2012. November 29., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

Lehetőségek
Mentés saját gépre:
Előterjesztés letöltése
Az eredeti dokumentumot - a gyorsabb letölthetőség érdekében - zip formátumba tömörítve tettük letölthetővé.
A zip formátumú állományok megnyitásához használja a WinZip programot, amit közvetlenül letölthet innen.
Off-line olvasás:
Előterjesztés nyomtatása
Kapcsolódó anyagok
Az ülés beharangozója:
Meghívó olvasása
Miről volt szó az ülésen:
Előterjesztések olvasása
1.a - Az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (III. 5.) önkormányzati rendelet módosítása.
1.b - Beszámoló a 2012. évi költségvetés III. negyedéves teljesítéséről.
2. - A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
3. - A szociális igazgatásról, az egyes szociális ellátási formák szabályairól és a gyermekek védelméről szóló 10/1993. (V. 27.) önkormányzati rendelet módosítása.
4. - A történelmi belváros gépjármű közlekedéséről szóló 35/2005. (XI. 1.), valamint a parkolási rendről szóló 5/2001. (IV. 1.) önkormányzati rendeletek módosítása.
5. - A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételének szabályairól szóló 21/2001. (XI. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
6. - Az „Egy-másért” Közhasznú Egyesület helyiséghasználata és tevékenysége.
7. - Beszámoló a Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2012. I. félévi munkájáról.
8. - A Kőszegi Városüzemeltető Kft. 2013. évi parkfenntartási, úttisztítási díjainak meghatározása.
9. - A Kőszegi Városüzemeltető Kft. 2013. évi szolgáltatási és gépi óradíjainak a megállapítása.
10. - A Béri Balog Ádám Általános Iskola távhőszolgáltatásra való visszakapcsolása.
11. - Jégkorong pálya létesítéséhez elvi hozzájárulás.
12. - 12. A Chernel utca – Várkör és az Európa-ház közötti szakasz kétirányúsítása és a Chernel utca rekonstrukciója.
13. - A helyi autóbusz közlekedés menetrend változtatása.
14. - A 2013. évben esedékes évfordulók, jubileumok.
15. - Talajszennyezési jelenség megoldására tett városfejlesztési bizottsági javaslatok.
16.a - Vagyonügyek: Az 1789 hrsz-ú ingatlan területrészének megvásárlása.
16.b - A Gyöngyös u. 16. fsz. 1. alatti önkormányzati lakás további hasznosítása.
16.c - Vagyonügyek: Horváth Lajos garázsügye.
17. - Jelentések lejárt határidejű határozatokra, beszámoló átruházott jogkörben hozott döntésekről.
18. - Az önkormányzat 2013. évi költségvetési koncepciója. (közmeghallgatás keretében)
19. - Egy mappában a 2012. november 29-i képviselő-testületi ülés és közmeghallgatás anyagai
20. - Sürgősségi előterjesztés: a 2013. évre javasolt víz és csatornadíjak.
21. - Sürgősségi előterjesztés: A Központi Óvoda toldaléképülete beázásának megszüntetésére készült előterjesztés.
2. napirendi pont:
A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet megalkotása.

Tisztelt Képviselő-testület!

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a értelmében a fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie. Ezen rendelkezés az önkormányzati adórendeletekre is vonatkozik. Ezért ha az önkormányzat 2013. január 1-jén kíván hatályba léptetni új adórendeletet vagy valamely módosító adórendeleti rendelkezést, akkor azt legkésőbb 2012. december 2-ig ki kell hirdetni. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 6. § a) pontja utolsó fordulatát – miszerint adóéven belül az adónemhez kapcsolódó adóteher rendeletmódosítással nem súlyosbítható – összevetve a fent leírtakkal, ha az adórendelet 2013. január 1-jétől az adómérték növelésére, az adókedvezmény/adómentesség korlátozására vonatkozó módosító szabályát – új adónemet először bevezető rendelet kivételével – az önkormányzat 2012. december 2-áig nem hirdeti ki, akkor annak 2013. évközi hatályba léptetésére nincs lehetőség.
Ahogy már a 2012. május 31-i képviselő-testületi ülésen is jeleztük, új adórendeletet kívánunk alkotni, tekintettel a folyamatos változásokra, mind jogalkalmazói, mind lakossági oldalról az egyszerűsítési szándékra, illetve a vállalkozókra 2011. november 30-a óta bevezetett szigorításokra. Azonban a régi rendeletet vettük alapul az adófajták, azok alapja, mértéke, a mentességek, és a kedvezmények meghatározásakor.

