Jegyzőkönyv: 2010. November 25., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

939/23/2010. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2010. november 25-én, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, dr. Mátrai István, Kiss Zoltán, Rába László, Simonits Zsolt, Táncsics András és Váradi Szilárd képviselő (12 fő).


Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeletetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető,Horváth Zita a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. részéről (Kovács Istvánt helyettesíti betegsége miatt) és Baranyai Mihály, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke.

Huber László polgármester üdvözli a novemberi rendes ülésen megjelenteket és megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése határozatképes. Kérdezi a jelenlévőket, hogy a meghívón szereplő napirenddel kapcsolatban van-e valakinek bármilyen más javaslata.

Giczy József képviselő javasolja, hogy a meghívón 3. és 7. ponttal jelölt napirendi pontoknál a képviselő-testület név szerinti szavazással hozzon döntést.

Huber László jelzi, hogy a képviselő úr majd erre vonatkozó javaslatát a napirend tárgyalásánál tegye meg és akkor majd ő ezt meg fogja szavaztatni.

Mivel a napirenddel kapcsolatban más javaslat a képviselők részéről nem hangzik el, szavazásra is bocsátja a napirendet, amit a képviselők 12 igen szavazattal el is fogadnak.


N A P I R E N D:

1. Az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 3/2010. (II. 12.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
2. A helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról szóló 1/1992. (I. 22.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
3. Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
4. A közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
5. A parkolási rendről szóló 5/2001. (IV. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
6. A Jurisics tér 7. alatti ingatlanra haszonkölcsön szerződés.
Előterjesztő: Dr. Tóth László jegyző.
7. Az Innovációs Park Kőszeg Kft. munkahely-teremtési kötelezettsége.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
8. Néhai Kodolányi László hagyatékának megvásárlása.
Előterjesztő: Dr. Mátrai István bizottsági elnök.
9. A Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. 2011. évi szolgáltatási díjai.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
10. A 2011. évi ingatlankezelési és felújítási terv.
Előterjesztő: Horváth Zita igazgató-helyettes.
11. Döntés a 2011. évi lakbérek mértékéről.
Előterjesztő: Kovács István ügyvezető igazgató.
12. A Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. 2011. évi óradíjainak megállapítása.
Előterjesztő: Horváth Zita igazgató-helyettes.
13. A Rákóczi F. utcai csapadékelvezető folyóka, járda helyreállítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
14. Az Űrhajósok utcájában 18 parkolóhely kialakítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
15. A Szociális Gondozási Központ alapító okiratának módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
16. A Kőszegi Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogatási kérelme.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
17. A Fitt-Boksz Ökölvívó Egyesület támogatási kérelme.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
18. A Klapka György Lovas Polgárőr Egyesület támogatási kérelme.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
19. A pénzügyi-gazdasági tanácsadó 2011. évi megbízása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
20. Vagyonügy:
A Liszt F. u. 30. alatti ingatlan értékesítése.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.

Zárt ülés keretében:

1. Bizottsági tag választás.
Előterjesztő: Huber László polgármester.


A napirend megtárgyalása előtt Huber László polgármester az előző ülés óta eltelt fontosabb eseményről az alábbiak szerint számol be.

• 59 éves korában elhunyt Szövényi Ernő borász, akit az önkormányzat „Kőszeg Városért díjjal tüntetett ki korábban. Temetésére október 29-én volt a kőszegi temetőben, ahol a polgármester a város nevében is elbúcsúztatta.
• Október 29-én segélykoncertre került sor a vörösiszap katasztrófa károsultjai javára, melyen fellépett Soskó András operaénekes, Soskóné Gráf Györgyi, a Concordia-Barátság Énekegyesület valamint a Kőszegi Vonósok.
• November 2-án rendkívüli testületi ülést tartott a képviselő-testület a gimnázium info-kommunikációs közbeszerzése tárgyában.
• November 6-7-én a Balog Iskola Sportcsarnokában került megrendezésre a II. Kőszegi Makett Verseny és Kiállítás.
• November 6-án a Királyi Városnap rendezvényeire került sor. A temetőben a képviselő-testület megkoszorúzta dr. Gyöngyös Endre, Kincs István, Hauer Tamás és Szövényi István díszpolgárok sírját. Azután a lovagteremben ünnepi képviselő-testületi ülésre került sor, ahol először Krisztik Judit és Szalai Gréta a Jurisich Miklós Gimnázium tanulói „Fiatalok Kőszeg művészeti csoportjaiban” címmel tartottak előadást, majd ifj. Szövényi István, a 100 éve született édesapjáról, Szövényi Istvánról emlékezett meg. Sor került az önkormányzati kitüntetések átadására is. „Jó tanuló-jó sportoló” elismerést 10 diák vehetett át, „Kőszeg Város Európai Kapcsolataiért Kitüntető oklevelet” kapott Erwin Birnmeyer. „Pro Communitate” kitüntetésben részesült Hani Tibor és Várkonyi Botond, „Kőszeg Városért” elismerésben részesült Stipkovits István. A kitüntetések átadása után a Szövényi István emlékkiállítás megnyitójára került sor a Vármúzeum déli szárnyában dr. Bariska István megnyitó beszédével. A kiállítás jelenleg is látogatható.
• Ugyanezen a napon, november 6-án a Kőszegi Horvát Kisebbségi Önkormányzat szervezésében a Jurisics várban rendezték meg a hagyományos Horvát Napot.
• November 9-én az Írottkő Natúrparkért Egyesület tisztújító közgyűlését tartotta meg.
• November 11-én a Kőszegi Borbarátok Egyesülete szervezésében a Jurisics várban került sor a Márton-napi újbor-köszöntőre, melyen Harangozó Vilmos esperes-plébános előadását is meghallgathatták az érdeklődők.
• Újra Kőszeg adott otthont a megyei Prima díjátadónak november 12-én. A jelöltek között két kőszegi is volt: Kőszeg Város Fúvószenekara és Horváthné Kutasi Mária a gimnázium igazgatónője. A fúvószenekar a Vas Népe szavazásán elnyerte a közönségdíjat és az ezzel járó 150 Ft-os pénzösszeget. A polgármester ezúton is gratulál a jelölésekhez és a díjhoz is!
• November 13-án a püspök úr meghívásának eleget téve a polgármester részt vett a Szombathelyi Székesegyházban tartott egyházmegyei Szent Márton ünnepi szentmisén.
• A Kőszegi Borbarát Hölgyek, az Európai Borlovagrend Kőszegi Legátusának Fővédnökségével rendezték a VII. Kőszegi Borbált a Hotel Írottkő halljában november 13-án.
• November 16-án gyűltek össze a Kőszegi Baráti Kör tagjai, hogy megemlékezzenek az egyesület elhunyt tagjairól, Hauer Tamás titkárról, Kőszeg díszpolgáráról.
• Szintén ezen a napon, november 16-án a Társulási Tanács tartott ülést. Napirenden szerepelt az orvosi ügyeletre vonatkozó közbeszerzési pályázat eredményhirdetése, a 2011. belső ellenőrzési terv jóváhagyása, a III, negyedévi beszámoló elfogadása. Az orvosi ügyelet ellátását a Pusztai Bt. nyerte, egyedüli pályázóként.
• „Advent a Natúrparkban” címmel november 19-én nyílt a hagyományos kiállítás a Bakos Virágudvarban.
• A kőszegi SOS-gyermekfalu „Éltető mesék” címmel rendezett mesemondó versenyt általános iskolák alsó és felső tagozatos diákjainak november 20-án.
• „Gyertyafényes kamarazene” címmel indított bérletes sorozatot a komolyzene kedvelőknek november 21-én a művelődési központ, mely négy előadást kínál.. Az első koncert címe „Koncert G”-ben volt.
• November 22-én a jegyző úrral, alpolgármester úrral tárgyalást folytattak a Corvinus Egyetem vezetőivel a Sgraffitós-ház használatba adása tárgyában, amely a mai ülés napirendjén szerepel.
• November 23-án a Kőszegi Idősügyi Tanács ülésezett.
• November 24-én a „Regionet aktív” projekt és a Foglalkoztatási Paktum keretében „Sikeres gazdaságfejlesztő együttműködések Kelet-Stájerországban” címmel nagyon tanulságos tanulmányúton vett részt a polgármester, két kistérségből érkezett kollégájával együtt, melyet Básthy Béla alpolgármester úr szervezett.

