Jegyzőkönyv: 2011. Június 30., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

1013-12/2011. szám

J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2011. június 30-án, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, Kiss Zoltán, dr. Mátrai István, Simonits Zsolt, Táncsics András és Váradi Szilárd képviselő (11 fő).

Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, dr. Nagy Edina hatósági osztályvezető.

Huber László üdvözli a képviselő-testületi ülés résztvevőit, megállapítja, hogy az ülés határozatképes.
A napirenddel kapcsolatban javasolja, hogy a 4. és 5. napirendet ne tárgyalja meg ma a képviselő-testület. Az uszoda vagyonkezelésbe való vételét a megyei közgyűlés se tárgyalta, tehát okafogyott ez az előterjesztés. A kisebbségek helyzetével kapcsolatos anyagokat pedig azért, pedig Kőszegfalvi Ágnes nem tud részt venni a mai ülésen, a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke pedig azt jelezte, hogy egyáltalán nem vesz részt ennek a napirendnek a tárgyalásán.
Javasolja, hogy az ülés előtt kiosztott, belváros felújításával kapcsolatos pénzeszköz átcsoportosításáról szóló anyagot sürgősségi előterjesztésként tárgyalja meg a képviselő-testület, a „Vagyonügyek” előtt.

Hozzászólások a napirendhez:

Keszei Balázs kéri, hogy – amennyiben lehetséges – egyéni képviselői indítványként a képviselő-testület tárgyalja meg a dr. Bodó József által kezdeményezett terület rendezési ügyet.

Huber László ennek nem látja akadályát és javasolja, hogy ezt – mivel folyamatban lévő ügy – az „Egyebek”-ben tárgyalja meg a képviselő-testület.

Giczy József javasolja, hogy uszoda ügyét mégiscsak vegye fel a napirendre a képviselő-testület, hiszen a bizottságok is megtárgyalták, nagyon aktuális és mégiscsak előbbre kellene benne jutni.

Huber László szerint az uszoda sorsa bizonytalan ugyan, de a megyei önkormányzat visszavonta ezt a javaslatot, nem is tárgyalták. Sajnos közben a sajtó olyant is megírt, amiről nem is volt szó, hiszen levették a napirendről. Az, hogy Kőszeg se foglalkozzon ma ezzel, szerinte logikus lépés lenne, de az igaz, hogy az uszoda sorsa továbbra is bizonytalan.

Kiss Zoltán kérdezi, hogy amennyiben a nyáron a megye tárgyalja majd az uszoda ügyét, akkor lehet-e utána rendkívüli képviselő-testületi ülést tartani, főleg, ha arra reagálnia is kell Kőszegnek?

Huber László szerint természetesen igen, minden további nélkül. De ma nem célszerű ezt napirendre venni, mert az csak beszélgetés lenne.

További észrevétel a napirenddel kapcsolatban nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a változatási javaslatokat.
A meghívón szereplő 4. napirendi pont levételével 8 képviselő ért egyet, 1 ellenzi, 2 pedig tartózkodik.
Az 5. napirendi pont levételével valamennyi képviselő egyetért (11 igen szavazat).
A sürgősségi indítvány napirendre való kerülését a képviselők 11 igen szavazattal fogadják el, majd 11 igen szavazattal az alábbi napirendet hagyják jóvá:


N A P I R E N D:

1. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 21/2001. (XI. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a jegyző nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
2. Tájékoztató Kőszeg és a térség foglalkoztatási helyzetéről.
Előterjesztő: Fucinné Dorner Anikó, a munkaügyi központ kőszegi kirendeltségének vezetője.
3/a Kőszeg Város Önkormányzata feladatellátásának összehasonlítása más önkormányzatokkal.
Előterjesztő: Simonits Zsolt a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság elnöke.
3/b A polgármesteri hivatal működési rendjéről szóló szabályzat módosítása.
Előterjesztő: Dr. Tóth László jegyző.
4. Tájékoztató a vagyonhasznosítás időarányos teljesítéséről.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
5. A Kőszegi Városüzemeltető Kft. Felügyelő Bizottsága ügyrendjének az elfogadása.
Előterjesztő: Preininger Ferenc, a felügyelő bizottság elnöke.
6. A Szőlőskert utca szennyvízcsatornázáshoz önerő biztosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
7. Tájékoztató a Fő tér állapotával kapcsolatos problémákról.
Előadó a polgármester nevében: Ujvári Csaba ügyintéző.
8. A Béri Balog Ádám Általános Iskola felújításához pótelőirányzat biztosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
9. A belváros felújításával kapcsolatos pénzeszköz átcsoportosítás.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
10. Vagyonügyek:
a) A Boki ´74 Bt. kérelme.
b) Elővásárlási jog törlése.
c) Az Ólmodi u. 042 hrsz-ú ingatlan hasznosítása.
d) Volt körzeti megbízotti iroda lakássá minősítése.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.


