| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2009. December 17., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
3. napirendi pont:
A helyi adókról szóló 19/1993. (XII. 1.) önkormányzati rendelet módosítása és kiegészítése.
Tisztelt Képviselő-testület!
Adóhatóságunk az év során felülvizsgált valamennyi helyi adó fajtát, illetve folytatta az adófizetés tételes ellenőrzését is. Az adót nem fizetők felderítésén túlmenően ennek a munkának az is volt a célja, hogy feltárjon további olyan forrásokat, amelyek valamennyire ellensúlyozhatják a jövő évi csökkenő adóbevételeket.
A felülvizsgálat során megállapítottuk, hogy a nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek (pl.: üzlet, raktár, stb.) után csak igen kevesen (számszerűen 160 rész vagy egész tulajdonos 2 millió forint összegben) fizetik a kommunális adót. Ennek oka az, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény értelmében kommunális adót csak magánszemély tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanra lehet kivetni, ugyanakkor a kérdéses épületek vagy helyiségek nagy része már gazdasági társaságoké.
A fenti törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a nem lakás célú épületekre, épületrészre (építmény) építményadót állapítsunk meg. Ennek alapja lehet az építmény hasznos alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke.
Amennyiben ezt az adófajtát bevezetnénk, megszűnne az az igazságtalan helyzet, hogy a magánszemélyek fizessenek csak adót a nem lakás célú építmények után, a cégek pedig nem. Ugyanakkor az eddig csak befektetési vagy spekulációs céllal vásárolt ingatlanok után is adózni kellene, mivel a törvény az adókötelezettséget a rendeltetéstől, illetőleg a tényleges hasznosítástól függetlenül írja elő.
A teljes bevételnövekedést még nem tudjuk prognosztizálni, hiszen ehhez be kell kérnünk a tulajdonosoktól az alapterületekre vonatkozó adatokat. Az előzetes felmérés folyamatban van.
A törvény több mentességi eseteket is felsorol (pl.:műemléképület a felújítást követő 3 évben, szociális, egészségügyi, egyházi, nevelési-oktatási intézmények, stb.), amelyek mellett a helyi rendeletünkben továbbra is kivételt jelentenének a kommunális adót fizető garázsok, valamint az idegenforgalmi adót fizető építmények.
A törvény szerint az adó mértéke évente és négyzetméterenként legfeljebb 900 Ft. lehet abban az esetben, ha a hasznos alapterületet választjuk adóalapnak (a másik esetben a korrigált forgalmi érték 3%-a). Ezt a mértéket a KSH által megadott, 2 évre visszamenő árszínvonal emelkedést követő százalékos aránnyal lehet növelni, ennek azonban álláspontunk szerint még nincs itt az ideje.
A rendelet-tervezetben szereplő adómértéket a realitások figyelembe vételével javasoljuk megállapítani.
Az új előterjesztésben a rendelet hatályát kiterjesztettük a külterületi építményekre is. Az előzetes becslések szerint a belterületi építmények után évente mintegy 40-50 millió forint, míg a külterületiek után 20 millió forint adóbevétel várható. A Képviselő-testületnek természetesen jogában áll kedvezményeket biztosítani (akár belterület, üdülőterület, külterület bontásában), vagy pl. mentesíteni a mezőőri járulék alól a külterületi építménytulajdonosokat.
Az új változatba bekerült a vállalkozók kommunális adójának levonhatósága is az építményadóból kedvezmény formájában. Ez a lehetőség természetesen csak akkor állhat fenn, ha az adózás hatálya alá tartozó építményben foglalkoztat alkalmazottakat a vállalkozó.
A fenti változással egyidejűleg javaslom egyszerűsíteni az adórendszert abban a tekintetben, hogy az üdülőkre, pihenőházakra eddig kivetett négyzetméter utáni idegenforgalmi adó megszűnne, így egységesen építményadót fizetne minden nem lakáscélú ingatlan tulajdonosa. Ezzel eleget teszünk a kettős adóztatás törvényi tilalmának is.
Karbantartó, aktualizáló módosításként javasoljuk a kommunális adó esetén az adómentesség alapjaként szolgáló jövedelemhatárnak a mindenkori öregségi nyugdíj minimumról (jelenleg 28.500Ft.), annak 150%-ára emelését. Hasonló módon szükségessé vált az önkormányzati vásárokon, rendezvényeken, piacokon megjelenő vállalkozók mentesítése a napi 5000Ft.-os ideiglenes iparűzési adó alól. Ez ugyanis terheiket rendkívül megnövelné – tényleges beszedése esetén - , hogy visszatartó erőt jelentene számukra a részvételre.