Kiegészítések a beszámolóhoz:

Simonits Zsolt, mint a vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság elnöke tájékoztatja a jelenlévőket, hogy valamennyi képviselő határidőben eleget tett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. Azóta a megyei lap munkatársa kért és kapott lehetőséget a nyilvános vagyonnyilatkozatokba való betekintésre. Az általa írt cikk azóta – mint mindenki olvashatta – már meg is jelent.

Gyarmati Kálmán elmondja, hogy november 15-én Kőszegfalván is megtartották az Idősek Napját. Műsorral köszöntötték a falu legidősebb polgárát, az 50 éves házasságukat ünneplő párokat és az új nyugdíjasokat.

Básthy Béla tájékoztatja a jelenlévőket, hogy november 4-én, Szombathelyen egy TÁMOP projekt keretében létrejött egy széleskörű együttműködés „Rekord Hálózat a nyugat-magyarországi térség foglalkoztatásáért” címmel, amely a térség foglalkoztatási paktumait egyesíti. A 13 térség egy irányító csoportot is választott magának, őt az a megtiszteltetés érte, hogy az egyik társelnöknek választották meg. A másik társelnök a Brezovits István, a Regionális Fejlesztési Bizottság társelnöke lett. Azóta is intenzíven működik ez a hálózta, remélhetőleg gyümölcsöző lesz Kőszeg számára is.
Ugyancsak a foglalkoztatási paktumhoz kapcsolódik a november 8-án tartott Őrségi Foglalkoztatási Paktum alakuló rendezvénye. Ezen részt vett dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár. A vele való beszélgetéskor igyekeztek arra felhívni a figyelmét, hogy a már meglévő foglalkoztatási paktumok fenntartása is komoly feladat és a jövőben szívesen vennék, ha ezeknek nem csak a megalakítását, hanem a működését is segítenék azzal, ha erre vonatkozó TÁMOP pályázatokat írnának ki.
Már egy nyertes pályázat kapcsán volt az alpolgármester november 17-én egy tanácskozáson a burgenlandi Eisenbergben. Ez a „Re-Kom Turizmus Hálózat” nevet viseli, amelynek célja a határon átnyúló, osztrák-magyar térség turisztikai kínálatának a fejlesztése. Ebben a kőszegi önkormányzat 3 projektben is érintett: az Alpannónia, a Pannon-net és a Mária-út projektek révén. Ezek mind határon átnyúló együttműködések és a natúrpark munkatársaival együtt vesznek benne részt.
November 18-án a Savaria Múzeum Kőtárában egy kiállítás megnyitóján vett részt Keszei Balázzsal együtt, amely gróf Eszterházy János emlékét idézte fel. Eszterházi János a Felvidék mártírja volt. Ő volt az egyetlen olyan képviselő a szlovák parlamentben, aki nem szavazta meg a zsidótörvényt. Élete folyamán mindkét diktatúra megkínozta, majd a magyar arisztokrácia életében sajnos oly gyakran előfordult száműzetés és börtön lett az osztályrésze. Boldoggá avatása folyamatban van.
November 21-én, a Jézus Szíve templomban tartotta az egyházközség Karitász csoportja a hagyományos jótékonysági hangversenyét, számos előadóval. Szerencsére voltak adakozók is, akik a kevésből még tudnak adni, hiszen a cél a rászorultak karácsonyi ajándékozása volt.
November 25-én ismét az IBM vezetőivel folytattak megbeszélést „Smarter City” elnevezésű programmal kapcsolatban. Ennek az a lényege, hogy bizonyos városok információtechnológiával való ellátása révén „okosabbá” vagyis hatékonyabbá válhatnak azok a települések, amelyek ebben részt vesznek. Az IBM írásos ajánlata tegnap érkezett meg. Egy 8 hetes együttműködés révén – ebben természetesen a hivatal segítségére is számítanak – át lehetne tekinteni azokat a projekteket, amelyekben az IBM-el együttműködve előbbre lehetne lépni.
Megemlíti még, hogy nyár vége óta tart az kezdeményezés, amelynek során a Szociális Gondozási Központ minden csütörtökön a burgenlandi Rohonc egy pékségéből megkapja a megmaradt pékárut és azt a kőszegi rászorulók között osztják szét. Ez a nemes cselekedet Bittera Miklós közvetítése nyomán, Gradanovich Mihály rohonci polgár jóvoltából jött létre. További együttműködésre is számíthat az intézmény, hiszen használt bútorok, játékok is várhatóak meg, sőt, ha jól tudja, szociális piac is lesz a gondozási központban.

További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület a két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló tájékoztatót 12 igen szavazattal elfogadják.

Ezután a polgármester a lejárt határidejű határozatokra történő jelentésekkel és az átruházott jogkörben hozott döntésekkel kapcsolatban várja az észrevételeket.

Az utóbbival kapcsolatban dr. Mátrai István megjegyzi, hogy a Humánerőforrás Bizottság 9 bérlakás bérlőjét jelölte ki. Két dolgot szeretne ezzel kapcsolatban kiemelni. Több képviselőnek ez volt az első alkalom arra, hogy a környezettanulmány készítése kapcsán szembesüljön azzal, hogy sok család milyen szegénységben, milyen körülmények között él. El kell mondania azt is, hogy a gyámügyi és szociális osztály dolgozóitól maximális segítséget kaptak. Számára az is meglepő volt, hogy az osztály valamennyi dolgozója milyen jól ismeri a családokat, a helyzeteiket és a körülményeiket, továbbá nagy empátiával kezelik az ügyeiket. Ezért köszönet és elismerés illeti az osztály munkatársait.

További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 12-12 igen szavazattal elfogadja a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolót.


Az 1. napirendi pont tárgyalása:

Az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 3/2010. (II. 12.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Sőbér Aurélia szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy negyedévente kerül sor a költségvetési rendelet módosítására. Ez a III. negyedévi rendeletmódosítás és szokás szerint a tárgyidőszakot érintő központi előirányzat változásokat, a pályázati pénzeket és a képviselő-testület időközben hozott döntéseit vezetik át. Az önkormányzat költségvetésének működési hiánya lényegesen nem változott: még mindig 148 M Ft a hiány.

Hozzászólás:

Simonits Zsolt a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság véleményét ismerteti. A bizottság a III. negyedévi rendeletmódosítást elfogadásra ajánlja.

Az anyaggal kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja, a képviselő-testület pedig 12 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:

28/2010. (XI. 25.) számú rendelet
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
a 2010. évi költségvetés megállapításáról szóló
3/2010. (II. 12.) önkormányzati rendelete
módosításáról


(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 2. napirendi pont tárgyalása:

A helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról szóló 1/1992. (I. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pontnál jelen van Derdák Miklós, a Volán Zrt. forgalmi üzletágának a vezetője.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy 2011-ben az utolsó év kezdődik a Volán Zrt. és az önkormányzat között kötött koncessziós megállapodás alapján. A jövő évi tarifadíjakra vonatkozóan a szolgáltató szokás szerint 3 változatot terjesztett elő a tekintetben, hogy a lakosság terheit vagy az önkormányzat költségvetését érinti-e jobban. Az „A” változat a lakosság számára a legkedvezőbb, 0%-os forgalomváltozást feltételezve, az önkormányzatnak ez a változat a 4,5 M Ft kompenzációt jelentene.
A lakosság számára a legdrágább változat a „C” változat lenne, ezzel 20 Ft-tal emelkedne a vonaljegy ára és 3,9 M Ft-tal kellene kompenzálni.