A napirend jóváhagyása után Huber László polgármester az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• Május 27-én tartotta meg közgyűlését a Kőszeg és Vidéke Vállalkozók Ipartestülete.
• A Kőszegi Kistérség Munkaszervezete május 28-án rendezte meg az V. Kistérségi Napot Kőszegen. Délelőtt főzőverseny volt és sportvetélkedő, ez utóbbit Lukácsháza csapata nyerte meg. Új színfoltként megválasztásra került a „Kistérség csillaga”, aki a gimnáziumban tanuló Kendik Dániel virtuóz zongorista lett.
• Ugyanezen a hétvégén Nyitragerencséren, az ottani Orbán-napi ünnepségeken tett látogatást egy kis kőszegi küldöttség, a jegyző úr vezetésével.
• A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége a Megyei Horgász Csapatbajnokságot a Gersekaráti Sárvíz-tavon rendezte május 28 – 29-én. Vas megye idei bajnok csapata a Kőszegi Sporthorgász Egyesület I. csapata lett, melynek tagjai: Komáromi Levente, Németh Krisztián, Marossy László, Horváth Balázs és Incze Tamás. A polgármester gratulál a szép eredményhez!
• Május 29-én a burgenlandi Rotary-klub tett látogatás Kőszegen, ahol a polgármester fogadta őket. Ez a szervezet sok támogatást ad a kőszegi rászorulóknak. Később felkeresték a Szociális Gondozási Központot is. A hajléktalanoknak kertművelésre alkalmas szerszámokat adtak és a piacra is ki szeretnének lépni.
• A Dr. Nagy László EGYMI dísztermében május 29-én a BE-JÓ Táncegyüttes modern és történelmi tánccsoportjai évadzáró műsorára került sor.
• Május 29-én a temetőben található világháborús síroknál tartott megemlékezést az önkormányzat és a Hadirokkantak, Hadiárvák, Hadiözvegyek Kőszegi Egyesülete. Beszédet mondott: Básthy Tamás országgyűlési képviselő, közreműködtek a Kőszegi Darabontok.
• Ugyancsak május 30-án ünnepelte a Kőszegi Plébániai Karitász megalakulásának 15. évfordulóját. Ebből az alkalmából a polgármester elismerő oklevelet adományozott Rábai Ferencnek, a karitász egyik oszlopos tagjának, aki évek óta kiveszi a részét a rászorulók megsegítéséből.
• Június 1-jén az IBM vezetői tartottak egy szűk körű ismertetést a Kőszeg városának fejlesztésére vonatkozó kutatásuk eredményéről.
• A Chernel Kálmán Városi Könyvtár az Ünnepi Könyvhét alkalmából június 2-án Bognár Stefánia vasi költővel tartott író-olvasó találkozót.
• A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából június 3-án este, az Árpád-házi Szent Margit Óvoda és Általános Iskola dísztermében került sor városi megemlékezésre. Ünnepi beszédet mondott: dr. Kapiller Sarolta a Vas Megyei Önkormányzat Hivatala Művelődési és Sport Titkárság vezetője. Az ünnepi műsorban közreműködött a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes, a Csintekerintők és D. Kovács Márton. A rendezvényen megjelent Kiskőszeg delegációja és fellépett a horvátországi település néptánc csoportja is.
• Ugyancsak június 3-án nyílt meg a „Hagyomány és modernitás” c. kiállítás a Művészetek Házában.
• Június 6-án az önkormányzat hagyományos ünnepség keretében köszöntötte az önkormányzati és a kistérségi fenntartású intézményekben tanító pedagógusokat. A pedagógusnapi megemlékezés színhelye a zeneiskola volt.
• Az Árpád-házi Általános Iskola „Colordance” tánccsoportjának 15 éves jubileumi műsorára került sor június 6-án az iskola dísztermében.
• A Kőszegi Városi Múzeum Buzánszky Jenő olimpiai labdarúgó bajnok beszámolójára hívta az érdeklődőket a Chernel Kálmán Városi Könyvtárba június 7-én.
• Június 9-én pedig a Bersek iskola évadzárójára került sor.
• A Jurisics-vár felújítása miatt idén „új”, de megszokott, hazai környezetben került sor a kőszegi Béri Balog hagyományos iskolanapi programjára június 10-11-én.
• Kőszeg Város Fúvószenekara június 10-11-én ünnepelte megalakulásának 145. évfordulóját. Az ország legrégebbi zenekara június 11-én nagysikerű, csodálatos koncertet adott a Kőszegi Várszínházban, mely egyben a Brenner ház udvarának a debütálása is volt szabadtéri színpadként.
• Június 11-én Kőszegfalva alapítására emlékezett a kőszegfalvi városrész a „Falunap” megrendezésével. Az ünnepi szónok – a kőszegi újságban írtakkal ellentétben – dr. Tóth László jegyző úr volt.
• Június 15-én a Mödling mellől, Pechtorsdorfból érkezett egy busznyi kedves nyugdíjas vendég, akiket a polgármester Lowaschek nyugalmazott polgármester úr kérésére fogadott. Nagyon tetszett nekik Kőszeg és a város viszont-meghívást is kapott hozzájuk.
• Június 16-tól kezdetét vette a Kőszegi Várszínház programja, mely augusztus 4-ig kínál tartalmas programokat mind a kőszegieknek, mind a turistáknak.
• A képviselő-testület június 16-án a Hotel Írottkő konferenciatermében közmeghallgatást tartott, az új köztemető tárgyában. Egyúttal tájékoztatás is volt ez a fórum a Munkácsy Mihály utca forgalmi rendjének megváltoztatására irányuló lakossági kezdeményezésről.
• Június 17-én Sopronban járt a polgármester, a soproni polgármester meghívására, aki a nyugati országrész településeinek szeretné a kapcsolatait szorosabbra fűzni. A beszélgetésen részt vett az új bécsi nagykövet és a közigazgatási minisztérium képviselője is. Szó volt az S31-es gyorsforgalmi út tervezéséről, a volt vasútvonal nyomvonaláról – ami most osztrák tulajdonban van és amit jó lenne kerékpárút céljára hasznosítani – továbbá a volt határátkelők jelenlegi állapotáról, sorsáról.
• A Kőszegi Sporthorgász Egyesület június 18-án rendezte hagyományos felnőtt horgászversenyét a Kőszegi Csónakázó tavon.
• Június 18-án a Jézus Szíve- plébániatemplomban került megrendezésre a Magyarországi Német Egyházzene XV. Ünnepe, ahonnan egész Dunántúlról érkeztek csoportok, 13 énekkar lépett fel.
• Június 18-án a Hunyadi Mátyás Baráti Kör találkozója volt a régi alreáliskola területén, valamint koszorúzás is volt a Hunyadi szobornál.
• Szintén június 18-án az Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola dísztermében tartották nyári hangversenyüket a „Kőszegi Vonósok”. Délelőtt két matiné előadáson pedig az „Állatok farsangja” című művet játszották a Be-Jó Táncegyüttes illusztrálásával.
• A 2011. évi „Múzeumok éjszakáján” a városi múzeumban ugyancsak 18 órától 22 óráig várták a vendégeket, amely ugyancsak június 18-án került megrendezésre.
• Június 19-én a református templomban és altemplomban kiállítás megnyitó volt, melyen közreműködött Koncz Gábor színművész.
• Június 20-án egy kínai delegáció látogatott el Kőszegre, Közép-Mongólia területéről. Elsősorban az idegenforgalom, a kulturális élet érdekelte a vendégeket.
• Június 22-én közös sajtótájékoztatót tartott a város és az IBM, ahol a cég bemutatta a kutatás eredményeit. A képviselő-testület tagjai ezt már megkapták kinyomtatott formában is.
• A SOS Gyermekfalu egy terepjárót kapott ajándékba. A Chevrolet-cég 100 éves születésnapján 100 autót osztott ki, ebből 6 db Magyarországra került, köztük ez az egy Kőszegre.
• A Szent Iván Társaság idén is felolvasta Shakespeare vígjátékát a „Szentivánéji álmot” június 24-én a Küttel-villában.
• Idei második állomásához érkezett a GesztenyeKék Természetbarát Egyesület által szervezett „Kőszegi Hegység Túrázója” teljesítménytúra sorozat. Június 25-én „Vizek nyomában – forrástúra a Kőszegi-hegységben” címmel szerveztek túrát.
• Június 25-én a Gyöngyösön megrendezett IV. Országos Tűzoltóversenyen mind a négy kőszegi csapat az élen végzett! A szenzációs eredményhez az egész város nevében gratulál a polgármester.
• Június 25-én Szencen tett látogatást egy kőszegi delegáció és a hagyományos karneválon is részt vettek a kőszegiek.
• „Kínai és európai utak: tézis–antitézis–szintézis” címmel, az Európa Házban nyílt kiállítás június 26-án Krystyna Steffens műveiből.
• Ugyanezen a napon kezdődött meg a XVI. Nyári Savaria Egyetem.
• Ülésezett az Idősügyi Tanács is, a képviselő-testület napirendjén szereplő előterjesztéseket véleményezte.
• Kambodzsából érkezett az ISES Alapítvány meghívására egy nagyon magas szintű delegáció, amelyet a miniszterelnök helyettesük vezetett. Elsősorban a kulturális örökség érdekelte őket, megismerkedtek a város múltjáról, jelenéről. A vendégeknek nagyon tetszett Kőszeg.
• Június 28-án a foglalkoztatási paktum záró konferenciájára került sor a horvátzsidányi Margaréta panzióban.
• Tegnap pedig Semmelweis-Napi ünnepséget rendezett az önkormányzat, az egészségügyben és a szociális területen dolgozóknak.
• Délután a kistérségi társulás Társulási Tanács ülésezett Kőszegen.
• Idén is a Tóth Pincészet kékfrankos rosé bora nyerte el a „Kőszegi Várszínház bora” címet, mely révén az előadásokon meg is lehet kóstolni e nemes nedűt.

Hozzászólások a beszámolóhoz:

