Jegyzőkönyv: 2011. Május 26., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

1013-9/2011. szám


J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2011. május 26-án, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Huber László polgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, Kiss Zoltán, dr. Mátrai István, Rába László, Simonits Zsolt, Táncsics András és Váradi Szilárd képviselő (11 fő).

Igazoltan van távol:
Básthy Béla alpolgármester (1 fő).

Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, Kovács István igazgató, Kőhalminé Major Judit valamint Kovács Judit könyvvizsgálók.

Huber László üdvözli a képviselő-testületi ülés résztvevőit. Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése határozatképes. Básthy Béla alpolgármester úr hivatalos úton van távol a Douzelage testvérvárosi kör rendezvényén Franciaországban.
A napirenddel kapcsolatban kéri, hogy az uszoda helyzetéről szóló előterjesztést a képviselő-testület elsőként tárgyalja meg, mivel azon jelen lesz majd Marton Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke is.
Készült két sürgősségi előterjesztés is a mai napra, kéri az előterjesztőket, indokolják meg ezeket.
Sőbér Aurélia jelzi, hogy a helyi közösségi közlekedés támogatásának igényléséhez kérelmet lehet beadni egy nemrég megjelent jogszabály alapján. A beadási határidő június 6-a. Ennek érdekében kell szükséges döntést a képviselő-testületnek meghoznia.
Rimányi Krisztina elmondja, hogy a Gyöngyös szabadidőpark kivitelezési munkái elkezdődtek és ismét felmerült a sportpálya gumiburkolttal történő bevonása, ugyanis erről nem mondott le a város véglegesen. Erre vonatkozóan két ajánlat érkezett: az egyik a kivitelezőtől, a másik pedig a gumigyártó cégtől közvetlenül. Ha ehhez a képviselő-testület hozzájárulna, akkor sikerülne a pálya borítását is a kivitelezés augusztusi befejezési határidejéig megvalósítani.


Keszei Balázs javasolja, hogy a Vagyonügyek közül az a) pontot (Tüskevár utcai úszótelkek értékesítése) ne tárgyalja meg ma a képviselő-testület, ugyanis e tárgykörben született a 24/2009. (II. 26.) képviselő-testületi határozat, amely szerint „a Tüskevár utcában és a Gyöp utcában tervezett telekalakítást megvalósítani csak akkor lehet, ha a telek kiegészítéssel érintett valamennyi tulajdonos egyetemlegesen nyilatkozik a tekintetben, hogy az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanrészeket, értékbecslés alapján, megvásárolja”. Ilyen nyilatkozat nincsen az önkormányzat birtokában, ezért ennek a napirendnek a tárgyalása nem időszerű.

A polgármester szavazásra bocsátja a napirenddel kapcsolatban felmerült javaslatokat.
A közösségi közlekedés támogatásáról szóló előterjesztés tárgyalásával 11 képviselő, a sportpálya gumiburkolatával kapcsolatos előterjesztés napirendre való kerülésével szintén 11 képviselő ért egyet.
Az uszodáról szóló tájékoztató 1. napirendi pontként való tárgyalását és a Vagyonügyek a) pont elhagyását szintén 11-11 igen szavazattal hagyják jóvá a képviselők.
Ezután a képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


N A P I R E N D:

1. Tájékoztató az uszoda helyzetéről.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
2. Kőszeg Város Önkormányzata 2011. évi költségvetéséről szóló 5/2011. (III. 4.) ön-kormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
3. Tájékoztató az SOS Gyermekfalu elmúlt 5 évi munkájáról.
Előterjesztő: Szilágyi Imre intézményvezető.
4 Beszámoló a Kőszeg városban végzett 2010. évi gyermekvédelmi munkáról.
Előadó a polgármester nevében: Dr. Tóthné Dolgos Zsanett, a gyámügyi és szociális osztály vezetője.
5. Beszámoló a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. 2010. évi munkájáról.
Előterjesztő: Kovács István igazgató.
6. Beszámoló a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. felügyelő bizottságának munkájáról.
Előterjesztő: Preininger Ferenc, a felügyelő bizottság elnöke.
7. Beszámoló a hulladékszállítás kötelező igénybevételével kapcsolatos képviselő-testületi határozatra tett intézkedésekről.
Előterjesztő: Kovács István igazgató.
8. A Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. könyvvizsgálói szerződésének jóváhagyása.
Előterjesztő: Kovács István igazgató.
9. Az egészségház szerződésének felbontása.
Előadó a polgármester nevében: Dr. Tóthné Dolgos Zsanett, a gyámügyi és szociális osztály vezetője.
10. Az Újvárosi Óvoda alapító okiratának módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Szabó Marianna ügyintéző.
11. Szombathely Megyei Jogú Város szennyvízelvezetési és tisztítási rendszer fejlesztésével („ISPA projekt”) kapcsolatos döntések.
Előadó a polgármester nevében: Ujvári Csaba ügyintéző.
12. A Gyöngyös szabadidőpark sportpálya gumi-burkolára fedezet biztosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
13. A gimnázium kollégiuma tetőfelújítására vonatkozó ajánlattételi felhívás jóváhagyása.
Előterjesztő: Simonits Zsolt, a Bíráló Bizottság elnöke.
14. A foglalkoztatási paktum pályázat konzorciumi tagjainak feladatellátási megálla-podása.
Előadó a polgármester nevében: Básthy Béla alpolgármester.
15. A Magyar Íjász Szövetséggel kötendő együttműködési megállapodás.
Előterjesztő: Dr. Tóth László jegyző.
16. Helyi közösségi közlekedés támogatására igénylés benyújtása.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
17. Vagyonügyek:
a) A Velemi u. 34/B. fsz. 2. alatti lakás értékesítése
a) Üres ingatlanok értékesítése.
a) A Liszt Ferenc utca 3. alatti üzlethelyiség értékesítése.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.

Zárt ülés keretében:

1. A VASIVÍZ ZRt. igazgatóságába és felügyelő bizottságába tag választása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
2. Az új temetőhöz szükséges ingatlanok önkormányzati tulajdonba kerülése.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.

A napirend elfogadása közben megérkezett az ülésterembe Marton Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke is.

