Jegyzőkönyv: 2024. Április 25., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

K/734-4/2024. szám.


J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2024. április 25-én, a Városháza tanácskozó termében 9 órai kezdettel megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Fekete-Pataki Edit, Csiki István, Gelencsér Attila, Harkai Norbert, Kiss Péter, Kiss Zoltán Miksa, Rába Kálmán, Sas Norbert és Takácsné Varga Ágnes képviselő (11 fő).

Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző,
Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető, dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető, Fekete Balázs fejlesztési irodavezető, Bertók Sándor városi főépítész,
Pócza Zoltán a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója, Révész József a Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár igazgatója, Raposa Helga a Kőszegi Szociális Gondozási Központ vezetője valamint Eső Attila, a Kőszegi Városüzemeltető Kft. igazgatója.

Básthy Béla polgármester köszönti a képviselő-testület ülésén megjelent képviselőket, dr. Zalán Gábor jegyzőt, dr. Nagy Edina aljegyzőt, az osztályvezetőket, intézményvezetőket és mindenkit, aki követi a képviselő-testület munkáját.
Köszöni az előterjesztések elkészítését, majd megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése a megjelent 11 fővel határozatképes.
Velkyné Ball Andrea képviselő jelezte, hogy később tud bekapcsolódni a képviselő-testület munkájába.
A napirenddel kapcsolatosan egy rendkívüli előterjesztés megtárgyalására tesz javaslatot, amit a képviselők a tegnapi napon kaptak meg. DR. Zalán Gábor jegyző, a HVI vezetője javaslatára póttagokat kell választani a szavazatszámláló bizottságokba. Ezt azonnal szavazásra is bocsátja, amit a képviselők 11 igen szavazattal fogadnak el.

Mivel a napirenddel kapcsolatban más észrevétel nem hangzik el, a polgármester a javaslatára a képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi tárgysorozatot hagyja jóvá.


N A P I R E N D:

1. Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Bertók Sándor főépítész.
2. Kőszeg Város településrendezési eszközeinek 15. számú módosításával kapcsolatos partnerségi vélemények elfogadásáról szóló döntés meghozatala.
Előadó a polgármester nevében: Bertók Sándor főépítész.
3. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
4. Beszámoló a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház munkájáról.
Előterjesztő: Pócza Zoltán igazgató.
5. Beszámoló a 2023. évben végzett gyermekvédelmi munkáról.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
6. A 2023. évi ellenőrzési terv végrehajtásáról szóló jelentés.
Előterjesztő: Dr. Zalán Gábor jegyző.
7. A Kőszeg Fúvószenekarért Alapítvány ingatlanhasználati szerződés módosítási kérelme.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
8. A Kőszeg 2530/1 hrsz-ú ingatlan vásárlására vonatkozó döntés meghozatala.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
9. Nyilatkozat a Kőszeg 2875 és 2880 hrsz-ú ingatlanok elővásárlási jogára vonatkozóan.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.

Zárt ülés keretében:

1. Döntés önkormányzati bérlakásokra történő bérlőkijelölésről.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.

2. A szavazatszámláló bizottságokba póttagok választása.
Előterjesztő: Dr. Zalán Gábor jegyző, HVI vezető.


A napirend megtárgyalása előtt a polgármester a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésekről, valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolóval kapcsolatban várja az észrevételeket. Mivel ilyen nem hangzik el, szavazásra bocsátja mindkét dokumentumot, amit a képviselők 11-11 igen szavazattal fogadják el.

Még szintén a napirend megtárgyalása előtt a polgármester visszautal a tegnapi Szent György napra, amikor az idei szőlőhajtások ismét berajzolásra kerültek Kőszeg híres Szőlő Jövések Könyvébe. Köszöni mindenkinek, aki az időjárás viszontagságai ellenére ezen a szép ünnepségen részt vett. Köszöni Pócza Zoltán és Révész József igazgatóknak a rendezvénnyel kapcsolatos munkáját, továbbá az őt közvetlenül segítő hivatali munkatársak helytállását.
A külföldi vendégek közül első alkalommal üdvözölhettük Felsőőr polgármesterét, remélhetőleg a jövőben is állandó szereplője lesz a kőszegi rendezvényeknek, hiszen Felsőőr közel van Kőszeghez. Valamennyi vendég, aki eljött a Szőlő Jövések Napjára, elismerően nyilatkozott a rendezvényről és a vendéglátásról.


Az 1. napirendi pont tárgyalása:

Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Bertók Sándor városi főépítész szóbeli kiegészítést tesz. Kőszeg város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet 2017. decemberében lépett hatályba. A jóváhagyása óta két ízben került módosításra.
A rendelet az elmúlt időszakban megfelelően biztosította Kőszeg Város építészeti értékeinek védelmét, az abban foglalt előírásoknak megfelelő településképi eljárások folyamatosan zajlanak.
2024. január 1-től módosult a településképi törvény, kiegészült egy új bekezdéssel, mely szerint:
„A településképi rendelet nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely az utcabútorok – ideértve a funkcionális célokat szolgáló utcabútorokat is – létesítését vagy telepítését, az utcabútor reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként történő használatát, illetve az utcabútoron reklám közzétételét, …… nagyobb mértékben tiltja vagy korlátozza.” Egyúttal a törvény felhatalmazást adott az önkormányzatoknak arra is, hogy az illetékességi területükön létesíthető reklámhordozók megjelenésének különös formai (műszaki) követelményeit a településképi rendeletben állapítsa meg. A törvény fenti tárgykörben 2024. január 31-ig adott határidőt a településképi rendeletek ezirányú felülvizsgálatára.
A képviselő-testület 2024. január 24-én hozott határozatot arról, hogy a rendelet felülvizsgálatára vonatkozó eljárás kezdődjön meg.
A vonatkozó kormányrendelet értelmében ebben a véleményezési eljárásban csak az állami főépítész véleményét kellett kikérni.
A rendelet módosítás anyagát annak elkészítése után március 11-én véleményezésre megküldték az állami főépítész részére. Csermelyi Andrea állami főépítész 2024. március 18-án hivatali kapun keresztül megküldte módosításáról alkotott véleményét, amelyet az előterjesztéshez csatoltak.
Ennek figyelembevételével készült el a határozati javaslat és rendelettervezet, amelynek a jóváhagyását kéri a képviselő-testülettől.

Hozzászólások:

Kiss Péter tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az előterjesztést megtárgyalta a városfejlesztési bizottság és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.

Sas Norbert jelzi, hogy ugyanez volt a véleménye a pénzügyi bizottságnak is.

Mivel a napirenddel kapcsolatban további észrevétel nem hangzik el, a polgármester elsőként a határozati javaslatot bocsátja szavazásra.
A képviselők 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:




51/2024. (IV. 25.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete módosításának tervezetéhez a Vas Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Irodájától beérkezett vélemények figyelembevételével a rendelet módosítása során az alábbi döntést hozza:

VAS VÁRMEGYEI KORMÁNYHIVATAL
ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ

9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 1. 2024. március 18.
Vélemény (mellékletben csatolva) intézkedés
Rendeletalkotással kapcsolatos vélemény
1. 3. § szerinti módosítás jogharmonizációs megalapozottságát nem látom a közérdekű molinó tekintetében – utcabútorként definiált, viszont kialakítása miatt a kivételekhez tartozik. A másik két eszköz törlésével egyetértek, mivel utcabútorra nem helyezhetők fel, nem utcabútorok és kialakításuk miatt plakát felhelyezésére sem alkalmasak A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
2. A Tervezetet indokolással kell ellátni a Jat. 18. §-a értelmében A véleményt elfogadtuk, a módosítás indokolását az előterjesztés tartalmazza.
3. A 20. § (2)-(3) bekezdések, a (4) bekezdés a) pont és a (6) bekezdés törlendő, mivel ellentétesek a Tvtv. 11/B. § (1a) bekezdésében foglaltakkal, illetve a tárgyban a Tvtv. 11/B. § (1) bekezdése szabályoz. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
4. A 20. § (7) bekezdés első mondata törlendő, mivel ellentétes a Tvtv. 12. § (2) bekezdés új h) pontjában foglaltakkal, azaz mennyiséget a Tkr. már nem határozhat meg. Ezzel együtt a Második mondat átfogalmazandó. A véleményt elfogadtuk, a rendeletből a kért részt töröltük, a bekezdés megmaradó részét átfogalmaztuk.

5. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2013.(IX.27.) önkormányzati rendelete 5. melléklet 27. pontjában az önkormányzat gondoskodott a hatáskör polgármesterre történő átruházásáról. Előzőek alapján a 28. § (1) bekezdésben, a 30. § (1) bekezdésben és a 32. § (1) bekezdésben a „polgármester” helyett az „átruházott hatáskörben eljárva a polgármester (a továbbiakban: polgármester)” alkalmazandó.! A véleményt elfogadtuk, a rendelet érintett bekezdéseit módosítottuk.
6. A 30. § kiegészítendő egy új (3) bekezdéssel, amely a Tvtv. 8. § (2) bekezdés c) pont szerinti rendeltetés és rendeltetési egységek számának megváltozása esetkört tartalmazza a település teljes közigazgatási területe vonatkozásában. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
7. Szükségesnek tartom a 32. § újra szabályozását, mivel az nem felel meg teljeskörűen a Tvtv. 11. §-ban (fokozatosság elve, minimális bírságösszeg) és a közigazgatási szabálysértések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. tv. 10. § (3) bekezdésében (legmagasabb kiszabható bírság összeg) foglaltaknak:
„32. § (1) Amennyiben az átruházott hatáskörben eljáró polgármester (a továbbiakban: polgármester) az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megsértése miatt településképi kötelezési eljárást folytat le, a jogsértőt a jogsértés megszüntetésére hívja fel, teljesítési határidő meghatározásával.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telik el a polgármester az érintett ingatlan tulajdonosát új határidő meghatározásával a jogsértés megszüntetésére kötelezi, egyidejűleg településkép-védelmi bírság is kiszab.
(2) A településkép-védelmi bírság összege legalább 100.000,- forint, de
a) bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére történő megvalósítás esetén természetes személy esetén legfeljebb 200.000,- forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén legfeljebb 300.000,- forint,
b) bejelentési eljárás során, amennyiben a polgármester tiltó határozata ellenére a bejelentett tevékenységet megkezdték vagy megvalósították természetes személy esetén legfeljebb 200.000,- forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén legfeljebb 1.000.000,- forint,
c) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatban megfelelően valósították meg természetes személy esetén 200.000,- forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén 500.000,- forint.” A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
8. A 33. § és a 19. Alcím törlendő, mivel a településképi bírságot nem az önkormányzat (polgármester) szabja ki! A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
9. A Tkr. 6. melléklet V. pontja kiegészítendő a rendeltetés és rendeltetésváltás esetkörével A véleményt elfogadtuk, a rendeletet 6. számú mellékletét kiegészítettük a rendeltetés váltással.

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Állami Főépítész által megküldött véleményeket tudomásul veszi azzal, hogy az elfogadott módosítások a rendelet Képviselő-testület elé elfogadásra terjesztett változatában átvezetésre kerültek.

Felelős: Básthy Béla polgármester
Határidő: azonnal



Ezután a képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:


Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
7/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
Kőszeg Város településkép védelméről
szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.)


A 2. napirendi pont tárgyalása:

Kőszeg Város településrendezési eszközeinek 15. számú módosításával kapcsolatos partnerségi vélemények elfogadásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Bertók Sándor főépítész szóbeli előterjesztésében elmondja, hogy a rendezési terv utoljára 2022-ben módosult. Idén szeretnének hozzálátni újra a rendezési terv nagyobb, átfogó módosításához – már csak azért is, mert már jelenleg is mintegy 10-15 erre vonatkozó kérelem érkezett hozzá.
A jelenlegi, folyamatban lévő HÉSZ módosítására vonatkozó eljárás két részből áll. Egyrészt az állami főépítész jelzését kell átvezetni a rendelet 4 § (5) bekezdésén, aki a telekalakítással kapcsolatos normaszöveg pontosítását kérte. Erről a 2023. szeptember 7-i ülésen döntött a képviselő-testület.
Ugyancsak a jelen eljárás részeként került be a rendezési terv módosításába a kőszegfalvi telkek ügye. Ezeket a telkeket eladta az önkormányzat, és az adásvételi szerződésbe belekerült az a kitétel, mely szerint egy telekre egy épület építhető és egy épületben legfeljebb két lakás alakítható ki.
Elképzelhető, hogy ezt a szabályozást Kőszeg más területein is be fogják vezetni, mert jelenleg két épületbe akár 3 lakást is lehet építeni és ezeket a rossz tendenciákat a képviselő-testületnek meg kellene szüntetnie, ami csak a rendezési terv módosításával történhet meg. A kőszegfalvi telkekre nézve ez a vevővel teljes egyetértésben valósult meg. Erről a változtatásról a novemberi ülésen döntött a képviselő-testület.
Azután elkészíttették a településrendezési eszközök módosítását a DECOTERV Kft.-vel, akivel hosszú távú kapcsolatuk van. A vonatkozó önkormányzati rendelet értelmében a terveket partnerségi egyeztetésre kellett bocsátani, ennek hirdetménye február 28-án jelent meg. Sajnos a felhívásra a megadott határidőig egyetlen egy észrevétel sem érkezett. Ennek ellenére a 419/2021. (VII. 15.) Kormányrendelet – kicsit fura módon - azt írja elő, hogy akár érkezett vélemény, akár nem, de ezekről a képviselő-testületnek döntenie kell. Ez tehát a képviselő-testület részéről formális lesz.
Fontos, hogy még a mai napon megszülessen ez a határozat, mert május 1-től ismét más módja lesz a településrendezési eszközökkel kapcsolatos eljárásoknak.

Kérdések és hozzászólások:

Kiss Péter tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a városfejlesztési bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.

Kiss Zoltán Miksa azzal kapcsolatban kérdez, ami főépítész úr részéről elhangzott, azaz: tervezi a város, hogy ezt a bizonyos 2 lakásos korlátozást a Kőszegen is bevezeti. Mert ő azt gondolja, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a vevővel előzetesen le van egyeztetve.

Bertók Sándor megerősíti: igen ezt szeretnék elérni, ez a törekvésük. Ugyanis jelen pillanatban Kőszeg és Kőszegfalva egyes területein több helyen úgy épülnek családi házak, hogy teljesen kihasználják a lehetőségeket: egy telekre, 2 épületben akár 3 lakást is építenek, majd használati megosztással leterhelik ezeket, útproblémák vannak stb. Mindebből az adódik, hogy a maximális beépítés miatt nem lehet garázst építeni, meg egyáltalán semmit se, aztán a problémákat közterületen akarják megoldani. Ezeket a folyamatokat mindenképpen szeretnék megállítani, hogy a jövőben ne történhessenek meg.
Amire képviselő úr utalt, az azzal is összefüggésben van, hogy az építési törvény szerint elvileg kártalanítási kötelezettség keletkezik akkor, ha a korlátozunk valakit a megszerzett jogainak a gyakorlásában. Ez a rendezési terv viszont már több mint 7 évvel ezelőtt lett elfogadva. Tehát ő azt gondolja, hogy a többi területen nem lesz kártalanítási kötelezettsége a városnak.
Ahogyan említette, szeretnének még az idén elindítani egy átfogó rendezési terv módosítást és az említett szabályozás megváltoztatását ebbe szeretnék beépíteni – természetesen jogászok véleményének a figyelembe vételével.