Básthy Béla tájékoztatja a képviselő-testületet arról, hogy május 25-31. között Franciaországban, Granvillle-ben vett részt egy kis kőszegi delegációval, a Douzelage - Európai Kisvárosok Szövetsége közgyűlésén. Ennek a szervezetnek minden európai uniós államból egy város tagja van. Az EU bővítésének megfelelően újabb 3 taggal bővül a szervezet, egy szlovén, egy ciprusi és egy bolgár várossal. Az idén a 20. születésnapját ünnepelte a Douzelage. Ennek kapcsán aláírták a tagok az alapító dokumentum kiegészítését is, amelyben megerősítették a korábbi célokat, kifejezték szándékukat közös pályázatok írására, a városok közötti baráti kapcsolatok, együttműködés további fejlesztésére. Új elnökség is lett választva, lengyel lett az elnök, máltai az alelnök. Az új tagoknak is meghatározó szerepük lett a szervezetben. A kőszegiek is részt vesznek a munkában, dr. Mátrai István rengeteg pályázatot ír, tehát nagyon hasznos és jó az együttműködés a szervezetben részt vevő európai városokkal.
Kiegészíti a polgármester úr szavait azzal, hogy az IBM-nek volt egy második sajtótájékoztatója is, Veszprémben, ahol Kőszeget ő képviselte. A cég itt ismertette a kőszegi kutatási eredményeken kívül a veszprémi és a székesfehérvári tapasztalatokat is.
Június 2-án a „Treffpunkt Deutsch” összejövetel volt ismét, ahol Uwe Scheer tartott egy előadást.
Azt is fontosnak tartja kiemelni, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából június 3-án tartott városi megemlékezés egyben megyei rendezvény is volt. A közigazgatási minisztérium 1 M Ft-ot ajánlott fel a megyének, amelyet a megye döntése szerint a Dr. Nagy László Intézmény használhat fel. Az említett vendégeken kívül 9 középiskolából, Szlovéniából, Lendváról, Aursztriából és Szencről is érkeztek vendégek.
Június 10-14. között pedig a vaihingeni testvérvárosban ismét megtartották a hagyományos „Maientag” rendezvényt, amelyen Kőszeg már több mint 20 éve képviselteti magát. Ide is csak egy nagyon alacsony létszámú delegáció utazott el, tulajdonképpen ez volt az első eset, hogy nem volt kint kőszegi művészeti csoport. Ezért nagyon megható volt a szokásos szombati fogadás, amikor a vendéglátók teljes létszámmal megjelentek és hiányolták a kőszegi gyerekeket, akiket vendégül szoktak látni.
Kéri, hogy figyelje mindenki az elkövetkezendő napok programjait, mert a nyári egyetem sok ígéretes programot fog tartalmazni. Eljön Kőszegre az UNESCO képviselője is, hiszen az új, UNESCO tanszék megnyitója is július 8-án lesz.
A foglalkoztatási paktummal kapcsolatban elmondja, hogy a képviselők részére az ülés előtt kiosztották a paktum által kiadott befektetői kiadványt, amelyből a sajtó képviselői is vihetnek, szívesen veszik az erről szóló tudósításokat.
Június 23-án az Európa-ház Egyesület szervezésében a „Pannon Kezdeményezések Hálózata” együttműködés rendezvénye volt, melynek célja a határ menti civil kezdeményezések összegyűjtése. Ezen a programon is horvát, magyar és osztrák csoportok vettek részt.
A polgármester úr említette a június 23-án tartott rendkívüli képviselő-testületi ülést. Ő azt megérti, hogy gyorsan kellett a döntést meghozni, de kéri, hogy legközelebb az ilyen rendkívüli üléseket jobban hirdessék meg, és telefonon is értesítsenek mindenkit.

Huber László egyetért az alpolgármester úr utolsó megjegyzésével és azt jogosnak tartja. Technikai okok miatt csupán aznap délelőtt lett az ülés összehívva a gimnázium tetőfelújításának ügyében, a nyertes kiválasztása miatt.

Gyarmati Kálmán is visszautal a polgármester úr szavaira. A Falunapon, Kőszegfalva alapításának napján, Kőszegfalva és a burgenlandi Piringsdorf együttműködési szerződést kötött, amelyet az eddigi barátság megkoszorúzásának tekintik a felek.

Giczy József tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy mivel a volt posztógyár területén lévő környezetszennyezés mentesítésévek kapcsolatos kérdésére ő az önkormányzattól nem kapott megfelelő választ, ezért a Vas Megyei Környezetvédelmi Felügyelőségtől kért ez ügyben tájékoztatást. Mivel ezt sem találta megnyugtatónak és mivel a holnap megnyíló TESCO áruház is ezt a területet érinti, a Vas Megyei Főügyészséghez adott be egy kérelmet, melyben azt kérte, hogy a mentesítés megtörtént-e, ha nem akkor ki a felelős ez miatt.

További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 11 igen szavazattal a két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló tájékoztatót elfogadja.


Az 1. napirendi pont tárgyalása:

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 21/2001. (XI. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pontnál tanácskozási joggal van jelen Kovács István, a Kőszegi Városüzemeltető Kft. igazgatója.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a májusi ülésén a képviselő-testület jóváhagyta a Kőszegi Városüzemeltető Kft. hulladékszállításról szóló jelentését, egyben elrendelte a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos önkormányzati rendelet módosítását úgy, hogy az inert és a háztartási hulladék ingyenes lerakása megszűnjön.
Ehhez a rendelet mellékletét kellett átdolgozni, mert azok tartalmazzák a díjakat.
A kőszegi lakosság részére az inert hulladékot 2800 Ft/t+áfa, a szilárd hulladékot 4800 Ft/t+áfa összegben javasolják megállapítani. Ezekre a díjakra mindkét bizottság módosító javaslatot tett.
Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a rendelet módosítása nem most azonnal, hanem szeptember 1-től lépne hatályba, annak érdekében, hogy a szolgáltató megfelelően fel tudja hívni erre a lakosság figyelmét.

Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta a rendelettervezetet és az alábbi módosításokkal javasolja elfogadni:
- Az inert hulladék lerakási díja gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, civil szervezetek, Kőszegen kívüli lakosság részére 2.800,- Ft + áfa helyett 3.500,- Ft + áfa legyen,
- a szilárd hulladék lerakási díja a kőszegi lakosság részére 4.800,- Ft + áfa helyett 3.800,- Ft + áfa legyen.

Kiss Péter a városfejlesztési bizottság álláspontját ismerteti. A bizottság hosszasan tárgyalta az anyagot és a pénzügyi bizottsághoz hasonlóan, ők is ezt a módosító indítványt fogadták el. Felhívták a kft. figyelmét, hogy azokkal, akikkel még nem kötöttek szerződést, ott ez történjen meg. Ismét kihangsúlyozták, hogy szemét minden háztartásban és vállalkozásban megjelenik, erre tehát nem lehet hivatkozni.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a szemétszállításnál figyelni kell azokra, ahol a heti kétszeri ürítésre van szerződés, ez ne legyen mindenhol automatikus. Ezzel a kimutatással rendelkeznie kell a szállítónak, neki tudnia kell, hol, mire van szerződés.

Básthy Béla érti a rendelettervezet szándékát és egyet is ért vele. De kérdés, hogy mennyire lesz a kft.-nek az kezelhető, illetve eldönthető, hogy egy hulladék Kőszegről származik-e vagy sem. Ő nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy egy nem kőszegi lakos odamegy egy kőszegihez és azt mondja, hogy vigye be a szemetét a hulladéktelepre.

Kovács István igazat ad az alpolgármester úrnak abban, hogy ők nem minden esetben tudják eldönteni a hulladékról, hogy honnan való. Tettek is intézkedéseket annak érdekében, hogyan rögzítsék a beszállított hulladék mennyiségét, milyen iratokkal kell azt igazolni. Tehát csak személyi igazolvánnyal lehet hulladékot a telepen elhelyezni. De ha erre valaki megkér egy kőszegit – ez ellen nem tudnak mit tenni.

Básthy Béla kérdezi, hogy mi a helyzet a gazdaság társaságoknál?

Kovács István szerint ott könnyebb az ellenőrizhetőség.

Keszei Balázs egyetért az alpolgármester úr aggodalmaival és azzal is, hogy ha betelik a kőszegi szeméttelep, akkor a hulladék Szombathelyre szállításakor jelentősen nőni fognak a költségek. Ezért szerinte még nagyobb különbségnek kellene lenni a kőszegi és a nem kőszegi lakosság terhei között. Ő még a 3800 Ft-os díjat is lejjebb vinné, és 2800 Ft/t+áfa díjban állapítaná meg.

Kovács István nem érti a képviselő úr felvetését, mert ha csökkentik a díjakat, akkor még több hulladékot fognak Kőszegre hozni. A rendelet behatárolja, hogy milyen körből lehet idehozni hulladékot, de ha olcsók az árak, akkor még Szombathelyről is megéri idehozni.

Huber László a képviselő úr javaslatát úgy értelmezte, hogy csak a kőszegi lakosság részére javasolja olcsóbban megállapítani a díjakat.

Keszei Balázs szerint igen. Ő attól tart, hogy a 0-ról valamilyen összegre történő emelés miatt a szemét a természeti környezetben okoz majd károkat.

Huber László szerint van ebben a javaslatban ésszerűség. A hulladék lerakása a kőszegiek számára évek óta díjmentes volt. Ha most kellene is fizetni, kevesebb lenne, mint másnak. A képviselő úr próbál arányt találni az eddigi és a tervezett díjak között.

Keszei Balázs szerint, ha két lépésben valósulna meg az árváltozás, akkor az talán a lakosság számára „rászoktatóbb” lenne.

Dr. Tóth László felveti: nem kellene-e megfontolni, hogy a képviselő-testület Kőszeget és a kistérséget együtt kezelje. Szerinte a város annyira össze van nőve a környező településekkel, egyrészt a szolgáltató, a Városüzemeltető Kft. is ugyanaz, aki a hulladék szállítását, kezelését végzi, másrészt az összbenyomás miatt is fontos lenne ez. Pld. a natúrpark is egységes, ott is a város és a környéke egy egységet alkot. Ő nekik is megadná ezt a kedvezményt.

