| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Képviselő-testületi ülések
2024. November 28., Csütörtök, 09:00
2016. Április 28., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
7. napirendi pont:
Beszámoló a 2015-ben végzett gyermekvédelmi munkáról.
Tisztelt Képviselő-testület!
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 96. § (6) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. A beszámoló tartalmi követelményeit a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. melléklete határozza meg. A jelenlegi előterjesztés formai változásokat nem tartalmaz az előző évi beszámolóhoz képest és reményeink szerint átfogóan mutatja be a városban élő, tanuló gyermekek helyzetét a vizsgált területen.
Az előterjesztést a Humánerőforrás Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Kérjük, hogy a 2015. évre vonatkozó gyermekvédelmi beszámolót az alábbiak szerint megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek.
Kőszeg, 2016. április 21.
A polgármester nevében:
Mezei Virág s. k.
igazgatási és építéshatósági osztályvezető
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a városban 2015-ben végzett gyermekvédelmi tevékenységről szóló beszámolót elfogadja.
KŐSZEG VÁROS
2015. ÉVI GYERMEKVÉDELMI BESZÁMOLÓJA
1. A 0-18 éves korosztály demográfiai mutatói Kőszegen
A beszámolási időszakban (2015. év) a város állandó lakosságának száma 11.395 fő, ebből 18 éven aluli 1.941 fő (17,03 %), ezen belül a 14 év alatti gyermekek száma 1.464 fő (12,84 %). Városunkban, iskolaváros lévén, a tanév során a diákotthonokban, kollégiumokban lakó tanulókkal ez az arány magasabb, konkrétan a 18 év alatti tartózkodási hellyel rendelkezők száma 299 fő, a 14 alatti létszám pedig 102 fő. Ez a létszám is feladatot jelenthet gyermekvédelmi szempontból, főleg a köznevelési intézmények számára.
2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások
A) A gyermekvédelmi törvényben szabályozott ellátások
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja, hogy az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermeket a családja képes legyen a saját otthonában nevelni, gondozni, ill. a megállapított jogosultság igazolja a gyermek rászorultságát a gyermekétkeztetés kedvezményeire, ingyenes tankönyvre és a természetbeni támogatásra.
A gyermekek főként a 14 év alatti korosztályból és elsősorban a két- és többgyermekes családokból kerülnek ki. Ezekben a családokban többnyire a szülő (édesanya) egyedül neveli a gyermeket, valamelyik szülő GYES-en van, rokkantnyugdíjas vagy munkanélküli. A jogosultak nagy többségére jellemző, hogy az apa nem fizet tartásdíjat, az anyák magukra maradnak a gyermeknevelés gondjaival, segítséget a legtöbb esetben és elsősorban a nagyszülők nyújtanak.
Ez az ellátási forma fentiek tükrében tehát a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben, a jogszabályban meghatározott étkeztetés normatív kedvezményének, a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek (ingyenes tankönyv, ösztöndíj, felsőoktatási felvételi kedvezmények) igénybevételére jogosít. Az ellátásra jogosultak száma évről évre csökken, melynek elsődleges oka a nettó jövedelmek növekedése (adókedvezmények növekedése gyermekesek esetében) és a jogosultsági jövedelemhatár változatlansága.
A családok egy évben két alkalommal (augusztus, november) a kedvezményeken túl anyagi támogatást is kapnak, természetbeni támogatásként (Erzsébet utalvány). A támogatás összege gyermekenként: 5.800Ft.
1. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
Év Támogatásban részesítettek száma
(fő) Támogatásra felhasznált összeg (ezer Ft.)
2015 149 1.926
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után a gyermek családba fogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha a gyermek tartására köteles és a hozzátartozó öregségi nyugellátásban, vagy valamely nyugdíjszerű szociális ellátásban részesül. A támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a, jelenleg 6.270,- Ft. Ezen gyámok részére egy évben kétszer az Erzsébet utalvány mellett, de azzal egy időben, pótlék is folyósítható. (A pótlék összege évek óta 8.400,- Ft).
A jogszabályi változások miatt sajnos a hosszabb ideje támogatásban részesülők közül több nagyszülő jogosultsága már korábban, 2015. év második felében pedig az utolsó gyámolt unoka jogán folyósított pénzbeli támogatás is megszűnt.
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást egy új szabályozás „beolvasztotta” az önkormányzati segélybe, amely 2015. március 1-től települési támogatásként működik. Így jelenleg a helyi rendeletünk szerint adunk anyagi segítséget e segélyezési formán belül, kiemelten és többlet esetként a családoknak, kimondottan a „gyermek jogán”.
A gyermek jogán évente egyszer adható önkormányzati segély/települési támogatás, ennek összege gyermekenként 7.000,- Ft volt. (2016. március 1-től ez az összeg 10.000,- Ft, mely a képviselő-testület döntésének köszönhetően már nagyobb segítség lehet a családoknak.)
2. számú táblázat Önkormányzati segély/települési támogatás gyermek(ek) jogán
Év Segélyben részesítettek száma (fő) Segélyezésre felhasznált összeg (ezer Ft.)
2015 111 777
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása:
A jegyző önálló kérelemre és külön határozatban dönt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetéről. A minősítéshez a gyermekvédelmi törvény három körülmény mérlegelését írja elő, ha ezek közül egy fennáll hátrányos, ha kettő fennáll, halmozottan hátrányos helyzet állapítható meg.
A mérlegelendő körülmények az alábbiak:
- a szülő/gyám iskolai végzettsége a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettség,
- a szülő/gyám alacsony foglalkoztatottságú (aktív korúak ellátásában részesül vagy 12 hónapja nyilvántartott álláskereső),
- elégtelen lakáskörülmény, lakókörnyezet vagy szegregátumként nyilvántartott településrészen él a család.
Jellemzően a családok nem igénylik a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítását, ugyanis nem érzékelik ennek „konkrét hasznát”. Ez alól pár egyetemista a kivétel, de ők nem tartoznak e korosztályba. Fentieken túl halmozottan hátrányos helyzetűek még a nevelésbe vett és utógondozói ellátásban részesülő gyermekek, számuk – a városunkban őket ellátó intézmények miatt – jelentősebb.
2015. 12.31-én:
- hátrányos helyzetű gyermek: 2 fő
- halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/ fiatal felnőtt: 27 fő
- óvodás: 1 fő
- általános iskolás: 11 fő
- középiskolás: 13 fő
- felsőfokú képzésben tanul: 1 fő
- dolgozik: 1 fő
B) Egyéb, a gyermekvédelmi törvényben nem szabályozott ellátások
Szociális rendeletünk alapján az önkormányzati segély/települési támogatás a fentieken túli újabb formájaként az arra rászorult gyermekek étkezésükhöz, amennyiben az ingyenességből kiszorulnak, támogatást kaphatnak az intézmények gyermekvédelmi felelőseinek javaslata alapján.
Térítési díj átvállalásban 36 gyermek részesült 686.000,- Ft összegben. A támogatásokat közvetlenül a köznevelési intézményekbe utaltuk, biztosítva ezzel a célnak megfelelő felhasználást.
Bursa Hungarica: 9 felsőfokú tanulmányokat folytató kőszegi hallgató kapott a várostól 425.000,- Ft ösztöndíj kiegészítést.
C) Gyermekétkeztetés
2013. január 1. napjától jelenleg is, ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állam által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. (2016-ban szélesedik e feladat azzal, hogy a hátrányos helyzetűek számára a szünidei étkezést is meg kell szervezni.)
Kőszegen az étkeztetést az Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Zrt. látta el 2015-ben is, az intézmények főző- és melegítőkonyháinak igénybevétele mellett. A gyermekétkezés területén évekig gondot jelentett a diétás étkezés részleges biztosítása, de az elmúlt évben ez a gond is megoldódott azzal, hogy már a liszt érzékenyek igényeit is ki tudjuk elégíteni. Természetesen megoldandó feladat mindig adódik, és nehezen tökéletesedik a rendszer, ami abból is adódik, hogy ez az önkormányzati szintre hozott feladat jellemzően nem önkormányzati feladat. Az étkezésért fizetendő térítési díjakat rendeletével a képviselő-testület határozza meg.
