| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2020. Február 13., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
7. napirendi pont:
Kőszeg Város Önkormányzata 2020. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
Kőszeg Város Önkormányzata 2020. évi költségvetéséről
Az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény és végrehajtási rendelete alapján az önkormányzat 2020. évi költségvetését az alábbiak szerint terjesztem elő:
A Kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a gazdaság további erősítése és a gazdasági növekedés megőrzése áll. A 2020. évben kiemelt szerepet kap a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelése.
Központi forrásból származó bevételek:
A 2020. évben az önkormányzati feladatellátás finanszírozási rendszere az előző évit követi, lényeges változás a finanszírozási struktúrában nem várható. Minden bevétel kötött felhasználású, tételesen kimutatott elszámolással kell a felhasználásukat bizonyítani.
Az általános működési támogatáson belül a településüzemeltetési, fenntartási feladatokhoz (zöldterület és közterület fenntartás, utak, hidak fenntartása, a közvilágítás és a köztemetők üzemeltetése) kapcsolódó támogatás az önkormányzat 2018. év végi statisztikai adatai, és a támogatások településkategóriák szerint meghatározott fajlagos összege alapján történik. A központi költségvetés továbbra sem biztosít támogatást például a településtisztasági feladatokra.
Az önkormányzati hivatal támogatásánál a közös hivatal székhely települése jogosult a teljes támogatás igénylésére. A közös hivatal fenntartásához így Velem és Bozsok önkormányzata a normatíva felett járul hozzá.
A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jelentős összeget tesz ki (40 978 420 Ft), mely települési támogatásokra, a Kőszegi Szociális Gondozási Központ által ellátott szociális, gyermekvédelmi gyermekjóléti feladatokra bölcsődei ellátásra, valamint gyermekétkeztetésre használható fel.
Az egyes feladatokra célzottan kapott támogatásokat csökkenti a beszámítás összege, amelynél figyelembe veszik az önkormányzat adóerő-képességét is, a beszámítás összege így 2020. évben 26 952 670 Ft-ot jelent Kőszeg esetében.
A gyermekétkeztetés támogatási rendszere követi a 2014-től kialakított struktúrát. A feladathoz az ellátottak arányában számolt bértámogatás (63 646 000 Ft) illetve üzemeltetési támogatás kapcsolódik (74 722 120 Ft), amely az előző évben eredeti előirányzatként kapott összegnél kevesebb mértékű. A fentiek alapján a gyermekétkeztetésre célzottan kapott összegen túl az önkormányzatnak a kiadások 9,9 %-át kell hozzátennie (kb. 22 millió Ft-ot), ugyanakkor ez is elszámolható a szociális feladatokra kapott egyéb támogatás terhére.
A tartózkodás utáni idegenforgalmi adó bevételhez forintonként 1 Ft támogatás kapcsolódik.
A gépjárműadó bevételéből 40% (38 000 000 Ft) marad az önkormányzatnál.
Az intézményi feladatok támogatásánál a könyvtári és közművelődési feladatokhoz az előző évivel azonos összegű fajlagos támogatás kapcsolódik, lakosságszám alapján 1 251 Ft/fő (14 373 990 Ft) összegű támogatás illeti meg az önkormányzatot. A múzeum támogatása az előző évinél nagyobb összegű (32 369 000 Ft).
Kőszeg Város Önkormányzata fenntartásában lévő intézmények közül a Kőszegi Szociális Gondozási Központ, Központi Óvoda és Bölcsőde Többcélú Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény és az Újvárosi Óvoda feladataira igényelt állami támogatás 396 955 077 Ft. A költségvetés tartalmazza az intézmények normatíva feletti állami támogatásának átadását is a feladatellátási megállapodásnak megfelelően megosztva.
Az eredeti előirányzatként megállapított központi támogatások a minimálbér emelkedésének fedezetét nem tartalmazzák. Előzetes információk alapján későbbiekben kiegészítő támogatás formájában fognak ezen összegekre támogatást biztosítani. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatalnál a 2019-es évben a kiegyenlítő bérrendezési alapból pályázat formájában kaptunk 28 064 000 Ft összegű támogatást. Ez a közel 870 000 Ft/létszám összegű támogatás a Magyarország 2020. évi költségvetéséről szóló 2019.évi LXXI. törvény 2. melléklete szerint beépítésre került a működési támogatás összegébe.
A választások után a Közös Hivatalok összetétele változhatott, ezért az emelt összeget ebben az évben csak márciustól visszamenőlegesen kapják meg az Önkormányzatok. Addig a régi támogatás összegét lehet állami támogatásként feltüntetni, a különbözetet működési átvett pénzeszközként lehet beállítani a költségvetésbe a bevételi oldalon.
A tervezett feladatok finanszírozása:
A köznevelés területén az óvodai ellátás finanszírozása során a szakmai jogszabályi előírások alkalmazásával a központi költségvetés biztosítja az óvodapedagógusok, és a munkájukat közvetlenül segítők kötelező illetményét és ezek járulékait, figyelembe véve a törvény nevelésszervezési paramétereit. A szakmai dolgozók bértámogatása a pedagógusok esetében minimális csökkenést tartalmaz. Az óvodaműködtetési támogatást (gyermeklétszámok után igényelhető) jelentősen megemelték. A bölcsődében foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőket besorolták a pedagógus életpálya-modellbe, melynek pénzügyi fedezetét központi forrásból biztosítják. A bölcsődék esetében 2018-tól a támogatási rendszer hasonlóképen működik, mint az óvodáknál. A Bölcsőde üzemeltetése kiegészítő önkormányzati támogatással finanszírozható. Emellett nemzetiségi pótlék is beépült a támogatások körébe.
A működés bevételi forrásai:
A működési saját bevételek az előző évihez képest jelentősen nem növekednek. A gyermekétkeztetés térítési díjai 2020. évtől minimálisan emelkednek. A Kőszegi Szociális Gondozási Központ működési bevételei sem emelkednek jelentősen.
A költségvetési működési bevételek között a helyi adó bevételek hangsúlyos részt képviselnek, a tervezett adóbevétel 537 426 000 Ft, amely tartalmazza a gépjárműadók (38 000 000 Ft), valamint a kedvezmények, mentességek összegét is.
A működési kiadások tervezése:
Az Önkormányzat számára elsődleges cél az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatások színvonalának és az önkormányzat működőképességének megőrzése, a kiadások tervezésénél ezt az elvet vettük figyelembe.
A költségvetési törvény elvei alapján az intézményeknek egységes szempontrendszert határoztunk meg.
Ebben az évben rendkívüli kiadásnak tekinthető, hogy az Intézményeinknél 10 fő lesz jubileumi jogosult, erre 15 600 147 Ft-ot kell kifizetni a járulékokkal együtt. Ez az összeg beépítésre került az Intézmények költségvetésébe, ez is indokolja az Intézményrendszerhez történő hozzájárulás emelkedését a 2019.évihez képest.
Helyi népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés indult el Kőszeg Városában. Ehhez az Állam támogatást nem biztosít, ezt saját erőből kell megoldania az Önkormányzatnak a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatallal történő megállapodás kötésével. Helyi népszavazás csak a Helyi Választási Irodán keresztül bonyolítható.
Az SZSZB tagjainak, jegyzőkönyvvezetőknek, a HVB tagjainak valamint a HVI dolgozóinak juttatásai és járulékai valamint a szavazólapok és választási értesítők nyomtatása és az egyéb dokumentumok elkészítése várhatóan 4 000 000 Ft-ot tenne ki. Erre jelenleg a költségvetésben forrás nem áll rendelkezésre. A Képviselő-testületnek kell a forrás lehetőségét megtalálnia, ha a helyi népszavazás kezdeményezése sikerrel jár és ki kell írni a népszavazást.