Kovács István szerint a kistérségi településeknek eddig ez a kedvezmény nem volt meg.

Huber László felhívja a figyelmet, arra, hogy továbbra is térítésmentes lesz a zöldhulladék, a faforgács, a szelektíven gyűjtött hulladék.

Kovács István pedig tájékozatja a képviselő-testületet, hogy a hulladékgazdálkodási törvény módosítása napirenden van, bizonyára az őszre el is lesz fogadva. Várhatóan termékdíjat fognak kivetni olyanokra mint pld. a petpalack, vagy mindenféle olyan dolog, amiben valamilyen termék van becsomagolva, de ilyen lesz az autógumi is. Ez azt jelenti, hogy sokkal kevesebb hulladék fog hozzájuk bejutni, ezért nagymértékben változni fog a tevékenységük is onnan, ahonnan szelektív hulladékot hoznak be.

Váradi Szilárd javasolja, hogy elektronikai hulladék esetében a kőszegieknek is legyen egységesen 40 Ft/ kg a díj, mert 100 kg ebből a hulladékfajtából egy háztartásban nagyon sok.
Ő már a bizottsági ülésen is említette a következőket: az inert hulladékot tekintve legyenek megkülönböztetve azok a vállalkozók, akik Kőszegre fizetik az iparűzési adót és az, aki nem. Ő a cégeket nem venné egy kalap alá, mert igenis kompenzálni kellene a kőszegieket. Azt is el tudná képzelni, hogy a visszadarálás után a helyi vállalkozók javítanák a törmelékből az önkormányzati utakat. Ő azt szeretné elérni, hogy a kőszegi gazdasági társaságok versenyhelyzetbe kerüljenek. Ő ezt a megkülönböztetést mindenképpen javasolja.

Dr. Zalán Gábor megjegyzi, hogy a gazdasági társaságok esetében ilyen megkülönböztetést egészen biztosan nem lehet tenni.

Váradi Szilárd szerint pedig lenne benne ésszerűség, majd folytatja. Kérdezi az igazgató urat, hogy lát-e abban fantáziát, ha a gazdasági társaságok az inert hulladékkal önkormányzati mellékutakat javítanának?

Kovács István válaszában elmondja a következőket. Az a baj, hogy akkor a vállalkozók felé a megrendelést a hivatal városfejlesztési osztályának kellene megtennie. Egyébként így is tekintélyes mennyiségű inert hulladék van a telepen, amit nem kérnek ledaráltatni, a kapacitás miatt, tehát még a jelenlegi mennyiség kezelése is gond.

Huber László kérdezi, hogy a képviselő azokra a vállalkozókra gondolt-e, akik kőszegi székhellyel rendelkeznek?

Váradi Szilárd azokra gondolt, akik az iparűzési adójuknak minimum 50%-át Kőszegre fizetik be. Az a kőszegi vállalkozó kapjon visszatérítést. Ezzel szerinte az önkormányzat baráti jobbot nyújtana a vállalkozóknak.

Huber László úgy látja, hogy az önkormányzat már régen baráti jobbot nyújtott a vállalkozóknak. A hulladék elhelyezésének a díja szerinte egy olyan költség nekik, amelyet úgyis felszámolnak az ügyfeleik felé – ennek csökkentése tehát szerinte nem lenne könnyebbség a számukra. Az lenne az érdemi segítség, ha az egyéb közterheik csökkennének, de ebben meg nem dönthet a képviselő-testület. A hulladéktelepen már eddig is hegyekben áll a törmelék, mert ember sincs a feldolgozásukra, a daráló is állandóan tönkremegy, tehát ez is pénzbe kerül. Ha nem kér az önkormányzat még ennyit sem, akkor még több törmeléket fognak hozni.

Váradi Szilárd kérdezi Kovács Istvántól, hogy milyen körletből hozzák a hulladékot a kőszegi telepre?

Kovács István szerint Kőszegről és a kistérség területéről, szerződés alapján.

Váradi Szilárd pedig nemrég beszélt egy szombathelyi vállalkozóval, aki szintén ide hozta a hulladékot és megérte neki.

Kiss Péter kérdezi Kovács Istvánt, hogy a nem szelektív építési hulladék esetében mennyi lett kiszámlázva? Sajnos neki az a meglátása, hogy azért hordják Kőszegre a hulladékot, mert Szombathelyen azonnal visszadobják, ha találnak benne 1-2 műanyag zacskót, itt meg nem nézik, milyen hulladékról van szó. Ő ezért nem javasolja a díjcsökkentést.

Váradi Szilárd felveti, hogy akkor hogyan működik az ellenőrzés?

Rimányi Krisztina elmondja az önkormányzati rendelettel kapcsolatban, hogy az a közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szól. Ezen túl, a kft. szerződést kötött a környékbeli községekkel arra, hogy az ő hulladékukat is ide, Kőszegre szállítja. Ettől függetlenül, akár Debrecenből is lehet ide hulladékot hozni, mert a rendelet azt nem szabja meg, hogy máshonnan nem lehet.

Kovács István szerint amit Rimányi Krisztina mond, az a rendeletre nézve teljesen igaz. Az ő tevékenységükre a környezetvédelmi hatóság adott ki engedély, tehát arra, hogy a kistérségből, valamint Bük és környékéről is szállíthatnak hulladékot. A rendelet viszont csak a kőszegi területre szól.

Dr. Tóth László kiemeli, hogy a kft. ilyen szempontból egy üzleti vállalkozásként működik, melynek a működéséhez a környezetvédelmi hatóság adott ki engedélyt, meghatározva azt, hogy mely területről szállíthatja el a hulladékot. Ugyanakkor van egy önkormányzati rendelet is, amely Kőszeg városára vonatkozik és azt határozza meg, hogy hogyan, miként kell a kötelező közszolgáltatást igénybe venni és biztosítani. Annak nincsen akadálya, hogy az önkormányzat kimondja: hulladékot csak Kőszegről és mely településekről lehet lerakni, de ezzel korlátozná a saját cége üzleti lehetőségeit. Le lehet szabályozni, hogy honnan érkezhet, pontosan mely településekről hulladék, hogy a telep idő előtt ne teljen be. Végül is a tarifákkal is meg lehet állapítani úgy, hogy egyes tételekre kedvezményt ad a képviselő-testület.

Básthy Béla szerint érdemes lenne a kft. mint vállalkozás könyveit megnézni arról, hogy milyen típusú hulladékból mennyit vett az év folyamán, mennyi van telepen és ez a kettő mennyire fedi egymást. Ezt megtehetné akár a felügyelő bizottság, akár a képviselő-testület is.

Huber László is egyetért azzal, hogy ez a kérdés alaposabb körbenjárást érdemel, mert most csak tapogatózni tud a téma körül a képviselő-testület. Ezért nagyobb változatást a mai napon nem is javasol elfogadni.

Giczy József maga is javasolja, hogy a kft. felügyelő bizottsága vizsgálja meg ezeket a dolgokat és a képviselő-testület térjen vissza rá.

Huber László szerint ez esetben célszerű egy kiegészítő határozatot hozni arról, hogy a képviselő-testület milyen feladattal bízza meg a felügyelő bizottságot. Ennek a határideje a nyár vége lehetne.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester le is zárja a vitát és számba veszi a módosító javaslatokat.
Váradi Szilárd javasolta, hogy az inert hulladék lerakásakor a kőszegi vállalkozások kapjanak kedvezményt. Ennek a mértékét hogyan lehetne megfogalmazni a képviselő úr szerint?

Váradi Szilárd úgy véli, hogy ha amúgy is visszakerül ez a kérdés a képviselő-testület elé, akkor visszavonja most ezt a konkrét javaslatát, de kéri, hogy vizsgálják meg mindenképpen a kőszegi vállalkozásoknak adandó kedvezmény lehetőségét.

Ezután a polgármester a két bizottság módosító javaslatát bocsátja szavazásra, mely szerint az inert hulladék lerakási díja gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, civil szervezetek, Kőszegen kívüli lakosság részére 2 800 Ft + áfa helyett 3 500 Ft + áfa legyen. A képviselők ezt 10 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadják.

[Kiss Péter képviselő elhagyta a tanácskozó termet, így a képviselő-testület létszáma 10 fő.]

