| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Képviselő-testületi ülések
2024. Május 23., Csütörtök, 09:00
2024. Április 25., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
6. napirendi pont:
A 2023. évi ellenőrzési terv végrehajtásáról szóló jelentés.
2023. ÉVI ELLENŐRZÉSI JELENTÉS
Vezetői összefoglaló
Az Önkormányzat és a Hivatal működésében a 2023. évben is elsődleges feladat volt a kötelező feladatok magas színvonalú ellátása.
A jelenlegi gazdasági körülmények egyértelműen arra irányítják a figyelmet, hogy elsődleges feladat a gondos gazdálkodás és a vagyonvédelem egyre magasabb szintre emelése.
Ennek néhány kiemelt eleme:
- törekvés a bevételek teljeskörű beszedésére;
- a rendelkezésre álló erőforrások gazdaságos, takarékos felhasználása;
- a hatékony gazdálkodás megteremtése, a tényadatok rendszeres elemzésével.
Törekedni kell a tevékenységek szabályszerű, gazdaságos és hatékony ellátására. Meg kell védeni az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és a nem rendeltetésszerű használattól.
Az előzőekben felsoroltak miatt még hangsúlyosabb szerepet kell kapni a belső kontrollrendszernek és a vezetői ellenőrzésnek. Az ellenőrzések során egyértelműen felszínre került, hogy a szabályozottságra és az eljárási rendek készítésére kiemelt figyelmet kell fordítani. A szabályzatok adnak iránymutatást az egységes eljáráshoz.
A gyakorlatban azonban látszik, hogy ezen területen még vannak hiányosságok.
További elvárás fogalmazódott meg arra vonatkozóan, hogy a kockázatok felismerését, kezelését valamennyi munkatárs magáénak érezze, ezzel is biztosítva minden szakterületen a szabályos, előírás szerinti eljárást.
Továbbra is fontos valamennyi intézmény esetében a belső kontrollrendszer szabályszerű, eredményes, gazdaságos és hatékony működése.
Valamennyi intézmény rendelkezik Integrált kockázatkezelési szabályzattal, Ellenőrzési nyomvonallal és Szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjével. Rendelkeznek továbbá Eljárásrenddel a korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására.
Cél, hogy mind a Hivatalban, mind az intézményekben olyan szervezeti kultúra állandósuljon, amely biztosítja az elkötelezettséget a szervezeti célok és értékek iránt, valamint alkalmas az integritás érvényesítésének biztosítására.
Az elmúlt időszakban is fontos volt és ez a továbbiakban is kiemelt jelentőséggel bír, hogy gondoskodni kell:
- a vagyon rendeltetésszerű használatáról,
- a szabályozottságról,
- a tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról,
- az előirányzatok célnak megfelelő felhasználásáról,
- a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről,
- a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről,
- a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról,
- a munkafolyamatba épített és vezetői ellenőrzésről,
- olyan rendszer működtetéséről, amely megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és szabályszerűségére, biztosítja az elszámoltathatóságot, továbbá megfelel a hazai és közösségi szabályoknak,
- arról, hogy a vezetők a szervezet minden szintjén tisztában legyenek a kitűzött célokkal és az azok elérését segítő eszközökkel annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a meghatározott feladatokat és értékelni tudják az elért eredményeket.
A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal részére további meghatározó feladatot jelent a Hivatal és az önkormányzatok gazdálkodással kapcsolatos teendőin túl az intézmények gazdasági feladatainak ellátása. E tevékenységek vonatkozásában a Hivatal és az intézmények megállapodást írtak alá, amely a gazdálkodással kapcsolatos munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szól.
Az intézmények gazdálkodási feladatainak ellátása sajátos eljárást kíván, mind az intézmény, mind a Pénzügyi és gazdálkodási Osztály vezetése részéről.
Néhány meghatározó téma, amely esetekben az intézményeknél hibás gyakorlatot tapasztaltam:
- A kötelezettségvállalás és ellenjegyzés rendjét az Áht. (Államháztartásról szóló 2011.évi CXCV tv.) 37. § (1) bekezdése egyértelműen meghatározza: kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítést megelőzően, írásban lehet.
Ellenőrzés során azonban az előírások betartása nem minden esetben valósul meg. Előfordul, hogy a kötelezettségvállalás előtt nem egyeztetnek az ellenjegyzésre felhatalmazott munkatárssal.
- Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 9. §-a a gazdasági szervezet feladatait részletezi, amelyből fontosnak tartom kiemelni a gazdálkodás végrehajtását, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és pénzügyi, számviteli rend betartását. Ennek megvalósítása érdekében javasolt az intézmények részére elkészíteni egy olyan eljárásrendet, amely a feladatokat részletezi és az eljárást egyértelműen meghatározza.
Erre vonatkozó javaslatomat több esetben megfogalmaztam, és a feladat az intézkedési tervben is elrendelésre került. Az eljárásrend ennek ellenére még nem készült el.
A vizsgálatok tapasztalata szerint szükséges lenne a gazdasági feladatokkal kapcsolatban az együttműködést erősíteni a pénzügyi szakterület részéről.
Javasolt továbbá, hogy a pénzügyi osztályvezető alakítsa ki az intézményeknél a hatáskörébe tartozó munkaterületeknél az ellenőrzés rendszerét és a dokumentálás módját!
A Hivatal rendelkezik a szükséges szabályzatok jelentős részével, azonban a működéshez kapcsolódó pénzügyi kihatással bíró területek szabályzatainak [Ávr. 13. § (2) bekezdés] egy része aktualizálásra szorul, pl. Reprezentációs szabályzat, Kiküldetési szabályzat, stb.)
A 2023. évben a Hivatalban nem történt szervezeti integritást sértő esemény.
A kialakított információs és kommunikációs rendszer biztosítja, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljussanak az illetékes szervezeti egységekhez, illetve személyekhez. Biztosított, hogy a vezetés által kitűzött célok, a teljesítését szolgáló előírások, követelmények és feltételek minden illetékes munkatárshoz eljussanak.
A Hivatalban kialakított ellenőrzési rendszer adatszolgáltatással, számonkéréssel, beszámoltatással valósul meg. Az utólagos monitoring tevékenység a belső és a vezetői ellenőrzések keretében valósulhat meg. Megállapítható azonban, hogy a vezetői ellenőrzés rendszerét nem alakították ki. Fontosnak tartom, hogy a vezetői ellenőrzésre és annak dokumentálására helyezzenek nagyobb hangsúlyt.
A monitoring rendszer részét képező belső ellenőrzés vizsgálati feladatai során megállapításokat és ajánlásokat fogalmazott meg az ellenőrzöttek részére. Az ellenőrzéseket követően intézkedési terv kiadására került sor, amely határidőt és felelőst jelölt meg.
Megállapítható, hogy az intézkedési tervek megvalósulásánál jelentős elmaradások vannak. Belső ellenőri tevékenységemet a 2018. év elején kezdtem és ezen időponttól kezdve előfordul, hogy megállapításaimra és javaslataimra épülő intézkedési tervek a mai napig nem valósultak meg.
Tartalomjegyzék
I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján (Bkr. 48. §. a) pont)
I/1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése (Bkr.48.§ aa) pont)
I/1/a) A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése
I/1/b) Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása
I/2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása (Bkr.48.§ ab) pont)
I/2/a) A belső ellenőrzési egység(ek) humánerőforrás- ellátottsága
I/2/b) A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása (Bkr. 18-19. §-a alapján)
I/2/c) Összeférhetetlenségi esetek (Bkr. 20. §-a alapján)
I/2/d) A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása
I/2/e) A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők
I/2/f) Az ellenőrzések nyilvántartása
I/2/g) Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok
I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása (Bkr. 48.§ ac) pont)
II. A belső kontrollrendszer működésének értékelése ellenőrzési tapasztalatok alapján (Bkr. 48.§ b) pont)
II/1 A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok (Bkr. 48. § ba) pont)
II/2 A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése (Bkr. 48. § bb) pont)
III. Az intézkedési tervek megvalósítása (Bkr. 48. § c) pont)
Mellékletek
I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján (Bkr. 48. §. a) pont)
A belső ellenőr tevékenységét a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet (Bkr.), a módszertani útmutatók és a Belső ellenőrzési kézikönyv alapján végezte. A 2023. évi belső ellenőrzési tervet megelőzően a vezetők interjú kérdőív kitöltésével adtak információt az ellenőrzési tervet megalapozó kockázatelemzéshez. Majd a kockázatelemzés összeállítására került sor. Az ellenőrzési terv összeállítását megelőzően a belső ellenőr egyeztetett a Hivatal vezetésével az általuk kockázatosnak ítélt területekről, tevékenységekről.
A tervezett ellenőrzések végrehajtása az ellenőrzési jelentések zárása az éves beszámoló összeállításáig megvalósult.
A 2023. év ellenőrzési terve a következő feladatokat tartalmazta:
- Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház működési szabályozottságának és gazdálkodásának vizsgálata – utóellenőrzés;
- Kőszeg Város Önkormányzata helyi iparűzési adóval kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése;
- Bozsok községi és Velem községi Önkormányzat 2022. évi költségvetési beszámoló mérlegsorainak leltárral való alátámasztottságának vizsgálata;
Az elmúlt évek tapasztalata alapján gyakori probléma, hogy az intézkedési tervekben meghatározott feladatok jelentős része nem teljesül, ezért szükséges az utóellenőrzések ütemezése. További hiányosság, hogy az utóellenőrzésre kiadott intézkedési tervben – ismételten - meghatározott feladatok sem teljesülnek.
Az ellenőrzési feladatok megkezdését megelőzően minden esetben ellenőrzési program készült.
Majd a vizsgálatok során megismert eljárást és az ellenőrzés tapasztalatait, megállapításait ellenőrzési jelentésben részleteztem, amelynek tartalmát az érintett szakterületeken megismerhették és arról véleményt mondhattak. Az ellenőrzési jelentés megállapításokat és javaslatokat tartalmaz.
A vizsgálatok során hangsúlyt kapott a szabályozottsággal, a szabályszerűen végzett gondos gazdálkodással, a vagyonmegőrzéssel és az ellenőrzési rendszerek megfelelőségével kapcsolatos tapasztalat összefoglalása.
Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínháznál végzett utóellenőrzés
A vizsgált intézménynek továbbra sincs Önköltségszámítási szabályzata. Felhívom a figyelmet, hogy a jogszabályok értelmében - tekintettel az intézmény által végzett tevékenységekre - a szabályzattal a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínháznak rendelkeznie kell.
Fontos, hogy a gazdasági feladatokat ellátó osztály (Pénzügyi és gazdálkodási Osztály) az érintett intézmények feladatait, működési rendjét tekintse át, és ismerje meg azt teljeskörűen. Továbbá vizsgálja meg a jogszabályi összefüggéseket, majd ez alapján döntsön a szabályozás menetéről!
Az ellenőrzések során továbbá megállapítást nyert, hogy nem biztosított a készletkezelés szabályozottsága.