A működési kiadások között szerepel több, már elnyert pályázat is. Itt elsősorban az építéssel járó beruházások fordított ÁFA összegei szerepelnek, melyek dologi jellegű kiadásnak minősülnek. Továbbá a közbeszerzési díjak és egyéb eljárási költségek is a dologi kiadások részét képezi. Az Alpannónia pályázathoz 6 305 497 Ft összegű működési kiadás kapcsolódik 2020. évben.
A TOP-5.2.1 Helyi foglalkoztatási együttműködés pályázathoz (Foglalkoztatási paktum) 2017. év elején meg is érkezett előfinanszírozásként a támogatás összege, ebből 2020. évben várhatóan 14 813 918 Ft kerül működési kiadásokra kifizetésre, a következő évi kiadásainak fedezete 2 997 660 Ft összegben tartalékba helyezésre került. A projekt 2020.december 31-én zárul le, de a decemberre jutó bérek és azok járulékai a 2021. évi költségvetést terhelik, ezért ennek a fedezete került tartalékra.
A személyi juttatásoknál a központi bértábla szerinti bérek nem emelkedtek, ugyanakkor a minimálbér jelentősen változott. A pedagógusok illetményemelkedését, valamint a pedagógus munkát közvetlenül segítők béremelését (ezeket ágazati jogszabályok tartalmazzák) valamint a kötelező átsorolásokat, és az egyéb törvény szerinti kötelező juttatásokat a tervezésnél figyelembe vettük.
Az alapilletmények előirányzatának tervezése 100%-on történt (kivétel a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal, ahol a tervezése 95%-on történt), nem rendszeres juttatások között adható juttatások nem szerepelnek, a pótlékok köre nem bővült.
A minimálbér kötelező emelkedésével számolni kellett, ugyanakkor fedezete egyenlőre nem biztosított, béren kívüli juttatások tervezésére lehetőséget nem biztosítottunk az intézmények esetén.
A köztisztviselők illetményalapja 2020-as évre az 23/2019.(XI.29.) számú Önkormányzati rendelet alapján 46.380 Ft. A közös hivatal személyi kiadásainál az átsorolásokkal, illetve a minimálbér emelkedésével számoltunk.
A képviselői tiszteletdíjakra vonatkozóan a külső bizottsági tagok tiszteletdíjára 7.000.- Ft emelést javaslok, a képviselő-testületi tagok bizottsági tagságuk utáni tiszteletdíjainál az egységes tiszteletdíj mértéket javaslom megállapítani bizottsági tagságonként.
A munkaadót terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5 %.
A dologi kiadásoknál a meglévő szerződéseket, valamint a teljesített kiadásokat vettük figyelembe. A városüzemeltetési feladatokra a Kft. részére 2020. évre 216 657 270 Ft került beépítésre, amely közel 37,7 M Ft-tal magasabb a 2019.évi 178 935 953 Ft-nál. Az előterjesztéshez csatoljuk a kft. által részletesen, feladatonként kidolgozott 2020. évi díjakat.
A dologi kiadások között nem emelkedtek a vásárolt élelmezés kiadásai, mivel az étkezők száma az elmúlt évihez képest lecsökkent, a szolgáltató általános nyersanyagnorma emelését a képviselőtestület elfogadta 2019. október 28-án. Ezeket figyelembe véve sem éri el a 9 %-os nyersanyagnorma emelést. A gyermekétkeztetési feladatoknál az ellátottak számának változásával, az önkormányzati rendelet szerinti nyersanyagnorma összegével, valamint a szolgáltatóval megkötött szerződés szerinti rezsiköltséggel számoltuk a kiadásokat.
A 2020. évi költségvetést a fenntartott és finanszírozott intézményeknél is egységes elvekkel terveztük.
Az ellátottak pénzbeli juttatásait (a tavalyihoz képest + 7 500 000 Ft-tal) 32 000 000 Ft összegben terveztük. Ezen kiadások elszámolhatóak a települési önkormányzatok egyéb szociális feladatainak támogatása terhére.
A civil szervezetek, önkormányzati feladatot ellátó egyesületek támogatási összegei a kérelmeket, a megkötött feladat átvállalási és együttműködési megállapodásokat, illetve az önkormányzat anyagi lehetőségeit figyelembe véve kerültek megállapításra. A szervezetek többsége tavaly 20% emelésben részesült, így most csak korrekciók történtek.
Az év közbeni váratlan események kezelésére 5 000 000 Ft összegű vis maior tartalék került elkülönítésre. Időközben a 2019. decemberében bekövetkezett Vis Maior esemény katasztrófavédelmi felülvizsgálata is megtörtént. Ezek alapján a benyújtott pályázathoz a 30%-os önrész biztosításához el is kell használnunk ezt az összeget.
A vagyonhasznosítással kapcsolatos költségek (tulajdoni lap másolatok, értékbecslések, telekalakítások, energetikai tanúsítványok) fedezetére 3 000 000 Ft összeget tartalmaz a költségvetés, ezen felül 1 000 000 Ft tartalékot képeztünk.
A fejlesztési költségvetés tervezésének fő szempontjai és célkitűzése a már elnyert támogatások maradéktalan felhasználása és a támogatási célok megvalósítása. A további tervek meghatározásánál számba kell venni, hogy mennyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre (4. melléklet). Fontos szempont a fejlesztési bevételek és kiadások összhangja, mely a tervezetben biztosított. A KRAFT forrás utófinanszírozása miatt várható, hogy éven belüli áthidaló hitel igénybevételére lesz szükség.
A fejlesztések között szerepel a Bölcsőde fejlesztése 2021. évben várható támogatásból és az önerőként hozzátett (3 500 000 Ft) maradványából 639 200 Ft-ból teljes egészében fedezhető.
További TOP projekt források érkeztek 2019-ben, amelyek maradványa 356 324 806 Ft.
A BMÖFT/5 -21/ 2019. Támogatói okirat szerinti 30 000 000 Ft és a 2019-ben biztosított önerővel együtt 39 689 680 Ft (elkülönített számlán biztosítva van) a Árpád tértől a Pék utcáig tartó szakasz felújítása is megvalósítható.
Az Alpannonia projekt is folytatódik 2020-ban, ennek pénzügyi fedezete az elkülönített számlán maradványként beépítésre került a költségvetésbe 12 913 983 Ft összeggel.
További 2019-ben érkezett támogatások:
a Városkörnyéki közösségi közlekedés (SUMP) projektre 354 047 786 Ft,
az Ipari park fejlesztése projektre 76 818 118 Ft,
Veloregio 32 277 610 Ft.
Ezen összegek elkülönített számlán rendelkezésre állnak, a költségvetésbe beépítésre kerültek.
A fenti támogatási maradványok képezik a felhalmozási bevételek 56 %-át. A fentieken túl 12 720 149 Ft összegben számoltunk kölcsön törlesztéssel. Azonban a vagyonhasznosítási bevételek (90 829 500 Ft) teljesítése rendkívül fontos, mert a bevételek teljesítése elengedhetetlen a költségvetési egyensúly megőrzéséhez. További feladatok csak ezen bevételek többletteljesítése után állíthatók be a költségvetésbe.
A fejlesztési kiadások (5. melléklet) között elsősorban a már megítélt, illetve folyósított támogatásokból megvalósítandó kiadások szerepelnek. Ezek tételesen a mellékeltben találhatóak.