Keszei Balázs javasolta azt, hogy a szilárd hulladék lerakása a kőszegi lakosság számára a bizottsági javaslaton is túl, 2800 Ft + áfa legyen. A képviselők ezt a javaslatot 4 igen, 5 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elutasítják.

Ezután a polgármester ismét a két bizottság módosító javaslatát bocsátja szavazásra, mely szerint a szilárd hulladék lerakási díja a kőszegi lakosság részére 4 800 Ft + áfa helyett 3 800 Ft + áfa legyen. Ezt a képviselő-testület 7 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja.

Ezután már csak Váradi Szilárd azon módosító indítványáról kell szavazni, mely szerint az elektronikai hulladék a kőszegi lakosság számára csak 40 Ft/kg-ig legyen térítésmentes. A képviselők ezt a javaslatot 2 igen, 6 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elvetik.

[A szavazás után Kiss Péter képviselő visszatért az ülésterembe, így a képviselő-testület létszáma 11 fő.
10.10 órakor megérkezett az ülésterembe Rába László képviselő is, így a képviselő-testület létszáma teljes: 12 fő van jelen.]

Ezután a polgármester szavazásra bocsátja azt a Básthy Béla és Giczy József által tett javaslatot, mely szerint a felügyelő bizottság vizsgálja meg a hulladéktelepen elhelyezett hulladék mennyiségét, vesse össze a dokumentumokkal az ott tapasztaltakat. A bizottság természetesen szakértőket is igénybe vehet a munkához.

A képviselő-testület 10 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza:

105/2011. (VI. 30.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megbízza a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottságát, hogy a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 21/2001. (XI. 1.) önkormányzati rendeletbe foglalt lerakási díjak optimális megállapítása érdekében tekintse át a kft. dokumentumait a célból, hogy a kőszegi hulladéktelepen milyen mennyiségű, és milyen típusú hulladék kerül elhelyezésre.

Felelős: Preininger Ferenc, a felügyelő bizottság elnöke.
Határidő: a képviselő-testület 2011. augusztusi ülése.

Ezután a képviselő-testület 11 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi rendeletet alkotja:

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
11/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelete
a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos
köztisztasági közszolgáltatás
kötelező igénybevételéről szóló 21/2001. (XI. 1.)
önkormányzati rendelet módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 2. napirendi pont tárgyalása:

Kőszeg és a térség foglalkoztatási helyzetéről szóló tájékoztató csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pont tárgyalásánál előterjesztőként jelen van Fucinné Dorner Anikó a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Kőszegi Kirendeltségének vezetője.

Fucinné Dorner Anikó szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy nem telt el hosszú idő az előző tájékoztató óta, hiszen azt a múlt év szeptemberében tárgyalta a képviselő-testület. Erre az ülésre el akarta kísérni Németh Zsolt, a szombathelyi központjuk vezetője is, de közbejött neki a kormánymegbízott úrral való tárgyalás, így rajta keresztül küldi az üdvözletét a képviselő-testületnek. Azoknak a képviselőknek, akik újak a képviselő-testületben és most találkoznak először ilyen anyaggal, elmondja: úgy építette fel ezt az előterjesztést, hogy a látni lehessen belőle azokat a főbb munkaerőpiaci mutatókat, amelyek szerint a munkaügyi központ működik. Ezek alapján lehet képet festeni az adott város és térség munkaerőpiaci helyzetéről.
Bemutatta az álláskeresők, a pályakezdők és a tartósan munkanélküliek számának az alakulását, helyzetüket. A leghangsúlyosabb feladatuk a bejelentett álláshelyek számának alakulása.
Az anyagon ő nem kíván részletesen végigmenni, mert az ábrák és a szöveges anyag tartalmazza a lényeges megállapításokat. Látható belőle, hogy Kőszeg és térség munkaerőpiaci helyzete a válságot követően javuló tendenciát mutat. Ebben óriási szerepe van a bejelentett álláshelyek alakulásának. Abból, hogy ők ezt érzékelik, azt jelenti, hogy a gazdaság valamilyen szinten élénkülést mutat. Természetesen ennek ellenére sok-sok teendőjük van. Az anyagban bemutatta, hogy a munkaközvetítések, az ügyfeleknek juttatott támogatások hogyan alakultak, mennyi pénzt hova költöttek el, mert igyekeztek mindig is ezeket a támogatásokat a leghatékonyabban felhasználni. Ezért szerepeltetett több számadatot is.
Hangsúlyosnak tartotta a közfoglalkoztatást kiemelni, mert ez manapság fontos téma és sok dolguk lesz még vele. Próbálta bemutatni, hogy a mindenféle hatósági és szolgáltató munkájuk mellett milyen egyéb feladatokat látnak el a szűkös létszámmal dolgozó kollégái. Ez utóbbiak közül az uniós projektekben való aktív részvételt emeli ki, ezek közül is a foglalkoztatási paktumot. Ebben a kirendeltségük folyamatos szerepet vállalt és szeretne a jövőben is.
Az anyag végén megjelenítette azokat a hangsúlyos törekvéseket is, amelyek összhangban vannak a kormány munkaerőpiaci törekvéseivel. A közfoglalkoztatásra vonatkozó jelenlegi rendszer biztosan változni fog, de erről konkrétumokat ő sem tud biztosan. Fokozni kívánják az üres álláshelyekre vonatkozó feltáró tevékenységet, a hatékony ügyintézést, a munkáltatók számára a pontos és precíz információnyújtást és kiszolgálásukat, hogy a kis és középvállalkozásokat minél jobban segítsék.
Véleménye szerint a térségben javult a munkaerőpiaci helyzet, reméli, hogy ez nekik is köszönhető, mert igyekeznek a feladataikat a legjobb tudásuk szerint végezni.

Kérdések és hozzászólások:

Dr. Mátrai István tájékoztatja a jelenlévőket, hogy bár csak a humánerőforrás bizottság tárgyalta az előterjesztést, szerinte ez a kérdés a város más területeit is érinti. A munkaerőpiaci és a szociális helyzet nyilván szoros kapcsolatban van egymással össze, mert a kultúrára, a sportra, az oktatásra fordítható összeg jelentősen függ a foglalkoztatásról.
A bizottság nagyon részletesen foglalkozott az anyaggal, amelyet a bizottság tagjai nagyon jól felépítettnek talált. Az ábrák könnyen értelmezhetőek, a bizottság a kérdéseire választ kapott.
A vitában felmerült, hogy a közfoglalkoztatás vajon mennyire veszi el azoktól a munkát, akik elsődlegesen vannak benne a foglalkoztatásban. Erre azt a választ kapták, hogy azok a személyek, akik a közfoglalkoztatásban részt vesznek, maguktól nem tudnának betörni a munkaerőpiacra, mert sokszor halmozottan hátrányos helyzetűek, és csak így lehet őket visszavezetni a munka világába. A bizottsági ülésen egy intézményvezető elmondta a saját, jó tapasztalatait is a közfoglalkoztatásról. Meglátása szerint az lenne a szerencsés, ha nemcsak 4, hanem 6-8 órás lehetne a munkaidejük.
Szó volt a külföldön munkát vállalók béréről is. Ami a munkaügyi központon keresztül bonyoldik, az csupán szezonális munka.
Az ülésen részt vett Simonits Zsolt, a pénzügyi bizottság elnöke is, aki elsősorban a TESCO-ban foglalkoztatottakról érdeklődött. Kiderült, hogy a cég gyorsan felvette a kapcsolatot a munkaügyi központtal, kb. 200 főt küldtek ki állásinterjúra, akik közül 30-35 főt vettek fel. Eddig 91 fő a létszám. Viszont ezeknek az állásoknak a zöme 4 és 6 órás és amikor a város várta a munkalehetőséget, akkor 8 órás állásokra gondolt, tehát ez így megfeleződik.
A bizottság megköszönte a kirendeltség vezetőjének a tájékoztató összeállítását, további jó munkát kívánnak valamennyi kollégájuknak. A bizottság a képviselő-testületnek pedig elismerése kifejezése mellett javasolja elfogadni a tájékoztatót.