A napirend előtt a polgármester az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• Április 28-án érkezett Kőszegre a Tihanyból indult feltámadási menet, majd másnap a Jézus Szíve templomból indult tovább végcélja, Csíksomlyó felé.
• Április 29-én és 30-án a két középiskola végzős diákjainak ballagási ünnepélye történt meg városunkban. A gimnázium diákjaitól a polgármester a Fő téren vett búcsút.
• A Kőszeg és Cák között található "Pogányok" várták a túrázókat és borkedvelőket április 30-án a „Nyitott Pincék” elnevezésű rendezvény keretében.
• Április 30. és május 2. között zajlott le a „Kultúrséták közös múltunkba” című rendezvénysorozat Nádasdy Ferenc emlékére. Ennek helyszínei Léka, Sárvár és Kőszeg volt. A programok között Lékán a Nádasdy sírhely megkoszorúzása szerepelt, Kőszegen GINSIENSIA címmel I. Kultúrtörténeti Konferencia zajlott valamint ünnepi Liszt mise volt a Jézus Szíve templomban. A programsorozat szervezője dr. Ferenczy Mónika gyógyszerésztörténész volt, aki szinte önerőből, a város anyagi segítsége nélkül végezte a munkát.
• Május 2-án Anyák-napi versmondó versenyt rendezett a Chernel Kálmán Városi Könyvtár.
• Május 4-én a Comenius program keretében a Kőszegre érkezett népes nemzetközi diákcsoportot és tanáraikat fogadta és köszöntötte a polgármester a Városháza dísztermében.
• Május 5-én az Írottkő Szállóban fórumot rendezett a „Regionet aktív” projekt keretében a kistérség, az új Széchenyi Terv pályázati lehetőségeiről.
• Szintén ezen a napon volt a „Treffpunkt Deutsch” keretében a „Rohonc a szomszédunk”című előadás a Brenner-házban, ahol Engelbert Kenyeri polgármester úr mutatta be Rohoncot.
• Május 6-án „Nyolcvanadik tavasz” címmel nyílt kiállítás a Művészetek Házában Marosfalvi Antal festőművész képeiből.
• Május 6-án és 7-én „Miénk itt a rét” címmel a Madarak és Fák Napjához kapcsolódóan a kőszegi Alsó-réten szervezett programokat az Írottkő Natúrpark és az Őrségi Nemzeti Park.
• Május 7-én került sor IV. Kőszegi Országos Mazsorett Fesztiválra. A polgármester ezúton is megköszöni Debreczeni Attila szervezőmunkáját és a szülők segítségét.
• Május 9-én Zorán koncert volt a Jézus Szíve Plébániatemplomban.
• A Kőszegi Sporthorgász Egyesület május 10-én a Madarak és Fák Napján közel 50 fát ültetett a kezelésében lévő Csónakázó tó környékére, ezzel is tisztelegve a kőszegi születésű Chernel István ornitológus előtt, aki 1902-ben a világon először szervezte meg e jeles napot.
• Május 12-én rendkívüli testületi ülést tartott a képviselő-testület sürgős határidős ügyekben, elsősorban a gimnázium pályázatának a beadása miatt.
• Május 13-án kerültek elhelyezésre Lóránt Gyula egykori kőszegi labdarúgó, a legendás Aranycsaoat tagjának a hamvai az őt megillető díszsírhelyen a kőszegi temetőben, hiszen Kőszeg Város díszpolgára. Ebből az alkalomból az alábbi eseményekre került sor: reggel 8 órakor emlékező gyászmise volt a Jézus Szíve templomban, majd Lóránt Gyula búcsúztatója és hamvainak temetése a kőszegi temetőben. Ezzel egyidőben került elindításra a diákok számára az I. Lóránt Gyula Labdarúgó Utánpótlás Kupa a sporttelepen. A Városi Múzeumban Lóránt Gyula Emlékkiállítás megnyitójára került sor. Délután öregfiúk labdarúgó mérkőzések voltak a sportpályán, a magyar válogatott, a Budapesti Honvéd, a Haladás VSE és a Kőszegi SE részvételével. Természetesen a magyar válogatott nyert.
• Május 19-én a polgármester részt vett a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács ülésén. Ez egy rendes évi közgyűlés volt, a zárszámadás és a munkaterv elfogadása mellett tájékoztatót adott a közútkezelő új vezetője is.
• Május 20-án a városi bíróságon letették esküjüket a képviselő-testület által megválasztott bírósági ülnökök.
• A Fertőendréden, május 22-én megrendezett Vas-Győr-Moson-Sopron megyei tűzoltó versenyen tarolt a kőszegi női és férfi csapat is, mert első helyezést értek el és ezzel továbbjutottak az országos versenyre.
• Az Alpannonia® Bakancsos Túratalálkozó és II. EDEN Nap került megrendezésre május 21-én a Stájer-házaknál. A kellemes napon a fúvószenekar szórakoztatta a jelenlévőket.
• Ugyanezen a napon tartotta éves közgyűlését a Kőszegi Kertbarátok Egyesülete, ahol az alpolgármester úr képviselte az önkormányzatot. Szó volt az Alpannónia projekt keretében megvalósuló elképzelésekről és az egyesület által bérelt ingatlanokról.
• A kőszegi Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézete Alapítvány (ISES) és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködésében új UNESCO Tanszék felállítására került sor 2011. május 23-án, az UNESCO párizsi központjában. Az eseményen részt a polgármester is és kifejezte örömömét a tekintetben, hogy ezzel újabb állomásához érkezett az ISES alapítvány és a város immár 17 éves együttműködése. Remélhetőleg további folytatása lesz a Kőszegen működő egyetemi oktatásnak. Július 8-án lesz a Sgrafittós házban az ünnepélyes megnyitó és egyúttal diplomakiosztó, amelyre a képviselők is meghívást kapnak majd.
• Május 24-én Ólmodon tartotta meg soros ülését a Kőszegi Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa.

Hozzászólás a beszámolóhoz:

Dr. Mátrai István tájékoztatja a jelenlévőket, hogy április 29-én 4 kőszegi boxoló indult el a horvátországi Senj testvérvárosba, hogy két napos, barátságos ökölvívó versenyen képviselje Kőszeget.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja, a képviselő-testület pedig 11 igen szavazattal elfogadja a két ülés között történt eseményekről szóló tájékoztatót.

A lejárt határidejű határozatokra vonatkozó jelentéssel kapcsolatban dr. Mátrai István kérdezi, hogy a Csónakázó tó büféjével kapcsolatos ügyben miről tájékoztatta az osztály az ügyfelet? Arról, hogy a vételár csökkentését a képviselő-testület a vagyonrendelet módosításával végül is nem fogadta el? Rimányi Krisztina válasza szerint igen, erről.


Az 1. napirendi pont tárgyalása:

Az uszoda helyzetéről szóló tájékoztatatás csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Huber László szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy elég régi probléma a kőszegi uszoda sorsa. Mindenki előtt ismert, hogy az uszoda a megyei fenntartás alatt lévő Dr. Nagy László Intézmény keretében működik, melynek a hiányát a fenntartó szeretné minimálisra csökkenteni. Tavaly kezdtek el megoldást keresni az uszoda közös működtetésére a megyei önkormányzattal és , de ez a harmadik fél, a büki önkormányzat elutasító magatartása miatt nem tudott létrejönni. Azt követően volt némi információ-hiánya a városnak, majd jöttek a hírek a március 1-i bezárásról. Ezt elkerülendő, ő azonnal tárgyalást kezdeményezett a megyei közgyűlés elnökével és megegyeztek abban, hogy a tanév végéig tovább működhet az uszoda. Ennek nyilván ára is volt, mert a képviselő-testület a március 3-i ülésén 7 M Ft-ot szavazott meg az uszoda hiányának a csökkentésére, tehát azért, hogy a megye számára továbbra is vállalható legyen a nyitva tartás. A korábbi képviselő-testületi döntés a közös üzemeltetési szándékot is megfogalmazta, de ilyen konkrét ajánlat még nem érkezett.
Március 3-án a képviselő-testület egyúttal létrehozott egy munkacsoportot is annak érdekében, hogy az tekintse át a működés részleteit, tárja fel a lehetséges marketing lehetőségeket és az uszoda megnyugtató sorsa érdekében a pénzügyi háttérre is tegyen javaslatot. Ez a munkacsoport elvégezte a feladatát, összesen 4 alkalommal ülésezett. 15 főből állt és minden tagja nagyon jó szándékúan, aktívan vett részt a munkában, rengeteg jó javaslat hangzott el. Kedvezőbb bérleti konstrukciót javasoltak, amit azóta az intézmény be is vezetett. Megkeresték a környező osztrák településeket a szolgáltatás igénybevétele céljából. Körbejárták a gyógyterápiás úszás bővítését is, sajnos ez nem lenne egyszerű feladat. A szállásadókat is megkeresték, hogy ajánlják a vendégeiknek az uszodát és a munkaadókat is, annak érdekében hogy kedvezményes juttatásként ajánlják fel a dolgozóknak. Sajnos, csak egy cég jelentkezett az utóbbi felhívásra, a lukácsházi Forma-Vitrum, amely 50%-os térítést adna az uszodára a dolgozóinak, amelyre eddig nem volt igazán érdeklődés. Készültek jelzőtáblák is (5 db), amely a város frekventált helyein lesznek elhelyezve, reklámozva az uszodát.
A munkacsoport felkérésére Vancsura Miklós, a sárvári fürdő igazgatója felmérést készített az uszoda műszaki állapotáról és szakmai szemmel világította át a létesítményt. Erre nézve javaslatot is tett. Ez most nem része az előterjesztésnek, akkor lesz majd érdekes az önkormányzat számára, ha tényleg az átvétel lesz napirenden. A vizsgálatba szakembereket is bevont az igazgató úr. Megállapították, hogy a 10 éve működő uszoda elhanyagolt állapotban van, nyilvánvaló, hogy a szükséges karbantartási költségeket igyekeztek alacsony szinten tartani. A zavartalan működtetés érdekében 1,5 M Ft + áfa, míg a gazdaságos működetéshez mintegy 6,5 M Ft értékű beruházást kellene elvégezni. Utóbbi rövid távon, csupán egy év alatt megtérülne. A szakemberek hosszú távra is tettek javaslatot: a tetőszerkezet cseréjét, korszerűsítését kellene pályázati támogatással elvégezni, ugyanis a jelenlegi sátortető 2,5-szeres energiát igényel. Javasolják továbbá a gáz kiváltását is.
Kiemeli, hogy a mai napirend tárgya az csupán, hogy a képviselő-testület ezt jelentést elfogadja-e, illetve a „hogyan továbbról” esetleg az alelnök úr tud többet mondani. Az említett szakértői anyagokat a megyei önkormányzatnak is megküldték.