A költségvetéssel egy időben szükséges elfogadnia az önkormányzat középtávú tervét is a saját bevételek és az adósságot keletkeztető
ügyletek értékéről. A korábbi években elfogadott középtávú tervezéshez képest a 2019-2022. évre vonatkozó adatok eltérésének indokai (az Áht. 24. § (2) bekezdése alapján) a következők:
A 2018-2021. évre vonatkozó – előző évben elfogadott – adatokat a költségvetési rendelettervezet elkészítésekor felülvizsgáltuk a változó gazdasági környezet, az önkormányzat rendeletei, az ingatlanok és egyéb vagyon iránti kereslet tapasztalatai alapján, illetve figyelembe vettük az előző év teljesítési adatait is, és ennek megfelelően állapítottuk meg a főbb keretszámokat. A helyi adók esetén évek óta jelentősen meghaladja a teljesítés az előző középtávú tervezésben szerepeltetett bevételek összegét, így a tervezett helyi adó bevételt minden évben emelésre került a középtávú tervezésben.
Összegezve elmondható, hogy a költségvetés egyensúlyát úgy lehetett fenntartani, hogy minimális összegű tartalék képzésére volt lehetőségünk. A váratlan előre nem látható kiadások fedezésére nagyon csekély tartalékkeret áll rendelkezésünkre, mivel a minimálbér emelésének fedezete egyenlőre nem biztosított, így azt az Önkormányzatnak saját forrásból kellett biztosítania. Ahhoz, hogy a rendelettervezetben szereplő keretösszegek tarthatóak legyenek egy nagyon szoros és fegyelmezett gazdálkodásra van szükség a 2020. évben.
Az előterjesztést a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság megtárgyalta 5 igen és 2 nem szavazattal a Képviselő-testületnek elfogadásra javasolja.
Az előterjesztést a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság megtárgyalta 4 igen szavazattal egyhangúlag a Képviselő-testületnek elfogadásra javasolja.
Az előterjesztést a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság megtárgyalta 6 igen szavazattal egyhangúlag a Képviselő-testületnek elfogadásra javasolja.
Kérem a Tisztelt képviselő-testületet a rendelettervezet megtárgyalására és elfogadására.
Kőszeg, 2020. február 07.
Básthy Béla s. k.
polgármester
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
…/2020.(II. .) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2020. évi költségvetéséről
Kőszeg Város Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az 5.§ (4) bekezdés tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés h) pontjában, a 12.§ (2) bekezdés tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 226.§ (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya Kőszeg Város Önkormányzatának képviselő-testületére és annak bizottságaira, a képviselő-testület hivatalára és az önkormányzat intézményeire terjed ki, és meghatározza az önkormányzat bevételeit és kiadásait, figyelemmel az önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szervek kiemelt előirányzatának megállapítására, valamint a 2020. évi gazdálkodás főbb szabályaira.
(2) E rendeletben foglaltak végrehajtását az önkormányzat képviselő-testülete, pénzügyi bizottsága, polgármestere, jegyzője a gazdálkodás szabályszerűségének ellenőrzése mellett költségvetési ellenőrzések, valamint a költségvetési szervek vezetőinek általános és eseti jellegű gazdasági beszámoltatásával ellenőrzi.
2. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak főösszege, és finanszírozásának módja
2. §
A képviselő-testület az önkormányzat és az irányított intézmények együttes 2020. évi költségvetését
2 780 021 684 Ft költségvetési bevétellel
4 000 834 297 Ft költségvetési kiadással
1 220 812 613 Ft hiánnyal
34 526 720 Ft finanszírozási kiadással
1 255 339 333 Ft belső finanszírozási bevétellel
0 Ft külső finanszírozási bevétellel
állapítja meg.
3. Az önkormányzat bevételi és kiadási főösszegének megoszlása
3. §
Működési célú költségvetési bevételek:
működési célú támogatások államháztartáson belülről 1 278 604 161 Ft
közhatalmi bevételek 537 426 000 Ft
működési bevételek 274 577 123 Ft
működési célú átvett pénzeszköz 2 650 000 Ft
Működési célú költségvetési bevételek összesen: 2 093 257 284 Ft
Felhalmozási célú költségvetési bevételek:
Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 583 214 751 Ft
Felhalmozási bevételek 90 829 500 Ft
Felhalmozási célú átvett pénzeszközök 12 720 149 Ft
Felhalmozási célú költségvetési bevételek összesen: 686 764 400 Ft
Költségvetési bevételek összesen: 2 780 021 684 Ft
Működési célú költségvetési kiadások:
a személyi jellegű kiadások 833 454 266 Ft
a munkaadókat terhelő járulékok 158 363 754 Ft
a dologi jellegű kiadások 1 324 192 876 Ft
ellátottak pénzbeli juttatásai 32 000 000 Ft
egyéb működési célú kiadások 88 178 157 Ft
Működési költségvetési kiadások összesen: 2 436 189 053 Ft
Felhalmozási célú kiadások:
beruházások 1 490 707 099 Ft
felújítások 54 328 980 Ft
egyéb felhalmozási célú kiadások 19 609 165 Ft
Felhalmozási kiadások összesen: 1 564 645 244 Ft
Költségvetési kiadások összesen: 4 000 834 297 Ft
Költségvetési egyenleg (bevételek és kiadások különbözete)
működési bevételek és kiadások egyenlege - 342 931 769 Ft
felhalmozási bevételek és kiadások egyenlege - 877 880 844 Ft
Költségvetési egyenleg: - 1 220 812 613 Ft
Belső finanszírozás bevételei
működési célú 2019. évi pénzmaradvány 375 560 845 Ft
fejlesztési célú 2019. évi pénzmaradvány 879 778 488 Ft
Külső finanszírozás bevételei
működési célú hitelfelvétel 0 Ft
fejlesztési célú hitelfelvétel 0 Ft
Külső finanszírozás kiadásai
fejlesztési hitelek törlesztése
államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése 34 526 720 Ft
Külső finanszírozás egyenlege(bevétel-kiadás): 34 526 720 Ft
Finanszírozási célú műveletek egyenlege: 1 220 812 613 Ft
Az 1. melléklet az önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza kiemelt előirányzatonkénti bontásban.
A 3. §-ban megállapított bevételek jogcímenkénti és intézményenkénti, valamint a kiadások intézményenkénti részletezését a 2. és a 3. melléklet, a felhalmozási bevételek célonkénti részletezését a 4. melléklet, a felhalmozási kiadások célonkénti részletezését az 5. melléklet tartalmazza.
A 6. melléklet az önkormányzat - a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 8.§ (2) bekezdése szerinti - adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit, illetve a 45.§ (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, a 7. melléklet az európai uniós forrásból finanszírozott projektek bevételeit és kiadásait, valamint az önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait tartalmazza.
4. A 2020. évi költségvetés végrehajtásának szabályai
4. §
(1) A költségvetési szervek vezetői felelősek saját költségvetésükért és a költségvetési rendeletben foglaltak megtartásáért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért.
(2) A feladat elmaradásból származó személyi és dologi megtakarítások felhasználására csak a képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.
(3) A költségvetési szervek a jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. Valamennyi költségvetési szerv köteles a jóváhagyott kiemelt előirányzatokat betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.
5. §
(1) Az önkormányzat nevében hitel felvételéről, a folyószámla hitelkeret szerződés megkötéséről, illetve az önkormányzat részesedésként kimutatott értékpapírjainak értékesítéséről, vagy ilyen értékpapírok vásárlásáról a képviselő-testület jogosult dönteni, az elfogadott feltételekkel a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően előkészített hitelszerződés, valamint értékpapír értékesítési szerződés aláírására a polgármestert felhatalmazza.
(2) Forgatási célú, rövid lejáratú (éven belüli) értékpapírok vásárlásáról – az átmenetileg le nem kötött források terhére - , valamint eladásáról, amely műveletek célja kamat, hozam elérése a polgármester jogosult dönteni.
