| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2016. Április 28., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
3. napirendi pont:
Az önkormányzati adóhatóság anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló új önkormányzati rendelet megalkotása.
Tisztelt Képviselő-testület!
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: törvény) 45. §-a ad felhatalmazást a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzat ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony beszedésének elősegítésére a feltárt és beszedett adóhiányból, valamint a beszedett adó- és illetéktartozásból az önkormányzatokat megillető bevétel terhére rendeletében szabályozza az anyagi érdekeltség feltételeit. Az érdekeltségi célú juttatásból az adóhatáskör címzettje, továbbá a polgármesteri hivatal adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselői részesülhetnek.
Jelen esetben nem egy teljesen új rendelet megalkotásáról van szó, hanem az önkormányzat adóhatósága anyagi érdekeltségéről szóló 8/2000. (III. 1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) módosítása helyett – a jogszabály szerkesztési elveket figyelembe véve – szükséges egy új rendelet megalkotása. A rendelet megalkotásának célja az önkormányzat ügykörébe tartozó adók hatékony beszedése, eredményes végrehajtása, valamint az adóhátralékok csökkentése iránt elkötelezett személyi állomány ösztönzése, az önkormányzatot megillető adóbevételek növelése érdekében.
A törvény lehetőséget ad arra, hogy a képviselő-testület mind a feltárt és beszedett adóhiányból, mind pedig a beszedett adó- és illetéktartozásból származó bevétel terhére szabályozza az anyagi érdekeltség feltételeit. A rendelet-tervezet értelmében kizárólag a feltárt és beszedett adóhiányból származó bevétel terhére állapítható meg érdekeltségi jutalék. Ez az Ör.-ben is így volt szabályozva, az anyagi érdekeltségi rendszerbe bevonható bevételek köre nem kerülnének bővítésre.
Az anyagi érdekeltségre fordítható összeg az egyes adónemek tekintetében egységesen lenne meghatározva. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ezt a keretösszeget teljes egészében ki lehet osztani érdekeltségi jutalékként, hiszen a rendelet-tervezetbe beépítésre került egy felső korlát is. Ezek a rendelkezések a korábbi szabályozáshoz képest szigorúbbak.
A helyi adók esetében a bejelentés, bevallás az adózó kötelezettsége. Az elmúlt 5 év átlagát tekintve a helyi adóhatóságnak az adóhiány (az adózó terhére megállapított bevallani, bejelenteni elmulasztott adó, továbbá a bevallás, bejelentés alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó különbözete) feltárására és beszedésére irányuló tevékenységéből az önkormányzatnak körülbelül évi 10 millió forint többletbevétele származott.
Az önkormányzatot illető adóbevétel hatékony beszedése az adóhatóság munkatársai munkájának függvénye. Az önkormányzat pedig egyre nagyobb mértékben támaszkodik az adóbevételekre, hiszen a gazdálkodás rendszere jelentősen átalakult. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy a rendelet elfogadásával támogassák azt, hogy ezt az ösztönzési rendszert továbbra is fenntartsuk az érintett köztisztviselők tekintetében. Ez a rendszer különösen jó azért, mert ténylegesen csak akkor kaphatnak jutalékot, ha a dolgozók munkájának eredményeként és a vezetők ellenőrző tevékenysége révén az önkormányzatnál többletbevétel keletkezett.
Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Kérem a tisztelt képviselő-testületet, hogy a rendelet-tervezetet szíveskedjenek elfogadni.
Kőszeg, 2016. április 21.
Dr. Zalán Gábor s.k.
jegyző
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP
az önkormányzati adóhatóság anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló rendelet-tervezethez
(a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján)
A tervezett jogszabály várható következményei, különösen
I. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:
Javul az adóbevallási, -befizetési fegyelem és az adóbevételek teljesülése magasabb lesz.
II. környezeti következményei:
A tervezetnek környezeti következménye nincs.
III. egészségi következményei:
A tervezetnek egészségi következménye nincs.
IV. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
A rendelet az adminisztratív terheken nem változtat.
V. megalkotásának szükségessége:
Kőszeg Város Önkormányzata költségvetésének szempontjából kiemelt jelentősége van az adóbevételek teljesülésének. Elvárás, hogy az adófizetés elkerülésével szemben hatékonyan lépjenek fel az önkormányzat adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselői. Az önkormányzati rendelet alapján lehetne elismerni a köztisztviselők többletmunkáját.
VI. a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A helyi szabályozás elmaradása nem eredményez jogszabálysértést.
VII. alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
A személyi, szervezeti, tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, a pénzügyi feltételek a rendeletben meghatározott forrás terhére biztosíthatók.