A bölcsődei, óvodai, iskolai étkeztetésben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, ill. 1-8. évfolyamig a tanuló ingyenes étkezésben részesül, 9. évfolyamtól a térítési díj 50 %-át kell megfizetni. 2015-ben új elemmel is bővült az ingyenes étkezés lehetősége, egyelőre csak bölcsődei és óvodai körben azzal, hogy ha a családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130 %-át (jelenleg: 89.408,- Ft) ugyancsak jár az ingyenes étkezés. Ehhez a normatív kedvezményhez elegendő a szülő nyilatkozta, minden további bizonyíték nélkül. Ennek az lett a gyakorlati következménye, hogy óvodáinkban közelít a 70%-hoz az ingyenesen étkezők száma.
Kőszegen 2015-ben 178 fő részesült ingyenes étkezésben, ami éves szinten 21.896.000,- Ft támogatást jelent a rászoruló családoknak.
3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások
A) Védőnői Szolgálat
A Védőnői Szolgálat a gyermekvédelmi jelzőrendszer fontos tagja, hisz Magyarország a világon szinte egyedülállóként egy olyan rendszert működtet, amelynek tagjai a kisgyermekes családok életének részesei. A védőnők 2015. évben is rendszeres kapcsolatot tartottak a Gyermekjóléti Szolgálattal, jelzés és konzultációk formájában.
Tapasztalatuk szerint még mindig komoly szociális hanyatlás tapasztalható a családok egy részének életében, és a fokozottan gondozott családoknál annyira rossznak tartják a helyzetet, hogy e családok helyzetének javítását reménytelennek is látják, csak a szinten tartásra törekszenek
Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan ruha-, tápszer-, bébiétel adományokat, babakelengyét, gyermekjátékokat is gyűjtöttek és osztottak szét. Ezen kívül hivatalos ügyek intézésében és lakáspályázathoz környezettanulmány készítésében is közreműködtek. A fokozott gondozásban részesülők még hatékonyabb segítése érdekében karitatív szervezetekkel is kapcsolatban állnak.
A rendszeres családlátogatásaik és tanácsadásaik során, valamint ezeken kívül is sokszor fordulnak hozzájuk segítségkéréssel a szülők. Lehetőségeik és eszközeik korlátozottak a problémák megoldásában, úgy gondolják, hogy hatáskörükben nem tudnak többet tenni, pedig ez nem elégséges. Jelezték azon véleményüket, mely szerint a gyermekvédelmet szabályozó törvényeket újra kellene gondolni, szükséges lenne a korszerűsítés. Pontosabban körül kell határolni a jelzőrendszer tagjainak felelősségét, a helyi sajátosságokat figyelembe kellene venni, és fontos lenne a nevelőszülői hálózat bővítése, ill. az örökbefogadás és nevelőszülőség feltételeinek könnyítése. A Gyermekjóléti Szolgálattal és a jelzőrendszer további tagjaival, valamint a Gyámhivatallal jó a kapcsolatuk, ez az, ami nagyban segíti a zökkenőmentes munkavégzésüket.
B) Bölcsődei, óvodai ellátás:
Az intézmények idei gyermekvédelmi munkaterveiben is a prevenció kapta az elsődleges hangsúlyt, a gyermekvédelmi munka feladatainak hatékony megvalósulása érdekében. A bölcsőde, majd az óvodák a gyermekvédelem egyik első és legfontosabb jelző intézményei a védőnők mellett. Fontos feladatuknak tartják a családok megismerését, a bizalmas légkörű párbeszédet, és a fennálló problémák diszkrét kezelését. Nagy hangsúlyt helyeznek a harmonikus személyiségfejlesztésre, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség kialakítására, az eltérő fejlődésű gyermekekkel való differenciált foglalkozásra.
Elengedhetetlen alapfeladatuk a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítésére, amely a gyermekek alapvető joga is egyben. Családlátogatások, fogadóórák, nyílt napok szervezésével, közös rendezvényekkel, programokkal, egyéni beszélgetésekkel segítik intézményeink a gyermekvédelmi munka feladatainak hatékony megvalósulását. Nyilvántartásba veszik azokat a gyermekeket, akiket különböző környezeti tényezők akadályoznak az adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségük elérésében. Óvodáinkban a teljes integráció valósul meg, ami több odafigyelést, toleranciát igényel. Fokozott feladatot jelent a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás, a differenciálás, a fejlesztésük. A szakembereket a szakvéleményben foglaltak szerint tudjuk biztosítani, de néha ez kevésnek bizonyul, szükség lenne egy-egy állandó gyógypedagógiában jártas munkatársra.
A szülőket időben és megfelelő módon tájékoztatják a bölcsőde, az óvoda gyermekvédelmi tevékenységéről, továbbá arról, hogy problémáikkal milyen intézménytípust kereshetnek fel, valamint az étkezési és egyéb szociális támogatások lehetőségeiről is.
Az intézményi tapasztalatok szerint továbbra is folyamatosan nő a nevelési hátránnyal (ráhagyó, túl szigorú, érzelmektől mentes, vagy éppen kényeztető nevelés) küzdő gyermekek száma. Nagyon fontos a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, de szerencsére nálunk a súlyos elhanyagolás, bántalmazás, mélyszegénység, vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok nem jellemző, bölcsődénkben a legkevésbé.
A családokban gyakran előfordul, hogy váratlan gondok (szociális, anyagi jellegű) adódnak. Ha a gondozónő, az óvónő a csoportjában ilyet tapasztal, azt rögtön jelzi, és megpróbálják a segítség módját megtalálni (pl.: ruhanemű stb.).
Kölcsönös, egymást segítő, bizalmon alapuló kapcsolatot tartanak a Gyermekjóléti Szolgálattal, a szülőket pedig igyekeznek bevonni a közös programokba, tájékoztatják őket és véleményüket, javaslataikat is meghallgatják a gyermekek érdekében.
C) Szociális Gondozási Központ
A Kőszeg Város és Térsége Társuláshoz tartozó 15 településen a Kőszegi Szociális Gondozási Központ szakmai egységeként működő Gyermekjóléti Szolgálat látja el a szolgáltatást. A feladatellátást az intézmény vezetője a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjén keresztül irányítja területfelelősi rendszerben, négy területen: Kőszeg, Hegyalja térsége, Gyöngyösfalu térsége, Horvátzsidány térsége. Így az ellátott gyermekek, családok a lakóhelyükön juthatnak hozzá a szolgáltatáshoz. A közölt statisztikai adatok az ellátási területre vonatkoznak.
A gyermekjóléti alapellátások (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása) a helyettes szülői hálózat kivételével biztosítottak. Halaszthatatlan esetben a gyermekek átmeneti gondozását továbbra is az SOS Gyermekfalu és a Dr. Nagy László EGYMI segítségével oldják meg, de a beszámolási időszakban ilyen jellegű probléma nem merült fel.
A Gyermekjóléti Szolgálat az elmúlt évben 118 nyilvántartott veszélyeztetett kiskorút gondozott.
A tárgyi feltételek továbbra is jónak mondhatók, minden családgondozó számára külön irodahelyiség, számítógép, internet-hozzáférés, mobil-telefon biztosított.
A gyermekjóléti alapellátás adatai 2015.
Egység Összesen
A szolgáltatást igénybevevő gyermekek fő 177
A szolgáltatást igénybevevő családok család 125
Gyermekvédelmi szakellátásban is részesül család 9
Rendszeres családgondozás gyermek 118
Rendszeres családgondozás család 61
Alapellátásban gondozott gyermek 58
Alapellátásban gondozott család 31
Védelembe vett gyermek 23
Védelembe vett család 16
Utógondozott gyermek 7
A gyermekek veszélyeztetettségének okai 2015.