(3) Az önkormányzattal szemben fennálló elismert követelések faktorálására vonatkozó nyilatkozat tételéről a polgármester jogosult dönteni.
(4) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68.§ (4) bekezdésében meghatározott forrásfelhasználás mértékét 0 Ft-ban határozza meg.
6. §
(1) A költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.
(2) A polgármester a Magyar Államkincstár felé teljesítendő havi adatszolgáltatások megfelelő teljesítése érdekében a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre úgy, hogy az átcsoportosítás a rendeletben meghatározott feladat ellátását nem érinti.
(3) A rendelet 5. mellékletében felsorolt beruházások felhasználási kötöttséggel járó előirányzatként kezelendőek. Egyúttal az intézményvezetői hatáskörben kezdeményezett felújítási, fejlesztési kiadás céljára történő átcsoportosítás és teljesítés kizárólag a képviselő-testület előzetes engedélyével történhet.
(4) Az önkormányzat a költségvetését, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetését rendeletmódosítással megváltoztathatja.
(5) A költségvetési rendelet módosításáról a képviselő-testület az első negyedév kivételével legalább negyedévenként, augusztus 31-ig, november 30-ig, illetve a tárgyévet követően a költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal dönt. A költségvetési szerv költségvetési beszámolóját a tárgyévet követően legkésőbb február 28-ig megküldi az irányító szerv részére.
(6) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv előirányzatainak változtatását a szerv vezetője kezdeményezi a meghatározott pénzügyi- gazdasági feladatainak ellátását végző költségvetési szervnél. A változtatás végrehajtásához az irányító szerv egyetértése szükséges.
(7) A jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül a részelőirányzatoktól a költségvetési szerv előirányzat módosítás nélkül is eltérhet. A költségvetési szerv a kiadási kiemelt előirányzatán belül a részelőirányzatokat megváltoztathatja, kivéve a szolgáltatási díjak csökkentését. A költségvetési szerv a bevételi kiemelt előirányzatán belül a részelőirányzatait megváltoztathatja.
(8) A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatok között előirányzat átcsoportosítást csak a képviselő-testület jóváhagyásával hajthat végre.
(9) Az intézményeknél túlóra-, készenléti-, helyettesítési díj, ügyeleti díj elszámolására, kifizetésére átalány alkalmazásával nem kerülhet sor. Az intézményvezető köteles a tételes túlóra-, készenléti-, helyettesítési, ügyeleti díj elszámolásához, kifizetéséhez naprakész, ellenőrizhető analitikus nyilvántartást kialakítani, melynek ellenőrzött vezetéséért felelősséggel tartozik.
(10) A tartósan üres álláshelyre jutó személyi juttatások 4 hónapot meghaladó előirányzata év közben jutalmazásra nem használható fel, az kizárólag a feladatellátás zavartalanságát szolgáló többletmunka jogszabály szerinti formában történő elismerésére fordítható.
7. §
Az önkormányzat által az államháztartás alrendszerein kívülre nyújtott támogatások esetében nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban az, aki a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényben foglalt korlátozás alá esik.
8. §
Az önkormányzat által nem tervezhető, többletbevételként jelentkező forrásokat, és feladat elmaradásból eredő előirányzat maradványt elsődlegesen a tervezett bevételi elmaradás pótlására, illetve a működési hitel visszafizetésére kell fordítani.
9. §
(1) Az önkormányzat a maradványát az éves beszámoló készítésekor állapítja meg és hagyja jóvá.
(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete gazdasági szükséghelyzetben a maradvány felhasználását korlátozhatja.
10. §
A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet.
11. §
(1) Az év közben megjelenő, előre nem tervezhető pályázatokhoz előírt saját erő biztosítása céljából – amennyiben az a költségvetési szerv saját költségvetéséből nem biztosítható - a költségvetési szerv vezetője köteles a pályázatot benyújtás előtt a képviselő-testület elé jóváhagyásra előterjeszteni.
(2) Az elnyert pályázatokkal kapcsolatos előirányzat-módosítást a legközelebbi költségvetési rendeletmódosításban szerepeltetni kell.
(3) A képviselő-testület elrendeli, hogy azon felújítási, fejlesztési és egyéb feladatok végrehajtása, amelyeknek bevételi forrása részben vagy egészében átvett pénzeszköz (kivéve pályázatok), csak abban az esetben indítható, ha a költségvetési elszámolási számlára ezen összegek befizetésre kerültek.
(4) Többletfeladat csak a forrás és előirányzat egyidejű biztosításával vállalható.
(5) Az önkormányzat olyan fejlesztési célt nem tervez, amelyhez a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé.
12. §
(1) Az Önkormányzat engedélyezett létszámkeretét intézményi bontásban a 8. melléklet tartalmazza.
(2) A hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők részére a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 143.§ (2) bekezdése alapján nyújtott bankszámlahozzájárulás 1 000 Ft/hó/fő, azaz 12 000 Ft/év/fő, amelyet a tárgyév március 31-éig folyószámlára utalással kell biztosítani.
(3) A hivatal, továbbá az önkormányzat költségvetési szervei dolgozóinak lakásépítési és –vásárlási támogatására fordítható keretösszeg 2020. évben az előző években odaítélt támogatások törlesztőrészleteiből visszafolyt összeg lehet.
(4) A városrehabilitációs támogatásra fordítható keretösszeget 2020. évben a rendelet nem tartalmaz.
13. §
Önkormányzati beruházás csak a beszerzési szabályzat figyelembe vételével, és a képviselő-testület jóváhagyásával indítható. Beruházási kiadásoknál az előirányzatot várhatóan meghaladó teljesítésről a képviselő-testületet a legközelebbi ülésén tájékoztatni kell.
5. Záró rendelkezések
14. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2020. január 1. napjától kell alkalmazni.
Básthy Béla s. k. Dr. Zalán Gábor s. k.
polgármester jegyző
Előzetes hatásvizsgálat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 2020. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelete megalkotásához.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.§-a szerint a jogszabályok előkészítése során előzetes hatásvizsgálat elvégzésével kell felmérni a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat megállapításai a rendelettervezet esetében az alábbiak:
1. Társadalmi hatások
A költségvetési rendelet biztosítja a választópolgárok számára az önkormányzat és intézményei 2020. évre tervezett bevételeinek és kiadásainak, pénzügyi-gazdálkodási működésének megismerhetőségét. A rendelet alapján végrehajtott gazdálkodás az állampolgárok számára nyomon követhető, átfogó képet ad az önkormányzat pénzügyi helyzetéről, a végrehajtandó feladatokról, a tervezett fejlesztésekről, lehetőséget teremt az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzésére. A rendeletben foglaltak végrehajtása hatással van a társadalomra.
2. Gazdasági hatás
A rendelet nemzetgazdasági hatással bír, mivel az önkormányzat költségvetése az államháztartás része. A rendelet helyi gazdasági hatása közvetett.
3. Költségvetési hatás
A költségvetési rendeletbe foglalt szabályok szigorú betartásával az önkormányzat és a finanszírozott intézmények működése, valamint a tervezett fejlesztések megvalósítása biztosítható.
4. Környezeti, egészségi következmény
A rendeletnek környezeti és egészségügyi következményei nincsenek.
5. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások
A rendelet megalkotásának adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs, a szükséges adminisztratív állomány rendelkezésre áll.
6. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján a rendelet megalkotása kötelező. A rendelet megalkotásának elmaradása a Kormányhivatal törvényességi intézkedését vonja maga után.
7. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
A rendelet végrehajtásához szükséges személyi, szervezeti és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A költségvetési rendelet elfogadása esetén, a költségvetésben meghatározott pénzügyi feltételek biztosíthatók.
(Valamennyi mellékletet lsd. a letölthető formátumban.)
