| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2011. Június 30., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
3.a napirendi pont:
Kőszeg Város Önkormányzata feladatellátásának összehasonlítása más önkormányzatokkal.
Tisztelt Képviselő-testület!
A képviselő-testület 21/2011. (III. 3.) számú határozata alapján a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság - együttműködve a polgármesteri hivatallal – felkérést kapott arra, vizsgálja meg, hogy Kőszeg városa milyen szervezetben, formában, költséggel és létszámmal látja el feladatait más, Vas megyei városokkal összevetve - pl. Körmend, Sárvár, Celldömölk.
Az előterjesztés a szöveges összefoglaló mellett a 2011. évi eredeti költségvetési rendeletekben található adatok szerint az alábbi bontásban tartalmaz a feladatrendszerre jellemző adatokat:
1. Önkormányzati intézmények száma, kapacitása, jellemző adatai, bevételek, kiadások összege - 1. számú melléklet.
2. A polgármesteri hivatalok szervezeti felépítése, engedélyezett létszámkerete, az alkalmazottak végzettség szerinti megoszlása, illetménykiegészítések mértéke, bevételek, kiadások összege - 2. számú melléklet.
3. A képviselő-testület, a bizottságok tagjainak száma, javadalmazásuk mértéke - 3. számú melléklet.
A tárgyévi önkormányzati költségvetések megalapozását szolgáló adatok közül az állandó lakosságszám 2010. január 1-én az alábbi:
- Kőszeg: 11.523 fő (-8,5%),
- Körmend: 11.957 fő (-5.0%),
- Sárvár: 15.313 fő (+21,6%),
- Celldömölk: 11.568 fő (-8,5%).
(A települési átlagtól – 12.590 fő - való eltérés %-át a zárójelben lévő értékek mutatják.)
A települések feladatrendszere, valamint nagysága hasonló, amelyet a mellékletekben bemutatott adatok tükröznek. Két önkormányzatnál – Sárváron és Celldömölkön - kórházak, városi fürdők is megtalálhatóak a tevékenységi körben. A városi intézmények fenntartási/üzemeltetési formáiban hasonlóságok és eltérések egyaránt jelentkeznek.
Az önkormányzati intézményrendszert tekintve a városi önkormányzatok szerepe mindenütt egyértelműen kiemelt. A vizsgált területeken mindenütt megalakításra kerültek a többcélú kistérségi társulások, amelyek – Kőszeg kivételével - intézményfenntartó tevékenységet nem végeznek. A szervezetek jogállása azonos, alapvető különbség a feladatellátás volumenében, valamint a munkaszervezet létszámában jelentkezik. Oktatási területen megalakuláskor, vagy röviddel azt követően az alapítók (1-2 éven belül) éltek az intézményi összevonások lehetőségeivel, melyet a jogszabályok elkerülhetetlenné tettek. A létszámok tekintetében tapasztalható csökkenés a városkörnyéki települések iskoláiban jelentkezett leghamarabb. E településeken több helyütt az intézmény vagy megszűnt, vagy legfeljebb összevont alsó tagozatos osztályok működnek (pl. Celldömölk, Körmend). A társulási forma jellemzően az intézményfenntartó társulás, amelyekben a többcélú társulások munkaszervezeteinek szakemberei koordináló szerepet töltenek be. E tekintetben is a kőszegi többcélú társulás rendelkezik a legnagyobb feladat és hatáskörrel, mivel Lukácsháza Község Körjegyzőségében szerveződött településeket kivéve a térség összes helyi önkormányzati alapítású oktatási-nevelési intézményének fenntartói feladatait is ellátja. Szükséges megjegyezni, hogy a másik három település tekintetében a székhely önkormányzatok költségvetésében szerepel az oktatási intézményfenntartó társulás költségvetése.
Az összehasonlíthatóság miatt az 1. számú mellékletben Kőszeg tekintetében tájékoztató jelleggel szerepelnek az ellátotti létszámok és az átadott önkormányzati támogatások azon feladatoknál is, melyet a kistérségi társuláson keresztül látunk el.