Kiss Zoltán Miksa egyetért azzal hogy az említett lehetőségeket korlátozni kell, kérdése csak provokatív jellegű volt. Azt is érti, hogy ebben az eljárásban nem lehet ezt megfogalmazni, ahhoz külön eljárás kell.

Bertók Sándor hozzáfűzi: a most napirenden szereplő rendezési terv módosítás végül is senkit nem érdekelt, de a következő partnerségi eljárásban a fentiek miatt bizonyára lesznek majd észrevételek.

Básthy Béla szerint a városban sok helyen látunk a hagyományos beépítési szokásokkal ellentétes folyamatokat. Kőszeg korábbi építési struktúrájához képest mindenképpen túlépítés figyelhető meg. Ez nem is a családi építkezésekre igaz, sokkal inkább arra, hogy az ingatlanfejlesztők megpróbálnak minél több bevételhez jutni és ennek érdekében „kimaxolják” a lehetőségeket. Általánosságban ennek szeretne az önkormányzat gátat vetni, mert ez Kőszeg általános karakterének, hagyományainak nem megfelelő folyamat.
A kőszegfalvi telkek konkrét értékesítésekor – éppen azért, hogy elkerüljük a későbbi esteleges jogvitákat – a pályázati hirdetményben is benne volt, majd az adásvételi szerződésben is kikötésként szerepelt az említett módosítás. Hiszen jelentős előkészítésre van szükség, hogy ez a több mint 40 telek beépíthető legyen, de akik – nyilván befektetési céllal – megvásárolták, azok számoljanak a rendezési terv módosításának a szándékával.
Szerinte ez a szándék helyes volt és az önkormányzat szeretné ezt a szabályozást -természetesen a törvényes eljárások figyelembe vételével – a város más területein is ebbe az irányba vinni. Mert sokszor azt látjuk, hogy a jelenlegi lehetőségek – leszámítva a pénzügyi érdekeket - még a jövőbeni használók érdekeit sem szolgálják.

Bertók Sándor is egyetért polgármester úrral. A legnagyobb baj az, hogy amikor az ingatlanfejlesztők átadják – a szerintünk használhatatlan lakásokat – utána eltűnnek és a vevők itt maradnak a problémáikkal: nem tudnak garázst építeni, mert nincs hely; a saját telkük nem megközelíthető, kiállnak az utcára; lefedik a nyílt árkokat – azaz egy csomó olyan problémával szembesülnek, amelyeket az ingatlanfejlesztők áthárítanak az önkormányzatra. Ők ezt szeretnék megakadályozni.

Básthy Béla hozzáfűzi még: ez a helyzet nemcsak a profitszerzés miatt alakult ki így. Sajnos a kőszegi telekhiány is nagy szerepet játszott ebben.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a napirend tárgyalását, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.
A képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


52/2024. (IV. 25.)
képviselő-testületi határozat

1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete tudomásul veszi, hogy a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm.rendelet 68. § (1) bekezdésnek bb) pontjának megfelelő egyszerűsített eljárásban a HÉSZ módosítását a 4.§ (5) bekezdésének vonatkozásában, valamint Kőszegfalva területén, a 87-es számú főúttól keletre lévő, Lke-A1/1 kertvárosias lakó övezetbe tartozó tömbök vonatkozásában készített településrendezési eszköz módosításának tervezete hirdetmény útján ismertetésre került, elektronikus úton észrevétel a tervezettel kapcsolatban nem érkezett.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy az 1. pont szerinti Korm. rendelet 68. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a záró szakmai véleményezési szakasz lefolytatását kezdeményezze az állami főépítészi jogkörben eljáró vármegyei kormányhivatalnál, és az elkészült településrendezési eszközt elfogadásra terjessze a Képviselő-testület elé.

Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: 2024. június 27-i képviselő-testületi ülés.


A 3. napirendi pont tárgyalása:

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Dömötör Ramóna szóbeli kiegészítést tesz. A képviselő-testület a 186/2023. (X. 26.) határozatával elrendelte a hajléktalanok átmeneti szállása működtetésének 2024. április 30. napjával történő megszüntetését. Bár az önkormányzatnak nem kötelezettsége az ellátottak további lakhatásának biztosítása, ennek ellenére igyekeznek mindenki számára megoldást találni.
Ennek érdekében szeretnék bevezetni a lakásbérleti jogviszony létrejöttének egyéb eseteként a képviselő-testület által kijelölhető hajléktalanok ideiglenes elhelyezésére szolgáló önkormányzati bérlakást.
A bérlakásra az a hajléktalan lenne jogosult, aki megtette a szükséges nyilatkozatot (ezt intézményvezető asszonnyal közösen fogalmazták meg) és aki 2023. október 26-án érvényes megállapodással rendelkezett a Hajléktalan személyek Átmeneti Szállásán és a jogviszonya 2024. április 30-án is fennáll. Az ideiglenes elhelyezésre szolgáló bérlakás egy év határozott időre szólna, amely fél évvel meghosszabbítható. A felajánlott lakást több személy együttesen is bérelheti, de fontos, hogy bérlőtársi jogviszonyban lennének, nem állnak egymással rokoni kapcsolatban.
A lakásokért havi 12.000, - Ft/fő bérleti díjat kellene fizetni és emellett a bérlőtársak egyenlő arányban fizetnék a közüzemi díjakat.
Annak érdekében, hogy a hajléktalan személyek önkormányzati bérlakásban történő elhelyezésére a fentiek szerint egyedi lehetőséget tudjon nyújtani az önkormányzat az előterjesztésben foglaltak szerint módosítani szükséges az önkormányzati rendeletet.


Kérdések és hozzászólások:

Fekete-Pataki Edit tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a rendelettervezetet megtárgyalta a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.

Sas Norbert elmondja, hogy ugyanez volt a helyzet a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottságban is.

Rába Kálmán úgy véli, hogy nemes cselekedet ez a képviselő-testület részéről, hiszen Kőszeg Város Önkormányzata nem hagyja az út szélén a hajléktalanokat. Viszont van-e bármilyen biztosíték arra, hogy a leendő bérlők megfelelően használják-e majd a bérleményeiket, azok állagát kellően megőrzik? Mert nem minden esetben szocializálódott emberekről van szó, akik tisztában vannak pld. a higiéniával stb.

Dr. Dömötör Ramóna szerint a bérleti szerződésben benne van az, hogy aki az együttélés szabályait nem tartja be, annak felmondható a bérleti jogviszony. De egyébként is, egy éves lakásbérleti jogviszonyról beszélünk, illetve ha panasz érkezik, akkor is az abban foglaltak szerint fognak eljárni.

Rába Kálmán kérdezi: lesz a helyszínen is ellenőrzés vagy csak panasz esetén?

Dr. Dömötör Ramóna szerint a városüzemeltető kft.-nek mint ingatlankezelőnek minden jogosultsága megvan arra, hogy ellenőrizze a lakásokat. Intézményvezető asszonnyal is természetesen egyeztettek arról, hogy folyamatosan meg kell nézni az érintett személyeket.

Terplán Zoltán arra hívja fel a figyelmet, hogy a karitász is tud majd segíteni ezeknek az embereknek a közösségi ellátás keretében, pld. rendszeresen visznek majd ki ételadományt a számukra. Vannak tehát más támogatási formák, amelyekkel be tudnak szállni ebbe a történetbe.