A legnagyobb változást a Htv. 2011. november 30-tól hatályos 7. § e) pontja okozza.

A Htv. 7. §-a alapján az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza többek között az, hogy:
a) az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében (4. §) csak egyféle - az önkormányzat döntése szerinti - adó (5. §) fizetésére kötelezheti,
e) a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható.
A Htv. 6. § hivatkozott d) pontja alapján az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy „az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse.”

Ezért sem az építményadónál, sem a telekadónál a vállalkozók részére adómentességet, illetve adókedvezményt nem határozhatunk meg.

Az építményadó esetében az épületfajtáktól függően történik az adó mértékének meghatározása. Az épület-fajtákat illetően a Htv. 52. §-ának 8., 20., illetve 45-48. pontja tartalmaz értelmező rendelkezést, mégpedig a lakásra, üdülőre, a kereskedelmi egységre, a szállásépületre, az egyéb nem lakáscélú épületre és a lakáshoz/üdülőhöz tartozó gépjárműtárolóra. A Htv-nek ezen egzakt fogalom-meghatározásából következően az önkormányzat rendeletében – a Htv-től eltérő, vagy azt tovább cizelláló – épületfajta fogalmának meghatározására nincs lehetőség. Az épületfajták szerinti megkülönböztetést indokoltnak tartjuk, hiszen azt is látni kell, hogy ugyanazon nagyságú épület más-más funkció esetén teljesen eltérő arányú bevételt - adóterhet jelent az adóalany számára. Egyúttal figyelemmel kell lennünk – és mivel vagyoni típusú adóról van szó, csak ezeket a szempontokat értékelhetjük - a Htv. 6. § c) pontjában meghatározottak szerint az adóalanyok teherbíró képességére és a vagyontömeg értékére is. A mentességi kör azokat a magánszemélyeket érinti, akik magánszemélyek kommunális adóját fizetnek. Mentes továbbá külterületen a 30 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó építmény, amennyiben az adó alanya magánszemély, hiszen itt az építmények értéke sok esetben elenyésző pl.: szerszámtároló.

Telekadónál kiterjesztettük - 2012. november 30-tól a Htv. is kibővítette az telekadó köteles kört - az adózók körét: nemcsak azon épülettel be nem épített földterületek adókötelesek, amelyek építési teleknek minősülnek, hanem azok is, amelyek nem. Ez ösztönözheti a Helyi Építési Szabályzat megvalósulását, realizálását, a megközelíthetetlen, elzárt telkek ingatlanforgalmának növekedését, hasznosítható telkek kialakítását. Indokoltnak találtuk azonban a 300 m2 alatti telkek után az adómérték 0 Ft-ban történő meghatározását, hiszen Kőszegen több olyan telek van, mely nem vonható össze más telekkel. Az esetleges adómegkerülés megelőzése érdekében az épülettel beépített földterület után fizetendő kedvező adómérték csak akkor alkalmazható, ha az épület alapterülete a 30 m2-t meghaladja.
Adókedvezményt a magánszemélyek részére mindkét szabályozott esetben – üdülőterület, közművesítetlen földterület- a telkek kisebb vagyonértéke indokolja.
Természetesen a fenti indokok miatt az adókedvezmények, adómentességek a vállalkozókra nem alkalmazhatók.

Magánszemélyek kommunális adójánál az eddigi szabályozást változatlanul hagytuk, csupán technikai pontosításokra került sor.

Idegenforgalmi adónál csak az adó mértékét határoztuk meg az önkormányzati rendeletünkben, melyet az eddigi 350 Ft helyett 400 Ft-ban határoztunk meg.