Básthy Béla elsőként, mint a foglalkoztatási paktum irányító csoportjának elnöke is köszönetet mond a kirendeltség vezetőjének a nagyon lelkes és ambíciózus munkájáért, amivel a paktumot támogatja.
Kiemeli, hogy az említett záró rendezvény nem a paktum lezárása volt, hanem csak a pályázaté, hiszen 3 éves kötelező fenntartása van. A paktum a jövőben remélhetőleg még jobban tud dolgozni, a pályázati adminisztrációs kötelezettségek nélkül is.
Visszatérve az előterjesztésre, azt azért ki kell emelni, hogy májusi adatok szerint a 3. legjobb helyen van (holtversenyben) a kőszegi térség a foglalkoztatást tekintve, mégis csak 200 M Ft az iparűzési adó bevétel a városban. Ez a számára azt jelenti, hogy a kőszegiek nagyon rugalmasak és jól alkalmazkodnak a helyzethez, megtalálják a munkalehetőségeiket, de ez sajnos nem jelenti azt, hogy megoldódtak volna a város ezen problémái.
Felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy a tartós munkanélküliek száma stabilnak mutatkozik. Ez az állandóan 100 körüli adat sajnos „masszív lerakódásnak” számít. Ezért is tartja fontosnak a paktumot, mert ott olyan projekteket szoktak indítani, ahol ezeket az embereket meg tudják szólítani. Erre a rétegre szerinte oda kell figyelni, hiszen ők jelennek meg a szociális kiadásoknál és a gyermekek helyzetének a megítélésénél is.
Nem tudja, hogy más városokban is van-e előterjesztés a munkaerőpiaci helyzetről, de ő ezt nagyon jó ötletnek tartja és ezt a példát folyatni kell.

Fucinné Dorner Anikó köszöni az elismerést. Ő is úgy látja, hogy a városban az egyik legfontosabb projekt a foglalkoztatási paktum. Ennek szerinte az legnagyobb hozadéka, hogy a két kistérség között kommunikációt indított el.
A tartós munkanélküliek terén valóban sok a tennivaló, ők forrásokat is szeretnének ebbe az irányba fordítani, mert ezeket a személyeket fel kell készíteni a munkába álláshoz.

Básthy Béla javasolja, hogy a paktum záró rendezvényét követve, akár a képviselő-testület, de legalább bizottságok foglalkozzanak a kiadott anyaggal. A prezentációt szívesen átadja a sajtónak is. Továbbá felhívja a polgármester úr figyelmét, hogy a ciklusprogram összeállításához is felhasználhatók a benne lévő adatok.

A vita végén Huber László örömmel nyugtázza a kedvezőbb tendenciát és a jobb adatokat, mert csökkenő tendencia jelent meg a regisztrált álláskeresők, a pályakezdők és valamelyest a tartós munkanélküliek számában.

Fucinné Dorner Anikó szerint a júniusi adatok még nem publikusak ugyan ezért ezeket nem ismerteti, de ezek további kedvező mutatókat tartalmaznak.

Huber László ehhez hozzáfűzi, hogy remélhetőleg a város anyagilag is megérzi ezt. Tapasztalatai szerint 1-2 éves fáziskéséssel jelentkeznek a munkaerőpiaci hatások az önkormányzatnál.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, megköszöni a munkaügyi kirendeltség vezetőjének és valamennyi kollégájának a munkáját és javasolja, hogy a bizottság indítványára elismerésének kifejezése mellett fogadja el a képviselő-testület a tájékoztatót.

A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:

106/2011. (VI. 30.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg és a térség foglalkoztatási helyzetéről szóló tájékoztatót – a kőszegi munkaügyi kirendeltség felé elismerése kifejezése mellett – tudomásul veszi.


A 3/a. napirendi pont tárgyalása:

A kőszegi önkormányzat feladatellátásának összehasonlításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Simonits Zsolt szóbeli kiegészítésében elsőként azt emeli ki, hogy megtiszteltetésnek veszi, hogy ennek a nagy ívű anyagnak ő lehet az előterjesztője, bár a munka dandárját a polgármesteri hivatal végezte el. Nem volt könnyű a feladat. A Kőszeghez hasonló nagyságú önkormányzatok lettek összehasonlítva a tekintetben, hogy pld. az oktatás, a szociális feladatok ellátása, a polgármesteri hivatal, az adóbevételek hogyan alakulnak az egyes városokban. Az anyag éppen ezért sok számadatot tartalmaz. Próbáltak teljes körültekintést végezni. Van ahol a számadatok beszédesebbek a szövegnél, Kőszeg városa fordítja pld. a legtöbbet humán területre.
Örömmel állapították meg, hogy a kőszegi képviselő-testület működik a lehető legszerényebb körülmények között. De szociális területen is nagy eltérések vannak Körmendhez képest – de lesz ennek is magyarázata.
Ezek a száraz számok mögött olyan dolgok is meghúzódnak, amit nehéz így megítélni. Nem mindegy, hogy az intézmények működtetése milyen épületekben – modern vagy műemléki – történik. A polgármesteri hivatal béreinél is eltérés van, de itt sem tudni, hogy milyen életkorú, milyen iskolai végzettségű dolgozókról van szó. Ezért 1-1 dolgozónál akár 1 M Ft-os szintű eltérés is lehet.
A pénzügyi bizottság a tájékoztatót elfogadásra ajánlja. Ő, mint előterjesztő részt vett a humánerőforrás bizottság ülésén is, ahol nagyon hasznos és előremutató megállapítások születtek.

Kérdések és hozzászólások:

Dr. Mátrai István elmondja, hogy ő is örömmel vette Simonits Zsolt jelenlétét a bizottsági ülésükön. Most, szóbeli kiegészítésében is tett néhány olyan megállapítást az elnök úr, amivel a humánerőforrás bizottság is egyetértett.
Ő azt tartja a legfontosabbnak kiemeli, hogy nem mindenben hasonlíthatók össze az adatok. (Ezt az ülésen Keszei Balázs nagyon jól meg is fogalmazta.) Ha most nem is lehet azonnal mindenhol összehasonlítást tenni, és mivel nincs tennivalókat tartalmazó határozati javaslat, mindenki figyelmébe ajánlja, hogy az elkövetkezendő időben próbálja meg ezt az anyagot úgy tanulmányozni, hogy a költségvetési koncepció készítéséhez fel lehessen használni a kiadások csökkentése érdekében. Neki egyébként az a meggyőződése, hogy nem elsősorban Kőszeg kiadásaival van a baj, hanem a bevételeivel. Bevételek nélkül ugyanis a város nem tud előbbre lépni. A kiadásoknál pedig egyáltalán nem mindegy, hogy pld. egy középfokú oktatási intézménynél ki mennyit költ, mert egy olyan intézmény, ahol dupla normatívájú feladatot is ellátnak, ott természetesen dupla normatíva is jár hozzá.
Összességében a bizottság azzal zárta le az előterjesztés tárgyalását, hogy a következő évi költségvetés összeállításáig meg kell próbálni úgy az anyagban szereplő adatokat felhasználni, hogy az hasznos legyen.

Kiss Péter a városfejlesztési bizottság véleményét tolmácsolja, amely szintén hosszasan tárgyalta az anyagot. Nagyon hasznos anyagot kapott mindenki, ami az alpolgármester úr kérésére lett összeállítva. Szerinte nemcsak azt kell nézni, hogy nem lehet igazán összehasonlítani az adatokat, mert valóban nem lehet, de azt látni lehet, hogy az egyes városokban az egyes feladatokat milyen összegű költséggel végzik el. Kőszegen van a legtöbbféle adónem bevezetve, igaz, hogy összegében mégis a legkevesebb adó folyik be. Ez pedig az iparűzési adónak köszönhető. Ahogy az előző napirendből is kitűnt: Kőszegen a foglalkoztatás megoldódik ugyan, mert sajnos sokan a „szomszédban” dolgoznak, de ebből a városnak nem lesz pluszbevétele adó formájában.

Huber László is az adóbevételeket említi meg, számszerűsítve is: Celldömölkön 2,5-szeres, Sárváron 4-szeres, Körmenden pedig 3-szoros több adót szednek be, mint Kőszegen. Az igaz, hogy Kőszeg kap állami támogatást is, de az az összeg korántsem teszi ki a különbözetet.
Kihangsúlyozza, hogy a képviselői tiszteletdíjak Kőszegen a legalacsonyabbak, majdnem 50%-al magasabbak pld. Celldömölkön, tehát a képviselő-testület és a bizottságai itt működnek a legtakarékosabban.