A Képviselő-testület elmúlt ülésen tett javaslatának megfelelően szétválasztásra kerültek egymástól az önkormányzati vásárokon és rendezvényeken árusító nem kőszegi vállalkozók illetve a városi piacon megjelenő kereskedők abból a szempontból, hogy ez utóbbi helyszínen nem mentesülhetnek az ideiglenes iparűzési adó megfizetése alól.
Javasoljuk módosítani továbbá a telekadóra vonatkozó jelenlegi szabályozást azzal, hogy adókedvezményben részesülnének a jövőben azok a tulajdonosok akiknek az ingatlanuk építési teleknek minősül ugyan de ivóvíz, - és elektromos vezeték az ingatlanhoz csatlakozó közforgalmú úton nincs kiépítve, így egy esetleges építkezéskor ez a teher az építtetőre hárulna.
Az előterjesztést a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság megtárgyalta és elfogadásra javasolta azzal, hogy kedvezmények nyújtásával nem ért egyet.
Kérem előterjesztésem megtárgyalását és szíves elfogadását.
Kőszeg, 2009. december 17.
Dr. Tóth László s.k.
jegyző
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
….../2009. (XII. 21.) önkormányzati rendelete a helyi adókról szóló 19/1993. (XII. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról és kiegészítéséről
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi C. törvény 1.§. (1.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi adókról szóló 19/1993.(XII.1.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Har.) alábbiak szerint módosítja, illetve egészíti ki:
1.§.
A Har. 7.§. (1.) bek. a.) pontjának szövege az alábbiakra változik:
" a.) az akinek egy főre eső jövedelme mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át nem haladja meg,"
2.§.
A Har. 20.§. b.) pontja az alábbiakra módosul:
"b.) az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után az adóátalány naptári naponként 5000Ft., piaci és vásározó kiskereskedelmet folytató vállalkozók esetében naptári naponként 1000Ft.
3.§.
A Har. 21.§. következő új rendelkezéssel egészül ki:
"21.§. Mentességet élveznek az ideiglenes iparűzési adó önkormányzat által rendezett vagy fenntartott vásárokon, rendezvényeken ideiglenes tevékenységet végző vállalkozók, továbbá a városi piacon a nem kőszegi székhellyel (telephellyel) rendelkező ipar,-képző,-és népművész vállalkozók. "
4.§.
A Har. a következő új fejezettel és rendelkezésekkel egészül ki, egyúttal a hatályos V. fejezet és az alá tartozó rendelkezések számozása értelemszerűen módosul:
"
VI. Fejezet
AZ ÉPÍTMÉNYADÓ
25.§.
Építményadót köteles fizetni az önkormányzat illetékességi területén lévő, nem lakás céljára szolgáló építmény tulajdonosa, amennyiben az építmény hasznos alapterülete a 10m²-t meghaladja.
Az adó alapja
26.§.
(1.) Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.
(2.) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet.
(3.) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
(4.) A 10m²-t meghaladó hasznos alapterületű építményeknél az adó alapjának kiszámításakor a teljes hasznos alapterületet kell figyelembe venni.
Az adó mértéke
27.§.
(1.) Az építményadó évi mértéke négyzetméterenként 500 Ft."
(2.) Amennyiben az építmény tulajdonosa az építményben foglalkoztatottak után vállalkozók kommunális adójának fizetésére köteles, annak összegét az építményadóból kedvezményként levonhatja.
5.§.
A Har. 24.§. (3.) bekezdése az alábbi új francia bekezdéssel egészül ki:
" 50%-ának megfelelő kedvezményben részesül, amennyiben a tulajdonát képező építési telek megközelítésére szolgáló közforgalmú köz, - vagy magánúton az elektromos, - és az ivóvízvezeték nincs kiépítve."
6.§.
(1.) Jelen rendelet 2010. január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Har. 5.§. b.) pontja a 11.§. d.), 13.§. (1.) b.) pontja a 13.§. (2.) bekezdése, a 14§. b.) pontja hatályát veszti.
(2.) Az építményadó megfizetésének első részlete 2010. évben 2010. május 31. napjáig esedékes.
Kőszeg, 2009. december 17.