Kőszeg Város Önkormányzata 2020. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
Kőszeg Város Önkormányzata 2020. évi költségvetéséről
Az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény és végrehajtási rendelete alapján az önkormányzat 2020. évi költségvetését az alábbiak szerint terjesztem elő:
A Kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a gazdaság további erősítése és a gazdasági növekedés megőrzése áll. A 2020. évben kiemelt szerepet kap a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelése.
Központi forrásból származó bevételek:
A 2020. évben az önkormányzati feladatellátás finanszírozási rendszere az előző évit követi, lényeges változás a finanszírozási struktúrában nem várható. Minden bevétel kötött felhasználású, tételesen kimutatott elszámolással kell a felhasználásukat bizonyítani.
Az általános működési támogatáson belül a településüzemeltetési, fenntartási feladatokhoz (zöldterület és közterület fenntartás, utak, hidak fenntartása, a közvilágítás és a köztemetők üzemeltetése) kapcsolódó támogatás az önkormányzat 2018. év végi statisztikai adatai, és a támogatások településkategóriák szerint meghatározott fajlagos összege alapján történik. A központi költségvetés továbbra sem biztosít támogatást például a településtisztasági feladatokra.
Az önkormányzati hivatal támogatásánál a közös hivatal székhely települése jogosult a teljes támogatás igénylésére. A közös hivatal fenntartásához így Velem és Bozsok önkormányzata a normatíva felett járul hozzá.
A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jelentős összeget tesz ki (40 978 420 Ft), mely települési támogatásokra, a Kőszegi Szociális Gondozási Központ által ellátott szociális, gyermekvédelmi gyermekjóléti feladatokra bölcsődei ellátásra, valamint gyermekétkeztetésre használható fel.
Az egyes feladatokra célzottan kapott támogatásokat csökkenti a beszámítás összege, amelynél figyelembe veszik az önkormányzat adóerő-képességét is, a beszámítás összege így 2020. évben 26 952 670 Ft-ot jelent Kőszeg esetében.
A gyermekétkeztetés támogatási rendszere követi a 2014-től kialakított struktúrát. A feladathoz az ellátottak arányában számolt bértámogatás (63 646 000 Ft) illetve üzemeltetési támogatás kapcsolódik (74 722 120 Ft), amely az előző évben eredeti előirányzatként kapott összegnél kevesebb mértékű. A fentiek alapján a gyermekétkeztetésre célzottan kapott összegen túl az önkormányzatnak a kiadások 9,9 %-át kell hozzátennie (kb. 22 millió Ft-ot), ugyanakkor ez is elszámolható a szociális feladatokra kapott egyéb támogatás terhére.
A tartózkodás utáni idegenforgalmi adó bevételhez forintonként 1 Ft támogatás kapcsolódik.
A gépjárműadó bevételéből 40% (38 000 000 Ft) marad az önkormányzatnál.
Az intézményi feladatok támogatásánál a könyvtári és közművelődési feladatokhoz az előző évivel azonos összegű fajlagos támogatás kapcsolódik, lakosságszám alapján 1 251 Ft/fő (14 373 990 Ft) összegű támogatás illeti meg az önkormányzatot. A múzeum támogatása az előző évinél nagyobb összegű (32 369 000 Ft).
Kőszeg Város Önkormányzata fenntartásában lévő intézmények közül a Kőszegi Szociális Gondozási Központ, Központi Óvoda és Bölcsőde Többcélú Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény és az Újvárosi Óvoda feladataira igényelt állami támogatás 396 955 077 Ft. A költségvetés tartalmazza az intézmények normatíva feletti állami támogatásának átadását is a feladatellátási megállapodásnak megfelelően megosztva.
Az eredeti előirányzatként megállapított központi támogatások a minimálbér emelkedésének fedezetét nem tartalmazzák. Előzetes információk alapján későbbiekben kiegészítő támogatás formájában fognak ezen összegekre támogatást biztosítani. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatalnál a 2019-es évben a kiegyenlítő bérrendezési alapból pályázat formájában kaptunk 28 064 000 Ft összegű támogatást. Ez a közel 870 000 Ft/létszám összegű támogatás a Magyarország 2020. évi költségvetéséről szóló 2019.évi LXXI. törvény 2. melléklete szerint beépítésre került a működési támogatás összegébe.
A választások után a Közös Hivatalok összetétele változhatott, ezért az emelt összeget ebben az évben csak márciustól visszamenőlegesen kapják meg az Önkormányzatok. Addig a régi támogatás összegét lehet állami támogatásként feltüntetni, a különbözetet működési átvett pénzeszközként lehet beállítani a költségvetésbe a bevételi oldalon.
A tervezett feladatok finanszírozása:
A köznevelés területén az óvodai ellátás finanszírozása során a szakmai jogszabályi előírások alkalmazásával a központi költségvetés biztosítja az óvodapedagógusok, és a munkájukat közvetlenül segítők kötelező illetményét és ezek járulékait, figyelembe véve a törvény nevelésszervezési paramétereit. A szakmai dolgozók bértámogatása a pedagógusok esetében minimális csökkenést tartalmaz. Az óvodaműködtetési támogatást (gyermeklétszámok után igényelhető) jelentősen megemelték. A bölcsődében foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőket besorolták a pedagógus életpálya-modellbe, melynek pénzügyi fedezetét központi forrásból biztosítják. A bölcsődék esetében 2018-tól a támogatási rendszer hasonlóképen működik, mint az óvodáknál. A Bölcsőde üzemeltetése kiegészítő önkormányzati támogatással finanszírozható. Emellett nemzetiségi pótlék is beépült a támogatások körébe.
A működés bevételi forrásai:
A működési saját bevételek az előző évihez képest jelentősen nem növekednek. A gyermekétkeztetés térítési díjai 2020. évtől minimálisan emelkednek. A Kőszegi Szociális Gondozási Központ működési bevételei sem emelkednek jelentősen.
A költségvetési működési bevételek között a helyi adó bevételek hangsúlyos részt képviselnek, a tervezett adóbevétel 537 426 000 Ft, amely tartalmazza a gépjárműadók (38 000 000 Ft), valamint a kedvezmények, mentességek összegét is.
A működési kiadások tervezése:
Az Önkormányzat számára elsődleges cél az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatások színvonalának és az önkormányzat működőképességének megőrzése, a kiadások tervezésénél ezt az elvet vettük figyelembe.
A költségvetési törvény elvei alapján az intézményeknek egységes szempontrendszert határoztunk meg.
Ebben az évben rendkívüli kiadásnak tekinthető, hogy az Intézményeinknél 10 fő lesz jubileumi jogosult, erre 15 600 147 Ft-ot kell kifizetni a járulékokkal együtt. Ez az összeg beépítésre került az Intézmények költségvetésébe, ez is indokolja az Intézményrendszerhez történő hozzájárulás emelkedését a 2019.évihez képest.
Helyi népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés indult el Kőszeg Városában. Ehhez az Állam támogatást nem biztosít, ezt saját erőből kell megoldania az Önkormányzatnak a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatallal történő megállapodás kötésével. Helyi népszavazás csak a Helyi Választási Irodán keresztül bonyolítható.
Az SZSZB tagjainak, jegyzőkönyvvezetőknek, a HVB tagjainak valamint a HVI dolgozóinak juttatásai és járulékai valamint a szavazólapok és választási értesítők nyomtatása és az egyéb dokumentumok elkészítése várhatóan 4 000 000 Ft-ot tenne ki. Erre jelenleg a költségvetésben forrás nem áll rendelkezésre. A Képviselő-testületnek kell a forrás lehetőségét megtalálnia, ha a helyi népszavazás kezdeményezése sikerrel jár és ki kell írni a népszavazást.