Tekintettel a gazdálkodással kapcsolatos munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodásra, az intézmények gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el, ezért a gazdálkodással kapcsolatos szabályozásban és a gazdálkodás gyakorlati feladatainak szervezésében a Hivatal Pénzügyi és gazdálkodási Osztályának aktívan részt kell venni. Az intézmények részére számos területen a Hivatal munkatársai részéről iránymutatást kell nyújtani, hogy a folyamatok szabályos ellátása megvalósuljon.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodás és a gazdasági feladatok kapcsolódásánál felmerülő hiányosságok, téves értelmezések elkerülhetőek legyenek javasoltam, hogy készítsenek eljárásrendet, amely a közreműködő feleknek egyértelmű iránymutatást ad. Egyben alakítsák ki a gazdasági feladatok ellenőrzési rendjét is!
A 2023. évben Bozsok községi és Velem községi Önkormányzat mérlegét alátámasztó leltár és a mennyiségi leltárfelvétel ellenőrzésére is sor került. Az ellenőrzés során a kirendeltségi irodavezető is közreműködött.
Megállapítottam, az elmúlt 10 évben mennyiségi leltárfelvételre nem került sor, annak ellenére, hogy a számviteli törvény 69. § (3) bekezdése szerint meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel kell leltározni.
E feladat ellátásának szervezése és a leltáradatok kiértékelése a pénzügyi szakterület feladata.
A belső ellenőr a szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel értékelte a vizsgált szakterületek kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát.
Az ellenőrzések során a belső ellenőr a belső kontrollrendszer működésének fontosságára is felhívta a figyelmet. 2022. évben sor került a Hivatalban a munkafolyamatokat modellező ellenőrzési nyomvonal teljes átdolgozására, azonban megjegyzem, hogy a pénzügyi szakterület részéről az intézkedési tervekben megfogalmazott, a szakterületet érintő ellenőrzési nyomvonal aktualizálása még nem történt meg.
Az elmúlt években folytatott ellenőrzések során a leltározás szabályszerű végrehajtásának fontosságára hívtam fel a figyelmet. Ehhez kapcsolódóan megjegyzem, hogy a 2022. év végén az átfogó, minden intézményt érintő leltározást megkezdték (kivéve Bozsok községi Önkormányzatnál és Velem községi Önkormányzatnál).
A 2022. évi mennyiségi leltárfelvétel adatainak kiértékelése azonban csak három intézmény esetében történt meg, amelyet záró jegyzőkönyvvel zártak le, ezek a következők:
- Kőszeg Meseváros Óvoda és Bölcsőde
Lezárva: 2023. július 31.
- Kőszegi Szociális Gondozási Központ
Lezárva: 2023. október 13
- Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár
Lezárva: 2023. november 29.
A leltározással kapcsolatban megjegyzem, előrehaladásnak tekinthető, hogy a mennyiségi leltárfelvétel megtörtént azzal a céllal, hogy a 2022. évi mérlegsorok alátámasztása teljeskörűen biztosított legyen. Ugyanis 10 évre visszatekintve nem tudtak bemutatni mennyiségi leltárfelvételi dokumentumot. Ez sajnálatos módon a 2022. évig annak ellenére nem valósult meg, hogy 2018. óta ezen hiányosságra rendszeresen felhívtam a figyelmet, és a javaslataim alapján intézkedési terv kiadására is sor került.
Szakmailag nem elfogadható, hogy a leltározás adatainak feldolgozása jóval a 2022. évi mérleg lezárását követően történt meg és csak a fenti három intézmény esetében.
Megjegyzem, hogy tényleges mennyiségi leltárfelvétel adatainak fordulónapra történő értékelése további adatgyűjtést igényel, így utólag nem biztosítja a mérlegsorok alátámasztásához a szükséges adatállományt.
A rendelkezésre bocsátott leltár zárójegyzőkönyvek ellenőrzését nem végeztem el, az nem szerepelt az éves belső ellenőrzési tervben. A leltározás szakmai szempontjaira figyelemmel azonban egyértelműen látható, hogy a 2022. évi leltárfelvétel 2023. II. félévi, illetve 2024. évi feldolgozása, zárása nem biztosított megfelelő adatot a 2022. évi mérleg alátámasztásához.
Hiányzik még a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház, a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal és a Kőszeg Város Önkormányzat leltáradatainak kiértékelése és záró jegyzőkönyvvel való lezárása, természetesen most már a 2023. évi mérlegadatok alátámasztásához.
Iparűzési adó ellenőrzése
Megállapítottam, hogy a vizsgált időszakban a vállalkozók gazdálkodási adatainak ellenőrzésére nem került sor.
Javaslom, hogy alakítsák ki a vállalkozások által benyújtott adóbevallások adattartalmának ellenőrzési rendjét.
Az ellenőrzések során tapasztaltak alapján megállapítottam, hogy a számvitel rendjének kialakítása és annak betartása nem valósul meg teljeskörűen.
Megállapítottam továbbá, hogy a Hivatal és az intézmények rendelkeznek a belső kontrollrendszerrel kapcsolatos szabályzatokkal.
Az ellenőrzési jelentésekben megfogalmazott javaslatokat figyelembe véve az intézkedési tervek elkészültek.
Több ellenőrzésnél tapasztaltam, hogy a munkafolyamatba épített ellenőrzésre és a vezetői ellenőrzésre nem fordítanak kellő figyelmet, ezért már több jelentésben is megfogalmaztam ilyen irányú javaslatomat.
Fontos, hogy a Hivatal szintjén, valamennyi szakterületre vonatkozóan alakítsanak ki egy olyan ellenőrzési rendszert, amelyben meghatározzák a vezetők ellenőrzési feladatait, annak dokumentálási módját, annak érdekében, hogy megfelelő időben felmérjék a kockázatokat, a célkitűzésektől, jogszabályoktól való eltéréseket.
I/1.
1/1/a)
Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése (Bkr.48.§ aa) pont)
A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése:
A megvalósult 2023. évi ellenőrzések:
Tárgy Cél Módszer
Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház működési szabályozottságának és gazdálkodásának vizsgálata - utóellenőrzés Annak megállapítása, hogy
- a 2020. évi vizsgálatról készített ellenőrzési jelentésbe foglalt megállapításokra és javaslatokra készített intézkedési tervet végrehajtották-e?
Szabályzatok tételes, dokumentumok és nyilvántartások mintavételes ellenőrzése.
Kőszeg Város Önkormányzata helyi iparűzési adóval kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése Annak megállapítása, hogy
- rendelkeznek-e a Képviselő-testület által jóváhagyott helyi adó rendelettel és az összhangban van-e a törvényi előírásokkal;
- az iparűzési adó nyilvántartása, adóelőleg fizetés, adó beszedése az előírásoknak megfelelően történik-e;
- a munkafolyamatokra vonatkozó ellenőrzési nyomvonalat elkészítették-e? szúrópróbaszerű ellenőrzés
Bozsok Község és Velem Község Önkormányzata 2022. évi költségvetési beszámoló mérlegsorainak leltárral való alátámasztottságának vizsgálata Annak megállapítása, hogy
- a Hivatal leltározási szabályzata tartalmazza-e hogyan kell elvégezni az Önkormányzat eszközeinek és forrásainak számbavételét,
- a leltározást a vonatkozó szabályozásnak megfelelően végzik-e,
- biztosított-e a 2022. évi beszámoló leltárral való alátámasztottsága? Dokumentumok, nyilvántartások mintavételes ellenőrzése
(helyszíni ellenőrzés, adatbekérés)
I/1/b)
Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása.
A tárgyévi ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja nem merült fel.
I/2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása (Bkr.48.§ ab) pont).
A belső ellenőr munkáját a munkatársak segítették, a vizsgált munkafolyamatokról tájékoztatást adtak és rendelkezésre bocsátották a szükséges dokumentumokat.
A belső ellenőr rendelkezik a szükséges szakmai felkészültséggel, tapasztalattal és a feladat ellátásához szükséges regisztrációval.
A tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre álltak.
Az ellenőrzések során az ellenőrzött területek vezetőivel és az érintett munkatársakkal a megállapítások egyeztetésre kerültek.
Az ellenőrzési programban megfogalmazott célok megvalósításához az elvégzett munka elegendő és megfelelő volt ahhoz, hogy a belső ellenőr megalapozott véleményt formáljon.
I/2/a) A belső ellenőrzési egység(ek) humánerőforrás-ellátottsága
A tervekben szereplő feladatok ellátásához szükséges kapacitás rendelkezésre állt.
A belső ellenőrzési feladatok ellátására vállalkozóval kötöttek szerződést.
A belső ellenőr képzettségi szintje és gyakorlata megfelel a jogszabályokban foglaltaknak.
Végzettsége:
- Pénzügyi és Számviteli Főiskola, pénzügyi tagozaton, költségvetési szakirányon
- Okleveles könyvvizsgáló
- Okleveles pénzügyi revizor
A belső ellenőr szakmai továbbképzéséről a vállalkozó saját költségén gondoskodik.
A 2023. év során részt vett:
- a mérlegképes könyvelők regisztrációjának érvényben tartásához szükséges továbbképzésen (államháztartási és vállalkozói minősítés),
- szakmai képzéseken, amelyek a tudás karbantartásához szükségesek (belső kontrollrendszer témakörben, adó törvény és államháztartási rendszer változását érintő előadásokon).
A belső ellenőr – külső partner - regisztrációs száma: 5113458
I/2/b)
I/2/c)
A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása (Bkr.18-19. §-a alapján)
A belső ellenőr tevékenységét közvetlenül a jegyzőnek alárendelve végzi. A belső ellenőr funkcionális függetlensége biztosított. A belső ellenőr nem vesz részt operatív feladatok ellátásában.
Összeférhetetlenségi esetek (Bkr.20.§-a alapján)
A belső ellenőrzési vezető és a vizsgált személyek esetében összeférhetetlenség nem állt fenn, erről minden esetben nyilatkozott az ellenőrzések megkezdése előtt.
I/2/d) A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása
A belső ellenőr jogai nem sérültek a feladatai ellátása során.
I/2/e) A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők
A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó, az ellenőrzés meghiúsulását eredményező tényező nem állt fenn. A belső ellenőri feladatokhoz szükséges eszközök rendelkezésre álltak. A feladat ellátásához a szükséges információt biztosították.
I/2/f) Az ellenőrzések nyilvántartása
A belső ellenőrzési vezető nyilatkozik arról, hogy az elvégzett ellenőrzésekről a Bkr. 22. és 50. § szerinti nyilvántartást vezeti.
A belső ellenőrzési vezető nyilatkozik arról, hogy gondoskodik az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről és szabályszerű, biztonságos tárolásáról.
I/2/g) Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok
A belső ellenőri nyilvántartások naprakész vezetéséhez szükséges tájékoztatást nem biztosítják minden esetben pl. hogyan alakul az intézkedési tervben megfogalmazott feladatok teljesítése. Továbbá nem jelzik az esetleges határidő csúszást, illetve csak esetenként készítik el az intézkedési terv módosítását.
Fontosnak tartom az intézkedési tervekkel kapcsolatos információnyújtás rendjének kialakítását.