A városi alapítású, önállóan működő intézmények gazdálkodási feladatait – a városgazdálkodási intézmények keretein belül – gazdasági szolgáltató intézmények (GAMESZ) végzik megállapodások alapján.
A szorosabban vett városüzemeltetési feladatok legnagyobb részét költségvetési intézményi formában látják el Celldömölkön és Körmenden. Sárváron e „klasszikus” feladatoknál - utak kezelése, síkosság-mentesítése, település tisztaság, közparkok, temető fenntartása stb. - a külső vállalkozások aránya sokkal magasabb. Kőszegnél szintén önkormányzaton kívül (Városüzemeltető Kft.) történik a fenti feladatok ellátása.
Eltérés mutatkozik a közművelődési, közgyűjteményi feladatok finanszírozását tekintve is. A települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai támogatására nyújtott központi normatív támogatás Sárvár és Celldömölk város önkormányzata közművelődési intézményeinél, mint központi bevétel jelenik meg.
A helyi tűzoltóságok esetében Sárvár és Körmend készenléti szolgálattal rendelkező egységeket tart fenn, amelyekhez önkormányzati támogatás nem kapcsolódik, csak központi támogatás.
A polgármesteri hivatalok a három másik városban elsősorban igazgatási feladatkört látnak el, önállóan működő intézmények felügyeletét közvetlenül nem gyakorolják. E tekintetben Kőszeg a közvetlen felügyelete alá tartozó három intézmény ( Vár, Könyvtár, Tűzoltóság) gazdálkodásának vitelével jelentős hivatali többletfeladatot lát el.
Minden településen működik Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Sárváron Lengyel Kisebbségi Önkormányzat is. Kőszegen a három kisebbségi önkormányzat gazdálkodási feladatait szintén a hivatal végzi.
A vizsgálatból megállapítható, hogy a hivatalok szervezeti felépítése és dolgozói létszáma a közel azonos lakosságszámnak és a kapcsolódó kötelezően ellátandó feladatoknak megfelelően hasonló.
Valamennyi polgármesteri hivatal igazgatási feladatait tekintve hasonló nagyságrendű a kiadási előirányzat összege. Eltérést a létszám, a végzettség szerinti megoszlás, az illetménykiegészítés eltérő mértéke és a dolgozóknak adott jutalmazás eredményez.
Megfigyelhető, hogy valamennyi polgármesteri hivatal törekszik a felsőfokú végzettségű munkavállalók arányának növelésre. Az összehasonlítást nehezíti, hogy az egyes hivataloknál nem ismert a felsőfokú, illetve középfokú dolgozói állomány korösszetétele, melyhez eltérő illetményszint párosul.
A polgármesteri hivatalok által ellátott feladatok vonatkozásában is eltérés mutatkozik önkormányzatonként, mely nehezíti az objektív összehasonlítást. Például Kőszegnél és Sárvárnál a városüzemeltetési feladatok előirányzata a külső ellátás miatt a polgármesteri hivatal költségvetésében jelenik meg, mely Kőszeg esetében 100.000 E Ft nagyságrendű. Az egyéb működési kiadások sora többek között ezen kiadást is tartalmazza.
Az ellátott feladatok és az erre fordított kiadások összehasonlítását a 2. számú melléklet tartalmazza.
A szociális ellátásokra, támogatásokra előirányzott összegek eltérő tervezési módszerrel kerültek megállapításra, Körmend (28 050 E Ft) és Celldömölk (17 685 E Ft) önkormányzatánál nettó módon, központi támogatás nélkül, míg a másik két önkormányzatnál bruttó módon szerepelnek.
