A kőszegi zenekar azóta jegyzett története- Kovács Ferenc, Horváth István, Gréts Károly, Csárics Sándor karnagyok alatt- fényes lapokkal büszkélkedhet. A zenekar történetében sok rangos hazai és nemzetközi elismerés szerepel. 2013. június 1-i országos minősítésen az együttes a hazai minősítési rendszer legmagasabb kategóriájában, a D kategóriában Kiemelt Arany minősítést szerzett , és ennek megfelelően jogosan
használja a Koncert Fúvószenekar kitüntető címet.

A 148 évből 5 év Szilágyi Miklós karnagy igényes, új szellemű művészeti vezetéséhez kötődik. Felfrissült a korábbi repertoár, a karnagy hangszerelései és saját szerzeményei , " más nyelvű " művek magasabb technikai követelményeket támasztottak.

Kőszeg Város Koncert Fúvószenekarának elnöke: Németh Balázs
Művészeti vezetője, karnagya: Szilágyi Miklós

Történet

Kőszeg Város Fúvószenekarának rövid, áttekintő története, a kezdetektől, napjainkig..

…Széchényi György püspök 1675. október 22-én a plébánia újjászervezése ügyében szerződést kötött a várossal. A szerződésből látszik, hogy a város 1675 előtt rendszeresen fizette a templomi énekeseket, orgonistákat, iskolamestereket, magyart és németet egyaránt. Sőt valamilyen hangszeres együttes is létezett, mert hegedű húrra is adtak ki pénzt.

Nagy lendületet adott a barokk egyházi zenének gr. Nádasdy III. Tamás, aki Kőszegen 1715-ben alapítványt tett a városi toronyőrök szervezésére, akiknek feladatává tette a város két templomában való zenélést. Apja sárvári udvarában szerethette meg a fúvósok zenéjét, amikor kőszegi házának ablakából szeme a város déli kapu tornyára esett, joggal hiányolta, hogy az ősi királyi városban nincsenek toronyőrök, nem hangzik fel a toronyzene. Kürtösök, trombitások tartása a középkorban kizárólag uralkodói jog volt . Nádasdy Tamás kettős cél érdekében bocsátkozott tárgyalásba a várossal illetve a plébánossal. A toronyőrök a város szolgálatában adnák a szokásos kürtjeleket és muzsikálnának a városi ünnepeken, , ugyanakkor a templomokban is zenélnének a vásár és ünnepnapi nagymisén vagy más szertartásokon. Különböző ingatlanok eladásából befolyt összeg /2370.-Ft/ éves 6 %-os kamatát ajánlotta fel a főúr a tornyosok javadalmazására. A város ugyanakkor szolgálati lakást biztosított a tornyosoknak, a déli kapu emeletén, valamint egyéb természeti juttatást is kaptak. Nádasdy tehát megalapította a tornyosok intézményét.

1715. november 5-én már játszottak a Szent Imre templomban a nagymisén. A gyakorlatban azonban a kezdeti években több bizonytalanság és pontatlanság volt a szolgáltatásokban. Azért Nádasdy 1731-ben újra írásba foglalta az alapítvány részleteit, majd halála után, örököse Nádasdy Lipót gróf 1741-ben végérvényesen lefektette mindkét oldal kötelességeit. Ez az írás száz évre alapszabálya lett a tornyosok intézményének. A tornyosmester köteles volt maga mellett tartani 4 zenészt, két segédet és két inast. A tornyosmesternek tudnia kellett játszani trombitán, harsonán, oboán, hegedűn és más, a tornyosokhoz köthető hangszereken. Templomon kívüli eseményeken, lakodalmon, csak a városbíró külön engedélyével muzsikálhattak. Kísérniük kellett a zarándokokat Rőtfalvára és Mariazellbe is. A város a részükre adott javadalmazás fejében azt kívánta, hogy a déli kapu toronyban őrködjenek, a megfelelő időben toronyzenét illetve kürt jeleket adjanak. Mivel a déli kapu toronynak nem volt nyitott erkély folyosója, a zárt tetőzetet megbontották és terasz szerű karzatot építettek. Ettől kezdve naponta háromszor muzsikáltak, a 11 órai harangszó után, valamint este 8 illetve 9 órakor.

Zöld libériás öltözetben léptek fel, fehér harisnyát és félcipőt viseltek. A tornyosok megszervezését 1715-ben Paczel Keresztély német iskolamester hajtotta végre. A tornyosmesterek nevei megtalálhatók a városi jegyzőkönyvekben, de a segédek, inasok nevei már nem minden esetben, hiszen javadalmazásukat a tornyosmester vette fel és osztotta el közöttük. Talán leghosszabb ideig ötven évig volt a tornyosok mestere Nykodém János , aki Csehországban született, a cseh dragonyosokkal érkezett Kőszegre 1826-ban és haláláig 1876-ig volt tornyos mester. Halála után nem neveztek ki több tornyosmestert.