A belső ellenőri nyilvántartások naprakész vezetése érdekében javasolt, hogy az intézkedési tervben megfogalmazott feladatok teljesítéséről adjanak tájékoztatást a belső ellenőr részére és az esetleges csúszás esetén kezdeményezzék az intézkedési terv módosítását.
I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása (Bkr. 48.§ ac) pont)
A belső ellenőr tanácsadási tevékenységet elsősorban szakmai konzultáció formájában végzett.
A felmerült kérdések jellemzően a gazdálkodást érintő problémákra, szabályzatok véleményezésére irányultak. Továbbá a belső kontrollrendszer pl. ellenőrzési nyomvonal aktualizálásával kapcsolatos kérdések egyeztetésére is sor került.
II. A belső kontrollrendszer működésének értékelése ellenőrzési tapasztalatok alapján (Bkr.48. § b) pont)
II/1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok (Bkr. 48.§. ba) pont)
A belső kontrollrendszer elemeinek értékelése a tárgyévben lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai alapján:
A belső kontrollrendszer a vezetők eszközrendszere, amelynek szabályozása és alkalmazása a Hivatal és az intézmények vezetésének egyaránt kötelező feladata. A belső kontrollrendszer magában foglalja a szabályokat, eljárásokat, gyakorlati módszereket és a szervezeti struktúrákat ahhoz, hogy segítséget nyújtson a vezetésnek céljai eléréséhez, a célok elérését akadályozó események megelőzéséhez, feltárásához és korrigálásához.
Az intézmények ellenőrzése során tapasztaltak alapján megállapítható, a Hivatal vezetése kiemelt hangsúlyt helyezett arra, hogy az intézményvezetők figyelmét felhívja a belső kontrollrendszer alábbiakban felsorolt szabályzatainak elkészítésére
- az integrált kockázatkezelési szabályzat;
- az integritást sértő események kezelésének eljárásrendje;
- a munkafolyamatokat modellező ellenőrzési nyomvonal.
A 2023. évben tapasztaltak alapján megállapítható, hogy a Hivatal és az intézmények is rendelkeznek az előírt szabályzatokkal.
Megjegyzem, hogy az ellenőrzési nyomvonalak aktualizálására több esetben tettem javaslatot, a Hivatalban annak átdolgozására - a pénzügyi területet kivéve – sor került.
Az ellenőrzések során több esetben tapasztaltam, hogy a hibák, hiányosságok elkerülhetőek lennének, ha a Hivatal szintjén, illetve az intézményeknél is kialakítanák a vezetői ellenőrzés rendjét.
Ezért az ellenőrzési jelentésekben javasoltam, hogy alakítsanak ki egy olyan ellenőrzési rendszert, amelyben meghatározzák a vezetők ellenőrzési feladatait, annak dokumentálási módját, annak érdekében, hogy megfelelő időben felmérjék a kockázatokat, a célkitűzésektől, jogszabályoktól való eltéréseket.
A működés során jelentkező kockázatok jelzéséről és a kockázat megszüntetésének nyomon követéséről szólna továbbá a kockázatkezelési munkacsoport feladata is, amelynek létrehozásáról az Integrált kockázatkezelési szabályzat rendelkezik.
A kockázatkezelési munkacsoportot még nem állították fel.
Megjegyzem továbbá, hogy az Integrált kockázatkezelési szabályzatban rögzítésre került, hogy az integrált kockázatkezelési rendszerhez kapcsolódó koordinációs feladatokat a jegyző által kinevezett belső kontroll koordinátor végzi.
A belső kontroll koordinátor kinevezésére azonban nem került sor.
II/2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése (Bkr. 48.§. bb) pont)
E pontban kerülnek értékelésre a belső kontrollrendszer elemei az ellenőrzött területeken tapasztaltak alapján.
A belső kontrollrendszer hozzájárul ahhoz, hogy a Hivatal és az intézmények tevékenységüket szabályos és hatékony módon folytassák, biztosítva ezáltal a vezetés által meghatározott irányvonal érvényesülését, a vagyon védelmét, a nyilvántartások teljességét és pontosságát. Fontos, hogy a jól felépített belső kontrollrendszer mindezekről pontos, időbeni információt nyújtson a vezetés számára.
A Hivatal és az intézmények is rendelkeznek a belső kontrollrendszer szabályzataival (Integrált kockázatkezelési szabályzat, Szervezeti integritást sértő események kezelése, Ellenőrzési nyomvonal).
1. Kontrollkörnyezet
1.1. Célok és szervezeti felépítés
Az ellenőrzés tapasztalata szerint a vizsgált szervezetek esetében egyértelműen meghatározottak a célok, amelyeket a Szervezeti és Működési Szabályzat is tartalmaz. A jóváhagyott szervezeti struktúra áttekinthető és világos.
1.2. Belső szabályzatok
A jegyző kiadta a számviteli szabályzatokat - az Önköltségszámítási szabályzat kivételével - és azokat kiterjesztette az intézményekre. Az Önköltségszámítási szabályzat elkészítéséről gondoskodni kell, kiemelt figyelemmel a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház, a Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár és a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal tevékenységeire.
Az Önköltségszámítási szabályzat elkészítésének első határideje 2021. 03. 31., amelyet a K/159-6/2021. számú Hivatal jegyzője által kiadott intézkedési terv tartalmaz.
E téma szabályozásának fontosságával több ellenőrzési jelentésben foglalkoztam, de az elmúlt években kiadott intézkedési tervek ellenére sem készült el a szabályzat.
A Hivatalnál végzett ellenőrzések során tapasztaltak szerint megállapítható, hogy a szabályzatok aktualizálására nem fordítanak kellő figyelmet.
A reprezentációs kiadások rendjét 2018. évben ellenőriztem, majd 2020. évben került sor az utóellenőrzésre A 2018. évi ellenőrzések utóellenőrzése tárgyú vizsgálat keretében.
Az alapvizsgálat során került megállapításra, hogy a Reprezentációs kiadások felhasználásának és elszámolásának szabályairól szóló utasítást ki kell egészíteni.
A megállapításra összeállított intézkedési tervben megfogalmazottak a kitűzött 2019. július 31-i határidőre nem teljesültek.
Az utóellenőrzés megállapítása alapján a következő intézkedés kiadására került sor:
A Reprezentációs kiadások felhasználásának és elszámolásának rendjéről szóló szabályzatot egészítsék ki az Önkormányzat rendezvényeinél követendő eljárással.
Határidő: 2021. június 30.
Megállapítottam, hogy a szabályzatot a 2023. évi éves ellenőrzési jelentés összeállításáig nem egészítették ki.
Nem került aktualizálásra a Belföldi és külföldi kiküldetések szabályzata sem, az erre vonatkozó intézkedés határideje 2022. június 30.
Továbbá nem készült el az Anyag- és eszközgazdálkodási szabályzat sem, annak ellenére, hogy a 2022. május 6-án jóváhagyott K/3960-13/2022. számú intézkedési terv előírta. Az elkészítésre megállapított határidő 2022. november 15-e volt.
A munkamegosztási megállapodás értelmében a Hivatal - mint az irányító szerv Kőszeg Város Önkormányzata, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerve - látja el az Intézmény, mint gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv gazdálkodással kapcsolatos feladatait.
Fontosnak tartom, hogy az intézmények esetében a gazdasági folyamatok végig viteléhez - a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás alapján - mind a szabályzatok elkészítéséhez, mind a gyakorlati folyamatokhoz a feladatra kijelölt Pénzügyi és gazdálkodási Osztály nyújtson megfelelő szakmai támogatást.
Javasolt továbbá az Önkormányzat által alapított Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. esetében kiemelt figyelmet fordítani a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére.
Az intézkedési tervben megfogalmazottak szerint: ki kell alakítani a Kft. gazdasági tevékenységének mérésére, értékelésére alkalmas szempontokat és elveket!
Megjegyzem a Kft. esetében végzett ellenőrzés megállapításaira, javaslataira figyelemmel összeállított intézkedési tervben megállapított határidőkre a feladat elvégzésére kijelölt vezetők határidő módosítást kértek, amelyből egy kivételével 2023. évi dátum lett megjelölve. Az intézkedési tervben meghatározott feladatok azonban a 2023. évi éves ellenőrzési jelentés összeállításáig nem készültek el.
1.3. Feladat-, és felelősségi körök
A Hivatal, valamint az intézmények vezetése fontosnak tartotta, hogy olyan kontrollkörnyezetet alakítsanak ki, amelyben,
- világos a szervezeti struktúra,
- egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok,
- meghatározottak az etikai elvárások,
- átlátható a humánerőforrás-kezelés.
1.4. A folyamatok meghatározása és dokumentálása
A munkavégzés alapvető feltétele, hogy a tevékenység és feladat tartalma egyértelműen meghatározott legyen. A feladat-specifikus szabályzatok, belső utasítások, folyamatleírások és munkaköri leírások együttesen biztosítják a folyamatok egyértelmű meghatározását és a dokumentálás rendjét.
A Hivatal 2023. évben átdolgozta a már hatályban lévő ellenőrzési nyomvonalat és azt aktualizálta, azonban a pénzügyi szakterület munkafolyamatainak felülvizsgálata és aktualizálása nem történt meg.
A vizsgálat során megállapításra került, hogy célszerű lenne egyes témakörök esetében eljárásrendet készíteni. Erre vonatkozó intézkedések kiadására is sor került, azonban a tényleges szabályozás nem készült el.
Az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények modellezték munkafolyamataikat és összeállították az ellenőrzési nyomvonalat.
1.5. Humán-erőforrás
A Hivatal által megfogalmazott cél, hogy az ellátandó feladatokhoz megfelelően képzett állomány álljon rendelkezésre, amely jellemzően megvalósul.
1.6. Etikai értékek és integritás
Az etikai értékek és az integritás szempontjainak rögzítése és azok betartása a Hivatal és az intézmények működése szempontjából is meghatározó jelentőséggel bír. A Hivatal vezetése mind a szabályzatokon keresztül, mind magatartásával megfelelő módon mutat irányt a munkatársak számára az etikai normák betartásával kapcsolatban.
2. Integrált kockázatkezelési rendszer
2.1. Kockázatok meghatározása és felmérése
A Hivatal elkészítette és hatályba helyezte Integrált kockázatkezelési szabályzatát. A folyamatalapú kockázatkezelési rendszer a Hivatal minden tevékenységére kiterjed, és egységes módszertan és eljárások alkalmazásával, a Hivatal célkitűzéseinek és értékeinek figyelembevételével biztosítja a kockázatok azonosítását, azok meghatározott kritériumok szerinti értékelését, valamint a kockázatok kezelésére vonatkozó intézkedési terv elkészítését és az abban foglaltak nyomon követését.
Az Integrált kockázatkezelési szabályzat elkészítéséről az intézményvezetők is gondoskodtak.
A kockázatok feltárása, azonosítása során a Hivatal céljainak elérését veszélyeztető kockázatok számbavétele történik, figyelemmel a külső és belső kockázatokra is. A kockázatok feltárásában a tevékenységekkel mindennapi szinten foglalkozó alkalmazottaknak, és a vezetőknek egyaránt részt kell venni.