A működési kiadások között szerepel több, már elnyert pályázat is. Itt elsősorban az építéssel járó beruházások fordított ÁFA összegei szerepelnek, melyek dologi jellegű kiadásnak minősülnek. Továbbá a közbeszerzési díjak és egyéb eljárási költségek is a dologi kiadások részét képezi. Az Alpannónia pályázathoz 6 305 497 Ft összegű működési kiadás kapcsolódik 2020. évben.
A TOP-5.2.1 Helyi foglalkoztatási együttműködés pályázathoz (Foglalkoztatási paktum) 2017. év elején meg is érkezett előfinanszírozásként a támogatás összege, ebből 2020. évben várhatóan 14 813 918 Ft kerül működési kiadásokra kifizetésre, a következő évi kiadásainak fedezete 2 997 660 Ft összegben tartalékba helyezésre került. A projekt 2020.december 31-én zárul le, de a decemberre jutó bérek és azok járulékai a 2021. évi költségvetést terhelik, ezért ennek a fedezete került tartalékra.
A személyi juttatásoknál a központi bértábla szerinti bérek nem emelkedtek, ugyanakkor a minimálbér jelentősen változott. A pedagógusok illetményemelkedését, valamint a pedagógus munkát közvetlenül segítők béremelését (ezeket ágazati jogszabályok tartalmazzák) valamint a kötelező átsorolásokat, és az egyéb törvény szerinti kötelező juttatásokat a tervezésnél figyelembe vettük.
Az alapilletmények előirányzatának tervezése 100%-on történt (kivétel a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal, ahol a tervezése 95%-on történt), nem rendszeres juttatások között adható juttatások nem szerepelnek, a pótlékok köre nem bővült.
A minimálbér kötelező emelkedésével számolni kellett, ugyanakkor fedezete egyenlőre nem biztosított, béren kívüli juttatások tervezésére lehetőséget nem biztosítottunk az intézmények esetén.
A köztisztviselők illetményalapja 2020-as évre az 23/2019.(XI.29.) számú Önkormányzati rendelet alapján 46.380 Ft. A közös hivatal személyi kiadásainál az átsorolásokkal, illetve a minimálbér emelkedésével számoltunk.
A képviselői tiszteletdíjakra vonatkozóan a külső bizottsági tagok tiszteletdíjára 7.000.- Ft emelést javaslok, a képviselő-testületi tagok bizottsági tagságuk utáni tiszteletdíjainál az egységes tiszteletdíj mértéket javaslom megállapítani bizottsági tagságonként.
A munkaadót terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5 %.
A dologi kiadásoknál a meglévő szerződéseket, valamint a teljesített kiadásokat vettük figyelembe. A városüzemeltetési feladatokra a Kft. részére 2020. évre 216 657 270 Ft került beépítésre, amely közel 37,7 M Ft-tal magasabb a 2019.évi 178 935 953 Ft-nál. Az előterjesztéshez csatoljuk a kft. által részletesen, feladatonként kidolgozott 2020. évi díjakat.
A dologi kiadások között nem emelkedtek a vásárolt élelmezés kiadásai, mivel az étkezők száma az elmúlt évihez képest lecsökkent, a szolgáltató általános nyersanyagnorma emelését a képviselőtestület elfogadta 2019. október 28-án. Ezeket figyelembe véve sem éri el a 9 %-os nyersanyagnorma emelést. A gyermekétkeztetési feladatoknál az ellátottak számának változásával, az önkormányzati rendelet szerinti nyersanyagnorma összegével, valamint a szolgáltatóval megkötött szerződés szerinti rezsiköltséggel számoltuk a kiadásokat.
A 2020. évi költségvetést a fenntartott és finanszírozott intézményeknél is egységes elvekkel terveztük.
Az ellátottak pénzbeli juttatásait (a tavalyihoz képest + 7 500 000 Ft-tal) 32 000 000 Ft összegben terveztük. Ezen kiadások elszámolhatóak a települési önkormányzatok egyéb szociális feladatainak támogatása terhére.
A civil szervezetek, önkormányzati feladatot ellátó egyesületek támogatási összegei a kérelmeket, a megkötött feladat átvállalási és együttműködési megállapodásokat, illetve az önkormányzat anyagi lehetőségeit figyelembe véve kerültek megállapításra. A szervezetek többsége tavaly 20% emelésben részesült, így most csak korrekciók történtek.
Az év közbeni váratlan események kezelésére 5 000 000 Ft összegű vis maior tartalék került elkülönítésre. Időközben a 2019. decemberében bekövetkezett Vis Maior esemény katasztrófavédelmi felülvizsgálata is megtörtént. Ezek alapján a benyújtott pályázathoz a 30%-os önrész biztosításához el is kell használnunk ezt az összeget.
A vagyonhasznosítással kapcsolatos költségek (tulajdoni lap másolatok, értékbecslések, telekalakítások, energetikai tanúsítványok) fedezetére 3 000 000 Ft összeget tartalmaz a költségvetés, ezen felül 1 000 000 Ft tartalékot képeztünk.
A fejlesztési költségvetés tervezésének fő szempontjai és célkitűzése a már elnyert támogatások maradéktalan felhasználása és a támogatási célok megvalósítása. A további tervek meghatározásánál számba kell venni, hogy mennyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre (4. melléklet). Fontos szempont a fejlesztési bevételek és kiadások összhangja, mely a tervezetben biztosított. A KRAFT forrás utófinanszírozása miatt várható, hogy éven belüli áthidaló hitel igénybevételére lesz szükség.
A fejlesztések között szerepel a Bölcsőde fejlesztése 2021. évben várható támogatásból és az önerőként hozzátett (3 500 000 Ft) maradványából 639 200 Ft-ból teljes egészében fedezhető.
További TOP projekt források érkeztek 2019-ben, amelyek maradványa 356 324 806 Ft.
A BMÖFT/5 -21/ 2019. Támogatói okirat szerinti 30 000 000 Ft és a 2019-ben biztosított önerővel együtt 39 689 680 Ft (elkülönített számlán biztosítva van) a Árpád tértől a Pék utcáig tartó szakasz felújítása is megvalósítható.
Az Alpannonia projekt is folytatódik 2020-ban, ennek pénzügyi fedezete az elkülönített számlán maradványként beépítésre került a költségvetésbe 12 913 983 Ft összeggel.
További 2019-ben érkezett támogatások:
a Városkörnyéki közösségi közlekedés (SUMP) projektre 354 047 786 Ft,
az Ipari park fejlesztése projektre 76 818 118 Ft,
Veloregio 32 277 610 Ft.
Ezen összegek elkülönített számlán rendelkezésre állnak, a költségvetésbe beépítésre kerültek.
A fenti támogatási maradványok képezik a felhalmozási bevételek 56 %-át. A fentieken túl 12 720 149 Ft összegben számoltunk kölcsön törlesztéssel. Azonban a vagyonhasznosítási bevételek (90 829 500 Ft) teljesítése rendkívül fontos, mert a bevételek teljesítése elengedhetetlen a költségvetési egyensúly megőrzéséhez. További feladatok csak ezen bevételek többletteljesítése után állíthatók be a költségvetésbe.
A fejlesztési kiadások (5. melléklet) között elsősorban a már megítélt, illetve folyósított támogatásokból megvalósítandó kiadások szerepelnek. Ezek tételesen a mellékeltben találhatóak.