Harkai Norbert a kérdését konkrétan alpolgármester úrnak teszi fel - hiszen ő a hajléktalanszállón dolgozott – és ezért az ő szakmai véleményére lenne kíváncsi.
Alpolgármester úr szerint ezeknek az embereknek, akik – különböző okok, élethelyzetek miatt - erre a sorsra jutottak, nem lenne-e jobb egy adott intézményt fenntartani? Arra gondolna, hogy különböző rendezvényekkel (pld. karácsonyi programokkal) állandó étkezéssel és felügyelettel lennének központilag ellátva. Vagy tényleg jó elengedni őket? Ő azt örömmel veszi, hogy mindenki kap egy új esélyt: azaz magára zárhatja a lakását, akkor kapcsolhatja le a televízióját amikor akarja stb. Viszont tényleg vannak aggályok, hiszen innentől kezdve elengedjük a kezüket.
Mindig ki van hangsúlyozva, hogy mi a kötelező, meg a nem kötelező feladat. De attól, hogy ha valami nem kötelező, indokolt lehet. Mert ezek az emberek egy karácsonyt biztosan nem tudnak megfelelően maguk levezényelni a saját otthonukban.
Ismerjük tehát az indokokat, Ön szerint hol vannak biztonságosabb körülmények között?

Terplán Zoltán elsőként azt hangsúlyozza ki, hogy a nappali melegedő nem szűnik meg, oda a 8-16 óra közötti időszakban bármikor be tudnak menni, tisztálkodni tudnak, akár karácsonykor is. És lesz ott olyan kolléganő, aki segíteni fogja az ő életüket a mindennapokban. A másik fontos dolog az ebben a szituációban az, hogy újra egy saját otthonhoz tudnak jutni, ami egy olyan lehetőség a számukra, amivel élhetnek.
Nem egy intézménybe lesznek beszorítva, hanem egy saját, közös lakásban lakhatnak, ami eddig nem adódott meg a számukra. Szerinte gazdagabb lehet az életük, mint eddig volt.

Raposa Helga visszautal arra, hogy korábban voltak olyan társadalmi körülmények, folyamatok, amikor úgy döntött az akkori képviselő-testület, hogy a hajléktalan ellátást biztosítja a városban, akár éjjeli menedékhely, akár hajléktalanszálló formájában. Ugyanakkor mind országos szinten, mind külföldön mindenképpen az a törekvés, hogy az önellátásra képes embereket ahhoz segítsenek, hogy önálló lakhatásuk legyen. Tehát már nem az intézményben való tartás a fő prioritás, hanem az saját életvitel segítése. Volt olyan hajléktalan náluk is, aki végül albérletbe tudott költözni, akinek a sorsát aztán tovább kísérték évekig, sőt, még most is.
Azok a közösségi ünnepek, amit Harkai Norbert képviselő említett, azok továbbra is megmaradnak. Ezeknek a megszervezésében eddig is számíthattak a városban működő karitatív szervezetekre. Ahogy alpolgármester úr is mondta, ebbe már több szervezet is be tud kapcsolódni.
És valóban megmarad a nappali melegedő, ahol próbálják majd felügyelni a lakhatási és a közüzemi költségek befizetését, tehát valóban nyomon lehet majd követni ezeknek az embereknek az életét. Ehhez természetesen az ő együttműködésük is kell, de az egyeztetések során ők is számítanak erre.

Básthy Béla elsőként a lakások témaköréhez szól hozzá. Vannak olyan bérlakások a városban, amelyek értékesítésre lettek kijelölve és láttuk azt is, hogy a róluk készült fotókat, a lakások állapotát látva, mit írtak a facebookra kommentben a kőszegiek. Pedig ezeket a lakásokat nem hajléktalanok használták! Nem kellene tehát ezeket az embereket megbélyegezni, és ő azt gondolja, hogy nem helyes ezeket a csoportokat így aposztrofálni. Más bérlők között is vannak sajnos olyanok, akik nem fordítanak kellő figyelmet az általuk bérelt lakásra, még akkor sem, ha jelentősen csökkentett bérleti díjat fizetnek. Azt is látni kell, hogy vannak olyan önkormányzat lakásban élők, akik a piaci árnak nemhogy a felét, de még a negyedét sem fizetik, vagy még annál is kevesebbet. Ennek ellenére a lakás állapotára nem figyelnek. Nagyon sokszor azt tapasztaljuk, hogy teljesen lelakott lakásokat kapunk vissza és nem olyan bérlőktől, akik előtte hajléktalanok lettek volna. Ezek elkerülése érdekében az önkormányzat tett lépéseket, a lakbértartozások felhalmozása ellen is. Elsőként azt, hogy egy éves bérleti szerződések vannak, így nyilván nem is lehet több éves tartozásuk. Megfigyelhető, hogy a határozott idő lejárta előtt mindenki siet rendezni a tartozását. Az egy éves bérleti jogviszony a hajléktalan személyek esetében is meg lesz, ők is így költöznek be.
Nyilván a hajléktalan szállón élő emberek is sokfélék. Lehet, hogy nem túl szerencsés megfogalmazás a kötelező vagy nem kötelező feladat, de törvények írják elő, hogy milyen szinten, mi a feladat. Kőszeg esetében a nem kötelező feladat azt jelenti, hogy új személyeket már nem viszünk be ebbe az ellátásba. A nappali ellátás megmarad, ami Kőszeg számára kötelező. Ilyen van Sárváron, Celldömölkön és Körmenden is. Ez azt jelenti, hogy nincsenek magukra hagyva ezek az emberek, van hova menniük a problémáikkal és ahol segítséget kapnak.
A karitásznál eddig is voltak közösségi események, karácsonyok, farsangok stb. Sőt a Szent Erzsébet Szociális Központ létrejöttével ez a lehetőség az ő részükre is bővülni fog.
Ami megszűnik, az a 24 órás felügyelet a számukra. Hiszen nekik nincs szükségük folyamatos ellátásra, nem ágyhoz kötött emberek, mint egy idősotthonban. Ez szűnik meg és ebben csatlakozik alpolgármester úrhoz: nem biztos, hogy az eddigi helyzetük nekik jó volt. Nem fognak hotelszerűen élniük, sokan köztük rendszeresen alkalmi munkát végeznek. Szerinte az új élethelyzet többüknek a javára fog válni. Már elkezdték maguk menedzselni az életüket, voltak olyanok, akik már korábban is részt vettek lakáspályázatokon.
Azt az adatot is ki kell mondani, mely szerint erre a 15 hajléktalan személyre, azaz a hajléktalan szállóra legutóbb már csaknem annyi pénzt költöttünk, mint amekkora keret szociális segélyre rendelkezésre áll a közel 12 ezer lakosra.
Ő azt javasolja a képviselőknek, hogy egyrészt most nyugodt szívvel döntsenek, másrészt kövessük együtt nyomon a majdani folyamatokat, hiszen nem szűnik meg sem az intézmény, sem az osztály. A közmeghallgatáson is volt erről a témakörről szó, fontos ezzel foglalkozni.

Harkai Norbert visszautal a polgármester úr által említett, eladásra kínált önkormányzati bérlakásokra. Ezek hirdetményeit látva a facebook hozzászólásokban az emberek azt nem értették, hogyan juthatnak el eddig folyamatok. Aki adott már ki lakást, az tudja, hogy az utalás az tabu, mert be kell menni a lakásba és akkor máris látni az esteleges károkat, pld. a fél parketta fel van égetve stb. Az önkormányzati lakás közvagyon és akivel jóhiszeműen szerződést kötünk, attól minimum elvárjuk, hogy a lakást kifesse vagy valamit kicseréljen, annak érdekében, hogy a lakás „fejlődjön”. De a város - mint rossz gazda - nem menti ki, nem nézte meg a lakást, mert akkor az első adandó alkalommal közbe kellett volna lépnie és kitennie a renitens bérlőt. Ugyanakkor sorban állnak olyan emberek lakásokért, akik jobb gazdái lennének. A kőszegiek ezt nem nézték jó szemmel. Mert 30 éves visszamenőleges állapotokat látni ezeken a fotókon, pedig a kontrollnak első naptól működnie kellene és nem érzelmi alapon. Sajnos a bérbeadó nem vette észre, hogy hiányosságok vannak.