Az ellenőrzés során tapasztaltak szerint a munkatársak több esetben nem jelezték a munkafolyamat során észlelt hibákat, hiányosságokat pl. gazdasági események könyvelése nem teljes körű és nem időrendben történt, (Velem községi Önkormányzat esetében), az iparűzési adó ellenőrzése során tapasztaltam, hogy nincs munkafolyamatba épített ellenőrzés és nem alakították ki annak rendszerét, hogy a vállalkozók gazdálkodási adatainak ellenőrzését elvégezzék. A Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínháznál végzett utóellenőrzésnél 12 megállapítást tettem, amelyre elkészült az intézkedési terv és abban 16 feladat került meghatározásra a felelősök és határidő megjelölésével. A határidő jellemzően a 2023. évre lett meghatározva, négy esetben pedig 2024. március 31-et jelöltek meg.
Az intézkedések végrehajtásáról írásban nem kaptam információt. Szóbeli tájékoztatás alapján azonban arról tájékoztattak, hogy az intézkedések végrehajtására a 2023. évi éves ellenőrzési jelentés összeállításáig nem került sor.
Megjegyzem továbbá, hogy a vezetői ellenőrzés rendjét nem alakították ki. Fontos az ellenőrzés rendjét kialakítani és azt a gyakorlatban következetesen alkalmazni. Gondoskodni kell a vezetői ellenőrzés dokumentálásáról is. Amennyiben e feladatok szabályozása és annak gyakorlatban történő alkalmazása elmarad, úgy az komoly kockázatot eredményezhet a működés során.
2.2. A kockázatok elemzése és értékelése
A szabályzat értelmében a Hivatalnak Kockázatkezelési Munkacsoportot kell létrehozni, amelynek feladata lenne a különböző fórumokon azonosított kockázatok rendszerezése, az esetleges duplikációk kiszűrése.
A Hivatal a Kockázatkezelési Munkacsoportot még nem állította fel.
A kockázatkezelés legeredményesebb eszköze a hatékony folyamatba épített ellenőrzés. A szervezet kockázatokra való hajlamosságának – kockázatérzékenységének, kockázattűrésének – értékelésének általános célja minden esetben az, hogy a célok elérését veszélyeztető kockázatokat azonosítsa és értékelje a válaszlépések (intézkedések) meghatározása érdekében.
A 2.1. pontban részletezettek is indokolják, hogy a kockázatkezelésre nagyobb figyelmet kellene fordítani, ezért az Integrált kockázatkezelési szabályzatban rögzítettek szerint Kockázatkezelési Munkacsoport felállításáról mielőbb gondoskodni kell.
2.3. Kockázatok integrált kezelése
A szabályzat értelmében a kockázatkezelés során felmérik a Hivatal tevékenységében és gazdálkodásában rejlő kockázatokat, meghatározzák az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket és hangsúlyt fektetnek azok teljesítésének folyamatos monitoringjára.
A kockázatok észlelése és annak jelzése a vezetés felé, valamennyi dolgozó feladata. Fontos, hogy a szakterület vezetője rendszeresen ellenőrizze az általa irányított területet, és alakítsa ki az ellenőrzés dokumentálásának rendjét. A vezetői ellenőrzéssel lehet mielőbb felismerni, hogy a munkafolyamatokban hol jelenik meg a kockázat, amelynek megszüntetésére így lehet időben reagálni.
A vezetői ellenőrzés rendjét még tökéletesíteni kell, arra nagyobb figyelmet kell fordítani. Jelenleg a szakterületek szintjén eltérő színvonalon valósul meg.
(Részletek a 2.1. pontban.)
2.4. A kockázatkezelés teljes folyamatának felülvizsgálata
A Hivatal vezetése foglalkozik az intézményi szintű kockázatkezelési rendszerrel, de a teljes folyamat szervezése még nem valósult meg.
E folyamatra a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani!
A kockázatok felismerésénél, annak nyilvántartásba vételénél és a kockázatkezelés folyamatának nyomon követésénél is fontos szerep jut a belső kontroll koordinátornak, ezért javasolt mielőbb kijelölni e feladatra a megfelelő munkatársat.
2.5. Súlyos szervezeti integritást sértő események
A Hivatal vezetése kiemelt figyelmet fordít a súlyosabb szabálytalanságok, a szervezeti integritást sértő események (csalás, korrupció) megelőzésére.
Fontosnak tartom, hogy mielőbb bízzanak meg munkatársat a belső kontroll koordinátori feladatok ellátására. Ezt a 2019. április 29-én hatályba lépő Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének 3/2019. (IV. 25.) számú utasítása írta elő.
3. Kontrolltevékenységek
3.1. Kontroll stratégiák és módszerek
A stratégiai célkitűzések alapozzák meg a Hivatal törvényes és hatékony működését. A Hivatal egészére vonatkozó stratégiai célokhoz, és az azokhoz kapcsolódó egyéb célokhoz kell kapcsolódnia a vezetés kontrollstratégiájának is, tartalmazva
- az elérendő stratégiai célok egységes értelmezésének biztosítását, az eredményesség növelését gátló, késleltető kockázatoknak, és a kezelésükre kialakított módszereknek a megalapozását;
- a költségvetési szerv minden alkalmazottjának megfelelő orientálását a kockázatok és várható hatásuk olyan, időben való jelzésére, amikor még megelőző módon lehet a védekező intézkedéseket, döntéseket meghozni;
- a kockázatok kialakított kezelési gyakorlatának minden alkalmazott általi elfogadtatását, és a jó munkahelyi légkör megteremtésével, a kockázatkezelésben való részvételre való ösztönzését;
- megfelelő kockázatkezeléssel a vezetés kockázatkezelési tevékenységéről szóló jelentés körültekintő, teljes körű és megbízható elkészítését.
A belső kontrollokat úgy kell beépíteni a szervezet működésébe, hogy azok a tervezés, a végrehajtás, a folyamatos figyelemmel kísérés és az értékelés (monitoring) alapvető irányítási folyamatainak integrált részévé váljanak.
Jelenleg e területen hiányosságok tapasztalhatók, amelyről a 2. pont tartalmaz részleteket.
3.2. Feladatkörök szétválasztása
Az egyes munkafolyamatokkal kapcsolatos végrehajtási és engedélyezési feladatokat külön választották. A gazdálkodási hatáskörök meghatározásánál mind a szabályzatokban, mind a gyakorlatban figyelembe vették a jogszabályi előírásokat, és a hatásköröket ennek megfelelően delegálták.
3.3. A feladatvégzés folytonossága
A Hivatal vezetése fontosnak tartja, hogy a kilépő dolgozók írásban rögzítsék és átadják az általuk ellátott feladatokkal kapcsolatos információkat. A gyakorlatban ennek kivitelezése eltérő, esetenként a munkaköri feladatok részletes átadása - jegyzőkönyvbe rögzítetten – nem valósul meg.
A Hivatal a 2020. évben elkészítette az átadás-átvétel esetén követendő eljárásrendet.
4. Információ és kommunikáció
4.1. Információ és kommunikáció
A heti rendszerességgel tartott vezetői értekezlet biztosítja az információhoz való hozzáférést, majd az adott terület vezetője tájékoztatást ad a munkatársaknak.
A gazdasági területen alkalmazott számítástechnikai programokhoz való hozzáférés szabályozott. A döntéshozatalhoz, az intézkedések kiadásához a szükséges információ biztosított.
4.2. Iktatási rendszer
A Hivatalban biztosított az informatikai alapokra épülő iktatási rendszer. Továbbá meghatározták a dokumentumokhoz való hozzáférési jogosultságot.
4.3. Szervezeti integritást sértő események jelentése
A Hivatal és az intézmények is rendelkeznek a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjével. A szabályzat célja, hogy a Hivatal, illetve az intézmények működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és integritási, korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására az általános eljárásrend meghatározásával hozzájáruljon a korrupciós kockázatok Hivatalon és az intézményeken belüli hatékony kezeléséhez, valamint a korrupcióval szembeni ellenálló képesség javításához.
5. Nyomon követési rendszer (monitoring)
5.1. A szervezeti célok megvalósításának nyomon követése
A Bkr. 10. §-ában megfogalmazottak szerint
„A költségvetési szerv vezetője köteles kialakítani a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből állhat.”
Kialakították az Önkormányzat és a Hivatal tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll.
A gyakorlatban azonban nem működik minden esetben az átláthatóság. Nem biztosított az eszközök, immateriális javak, források teljes körű számbavétele. A vagyongazdálkodás esetében szorosabb ellenőrzésre van szükség.
A munkafolyamatok végig vitele sok esetben nem valósul meg.
A monitoring rendszer felépítésénél fontos szempont:
A vezető felelőssége kiépíteni és működtetni a monitoring rendszert, amelynek:
- a szervezet egészére kiterjedőnek kell lennie;
- kockázati alapon kell működnie, vagyis szűkös erőforrások esetén a célok megvalósítását leginkább veszélyeztető folyamatokra kell fókuszálnia;
- a változó körülményekhez igazodva folyamatosan megújulónak kell lennie.
5.2. A belső kontrollok értékelése
A monitoring rendszerrel szemben általános követelmény, hogy az legyen alkalmas:
- a belső kontrollok működéséről megfelelő, intézkedésekre alkalmas, folyamatos információk biztosítására,
- a tevékenységekben meglévő kockázatok észlelésére, és mérséklésükre, megszüntetésükre vonatkozó javaslatok megtételére,
- a belső ellenőrzés ellenőrzési tapasztalatai, javaslatai hasznosításának értékelésére.
E területen szükség van további fejlődésre, és a folyamat tökéletesítésére.
5.3. Belső ellenőrzés
A Hivatal kialakította belső ellenőrzési rendszerét, gondoskodik működtetéséről és funkcionális függetlenségének biztosításáról.
A belső ellenőr tevékenységével részt vesz a monitoring rendszer megvalósításában, feladatát a belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.
Éves tervét kockázatelemzéssel támasztja alá, amely alapján a belső ellenőr rangsorol és teszi meg javaslatát az éves ellenőrzési tervre. A vizsgálatokról készített ellenőrzési jelentésben megfogalmazza megállapításait és javaslatot tesz a vezetés részére a felmerült problémák kijavítására.
III.
Intézkedési tervek megvalósítása (Bkr. 48.§ c) pont)
Előző évekről áthúzódó intézkedések száma: 39 db
2023. évi intézkedések száma: 32 db
Összesen intézkedések száma: 71 db
ebből: megvalósult 9 db
nem valósult meg 62 db
A 2023. évi ellenőrzésekhez kapcsolódóan megjegyzem, hogy további 10 intézkedés kiadására is sor került, amelyek esetében a végrehajtásra 2024. évi határidőt jelöltek ki.
Készítette: Teveliné Bándi Mária belső ellenőrzési vezető
Az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság és a képviselő-testületnek egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.
Kőszeg, 2024. április 18.
Dr. Zalán Gábor s.k.
jegyző
(A mellékletet lsd. a letölthető formátumban.)