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete
……/2016. (IV. …….) önkormányzati rendelete
az önkormányzati adóhatóság anyagi érdekeltségi rendszeréről
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja
1. §
A rendelet célja az önkormányzat ügykörébe tartozó helyi adók hatékony beszedése, az eredményes végrehajtása, valamint az adóhátralékok csökkentése iránt elkötelezett személyi állomány ösztönzése, az önkormányzatot megillető adóbevételek növelése érdekében.
2. A rendelet hatálya
2. §
A rendelet hatálya kiterjed az adóhatáskör címzettjére, valamint az önkormányzat ügykörébe tartozó adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselőkre, ideértve az adóügyi feladatokat ellátó osztály vezetőjét is.
3. Az anyagi érdekeltség forrása
3. §
Az anyagi érdekeltségi rendszerbe nem vonható be az az adóbevétel,
a) mely az adók rendes megfizetéséből – az esedékesség előtt vagy esedékességkor megfizetett adóbevételből – származik, vagy
b) melyet az adótartozással érintett adózó fizetési felszólítás alapján fizetett meg.
4. §
(1) Az anyagi érdekeltségi rendszerbe az adóhiány feltárása és beszedése tartozik.
(2) Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított bevallani, bejelenteni elmulasztott adó, továbbá a bevallás, bejelentés alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó különbözete.
(3) Adóhiány feltárása alatt a (2) bekezdésben meghatározott adóhiány megállapítását kell érteni.
(4) Adóhiány beszedése a (2) bekezdésben meghatározott adó beszedését jelenti, akár végrehajtás útján is.
4. Az anyagi érdekeltség feltételei
5. §
Helyi adó esetében az anyagi érdekeltségre fordítható összeg a feltárt és beszedett adóhiány 30 %-a.
5. Az anyagi érdekeltségre fordítható összeg elkülönítése és felhasználása
6. §
Az anyagi érdekeltségi rendszerbe bevonható adóbevételekről az adóhatóság tételes nyilvántartást vezet, amely adónemenként csoportosítva tartalmazza az adóhiányt megállapító határozat számát és keltét, az adós adatait, a feltárt hiány összegét, a befizetések összegét és dátumát. A nyilvántartás alapján a tárgyévet követő év január 30-ig a jegyző – tárgyév december 31-i állapot szerinti – kimutatást készít.
7. §
(1) Az anyagi érdekeltségre fordítható összegből a 2. §-ban meghatározott személyeket érdekeltségi jutalék (a továbbiakban: jutalék) illeti meg.
(2) Az adóhatáskör címzettje jutalékának kifizetését a polgármester, az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselők jutalékának kifizetését a jegyző engedélyezi.
(3) A jutalék összege
a) az adóhatáskör címzettje esetében az egy havi bruttó illetményének legfeljebb 100 %-ában,
b) a c) pont kivételével az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselő esetében az egy havi bruttó illetményének legfeljebb 200 %-ában,
c) az adóügyi feladatokat ellátó osztály vezetője esetében az egy havi bruttó illetményének legfeljebb 150 %-ában
állapítható meg. A jutalék megállapításánál annak járulékterheit is figyelembe kell venni.
(4) Amennyiben az anyagi érdekeltségre fordítható összeg nem nyújt fedezetet a (3) bekezdés szerint megállapított jutalék összegére, úgy a (3) bekezdésben meghatározott mértékeket azonos arányban kell csökkenteni.
(5) A jutalékot a költségvetés elfogadását követő 45 napon belül kell kifizetni.
8. §
(1) Nem fizethető jutalék annak a köztisztviselőnek, akit tárgyévben fegyelmi büntetéssel sújtottak.
(2) A köztisztviselő 30 munkanapot meghaladó távolléte esetén – kivéve a rendes szabadság időtartamát – a jutalékot arányosan csökkenteni kell.
6. A jutalék elvonása
9. §
A jutalékot a képviselő-testület részben vagy egészben elvonhatja
a) ha a szervezeten belüli belső ellenőr, munkafolyamatba épített ellenőrzés vagy külső szakértővel végrehajtott belső ellenőrzés során vagy
b) felügyeleti jellegű ellenőrzés során
az adóbeszedési tevékenységgel kapcsolatban jelentős hibák, hiányosságok merültek fel.
A hibák jelentőségének megítélése a képviselő-testület döntése alapján történik.
7. Záró rendelkezések
10. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2015. évre vonatkozó jutalék kifizetésére e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jutalékot 2016. május 15-ig kell kifizetni.
(3) Hatályát veszti a Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat adóhatósága anyagi érdekeltségéről szóló 8/2000. (III. 1.) önkormányzati rendelete.
Kőszeg, 2016. április 28.
Huber László s. k. Dr. Zalán Gábor s. k.
polgármester jegyző
(A mellékletet lsd. a letölthető formátumban.)