A szociális ellátások területén az látszik, hogy míg Kőszeg 116 729 E Ft fordít ilyen jellegű kiadásokra, addig Körmend 70 729 E Ft-ot. A különbség 46 M Ft, ami a következőkből adódik:
A bejelentett és ellátásban részesített munkanélküliek száma Kőszegen több mint kétszerese a Körmendinek, így a törvényi rendelkezések alapján ez 23 978 E Ft-tal többe kerül, azaz többet fordítunk arra, hogy a munkanélküli embereknek közcélú munkavégzést biztosítsunk. Itt kerül elszámolásra az utazási támogatás, illetve Kőszegen nyújtunk adósságkezelési szolgáltatást is. Körmenden 220 gyermek, Kőszegen 350 gyermek részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Többet költünk néhány eseti segélyre (temetési segély, gyógyszertámogatás), ami szükséges ahhoz, hogy a kőszegiek egy bizonyos szintnél ne csússzanak lejjebb. Hosszabb távon ez sokkal kifizetődőbb, mint rövidtávon évente néhány millió forintot megtakarítani.
A közvilágításra fordított kiadási előirányzat Körmend és Celldömölk vonatkozásában a rendelkezésre álló adatok, információk miatt nem összehasonlítható. Sárvár hasonló összeget költ ezen feladatra, amely tartalmazza a közvilágítás fejlesztés törlesztését évi 11 M Ft összegben.
Összességében megállapítható, hogy főként a fenti tételek (városüzemeltetés, szociális ellátás, közvilágítás stb.) eredményezik a hivatalok működéi kiadásainak eltérését.
A bevételek alakulásánál kitűnik, hogy az önkormányzati saját bevétel Kőszegen a legalacsonyabb (356 230 E Ft), mely tartalmazza a helyi adóbevételeket is. A helyi adóknál megfigyelhető, hogy Kőszeg rendelkezik a legtöbb fajta helyi adóval, ugyanakkor az ebből származó bevétele mégis a legalacsonyabb, ami főként a városban működő vállalkozások alacsony számából adódik. Az iparűzési adóbevételek is ezt támasztják alá: Kőszeg 194 746 E Ft, Körmend 600 000 E Ft, Sárvár 805 000 E Ft, Celldömölk 430 000 E Ft.
Az alacsony adóerő-képesség miatt Kőszegen magasabb az SZJA kiegészítés mértéke a többi három önkormányzaténál.
Tekintettel arra, hogy mindhárom önkormányzat magasabb bevétellel rendelkezik, mint Kőszeg, így hiány nélkül tudják tervezni és teljesíteni a költségvetésüket.
A vizsgálat az összehasonlított önkormányzatok 2011. évi költségvetési rendeletei, illetve telefonos egyeztetések alapján történt. Elmondható, hogy az önkormányzati támogatás mértéke mögött meghúzódó okok – például a feladat ellátás milyen épületben történik, műemléki vagy sem, milyen fűtési rendszerrel rendelkezik az adott épület, mennyire gazdag műemlékekben a település stb. – nem feltétlen derülnek ki a tervezett előirányzatokból. Összességében megállapítható, hogy a hasonló nagyságrendű városok hasonló feladattal rendelkeznek, melyet hasonló szervezeti keretben a lehetőségeikhez mérten hasonló módon látnak el, törekedve az gazdaságos és minél célszerűbb megvalósításra. A feladatellátás színvonalát azonban nagymértékben befolyásolja a központi finanszírozás és a helyi adóbevételek mértéke, hiszen egyéb forrás az intézmények működtetésére nem áll rendelkezésre.
Az előterjesztést megtárgyalta mindhárom bizottság és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlják. A Humánerőforrás Bizottság javasolta továbbá, hogy az anyagban szereplő adatbázis a következő év költségvetésének a készítésekor legyen felhasználva.
Kőszeg, 2011. június 24.
Simonits Zsolt s.k.
bizottsági elnök
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg, illetve más Vas megyei hasonló nagyságrendű városok feladat-ellátási rendszerének összehasonlításáról készített tájékoztatót elfogadja.
Felelős: Huber László polgármester
Hivatali felelős: dr. Tóth László jegyző
Határidő: azonnal
(A mellékletet lsd. a letölthető formátumban.)