Hozzászólások:

Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság ülésén a 3 változat közül egyik sem kapott többséget. A vélemények megoszlottak, volt olyan tag, aki a hiányolta a Volán kimutatásából az önköltségszámítást. Személy szerint ő a „C” változatot ajánlaná elfogadásra, mert ez terheli meg legkevésbé az önkormányzatot.

Huber László az Idősügyi Tanács véleményét ismerteti. A tanács tagjai hosszasan vitáztak a kérdésről, de inkább a jövőre nézve voltak nagyon konstruktív javaslatai. Ő tájékoztatta őket, hogy amíg ez a koncessziós szerződés él, addig ilyen feltételei vannak a helyijáratos közlekedésnek. Elhangzott, hogy elsősorban a nyugdíjasok veszik igénybe a szolgáltatást. Ennek ellenére a tanács is többségi szavazással a „C” változatot támogatta.

Dr. Mátrai István úgy gondolja, hogy ez a vonaljegy nem olyan áru, amit a boltban meg lehet venni és ami azért 999 Ft és nem 1000 Ft, mert az jobban hangzik. Szerinte nagyon sok kellemetlenségtől megkímélhetné a képviselő-testület az embereket, ha kerekítve, a 205 Ft helyett 200 Ft-ban állapítaná meg a vonaljegy árát. A különbség az önkormányzat számára csupán szerinte kb. 100 000 Ft lenne, ha a „C” változat lenne elfogadva.

Huber László kérdezi a Volán Zrt. képviselőjét, hogy ez lehetséges-e?

Derdák Miklós elsőként pontosítja Rimányi Krisztina osztályvezető szóbeli kiegészítését annyiban, hogy a cégük és az önkormányzat között lévő közszolgáltatási szerződés 2012. december 31-én jár le.
Tavaly is több kérdés vetődött fel a szolgáltatásukkal kapcsolatban, amikor is a 234/2010. (XI. 26.) határozatával a képviselő-testület teljes körű utasszámlálást rendelt el. Tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy ez megtörtént. Ennek során megállapítást nyert, hogy néhány járattól eltekintve – pld. amikor a kollégisták visszajönnek a városba – maximum 5-10 utassal közlekedik a helyijárat és az utasok nagy része valóban nyugdíjas.
Az utasszámlálásról készült jelentésüket megküldték a polgármesteri hivatalnak is.
Kőszeg Város Önkormányzata árhatóságként szerepel a díjak meghatározásánál, tehát az erre vonatkozó döntést a képviselő-testületnek kell meghoznia. Természetesen differenciáltan is meg lehet határozni a tarifákat. Ennek a részükről semmilyen akadálya nincs, számításai szerint is mintegy 100 000 Ft-ot tesz ki az 5 Ft-os különbség.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a dr. Mátrai István javaslatát arról, hogy csak a vonaljegy 200 Ft legyen, amivel 11 képviselő ért egyet, 1 pedig nem. A többi tarifa tekintetében (béreltek stb.) a „C” változatot javasolja elfogadásra, amit a képviselők 12 igen szavazattal fogadnak el, tehát a képviselő-testület az alábbi rendeletet alkotta.

Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
29/2010. (XI. 29.) rendelete
a menetrendszerinti helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról szóló
1/1992. (I. 22.) rendelet módosításáról


(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 3. napirendi pont tárgyalása:

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében ismerteti a rendelet módosításának a szükségességét és az előzményeket. A Csónakázó tónál lévő kerékpáros centrum épülete alatt és körülötte lévő ingatlanról van szó. Hosszas tárgyalássorozat után a képviselő-testület ennek az ingatlannak a megosztásáról és értékesítéséről döntött. Az értékesítésről való döntéssel egyidejűleg a képviselő-testület elrendelte az önkormányzat vagyonrendeletének a módosítását – még a szerződés aláírása előtt, hiszen forgalomképtelen vagyontárgyról van szó. Ezt tartalmazza a rendelettervezet, melynek elfogadása után lehet csak az adásvételi szerződést aláírni.

Hozzászólások:

Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság egy maratoni ülés végefelé foglalkozott ezzel az előterjesztéssel. Bár a bizottság összességében elfogadásra ajánlja a rendelet módosítását, néhány bizottsági tag erős kétségének adott hangot. Véül is az előző képviselő-testület döntéseinek a vagyonrendeleten történő átvezetése történik most meg, ami formális lépésnek tekinthető, de magánember ő is megérti a felmerült aggályokat.

Giczy József névszerinti szavazást kér az előterjesztésről.

Kiss Zoltán kérdezi, hogy az ingatlan árának a megállapítása hogyan történt?

Rimányi Krisztina elmondja, hogy erre két független értékbecslőt kértek fel, ugyanis ezt a vagyonrendelet előírja és a magasabb összeg lesz a vételár.

Kiss Zoltán szerint az anyagban szó van tulajdonosról, használóról és külön üzemeltetőről is. Mi szükség van erre?

Rimányi Krisztina elmondja, hogy az ingatlan tulajdonosa az ABIC Kft. lesz. A kerékpáros egyesület úgy kerül a képbe, hogy a kerékpáros centrum bővítését ők végezték el pályázati forrásból, így az általuk épített épületrész nem elidegeníthető. Ehhez az önkormányzatnak nincsen köze, ezért kellett az üzemeltetési szerződésben szerepeltetni őket.

Kiss Zoltán kérdezi, hogy a pályázati elszámolás megtörtént-e? Rimányi Krisztina szerint igen, sőt, a közreműködő szervek 5 évig nyomon követik a támogatásból megvalósult létesítményt, megnézik az összes számlát, ellenőrzik az összes elszámolást, megnézik a helyszínen, tehát ez a részükről is nyomon követhető.

Huber László elmondja, hogy megérti az aggályokat, de maga is nyomon követte az ügy sorsát, különösen figyeltek a szabályok betartására.

Básthy Béla kéri az osztályvezetőt, hogy az új képviselők tájékoztatása miatt mondjon néhány mondatot az előzményekről.

Rimányi Krisztina elsőként azt hangsúlyozza ki, hogy ebben az előterjesztésben a Csónakázó tónál lévő épületről nincs szó, az nem része a földterületnek. Itt kizárólag a földterület értékesítéséről van szó. Hosszas egyeztetés után megállapodott az önkormányzat és a befektető, az ABIC Kft., hogy a szóban forgó területet megosztja és a kerékpáros centrum körüli területet értékesíti ennek a cégnek, amely a csatolt megállapodásban részletezett módon turisztikai célból befektetéseket és szolgáltatásokat fog végrehajtani. Ez volt az alap, amit az elképzelés jogi rendezése követett, amit szerencsére mára már megtörtént.

Básthy Béla szerint az is fontos, hogy 4500 m2 körüli volt az eredeti telek mérete, ami meg lett osztva. Most mi történik?

Rimányi Krisztina tisztázza, hogy a vagyonrendelet mellékletében helyrajzi szám és nagyság szerint szerepel az önkormányzat vagyona. Ezen át kell vezetni a telekalakítást. A 1112/1 hrsz lesz eladva, a /2 és a /3 hrsz-ú ingatlanok – ami tulajdonképpen a Csónakázó tó és az oldalsó része, ami nem lesz értékesítve – megmarad az önkormányzat tulajdonában, mint forgalomképtelen vagyon.