Kérdések és hozzászólások:

Dr. Mátrai István a humánerőforrás bizottság véleményét tolmácsolja. Ő maga bizottsági elnökként is részt vett a munkacsoport munkájában, tehát azt belülről is ismeri. Egyetért a polgármester úrral, hogy nagyon magas színvonalú munka folyt a munkacsoportban, sok konkrét eredményt tudnak felmutatni, attól függetlenül, hogy döntéshelyzetbe még a város nem került, hiszen a megyének még nem ismert a szándéka. Elhangzott az is, hogy amíg ez ki nem derül, addig kár ezzel foglalkozni, de szerinte akkor már késő lesz és minden eshetőségre fel kell készülni ahhoz, hogy az uszoda zökkenőmentesen tudjon működni. Erre nézve megnyugtató választ kapott, mely szerint az előkészítő munka már folyik. Végignézték azokat dokumentumokat, amelyeket az előterjesztés is említ. Az is elhangzott, hogy a helyi szakemberek véleményére jobban lehetne alapozni, de Vancsura úr nagyon jó szakemberi gárdát vonultatott fel és hitelesen állította be az uszoda jelenlegi helyzetét és a rá vonatkozó tennivalókat.
A bizottság a tájékozatót egyhangúan ajánlotta elfogadásra a képviselő-testületnek.

Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi bizottság ülésén is hasonló gondolatok hangzottak el. A hátteret ő maga is ismerte, ő is részt vett a munkacsoport munkájában. Döntést most nem kell hozni, csak akkor, majd konkrét lépéseket lehet tenni. A bizottság szintén egyhangúlag ajánlotta elfogadásra a tájékoztatót.

Kiss Péter a városfejlesztési bizottság véleményét ismerteti. A munkacsoport elvégezte azt a feladatot, amelyet a képviselő-testület rábízott. Június végével sajnos megszűnik ez a kapcsolat a megye és a város között és a bizottságuk is szeretett volna alternatívákat látni, milyen lehetőségek lesznek az uszoda további, folyamatos működésére. Ha valamilyen ok miatt az uszoda le fog állni, akkor az biztosan károkat fog okozni. Az uszoda ezen fél éves működése alatt az intézmény abszolút nem foglalkozott a műszaki problémák kijavításával, csak a legapróbbakkal, amelyek a legszükségesebbek voltak. A városfejlesztési bizottság is 5 igen szavazattal fogadta el a tájékoztatót.

Huber László azt emeli ki, hogy miért is fontos a városnak az uszoda sorsa, amikor ez nem is kötelezően ellátandó feladat. Azért, mert a gyerekek úszásoktatása az elsődleges, aztán az eredeti cél, a gyógyterápia sem mellékes, ami egészségügyi célokat szolgál. Bár nem túl sokan, a város lakossága is igénybe veszi, de aki megszokta, ragaszkodik hozzá. Idegenforgalmi szempontból sem mellékes, hogy van egy „vizes helye” a városnak, mert nyáron, ha nem túl jó az idő, a turisták is igénybe veszik. Ezért állt a város az uszoda ügye mellé és szeretné, ha a továbbiakban is működhetne önállóan, vagy ha másként nem megy, akkor a megyével közös fenntartásban, mint erre már korábban szándéknyilatkozat is született.

Giczy József a pénzügyi bizottság ülésén is elmondta, hogy mennyire fontos Kőszeg számára az uszoda. A gyerekeknek mindenképpen úszásoktatást kell biztosítani és ezt a városnak támogatnia kell. Az uszoda állapota tényleg elhanyagolt, ahogy a polgármester úr mondta és ahogy a szakember is felmérte. A munkabizottság munkáját ő is úgy látja, hogy mindent megpróbáltak, megtettek ugyan a tagjai, de ez mégis kevés, mert nem tudni, hogy mi lesz a sorsa. Ő azt is megérti, hogy maga az intézet anyagi lehetőségei korlátozottak, ezért inkább az oktatásra koncentrálnak, nem az úszásra. Ha nincs valamire pénz, akkor nyilván először az uszodát szüntetik meg, mert az alapellátás fontosabb. El kell érni, hogy az uszoda ne legyen veszteséges, és az előre lépéshez, a gazdaságos működés eléréshez az uszoda felújítására van szükség. A megye gazdasági helyzetét nem ismeri ugyan, de a városét igen. Mivel a felújítás önkormányzati pénzből nem képzelhető el, befektetőkre, pályázatokra van szükség, akár a Széchényi terv keretében. Az, hogy az idegenforgalom meg az osztrákok nem veszik igénybe az uszodát, az nem is csoda, hiszen Auszrtiában minden úszáslehetőség különb, mint a kőszegi. Jelenleg az Írottkő Hotelből is a locsmándi fürdőbe viszik a vendégeket. A megoldás csak az lenne, ha a korszerűsítés megtörténne.

Rába László megkérdezi Marton Ferenctől, amire a bizottsági ülésen senki nem tudott választ adni: a megye vizsgálta-e egyáltalán, hogy mennyibe kerül az uszoda működtetése.

Marton Ferenc szerint természetesen van kimutatás a költségekről, amelyet a polgármester úrnak is megküldtek. Több mint 61 M Ft-ot tesz ki a kiadás, és 43 M Ft-ot a bevétel, tehát közel 18 M Ft az uszoda mínusz, az intézményre nézve. A megye álláspontja szerint is közös érdek a probléma megoldása, de Kőszeget nyilván ez jobban érinti. Visszautal a polgármester úr szavaira annyiban, hogy szerinte olyan döntést nem született, hogy március 1-től bezárták volna az uszodát. Az neki meggyőződése, hogy az intézményről mindenképpen le kell választani. Sem szakmai, sem más indoka nincs annak, hogy együtt legyen az intézménnyel és azt terhelje, mert ott amúgy is vannak problémák. Az uszoda jelenlegi állapotáról szóló megjegyzésekkel egyet lehet érteni. Végül is 10 évvel ezelőtt egy modern uszoda volt, de a mostani állapot tovább nem tartható. A leválasztást szakemberekre kell bízni, annak érdekében, hogy minimum nullszaldóval tudjon működni az uszoda. A költségvetési megszorítások folytán ezt már régen meg kellett volna tenni, erre szerinte a 24. órában van a megye. Véleménye szerint abba az irányba kellene elmozdulni – a jelenleginél jóval nagyobb intenzitással – , hogy az uszoda közös üzemeltetésben legyen. Az erre vonatkozó korábbi kezdeményezést Bük nem támogatta, viszont a gyógyfürdő szakmai segítségére mindenképpen hagyatkozni kellene. Továbbá a sárvári fürdő vezetője is felajánlotta a segítségét. A megye álláspontja szerint közös kft. létrehozásában kellene gondolkodni, mert ezzel orvosolni lehetne a problémákat. Ezek közül a legnagyobb szerinte az, hogy az uszoda 2,5 szer több energiát használ fel, mint ami szükséges lenne a működéséhez. Ha ennek csak a felét le tudnák szorítani a költségekben, már az is nagy eredmény lenne. A bevételeket több módon is meg lehetne emelni, ezzel kapcsolatban ő is megköszöni a munkacsoport tevékenységét. Pld. a megyei önkormányzatnak van több olyan intézménye, amelyet be lehetne vonni az úszásoktatásba, de szerinte a gyógyúszásban is vannak még lehetőségek. Ő tehát mindenképpen a leválasztás és a közös működetés mellett érvel. Ez az intézmény miatt is fontos lenne, mert valóban, állandóan az uszodára mutatgatás van a költségek miatt. Azzal is egyetért, hogy az uszoda bezárását el kell kerülni, mert az újraindítás a többszörösébe kerülne.