Simonits Zsolt megjegyzi, hogy egyszerű a határozati javaslat, mert csak a tájékoztató elfogadásáról szól. Szándékosan nem is akartak mást megfogalmazni. A városüzemeltetetési feladatoknál is nagy eltérések vannak, mert pld. Sárváron a parkok fenntartását, az utak tisztántartását kiszervezték. Ezért nem fogalmaztak meg konkrétumokat javaslatként. De ha egy-egy ilyen feladatot úgy találna a képviselő-testület, hogy meg kell vizsgálni, attól természetesen nem zárkóznak el.

Dr. Mátrai István is említette, hogy nagyon egyszerű a határozati javaslat, de ezt egyáltalán nem kritikának szánta, mert ennek a megfogalmazása nem az előterjesztő feladata. Bizonyos feladatok nem jelennek meg, mert kiszervezték őket. Még egyszer kihangsúlyozza: az előterjesztés tökéletes, a konzekvenciáit, eredményét pedig célszerű lesz később levonni.

Huber László azért még egy területet kiemel, ami a városok terén egzakt módon összehasonlítható, ez pedig a közvilágítás. Ez mindenhol ugyanannyit, hiszen az áramdíj ugyanakkora. A kőszegi a sárvárival közel ugyanannyi ugyan, 70 M Ft, de ezzel szemben Körmenden csak 27 M Ft a kiadás. Egyébként erre az IBM-es anyag is rávilágít: nagyon sok energiát fogyaszt e téren a város és ez nagyon sok pénz. Ugyanakkor mindig nyomás nehezedik a városra, hogy újabb és újabb területeket vonjon be a közvilágításba, tehát meg kell gondolni a belterületbe vonást.

Básthy Bélát meglepi, hogy eddig milyen visszafogott „beszélgetést” folyattak a képviselők erről a kérdésről. Ő valóságos aranybányának tartja az adatok összesítését, mert szerinte éppen arra kell odafigyelni, hogy mit, hogyan csinál másként egy másik város. Ez a téma szerinte messze nincs lezárva, és azzal nem is lehet elintézni, hogy „nem lehet összehasonlítást tenni”, mert igenis meg kell nézni, ha ugyanazt a feladatot máshol olcsóbban végzik el.
A grandiózus eltérést nyilván az adóbevételek jelentik, de számára ebből az is felvetődik, hogy a kevesebb adóbevételből hogyan lehet többet költeni. Pld: a kistérségi társulás Kőszegen intézményeket tart fenn, a többi vasi városnál ezeket nem adták át – ami természetesen politikai kérdés is – ugyanakkor a hivatalnál a létszám ugyanaz maradt. Több vasi város is saját „Gameszt” hozott létre, ahol közalkalmazotti státuszban végzik az intézményekkel kapcsolatos teendőket, itt Kőszegen pedig a hivatalban, köztisztviselői státuszban. Ennek nyilván van bérkülönbsége is.
Vannak olyan városok, ahol nagyon sok feladatot külsősökkel látnak el. Kőszegnek is volt arról vitája, hogy a városüzemeltető kft. milyen árakat alkalmaz. Az is egy következő feladat lehetne, ha a cég felügyelő bizottsága megnézné, hogy a cég árai a piacon hol helyezkednek el, mert nem biztos, hogy rezsióradíjakat kellene alkalmazni.
Aztán, amiről eddig senki nem szólt: a polgármesteri hivatalban dolgozók a maximális illetménykiegészítést kapják. Ilyen csak egyedül kizárólag Kőszegen van! Ezzel a hivatal személyi kiadásai 70M Ft-tal haladják meg az összehasonlított más városokét. Erről miért nem lehet beszélni? Arról is szólni kell, hogy ez az illetménykiegészítés két lépcsőben valósult meg: az első Kuntner Ferenc polgármestersége idején, a másik pedig az előző ciklus során és őt sem menti az meg, hogy ő ezt nem szavazta meg. Ő azt nem tudja elképzelni, hogy egy ÖNHIKI-re szoruló város hogyan állapíthatja meg a köztisztviselők illetménykiegészítésének a maximumát? Meg azt sem tudja elképzelni, hogy hogyan lehetett ezt előterjeszteni? Ő nem tud erről indulat nélkül beszélni. Mert a képviselő-testület minden évben azon gondolkodik, hogy a saját juttatását hogyan felezze meg. Lehet ugyan azt mondani erre, hogy az egyik esetben főfoglalkozásról, családok fenntartásáról van szó, a másik esetben pedig kiegészítő juttatásról, de azért mégis. Nem arról van szó, hogy ő nem tartaná érdemesnek a hivatal dolgozóit erre, mert adna ő még ennél többet is, de az a lényeg, hogy Kőszeg ezt megengedheti-e magának? Egyetlen városban, Körmenden van illetménykiegészítés, ahol csupán 10%, Sárváron meg van 13,5. havi illetmény. Ha Sárvár helyébe lenne Kőszeg, ő még a 14. havit sem sajnálná. Nem tudja, hogyan lehet abban valaha is bízni, hogy így ÖNHIKI-hez jut a város, az pedig nagyon felháborítja, hogy ezek a javaslatok egyáltalán bementek a képviselő-testület elé és szavazáskor át is mentek. Ő azt kéri – mert a képviselő-testület dolga ez – , hogy igenis minden területen legyen megnézve, hol lehet a kiadásokat csökkenteni. Az egyes témákkal a bizottságok foglalkozzanak tovább, mert nem kell minden területtel (városfejlesztés stb. ) a pénzügyi bizottságnak vizsgálódni. Az a lényeg, hogy mindenben tisztán kell látni és a következő költségvetésnél lehessen változatni, mert van ahol nem változattak már több éve.
Aztán itt van a jutalom dolga, mert minden évben vita van, hogy a megtakarítás terhére lehessen kifizetni jutalmat. Pedig ahol 130 M Ft mértékű a hiány, ott nem lehet semmilyen jutalomról beszélni. Ezt ő a következő költségvetés módosításánál javasolni is fogja, mert ez mellett ő nem tud szótlanul elmenni.
A hivatal pedig készítsen egy olyan intézkedési tervet, amely kimutatja, hogyan lehet jelentősen csökkenteni a hivatal költségeit a következő évben. Ez kiterjedhet akár GAMESZ létrehozására, kevesebb osztályok, kevesebb létszám foglalkoztatására. Úgy tudja, hogy a hivatal vezetője a végzett munka nyomán eltérítheti is az illetményeket. Tudja, hogy az illetménykiegészítések beépültek a bérekbe, ezért ez nagyon nehéz lesz. A munkába be lehet vonni a munkaszervezet kérdését és a kiszervezett területeket is. Emlékezzen csak a képviselő-testület, mindenki hogyan háborgott, hogy semmi beleszólása a városnak szinte nincs azoknál az intézményeknél, amelyek át lettek adva a kistérségnek, aztán most kiderül, hogy máshol nincs is minden átadva, mégis fel lehet olcsóbban tartani őket.