Kőszeg Város Önkormányzata feladatellátásának összehasonlítása más önkormányzatokkal.
Tisztelt Képviselő-testület!
A képviselő-testület 21/2011. (III. 3.) számú határozata alapján a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság - együttműködve a polgármesteri hivatallal – felkérést kapott arra, vizsgálja meg, hogy Kőszeg városa milyen szervezetben, formában, költséggel és létszámmal látja el feladatait más, Vas megyei városokkal összevetve - pl. Körmend, Sárvár, Celldömölk.
Az előterjesztés a szöveges összefoglaló mellett a 2011. évi eredeti költségvetési rendeletekben található adatok szerint az alábbi bontásban tartalmaz a feladatrendszerre jellemző adatokat:
1. Önkormányzati intézmények száma, kapacitása, jellemző adatai, bevételek, kiadások összege - 1. számú melléklet.
2. A polgármesteri hivatalok szervezeti felépítése, engedélyezett létszámkerete, az alkalmazottak végzettség szerinti megoszlása, illetménykiegészítések mértéke, bevételek, kiadások összege - 2. számú melléklet.
3. A képviselő-testület, a bizottságok tagjainak száma, javadalmazásuk mértéke - 3. számú melléklet.
A tárgyévi önkormányzati költségvetések megalapozását szolgáló adatok közül az állandó lakosságszám 2010. január 1-én az alábbi:
- Kőszeg: 11.523 fő (-8,5%),
- Körmend: 11.957 fő (-5.0%),
- Sárvár: 15.313 fő (+21,6%),
- Celldömölk: 11.568 fő (-8,5%).
(A települési átlagtól – 12.590 fő - való eltérés %-át a zárójelben lévő értékek mutatják.)
A települések feladatrendszere, valamint nagysága hasonló, amelyet a mellékletekben bemutatott adatok tükröznek. Két önkormányzatnál – Sárváron és Celldömölkön - kórházak, városi fürdők is megtalálhatóak a tevékenységi körben. A városi intézmények fenntartási/üzemeltetési formáiban hasonlóságok és eltérések egyaránt jelentkeznek.
Az önkormányzati intézményrendszert tekintve a városi önkormányzatok szerepe mindenütt egyértelműen kiemelt. A vizsgált területeken mindenütt megalakításra kerültek a többcélú kistérségi társulások, amelyek – Kőszeg kivételével - intézményfenntartó tevékenységet nem végeznek. A szervezetek jogállása azonos, alapvető különbség a feladatellátás volumenében, valamint a munkaszervezet létszámában jelentkezik. Oktatási területen megalakuláskor, vagy röviddel azt követően az alapítók (1-2 éven belül) éltek az intézményi összevonások lehetőségeivel, melyet a jogszabályok elkerülhetetlenné tettek. A létszámok tekintetében tapasztalható csökkenés a városkörnyéki települések iskoláiban jelentkezett leghamarabb. E településeken több helyütt az intézmény vagy megszűnt, vagy legfeljebb összevont alsó tagozatos osztályok működnek (pl. Celldömölk, Körmend). A társulási forma jellemzően az intézményfenntartó társulás, amelyekben a többcélú társulások munkaszervezeteinek szakemberei koordináló szerepet töltenek be. E tekintetben is a kőszegi többcélú társulás rendelkezik a legnagyobb feladat és hatáskörrel, mivel Lukácsháza Község Körjegyzőségében szerveződött településeket kivéve a térség összes helyi önkormányzati alapítású oktatási-nevelési intézményének fenntartói feladatait is ellátja. Szükséges megjegyezni, hogy a másik három település tekintetében a székhely önkormányzatok költségvetésében szerepel az oktatási intézményfenntartó társulás költségvetése.
Az összehasonlíthatóság miatt az 1. számú mellékletben Kőszeg tekintetében tájékoztató jelleggel szerepelnek az ellátotti létszámok és az átadott önkormányzati támogatások azon feladatoknál is, melyet a kistérségi társuláson keresztül látunk el.