Básthy Béla naponta találkozik olyan emberekkel, akik a magán lakáspiacról kikerülnek. A humánerőforrás bizottság tagjai is megerősíthetik: nem azoknak adunk lakást, akiket a magánpiacon a szépen felépített vagy felújított lakásukban – teljesen korrekt módon – szívesen fogadnának. Ez óriási különbség, ezért is a neve: szociális bérlakás.
Az önkormányzat számos intézkedést tett meg az említett jelenség megakadályozása érdekében. A covid alatt – polgármesteri rendelettel – be lett vezetve a lakáscsere lehetősége, amit utólag jóváhagyott a képviselő-testület. Mindent megteszünk a lakásmobilitásért és azért, hogy ne kerüljenek ilyen állapotba lakások. Az sem jó dolog, ha emberek 30 év után ugyanabban a nagy lakásban laknak egyedül, mint amikor még kis gyerekek voltak a családban. Az is elő van írva, hogy lakáscserénél csak rendezetten lehet egy lakást átadni.
Sajnos valóban volt arra példa, amikor elköltözés vagy elhalálozás miatt megüresedő lakások állapota – akár több évtized után is - nagyon elhanyagolt volt. Ezek a lakások tényleg nem jó kézben voltak. Ezeket szokták eladásra javasolni, mert az látszik, hogy a bérlakásokból származó bevétel és a felújítandó lakások kiadása között olyan ordítóan magas a különbség, ami inkább az eladást indokolja. Az is megfigyelhető, hogy a volt önkormányzati lakásokat az új tulajdonosai nagyon gyorsan felújították, majd bérbeadták – hiszen a piacon erre is nagy igény van.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja a rendelettervezetet. A képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:


Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
8/2024.(IV. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló
26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról


(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)

A rendelet megalkotása után dr. Zalán Gábor jelzi, hogy a fenti rendelet csak akkor léphet ma hatályba az ülés további részében, ha a jogalkotásról szóló törvény előírásának megfelelően óra, perc megjelöléssel együtt most azonnal kihirdetésre kerül.
Enélkül nem lehet megtárgyalni a zárt ülés 1. napirendi pontját, azaz az önkormányzati bérlakásokba történő bérlőkijelölést.
Az ülést tehát meg kell szakítani egy rövid szünet miatt, majd a szokott rend szerint a rendeletet ki kell hirdetni.

Fentiek értelmében a polgármester 9.45 órakor technikai szünetet rendel el. A polgármester és a jegyző aláírja a 8/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendeletet, ami az SZMSZ előírásának megfelelően kihirdetésre kerül a Városháza hirdetőtábláján, valamint a kőszegi honlapon is, melynek időpontja: 9 óra 50 perc.
A rendelet kihirdetése majd rövid szünet után, 10 órakor folytatódik az ülés.


A 4. napirendi pont tárgyalása:

A Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház munkájáról szóló beszámoló csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Pócza Zoltán igazgató szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a tárgyalt időszak alatt érdekes időket élt meg intézményük, amibe benyúlt a covid időszak vége is. Ez alatt nem tudtak személyesen találkozni az emberekkel, az épület nagy részét nem tudták használni, azaz kihívásokkal terhelt időszak volt. Olyanokkal kellett szembesülni, amelyekkel korábban sohasem. Reméli, hogy intézményük ez idő alatt is meg tudott felelni ezeknek az elvárásoknak.
Tevékenységük összefoglalását azzal kell kezdeni, hogy a Jurisics-várban működnek, melynek egyúttal az üzemeltetői szerepet is ellátják. Az apróbb karbantartásokat jó színvonalon maguk végzik el, de van, amit nem tudnak megoldani és ez az épület állagán – főleg a tetőn – látszik. Ennek a javítása már két éve meg van rendelve, de még nem sikerült megvalósítani. Viszont az reményteli, hogy elindult egy olyan egyeztetés polgármester úr vezetésével, amely során a vár projekt folytatása is szóba kerülhet. Hiszen az 1532-es ostrom jubileuma hamarosan elérkezik és azt remélik, hogy arra sikerül a vár többi részét vagy egészét megújítani és újra teljes pompájában működhet az épület. Tudjuk, hogy ennek vannak nehézségei – főleg energiahatékonyság szempontból, hiszen a vár nem egy XXI. századi épület.
A személyi feltételek vonatkozásában ő azt gondolja, hogy kialakult náluk egy olyan működőképes csapat, amely ellátja a feladatokat.
Azért azt látni kell, hogy a korábbi 3 technikai dolgozó helyett most 1, 3 takarító helyett 2 van. Mivel a jelenlegi karbantartójuk a műszaki-technikai berendezésekhez nem ért, Bakos Zoltán kollégája látja el mindenféle szempontból ezeket. Mindez azt jelenti, hogy hozzá kell igazítani az eseményeket, nagy szervezést igényel, hogy egy időben mikor, hol tudjon jelen lenni az intézmény.
A művelődési központ sok esetben „szolgáltatóként” lép fel különböző civil szervezetek, vagy saját művészeti csoportjaik rendezvényein, így adott esetben nem ők vannak feltüntetve szervezőként, de akár a háttérben, akár a technika biztosításával ott vannak és próbálják a közművelődési feladataikat ellátni. Köszöni ezeknek a civil szervezeteknek, akik ezt a munkát végzik, mert nélkülük szegényebb lenne Kőszeg kulturális élete.
Fontos, hogy nagyon sok pályázati pénz felhasználásával gazdálkodik intézményük. Próbáltak központi támogatásokra pályázni, amelyek segítenek a rendezvényeik, programjaik megvalósításában. Ezek a források most egy kicsit beszűkültek. Bár most a Szőlő Jövésnek Könyve programsorozat kapcsán is lehetőséghez jutottak. Talán a várszínházi terület az, ahol jelenleg megvannak még azok a pályázatok, amelyek segítségével gazdag programot tudnak kínálni a közönségnek.

Hozzászólások:

Fekete-Pataki Edit tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság megtárgyalta az intézményi beszámolót és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.

Básthy Béla köszöni igazgató úrnak a beszámolót, és azt, hogy a széles társadalmi együttműködés bázisán alapul a munkájuk. Igazgató úr mind pénzügyileg, mind a rendezvényszervezés szempontjából a szükséges rugalmassággal, sőt leleményességgel igyekszik működtetni az intézményt. A kulturális életet tekintve a tér egy kicsit kinyílt a múzeum révén is, illetve több egyesület is működtet kulturális tereket.
Az biztos, hogy a közművelődés, a rendezvényszervezés területén annyi feladat van Kőszegen, hogy csak több lábon állva, minden lehetőséget és együttműködéseket kihasználva lehet közmegelégedéssel dolgozni és eredményeket elérni.
Igazgató úrnak és az intézmény dolgozóinak sok sikert kíván az elkövetkezendő időszak feladataihoz.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a napirend tárgyalását, majd a képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:

53/2024. (IV. 25.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház intézményi beszámolóját elfogadja.


Az 5. napirendi pont tárgyalása:

A 2023. évben végzett gyermekvédelmi munkáról szóló beszámoló csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Dömötör Ramóna szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a gyermekvédelmi törvény előírása szerint készítették el a 2023-ban végzett gyermekvédelmi tevékenységről szóló előterjesztést, tehát kötött jellegű beszámolóról van szó. Az anyag a hivatal, a Kőszegi Szociális Gondozási Központ, a rendőrség és az iskolák által rendelkezésre bocsátott adatok felhasználásával készült.

