A német Felsőváros patinás emlékei - Mobile Guide
Felsőváros bejárása. Nagypolgári terek, európai hírű fürdők és a ma Ausztriába vezető Andalgó sétány változatos vidéke ez. (csónakázással 2 óra) Töltse le a Kőszegi séták applikációt és tartson velünk!
Kedves Barátunk! Miután a belváros, a vár értékeit megtekintette, meghívjuk egy kellemes sétára, amellyel a kőszegiek életét, az őket körülölelő természeti szépségeket jobban megismerheti. Sétánkon Kőszeg patinás, de kevésbé ismert „Szigeti” városrészét, a német Hóstád’ot, a felsővárost járjuk be. A középkori, kőfalakkal körülvett várostól délre, Magyarország felé terjeszkedett a magyar alsóváros, míg északra, Bécs felé a német felsőváros. Itt, a belvároshoz szervesen csatlakozó, Bécs irányába nyúló utcák, az egyre elkeskenyedő és a Gyöngyös patak völgyébe torkolló különleges parkok és ligetek pihentető, és látványokban változatos sétát ígérnek. Chernel Kálmán így írt 1877-ben: (Kőszeg) „Lakóinak nagyobb része a német nyelvet hangoztatja ugyan, de a hazai nyelv sem idegen a város falai között, legalább nagyobb része, ha nem beszéli is nyelvünket, de mindenesetre érti.” A Pesti Divatlapban, az 1840-es években Vahot Imre Kőszegről, mint német városról beszélt. Ezekből látható igazán, hogy a német Hóstád igencsak fontos része volt a 150-200 évvel ezelőtti Kőszegnek. Ma Kőszeg város lakóinak száma 11 ezer fő felett van, közülük német ajkú 5,2%, horvát anyanyelvű pedig 2,3%. A kőszegiek vallására nézve: római katolikus 49,9 %, evangélikus 7,1 %, református pedig 2,3%. Sétánk során evangélikus, zsidó és református érdekeltségű épületeket is látunk, utunk akár a város ezekhez a vallásokhoz tartozó mecénásainak emlékezetére szervezett séta is lehetne… Tartsanak velünk.
További városnéző séták