A városi alapítású, önállóan működő intézmények gazdálkodási feladatait – a városgazdálkodási intézmények keretein belül – gazdasági szolgáltató intézmények (GAMESZ) végzik megállapodások alapján.
A szorosabban vett városüzemeltetési feladatok legnagyobb részét költségvetési intézményi formában látják el Celldömölkön és Körmenden. Sárváron e „klasszikus” feladatoknál - utak kezelése, síkosság-mentesítése, település tisztaság, közparkok, temető fenntartása stb. - a külső vállalkozások aránya sokkal magasabb. Kőszegnél szintén önkormányzaton kívül (Városüzemeltető Kft.) történik a fenti feladatok ellátása.
Eltérés mutatkozik a közművelődési, közgyűjteményi feladatok finanszírozását tekintve is. A települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai támogatására nyújtott központi normatív támogatás Sárvár és Celldömölk város önkormányzata közművelődési intézményeinél, mint központi bevétel jelenik meg.
A helyi tűzoltóságok esetében Sárvár és Körmend készenléti szolgálattal rendelkező egységeket tart fenn, amelyekhez önkormányzati támogatás nem kapcsolódik, csak központi támogatás.
A polgármesteri hivatalok a három másik városban elsősorban igazgatási feladatkört látnak el, önállóan működő intézmények felügyeletét közvetlenül nem gyakorolják. E tekintetben Kőszeg a közvetlen felügyelete alá tartozó három intézmény ( Vár, Könyvtár, Tűzoltóság) gazdálkodásának vitelével jelentős hivatali többletfeladatot lát el.
Minden településen működik Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Sárváron Lengyel Kisebbségi Önkormányzat is. Kőszegen a három kisebbségi önkormányzat gazdálkodási feladatait szintén a hivatal végzi.
A vizsgálatból megállapítható, hogy a hivatalok szervezeti felépítése és dolgozói létszáma a közel azonos lakosságszámnak és a kapcsolódó kötelezően ellátandó feladatoknak megfelelően hasonló.
Valamennyi polgármesteri hivatal igazgatási feladatait tekintve hasonló nagyságrendű a kiadási előirányzat összege. Eltérést a létszám, a végzettség szerinti megoszlás, az illetménykiegészítés eltérő mértéke és a dolgozóknak adott jutalmazás eredményez.
Megfigyelhető, hogy valamennyi polgármesteri hivatal törekszik a felsőfokú végzettségű munkavállalók arányának növelésre. Az összehasonlítást nehezíti, hogy az egyes hivataloknál nem ismert a felsőfokú, illetve középfokú dolgozói állomány korösszetétele, melyhez eltérő illetményszint párosul.
A polgármesteri hivatalok által ellátott feladatok vonatkozásában is eltérés mutatkozik önkormányzatonként, mely nehezíti az objektív összehasonlítást. Például Kőszegnél és Sárvárnál a városüzemeltetési feladatok előirányzata a külső ellátás miatt a polgármesteri hivatal költségvetésében jelenik meg, mely Kőszeg esetében 100.000 E Ft nagyságrendű. Az egyéb működési kiadások sora többek között ezen kiadást is tartalmazza.
Az ellátott feladatok és az erre fordított kiadások összehasonlítását a 2. számú melléklet tartalmazza.
A szociális ellátásokra, támogatásokra előirányzott összegek eltérő tervezési módszerrel kerültek megállapításra, Körmend (28 050 E Ft) és Celldömölk (17 685 E Ft) önkormányzatánál nettó módon, központi támogatás nélkül, míg a másik két önkormányzatnál bruttó módon szerepelnek.