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2023. évi ellenőrzési terv végrehajtásáról szóló jelentést jóváhagyja.
A 2023. évi ellenőrzési terv végrehajtásáról szóló jelentés.
2023. ÉVI ELLENŐRZÉSI JELENTÉS
Vezetői összefoglaló
Az Önkormányzat és a Hivatal működésében a 2023. évben is elsődleges feladat volt a kötelező feladatok magas színvonalú ellátása.
A jelenlegi gazdasági körülmények egyértelműen arra irányítják a figyelmet, hogy elsődleges feladat a gondos gazdálkodás és a vagyonvédelem egyre magasabb szintre emelése.
Ennek néhány kiemelt eleme:
- törekvés a bevételek teljeskörű beszedésére;
- a rendelkezésre álló erőforrások gazdaságos, takarékos felhasználása;
- a hatékony gazdálkodás megteremtése, a tényadatok rendszeres elemzésével.
Törekedni kell a tevékenységek szabályszerű, gazdaságos és hatékony ellátására. Meg kell védeni az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és a nem rendeltetésszerű használattól.
Az előzőekben felsoroltak miatt még hangsúlyosabb szerepet kell kapni a belső kontrollrendszernek és a vezetői ellenőrzésnek. Az ellenőrzések során egyértelműen felszínre került, hogy a szabályozottságra és az eljárási rendek készítésére kiemelt figyelmet kell fordítani. A szabályzatok adnak iránymutatást az egységes eljáráshoz.
A gyakorlatban azonban látszik, hogy ezen területen még vannak hiányosságok.
További elvárás fogalmazódott meg arra vonatkozóan, hogy a kockázatok felismerését, kezelését valamennyi munkatárs magáénak érezze, ezzel is biztosítva minden szakterületen a szabályos, előírás szerinti eljárást.
Továbbra is fontos valamennyi intézmény esetében a belső kontrollrendszer szabályszerű, eredményes, gazdaságos és hatékony működése.
Valamennyi intézmény rendelkezik Integrált kockázatkezelési szabályzattal, Ellenőrzési nyomvonallal és Szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjével. Rendelkeznek továbbá Eljárásrenddel a korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására.
Cél, hogy mind a Hivatalban, mind az intézményekben olyan szervezeti kultúra állandósuljon, amely biztosítja az elkötelezettséget a szervezeti célok és értékek iránt, valamint alkalmas az integritás érvényesítésének biztosítására.
Az elmúlt időszakban is fontos volt és ez a továbbiakban is kiemelt jelentőséggel bír, hogy gondoskodni kell:
- a vagyon rendeltetésszerű használatáról,
- a szabályozottságról,
- a tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról,
- az előirányzatok célnak megfelelő felhasználásáról,
- a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről,
- a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről,
- a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról,
- a munkafolyamatba épített és vezetői ellenőrzésről,
- olyan rendszer működtetéséről, amely megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és szabályszerűségére, biztosítja az elszámoltathatóságot, továbbá megfelel a hazai és közösségi szabályoknak,
- arról, hogy a vezetők a szervezet minden szintjén tisztában legyenek a kitűzött célokkal és az azok elérését segítő eszközökkel annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a meghatározott feladatokat és értékelni tudják az elért eredményeket.
A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal részére további meghatározó feladatot jelent a Hivatal és az önkormányzatok gazdálkodással kapcsolatos teendőin túl az intézmények gazdasági feladatainak ellátása. E tevékenységek vonatkozásában a Hivatal és az intézmények megállapodást írtak alá, amely a gazdálkodással kapcsolatos munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szól.
Az intézmények gazdálkodási feladatainak ellátása sajátos eljárást kíván, mind az intézmény, mind a Pénzügyi és gazdálkodási Osztály vezetése részéről.
Néhány meghatározó téma, amely esetekben az intézményeknél hibás gyakorlatot tapasztaltam:
- A kötelezettségvállalás és ellenjegyzés rendjét az Áht. (Államháztartásról szóló 2011.évi CXCV tv.) 37. § (1) bekezdése egyértelműen meghatározza: kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítést megelőzően, írásban lehet.
Ellenőrzés során azonban az előírások betartása nem minden esetben valósul meg. Előfordul, hogy a kötelezettségvállalás előtt nem egyeztetnek az ellenjegyzésre felhatalmazott munkatárssal.
- Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 9. §-a a gazdasági szervezet feladatait részletezi, amelyből fontosnak tartom kiemelni a gazdálkodás végrehajtását, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és pénzügyi, számviteli rend betartását. Ennek megvalósítása érdekében javasolt az intézmények részére elkészíteni egy olyan eljárásrendet, amely a feladatokat részletezi és az eljárást egyértelműen meghatározza.
Erre vonatkozó javaslatomat több esetben megfogalmaztam, és a feladat az intézkedési tervben is elrendelésre került. Az eljárásrend ennek ellenére még nem készült el.
A vizsgálatok tapasztalata szerint szükséges lenne a gazdasági feladatokkal kapcsolatban az együttműködést erősíteni a pénzügyi szakterület részéről.
Javasolt továbbá, hogy a pénzügyi osztályvezető alakítsa ki az intézményeknél a hatáskörébe tartozó munkaterületeknél az ellenőrzés rendszerét és a dokumentálás módját!
A Hivatal rendelkezik a szükséges szabályzatok jelentős részével, azonban a működéshez kapcsolódó pénzügyi kihatással bíró területek szabályzatainak [Ávr. 13. § (2) bekezdés] egy része aktualizálásra szorul, pl. Reprezentációs szabályzat, Kiküldetési szabályzat, stb.)
A 2023. évben a Hivatalban nem történt szervezeti integritást sértő esemény.
A kialakított információs és kommunikációs rendszer biztosítja, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljussanak az illetékes szervezeti egységekhez, illetve személyekhez. Biztosított, hogy a vezetés által kitűzött célok, a teljesítését szolgáló előírások, követelmények és feltételek minden illetékes munkatárshoz eljussanak.
A Hivatalban kialakított ellenőrzési rendszer adatszolgáltatással, számonkéréssel, beszámoltatással valósul meg. Az utólagos monitoring tevékenység a belső és a vezetői ellenőrzések keretében valósulhat meg. Megállapítható azonban, hogy a vezetői ellenőrzés rendszerét nem alakították ki. Fontosnak tartom, hogy a vezetői ellenőrzésre és annak dokumentálására helyezzenek nagyobb hangsúlyt.
A monitoring rendszer részét képező belső ellenőrzés vizsgálati feladatai során megállapításokat és ajánlásokat fogalmazott meg az ellenőrzöttek részére. Az ellenőrzéseket követően intézkedési terv kiadására került sor, amely határidőt és felelőst jelölt meg.
Megállapítható, hogy az intézkedési tervek megvalósulásánál jelentős elmaradások vannak. Belső ellenőri tevékenységemet a 2018. év elején kezdtem és ezen időponttól kezdve előfordul, hogy megállapításaimra és javaslataimra épülő intézkedési tervek a mai napig nem valósultak meg.
Tartalomjegyzék
I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján (Bkr. 48. §. a) pont)
I/1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése (Bkr.48.§ aa) pont)
I/1/a) A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése
I/1/b) Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása
I/2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása (Bkr.48.§ ab) pont)
I/2/a) A belső ellenőrzési egység(ek) humánerőforrás- ellátottsága
I/2/b) A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása (Bkr. 18-19. §-a alapján)
I/2/c) Összeférhetetlenségi esetek (Bkr. 20. §-a alapján)
I/2/d) A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása
I/2/e) A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők
I/2/f) Az ellenőrzések nyilvántartása
I/2/g) Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok
I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása (Bkr. 48.§ ac) pont)
II. A belső kontrollrendszer működésének értékelése ellenőrzési tapasztalatok alapján (Bkr. 48.§ b) pont)
II/1 A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok (Bkr. 48. § ba) pont)
II/2 A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése (Bkr. 48. § bb) pont)
III. Az intézkedési tervek megvalósítása (Bkr. 48. § c) pont)
Mellékletek
I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján (Bkr. 48. §. a) pont)
A belső ellenőr tevékenységét a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet (Bkr.), a módszertani útmutatók és a Belső ellenőrzési kézikönyv alapján végezte. A 2023. évi belső ellenőrzési tervet megelőzően a vezetők interjú kérdőív kitöltésével adtak információt az ellenőrzési tervet megalapozó kockázatelemzéshez. Majd a kockázatelemzés összeállítására került sor. Az ellenőrzési terv összeállítását megelőzően a belső ellenőr egyeztetett a Hivatal vezetésével az általuk kockázatosnak ítélt területekről, tevékenységekről.
A tervezett ellenőrzések végrehajtása az ellenőrzési jelentések zárása az éves beszámoló összeállításáig megvalósult.
A 2023. év ellenőrzési terve a következő feladatokat tartalmazta:
- Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház működési szabályozottságának és gazdálkodásának vizsgálata – utóellenőrzés;
- Kőszeg Város Önkormányzata helyi iparűzési adóval kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése;
- Bozsok községi és Velem községi Önkormányzat 2022. évi költségvetési beszámoló mérlegsorainak leltárral való alátámasztottságának vizsgálata;
Az elmúlt évek tapasztalata alapján gyakori probléma, hogy az intézkedési tervekben meghatározott feladatok jelentős része nem teljesül, ezért szükséges az utóellenőrzések ütemezése. További hiányosság, hogy az utóellenőrzésre kiadott intézkedési tervben – ismételten - meghatározott feladatok sem teljesülnek.
Az ellenőrzési feladatok megkezdését megelőzően minden esetben ellenőrzési program készült.
Majd a vizsgálatok során megismert eljárást és az ellenőrzés tapasztalatait, megállapításait ellenőrzési jelentésben részleteztem, amelynek tartalmát az érintett szakterületeken megismerhették és arról véleményt mondhattak. Az ellenőrzési jelentés megállapításokat és javaslatokat tartalmaz.
A vizsgálatok során hangsúlyt kapott a szabályozottsággal, a szabályszerűen végzett gondos gazdálkodással, a vagyonmegőrzéssel és az ellenőrzési rendszerek megfelelőségével kapcsolatos tapasztalat összefoglalása.
Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínháznál végzett utóellenőrzés
A vizsgált intézménynek továbbra sincs Önköltségszámítási szabályzata. Felhívom a figyelmet, hogy a jogszabályok értelmében - tekintettel az intézmény által végzett tevékenységekre - a szabályzattal a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínháznak rendelkeznie kell.
Fontos, hogy a gazdasági feladatokat ellátó osztály (Pénzügyi és gazdálkodási Osztály) az érintett intézmények feladatait, működési rendjét tekintse át, és ismerje meg azt teljeskörűen. Továbbá vizsgálja meg a jogszabályi összefüggéseket, majd ez alapján döntsön a szabályozás menetéről!
Az ellenőrzések során továbbá megállapítást nyert, hogy nem biztosított a készletkezelés szabályozottsága.