Iparűzési adónál az önkormányzat által rendezett vagy fenntartott vásárokon, rendezvényeken, városi piacon, ideiglenes tevékenységet végző vállalkozókra stb. vonatkozóan a továbbiakban nem adható adómentesség, arra a Htv. 39/C. §-a nem ad lehetőséget.

Az előterjesztés elkészítésének időpontjában a Htv., illetve az egyes adótörvények módosítását az Országgyűlés még nem fogadta el, amennyiben ezek elfogadott szövege érinti az adórendeletünket, úgy azt a képviselő-testületi ülésen szóban ismertetem.

Fentiek alapján 2013-ban várható adóbevételek: építményadónál a tervezett módosítások után 35 millió forint, telekadó 17 millió forint, magánszemélyek kommunális adója 49 millió forint, idegenforgalmi adó: 12 millió forint, iparűzési adó 230 millió forint.

Az előterjesztést a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság megtárgyalta, és azt egyhangúlag elfogadásra ajánlja. A bizottsági ülésen ismertetett kiegészítéseimet és azok indoklását az előterjesztésbe, illetve a rendelet-tervezetbe beépítettem.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni, és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen!

Kőszeg, 2012. november 23.


A jegyző nevében:

Dr. Nagy Edina s.k.
a hatósági osztály vezetője

Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
../2012. (XI. .) önkormányzati rendelete
a helyi adókról



Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a helyi adókról az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat közigazgatási területére kiterjedő hatállyal:
- építményadót,
- telekadót,
- magánszemélyek kommunális adóját,
- idegenforgalmi adót és
- iparűzési adót
vezet be.

II. Fejezet

ÉPÍTMÉNYADÓ

AZ ADÓ ALAPJA

2.§

Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

AZ ADÓ MÉRTÉKE

3. §

Az építményadó évi mértéke:
a) egyéb nem lakás céljára szolgáló épület és szállásépület esetében 150 Ft/m²,
b) kereskedelmi egység – kivéve szállásépület - esetén 200 m² alapterületig 350 Ft/ m², 200 m² alapterület feletti rész 500 Ft/m²,
c) üdülő, lakás esetén 500 Ft/m².

ADÓMENTESSÉG

4. §

(1) Mentes az építményadó alól a magánszemély tulajdonában álló lakás, a lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló, továbbá az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak minősülő építmény.
(2) Mentes az építményadó alól külterületen a 30 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó építmény, amennyiben az adó alanya magánszemély.
(3) Az (1)–(2) bekezdés nem alkalmazható a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó tekintetében.

III. Fejezet

TELEKADÓ

AZ ADÓ ALAPJA ÉS MÉRTÉKE

5. §

(1) Az adó alapja a telek m²-ben számított területe.
(2) Az adó mértéke:
a) épülettel be nem épített földterület esetén, ha az adó alapja nem haladja meg a 300 m2-t 0 Ft/m²/év, ha az adó alapja meghaladja a 300 m2-t 50 Ft/m2/év.
b) épülettel beépített földterület esetében 0 Ft/m2/év.
(3) Az (2) bekezdés b) pontjában foglalt adómérték csak akkor alkalmazható ha az épület alapterülete a 30 m2-t meghaladja, egyéb esetben az (2) bekezdés a) pontja szerint kell az adó mértékét megállapítani.

ADÓKEDVEZMÉNYEK

6. §

(1) Az önkormányzat illetékességi területén legfeljebb egy belterületi épülettel be nem épített földterülettel rendelkező magánszemély adóalany az egyébként fizetendő adó
- 50%-ának megfelelő kedvezményben részesül, amennyiben az adóköteles ingatlana a Helyi Építési Szabályzat alapján üdülőterületen fekvő telek
- 50%-ának megfelelő kedvezményben részesül, amennyiben a tulajdonát képező telek megközelítésére szolgáló köz- vagy magánúton az elektromos és az ivóvízvezeték nincs kiépítve.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a vállalkozó telke utáni telekadó tekintetében.