Huber László s.k. Dr. Tóth László s.k.
polgármester jegyző
A helyi adókról szóló 19/1993. (XII. 1.) önkormányzati rendelet módosítása és kiegészítése.
Tisztelt Képviselő-testület!
Adóhatóságunk az év során felülvizsgált valamennyi helyi adó fajtát, illetve folytatta az adófizetés tételes ellenőrzését is. Az adót nem fizetők felderítésén túlmenően ennek a munkának az is volt a célja, hogy feltárjon további olyan forrásokat, amelyek valamennyire ellensúlyozhatják a jövő évi csökkenő adóbevételeket.
A felülvizsgálat során megállapítottuk, hogy a nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek (pl.: üzlet, raktár, stb.) után csak igen kevesen (számszerűen 160 rész vagy egész tulajdonos 2 millió forint összegben) fizetik a kommunális adót. Ennek oka az, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény értelmében kommunális adót csak magánszemély tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanra lehet kivetni, ugyanakkor a kérdéses épületek vagy helyiségek nagy része már gazdasági társaságoké.
A fenti törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a nem lakás célú épületekre, épületrészre (építmény) építményadót állapítsunk meg. Ennek alapja lehet az építmény hasznos alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke.
Amennyiben ezt az adófajtát bevezetnénk, megszűnne az az igazságtalan helyzet, hogy a magánszemélyek fizessenek csak adót a nem lakás célú építmények után, a cégek pedig nem. Ugyanakkor az eddig csak befektetési vagy spekulációs céllal vásárolt ingatlanok után is adózni kellene, mivel a törvény az adókötelezettséget a rendeltetéstől, illetőleg a tényleges hasznosítástól függetlenül írja elő.
A teljes bevételnövekedést még nem tudjuk prognosztizálni, hiszen ehhez be kell kérnünk a tulajdonosoktól az alapterületekre vonatkozó adatokat. Az előzetes felmérés folyamatban van.
A törvény több mentességi eseteket is felsorol (pl.:műemléképület a felújítást követő 3 évben, szociális, egészségügyi, egyházi, nevelési-oktatási intézmények, stb.), amelyek mellett a helyi rendeletünkben továbbra is kivételt jelentenének a kommunális adót fizető garázsok, valamint az idegenforgalmi adót fizető építmények.
A törvény szerint az adó mértéke évente és négyzetméterenként legfeljebb 900 Ft. lehet abban az esetben, ha a hasznos alapterületet választjuk adóalapnak (a másik esetben a korrigált forgalmi érték 3%-a). Ezt a mértéket a KSH által megadott, 2 évre visszamenő árszínvonal emelkedést követő százalékos aránnyal lehet növelni, ennek azonban álláspontunk szerint még nincs itt az ideje.
A rendelet-tervezetben szereplő adómértéket a realitások figyelembe vételével javasoljuk megállapítani.
Az új előterjesztésben a rendelet hatályát kiterjesztettük a külterületi építményekre is. Az előzetes becslések szerint a belterületi építmények után évente mintegy 40-50 millió forint, míg a külterületiek után 20 millió forint adóbevétel várható. A Képviselő-testületnek természetesen jogában áll kedvezményeket biztosítani (akár belterület, üdülőterület, külterület bontásában), vagy pl. mentesíteni a mezőőri járulék alól a külterületi építménytulajdonosokat.
Az új változatba bekerült a vállalkozók kommunális adójának levonhatósága is az építményadóból kedvezmény formájában. Ez a lehetőség természetesen csak akkor állhat fenn, ha az adózás hatálya alá tartozó építményben foglalkoztat alkalmazottakat a vállalkozó.
A fenti változással egyidejűleg javaslom egyszerűsíteni az adórendszert abban a tekintetben, hogy az üdülőkre, pihenőházakra eddig kivetett négyzetméter utáni idegenforgalmi adó megszűnne, így egységesen építményadót fizetne minden nem lakáscélú ingatlan tulajdonosa. Ezzel eleget teszünk a kettős adóztatás törvényi tilalmának is.
Karbantartó, aktualizáló módosításként javasoljuk a kommunális adó esetén az adómentesség alapjaként szolgáló jövedelemhatárnak a mindenkori öregségi nyugdíj minimumról (jelenleg 28.500Ft.), annak 150%-ára emelését. Hasonló módon szükségessé vált az önkormányzati vásárokon, rendezvényeken, piacokon megjelenő vállalkozók mentesítése a napi 5000Ft.-os ideiglenes iparűzési adó alól. Ez ugyanis terheiket rendkívül megnövelné – tényleges beszedése esetén - , hogy visszatartó erőt jelentene számukra a részvételre.