Tekintettel a gazdálkodással kapcsolatos munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodásra, az intézmények gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el, ezért a gazdálkodással kapcsolatos szabályozásban és a gazdálkodás gyakorlati feladatainak szervezésében a Hivatal Pénzügyi és gazdálkodási Osztályának aktívan részt kell venni. Az intézmények részére számos területen a Hivatal munkatársai részéről iránymutatást kell nyújtani, hogy a folyamatok szabályos ellátása megvalósuljon.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodás és a gazdasági feladatok kapcsolódásánál felmerülő hiányosságok, téves értelmezések elkerülhetőek legyenek javasoltam, hogy készítsenek eljárásrendet, amely a közreműködő feleknek egyértelmű iránymutatást ad. Egyben alakítsák ki a gazdasági feladatok ellenőrzési rendjét is!
A 2023. évben Bozsok községi és Velem községi Önkormányzat mérlegét alátámasztó leltár és a mennyiségi leltárfelvétel ellenőrzésére is sor került. Az ellenőrzés során a kirendeltségi irodavezető is közreműködött.
Megállapítottam, az elmúlt 10 évben mennyiségi leltárfelvételre nem került sor, annak ellenére, hogy a számviteli törvény 69. § (3) bekezdése szerint meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel kell leltározni.
E feladat ellátásának szervezése és a leltáradatok kiértékelése a pénzügyi szakterület feladata.
A belső ellenőr a szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel értékelte a vizsgált szakterületek kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát.
Az ellenőrzések során a belső ellenőr a belső kontrollrendszer működésének fontosságára is felhívta a figyelmet. 2022. évben sor került a Hivatalban a munkafolyamatokat modellező ellenőrzési nyomvonal teljes átdolgozására, azonban megjegyzem, hogy a pénzügyi szakterület részéről az intézkedési tervekben megfogalmazott, a szakterületet érintő ellenőrzési nyomvonal aktualizálása még nem történt meg.
Az elmúlt években folytatott ellenőrzések során a leltározás szabályszerű végrehajtásának fontosságára hívtam fel a figyelmet. Ehhez kapcsolódóan megjegyzem, hogy a 2022. év végén az átfogó, minden intézményt érintő leltározást megkezdték (kivéve Bozsok községi Önkormányzatnál és Velem községi Önkormányzatnál).
A 2022. évi mennyiségi leltárfelvétel adatainak kiértékelése azonban csak három intézmény esetében történt meg, amelyet záró jegyzőkönyvvel zártak le, ezek a következők:
- Kőszeg Meseváros Óvoda és Bölcsőde
Lezárva: 2023. július 31.
- Kőszegi Szociális Gondozási Központ
Lezárva: 2023. október 13
- Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár
Lezárva: 2023. november 29.
A leltározással kapcsolatban megjegyzem, előrehaladásnak tekinthető, hogy a mennyiségi leltárfelvétel megtörtént azzal a céllal, hogy a 2022. évi mérlegsorok alátámasztása teljeskörűen biztosított legyen. Ugyanis 10 évre visszatekintve nem tudtak bemutatni mennyiségi leltárfelvételi dokumentumot. Ez sajnálatos módon a 2022. évig annak ellenére nem valósult meg, hogy 2018. óta ezen hiányosságra rendszeresen felhívtam a figyelmet, és a javaslataim alapján intézkedési terv kiadására is sor került.
Szakmailag nem elfogadható, hogy a leltározás adatainak feldolgozása jóval a 2022. évi mérleg lezárását követően történt meg és csak a fenti három intézmény esetében.
Megjegyzem, hogy tényleges mennyiségi leltárfelvétel adatainak fordulónapra történő értékelése további adatgyűjtést igényel, így utólag nem biztosítja a mérlegsorok alátámasztásához a szükséges adatállományt.
A rendelkezésre bocsátott leltár zárójegyzőkönyvek ellenőrzését nem végeztem el, az nem szerepelt az éves belső ellenőrzési tervben. A leltározás szakmai szempontjaira figyelemmel azonban egyértelműen látható, hogy a 2022. évi leltárfelvétel 2023. II. félévi, illetve 2024. évi feldolgozása, zárása nem biztosított megfelelő adatot a 2022. évi mérleg alátámasztásához.
Hiányzik még a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház, a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal és a Kőszeg Város Önkormányzat leltáradatainak kiértékelése és záró jegyzőkönyvvel való lezárása, természetesen most már a 2023. évi mérlegadatok alátámasztásához.
Iparűzési adó ellenőrzése
Megállapítottam, hogy a vizsgált időszakban a vállalkozók gazdálkodási adatainak ellenőrzésére nem került sor.
Javaslom, hogy alakítsák ki a vállalkozások által benyújtott adóbevallások adattartalmának ellenőrzési rendjét.
Az ellenőrzések során tapasztaltak alapján megállapítottam, hogy a számvitel rendjének kialakítása és annak betartása nem valósul meg teljeskörűen.
Megállapítottam továbbá, hogy a Hivatal és az intézmények rendelkeznek a belső kontrollrendszerrel kapcsolatos szabályzatokkal.
Az ellenőrzési jelentésekben megfogalmazott javaslatokat figyelembe véve az intézkedési tervek elkészültek.
Több ellenőrzésnél tapasztaltam, hogy a munkafolyamatba épített ellenőrzésre és a vezetői ellenőrzésre nem fordítanak kellő figyelmet, ezért már több jelentésben is megfogalmaztam ilyen irányú javaslatomat.
Fontos, hogy a Hivatal szintjén, valamennyi szakterületre vonatkozóan alakítsanak ki egy olyan ellenőrzési rendszert, amelyben meghatározzák a vezetők ellenőrzési feladatait, annak dokumentálási módját, annak érdekében, hogy megfelelő időben felmérjék a kockázatokat, a célkitűzésektől, jogszabályoktól való eltéréseket.
I/1.
1/1/a)
Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése (Bkr.48.§ aa) pont)
A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése:
A megvalósult 2023. évi ellenőrzések:
Tárgy Cél Módszer
Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház működési szabályozottságának és gazdálkodásának vizsgálata - utóellenőrzés Annak megállapítása, hogy
- a 2020. évi vizsgálatról készített ellenőrzési jelentésbe foglalt megállapításokra és javaslatokra készített intézkedési tervet végrehajtották-e?
Szabályzatok tételes, dokumentumok és nyilvántartások mintavételes ellenőrzése.
Kőszeg Város Önkormányzata helyi iparűzési adóval kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése Annak megállapítása, hogy
- rendelkeznek-e a Képviselő-testület által jóváhagyott helyi adó rendelettel és az összhangban van-e a törvényi előírásokkal;
- az iparűzési adó nyilvántartása, adóelőleg fizetés, adó beszedése az előírásoknak megfelelően történik-e;
- a munkafolyamatokra vonatkozó ellenőrzési nyomvonalat elkészítették-e? szúrópróbaszerű ellenőrzés
Bozsok Község és Velem Község Önkormányzata 2022. évi költségvetési beszámoló mérlegsorainak leltárral való alátámasztottságának vizsgálata Annak megállapítása, hogy
- a Hivatal leltározási szabályzata tartalmazza-e hogyan kell elvégezni az Önkormányzat eszközeinek és forrásainak számbavételét,
- a leltározást a vonatkozó szabályozásnak megfelelően végzik-e,
- biztosított-e a 2022. évi beszámoló leltárral való alátámasztottsága? Dokumentumok, nyilvántartások mintavételes ellenőrzése
(helyszíni ellenőrzés, adatbekérés)
I/1/b)
Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása.
A tárgyévi ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja nem merült fel.
I/2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása (Bkr.48.§ ab) pont).
A belső ellenőr munkáját a munkatársak segítették, a vizsgált munkafolyamatokról tájékoztatást adtak és rendelkezésre bocsátották a szükséges dokumentumokat.
A belső ellenőr rendelkezik a szükséges szakmai felkészültséggel, tapasztalattal és a feladat ellátásához szükséges regisztrációval.
A tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre álltak.
Az ellenőrzések során az ellenőrzött területek vezetőivel és az érintett munkatársakkal a megállapítások egyeztetésre kerültek.
Az ellenőrzési programban megfogalmazott célok megvalósításához az elvégzett munka elegendő és megfelelő volt ahhoz, hogy a belső ellenőr megalapozott véleményt formáljon.
I/2/a) A belső ellenőrzési egység(ek) humánerőforrás-ellátottsága
A tervekben szereplő feladatok ellátásához szükséges kapacitás rendelkezésre állt.
A belső ellenőrzési feladatok ellátására vállalkozóval kötöttek szerződést.
A belső ellenőr képzettségi szintje és gyakorlata megfelel a jogszabályokban foglaltaknak.
Végzettsége:
- Pénzügyi és Számviteli Főiskola, pénzügyi tagozaton, költségvetési szakirányon
- Okleveles könyvvizsgáló
- Okleveles pénzügyi revizor
A belső ellenőr szakmai továbbképzéséről a vállalkozó saját költségén gondoskodik.
A 2023. év során részt vett:
- a mérlegképes könyvelők regisztrációjának érvényben tartásához szükséges továbbképzésen (államháztartási és vállalkozói minősítés),
- szakmai képzéseken, amelyek a tudás karbantartásához szükségesek (belső kontrollrendszer témakörben, adó törvény és államháztartási rendszer változását érintő előadásokon).
A belső ellenőr – külső partner - regisztrációs száma: 5113458
I/2/b)
I/2/c)
A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása (Bkr.18-19. §-a alapján)
A belső ellenőr tevékenységét közvetlenül a jegyzőnek alárendelve végzi. A belső ellenőr funkcionális függetlensége biztosított. A belső ellenőr nem vesz részt operatív feladatok ellátásában.
Összeférhetetlenségi esetek (Bkr.20.§-a alapján)
A belső ellenőrzési vezető és a vizsgált személyek esetében összeférhetetlenség nem állt fenn, erről minden esetben nyilatkozott az ellenőrzések megkezdése előtt.
I/2/d) A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása
A belső ellenőr jogai nem sérültek a feladatai ellátása során.
I/2/e) A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők
A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó, az ellenőrzés meghiúsulását eredményező tényező nem állt fenn. A belső ellenőri feladatokhoz szükséges eszközök rendelkezésre álltak. A feladat ellátásához a szükséges információt biztosították.
I/2/f) Az ellenőrzések nyilvántartása
A belső ellenőrzési vezető nyilatkozik arról, hogy az elvégzett ellenőrzésekről a Bkr. 22. és 50. § szerinti nyilvántartást vezeti.
A belső ellenőrzési vezető nyilatkozik arról, hogy gondoskodik az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről és szabályszerű, biztonságos tárolásáról.
I/2/g) Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok
A belső ellenőri nyilvántartások naprakész vezetéséhez szükséges tájékoztatást nem biztosítják minden esetben pl. hogyan alakul az intézkedési tervben megfogalmazott feladatok teljesítése. Továbbá nem jelzik az esetleges határidő csúszást, illetve csak esetenként készítik el az intézkedési terv módosítását.
Fontosnak tartom az intézkedési tervekkel kapcsolatos információnyújtás rendjének kialakítását.