A probléma jellege Eset Gyakoriság %
Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő) 108 26
Gyermeknevelési probléma 76 18,8
Beilleszkedési nehézség 13 3
Magatartási és teljesítményzavar 25 6
Családi konfliktus 69 16
Szülők vagy család életvitele, elhanyagolás, 116 28
Családon belüli bántalmazás ( fizikai, szexuális, lelki) 5 1,5
Fogyatékosság, retardáció 1 0,2
Szenvedélybetegség 2 0,5
Összesen 415 100
A 2014. évi adatokkal összehasonlítva az látszik, hogy összességében nagyságrendileg nem emelkedett a problémás esetek száma, viszont az egyes problématípusoknál jelentős változás figyelhető meg. A probléma típusok alapján változás következett be és a korábbi években vezető helyen álló anyagi, megélhetési nehézségek elveszítették elsődlegességüket.
2015. évben az első helyre a szülők, a család életvitele, második helyre az említett anyagi, megélhetési probléma került, s ezt követi a gyermeknevelési probléma, ill. a családi konfliktus, magatartási- és teljesítmény zavar.
Rendkívül aggasztó, hogy a szülők vagy a család életvitele, az elhanyagolás az utóbbi két évben több mint duplájára nőtt. (2013.: 45, 2014.: 87, 2015.: 116) Tapasztalják azt is a családgondozók, hogy nem csak a testi, hanem egyre több esetben a lelki elhanyagolás a jellemző. A szülők féltik a munkájukat, megélhetésüket, túlhajszoltak, ezért egyre több időt vesznek el gyermekeiktől, hiányoznak a beszélgetős, közös családi programok.
Az ellátásban részesülő gyermekek családjainál a fent említett problémák halmozottan, összetetten fordulnak elő.
A családgondozók 604 alkalommal keresték fel az érintett családokat otthonukban. Minden korábbinál fontosabbnak tartják ezt a tevékenységet, mert saját megszokott környezetében mindenki könnyebben megnyílik, és a tapasztalás fontosabb minden elmondott információnál.
A szolgálat egyre több ellátáson kívüli esetben is közreműködött a gyermekvédelmi ügyintézésben 102 gyermek esetében (56 család). A gondozásban nem részesülő gyermekek családjai leggyakrabban információt kértek (265 alkalom, 167 gyermek). Jelentős növekedés figyelhető meg a segítő beszélgetések számának alakulásában (731 alkalom, 165 gyermek).
Ezekből az adatokból következtethetünk arra, hogy a családok igénylik a mentális segítséget, szívesen beszélnek problémáikról szakemberrel. E megnövekedett igényre lehet majd válasz a jövőben reményeink szerint megvalósuló pszichológusi, családterápiás tanácsadás.
Családi pótlék felfüggesztésre az elmúlt évben több esetben került sor, minden esetben igazolatlan iskolai hiányzások miatt, sajnos egyre több általános iskolai tanuló, ill. család érintett. Sajnos többször tapasztalják, hogy a szülők nem partnerek a helyzet megoldásában, sőt gyakran utólag szolgáltatnak igazolást a hiányzásról, az iskolát hibáztatják, hogy ott vezetik rosszul a nyilvántartást, és a szolgálattal sem működnek együtt. Nem fogadják el a családgondozó tanácsait, nem mennek el az esetlegesen szükséges vizsgálatokra, terápiákra.
Magántanulói státusz engedélyezése ügyében is több esetben kértek tőlük javaslatot, véleményt, és ezekkel kapcsolatosan sincs jó tapasztalatuk. A legnagyobb gond pedig az, hogy ezzel a tankötelezettségi teljesítési formával az igazolatlan hiányzásokat szeretnék kikerülni, és nem az igazi céljának megfelelően élnének e lehetőséggel.
A jelzőrendszer tagjai folyamatosan figyelemmel kísérik az ellátásban részesülő és a potenciálisan veszélyeztetett gyermekeket, valamint családjaikat is, a felmerülő problémákat jelzik a családgondozóknak. Kéthavi rendszerességgel esetmegbeszéléseket is tartanak.
A megnövekedett feladatok mellett hangsúlyt fektetnek a prevencióra is, ennek érdekében a gondozási tevékenységen túl:
- Részt vettek a nyári étkeztetés szervezésében és lebonyolításában, melynek keretében Kőszegen 56 gyermek részesülhetett ingyenes étkeztetésben a nyári szünet ideje alatt.
- A szomszédos burgenlandi Rotary Klub jóvoltából pékáruk érkeznek az intézménybe, melyet a családgondozók javaslatára a rászoruló családoknak osztanak ki.
- Több alkalommal szerveztek játék- és ruhabörzét a rászoruló családok számára.
4. A felügyeleti szervek és hatóságok ellenőrzései
A beszámolási időszakban a Vas Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala átfogó gyámhatósági felügyeleti ellenőrzést nem végzett, de a Gyermekjóléti Szolgálatnál volt kormányhivatali ellenőrzés. Az ellenőrzésről a VAC/SZGY/687-5/2015. számú, 2015.11.16-án kelt ellenőrzési jegyzőkönyvében a következő megállapításokat tette:
„A helyszíni ellenőrzés tapasztalatai nyomán megállapítást nyert, hogy a gyermekjóléti szolgálat működéséhez a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak, azok megfelelnek a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. NM. Rendelet előírásainak. Az intézmény alapdokumentumai tartalmi és formai szempontból megfelelnek. A gyermekjóléti szolgálat szakmai munkája színvonalas. Az intézményvezető, aki egyben szakmai vezető is, felkészült, szociális és gyermekvédelmi területen egyaránt sok tapasztalattal rendelkező szakember, és gyakorlott vezető. Az intézményen belüli munkát a szakmai programban megfogalmazott elvek szerint, a gondozottak érdekeit szem előtt tartva szervezi, ellenőrzi a gyermekjóléti szolgálat munkáját. Jó együttműködésre törekszik a hatósági jogkört gyakorlókkal és a társintézményekkel egyaránt.
A családgondozók még viszonylag kevés tapasztalattal rendelkeznek, de hivatásukat szívvel-lélekkel végző szakemberek, akik elnyerték a lakosság bizalmát. Munkájukat lelkiismeretesen, empátiával, mindenkor a gyermekek, családok érdekében végzik. Tevékenységüket megfelelően dokumentálják. Az intézményben a családgondozónak biztosított a szakmai háttér.”
5. Jövőre vonatkozó célok, javaslatok
Célok
- A gyermekek családban történő átmeneti gondozásának biztosításához szükséges helyettes szülői ellátás megszervezése még mindig megvalósításra vár.
- Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fiatalok egészségnevelésére és a felvilágosító tevékenységre.
- Szükséges lenne a kortárs segítők bevonása a gyermek- és ifjúságvédelmi munkába. Ehhez pályázati forrás felkutatása szükséges.
- Fontos lenne a gyermekek/rászoruló gyermekek ingyenes nyári felügyeletének, táborozásának megoldása.
Javaslat
- Nagyon időszerű lenne a gyermekvédelmi rendszer újragondolása, átalakítása, mert a jelenlegi struktúra elavult, nem alkalmas hatékony beavatkozásra, nincsenek adekvát lehetőségek a problémák megoldására, a felelősségi határok elmosódnak.
6. Bűnmegelőzési program főbb gyermekvédelmi pontjai
A Kőszegi Rendőrkapitányság gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységet érintő munkájáról: Kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatt a 2014. évhez képest eggyel kevesebb, három nyomozás került befejezésre a 2015. évben.
Az előző évekkel megegyezően van néhány család, ahol rendszeresek a bántalmazások és az erre reagáló rendőri intézkedések. Valamennyi esetben vizsgálják a cselekmények kiskorúakra gyakorolt hatását, eredményesen alkalmazták az ideiglenes megelőző távoltartást, amire három alkalommal került sor. Az intézkedéseik során nem vált szükségessé a kiskorú ideiglenes elhelyezése, de mindannyiszor jelzéssel éltek a gyámhivatal felé.