Giczy József azért kérte a név szerinti szavazást, mert szerinte egy bonyolult és fajsúlya szerint fontos ügyről van szó. Többszöri módosítás után került ide ez az anyag, melynek lényege, hogy 3 fél kötött egymással egy szerződést. Ő azt gondolja, hogy csak azért ne módosítsa a képviselő-testület most a vagyonrendelet, hogy a korábbi téves és szabálytalan döntéseket szentesítse. Először is helyére kellene tenni a dolgokat. Pld. az épület tekintetében tisztázni kell a tulajdonviszonyokat, mind a kerékpáros egyesület, mind az önkormányzat, mind az ABIC Kft.-t illetően. Megismétli: a korábban történt hibákat, szabálytalanságokat felül kellene vizsgálni. Az ABIC Kft.-nek, a befektetőnek már a Királyvölgyben is az volt a fő célja, hogy földterületet megszerezze. Ha nem ez lenne a célja, hanem az, hogy az elképzeléseit megvalósítsa, akkor azt a terület használójaként is megtehetné. Az, hogy Kőszegen szabályos beruházások legyenek, és mindenféle fejlesztés valósuljon meg – ez természetesen támogatható. De a földtulajdon eladása nem, mert ezzel a kontrolt is elvesztené az önkormányzat a terület felett, meg az elő valamint visszavásárlási jogától is elesne. Ő – képviselőtársaival együtt – elsősorban a város érdekét tartja szeme előtt, nem bizonyos befektetők érdekeit. Ő ebben bízik.

Kiss Zoltán az anyagban szereplő megállapodás „Egyéb rendelkezései”-re utal. Ennek 1. pontja szerint a „szerződő felek a Malomárok természetes környezetének helyreállítása érdekében megtesznek minden tőlük telhetőt”. Ezt a megfogalmazást konkretizálni kellene, hogy mit jelent: ellenőrzést, kontrolt stb.

Huber László nem szeretne a korábbi döntések revíziója irányába elmenni, erre vonatkozó folyamatot elindítani. De azért Giczy József által elmondottakra reagálni kell, erre kéri fel Rimányi Krisztina előterjesztőt.

Rimányi Krisztina elmondja, hogy az egész eddigi, hosszadalmas folyamat lényege az volt, hogy megnyugtatóan rendezzék a terület sorsát. Akik korábban is képviselők voltak, azok tisztában vannak azzal, hogy merültek fel problémák. Az elődeik végül is „félbe hagyták a beruházást”, amit nekik kellett most rendezni. Az ingatlan most már jogilag és az ingatlan-nyilvántartás szerint is rendben van, a képviselő-testület a sorsával kapcsolatos döntéseket már meghozta.

Huber László visszatér Giczy József által elmondottakra. Azért ő megkérdezné, mire gondolt a képviselő úr a szabálytalanságokat említve, mert azért mégiscsak képviselő-testületi ülésen tett ilyen megjegyzést. Az elmúlt időszakban gyakran elhangoztak ilyen jellegű kijelentések, aztán kiderült, hogy mégsem volt semmilyen alapjuk.

Giczy József elmondja, hogy több hete ment rá ugyan, de átnézte az összes dokumentumot. Kikérte a földhivatalból a szerződéseket, változtatásokat stb. Hosszú lenne felsorolni a hibákat, így csak a nagyobbakat említi meg. Pld. hibás az alapító okirat, mert mind az épületrész, mind az egész épület tekintetében bruttó területet vettek figyelembe. Az önkormányzat arra kötött előszerződést, ami akkor még nem is szerepelt a vagyonrendeletben, mert a korábbi rendelet volt hatályban. A pályázattal kapcsolatban is vannak kételyek. 2005-ben egy PHARE-projekt keretében 62 M Ft lett biztosítva a kerékpáros egyesület számára. A megvalósítást követően az önkormányzattal ráépítési szerződést kötöttek, majd a szombathelyi földhivatal által készített feltüntetési vázrajzon a korábban az önkormányzat által épített, 100 m2-nél is nagyobb alapterületű épületet a kerékpáros egyesület a sajátjaként jelenített meg. Vélhetően a földmérő, a földhivatal is hibázott az adatok ellenőrzésének elmulasztása miatt. De a tudatos hibát a kerékpáros egyesület követte el. Kihangsúlyozza, hogy ezeket magától nem mondta volna el, csupán azért, mert a polgármester úr kérdezte.

Huber László kicsit megnyugodott, mert a felsorolt hiányosságok ismertek lettek a hivatal előtt is. 2005-ben a kerékpáros egyesület rosszul adta be a pályázatot, nem megfelelően járt el. Ez szabálytalan volt ugyan, de rendbe lett téve, az önkormányzat saját tulajdona visszakerült hozzá. Ez tehát korrigálva lett az egyesület közreműködésével, a többi dolog viszont szubjektív vélemény. Volt már felelőtlen kijelentés, meg lesz is.

Giczy József egyáltalán nem úgy érzi, hogy ő felelőtlen kijelentést tett volna, Amennyiben a képviselő-testület olyan döntést hoz, kénytelen lesz a közigazgatási hivataltól majd orvoslást kérnie a város érdekében.

Huber László szerint ezt a képviselő úr bármikor megteheti. A törvényességi felügyelet rövid szünet után újra működik.

Básthy Béla arra hívja fel a figyelmet, hogy korábban 2 fejlesztés valósult meg a Csónakázó tónál az egyik a natúrpark, a másik pedig a kerékpáros egyesület révén. Szerinte mindkét fejlesztés hasznos volt, megjelent néhány turista ugyan a kerékpáros egyesület révén, de mégsem tudott ez egy erős folyamattá válni. Ha azt nézi, hogy a Csónakázó tónál szeretne a város egy nagyobb turisztikai fejlesztést elérni, akkor megállapítható, hogy a köztulajdoni kezdeményezések megtörténtek ugyan, de ezek aztán kudarcot is vallottak, mert nem sikerült fenntartható fejlődést biztosító működést elérni. Most viszont lenne egy vállalkozó, aki nem egy irreális áron, de hajlandó lenne ezt az ingatlant az önkormányzat kikötéseivel együtt megvásárolni. Szerinte ez igenis meggondolandó és egy helyes fejlesztés lenne. Az sem mindegy, hogy aki akar, tud-e fejleszteni? A Királyvölgyben ennél nagyobb összegre lesz szükség, hogy ott valami megmozduljon. A két dolog nagyságrendjében nem ugyanaz. Egyébként a Királyvölgy esetleg érintett lehet az Alpannónia projekt kapcsán is. De az biztos, hogy az ABIC Kft. nem tűnt el a városból, nem adta el harmadik félnek a várostól megvásárolt vagyont, meg lehet találni őket stb. Ez viszont nem mindegy. Szerinte a mai napirend kapcsán két kérdésre kell választ kapni: az egyik az, hogy korrekt áron értékesíti-e a város a tulajdonát, továbbá, hogy a város számára ad-e esélyt ez az ügylet arra, hogy a Csónakázó tónál egy turisztikai fejlesztés induljon be. Mivel szerinte e két kérdésre igen a válasz, ő nyugodt szívvel fogja a rendelettervezetet megszavazni. A képviselő úrnak pedig szíve-joga, hogy a közigazgatási hivatalnál eljárást indítson, ha akar.

Huber László is csatlakozik az alpolgármester úrhoz. Ő is nyugodt szívvel áll bármi elé. Egyedül azt nem tudja elfogadni, hogy ha az önkormányzat tulajdonában maradna az épület, akkor is fejlesztene a beruházó, mert szerinte „futó bolond” az, aki a más tulajdonába pénzt öl bele.

Giczy József megjegyzi, hogy azért van erre is példa. Pld. Szombathelyen a Kalandváros is ilyen, az is a város tulajdonában van.

Huber László szerint azt is nagyon fontos kiemelni, hogy az adásvétel után, továbbra is bárki szabadon használhatja a Csónakázó tónál lévő területet, mert a beruházó a nyilvánosságot egyáltalán nem fogja kizárni. A horgászokkal a korábbi félreértéseket, felelőtlen kijelentéseket sikerült tisztázni, ők is partnerként működnek ebben közre. Neki meggyőződése, hogy ez az ügylet a város számára csak hasznos lehet.

