kérdéses a számára, meg ha ő a Szent Imre herceg utcában lakna, ő se örülne, ha ott nyilvános parkolókat alakítanának ki.

Básthy Béla szerint annyi a különbség csupán a „Kovács Jánosné” ügye, meg ez között, hogy az nyilván alapvetően egy vállalkozás, ez meg egy iskola. Az ISES Alapítvány nem folytat gazdasági tevékenységet, hanem oktat. Ő már elég sok pályázatot látott, főleg a határon átnyúlókat, de az biztos, hogy azokban szó sem lehet más tulajdonában lévő területre közcélú létesítmények, parkolók kialakításáról, még a tulajdonszerzést is általában tiltják. Ezt nem lehet összehasonlítani egy vállalkozással, még retorikai szinten sem.

Végül Huber László lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, mely szerint a képviselő-testület 2011. augusztus 31-ig meghosszabbítja a parkolók kialakítására megadott határidőt, ami alatt az alapítvány kivitelezheti a parkolók létrehozását.

A képviselők 9 igen, 3 nem szavazattal az alábbi határozatot hozzák:

2/2011. (I. 27.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 238/2009. (XI. 26.) határozatában az ISES Alapítvány számára megállapított teljesítési határidőt 2011. augusztus 31. napjáig meghosszabbítja a további feltételek változatlanul hagyása mellett.

Felelősök: Huber László polgármester, dr. Tóth László jegyző.
Hivatali felelősök:
Dr. Bakács Nóra jogtanácsos,
Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
Határidő: értelemszerűen.


[Az üléstermet elhagyta Keszei Balázs képviselő, így a képviselő-testület létszáma 11 főre csökkent.]


A 7. napirendi pont tárgyalása:

A „Kőszeg Város Művelődéséért” önkormányzati szabályzat módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Szabó Mariann távollétében dr. Tóthné Dolgos Zsanett szóbeli kiegészítést tesz. 2008. március 27-e óta van hatályban az szabályzat, amely a közoktatás területén dolgozók számára biztosít 20, 30 illetve 40 éves jubileumi jutalmat, oklevél és némi pénzjutalom formájában. Igény merült fel a közművelődési intézményekben dolgozók részéről is hasonló elismerés juttatására, ezt tartalmazza a szabályzat módosítása. Elfogadása esetén a művelődési központ és a könyvtár munkatársai is a szabályzat hatálya alá tartoznának.

Hozzászólás:

Dr. Mátrai István elmondja, hogy a Humánerőforrás Bizottság természetesen elfogadásra ajánlotta az előterjesztést, hiszen egy korábbi „adósság” teljesítéséről van szó. A szabályzat hatályának a kiterjesztése már annak megalkotásakor, 2008-ban is felmerült a KIOS bizottság ülésén, csak akkor ez nem került be a képviselő-testület elé kerülő anyagba. A két intézmény létszáma nem magas, kb. +10 főt fog érinteni ez a szabályzat, amelynek az anyagi vonzata sem jelentős. Sajnos nagyon kevés az olyan munkatárs, aki 20, 30 illetve 40 évet dolgozik folyamatosan az önkormányzat intézményeiben és ezzel honorálhatná a képviselő-testület a hűséget.
A bizottság ülésén dr. Zalán Gábor aljegyző úr felvetette, hogy a szabályzat hatályát, ezt az elismerést ki kellene terjeszteni a polgármesteri hivatal dolgozóira is. Ezzel a bizottság teljes mértékben egyetértett, hiszen nemcsak intézmények, hanem az egész önkormányzat működését is tekintve nagyon kevés az a létszám, aki köztisztviselőként vagy közalkalmazottként „lehúz” 20, 30 illetve 40 évet. Ez a módosítás viszont egy következő előterjesztés tárgya lesz. Most a közművelődési intézmények tekintetében kéri a képviselő-testület támogatását.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a határozatai javaslatot, a képviselő-testület pedig 11 igen szavazattal elfogadja.

3/2011. (I. 27.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a „Kőszeg Város Művelődéséért” elnevezésű, pedagógusnapi elismerés adományozásáról rendelkező, a 72/2008. (III. 27.) képviselő-testületi határozattal jóváhagyott önkormányzati szabályzatot, azonnali hatállyal az alábbiak szerint módosítja:
Szabályzat első bekezdése:
„Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete egy több évtizedre visszanyúló városi hagyomány megőrzéseként, elismerést alapít a városi fenntartásban lévő közoktatási intézmények dolgozóinak pedagógusnapi jutalmazására, kiterjesztve azt a városi közművelődési és közgyűjteményi intézmények dolgozóira.”
A jogosultság feltételei első francia bekezdése:
„Az elismerésre az a közalkalmazott jogosult, aki a tárgyévben az önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási, közgyűjteményi, ill. közművelődési intézményben dolgozik és elérte a 20-30-40 év folyamatos közalkalmazotti jogviszonyt a város egy vagy több közoktatási, közgyűjteményi, közművelődési intézményében .”


Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Szabó Marianna oktatási ügyintéző.
Határidő: azonnal ill. a szabályzat szerint.

[Az ülésterembe visszatért Keszei Balázs képviselő, kiment Váradi Szilárd és Kiss Zoltán, így 10 fő van jelen.]


A 8. napirendi pont tárgyalása:

A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsába helyettes tag választásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a Társulási Tanácsban Huber László polgármester helyetteséről kell gondoskodni, Horváth Miklós velemi polgármestert ajánlják delegálni. Ezt a javaslatot a tanács már elfogadta, de a társult önkormányzatok hozzájárulása is szükséges.

Hozzászólás:

Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi bizottság támogatta a helyettes személy meghatalmazását.

A képviselő-testület további észrevétel nélkül, 9 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza:

4/2011. (I. 27.)
képviselő-testületi határozat

1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. 10.§ (4) bekezdése alapján meghatalmazza Horváth Miklóst, mint helyettesítő személyt arra, hogy a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsában Huber László akadályoztatása esetén alkalmanként eljárjon, a döntéshozatalban közreműködjön.
2. A képviselő-testület felkéri Huber László polgármestert arra, hogy ezen határozatban foglaltak szerint Horváth Miklós meghatalmazott nevére szóló meghatalmazást aláírja.

Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.