Az illetékességi területen működő gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatuk jó, akik jelzéssel élnek, ha bűncselekményre utaló jeleket találnak családlátogatás alkalmával. Viszont is működik e jelzés, hisz az eljárás alá vont gyermek és fiatalkorú személyekről tájékoztatják a szolgálatot, gyermekkorú elkövető esetén nyomozást megszüntető vagy elutasító határozatot megküldik a szükséges további intézkedések megtétele céljából.
A tárgyévben tizennégy kiskorú személyt köröztek eltűntként, s ez összesen harmincöt alkalmat jelentett. Az eltűntek nagy része a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény diákja, családból eltűnt kiskorú személyt három esetben köröztek. Az eltűnt fiatalok általában pár napon belül előkerülnek.
A családon belüli erőszak helyzete, áldozatvédelem:
Az előző évekkel megegyezően van néhány, elsősorban nehéz élethelyzetben lévő család, ahol rendszeresek a bántalmazások és az erre reagáló rendőri intézkedések. Ezekben az esetekben a családon belüli erőszak megakadályozására az illetékes hivatallal a szükséges intézkedéseket megtették.
Illetékességi területükön a 2015. évben huszonhárom esetben – ebből Kőszegen tizennégy esetben – intézkedtek családon belüli erőszak miatt. A családon belüli erőszak körébe tartozóan a vizsgált időszakban kényszerintézkedésként három előállítást hajtottak végre, egy esetben könnyű testi sértés, három esetben zaklatás vétség miatt kezdeményeztek eljárást. Ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére három esetben került sor Kőszegen.
A Gyermekjóléti Szolgálatot négy esetben értesítették, mivel a családon belüli erőszak ténye megalapozta a kiskorú veszélyeztetettségét, függetlenül attól, hogy nem a sérelmére követték el az erőszakot.
Kábítószer prevenció helyzete:
Osztályfőnöki óra keretében a középiskolákban előadásokat tartott a rendőrség, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekről, a Vas MRFK Bűnmegelőzési Osztálytól kapott bemutató táska és videó anyagok felhasználásával. A Kőszegen található intézményekben igényeiknek megfelelően végeztek további megelőző, felvilágosító munkát. Az elmúlt évben a Rendőrség új drogprevenciós programot indított, amely a 12-16 év közötti iskolás gyermekek szüleinek nyújt elsősorban tájékoztatást szülői értekezletek keretében.
A baleset-megelőzési tevékenység, fiatalokat érintő tevékenysége és programjai:
A Kőszegi Városi Baleset-megelőzési Bizottság munkája az elmúlt évben is aktív volt. Fő feladatnak és célnak tartották a közlekedési balesetek megelőzését, számuk és súlyossági fokuk csökkentését, a helyes közlekedésre való nevelést, a közlekedési magatartás alakítását.
A végrehajtott fokozott ellenőrzések a céljukat minden esetben elérték. Kiemelt figyelmet fordítottak a jogsértések megelőzésére, a gyermek- és ifjúságvédelemre, s végrehajtott programjaik, rendezvényeik jól szolgálták a megelőzést és felvilágosítást, elsősorban az iskolákban és óvodákban. Voltak programjaik – pl. autómentes nap, triatlon verseny, kerékpáros, ill. futóversenyek –, melyeket városi vagy különböző egyesületi rendezvényekhez kapcsolódóan valósítottak meg. Természetesen a folyamatos közterületi szolgálat során foganatosított rendőri intézkedések keretében is hangsúlyozzák a szabályos és biztonságos közlekedés fontosságát.
„Az Iskola Rendőre” program értékelése:
Korábbi időszakban kialakításra került „Az Iskola Rendőre” program, melyet az értékelt időszakban is sikeresen folytattak. A programban „az iskola rendőre” feladatokat a körzeti megbízottak látják el. Az intézmények igazgatóival, tanáraikkal személyes kapcsolatban vannak, ismerik elérhetőségeiket. A balesetek szempontjából a gyermek gyalogosok és kerékpárosok a legvédtelenebbek, ezért a program keretében a baleset-megelőzési bizottság közreműködésével több, a gyermekek közlekedését segítő rendezvényre került sor. Az Autómentes Nap, a „Rendőrnap”, illetve a Gyermeknap rendezvényein közlekedési versenyt, valamint rendőrségi bemutatót szerveztek. Segítették a közlekedők őszi-téli „átállását”.
A programban résztvevő rendőrök osztályfőnöki órákon előadást tartottak a tanulóknak közlekedési és bűnmegelőzési témakörökben, továbbá segítséget nyújtottak a baleset és bűnmegelőzés érdekében kiadott nyomtatványok, közlemények terjesztésében, valamint részt vesznek a KRESZ, illetve a DADA oktatásban.
7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés a gyermekvédelem területén
A gyermekek szabadidős programjának szervezését az oktatási intézményeken (sportolási lehetőségek, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, napközi otthon) kívül a közművelődési, közgyűjteményi intézmények (Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház, Chernel Kálmán Városi Könyvtár, Városi Múzeum) és a Kőszegi Sport Egyesület és a Futball Klubok látják el.
Évek óta jelentős szerepet tölt be a Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület a város ifjúsági életében. Havi rendszerességgel tartanak foglalkozásokat fiataloknak, melynek célja a megyei tűzoltóversenyre való felkészülés, valamint szabadidős programok szervezése, mint pl. korcsolyázás, szánkózás, túrázás. Ezen kívül – felkérésre – az általános iskolák és az óvodák részére oltási bemutatókat, rendhagyó órákat tartanak.
A Karitász az elmúlt évben is, ruha és karácsonyi csomagokkal támogatott esetenként 100-120 nagycsaládos háztartást, valamint rendszeresen élelmiszercsomagokkal segítik a rászorultakat. A Római Katolikus Egyház, a kőszegi cserkészcsapat, az általános iskolák, a német nemzetiségi önkormányzat, az eltérő tantervű általános iskola a hagyományokat ápolva, a nyári szünetben megszervezi a gyermekek üdülését, táborozását. Önkormányzatunk ehhez elsősorban a szociális rászoruló gyerekeknek ad támogatást, 2015. évben 600.000,- Ft erejéig.
A nyári ingyenes étkezéshez is adott helyi támogatást az önkormányzat az alacsonyabb kormányzati támogatás miatt. Az elszámolást követően azonban ismételten az történt, mint az előző években, hisz a minisztérium, látva az önkormányzat saját erejének megvalósulását visszatérítette ezt az összeget.
Összességében megállapítható, hogy az önkormányzat a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családokban nevelkedő gyermekeket a jogszabályban előírt ellátási formák biztosításával igyekszik segíteni.
A gyermek- és ifjúságvédelem területét is érintő hivatali átszervezések hatásaként megállapíthatjuk, hogy a területre és a problémákra kisebb a rálátásunk, ill. hivatali szinten a fenntartásunkban lévő intézményeken – óvodák, gyermekjóléti szolgálat, védőnők – kívül nincs is, vagy csak esetlegesek az információink.
A hibák, a nehézségek helyi szinten nem kezelhetőek, azoknak a megoldása, ill. a megoldás irányába való elindulás, csak egy új korszerű szemléletű jogi szabályozást követően lehetséges.
Záró gondolatok:
Az elmúlt évekhez hasonlóan újra csak megállapíthatjuk, hogy a családok, gyermekek helyzete összességében nem javult, mert az előrelépések ellenére a nehézséggel küzdők helyzete nem mutat pozitív változást, ami elsősorban a védőnői beszámolóból érzékelhető. A gyermekek veszélyeztetettségének okai között helyet cserélt az anyagi ok és a gyermeknevelési probléma, ami azt jelzi, nem elég csak anyagi segítséget adni, szükséges lenne a pszichológusi és egyéb segítői hálózat kiépítése.
Városunkban a gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetek minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a gondokat megfelelően kezeljék, de a lehetőségeik ehhez igazán kevesek. Minden szervezet törekszik a problémák megelőzésére, időben történő felismerésére, kezelésére. Emellett a civil szervezetek szerepe is nő. Bíznunk kell ezért továbbra is abban, hogy az előrelépés előbb-utóbb megtörténik.