Mialatt a tornyosok zenéje közel százéves virágzás után hanyatlani kezdett, a helyét mindinkább a Hangász-Egyesület, későbbi nevén a Zene-Egylet foglalta el, addig új zenei együttes bontakozott ki Kőszeg kaszárnyájában, a katonazenekar. Különösen nagy látványosságot jelentett a város számára a Kőszegre vezényelt 12-es morva-sziléziai vértes ezred zenekara. A 24 fúvósból álló együttes tagjai szürke lovakon vonultak be a városba, élükön az üstdobossal. A vértes ezredet később átalakították zenekarát megszüntették, hangszereiket, kottáikat eladták. Id. Nykodém János tornyosmester, az egész zenei felszerelést megvásárolta. Ugyanakkor a katonaságtól elbocsájtott és Kőszegen letelepedett zenészekből, valamint a tornyosokból új fúvószenekart alapított.

Nykodém halála után hanyatlott az egyesületi munka, előbb Krampol Richárd, majd Pohl Richárd próbálták újjáéleszteni a zenekart.1892-ben Léderer Károly tűzoltózenekarrá alakította a fúvósokat.Lényeges javulás, sőt virágzás akkor mutatkozott, amikor Kováts Ferenc vette át a vezetést. Az új karnagy Kőszegen született Kuntner János tanította meg különböző fúvós hangszereken játszani. 1894-96-ig Hajdúböszörményben dolgozott, ekkor írt egy Kőszegi indulót és ezt ajánlotta a városnak és amikor a megbízatást megkapta kezdte újjászervezni a fúvószenekart.

1952-ig vezette a kőszegiek zenekarát, az együttes eddigi történetében a leghosszabb ideig működött karmesterként.

A közel 100-éves történet innentől a más együtteseknél tapasztalható mederben folyt. Karnagyok jöttek-mentek, hol ember hol politikai csatározások miatt, sok név fordul meg a zenekar vezetésének élén. Horváth István, aki több szezonban is vezette a kőszegieket, Budacker Gusztáv , ők azok, akiket mindenképpen ki kell emelni.

1968 január 1-től Gréts Károly az új karnagy, kinek személyében egy nagy formátumú, kiváló tuba művész tanár áll a zenekar élén. Mindent meghangszerelt, ami aktuális, újszerű muzsika volt abban az időben. Kategóriákat állított fel: más a térzene, más a protokoll muzsika és megint más a komolyzenei koncert és megint más a könnyű szórakoztató muzsika. Abban az időben ezzel a hozzáállással vívta ki mindenki elismerését a szakmában és a városban egyaránt. Kiváló pedagógus, nagyszerű ember volt, hatalmas munkabírással. A sors fintora, hogy aki eddig a legtöbbet tette a város zenei életéért, annak még lakást sem tudott adni a város, így aztán a magasabb egzisztencia, a nagyobb megbecsülés reményében itt hagyta szeretett zenekarát és Budapesten a Rendőri Ezred főkarmestere lett. Tragikus halálát a ma napig emlegetik a zenész kollégák, szeretetük a karnagy halálában és az ő emlékeikben mindig megmarad.

Maitz József zeneiskolai tanár, vadászkürtös fúvószenész vette át átmenetileg a zenekar vezetését, majd hosszas keresgélés után 1979-ben Csárics Sándor lett a zenekar karnagya, aki ezt a tisztet harminc évig tudhatta magáénak. Kiváló minősítések, külföldi utak, hazai megmérettetések , Kőszeg Fúvószenekara életének , újkori megújhodása ennek a korszaknak a legszebb emlékei. A karnagy hallásproblémái miatt azonban az utolsó 5-6-év már csak egyhelyben topogás volt. Sok más zenekar a megyében és azon túl meghaladta a kőszegi együttes színvonalát. Amikor a karnagy bejelentette, hogy az egészségi állapota nem teszi lehetővé a további karmesteri munkát, a zenekar más megoldás után nézett. A zenekar elnöke felkérte a Magyarországi Fúvószenekari Szövetség elnökét, Dohos László ezredest, segítse ki a krízisből az együttest. Kilenc hónapig tartott az együtt muzsikálás, a zenekar visszakapta önbecsülését, fantasztikus hangulatú koncertek, térzenék, próbák fémjelezték Dohos László munkásságát. De tudtuk, hogy ez nem tart sokáig.

2009.december 3-án állt először a zenekar élén Szilágyi Miklós végzős főiskolai hallgató és azóta ő a zenekar választott karnagya. Szoktuk mondani, hogy képességeink határait súrolja időnként, vagy mindig, az elénk tett kotta eljátszása, de inkább ezt vállaljuk, mint a csendes , langyos semmittevést.

Kiváló képességű, nagyszerű pedagógiai érzékkel megáldott fiatal ember áll a zenekar élén. Hatalmas lendülettel, fáradhatatlanul segít, javít, hangszerel, vezényel, dobol /hiszen nagyszerű dobos is mindemellett/ . 2013-ban a Debreceni Egyetemen Fúvóskarnagy szakán kitüntetéssel végzett Kőszeg Város Fúvószenekarának első egyetemi végzettségű karnagya Szilágyi Miklós.

A 2013. június 1-i koncerten az egyik zsűritag úgy fogalmazott a koncertet értékelve, ..így még nem hallott amatőr fúvószenekart játszani, ahogy ma este a kőszegiek muzsikáltak..”. A minősítés koncert fúvószenekari kategóriában Kiemelt Arany, azóta büszkén használja nevében az együttes a Kőszeg Város Koncertfúvószenekara kitüntető címet.

Reményeink szerint még sokáig.