A belső ellenőri nyilvántartások naprakész vezetése érdekében javasolt, hogy az intézkedési tervben megfogalmazott feladatok teljesítéséről adjanak tájékoztatást a belső ellenőr részére és az esetleges csúszás esetén kezdeményezzék az intézkedési terv módosítását.
I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása (Bkr. 48.§ ac) pont)
A belső ellenőr tanácsadási tevékenységet elsősorban szakmai konzultáció formájában végzett.
A felmerült kérdések jellemzően a gazdálkodást érintő problémákra, szabályzatok véleményezésére irányultak. Továbbá a belső kontrollrendszer pl. ellenőrzési nyomvonal aktualizálásával kapcsolatos kérdések egyeztetésére is sor került.
II. A belső kontrollrendszer működésének értékelése ellenőrzési tapasztalatok alapján (Bkr.48. § b) pont)
II/1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok (Bkr. 48.§. ba) pont)
A belső kontrollrendszer elemeinek értékelése a tárgyévben lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai alapján:
A belső kontrollrendszer a vezetők eszközrendszere, amelynek szabályozása és alkalmazása a Hivatal és az intézmények vezetésének egyaránt kötelező feladata. A belső kontrollrendszer magában foglalja a szabályokat, eljárásokat, gyakorlati módszereket és a szervezeti struktúrákat ahhoz, hogy segítséget nyújtson a vezetésnek céljai eléréséhez, a célok elérését akadályozó események megelőzéséhez, feltárásához és korrigálásához.
Az intézmények ellenőrzése során tapasztaltak alapján megállapítható, a Hivatal vezetése kiemelt hangsúlyt helyezett arra, hogy az intézményvezetők figyelmét felhívja a belső kontrollrendszer alábbiakban felsorolt szabályzatainak elkészítésére
- az integrált kockázatkezelési szabályzat;
- az integritást sértő események kezelésének eljárásrendje;
- a munkafolyamatokat modellező ellenőrzési nyomvonal.
A 2023. évben tapasztaltak alapján megállapítható, hogy a Hivatal és az intézmények is rendelkeznek az előírt szabályzatokkal.
Megjegyzem, hogy az ellenőrzési nyomvonalak aktualizálására több esetben tettem javaslatot, a Hivatalban annak átdolgozására - a pénzügyi területet kivéve – sor került.
Az ellenőrzések során több esetben tapasztaltam, hogy a hibák, hiányosságok elkerülhetőek lennének, ha a Hivatal szintjén, illetve az intézményeknél is kialakítanák a vezetői ellenőrzés rendjét.
Ezért az ellenőrzési jelentésekben javasoltam, hogy alakítsanak ki egy olyan ellenőrzési rendszert, amelyben meghatározzák a vezetők ellenőrzési feladatait, annak dokumentálási módját, annak érdekében, hogy megfelelő időben felmérjék a kockázatokat, a célkitűzésektől, jogszabályoktól való eltéréseket.
A működés során jelentkező kockázatok jelzéséről és a kockázat megszüntetésének nyomon követéséről szólna továbbá a kockázatkezelési munkacsoport feladata is, amelynek létrehozásáról az Integrált kockázatkezelési szabályzat rendelkezik.
A kockázatkezelési munkacsoportot még nem állították fel.
Megjegyzem továbbá, hogy az Integrált kockázatkezelési szabályzatban rögzítésre került, hogy az integrált kockázatkezelési rendszerhez kapcsolódó koordinációs feladatokat a jegyző által kinevezett belső kontroll koordinátor végzi.
A belső kontroll koordinátor kinevezésére azonban nem került sor.
II/2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése (Bkr. 48.§. bb) pont)
E pontban kerülnek értékelésre a belső kontrollrendszer elemei az ellenőrzött területeken tapasztaltak alapján.
A belső kontrollrendszer hozzájárul ahhoz, hogy a Hivatal és az intézmények tevékenységüket szabályos és hatékony módon folytassák, biztosítva ezáltal a vezetés által meghatározott irányvonal érvényesülését, a vagyon védelmét, a nyilvántartások teljességét és pontosságát. Fontos, hogy a jól felépített belső kontrollrendszer mindezekről pontos, időbeni információt nyújtson a vezetés számára.
A Hivatal és az intézmények is rendelkeznek a belső kontrollrendszer szabályzataival (Integrált kockázatkezelési szabályzat, Szervezeti integritást sértő események kezelése, Ellenőrzési nyomvonal).
1. Kontrollkörnyezet
1.1. Célok és szervezeti felépítés
Az ellenőrzés tapasztalata szerint a vizsgált szervezetek esetében egyértelműen meghatározottak a célok, amelyeket a Szervezeti és Működési Szabályzat is tartalmaz. A jóváhagyott szervezeti struktúra áttekinthető és világos.
1.2. Belső szabályzatok
A jegyző kiadta a számviteli szabályzatokat - az Önköltségszámítási szabályzat kivételével - és azokat kiterjesztette az intézményekre. Az Önköltségszámítási szabályzat elkészítéséről gondoskodni kell, kiemelt figyelemmel a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház, a Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár és a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal tevékenységeire.
Az Önköltségszámítási szabályzat elkészítésének első határideje 2021. 03. 31., amelyet a K/159-6/2021. számú Hivatal jegyzője által kiadott intézkedési terv tartalmaz.
E téma szabályozásának fontosságával több ellenőrzési jelentésben foglalkoztam, de az elmúlt években kiadott intézkedési tervek ellenére sem készült el a szabályzat.
A Hivatalnál végzett ellenőrzések során tapasztaltak szerint megállapítható, hogy a szabályzatok aktualizálására nem fordítanak kellő figyelmet.
A reprezentációs kiadások rendjét 2018. évben ellenőriztem, majd 2020. évben került sor az utóellenőrzésre A 2018. évi ellenőrzések utóellenőrzése tárgyú vizsgálat keretében.
Az alapvizsgálat során került megállapításra, hogy a Reprezentációs kiadások felhasználásának és elszámolásának szabályairól szóló utasítást ki kell egészíteni.
A megállapításra összeállított intézkedési tervben megfogalmazottak a kitűzött 2019. július 31-i határidőre nem teljesültek.
Az utóellenőrzés megállapítása alapján a következő intézkedés kiadására került sor:
A Reprezentációs kiadások felhasználásának és elszámolásának rendjéről szóló szabályzatot egészítsék ki az Önkormányzat rendezvényeinél követendő eljárással.
Határidő: 2021. június 30.
Megállapítottam, hogy a szabályzatot a 2023. évi éves ellenőrzési jelentés összeállításáig nem egészítették ki.
Nem került aktualizálásra a Belföldi és külföldi kiküldetések szabályzata sem, az erre vonatkozó intézkedés határideje 2022. június 30.
Továbbá nem készült el az Anyag- és eszközgazdálkodási szabályzat sem, annak ellenére, hogy a 2022. május 6-án jóváhagyott K/3960-13/2022. számú intézkedési terv előírta. Az elkészítésre megállapított határidő 2022. november 15-e volt.
A munkamegosztási megállapodás értelmében a Hivatal - mint az irányító szerv Kőszeg Város Önkormányzata, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerve - látja el az Intézmény, mint gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv gazdálkodással kapcsolatos feladatait.
Fontosnak tartom, hogy az intézmények esetében a gazdasági folyamatok végig viteléhez - a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás alapján - mind a szabályzatok elkészítéséhez, mind a gyakorlati folyamatokhoz a feladatra kijelölt Pénzügyi és gazdálkodási Osztály nyújtson megfelelő szakmai támogatást.
Javasolt továbbá az Önkormányzat által alapított Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. esetében kiemelt figyelmet fordítani a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére.
Az intézkedési tervben megfogalmazottak szerint: ki kell alakítani a Kft. gazdasági tevékenységének mérésére, értékelésére alkalmas szempontokat és elveket!
Megjegyzem a Kft. esetében végzett ellenőrzés megállapításaira, javaslataira figyelemmel összeállított intézkedési tervben megállapított határidőkre a feladat elvégzésére kijelölt vezetők határidő módosítást kértek, amelyből egy kivételével 2023. évi dátum lett megjelölve. Az intézkedési tervben meghatározott feladatok azonban a 2023. évi éves ellenőrzési jelentés összeállításáig nem készültek el.
1.3. Feladat-, és felelősségi körök
A Hivatal, valamint az intézmények vezetése fontosnak tartotta, hogy olyan kontrollkörnyezetet alakítsanak ki, amelyben,
- világos a szervezeti struktúra,
- egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok,
- meghatározottak az etikai elvárások,
- átlátható a humánerőforrás-kezelés.
1.4. A folyamatok meghatározása és dokumentálása
A munkavégzés alapvető feltétele, hogy a tevékenység és feladat tartalma egyértelműen meghatározott legyen. A feladat-specifikus szabályzatok, belső utasítások, folyamatleírások és munkaköri leírások együttesen biztosítják a folyamatok egyértelmű meghatározását és a dokumentálás rendjét.
A Hivatal 2023. évben átdolgozta a már hatályban lévő ellenőrzési nyomvonalat és azt aktualizálta, azonban a pénzügyi szakterület munkafolyamatainak felülvizsgálata és aktualizálása nem történt meg.
A vizsgálat során megállapításra került, hogy célszerű lenne egyes témakörök esetében eljárásrendet készíteni. Erre vonatkozó intézkedések kiadására is sor került, azonban a tényleges szabályozás nem készült el.
Az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények modellezték munkafolyamataikat és összeállították az ellenőrzési nyomvonalat.
1.5. Humán-erőforrás
A Hivatal által megfogalmazott cél, hogy az ellátandó feladatokhoz megfelelően képzett állomány álljon rendelkezésre, amely jellemzően megvalósul.
1.6. Etikai értékek és integritás
Az etikai értékek és az integritás szempontjainak rögzítése és azok betartása a Hivatal és az intézmények működése szempontjából is meghatározó jelentőséggel bír. A Hivatal vezetése mind a szabályzatokon keresztül, mind magatartásával megfelelő módon mutat irányt a munkatársak számára az etikai normák betartásával kapcsolatban.
2. Integrált kockázatkezelési rendszer
2.1. Kockázatok meghatározása és felmérése
A Hivatal elkészítette és hatályba helyezte Integrált kockázatkezelési szabályzatát. A folyamatalapú kockázatkezelési rendszer a Hivatal minden tevékenységére kiterjed, és egységes módszertan és eljárások alkalmazásával, a Hivatal célkitűzéseinek és értékeinek figyelembevételével biztosítja a kockázatok azonosítását, azok meghatározott kritériumok szerinti értékelését, valamint a kockázatok kezelésére vonatkozó intézkedési terv elkészítését és az abban foglaltak nyomon követését.
Az Integrált kockázatkezelési szabályzat elkészítéséről az intézményvezetők is gondoskodtak.
A kockázatok feltárása, azonosítása során a Hivatal céljainak elérését veszélyeztető kockázatok számbavétele történik, figyelemmel a külső és belső kockázatokra is. A kockázatok feltárásában a tevékenységekkel mindennapi szinten foglalkozó alkalmazottaknak, és a vezetőknek egyaránt részt kell venni.