Beszámoló a 2015-ben végzett gyermekvédelmi munkáról.
Tisztelt Képviselő-testület!
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 96. § (6) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. A beszámoló tartalmi követelményeit a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. melléklete határozza meg. A jelenlegi előterjesztés formai változásokat nem tartalmaz az előző évi beszámolóhoz képest és reményeink szerint átfogóan mutatja be a városban élő, tanuló gyermekek helyzetét a vizsgált területen.
Az előterjesztést a Humánerőforrás Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Kérjük, hogy a 2015. évre vonatkozó gyermekvédelmi beszámolót az alábbiak szerint megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek.
Kőszeg, 2016. április 21.
A polgármester nevében:
Mezei Virág s. k.
igazgatási és építéshatósági osztályvezető
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a városban 2015-ben végzett gyermekvédelmi tevékenységről szóló beszámolót elfogadja.
KŐSZEG VÁROS
2015. ÉVI GYERMEKVÉDELMI BESZÁMOLÓJA
1. A 0-18 éves korosztály demográfiai mutatói Kőszegen
A beszámolási időszakban (2015. év) a város állandó lakosságának száma 11.395 fő, ebből 18 éven aluli 1.941 fő (17,03 %), ezen belül a 14 év alatti gyermekek száma 1.464 fő (12,84 %). Városunkban, iskolaváros lévén, a tanév során a diákotthonokban, kollégiumokban lakó tanulókkal ez az arány magasabb, konkrétan a 18 év alatti tartózkodási hellyel rendelkezők száma 299 fő, a 14 alatti létszám pedig 102 fő. Ez a létszám is feladatot jelenthet gyermekvédelmi szempontból, főleg a köznevelési intézmények számára.
2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások
A) A gyermekvédelmi törvényben szabályozott ellátások
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja, hogy az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermeket a családja képes legyen a saját otthonában nevelni, gondozni, ill. a megállapított jogosultság igazolja a gyermek rászorultságát a gyermekétkeztetés kedvezményeire, ingyenes tankönyvre és a természetbeni támogatásra.
A gyermekek főként a 14 év alatti korosztályból és elsősorban a két- és többgyermekes családokból kerülnek ki. Ezekben a családokban többnyire a szülő (édesanya) egyedül neveli a gyermeket, valamelyik szülő GYES-en van, rokkantnyugdíjas vagy munkanélküli. A jogosultak nagy többségére jellemző, hogy az apa nem fizet tartásdíjat, az anyák magukra maradnak a gyermeknevelés gondjaival, segítséget a legtöbb esetben és elsősorban a nagyszülők nyújtanak.
Ez az ellátási forma fentiek tükrében tehát a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben, a jogszabályban meghatározott étkeztetés normatív kedvezményének, a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek (ingyenes tankönyv, ösztöndíj, felsőoktatási felvételi kedvezmények) igénybevételére jogosít. Az ellátásra jogosultak száma évről évre csökken, melynek elsődleges oka a nettó jövedelmek növekedése (adókedvezmények növekedése gyermekesek esetében) és a jogosultsági jövedelemhatár változatlansága.
A családok egy évben két alkalommal (augusztus, november) a kedvezményeken túl anyagi támogatást is kapnak, természetbeni támogatásként (Erzsébet utalvány). A támogatás összege gyermekenként: 5.800Ft.
1. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
Év Támogatásban részesítettek száma
(fő) Támogatásra felhasznált összeg (ezer Ft.)
2015 149 1.926
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után a gyermek családba fogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha a gyermek tartására köteles és a hozzátartozó öregségi nyugellátásban, vagy valamely nyugdíjszerű szociális ellátásban részesül. A támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a, jelenleg 6.270,- Ft. Ezen gyámok részére egy évben kétszer az Erzsébet utalvány mellett, de azzal egy időben, pótlék is folyósítható. (A pótlék összege évek óta 8.400,- Ft).
A jogszabályi változások miatt sajnos a hosszabb ideje támogatásban részesülők közül több nagyszülő jogosultsága már korábban, 2015. év második felében pedig az utolsó gyámolt unoka jogán folyósított pénzbeli támogatás is megszűnt.
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást egy új szabályozás „beolvasztotta” az önkormányzati segélybe, amely 2015. március 1-től települési támogatásként működik. Így jelenleg a helyi rendeletünk szerint adunk anyagi segítséget e segélyezési formán belül, kiemelten és többlet esetként a családoknak, kimondottan a „gyermek jogán”.
A gyermek jogán évente egyszer adható önkormányzati segély/települési támogatás, ennek összege gyermekenként 7.000,- Ft volt. (2016. március 1-től ez az összeg 10.000,- Ft, mely a képviselő-testület döntésének köszönhetően már nagyobb segítség lehet a családoknak.)
2. számú táblázat Önkormányzati segély/települési támogatás gyermek(ek) jogán
Év Segélyben részesítettek száma (fő) Segélyezésre felhasznált összeg (ezer Ft.)
2015 111 777
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása:
A jegyző önálló kérelemre és külön határozatban dönt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetéről. A minősítéshez a gyermekvédelmi törvény három körülmény mérlegelését írja elő, ha ezek közül egy fennáll hátrányos, ha kettő fennáll, halmozottan hátrányos helyzet állapítható meg.
A mérlegelendő körülmények az alábbiak:
- a szülő/gyám iskolai végzettsége a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettség,
- a szülő/gyám alacsony foglalkoztatottságú (aktív korúak ellátásában részesül vagy 12 hónapja nyilvántartott álláskereső),
- elégtelen lakáskörülmény, lakókörnyezet vagy szegregátumként nyilvántartott településrészen él a család.
Jellemzően a családok nem igénylik a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítását, ugyanis nem érzékelik ennek „konkrét hasznát”. Ez alól pár egyetemista a kivétel, de ők nem tartoznak e korosztályba. Fentieken túl halmozottan hátrányos helyzetűek még a nevelésbe vett és utógondozói ellátásban részesülő gyermekek, számuk – a városunkban őket ellátó intézmények miatt – jelentősebb.
2015. 12.31-én:
- hátrányos helyzetű gyermek: 2 fő
- halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/ fiatal felnőtt: 27 fő
- óvodás: 1 fő
- általános iskolás: 11 fő
- középiskolás: 13 fő
- felsőfokú képzésben tanul: 1 fő
- dolgozik: 1 fő
B) Egyéb, a gyermekvédelmi törvényben nem szabályozott ellátások
Szociális rendeletünk alapján az önkormányzati segély/települési támogatás a fentieken túli újabb formájaként az arra rászorult gyermekek étkezésükhöz, amennyiben az ingyenességből kiszorulnak, támogatást kaphatnak az intézmények gyermekvédelmi felelőseinek javaslata alapján.
Térítési díj átvállalásban 36 gyermek részesült 686.000,- Ft összegben. A támogatásokat közvetlenül a köznevelési intézményekbe utaltuk, biztosítva ezzel a célnak megfelelő felhasználást.
Bursa Hungarica: 9 felsőfokú tanulmányokat folytató kőszegi hallgató kapott a várostól 425.000,- Ft ösztöndíj kiegészítést.
C) Gyermekétkeztetés
2013. január 1. napjától jelenleg is, ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állam által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. (2016-ban szélesedik e feladat azzal, hogy a hátrányos helyzetűek számára a szünidei étkezést is meg kell szervezni.)
Kőszegen az étkeztetést az Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Zrt. látta el 2015-ben is, az intézmények főző- és melegítőkonyháinak igénybevétele mellett. A gyermekétkezés területén évekig gondot jelentett a diétás étkezés részleges biztosítása, de az elmúlt évben ez a gond is megoldódott azzal, hogy már a liszt érzékenyek igényeit is ki tudjuk elégíteni. Természetesen megoldandó feladat mindig adódik, és nehezen tökéletesedik a rendszer, ami abból is adódik, hogy ez az önkormányzati szintre hozott feladat jellemzően nem önkormányzati feladat. Az étkezésért fizetendő térítési díjakat rendeletével a képviselő-testület határozza meg.