A költségvetéssel egy időben szükséges elfogadnia az önkormányzat középtávú tervét is a saját bevételek és az adósságot keletkeztető
ügyletek értékéről. A korábbi években elfogadott középtávú tervezéshez képest a 2019-2022. évre vonatkozó adatok eltérésének indokai (az Áht. 24. § (2) bekezdése alapján) a következők:
A 2018-2021. évre vonatkozó – előző évben elfogadott – adatokat a költségvetési rendelettervezet elkészítésekor felülvizsgáltuk a változó gazdasági környezet, az önkormányzat rendeletei, az ingatlanok és egyéb vagyon iránti kereslet tapasztalatai alapján, illetve figyelembe vettük az előző év teljesítési adatait is, és ennek megfelelően állapítottuk meg a főbb keretszámokat. A helyi adók esetén évek óta jelentősen meghaladja a teljesítés az előző középtávú tervezésben szerepeltetett bevételek összegét, így a tervezett helyi adó bevételt minden évben emelésre került a középtávú tervezésben.
Összegezve elmondható, hogy a költségvetés egyensúlyát úgy lehetett fenntartani, hogy minimális összegű tartalék képzésére volt lehetőségünk. A váratlan előre nem látható kiadások fedezésére nagyon csekély tartalékkeret áll rendelkezésünkre, mivel a minimálbér emelésének fedezete egyenlőre nem biztosított, így azt az Önkormányzatnak saját forrásból kellett biztosítania. Ahhoz, hogy a rendelettervezetben szereplő keretösszegek tarthatóak legyenek egy nagyon szoros és fegyelmezett gazdálkodásra van szükség a 2020. évben.
Az előterjesztést a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság megtárgyalta 5 igen és 2 nem szavazattal a Képviselő-testületnek elfogadásra javasolja.
Az előterjesztést a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság megtárgyalta 4 igen szavazattal egyhangúlag a Képviselő-testületnek elfogadásra javasolja.
Az előterjesztést a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság megtárgyalta 6 igen szavazattal egyhangúlag a Képviselő-testületnek elfogadásra javasolja.
Kérem a Tisztelt képviselő-testületet a rendelettervezet megtárgyalására és elfogadására.
Kőszeg, 2020. február 07.
Básthy Béla s. k.
polgármester
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
…/2020.(II. .) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2020. évi költségvetéséről
Kőszeg Város Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az 5.§ (4) bekezdés tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés h) pontjában, a 12.§ (2) bekezdés tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 226.§ (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya Kőszeg Város Önkormányzatának képviselő-testületére és annak bizottságaira, a képviselő-testület hivatalára és az önkormányzat intézményeire terjed ki, és meghatározza az önkormányzat bevételeit és kiadásait, figyelemmel az önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szervek kiemelt előirányzatának megállapítására, valamint a 2020. évi gazdálkodás főbb szabályaira.
(2) E rendeletben foglaltak végrehajtását az önkormányzat képviselő-testülete, pénzügyi bizottsága, polgármestere, jegyzője a gazdálkodás szabályszerűségének ellenőrzése mellett költségvetési ellenőrzések, valamint a költségvetési szervek vezetőinek általános és eseti jellegű gazdasági beszámoltatásával ellenőrzi.
2. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak főösszege, és finanszírozásának módja
2. §
A képviselő-testület az önkormányzat és az irányított intézmények együttes 2020. évi költségvetését
2 780 021 684 Ft költségvetési bevétellel
4 000 834 297 Ft költségvetési kiadással
1 220 812 613 Ft hiánnyal
34 526 720 Ft finanszírozási kiadással
1 255 339 333 Ft belső finanszírozási bevétellel
0 Ft külső finanszírozási bevétellel
állapítja meg.
3. Az önkormányzat bevételi és kiadási főösszegének megoszlása
3. §
Működési célú költségvetési bevételek:
működési célú támogatások államháztartáson belülről 1 278 604 161 Ft
közhatalmi bevételek 537 426 000 Ft
működési bevételek 274 577 123 Ft
működési célú átvett pénzeszköz 2 650 000 Ft
Működési célú költségvetési bevételek összesen: 2 093 257 284 Ft
Felhalmozási célú költségvetési bevételek:
Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 583 214 751 Ft
Felhalmozási bevételek 90 829 500 Ft
Felhalmozási célú átvett pénzeszközök 12 720 149 Ft
Felhalmozási célú költségvetési bevételek összesen: 686 764 400 Ft
Költségvetési bevételek összesen: 2 780 021 684 Ft
Működési célú költségvetési kiadások:
a személyi jellegű kiadások 833 454 266 Ft
a munkaadókat terhelő járulékok 158 363 754 Ft
a dologi jellegű kiadások 1 324 192 876 Ft
ellátottak pénzbeli juttatásai 32 000 000 Ft
egyéb működési célú kiadások 88 178 157 Ft
Működési költségvetési kiadások összesen: 2 436 189 053 Ft
Felhalmozási célú kiadások:
beruházások 1 490 707 099 Ft
felújítások 54 328 980 Ft
egyéb felhalmozási célú kiadások 19 609 165 Ft
Felhalmozási kiadások összesen: 1 564 645 244 Ft
Költségvetési kiadások összesen: 4 000 834 297 Ft
Költségvetési egyenleg (bevételek és kiadások különbözete)
működési bevételek és kiadások egyenlege - 342 931 769 Ft
felhalmozási bevételek és kiadások egyenlege - 877 880 844 Ft
Költségvetési egyenleg: - 1 220 812 613 Ft
Belső finanszírozás bevételei
működési célú 2019. évi pénzmaradvány 375 560 845 Ft
fejlesztési célú 2019. évi pénzmaradvány 879 778 488 Ft
Külső finanszírozás bevételei
működési célú hitelfelvétel 0 Ft
fejlesztési célú hitelfelvétel 0 Ft
Külső finanszírozás kiadásai
fejlesztési hitelek törlesztése
államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése 34 526 720 Ft
Külső finanszírozás egyenlege(bevétel-kiadás): 34 526 720 Ft
Finanszírozási célú műveletek egyenlege: 1 220 812 613 Ft
Az 1. melléklet az önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza kiemelt előirányzatonkénti bontásban.
A 3. §-ban megállapított bevételek jogcímenkénti és intézményenkénti, valamint a kiadások intézményenkénti részletezését a 2. és a 3. melléklet, a felhalmozási bevételek célonkénti részletezését a 4. melléklet, a felhalmozási kiadások célonkénti részletezését az 5. melléklet tartalmazza.
A 6. melléklet az önkormányzat - a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 8.§ (2) bekezdése szerinti - adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit, illetve a 45.§ (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, a 7. melléklet az európai uniós forrásból finanszírozott projektek bevételeit és kiadásait, valamint az önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait tartalmazza.
4. A 2020. évi költségvetés végrehajtásának szabályai
4. §
(1) A költségvetési szervek vezetői felelősek saját költségvetésükért és a költségvetési rendeletben foglaltak megtartásáért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért.
(2) A feladat elmaradásból származó személyi és dologi megtakarítások felhasználására csak a képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.
(3) A költségvetési szervek a jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. Valamennyi költségvetési szerv köteles a jóváhagyott kiemelt előirányzatokat betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.
5. §
(1) Az önkormányzat nevében hitel felvételéről, a folyószámla hitelkeret szerződés megkötéséről, illetve az önkormányzat részesedésként kimutatott értékpapírjainak értékesítéséről, vagy ilyen értékpapírok vásárlásáról a képviselő-testület jogosult dönteni, az elfogadott feltételekkel a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően előkészített hitelszerződés, valamint értékpapír értékesítési szerződés aláírására a polgármestert felhatalmazza.
(2) Forgatási célú, rövid lejáratú (éven belüli) értékpapírok vásárlásáról – az átmenetileg le nem kötött források terhére - , valamint eladásáról, amely műveletek célja kamat, hozam elérése a polgármester jogosult dönteni.