A szociális ellátások területén az látszik, hogy míg Kőszeg 116 729 E Ft fordít ilyen jellegű kiadásokra, addig Körmend 70 729 E Ft-ot. A különbség 46 M Ft, ami a következőkből adódik:
A bejelentett és ellátásban részesített munkanélküliek száma Kőszegen több mint kétszerese a Körmendinek, így a törvényi rendelkezések alapján ez 23 978 E Ft-tal többe kerül, azaz többet fordítunk arra, hogy a munkanélküli embereknek közcélú munkavégzést biztosítsunk. Itt kerül elszámolásra az utazási támogatás, illetve Kőszegen nyújtunk adósságkezelési szolgáltatást is. Körmenden 220 gyermek, Kőszegen 350 gyermek részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Többet költünk néhány eseti segélyre (temetési segély, gyógyszertámogatás), ami szükséges ahhoz, hogy a kőszegiek egy bizonyos szintnél ne csússzanak lejjebb. Hosszabb távon ez sokkal kifizetődőbb, mint rövidtávon évente néhány millió forintot megtakarítani.
A közvilágításra fordított kiadási előirányzat Körmend és Celldömölk vonatkozásában a rendelkezésre álló adatok, információk miatt nem összehasonlítható. Sárvár hasonló összeget költ ezen feladatra, amely tartalmazza a közvilágítás fejlesztés törlesztését évi 11 M Ft összegben.
Összességében megállapítható, hogy főként a fenti tételek (városüzemeltetés, szociális ellátás, közvilágítás stb.) eredményezik a hivatalok működéi kiadásainak eltérését.
A bevételek alakulásánál kitűnik, hogy az önkormányzati saját bevétel Kőszegen a legalacsonyabb (356 230 E Ft), mely tartalmazza a helyi adóbevételeket is. A helyi adóknál megfigyelhető, hogy Kőszeg rendelkezik a legtöbb fajta helyi adóval, ugyanakkor az ebből származó bevétele mégis a legalacsonyabb, ami főként a városban működő vállalkozások alacsony számából adódik. Az iparűzési adóbevételek is ezt támasztják alá: Kőszeg 194 746 E Ft, Körmend 600 000 E Ft, Sárvár 805 000 E Ft, Celldömölk 430 000 E Ft.
Az alacsony adóerő-képesség miatt Kőszegen magasabb az SZJA kiegészítés mértéke a többi három önkormányzaténál.
Tekintettel arra, hogy mindhárom önkormányzat magasabb bevétellel rendelkezik, mint Kőszeg, így hiány nélkül tudják tervezni és teljesíteni a költségvetésüket.
A vizsgálat az összehasonlított önkormányzatok 2011. évi költségvetési rendeletei, illetve telefonos egyeztetések alapján történt. Elmondható, hogy az önkormányzati támogatás mértéke mögött meghúzódó okok – például a feladat ellátás milyen épületben történik, műemléki vagy sem, milyen fűtési rendszerrel rendelkezik az adott épület, mennyire gazdag műemlékekben a település stb. – nem feltétlen derülnek ki a tervezett előirányzatokból. Összességében megállapítható, hogy a hasonló nagyságrendű városok hasonló feladattal rendelkeznek, melyet hasonló szervezeti keretben a lehetőségeikhez mérten hasonló módon látnak el, törekedve az gazdaságos és minél célszerűbb megvalósításra. A feladatellátás színvonalát azonban nagymértékben befolyásolja a központi finanszírozás és a helyi adóbevételek mértéke, hiszen egyéb forrás az intézmények működtetésére nem áll rendelkezésre.
Az előterjesztést megtárgyalta mindhárom bizottság és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlják. A Humánerőforrás Bizottság javasolta továbbá, hogy az anyagban szereplő adatbázis a következő év költségvetésének a készítésekor legyen felhasználva.
Kőszeg, 2011. június 24.
Simonits Zsolt s.k.
bizottsági elnök
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg, illetve más Vas megyei hasonló nagyságrendű városok feladat-ellátási rendszerének összehasonlításáról készített tájékoztatót elfogadja.
Felelős: Huber László polgármester
Hivatali felelős: dr. Tóth László jegyző
Határidő: azonnal
(A mellékletet lsd. a letölthető formátumban.)