Hozzászólások:

Fekete-Pataki Edit tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság megtárgyalta a gyermekvédelmi beszámolót és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.

Básthy Béla a témakörhöz hozzáfűzi, hogy a gyermekvédelem „nem önkormányzati lábához” tartozó területen fontos változás történt: megépült Kőszegen a Borostyánkő Gyermekotthon a Kórház utca sarkán és ebbe a gyermekek átkerültek a Dr. Nagy László EGYMI-ből az új helyükre. Ez egy speciális gyermekvédelmi intézmény, amellyel nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítani. Részt fognak venni, illetve részt vettek már az önkormányzat stratégiai és más terveinek a kidolgozásában, pld. a HEP-ben. Legutóbb a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) által összehívott megbeszélésen is részt vettek, ahol nagy számban jelen voltak az iskolák képviselői is.
Azt gondolja, hogy az önkormányzat együttműködési és partnerségi körében meg van az a szándék, hogy mindent megtegyünk ezért a korosztályért. Ugyanígy az önkormányzat hivatalában és az intézményében is, akiknek a munkáját ezúton is megköszöni.
Benyújtásra került egy olyan TOP Plusz pályázat is, amelybe a karitász, a Máltai Szeretetszolgálat és remélhetőleg a gyermekotthon is bevonásra kerül, továbbá szeretnénk még további olyan pályázatokat beadni gyermekvédelmi területeken, amelyek a legkülönbözőbb okok miatt veszélyeztetett gyermekek életútjának a stabilizálását szolgálja. Kőszegnek ebben történelmi hagyománya van, hiszen a Monarchiában itt alapították meg az első árvaházat.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselők 11 igen szavazattal fogadnak el.

54/2024. (IV. 25.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a városban 2023-ban végzett gyermekvédelmi tevékenységről szóló beszámolót a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.


A 6. napirendi pont tárgyalása:

A 2023. évi ellenőrzési terv végrehajtásáról szóló jelentés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Zalán Gábor szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a vonatkozó jogszabályok a jegyző feladatává teszik a belső ellenőrzés megszervezését. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal ezt már évek óta külső szakértővel, Teveliné Bándi Mária belső ellenőrrel látja el.
2023-ban a belső ellenőrzés az alábbi területeket érintette:
– a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház működési szabályozottságának és gazdálkodásának vizsgálata – utóellenőrzés,
- Kőszeg Város Önkormányzata helyi iparűzési adóval kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése,
- Bozsok Község és Velem Község Önkormányzata 2022. évi költségvetési beszámoló mérlegsorainak leltárral való alátámasztottságának vizsgálata.
Az ellenőrzési jelentésekben megfogalmazott javaslatokat figyelembe véve az intézkedési tervek elkészültek. Ezek minden esetben a határidőkkel együtt, ismertetésre kerültek mind a hivatal illetékes osztályaival, mind az érintett intézményvezetőkkel, akiknek az ellenőrzési rendszerükben foglaltak szerint arra reagálni kell.
Kéri, hogy a képviselő-testület a 2023. évi ellenőrzési terv végrehajtásáról szóló jelentést fogadja el.

Hozzászólás:

Sas Norbert tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést. A III. pont tartalmazza az intézkedési tervek megvalósítását, amely szerint az összes intézkedések száma 71 db volt, amelyből csupán 9 valósult meg. A bizottság erre vonatkozóan megkapta a választ, ugyanis nem elmaradtak ezek az intézkedések, csupán csúszásban vannak. Ennek ismeretében a pénzügyi bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlotta a határozati javaslatot.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit képviselők 11 igen szavazattal jóváhagynak.


55/2024. (IV. 25.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2023. évi ellenőrzési terv végrehajtásáról szóló jelentést jóváhagyja.


A 7. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszeg Fúvószenekarért Alapítvány ingatlanhasználati szerződés módosítási kérelme csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Németh Ildikó szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az önkormányzat és Kőszeg Fúvószenekarért Alapítvány között létrejött, 2016. november 15. napjától hatályos ingatlanhasználati szerződés alapján Kőszeg Város Koncertfúvószenekara jogosult a Kőszeg, Petőfi tér 37. alatti ingatlan részét képező 222 m² alapterületű emeleti helyiség próbateremként történő használatára.
Az Alapítvány kuratóriumi elnökeként Németh Balázs a zenekar képviseletében eljárva kérelmet terjesztett elő az ingatlanhasználati szerződés módosítása, illetve aktualizálása iránt.
A kérelem szerint a zenekar az ingatlant szeretné a helyiséget nem csak kizárólag próbateremként használni, hanem azt alkalmanként közösségi helyszínként is igénybe kívánják venni. Kérelmét azzal indokolta, hogy civil egyesületként fontosnak tartják a közösség építését, ezért alkalmi rendezvényeket, koncertek utáni fogadásokat, továbbá a jövőben az alapítványi közgyűlést is itt kívánják megtartani. Elnök úr szerint ezekre maximum évi 3 alkalommal kerülne sor.
A kérelem kiterjed arra is, hogy Kőszeg Város Ifjúsági Fúvószenekara kifejezetten kerüljön megnevezésre a szerződésben a próbaterem használatára jogosultként függetlenül attól, hogy a fúvószenekar részeként jelenleg is használhatja önállóan a próbatermet.
A zenekar egyébként pályázati forrásból klímát és nyílásszárót is cseréltetett a próbatermükön.
A kérelmező kötelezettséget vállal arra, hogy a próbatermet a továbbiakban is a környéken lakók nyugalmát szem előtt tartva működtetik.
Az önkormányzat ügyvédnője a módosításokkal együtt egységes szerkezetbe foglalta a jelenlegi hatályos szerződés szövegét, amelynek a jóváhagyását kéri a képviselő-testülettől.

Kérdések és hozzászólások:

Kiss Péter tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a városfejlesztési bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselő-testületnek egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.

Sas Norbert elmondja, hogy a pénzügyi bizottság 6 igen, 1 nem szavazattal támogatta a határozati javaslatban foglaltakat.

Terplán Zoltánnak van némi aggodalma az előterjesztéssel kapcsolatban és szeretné, ha képviselő-testület ebben megnyugtatná.
Az érintett városrészen ő a megválasztott képviselő. Természetesen nagyon tiszteli a fúvósokat, nagyra értékeli a munkájukat, azzal is tisztában van, hogy sok gyakorlást igényelnek a zenekar fellépései. Viszont az elmúlt években őt többször megkeresték azzal a panasszal, hogy – főleg a nyári időszakban - a környék nyugalmát, az esti pihenést már zavarja a zenekar ottléte.
Neki van olyan aggodalma, mely szerint, ha nem lesz időkorlát, elvileg akár éjfélkor is elképzelhetők közösségi összejövetelek, szülinapozás és ezek esetleg zavarók lehetnek. Ő nem tudja ugyanis, hogy ez a változás a szerződésben mit fog kiváltani a környéken, lesz-e esetleg több panasz. De lehet, hogy alaptalan ez az aggodalom, mert a zenekar elnök úr vezetésével figyel erre. Lehetséges, hogy egy bizonyos időpont korlát meghatározása megnyugtatna mindenkit.

Harkai Norbert szerint jogos alpolgármester úr felvetése, viszont a zenekar már régóta ott próbál. Ő még nem hallott ilyen problémákról, a zenekar bizonyára ismeri az írott és íratlan szabályokat és tiszteletben is tartják azokat. Viszont azt ő el tudja képzelni, hogy ha valaki este 11 órakor trombitál, az zavaró lehet, meg az is, ha a közösségi összejövetelek túl soká tartanak. Biztosan kell, hogy legyen erre vonatkozóan a zenekarnak belső szabályzata is.