Az ellenőrzés során tapasztaltak szerint a munkatársak több esetben nem jelezték a munkafolyamat során észlelt hibákat, hiányosságokat pl. gazdasági események könyvelése nem teljes körű és nem időrendben történt, (Velem községi Önkormányzat esetében), az iparűzési adó ellenőrzése során tapasztaltam, hogy nincs munkafolyamatba épített ellenőrzés és nem alakították ki annak rendszerét, hogy a vállalkozók gazdálkodási adatainak ellenőrzését elvégezzék. A Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínháznál végzett utóellenőrzésnél 12 megállapítást tettem, amelyre elkészült az intézkedési terv és abban 16 feladat került meghatározásra a felelősök és határidő megjelölésével. A határidő jellemzően a 2023. évre lett meghatározva, négy esetben pedig 2024. március 31-et jelöltek meg.
Az intézkedések végrehajtásáról írásban nem kaptam információt. Szóbeli tájékoztatás alapján azonban arról tájékoztattak, hogy az intézkedések végrehajtására a 2023. évi éves ellenőrzési jelentés összeállításáig nem került sor.
Megjegyzem továbbá, hogy a vezetői ellenőrzés rendjét nem alakították ki. Fontos az ellenőrzés rendjét kialakítani és azt a gyakorlatban következetesen alkalmazni. Gondoskodni kell a vezetői ellenőrzés dokumentálásáról is. Amennyiben e feladatok szabályozása és annak gyakorlatban történő alkalmazása elmarad, úgy az komoly kockázatot eredményezhet a működés során.
2.2. A kockázatok elemzése és értékelése
A szabályzat értelmében a Hivatalnak Kockázatkezelési Munkacsoportot kell létrehozni, amelynek feladata lenne a különböző fórumokon azonosított kockázatok rendszerezése, az esetleges duplikációk kiszűrése.
A Hivatal a Kockázatkezelési Munkacsoportot még nem állította fel.
A kockázatkezelés legeredményesebb eszköze a hatékony folyamatba épített ellenőrzés. A szervezet kockázatokra való hajlamosságának – kockázatérzékenységének, kockázattűrésének – értékelésének általános célja minden esetben az, hogy a célok elérését veszélyeztető kockázatokat azonosítsa és értékelje a válaszlépések (intézkedések) meghatározása érdekében.
A 2.1. pontban részletezettek is indokolják, hogy a kockázatkezelésre nagyobb figyelmet kellene fordítani, ezért az Integrált kockázatkezelési szabályzatban rögzítettek szerint Kockázatkezelési Munkacsoport felállításáról mielőbb gondoskodni kell.
2.3. Kockázatok integrált kezelése
A szabályzat értelmében a kockázatkezelés során felmérik a Hivatal tevékenységében és gazdálkodásában rejlő kockázatokat, meghatározzák az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket és hangsúlyt fektetnek azok teljesítésének folyamatos monitoringjára.
A kockázatok észlelése és annak jelzése a vezetés felé, valamennyi dolgozó feladata. Fontos, hogy a szakterület vezetője rendszeresen ellenőrizze az általa irányított területet, és alakítsa ki az ellenőrzés dokumentálásának rendjét. A vezetői ellenőrzéssel lehet mielőbb felismerni, hogy a munkafolyamatokban hol jelenik meg a kockázat, amelynek megszüntetésére így lehet időben reagálni.
A vezetői ellenőrzés rendjét még tökéletesíteni kell, arra nagyobb figyelmet kell fordítani. Jelenleg a szakterületek szintjén eltérő színvonalon valósul meg.
(Részletek a 2.1. pontban.)
2.4. A kockázatkezelés teljes folyamatának felülvizsgálata
A Hivatal vezetése foglalkozik az intézményi szintű kockázatkezelési rendszerrel, de a teljes folyamat szervezése még nem valósult meg.
E folyamatra a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani!
A kockázatok felismerésénél, annak nyilvántartásba vételénél és a kockázatkezelés folyamatának nyomon követésénél is fontos szerep jut a belső kontroll koordinátornak, ezért javasolt mielőbb kijelölni e feladatra a megfelelő munkatársat.
2.5. Súlyos szervezeti integritást sértő események
A Hivatal vezetése kiemelt figyelmet fordít a súlyosabb szabálytalanságok, a szervezeti integritást sértő események (csalás, korrupció) megelőzésére.
Fontosnak tartom, hogy mielőbb bízzanak meg munkatársat a belső kontroll koordinátori feladatok ellátására. Ezt a 2019. április 29-én hatályba lépő Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének 3/2019. (IV. 25.) számú utasítása írta elő.
3. Kontrolltevékenységek
3.1. Kontroll stratégiák és módszerek
A stratégiai célkitűzések alapozzák meg a Hivatal törvényes és hatékony működését. A Hivatal egészére vonatkozó stratégiai célokhoz, és az azokhoz kapcsolódó egyéb célokhoz kell kapcsolódnia a vezetés kontrollstratégiájának is, tartalmazva
- az elérendő stratégiai célok egységes értelmezésének biztosítását, az eredményesség növelését gátló, késleltető kockázatoknak, és a kezelésükre kialakított módszereknek a megalapozását;
- a költségvetési szerv minden alkalmazottjának megfelelő orientálását a kockázatok és várható hatásuk olyan, időben való jelzésére, amikor még megelőző módon lehet a védekező intézkedéseket, döntéseket meghozni;
- a kockázatok kialakított kezelési gyakorlatának minden alkalmazott általi elfogadtatását, és a jó munkahelyi légkör megteremtésével, a kockázatkezelésben való részvételre való ösztönzését;
- megfelelő kockázatkezeléssel a vezetés kockázatkezelési tevékenységéről szóló jelentés körültekintő, teljes körű és megbízható elkészítését.
A belső kontrollokat úgy kell beépíteni a szervezet működésébe, hogy azok a tervezés, a végrehajtás, a folyamatos figyelemmel kísérés és az értékelés (monitoring) alapvető irányítási folyamatainak integrált részévé váljanak.
Jelenleg e területen hiányosságok tapasztalhatók, amelyről a 2. pont tartalmaz részleteket.
3.2. Feladatkörök szétválasztása
Az egyes munkafolyamatokkal kapcsolatos végrehajtási és engedélyezési feladatokat külön választották. A gazdálkodási hatáskörök meghatározásánál mind a szabályzatokban, mind a gyakorlatban figyelembe vették a jogszabályi előírásokat, és a hatásköröket ennek megfelelően delegálták.
3.3. A feladatvégzés folytonossága
A Hivatal vezetése fontosnak tartja, hogy a kilépő dolgozók írásban rögzítsék és átadják az általuk ellátott feladatokkal kapcsolatos információkat. A gyakorlatban ennek kivitelezése eltérő, esetenként a munkaköri feladatok részletes átadása - jegyzőkönyvbe rögzítetten – nem valósul meg.
A Hivatal a 2020. évben elkészítette az átadás-átvétel esetén követendő eljárásrendet.
4. Információ és kommunikáció
4.1. Információ és kommunikáció
A heti rendszerességgel tartott vezetői értekezlet biztosítja az információhoz való hozzáférést, majd az adott terület vezetője tájékoztatást ad a munkatársaknak.
A gazdasági területen alkalmazott számítástechnikai programokhoz való hozzáférés szabályozott. A döntéshozatalhoz, az intézkedések kiadásához a szükséges információ biztosított.
4.2. Iktatási rendszer
A Hivatalban biztosított az informatikai alapokra épülő iktatási rendszer. Továbbá meghatározták a dokumentumokhoz való hozzáférési jogosultságot.
4.3. Szervezeti integritást sértő események jelentése
A Hivatal és az intézmények is rendelkeznek a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjével. A szabályzat célja, hogy a Hivatal, illetve az intézmények működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és integritási, korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására az általános eljárásrend meghatározásával hozzájáruljon a korrupciós kockázatok Hivatalon és az intézményeken belüli hatékony kezeléséhez, valamint a korrupcióval szembeni ellenálló képesség javításához.
5. Nyomon követési rendszer (monitoring)
5.1. A szervezeti célok megvalósításának nyomon követése
A Bkr. 10. §-ában megfogalmazottak szerint
„A költségvetési szerv vezetője köteles kialakítani a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből állhat.”
Kialakították az Önkormányzat és a Hivatal tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll.
A gyakorlatban azonban nem működik minden esetben az átláthatóság. Nem biztosított az eszközök, immateriális javak, források teljes körű számbavétele. A vagyongazdálkodás esetében szorosabb ellenőrzésre van szükség.
A munkafolyamatok végig vitele sok esetben nem valósul meg.
A monitoring rendszer felépítésénél fontos szempont:
A vezető felelőssége kiépíteni és működtetni a monitoring rendszert, amelynek:
- a szervezet egészére kiterjedőnek kell lennie;
- kockázati alapon kell működnie, vagyis szűkös erőforrások esetén a célok megvalósítását leginkább veszélyeztető folyamatokra kell fókuszálnia;
- a változó körülményekhez igazodva folyamatosan megújulónak kell lennie.
5.2. A belső kontrollok értékelése
A monitoring rendszerrel szemben általános követelmény, hogy az legyen alkalmas:
- a belső kontrollok működéséről megfelelő, intézkedésekre alkalmas, folyamatos információk biztosítására,
- a tevékenységekben meglévő kockázatok észlelésére, és mérséklésükre, megszüntetésükre vonatkozó javaslatok megtételére,
- a belső ellenőrzés ellenőrzési tapasztalatai, javaslatai hasznosításának értékelésére.
E területen szükség van további fejlődésre, és a folyamat tökéletesítésére.
5.3. Belső ellenőrzés
A Hivatal kialakította belső ellenőrzési rendszerét, gondoskodik működtetéséről és funkcionális függetlenségének biztosításáról.
A belső ellenőr tevékenységével részt vesz a monitoring rendszer megvalósításában, feladatát a belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.
Éves tervét kockázatelemzéssel támasztja alá, amely alapján a belső ellenőr rangsorol és teszi meg javaslatát az éves ellenőrzési tervre. A vizsgálatokról készített ellenőrzési jelentésben megfogalmazza megállapításait és javaslatot tesz a vezetés részére a felmerült problémák kijavítására.
III.
Intézkedési tervek megvalósítása (Bkr. 48.§ c) pont)
Előző évekről áthúzódó intézkedések száma: 39 db
2023. évi intézkedések száma: 32 db
Összesen intézkedések száma: 71 db
ebből: megvalósult 9 db
nem valósult meg 62 db
A 2023. évi ellenőrzésekhez kapcsolódóan megjegyzem, hogy további 10 intézkedés kiadására is sor került, amelyek esetében a végrehajtásra 2024. évi határidőt jelöltek ki.
Készítette: Teveliné Bándi Mária belső ellenőrzési vezető
Az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság és a képviselő-testületnek egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.
Kőszeg, 2024. április 18.
Dr. Zalán Gábor s.k.
jegyző
(A mellékletet lsd. a letölthető formátumban.)
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2023. évi ellenőrzési terv végrehajtásáról szóló jelentést jóváhagyja.