A bölcsődei, óvodai, iskolai étkeztetésben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, ill. 1-8. évfolyamig a tanuló ingyenes étkezésben részesül, 9. évfolyamtól a térítési díj 50 %-át kell megfizetni. 2015-ben új elemmel is bővült az ingyenes étkezés lehetősége, egyelőre csak bölcsődei és óvodai körben azzal, hogy ha a családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130 %-át (jelenleg: 89.408,- Ft) ugyancsak jár az ingyenes étkezés. Ehhez a normatív kedvezményhez elegendő a szülő nyilatkozta, minden további bizonyíték nélkül. Ennek az lett a gyakorlati következménye, hogy óvodáinkban közelít a 70%-hoz az ingyenesen étkezők száma.
Kőszegen 2015-ben 178 fő részesült ingyenes étkezésben, ami éves szinten 21.896.000,- Ft támogatást jelent a rászoruló családoknak.
3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások
A) Védőnői Szolgálat
A Védőnői Szolgálat a gyermekvédelmi jelzőrendszer fontos tagja, hisz Magyarország a világon szinte egyedülállóként egy olyan rendszert működtet, amelynek tagjai a kisgyermekes családok életének részesei. A védőnők 2015. évben is rendszeres kapcsolatot tartottak a Gyermekjóléti Szolgálattal, jelzés és konzultációk formájában.
Tapasztalatuk szerint még mindig komoly szociális hanyatlás tapasztalható a családok egy részének életében, és a fokozottan gondozott családoknál annyira rossznak tartják a helyzetet, hogy e családok helyzetének javítását reménytelennek is látják, csak a szinten tartásra törekszenek
Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan ruha-, tápszer-, bébiétel adományokat, babakelengyét, gyermekjátékokat is gyűjtöttek és osztottak szét. Ezen kívül hivatalos ügyek intézésében és lakáspályázathoz környezettanulmány készítésében is közreműködtek. A fokozott gondozásban részesülők még hatékonyabb segítése érdekében karitatív szervezetekkel is kapcsolatban állnak.
A rendszeres családlátogatásaik és tanácsadásaik során, valamint ezeken kívül is sokszor fordulnak hozzájuk segítségkéréssel a szülők. Lehetőségeik és eszközeik korlátozottak a problémák megoldásában, úgy gondolják, hogy hatáskörükben nem tudnak többet tenni, pedig ez nem elégséges. Jelezték azon véleményüket, mely szerint a gyermekvédelmet szabályozó törvényeket újra kellene gondolni, szükséges lenne a korszerűsítés. Pontosabban körül kell határolni a jelzőrendszer tagjainak felelősségét, a helyi sajátosságokat figyelembe kellene venni, és fontos lenne a nevelőszülői hálózat bővítése, ill. az örökbefogadás és nevelőszülőség feltételeinek könnyítése. A Gyermekjóléti Szolgálattal és a jelzőrendszer további tagjaival, valamint a Gyámhivatallal jó a kapcsolatuk, ez az, ami nagyban segíti a zökkenőmentes munkavégzésüket.
B) Bölcsődei, óvodai ellátás:
Az intézmények idei gyermekvédelmi munkaterveiben is a prevenció kapta az elsődleges hangsúlyt, a gyermekvédelmi munka feladatainak hatékony megvalósulása érdekében. A bölcsőde, majd az óvodák a gyermekvédelem egyik első és legfontosabb jelző intézményei a védőnők mellett. Fontos feladatuknak tartják a családok megismerését, a bizalmas légkörű párbeszédet, és a fennálló problémák diszkrét kezelését. Nagy hangsúlyt helyeznek a harmonikus személyiségfejlesztésre, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség kialakítására, az eltérő fejlődésű gyermekekkel való differenciált foglalkozásra.
Elengedhetetlen alapfeladatuk a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítésére, amely a gyermekek alapvető joga is egyben. Családlátogatások, fogadóórák, nyílt napok szervezésével, közös rendezvényekkel, programokkal, egyéni beszélgetésekkel segítik intézményeink a gyermekvédelmi munka feladatainak hatékony megvalósulását. Nyilvántartásba veszik azokat a gyermekeket, akiket különböző környezeti tényezők akadályoznak az adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségük elérésében. Óvodáinkban a teljes integráció valósul meg, ami több odafigyelést, toleranciát igényel. Fokozott feladatot jelent a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás, a differenciálás, a fejlesztésük. A szakembereket a szakvéleményben foglaltak szerint tudjuk biztosítani, de néha ez kevésnek bizonyul, szükség lenne egy-egy állandó gyógypedagógiában jártas munkatársra.
A szülőket időben és megfelelő módon tájékoztatják a bölcsőde, az óvoda gyermekvédelmi tevékenységéről, továbbá arról, hogy problémáikkal milyen intézménytípust kereshetnek fel, valamint az étkezési és egyéb szociális támogatások lehetőségeiről is.
Az intézményi tapasztalatok szerint továbbra is folyamatosan nő a nevelési hátránnyal (ráhagyó, túl szigorú, érzelmektől mentes, vagy éppen kényeztető nevelés) küzdő gyermekek száma. Nagyon fontos a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, de szerencsére nálunk a súlyos elhanyagolás, bántalmazás, mélyszegénység, vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok nem jellemző, bölcsődénkben a legkevésbé.
A családokban gyakran előfordul, hogy váratlan gondok (szociális, anyagi jellegű) adódnak. Ha a gondozónő, az óvónő a csoportjában ilyet tapasztal, azt rögtön jelzi, és megpróbálják a segítség módját megtalálni (pl.: ruhanemű stb.).
Kölcsönös, egymást segítő, bizalmon alapuló kapcsolatot tartanak a Gyermekjóléti Szolgálattal, a szülőket pedig igyekeznek bevonni a közös programokba, tájékoztatják őket és véleményüket, javaslataikat is meghallgatják a gyermekek érdekében.
C) Szociális Gondozási Központ
A Kőszeg Város és Térsége Társuláshoz tartozó 15 településen a Kőszegi Szociális Gondozási Központ szakmai egységeként működő Gyermekjóléti Szolgálat látja el a szolgáltatást. A feladatellátást az intézmény vezetője a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjén keresztül irányítja területfelelősi rendszerben, négy területen: Kőszeg, Hegyalja térsége, Gyöngyösfalu térsége, Horvátzsidány térsége. Így az ellátott gyermekek, családok a lakóhelyükön juthatnak hozzá a szolgáltatáshoz. A közölt statisztikai adatok az ellátási területre vonatkoznak.
A gyermekjóléti alapellátások (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása) a helyettes szülői hálózat kivételével biztosítottak. Halaszthatatlan esetben a gyermekek átmeneti gondozását továbbra is az SOS Gyermekfalu és a Dr. Nagy László EGYMI segítségével oldják meg, de a beszámolási időszakban ilyen jellegű probléma nem merült fel.
A Gyermekjóléti Szolgálat az elmúlt évben 118 nyilvántartott veszélyeztetett kiskorút gondozott.
A tárgyi feltételek továbbra is jónak mondhatók, minden családgondozó számára külön irodahelyiség, számítógép, internet-hozzáférés, mobil-telefon biztosított.
A gyermekjóléti alapellátás adatai 2015.
Egység Összesen
A szolgáltatást igénybevevő gyermekek fő 177
A szolgáltatást igénybevevő családok család 125
Gyermekvédelmi szakellátásban is részesül család 9
Rendszeres családgondozás gyermek 118
Rendszeres családgondozás család 61
Alapellátásban gondozott gyermek 58
Alapellátásban gondozott család 31
Védelembe vett gyermek 23
Védelembe vett család 16
Utógondozott gyermek 7
A gyermekek veszélyeztetettségének okai 2015.