A Képviselő-testület elmúlt ülésen tett javaslatának megfelelően szétválasztásra kerültek egymástól az önkormányzati vásárokon és rendezvényeken árusító nem kőszegi vállalkozók illetve a városi piacon megjelenő kereskedők abból a szempontból, hogy ez utóbbi helyszínen nem mentesülhetnek az ideiglenes iparűzési adó megfizetése alól.
Javasoljuk módosítani továbbá a telekadóra vonatkozó jelenlegi szabályozást azzal, hogy adókedvezményben részesülnének a jövőben azok a tulajdonosok akiknek az ingatlanuk építési teleknek minősül ugyan de ivóvíz, - és elektromos vezeték az ingatlanhoz csatlakozó közforgalmú úton nincs kiépítve, így egy esetleges építkezéskor ez a teher az építtetőre hárulna.
Az előterjesztést a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság megtárgyalta és elfogadásra javasolta azzal, hogy kedvezmények nyújtásával nem ért egyet.
Kérem előterjesztésem megtárgyalását és szíves elfogadását.
Kőszeg, 2009. december 17.
Dr. Tóth László s.k.
jegyző
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
….../2009. (XII. 21.) önkormányzati rendelete a helyi adókról szóló 19/1993. (XII. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról és kiegészítéséről
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi C. törvény 1.§. (1.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi adókról szóló 19/1993.(XII.1.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Har.) alábbiak szerint módosítja, illetve egészíti ki:
1.§.
A Har. 7.§. (1.) bek. a.) pontjának szövege az alábbiakra változik:
" a.) az akinek egy főre eső jövedelme mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át nem haladja meg,"
2.§.
A Har. 20.§. b.) pontja az alábbiakra módosul:
"b.) az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után az adóátalány naptári naponként 5000Ft., piaci és vásározó kiskereskedelmet folytató vállalkozók esetében naptári naponként 1000Ft.
3.§.
A Har. 21.§. következő új rendelkezéssel egészül ki:
"21.§. Mentességet élveznek az ideiglenes iparűzési adó önkormányzat által rendezett vagy fenntartott vásárokon, rendezvényeken ideiglenes tevékenységet végző vállalkozók, továbbá a városi piacon a nem kőszegi székhellyel (telephellyel) rendelkező ipar,-képző,-és népművész vállalkozók. "
4.§.
A Har. a következő új fejezettel és rendelkezésekkel egészül ki, egyúttal a hatályos V. fejezet és az alá tartozó rendelkezések számozása értelemszerűen módosul:
"
VI. Fejezet
AZ ÉPÍTMÉNYADÓ
25.§.
Építményadót köteles fizetni az önkormányzat illetékességi területén lévő, nem lakás céljára szolgáló építmény tulajdonosa, amennyiben az építmény hasznos alapterülete a 10m²-t meghaladja.
Az adó alapja
26.§.
(1.) Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.
(2.) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet.
(3.) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
(4.) A 10m²-t meghaladó hasznos alapterületű építményeknél az adó alapjának kiszámításakor a teljes hasznos alapterületet kell figyelembe venni.
Az adó mértéke
27.§.
(1.) Az építményadó évi mértéke négyzetméterenként 500 Ft."
(2.) Amennyiben az építmény tulajdonosa az építményben foglalkoztatottak után vállalkozók kommunális adójának fizetésére köteles, annak összegét az építményadóból kedvezményként levonhatja.
5.§.
A Har. 24.§. (3.) bekezdése az alábbi új francia bekezdéssel egészül ki:
" 50%-ának megfelelő kedvezményben részesül, amennyiben a tulajdonát képező építési telek megközelítésére szolgáló közforgalmú köz, - vagy magánúton az elektromos, - és az ivóvízvezeték nincs kiépítve."
6.§.
(1.) Jelen rendelet 2010. január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Har. 5.§. b.) pontja a 11.§. d.), 13.§. (1.) b.) pontja a 13.§. (2.) bekezdése, a 14§. b.) pontja hatályát veszti.
(2.) Az építményadó megfizetésének első részlete 2010. évben 2010. május 31. napjáig esedékes.
Kőszeg, 2009. december 17.
Huber László s.k. Dr. Tóth László s.k.
polgármester jegyző