IV. Fejezet

MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA

AZ ADÓ MÉRTÉKE

7. §

Az adó mértéke
a) lakás céljára szolgáló építmény és nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezés esetén 11.000 Ft/év
b) lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló, továbbá az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak minősülő építmény után: 6.000,- Ft/év.

ADÓMENTESSÉG
8. §

(1) Mentesül a kommunális adó alól az az építmény és telek, amely után a tulajdonosnak építményadó-fizetési, illetve telekadó-fizetési kötelezettsége keletkezett.
(2) Mentes az adó megfizetése alól:
a) az, akinek egy főre eső jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át nem haladja meg.
(3) Mentes a lakástulajdoni és bérlet utáni kommunális adófizetési kötelezettség alól az a magánszemély, aki a tárgyévet megelőző évben 6 hónapot meghaladó időtartamban aktív önkéntes tűzoltó testületi szolgálatot látott el.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltételek együttes meglétét – büntetőjogi felelőssége tudatában – önkéntes tűzoltó testületi tag esetében a parancsnok, ez utóbbi, illetve az egyesületi elnök tekintetében pedig a szervezet két tisztségviselője igazolja.

ADÓKEDVEZMÉNYEK

9. §

(1) Az egyébként járó adó 50%-át fizeti az az adóalany, aki az előző év végéig a 70 életévét betöltötte és nincs vele együttélő vagy eltartásra kötelezhető közeli hozzátartozója, továbbá havi jövedelme a mindenkori legkisebb nyugdíj 200 %-át nem haladja meg, és ezeket a körülményeket az önkormányzat jegyzője (adóhatóság) előtt megfelelően igazolja.
(2) Az egyébként járó adó 50%-át fizeti az a magánszemély, aki a tárgyévet megelőző évben 6 hónapot meghaladó időtartamban tényleges polgárőri szolgálatot látott el és ezt a polgárőrség parancsnoka – büntetőjogi felelőssége tudatában – igazolja.

V. Fejezet

IDEGENFORGALMI ADÓ

AZ ADÓ MÉRTÉKE

10. §

Az adó mértéke személyenként és megkezdett vendégéjszakánként 400 Ft.

VI. Fejezet

IPARŰZÉSI ADÓ

AZ ADÓ MÉRTÉKE

11. §

Az adó mértéke:
a) az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység után az adóalap 2%-a;
b) az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után az adóátalány naptári naponként 5000 Ft.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. §

A helyi adókból befolyó valamennyi bevétel kizárólag a helyi adókról szóló jelen rendelet megalkotása céljaként megjelölt feladatokra használható fel, így különösen:
a) köztisztasági feladatok megoldására;
b) parképítésre,- és fenntartásra;
c) közterületek és épületek virágosítására;
d) közterületek fásítására,
e) közterületei berendezési tárgyak vásárlására, kar¬bantartására;
g) a városkép, a kommunális- infrastrukturális ellátottság javítását, a turizmus előmozdítását szolgáló célokra.


13. §

(1) Jelen rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 19/1993. (XII. 1.) önkormányzati rendelete és azt módosító 25/1994. (XII. 1.), a 30/1995. (XII. 15.), az 5/1996. (III. 15.), a 31/1996. (XII. 30.), a 27/1997. (XII. 12.), a 16/1998. (IX. 25.), a 22/1998. (XII. 18.), az 1/1999. (II. 1.), a 12/1999. (IV. 30.), a 20/1999. (XII. 1.), a 31/2000. (XII. 22.), a 13/2002. (VI. 1.), a 14/2002. (VI. 1.), a 25/2002. (XII. 4.), a 6/2003. (IV. 1.), a 18/2003. (IX. 1.), a 38/2004. (XII. 27.), a 10/2005. (III. 1.), a 38/2007. (XII. 22.), a 34/2008. (XII. 22.), a 37/2009. (XII. 21.,, a 17/2010. (V. 3.), a 34/2010. (XII. 20.) és a 22/2012. (VI. 4.) önkormányzati rendelet.


Kőszeg, 2012. november



Huber László s.k. Dr. Tóth László s.k. polgármester jegyző