Kiss Zoltán örömmel hallgatta a leválasztásról szóló javaslatot, ezt ő már régóta szorgalmazza. Ez tiszta helyzetet teremtene, mert más a Dr. Nagy László EGYMI mint oktatási intézmény és más egy uszoda. Kérdés, hogy amennyiben az uszoda átmenne közös üzemeltetésbe, lehetne-e pályázni energetikai korszerűsítésre? Vancsura úr azt emelte ki számszerűsítve, hogy 30-35% költségmegtakarítást lehetne elérni. Véleménye szerint nem érdemes konkurálni Locsmánddal vagy Sárvárral, mert ott a wellnessre építenek. Viszont Kőszegen egy kisebb, lékai méretű medencével a kőszegi lakosok is élveznék az uszodát és rendeződne a strand ügye is.

Huber László nyomatékosítja az alelnök úr szavait: a megyei önkormányzat nem akar tulajdont átadni. Az alelnök úr a közös üzemeltetést említette.

Dr. Mátrai István szerint a felújításokhoz, korszerűsítésekhez a pályázatokat – már idén is volt ilyen sportcélú – mindig a tulajdonos adhatja be. Ezért ő megerősítést várna arra, hogy a közös fenntartás esetén a megye elindítana-e egy olyan pályázatot, amely a korszerű üzemeltetést célozza meg, Kőszeg város segítségével, esetleg közbenjárásával.

Marton Ferenc úgy véli, hogy a közös üzemeltetés során a felek közösen viselik a költségeket és az alapvető gondokat is közösen kell megoldaniuk. Természetesen hozzájárulnának egy ilyen irányú pályázat beadásához, az önrész tekintetében is. Nekik is érdekük a fejlesztés. Jelenleg a megyei önkormányzatnak 10 beadott pályázata van folyamatban, közük a Dr. Nagy László intézményre vonatkozóan is. A külső medence valóban jó ötlet, mert tudomása szerint a nyári hónapokban kevesebben látogatják az uszodát. A tanuszoda viszont minden más településen probléma, ezért is kellene más irányba elindulni a fejlesztés terén. „Welnessel” már szerinte tele van környék, ezért olyanban kell gondolkodni, ami eladható, pld. a gyógyterápia szélesítése ilyen.
Már Vancsura úr is megállapította, hogy milyen magasak az árak a kőszegi uszodában. Kevés a vendég, de ennek talán a borsos 1200 Ft-os belépő is oka. A büki fürdőbe is be lehet jutni 1200 Ft-ért, a sárváriba 700 Ft-ért is és ezekben sokkal több szolgáltatást kapni cserébe. A kőszegi uszodában meg más nincs csak a szauna. Ha olcsóbb lenne a belépőjegy, akkor többen vennék igénybe.
Megerősíti: a leválás után a közös kft. létrehozását javasolja.

Huber László kéri, hogy akkor az alelnök úr a megye felé ezt képviselje. Az erre vonatkozó megkeresést megyei önkormányzatnak kell megtennie. Kőszeg most nincs abban a stádiumban, hogy bármiről is dönthetne. Szerinte a közös üzemeltetéshez is akár már holnap meg kellene tenni az előkészületeket, annyira sürgős lenne. Közös üzemeltetésnél közösen invesztálnak be a felek. El kellene gondolkodni a tulajdonviszonyokon, mert a saját tulajdonába mindenki sokkal szívesebben invesztál be.

Dr. Mátrai István szerint az uszoda működtetése mindenhol veszteséges. A szombathelyi uszoda is csak azért tud viszonylag kellemesen létezni, mert a Vasiviz Zrt. ehhez hozzájárul, a teljes lakosságon keresztül. Kérdés, hogy nem lehetne-e a Vasivíz Zrt.-től hasonló hozzájárulást kérni a kőszegire, mint amit a szombathelyi uszoda élvez?

Marton Ferenc nem tudja, hogy ez az állapot még meddig tartható fenn, mert ezáltal a vízmű csaknem az egész megye lakossága által tartja fenn a szombathelyi uszodát. Előbb-utóbb előhozzák ezt majd a kistelepülések és „megállj”-t parancsolnak ennek, hiába van többségi tulajdonban a szombathelyi önkormányzat. Fel lehet ezt vetnie Kőszegnek is.

Huber László szerint nem érdemes ebbe nagyon belemenni, mert szombathelyi önkormányzat többségi tulajdonban van a Vasivíz Zrt.-ben, tehát döntési helyzetben van. Kőszegnek csupán 3-4% a tulajdona a cégben. Javaslatot lehet tenni, de ezen a régen kialakult és kényelmes szombathelyi helyzeten a változtatni nem egyszerű. Számtalan ilyen irányú igénnyel lehetne ugyanis fellépni. A Vasivíz Zrt.-nek ez a finanszírozása a megye többi lakosára nézve nem méltányos.
Egyébként már megkeresték ők is a vízművet a kőszegi uszoda miatti kéréssel. Azt mondták, hogy majd megvizsgálják, mit tudnak tenni, de a csatornadíj kedvezményen kívül más engedmény nem igazán várható.

Kiss Péter visszautal az alelnök szavaira, aki drágának találta az uszodai belépő árakat. Azért azt ki kell hangsúlyozni, hogy ezeket nem a kőszegi önkormányzat állapította meg, esetleg csak javaslatot tehet. De ha mínuszba kerül a létesítmény költségvetése, nyilván azt rendezni kell. Mivel a megye tulajdont nem akar átadni Kőszegnek, a városnak a pályázatokhoz nyilván önerővel hozzá kell majd járulnia, a költségekhez szintén, de beleszólása sajnos nem lesz. Szerinte az lenne a legjobb, – ahogy a polgármester úr is említette – ha tulajdonrészt szerezne az önkormányzat, és akkor annak arányában kellene minden kiadást fedezni.

Marton Ferenc természetesen tisztában van azzal, hogy ki állapítja meg az uszodai belépőjegyek árát, ezt nem szemrehányásként rótta fel. Csupán a szakember véleményére hivatkozott, aki a többi fürdőhöz összehasonlítva, magasnak tartotta a kőszegit. Ha közös lesz az üzemeltetés, akkor közösek lesznek a költségek is, ez nyilvánvaló. A vagyonról ő most nem tud nyilatkozni, mert ez a közgyűlés kompetenciája. Ha közös üzemeltetésben is lesz az uszoda, akkor is itt marad, Kőszegen, „senki nem viszi el egy talicskán”. Mindez persze tárgyalások kérdése, amit nagyon gyorsan el kell kezdeni, mert az idő sürget. Természetesen lesznek vitás kérdések, de közös álláspontra kell jutni.

Huber László felhívja a figyelmet arra, hogy júliusban nyári szünet miatt le fog állni az uszoda, de kérdés, hogy mi lesz szeptemberben.

Marton Ferenc ígéretet tesz arra, hogy a következő frakcióülésen a kőszegi uszoda ügyét fel fogja vetni, mert el kell kezdeni a tárgyalásokat.

Huber László javasolja, hogy a fenntartó a nyári szünetben végezze el azokat a rövidtávú beavatkozásokat, sürgős, azonnali munkákat, amelyek nem egészen 2 M Ft-ot igényelnek. Ilyen pld. a vegyszeradagolók cseréje, a csaptelepek cseréje időkorlátosra, az úszómedence hőtartó automatika és a tanmedence analizátor cseréje. Ezek nélkül bármikor leállhat a rendszer. A többi, a 6,58 M Ft+áfa megtérülő beruházást a későbbiekben célszerűbb elvégezni.

Marton Ferenc jelzi, hogy ha meg van náluk ez az anyag, akkor ezt is a frakcióülés elé fogja terjeszteni.

Táncsics András kéri, hogy a képviselők is kapják meg az uszoda állapotfelméréséről szóló kimutatást, melyek a megoldandó technikai problémák.

Huber László szerint ennek semmi akadálya, bár ezek elvégzése most a megyén múlik.

Kiss Zoltán felveti, hogy ha közös tulajdonba kerül az uszoda, akkor meg lehetne-e állapodni a tulajdoni részarányról? Pld. arról, hogy 70-30%-os lesz a tulajdoni arány és Kőszeg akkor mindenhez ennek arányában járul hozzá?

Marton Ferenc megismétli: a vagyon tekintetében ő most nem tud nyilatkozni.

Keszei Balázs felveti még, hogy az utolsó információk szerint a 7 M Ft-os támogatás a tanév végéig biztosítja az uszoda nyitva tartását. Ez június 30-ig értendő-e, mert az érettségi vizsgákat is érinti.