Az önkormányzati adóhatóság anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló új önkormányzati rendelet megalkotása.
Tisztelt Képviselő-testület!
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: törvény) 45. §-a ad felhatalmazást a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzat ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony beszedésének elősegítésére a feltárt és beszedett adóhiányból, valamint a beszedett adó- és illetéktartozásból az önkormányzatokat megillető bevétel terhére rendeletében szabályozza az anyagi érdekeltség feltételeit. Az érdekeltségi célú juttatásból az adóhatáskör címzettje, továbbá a polgármesteri hivatal adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselői részesülhetnek.
Jelen esetben nem egy teljesen új rendelet megalkotásáról van szó, hanem az önkormányzat adóhatósága anyagi érdekeltségéről szóló 8/2000. (III. 1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) módosítása helyett – a jogszabály szerkesztési elveket figyelembe véve – szükséges egy új rendelet megalkotása. A rendelet megalkotásának célja az önkormányzat ügykörébe tartozó adók hatékony beszedése, eredményes végrehajtása, valamint az adóhátralékok csökkentése iránt elkötelezett személyi állomány ösztönzése, az önkormányzatot megillető adóbevételek növelése érdekében.
A törvény lehetőséget ad arra, hogy a képviselő-testület mind a feltárt és beszedett adóhiányból, mind pedig a beszedett adó- és illetéktartozásból származó bevétel terhére szabályozza az anyagi érdekeltség feltételeit. A rendelet-tervezet értelmében kizárólag a feltárt és beszedett adóhiányból származó bevétel terhére állapítható meg érdekeltségi jutalék. Ez az Ör.-ben is így volt szabályozva, az anyagi érdekeltségi rendszerbe bevonható bevételek köre nem kerülnének bővítésre.
Az anyagi érdekeltségre fordítható összeg az egyes adónemek tekintetében egységesen lenne meghatározva. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ezt a keretösszeget teljes egészében ki lehet osztani érdekeltségi jutalékként, hiszen a rendelet-tervezetbe beépítésre került egy felső korlát is. Ezek a rendelkezések a korábbi szabályozáshoz képest szigorúbbak.
A helyi adók esetében a bejelentés, bevallás az adózó kötelezettsége. Az elmúlt 5 év átlagát tekintve a helyi adóhatóságnak az adóhiány (az adózó terhére megállapított bevallani, bejelenteni elmulasztott adó, továbbá a bevallás, bejelentés alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó különbözete) feltárására és beszedésére irányuló tevékenységéből az önkormányzatnak körülbelül évi 10 millió forint többletbevétele származott.
Az önkormányzatot illető adóbevétel hatékony beszedése az adóhatóság munkatársai munkájának függvénye. Az önkormányzat pedig egyre nagyobb mértékben támaszkodik az adóbevételekre, hiszen a gazdálkodás rendszere jelentősen átalakult. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy a rendelet elfogadásával támogassák azt, hogy ezt az ösztönzési rendszert továbbra is fenntartsuk az érintett köztisztviselők tekintetében. Ez a rendszer különösen jó azért, mert ténylegesen csak akkor kaphatnak jutalékot, ha a dolgozók munkájának eredményeként és a vezetők ellenőrző tevékenysége révén az önkormányzatnál többletbevétel keletkezett.
Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Kérem a tisztelt képviselő-testületet, hogy a rendelet-tervezetet szíveskedjenek elfogadni.
Kőszeg, 2016. április 21.
Dr. Zalán Gábor s.k.
jegyző
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP
az önkormányzati adóhatóság anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló rendelet-tervezethez
(a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján)
A tervezett jogszabály várható következményei, különösen
I. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:
Javul az adóbevallási, -befizetési fegyelem és az adóbevételek teljesülése magasabb lesz.
II. környezeti következményei:
A tervezetnek környezeti következménye nincs.
III. egészségi következményei:
A tervezetnek egészségi következménye nincs.
IV. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
A rendelet az adminisztratív terheken nem változtat.
V. megalkotásának szükségessége:
Kőszeg Város Önkormányzata költségvetésének szempontjából kiemelt jelentősége van az adóbevételek teljesülésének. Elvárás, hogy az adófizetés elkerülésével szemben hatékonyan lépjenek fel az önkormányzat adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselői. Az önkormányzati rendelet alapján lehetne elismerni a köztisztviselők többletmunkáját.
VI. a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A helyi szabályozás elmaradása nem eredményez jogszabálysértést.
VII. alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
A személyi, szervezeti, tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, a pénzügyi feltételek a rendeletben meghatározott forrás terhére biztosíthatók.