Dr. Mátrai István elmondja, hogy az előző képviselő-testületben 3 képviselő is ebben a körzetben lakott. Mindhárman árgus szemekkel figyelték, hogy a terület érdekében történjen változás és megpróbáltak ennek a legjobb tudásuk szerint utána járni. Lehet, hogy ez nem volt elég, mert úgy látszik, minden kételyt nem sikerült eloszlatni. Számára is megnyugtató, hogy a horgász egyesület is pozitívan veszi az elképzeléseket, várhatóan jól együtt tudnak majd dolgozni a leendő tulajdonossal.
Arra az egyre viszont ő maga is figyelni fog és „rajta lesz”, nehogy a terület gondozatlanná, elhanyagolttá váljon a Királyvölgyhöz hasonlóan. Ő mindenképpen támogatja az elképzelést és reméli, ha Giczy József utánajár a dolgoknak, akkor csak ál-problémák derülnek ki. Ő vállalja a név szerinti szavazatát is.

Kiss Zoltán megköszöni az üggyel kapcsolatban kapott tájékoztatást. Mivel ő nem volt tagja az előző képviselő-testületnek, részéről az lesz a korrekt, ha tartózkodni fog a szavazásnál, egyébként támogatja.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, Huber László lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a név szerinti szavazásról szóló javaslatot, amit a képviselők 8 igen, 3 nem, 1 tartózkodás mellett el is fogadnak.

Ezután dr. Tóth László név szerint szólítja a képviselőket a rendelettervezet elfogadásáról, akik az alábbiak szerint szavaznak:
Huber László: igen,
Básthy Béla: igen,
Giczy József: nem,
Gyarmati Kálmán: igen,
Keszei Balázs: igen,
Kiss Péter: igen,
Dr. Mátrai István: igen,
Kiss Zoltán: tartózkodik,
Rába László: nem,
Simonits Zsolt: igen,
Táncsics András: igen,
Váradi Szilárd: tartózkodik.

A szavazás után dr. Tóth László összeszámolja a szavazatokat, majd megállapítja, hogy a képviselő-testület 8 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett az alábbi rendeletet alkotta meg:

Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
30/2010. (XI. 25.) rendelete
az önkormányzat vagyonáról
és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
szóló 1/2007. (II. 2.) rendelet módosításáról


(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 4. napirendi pont tárgyalása:

A közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a hatályos rendelet lehetőséget ad arra, hogy kedvezményesen, 500 Ft/m2 ár ellenében a vállalkozók a téli időszakban is kint hagyhatják a vendéglátóipari előkerteket. Most a Fő téri vállalkozók egy csoportja kérte, hogy ezt az árat az önkormányzat 150 Ft-ra csökkentse le. Ő készített kimutatást arról, hogy más vasi városokban ezt a kérdés hogyan van szabályozva. Annyit tesz még hozzá, hogy e téren nem célszerű különbséget tenni a belvárosi és az egyéb tételek között.

Hozzászólások:

Simonits Zsolt tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság nem ért egyet a rendelet módosításával, tehát azt javasolja, hogy november 1. és március 31-e között maradjon meg az 500 Ft-os tarifa.

Kiss Péter a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Rendészeti Bizottság véleményét tolmácsolja. Ő maga személyesen beszélt is az érintett vállalkozókkal. Végül is ezeknek az teraszoknak az elbontása és az újra felépítése esetén is költsége van a vállalkozóknak. Ő a bizottsági ülésen a 150 Ft helyett 200 Ft-ban javasolta megállapítani ezt a tételt azzal, hogy a téli időszakban a hó eltakarítását és a hó elszállítását a vállalkozóknak kelljen megoldaniuk.

Huber László elmondja, hogy az Idősügyi Tanács is megtárgyalta az előterjesztést és nagyon jó meglátásaik voltak. Arra hívták fel a figyelmet, hogy idegenforgalmi szempontból mégiscsak ezek a vállalkozók látják el a Kőszegre érkező vendégeket. Javasolták, hogy a jelenlegi összeg fele, 250 Ft legyen a télen fizetendő díj azzal, hogy ők is javasolták: a hó eltakarításáról nekik kelljen gondoskodni.

Táncsics András kérdezi az osztályvezetőt, hogy a közterület-használatra vonatkozó befizetések hogyan állnak?

Rimányi Krisztina szerint a múlt hónapiak nagy része rendben van, erre a hónapra, novemberre viszont még nem adott be senki ilyen kérelmet.

Huber László szerint nyilván azért, mert erre a rendeletmódosításra vártak a vállalkozók. Lehetséges-e, hogy visszamenőleg legyen a számukra megállapítva a fizetendő díj?

Rimányi Krisztina elmondja, hogy ő tájékoztatta a vállalkozókat arról, hogy a kérelem benyújtásakor hatályos rendelet szerint kell majd a közterület-használati díjakat meghatározni. Az, hogy jelenleg engedély nélkül vannak kinn most a teraszok, az nem mentesít senkit a felelősségre vonás alól.

Táncsics András arra hívja fel a figyelmet, hogy mindig a vállalkozók keresik meg az önkormányzatot a díjcsökkentés miatt. Pedig emlékezete szerint a szombathelyi díjaknál alacsonyabban lettek megállapítva a normál tarifák. Azért egy nyári hétvégén érdemes kinézni a Fő térre, mennyi ember van ott, aki a vállalkozók vendége. Ehhez képest nem olyan nagy összeg, amit fizetniük kell, ezért a pénzügyi bizottság javaslatával ő nagyon egyet tud érteni.

Rimányi Krisztina szerint szezonban valóban magasabbak a közterület-használati díjak Szombathelyen, de szerinte nem lehet összehasonlítani a két város rendezvényeit. Szombathelyen nem engedik meg télen a teraszok kinn hagyását. Igazából Szombathely és Kőszeg hasonlítható össze a Fő tér szempontjából, a megye többi városa, pld. Sárvár vagy Celldömölkön nem.

Giczy József úgy látja, hogy a kőszegi Fő térnek pozitív színfoltjai ezek a teraszok – amely alól talán csak egy a kivétel. Ebben a holt szezonban szerinte a teraszok kint maradása – bár nagyon időjárásfüggő – a városnak is előnyös, minthogy beszedjék őket, ezért egy kompromisszumos árat ő is tud támogatni.

Básthy Béla arra hívja fel a figyelmet, hogy a Fő téri közterület-használati díjak alakulása egy olyan érdekes folyamat, amire oda kell figyelni. 500 Ft-os díj mellett eddig még egy vállalkozó se kérte az előkertje kinn maradását, tehát ez egy olyan díjtétel, ami mellett nem érdemes kinn hagyni a teraszt. Annál érdemesebb nyáron 1000 Ft ellenében teraszt telepíteni, hiszen látható, hogy gomba módra szaporodnak ezek. Az, hogy ezt az 1000 Ft-ot a képviselő-testület felvigye 1200 Ft-ra, érdemes meggondolni, de nyilván az egy következő rendeletmódosítás tárgya lehet. Most arról kell dönteni, hogy a képviselő-testület méltányolja-e a vállalkozók kérését és csökkentett áron állapítja meg a díjat úgy, hogy ezek a teraszok kint maradhassanak. Meglátása szerint ezáltal télen is élőbbé válhatna a tél, a forralt bor és sült gesztenye hírére akár még Bükről is átjöhetnek a vendégek Kőszegre. Ezért ő ezt a kérést támogatandónak tartja.

Dr. Tóth László szerint azt az egy feltételt azért nem lehet előírni a vállalkozóknak, hogy szállítsák el a havat, mert a közterület tisztán tartása az önkormányzat feladata. Magáról a teraszról természetesen neki kell a havat eltakarítani, de pld. a Fő téren átvezető szervizútról már nem és a hó eltakarítását sem akadályozhatja. Básthy Béla szerint nyáron nyilván a szemetet sem tolja le a járdára, Rimányi Krisztina pedig azt hangsúlyozza ki, hogy a közlekedést sem akadályozhatja az előkerttel.

Kiss Péter nem látja az anyagban, hogy a bizottság 200 Ft/m2 árat fogadott el, de azért erről szavazást kér. A járdáról minden ház és üzlettulajdonosnak saját kötelezettsége eltakarítani a havat, úgyhogy ez számára természetes.

Básthy Béla kéri a hó eltakarításnak a rendeletbe foglalását, vagy azt az erről szóló megállapodás fogja tartalmazni?