Dr. Tóth László emlékezete szerint július 30-ától kezdődik a nyári leállás.

További észrevétel nem hangzik el, így Huber László lezárja a napirend tárgyalását. Megköszöni az alelnök úrnak, hogy részt vett a képviselő-testület ülésén. Ő bízik benne, hogy hosszú távon stabilizálódik a kőszegi uszoda sorsa. Ebben a megyei önkormányzat Kőszegre is számíthat, mert ez a város érdeke. Kőszeg várja a megyei önkormányzat megkeresését.
Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselők 11 igen szavazattal elfogadnak.

76/2011. (V. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az uszoda helyzetéről szóló tájékoztatást elfogadja.

Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.


A 2. napirendi pont tárgyalása:

A 2011. évi költségvetésről szóló 5/2011. (III. 4.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Az előterjesztő szóbeli kiegészítését nem tesz.

Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi bizottság elfogadásra ajánlotta a rendelet módosítását.

A képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:

Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
10/2011. (V. 26.) önkormányzati rendelete
a 2011. évi költségvetés megállapításáról szóló,
5/2011. (III. 4.) önkormányzati rendelet
módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 3. napirendi pont tárgyalása:

Az SOS Gyermekfalu elmúlt öt évi munkájáról szóló tájékoztató csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Szilágyi Imre intézményvezető szóbeli kiegészítésében megköszöni a lehetőséget a tájékoztatásra, az intézményük életet részletesen bemutatta. Egy dologban kéri a képviselő-testület segítségét: ez év szeptemberétől elkerül az óvoda az új helyére, így ez az épületrész náluk üresen marad. Nekik is vannak elképzeléseik, de nyitottak a várossal történő együttes hasznosításra is. Várják az új szociális törvény megjelenését is.

Hozzászólások:

Dr. Mátrai István elmondja, hogy a humánerőforrás bizottság ülésén részletes tájékozatót kaptak, elhangzott az óvodarész hasznosítására több lehetőség is. A tájékoztató nemcsak a múltat elemzi, hanem az is látszik belőle, hogy az intézmény vezetői előre gondolkodnak a jövőről. Az önkormányzat nyitott mindenre, amiben segíteni lehet, akár szakmai területen is. A bizottság nagyon színvonalasnak ítélte az SOS Gyermekfaluban folyó munkát. Pócza Zoltán külön köszönte, hogy az intézmény a város rendezvényein mindig képviseli magát. Ezáltal az intézményben lakó gyerekek ünnepelni is megtanulnak, megismerik a kőszegi ünnepeket is, így tényleg kőszegivé válhatnak.
A bizottság megköszönte a tájékoztatót.

Szilágyi Imre tisztelettel felajánlja az önkormányzat részére, hogy bármilyen rendezvényt tarthat az intézményük területén, akár képviselő-testületi, akár bizottsági ülést is.


Huber László további sikeres, gyümölcsöző munkát kíván az intézménynek, mert sajnos sokan vannak, akik itt kapnak gondoskodást. Kéri, hogy az intézmény tartsa meg a már ismert, már városinak számító programjait, pld. a rajzversenyt, vagy a szavalóversenyt. Ezután szavazásra bocsátja a tájékoztató elfogadását.

A képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:

77/2011. (V. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az SOS Gyermekfalu elmúlt öt éves munkájáról szóló tájékoztatót köszönettel tudomásul veszi.


A 4. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszeg városban végzett 2010. évi gyermekvédelmi munkáról szóló beszámoló csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Tóthné Dolgos Zsanett előterjesztő szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a gyermekvédelmi beszámolót a szakbizottság alaposan megtárgyalta. Ez egy rendkívül szerteágazó téma, de ő megpróbálja csak Kőszegre vonatkozóan a lényeget kiemelni.
Az országos átlaghoz hasonlóan, Kőszegen is a kiskorúak száma csökken, de ennek ellenére, egyre több a szegény kiskorú száma. A szegénységet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek számával tudják mérni. Kőszegen 365 gyermek részesül ilyen ellátásban, ami kb.180-200 családot jelent. Ők azok, akik kimondottan szegénységben élnek. Ahhoz képest, hogy ez szám magas, alacsony a gyermekjóléti ellátásban és a védelembe vett kiskorúak száma. Ezt ő annak tulajdonítja, hogy még mindig nem megfelelően működik a jelzőrendszer, kevés a jelzés a védőnőktől, a háziorvosoktól és az oktatási intézményektől. Az iskolák megpróbálják mindig maguk kezelni a problémákat.
A jelzőrendszerek közül nagyon jó a kapcsolatuk a rendőrséggel. Havonta áttekintik a megtörtént eseteket, hova hívták ki őket stb. és ők ezután megteszik a szükséges intézkedéseket. Amellett, hogy gazdasági oka van annak, hogy mennyi a szegény gyerek és ez országosan is így van, ez mellett súlyos társadalmi problémákkal kell szembesülniük. Az, hogy Kőszegen is ilyen sok a munkanélküli, ez generál bizonyos folyamatokat. Azzal, hogy egy családnak anyagi problémái vannak, egy vagy mindkét szülő munkanélküli, sérül a család valamennyi tagja, pszichésen, mentálisan egyaránt. Egyre több az alkoholt fogyasztó, öngyilkossági szándékkal élő és az olyan család, ahol mentális segítségre szorulnak a szülők is. Ebből kifolyólag egyre több olyan gyermekkel találkoznak, akik komoly problémákkal bírnak már kiskorukban is. Egyre többször kell pszichológus segítségét igénybe venni és egész családokat ilyen vizsgálatnak alávetni. Ő úgy érzi, hogy ezek olyan társadalmi problémák, amivel ők már helyi szinten nem tudnak megbirkózni, mert nincsen a kezükben olyan eszköz, amivel ezeken a családokon, tömeges mértékben tudnának segíteni. Ez már nemcsak pénzkérdés, sokkal több. Amellett, hogy gazdasági és társadalmi válság van, nagyon komoly értékválság is van Magyarországon. A családok is teljes válságban vannak, elvesztették funkciójukat, nincsenek szülői minták, nincsenek a gyerekek megtanítva a konfliktuskezelésre, nincsenek meghatározott szerepek, széthullottak a családok a mai magyar társadalomban. A kollégáival és a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival nagyon elkeseredettek, mert eszköztelennek, kilátástalannak érzik ezt a helyzetet. Ő nagyon szeretné, ha minden képviselő érezné ennek a súlyát. Az országos rossz tendenciák sajnos Kőszegen is egyre jobban megmutatkoznak. Örül, hogy a képviselők ebből viszonylag keveset tapasztalnak és nem kell nekik azzal szembesülni, amivel ők kénytelenek. Sürgős tennivalók vannak tehát országos szinten a családokkal.
Végül pedig idézi az anyagban is leírt Széll Kálmán gondolatot, mely szerint: „A gyermekvédelem az emberiség nagy és szent ügye, emellett nálunk nemzeti ügy is.”

Kérdések és hozzászólások:

Dr. Mátrai István elmondja, hogy az vetődött fel a bizottsági ülésen is: erre mit lehet mondani? Azt a megszokott, formai szöveget biztosan nem, mely szerint „a bizottság megtárgyalta és elfogadásra ajánlja. A bizottság ezúttal „lehangoltan” fogadta el a beszámolót. Az amit az anyag tartalmaz és ami kiegészítés most elhangzott hozzá, az egy segélykiáltás – címzett nélkül, mert kihez is szólhatna? Döbbenetes adatokról van szó, pedig szerinte itt még nem is olyan rossz a helyzet, mint az ország más részein, ahol 100%-os a munkanélküliség. Ahol nincsen példa arra, a gyerek nem látja, hogy a szülő elmenne dolgozni, csak azt, hogy otthon exitál. Az, hogy a 365 gyerekre csupán 716 000 Ft-nyi támogatás áll rendelkezésre, ami gyerekenként csupán 2000 Ft, – ez rendkívül kevés. De még ezért is egyre több a jelentkező. Döbbenetes, hogy akinek az egy főre jutó átlagjövedelme nem éri ez 18 000 Ft-ot, az már nem is veszélyeztetett, pedig mit lehet ennyiből kezdeni? A bizottság nem talált ezekre a kérdésekre megoldást, csupán azt, hogy költségvetéskor ezekre nagyon oda kell figyelni – ha még lesz költségvetés.
Ezúton is köszönetet kell mondani azoknak a civil szervezeteknek, akik még meg tudják szólítani a gyerekeket és el tudják őket hívni, a sport vagy a művészetek területére. Azt kell mondani, hogy csak olyan gyerek fogékony az ilyenre, akiben van még igény ezekre a tevékenységekre.
A bizottság megköszöni a polgármesteri hivatal szociális és gyámügyi osztályának azt a heroikus munkát, amit e területen nap mint nap végeznek.