A probléma jellege Eset Gyakoriság %
Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő) 108 26
Gyermeknevelési probléma 76 18,8
Beilleszkedési nehézség 13 3
Magatartási és teljesítményzavar 25 6
Családi konfliktus 69 16
Szülők vagy család életvitele, elhanyagolás, 116 28
Családon belüli bántalmazás ( fizikai, szexuális, lelki) 5 1,5
Fogyatékosság, retardáció 1 0,2
Szenvedélybetegség 2 0,5
Összesen 415 100
A 2014. évi adatokkal összehasonlítva az látszik, hogy összességében nagyságrendileg nem emelkedett a problémás esetek száma, viszont az egyes problématípusoknál jelentős változás figyelhető meg. A probléma típusok alapján változás következett be és a korábbi években vezető helyen álló anyagi, megélhetési nehézségek elveszítették elsődlegességüket.
2015. évben az első helyre a szülők, a család életvitele, második helyre az említett anyagi, megélhetési probléma került, s ezt követi a gyermeknevelési probléma, ill. a családi konfliktus, magatartási- és teljesítmény zavar.
Rendkívül aggasztó, hogy a szülők vagy a család életvitele, az elhanyagolás az utóbbi két évben több mint duplájára nőtt. (2013.: 45, 2014.: 87, 2015.: 116) Tapasztalják azt is a családgondozók, hogy nem csak a testi, hanem egyre több esetben a lelki elhanyagolás a jellemző. A szülők féltik a munkájukat, megélhetésüket, túlhajszoltak, ezért egyre több időt vesznek el gyermekeiktől, hiányoznak a beszélgetős, közös családi programok.
Az ellátásban részesülő gyermekek családjainál a fent említett problémák halmozottan, összetetten fordulnak elő.
A családgondozók 604 alkalommal keresték fel az érintett családokat otthonukban. Minden korábbinál fontosabbnak tartják ezt a tevékenységet, mert saját megszokott környezetében mindenki könnyebben megnyílik, és a tapasztalás fontosabb minden elmondott információnál.
A szolgálat egyre több ellátáson kívüli esetben is közreműködött a gyermekvédelmi ügyintézésben 102 gyermek esetében (56 család). A gondozásban nem részesülő gyermekek családjai leggyakrabban információt kértek (265 alkalom, 167 gyermek). Jelentős növekedés figyelhető meg a segítő beszélgetések számának alakulásában (731 alkalom, 165 gyermek).
Ezekből az adatokból következtethetünk arra, hogy a családok igénylik a mentális segítséget, szívesen beszélnek problémáikról szakemberrel. E megnövekedett igényre lehet majd válasz a jövőben reményeink szerint megvalósuló pszichológusi, családterápiás tanácsadás.
Családi pótlék felfüggesztésre az elmúlt évben több esetben került sor, minden esetben igazolatlan iskolai hiányzások miatt, sajnos egyre több általános iskolai tanuló, ill. család érintett. Sajnos többször tapasztalják, hogy a szülők nem partnerek a helyzet megoldásában, sőt gyakran utólag szolgáltatnak igazolást a hiányzásról, az iskolát hibáztatják, hogy ott vezetik rosszul a nyilvántartást, és a szolgálattal sem működnek együtt. Nem fogadják el a családgondozó tanácsait, nem mennek el az esetlegesen szükséges vizsgálatokra, terápiákra.
Magántanulói státusz engedélyezése ügyében is több esetben kértek tőlük javaslatot, véleményt, és ezekkel kapcsolatosan sincs jó tapasztalatuk. A legnagyobb gond pedig az, hogy ezzel a tankötelezettségi teljesítési formával az igazolatlan hiányzásokat szeretnék kikerülni, és nem az igazi céljának megfelelően élnének e lehetőséggel.
A jelzőrendszer tagjai folyamatosan figyelemmel kísérik az ellátásban részesülő és a potenciálisan veszélyeztetett gyermekeket, valamint családjaikat is, a felmerülő problémákat jelzik a családgondozóknak. Kéthavi rendszerességgel esetmegbeszéléseket is tartanak.
A megnövekedett feladatok mellett hangsúlyt fektetnek a prevencióra is, ennek érdekében a gondozási tevékenységen túl:
- Részt vettek a nyári étkeztetés szervezésében és lebonyolításában, melynek keretében Kőszegen 56 gyermek részesülhetett ingyenes étkeztetésben a nyári szünet ideje alatt.
- A szomszédos burgenlandi Rotary Klub jóvoltából pékáruk érkeznek az intézménybe, melyet a családgondozók javaslatára a rászoruló családoknak osztanak ki.
- Több alkalommal szerveztek játék- és ruhabörzét a rászoruló családok számára.
4. A felügyeleti szervek és hatóságok ellenőrzései
A beszámolási időszakban a Vas Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala átfogó gyámhatósági felügyeleti ellenőrzést nem végzett, de a Gyermekjóléti Szolgálatnál volt kormányhivatali ellenőrzés. Az ellenőrzésről a VAC/SZGY/687-5/2015. számú, 2015.11.16-án kelt ellenőrzési jegyzőkönyvében a következő megállapításokat tette:
„A helyszíni ellenőrzés tapasztalatai nyomán megállapítást nyert, hogy a gyermekjóléti szolgálat működéséhez a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak, azok megfelelnek a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. NM. Rendelet előírásainak. Az intézmény alapdokumentumai tartalmi és formai szempontból megfelelnek. A gyermekjóléti szolgálat szakmai munkája színvonalas. Az intézményvezető, aki egyben szakmai vezető is, felkészült, szociális és gyermekvédelmi területen egyaránt sok tapasztalattal rendelkező szakember, és gyakorlott vezető. Az intézményen belüli munkát a szakmai programban megfogalmazott elvek szerint, a gondozottak érdekeit szem előtt tartva szervezi, ellenőrzi a gyermekjóléti szolgálat munkáját. Jó együttműködésre törekszik a hatósági jogkört gyakorlókkal és a társintézményekkel egyaránt.
A családgondozók még viszonylag kevés tapasztalattal rendelkeznek, de hivatásukat szívvel-lélekkel végző szakemberek, akik elnyerték a lakosság bizalmát. Munkájukat lelkiismeretesen, empátiával, mindenkor a gyermekek, családok érdekében végzik. Tevékenységüket megfelelően dokumentálják. Az intézményben a családgondozónak biztosított a szakmai háttér.”
5. Jövőre vonatkozó célok, javaslatok
Célok
- A gyermekek családban történő átmeneti gondozásának biztosításához szükséges helyettes szülői ellátás megszervezése még mindig megvalósításra vár.
- Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fiatalok egészségnevelésére és a felvilágosító tevékenységre.
- Szükséges lenne a kortárs segítők bevonása a gyermek- és ifjúságvédelmi munkába. Ehhez pályázati forrás felkutatása szükséges.
- Fontos lenne a gyermekek/rászoruló gyermekek ingyenes nyári felügyeletének, táborozásának megoldása.
Javaslat
- Nagyon időszerű lenne a gyermekvédelmi rendszer újragondolása, átalakítása, mert a jelenlegi struktúra elavult, nem alkalmas hatékony beavatkozásra, nincsenek adekvát lehetőségek a problémák megoldására, a felelősségi határok elmosódnak.
6. Bűnmegelőzési program főbb gyermekvédelmi pontjai
A Kőszegi Rendőrkapitányság gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységet érintő munkájáról: Kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatt a 2014. évhez képest eggyel kevesebb, három nyomozás került befejezésre a 2015. évben.
Az előző évekkel megegyezően van néhány család, ahol rendszeresek a bántalmazások és az erre reagáló rendőri intézkedések. Valamennyi esetben vizsgálják a cselekmények kiskorúakra gyakorolt hatását, eredményesen alkalmazták az ideiglenes megelőző távoltartást, amire három alkalommal került sor. Az intézkedéseik során nem vált szükségessé a kiskorú ideiglenes elhelyezése, de mindannyiszor jelzéssel éltek a gyámhivatal felé.