Rimányi Krisztina és dr. Tóth László szerint egy hatósági szerződés készül a közterület használatáról és abba bele lehet foglalni, tehát nem kell, hogy a rendelet része legyen.

Huber László kérdezi még, hogy a rendeletben szereplő díjakat bruttóként kell-e érteni, mert az egyik vasi városéban még rájön az áfa.

Rimányi Krisztina szerint ezek a díjak tárgyi adómentesek.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja a városfejlesztési bizottság által támogatott 200 Ft-os díjat, módosító indítványként, amit a képviselők 11 igen, 1 nem szavazattal el is fogadnak. Majd 11 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotják.

Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
31/2009. (XI. 29.) rendelete
a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló
1/2000. (II. 1.) rendelet módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


Az 5. napirendi pont tárgyalása:

A parkolási rendről szóló 5/2001. (IV. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az előterjesztés eredetileg két fontos változatást tartalmazott. Az egyik az volt, hogy a fizető parkolás üzemeltetését végző Városüzemeltető Kft. javasolta a Pék és Gyöngyös utcákban újra bevezetni a fizető parkolást, kiegészítve a Zrínyi Miklós utcával. Erre vonatkozóan a bizottsági elnökök nyilván ismertetik a bizottságok álláspontját.
A másik fontos változtatás az, hogy eddig a fizető parkolással kapcsolatban nem volt szabályozás törvényi szinten, ami az év során a 2010. évi XLVI. és a XLVII törvénnyel megváltozott, ezért a magasabb jogszabályokhoz kell igazítani a helyi rendeletet.

Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság véleményét ismerteti. A bizottság nem javasolta a Pék utca, a gyöngyös utca és a Zrínyi utca bevonását a fizető parkolásba. A másik változatást természetesen elfogadásra ajánlja.

Kiss Péter elmondja, hogy a városfejlesztési bizottságnak ugyanez volt a véleménye. Tudomása szerint hiteles lakossági megkeresés nem történt a fizető parkolás visszaállítása ügyében. Annyiban egyet tud érteni ezzel, hogy a szóban forgó utcákban kevés az esély arra, hogy az ott lakók meg tudjanak állni a házaik előtt. Ha a lakók kérik ezt, akkor kell vele foglalkozni. Ha nincs valakinek lakossági kedvezményes bérlete, akkor hátrányba kerül. A 3 utcát érintő változatást kivéve a bizottság elfogadásra ajánlja a rendelettervezetet.

Huber László is úgy látja, hogy vissza kell majd térni erre a dologra.

Kiss Zoltán is jól ismeri a környéket, 11 éven keresztül járt erre a gimnáziumból a technikumba, így ő is jól tudja, hogy ez valós probléma. A Gyöngyös utcában lakók nem tudnak parkolni a házaik előtt, az autók pedig akadályozzák a közlekedést.

Huber László szerint azért a közlekedést nem lehet akadályozni akár fizetős, akár nem egy parkolóhely.

Básthy Béla maga is tapasztalta már, hogy a Gyöngyös utcában ha egy-két helyen úgy parkoltak le személygépkocsival, egyszerűen nem fér el az autóbusz az úttesten. Emiatt kénytelen felmenni a járdára, ami az utcában lévő, amúgy sem megfelelő állapotban lévő műemlék házaknak egyáltalán nem tesz jót. Javasolja, hogy a városfejlesztési osztály vizsgálja felül a padkát ebben az utcában.

Dr. Mátrai István leginkább azt szeretné elérni, hogy a Gyöngyös és a Pék utcákban ne parkoljon autóbusz, mert sajnos gyakran ez is előfordul. A sofőr nyilván a közelben lakik és egyszerűen leteszi ezekben az utcákban a buszt, akadályozva ezzel aztán végképp a forgalmat.

Kiss Péter javasolja, hogy legyen megvizsgálva a hely, de a parkolók száma azért ne legyen csökkentve. Akkor inkább a buszmegálló helyét kellene feljebb vinni.

Huber László és Rimányi Krisztina szerint ezt már vizsgálták és sajnos nem lehetséges. Egy új megálló létesítése esetén sokkal szigorúbbak a feltételek, mint egy meglévőnél.

További észrevétel az előterjesztéssel kapcsolatban nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja változatás nélkül a rendelettervezetet. A képviselők 11 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi rendeletet alkotják:

Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
32/2010. (XI. 29.) rendelete
a parkolási rendről szóló 5/2001. (IV. 1.) rendelet módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 6. napirendi pont tárgyalása:

A Jurisics tér 7. alatti ingatlanra vonatkozó haszonkölcsön szerződés tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pontnál tanácskozási joggal van jelen Takács Zsolt, az ISES Alapítvány projektvezetője.

Dr. Tóth László szóbeli kiegészítést tesz. Ahogy a polgármester úr a két ülés között történt eseményekről szóló beszámolójában már jelezte, személyesen tárgyaltak a Corvinus Egyetem vezetésével a haszonkölcsön szerződésről, amelybe be lett vonva természetesen az ISES Alapítvány elnöke is. A tárgyalás után az alpolgármester úr laptopján azonnal átvezették a módosításokat, amelyeket a képviselő-testület „javított változat” formájában kaptak meg.
Az apróbb finomításokon túl komoly változatás a 7. pontban történt, ahol az előző változatban a 6 hónapos felmondási jog csak az önkormányzat részére volt biztosítva, az egyetem részére nem. Bekerült a szövegbe a 8 hónapos határidővel történő felmondási jog arra az esetre, ha a kölcsönadó szerződésszegést követ el vagy a kölcsönvevő érdekmúlása következik be. Ez utóbbi eset lehet, ha pld. az egyetem finanszírozása drasztikusan megváltozik, karokat szerveznek el tőle és már nem tudják ezt a feladatot vállalni.
Az egyetem tudomásul veszi, hogy a Kőszegi Polgári Kaszinó külön megállapodás alapján használhatja a kis termet (a freskósat), az önkormányzat számára pedig ugyanezt a termet évente 6 alkalommal biztosítja. Meglátása szerint erre biztosan nem lesz szükség, mert van más közösségi célú terem is. A nagyteremben számítógépek és maga a könyvtár kerül elhelyezésre, ezért annak használatára nem lehet számítani. Mindez a 8. pontba lett belefoglalva.
A leglényegesebb változtatás a 11. pontban van. Az eredeti változat szerint – a pénzügyi bizottság javaslatára – a felújítást szolgáló 500 000 Ft az önkormányzat költségvetési számlájára került volna. Ezt észrevételezte az egyetem jogásza és a gazdasági vezető is. Mivel az egyetem is költségvetési szerv, az államháztartás egyik alrendszeréhez tartozik, ezért az ő számukra egy harmadik személy felé nem lehet befizetéseket eszközölni. Ezért az lehet a megoldás, ha az összeg átutalását csak egy elkülönített számlára fizetik be és évente banki kivonattal igazolják, hogy a legalább 500 000 Ft befizetésre került. Az ingatlan egyéb tekintetben továbbra is a vagyonrendelet hatálya alá tartozik majd, főleg a fejlesztésekre és a felújításokra gondol, így ezekről a Városfejlesztési Bizottsággal egyeztetni kell.
Ha netán a szerződés valamilyen ok folytán megszűnne, az értéknövelő beruházások az épületben maradnának. Az 500 000 Ft-on kívül az egyetem az épület rezsiköltségét is fizeti, ami kb. 1,5 M Ft-ot tesz ki. Ezt a kölcsönvevő megfelelően vállalni tudja. Mindez nagy mértékben tehermentesíti az önkormányzatot, hiszen ha üresen állna, pld. a távhőt mindenképpen fizetni kellene, továbbá így legalább biztosítva van az épület folyamatos karbantartása is ezzel a konstrukcióval.
Más lényeges változatás nem történt. Természetesen az ISES Alapítvány és az egyetem között egy külön megállapodás megkötésére is szükség lesz, de ahhoz az önkormányzatnak nincs köze.

Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság véleményét ismerteti, ami ugyan már okafogyott is, mert ők még az eredeti változatot tárgyalták. A bizottsági ülésen három módosító indítvány hangzott el, melyek közül az 500 000 Ft-os összeg megfizetése kapta meg a többséget. Ezzel együtt a pénzügyi bizottság az előterjesztést elfogadásra ajánlotta.

Dr. Mátrai István a Humánerőforrás Bizottság véleményét ismerteti. Ők sem a „javított változatot” tárgyalták, viszont a javaslataik beépítésre kerültek. Amit a jegyző úr elmondott változtatásként (8 hónapos felmondási idő stb.) azt a maga részéről ferrnek tartja és el tudja fogadni. Természetesen kikerült a szerződésből az is, hogy a rezsiköltséget addig kell fizetni, amíg tervezve volt – 15 évig – , mert ez túlzó volt. Így számára teljesen elfogadható a haszonkölcsön szerződés szövege.

Dr. Tóth László hozzáfűzi még, hogy a fél millió Ft-os alap azért is fontos, mert ha pályázati lehetőség nyílik az egyetem számára, akkor ezt saját erőként fel tudja használni. Ha az önkormányzatnál lenne ez a pénz, akkor erre nem lenne mód.

Táncsics András úgy látja, hogy a szerződés sarkalatos pontja ez az 500 000 Ft-os összeg. Kérdés, hogy ha az önkormányzat számlájára nem lehet, akkor miért ne kaphatná meg a városüzemeltető kft., mint ingatlankezelő. Manapság ez egy kattintással elintézhető. Továbbá: ha ez a pénz nem érkezik meg arra a bizonyos számlára, akkor az ő olvasatában ez szerződésszegést jelent. Javasolja továbbá, hogy ne kötelezze el magát az önkormányzat 15 évre. Egy ciklusban gondolkodjon, így 4 évre javasolja megkötni a haszonkölcsön szerződést.

Kiss Zoltán gazdasági kérdésekkel is foglalkozik, de neki az a véleménye, hogy a 15 éves időszak teljesen elfogadható. Aki középtávú stratégiában gondolkodik, az ennél kevesebb időre nem jön ide, lehet bármilyen vállalkozásról vagy szervezetről szó.

Básthy Béla visszaigazoltnak látja a képviselő-testület korábbi álláspontját, mert jó döntésnek bizonyult, hogy kikerült az épületből a natúrpark és a város elkezdett partnerségben gondolkodni az épület hasznosítását illetően. Függetlenül attól, hogy az „Életünk” szerkesztőségi időszakát hogyan ítéli meg bárki is, szerencsére most úgy alakult, hogy felszabadult az épület és egy új lehetőség adódott. Örömmel tölti el, hogy részese lehetett a tárgyaló bizottságnak és el kell, hogy mondja: az egyetem rektora, rektor-helyettese, a dékán és a gazdasági vezetője ült velük szemben, ami elve meghatározó az együttműködésben. Ő azt tapasztalta, hogy teljes volt az elkötelezettségük a város irányába. Azt is elmondták, hogy nem szokták csak úgy kirakni egy város szélére a „Corvinus egyetem” táblát, ha nem gondolják komolyan.
Az előterjesztésben is szerepel: az ISES Alapítvánnyal való együttműködést az egyetemmel ők határozzák meg, ezt nem az önkormányzat dönti el. Azt viszont már most tudni, hogy pld. decemberben jön egy nagyobb csoport a városba, akik itt töltenének több napot és nekik szállást kell biztosítani. Ez annak a jele, hogy komolyan gondolják az együttműködést.
Ő feltette magának a kérdést, hogy mi az önkormányzat célja ezzel a szerződéssel? Biztosan nem az elsősorban, hogy a rezsit ne kelljen megfizetnie. Egyébként ő is örült, hogy kikerült az ezzel kapcsolatos korábbi kitétel, mely szerint 15 évig fizették volna a rezsit, akkor is, ha nem használják. Ez alapján ugyanis előfordulhatott volna a következő eset is: pld. 4 év után a Corvinus egyetem úgy látta volna, hogy nem jöttek be az elképzelései és elhagyja az épületet, de akkor még 11 évig fizetnie kellett volna a rezsit. Ez azt jelentette volna, hogy az épület ki lett volna kapcsolva a városi vérkeringésből és üresen állt volna – mert ehhez is meg lett volna a joga az egyetemnek.
Meglátása szerint a Sgrafittós ház egy perspektívikus objektum Kőszegen, mert előbb a megye használta kulturális célokra, most pedig a Corvinus egyetemnek van elképzelése vele.
Azzal viszont nem ért egyet, hogy felmondási ok legyen az említett összeg meg nem fizetése, mert azt különben is megteheti az önkormányzat. Nem kellene ezt nevesíteni, hiszen nem arra kellene koncentrálni, hogy mit nem fog megtenni a kölcsönvevő, hanem arra, hogy mit ér ez az együttműködés. Ő egyébként örült is annak, – még ha törvényi oka is volt – hogy ne az önkormányzat számlájára kerüljön az az 500 000 Ft, mert ő azt szeretné, hogy a Corvinus Egyetem ne csak használja, hanem a jó gazda szemével nézze az épületet. Ő úgy látta, hogy megvan bennük erre a hajlandóság. Arról, hogy a városgondnokságnak kellene átutalni ezt a bizonyos összeget, arról az véleménye hogy – mivel az intézmény szeme az ilyen – talán nem éppen azon kezdenének gondolkodni, hogy melyik uniós pályázatnál lehetne felhasználni. Ez helyett sokkal inkább abban látnák a feladatukat – és ezt nem szemrehányásként mondja – , hogy el kell költeniük ezt a pénzt. Azért jó ötlet ezt az összeget a Corvinus Egyetemnél hagyni, mert akkor talán ők el is gondolkodnak azon, hogy mik a további feladataik.
Van még két módosító javaslata is. A 11. pont végére bele kellene venni az első mondat után a következővel:
„A felújítási alap befizetési összegét évente a hivatalos inflációs ráta figyelembevételével növelni kell.”
Ugyanezen ponthoz javasolja még a következőt: „A szerződés megszűnése esetén a felújítási alapban megmaradt összeget a fent meghatározott cél szerint Kölcsönadó használja fel.”
Ő nagyon bízik abban, hogy ez egy komoly és gyümölcsöző kapcsolat lesz.

Giczy Józsefet örömmel tölti el, hogy az épület tulajdonjogától nem válik meg a város. Ezt a szerződést még akkor is előnyösnek tartja, ha egy külföldi egyetem használja majd az épületet és nem pld. egy magyar népfőiskola. Tisztában van azzal, hogy a natúrpark idején milyen magas fenntartási költsége volt a háznak. Sajnos azóta is üresen áll. Támogatja az előterjesztést, szerinte ez egy pozitív lépése a városnak.

Huber László megjegyzi, hogy a Corvinus Egyetem magyar egyetem, csupán nemzetközi oktatást is van az intézményen belül.

Takács Zsolt az ISES Alapítvány projektvezetője azért felel, hogy a norvég alappal jól működjenek az elszámolások. E projekt keretében a Corvinus egyetemmel az ISES Alapítvány könyvtárat szeretne berendezni a Sigray-házban és az oktatási tevékenységüket kibővíteni, főleg a tavaly ősszel indított kulturális örökség menedzsment képzésre és a fenntartható fejlődés szakra gondol. Természetesen a Corvinus Egyetem és az ISES Alapítvány is magyar oktatást végez, de a nemzetközi szakokon külföldi diákok is részt vehetnek. A Corvinus Egyetem doktori iskola létrehozását tervezi Kőszegen, ahova elsősorban magyar hallgatókat várnak, de az is kívánatos, hogy külföldiek is érkezzenek, akik majd elviszik Kőszeg jó hírét a nagyvilágba. Ezzel kibővülhet az a kapcsolatrendszer, amelyet eddig is ápolt az ISES alapítvány a várossal. Az egyetem pedig abban érdekelt, hogy minél több hallgató jusson hozzá itt Kőszegen, minél több új ismerethez.