Giczy József azt ajánlja, hogy az országos adatok helyett a képviselő-testület koncentráljon jobban a helyi adatokra. Elhangzott, hogy a kiskorúak száma csökken, de a szegényeké viszont nő. Mi lehet ennek az oka pontosan? Van-e erre javaslat vagy megoldás? Ez éppen olyan veszélyes helyzet, mint amiben az egészségügy van. Ha ez a trend folytatódik, akkor ezen változtatni kell. Azzal tisztában van, hogy a segélyezésre nagyon kevés pénz jut, de azzal nem, hogy ez mi alapján van eldöntve. Bizonyára vannak a segélyezésnek feltételei. Pld. aki nem hajlandó részt venni a közmunkában vagy nyilvánvalóan a bűnözésből él, az kaphat-e segélyt? Ez így külön van-e véve, vagy aki kér, az kap segélyt?

Dr. Tóthné Dolgos Zsanett elmondja, hogy semmi ilyen megkülönböztetést nem lehet tenni. A szociális törvény alapján sem, de az Alkotmányíróságnak is több erre mutató iránymutatása van. Egy dolgot lehet nézni: azt, hogy aki segélyt igényel, annak a jövedelme mekkora, a vagyoni helyzete milyen. Az alapján kell eldönteni, segélyre jogosult-e vagy sem. Ez a felfogás nekik is gondot okoz, lennének is javaslataik, de a jelenlegi országos szabályozás nem enged meg semmilyen megkülönböztetést. Voltak olyan települések ahol próbálkoztak helyi szabályozással, (pld. szociális kártya bevezetésével) tehát érződik ennek a törekvésnek a léte és szükségessége. Jelenleg ugyanúgy kell segélyezni azt is, aki nem dolgozik, de nem is akar dolgozni, meg azt is aki éppen a börtönből szabadult, mint a többi mást.
Az, hogy Kőszegen miért fokozódik a szegénység, az egyértelmű: a gazdasági-társadalmi okok miatt – ezért is mondta, hogy nekik már elfogytak a kezükből az eszközök. Neki egyébként szándékában áll átdolgozni az egész helyi szociális rendszert, csak meg kell várni hozzá a nagy jogszabály átalakítást. Meggyőződése ugyanis, hogy az a viszonylag kevés pénz, ami a rendelkezésükre áll, azt elaprózva osztják szét. Ennek semmi értelme, ugyanis egy családnak az alkalmankénti 3-4000 Ft nem igazán segítség és teljesen felesleges. Akik igazán rászorulnak, azoknak kellene adni egy nagyobb összeget, mellette pedig „rámenni” a lakásfenntartásra, az adósságcsökkentésre és a lakbérhátralékok kezelésére. Ő figyeli a jogszabályokat és elő fog hozakodni vele, mert ahogy változik a világ, úgy kell, hogy változzon hozzá a szociális ellátások rendszere is. Igaz, hogy kevés a pénz, az egy dolog, de ismét kihangsúlyozza: ez a helyzet már túlmutat ezen, már nincsenek eszközök a kezükben. Nem a szociális szférának kell ezt megoldania. Tessék munkahelyeket teremteni, a gazdaságot olyan szintre hozni, hogy az mellett jól működhet egy segélyezési rendszer. Ez így már teljesen értelmetlen. Lehet ugyan beinvesztálni 30-40 M Ft-ot a szociális keretbe, de amikor nincs a családnak munkavégzésből származó jövedelme, akkor ez értelmetlen és nem itt kell elkezdeni a munkát.

Huber László úgy látja, hogy a képviselő-testület szomorúan veszi tudomásul a helyzetjelentést. Ebbe beavatkozásra az idén már nincs lehetőség, a képviselő-testület csak a jövő évi költségvetési koncepció készítésekor tud esetleg, amikor áttekintik a szféra kiadási költségeit. Várják majd a szakma javaslatait. Valóban szomorú látni is a nehéz helyzetbe jutott családokat, akik az önkormányzattól várják a segítséget. Az önkormányzat lehetőségei szűkösek, de nem is szabad elmenni ez mellett tétlenül és segíteni kell őket, hogy túléljék a krízishelyzetet. Remélhetőleg előbb-utóbb felemelkedőbe kerül a magyar gazdaság és akkor enyhülnek ezek a súlyos gondok.

Giczy József azért úgy tudja, hogy mégis voltak olyan települések, ahol helyi rendeletekkel tudtak javítani és változtatni a szociális helyzeten. Meg kellene ezeket nézni és fel lehetne használni példának.

Huber László nem tudja, hogy a képviselő úr mire gondol, de az ilyen helyi szabályozást csak törvényes keretek között lehet alkotni. Ő olyan településekre emlékszik, ahol alkotmányellenes döntések születtek és ilyen szabályozást nem lenne szabad átvenni.

Dr. Tóth László ismeretei szerint aprófalvak esetében volt olyan példa, hogy mindenki munkanélküli volt és az önkormányzat arra költötte az összes pénzét, hogy termőföldet meg tenyészállatokat vett nekik és mindenkit befogtak munkára. De ez rendelettel nem érhető el mert arra kötelezni senkit nem lehet, hogy földet műveljen. Kőszegen ezt nem is lehetne megvalósítani. Bár van itt is olyan kezdeményezés, amely arra irányul, hogy a hajléktalanok dolgozzanak, mert megkereste a hivatal e célból egy szervezet. Anyagi eszközöket, szerszámokat biztosítanának nekik, jelenleg pedig folyamatban van e célra egy épület használati jogának a megszerzése. Ez természetesen csak a hajléktalanokon múlik, hogy akarják-e.

Kiss Péter nem akart hozzászólni ehhez a témához, de azért azt az egy szót hozzá kell tenni a munkalehetőségekhez, hogy „ha”. Kőszegen több olyan vállalkozás is van, ahova nem találnak munkaerőt. Aztán ha mégis van jelölt és el is kezdi, gyakran előfordul, hogy 10 órakor már ott is hagyja a munkát. Ez is hozzátartozik a képhez.

Mivel további hozzászólás nem hangzik el, a polgármester lezárja a napirend tárgyalását. Megköszöni a „szomorkásra sikeredett” beszámoló összeállatását és kéri az osztályvezető asszonyt, hogy kollégáival együtt próbálják meg továbbra is kezelni a nehéz helyzeteket.

A képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:

78/2011. (V. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a városban 2010-ben végzett gyermekvédelmi tevékenységről szóló beszámolót elfogadja.


Az 5. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. 2010. évi munkájáról szóló beszámoló csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pontnál tanácskozási joggal van jelen Kovács Judit, a kft. könnyvvizsgálója is.

Kovács István szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a cégük elmúlt immár 18 éves. Megköszöni a képviselő-testületnek az eddigi támogatását. Sok mindenen keresztül mentek, megváltozott társasági formájuk, de a tevékenységi körük nem változott. Ehhez kéri a képviselő-testület további segítségét, annak érdekében, hogy el tudják látni azokat a feladatokat, amelyeket az önkormányzat rájuk bízott.

Kérdések és hozzászólások:

Kiss Péter a városfejlesztési bizottság véleményét ismerteti. A bizottság hosszasan tárgyalta a beszámolót. A kft. bevételei évről-évre csökkennek. Ez részben köszönhető a sok kintlévőségük miatt, részben pedig a nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének. Elhangzott az is, hogy a közcélú foglalkoztatás nem igazán hatékony, mert valójában mire kiadnak egy munkát és el lehet kezdeni, arra éppen le kell tenni a szerszámot, mert lejárt a munkaidő.
Felvetődött az is, hogy a gépjárműpark mennyire el van öregedve, cserére szorul. A bizottság kérdésként tette fel, hogy a pótlásukra milyen lehetőség lenne. Ezek a gépek javítási költségei óriási összeget tesznek ki, ugyanakkor már mégsem megbízhatóak, nem tudják ellátni megfelelően a városüzemeltetési feladatokat.
A bizottság ezzel együtt elfogadásra ajánlja a beszámolót.

Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi bizottság is hasonlókat feszegetett. Nagy gond a kintlévőségek magas aránya, a helyiségek eladása. A bizottság a beszámolót elfogadásra ajánlja.

Giczy József megjegyzi, hogy mindig azt mondták, hogy a fizető parkoló automatái öregek meg meghibásodnak, de amióta új felügyelő bizottsága van a kft.-nek egycsapásra megjavultak.
Ő már többször felvetette a piacnál lévő nyilvános WC nyitvatartását. Sajnos információi szerint egész évben 13 órakor bezárják és nem lehet használni.

Kovács István elmondja, hogy amióta Preininger Ferenc a kft. felügyelő bizottságának elnöke, azóta nagyon intenzíven ellenőrzi a fizető parkolást is. Nemrég kiadtak egy utasítást, amiben előírták, hogy ha nincsen bejelentés meghibásodásról, a karbantartónak akkor is kétóránként ellenőriznie kell az automatákat. Ezen kívül, a parkoló ellenőröket is kioktatták az alapvető hibaelhárítási javításokra, pld. a jegy elakadásra. Bár még nincsenek konkrét adatok, de úgy néz ki, hogy 20%-os bevétel javulás mutatkozik a tavalyi évhez képest. Tegnap volt ismét felügyelő bizottsági ülés, ahol abban állapodtak meg, hogy augusztusban-szeptemberben visszatérnek ismét a feladatokra, addig további jelentős változás állhat elő.
A piaci nyilvános WC nyitvatartásának utána fog nézni, mert tudomása szerint fél 3-ig dolgozik az a kolléga, aki a WC ügyelését ellátja.

Huber László ez utóbbi témában egyetért azzal, hogy a piaci WC legyen tovább használható, mert ezt nála is többen jelezték. Végül is az egész fizető parkolás idejére biztosítani kellene a nyitva tartását.

Kovács István szerint ezt azért nehéz lenne megszervezni, mert jelenleg egy közcélú munkaerő takarítja – kétóránként – a WC-t. A parkolóőröket ezzel megbízni nem lehet, de a WC-t sem lehet csak úgy, őrizetlenül otthagyni.

[Keszei Balázs képviselő 11 órakor végleg elhagyja az üléstermet és ezzel a képviselő-testület létszáma 10 főre csökken.]

Kovács Judit tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a Városüzemeltető Nonprofit Kft. könyvvizsgálatát évek óta ő végzi el. A 2010-es évet is eredménnyel zárta a társaság, – ahogy a beszámolóból is kiderül – emberi erőforrás bővülése nélkül.
A társaság rendelkezésére álló eszközök, gépjárművek szinte mindegyike 0-ra leírt, a karbantartásukra fordított kiadások jelentős összeget tesznek ki.
A cég árbevétele valóban évről évre csökken és ennek két nagy oka van. Az egyik az, hogy a kft. egyik nagy megrendelője az önkormányzat és ha az önkormányzat lehetőségei korlátozottak, akkor a megrendelések is kevesebb számban, kisebb értékben érkeznek. A másik ok pedig valóban a lakosságtól ered. Lakbéremelés nem volt, azok az előző évivel azonos szinten vannak, de a cég követelései jelentősen nőnek évről évre. A lakosság fizetőképessége és kézsége egyre romlik. A társaság mindent megtesz a behajtás érdekében, de az ezzel kapcsolatos költségek is jelentős tételt tesznek ki (pld. ügyvédi, végrehajtási költségek, letéti kauciók) és a pénz mégsem folyik be. Főleg 2010-ben gyakran tapasztalták, hogy az önkormányzat által kiutalt bérlakás bérleti díját már szinte az első hónaptól kezdve nem fizetik.
A társaság részéről ő úgy tapasztalja, hogy szakmájukat értő és gyakorlott kollégák dolgoznak a kft.-ben de a gazdaság különböző nehézségei halmozódni fognak és önerejükből ezt nem tudják majd megoldani – ahogy előjött ez a gyermekvédelem kérdésében is. Ahol egy társaság nem tud prosperálni, likviditási gondjai vannak, tevékenységében viszont 99%-ban közhasznú tevékenységet végez, ott a pénzügyi műveletek megoldása bizonytalan.
Végül tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a kft. beszámolója a törvényi előírásoknak megfelel és szabályos, ezért a hitelesítő záradékot kiadja.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester megköszöni Kovács Istvánnak a beszámolót és azt, hogy betegsége ellenére a cég működni tudott.
A képviselő-testület 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:

79/2011. (V. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. 2010 évi munkájáról szóló beszámolót elfogadja.


A 6. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit kft. Felügyelő Bizottságának a munkájáról szóló beszámoló csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Preininger Ferenc a felügyelő bizottság jelenlegi elnöke tájékozatja a képviselő-testületet az április 1-től létrehozott új felügyelő bizottság eddigi tevékenységéről. Május 4-én tartották az első ülésüket, ahol a kft. előző évi munkáját értékelték. Ők is foglalkoztak a kintlévőségekkel, az elhasználódott eszközökkel és – ahogyan már utalás történt rá – a parkolási helyzettel is. Ez utóbbi területen nagyon sürgős intézkedéseket kért a felügyelő bizottság az igazgató úrtól. A tegnapi ülésükön kérték, hogy számoljon be, milyen belső ellenőrzéseket léptetett életbe és milyen intézkedéseket foganatosított, ugyanis az előző évhez képest jelentősen visszaesett a fizető parkolásból származó bevétel. Amíg 2009-ben 18 M Ft volt ez az összeg, 2010-ben csak 13 M Ft. A parkolási tevékenység még mindig önfenntartó ugyan, attól nem kell tartani, hogy veszteséges lenne és ezért az önkormányzatnak át kellene gondolnia, akarja-e tovább folytatni ezt a tevékenységet – erről nincsen szó. A FB szeptemberben tart ülést legközelebb. Ugyanis a képviselő-testületnek minden évben novemberig van lehetősége arra, hogy a következő évi üzemeltetési és szolgáltatási díjakat meghatározza, tehát még a költségvetési koncepció előtt értékelni kell a jelenlegi helyzetet és meg kell fogalmazni a tennivalókat.

Kérdések és hozzászólások:

Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi bizottság is megállapította: az új felügyelő bizottság rendkívül aktívan, nagy lendülettel állt a munkához. Elismerésüket fejezték ki a felügyelő bizottság tagjainak, és további hasonló aktív munkát kívántak.

Kiss Péter a városfejlesztési bizottság véleményét tolmácsolja. A bizottságuk megköszönte Preininger Ferencnek, hogy segítőkészen és jószándékkal állt a kft. mellé, hiszen a cégben kevés az ügyviteli feladatot ellátó munkatárs. Kéri, hogy a jövőben még nagyobb intenzitással tegye ezt a felügyelő bizottság és együttműködésükkel segítsék a kft.-t.

Giczy József azt nem tudta konkrétan, hogy tegnap volt felügyelő bizottsági ülés, de azt igen, hogy néhány hete javult a parkolási morál és az órák állapota. Kérdezi, hogy mi lehet az oka az 5 M Ft-nyi különbségnek? Ő nem gondolja, hogy ennyivel kevesebben parkoltak volna a városban.

Preininger Ferenc elmondja, hogy ezt a felügyelő bizottsági ülésen ők is feltették kérdésként az igazgató úrnak. Az 5 M Ft-nyi eltérés 2009. és 2010. évre vonatkozó bevételek között mutatkozik, ebből a 2010. évben csupán 3 M Ft a nyereség. Sajnos 10 éves, elhasználódott parkolóautomaták üzemelnek a városban, amelyeknek az alkatrész utánpótlása nagyon nehézkes. Felmerült, hogy hasonló, máshol lecserélt automatákat kellene vásárolni az alkatrészek miatt, de ez sem igazán jó megoldás. Egy gépkocsi esetében sem ugyanolyan egy 10 éves autó, mint egy új. A felügyelő bizottság azt javasolta, hogy továbbra is tartsa magát fenn a parkolási egység, de ehhez a nyereségét be kellene fektetni fejlesztésbe. Egy új parkoló óra ára mintegy 2 M Ft, tehát nagyon komoly összegekről van szó. Esetleg még az automaták lízingelése megoldás lehet. Ezeket kell tehát az igazgató úrnak meggondolnia és a szeptemberi ülésükre beszámolnia.