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete
……/2016. (IV. …….) önkormányzati rendelete
az önkormányzati adóhatóság anyagi érdekeltségi rendszeréről
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja
1. §
A rendelet célja az önkormányzat ügykörébe tartozó helyi adók hatékony beszedése, az eredményes végrehajtása, valamint az adóhátralékok csökkentése iránt elkötelezett személyi állomány ösztönzése, az önkormányzatot megillető adóbevételek növelése érdekében.
2. A rendelet hatálya
2. §
A rendelet hatálya kiterjed az adóhatáskör címzettjére, valamint az önkormányzat ügykörébe tartozó adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselőkre, ideértve az adóügyi feladatokat ellátó osztály vezetőjét is.
3. Az anyagi érdekeltség forrása
3. §
Az anyagi érdekeltségi rendszerbe nem vonható be az az adóbevétel,
a) mely az adók rendes megfizetéséből – az esedékesség előtt vagy esedékességkor megfizetett adóbevételből – származik, vagy
b) melyet az adótartozással érintett adózó fizetési felszólítás alapján fizetett meg.
4. §
(1) Az anyagi érdekeltségi rendszerbe az adóhiány feltárása és beszedése tartozik.
(2) Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított bevallani, bejelenteni elmulasztott adó, továbbá a bevallás, bejelentés alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó különbözete.
(3) Adóhiány feltárása alatt a (2) bekezdésben meghatározott adóhiány megállapítását kell érteni.
(4) Adóhiány beszedése a (2) bekezdésben meghatározott adó beszedését jelenti, akár végrehajtás útján is.
4. Az anyagi érdekeltség feltételei
5. §
Helyi adó esetében az anyagi érdekeltségre fordítható összeg a feltárt és beszedett adóhiány 30 %-a.
5. Az anyagi érdekeltségre fordítható összeg elkülönítése és felhasználása
6. §
Az anyagi érdekeltségi rendszerbe bevonható adóbevételekről az adóhatóság tételes nyilvántartást vezet, amely adónemenként csoportosítva tartalmazza az adóhiányt megállapító határozat számát és keltét, az adós adatait, a feltárt hiány összegét, a befizetések összegét és dátumát. A nyilvántartás alapján a tárgyévet követő év január 30-ig a jegyző – tárgyév december 31-i állapot szerinti – kimutatást készít.
7. §
(1) Az anyagi érdekeltségre fordítható összegből a 2. §-ban meghatározott személyeket érdekeltségi jutalék (a továbbiakban: jutalék) illeti meg.
(2) Az adóhatáskör címzettje jutalékának kifizetését a polgármester, az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselők jutalékának kifizetését a jegyző engedélyezi.
(3) A jutalék összege
a) az adóhatáskör címzettje esetében az egy havi bruttó illetményének legfeljebb 100 %-ában,
b) a c) pont kivételével az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselő esetében az egy havi bruttó illetményének legfeljebb 200 %-ában,
c) az adóügyi feladatokat ellátó osztály vezetője esetében az egy havi bruttó illetményének legfeljebb 150 %-ában
állapítható meg. A jutalék megállapításánál annak járulékterheit is figyelembe kell venni.
(4) Amennyiben az anyagi érdekeltségre fordítható összeg nem nyújt fedezetet a (3) bekezdés szerint megállapított jutalék összegére, úgy a (3) bekezdésben meghatározott mértékeket azonos arányban kell csökkenteni.
(5) A jutalékot a költségvetés elfogadását követő 45 napon belül kell kifizetni.
8. §
(1) Nem fizethető jutalék annak a köztisztviselőnek, akit tárgyévben fegyelmi büntetéssel sújtottak.
(2) A köztisztviselő 30 munkanapot meghaladó távolléte esetén – kivéve a rendes szabadság időtartamát – a jutalékot arányosan csökkenteni kell.
6. A jutalék elvonása
9. §
A jutalékot a képviselő-testület részben vagy egészben elvonhatja
a) ha a szervezeten belüli belső ellenőr, munkafolyamatba épített ellenőrzés vagy külső szakértővel végrehajtott belső ellenőrzés során vagy
b) felügyeleti jellegű ellenőrzés során
az adóbeszedési tevékenységgel kapcsolatban jelentős hibák, hiányosságok merültek fel.
A hibák jelentőségének megítélése a képviselő-testület döntése alapján történik.
7. Záró rendelkezések
10. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2015. évre vonatkozó jutalék kifizetésére e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jutalékot 2016. május 15-ig kell kifizetni.
(3) Hatályát veszti a Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat adóhatósága anyagi érdekeltségéről szóló 8/2000. (III. 1.) önkormányzati rendelete.
Kőszeg, 2016. április 28.
Huber László s. k. Dr. Zalán Gábor s. k.
polgármester jegyző
(A mellékletet lsd. a letölthető formátumban.)