Az illetékességi területen működő gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatuk jó, akik jelzéssel élnek, ha bűncselekményre utaló jeleket találnak családlátogatás alkalmával. Viszont is működik e jelzés, hisz az eljárás alá vont gyermek és fiatalkorú személyekről tájékoztatják a szolgálatot, gyermekkorú elkövető esetén nyomozást megszüntető vagy elutasító határozatot megküldik a szükséges további intézkedések megtétele céljából.
A tárgyévben tizennégy kiskorú személyt köröztek eltűntként, s ez összesen harmincöt alkalmat jelentett. Az eltűntek nagy része a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény diákja, családból eltűnt kiskorú személyt három esetben köröztek. Az eltűnt fiatalok általában pár napon belül előkerülnek.
A családon belüli erőszak helyzete, áldozatvédelem:
Az előző évekkel megegyezően van néhány, elsősorban nehéz élethelyzetben lévő család, ahol rendszeresek a bántalmazások és az erre reagáló rendőri intézkedések. Ezekben az esetekben a családon belüli erőszak megakadályozására az illetékes hivatallal a szükséges intézkedéseket megtették.
Illetékességi területükön a 2015. évben huszonhárom esetben – ebből Kőszegen tizennégy esetben – intézkedtek családon belüli erőszak miatt. A családon belüli erőszak körébe tartozóan a vizsgált időszakban kényszerintézkedésként három előállítást hajtottak végre, egy esetben könnyű testi sértés, három esetben zaklatás vétség miatt kezdeményeztek eljárást. Ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére három esetben került sor Kőszegen.
A Gyermekjóléti Szolgálatot négy esetben értesítették, mivel a családon belüli erőszak ténye megalapozta a kiskorú veszélyeztetettségét, függetlenül attól, hogy nem a sérelmére követték el az erőszakot.
Kábítószer prevenció helyzete:
Osztályfőnöki óra keretében a középiskolákban előadásokat tartott a rendőrség, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekről, a Vas MRFK Bűnmegelőzési Osztálytól kapott bemutató táska és videó anyagok felhasználásával. A Kőszegen található intézményekben igényeiknek megfelelően végeztek további megelőző, felvilágosító munkát. Az elmúlt évben a Rendőrség új drogprevenciós programot indított, amely a 12-16 év közötti iskolás gyermekek szüleinek nyújt elsősorban tájékoztatást szülői értekezletek keretében.
A baleset-megelőzési tevékenység, fiatalokat érintő tevékenysége és programjai:
A Kőszegi Városi Baleset-megelőzési Bizottság munkája az elmúlt évben is aktív volt. Fő feladatnak és célnak tartották a közlekedési balesetek megelőzését, számuk és súlyossági fokuk csökkentését, a helyes közlekedésre való nevelést, a közlekedési magatartás alakítását.
A végrehajtott fokozott ellenőrzések a céljukat minden esetben elérték. Kiemelt figyelmet fordítottak a jogsértések megelőzésére, a gyermek- és ifjúságvédelemre, s végrehajtott programjaik, rendezvényeik jól szolgálták a megelőzést és felvilágosítást, elsősorban az iskolákban és óvodákban. Voltak programjaik – pl. autómentes nap, triatlon verseny, kerékpáros, ill. futóversenyek –, melyeket városi vagy különböző egyesületi rendezvényekhez kapcsolódóan valósítottak meg. Természetesen a folyamatos közterületi szolgálat során foganatosított rendőri intézkedések keretében is hangsúlyozzák a szabályos és biztonságos közlekedés fontosságát.
„Az Iskola Rendőre” program értékelése:
Korábbi időszakban kialakításra került „Az Iskola Rendőre” program, melyet az értékelt időszakban is sikeresen folytattak. A programban „az iskola rendőre” feladatokat a körzeti megbízottak látják el. Az intézmények igazgatóival, tanáraikkal személyes kapcsolatban vannak, ismerik elérhetőségeiket. A balesetek szempontjából a gyermek gyalogosok és kerékpárosok a legvédtelenebbek, ezért a program keretében a baleset-megelőzési bizottság közreműködésével több, a gyermekek közlekedését segítő rendezvényre került sor. Az Autómentes Nap, a „Rendőrnap”, illetve a Gyermeknap rendezvényein közlekedési versenyt, valamint rendőrségi bemutatót szerveztek. Segítették a közlekedők őszi-téli „átállását”.
A programban résztvevő rendőrök osztályfőnöki órákon előadást tartottak a tanulóknak közlekedési és bűnmegelőzési témakörökben, továbbá segítséget nyújtottak a baleset és bűnmegelőzés érdekében kiadott nyomtatványok, közlemények terjesztésében, valamint részt vesznek a KRESZ, illetve a DADA oktatásban.
7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés a gyermekvédelem területén
A gyermekek szabadidős programjának szervezését az oktatási intézményeken (sportolási lehetőségek, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, napközi otthon) kívül a közművelődési, közgyűjteményi intézmények (Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház, Chernel Kálmán Városi Könyvtár, Városi Múzeum) és a Kőszegi Sport Egyesület és a Futball Klubok látják el.
Évek óta jelentős szerepet tölt be a Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület a város ifjúsági életében. Havi rendszerességgel tartanak foglalkozásokat fiataloknak, melynek célja a megyei tűzoltóversenyre való felkészülés, valamint szabadidős programok szervezése, mint pl. korcsolyázás, szánkózás, túrázás. Ezen kívül – felkérésre – az általános iskolák és az óvodák részére oltási bemutatókat, rendhagyó órákat tartanak.
A Karitász az elmúlt évben is, ruha és karácsonyi csomagokkal támogatott esetenként 100-120 nagycsaládos háztartást, valamint rendszeresen élelmiszercsomagokkal segítik a rászorultakat. A Római Katolikus Egyház, a kőszegi cserkészcsapat, az általános iskolák, a német nemzetiségi önkormányzat, az eltérő tantervű általános iskola a hagyományokat ápolva, a nyári szünetben megszervezi a gyermekek üdülését, táborozását. Önkormányzatunk ehhez elsősorban a szociális rászoruló gyerekeknek ad támogatást, 2015. évben 600.000,- Ft erejéig.
A nyári ingyenes étkezéshez is adott helyi támogatást az önkormányzat az alacsonyabb kormányzati támogatás miatt. Az elszámolást követően azonban ismételten az történt, mint az előző években, hisz a minisztérium, látva az önkormányzat saját erejének megvalósulását visszatérítette ezt az összeget.
Összességében megállapítható, hogy az önkormányzat a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családokban nevelkedő gyermekeket a jogszabályban előírt ellátási formák biztosításával igyekszik segíteni.
A gyermek- és ifjúságvédelem területét is érintő hivatali átszervezések hatásaként megállapíthatjuk, hogy a területre és a problémákra kisebb a rálátásunk, ill. hivatali szinten a fenntartásunkban lévő intézményeken – óvodák, gyermekjóléti szolgálat, védőnők – kívül nincs is, vagy csak esetlegesek az információink.
A hibák, a nehézségek helyi szinten nem kezelhetőek, azoknak a megoldása, ill. a megoldás irányába való elindulás, csak egy új korszerű szemléletű jogi szabályozást követően lehetséges.
Záró gondolatok:
Az elmúlt évekhez hasonlóan újra csak megállapíthatjuk, hogy a családok, gyermekek helyzete összességében nem javult, mert az előrelépések ellenére a nehézséggel küzdők helyzete nem mutat pozitív változást, ami elsősorban a védőnői beszámolóból érzékelhető. A gyermekek veszélyeztetettségének okai között helyet cserélt az anyagi ok és a gyermeknevelési probléma, ami azt jelzi, nem elég csak anyagi segítséget adni, szükséges lenne a pszichológusi és egyéb segítői hálózat kiépítése.
Városunkban a gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetek minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a gondokat megfelelően kezeljék, de a lehetőségeik ehhez igazán kevesek. Minden szervezet törekszik a problémák megelőzésére, időben történő felismerésére, kezelésére. Emellett a civil szervezetek szerepe is nő. Bíznunk kell ezért továbbra is abban, hogy az előrelépés előbb-utóbb megtörténik.