Táncsics András kérdezi, hogy a parkolóőröknek van-e lehetőségük arra, hogy a szabálytalanul parkoló autósokat megbírságolják? Gyakran előfordul, hogy a rossz parkolás miatt a vezetők elveszik a helyet más autós elől, pedig amúgy is kevés parkolóhely van.

Dr. Tóth László tisztázza, hogy a parkoló ellenőr nem hatósági személy, tehát nincs bírságolási joga. Amikor valaki fizetés nélkül parkol, akkor tehetik az autóra azt a bizonyos „Mikulás-zacskót”, de az pótdíj és nem bírság.

Táncsics András kéri, hogy a Liszt Ferenc utcában legyenek felfestve párhuzamosan a parkolóhelyek, mert ezek hiányában van aki úgy áll be, hogy a 3 helyből 2-t elfoglal.

Dr. Tóth László szerint ebben az esetben a dupla hely miatt a parkolóőr pótdíjjal sújthatja a gépjármű vezetőjét.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a napirend tárgyalását. Megköszöni a felügyelő bizottság aktivitását és nagyon hatékony működését. Azért is változtatott a felügyelő bizottságon a képviselő-testület, mert a tulajdonost nem igazán képviselte senki. Remélhetőleg az FB munkája a kft. működésére is jótékony hatással lesz.

A képviselő-testület 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:

80/2011. (V. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottságának a munkájáról szóló beszámolót elfogadja.


A 7. napirendi pont tárgyalása:

A hulladékszállítás kötelező igénybevételével kapcsolatos képviselő-testületi határozatra tett intézkedésekről szóló jelentés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Kovács István szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy sokat vitatott kérdésről van szó. Ők, a hulladékszállítási szerződésekkel kapcsolatban, a munka megkezdésekor elindultak egy adatbázisból, amely alapján 448 felszólítást küldtek Először úgy tűnt, hogy nem sok eredménye lett, de végül is a bizottsági ülések óta eltelt időben jelentős előrelépés történt. Nem volt ideje ezt külön leírni, de az anyagban még az szerepel, hogy 78 új szerződést kötöttek, ezzel szemben mára ez a szám már 117, ami 30%-os növekedést tesz ki. Tisztázódtak is bizonyos körülmények, pld. van-e más nevén szerződés, használja-e valaki az ingatlant stb. Ezek nyomán a felszólítások száma 188-ról 109-re csökkent. Ez szerinte jelentős előrelépés és még várható, hogy újabb ügyfelek jönnek be szerződést kötni. Az augusztusi ülésen ismét jelentést fog tenni a hulladékszállítással kapcsolatban, akkor várhatóan még jobb eredményekről számolhat be. A cégekkel azért nehezebb a helyzet, ők valójában nem akarnak szerződést kötni. A matricákat megrendelték, e hónap végére elkészülnek és a II. negyedéves számlákkal ki tudják őket küldeni. Ettől fogva csak azokat a szabvány hulladékgyűjtőket szállítják el, amelyek matricával vannak ellátva. Legnagyobb problémát szerinte az illegálisan kirakott zsákok jelentik majd, ezt elvigyék-e vagy sem. De ezt is meg fogják oldani.
Ő úgy érzi, hogy a képviselő-testület kéréseit nagyjából teljesítették, a konkrét eredményre még azért várni kell, de elindult a folyamat.

Kérdések és hozzászólások:

Huber László örömmel hallja, hogy az igazgató úr önként vállalta az augusztusi ülésen történő újabb beszámolót. A lényeg az, hogy ez a tevékenység ne kampányszerű legyen, hanem a lakosság is érezze, hogy fontos a hulladékszállítás megrendelése és erre az önkorműnyzat folyamatosan figyel. Az illegálisan kirakott zsákokkal kapcsolatban volt-e már együttes ellenőrzés a közterület-felügyelettel?

Kovács István szerint még nem. Sajnos az az igazság, hogy ami 20 éven keresztül beidegződött az emberekbe, azt 2 hónap alatt nem lehet megváltoztatni.

Simonits Zsolt elmondja, hogy a pénzügyi bizottság is örömmel vette tudomásul, hogy elindult a jó folyamat. Jó a tendencia, mert már a vállalkozók közül is kötöttek néhányan új szerződést. Ők is javasolták, hogy a kft. és a közterület-felügyelet működjön együtt az illegálisan lerakott hulladékok felszámolása ügyében, minden nyilvántartást folyamatosan frissítsenek. A bizottság az előterjesztés 3. pontjával nem foglalkozott részletesen, kérte, hogy a júniusi ülésre legyen előterjesztve a 3. pont tekintetében a 21/2001. (XI. 1.) önkormányzati rendelet lerakási díjakat tartalmazó része. A bizottság a beszámolót ezzel együtt elfogadásra ajánlotta.

Kiss Péter tájékozatja a képviselő-testületet, hogy a városfejlesztési bizottság is megköszönte az igazgató úrnak a területen végzett tevékenységét. Hosszú idő óta nem foglalkoztak a hulladékszállítás kötelező igénybe vételével, 2003. óta nem is voltak matricák forgalomban. Most lényegesen javult a helyzet. Azért vannak olyan adatok az anyagban, amelyeken lehet vitázni. Pld. 21 olyan lakás van megjelölve, ahol meghaltak vagy elköltöztek. Ezekbe bizonyára költözött is valaki, ha eladták megvette valaki. Ha egy lakás más nevére került vagy más nevén van, a lista aktualitását el kell végezni. Azt az egyet nem szabad elfogadni, hogy egy háztartásban nem keletkezik szemét, mert ilyen nincs. Olyan elképzelhető, hogy az albérlő nem fizet díjat, de akkor a főbérlőnek kell szerződéssel rendelkeznie. Van olyan családi ház, ahol 3 lakás is van, mégis csak egy kukára van szerződésük.
Ő az üzletekkel kapcsolatban a vitás kérdésekre azt javasolja, hogy ha egy társasházban van a vállalkozás, akkor a társasházzal kössenek megállapodást egy minimális szemétszállítási díjra. Azt sem lehet elfogadni, hogy a vállalkozásokban sem keletkezik szemét, vagy csak kevés – ezért „landolnak a dolgok” a piacnál lévő konténerben.
A bizottságnak voltak még felvetései a heti 1 vagy 2 szeres ürítéssel kapcsolatban, továbbá ajánlották a piros és sárga színű matricák bevezetését is.
Az inert hulladékkal kapcsolatban is voltak felvetések, ugyanis ellenőrzi-e valaki a szeméttelepen, hogy az 1 m3-ig ingyenes hulladék annyi-e vagy több, illetve mi van benne.

Kovács István elmondja, hogy erre vonatokozóan is több intézkedést hozott, pld. kamerával fogják felszerelni a szeméttelep bejáratát. Valóban nem mindegy, hogy milyen hulladék érkezik a szeméttelepre.
Érzik ők is, hogy nincs más lehetőségük, mint a bevételek növelése, mert különben 1-2 év múlva bezárhat a cég.

Huber László szerint ezekkel az intézkedésekkel jó irányba mennek el a dolgok. Nemcsak a cég miatt fontos a hulladékszállítási szabályok betartása, hanem azért is, hogy a polgárok érezzék: rendnek kell lenni. Díjak vannak, szabályok, amit a szolgáltatónk be kell tartania.

Táncsics András a rendelet célját idézi, mely szerint: „A rendelet célja a települési szilárd hulladék szervezett és kötelezően igénybevett közszolgáltatás keretében történő összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére vonatkozó helyi szabályok megállapítása.”
Mivel ez a rendelet érvényben van, akkor minden lakásnak, háznak, tehát háztartásnak kell rendelkeznie a szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó szerződéssel?

Dr. Tóth László szerint igen, így van, mivel kötelező közszolgáltatásról van szó. Vannak ugyan kisebb kibúvók a rendeletben, mivel a törvény ezeket megengedi és ezek alapján kivételt lehet tenni, pld. ha valaki nem lakja a lakást. De ez nem úgy me