Németh Ildikó elmondja még, hogy Németh Balázs elnök úr megerősítette, hogy a próbák időpontja este 9 óránál tovább nem fog tartani. A közösségi összejövetelek esetében pedig nem arról lenne szó, hogy minden hétvégén rendeznének ilyent, hanem maximum évi 3 alkalommal.

Dr. Zalán Gábor jegyző – mint a hivatalban a birtokvédelemmel kapcsolatos ügyek felelőse – tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy minden évben – általában ugyanattól a bejelentőtől - megérkezik a panasz a fentiekre vonatkozóan. Az illető soha nem a zene miatt panaszkodik, hanem azért, ha a zenészek közül 5-6 személy kimegy a ház elé cigarettázni, akkor az a beszélgetés, hangoskodás szokta a bejelentőt zavarni. Ilyenkor mindig felhívják a zenekar elnökének a figyelmét. Egyébként elnök úr az ilyen közösségi alkalmakat – a szilvesztert is ideértve – évi 5-6 alkalomban maximalizálta.

Básthy Béla szerint találkoztunk már olyan estekkel, amikor bizonyos lakóközösségek nyugalmát egyes vendéglátóhelyekből kiszűrődő zaj zavarta. Előfordult ez már közösségi helyszínen is, tehát ez egy reális probléma. Már ő is beszélt erről az elnök úrral, meg az időkorlátról is. A próbáknak nyilván véget kell érnie egy meghatározott ideig.
Viszont évi 2-3 alkalommal van a zenekarnak nagykoncertje: most volt ilyen a Szent György Nap kapcsán, május 25-én pedig Omega koncert lesz. Nem sok ilyen súlyú koncert van egy-egy évben, ezért elnök úr kérte: az ilyen alkalmak után, amikor a zenekar visszamegy a próbaterembe és megünnepelnék a sikerüket, akkor ezt megtehessék, viszont még a koncert sem biztos, hogy véget ér este 10-ig.
A fúvószenekar egyesületének van elnöksége, amely nagyon jól működik. Ezért javasolja: azzal fogadja el a képviselő-testület a megállapodás módosítását, hogy kérjük meg a zenekart: saját maguk készítsenek házirendet az épület használatára vonatkozóan, amit a saját tagjaikkal tartassanak be. Azt is fogalmazzák ebben meg, hogy mi történik, ha valaki nem tartja be a házirend szabályait. Ezt a júniusi bizottsági és képviselő-testületi ülésre be lehet hozni tájékoztatásul.
Azzal ő mindenképpen egyetért, hogy a megállapodásba legyen nevesítve az ifjúsági zenekar is. Érthetetlen, hogy ez eddig miért nem szerepelt benne. Ez éppen olyan, mintha egy iskolában csak felső tagozatosok használhatnák a tornatermet, az alsósok nem.

Sas Norbert a polgármester úr felvetését is tudja támogatni, de alapvetően szerinte abból kellene kiindulni, hogy miért ne használná rendeltetésszerűen a zenekar a próbatermét? Ha pedig valóban zavaró lesz, akkor még mindig vissza lehet térni erre a szerződésre. De amíg nem így lsz, addig ő nem szűkítené a mozgásterüket.

Terplán Zoltán a házirend megismerésével egyet tud érteni. És ha ehhez még hozzáteszi azt, amit elnök úr „üzent”, azaz, hogy a próbák továbbra is 9 óráig fognak tartani, akkor ő ezt így el tudja fogadni.

Básthy Béla módosító indítványként fenntartja a javaslatát. Mivel a házirend a saját tagságra nézve fontos, ez szerinte így elfogadható. Júniusra javasolja ennek a megismerését, és végül is nem kellene ezzel foglalkoznia a képviselő-testületnek elég, ha csak a humánerőforrás bizottság tárgyalja meg a júniusi ülésén.

Mivel a módosító indítvánnyal Fekete-Pataki Edit elnök is egyetért, a polgármester lezárja a napirend tárgyalását. Elsőként a módosító indítványát bocsátja szavazásra, amit a képviselő-testület 11 igen szavazattal fogad el. Ezután a határozati javaslatról várja a szavazatokat, amit a képviselők szintén 11 igen szavazattal hagynak jóvá.
A szavazásokat figyelembe véve az alábbi határozat született:

56/2024. (IV. 25.)
képviselő-testületi határozat

1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg, Petőfi tér 37. (hrsz:2524/1) alatti ingatlanon található próbaterem hasznosítására vonatkozó, Kőszeg Város Önkormányzata és a Kőszeg Fúvószenekarért Alapítvány között módosításokkal egységes szerkezetben foglalt ingatlanhasználati szerződést a melléklet szerinti tartalommal 2024. május 1. napjával jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.

2. A képviselő-testület elrendeli, hogy az 1. pontban szerepló próbaterem használati rendjét tartalmazó házirendet a használó nyújtsa be és az kerüljön előterjesztésre a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság 2024. júniusi ülésére.

Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: az 1. pontra vonatkozóan: azonnal,
a 2. pontra vonatkozóan: értelemszerűen.


A 8. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszeg 2530/1 hrsz-ú ingatlan megvásárlásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirend megtárgyalásánál Seper András tűzoltóparancsok tanácskozási joggal van jelen.

Németh Ildikó szóbeli kiegészítést tesz. A Kőszegi Önkormányzati Tűzoltóság és Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérelemmel fordult az önkormányzathoz, amelyben az általuk használt önkormányzati ingatlan előtti, magántulajdonban lévő telek önkormányzati tulajdonba kerülését szeretnék kezdeményezni, mivel az jelenleg értékesítés alatt áll. A Liszt F. utcai, 2530/1 hrsz-ú, 890 m2 nagyságú beépítetlen terület már régóta kihasználatlan.
Az ingatlan tulajdonosa a V. Margaréta Kft., amely az eladási árat 14 millió Ft összegben határozta meg. Az eladó a vételár részletekben történő megfizetésére is lehetőséget lát oly módon, hogy az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg egyösszegben 11 millió Ft megfizetésén túl 1,5-1,5 millió Ft kifizetésére a szerződéskötést követő fél, illetve egy éven belül tartana igényt.
A vételár fedezetét a vagyonhasznosítási bevételekből jelölték meg. A vagyonhasznosítási bevételek egy része a költségvetésben nevesítve lett, de ezek még nem folytak be. Néhány ingatlan tekintetében adásvételi szerződések aláírása van folyamatban. Ezért a határozati javaslatban kiemelték, hogy az adásvételi szerződés megkötésére a 2024. évi vagyonhasznosítási bevétel legalább 12,5 millió Ft összegű pénzügyi teljesülése után kerülhet sor.

Kérdések és hozzászólások:

Kiss Péter tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a városfejlesztési bizottság az előterjesztést megtárgyalta és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.

Kiss Zoltán Miksa természetesen maximálisan egyetért azzal, hogy a város vásárolja meg ezt a területet. Mivel a bizottsági ülésen nem tudott részt venni, így most kérdezné: jól tudja-e, hogy ez az a volt malom melletti terület, amelyen volt egy leégett egy ház és utána a város eladta ezt az ingatlant?

Németh Ildikó szerint igen. Lakóház-udvar elnevezéssel értékesítette a város még 2008-ban. A tűzeset után, a statikai szakvélemény megismerése után került lebontásra az épület.

Kiss Zoltán Miksa kérdezi: és ezt vennénk most vissza?

Básthy Béla szerint igen, annyi eltéréssel, hogy a vevő akkor megfizette az árát. A leégett épület elbontását emlékezete szerint mintegy 4 millió Ft-ra becsülték, amit a városnak kellett volna állnia és ez plusz költséget jelentett volna.