Dr. Mátrai István szerint az nem baj, hogy ha nemzetközi a diákság, mert akkor európai értékeket lehet megismerni. A gimnáziumnak is kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak és minden egyes külföldi utazáson a diákok egy kicsit Magyarország nagykövetei is. Sok új ötletet találnak külföldön, de mellette büszkék is a magyarságukra, tehát ő mindenképpen fontosnak és hasznosnak tartja a nemzetközi hallgatóságot.
Az alpolgármester úr 11. pontra vonatkozó javaslatát jogosnak érzi ugyan, de a „legalább 500 000 Ft inflációval emelt összeg”-et ő matematikailag nem tudja értelmezni. Ha nincs rá szükség, akkor úgyis csak az 500 000 Ft-ot teszi bele az egyetem, ha meg szükségük lesz rá, akkor úgyis többet a pályázati lehetőségek miatt.

Huber László szerint az is megoldás lehet, ha kétévente felülvizsgálják a felek ezt az összeget.
Viszont van egy egészen friss információja is a képviselő-testület számára. Dr. Mészáros Tamás rektorral beszélt a mai napon, az ülés előtt, aki elmondta neki, hogy megtett mindent annak érdekében, hogy az egyetem gazdasági tanácsával és a szenátusával elfogadtassa a szerződést. Egyelőre csak a tanács előtt volt a szerződés, de ott aggályok merültek fel és ezért a rektor azt kérte, hogy január 1-től kerüljön bevezetésre a hatálya. A rektor úr egészen biztosan nem tudja ezt átvezetni a rendszerükön december 1-ig. Ezzel kapcsolatban még a megyei önkormányzattal is van egyeztetni való, mert a megye a jelenlegi szerződést fel akarja bontani. Szóban megegyeztek ugyan, hogy december 1-től már nem viselik a ház költségeit, de ez az átmeneti időszak nem lesz szerencsés a közműszolgáltatók miatt sem. Kéri, hogy a képviselők január 1-től értelmezzék a haszonkölcsön szerződést.

Básthy Béla szerint maga a szerződés a képviselők részéről rendben van, az, hogy jogilag mikor képzelhető el a hatályba lépés, az már a jogászok dolga. Ha a rektor úr informálisan közölte ezt a polgármester úrral, akkor a polgármester úr ugyanilyen módon közölje vele, hogy a szerződést a képviselő-testület végiggondolta, elfogadta, tehát határozott az álláspontja. Ha kell, módosítani is lehet a szerződést, de szerinte inkább a képviselő-testület hatalmazza fel a polgármestert arra, hogy a hatályba lépésről tárgyaljon a másik féllel. Szerinte ezért nem kell újra visszahozni a képviselő-testület elé a szerződést.

Huber László úgy véli, hogy ha informálisan tud arról a képviselő-testület, hogy december 1-től nem fog menni, akkor ennek ismeretében döntsön. Nyitva van még a megyei önkormányzattal kapcsolatos egyeztetés.

Keszei Balázs kérdezi, hogy van-e reális esély a megyével való sikeres egyeztetésre?

Huber László szerint a velük kötött szerződés még él, jogilag egyoldalúan ők nem léphetnek ki belőle, de nem tud ő erről biztosat mondani. Eredetileg már november 1-től meg akartak volna szabadulni az épülettől, csak az alpolgármester úr közbenjárására sikerült erről őket lebeszélni, de ezt a részét biztosan nyitva kell hagyni.

Mivel további érdemi hozzászólás nem hangzik el, a polgármester számba veszi az elhangzott módosító indítványokat. Táncsics András vetette fel, hogy ne legyen 15 évre megkötve a szerződés, de ezt most 5+10 évre javasolja módosítani, mert akkor ezzel biztosítható a hosszútáv. Dr. Mátrai István szerint ez nem értelmezhető, mert az azt jelenti, hogy igazából 5 évre kötik meg a szerződést, végül Táncsics András visszavonja a javaslatát. Volt egy olyan indítványa is a képviselőnek, hogy a városüzemeltetési kft. számlájára utalja át az egyetem a pénzt. Huber László ismét kihangsúlyozza, hogy az egyetem jogásza elmondta nekik: az államháztartási törvény nem engedi meg számukra, hogy közpénzt más számlájára utaljanak át. Nekik viszont lehet egy külön számlájuk, amire rátehetik az összeget, ezért ez a járható út. Táncsics András számára továbbra is értehetetlen, miért nem tehetik ezt meg.
Dr. Mátrai István szerint teljesen mindegy, hogy hova utalják, ez az összeg az épült felújítására szánt összeg és ezt másra nem lehet felhasználni. Ugyanez van a gimnázium kollégiumának a felújításával is. Azt az összeget is hiába teszik át az egyik számláról a másikra, valamikor el kell végezni a felújítást és el kell számolni vele.
Rába László felveti a következő eshetőséget: mi van akkor, ha az egyetem 10 évig használja az épületet, aztán él a 8 hónapos felmondási idővel és utána el akarja hagyni. Az időközben összegyűjtött 5 M Ft-ot illetően pedig azt mondja, hogy már nincs szándékában felhasználni.
Huber László szerint azért nem abból kellene kiindulni, hogy mindenki rossz szándékú, mert akkor nincs értelme a jogállamnak. Ebben az esetben természetesen jogilag érvényt lehet szerezni a város érdekének, mert szerződésben vállalt kötelezettsége.
Básthy Béla szerint a Rába László ált elmondott lehetőség is egy gondolkodásmód. Az a pénzt, amit erre a célra elkülönít majd az egyetem, azt másra nem használhatja fel, mert egyeztetési kötelezettsége van. Nagyon nem mindegy, hogy kik és milyen célra használnak ingatlanokat. Meg lehet nézni az Európa-házat. Attól függetlenül, hogy ki, hogyan ítéli meg az ISES alapítvány működését, azt aztán biztosan nem lehet mondani, hogy az épület le lenne lakva és nincsen karbantartva. A Corvinus egyetem a Jurisiscs tér 7-be el fogja hozni a tanárait, a diákjait, a nemzetközi együttműködés keretében külföldi tanárokat, diákokat is. Biztosan nem az a szándéka, hogy egy iszonyúan lepangott épületben tegye ezt meg. Ha mégsem lát hozzá a felújításhoz, 15 éven belül az önkormányzat is fel fogja szólítani, de egészen biztos, hogy a műemlékvédelem is. A homlokzathoz ugyanis egészen rövid időn belül hozzá kell nyúlni és a fűtésrendszeréhez is. Tudomása szerint tervei vannak az egyetemnek arról is, hogy a tetőtérben kutatószobát akar kialakítani.

Gyarmati Kálmán a hosszúra nyúlt vita miatt kéri képviselőtársait, hogy a hozzászólásaikat tekintve legyenek figyelemmel az SZMSZ előírására, mert azokat be kell tartani.

Huber László egyetért a képviselő úr felvetésével és lezárja a vitát.
Szavazásra bocsátja azt a képviselői javaslatot, mely szerint az egyetem a városüzemeltető kft.-hez utalja át a felújítási összeget, de ezt a képviselők 8 nem, 2 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elutasítják.
Básthy Bélának azon javaslatát, mely szerint a 11. pontba kerüljön bele az inflációs ráta – dr. Mátrai István javaslatára a „legalább” szó kivételével – 12 igen szavazattal elfogadja a képviselő-testület.
Ugyanezen 11. pont kiegészítésének beépítését – mely szerint „a szerződés megszűnése esetén a felújítási alapban megmaradt összeget a fent meghatározott cél szerint Kölcsönadó használja fel” – a képviselő-testület szintén 12 igen szavazattal fogadja el.
Végül a polgármester szavazásra bocsátja, hogy a haszonkölcsön szerződés hatályba lépése 2010. december 1-