Dr. Zalán Gábor kiemeli, hogy a számbeli különbségeket több tényező is indokolhatja. Kőszegen van 3 részben önálló költségvetési szerv, amelyeknek a könyvelése a hivatalban történik. Ő egyáltalán nem biztos abban, hogy az ezen könyvelést végző középfokú köztsiztviselők többet kapnak, mintha e célból létre lenne hozva egy kiszervezett GAMESZ. Most a 8 fős pénzügyi osztályon 3 fő ezt végzi, de más városokban is ugyanekkora a pénzügyi osztályok létszáma. Ez mellett a GAMESZ-ok a könyvelés mellett számtalan olyan feladatot is ellátnak, amit itt a hivatal. Aztán, van eltérés a klasszikus kistérségi társulásnál is, mert az intézményfenntartó társulást jelent. Az oktatási referens koordináló szerepet végez, a GAMESZ végzi a könyvelést, a gesztor önkormányzat pedig megkapja a többlet normatívát. Azzal ő maga is egyetért, hogy itt Kőszegen, a kistérségi többlet normatíva ellenére, a városnak többe kerül az intézmények fenntartása. De tudna olyan példát is említeni, mint amikor egy osztály megszüntetését terjeszették elő, felmenő rendszerben és a képviselő-testület részéről nemleges válasz született, jóllehet 8 év alatt 70 M Ft megtakarítást eredményezett volna.
A köztisztviselői illetménykiegészítéssel sem ilyen egyszerű a kép. Ilyen illetménykiegészítés van az ő korábbi munkahelyén, a megyei önkormányzatnál is, Szombathelyen is, ahol 3-4-szerese a foglalkoztatottak létszáma. Ezek a települések természetesen nincsenek benne az összehasonlításban. Pedig a megyei önkormányzat is kapott ÖNHIKI-t. Meglátása szerint az ÖNHIKI rendszere évről évre változik és nem lehet 100%-osan kimondani azt, hogy a köztisztviselők létszáma és illetménykiegészítése miatt nem kap egy település. Volt időszak, amikor a kötvénykibocsátás miatt zárták ki a támogatásból az érintett önkormányzatokat. Sajnos egyáltalán nem látni át így az egyes területeket, intézményeket. Van ahol a vizsgált városoknál van kórház, ezért megoldják a szakrendelést minimális OEP finanszírozásból. Van ahol egy középiskola 6 M Ft-ba kerül csak, mert ott átadták a megyei önkormányzatnak. Kőszegen a gimnázium a városi fenntartás miatt nagyságrendekkel több. Az, hogy Sárváron több feladatot is kiszerveztek, pld. az utak fenntartását, azzal ő maga is egyet tud érteni. Neki is az a véleménye, hogy egy külső céggel szemben maximálisan lehet az érdekeket képviselni, mint a 100%-os saját céggel szemben. A városüzemeltető kft.-vel is nagyon nehézkes a jelenlegi kapcsolat a jogszabályoknak és az ÁSZ-nak való megfelelés miatt, elég csak a megrendelésekre gondolni. De az, hogy ez így lett, ennek is megvolt annak az indoka, amikor a korábbi városgondnokságból egy gazdasági társaságot hozott létre az akkori képviselő-testület.
Kihangsúlyozza, hogy a kiadások csökkentése csak az érem egyik oldala. Arról is beszélni kell, hogy más városoknak hogyan sikerült elérni a magasabb bevételeiket. Ott miért van működő ipari park, Körmenden pld. a távhőt teljesen átállították biomasszára, amivel jelentős megtakarítást értek el. Kőszegen meg a képviselő-testület – okkal – nem engedi az intézményeket a távhőről leválasztani, mert akkor a lakosságra hárulna az a teher is. A középiskoláknál van Kőszegen egy kollégium is, aminek borzasztó költségei vannak. Más városoknál, ahol 1 iskola van, nem tudni milyen összevonás során jött az létre. Az az igazság, hogy ezek a nagyon fontos részletek a beszámolóból nem derülnek ki, mert az adatok legtöbbje csupán telefonon történt egyeztetés alapján került az anyagba. A tényleges működés a helyszínen nem lett megvizsgálva, ezért nem látható, hogy a számok mögött milyen a valós kép.

Dr. Tóth László szerint az a divat, hogy a polgármesteri hivatal létszámát és a költségeit le kell csökkenteni, tehát le kell fejezni, de ennek a következményeit is látni kell. Az igaz, hogy van illetménykiegészítés Kőszegen, a jutalom viszont ebben az évben egészen szigorú módon lett meghatározva, csupán a megtakarítás 2%-a használható fel erre a célra.
Ő úgy érzi, hogy az illetménykiegészítés vonzerőt jelentett eddig a szakemberek számára, éppen ezért nem véletlen, hogy Sárvárról is sikerült ide csábítani néhány munkaerőt. E nélkül ugyanis nem lehet minőségi munkát végezni. Szombathelyen kívül csak a kőszegi hivatal rendelkezik ISO-s minősítéssel és ő ezt nem áldozná fel semmiért.
Az osztályok összevonása szerinte most őrültség. Így is eléggé heterogén az osztályok által végzett feladatok jellege. Elég csak a következő napirendi pontot áttekinteni, abból is látható, egy-egy osztály mennyi mindent végezés nincs olyan zseni, aki osztályvezetőként a jelenleginél többet tudna ellátni és még a szakmai munkát is tudná irányítani. Ha ez mégis megtörténne, akkor az egészen biztosan a szakmai színvonal alacsonyabb lenne és az osztályok feletti kontroll is lehetetlenné válna. Körmenden is „megaosztályokat” hoztak létre, de az osztályvezető mellett van egy másik vezető is, akivel megosztja a szakmai felügyeletet. Szerinte így a változatásnak nincsen semmi értelme. A kapkodásnak azért is tragikus következményei lennének, mert jelenleg nem látható, hogyan, de teljesen át fogják strukturálni az egész önkormányzati rendszert, így a hivatalit is. Más lesz a feladatkör, a finanszírozás stb., ezért végzetes hiba lenne ehhez most hozzányúlni a változtatások előtt és szétzilálni az egészet.
A kistérségi ügyeket meg lehet vizsgálni, erre már voltak korábban is kezdeményezések. Ha a munkaszervezet létszámát megfeleznék, akkor azzal a létszámmal a polgármesteri hivatal a munkaszervezet által feladatokat sokkal színvonalasabban el tudná látni – ezt bátran ki tudja jelenteni. Az, hogy külön munkaszervezet alakult, az nem Kőszegen múlott, hanem a kistérségben részt vevő polgármestereken. Ők akkoriban úgy álltak hozzá, hogy „megint Kőszeg dominanciája érvényesülne” vagy mintha ezzel Kőszeg valamiféle elnyomást gyakorolna a kisebb településekre. Lehetséges, hogy a mostani összetételű Társulási Tanács már másként látná a dolgokat, főleg az elmúlt időszak eseményei alapján. Meglátják, hogy az illetményeknél hogyan lehet spórolni. Ügyintézői állást meg lehet ugyan szüntetni, de – ahogy elhangzott – nem ez a probléma, mert nincs a városnak bevétele, nincs ipari park, Kőszegen semmi sincs. Nagyon egyszerű és népszerű dolog lenne a hivatalt „lefejezni” de ettől a város anyagi helyzete egyáltalán nem fog javulni.

Dr. Mátrai István is úgy véli, hogy nehéz és népszerűtlen feladat lenne a hivatalban létszámcsökkentést végrehajtani, bár lehetséges, hogy lehetne. Az osztályok összevonásával kapcsolatban neki a bizottságok összevonásai adnak támpontot. Minden településen viszonylag kis számú bizottságokat hoztak létre. Amióta Kőszegen minden terület, az oktatás, a sport, az egészségügy, a szociális terület, a kultúra az ő bizottságukhoz tartozik, ő azóta „fut” a rendezvények után, nem tudja megfelelően képviselni a várost. Nem tudott a Semmelveis Napon részt vevőknek gratulálni, nem tudott a Pedagógus Napon a kollégái szemébe nézni. A képviselő-testület „megabizottságot” hozott ugyan létre, de ezzel ő a teljesítő képességének a határán van, meg szerinte más is. Mindenféle témában otthon kell lennie, legyen az méhnyakrákszűrés, sportrendezvény vagy kulturális program és lehetetlen ezeket mind követni.
Érdekes egyébként, hogy mindig „egymás zsebében turkál a másik”. A hivatal próbál az intézményektől minden fillért elvenni, a képviselő-testület meg azt látja, hogy a hivatal létszáma egyre nő, közben meg a munka csökkent, mert jónéhány feladatot a munkaszervezet vett át. Ugyanakkor azt is látja, hogy pld. a szociális osztályra „szépen lopakodnak vissza” az oktatási, a sport, a kulturális feladatok és az ezzel foglalkozó munkatárs már nem is tudja, hogy mihez nyúljon.
Lehet csökkenteni ugyan a létszámot, de az lehetőleg ne a színvonal romlását okozza. És ha már a képviselő-testület annyira megbecsüli a köztisztviselőket, hogy ilyen illetménykiegészítést állapított meg, akkor próbálja megtartani is őket, meg az is elvárható, hogy bizonyos előterjesztések minőségi színvonalon készüljenek el. Azt, hogy bizonyos munkákat hány ember tudná elvégezni, arra ő azt tudja mondani, hogy biztosan kevesebb is, de akkor esetleg az a „Józsi bácsi módszere” lenne.

Váradi Szilárd visszatér a közvilágításhoz hasonlatként. Olyan ez a helyzet, mintha a családban a pénz szűke miatt azt mondanák, hogy először a