Kiss Zoltán Miksa úgy gondolja, hogy ez a „vonulat” most is sajnálatosan látszik: eladtunk valamit és aztán visszaveszünk olyan területeket, amelyekről akkor is tudni lehetett, hogy fontos a város fejlődése szempontjából.

Básthy Béla szerint: hogy mennyire fontos volt vagy sem, de az bizonyos, hogy 2008-ban annak a tudatában értékesítették a szóban forgó ingatlant, hogy a tűzoltóság szertárára, azaz bázisára a fennmaradó terület elegendő lesz. 2018-ban jött létre az új tűzoltóság. Azóta nem is merült fel ilyen igény, bár a tűzoltóknak a városmajorban is rendelkezésükre állt nagyobb terület, hiszen ki tudták hozni a dolgaikat a korábbi piac területére. Valamennyire van lehetőségük erre itt is, mert a Malomárokon túli területre ki tudnak vonulni a tűzoltók, illetve velük egyeztetésben folyt annak a területnek a fejlesztése is. Azóta pedig bővült a tűzoltóság tevékenysége az önkormányzat kérésére a nemezgyári zsilip kezelésével, amiért a város szolgáltatási díjat is fizet.
Amikor őt ebben a kezdeményezésben megkereste Stipkovits István elnök – akinek ezúton is jobbulást kívánunk – akkor felmerült, hogy ez a terület jelenleg mennyire hasznosítatlan, a tűzoltóságnak meg jó lenne több tér – amivel nem számoltak 2008-ban. A tűzoltóság számára a zsilip ügyelete szerencsére plusz bevételt jelent, segít nekik a feladataik ellátásában. Tehát sorba jöttek azok a gondolatok, amelyek megalapozták ennek a telekvásárlásnak az indokoltságát.
A 12 millió felét, azaz 6 millió Ft-ot a tűzoltóság a saját forrásaiból vállalna, azaz abból, amit a zsilipkezelés címén az önkormányzat ad át a számukra. 8 millió Ft-ot pedig az önkormányzat vállalna. Tehát ez a városnak mindenképpen jó mérleg, azaz mind a városnak, mind a tűzoltóságnak is megérné. Ha a későbbiekben kialakíthatna a tűzoltóság egy olyan helyet, ami a saját állományi foglalkozásaikon túl, gazdasági szempontból is racionális lehetőséget jelentene, akkor még stabilabb lenne a tűzoltóság helyzete.

Seper András elsőként köszönti a képviselő-testületet. A fúvószenekarhoz hasonlóan ők is „hangos” üzem, viszont a szóban forgó területen a jelenlegi szabályok szerint akár egy kétszintes társasház is épülhetne. Ha ez megvalósulna, akkor a lakóknak nem lenne szerencsés, ha pld. éjjel 3 órakor elindulna egy szirénázó mentőautó bevetésre. A másik gond a beépítettség lenne, mert az jelenleg 96%-os, azaz mintegy 2 m2-t tudnának csupán a jelenlegi zöldterületből használni. A gyakorlatokhoz szükséges eszközök, újabb fejlesztéseket már csak másik bázishelyen tudnának elhelyezni, ami bonyolult lenne.
Ismerteti a jelenlegi tűzoltóállomás építésének kronológiáját is. Kuntner Ferenc volt polgármester álmodta azt meg, hogy a fúvószenekar és a tűzoltóság a leégett épület helyén legyen. Aztán új ötletek jöttek, mely szerint a tűzoltóság a mentőállomással együtt a volt vágóhíd területén legyen.
Ágh Péter országgyűlési képviselő úr szerezte meg az anyagi kondíciókat ahhoz, hogy az új tűzoltóság áthelyezése a városmajorból megkezdődhessen a jelenlegi helyére, majd újabb pénzügyi kondíció biztosításával 2018-ban átadásra került az új tűzoltószertár.
A jelenlegi helyet tekintve mindenki láthatja, hogy megállni tilos táblák hada van kint. Ha sikerülne megszerezni a szóban forgó területet, akkor meg lehetne oldani, hogy kétirányú forgalom legyen tervezve, amivel sem a beérkező, sem az induló tűzoltóautó nem kerülne bajba.
A képviselő-testület éves munkaterve értelmében a szeptemberben tartandó ülésen fognak beszámolni az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, valamint az Önkormányzati Tűzoltóság munkájáról is. Ez lesz az első ilyen alkalom a munkájuk bemutatására. Tudni kell, hogy Kőszegen az összes feladatot az önkéntesek végzik. Gelencsér Attila képviselő úr is önkéntes tűzoltó.
Ők abban is partnerek lennének, ha szeptemberben kihelyezett ülést tartana a képviselő-testület a tűzoltóságon.
A tűzoltóknak is van közösségi életük, ami a közösségi terük kiterjesztését indokolja. Amikor a 25 tűzoltó-feleség, meg az 25 ifjúsági tűzoltó együtt van a csapattal, akkor bizony helyre van szükség. Ha pedig sikerülne ez a szóban forgó területet megszerezni, akkor a mellette lévő zsilipnél akár egy pisztrángost is létre lehetne hozni.

Kiss Zoltán Miksa már jelezte a véleményét, amit ismét kihangsúlyoz: ezzel a határozati javaslattal teljesen egyetért. A tűzoltóság munkáját ő mindig is elismerte és dicsérte. A nála keletkezett két tüzet is eloltották, ezért örök a hálája a tűzoltók felé, továbbá több jó barátja is van a tűzoltók között. Viszont arra szeretné a figyelmet felhívni, hogy a város részéről történt ingatlan eladásokból tanulni kellene.
Egyszer már polgármester úr is megemlítette, hogy érdemes lenne az eladott önkormányzati bérlakások sorsát is monitoringozni. Ezeket a város azért adta el, mert nem tudta őket fenntartani. Az önkormányzatnak ezt a koncepcióját felül kellene vizsgálni, azaz, hogy miket adunk el. Most nem azt mondja, hogy készüljön erre egy külön védelmi terv, mert tudja, hogy létezik az ingatlanokat tekintve egy eladási lista. Általában az ingatlanok mind egyedi döntés alapján lettek értékesítve.
Ez az ingatlan olyan helyen van, amit annak idején nem szabadott volna eladni. Ugyanez a helyzet a járási hivatal épületével vagy a könyvtár pincéjével. Már a pumpapálya kapcsán is megemlítette, hogy a Csónakázó tónál volt egy kerékpáros centrum, ami az akkori kerékpáros egyesület bázisa volt. Városi támogatással létrejött épület is volt rajta, majd eladták. Most meg kerestük, hogy hol lehetne a helye az újabb kerékpáros produkciónak. Holott, ha az a terület a Csó tón nem lett volna eladva, fel sem vetődött volna ez a probléma.
Tehát ezeket a döntéseket előtte érdemes lenne mélyebben megvizsgálni.

Básthy Béla szerint sok tanulság levonható ezekből az ügyekből, de jó lenne a jövőbe látni és tudni, hogy mi lesz 10 év múlva. Sajnos ez a képesség nem mindenkinek adatik meg.
Ő azt gondolja, hogy a város az aktuális helyzetben mindig hoz olyan döntéseket, amelyek során mérlegeli, hogy a jelenben és bizonyos belátható időn belül milyen hasznosítási lehetősége és képessége van, milyen koncepciója van és melyre nincs.
Valóban volt egy olyan időszak, amikor az önkormányzat nem is a jelenlegi helyére akarta a tűzoltóságot költöztetni. Nyilván aktuális szempont volt az is, hogy a városnak bevételre volt szüksége. Akkor még nagyobb volt erre a nyomás, hiszen az az önkormányzati ciklus 500 millió Ft-os kötvénykibocsátással végződött, amit nem működésre, hanem fejlesztésre kellett akkor fordítani. Amit aztán az első FIDESZ-KDNP kor