(3) Az önkormányzattal szemben fennálló elismert követelések faktorálására vonatkozó nyilatkozat tételéről a polgármester jogosult dönteni.
(4) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68.§ (4) bekezdésében meghatározott forrásfelhasználás mértékét 0 Ft-ban határozza meg.
6. §
(1) A költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.
(2) A polgármester a Magyar Államkincstár felé teljesítendő havi adatszolgáltatások megfelelő teljesítése érdekében a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre úgy, hogy az átcsoportosítás a rendeletben meghatározott feladat ellátását nem érinti.
(3) A rendelet 5. mellékletében felsorolt beruházások felhasználási kötöttséggel járó előirányzatként kezelendőek. Egyúttal az intézményvezetői hatáskörben kezdeményezett felújítási, fejlesztési kiadás céljára történő átcsoportosítás és teljesítés kizárólag a képviselő-testület előzetes engedélyével történhet.
(4) Az önkormányzat a költségvetését, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetését rendeletmódosítással megváltoztathatja.
(5) A költségvetési rendelet módosításáról a képviselő-testület az első negyedév kivételével legalább negyedévenként, augusztus 31-ig, november 30-ig, illetve a tárgyévet követően a költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal dönt. A költségvetési szerv költségvetési beszámolóját a tárgyévet követően legkésőbb február 28-ig megküldi az irányító szerv részére.
(6) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv előirányzatainak változtatását a szerv vezetője kezdeményezi a meghatározott pénzügyi- gazdasági feladatainak ellátását végző költségvetési szervnél. A változtatás végrehajtásához az irányító szerv egyetértése szükséges.
(7) A jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül a részelőirányzatoktól a költségvetési szerv előirányzat módosítás nélkül is eltérhet. A költségvetési szerv a kiadási kiemelt előirányzatán belül a részelőirányzatokat megváltoztathatja, kivéve a szolgáltatási díjak csökkentését. A költségvetési szerv a bevételi kiemelt előirányzatán belül a részelőirányzatait megváltoztathatja.
(8) A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatok között előirányzat átcsoportosítást csak a képviselő-testület jóváhagyásával hajthat végre.
(9) Az intézményeknél túlóra-, készenléti-, helyettesítési díj, ügyeleti díj elszámolására, kifizetésére átalány alkalmazásával nem kerülhet sor. Az intézményvezető köteles a tételes túlóra-, készenléti-, helyettesítési, ügyeleti díj elszámolásához, kifizetéséhez naprakész, ellenőrizhető analitikus nyilvántartást kialakítani, melynek ellenőrzött vezetéséért felelősséggel tartozik.
(10) A tartósan üres álláshelyre jutó személyi juttatások 4 hónapot meghaladó előirányzata év közben jutalmazásra nem használható fel, az kizárólag a feladatellátás zavartalanságát szolgáló többletmunka jogszabály szerinti formában történő elismerésére fordítható.
7. §
Az önkormányzat által az államháztartás alrendszerein kívülre nyújtott támogatások esetében nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban az, aki a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényben foglalt korlátozás alá esik.
8. §
Az önkormányzat által nem tervezhető, többletbevételként jelentkező forrásokat, és feladat elmaradásból eredő előirányzat maradványt elsődlegesen a tervezett bevételi elmaradás pótlására, illetve a működési hitel visszafizetésére kell fordítani.
9. §
(1) Az önkormányzat a maradványát az éves beszámoló készítésekor állapítja meg és hagyja jóvá.
(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete gazdasági szükséghelyzetben a maradvány felhasználását korlátozhatja.
10. §
A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet.
11. §
(1) Az év közben megjelenő, előre nem tervezhető pályázatokhoz előírt saját erő biztosítása céljából – amennyiben az a költségvetési szerv saját költségvetéséből nem biztosítható - a költségvetési szerv vezetője köteles a pályázatot benyújtás előtt a képviselő-testület elé jóváhagyásra előterjeszteni.
(2) Az elnyert pályázatokkal kapcsolatos előirányzat-módosítást a legközelebbi költségvetési rendeletmódosításban szerepeltetni kell.
(3) A képviselő-testület elrendeli, hogy azon felújítási, fejlesztési és egyéb feladatok végrehajtása, amelyeknek bevételi forrása részben vagy egészében átvett pénzeszköz (kivéve pályázatok), csak abban az esetben indítható, ha a költségvetési elszámolási számlára ezen összegek befizetésre kerültek.
(4) Többletfeladat csak a forrás és előirányzat egyidejű biztosításával vállalható.
(5) Az önkormányzat olyan fejlesztési célt nem tervez, amelyhez a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé.
12. §
(1) Az Önkormányzat engedélyezett létszámkeretét intézményi bontásban a 8. melléklet tartalmazza.
(2) A hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők részére a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 143.§ (2) bekezdése alapján nyújtott bankszámlahozzájárulás 1 000 Ft/hó/fő, azaz 12 000 Ft/év/fő, amelyet a tárgyév március 31-éig folyószámlára utalással kell biztosítani.
(3) A hivatal, továbbá az önkormányzat költségvetési szervei dolgozóinak lakásépítési és –vásárlási támogatására fordítható keretösszeg 2020. évben az előző években odaítélt támogatások törlesztőrészleteiből visszafolyt összeg lehet.
(4) A városrehabilitációs támogatásra fordítható keretösszeget 2020. évben a rendelet nem tartalmaz.
13. §
Önkormányzati beruházás csak a beszerzési szabályzat figyelembe vételével, és a képviselő-testület jóváhagyásával indítható. Beruházási kiadásoknál az előirányzatot várhatóan meghaladó teljesítésről a képviselő-testületet a legközelebbi ülésén tájékoztatni kell.
5. Záró rendelkezések
14. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2020. január 1. napjától kell alkalmazni.
Básthy Béla s. k. Dr. Zalán Gábor s. k.
polgármester jegyző
Előzetes hatásvizsgálat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 2020. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelete megalkotásához.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.§-a szerint a jogszabályok előkészítése során előzetes hatásvizsgálat elvégzésével kell felmérni a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat megállapításai a rendelettervezet esetében az alábbiak:
1. Társadalmi hatások
A költségvetési rendelet biztosítja a választópolgárok számára az önkormányzat és intézményei 2020. évre tervezett bevételeinek és kiadásainak, pénzügyi-gazdálkodási működésének megismerhetőségét. A rendelet alapján végrehajtott gazdálkodás az állampolgárok számára nyomon követhető, átfogó képet ad az önkormányzat pénzügyi helyzetéről, a végrehajtandó feladatokról, a tervezett fejlesztésekről, lehetőséget teremt az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzésére. A rendeletben foglaltak végrehajtása hatással van a társadalomra.
2. Gazdasági hatás
A rendelet nemzetgazdasági hatással bír, mivel az önkormányzat költségvetése az államháztartás része. A rendelet helyi gazdasági hatása közvetett.
3. Költségvetési hatás
A költségvetési rendeletbe foglalt szabályok szigorú betartásával az önkormányzat és a finanszírozott intézmények működése, valamint a tervezett fejlesztések megvalósítása biztosítható.
4. Környezeti, egészségi következmény
A rendeletnek környezeti és egészségügyi következményei nincsenek.
5. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások
A rendelet megalkotásának adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs, a szükséges adminisztratív állomány rendelkezésre áll.
6. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján a rendelet megalkotása kötelező. A rendelet megalkotásának elmaradása a Kormányhivatal törvényességi intézkedését vonja maga után.
7. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
A rendelet végrehajtásához szükséges személyi, szervezeti és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A költségvetési rendelet elfogadása esetén, a költségvetésben meghatározott pénzügyi feltételek biztosíthatók.
(Valamennyi mellékletet lsd. a letölthető formátumban.)
